A BÁRCZI GÉZA ÁLTALÁNOS

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Bárczi Géza Általános Iskola 1039 Budapest, Bárczi Géza u. 2. ℡ 2 4 3 -1 5 0 9 4 5 3 -2 0 3 9 E ma il: ba rcz i- a@k s z k i. ob u d a.h u H on lap unk : w w w . b ar cz i gai .s ul in et .h u

A BÁRCZI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Módosításokkal egységes szerkezetben

2005.

UTOLSÓ MÓDOSÍTÁS: 2011. október 17.

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ.................................................................................................................. 5 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................. 6

1.1.

A jogszabályok jegyzéke .................................................................................... 6

1.2.

A költségvetési szerv adatai............................................................................... 7

1.3.

Szakmai alapdokumentumok ..............................................................................9

1.4.

Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság.................................................10

1.5.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség……………………………..…….13

2.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................... 14

2.1.

Az intézmény szervezeti egységei.....................................................................14

2.2.

Az intézmény vezetője.......................................................................................14

2.3.

Az intézmény vezetőjének kinevezési és megbízási rendje ...........................15

2.4.

Az igazgató közvetlen munkatársai..................................................................16

2.5.

A pedagógiai igazgatóhelyettesek megbízása ..................................................16

2.6.

A felsős igazgatóhelyettes munkaköri feladatai ..............................................16

2.7.

Az alsós igazgatóhelyettes munkaköri feladatai..............................................17

2.8.

Az intézmény vezetése.......................................................................................18

2.9. Az intézmény alkalmazottai...................................................................................19 2.10. A képzés rendje.....................................................................................................19 2.11. Tanulói házirend és hiányzások ..........................................................................21 2.12. A dolgozók munkarendje ....................................................................................21 2.13. Kereset-kiegészítés………………………………………………………..…...23 3.

ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK .................. 25

3.1.

Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend....................................................25

3.2.

Nevelőtestületi feladatok és jogok....................................................................26

3.3

Az intézményi értekezletek közös szabályai....................................................28

3.4.

Szakmai munkaközösségek ...............................................................................29

3.5.

Az osztályfőnöki munka....................................................................................31

3.6.

A sajátos nevelési igényű, valamint a tanulási és 2

beilleszkedési zavarral küzdő tanulók ellátása.................................................32 3.7.

Nevelőtestületi munkacsoportok......................................................................32

3.8.

Külső intézményi kapcsolatok ..........................................................................33

4.

TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK ....................... 35

4.1.

Tanulói jogok és kötelessége.............................................................................35

4.2.

Diákközösségek és diákközgyűlés ....................................................................35

4.3.

Diákönkormányzati működés...........................................................................36

4.4.

Tanulók dicsérete és fegyelmezése...................................................................37

5.

AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE........ 38

5.1.

Ellenőrzési célok, területek, értékelés ..............................................................38

5.2.

Vezetői és hatásköri ellenőrzés.........................................................................40

6.

SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZ ISKOLASZÉK.............................. 42

6.1.

Szülői jogok, kötelességek, és a tájékoztatás rendje .......................................42

6.2.

Szülői szervezet és a kapcsolattartás ................................................................44

6.3.

Iskolaszék és kapcsolattartási rendje................................................................45

7.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE...................... 47

7.1.

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások.........................................................47

7.2.

Alkalomszerű foglalkozások .............................................................................48

7.3.

Szabadidős rendezvények..................................................................................49

8.

HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK .................................... 50

8.1.

Hagyományápolási cél és tartalom ...................................................................50

8.2.

Hagyományőrző feladatok, külsőségek ...........................................................51

9.

INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS .......................................... 52

9.1.

Az egészségügyi felügyelet rendje.....................................................................52

9.2.

Testi nevelés és egészséges életmód.................................................................52

10.

LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND......................................... 54

10.1. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használata.............................54 10.2. Az intézménybe lépés és benntartózkodás rendje..........................................54 10.3. Helyiségek használati rendje..............................................................................55 3

10.4. Könyvtárhasználati rend....................................................................................56 11.

DÍJFIZETÉSEK................................................................................. 59

11.1. Térítési díj fizetése..............................................................................................59 11.2. Szociális támogatás.............................................................................................59 12.

VEGYES RENDELKEZÉSEK ......................................................... 60

12.1. Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem .................................................60 12.2. Tanuló- és gyermekbalesetek ............................................................................60 12.3. Gyermekvédelem................................................................................................61 12.4. Pályaválasztás ......................................................................................................62 12.5. Az intézményi védő, óvó előírások ..................................................................62 12.6. A dohányzásról és a dohányzásról és a dohányzóhelyek kijelöléséről…….62 12.7. Rendkívüli esemény............................................................................................63 12.8. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályozása………….……..64 13.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................. 65

13.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, mellékletei .....................65 13.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása………...65 14.

NYILATKOZAT ................................................................................ 67 Mellékletek.......................................................................................... 68

4

Bárczi Géza Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

BEVEZETŐ

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt) és a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat által 2005. március 31.-én kiadott alapító okiratában foglaltak érvényre jutása érdekében az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, az iskolaszék, a szülők, a tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése céljából a Bárczi Géza Általános Iskola (továbbiakban: intézmény) nevelőtestülete a Kt. 57.§ (1) bek. b.) pontjában biztosított jogkörében, figyelemmel a Kt 40.§ (1) bekezdésére, a következő szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja: 1. Az SZMSZ a Pedagógiai Programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Biztosítja a: - szervezeti felépítettség kialakítását, - a működés közben megvalósítandó rendezettséget, - az iskolahasználók számára megvalósítandó rendezettséget. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa az intézmény működési szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve szabályozza azokat a kérdéseket, melyeket jogszabályok nem rendeznek. 2. Az SZMSZ - ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelezettsége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az intézménybe járó tanulóknak, szüleiknek. Az SZMSZ megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. Az SZMSZ szabályai megtartása közös érdek, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az igazgató az alkalmazottakkal szemben munka,- és polgárjogi intézkedést tehet, súlyosabb esetben a büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezhet. A pedagógusok a tanulókkal szemben fegyelmező intézkedéseket és fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek. 4. A szülőt vagy mást, nem az intézményben alkalmazott személyt, az intézmény dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, Amennyiben a szabályzatban foglaltakat megsértik, úgy az intézmény vezetőjét tájékoztatni kell az eseményekről, aki megteszi a szükséges lépéseket.

5



1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A jogszabályok jegyzéke A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM• •

• • • •

rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009(XII.19) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: • az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy

• • • • • • • •

felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 6



20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet • az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 1.2. A költségvetési szerv adatai A költségvetési szerv alapítása, fenntartása: A költségvetési szervet 1980-ban alapította a III. Kerületi Tanács VB A költségvetési szerv neve, székhelye: Bárczi Géza Általános Iskola 1039. Budapest, Bárczi Géza u. 2. Tagintézményei, telephelyei: nincs A költségvetési szerv fenntartójának neve, címe: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033. Budapest, Fő tér 1-3. A költségvetési szerv irányító szerve, címe: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete 1033 Budapest, Fő tér 3. A költségvetési szerv működési területe, köre: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv. Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő-Testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van intézményi vagyon működtetésének körébe tartozó feladatoknál. Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el. Bankszámlaszáma: 12001008-00140634-00100005 Raiffeisen Bank Rt. 7



A feladat ellátását szolgáló vagyon: az épület Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdona. Az intézmény vezetője a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-Testülete pályázat útján bízza meg. A vezető felett a munkáltatói jogkört az Önkormányzat mindenkori polgármestere látja el. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény igazgatója és az általa megbízott intézményi dolgozó(k). Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Az intézményben foglalkoztatottak valamennyien közalkalmazottak. A költségvetési szerv típusa: Általános iskola évfolyamok száma: 8 Az intézmény maximális tanulólétszáma: 600 tanuló Az intézményben étkező felnőtt és gyermek maximális létszám: 680 fő napközi és tanulószobai ellátottak száma: 600 tanuló A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben meghatározott általános iskolai nevelés-oktatás a.) Szakágazat szerinti besorolás: 852010 alapfokú oktatás b.) ellátandó alaptevékenység: 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak, komplex támogatása 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható mozgássérült, 8



nagyothalló, gyengén látó, enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy viselkedési fejlődésének organikus okra vissza, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók számára 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható mozgássérült, nagyothalló, gyengén látó, enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy viselkedési fejlődésének organikus okra vissza, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók számára iskolai könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, iskolai könyvtári szolgáltatások 855911 általános iskolai napközi-otthoni nevelés 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkeztetés 841901 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység c.) az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: – vállalkozói tevékenység: nincs, mértéke: 0 % A fenntartó legújabb módosított alapító okiratát 2011. május 26-án adta ki. 1.3. Szakmai alapdokumentumok 1. Alapító okirat A költségvetési szerv jogszerű működését a mellékletben szereplő alapító okirat biztosítja 2. Pedagógiai Program (továbbiakban: PP) A költségvetési szerv szakmai működését, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv alapján – a PP határozza meg. 3. Minőségirányítási Program (Továbbiakban: MIP) A PP végrehajtása a MIP megvalósításával biztosított. Ennek keretében a költségvetési szerv minőségfejlesztési rendszert valósít meg: • az oktatás és a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, • a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, • a folyamatos fejlődés garantálására. 9



1.4. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság A költségvetési szerv munkaterv A költségvetési szerv egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalma: • a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, • a kitűzött időpontok és határidők dátumát, • a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, és a szülők számára „Szülői Levél” címmel egy rövidített eseménynaptárt ad közre. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, – a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: • évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, • az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, • az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, • mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is.

