A BALKÁN ÉS A KELETI KÉRDÉS A NAGYHATALMI POLITIKÁBAN. Szerkesztette: A kötet megjelenését támogatta:

A BALKÁN ÉS A KELETI KÉRDÉS A NAGYHATALMI POLITIKÁBAN

Szerkesztette: Bodnár Erzsébet Demeter Gábor

A kötet megjelenését támogatta: Universitas Alapítvány DE Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék DE Történelmi Doktori Program

2 A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában4

A kötet szerz i: Ágoston Magdolna, kandidátus (PhD) (Berzsenyi Dániel F iskola, Szombathely) docens Marijana Sztefanova PhD (Sumeni Egyetem, Sumen) docens Sashalmi Endre, PhD (Pécsi Tudományegyetem, Pécs) Lévai Csaba, PhD (Debreceni Egyetem, Debrecen) adjunktus Bodnár Erzsébet, kandidátus (PhD) (Debreceni Egyetem, Debrecen) docens Angi János, kandidátus (PhD) (Debreceni Egyetem, Debrecen) docens Pete László, PhD (Debreceni Egyetem, Debrecen) adjunktus Bebesi György, kandidátus (PhD) (Pécsi Tudományegyetem, Pécs) docens Hornyák Árpád, PhD-hallgató (Pécsi Tudományegyetem, Pécs) Demeter Gábor, PhD-hallgató (Debreceni Egyetem, Debrecen) Seres Attila, PhD-hallgató (MTA TTI, Budapest) Csaplár Krisztián, PhD-hallgató (ELTE, Budapest) Bíró László, PhD (MTA TTI, Budapest) Majoros István, az MTA doktora (ELTE, Budapest) docens Barta Róbert, kandidátus (PhD) (Debreceni Egyetem, Debrecen) docens Katona Péter, PhD-hallgató (Debreceni Egyetem, Debrecen) Rácz András, PhD-hallgató (Teleki László Intézet, Budapest) Radics Zsolt (Debreceni Egyetem, Debrecen) tanársegéd Juhász József, PhD (ELTE, Budapest) docens Réti György, kandidátus (PhD) Szilágyi Imre, PhD (Teleki László Intézet, Budapest)


Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 5

Nyelv, Kultúra, Identitás …………………………………………………6

Ágoston Magdolna: A kétfej sas és a Balkán. Multikulturális ikon a keresztény Európában ............................................................................................................. 7 Marijana Sztefanova: ................. 20

A történeti keleti kérdés kezdeteit l 1856-ig….…………………………29

Sashalmi Endre: Az orosz Balkán-politika vallási gyökereinek kérdéséhez: a nyikoni reformoktól a kücsük-kainardzsi békéig (1774) ...................................... 30 Lévai Csaba: Egy elfeledett konfliktus? Az Amerikai Egyesült Államok és Tripoli háborúja 1801 és 1805 között .............................................................................. 40 Bodnár Erzsébet: Oroszország keleti törekvései, 1796-1856 .............................. 54 Angi János: II. Katalin és a román fejedelemségek............................................. 66 Pete László: A királyn katonája. Türr István a krími háborúban...................... 79

A keleti kérdés a XIX. század második felét l 1914-ig…………..……...86

Bebesi György: Oroszország, a pánszlávizmus és a Balkán a XIX. sz. utolsó harmadában ......................................................................................................... 87 Hornyák Árpád: A berlini kongresszus és Szerbia .............................................. 93 Demeter Gábor: A Balkán felosztására vonatkozó elképzelések a XIX. sz. második felét l 1913-ig.................................................................................................... 106 Seres Attila: A „Krusevói Köztársaság” megalakulásának és hatalmi szervezetének f bb történeti problémái.............................................................. 137 Csaplár Krisztián: Holland tisztek az albán zsandárság élén – az osztrák-magyar levéltári források tükrében ................................................................................ 154

A Balkán, a keleti kérdés és a nagyhatalmak a két világháború között…….……………………………………………………………...168 Bíró László: A királyi Jugoszlávia: a délszláv népek els közös állama ........... 169 Majoros István: Párizs balkáni politikájáról a 20. század els évtizedeiben.... 180 Barta Róbert: Brit külpolitikai elképzelések a Balkánról 1914-1945 között ..... 187

Geopolitika és modernitás. A keleti kérdés és a Balkán a nagyhatalmi politikában ma ………………………....................................................198 Katona Péter: A koszovói konfliktus történeti háttere. Adalékok egy etnikai konfliktus okainak megértéséhez................................................………..199 Rácz András: Az Európai Unió szerepvállalása a balkáni válságok kezelésében ........................................................................................................................... 222 Radics Zsolt: Adalékok Európa keleti peremtérségének gazdasági köt déseihez a XXI. század küszöbén ......................................................................................... 244


Juhász József: A Nyugat-Balkán a mai nagyhatalmi politikában ...................... 255 Réti György: Az albán rendszerváltás története és tapasztalatai ...................... 263 Szilágyi Imre: A SECI-t l a Nyugat-Balkánig ...................................... ….271


El szó ! "

!

! #&&

" $$ %

# #&

)

*

" $ '

!(&

) % &

&

' #&(

' '

(

$ !

!

! !

% '

'

'

*

( * !

! *

! '

! ! % -

&

."

/ 0&

+ '$

' ,

+

1 #&

" 2

" ! &

%

(

"

" !

$!

) ' $

' !

(

"

#&

$ ! 64

34 $ !

!

% 5!

'

! % 34 $ !

-$ $ 9 " % :: '$ $ & ;+ " ! < '$ " ! 8 3 '$ " 1 8 3 7$ , : '$= $! , $& % ! $! '$ $! # ! $!$ ' ! & * % $! $ ' # & * $! ' > ? ! & :@@6 :A:6 # ! & #& #& $ 8 ) $! $(

$! ()

7 ! & $ < '$ ."

8

344B% &#

<:%

!

1" '$

# %

# $

'& %

( $! $! !

( $ % $

%


I. Nyelv, Kultúra, Identitás


Ágoston Magdolna A kétfej sas és a Balkán. Multikulturális ikon a keresztény Európában '&*

# &

!

! !) !

!

'

! '&*

)

#

7 ! #

% $

D

% C

E88% #& &

&

!

% !

! % D &!

&

!

$

%

&

'

'

! ' &

! ! (

!

$ $ *

! .

')

&

' %: , !

D !

%

%

)

$

!

' !

$

'&*

F .

!

(

( '&*

'&* %

! G ! !

'

! ! (

&

& !

'' (

* H !

& & + (

%3 )

(

, 8

( $ ! $

1

% E8-E888% &

% ;I8-I88% ! '&*

!=%

E888%

! ' $

' ! ' !( ($ '

%

% '$

+ $

'&* $ &

!

!

$

J

) ) I88-I888%

$% !

8E%

Jevszenyij: Zsizny Konstantina. Moszkva, 1998. I. könyv 31. fejezet Falke, Otto von: Kunstgeschichte der Seidenweberei. Berlin, 1921; Kovacsevics J.: Szrednyevekovna nosnyaja balkanszkih szlovena: sztudija iz isztorije szrednyevekovne kulture Balkana. Beográd, 1953.

2


!

)

%<

!

*

'& ! !

* % .

&

'&*

! %B &

,

'&*

$ '&*

$ (

!

9 $

'&* !& '&* $

. !

! , %, ' , % .

>

? !

( >

?

!& %

# % .

! $ G

, %, ! & %@ K

!( (

!

%

! & $ '&* $ '&* $ %

%5 . , % '! > ? '$ $ $ '&* > ? &

% C

)

'&* '

$ ! '

&

N

;:<6:-:
) 1 ! & %A

3

!

' !

