francia tud6s a mafri nyelv hetita 6,gilt vette vizsgfulat alh 6s megSllapitotta, hogy az a Tarim-medenc6ben a jelen iddsz6,mit6,s 7. szL,zadhig besz6lt tokh6,ri nyelwel mutat rokons6got (40m 23), azzal az 6,rja nyelvvel, amely ott a tarkizril6s el6tt volt haszn6latban. A nem-magyar tud6sok Sltal tett hely6nval6 meg6llapit6sok teh6t nemcsak nincsenek ellent6tben a mi meg6llapitSsainkkal, hanem azokat t6mosa;ti6lk 6s kieg6szitik. De a magyarul tud6 F. A. Uxbond (Hevesy Vilmos, LlTm) enn6l term6szetesen tovSbb mehetett 6s az itjz|landi maori nyelvr6l megSllapitotta, hogy az az eur6pai magyar nyelwel nagyfokri rokons6got mutat sz6kincs 6s szerkezet tekintet6ben egyardnt, azonfeliil kultur$lis vonatkoz6sban is. Kiirtiltekintd vizsg{,latunk 6s b6s6ges dokument6ci6nk ellen6re m6gsem K6"na6nban, Sziri6ban, H6torszilgban dllitjuk, hogy a Mariri Fiildiin a Kr. e. TI. |vezredben kizfu6lag csak magyar be6s kapcsolt r6szein sz6d divatozott volna. Ilyen 6ltal6nosit6sra a jelenleg iltvizsgflt forr6sanyag m6g nem jogosit fel 6s visszatart benniinket az is, hogy egyes hitelHetita Birodalom f6vdros5,ban, Hattus6ban, egy m6sik, s6t tal6,n m6g egy harmadik nyelv is haszn6latos volt. MeglJliet. De hogy a fdngelo, a fejedelmelc, papok, kiskirdlyok, a nag:y v6rosok lakoss6ga 6s a vid6ken a legtdbb tiirzs nyelve a Kr' e' 15'-13' sz6nad' ban m6g mindenf6le magyar volt 6s azok magyar nyelvti ir6sokat hagytak hdtra, e tekintetben nem lehet k6ts6giink. Meg6llapit6sunkb6l k6t l6nyeges dolgot most m6r el6re tudunk: egyr6str,-azt, hogy a bejiiv6 szemita emberi kiitel6kek milyen nyelvi 6s kul' turdlis hat6s al6 keriiltek; m6sr6szt azt, hogy milyen nyelv-en besz6l6 n6pr6szeket szoritott 6t a szemita inv6zi6 a R6gi Keletrdl az Egei-szigetvilSgba, a BalkS,n-f6lszigetre 6s onnan a Duna-medenc6be. Ez a Dunamedenc6be d6li ir6nyb6l be6rkez6, l6nyeg6ben bronzkori kultrird'jf n6pess6g a szerzlje az ottani els6 magas kulttir6,nak, az 6 n6phull6maik megel6ziu6k a kel,eti ir6nyb6l ,6rkez6, Kaspi-Oxus t6rs6g6b6l kiindul6 k6s6bbi turSni n6phull6mokat.
k6pes tud6sok szavai szerint a
Az 6slakoss6g er6feszit6sei a szemita beiizdnl6s megakad6lYozfls6ra n6pek politikai gondolkod6sat a Kr. e. II. @vezredben a keleti vesz6ly tudata uralta. Ez a veszlly nemcsak az eryip' tomi f6ra6kat iisztiiniizte fontos sakkhriz6sokra, hanem a magyarok K6nar{,n-Sziria tertiletdn 6lt 6,gazat6"t is, amely els6sorban volt '6rdekelve abban, hory a Tigris 6s az Eufrdtesz k6z6n 6szlelhet6 beiiziinl6s az att6l oyog"t"" es6 teriitetet et el ne iintse. C6ljukat l6gy akartflk el6rni, hogly a- szemitak bev6ndorl6s6t a Tigris vonal6n6l feltartflztatj$k. A helyzet uglyanis a R6si Kelet keleti fel$ben m6x az volt, hogy otl az eredeti *-"gyr" n6pess6g a kus 6s szemita bev6ndorl6sok kiivetkezt6ben kisebbsdgG sro"ult 6s k6ptelen volt arra, hogy megtartsa kez6ben a politikai
A R6gi Keleten 6lt magyar
91
eg,6sz Mezopot6mia egyetlen nagy nyitott kapuv6 v6,ltozott, amelyen 6t az Azsi6b6l 6s Indi6b6l kiszorul6 kiiliinf6le siit6tes arcri n6pelemek akaddlytalanul behatolhattak a mes6s j6l6t hir6ben 5116 magyar orszdgokba. Hogy teh6,t ezt a nyitott kaput bez6ri6"k, a nyugati magyar n6pek katonai vSllalkoz6sokba kezdtek 6s az egyiptomi p6ld6t kiivetve a veszedelem szinhely6re siettek. Ebben az 6rtelemben kerekedett fel a sziriai Hal6p kiirny6k6r6l az a katonai kiiliinitm6ny, amely elfoglalta az Eufrdtesz jobb partjdn l6v6 M6ri v6rat 6s a Tigris iobb
