A Balkáni régió turisztikai IKT helyzete és várható fejlődése

BALKAN WELLBEING, INFOTA 2015; 249-285.

A Balkáni régió turisztikai IKT helyzete és várható fejlődése Kormos Gergely

Kiss Ferenc

Budapesti Metropolitan Főiskola [email protected]

Információs Társadalomért Alapítvány INFOTA Kutatóintézet [email protected]

Horváth Attila Információs Társadalomért Alapítvány INFOTA Kutatóintézet [email protected] Absztrakt Az alábbi cikk témája a jólléti turizmus infokommunikációstechnológiai fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Balkán régióban. Elsődleges célja a Balkán régió infokommunikációs-technológiai és turisztikai feltérképezése, illetve a lehetséges fejlesztési eszközök, irányvonalak feltárása, ismertetése. A kutatás során egy kvantitatív (ugyanakkor kvalitatív kérdéseket is tartalmazó) kutatás-módszertani eszközt, egy kérdőíves felmérés készült a téma mélyrehatóbb megismerése céljából. A kérdőíves felmérés – felépítéséből és a válaszadók szakmai hátteréből adódóan – inkább nevezhető egy kvalitatív mélyinterjúnak, mintsem egy kvantitatív megkérdezésnek. A 11 vizsgált célország IKT fejlettségi szintje sporadikus, továbbá nem található egy általános, az egész régióra érvényes fejlesztési terv, koncepció sem. A Balkán régión belül alkalmazott IKT megoldások turizmusban betöltött szerepe jelenleg nem jelentős, így a jövőben célzott és tudatos fejlesztéseknek kell végbemenniük. Az internet penetráció a Balkán régió egészét tekintve az európai átlag alatt van, a térség azonban a szélessávú mobilinternet lefedettség tekintetében kielégítő eredményekkel rendelkezik. A Balkán régió jelenleg egy olyan IKT fejlettségi szintet tudhat magáénak, amely az Egyesült Államokban a 2000-es évek elején volt jellemző. Ennek ellenére – az általunk elvégzett elemzések alapján – a régió a következő 15 évben egy egyenletes növekedési ütem mellett képes lehet behozni lemaradását az infokommunikációs technológia és az online turizmus területén. Így a 249

KORMOS GERGELY, K ISS FERENC, HORVÁTH A TTILA

jövőben egy olyan applikáció, mint például az INFOTA által kifejlesztett – s általunk itt bemutatott – Turisztikai Programnavigátor Rendszer is sikeresen alkalmazható lenne a Balkán régió (jólléti) turizmusának területén. Kulcsszavak: Balkán, USA, turizmus, IKT, trend, jövőkép 1. A kutatási környezet bemutatása Az Információs Társadalomért Alapítvány (INFOTA) szakemberei közreműködésével összeállított és megszerkesztett kérdőív, illetve az elvégzett kérdőíves felmérés a Kutatási és Technológiai Információs Alap (KTIA) által támogatott „A regionális jóllét és wellness koncepciók alkalmazási lehetőségei és IKT támogatással megvalósuló fejlesztési lehetőségei a Balkánon” című. nemzetközi kutatási projekt keretein belül valósult meg a Budapesti Metropolitan Főiskola Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézetének közreműködésével. A több mint kétéves időtávot felölelő, nemzetközi szakemberek bevonásával futó kutatási projekt fő célja, hogy feltárja a Balkán országok azon erőforrásait és értékeit, melyek a jövőbeli jólléti- és egészségturisztikai fejlesztések alapját képezhetik. A kutatássorozat két fő területe közé tartozik a Balkán régió természeti és kulturális értékeinek feltérképezése, rendszerezése, illetve az ezekre alapozható egészségturisztikai termékek és infokommunikációs technológiai (IKT) fejlesztési lehetőségek felvázolása, kidolgozása. A kutatási projekt során kapott eredmények képezik a Balkan Wellbeing (balkáni jóllét) vázát, melyet a Balkán országok értékein alapuló, főként az egészségturizmusban résztvevő utazóknak szóló koncepcióként értelmezhetünk. (TurizmusOnline, 2013) Az INFOTA kutatóinak segítségével elvégzett kérdőíves felmérés fő célja a kutatási projektben résztvevő országok turisztikai és IKT fejlettségének, sajátosságainak, valamint jelenlegi trendjeinek feltérképezése volt. A kutatás során kapott eredmények jelentik az alapot a jövőbeli (IKT) fejlesztések számára, melyek segítségével a jólléti- és egészségturisztikai szektor elérhetősége, illetve a termékek, szolgáltatások minősége mind a külföldi, mind pedig a belföldi turisták számára növelhető. A kérdőíves felmérés önmagában kvantitatív kutatás-módszertani eszköznek minősülne, ám esetünkben – a kérdőívben feltett kérdésekből, illetve a kitöltők számából és szakmai ismereteiből következően – sokkal inkább egy kvalitatív módszerről beszélhetünk. Annak ellenére, hogy a kitöltési arány nem bizonyult kimagaslónak, a kapott eredmények mindezt jól ellensúlyozzák, hiszen a

250

A BALKÁNI RÉGIÓ TURISZTIKAI IKT HELYZETE ÉS VÁRHATÓ FEJLŐDÉSE

kérdőívek kizárólag turisztikai szervezetek és turisztikai szakkal vagy képzéssel rendelkező egyetemek számára lettek kiküldve. A kapott válaszok hiteles forrásból, átfogó elméleti ismeretekkel és több éves szakmai tapasztalattal rendelkező turisztikai szakemberektől és egyetemi professzoroktól, kutatóktól érkeztek. A több mint 500 résztvevőnek kiküldött, nem reprezentatív kérdőív kitöltésére online módon került sor. A megkérdezettek a Balkan Wellbeing projekt 11 célországa közül kerültek kiválasztásra, melyek: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország; a mintavétel során használt kontroll csoportot pedig Ausztria, Magyarország és Szlovákia képezte. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kutatási projekt célországai egy heterogén csoportot képeznek, ezért az elsődleges cél nem az egyes országok, hanem a Balkán régió egészének feltérképezése volt. A kérdőíves felmérés elkészítését többek között azon tény is indokolta, hogy a balkán országok – kiváltképp a nem Európai Uniós tagállamok – statisztikai adatai nem állnak rendelkezésre, így a keresőmotorok segítségével vagy internetes adatbázisokban kutatva lehetetlen róluk információt szerezni. A 38 kérdésből álló kérdőív strukturált, egymástól jól elkülöníthető részekre osztható. Az első néhány kérdés a kitöltő adatait hivatott rögzíteni (ország, szektor, intézmény, név), ezt követik a kutatás fő célját lefedő kérdéskörök. Ahhoz, hogy minél több – a későbbiekben hasznosnak bizonyuló – adatot szerezhessünk, nyílt (rövid és hosszú válaszadást egyaránt igénylő), eldöntendő, osztályozó és értékelő kérdések is szerepeltek a kérdőíves felmérésben. A tárgyalt fő témakörök részét képezte az országok általános IKT trendjeinek (internet és közösségi média használat, WiFi, mobilinternet lefedettség), a turisztikai IKT infrastruktúra fejlettségének, az utazási döntések és a technológiai színvonal közötti összefüggéseknek (keresőmotorok, weboldalak, szájreklám, stb.), valamint az örökségmenedzsment és a jelenlegi trendek, problémák és lehetséges megoldások vizsgálata. A fentebb ismertetett témakörökön belül a kérdőíves felmérés elvégzésével a következő kérdésekre kívántunk választ kapni:  Milyen szerepet játszik az IKT a turisztikai szektorban?  Milyen kapcsolat áll fenn az IKT infrastruktúra és a turizmus között?  Milyen IKT eszközöket, megoldásokat használnak a turizmus iparágon belül?  Vannak-e egyedi, máshol nem használt IKT megoldások a régióban?  Melyek a legszignifikánsabban, leggyorsabban változó turisztikai ágazatok?

251


 Milyen irányban változnak a jelenlegi trendek és melyek a jövőbeli kilátások?  Mely területeken kellene változtatni a jövőben és miért? Az elvégzett primer kutatás céljának, a kérdőív szerkezetének, illetve a benne tárgyalt kérdéskörök bemutatása után a következő alfejezetben a kapott eredményeket valamint a legfőbb következtetéseket ismertetjük. 2. Turizmus a Balkánon – trendek és jellegzetességek A cikkben vizsgált Balkán országok jelenlegi turisztikai trendjeinek és jellegzetességeinek ismertetése előtt szükségesnek tartjuk bemutatni, földrajzilag lehatárolni a már sokat emlegetett Balkán régiót. 2.1. A Balkán régió körülhatárolása Kevés olyan térséget ismerünk Földünkön, amely olyan sok változáson ment volna keresztül a történelem folyamán, s mely olyan sokszínű lenne, mint a Balkán. Mint ahogy azt Michalkó Gábor és szerzőtársai is igen találóan kifejezik: „A Balkán megismerése és megértése évszázadok óta az utazók, gondolkodók és különböző tudományokat képviselő kutatók reményteli célkitűzése”. (MICHALKÓ et. al., 2014) Már maga a Balkán elnevezés eredete is számos kérdést felvet, a térség földrajzi lehatárolásáról nem is beszélve. Egy napjainkban széles körben elfogadott nézet szerint a „balkan” szó oszmán eredetű (jelentése: hegy, hegység, hegylánc), tehát a kifejezés először az oszmánokkal együtt érkezett a félszigetre. Egy másik megközelítést alapul véve az iráni-török gyökerekkel rendelkező „balk” szóhoz jutunk (jelentése: sár, iszap), amely a török „-an” kicsinyítő képzővel kiegészülve alkothatta a „balkan” kifejezést. (TODOROVA, 1997) Mindezek mellett még számos feltételezés látott napvilágot a balkán szó eredetét illetően (pl. preoszmán, kun, besenyő gyökerek), annyi azonban bizonyos, hogy a történelem során már számtalanszor átkeresztelt (trák-, görög-, hellén-, bizánci-, illír-, stb.) félszigetet először August Zeune német geográfus nevezete el 1808ban Balkánnak. A névadó Zeune esetében a térség kiemelkedő jelentőségű, Bulgáriában található hegysége, az Adriai- és Fekete-tenger között 555 km hosszan húzódó Balkán-hegység volt: így született meg – a Pireneusi- és az Appennini-félszigethez hasonlatosan – a Balkán-félsziget elnevezés. (JÁTÉKOS, 2011)