!&

'&* +

) %6

$ L & !$ % ! ) $ ! '&* % , % % 88% ! ;:3M3-:<3M= I% ! !& ) %M ! * ! ! >OPQ8"8 9L? ' '&* ) R + ;:644-:66A=

Kondakov N.P.: Ocserki i zametki po isztorii szrednyevekovogo iszkussztva i kulturi. Praga, 1927. p. 131; Isztorija na Bolgarija b 14 t. 3. Kötet. Szofia, 1981. p. 432. 4 Kondakov N.P.: I. m. 45. ábra; Filow, B.: L’Ancien Art Bulgare. Paris, 1922. Pt. I.2. 5 Monuments byzantins de Mistra: Matériaux pour l’étude de l’architecture et de la peinture en Greece aux XIVe et XVe siecles/ Rec. et pub. G.Millet. Album de 152 planches. Paris, 1910. p. 47, 6. ábra 6 Kondakov N.P.: Makedonija. Arheologicseszkoe putyisesztvije 1909 g. Szankt Peterburg, 1913. 159. ábra, p. 184. 7 Pomjatnyiki drevnyeruszkogo kanonicseszkogo prava. I.: Pamjatnyiki XI–XV. vv. Russzkaja isztoricseszkaja bibliotéka. VI. kötet. Szankt Peterburg, 1880. p. 450. 8 Guruleva V.V.: Moneti Paleologov sz izobrazsenyiem dvuglavih orlov v szobrányii Goszudarsztvennogo Ermitazsa. VIII. Vcerosszijszkaja Numizmaticseszkaja Konferencija. Moszkva, 2000. április 17-21. El adás tézise. Moszkva, 2000. pp. 40-41. 9 Uo.


L ) $ '&* ' '&* %:4 . , ;:<3<-:<<4= ! !& ' % !$ ' #& ( 8 ! ;:<<:-:<@:= ! ! & % ' ' & ( & E8I-EI% ! $ ) * '&* % & $ ) $ ) $' ! &) % '&* & '& % ) & ! '&* $ % ! & '&* %I% , & %:: ! & '&* ! ( ! ( % + ! !& :<3@ $ > ? * ) % * & J> ! !& ? '& '! % %I% , & & '&* ! # % ! ! !& E88% ! !$! % & ! ! J, G R % % I% , & $ $ & ( J ' ( '&* ! & & ! !$ - E88% ! $ !$! ' E8I% ! & % ! '&* & $ ! :3 ! ) '& % $ ( ' ! # (* '&* ( ' (* $&) ' S $&) (* '&* ' % ! ( $( 10

Musmov I. A.: Szracimirovi maneti sz dvuglav orel. Byzantinoslavica. Praha, 1935-36. pp. 213220. 11 Solovjev A.V. : Les emblèmes héraldiques de Byzance et des slaves. Seminarium Kondakovianum. VII. kötet Praha, 1935. P. 119-164; Solovjev A.: Istorija srpskog grba. Melburn, 1958. 12 Ps.-Kodinos: Traité des offices. Ed. J. Verpeaux. Paris, 1966.


!H

! '

' ! %

&

(

#

& %

* 8

%

' (

)

' $' !

88% ! !& %:6 ' G :<4: ! & . & % + ! ) G ) # !( ( % N ! ! (* '&* !( (% 8 ! ! (* '&* !( ( * ! & % ! ( !( ( & & & & '& % + ! " * ' ! & 8 ! ! ( :
13

'

%:< '&*

;:3M3-:<3M=

Grabar, A.: Peinture religieuse en Bulgarie. Sofia, 1928. p.113. Spatharakis I.: The portrait in Byzantine illuminated Manuscripts. With 182 illustrations. Leiden, 1976. 134. ábra 15 Uo.: 38, 39. ábra. 16 Isztorija na Bolgarija. T. 3. Vtora bolgarszka drzsava. Szofia, 1982. p. 257. 17 Isztorija Bizantyii v 3-h t. T. 3. Szerk.: Sz. D. Szkaszkin. Moszkva, 1967. p. 245. 14


" '&* & ' ;:
& %1

!( ( !&

& ! ' '&* ! % 88% . + () & ! ! $ I888% N '& ! % ! ( '&*

( 8 $" !

) %:M "

# & (

I888%

.

E8I%

!

+ (*

!

'&* ;:<6A :
! (

:<6@% $ $ $ ;! #

% 888% G

& , %

! ) %:A " ! &

" )

'&*

$

'&* = & '& !

. , * D!

, ! %34 +

+ . , '

(

D&

& $

& 9 9 ! , % , %, *

. &R ! D

. 1&

& ( ' . ( & #

, * D! ;I ! $ + I !

, ' ! ! !

%G

! E8I%

% !

= '&* $' ' + , '

T

1 8

21

% ! ''

;

20

)

! ''

19

'&* '&* ) '

%=% L

)

18

! ( &

! , % + 9

%3: ! ! ' '

1 '&* & %

&

'& ! '&* ' !

$

Spatharakis I. The Portrait in Byzantine illuminated Manuscripts. 93. ábra. Uo. 136. ábra. Kovacsevics I.m. 31. Uo. XII, XII–XIV, XXIII–XXIV, XXVIII, XLI. lap. p. 29, 31, 38, 39, 44, 48, 56-57, 58, 62, 66.


'&*

% 8 %

*

!&

' ' ' % ! % I !

*

) !

!

!

$

( % ( ;:<@: :<MA= '&* 1 ! '

!

& % H

( '&

$ '&*

' *$

&

!

JK ! $ % %

1 ) !

(

% ( % L 9 ! ;EI% ! & = '&* & >.9L8" ,+9"8 918?%% # E8I% ! . ! % # ! ') % ! $ & ( %36 ! '& ! E8I% ! ( ) 8 ! ( ' ) % ! (1 '! '&* %L ! % '&* $ '' EI888% ' !( (* ) ( *& EI888% ! %3B '&* , ! ;Η :65M= $ & &# @ $( % '& ' ! # % & 22

!

'

(

)

K !

% *

' '&* '! '!

!

(

'&* ! ' '

& % 8 *J

!

' !

% . ! , !

! $

% &

& (

( R

% '&* !

:6B4% '&

Isztorija primenene umetnosztyi kod Szrba. T. 1. Szrednevekovna Szrbija. Beográd, 1977. Szolovjev A. Isztorija szrbszkog grbba. Melburn, 1958. p. 137. 24 Ivih A.: Sztari szrpszki pecsati i grbovi. Prilog szrpszkoj szfragisztici i haraldici. Novi Szad, 1910. No. 30. p. 29. 25 Izobrazsenyij oruzsij iliricseszkih. Sztematografija. H. Zsefarovix, T. Meszmer. Becs, 1741 (Reprint Novi Szad, 1961.). 23


> ? (! D R9?%35

,G L

* &

T

! > 1? * % ( J>R 9DR8I, R ,"D89" J '& ' $' ! % ( % '& &

'&* $!$ &

' ' '$

! &

' '&*

N

& % & %"

'

# %

' $

#

' & 9

I % ,

%

,

!

!

L !

! ' ! & ' &) , !

(

I

%

(

% '

+

! $ .

&! I

!( ( I888% N ! & :6A@%

(

'&* (

E8% + '&* . !

& +

(

$

&

) % !

"

+

&

. 888% 8

+

%

! '

' $

, ' ! %

'&*

& '&*

(

!

$; & $

& !% I ,

L

F =

% (

F (

3M

$

E88%

!

! ! ) % &! 26

% !( (

&

#& EI%

!

! ' +

%3@ !

% $) -

) $

E88%

!

E8I%

(* !

- #&

Ivih: I.m.: No. 57. p. 36. Lihacseva V. D.: Vizantyijszkaja miniatura: Pamjatnyiki vizantijszkoj miniatjuri IX–XV. vekov v szobranyijah Szovjetszkogo Szojuza. Moszkva, 1977. 58. lap. 28 Vö. pl.: Lazarev V. N.: Isztorija vizantijszkoj zsivopiszi. Moszkva, 1986. p.251.; Lihacseva V. D. I.m. p.22. 27


$(

%

$ %

( !

;Η<<@= (* % (&

&

K %

;Η<<4=

& K !

(*

'&*

L

# I888% . ( %. ' & ( (*% '! !( ( & % &

R

$

! & % '&)

' $ ;Η:3M3= (*

+ ! % . ! ! '

&

(* )

+

& % &

! '&* ! $

. (

!&

$J +

% " &!