f6hatalmat. Ig1r az
partj6,n l6vd Assrirt 6s e k6t vdr 6ltal alkotott tengely kiirtil Kr. e. 1850 t6j6n 6letre hivta az I. Assriri Birodalmat. Egy m6sik nyugati magyar kiiliinitm6ny a Jord6n vize mell6l indult el 6s a nagy strat6giai jelentds6gff Babilont vette birtokba, amit azt6,n kikerekitett 6s l6trehozta Kr. e. kb. 1830-ban az l. Babiloni Birodalmat. Ilyen m6don a nyugati maririk (magTarok) az eg&z keleti arcvonalon k6zbevett6k a politikai 6s katonai ellen6rz6st 6s sikeriilt nekik a szemita 6s kus mozgalmakat egy iddre befagyasztani. A k6t rij birodalom alapit6,s6nak 6s dinaszti6j6nak mariri eredete ma m6; hsztflzott dolog 6s az is megSllapltott t6ny, hogy az I. Babiloni Bi' rodalom legjelesebb kir6lya, Kha-mrir-ab-i (Kr. e. kb. 1728-1686) szint6n a mariri n6p fia volt. Ennek alapjSn nev6ben n6pi sz6rmaz6sSt (Mr"'rr, M6r, Mafr),6s papi mivolt6t (Hab, Ab) l6thatiuk megiirdkitve, az i-k6pz6vel 6s mezopot6miai m6dra el6retett "orsz6,g" (Kha, K6) 6rtelemhathraz6val, rigyhogy a n6v jelent6se mai szavainkkal kifeiezve "A mafri pap orszhga". Ez a papkirSly egyik r6nkmaradt felirat6,ban uralkotl6i hivat6s6t abban jeliili meg, hogy a gonoszokat (sivatagi nom6dokat) elizze orszdg6b6l, a gyeng6ket (6ri6kat) megrr6die az er6szakoskod6sokt6l 6s vil6gossdgot deritsen a 'fekete fejtiek' (kusok) felett, mik6nt a Napisten is teszi a Fiildiin (233m 23 6s 148m 29). F6gondja teh6t az 6slakoss6g b6kejek 6s biztons{g6nak fentartSsa volt. Ennek 6rdek6ben 6pitett orsz6gdnak $5;zald r6sz6ben egT iisszefiigg6 v6rvonalat 6s terhelte srilyos ad6kkal a nyugtalankod6 nom6d tiirzseket. Eg6szen t6ves teh6t Babilon mariri uralkod6j6nak 6s kis6ret6nek azt a szerepet tulajdonitani, mintha 6k az orsz6gban egdszen idegenek lettek volna 6s a d6lmezopotilmiai magTar dialektust besz6l6 szumir n6pet kiforgatt6k volna nyelv6b6l. EllenkezdIeg, 6k 6ppen a magJrar n6pess6g v€delm6re 6rkeztek, ktinnyen 6s szivesen alkalm^Mkadtak a helybeliekhez, akik kulttlrdj6t mindenestiil ritvett6k.'5 Mi tiibb, 6ppen a nyugati maurik uralmS,nak idej6re esik a leg6l6nkebb mezopot6miai irodalmi tev6kenys6g (109m 29). Khamrirabi kir6ly leghiresebb eml6ke az a szt6la, amelyre tiirv6nyeinek sziiveg6t v6st6k. E k6 fels6 rdsz$n ery k6p letllratd, amely a Napistent sz6ken tilve 6br6zolja, el6tte 6ll fdldi k6pm6,sa, Khamrirabi (a k6p i6 reprodukci6jrf,t adia 109m 32.) A figur6k mozdulataikkal kiizlik iizenettiket. Khamrirabi jobb kar15. Amorltes, commonly known as Baby- civilization lock,. stock,- and. barrel, - lrla for was the city 1l5m 288. Az td9zet zdral6k6| (e4cep1 ffifail--6;;ubJtheiiCdpttil dt giUyton, iook over Suirerlan culture anil the language) nem tartluk elfogadhat6nak. 92
j6t (KA
n6en " &', 'kir6ly'.
(UR), a van illes Azt mor kod6'. E Assur
patok
al
nemzetis
iiriikitcid volt. Asr rendes
s
(Hold A URA vo istenekk teneket
A v6ros wat gr, (k6pe)
a n6p sz M6rira megfele) Bizon:
sz6nt6k
vdroskil a Mairri
s6gbcil k
saj6t rr (Axum:
okm6n1-, f tiszer-
kodast I t6k ofiz
Ama
glrengiil
nyira
rn
szemit6l
6rintkez Indus-vi i
6.
The
Ior Arabi
B.C. wer( maikat a
beni az
?
lapuva sdt6tes
ln 6110 l'ugati peld6t :ereke-
ely eI-
; jobb Kr.
e.
ti ma-
rtegiai rehoz-
ugatl ,litikai f
makat
te ma ni Biszin(
][irr,
i-k6patdro-
:i pap hivaelizze
t6l
6s
pisten :oss69
orsz6-
ad6kmariri
6k az agyar rkez6-
szive-
6tvetrel6n-
rir6ly
6k. E zolja, 109m
karIrja
)pt for lt6nak.