252


A Balkán-félsziget – Dél-Európa három nagy félszigete közül – mind természetföldrajzi, mind pedig társadalom-földrajzi szempontból a lehető legtarkább képet mutatja: sokszínű és változatos domborzat, több éghajlat találkozása és ebből eredően magas biodiverzitás jellemzi. Mindemellett a Balkán etnikai és vallási térképe is igen színes, a térség egyik legfőbb jellemzője a „mozaikosság”. (GYURICZA, 2008) A Balkán régió földrajzi lehatárolása azonban még napjainkban is sokat vitatott kérdéskör, hiszen a Balkán-félsziget történelme során politikai, kulturális, etnikai és vallási értelemben is végig heterogén volt – a pontos határvonalak meghúzása ezért igen nehéz feladatnak bizonyul. (JÁTÉKOS, 2011) A szakirodalom számos (nagyjából 15-17 féle) elképzelést vonultat fel és jelöli ki a térség határait, abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy a Balkánfélsziget Európának a Száva-Duna-Kárpátok vonalától délre-délkeletre fekvő területe – a pontos északi határvonal azonban nem egyértelműen tisztázott. Ezzel szemben a Balkán térség a többi égtáj felől könnyen és jól körülhatárolható, hiszen nyugatról, délről és keletről is tengerek (NY – Adriai-tenger; D – Jón-, Földközi-, Krétai-, Égei-, Trák-tenger; K – Fekete-tenger) veszik körül. (TODOROVA, 1997) Cvijič szerb földrajztudós a határvonalak kijelölését illetően megállapítja, hogy nem feltétlenül szükségszerű a Balkán térség földrajzi és etnikai határainak egyértelmű felállítása, ugyanis ezek a határok nem állandóak, hanem évtizedről évtizedre változnak. (CVIJIČ, 2009) Cvijič megközelítése később, a XIX. század végén teret nyert, így a földrajzi és etnikai határvonalakat napjainkra a politikai, államhatárokhoz igazított lehatárolás váltotta fel. Sokan azonban ezzel a megközelítéssel sem értenek egyet, és célszerűnek látják az államhatárokat történeti földrajzi tájak segítségével kijelölni – ezeket a határokat ugyanis sem új államok születése, sem a régiek felbomlása nem tudja megváltoztatni. (SZUROMI, 2011) JÁTÉKOS (2011) széleskörű forrásokra támaszkodva megállapítja, hogy a nemzetközi történelmi, földrajzi és politikai szakirodalomban használatos Délkelet-Európa és Balkán – egymással szinonim – elnevezések, a fogalmak azonban csak részben fedik egymást. Összességében azonban elmondható, hogy természetföldrajzi megközelítésből a Balkán-félsziget országai közé sorolhatjuk Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót és részben Szerbiát, Szlovéniát, Romániát és Törökország európai területeit. (JÁTÉKOS, 2011)

253


1. ábra: A Balkán régió országai Forrás: http://balkan.terkepek.net/

A földrajzi lehatárolást egyértelműsítendő: ahogy azt a kutatás-módszertani fejezetben már említettem, a Balkan Wellbeing KTIA projekten belül használt Balkán régió / Balkán térség / Balkán-félsziget kifejezés a következő 11 országot foglalja magában: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország. 2.2. IKT helyzetkép a Balkán régióban A Balkán régió országainak, turisztikai jellegzetességeinek és teljesítményének ismertetését követően ebben az alfejezetben bemutatjuk a célországok jelenlegi IKT fejlettségi szintjét, illetve annak turizmusban betöltött szerepét. Elsőként egy átfogó képet adunk az infokommunikációs technológia jelenéről, illetve az online turizmus piacának jelenlegi helyzetéről, majd országonkénti bontásban veszem górcső alá a legfőbb IKT mutatókat és trendeket. Az alfejezet végén – az Egyesült Államok fejlődési pályáját alapul véve – egy rövid összehasonlító elemzés elvégzésével felvázoljuk a várható jövőbeli trendeket a Balkán régióra vetítve.

254


3. Infokommunikációs technológia a harmadik évezredben Napjainkban a digitális (vagy tudományos) forradalom korát éljük, amely a 20. század végén a számítástechnikai és távközlési eszközök exponenciális elterjedésével vette kezdetét. Manapság az adatok és információk birtoklása, tárolása, másolása, továbbadása, szerkesztése és törlése az életünk szerves részét képezi, csakúgy, mint a számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok és az ezen platformokra kifejlesztett eszközök, alkalmazások, játékok és egyéb funkciók napi szintű használata. Az internet robbanásszerű elterjedése magával vonta az elektronikus levelezés (e-mail), a keresőmotorok (Google, Yahoo!), a blogok (WordPress, Tumblr) az instant üzenetküldő programok (IM – instant messaging), a közösségi média (Facebook, Twitter, YouTube), a file-megosztó oldalak (RapidShare, DropBox, Google Drive) és a webes áruházak (eBay, Amazon) létrejöttét. 3.1. Az IKT jelentősége a világban A Balkán térség földrajzi lehatárolásához hasonlóan azonban az infokommunikációs technológia (IKT) pontos meghatározása sem egyszerű feladat, hiszen a fogalom mögött álló rendszerek, alkalmazások és megoldások napról napra változnak. A mozaikszó mögött egy komplex kifejezés rejlik, amely egyaránt magába foglalja a kommunikációs eszközöket (rádió, televízió, telefon, mobiltelefon, okostelefon, számítógép, tablet, laptop) és a hozzájuk tartozó szolgáltatásokat (programok, applikációk, adatmenedzsment, információmenedzsment, stb.). Ennek megfelelően, az IKT szektor felépítését tekintve szükséges különbséget tenni a gyártó/termelő (IT alkatrészek, telekommunikációs és multimédia alkatrészek, mérőeszközök) és a szolgáltató (telekommunikációs szolgáltatások, számítógépes szolgáltatások és szoftverek) szektor között. Az IKT iparág – komplexitásának és dinamikus fejlődésének köszönhetően – napjainkra a világ vezető kutatás-fejlesztési beruházójává nőtte ki magát, gazdasági szerepe a fejlett és fejlődő országok esetében is jelentős. Az IKT a gazdasági élet minden területén, minden apró szegmensében jelen van és szorosan hozzájárul azok fejlődéséhez, hatékonyabbá tételéhez – a szektor kulcsfontosságú szerepet játszik az információhoz való hozzáférés és a kommunikációs lehetőségek megteremtésében. (OECD, 2002; Turlea, 2011) Az IKT szektor fejlődésének köszönhetően – mint ahogy azt pár sorral fentebb is említettem – mára már mindennapossá vált az internet és a mobil (vagy okos)telefon használat, és az is természetes, hogy napi rendszerességgel élünk szociális életet a világháló valamely közösségi média oldalán.

255


2014 májusában Földünk több mint 7 milliárd fős lakosságának 41%-a, összesen 2.893.587.260 fő rendelkezett internet hozzáféréssel. Ez a szám napjainkban már meghaladja a 3 milliárd főt, amely egyúttal azt is jelenti, hogy 10 év leforgása alatt a világ internet felhasználóinak száma megtriplázódott – köszönhetően főként a fejlődő országoknak, akik a világ összes internetezőjének kétharmadát teszik ki. (InternetLiveStats, 2015a; InternetSociety, 2015) Ázsia rendelkezik a világ internet felhasználóinak közel felével (45,7%, 1.386 millió fő), őt követi Európa (19,2%, 582 millió fő), majd Dél-Amerika (10,5%, 320 millió fő) és Észak-Amerika (10,2%, 310 millió fő), aztán Afrika (9,8%, 297 millió fő), a Közel-Kelet (3,7%, 111 millió fő) és végül Ausztrália (0,9%, 26 millió fő). Az internet penetráció Észak-Amerikában (87,7%), Ausztráliában (72,9%) és Európában (70,5%) kiugróan magas, míg Afrikában (26,5%) és Ázsiában (34,7%) az átlagtól jóval alacsonyabb. (InternetLiveStats, 2015a) Az internet penetrációhoz képest a mobiltelefon penetráció még nagyobb mértéket ölt: 2013-ban közel ugyanannyi mobiltelefon előfizetés volt a világon, mint ahány ember: 6,8 milliárd – melynek több mint a fele (3,5 milliárd) Ázsiában összpontosult. (ITU, 2014) Az ITU becslései alapján 2013-ban a világon lévő háztartások 41%-a (750 millió háztartás) rendelkezett szélessávú (vezetékes) internet elérhetőséggel, amely főként annak köszönhető, hogy az internet szolgáltatások havi díja egyre megfizethetőbb. A legdinamikusabban fejlődő szegmens azonban nem a vezetékes, hanem a szélessávú mobilinternet előfizetések piaca, amely hat év leforgása alatt, 2007-2013 között átlagos évi 40%-os növekedési ütemet produkált. Így napjainkra a szélessávú mobilinternettel rendelkezők száma már meghaladja a 2,1 milliárd főt – beleértve a 2G, 3G és 4G (LTE) technológiát használókat. (ITU, 2014) Az internet hozzáférés és a mobiltelefonok mellett napjaink digitális társadalmának harmadik „alappillére” a közösségi média. A We Are Social (2014) felmérései alapján a világ közösségi média penetrációja jelenleg 26%-ot ér el; mindez Észak-Amerikában 56%, Nyugat-Európában, Óceániában, DélAmerikában és Kelet-Ázsiában 44%, Közép-Kelet Európában és KözépAmerikában pedig 34%. A leggyakrabban használt közösségi média oldal a Facebook (1.184 millió felhasználó), ezt követi a Qzone (632 millió felhasználó), a Google+ (300 millió felhasználó), a LinkedIn (259 millió felhasználó), a Twitter (232 millió felhasználó) és a Tumblr (230 millió felhasználó). (WeAreSocial, 2015)