10



Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítési szempontjai: • az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, • a csoportbontások végrehajthatósága, • a szaktantermek kihasználtsága, • a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, • a pedagógus beoszthatósága, A heti órarendet szaktanterem-beosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások helyszínét tünteti fel. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre két pedagógust nevez meg: az ügyeletes pedagógust, és távollétére a helyettesítő ügyeletest. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét.

11



A dokumentumok kötelező nyilvánossága A költségvetési szerv köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: A költségvetési szerv könyvtár, és vezető helyettesi irodája. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 hiteles példányt: • pedagógiai (nevelési) program, • SZMSZ, • belső szabályzatok, • házirend, • minőségirányítási program, • éves munkaterv, • pedagógus felügyeleti beosztás, • heti órarend. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, az hogy az iratok helyben olvashatók legyenek! Az Intézmény házirendje minden osztályteremben megtalálható. Minden első osztályos gyermek szülőjének, illetve új tanulónak, szülőnek beíratáskor átadják. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az igazgatóhelyettesektől kérhető.

12



1.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie. Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: • az intézményigazgató, • az intézményigazgató helyettesei Az intézményigazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.

13



2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

2.1. Az intézmény szervezeti egységei Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1. számú egység: alsó tagozat + napközi vezetője: alsós vezető helyettes 2. számú egység: felső tagozat + pályaválasztás vezetője: felsős vezető helyettes 3. számú egység:. intézményi működtetés vezetője: gazdasági elemző Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) az SZMSZ melléklete tartalmazza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. 2.2. Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője, mint magasabb vezető - az igazgató - aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Feladatait, jogkörét, felelősségét a Közoktatási Törvény és a fenntartó határozza meg. Az igazgató felel: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe. 14



A szakmai tevékenység végzése valamint a dolgozók foglalkoztatása, élet- és munkakörülményei biztosítása tekintetében az igazgató a hatáskörét jogszabályokban előirt egyeztetési, véleményeztetési, javaslat kérési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, és a nemdohányzók védelméről szóló jogszabályban foglaltak betartásáért. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik - az intézmény képviselete - a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők valamint egyéb személyek alkalmazása, foglalkoztatása - a munkáltatói jogkör gyakorlása - a beiskolázással kapcsolatos feladatok - tantárgyfelosztás - az intézmény nevében a pénzügyi-gazdasági kötelezettségvállalás Hatáskörébe tartozik még: - a nevelőtestület vezetése - a nevelő és oktató munka irányítása - a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntések előkészítése és végrehajtásának ellenőrzése - a rendelkezésére álló éves költségvetés alapján az intézmény működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - együttműködés a munkáltatói érdekképviseleti szervekkel, iskolaszékkel, diákönkormányzattal, - az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések eldöntése előtt egyeztet, véleményt, javaslatot kér az arra jogosultaktól, - részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 2.3. Az intézmény vezetőjének kinevezési és megbízási rendje A vezető személye Az intézményvezető a Közoktatási Törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történt. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: • az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség, • pedagógus szakvizsga, • pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, • a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése 15



előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményét. A megbízás legalább 5 és legfeljebb 10 tanévre szól. Az intézményvezető elnevezése igazgató. Vezetői beosztása magasabb vezető. Az igazgató fölött a munkáltatói jogkört a fenntartó képviselő-testülete, míg az egyéb munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja. 2.4. Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató vezetői feladatait közvetlenül az alábbi munkatársak irányításával látja el: - felsős igazgatóhelyettes - alsós igazgatóhelyettes - gazdasági elemző - munkaközösség vezetők - könyvtáros - szabadidő-szervező - iskolatitkár - gyermekvédelmi felelős 2.5. A pedagógiai igazgatóhelyettesek megbízása Az igazgatóhelyetteseket - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezéssel rendelkező, vagy a vezetői megbízással egyidejűleg kinevezett pedagógus munkakörű közalkalmazott kaphat. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesi megbízás, vezető beosztásnak minősül. Tevékenységét az igazgató irányítása mellett, alárendelten látja el. Az igazgatóhelyettes felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet az alábbiak, és a munkaköri leírás tartalmaz. 2.6. A felsős igazgatóhelyettes munkaköri feladatai Általános szervezési, felügyeleti, ellenőrzési munkájával biztosítja az intézményi munka folyamatosságát és zökkenőmentességét.

16



Főbb munkaterületei, feladatai - felelős az intézményben folyó nevelési program végrehajtásáért - felelős a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért - felelős az osztályozó- és javítóvizsgák megszervezéséért, lebonyolításáért - együttműködik az igazgatóval, az alsós igazgatóhelyettessel, a gazdasági elemzővel, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaköri feladataikban meghatározott területek felelőseivel, a napi feladatok megoldásában, - javaslatot tesz a dolgozók kinevezésére, feljebbsorolására, jutalmazására, továbbképzésen való részvételére, - javaslatot tesz fegyelmi eljárás lefolytatására, - javaslatot tesz az osztályfőnökök megbízására, - irányítja, ellenőrzi a felsős osztályfőnökök munkáját, ellenőrzi az osztályfőnöki adminisztrációt, koordinálja az osztályfőnöki nevelési programokat, - figyelemmel kíséri a nevelőmunkát segítő segédanyagok, ajánlások, pályázatok, megjelenését és azokat közvetíti az érintettek felé, - koordinálja a tanulmányi kirándulásokat, - koordinálja az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezését, - koordinálja a pályaválasztással és a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat, - kapcsolatot tart a diákmozgalmat segítő pedagógussal, az iskola diákképviselőivel, - kapcsolatot tart és segíti az iskolaorvos munkáját, - kapcsolatot tart középfokú oktatási intézményekkel, - irányítja és összehangolja az osztályfőnöki, a humán, a reál, az idegen nyelvi és a kreatív munkaközösségek és fejlesztő pedagógusokkal munkáját, órákat látogat, - ellenőrzi a tankönyvrendelést, - figyelemmel kíséri az órarend készítését, - részt vesz a tantárgyfelosztás készítésében, - részt vesz a munkaterv összeállításában, - összegyűjti az SZMSZ a házirenddel és más belső szabályzattal kapcsolatos javaslatokat - felsős túlóra és helyettesítés szervezése, ellenőrzése - tanulmányi versenyek szervezése, koordinálása és - órarendtől eltérő munkarendben megvalósuló programok koordinálása - részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza 2.7. Az alsós igazgatóhelyettes munkaköri feladatai - felelős az intézmény szabályszerű működéséért, - felelős az éves statisztikák elkészítéséért, a túlóra elszámolásáért, a tanulmányi versenyek, osztályozóvizsgák szervezéséért, lebonyolításáért, - felelős a szakszerű helyettesítésért a munkaközösség-vezetőkkel együtt, - összehangolja az intézményben az alsó tagozaton folyó oktató- és nevelőmunkát, - együttműködik az igazgatóval, a felsős igazgatóhelyettessel, a gazdasági elemzővel, könyvtárossal, az iskolatitkárral, a beosztásához kapcsolódó területek felelőseivel a 17



napi feladatok megoldásában, - javaslatot tesz a dolgozók kinevezésére, feljebbsorolására, jutalmazására és továbbképzésben való részvételére, - ellenőrzi a tankönyvrendelést, - figyelemmel kíséri az órarend készítését, - részt vesz a tantárgyfelosztás készítésében, - részt vesz a munkaterv összeállításában, - irányítja, ellenőrzi az alsós osztályfőnökök munkáját, ellenőrzi az osztályfőnöki adminisztrációt, koordinálja az osztályfőnöki nevelési programokat, - ellenőrzi a szakköri-, és az osztály- és napközis naplókat, - koordinálja a humán, a reál, és a fejlesztő munkaközösség vezetők munkáját, órákat látogat, - koordinálja a beiratkozást, - koordinálja a tanulmányi kirándulásokat, - összegyűjti az SZMSZ, a házirend, és az egyéb belső szabályzattal kapcsolatos javaslatokat, - kapcsolatot tart a tömegkommunikációs szervekkel, külső társadalmi szervezetekkel, - alsós túlóra és helyettesítés szervezése, ellenőrzése, - tanulmányi versenyek szervezése, koordinálása, - osztályozó- és javítóvizsgák szervezése, - részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