i6t (KARA) a kiinytikben mitegy 45 fokra behajlitja, rigyhogy a,z feht:d-
(Al). Ez a tnozdalat tehdt az 6 min6s1s6t jelzi: KARA-AL, 'kirSly'. A Napisten viszont jobb kez6vel a kirdly fel6 nyrijt egy karik6t (UR), amelynek maga fel6 es6 keriilet6hez egy egyenes riivid p6lcika (A) van illesztve, s a karik6.t 6s p6tcik6t fogja ift az isten kez6vel (KETE). Azt mondjateh{ft, az isten, hory Khamfirabi ezentfl UR-A-KETE,'Uralkod6'. Eszerint a k6p a kir6lyavat6.s (investitura) jelenet6t 6,br6nolja. Assrirban 6s Mririban a Kr. e. 79. sz6,zad kiizep6t6l kezdve a mariri csapatok alkott6k az 6rs6get 6s a lakossrig tekint6lyes r6sze is ugTanilyen nemzetisr6gti lehetett. M6ri vrf,roskirdlysdg nev6ben ugyanis a Mariri n6v driikit6diitt meg s ugyanott a csapatok f6vez6r6nek cime "a mariri nawjai' volt. Assrirban az 6slak6k az 6gi isteneket tisztelt6k SIMEGI (Szem 6gi, rendes sorrendben Egi Szem), NABU-RA (Naprir), illetdleg HUD-ENA (Hold Anya) n6ven. Hatalmas templomuk neve EKH-UR-SAG 6s KURKURA volt, mai grafikdnkkal 'Eg flr Sz6ke' 6s 'Kerek (h (h6,za)'. Az 6gi istenekkel phrhazamosan tisztelt6k a kfl,naflni-sziriai term6kenys6gi isteneket is, elscisorban az 6si istenpdrt B6lt 6s n6i t6rs6t ANUI (A N6). A v6ros helytart6i ilyen cimeket haszn6ltak: IG-UR-KAP-KAPU, magyat gtafik6val Eg-Ur-K6p K6pe vagyis a kir6ly (6grirk6p) helyettese (k6pe) 6s SAMSI'RA-MAN, Szemes Ur M6ne, azaz a Napisten papja, a nr6p szimb6luma pedig a mindeniitt l6that6 oroszl6n volt. Ez az Assfrra, M6rira 6s Babilonra td,maszkod6 v6delmi vonal kdriilbeliil kiltszi,z 6vig nden "611"
megfelelt c6lj6nak. Biz,ony6,ra a Mezopot6mid.ban ki6pitett v6d6vonal d6li folytat6srinak szdnt6.k a maririk az Ardbi-f6lsziget d6lkeleti oldalSn szewezett hatalmas v6roskir6lys6,gokat is Yemen, Hadramat, Saba (f6v6rosa M6,rib, benne - kirdlysd,got amelyek lakoss6ga a mariri n6pesa Mafri n6wel) 6s M6n (egytitt: Boldog Ar6,bia) s6gb6l keletkezett. E gazdaggi"lelt v6ros6llamok saj6t n6pfeleslegiikb6l hoz1.;6,k l6tre Eritre6ban az Axumi Kir6lys6,got (Axum: Egi Szem, azaz Napisten), amelynek terfllet6rdl el6keriilt magyar okm6nyokat megel6z6 kiitetiinkben ismertettiih F,zek az orszSgok fdleg fiiszer- 6s titmj6nkereskedelemmel foglalkoztak 6s iintiiz6ses mez6gazd6,lkod6st fir,tak. Faji 6s n6pi saj6tsilsaikat a Kr. e. 10. szdzadig meg tud-
t6k
6rizni.16
A magyar n6pek keleti v6d6gritja Kr. e. 1650-1500 kiiziitt kezdett meggyengiilni, jobban mondva arra az id6re a red nehezed6 nyom6s olyanynyira megn6tt, hogT annak m6r nem tudott titbb6 sikeresen ellen6llni. A Assziria 6s Babilonia egym6ssal szemitd,k eldsziir a k6t birodalom azut6,n elfoglalt6k Assfir- v6,r5,t is, az 6rintkezti hat6rvid6k6n t6rtek 6,t, Indus-vtilgy6Ml kiszorult kusok pedig fokozatosan benyomultak Babil616. The inhabitants of peninsular Arabia ket kardcsap6s n6lk0l vehett6k birtokba. A (or Arabia proper) until the 10th century Boldog Ar6bl6ba v6ndorolt magyar nyelW
B.C. were whoily Aryans, 204m 146. Alla. lakoss6g sors5val ebben maikat a perzsrik pudztitottdk el A.D. 575- foglalkozunk. ben; az aiabok 63Gban az elhagyott f6lde'
a
kdtetben nem
93
vele ni6ba 6s annak tettek urai. A keleti v6d6}6Lh Stszakaddsa 6s a ilshaza magyar az eg6sz hatasa l6lektani -t-ecsolatos politikai A r6gi rend 6rei, a maririk 6s az 6 szolgalatukban 5116 rtilet6n 6ri5si voit."r"*c"y"r. f6lve a hakus tiirzsek hanyatt-horilok menekflltek nyugat fel6, lopnant eml6keztalomra keriilt ,r"*it6kt6l, akikrdl ezentril mint assriri n6pr6l n6p6'ranvuql!.{el6.menekiil6 e hogy vr6lik, nek meg. A ,zaterrr-fl""f. n'gy y datba szemita r.oteililer< is"-belesotlroatat 6s beloliik alakult yglP E Ezekkol6nia' zsid6 J6zsef-f6le elhelyezett egyiptomi Koshonfan iC*fr."l benazaftatosiaor.ren.amezopot6miaiki'lt6kar6gij6magyarvilSsotsifarkas meg vadi;; kiiziittiik kigy6, skorpi6, ratt6"k, amikor -d;; 6rtenddk' amelyekkutya, amely alatt [erm6rr'.1"*"" azok az ideepn n6pek ,ri*r6iumai: zsid6k, asszirok, -turkok 6s kusok. nek ezek voltak "cpiiisszeomlasa 6s a szemit6k hatalomrajut6sa jelent6s A keleti veddeei ;;gvar n6pek nolilit<6i{ban' Feladt6k a MezovSltozhstokozott t visszaS'llipot6mia teriilet6n ";;t"ti taiO*ig gondotatat, hiszen annak Helehetett. sem gondolni "-f"f."irJf t6ts6ra a megv6ltoroh^rri*rorryok ktiziitt m6r lfalvs kis6zsiai a lyette egy hSftrdbb ;;t strat6giai bdzist keresteli, amelyet ma(ma: Kizil Irmat<)-tl1v6 kanyari6ban tal6lt6k me*, az ott emelked6 katonai ttirzs h6t lak6 gas fennsikon. Ezt kirr"r.r"it helyet a sziriS.ban " iofyamSn r-ohammal elfoglalta 6s birtokbavette' kiiliinltm6nye egy i;rtr[, A szewezkedds sikerrer j6rt 6s I. Marir-6srir kir6ly (Kr. e. 1629-1590) kap-
kelet
a lak esa c6be.