+

& ' ! & ' ! J>U # ' ! ! $ ?% '&* ! ( ' & !H ! ( & EI% ! ! ' ) '&* % ( & &) '& !( ( ( % + ! % ! $ ! & ! $ '&* ' % D ( % ( # $ ( ' !( ( % C! ) ' & ( '! ! % & . ) 8 ( ! % & $ ! & ( ! %3A '&* !( ( ( $! & G R ;T = & G ! ') ! !& 8 ;:656 :6A4= ' R & ;:6A4 :6A6= % :6@A ' T 8 G ) ) 8 % 8 ' ! , * 1 T $ % :6M: ) %

29

Van hasonlóság a jelenlegi orosz állami címer és az Evangélium sasmadara között is. A cárizmus idején még fekete kétfej t arany szín re változtatták, a döntéshez valószín leg az oroszországban ma reneszánszát él , a bizánci kultúra folytonosságát felvállaló szemlélet járult hozzá.


T :6M< , % , * ! E8E% !

%

!( (

9

& (

JT

)

'&* ' ( ! $( J %<< '&* :6M6% 8

9

& !( ( %<3 8

33 ( !

!%

&

T ( 8

% :6A4 !

!

(

%<4

%

G

+% D '$ 8 :6MB% & & ! ' !& & J:6A6% & T %<6 R $!

& '&*

%<: $

G '&* T 6

) '&

&G '&*

& !

%

* '&*

% >V? * ) & ! # >WX? ! ' ! >WY ?% & !( ( # >Z[? % * >8 $? & % $ * >W\]^\_à Wbcd` Zca\ef`g? R &G # %" 9 '&* G ( '! >8 $? ! & & '& % ( ) % 8 ) $ ) * (! % I $ % $! '$ ! '&* % N ( ! () ( I $ '$ I ( !( ( ( T '&* % !&
30

Isztorija Crne Gore. 2. Könyv, T. 2. Pred. M. Burovih. Titigrad, 1970. p. 489. Rovinszkij P.: Csernogorija v ee proslom i nasztojascsem. T. 1. Szankt Peterburg, 1888. pp. 726727. 32 Isztorija Crne Gore Uo.: 95., 98. ábrák. 33 Az oklevél szövegét publikálta: Miklosich F. Monumenta Serbica. Viennae, 1858. pp. 530-534. A pecsét fotóját lásd: Isztorija Crne Gore I.m.: p. 288. 9., 10. ábrák. 34 A metszet rekonstrukcióját lásd uo.: 28., 30., 102-104. ábrák. 35 Uo.: p. 495. 31


'&*

(

h

$

! ( !$

%?<5 1 ) '& $!

& '&* '

J> '&* !

!

&

>8

$? )

!

!

%

7 ! 8 G & ) $ ! ( '&* ! &! J>ijkXl%m Zl[XPnji m ol%WPpOPq m k[l%rnsp m o88%?% ! ' !H ' E88-E8I% ! & ! % / ! & ) $ ! % $ ) $ ! &! !$ & ) % . 8 G ! ( & ( ' # !& % / 888% 8 :6@A ! $( & & % ) % * $ ' 8 G ( '&* & 888% 8 :6A@% & ! '&* ! %<@ . ! ! '& !( ( % ' ' ! ( ' $ % & % I ( ' ! % ) % ' $ & %7 $ ! ( % ;:6MB= ;:6A@= '&* & ' 888% 8 :6A@% & T % & G R 9 EI% ! % EI% ! ! % 8 ' ;:6:< :6A6= I ) $& & $ % :654 $ :6@4 36

Miklosich F. Die serbischen Dynasten Crnojevic. Wien, 1886. p. 36. Korolev G. I.: Csetüre tezisza a nroiszhozsdenii ruszkogo dvuglavogo orla. Gerboved, Moszkva, 1999. p. 137-138.

37


&

I

T ! *

! + G (

! %<M :6@6 !

%
G

.

)

"

(& ( '

' !& &

I

)!

! %

$

'

'&* I

&

& 888% 8 ( .

. ( !

'

'! &

) & !

'&*

&) !

%64

!

! ) !

EI% !

!

%6: I ) ) $ '&* $% ( ! !$

& !

%

#

% !! ! % $ ') J1 9 ! , + ! ! . , ! T G % $' ! %L ) !H $! # % ' '&* % , ! 8 G ' I % ! . " ) !( $ 8 )& % '&* # #& % ! & $ ! & ' ! % " '&* #& ( $ % # $! ! ) ## % % I% , & '&* & ! ( & + $ & ) ( . $ ! '&* ( %63 '&*

38

Barbaro és Zéta uralkodója közötti kapcsolatról lásd: Isztorija Crne Gore I.m.: pp.288-289. Lenna N. di: Giosafat Barbaro (1413-1494) e i suoi viaggi nella regione russa (1436-1451) e nella Persia (1474-1478). Nuovo archivio Veneto. 1914. S. XXVIII. 40 Barbaro i Kontarini o Rosszii. K isztorii italo-russzkih szvjazej v XV v. Leningrád, 1971. A tanulmány, a szöveg gondozása és oroszra fordítása E. G. Szkirzsinszkaja munkája. 41 Polnoje Szobranije russzkih letopiszej. T. 24. Tipografszkaja letopisz. Moszkva, 2000. p. 206 ( az 1924. évi kiadás reprintje). 42 Solovjev A. V.: Les emblèmes hèraldiques de Byzance et des slaves. I.m. pp. 126-136. 39


! !

( !

'&*

%I

&

!

+

!

!

% E8I% ;Η:<6M= 7 & + $ ' ' '

(

!

.

% '&

!

&

&

(& '&

(* !

& ' $

% ) & % 9 (

'&* &

R

I

I N

(& !

G N

G

$

(* !

!

! !

!&

$ ' (

& ) ' % 9 ! L N G ! '&*

' ! $

$ $ (

!

%6<

& ! ( '&* %/ '&* $D T ! !

$ & ! 1 H

# '! (

L ! ! !

% L

D !

! %

EI%

!

! !#

!

! ( ( ! EI% ! '

( & ! % *&

% !'& &

$

# ! ( !

( ( ! %66 EI8% '&*

% ( (

!

&

! ( 1

G

% ')

!

!

%

:346 %

43

# (

G

8I% !

&

1

1 !&

G

Villani, Dzs.: Novaja hronika ili istorija Florencii. Moszkva, 1997. pp. 32-33. Oroszra fordította és jegyzetekkel ellátta M.A. Juszim. 44 Lásd pl.: Richental, Ulrich von: Conciliumbuch. Augsburg, 1483. Constantinopel. p. 55.,95b.,108; Athen p. 113b; Antiochia p. 118.


!

EI%

!

(

( !

*& ' ! % ( ' !

!

> (

? (

)

'* $!$ $

(

&! (& % !& ' !

'

'! $' ! ! ' !% 7 ! ' + ! . % ' ! ) & G '$ 7 ! & $

')

G

& ! *' %6B . EI8%

!

&

' EI%

' !

!R

( #

& L &

! ' ! ) % $

( & ! ) %

!

%. &

1

E8I% #& % + !

! ( &

! ( # 1 G

!H 8 '

R

%

I (

! '&*

$ %

! 0& 7 ! & ! !&

!

$

!

! ! '

& # & &

$

% !

' !&

# ! '

& ( '

! !

(

!

!

! $!

$ ''

'& %

D % '&*

#

Isztorija Vizantii I.m.: pp. 20-22.

) $! %

%

45

(

'

!$ !

! & >8 !

EI% ! & (

'&* % !( ($ !

$ $?

+ &

% & &

'&* $!$ %

!