256


3.2. Az online turizmus piaca Az utóbbi években, évtizedekben végbemenő technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági és kulturális hatásai megkérdőjelezhetetlenek: az információs csatornák kiszélesedésének, a kommunikáció és adatátvitel felgyorsulásának és egyszerűsödésének köszönhetően szinte minden iparág gyökeres változásokon megy keresztül, köztük a turizmus is. A piacok átalakulóban vannak: egyre nagyobb szerepet játszik az (online) e-kereskedelem, míg a hagyományos értékesítési és marketingkommunikációs csatornák kezdenek háttérbe szorulni. Az infokommunikációs technológia – kiváltképp az internet – turizmus iparágon belüli fontossága az elmúlt évek során jelentős mértékben megnövekedett – és ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Az online utazási irodák (OTA) száma és piaci részesedése folyamatos növekedést mutat, a GDS, CRS és CRM rendszerek megléte pedig napjainkban már alapfeltétele a turizmus iparágban működő szolgáltatók sikerességének és versenyképességének. Mindemellett egyre meghatározóbb szerepet játszanak a közösségi média oldalak, az online szájreklám (WOM), a csoportos információszűrés (collaborative filtering), a (tömeges) személyreszabás, az online vagy mobil fizetés, illetve a webes- és mobil applikációk. Míg az új IKT megoldások alkalmazása a kínálati oldal piaci szereplői számára versenyelőnyt, addig a keresleti oldalon lévő turisták számára magasabb szolgáltatásminőséget jelent – tehát egyértelmű win-win szituációról beszélhetünk. Az új technológiai vívmányok gyorsabb, megbízhatóbb és kényelmesebb utazási – és egyúttal fogyasztói – élményt garantálnak, sőt, sok esetben az igénybe vett szolgáltatások díja is alacsonyabb (pl. online utazási irodák akciói online foglalás esetén). (PhoCusWright, 2013) A turizmus iparágon belüli legnagyobb mértékű változást kétség kívül az internet megjelenése okozta, amely több dimenzióban is szignifikáns és látványos átalakulást hozott a turisztikai piac kínálati és keresleti oldalán egyaránt. Az újonnan megjelenő online turisztikai szolgáltatások, és az általuk hozott kényelmes és gyors informálódás, valamint az összehasonlítási és tranzakciós lehetőségek megléte nagyban hozzájárultak az egyéni utazási szokások létrejöttéhez. A kínálati oldalon hosszú évtizedekig érvényben lévő hagyományos értékesítési lánc az internet elterjedésének következtében az ezredfordulóra átstrukturálódott. Először végbement a piaci közvetítők kiiktatása (dezintermediáció), melynek során megjelentek a turisztikai szolgáltatók saját holnapjai, s ennek következtében a közvetlen online értékesítés lehetősége is. A dez-intermediációt követően a re-intermediáció (közvetítők újonnan történő megjelenése) során új közvetítők bukkantak fel a turizmus piacán: jelen esetben 257


egyrészt a hagyományos utazásközvetítők online jelenlétéről, másrészt pedig az újonnan létrejövő, kizárólag az interneten működő online utazási irodák kialakulásáról beszélhetünk. Mindezek eredményeként az újonnan kialakult, online turizmus értékesítési láncában – a hagyományossal ellentétben – dinamikusan átjárható szereplő határok léptek életbe, így a turisztikai szolgáltatásokat és csomagokat bármely piaci szereplő megjelenítheti és értékesítheti, sőt, maga a végfelhasználó is. (SZIVA, 2010) Összegezve: ahogy a technológia fejlődik, úgy nőnek a fogyasztói elvárások – az utazók gyorsan és könnyedén szeretnének hozzájutni az információhoz, mindezt egy minőségi szolgáltatáson keresztül. Ahhoz, hogy a turizmus kínálati oldalának szereplői képesek legyenek megfelelni az egyre növekvő elvárásoknak, a következő öt területre érdemes kulcsfontosságú figyelmet fordítani:     

Közösségi média jelenlét és használat Szűkre szabott tartalmak közzététele Okoseszközökön való megjelenés Az értékesítési csatornák ellenőrzése Az alkalmazott szoftverek és alkalmazások újratervezése annak érdekében, hogy a fogyasztók komplexebb termékeket vásárolhassanak (PhoCusWright, 2013)

4. IKT helyzetkép a Balkán régióban Ami az általános IKT trendeket illeti, a kapott eredmények országról országra jelentős eltéréseket mutatnak, legyen szó akár az internet és mobilhálózat lefedettségről, vagy a közösségi média jelenlétről. A kutatási projekt célországait górcső alá véve megállapítható, hogy az internet penetráció – a 70,7%-os európai átlaghoz viszonyítva – átlagosan 62,3%-os, míg mindez a kontroll csoport esetében 81,1%. Az átlagtól eltérő (negatív) eredménnyel találkozunk Törökország (57%), Montenegró (57%)és Románia (51%) esetében, míg a régió legmagasabb internet lefedettségével Szlovénia (73%) rendelkezik.

258


2. ábra: Internet penetráció a Balkán régióban (2014) Forrás: http://www.internetworldstats.com/stats4.htm#europe alapján saját szerkesztés

Az internet penetráció átlagos arányával ellentétben a Facebook jelenlét átlagát tekintve szinte elhanyagolható a célországok és a kontroll csoport közötti eltérés: míg a 11 balkán állam esetében az arány 38,2%-os, addig Ausztria, Magyarország és Szlovákia átlaga 38,5%. A régión belüli legalacsonyabb Facebook jelenléttel meglepő módon Románia (25%) rendelkezik, a többi ország az átlaghoz közeli eredményt produkál. Szintén említésre méltó eredményként tarthatjuk számon, hogy Montenegró (47%) és Szerbia (47%), tőlük pedig nem sokkal lemaradva Macedónia (46%) rendelkezik a legmagasabb Facebook jelenléttel a célországok közül. Meglepő módon a kontroll csoporton belül Ausztria (35%) rendelkezik a legrosszabb eredményekkel, őt követi Szlovákia (37%) és Magyarország (43%).

3. ábra: Facebook jelenlét a Balkán régióban (2014) Forrás: http://www.internetworldstats.com/stats4.htm#europe alapján saját szerkesztés

A Facebook jelenlétet az internet penetrációhoz viszonyítva egy napjainkban előszeretettel használt mutatót kapunk, amely megmutatja, hogy egy adott országon belül az internettel rendelkezők hány százaléka használja a Facebookot. 259


A Balkán régió egészére nézve ez az arány 61,7%-os, míg a kontroll csoport esetében mindössze 47,9%. A célországok közül leginkább Montenegró (83%%), Macedónia (75%), Szerbia (72%) és Törökország (69%) internet felhasználói tevékenyek a Facebookon. Míg Montenegróról elmondható, hogy szinte mindenki, aki internettel rendelkezik, a Facebookot is használja, addig Románia, Szlovénia és Horvátország esetében ennek ellentéte figyelhető meg, hiszen csak minden második internettel rendelkező állampolgár látogatja napjaink legnépszerűbb közösségi média oldalát (ld. 4. ábra).

4. ábra: A Facebook jelenlét és az internet penetráció viszonya a Balkán régióban (2014) Forrás: http://www.internetworldstats.com/stats4.htm#europe alapján saját szerkesztés

Az internet lefedettség és a közösségi média oldalakon való tevékenység mellett további fontos mutatószám a mobilhálózat- és a mobilinternet penetráció mértéke, hiszen napjainkban egyre jellemzőbb, hogy mobileszközök, okostelefonok és tabletek veszik át a személyi számítógépek és laptopok szerepét. Sőt, néhány megoldást már kifejezetten ezekre az eszközökre fejlesztenek (ld. audio guide-ok, applikációk, QR kód), így egy ország magas mobilinternet lefedettsége kulcsfontosságú szerepet játszhat a turisztikai iparágon belül is. Általánosságban megállapítható, hogy a Balkán régió a szélessávú mobilinternet lefedettség tekintetében kielégítő eredményekkel rendelkezik. A régiós átlagot illetően a 3G lefedettség 82,7%, amely közel 10%-kal marad el a kontroll csoport 92%-os eredményétől. A 3G elérhetőség tekintetében Törökország (44%), Montenegró (65%) és Albánia (65%) birtokolja a legrosszabb, Görögország (98%) és Bulgária (98%) pedig a legjobb eredményeket. A 4G (LTE) technológia az egész régiót tekintve még csak most kezd elterjedni, így nem csoda, ha a régiós átlag 8,7%-os, szemben a kontroll csoport tagországainak 18,3%-os arányával. A 4G (LTE) lefedettség lényegében Görögországon (41%),

260


Horvátországon (25%), Románián (22%) és Szlovénián (11%) kívül a többi balkán országnál infinitezimális (ld. 5. ábra).

5. ábra: Mobilinternet lefedettség a Balkán régióban (2014) Forrás: kérdőíves felmérés eredményei alapján saját szerkesztés

A 3G lefedettség mellett azonban a Balkán régió nem uniós tagországainak esetében a roaming díjak is igen magasak, amely némileg beárnyékolja az európai szinten is jónak mondható mobilinternet lefedettséget. Példának okáért vegyük Szerbiát, ahol az adatforgalom díja – a szolgáltatótól függően – akár harmincszorosa, a percdíj ötszöröse, az SMS díj pedig háromszorosa is lehet az uniós tagországok átlagának. Ezért is minősül mérföldkőnek az a megállapodás, mely Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia aláírásával jött létre 2014 szeptemberében, azzal a céllal, hogy az országok jelenlegi roaming díjait olyan színvonalra csökkentsék, mint amilyennel egy EU állampolgár találkozik, amikor egy másik tagállam területére utazik. A szerződés a helyi lakosoknak is kedvez azzal, hogy nem csak a romaing díjak, de az eddig aránytalanul magas percíjak és SMS-díjak is egy jóval megfizethetőbb szintre kerülnek majd. A megállapodás az egyes országok között jött létre, így a mobiltelefon szolgáltatók véleményétől és beleegyezésétől független. (EurActiv, 2014)