tigg 6llni,
f
azf. lako pedn
Ar szau esci
l
ahe
rciot tak ban sike:
rend j
6rh gatr ASZ
idej6ben*,""",,"*6*"'t""i'fejezddiitt.Azfrjhatalom,ah6tfirorszSga
Daszfuiai v6ioskir6lys6,gokat: Karkemist, -H6tiTa_gyo"'""niivekedett,magil,baolvas.zto.ttlvag'yszorosszii vets6ggel m sahoiliioit" " 6s hatdrait el6retbltca az Eufr6'teszen tril' a maszkuszt, A."paa"t,"ii"fapoi
Habrlrfoly6vonal6ig.Ett6lkezdveezalfrabjutfoly6jelentet!,eaztaha. 6s pr6b6ltdk' A t6rt, ahol .r"rrEii.s invazi6t- mesailftani --""P."]ryk, val6 kiter" ;;;t-itito?uto'5ia 6s tl6lkeleti6sirinvban Hetita Birotlalom Szlriaban 6rdekelt jeszkedese sztitrscg-esJ-ptte, r-rory "Iisrpiommal 1 ranaanban rendezze viszonv6t 6s kdl-
m6sik magyar ""iiil":t"io-tnal, a keleti vesz6iv elh6rlt6s6ra ir6'nvul6 egvtittrniicsiiniisen szab1tyiizi;* szfiletett meg Egviptom 6s H6tkiid6siiket. p eor,"iJ; """anl6"v"f.6nf orszkgkdziittKr.e.l2?9-benazanagyszbvets6g'-amelynek6rtelm6ben kiilcs'nds a szerz6d6 taet e!ynla*n*r., rctet 6s [ar6tsigot fogatltak 6s
katonaisegits6getig6rtekat:I:aazesetre,havalamelyikiiket..egyharai akkori viszonyok kiiziitt csakis marlik hatalorn" megtdmatln 6t, ami atitt Kr' e' 12 4-ben X.;td6t a;thett6k. 5,zt a: sziivets6get a szemit6v6 lettyii"ststiggal kirSlv egviptomi Ram6s. is,megerdsitette II' a k6t dinas zfia hivataakinek le5ny6t, csinos feles.giil vette a ffiil;}-,},III. Ilattusrir fels6se lett (td. k6p6t kir6ly a n6a6re" los egyiptomi cime-lia ""gyi* p"oi' igj' olvassa: Ra Neferu' 193m Y Okm6nyt6r eg; ;-cfmet Budge 53,55). Azhshazaimag:yarn6pekeh6travontbiztons6gipill6re,aHetitaBirovi]6gosan ki nem deritett ok miatt v6dalom Kr. e. rrg"0"-t,''"fi[ig n6s oI* tOoa"os6t hatalmas ttizek kis6ret6ben rafl anul Osszeomil#:^ e ti"-"a"f g4
1. f ont
Ass
j ele:
f eltr
azor
le kapaza tean en5 ) a harrlekez-
r€pdra-
rkiaz
. Ezekigot si:g vadnelyekiok. elentds , Mezo-
:zafilli-
tt.
Hei Halys d6 maiatonai ravette. )-1590 )
kelet fel6l olyan t6mad6s 6rte, amelynek ktivetkezt6ben a halisi plat6r6l a lakossrig elmenekiilt. Nyugat fel6 igyekeztek, az Egei-tenger szigeteire 6s a Balk6nra, majd onnan az ilszakra vezetl folyos6n 6t a Duna-medenc6be. Ugyanakkor a birodalom sziriai 6s k5,na6ni fiiggel6kei visszavett6k fiiggetlens6gtiket 6s Egyiptomra tirmaszkodva igyekeztek ldbukon meg6llni. A Hetita Birodalom buk6s6t hasonl6 p6nik kis,5rte, mint megel6z6leg az I. Assfiri 6s I. Babiloni Birodalom bukisit 6s a tengerpart kiizels6g6ben lak6 maririk nagy csoportokban igyekeztek az Egei-szigetvil6gba 6ttelepedni.'z
Amig a hetit6k, fiiniceiek 6s k6na6niak tekint6lyes r6sze a Kr. e. 11.-8. szdzad folyam6n m6s t6jakra tudott elkiiltiizni, a tengerpartt6l messzebb es6 sziriai n6pess6gnek ilyen kifut6'sa nem volt. A sziriai vdros6llamok a hetita magt6j buk6sa ut6n Karkemis vezet6se alatt egy laza konftide' rci6ba ttimiiriiltek s hol Egyiptomra, hol Urartrira t'ilmaszkodva pr6b6ltak a niivekv6 szemita nyom6snak ellen6llni. E,zek a v6ros6llamok aznnban nem tudtak tart6san 6letben maradni s mintegy dtszin 6vig tart6 sikeres v6delem ut6n a Kr. e. 8. szdzad, kiizep6n Assziria seregei el6tt rendre elbuktak. Lakoss6guk menekiilni tud6 r6sze az Eafrdtesz nehezen i6rhat6 felsd vtilgyln 6,t a Kaakilzasba igyekezett s onnan tov6bb nyugatrai a helyben maradottak a Kr. e. 8.-6. sz{zad folyam6n beolvadtak a szemit6kba.