2.8. Az intézmény vezetése Az intézmény szűkebb vezetése az igazgatóból, a 2 igazgatóhelyettesből áll. A szűkebb vezetés heti egy alkalommal munkamegbeszélést tart, melyen meghívottként részt vesz a gazdasági elemző. A megbeszélést az igazgató, távollétében az általános helyettese hívja össze és vezeti. A megbeszélés az intézményre váró operatív feladatok meghatározásáról és azok ellátásáról szól. Az intézmény legmagasabb szintű koordinációs szerve a kibővített iskolavezetés (továbbiakban: IV) testülete, amely a vezetőkből és a középvezetőkből (munkaközösség-vezetőkből) áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A munkaközösség-vezetők ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőinek számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézmény vezetőjének. A kibővített IV konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az kibővített IV állandó tagjai: - az igazgató, 18



- a felsős igazgatóhelyettes, - az alsós igazgatóhelyettes, - a munkaközösség vezetői, - az Iskolaszék elnöke, - az érdekképviselet képviselői, - a Közalkalmazotti Tanács elnöke, - a Diákönkormányzat elnöke. A tárgyalt napirendek függvényében bárkit meg lehet hívni. A kibővített iskolavezetés külön munkatervben meghatározott módon havonta ülésezik, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Az IV értekezleten a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, és azok megoldási módjáról. Rendkívüli kibővített IV értekezletet az igazgató hivatalos munkaidőn belül bármikor összehívhat. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje. Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese: felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető helyettesek helyettesítése: Felsős igazgatóhelyettest az alsós igazgatóhelyettes helyettesíti. Alsós igazgatóhelyettest a felsős reálmunkaközösség-vezető helyettesíti. A felsős reálmunkaközösség-vezetőt a felsős humán munkaközösség-vezető helyettesíti. 2.9. Az intézmény alkalmazottai Az intézmény alkalmazottait a foglalkoztatásukra vonatkozó (Kt., a Kjt., az Mt., a Ptk.,) előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az igazgató munkáltatói jogkörében alkalmazza. Az alkalmazottak feladataikat munkaköri leírásuk, a szakmai szabályok és az intézményi szabályzatok, valamint a közvetlen felettesük, továbbá az igazgató utasításai alapján végzik. 2.10. A képzés rendje Az intézmény általános rendje, nyitva tartása A főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén, az 19



épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • védeni a közösségi tulajdont, • megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, • takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, • eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, • betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, • rendeltetésszerűen használni a berendezéseket, Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6.30 órától 20.00 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 8.00 órától 16.00 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény – rendezvény hiányában - zárva van. A zárásért a gondnok a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó tanulók számára tanítási idő alatt csak a portán felmutatott és leadott írásos vezetői, vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el! A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1.-jétől a következő év augusztus 31.-ig, a szorgalmi idő június 15.-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: • a nevelőtestületi értekezletek időpontja, • a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, • a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, • a vizsgák (osztályozó, javító) rendje, • a tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva), • a bemutató órák és foglalkozások rendje, • a nyílt napok megtartásának rendje és ideje, A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni, és fakkon keresztül mindenkihez eljuttatni. A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, • az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, • a terembeosztás szerinti tantermekben történik. A napi tanítási idő: 8.00 órától 13.30 óráig tart heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik („0.” óra csak külön engedéllyel tartható). A szakköri foglalkozásokat 16.00 óráig be kell fejezni. Az igazgató rövidített órákat és 20



szüneteket rendelhet el rendkívüli esetben. A tanítási órák időtartama: általában 45 perc. Ettől eltérni vezető helyettesi engedéllyel lehet. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek indokolt esetben. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint: 15 vagy 10 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. 45 percenként biztosítani kell a minimális 10 percet. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! Az étkezést 11.45 és 14. 00 óra között kell lebonyolítani.

2.11. Tanulói házirend és hiányzások Házirend • Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét a házirend határozza meg. A házirend betartása - a pedagógiai program megvalósítása érdekében - minden tanuló, alkalmazott és szülő számára kötelező A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításkor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és az intézmény hivatalos rendezvényein! A hiányzások és igazolások rendjét a házirend határozza meg.

2.12. A dolgozók munkarendje Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az 21



intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető készíti el. A vezető helyettesek tesznek javaslatot − a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével − a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését (szívességi helyettesítést) a vezető helyettes engedélyezheti rendkívüli esetben, alkalmanként 1 napot. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott napon 7.45 óráig köteles jelezni a vezető helyettesnek. A „gyermeknevelési szabadság” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A hiányzó pedagógusnak a helyettesítendő tananyagról tájékoztatást kell adnia! Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit, – fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásáért a vezető helyettes és az ügyeletvezető pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyelet rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel: 6.30 órától 7.45 óráig pedagógus, délután: 16.15 órától 17.00. óráig pedagógus, délután: 17.00 órától egyéb alkalmazott felügyel rendkívüli esetben. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a 22



tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 10 gyermek (tanuló) számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. A többi alkalmazott munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával – a gazdasági elemző állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a gazdasági elemzőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: • az intézmény zavartalan feladatellátása, • a dolgozók egyenletes terhelése, • a rátermettség és alkalmasság, • a szükséges szakmai felkészültség, A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása, stb.) az intézményvezető adja, a vezető helyettesek javaslatai segítségével. A vezető helyettesek jogosultak rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. 2. 13. Kereset-kiegészítés Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetők bevonásával – keresetkiegészítéssel ismeri el a többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanárai és tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének elvei: Évente 3 alkalommal osztjuk ki a KIMUKI-t. • A tanév első négy hónapjában (szeptember-december) mindenki egyformán egy egységet kap. 23



• A második rész (január-április) a munkatervben a feladatok megvalósításában elért eredményeknek megfelelően. • A harmadik részt (május-augusztus) az eredményesség, illetve pedagógusértékelés eredményei alapján

24



3. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK

3.1. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: • tantestületi értekezletek, szakmai megbeszélések, • intézményi gyűlések, • tantestületi tájékoztatók, • munkatársi megbeszélések, • munkaközösségi értekezletek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési 25



fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

3.2. Nevelőtestületi feladatok és jogok A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési – oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai: • a pedagógusok, • a pedagógiai munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: • a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, • a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, • a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, • a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, • a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, • a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, • a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, • a tanév munkatervének elkészítése, • átfogó értékelések és beszámolók készítése, • a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, • a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme, Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A 26



nevelőtestület döntési jogköre: • a pedagógiai program elfogadása és módosítása, • az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, • környezeti- egészségnevelési program elfogadása, • a minőségfejlesztési program elfogadása, • a tanév munkatervének elfogadása, • átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, • a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, • a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, • saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: • tanévnyitó értekezlet, • félévi és tanévvégi osztályozó értekezlet, • őszi nevelési értekezlet, • félévi tantestületi értekezlet, • tavaszi nevelési értekezlet, • tanévzáró értekezlet, • (tantestületi tájékoztató havonta). Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak több mint fele, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, a fenntartó, vagy az iskolaszék kéri az ok megjelölésével. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a 2 hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve is ki kell gyűjteni dossziéba.

27



3.3. Az intézményi értekezletek közös szabályai A nevelőtestület tagjainak személyi ügyei, adatai, a tanulók magatartását, a pedagógusok munkáját értékelő megbeszéléseken, értekezleteken elhangzottak és az arról készült írott anyag szolgálati titoknak minősül, azt a nevelőtestület minden tagja és vele kapcsolatba kerülő személy köteles megőrizni. Aki a szolgálati titokkörbe tartozó kérdést, adatot, tényt, vagy információt kiszolgáltat, vagy más arra jogosulatlan személy, avagy szervezet részére hozzáférhetővé tesz, az, szolgálati titkot sért és közalkalmazott esetében fegyelmi felelősséggel, míg más foglalkoztatási viszonyban lévő alkalmazott a jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint felel. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségére ruházza át: • a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, • az osztályközösség problémáinak megoldását, • magasabb évfolyamra lépést. A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: • a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, • a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, • a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, • a szakmai munkaközösség vezető véleményezése, A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. A Fegyelmi Bizottságra átruházott jogkör - a tanulók fegyelmi ügyeinek tárgyalása, A beszámolási kötelezettség a bizottság vezetőjének a feladata

28



3.4. Szakmai munkaközösségek Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: • fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, • szervezi a pedagógusok továbbképzését, • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, • egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, • összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, (8. osztály) vizsgák stb. feladatait és tételsorait, • kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, • javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, • javaslatot tesz szakkörök indítására, • szaktárgyuk fejlődése érdekében elősegítik a pedagógusok innovációs tevékenységét. Az intézmény szakmai munkaközösségei I. Alsós humán munkaközösség Szakterülete: magyar, rajz, technika ének. II. Alsós reál munkaközösség szakterülete: matematika, környezetismeret, testnevelés III. Fejlesztő munkaközösség szakterülete: egyéni és kiscsoportos fejlesztés, tehetséggondozás IV. Felsős humán munkaközösség szakterülete: magyar, történelem, ének, etika, könyvtár V. Felsős reál munkaközösség szakterülete: matematika, kémia, fizika, biológia, földrajz, informatika VI. Kreatív munkaközösség szakterülete: technika, rajz, testnevelés VII. Idegen nyelvi munkaközösség szakterülete: angol, német VIII. Osztályfőnöki munkaközösség Szakterülete: osztályfőnöki munka