261


4.1. A kérdőíves kutatás eredményei Mint ahogy azt korábban is említettük, a kutatási projekt célországai sok szempontból egy heterogén régiót képeznek. A kérdőíves felmérés során kapott információk alapján megállapítható, hogy mindez az IKT területére és a jelenleg megfigyelhető trendekre is egyaránt igaz. Fő következtetésként levonható, hogy a 11 ország IKT fejlettségi szintje sporadikus, továbbá nem található egy általános, az egész régióra érvényes fejlesztési terv, koncepció sem. Mindemellett a Balkán régió országai esetében – ahogy arra nem sokkal ezelőtt kitértem – az IKT bizonyos területeiről, illetve annak turizmusban betöltött szerepéről nehéz információt szerezni. Arról azonban, hogy az egyes országok általános IKT fejlettségi szintjét mi jellemzi, már valamivel egyszerűbb adatot gyűjteni – ide sorolandó például az internet és Facebook penetráció illetve a mobiltelefon és mobilinternet lefedettség. Mivel ezek a statisztikai adatok már a kutatás megkezdése előtt rendelkezésre álltak, ezért a kérdőíves felmérésben külön kérdéskör nem foglalkozik ezek feltérképezésével. Az egyik legfontosabb, az általános IKT fejlettséghez kötődő megállapítás, mely a kérdőívből kiderült nem más, mint hogy a Balkán országokba látogató turisták számára a mobiltelefon hálózat és a mobilinternet lefedettség mellett az egyes attrakciók, látnivalók, vendéglátóipari egységek és szálláshely-szolgáltatók vezeték nélküli internet (WiFi) lefedettsége játssza az egyik legfontosabb szerepet. A régió egészét tekintve megállapítható, hogy legnagyobb arányban az utazásszervező- és utazási irodák (90%) és a magánszálláshelyek (85%), ezt követően pedig a kereskedelmi szálláshelyek (67%) és vendéglátóipari egységek (67%) kínálnak a látogatók számára vezeték nélküli internet elérhetőséget. Fejlesztendő területként tarthatjuk számon a kulturális örökségi helyszíneket (36%), az egészségügyi- (40%) és wellness-szolgáltatók (44%), illetve a TDM szervezetek körét, ahol a WIFI lefedettség 50% alatti. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a turizmus szempontjából a vezeték nélküli internet ellátottság kulcsfontosságú szereppel bír, hiszen az attrakciók modern – úgy is mondhatnánk, napjainkban elvárt – színvonalú bemutatásához nélkülözhetetlen az olyan technológiák felhasználása, mint a mobil applikáció, mobil audio guide, QR-kód és RFID – ezek működéséhez azonban hálózati elérés szükségeltetik.

262


6. ábra: WiFi lefedettség a Balkán régióban Forrás: kérdőíves felmérés eredményei alapján saját szerkesztés

4.2. Az IKT szerepe az utazási döntésben Az IKT fejlettségi szintje nem csak az utazás során, de azt megelőzően, az utazási döntésnél is jelentős szerepet játszik – gondoljunk csak az előzetes információszerzésre, foglalásra, esetleg online fizetésre. A Balkán régió vizsgált országai esetében a vásárlási szokásokat górcső alá véve kijelenthető, hogy az emberek 70%-a használja az online csatornát információszerzésre. Mindemellett – a kapott eredményekre támaszkodva – az is elmondható, hogy a hotelszobák több mint 60%-át, valamint a csomagajánlatok közel 40%-át online foglalják le a Balkán régióban. Mind a kontroll csoport, mind pedig a célországok esetében megfigyelhető, hogy a lakosság döntő hányada (> 50%) vagy kizárólag online keres és vásárol, vagy pedig az online és offline lehetőségeket egyaránt kihasználja. Elenyésző azok aránya, akik csupán offline kutatnak és vásárolnak, illetve azoké is, akik semmilyen kutatást sem végeznek utazásukat megelőzően. Az utazási döntés során használt eszközök fajtáit tekintve megállapítható, hogy mind a kontroll csoport, mind pedig a Balkán régió országai esetében az utazási portálok és weboldalak, valamint a keresőmotorok (google, yahoo) a legnépszerűbbek. Míg a brosúrák és katalógusok egyre inkább veszítenek jelentőségükből, addig az (online) szájreklám egyre nagyobb szerepet játszik az utazási döntéseknél. 263


Az ár-összehasonlító weboldalak (pl. www.arukereso.hu) jelentősége – Törökországot leszámítva – a Balkán régión belül nagyon alacsony, így a fogyasztói döntésekre sincs jelentős hatással. Ugyanez igaz a blogokra, fórumokra, az utazók által generált (CGM) és a közösségi médiára is. Az egyes eszközök használatának mértékét természetesen az is befolyásolja, hogy az utazási döntés mely szakaszában vagyunk, illetve, hogy éppen mit szeretnénk kiválasztani (desztinációt, szolgáltatót stb.). Így például a válaszadók véleményére alapozva kijelenthető, hogy az utazást megelőző kutatási szakaszban az utazási portálok és weboldalak, illetve a keresőmotorok játsszák a főszerepet, addig a desztináció (úti cél) és a szolgáltatók kiválasztásánál a szájreklám és az online cikkek jelentik a leggyakrabban használt eszközt. Jól látható tehát, hogy mennyire fontos az online jelenlét – és itt nem csupán a weboldalakra gondolok, hanem a fórumokra, blogokra, online cikkekre, közösségi médiára és videó portálokra egyaránt. Amennyiben egy turisztikai desztináció nem rendelkezik a megfelelő online megjelenéssel, úgy könnyen megjósolható, hogy a turistaérkezések száma sem fog növekvő tendenciát mutatni. 4.3. Közösségi média A hipotézis, mely szerint a Facebook a leggyakrabban használt közösségi média oldal a célországok turisztikai szektorában, teljességgel helytállónak bizonyul. A kérdőíves felmérés eredményei is ezt az állítást támasztják alá: a Facebook bizonyul a legfontosabb platformnak, azt követően a Twitter, illetve a Google+ holtversenyben az Instagram-mal, a sort pedig a legkevésbé elterjedt Pinterest, Foursquare és Blogoshpere zárja. Összességében elmondható, hogy mind a Balkán régió, mind pedig a kontroll csoport országai esetében a Facebook penetráció a legmagasabb, a többi közösségi média oldal részesedése 14% alatt van. Az egyetlen kivételt csupán Törökország képezi, ahol a turizmus iparágon belül mért átlagos (80-90%) Facebook penetrációval szemben egy jóval alacsonyabb, 65%-os aránnyal találkozunk; Törökország esetében ugyanis – a többi országgal ellentétben – sokkal népszerűbb a YouTube (15%) és a Twitter (12%). Bár akadnak kisebb, csupán az adott országokban használt közösségi média oldalak, összességében elmondható, hogy a Balkán régió egészére nézve a Facebook az egyeduralkodó, jócskán maga mögé szorítva az olyan oldalakat is, mint a Tumblr, a Twitter, a Pinterest és a Youtube. Mindez nem csupán a helyi lakosokra, hanem az országokba látogató külföldi turisták halmazára is érvényes megállapítás.

264


A helyi lakosok, belföldi és külföldi turisták szokásai mellett azt is fontos lehet górcső alá venni, hogy a turizmus kínálati oldalának szereplői milyen célokra is használják a közösségi média oldalakat. A kérdőíves felmérés eredményei azt a megállapítást támasztják alá, mely szerint a közösségi média jelenleg nem játszik meghatározó szerepet a turisztikai piac szolgáltatói működésében – kivételt képez ez alól az utazásszervezők és utazási irodák, a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezetek, valamint a rendezvényszervezők csoportja. A közösségi média nyújtotta számos lehetőséggel a legkevésbé az egészségügyi- és wellness szolgáltatók, a magánszálláshelyek, illetve a kulturális és természeti örökségi helyszínek élnek. Az igénybe vett funkciók megoszlását tekintve jól megfigyelhető, hogy a turizmus kínálati oldalának szereplői leggyakrabban szöveges posztok írására, fotók megosztására valamint hirdetések közzétételére használják a közösségi média platformokat. A (nyeremény)játékok és promóciók, az ügyfélszolgálat és ügyfélkapcsolat-menedzselés szinte minden csoport esetében csekély jelentőséggel bír. Ezt az állítást támasztja alá a kérdőíves felmérés azon kérdésköre is, amely azt vizsgálta, hogy a turisták milyen eszközökön keresztül érik el a turisztikai szolgáltatókat. A válaszadók véleménye alapján a leggyakrabban használt kommunikációs csatorna az e-mail, ezt követi a weboldalon található közvetlen üzenetküldési lehetőség, a telefonos kapcsolatfelvétel, a személyes megkeresés, végül pedig a közösségi média és az online üzenetküldő szolgáltatások. 4.4. Az IKT szerepe a turisztikai szolgáltatók körében A Balkán régióra nézve – a kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva – elmondható, hogy mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyszolgáltatókat illetően a booking.com a leggyakrabban használt platform. Érdemes megjegyezni, hogy az egyes foglalási rendszerek esetében a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatók jóval nagyobb arányt képviselnek, mint a magánszálláshely-szolgáltatók. Ez szinte az összes, a Balkán régióban használt és a kérdőívben felmért foglalási rendszer esetében így van, kivéve a hrs.com-ot, ahol a magánszálláshely-szolgáltatók aránya néhány százalékkal magasabb. A (vertikális) turisztikai portálok megoszlását illetően megállapítható, hogy a Balkán régión belül nem jellemző a tematikus portálok megléte. Sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak az általános, helyi szintű weboldalak – kiváltképp a rendezvényszervezők, magánszálláshely-szolgáltatók, TDM szervezetek és természeti örökségi helyszínek esetében. Az általános, regionális szintű vertikális portálok leginkább a rendezvényszervezők és TDM szervezetek, az általános,