Marijana Sztefanova

:%4% Zetuav]w\xyez cv{\w| - fae]w` a\f|e}wc`~` •]\{`cvwetua\€• ^\cwcew• ^ce_]wvf`wetx Vvt•va •v• x‚|•\f\z t`ga\]w` v wv•ƒe Vvt•va •v• ‚\ae av]etxe€\z cv‚t`ga|€` „wa\]v€`% Xvc\_| Vvt•va]•\d\ ced`\av \geau {t`‚•` a\ fw\ ƒefce€x` \geaucv‚t`ga| ^\ ]f\`€ wcv_`…`x€ ` ••tuw•ca|€ …eaa\]wx€% Pa` ]fx‚va| \{yez `]w\cèz ` \{y`€` ^c\{te€v€` gw\ ^\‚f\txewd\f\c`wu\{ `~_•~\fa\z {t`‚\]w`% XvVvt•vav~f]ed_v]•ye]wf\fvt „wa\••tuw•ca|z _`vt\d v „w\ ]v€\ ^\ ]e{e xftxew]x †ea\€ea\€ wv• •v• \{yeaè €eƒ_• av…`\avtua\ ••tuw•ca|€` \{ya\]wx€` ^ce_^\tvdvew f‚v`€a|z àwece]` ^\a`€vaè^c\{te€ wcv_`…`z ` ••tuw•c|% o\€€•a`•v…`x ` àwedcv…`x {vt•va]•`~ av…`\avtua|~ \{ya\]wez ^\‚f\txew`€ •‚avwu_c•d_c•dvt•g}e` e]we]wfeaa\ fe_ew•f]e{\tu}e€•`~ ]{t`ƒea`b% Xe €vt\fvƒea ` `€`_ƒ {vt•va…v ]•ye]wf•by`z f ^ce_]wvftea`x~ _c•d`~ avc\_\f% i€eaa\ \a ` xftxew]x \^ce_etxby`€ f \wa\}ea`` jet`•`~ ]`t ` _c•d`~ ]\…`vtua|~ ` `]w\c`ge]•`~ c|gvd\f f cv‚f`w`` `t` \w]wvfva`` ced`\av% ‡ˆ`c _ecƒ`w]x av ^vcv_\•]v~? - ^`]vt qb‚ea€vwf]f\ez _cv€e‡‰`‚`•`?% Vvt•va| ` `~€`†\t\d`‚`c\fvaa|z \{cv‚ ^ce_]wvftxbw]x ^ce•cv]a\z `ttb]wcv…èz ]•v‚vaa\€•% Y d\ f\]w\• _vf}`z €`c• efc\êz]••b …`f`t`‚v…`b ]ed\_ax `_eaw`†`…`c•ew]x •v• ‡^\c\~\fvx {\g•v? •\w\cvx f tb{\z €\€eaw €\ƒew f‚\cfvwu]x ` •a`gw\ƒ`wu €`c% p ‚v^v_a\ efc\êz]•\z w\g•` ‚cea`x - „w\ ‡vaw` Šfc\^v? v f|]w•^vew]à\a`€\€cv‚_etea`x aeavf`]w` ` vaw`_e€\•cvw`‚€v% X\ Šfc\^v ae €\dtv {| ]•ye]wf\fvwu {e‚ Vvt•va% P{‹e_àeaavx Šfc\^v - „w\ ‚avg`w ` \{‹e_àeaa|e Vvt•va| ^\„w\€• ]ed\_ax {\tdvc| dce•` c•€|a| €v•e_\a…| ]ec{| ` vt{va…| ^c\wxd`fvbw _c•d _c•d• c••• ]wvcvx]u‚v{|wu\{\}`{•v~^c\}t\d\ ` `_•w^teg\€•^teg•f{•_•yee% 3%4% Oce_]wvf ^ce_ ••tuw•ca\z cevtua\]wub ]wcva Vvt•va]•\d\ ced`\av €| ] ^cvf\€ ‚v_ve€ ]e{e f\^c\]J€\ƒa\ t` d\f\c`wu \ {vt•va]•\z ••tuw•ce f\\{ye `t` a•ƒa\ d\f\c`wu \ ••tuw•ce •vƒ_\z \w_etua\z {vt•va]•\z ]wcva|h j]e€ `‚fe]wa\ •v••b c\tu `dcvew x‚|• f ^c\…e]]e f‚v`€\_ez]wf`x ••tuw•c% X\ x‚|•` {vt•va]•`~ avc\_\f ^càv_teƒvw • cv‚t`ga|€ x‚|•\f|€ dc•^^v€ v „w\ ‚vwc•_axew `~ ]ed\_ax}aee ae^\]ce_]wfeaa\e \{yeaè% je•v€` f ^ce_etv~ P]€va]•\z `€êc`` ]•ye]wf\fvt` \{‹e_àxby`z `~ {|w ]\…`vtua|e ]wc••w•c| gw\ ` \^ce_et`t\ \{ya\]wu {vt•va]•`~ ]wcva av •c\fae avc\_a\z ••tuw•c| - „w\ ê]a` ` wva…| \{|gv` ••~ax` _c%


Pgef`_a\ gw\ Vvt•va| - „w\ ced`\a •\w\c|z ae €\ƒew {|wu ^\axw ` \]€|]tea w\tu•\ ] ^\‚`…`` ]ed\_ax}aed\ _ax `t` w\tu•\ ] ^\‚`…`` i]w\c``% je_u ` f av}` _a` Vvt•va| ]\~cvaxbw ^ceƒabb ]•ye]wf\fvf}•b fe•v€` ‡^\‚`…`b ` wcv_`…`b €\]wv` ]ce_\w\g`x\{yea`x ` f‚v`€\_ez]wf`x €a\ƒe]wfv „wa\]\f …`f`t`‚v…`z ` ••tuw•c? ;qxa•\f :AA6J BM=% ‡Xv ]f\z ce_ ewa\••tw•ca\w\ {`wè av€`cv `‚cv‚ ` f ]‹y\w\ fce€e ]e \]‹ye]wfxfvf‹f ` ^\]ce_]wf\€ ]‹\wfewa`wee]we]wfea` e‚`…`% i‚fe]wa\ e ge e‚`•‹w e \]a\favwv ewa`ge]•v ~vcv•wec`]w`•v •vw\ \{\{yeav †\c€v av \{ye]wfea\ ]‹‚avaè% O\ ^cà…`^ {\dvw]wf\w\ av \w_eta`we ;av…`\avta`= e]we]wfea` e‚`…` ]e \{•]tvfx \w {\dvw]wf\w\ ` ]weêawv av ewa\••tw•ca\w\ cv‚f`wèav]‹\wfewa`weewa\]`?: ;wv€ƒe 56=% 3%4% j ^\]te_aè _e]xw`tew`x ft`xaè „^\~` \{ye]wfeaa|~ xftea`z ` f‚dtx_\fav`]^\tu‚\fvaèx‚|•vxftxew]x]tv{\ `‚•gve€|€ fV\tdvc``% j „w\w êc`\_ x‚|•\f|e ]ce_]wfv `]]te_•bw]x ^ce`€•ye]wfeaa\ •v• ]\]wvftxbyè •\€^\aeaw| x‚|•\f\z ]`]we€| à\d_v- f\wa\}ea`` \•c•ƒvbyez `~]ce_| ` eye €eau}e - f `]w\c`ge]•\z `~ ‚avg`€\]w` ` ]\…`vtua\€ •\awe•]we f •\w\c\€\a` †•a•…`\a`c•bw% Xv}` àwece]| f ^ce_tvdve€\€ `]]te_\fva`` ]fx‚va| ] êcea\]a|€` ‚avgea`x€` ]t\f_f•~te•]`•\ we€vw`ge]•`~dc•^^J :% `€eav]•ye]wf`wetua|e av‚fva`x^ce]€|•vby`~]x; !" #!$ = ` av]e•\€|~; %& =S 3% `€eav^c`tvdvwetua|e …few\\{\‚avgea`x; !! '"(!$ '" $ ) '=% j cv{\we vavt`‚`c•bw]x ]\\wfew]wf•byè a\€àv…`` f {\tdvc]•\€ ;VŠ= vt{va]•\€ ;kŠ= dcege]•\€ ;WŠ= ` c•€|a]•\€ ;[Š= vfae•\w\c|~]t•gvx~ ` f]ec{]•\€ ;pŠ= x‚|•v~% Œ•v‚vaa|ex‚|•` \wt`gvbw]x]f\ez w`^\t\d`ge]•\z ]wc••w•c\z a\ avc\_| d\f\cxyè av „w`~ x‚|•v~ `€ebw €a\d\ \{yed\ f `]w\c`ge]•\€ ` ••tuw•ca\€ cv‚f`w`` •v• avc\_| av]etxbyè {\tee w|]xg` tewVvt•va]•`z ^\t•\]wc\f% j •vge]wfe`]w\ga`•\fte•]`ge]•\z à†\c€v…`` `]^\tu‚•bw]xJ ‰cv‚e\t\d`ge]•`z ]t\fvcu {\tdvc]•\d\ x‚|•v m ‰cv‚e\t\d`ga`x cega`• av {‹tdvc]•`x e‚`• ;_vtee ‰[VŠ= [•€|a]•\ {\tdvc]•`z †cv‚e\t\d`ge]•`z ]t\fvcu m [•€‹a]•\ {‹tdvc]•` †cv‚e\t\d`gea cega`• ;_vtee [V‰[= ocvw•`z vt{va\ c•]]•`z ]t\fvcu ;ok[p= ` Wcege]•\ {\tdvc]•`z ]t\fvcumWc‹…•\ {‹tdvc]•` cega`•;_vteeWV[=% 1

, .