29



Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban és heti egy órakedvezményben részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai: • irányítja, segíti, szervezi és felelős a munkaközösség tevékenységéért, • értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, • összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, órát látogat, • beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről, • koordinálja a tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítését és részvételét, • figyelemmel kíséri a szakterülete taneszköz-ellátottságát. Szakmai munkaközösség vezető jogai: • bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, • hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, A munkaközösségek együttműködésének területei: • Az iskola éves programjának összeállítása, szervezése, rendezése, lebonyolítása, értékelése. • Iskolai pályázatok kiírása, értékelése, jutalmazása • A nem szakrendszerű oktatás megszervezése, tapasztalatok megbeszélése. • A kompetencia mérés eredményeinek elemzése, figyelembe vétele a szakmai munka tervezésekor. • Az egymáshoz kapcsolódó ismeretek feldolgozásának egymáshoz való közelítése a különböző munkaközösségek munkájában. • Gyakornoki követelmények teljesítése

30



3.5. Az osztályfőnöki munka Az osztályközösséget az osztályfőnök irányítja. Az osztályfőnöki feladatok ellátása az intézményi pedagógiai munka szerves része. A feladat ellátására az igazgató ad megbízást. Az osztályfőnöki megbízás elfogadása alól felmentés az alábbi esetekben kérhető: - négyévi osztályfőnöki feladat ellátása után egy évi pihenőidő, - 3 év alatti gyermek nevelése, - pályakezdő pedagógus esetén a munkába állást követő két évben. A feladat ellátásában az osztályfőnököt az osztályfőnök-helyettes segíti, aki az osztályfőnök hiányzása, akadályoztatása esetén átveszi az osztályfőnöki feladatok ellátását. Az osztályfőnök tartós távolléte esetén - 15 nap eltelte után - az osztályfőnöki pótlékot a helyettesnek kell folyósítani. Az intézmény speciális helyzetben lévő legnagyobb számú munkaközössége az osztályfőnöki tevékenység segítésére szerveződő osztályfőnöki munkaközösség. Minden pedagógus az osztályfőnöki megbízásával automatikusan az osztályfőnöki munkaközösség tagjává válik. Az osztályfőnöknek osztályfőnöki pótlék és heti 1 óra munkaidő-kedvezmény jár (adminisztrációs munkákra). Kereset-kiegészítést kapnak az elsős pótosztályfőnökök és a 8. osztályos osztályfőnökök. Az osztályfőnök feladatai - törekszik tanítványai minél jobb megismerésére - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - koordinálja, segíti és támogatja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, együttműködik a fejlesztő pedagógussal, - alkalmankénti óralátogatással teljesebbé teszi ismereteit osztálya iskolai tevékenységéről. - amennyiben szükségessé válik, felveszi a kapcsolatot a tanítványaival foglalkozó szaktanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő más személyekkel, és aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és a fejlesztésre szoruló tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet évente kétszer, és szükség esetén tart, a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, bizonyítvány és törzslap kiállítását) 31



- saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását - tájékoztatja osztálya tanulóit a kötelező orvosi vizsgálatokról - rendszeresen felhívja tanulói figyelmét a tanévben az előttük álló feladatokra, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltek tájékoztatása után javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére - figyelemmel kíséri az osztályterem állapotát és tisztaságát - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét 3.6. A sajátos nevelési igényű, valamint a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók ellátása •

•

• •

A szakértői bizottságok (Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság, Országos Beszédvizsgáló Intézet) szakértői véleménye, valamint a nevelési tanácsadók szakvéleménye alapján megkülönböztetett bánásmódot igénylő tanulók ellátása érdekében az iskola logopédust, pszichológust, és fejlesztő pedagógusokat alkalmaz. Munkájukat szükség szerint utazó gyógypedagógus segíti. Az alsó tagozaton a fejlesztő pedagógus egy évfolyamhoz tartozik. A felzárkóztatás keretében a reedukáció mellett preventív fejlesztő munkát is végez, valamint bekapcsolódik a tehetséges tanulók ellátásába. A felsőben a négy évfolyamhoz két fejlesztőpedagógus tartozik. A tantárgyi jellegű fejlesztő foglalkozások első sorban a tanórával párhuzamosan folynak a belső differenciálás szerves részeként. A tanulók értékelésénél a számonkérés jellegének igazodni kell a tanulók problémájához.

3.7. Nevelőtestületi munkacsoportok A munkacsoportok munkavégzés előnyei A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes munkacsoportokat hoz létre tagjaiból, melynek előnyei: • A munkacsoportok tagokat a célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni. • A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé. • A feladattal való érdemi kapcsolat: 32



− a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, − a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot. A munkacsoportok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is. Nevelési Munkacsoportok Környezeti Nevelési Munkacsoport feladatai: • a nevelési célok, a környezeti nevelési program megvalósításának vizsgálata, • a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, • javaslattétel a nevelési hatékonysága érdekében. • Vezetője: szabadidő-szervező Feladataikat az éves munkatervben határozzák meg, melyről a félévi és év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten beszámolnak. Egészségnevelési Munkacsoport feladatai: • a nevelési célok, az egészségnevelési program megvalósításának vizsgálata, • a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, • javaslattétel az egészségnevelés eredményessége érdekében. • Vezetője: drogügyi koordinátor Feladataikat az éves munkatervben határozzák meg, melyről a félévi és év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten beszámolnak. Fegyelmi Bizottság feladatai: • A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. • Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálás. • tagok:- az intézmény vezetője vagy vezető helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat diákképviselője, - a gyermekvédelmi felelős.

3.8. Külső intézményi kapcsolatok Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van 33



más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: • közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • intézményi rendezvények látogatása, • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: • a fenntartóval, a közös fenntartású többi intézménnyel, iskolával, óvodával, • a gyermek – egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • a családsegítő központtal, • a történelmi egyházak szervezeteivel, • az intézményt támogató alapítványokkal: Humanisztikus Alapítvánnyal • más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel: Aleina Sabina és Prím Zeneiskola, • sportegyesületekkel: Kaszások • egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: rendőrség A Nevelési Tanácsadó és az intézmény kapcsolattartási formáit a 6. melléklet tartalmazza. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje Kapcsolattartásért felelős: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Kapcsolattartás módja: Intézményi jelzőlap megküldése a szolgálatnak. Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása. Szükség szerint esetmegbeszélések az iskolában az osztályfőnökök bevonásával, szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével. Ellenőrzés módja: Dokumentum-ellenőrzéssel, konzultációkon való részvétellel. Felelős: Igazgató Dokumentálás módja: Határozatok és levelezés tanügyi-igazgatási dokumentumok között nyilvántartva. Családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készítése.

34



4. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK

4.1. Tanulói jogok és kötelességek Tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Eltérő típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Tanulói jogok és kötelességek Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogokat és kötelezettségeket részletesen a Házirend tartalmazza Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével jár.

4.2. Diákközösségek és diákközgyűlés Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, technika, informatika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Diákközgyűlés (iskolagyűlés) A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább egy alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az 35



intézményvezető.

4.3. Diákönkormányzati működés A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat tanulóközösség által elfogadott, nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje szerint működik. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákönkormányzat vezetőjét (továbbiakban: DÖK vezetőt). A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükről: küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe (4-8. évfolyamig). A teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi DÖK látja el. Az Intézményi DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A műkötéséhez szükséges egyéb feltételeket a Házirend szabályozza. Diákönkormányzat jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: • az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, • a házirend elfogadásakor és módosításakor, • a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: • saját működésére és hatásköre gyakorlására, • a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, • egy tanítás nélküli munkanap programjára, • tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, • vezetőinek, munkatársainak megbízására, A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízásával - eljárhat az Intézményi DÖK képviseletében. A DÖK-öt segítő pedagógust DÖK pótlék és hetente három órakedvezmény illeti meg munkájáért. 36



A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.) Az Intézményi DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi és az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az osztály DÖK képviselője jár el.

4.4. Tanulók dicsérete és fegyelmezése A tanulók teljesítményének elismerését, fegyelmezését és kártérítési felelősségét a Házirend szabályozza.

37



5. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés rendjét meghatározza a fenntartó intézményértékelési rendszere és az intézményi MIP. Ellenőrzést végezhetnek: - Az igazgató, helyettesei és a gazdasági elemző az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat alapján. - Az igazgató vagy helyettesei felkérésére a munkaközösség vezetők a szaktárgyukkal összefüggő területen. Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését, az iratkezelés általános szabályzatában megfogalmazottak szerint. Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - témazárók illetve nagydolgozatok vizsgálata, - beszámoltatás szóban és írásban, - szemlézés.