265


nemzeti szintű oldalak pedig kereskedelmi szálláshelyek, utazásszervezők és utazási irodák csoportját érintik. Összességében elmondható, hogy a jelenleg meglévő portálok nem használják ki azokat a technológiákat (ld. mobil applikáció, QR-kód, RFID), melyek napjaink turistája által elvárhatóak lennének- mindezek mellett pedig az interaktív, online és letölthető tartalmak megléte sem jellemző. Az egyes attrakciók bemutatásához használt megoldások közül – a Balkán régió egészét tekintve – a GPS technológia a leggyakrabban alkalmazott eszköz, ezt követi a QR kód és a mobil applikáció, majd végezetül az RFID. Amennyiben az attrakciók típusát vesszük górcső alá, jól megfigyelhető, hogy a beltéri helyszíneken elsősorban a QR kód és GPS használatos, míg a kültéri helyszíneken és a városnéző séták esetében az első helyet a GPS, a másodikat pedig a mobil applikációk foglalják el. Összességében kijelenthető, hogy a piaci szereplők által használt IKT megoldások és technológiák nagyon eltérő képet mutatnak – ezt az állítást hivatott alátámasztani az 1. táblázat. Mint ahogy az a táblázatból is kiolvasható, a Balkán régió turisztikai szereplői által leggyakrabban alkalmazott IKT eszköz a weboldal, ezt követi közösségi média jelenlét, harmadik helyen a bankkártyás fizetés, majd az online ügyfélszolgálat és végül az online foglalás lehetősége. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az „élmezőnybe” sorolható még a mobil eszközökre optimalizált weboldal és az online fizetés is – a reszponzív design, a hűségprogramok, a CRM rendszerek, a mobil fizetés és a mobil applikációk alkalmazása azonban korántsem mondható gyakorinak. Ami pedig a legkevésbé használt IKT megoldásokat illeti, ide tartoznak a tematikus vertikális portálok, a személyre szabás, az ajánlórendszerek, az ATM-alapú szolgáltatások, a hordható okos eszközök illetve az intelligens információs terminálok (kioszkok). Mint ahogy azt már említettem, a weboldalak alkalmazása minden, a turizmusban résztvevő szolgáltató esetében igen elterjedt; mobil eszközökre optimalizált, reszponzív dizájnnal rendelkező honlapot viszont csak nagyon kevesen üzemeltetnek – az arány egyedül az utazásszervezők és utazási irodák csoportjánál jelentős. A közösségi média jelenlét már sokkal egyenletesebb eloszlást mutat, így egyedül a kulturális és természeti örökségi helyszínek, valamint az egészségügyi szolgáltatók esetében találkozunk alacsony aránnyal. A bankkártyás fizetést szintén az utazásszervező és utazási irodák alkalmazzák legnagyobb arányban, azonban ezen megoldás a wellness szolgáltatók és a kereskedelmi szálláshelyek esetében is igen népszerű. Érdekes módon az átlagnál 266


alacsonyabb megoszlással találkozunk a TDM szervezetek, egészségügyi szolgáltatók és magánszálláshelyek csoportjánál. Az online ügyfélszolgálat alkalmazása legfőképp három csoport, az utazásszervezők és utazási irodák, a kereskedelmi szálláshelyek és a TDM szervezetek esetében figyelhető meg – a többi piaci szereplő vagy egyáltalán nem, vagy csupán csekély mértékben él ezzel a lehetőséggel. Ami pedig az online foglalást illeti: a kulturális és természeti örökségi helyszínek, illetve az egészségügyi szolgáltatók elhanyagolható százaléka kínál efféle lehetőséget ügyfelei számára. A többi piaci szereplő viszont, mint például a kereskedelmi szálláshelyek, az utazásszervező és utazási irodák, a rendezvényszervezők illetve a wellness szolgáltatók kihasználják az online foglalás nyújtotta előnyöket. Amennyiben az IKT eszközök és technológiák használatának gyakoriságát vesszük górcső alá, megállapítható, hogy a jelenleg elérhető megoldások nyújtotta előnyökkel legnagyobb arányban az utazásszervező és/vagy utazási irodák, a kereskedelmi szálláshelyek, a TDM szervezetek, a rendezvényszervezők és végül a wellness szolgáltatók élnek. A fentebb leírtakat összegzi az 1. táblázat. 1. táblázat: IKT megoldások alkalmazása a Balkán régió turisztikai szereplőinél Forrás: kérdőíves felmérés eredményei alapján saját szerkesztés

A leggyakrabban használt eszköz / megoldás

A legtöbb eszközt / megoldást

Helyezés

használó piaci szereplő

Weboldal

1.

Utazásszervezők / Utazási irodák

Közösségi média

2.

Kereskedelmi szálláshelyek

Bankkártyás fizetés

3.

TDM szervezetek

Online ügyfélszolgálat

4.

Rendezvényszervezők

Online foglalás

5.

Wellness szolgáltatók

4.5. Kvalitatív kérdések, fejlesztési lehetőségek Mint ahogy azt az alfejezet elején említette, a kérdőíves felmérés – a számszerűsíthető adatok mellett – nyitott, kvalitatív kérdéseket is tartalmazott, melyek közül a következőket emeljük ki:

267


 Melyek a turizmus iparág leghangsúlyosabb és leggyorsabban fejlődő szegmensei?  Milyen irányba haladnak a fejlődési és innovációs trendek ezekben a szegmensekben? Ez a megfelelő irány, vagy változtatni kellene rajta?  Ön milyen jövőt tulajdonít a turisztikai szektornak a következő 3-5 évben?  Ön szerint szükség lenne az IKT fejlettségi szintjének növelésére, vagy elégedett a jelenlegi helyzettel?  Melyek azok a kulcsfontosságú technológiák, melyek jelenleg a kiemelkedő desztinációkat / attrakciókat támogatják?  Van-e bármely, az Ön országában a turizmus iparág támogatását szolgáló, egyedi IKT megoldás, mely említést érdemel? A kapott válaszok alapján, a Balkán régió turisztikai piacának legdinamikusabban fejlődő szegmensei közé sorolhatjuk az üzleti (MICE) turizmust, az egészség- és wellness turizmus, a bio- és ökoturizmust, a kulturális turizmust, a gasztronómiai- és borturizmust, valamint a magán- és kereskedelmi szálláshelyek, illetve az utazásszervező- és utazási irodák szegmensének átalakulását. Ami a jelenleg végbemenő változásokat illeti: míg a magán- és kereskedelmi szálláshelyek esetében a kínált szolgáltatásminőség növelése, illetve az öko-sztenderdek használata figyelhető meg, addig az utazásszervező- és utazási irodák piacán a fő trend a specializáció és diverzifikáció (pl. személyre szabott, egyedi, regionális utak szervezése). A válaszadók véleménye szerint nagy hangsúlyt kap továbbá az egészség- és wellness turizmus kínálatának bővülése is, mi több: az olyan meghatározások, mint a wellness, az egészségtudatosság és az egészségmegőrzés is egyre szélesebb kör számára ismert és követett fogalomnak számítanak. Mindezek ellenére a turizmus egészére nézve elmondható, hogy szorosabb együttműködésére és összefogásra, közös tervezésre van szükség. A piaci rések kiaknázása, a tematikus utak szervezése, illetve a helyi, egyedi termékek és a hozzá kapcsolódó márkák kialakítása kulcsfontosságú tényezőnek bizonyulhat a Balkán régió turizmusának jövőjét illetően. Ami a turisztikai iparág IKT-támogatottságát illeti: a megkérdezett szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az IKT megoldások turizmusban betöltött szerepe jelenleg csekély, ezáltal fejlesztésre szorul. A válaszadók véleménye szerint az IKT fejlesztése pozitív hatást gyakorolna a fogyasztói elégedettségre, ami egyúttal a Balkán régióba látogató turisták számának növekedéséhez is hozzájárulhatna. Külön hangsúlyozandó, hogy a kulturális és természeti örökségi helyszínek esetében kiváltképp indokolt lenne az IKT megoldások fejlesztése, hiszen – mint ahogy azt a kérdőíves felmérés eredményei 268


is mutatják – ez a turisztikai szegmens jelenleg még nagyon kevés rendelkezésre álló eszközt használ ki. Szükség lenne továbbá az online foglalás nagyobb arányú piaci jelenlétére, a minőségi webes tartalommal rendelkező weboldalak létrehozására (vagy a meglévők fejlesztésére), illetve a turizmushoz és IKT-hez kapcsolódó egyetemi tantárgyak, képzések, szakok népszerűsítésére, támogatására. 4.6. A kutatási eredmények összefoglalása A kutatási projekt célországai sok szempontból egy heterogén régiót képeznek – mindez az IKT területére is egyaránt igaz. A 11 vizsgált ország IKT fejlettségi szintje sporadikus, továbbá nem található egy általános, az egész régióra érvényes fejlesztési terv vagy koncepció. A Balkán régióba érkező turisták számára – a mobiltelefon és a mobilinternet lefedettség mellett – a turisztikai desztinációk és attrakciók WiFi ellátottsága kulcsfontosságú szerepet játszik. A régió egészét tekintve a legjobb lefedettséggel az utazásszervező- és utazási irodák, a magánszálláshelyek, a kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóipariegységek rendelkeznek. Ezen a területen fejlesztésre szorulnak a kulturális és természeti örökségi helyszínek, az egészségügyi- és wellness szolgáltatók, valamint a TDM szervezetek. Az IKT szerepe az utazási döntés során is jól tetten érhető: a Balkán régió esetében az emberek 70%-a használ valamilyen online csatornát információszerzésre, továbbá az is elmondható, hogy a hotelszobák 60%-át, illetve a csomagajánlatok 40%-át foglalják le online a vizsgált országokban. Az informálódás során leggyakrabban igénybe vett eszközök közé sorolhatók az utazási portálok, weboldalak és keresőmotorok. A brosúrák és katalógusok látszólag veszítenek népszerűségükből, a blogok, fórumok és közösségi média pedig még nem játszanak meghatározó szerepet az utazási döntésben. Ami a turisztikai szektorban használt közösségi média platformokat illeti: egyértelműen kijelenthető, hogy a Facebook a leggyakrabban használt eszköz, de a Twitter, a Google+ és az Instagram is elterjedőben van. A közösségi média nyújtotta előnyökkel azonban egyelőre csak az utazásszervező- és utazási irodák, a TDM szervezetek és a rendezvényszervezők élnek – ezen belül is a leggyakrabban használt funkció a posztok közzététele, fotók vagy hirdetések megosztása. A Balkán régióban használt foglalási rendszerek közül láthatóan a booking.com birtokolja a vezető szerepet – mindez a magán- és a kereskedelmi szálláshelyek csoportjára is igaz. Az alkalmazott vertikális turisztikai portálokon belül a tematikus portálok szerepe nem jelentős, sokkal elterjedtebbek az általános, 269