, " (

.# " 1994: 64).

$

( ,

! "

) ( $ "

)


Oc`gà\z f|{\cv \{\‚avgeaa|~ f|}e ^\axw`z ^\]t•ƒ`t\ ] \_a\z ]w\c\a| `~]\…`vtua\e` `]w\c`ge]•\e‚avgeaèfƒ`‚a` {\tdvc ` av Vvt•vav~ v ] _c•d\z - `~ \gef`_avx ]\…`vtuavx \{•]t\fteaa\]wu ‡\•cv]•v? êcea\]a|€]€|]t\€fte•]`•\t\d``% j ]fx‚` ] \dcva`geaè€ f\ fce€ea` €| \]wva\f`€]x t`}u av \_a\€ v]ê•we w\gaee ‚vwc\ae€ ae•\w\c|e f\^c\]| ]fx‚vaa|e ] `]w\cèz ` cv‚f`wè€ \w_etua|~ {vt•va]•`~ x‚|•\f|~ ]cvfaea`z €ewv†\c ` †cv‚e\t\d`‚€\f ]\\wa\]`€|~ ] êceg`]teaa|€` f|}e ^\axw`x€` `€ex f f`_• gw\ ce‚•tuwvw| wv•\d\ c\_v`]]te_\fva`x ^\ f]ez f`_`€\]w` €\dt` {| \•v‚vwu]x ^\te‚a|€` f cv]•c|w`` ~vcv•weca|~ gecw †ea\€eav ‡X\€\ jv ‡ ` ae•\w\c\z ]ê…`†`•` ‚av•\f|~ ]`]we€ †•a•…`\a`c•by`~ av Vvt•vav~% ja`€vwetua\e `‚•geaè dc•^^| `€ea xftxby`~]x \{\‚avgea`x€` ^ce]€|•vby`~]x av]e•\€|~` …fewv €\dt\ {| ^\€\guf\^ce_etea`` ]w\c\a ‚av•\f\z ^c`c\_| {vt•va]•\z x‚|•\f\z t`ga\]w` ^c`fe]w` • cv]•c|w`b ‚v•\a\€eca\]wez ~vcv•weca|~ _tx acvf\f \{|gvef `]••]]wfv ` ••tuw•c| f …et\€ avc\_\f av]etxby`~Vvt•va|% j \^ce_etea`` €ew\_\t\d`` `]]te_\fva`x €| \]a\f|fve€]x av cv‚_etxe€\€ av€` •wfecƒ_ea`` v`€eaa\J‡O\ \wa\}eaèavtàdf`]w`ga\w\ cvfa`ye %%% ]e ]€xwv ‚v * ` w\fv xfteaè •\ew\ e †`•]`cva\ ]v€\ f e_à e‚`• a\ f ae ^\ €vt•v ]weêa ^\^v_v ^\_ •c`wec`x {vt•va`]w`ga\]w% Pye ^\fege ge ]v€\w\ ^\axwè * e `‚fe_ea\ \w •c‹dv av •\a•cewa\]wwv; * w\fve]t`fvaew\ avc\_`wetea ` _vwetea ^v_eƒ `t` •\aba•w`f av €x]w\w\ av à†à`w`fv ` ^\_%= ` ^ce€àvfv f cvad av v{]wcv•wa\ ` •]t\fa\ ^\axwè \^`]fva\ ]•\€^te•]\wax•v•f` ^c`‚av…`% k•\ ^\ \wa\}eaè av e‚`•\f\w\ cvfa`ye w\fv ^\axwè ‡e_av•‹f {vt•va`‚‹€? €\ƒe _v ]e \•vƒe `‚••]wfea\ aea•ƒa\ •]t\ƒaeaè %%% w\ ^\ \wa\}eaè av {vt•va]•`x €\_et av ]fewv €\ƒe _v ]e av€ec` wv•\fv cvfa`ye •\dvw\ wv‚` e_à]wfea\]w]e\•v‚fvav^‹ta\_\]w\fecav? ;Z`fuxa :AA4J@4 @:=3% 3%:% p`€f\t`•v ` ‚avgeaè `€ea ]•ye]wf`wetua|~ ^ce]€|•vby`~]x;‚€e` xyec`…|= ` av]e•\€|~;€•~v=% 2

,

%.& ,

'

( !

. ( –

" ,

" , . .)

" ...,

"

!

“

”

-

av‚fva`z

... ' !

"

"

" .)

'

" ,

' (&

,

" "

1990: 70 - 71).

,

"


otv]]`ge]•vx \{yeefc\êz]•vx ]`€f\t`•v ! - „w\ •€•_c\]wuŽ% X\ f \wt`gè \w _cefaez efc\êz]•\z ]`€f\t`•` • {vt•va]•`~ avc\_\f ! `€eew ]f\e _\€à`c•byee ‚avgeaè - •]€ecwetuavx \^v]a\]wu _tx get\fe•vŽ ` \wcvƒvew •\wc`…vwetua\e \wa\}eaè • get\fe•• ~`wc\€• •\fvca\€• `t` ‚t\€• ‚t\{a\€•Ž ;[VŠ :AM@J A5B=% pe€vaw`•v {••fvtua\ ]\\wa\]`w]x]d`{•`€ {e]}•€a|€ ` {|]wc|€ êce_f`ƒeaè€ f]e~f`_\f‚€ez €a\dè`‚•\w\c|~\{|ga\ xftxbw]x\^v]a|€` _txƒ`‚a` get\fe•v% j VŠ ! fêcea\]a\€ ‚avgea`` - „w\ •\geau^t\~vxƒeayàvŽ a\ ! •^\wce{txew]x` _tx a\€àv…`` f\\{ye •‚t\d\ \^v]a\d\ daefa\d\ get\fe•vŽ% pc%J\{cv‚a|e - •\geau _`vte•wa|e f|cvƒea`xJ cv‚daefva ‚t\ €eax {ecewŽS - •\geau cv‚daefva •`^tb \w ‚t\]w`Ž ;‰[VŠ :A@6 w%:J<@:=% j {\tdvc]•\€ x‚|•e êcea\]a\e •^\wce{teaè ! ^c`fet\ • †\c€`c\fva`b cv‚t`ga|~ †cv‚e\t\d`‚€\f €a\dè `‚ a`~ `€ebw ]f\` ^vcvttet` ` f _c•d`~ {vt•va]•`~ x‚|•v~% pcvfa`we ]te_•byè wc` w`^v †cv‚e\t\d`‚€\fJ := ;{••f% ‚€eà\e dae‚_\= f •vge]wfe \{\‚avgea`x •]•\^`yv ‚t|~ \^v]a|~ tb_ez cv‚{\za`•\fŽ ;‰[VŠ :A@6J<@:= mm - •]\‚_vfvwu •c•d dc•^^• ‚t|~ ae^\gweaa|~ tb_ez …etub •\w\c|~ xftxew]x^v•\]w`wuŽ ;[VŠ :AM@ w%BJA56=S 3= ;{••f% ‚€eà|z \wc\• ‚€eà\e\wc\_ue= f•vge]wfe a\€àv…`` •\geau ^t\~\d\ ‚t\d\ •\fvca\d\ ^\_t\d\ ` fec\t\€a\d\ !"# fw\€ƒe‚avgea`` ;[V‰[ get\fe•vŽ% j [Š e]wu]t\f\‡‚€eea|}? :AA@JB4@=S <= ;{••f% ‚€eà|z x‚|•= _tx ~vcv•wec`]w`•` •get\fe•v ] \]wc|€ x‚f`wetua|€ ]^\]\{\€ f|cvƒea`x ]\ ‚t|€ x‚|•\€Ž% j VŠ - $ f ‚avgea`` •`€ewu ‚t\z x‚|• d\f\c`wu ^t\~\ \ tb_x~Ž % & % ;[VŠ :AM@JA55=% O\_\{avx]e€vaw`•vf]wcegvew]xfc•€|a]•\€x‚|•e av^c`€ecJ' ()*+,- ) ."# ,"/()0!() f‚avgea`` •dcewu‚€eb ‚v^v‚•~\zŽmm' *# .1 ."# , ,"/()0 !() f‚avgea`` •^c`dcewu f|cv]w`wu‚€eb ‚v^v‚•~\zŽ w%e% •‚v{\w`wu]x\ get\fe•e ae^\_\‚cefvx gw\\a ^t\~\z ` €\ƒew€aeavfce_`wuŽ ;[V‰[:AA@J