5.1. Ellenőrzési célok, területek, értékelés Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: • biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű, és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, • jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, • megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, • tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, • biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, 38



összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: • a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, • a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése, • a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, • a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, • a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, • valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése, • a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése – a hozzáadott pedagógiai értéket alapul véve, • a törzskönyvek, mulasztási és haladási-, napközis-, szakköri- és egyéni fejlesztő naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, • a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, • a napközis nevelőmunka hatékonysága, • osztályozó, különbözeti és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, • a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata, • a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, • a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, • az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése, Értékelő (realizáló) megbeszélés Az ellenőrzési követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni. • a hibák és a mulasztások jellegére, • a rendszerbeli okokra, • az előidéző körülményekre, • a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője, és az intézményvezető által kijelölt személyek. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: 39



• a hibák, hiányosságok javításáról, • a káros következmények ellensúlyozásáról, • a megelőzés feltételeinek biztosításáról, • az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, • a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, • a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén - a pedagógiai vagy gazdasági elemző helyettes javaslatára - az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

5.2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: • biztosítja ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, • határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, • megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, • megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, • elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. Vezető helyettesek ,gazdasági elemző és középvezetők hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettesek, gazdasági elemző és a középvezetők (munkaközösség-vezetők) ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést! A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: • a hatályos jogszabályok,: belső szabályzatok előírásainak betartása, • az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, • tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, • a határidős feladatok teljesítése, • az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, • utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása, A pedagógiai igazgatóhelyettesek ellenőrző munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: • a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, 40


• •

• • • • • • •


a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, a pedagógiai program megvalósítására: −a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, −a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, −a foglalkozások, tanórák eredményességére, −a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre, −a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, −a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére, a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, a határidők pontos betartására, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, a tanügyi dokumentáció vezetésére: − a tanulói adminisztráció ellátására, − az nyilvántartások, a statisztikák, vezetésére, − az értékelések készítésére,

A munkaközösség vezető ellenőrző feladatai A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladatai. • a tanterv színvonalas megvalósítása, • a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása, • a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése, • a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, • tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása, • tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése, • a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása, • a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése, • a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, • az anyagok célszerű és takarékos felhasználása, • a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések, vezetése, • a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés,

41



6. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZ ISKOLASZÉK

6.1. Szülői jogok, kötelességek, és a tájékoztatás rendje Szülői (gondviselő) jogok A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (továbbtanulás) A szülő joga, hogy • Igényelje, kezdeményezze: − a tárgyilagos ismeretközvetítést, −a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, −a vallás- és hitoktatást. • Megismerje: −a pedagógiai programot, a helyi tantervet, −az SZMSZ –t, a házirendet, − gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését, • Részt vegyen: −az iskolaszék és a szülői szervezet munkájában, −a szülői képviselők megválasztásában, −az érdekeit érintő döntések meghozatalában, −a nevelési-oktatási intézmény munkájában, −vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon. • Választó és választható legyen a szülői szervezetbe és az iskolaszékbe. • Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek: • Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: − testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, − nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését. • Figyelje és segítse gyermeke: − személyiségének sokoldalú fejlődéséért, − tanulmányi előrehaladását, − közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását. 42


• • •


− a kötelességek teljesítését, Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival, Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát. Intézkedjen gyermeke jogai érdekében.

Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell bemutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat! Szülői fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontban, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel. Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük: • magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről a tájékoztató (ellenőrző) füzetben, • az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, tanév elején a Szülői Hírlevélben, • a szükséges aktuális információkról, a tájékoztató (ellenőrző), vagy üzenő füzetben. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a pedagógusnak ezt az osztálynaplóba dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni és az érdemjegyet ceruzával be kell karikázni! A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. 43



Az 1. évfolyamtól felmenő rendszerben minden tanulóról szöveges minősítést kell adni: november végén, február elején, április végén és júniusban. Jelenleg a 2. évfolyamtól csak azokat a tanulókat kell szövegben értékelni, akiknek szorgalma és tanulmányi eredménye jelentősen változott pozitív vagy negatív irányba. A magatartás feltűnő változása szintén indokolja a szöveges értékelést. A gyenge tanulmányi eredményről, bukásra állásról, évente kétszer (novemberben, áprilisban) tájékoztatást kell adni a szülőknek.

6.2. Szülői szervezet és a kapcsolattartás Intézményi szülői szervezet: a Szülői Munkaközösség (továbbiakban: SZMK) A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Az osztályok szülői maguk közül 3 fős munkaközösséget választanak. (SZMK tagok) Egy - egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A továbbtanulás előtt álló osztályok SZMK tagjaival az osztályfőnök rendszeresen, a többi osztályban szükség szerint, de félévenként legalább 1-1 alkalommal találkozik. A szülők véleményét, javaslatait az SZMK tagok juttatják el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi SZMK képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg. Ezért az SZMK jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. Az intézményi SZMK a Szülői Munkaközösség legmagasabb szintű döntést hozó szerve. Az intézményi SZMK munkájában az osztály SZMK elnökei vehetnek részt, akkor határozatképes, ha az érdekelteknek több mint a fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az intézményi SZMK jogköre jogai: • Kezdeményezheti iskolaszék, (óvodaszék, stb.) felállítását. • Figyeli: − a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, −a pedagógiai program megvalósulását, −a tanári, nevelői munka eredményességét. • Véleményezi: -A Pedagógiai Programot, -A Házirendet, -A Munkatervet, -Az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, tanulókkal kapcsolatosak. • Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót. 44


• •

•


Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekről, foglalkozási csoportokról, a felmerült problémákról. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos bármely kérdésben.

Kapcsolattartás az intézményi SZMK-val A intézményi SZMK-val az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A intézményi SZMK elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanácskozási joggal részt vehet a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként egyszer tájékoztatja a nevelőtestületet az SZMK álláspontjáról: • a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről, • a pedagógiai munka eredményességéről, • a közösségi élet színvonaláról, • az intézményi szervezettség és működés rendjéről, • a pedagógusok munkájáról, • és a szülők által vállalt kiadások mértékéről, • a szülői közösség tevékenységéről,

6.3. Iskolaszék és kapcsolattartási rendje Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekeltek együttműködésére iskolaszék működik. Az iskolaszék tagjai közé a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú: három-három képviselőt delegál. Az iskolaszékben 2 küldött képviseli: a fenntartót, és egy fő a DÖK-öt. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az SZMK nyílt, egyszerű többségi szavazattal választja meg. A diákönkormányzat képviselőit a tagok nyílt, egyszerű többségi szavazattal választja. A nevelőtestület képviselőit a testület tagjainak javaslatai összegyűjtése után az ülés titkos szavazással választja meg. 4 évre. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választást 30 napon belül kell megtartani. A választás előkészítéséért az igazgató felel. Az iskolaszék maga állapítja meg működése rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a teljes működéssel 45



kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: • a SZMSZ elfogadásakor, • a házirend elfogadásakor. A kapcsolattartási módja Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. Az iskolaszék elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjára, amelyben az iskolaszék egyetértési jogát gyakorolhatja. Írásos előterjesztés esetén 5 nappal korábban meg kell küldeni az írásos anyagot, azzal a felhívással, hogy a nevelőtestület ülésén tanácskozási joggal az előterjesztőhöz kérdést intézhet. Ha a szabályszerű meghívás ellenére az elnök nem jelent meg, vagy nem juttatta el írásban véleményét a napirendi pont tárgyalásáig, úgy az egyetértés hiányában végrehajtható döntést lehet hozni, amelyről írásban haladéktalanul értesíteni kell az iskolaszéket. Ha az Iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, arról a nevelőtestületet az igazgató köteles tájékoztatni. Az iskolaszékkel való együttműködés az igazgató feladata. Az iskolaszék munkáját a saját működési szabálya alapján végzi. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - előzetes egyeztetés után való - rendelkezésre bocsátásával. Iskolaszéki szülői fogadóórák Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.

46



7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE

7.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 20-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező az adott tanévben. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Napközi és a házi feladat megoldó (tanulószobai) foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni, vagy a házi feladat megoldó ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a házirendben foglaltak szerint. A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16.15 óráig a pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. A házi feladat megoldó foglalkozásokat a tanulók igényeinek megfelelően szervezzük humán és reál tantárgycsoportokban. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalomi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Énekkar – „önképzőkör” Az iskola ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő 47



célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (színjátszó kör, táncklub, stb.). Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek támogatásával. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott ének szakos tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, labdarúgás, atlétika, kézilabda, stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre. Korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 1. – 4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik.

7.2. Alkalomszerű foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a kerületi és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve a Munkatervben tervezetten. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgató helyettes irányítja. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet az osztály SZMK bevonásával, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): • a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, • a tanulók közösségi életének fejlesztése. 48



A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről és megelőzően a balesetvédelmi oktatásról is. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). A tanítási időben az igazgató engedélye szükséges.

7.3. Szabadidős rendezvények A szabadidő szervező munkássága Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. Szabadidő szervező segíti az intézmény közösségeit a szabadidő igényes és változatos eltöltésében, a közösségi élet igényes kialakításában. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. Az intézmény gondoskodik a szabadidő szervezés feltételeiről.