helyi, regionális és nemzeti szintű weboldalak. A meglévő portálok azonban a rendelkezésre álló technológiákat (pl. QR-kód, mobil applikáció) csekély mértékben használják ki. A turisztikai attrakciók bemutatásánál alkalmazott eszközök közül egyértelműen a GPS technológia vezet, ezt kövei a QR-kód, a mobil-applikáció és az RFID. A Balkán régió turisztikai szereplőinek egészét górcső alá véve megállapítható, hogy az alkalmazott IKT megoldások és technológiák egy igen eltérő képet mutatnak. A leggyakrabban használt IKT eszköz a weboldal, ezt követi a közösségi média, a bankkártyás fizetés, az online ügyfélszolgálat és végül az online foglalási funkció. A legtöbb megoldást alkalmazó piaci szereplő az utazásszervezők és utazási irodák csoportja, második helyen találhatók a kereskedelmi szálláshelyek, aztán a TDM szervezetek, majd a rendezvényszervezők és végül a wellness szolgáltatók. Jól megfigyelhető, hogy a reszponzív design, a hűségprogramok, a CRM rendszerek, a mobil fizetés és a mobil applikációk alkalmazása még nem terjedt el eléggé, a tematikus vertikális portálok, a személyre szabás, a hordható okos eszközök és az intelligens információs terminálok pedig szinte jelen sincsenek az eszköztárban. A kvalitatív kérdésekre kapott válaszok alapján kijelenthető, hogy a Balkán régió legdinamikusabban fejlődő turisztikai szegmensei az üzleti (MICE) turizmus, a wellness- és egészségturizmus, a bio- és ökoturizmus, a kulturális turizmus, valamint a gasztronómiai- és borturizmus. A fő cél a piaci szereplők által kínált szolgáltatásminőség javítása, a specializáció és diverzifikáció, valamint a szorosabb együttműködés és összefogás kiépítése lehet. Úgy tűnik továbbá, hogy egyre erősödik a kereslet (és bővül a kínálat) az egészség- és wellness turizmus területén, sőt, a Balkán országokban az egészségtudatosság és egészségmegőrzés fogalma is egyre inkább fókuszba kerül. Összességében kijelenthető, hogy az IKT megoldások turizmusban betöltött szerepe jelenleg nem jelentős, így a jövőben célzott és tudatos fejlesztéseknek kell végbemenniük. Meggyőződésünk, hogy a turisztikai szektor IKT támogatottságának fejlesztése pozitív hatást gyakorolna az iparág teljesítményére, valamint a helyi lakosság és a célországokba érkező turisták jóllétére – magasabb fogyasztói élményt kínálva.

270


5. Várható jövőbeli trendek A Balkán régió általános IKT trendjeinek rendszerezése után az alfejezet utolsó részében a célországok online turisztikai piacának várható fejlődését kísérlem meg felvázolni. A prognózisok alapját az Egyesült Államokban, az utóbbi évtizedekben az IKT és az online turizmus piacán végbement változások képezik. Az általunk kigyűjtött és rendszerezett adatok elemzésével, görbék felrajzolásával kívánjuk megbecsülni a Balkán régió várható fejlődési pályáját. Először is vegyük górcső alá az USA trendjeit! Az Egyesült Államokban – az utóbbi évtizedek során – mind az IKT, mind pedig az online turizmus területén jelentős változások mentek végbe. A legfontosabb IKT trendek összefoglalva: Az internet penetráció 15 év leforgása alatt 43%-ról (2000) 87%-ra nőtt (2014) (InternetLiveStats, 2015b) Az internet felhasználók száma ugyanezen periódus alatt 122 millióról 279 millióra emelkedett – az átlagos éves növekedési ütem 7% volt (InternetLiveStats, 2015b) A mobilinternet felhasználók száma 6 év alatt 76 millió főről (2009) 168 millió főre (2014) bővült, így a mobilinternet-penetráció 2014-re meghaladta a 60%-ot. (Statista, 2015a) Mindezek mellett az okostelefon felhasználók száma 2010 és 2014 között közel megháromszorozódott (63 millió fő 2010-ben, 164 millió fő 2014-ben, az előrejelzések szerint pedig 220 millió fő prognosztizálható 2018-ra) (RapidValueSolutions, 2014) Mindezekkel összefüggésben az online turizmus piaca is dinamikus fejlődésen ment keresztül, melyet az alábbi mutatók támasztanak alá: Az online foglalások száma 15,1 millióról több, mint 70 millióra növekedett 2000 és 2012 között (Wwwmetrics, 2014) Ezzel párhuzamosan az online foglalások aránya is közel megháromszorozódott (2002-ben 15%, 2012-ben 40%) (Statista, 2012) Az eMarketer és a PhoCusWright felmérései alapján az USA online utazási piacának értéke 46 milliárd USD-ről (2003) 137,1 milliárd USD-re nőtt (2014) (eMarketer, 2012)

271


Az online utazási irodák (OTA) piaci részesedése 2010-re elérte a 8%-ot, szemben a 2001-ben regisztrált 1%-kal (Statista, 2015b) A mobil (tablet és telefon) utazási piac becsült összértéke 2011 és 2014 között 3 milliárd USD-ről 23 milliárd USD-re nőtt (eMarketer, 2013) Ezzel egy időben az okostelefonnal történt utazási keresések és online foglalások száma is jelentős növekedésen ment keresztül 2010-2014 között – előbbi 17-ről 54 millióra, utóbbi pedig 8-ról 25 millióra nőtt (EuropeanCommission, 2013) A következőkben a fentebb leírtak alapján néhány grafikon felvázolásával kívánom szemléletesebbé tenni az Egyesült Államokban végbement változásokat.

7. ábra: Az internet penetráció és az online foglalások közötti kapcsolat Forrás: InternetLiveStats (2015b), Statista (2012) alapján saját szerk.

Az ábra jól mutatja, hogy az internet penetráció növekedése pozitív hatást gyakorol az online foglalások arányának alakulására – a két adatsorra illesztett lineáris trendvonal közel egymással azonos. Hasonlóan pozitív az összefüggés az online foglalások számát illetően is, melyet a felvázolt exponenciális trendvonal is jól bizonyít. 272


8. ábra: Az online foglalások száma az USA-ban (2000-2014) Forrás: Wwwmetrics (2014) alapján saját szerkesztés

Ami az okostelefonok piacát illeti, jól látható, hogy a felhasználók számának növekedésével 5 év leforgása alatt az okostelefonnal történő utazási keresések és online foglalások száma is a többszörösére növekedett.

9. ábra: Az okostelefon felhasználók és az okostelefonon történő utazással kapcsolatos keresések és foglalások száma az USA-ban (2010-2014) Forrás: European Commission (2013) alapján saját szerkesztés

273


Amennyiben a Balkán régió egészére nézve szeretnénk prognosztizálni az IKT és az online turizmus fejlődési pályáját, célszerű alapul vennünk az Egyesült Államok esetében, az egyes mutatóknál rögzített átlagos éves növekedési ütemeket, melyek:  Internet penetráció – 2,13 százalékpont  Az online utazási piac értéke – 10%  Az online foglalások aránya – 2,67 százalékpont  Az online foglalások száma – 14%  Az online utazási irodák piaci részesedése – 0,78 százalékpont  A mobil internet felhasználók száma – 18%  A mobil utazási piac értéke – 90%  Az okostelefon felhasználók száma – 28%  Az okostelefonnal utazást keresők száma – 34%  Az okostelefonnal utazást foglalók száma – 33%

Amennyiben azt feltételezzük, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi 15 évben végbement változások csak most fognak lejátszódni a Balkán régióban, úgy a következő évek-évtizedek várható fejlődési pályája becslés szintjén lemodellezhető. Véleményem szerint azonban – abból kiindulva, hogy az USA élen jár mind a turizmus, mind pedig a technológiai fejlesztések terén – a fentebb ismertetett átlagos éves növekedési ütemek korrigálásra szorulnak. Ennek megfelelően a Balkán régióra becsült fejlődési pályák az Egyesült Államok esetében rögzített átlagos éves növekedési ütemek 75%-ával kerülnek felvázolásra. Vizsgáljuk meg először az internet-penetráció várható alakulását! Tételezzük fel, hogy az átlagos éves növekedési ütem 1,59 százalékpont lesz, kiinduló értéknek pedig vegyük alapul a jelenlegi régiós átlagot, amely 62,26% (az USA esetében ez 2003-ra érvényes adat). Mindezen feltételek mellett a Balkán régió internet penetrációja 2030-ra fogja elérni azt a szintet, melyet az Egyesült Államoknak már 2014-ben sikerült (87%). Ami az online foglalások arányát illeti – rendelkezésre álló adat hiányában – vegyük kiindulópontnak az Egyesült Államokban 2003 során rögzített értéket (21%) és számoljunk egy 1,87 százalékpontos átlagos éves növekedési ütemmel. Ezek alapján az online foglalások aránya 2024-ben fogja elérni azt a szintet a Balkán régióban (40%), melyet az USA 2012-ben realizált (ld. 10. ábra).

