A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság, versenyképesség már nem biztosítható ezek nélkül. A magyar vállalati szektor IKT használatáról megállapítható, hogy elmaradást mutat más országok mutatóihoz képest. A hazai vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat sem olyan mértékben veszik igénybe, mint az elvárható lenne. A komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, üzleti folyamatokat támogató alkalmazásoknál (pl. ERP, CRM) pedig még jelentősebb az elmaradás. Az IKT eszközök és szolgáltatások alacsony használati szintje akadályozza a termelékenység és a vállalati hatékonyság növekedését. A főbb vállalati informatikai mutatók tekintetében a magyar vállalkozások a következőképpen állnak uniós összehasonlításban: MagyarVállalati IKT használat ország (2014) (%) Kifinomult funkciókkal ellátott weboldallal rendelkező 52 vállalkozások aránya (2013)
EU 28 átlag (%)
MagyarVállalati IKT ország használat (2015) (%)
EU átlag (%)
39,2
Kifinomult funkciókkal ellátott weboldallal 57 rendelkező vállalkozások aránya
55
Weboldallal rendelkező vállalkozások aránya Szélessávú internettel Szélessávú internettel 92 ellátott vállalkozások 85 ellátott vállalkozások aránya aránya Integrált belső Integrált belső folyamatokkal (ERPfolyamatokkal (ERP14 30 vel) rendelkező 10 fő vel) rendelkező 10 fő feletti KKV-k aránya feletti KKV-k aránya E-kereskedelemből E-kereskedelemből származó forgalom származó forgalom 20,2 15,1 aránya a 10 fő feletti aránya a 10 fő feletti KKV-knál KKV-knál E-közigazgatási E-közigazgatási szolgáltatásokat szolgáltatásokat nincs adat nincs adat használó vállalkozások használó aránya vállalkozások aránya Forrás: Digital Agenda Scoreboard http://digital-agenda-data.eu Weboldallal rendelkező 60,7 vállalkozások aránya
73
28
63,9
74,8
87
93
14
34
19,9
17,2
nincs adat
nincs adat
A fenti táblázatban látható, hogy három mutató tekintetében az EU 28 átlagához viszonyítva lemaradás mutatkozik.
A vállalkozások szélessávú internettel való ellátottsága 87%-os volt a Digital Agenda Scoreboard adatai alapján 2015-ben, és a 2014-es adathoz képest emelkedés történt.
Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal rendelkező vállalkozások aránya, illetve a honlapokon elérhető szolgáltatások sokfélesége. A saját weblappal rendelkező vállalkozások aránya 2014-ről 2015-re kis mértékben növekedett. Az internetes „nemlét” fennállása az üzleti lehetőségeket csökkenti, mivel rontja a cég megítélését. Fontos azonban kiemelni, hogy a kifinomult funkciójú honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU28 átlag feletti értéket mutat, valamint a 2013-as adathoz képest is emelkedés mutatkozik.
74,8
63,9
Finland Denmark Sweden Netherlands Austria Germany Malta Czech Republic Slovenia Belgium United Kingdom Norway Estonia Slovakia Luxembourg Lithuania European Union European Union 28 Ireland Spain Cyprus Italy Croatia France Poland Hungary Portugal Greece Latvia Bulgaria Romania Iceland
100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
Honlappal rendelkező KKV-k aránya, pénzügyi szektor nélkül (10 -249 főt foglalkoztató)%
Forrás: Digital Agenda Scoreboard http://digital-agenda-data.eu A vállalatok online jelenlétének EU-s rangsorában Magyarország az utolsó harmadban van. Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású és a napi ügyletek automatizált intézése révén időt spórol meg a vállalkozásnak. Mind az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek, mind ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek alkalmazása növekedett ugyan az elmúlt években, egyes ágazatokban még mindig nagyon alacsony szintű ezek használati szintje, és az EU 28 átlagához képest jelentős lemaradás mutatkozik.
6000% 5000% 4000% 3000%
Belső információ megosztásra ERP rendszert használó kkv-k aránya, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató) % 34,3 14,5
2000% 1000%
Germany Belgium Denmark Netherlands Portugal Cyprus Austria Lithuania France Luxembourg Greece Italy Finland European Union European Union 28 Spain Slovenia Norway Slovakia Czech Republic Malta Croatia Bulgaria Ireland Estonia Romania Poland United Kingdom Latvia Hungary Iceland Sweden
0%
Forrás: Digital Agenda Scoreboard http://digital-agenda-data.eu ERP vállalatirányítási rendszer használat tekintetében jelentős lemaradás látható az uniós átlaghoz képest, a tagállamok között az utolsó helyen állunk.