49



8. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK

8.1. Hagyományápolási cél és tartalom A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a tanulók az egymás iránti tiszteletre neveli. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: • Október 6. (Aradi vértanuk napja) • Október 23. (Nemzeti ünnep) • Március 15. (Nemzeti ünnep) • Június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja) • November 13. (Magyar Nyelv Napja) Egyéb osztályszinten megtartott rendezvények • Tanévnyitó (1. évfolyam) • Ballagás (7-8. évfolyam) • Tanévzáró és bizonyítványosztó ünnepségek. Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények: • Iskolanap (február 4.) • Bárczi Gála Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: • Szüreti bál • Márton nap • Karácsonyi rendezvények • Farsang Egészséges életmód- sportrendezvények: • Sportnap (szeptember) • Egészségnap • Kihívás Napja A hagyományápolás további formái Az iskolaújság a DÖK támogatásával jelenik meg alkalmanként, összeállításában 50



intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsőségei szerepet játszanak tanulóink ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása. Ez vonatkozik az iskolarádió működésére is: műsorát a tanulók közreműködésével, és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus, vagy diákszerkesztő.

8.2. Hagyományőrző feladatok, külsőségek A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben! Intézményünk jelképe Kék sál, fehér felirattal: „Bárczi Géza Általános Iskola” Kötelező viselet Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. Ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon! Ünnepi egyenruha: lányok részére: fehér felső, sötét alj, fiúk részére: fehér felső, sötét nadrág.

51



9. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS

9.1. Az egészségügyi felügyelet rendje Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: • a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, • a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, • könnyített- és gyógy testnevelés besorolásának elkészítése, • színlátás és látásélesség vizsgálat, • fogászati kezelés, • egészségügyi felvilágosítás tartása, A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be és havonta a hirdetőtáblán elhelyezi. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek, heti két alkalommal. Védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelő ajtaján feltüntetett fogadó időben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben, vagy azt követően történjenek!

9.2. Testi nevelés és egészséges életmód Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük - a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: • a tanulók mindennapi testedzését, • a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, • az iskolai sportkör működését, 52



• a könnyített és a gyógy-testnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2 - 3 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők tömegsport keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról - szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1 – 4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk - az időjárási viszonyoktól függően - a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a napközis foglalkozás részeként, a szabadidős foglalkozás keretében tartják heti terv szerint a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A felsős napközis foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. Időtartama – a törvény alapján legalább napi 45 perc. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét - egészségi állapota miatt - az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat állapotától függően - nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti, 16 fős csoportonként heti 3 tanórában. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulóknak, melyet a kerület szervez. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: • a testi - lelki harmónia összefüggéseit, • az egészséges életmód, stressz mentes életvezetés jellemzőit, • a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét, • az egészségre ártalmas hatásokat, • a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók • az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.), és • a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Ebben segítésükre van az iskolai drogügyi koordinátor is. 53



10. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND

10.1. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használata Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energia-felhasználással való takarékoskodásért - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

10.2. Az intézménybe lépés és benntartózkodás rendje Az idegenek benntartózkodása Az intézmény épületeiben az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intéző személyek tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiség bérlete esetén). Az intézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a "Három Testőr Kft." biztonsági őre a portán ellenőrzi. Az intézménybe érkező külső személyeket a biztonsági szolgálat köteles nyilvántartásba venni. (A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje.) A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a biztonsági szolgálat telefonon értesíti a fogadó munkatársat. Védő előírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a biztonsági szolgálat nyitvatartási időben is köteles zárva tartani! Ugyancsak zárva kell tartani – nyitvatartási időben is - az intézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az osztálytermeket a hetesek kötelesek nyitni és zárni! Az utolsó tanítási óra után a bezárt osztálytermek kulcsát a hetesek kötelesek a portán leadni. A szaktantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja A gondnok feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon se juthassanak az intézmény területére. A gondnok a felelős a zárak használhatóságáért. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a biztonsági szolgálat ellenőrzi, akiknek feladata, hogy az elektromos berendezéseket áramtalanítsa. 54



10.3. Helyiségek használati rendje Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait! Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével! A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják! A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett szakkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. Szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: • a szaktanterem típusa, neve, • a terem felelősének neve és beosztása, • a helyiségben tartózkodás rendje, • a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika, nyelvi kabinet, stb.) használatához. Berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid időre (1–2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (osztályfőnök) engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi 55



felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni, és iktatni. A másik példányt meg kell semmisíteni a berendezés visszaszolgáltatásakor. Bérbeadási rend Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, melynek fő formája a vagyon bérbeadása. A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról - nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását - a gazdasági elemző gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben az intézményvezető bérleti szerződés aláírásával dönt a körülményekről. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelősét). A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a biztonsági szolgálat adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. Karbantartás és kártérítés A gondnok felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági elemző, vagy gondnok tudomására hozni a portán elhelyezett füzetben. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni a gondnoknak. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a házirendben található kártérítési szabályok szerint.

10.4. Könyvtárhasználati rend A könyvtár és célja A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. Az intézményi könyvtár alapterülete: 60 m², olvasóterem alapterülete: 60 m². A könnyen megközelíthető helyiség alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésére. A könyvtár művelődési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minőségi működése nélkülözhetetlen: • a megalapozott tudás elsajátításához, • a sokoldalú művelődéshez, • a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejődéséhez, 56



• a kulturált magatartás kialakulásához. A könyvtár mintegy 6000 db dokumentummal rendelkezik, és egy osztályközösség egyidejű foglalkoztatására is alkalmas. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, melyet a szakértővel véleményeztetett gyűjtőköri szabályzat határoz meg (SZMSZ mellékletében). A gyűjtemény széleskörűen tartalmazza az információhordozókat. Rendelkezik az újabb dokumentumok előállításához, kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges sokszorosító és számítástechnikai berendezéssel. A könyvtár feladatai és vezetője A könyvtár működési célkitűzéseinek csak sokoldalú feladatellátással felelhet meg. A fontosabb feladatai: • az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása, • a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása, • a dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása, • az egyéni és csoportos használat biztosítása, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, • tájékoztatás más könyvtárakról, szolgáltatásaik elérése, • dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, • muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása, • közreműködés tankönyvellátás megszervezésében, • könyvtári órákat tart munkaterve szerint. A könyvtárat szakképzett könyvtáros vezeti, felelőssége rendkívül nagy a jelenlegi társadalmi állapotok között. Feladatai: • végzi az állomány nyilvántartásba vételét, • irányítja a raktári rend fenntartását, • felelős az állomány megóvásáért, • végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását. Könyvtár használati előírások A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók, pedagógusok és a szülők rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, kölcsönzéséről a bejárati ajtón levő használati rend intézkedik. Használati előírások: • Használói kör: alkalmazottak, tanulók, szülők, Nyitva tartás naponta: nyitvatartási rend szerint • Kölcsönzési időtartam: 5 nap. • A beiratkozás módja: személyesen, érvényes diákigazolvány vagy személyi igazolvány bemutatásával. • Tilos bevinni: élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és egyéb kárt okozó tárgyat! 57



• A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges! • Kötelező a csend, hogy másokat ne zavarjunk!

58



11. DÍJFIZETÉSEK

11.1. Térítési díj fizetése Térítési díjak fizetése A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetés terheli az igénybevevőket. A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a család kereső és eltartott tagjai, a munkanélküli, a leszázalékolt és a nyugdíjas családtagok számát. A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni: • étkezés igénybevételéért,

11.2. Szociális támogatás A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultság mértéke a mérvadó, így: • a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, • a jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, • tartósan beteg családtag jelenléte, • munkanélküli eltartó, Alapítványi támogatás Az intézményt támogató Humanisztikus Alapítvány is rendelkezik a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról - az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján - az alapítvány kuratóriuma dönt, - tanévenként és esetenként.

59



12. VEGYES RENDELKEZÉSEK 12.1. Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem Az intézményben minden tanév szeptember 20-ig az alkalmazottak számára meg kell tartani a munka- tűz- és balesetvédelmi oktatást. Évente egy alkalommal próba-tűzriadót kell tartani. A munkavédelmi feladatokat az 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993.(XII.26.) MÜM rendelet és a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. A tűzvédelmi feladatokat, a Tűzvédelmi Szabályzat rögzíti. 12.2. Tanuló- és gyermekbalesetek Az intézmény szabályozza a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat. A balesetvédelmi felelős vesz részt a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tanév kezdetekor, kirándulások esetén megkezdése előtt, ismerteti a foglalkozást vezető szaktanár, az osztályfőnök, a kirándulás szervezője. A megismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A szülői hírlevélben kell a szülők figyelmét felhívni az iskolai tanulók egészség és testi épség megóvására tett intézkedésekről.