274


10. ábra: Az internet penetráció és az online foglalások várható alakulása (becslés) Forrás: saját szerkesztés

Az online és a mobil utazási piac további, várható trendjeinek becslése már sokkal nehezebb feladatnak bizonyul, hiszen a pontos előrejelzéshez szükséges adatok sajnos nem állnak rendelkezésemre, ezért mélyrehatóbb vizsgálatok elvégzésére nem vállalkozom. A napjainkban végbemenő technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági és kulturális hatásai megkérdőjelezhetetlenek, szinte minden iparág gyökeres változásokon megy keresztül, beleértve a turizmust is. Az IKT turizmus iparágon belüli jelentősége az utóbbi évtizedek során folyamatosan növekedett – s ez várhatóan folytatódni fog a jövőben is. A fogyasztói igények dinamikusan és gyorsan változnak, ezért a turisztikai szolgáltatóknak lépést kell tartaniuk a technológiai változásokkal, hogy versenyképesek maradhassanak. Ami a Balkán régió IKT helyzetképét illeti: az internet penetráció a régió egészét tekintve az európai – és a kontroll csoportnál megfigyelt – átlag alatt van; az átlagtól jóval elmaradó országok közé sorolhatjuk Törökországot, Romániát és Montenegrót. A Facebook jelenlétet górcső alá véve megállapítható, hogy a vizsgált országok és a kontroll csoport eredményei közti eltérés minimális; a régió legalacsonyabb eredményét Románia produkálja, míg a legmagasabbat 275


Montenegró és Szerbia. A Facebook jelenlétet az internet penetrációhoz viszonyítva megkapjuk, hogy egy adott országon belül az internettel rendelkezők hány százaléka van jelen a Facebook-on; ebben az esetben a Balkán régió egészének átlaga felülmúlja a kontroll csoport eredményeit. A Balkán régió a szélessávú mobilinternet lefedettség tekintetében kielégítő eredményekkel rendelkezik. A 3G lefedettség nem sokkal marad el a kontroll csoport átlagától – a legjobb eredményekkel Görögország és Bulgária, a legrosszabbakkal pedig Törökország, Montenegró és Albánia rendelkezik. A 4G (LTE) technológia csak most van elterjedőben, így csupán néhány ország (Görögország, Horvátország, Románia és Szlovénia) esetében figyelhető meg. Az európai szinten is jónak mondható mobilinternet lefedettséget némileg beárnyékolja, hogy a Balkán régió nem uniós tagországainak esetében a roaming díjak magasak – mindez azonban a 2014 szeptemberében létrejött nemzetközi megállapodással pozitív irányba változhat. Összességében elmondható, hogy a Balkán régió jelenleg egy olyan IKT fejlettségi szinttel rendelkezik, amely az Egyesült Államokban a 2000-res évek elején volt jellemző. Az általunk elvégzett elemzések alapján a Balkán régió a következő 15 évben egy egyenletes növekedési ütem mellett képes lehet behozni lemaradását az infokommunikációs technológia és az online turizmus területén. Ami a téma mélyrehatóbb elemzését illeti: amennyiben birtokunkban lenne néhány pontos, kézzel fogható statisztika a térség egészére nézve, úgy az Egyesült Államok fejlődési modelljét könnyen rá tudnánk vetíteni a Balkán országokra. 6. Fejlesztési javaslat IKT applikációk létrehozására a jólléti turizmus területén Utolsóként az eddig rendszerezett és ismertetett adatokra támaszkodva egy konkrét fejlesztési javaslat bemutatására vállalkozunk. Célunk, hogy bebizonyítsuk: a Balkán régió országai számára lehetséges egy olyan IKT rendszer, applikáció kifejlesztése, amely sikeresen alkalmazható a jólléti turizmus területén. Ebben az alfejezetben először ismertetjük a már meglévő „Turisztikai Programnavigátor Rendszer” alapkoncepcióját, működési elvét és turizmuson belül betöltött jelentőségét, majd Horvátország példáján keresztül rávilágítunk, hogy a már meglévő rendszer személyre szabható és továbbfejleszthető – csupán a megfelelő mennyiségű és minőségű adat szükséges hozzá.

276


6.1. A fejlesztések alapja: a Turisztikai Programnavigátor Rendszer Az INFOTA által 2015-ben kifejlesztett Turisztikai Programnavigátor Rendszer alapgondolata a napjaink felgyorsult világában végbemenő változásokban, az utazási piac dinamikus fejlődésében és szerkezeti átformálódásában gyökerezik. A turizmus piaca jelentős átalakuláson megy keresztül, amely egyaránt érinti az utazások időpontját, időtartamát, helyszínét, a használt közlekedési eszközöket, és nem utolsó sorban az iparágban alkalmazott IKT megoldásokat. Ahhoz, hogy az utazási szektor képes legyen megfelelni a keresleti oldal egyre növekvő és diverzifikálódó igényeinek, egy új szemléletmódra, rugalmas alkalmazkodásra van szükség a kínálati oldal részéről. Az új, modern eszközök és technológiai fejlesztések kihasználása tehát szükséges feltétel, hiszen csak ezek révén várható, hogy egy turisztikai desztináció lépést tudjon tartani a keresleti oldal elvárásaival. (INFOTA, 2015) A fentebb leírtakra kínál megoldást az újonnan kifejlesztett Turisztikai Programnavigátor Rendszer, amely – komplexitása révén – az információk teljes körét biztosítja a felhasználók számára. A rendszerrel integrált, folyamatos, aktualizált, a vendégek részére igényeik szerint alakítható (személyre szabható) tájékoztatást lehet nyújtani a mai elvárásoknak megfelelő, ugyanakkor minden korosztály számára alkalmazható, internet alapú számítógépes megoldás segítségével. A program elsődlegesen az idegenforgalmi élet fellendítését, az új – és meglévő – vendégek látogatásának ösztönzését, az adott desztinációban való tartózkodási idő meghosszabbítását, illetve az ügyfelek elégedetté tételét segítheti elő. (INFOTA, 2015) Az INFOTA által fejlesztett rendszer újszerűsége elsősorban a kiszolgáló adat- és információlogisztika újfajta megközelítésében, tehát a programokról kapható információk forrásaiban, előkészítésében, begyűjtésében, feldolgozásában és rendszerezett összeállításában rejlik. A program a friss és rendszerezett információk nyilvántartását, elektronikus megjelenését biztosítja – mindezen információk részben automatikus gyűjtéssel, illetve egységes formátumban (adatlap kitöltésével) kerülnek be a rendszerbe. Az alkalmazásban jelen lévő, kiválasztható attrakciók sora széleskörű: egyaránt megjelennek épített vonzerők, gyűjtemények, rendezvények, természeti értékek, illetve az aktív-, szabadidős- és kulturális turizmushoz kapcsolódó látnivalók. A rendszerben megjelenő programok célcsoportok szerint kereshetők. (INFOTA, 2015) A beérkezett és betáplált információk különböző szempontok szerint, csoportosítva jutnak el a végfelhasználókhoz, akik számára részletes keresés és 277


szűrés segíti a tájékozódást. Az alkalmazást használók az érdekesnek ítélt helyszíneket, attrakciókat és programokat saját listába gyűjthetik, sőt, személyre szabott itinert is nyomtathatnak. Lehetőség van továbbá a programok időjárás szerinti megkülönböztetésére, a kapott találatok rendszerezésére (névsor, időrend vagy helytől való távolság szerint), illetve „kedvencek” létrehozására. A vendégek számára biztosított előnyök közé sorolható még a könnyű kezelhetőség és navigáció, a felhasználóbarát és reszponzív design, az otthoni felhasználás és a nyomtatható tartalmak elérhetősége. A rendszer – fentebb ismertetett alapfunkciói mellett – kiegészíthető egy mobiltelefon alapú audioguide rendszerrel is, amelyhez az aktiváló QR-kódok is betölthetők az itinerbe. (INFOTA, 2015) Annak ellenére, hogy a rendszer igen komplex, mindemellett számos többletfunkcióval rendelkezik, akad néhány, jövőbeli – eddig még kihasználatlan – lehetőség is. Ide sorolhatjuk többek között a mobilkódos azonosítást, a közösségi médiával (hálózatokkal) való kapcsolatot, a program-szintű kommentelést, a hírlevél funkciót, a teljesen automatizált adatgyűjtést, a fórum (hozzászólások) meglétét, a reklámfelületek, hirdetések és akciók elhelyezését, illetve egyéb nyelvek hozzáadását, a meglévő tartalmak fordítását. (INFOTA, 2015) A Turisztikai Programnavigátor Rendszer demo verzióját – melynek városi és természeti környezeti telepítése jelenleg több helyszínen is folyamatban van – a következő ábra jeleníti meg.

278


11. ábra: A Turisztikai Programnavigátor Rendszer demo verziója Forrás: INFOTA (2015)

6.2.

A Turisztikai Programnavigátor Horvátország példája

Rendszer

továbbfejlesztése

–

A következőkben néhány képi illusztráció segítségével bemutatom, hogyan is működhet a Turisztikai Programnavigátor Rendszer továbbfejlesztett, a Balkán régióra szabott változata. Az INFOTA fejlesztői csapata a KTIA_AIK_12-1-2013-0043 kutatási projekt során összegyűjtött adatokra támaszkodva létrehozta a Turisztikai Programnavigátor Rendszer Horvátország turisztikai attrakcióit, vonzerőit tartalmazó verzióját. A rendszer adattábláiba egyaránt feltöltésre kerültek a turisztikai szempontból véve jelentős horvát városok, nemzeti parkok, természetiés kulturális értékek, világörökségi helyszínek és egyéb látnivalók. A rendszer működési elve, formai megjelenése és alapfunkciói nem változtak, így az azt használó turisták az időpontnak, az időjárásnak és az érdeklődési körnek megfelelő programokat kereshetnek és vehetnek fel itinerükbe. A helyszínt, az időpontot illetve időtartamot és a várható időjárást kiválasztva a látogató egy 279


találati listát kap azokról az attrakciókról és látnivalókról, amelyek megfelelnek a keresési feltételeknek. Az egyes látnivalókra kattintva egy részletesebb leírást, további hasznos információkat és képeket találunk.

12. ábra: A Turisztikai Programnavigátor Rendszer továbbfejlesztett verziója I. Forrás: INFOTA (2015)

További példaként vegyük szemügyre a 13. ábrát, amely egy, Dubrovnik városában található nevezetesség, a Rektori Palota adatlapját mutatja. A részletes leírás mellett tudomást szerezhetünk az attrakció nyitvatartási idejéről, pontos címéről és elérhetőségéről, sőt, a hivatalos weboldalra és Google térképre mutató linket is találunk. Továbbá azt is jelzi számunkra a rendszer, hogy jelenlegi helyzetünktől milyen távol van a látnivaló (kilométerben), látogatható-e esős időben is, illetve szükséges-e belépőjegyet váltani. Mindezek mellett a megtekintett adatlapból azt is megtudhatjuk, hogy az adott látványosság milyen kategóriába sorolható (pl. kultúra, egészség, rekreáció) illetve, hogy melyek az elsődleges célcsoportok (pl. családok, nyugdíjasok, túrázók). Amennyiben az „érdekel” linkre kattintunk, úgy az adott attrakció rögzítésre kerül a „Kedvencek” (csillag alakú ikon) csoportjába, így része lehet itinerünknek.