rrszdga os szii-
St, Da-
l tfil,
a
t a ha-
t6k. A kiterrdekelt 6s kdl-
iittmii-
,3 H6t-
lm6ben trcsoniis
r]- harf
esakis 64-ben
kir5l5' hivata-
.
k6p6t
93m Y a Biroatt r'5:et6ben
A szemit5k Assziri5ban hont foglalnak 6s a "vilSguralom" megszerz6s5t tfizik ki e6liukul
1. A szemit6k 6ltal elh6ditott tishazai mAgyar teriiletek kiiziil a legfontosabb Assziria volt. Ennek f6v6,ros5t6l, a Tigris jobb parti6.n l6v6 Assrirt6l d6lnyugatra teriiltek el azok a nagyobb homokpuszt6k, amelyeken jelentfisebb l6tsz6m:6 nom6d kiitel6kek gyiilekezhettek iissze kiiliiniisebb feltiin6s n6lkiil 6s el6g errit k6pviseltek a f6hatalom 6tv6tel6re. Pontosan azonban nem tudjuk, mikor kertilt az assztrri v6r 6s tartom6nya szemita 17. A nyugatra hriz6d6sban a ftinicei-ek arab alattval6k s szelen_cs6tlens6giiket -a veiettek, 'ak"'rk legszivesebben az 6szak-afri- franci6knak kdsziinhetik. Marokk6 mai n6 meg. Leg- pess6s6nek 45 szinalfka, Algir6 35. sz6za k;i=tenilrp;iii iXuUan Sllapodtak ;;;.;;66-;;6oitosuiasut< 'Karthdq6ba;n ala- l6kban hiteles m6r azqz mariri. A legt6bb
ffift'Ii"r;;U vai".'i,-iit.jie'st[""t"o t"lo' ;6i iz Atlasz-hesvsQgb-en lakik. ;AyJ'6t6i:- ;z-- etlei;tett' hegyr6l: Kert- A _r6mai uralom_idelgn az afrikai m6rok ptetlv kaoti maqvar nev6t. Kafrh5g6 Kr. e. k6ziil sokan 6tkertiltek Eur6p6ba s ott-mint e0diOt kbzave r:ohamosan niivekedett s egy a r6malak nevel6i 6s tanit6mesterei kima' ktizponi- sasl6 6ll6sokban szerepeltek. Afrikai ma0ri ;;;';-;;;a; szeiiemi 6s qazdasdsi i" i6tt fzsdmj.-Az Atritaba r6ttel-epiilt inari- eredetrl volt Seplimus Severus r6mal cs5' 'imOiot iit t"ieszarmazOi m6ig me6tartottdk szdrr (193-221), akinek -huga is 6tryent R6' kiil6;1 n6pis6q0ket. Osszl6tszdmuk h6t mil- mdba s akkoriban csakis anyanyeJve! beli6. maqukat-Amaziqheknek nevezik a ko- sz6lt. Afrikai mafiri aqszony volt Sz€nt nivU"t< ldqyitott form6jrival. Agoston anyja 6s az volt Marcus Aurelius ia6Ui'-A:mai-i-t< 'ri'"rGi"iinitifriviik ot<et.'de e r{mat cs6si6r (161--108)_ nevel{iq.is, -vala' ;\r ie";;;;f n6v m"aovardzatat nem tuAi6t. Az afrikai mint a r6mai egyh6z sz6mos kiv6l6 p[sp& ml,ririfnCli ielenleg nincs k0l6n 6llamuk; ke ('l9m 3841). 95
uralom ali{,, mert a hatalombajut$s nem egy iitemben i6tsz6dik le, hanem fokozatosan. El6bb felszaporodott a nomdd bevdndorl6k l6tsz5ma, a?.vten koziiliik mind tiibben 6s tiibben keriiltelc be a katonas6g;ba, kiizi' gazgatAsba 6s tisztikarba. Egy-k6t izben tal6n mdr mag:a a v6rkapit6ny is szemita lehetett, de m6g mindig csak helytart6i min6s6gben. A hatalom megszerzilspre Kr. e. 1356-1828 kiiziitt keriilt sor, egy ASSURBALLIT nevii kapit6ny idej6n, akinek a tr6nneve sikeres l6zadhs6'b6l keletkezett 6s ertelme: 'A 56-&r Bd,I lett', vagyis a homokfiild ura istenn6, azaz szlJver6n 6116, kir6lly6,lett. Ez a merflsz kapitdny minden bizonnyal szemita lehetett, mert mag6nlevelez6s6ben Kis Satinak (Kis zsid6nak) nevezi mag6t. E l6tvrinyos fordulat ellen6re m6gis i6 szdz esztend6nek kellett eltelnie, mire rijra hallunk fiiggetlen asszir kirdly l6tez6s1r6l. Tulajdonk6ppen az els6 szemita ember, aki ezt az orszfigot haLfl'rozot'tan kezbentaitntta 