7 %

8

%

9:

++

8

, •x\geau‚\tŽ ;[VŠ :AM@ w%BJA55=%

%;

9:

- •x\geau‚\tŽ ;[VŠ :AM@ w%

BJA55=%

/

0 %

8

%

, •x\geau ‚\tŽ ;‰[VŠ :A@6

w%:J<@:=%

% 8 , •x\geau‚\tŽ ;‰[VŠ :A@6 w%:J5<:=% O\_\{a\e •^\wce{teaè `€eew ` êcea\]a\e ‚avgeaè ! f pŠ ]cvfa`weJ7 < % 9 = >% ;i•\a\€\f:A5MJ@B6=% j pŠ ]e€vaw`•v]t\fv ! }vda•tvf]w\c\a•{\tu}ez \{\{yeaa\]w` ` ^\]t•ƒ`tv \]a\f\z †\c€`c\fva`x a\f\d\ ‚avgea`x •ae]gv]wue ‚t\{v \wcvfvŽ% j WŠ -./ 0/ ;‚€ex= `€eew _fv ‚avgea`xJ •^t\~vx ƒeayàvŽ •‚€ex ^\_•\t\_avxŽ ` •{e]]ec_ega|z €•ƒgàvŽ ;WV[ :AB6JB f ‚avgea`` ••€et\ ~`wc\f|{`cvwu]x`‚•v•\d\ t`{\^\t\ƒea`xŽ% Oc\_\tƒvx `]]te_\fvaè f \wa\}ea`` av`{\tee ^\^•txca|~ ^ce]€|•vby`~ wv•`~ •v• av^c`€ec #!$ ;{\td% 1%#!$2 €| \{avc•ƒ`fve€ gw\ „w\ ]•ye]wf`wetua\e ae cv‚f`fvew f {vt•va]•`~ x‚|•v~ €ewv†\c`ge]•\d\ •^\wce{tea`x ^c` a\€àv…`` get\fe•v% j VŠ †\c€`c•bw]x ^\]w\xaa|e %: ? &9 ? ]cvfaea`x •v• av^c`€ecJ %: 9 %: ;‰[VŠ :A@6 w%:J:6M=% Qe•]e€v #!$ 31%#!$2 f|]w•^vew •\€^\aeaw\€ †cv‚e\t\d`ge]•`~ \{\c\w\f ] ]e€vaw`•\z •d\f\c`wu ‚t\{a\ ‚t\Ž% •v]w\ ••v‚vaa\e ‚avgeaè •]`t`fvew]x ] ^\€\yub ^c`tvdvwetua\d\ \{\‚avgvbyed\ …few !! '% pcvfa`we av^c`€ecJj VŠ cv‚d @? %: A ? %: A_`vt% B @ 8 %: C / 0 \{|ga\ `]^\tu‚•ew]x f \wa\}ea`` •\d\ t`{\ f ‚avgea`` •{|wu f ]`tua\ cv‚_cvƒeaa\€ ]\]w\xa`` ` d\f\c`wux‚f`wetua\ ]\‚t\{teaè€ ` aeavf`]wub \ •\€ t`{\ `t` ^\ •v•\€• t`{\ ^\f\_•ŽS@? / 8 0 %: - •`‚fecdvwu]`tua|z daef` d\f\c`wu x‚f`wetua|e \]wc|e ]t\fv f \wa\}ea`` •\d\ t`{\Ž ;[VŠ :AM@ w%: / ; 0 •\geau ]`tua\ daefvwu]xS‚t\ €eax {ecewŽ J M@A= ` @? ;‰[VŠ w%:J:4@=% @? ;_`vt%= w%e% {tefvwu ` ; ? % ;•a`ƒ%= w%e% `‚fecdvwu `‚\ cwv ]\gewvbw]x ae w\tu•\ ] d\cu•\z x_\f`w\z ƒ`_•\]wub / 0 a\ ` ]‚etea\fvw\z ƒetgub C ? •\w\cvx v]]\…``c•ew]x ]\ ‚t\]wub ` daef\€ ` ^ce_]wvftxew]x ^\]ce_]wf\€ \{cv‚\f xyec`…| ` ‚€e` ;1%#!$ 2 j kŠ - D ,, E# #9 {••fvtua\ \‚avgvbyee •`‚c|dvwu ƒetguŽ w%e% •]`tua\ daefvwu]xŽ ;Vk[ :ABAJ<6= f WŠ ]•ye]wf•ew f|cvƒeaè {••fvtua|z êcef\_ •\w\c\d\ •`‚c|dvew x_ ee x‚|•Ž f ‚avgea`` •]`tua\cv‚daefvwu]xŽ ;WV[:AB6JB5M=%


Qe•]e€v %& ^c`]•w]wf•ew f _cefaez €ewv†\c`ge]•\z €\_et` \]a\fvaa\z av \w\ƒ_e]wftea`` €•~` ] 4%56'% ‡p^\ce_ ]tvfxa]•vwv avc\_avwec€à\t\d`x %& ec\_\f\ ^\axwè^\ \wa\}eaèav)7*$5!"8(! " 6)" $* $ ` _c•d`we av]e•\€`% %%%s\‚` †v•w e cv‚^c\]wcvaea ` `‚f‹a ]tvfxa]•`xvcevt;f‹‚€\ƒa\^\_]tvfxa]•\ft`xaè=? ;Oewc\fv344<J:5A=<% j {vt•va]•`~ x‚|•v~ te•]e€vwv %& •gv]wf•ew f ]\‚_va`` €ewv†\c`ge]•`~ f|cvƒea`z f \]a\fa\€ _tx êce_vg` ^c`{t`‚`wetua\ ]te_•byez ]e€vaw`•`J %; • •{e]^\•\z]wf\ cv‚_cvƒeaè •v^c`‚Ž av^c`€ecJj VŠ $ ` ^\_\{a|ef|cvƒea`xfpŠ - $ ; %; Sf [Š - ' F * ""E "!1 * ,G () *" {••fvtua\•`€ewuyedt| fd\t\feŽ ;^\ Oewc\fv344<J:5A=% • •dt•^\]wu ae]ecue‚a\]wu ted•\€|]tèŽ av^c`€ecJj VŠ H

?