60



12.3. Gyermekvédelem Az intézmény a tanulókat és szüleiket tanév kezdetekor a szülői hírlevélben tájékoztatja az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban, és hol kereshető fel. Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen kell kifüggeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, címét és telefonszámát. A tanulókat a pedagógusoknak folyamatosan tájékoztatni kell a részükre szervezett szabadidős programokról. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, előadások, osztályfőnöki órák szervezésével, ennek érdekében drogkoordinátor működik.

61



12.4. Pályaválasztás Az intézet pályaválasztási felelős tanára és osztályfőnökei, szaktanárai pályaválasztási tanácsadással nyújtanak segítséget a tanulóknak és a szülőknek a középiskolai beiskolázás során. 12.5. Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény épületében a néhány szaktantermet, irodákat kiépített riasztórendszer védi. Az éjszakai felügyeletet a Három Testőr Kft. dolgozói látják el. Napközben biztonsági szolgálat üzemel. 12.6. A dohányzásról és a dohányzóhelyek kijelöléséről A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény és a 7/1999.(XI.10.) TNM rendelet értelmében a dohányzóhelyek kijelölésével kapcsolatos munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat az ide vonatkozó szabályzatok tartalmazzák, míg az egészségvédelmi előírások az alábbiak: - A dohányzóhelyeket az igazgató a helyi sajátosságokra tekintettel – a munkakörülmények, a munkaközi szünet időtartama és a munkafegyelem szabályai figyelembe vételével - az egészségvédelmi előírások betartásával jelöli ki. A dohányzóhelyek kijelöléséről külön igazgatói utasítás rendelkezik.

62



12.7. Rendkívüli esemény Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, korlátozza illetve a tanulók, dolgozók, más személyek egészségét és biztonságát, valamint az intézmény épületét, felszerelését, berendezési tárgyait, a telken található vonalas létesítmények épségét veszélyezteti. Rendkívüli esemény különösen - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, árvíz, belvíz, stb.) - a tűz - a robbantással történő fenyegetés - a robbanás Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Ha tanuló észleli a rendkívüli eseményt, úgy a hozzá legközelebb álló felnőttet köteles tájékoztatni, aki a továbbiakban felel a jelentés elmulasztásáért. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők - az igazgató, akadályoztatása esetén - az igazgató-helyettesek, A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult felelős vezető szükségesnek tartja. Rendkívüli esemény és a bombariadó esetén követendő eljárásról A bejelentés után értesíteni kell a rendőrséget, majd a tűzriadó terv alapján történik az épület kiürítése. A tanulók felszerelési tárgyaikkal együtt felnőtt kíséretében vonulnak ki az épületből. A veszély elhárítása után folytathatók a foglalkozások, amennyiben a személyi és tárgyi feltételek azt lehetővé teszik. Az elmaradt órákat még aznap, vagy szombaton pótolni kell.

63



12.8. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályozása Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Kivételt képez ez alól az olyan reklám, amely a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze. Szóbeli reklámtevékenység az iskolarádióban történik, ahol az intézményvezető engedélyével közérdekű információk, kulturális programok, az iskola életével és a diákönkormányzat tevékenységével kapcsolatos hirdetések közzététele történik. Írásos reklámtevékenység és hirdetés minden esetben a tanulóknak illetve szüleiknek szól, tartalmát tekintve közérdekű bejelentést, kulturális, sport és oktatási tevékenységet hirdet. A hirdetések helyszíne: - Az iskola külső bejárati ajtója: itt csak a legfontosabb iskolai hirdetések, a fenntartó önkormányzat, a főjegyző és a rendőrség tájékoztató hirdetései jelennek meg. - Az iskola külső portai része: itt a különböző vallási felekezetek tájékoztatói, külső intézmények és egyéni vállalkozók kulturális, sport és oktatási programjainak hirdetései jelennek meg vezetői engedélyeztetés után (pl.: nyelvoktatás, korrepetálás, judo, társastánc, ifjúsági könyvvásár, hangversenyek, színházi előadások, sportversenyek, szabadidős gyermekprogramok, stb.). - A tanári szoba előtti hirdetőtábla: itt a dolgozóknak szóló írott szakirodalommal kapcsolatos információk, valamint továbbképzések, tanfolyamok, pályázatok, kulturális és szabadidős programlehetőségek hirdetései jelennek meg.

64



13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, mellékletei Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Közoktatási Törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket igazgatói utasítások önálló szabályzatként tartalmazzák. A mellékletben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszik. A nyilvánosságra hozatal módja: • Az SZMSZ nyilvános, tartalmát minden érdeklődő megismerteti. • Az iskolai könyvtárban egy példány helyben olvasással hozzáférhető. • Az iskolába érkező új dolgozók számára a megismerése kötelező. 13.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és működési szabályzat módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület megtárgyalta, és 2011. 10. 17. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2011. 10. 17. ………………………….. nevelőtestületi képviselő

…………………………….. nevelőtestületi képviselő

Farkasné Horváth Mira sk. igazgató

P.H 65



A

Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a fenntartó……………………………. napján ……………………. számú határozatával jóváhagyta. Budapest, …………………….

…………………………… főosztályvezető P.H

66



14. NYILATKOZAT A jogszabályokban meghatározott kérdésekben az Iskolaszék, a Közalkalmazotti Tanács és a Diákönkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. évi módosításának elfogadásakor jogosítványait gyakorolta. Budapest, 2011……………………..

67



MELLÉKLETEK

68



Mellékletek: 1. Vezetés szintjei 2. Belső ellenőrzési szabályzata 3. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 4. Kapcsolattartás a nevelési tanácsadó és az oktatási nevelési intézmény között 5. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályzata

69



1. számú melléklet A VEZETÉS SZINTJEI

G

A

D

ISKOLASZÉK

ISKOLAVEZETÉS

F

B

SZÜLŐI

MUNKAKÖZÖSSÉG-

KÉPVISELŐK

VEZETŐK,

DÖK

C TANTESTÜLET

E

OSZTÁLYOK

70



2. számú melléklet BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA Az ellenőrzés olyan ténymegállapító, értékelő tevékenység, amely a követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz viszonyítja a meglévő állapotokat, folyamatokat. A hatékony, jó ellenőrzés olyan segítő, preventív, fegyelmező jellegű tevékenység, amely feltárja a célokat, a folyamatokat gátló tényezőket, javaslatot tesz azok kiküszöbölésére, a felelősség megállapítására. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: • Biztosítsa az intézmény törvényes működését; • Segítse elő az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményességét, hatékonyságát; • Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, járuljon hozzá a gazdálkodási fegyelem megszilárdításához; • Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről. • Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi előírásoktól való eltérést, és előzze meg azt; • Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez; • Legyen a szabályszerű, fegyelmezett munka megvalósításának eszköze; • A gazdálkodási folyamatok elemzésével és vizsgálatával segítse elő a helyes vezetői döntések meghozatalát, a vezetői utasítások végrehajtását. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei Jogosult: • Az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • Az ellenőrzött dolgozóról írásban vagy szóban felvilágosítást kérni; Kötelessége: • A jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglaltak szerint eljárni; • A tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

71



• Az észlelt hiányosságokat közölni az ellenőrzött dolgozókkal, ill. a dolgozók közvetlen felettesével; • A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést megismételni. Az ellenőrzött jogai és kötelességei Jogosult: • Az ellenőrzés megállapításait megismerni; • A megállapításokra vonatkozóan észrevételeket tenni és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végzők közvetlen feletteséhez. Kötelessége: • Segíteni az ellenőrzést végző dolgozó munkáját; • A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni; A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók, és kiemelt ellenőrzési feladatai Igazgató: • Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; • Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának, pedagógiai, gazdálkodási, és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; • Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását; • Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; • Összeállítja az éves ellenőrzési tervet; • Felügyeli a belső ellenőrzés rendszerét és működését. • Feladatai egy részét átruházhatja; Igazgatóhelyettesek: • Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók munkáját; • A szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; • A pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, végzett munkájuk eredményességét; • A pedagógusok adminisztrációs munkáját; • A gyermekvédelmi munkát; • A napi működést. Munkaközösség-vezetők: • Rendszeresen ellenőrzik a munkaközösségbe tartózó pedagógusok nevelőoktató munkáját;

72



• A pedagógusok tervező munkáját, a tantárgyi tanterveket, a nevelő-oktató munka eredményességét; Gazdasági elemző: • Folyamatosan ellenőrzi a gazdálkodási, műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását; • Az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét; • A pénzkezelés szabályszerű működését; • A vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását; • A leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását; Folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét Az ellenőrzési kötelezettségeket a munkaköri leírásokban rögzíteni kell. A belső ellenőri tevékenység egy részét (a tűz- munka- és balesetvédelem) az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló, intézménytől független vállalkozó látja el. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, ill. az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg, amiért az igazgató a felelős. A gazdálkodás szabályozottságának, szervezettségének ellenőrzése: • Ennek keretében vizsgálni kell, hogy a szabályzataink összhangban vannak-e a mindenkor érvényes jogszabályi előírásokkal? (SZMSZ, Ügyrend, Leltározási Szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének Szabályzata, Pénz- és értékkezelési Szabályzat) • A végrehajtás során a belső szabályzatokban foglalt előírások megfelelően érvényesülnek-e? • Jogszabályi változások esetén a szabályzatokat megfelelően felülvizsgáltuk, módosítottuk-e?