6s fiiggetlens6g6t nyilv6nval6v6 tette I. Salmaneser volt, Kr. e. L265-1234 kiizdtt. Noha Assrlrban a Kr. e. L3. szdzadban megtiirt6nt a nomddok hatalom6tv6tele, ezzel nem i6rt azonnali l6nyeges n6praizi v6,ltozhs. A kir6lysig n6pess6ge marad! ami volt: az orszdg fflldmtivel6sre alkalmas z6n6iban lakoss6g dolgozott 6s a v6rosi polgrf,rs6g is i6ideig szeoitan is *agyr" 6s korm6"nyzits6ban, repet j6tszott -politikai r6sztvett iz orsz6,g kiizigazgatits6ban 6letben mint hatalmas ellenz6ki p6rt 6rv6nvesitette befos6[ a tyetAt, c6lkitfiz6se a Babilonnal val6 kapcsolatok felvdtele. maradt''8 Eg& s-zen term6.szetes +,elrret, ha a szemitizillt Assziri6ban egyel6re l6pten-nyomon magTar elnevez6seket tal6lunk. Az asszir kir6lyok p6ld6ul belefoglal(Man) tr6k tr6nnevtikbe az(h (Ar, Er), 6srir (Eser), 86l (Pal) 6s a M6n istenmegfelelden felfog6snak neveket 6s magukat az 6'Lt'al6'nos r6gi-keleti a isterurevet, alkalmazott clmben nek, 616 istennek eimezt6k.'s A kir6lyi asszir cfun .0rz rlr a Sarmati f.i"ifv tulajdonk6ppeni nev6t kiivetni szol
q?i"ii'f, Tlef';
Fad'9'"%1"?dgii6{jliEt+It''i'ti:
:?hT1.H$i?,':il'ffi -'r'''uv" *ii{ux['.*i*;i;*;iiln:itq,#:;Hi*trlH"?i'l'?i+ifi 5o diqv as6zfr klr6ly' Nlnlve'-az 9sl4r t64s0. | re. A regfontosabb asszrr. kiraryok neve Yj,i"t";*i'ft1.[1'r"6u:t't ii'uiilma?sl ldele a kovetkez6: AssurbaF 96
az Asszrr Biroda-
k le, haIltszdrrr&, :ba, kiizi-
'kapitdny . hatalom
:BALLIT tletkezett azaz szuai szemii) nevezi xellett eltulajdon-
t k6zbenIt, Kr. e. hatalomkir6lys6g zondiban
deig szerz6s6b&il,
rtte befolt.ts Eg6pfun-nyo-
ffd axJ {l J. Set6t (UArU n6) 2. Set6t (n6)
{a
/+. Rards, Smrdin ura
\tD f.^j rTl
eser, Tig
1265-
lathpile-
Ito; lll. iz
lria
Tig-
tet6-
%, az utol-
r asszf r f5;zir Biroda-
VFN LZ. Ap6tok
,Ad
7. Sert6s
{_
9. A n6p 6se (Anubrs)
10. A n6p 6se
6srir'
(ors
rE -p%
ehets6ges rk er6sen
lalomban varban a ehajt6kat 6pe' cfmnem-mar kor6ban
\:7tE l'gN ft^nrr* /[I
UAffi 8. $ert6E
Rardn, a feketdk ura
6. Kus
5. Kus ( orp z6e)
q;I}$
361
Kusok
o
o
elefoglalin (Man) ien istennnevet, a Lz asszir
a szerint
3.
Tjk
h
11,
Osapa
#[qq ]$l L3. r'bzel utasok
frJilq @& ry!'r# q qH rr f$ p^ KJilq L/+.
L5. 0"
Fe
z6k viz6t
szine,
nezel
s
zabilyo
zzAU
r.ry, utasok, a j6sz6gokoor-)
zq qffir[[' ffi n,t,a o() /\'\A/^ x,
Y t\
UX A
e-
s OEI
17. lfugyar ( or szr)
16. ldez6s
gu1y5 ea
ta ta
- ,f,
qql,*r
18. Tehencket v1ry6 zzilt.
19. Sert6shon ura
AU
IF
S).^y\^^n?l
O^ =7
?J. FdkanSr, (s#ke)
nn
QA*ffireKfr=YA:K+Ai ^M
nqlfiJ
.F
/'\,
tl
tro
lns
22., Ns potthon
1[YAqJ'
L
n
*Zek*\ 0,m ts-EF-
Aj6-n@ ?fi. Nagy-trr, a napatal. kus feJ edelen
$e4.
23. Orhonok ura
4b ,n\.d q
Mae6rf ot thon
HI (
ors de,)
A 25. A magyarok ura
onu 26. O"Ateben {r, Arndn, 6slak6k una
s ooEl rr
(
:, v ) : v/// :, <. v466r K: {.,{ K: #*<<+r) vttr ez): yy'//: r/e/
or szn)
AU
lf'
/,^.^," n/Y F6kan (s
\'1
v, :
Df : ?6Y,ttt; + :6 r/// u) v g
,on ura
\
/ i :+, ), /) v ?6 : /, ? 6 /<,
{//KD3:
; y'(, (r)
6",
zdke)
, /e / ) r//l //t, :, /6 0 d rr, :, 1?, <X lf:ftv4| Y r/e e , X, < ) : ? /// r-6, z) : 1i f Y2!:#?/ t, : K4 g{t 6
6 :\+ cu v r < : l?//t e r, <' t6 itE{X Q+f':K/u/ri+6r31#dA
Tl
.