%; / ? 0;‰[VŠ :A@6 w%:J34M=Sf kŠ - I 6" 4J#5 K -" )5 5 {••fvtua\ •fte‚tv €•~v f d\t\f•Ž f ‚avgea`` •dt•^|z ted•\€|]teaa|zŽ

;ok[p :AB:J3M5=SfWŠ €ewv†\c`ge]•\ef|cvƒeaè{••fvtua\ êcef\_`w]x•v• •`€ewufd\t\fe{••v}e•Ž ;^\VW[:AA:J@@=% • •t`…e€ecè`t` ~`wc\]wuŽ av^c`€ec j VŠ - L % MN

%; / %; 0 M

? / ? 0 f ‚avgea`` •fa•}vwu •\€•t`{\ •v••b t`{\ ae^c`xwa•b av_\e_t`f•b €|]tuŽSj pŠ - O% % %% %% Xe•\w\c|e€ewv†\c| wv•è•v•JP %; ;{••f% ••]vewed\ €•~v= f ‚avgea`` •ae]^\•\za|z aecfa|z cv‚_cvƒ`wetua|zŽ xftxbw]x w`^`ga|€ †v•w\€ _tx {vt•va]•`~ x‚|•\f \a` f]wcegvbw]x f\ f]e~ `]]te_•e€|~ av€` x‚|•v~% p~\_a|€ xftxew]x ` ^\t\ƒeaè ] €ewv†\c\zJ %; ;{••f% t\}v_àvx €•~v ]teêau=9 f ‚avgea`` •_\]v_a|z get\fe•Ž •\w\cvx †•a•…`\a`c•ewfdcege]•\€ ` vt{va]•\€ ;K -5 6",= x‚|•v~ f\_a\€ ` w\€ ƒe ‚avgea``% 3%3% p`€f\t`•v ` ‚avgeaè `€ea ^c`tvdvwetua|~ …few\\{\‚avgea`z ; !! '") '"9!7 '"(!$ '" $ ) '=% :!! '…few- „w\ …fewwcvf| ` t`]wuefav_ecefux~ „w\\_à `‚…few\f ]\taega\d\ ]ê•wcv d_e \a ‚va`€vew ^\t\ƒeaè €eƒ_• ƒetw|€ ` d\t•{|€% j 3

, '

169).

' ' "

,

(

,

,

" " )(

. *

! 2003:


VŠ `‚fe]wa\ f|cvƒeaèJ O /C 09 >9 •^\wce{txbyee]xf•vge]wfe•\wfewv •\d_v•\€•t`{\]\few•bwf|wecêwu êceƒ`wu•v•\et`{\ wxƒet\e wc•_a\e`]^|wvaè ƒ`fx]av_eƒ_\z avt•g}è _a` v\a aefec`w`t` •ƒeaew]`tƒ_vwuŽ ;[VŠ :AM@ w%:JMM:=% j ^cea\]a\€ •^\wce{tea`` „w`€\t\d`x ^c`tvdvwetua\d\ !! ' ]fx‚vav ] ƒetw\ ‚etea\z d\cu•\z ƒ`_•\]wub •\w\cvx \w_etxew]x êgeaub f ƒetga|z ^•‚|cu `t` ]v€ ƒetga|z ]\• ƒetgu f|_etxe€vxƒetga|€ ^•‚|ce€ fa•wceaa`€ \cdva\€ f †\c€e ‡€e}\g•v? cv]^\t\ƒeaa|€ f a`ƒaez •dt•{teaa\z gv]w` êgea`% P{cv‚ d\ceg` x_\f`w\z ƒ`_•\]w` - ƒetg` = ^\‚eteaef}ed\ get\fe•v •\w\c|z ^\c\ƒ_vew€ewv†\c• `]^|w|fvew ]`tua|z daef ‚vf`]wu ‚t\{•% pcvfa`we av^c`€ecJ j VŠ L MM %: ;{••f% ^\‚eteaewu•v•xyec`…v= •]`tua\ daefvwu]x ‚t\ €eax {ecewŽ ;[VŠ :AM< w%<J65B=% j …et\€ !! ' f êcea\]a\€ •^\wce{tea`` ^c`\{cewvew ]e€vaw`•• •]`tua\z ‚vf`]w` aeavf`]w` daefv `t` _c•d\d\ \wc`…vwetua\d\ g•f]wfvŽ% êwv†\cv †•a•…`\a`c•ew ` f WŠ f ‚avgea`` •‚v]wvftxwu •\d\ t`{\ ^\‚eteaewu \w daefv `t` ]w|_vŽ a\\w]•w]wf•ewfc•€|a]•\€x‚|•e% p\\wfew]wfè€ {\tdvc]•\d\ †cv‚e\t\d`‚`c\fvaa\d\ f|cvƒea`x Q - ••w\ t`{\ €\t\_ ` ^\„w\€• ae\^|weaŽ ;[VŠ :AM@ w%:J M@M= f c•€|a]•\€xftxew]x R * *+. ,,"3 #+;[[p A5@J3B:=% B w%e% j VŠ •^\wce{txbw]x †cv‚e\t\d`‚€|J •\~fvw|fvew €eax daef ‚t\{v ]wcv~ ` _c%Ž ` L •‚eteaewu \w ‚t\{|Ž ;‰[VŠ :A@6 w%3J<64= vfkŠ †cv‚e\t\d`‚€ S E # 4" )3" )"1 `€eew ‚avgeaè•^\ƒetwewu\w‚t\{| ‚t\€eax{ecewŽ ;Vk[:ABAJ65<=% j VŠ ]†\c€`c\fvt`]ueye_fv†cv‚e\t\d`‚€v]•\€^\aeaw\€ !! ' f \wa\}ea`` $ ;{\td% & ';!$2` 7 ; ;{\td% 7 ;2% pcvfa`we av^c`€ecJ L : M / : M 0 ; ;{••f% \w^cvftxwu m \w^cvf`wu •\d\ t`{\ ‚v ‚etea\z `•c\z= f ‚avgea`` •ff\_`wu f / % 0 ‚v{t•ƒ_eaè \{€va|fvwu •\d\ t`{\Ž ;[VŠ :AM@JMM:= ` O ;{••f% w|•fv;{v}•v= €\x‚eteavx= f‚avgea`` •dt•^|zŽ ;[VŠ :AM@J MM:=% j ]\\wfew]wfè]]`€f\t`•\z …fewv $ ) ';{\td% (!$;!2xftxew]x…few\€ ]t\ƒa\d\~vcv•wecv% Pa f|cvƒvewtb{\fu` av_eƒ_•fƒ`‚a` a\fw\ƒefce€x - „w\…few\dax \wa`€vbyed\ƒ`‚au w%e% $ ) 'fcv‚t`ga|~]`w•v…`x~€\ƒew \•v‚vwu]x` av]w\c\aeƒ`‚a` ;_\{cv= ` av]w\c\ae]€ecw` ;‚tv=% oc\€ew\d\ $ ) '- „w\]`€f\tdaefv vwv•ƒe` ]w|_v% pcvfa`we av^c`€ecJj VŠ L M L M % ;{••f% •cv]aewu\w‚t\{| mdaefv \w]w|_vmae•_\{]wfv=Sj [Š - ' ! F"* * E"#T. ()")1 "T*4,T#{••fvtua\•^\•cv]aet\•€eaxêce_dtv‚v€`Ž •\~fvw|fvew€eax ]`tua|z daefŽ ;[V‰[:AA@J<3@= ` ' ! #T. *"#+* ,{••fvtua\•^\•cv]aewu_\ •\caez ]f\`~f\t\]ŽS•€ae\geau]w|_a\Ž ;[[p :A5@J<36=%


j {vt•va]•`~ x‚|•v~ €•geaè ` daef ]fx‚|fvbw]x gvye f]ed\ ] …few\€% sv• f VŠ †cv‚e\t\d`ge]•è \{\c\w|J MM ;{••f% ^\gecaet\ • €eax êce_ dtv‚v€`= f ‚avgea`` •‚t\ {ecewS\‚fecetScv]]f`ceêtŽ `€ebw^vcvttetuf[ŠJ' ! F"* * E" ) 3# ()")1 " T*4,T# 9 {••fvtua\ •gecaeew êce_ dtv‚v€`Ž `t` •\~fvw|fvew€eax]`tua|z daef aeftv_eb ]\{\zŽ ;[V‰[:AA@J<35=% (!$