280


13. ábra: A Turisztikai Programnavigátor Rendszer továbbfejlesztett verziója II. Forrás: INFOTA (2015)

Az INFOTA által kifejlesztett Turisztikai Programnavigátor Rendszer a Balkán régió országai esetében is könnyen és hatékonyan alkalmazható eszköz lehet a (jólléti) turizmus területén. Amennyiben a megfelelő mennyiségű és minőségű adat (helyszínek, koordináták, paraméterek, képek, stb.) a rendelkezésünkre áll, úgy a rendszerbe történő betöltés sem jelenthet problémát. A technológia tehát adott, így használata a Balkán régión belül, a turizmus bármely területén lehetséges.

281


Összegzés Fő következtetésként levonható, hogy a 11 ország IKT fejlettségi szintje sporadikus, továbbá nem található egy általános, az egész régióra érvényes fejlesztési terv, koncepció sem. Továbbá a Balkán régió turisztikai szereplőinek egészét górcső alá véve az is megállapítható, hogy az alkalmazott IKT megoldások és technológiák egy igen eltérő képet mutatnak. A kapott válaszokból kiderült, hogy a Balkán régió legdinamikusabban fejlődő turisztikai szegmensei az üzleti (MICE) turizmus, a wellness- és egészségturizmus, a bio- és ökoturizmus, a kulturális turizmus, valamint a gasztronómiai- és borturizmus. A fő cél a piaci szereplők által kínált szolgáltatásminőség javítása, a specializáció és diverzifikáció, valamint a szorosabb együttműködés és összefogás kiépítése lehet. Úgy tűnik továbbá, hogy egyre erősödik a kereslet (és bővül a kínálat) az egészség- és wellness turizmus területén, sőt, a Balkán országokban az egészségtudatosság és egészségmegőrzés fogalma is egyre inkább fókuszba kerül. Összességében véve kijelenthető, hogy az IKT megoldások turizmusban betöltött szerepe jelenleg nem jelentős, így a jövőben célzott és tudatos fejlesztéseknek kell végbemenniük. Meggyőződésem, hogy a turisztikai szektor IKT támogatottságának fejlesztése pozitív hatást gyakorolna az iparág teljesítményére, valamint a helyi lakosság és a célországokba érkező turisták jóllétére – magasabb fogyasztói élményt kínálva. Természetföldrajzi és társadalom-földrajzi sokszínűsége mellett a Balkán régió etnikai, vallási és kulturális térképe is sokrétű, az egész térségre jellemző a „mozaikosság”. Mindezekből következik, hogy a Balkán-térség országainak turizmusa is rendkívül változatos képet mutat. Törökország régióban betöltött vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor az élmezőnyben lévő Görögország, Horvátország és Bulgária is erős, évről évre növekvő turisztikai teljesítményt produkál. Albánia remek turisztikai potenciállal rendelkezik, ám a nemzetközi turizmusból származó bevételei az utóbbi években fokozatos csökkenést mutatnak. Ezzel szemben Szlovénia – területe és népessége ellenére – évről évre növekvő teljesítményt és stabil fejlődést realizál, míg mindez Románia esetében már nem mondható el. Montenegró a régió alacsonyabban teljesítő országai közé sorolható, melyet a jelenleg fejletlen turizmussal rendelkező, jugoszláv utódállamok sora (Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia) követ. Ami a Balkán régió általános IKT helyzetképét illeti: az internet penetráció a Balkán régió egészét tekintve az európai – és a kontroll csoportnál megfigyelt –

282


átlag alatt van, a térség azonban a szélessávú mobilinternet lefedettség tekintetében kielégítő eredményekkel rendelkezik. A 3G lefedettség nem sokkal marad el a kontroll csoport átlagától, a 4G (LTE) technológia viszont még csak most van elterjedőben, így csupán néhány ország esetében figyelhető meg. A Balkán régió jelenleg egy olyan IKT fejlettségi szinttel rendelkezik, amely az Egyesült Államokban a 2000-res évek elején volt jellemző. Az általam elvégzett elemzések alapján a Balkán régió a következő 15 évben egy egyenletes növekedési ütem mellett képes lehet behozni lemaradását az infokommunikációs technológia és az online turizmus területén. Ami a téma mélyrehatóbb elemzését illeti: amennyiben birtokunkban lenne néhány pontos, kézzel fogható statisztika a térség egészére nézve, úgy az Egyesült Államok fejlődési modelljét könnyen rá tudnánk vetíteni a Balkán országokra. A Balkán régió országai számára lehetséges egy olyan IKT rendszer, applikáció kifejlesztése, amely sikeresen alkalmazható a jólléti turizmus területén. Az INFOTA által 2015-ben kifejlesztett Turisztikai Programnavigátor Rendszer működési elvére alapozva Horvátország példáján keresztül bemutattuk, hogy a már meglévő rendszer személyre szabható és továbbfejleszthető – csupán a megfelelő mennyiségű és minőségű adat szükséges hozzá. Köszönetnyilvánítás Jelen tanulmány elkészítését a KTIA_AIK_12-1-2013-0043 számú „A regionális jóllét és wellness koncepciók alkalmazási lehetőségei és IKT támogatással megvalósuló fejlesztési lehetőségei a Balkánon” című projekt támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával. Irodalomjegyzék [1] [2]

[3]

CVIJIČ, J. (2009): A Balkán-félsziget és a délszláv országok – Az emberföldrajz alapjai. Vajdasági Magyar Művelődési intézet. eMarketer (2012): Mobile Use Spurs Digital Travel Sales – Online travel research and booking relatively flat. eMarketer, 2012.04.17. URL: http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1008979&ecid=a650603 3675d47f881651943c21c5ed4 Letöltve: 2015.02.15. eMarketer (2013): Slow and Steady Continued Gains for US Digital Travel Sales – Mobile contributes to increased sales. eMarketer, 2013.05.22. URL: http://www.emarketer.com/Article/Slow-SteadyContinued-Gains-US-Digital-Travel-Sales/1009909, Letöltve: 2015.02.15. 283


[4]

[5]

[6] [7] [8] [9] [10]

[11] [12]

[13]

[14] [15]

284

EurActiv (2014): Governments lower roaming charges in Western Balkans. URL: http://www.euractiv.com/sections/europeseast/governments-lower-roaming-charges-western-balkans-308810, Letöltve: 2015.01.12. European Commission (2013): Online Travel Market. URL: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/tourism-businessportal/documents/business/clients/online-travel-market.pdf, Letöltve: 2014.12.12. GYURICZA, L. (2008): A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg Campus kiadó, Budapest. INFOTA (2015): Turisztikai Programnavigátor Rendszer. Ismertető (Word dokumentum). International Telecommunication Union (2014): The World in 2013 – ICT Facts and Figures. Geneva, Switzerland Internet Live Stats (2015): Internet users in the World. URL: http://www.internetworldstats.com/stats.htm, Letöltve 2015.02.12. Internet Live Stats (2015): United States Internet Users. URL: http://www.internetlivestats.com/internet-users/united-states/ Letöltve 2015.02.12. Internet Society (2015): Global Internet Report 2014. Geneva, Switzerland. JÁTÉKOS, E. (2011): A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2011. MICHALKÓ, G., TEVELI-HORVÁTH, D., SULYOK, J., KISS, K., JANCSIK, A. (2014): A balkán(i)ság turisztikai reprezentációjának jólléti dimenziói. Lektorált tanulmány. Turizmus Bulletin XVI. Évf. 2.sz. PhoCusWright (2013): Travel Innovation & Technology Trends: 2013 and Beyond. Written by: Bob Offut. PhoCusWright Inc., New York. RapidValueSolutions (2014): Internet, Smartphone & Social Media Usage Statistics. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=10 &cad=rja&uact=8&ved=0CGcQFjAJ&url=http%3A%2F%2Fwww.rapid valuesolutions.com%2Fwpcontent%2Fuploads%2F2014%2F11%2FInternet-Smartphone-andSocial-Media-Usage-Statistics-by-RapidValueSolutions.pdf&ei=WlnkVOeHOov6Ur76gcgH&usg=AFQjCNEtjEEKBX FBLfBA_QUDaoKSbtuLLQ&bvm=bv.85970519,d.d24 Letöltve: 24.10.2014.


[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21] [22]

[23]

[24] [25]

Statista (2012): Percentage of travel bookings made online worldwide from 2008 to 2011, by region. URL: http://www.statista.com/statistics/233200/share-of-travel-booked-online/ Letöltve 2015.02.12. Statista (2015a): Mobile internet users in the US from 2009 to 2014. URL: http://www.statista.com/statistics/188352/mobile-internet-users-inthe-us-from-2009-to-2014/ Letöltve 2015.02.12. Statista (2015b): Online travel agencies' share of total hotel industry revenue in the U.S. from 2001 to 2011.URL: http://www.statista.com/statistics/217676/united-states-market-share-ofonline-travel-agencies/ Letöltve 2015.02.12. SZIVA, I. (2010): Turisztikai desztinációk versenyképességének értelmezése és elemzése. PhD értekezés, http://phd.lib.unicorvinus.hu/581/1/Sziva_Ivett.pdf, Letöltve: 2014.11.21. SZUROMI, B. (2011): A Balkán-térség geopolitikai vizsgálata. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. Budapest, 2011. TODOROVA, M. (1997): Imagining the Balkans. Oxford University Press, 1997. Turizmus Online, 2013: A Balkán térséget kutatja a BKF, turizmusonline.hu, 2013. június 10. http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_balkan_terseget_kutatja_a_ bkf, Letöltve: 2015.13.11. TURLEA, G., NEPELSKI, D., DE PRATO, G., SIMON, J-P., SABADASH, A., STANCIK, J., SZEWCZYK, W., DESRUELLE, P., BOGDANOWICZ, M. (2011): The 2011 Report on R&D in ICT in the European Union. EUR 24842 EN. European Commission, Joint Research Centre, Institute for Prospective Technological Studies. Seville, Spain. We Are Social (2015): Global Digital Statistics 2014. Singapore, Singapore. Wwwmetrics (2014): Growth of the travel industry online. URL: http://www.wwwmetrics.com/travel.htm, Letöltve: 2014.11.21.

285

A Balkáni régió turisztikai IKT helyzete és várható fejlődése

Recommend Documents