Ilrov6 s 116
hapotthon
U td
230-b61
:(
a lt - Cn.-m 2' J:to\=,.r
sbNs:
V
ar N$:\[c=
3.
aOt.:
\7=
ritonok ura
i-F\
q-b
s l{agyar-Otlhonb61
Kr. €r kb:
[ltro
lr-s
z5tJ
4.
5.
NSg&dN$NIe $c-b-$:
H( 28. Ob nublal nagyar tUifYcln
Kr. €o kb. 200-bol
8.
Magirta egylk klrilYa
n61t 6sie6nak I I
il
J
e1'v6ny€ive1
30. Mag6rk egy
n6s* ktrilyar aki
n "Napatal rugyar n6p ura
P.
o sl 03 EH o'Q
Hr
F.F
dE,
lr(
H
I
\r)
\^)
tr
Fr H
ht
}J.
Ff
o f}' 6O 'fo.tr FI O. \tt O OP \--l
OFI
oo
ogl
^Ftg t4 Pf
D
d
tr Or
? D€
N
\r.)
(r)
Or
tro o'E,
PfC' FA F' Fto orFr' H
F
z
P a
\r,
4l
p(ffi,)N
34. Abarors #g szabad n6pe. ftyh6z1 irnu6r fllve
35. T6pett a t6gus zb6l, vert banint
37. Bran6nek J 6sz6e6nak fAvE
36. UraLkod6 kedyogr ha
fttvesltr a r6nilat orszig6uan
n6pe. Aklk kdt 6k611el asok
fllve blzrtos
ft:=
&::= tf lalwl
rsrt
f.rYt nn rt
/\Nv\
d
tar^-\ L-l
OF...f el-..rJ
39. Set6t szlnfl Ass zoay ors &S^ /tO."Az lndusok ors ,irg,
- ^l
TIIEIT /rL,
Ai
I
t6
Kdj ne
{tl rarr
,ft9
P#
jIO
vigy6 z6u
z6s6g6re
? rrnrl ?n \^3, | la^ tllll
l" dl r 11)
-J+/+.
S
ruazL krrsok
l+5. Szuezl !:rrsok 6s MakAnl
lmsok ura
lr2.
EgV szru,e
zi kus kb6ly
I
I
\r
5l -/l
>l
rl 5l El
?l >i >I ,l
I
16'. A kus
ftildv6rak noaellJ
c
l-l
a
td
tr-
l+'7.
F=f$
s6pus
At
a5\
:'=
Ra
AOo :{ \-/ -,,:' ura
zt'[* urar Delta set6t nagyarok
,:bn
1}. Yttra
l+9.
/+8. .[rja 6srir, 6se
Hiz (vir) ud.var6U"ni hon
q$:q a
a
O.C_
aa' Istent
61
F
A
eredt, eivatagi feket6k urar ose Rar Nabatal s
IT
ivatag ura
tgJ
tAq bl 5L. Haj6sok 52. Hai6sok 50. Szinben sl + 3lE {ft l( xlxelv rlr{p hln 3 z ' + /\
Magyar
n6Pe
lt
olo
.a
2. :::,Jl{",*?1fr..,:j:*t1',Jl,tJ"ffi 8. eryik 9. 6. neki ?. adJa,
53.L.E kis.
+)
, J>['
o)l
l,
Co: )> r!
5/+" Arany 6rceket e166
ssik,
b6t 6hek
ab-
r
?o se
-rr
Ra
ag ur8
f
=
@.1
rtl
\ly'ft
fl .
Utasok
ff qf+$ E $$i$ +EaA q$ &?] rwl [i? 61_ A s6_or
6r*.
6p"
r0oo
"oae
59. Utss
60'
62. s6tal
63. suti-k
irja a?ey
TanYa
65. fszaki nairrr orsng
fxTrH=;H?m rU{} aA:,{ T-$--t o
|-
l' 0lo
I V.H
,L
66. szap6ry
lzfl,gn
.-r
o)l l, rceket k, abek
,,\
(a nornSa) 56. Bejbtt
abatal
l.
tr u-_r
(enber)
68. Karlka
M6sa
67
. nafiri ver'6r ( enber)
( Karkeds)
Mlq?#El 7O.
44,a.
(ors
qGtr zfue)
Maetir (t6eta 6pt11et) 7L. F6n6k
lA $
*, L) Y ll* JO
II
|'Z...fr*ti. t"t6t
ags
'O
A
a,/v,''v\ }\fg1t6n a
zog.,y 73.
n^ tl
n^/tl,r to
Tan ura
ns n.jv6re (rulesdge)
*^
.s-.4 .q
n o
\:::g
qq 75. O--f
(r-t
E
9
Kirily,
a tanara nir iy
16. Vlznentik ura u (
nrsanettk
7/+.
aki:nek
An6n Tud6nk Tua6nk Ann6n trTutenkanen n
)
Rn= qq
t\:[hqq rsa t( t-J w,iru f
77. g6to(r) r6nal cse16d, Set6t'- 6s Bothonl fir
[t $ ]]
?8. Ez ltt
a%
L ,.