20,2 8,7
Netherlands Finland Ireland Cyprus Spain Austria Germany Belgium Lithuania Portugal Denmark Luxembourg Malta European Union European Union 28 Norway United Kingdom Estonia France Italy Poland Czech Republic Slovenia Slovakia Romania Greece Croatia Bulgaria Latvia Hungary Iceland Sweden
3500% 3000% 2500% 2000% 1500% 1000% 500% 0%
CRM rendszert használó KKV-k aránya, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató) %
Forrás: Digital Agenda Scoreboard http://digital-agenda-data.eu
CRM rendszer használat tekintetében a tagállamok rangsorában az utolsó helyen állunk. A hazai vállalkozások fentiekben részletezett egazdaságbeli lemaradása finanszírozási, kisebb mértékben szabályozási, illetve motivációs, szemléletbeli, képzettségi, vagyis humán tényezőkre vezethető vissza. A vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető kiadások mellett a tőkehiányosságuk révén külső segítség nélkül nem, vagy csak nehezen tudják finanszírozni az IKT fejlesztésekre irányuló beruházásokat. A később költségmegtakarítást lehetővé tevő (akár több milliós összegbe kerülő) IKT fejlesztéseknek (sokszor a képességbeli okok miatt) nem látják közvetlen megtérülését. Az IT típusú fejlesztési költségekkel a kkv-k általában csak minden más után kalkulálnak. A finanszírozási hiányhoz az is hozzájárul, hogy a bankok, pénzintézetek nem, vagy nem szívesen hiteleznek (csak) infokommunikációs fejlesztésekre a cégeknek (amennyiben az nem társul más kiadással pl. gépbeszerzéssel). Egyes vállalati IKT megoldásoknál, ahol a jogi háttér szerepe fontos (lásd pl. e-számlázás, e-fizetés) a szabályozási környezet rugalmatlansága, a hatóságok nehézkes hozzáállása gátolhatja ezen alkalmazások gazdaságbeli terjedését.
5,6
Denmark Norway Austria Lithuania Slovenia Netherlands Estonia Poland Portugal Germany Czech Republic Belgium Slovakia Spain Croatia Bulgaria Malta Hungary Cyprus Greece European Union European Union 28 Ireland Italy Luxembourg Latvia Romania Sweden United Kingdom Finland France Iceland
7000% 6000% 5000% 4000% 3000% 2000% 1000% 0%
Elektronikus számlát küldő kkv-k aránya, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató) %
Forrás: Digital Agenda Scoreboard http://digital-agenda-data.eu Az elektronikus számlát küldő kkv-k tekintetében nem áll rendelkezésre teljes körűen adat, az utolsók között szerepel Magyarország. A hazai kkv vezetők, döntéshozók, tulajdonosok hiányos információkkal rendelkeznek az IKT vállalati felhasználási lehetőségeiről. A kkv-knál sok alkalmazott nem rendelkezik a munkájához megfelelő szintű IKT kompetenciákkal, pedig a jövőben egyre nagyobb igény fog felmerülni magasabb IKT tudású munkavállalók foglalkoztatására. Az IKT eszközök és megoldások korlátozott ismerete, valamint a részben emiatt is alacsony IKT beruházási hajlandóság alacsony színvonalú vállalati munkafolyamatokat, ill. az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek korlátozott igénybevételét eredményezik.
Valódi digitális gazdaságról akkor beszélhetünk, ha a vállalkozások teljes mértékben élnek a digitális technológiákban rejlő előnyökkel és lehetőségekkel. Egyfelől azért, hogy javuljon a hatékonyságuk és termelékenységük, másfelől azért, hogy elérjenek a vevőkhöz és üzleti forgalmat bonyolítsanak. Digitalizálás nélkül a vállalkozások nem tudnak olyan képességekre szert tenni, amellyel meg tudnák vetni a lábukat a világgazdaság piacán. Az online kereskedelem üzleti szempontból nagyon sok lehetőséget tartogat, amit ki kellene tudnia használni a magyar vállalkozásoknak.