73



A munkaerő- és bérgazdálkodás ellenőrzése Ennek keretében vizsgálni kell: • A munkaerő foglalkoztatása összhangban van-e az ellátandó feladatokkal? • A bér- és létszámgazdálkodás során érvényesülnek-e a KJT. előírásai? Hatályba léptető rendelkezés A szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 2006. október 1. Farkasné Horváth Mira sk. Igazgató

74



3. számú melléklet A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Az iskola szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbi elemek alkotják: A szabálytalanságok fogalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat A szabálytalanság észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. Intézkedések, eljárások meghatározása A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért: • Vagy azonnal intézkedik a hiányosság ill. szabálytalanság megszüntetéséről; • Vagy – súlyosabb esetekben- jegyzőkönyvet vesz fel a tényállásról, a korrekció lépéseiről, és a végrehajtás határidejéről; • Amennyiben a dolgozót felelősség terheli a szabálytalanság ill. a hiányosság bekövetkeztéért, – úgy a kivizsgálás után - a belső ellenőr felelősségre vonást kezdeményez. Bizonyos esetekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Intézkedése, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyomon követése során: • Nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét • Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását • A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való rálátást.

75



A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása • A szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik. • Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó határidőket. • Nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

76



4. számú melléklet KAPCSOLATTARTÁS A NEVELÉSI TANÁCSADÓ ÉS AZ OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT A Bárczi Géza Általános Iskola és a Nevelési Tanácsadó megállapodnak az alábbiakban: Az intézmények vezetői kijelölnek egy-egy kapcsolattartót, akik kapcsolatba lépnek a másik fél kapcsolattartójával. A Nevelési Tanácsadó vállalja: 1) A Nevelési Tanácsadó fogadja az intézmények által beutalt gyermekeket, diagnosztikai és gondozási kérésekre. A beutalt gyermekekről kérésre szakvéleményt készít, és állást foglal ellátásukat illetően, amennyiben a szülő aláírásával is hozzájárul a beutaláshoz. 2) A Nevelési tanácsadó az önkéntes jelentkezőkről nem ad, mert nem adhat felvilágosítást, sem szakvéleményt, csak ha ahhoz a szülő írásban hozzájárul. 3) A Nevelési Tanácsadó vállalja, hogy munkatársai (havi 1 alkalommal, vagy indokolt esetben hívásra) kimennek az intézménybe és felveszik a kapcsolatot az iskola, ill. az óvoda pszichológusával és fejlesztő pedagógusaival. 4) A Nevelési Tanácsadó munkatársai és az intézmények (óvoda/iskola) pedagógusai, szükség szerint napi szinten konzultálnak a Tanácsadóba beutalt gyermekek érdekében. 5) A Nevelési Tanácsadó lehetővé teszi az intézmények pedagógusai részére: - esetmegbeszélő csoporton való részvételt - konzultációkat - szakmai továbbképzéseken való részvételt - szakmai előadásokon való részvételt - fórumok szervezésén való részvételt - szupervíziós lehetőséget - hospitálási lehetőséget 6) A Nevelési Tanácsadó törvényes kötelezettségéből adódóan évente 2 alkalommal (a tanév október 30-ig és április 30-ig) kapcsolattartón keresztül ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Megbeszéli az intézmény fejlesztőpedagógusával, ill. pszichológusával a szakvéleményben javasoltak megvalósulásának tényét és minőségét, egyezteti a szükséges teendőket, és együtt kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit.

77



7) A Nevelési Tanácsadó amennyiben a szakvéleményben javasolt foglalkozási feltételek nem biztosíthatók az intézményben, a feladat elláthatósága érdekében javaslatot készít a fenntartó felé. 8) A Nevelési Tanácsadó az éves munkatervében ütemtervet készít a szakvélemények kontrollvizsgálatairól és az ellenőrzési feladatokról, melyekről írásban értesíti az érintett intézményeket. Az Oktatási Nevelési Intézmény vállalja: 1) A vizsgálathoz, beutaláshoz szükséges nyomtatványokat minden pedagógus ismeri, ezeket vizsgálat kérés alkalmával helyesen tölti ki, különös tekintettel arra, hogy a benne szereplő információkat a szülővel ismertette, majd aláíratta. 2) Megfogalmazza a gyermekkel kapcsolatot problémát, és azt, hogy milyen irányban kéri a vizsgálatot. 3) A szakvéleményeket az érintett pedagógusok megismerik (óvodapedagógus, osztályfőnök, tantárgyi felmentés esetén szaktanár, fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi felelős, iskolapszichológus stb.). 4) A Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztő foglalkozásokat az oktatási intézmény megszervezi, erről dokumentációt vezet. 5) A szakértői véleményben meghatározottak teljesüléséért az intézményvezető felelős. Különös tekintettel akkor, ha a Nevelési Tanácsadó ellenőrzése során hiányosságokat állapít meg. 6) A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolai/óvodai fejlesztő foglalkozásainak megszervezéséről a Nevelési Tanácsadónak két időpontban (október 15-ig, ill. április 15-ig) dokumentációt készít. A fejlesztésekkel kapcsolatban módszertani segítséget kér a Nevelési Tanácsadó munkatársaitól, ill. jelzi, ha van olyan gyermek, akinek ellátását módszertani hiányosság, vagy kapacitásbeli probléma miatt nem tudja megoldani. 7) Az óvoda/iskola a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek/tanuló esetén a felvételi naplóban, ill. a beírási naplóban feltünteti a szakvéleményt kiállító Nevelési Tanácsadó nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját (2008-tól). 8) Az intézmény minden év június 30-ig megküldi az illetékes Nevelési Tanácsadó részére azon gyermekek/tanulók nevét – szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes (2008-tól). 9) Az óvoda javasolhatja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a Nevelési Tanácsadóba. A vizsgálati kérelmeket az óvoda lehetőség szerint legkésőbb, január 31-ig eljuttatja a vizsgálatot végző intézményhez. 10) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70.§ -ának (7). bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni 78



fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. 11) Az oktatási intézmény kapcsolattartója az iskola/óvoda pedagógusainak Nevelési Tanácsadóval kapcsolatos igényeit közvetíti, a minőségbiztosítási partneri kérdőívek kitöltését segíti, a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásairól, annak igénybevételi szabályairól a pedagógusokat és az intézmény vezetőjét tájékoztatja. 12) Az intézmény a gyermekek/tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát, és a szülői értekezleten tájékoztatást nyújt arról, hogy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait önkéntesen (beutaló nélkül) is igénybe lehet venni.

Hatályba léptető rendelkezés A kapcsolattartás szabályozása a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 2008. március 18. Farkasné Horváth Mira sk. igazgató

79



5. számú melléklet A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁT MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS SZABÁLYZATA Az iskola biztosítja a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás működtetését a DÖK közreműködésével. Az egyeztető eljárás célja: A kötelességszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása céljából, a fegyelmi eljárás lefolytatásának megelőzése. A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, okok, indokok feltárása. Az egyeztető eljárás rendje: Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal mindkét fél – kiskorúak esetén a felek szülője – egyetért. (Továbbiakban: sértett – S, kötelességszegő – Ksz) A fegyelmi eljárás lefolytatásáról írásban kell értesíteni a tanulókat. Fel kell hívni a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére, ha a S szülője beleegyezik és nyilatkozik erről az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül. Ha a nyilatkozat nem érkezik meg, vagy elutasító, folytatni kell a fegyelmi eljárást.

Ha a megállapodás nem valósul meg, le kell folytatni a fegyelmi eljárást.

Ha a S és a Ksz megállapodott az egyeztetési eljárásban, az egyeztetést le kell folytatni 10 tanítási napon belül. Ekkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni legfeljebb 3 hónapig. A sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a felek hozzájárulását ahhoz, hogy a megállapodásban foglaltakat és az egyeztető eljárás megállapításait a kötelességszegő tanuló osztályközösségében megvitassák, a házirendben meghatározott iskolai közösségben nyilvánosságra hozzák.

A felfüggesztés alatt a tanuló bizonyíthatja, hogy megváltozott. Ha pozitív a változás, a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot az érdekeltek részére ki kell hirdetni. 80



Az egyeztető eljárás résztvevői: o o o o o

A sértett és szülője A kötelességszegő és szülője A DÖK vezetője A S és Ksz osztályfőnöke(i) Az iskola igazgatója vagy helyettese Gyermekvédelmi felelős

Az iratkezelés DÖK vezetője megkapja az értesítést: o A fegyelmi megindításáról o A szülői nyilatkozatokat az egyeztető eljárás elfogadásáról o Visszajelzést az eljárás alakulásáról A keletkező iratokat iktatva, a többi irattól elkülönítve helyezzük el az irattárban. A határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

81

A BÁRCZI GÉZA ÁLTALÁNOS

Recommend Documents