$4
l5 f-
lsten s?ekere, utasa a Sz5,n (szek6r 1 l6val
t^
A
+ T
l
-
m
UAr ,i|r\
l-
Ir
lrF ^rrn, @ -O tl \-t ^ae
-
-
g /c
lHl l-1 Ittl l,r' lf .r I
[-
rnk
6n ren
p"*rq
n
79.
a r€ve B. Set6t . Set6t ennek a kun n6nek Ad ennek s zerelmes' C. o
A
r, zonYba Arn6q brSkkbn
"S^d6"
qqq E,A
\ I 6vaI)
ura eb6ttet'
j I + | ll 5$ARf
A,J B
Kh
S S T TI M UrSA l.[
\7Ea E Er @A KhK K M t UP
*.OS
I
A'94 -k
TtN ArD R S f SrtI
.Hffil-4 ;-t
g0. l3t6 {rr.honit
aii"*
(aezerba) hon, Mez6e (U6ses) nVgrte- Tflznarta nev6re lr6sa Eg lsten
!:iotL ^T,' kusok rlra lzt-* szrrerl I Kbidl" ffi;i;":T"""ttij"k Most a rez5k lllrr8'
I{t-nlvl'
n6r7a.
r, szlgetS.
furtiua
as
I
I
sem
volt m6s, mint a sumer-babiloni zsa,rgona (160m 110): idegen ajakkal
kiejtett, hanganyagfl,ban fokozatosan torzul6 keleti magyar dialektus. Azok a sivatagi 6letform6jrfi szemita n6pek teh6,t, amelyek Assfrban eddig m6g nem eg6szen tiszthzott kiiriilm6nyek kdziitt 6s kiizelebbr6l meg nem hatinozott id6ben az uralmat 5tvett6k, tulajdonk6ppen beleiiltek a kdszbe' azokba a keretekbe, amelyeket a mawar nyelvti bor6ti r6s mariri n6pek alkottak meg.'o Assziria rij vezet6s6g6nek kultur6lis szinvonald'ra iellemz6, hogy kirdlyai kiiztil csak egy tudott irni, Assurbaniprfl,I (Assurban lak6 B6t). De 6 sem az assriri udvarban tanulta meg a betiivet6st, hanem Babilonban, ahova apja, Eserhaddon kiildte tanulni, mert fi6.t eredetileg papnak sz6nta. Ez az erykori papjeliilt ott annyira megkedvelte az 6kirhsos sziivegeket, hogy kir6,lly6,l6v6n, az orszdgitban feltal6lhat6 minden ilyen sziiveget lem6.soltatott 6s a m6solatokat ninivei palotdi6ban gondosan elrakt6*oztatta. Ezeken szerepel az a hires ellen|tzd megieglyz6s, amelyet megel6z6 ktitetiinkben behat6an megtdrgyaltunk. Assziria egyetlen ir6stud6 kir6'lya m6gsem lrSstud6s6ra volt a legbiiszk6bb, hanem harcos mivoltS,ra. MagaiOt azt taftotta fontosnak megiiriikiteni, hogy "6n, Assurbani p,6l, az flristen bar6,tja, pusztai (sarmati) kir6ly ' ' ' megtanultam nyilazni, lovag:olni 6s kocsit hajtani, meg a gyepl6t tartani" (119m 181).
2. T6bb eredetis6get talaltak a tud6sok az awzit ktilpolitikai gondolkod6sban, noha annak hait6motorifit, az uralkod6i eszm6nyt is a kor6bbi magyar nyelvti n6pekt6l iiriikiilt6k. E kiizponti gondolat 6rtelm6ben a ilkirdly az Isten fiildi k6pvisel6je, akit a Fiildiin ugyanolyan hatalom (Jt'', Iet meg, mint Istent azEgben, vag:lris idelenn 6 az "Isten", "Az 6s neki mindenki kiiteles mag6,t al6vetni. Aki ezt nem tenn6 meg 6s nem
5'.
t ] t
vetn6 al6 magfrt az asszir kirdlynak, az magfltrtl6rtet$d6en az Isten ellen,,l6zad6,' 6s s6ge, ..gono*" ti"diigfr, "b{iniis" 6s mint ilyen elpusztithato, s6l:'elpusztltand6l-F;zt a filoz,6fi6t, amely az abszolitt kirdlys6g elvi alapja, az asszir kirdlyok trilsfigosan komolyan vett6k 6s val6s6gos vall6si ianatizmussal foetak hozzi" az akkor ismert vil6g meghfldltisdhoz, a vilagmonarchia megval6sit6s6thoz. Az ahszolttt kir6lyi hatalom ilyen merev-megf ogalmaz[,s'.t a tud6sok I. Tiglathpileser kiraly ideieben m6,r elvi sfkon is 6szlelik (160m 112), de ryakorlatilag m6r kor$bban is az
irdnyitotta cselekedeteiket."l 20. The Assvrians had taken o-ver frop
[he Sumeria;'s and Akkadians the whole o,nly $teil equipment of civilization , -.no-t their and armaments, te'chhiques hu! also 'iheir learning, and their ideolog-y' i6iipt. a5m i}z. Az asszfr-kultrira mindv6gig 6t' veft kultrira maradt, eredeti mriveket nem alkotott, 2m 50. ;telt ihnyira magdnviselte a. ragozi nyelr,6k ielleqbt, hoqv E. Renan kizdrta a sZemita' nyeivek cso-porti6b6l: G'est la raison
pour laquelle E. Renan, bon iuge
cepen-
ijant en ia matibre, se refusait de voir dans I'assyrien une langue s6mitique. ll n'y..re' trouvait pas ce lui caract6risait celles qu'on recbnnaissait pour telles, 236m 47.
21. Az asszfr uralkod6k vall6si indft6kait
fqv Osszesezi 220m 236: In Mesopotamian p"hilosophy-, the divin hierarchy -in- heaven had its'c6unterpart on earth, and since the goA of Ashur btood well above the other
97