<%4% iwv• ^c\fe_eaa|z vavt`‚ x‚|•\f\d\ €vwec`vtv ^\•v‚|fvew gw\ f gew|ce~ `]]te_•e€|~ {vt•va]•`~ x‚|•v~ ]`€f\t`•v f|_eteaa|~ dc•^^ ]•ye]wf`wetua|~ ` ^c`tvdvwetua|~ xftxew]x _\]wvw\ga\ cv‚f`w\z% Xv x‚|•\f\€ •c\fae\av_e€\a]wc`c•ew\^ce_eteaa\e•]`teaèwea_ea…`` fVŠ kŠ ` [Š fav^cvftea`` êce\]€|]tea`x€ewv†\c ` •]w\zg`f|~]cvfaea`z f\ †cv‚e\t\d`‚€|% j w\ fce€x •v• f WŠ ^ce\{tv_vew êcea\]a\e •^\wce{teaè `t` f|cvƒeaè vae†cv‚e\t\d`‚v…`x% j ‚v•tbgea`` ]te_•ew ^\_gec•a•wu gw\ {vt•va]•vx •vcwàv €`cv f \^ce_eteaa\z ]weêa` ^\c\ƒ_eaè f‚v`€\_ez]wf`x €eƒ_• €|}teaè€ _ez]wf`wetua\]wub ` x‚|•\€% O\ €aea`b s% Z`fuxa ‡^\ f]e•` \w {vt•va`‚€`we €\ƒe _v ]e \{cv‚•fvw e‚`•\f` ]‹\{ye]wfv `‚t`‚vy` `‚f‹a ^ce_et`we av Vvt•va`we a\ `‚f‹a Vvt•va`we ax€v e‚`• •\zw\ _v ^c`weƒvfv …et`x ae\{~\_`€ €à`€•€ {vt•va`‚€` ` _v a\]` f ]e{e ]` w\‚` eaecdèa ‚vcx_ •\zw\ _v ^\‚f\txfv _v ]e ]‹_` ‚v aed\f\w\ €àvt\ ` av]w\xye ` f ax•v•fv]weêa _v^c\da\‚`cv{‹_eyew\? ;Z`fuxa :AA4J5@=6%

kt€vte~ :AA@Jˆ% kt^vte~% Zfew\fewe f {vt•va]•`x †\t•t\c p\†`x :AA@% Vk[ :ABAJov…\c` s%svcwvc` Q%q•}v p%Ov]•\ Q%Wcv{\…•v% V‹tdvc]•\ vt{va]•` cega`• p\†`x :ABA% Vvcw:AA:J[% Vvcw% j‹\{cvƒeaèw\av‚av•v p\†`x :AA:% VW[ :AA: o%it•\f q% ˆvc`…v] k^% ˆ`~vzt\f q% Oew•`_`]% V‹tdvc]•\ dc‹…•` cega`• p\†`x :AA:% WV[:AB6JWc‹…•\ {‹tdvc]•` cega`• p\†`x :AB6%

4

%. &

, (

,

,

,

(

" ,

" (&

" , 1990: 67).

'

"


qxa•\f :AA6JV% qxa•\f rv cetefvawea ]e€`\w`gea ^\_~\_ •‹€ ^c\{te€v ‡X\€\ ?J ‚av•\f\]w ` ••tw•cav `_eaw`ga\]w% mm ‡X\€\ ?% rav•\f\]w` ` ••tw•cav`_eaw`ga\]w% i•\a\€\f:A5MJX% i•\a\€\f% Vvt•va]•vavc\_av€‹_c\]w p\†`x :A5M% ok[p :AB:Jocvw•`z vt{va\ c•]]•`z ]t\fvcu ˆ\]•fv :AB:% Oewc\fv344<Jk% Oewc\fv% Š‚`•\fvwv€ew\†\cv` {vt•va]•vwv•vcwàvav ]fewv% j% s‹ca\f\ 344<% [V‰[ :AA@Jp% ovt_èfvrv~vcèfv% [•€‹a]•\ {‹tdvc]•` †cv‚e\t\d`gea cega`• p\†`x :AA@% [[p :A5@J[•]]•\ c•€|a]•`z ]t\fvcu% ˆ\]•fv :A5@% ‰[VŠ :A@6J o% X`gefv p%p^v]\fvˆ`~vzt\fv oc%•\tv•\fv% ‰cv‚e\t\d`gea cega`•av{‹tdvc]•`xe‚`• p\†`x :A@6 w%: w%3% Z`fuxa :AA4Js% Z`fuxa% Qàdf`]w`ge]•è \]a\f| {vt•va]•\z €\_et` €`cv ˆ\]•fv :AA4%

II A történeti keleti kérdés kezdeteit l 1856-ig


Sashalmi Endre Az orosz Balkán-politika vallási gyökereinek kérdéséhez: a nyikoni reformoktól a kücsük-kainardzsi békéig (1774) Bevezetés !( %

) * !H ! ' !( &

! !

!

*

$

*(

!

$ :M :A% !H

$ % $

J

9 ' ! !H

! )

#

!

J :% .

' () h

9 3% K 9

!

!

'

-9

)

' !

h <% . '

9

*

!(

'

&

h

7 ' L '' D ?

7

,

&

9

'

H !

$ ! % >K ! D %:

$

:AAB !( >. !

% K

!

?

I :@@6 !

) ) &

!

) +

!

9

!

$

9 !H

!

* E cikk a T 43432 számú OTKA pályázat keretében készült. 1 Filippov Sz., Történelembölcseleti elképzelések a 15-17. századi Oroszországban. In: Aetas 1995/3 (5-31.) 5.


' !

%

$! &

%

!

! !!

! ' ! $? ( ' . &

# '

! %3

! &

()

() .% ,% &

$!

?

8

>

%< 9 !

>

!

(

%6 )

&

( J>

$

)

&

'

'$ '

%?B ' !

!

% L

' &

! $ &

$

# ! J>

%

' !'

:@%

!(

! !( &

%?5 & $

' !

$

)

$ 9 $

) J>

(

(

%?@

9

!H %M

&

'* $!$

!$

&

,

* '

!

7

:5% . !

$ ' !H

!

!( !

$

! )! !

! :5B<

2

J % J

&

M. Khodarkhovsky, Russia’s Steppe Frontier. The Making of a Colonial Empire 1500-1800. Bloomington, Ind. 2002. 51. 3 B. Jelavich, Russia’s Balkan Entanglements 1806-1914. Cambridge, 1991. 3. 4 M. S. Anderson, The Eastern Question 1774-1923. London, 1966. xi. 5 Ormos M.- Majoros I., Európa a nemzetközi küzd téren. Bp. 1998. 40. 6 Filippov 20. 7 Uo 20 8 M. N. Tyihomirov, Rosszija i juzsnije szlavjanye v XVI-XVII vv. In: Szlavjanszkij szbornyik. Moszkva, 1947. (180-201.) 181-182.


' ;:5B6= $& ' & % ;:5B6 :55@= / H

&! / ') ! H'$

$

&

9 #&

' !

&

$

L #

9

&

> ?%A

&

1 * !

'

( !( ? !H > & #

> ( ' ! :4 ' !( & % U % :5B5 K# & * & !' ! !$ ! $) & ' !( $ %?:: :5B@ ! ! & ' !( %:3 :@% ! $ . !H $ ! $& J# !H !H & ' % :@% ! & $ $! > & ! H? > !H ?%:< 9 G < = >/ ? > > ; !H & = ) ) ! !H () ?%:6 !! < = >/? > ;< = = @ A B0> C = & ! !H ' !( % !! ! $ ' ! & % ! !H 9 ! 9 !H ' ) % II

9

Filippov 20. Uo 20. 11 Uo 28. (56.v.j.) 12 J. H. Billington, The Icon and the Axe. An Intrepretive History of Russian Culture. New York, 1966, 679.(33.v.j.) 13 S. Plokhy, The Cossacks and Religion in Early Modern Ukraine. Oxford, 2001. 296 14 Uo 296. 10


9 ! :5%

*& !

!

'$ .

&

($ %:B

( &

!H

$

$ $ (

!H %:5 7 ' :BMM $ 9 #&

.

$ ( :BMA

! !! &

$

( )

(

:BMA

%

( '

. !

& !

%:@ ) ! ! G ! #& ># (

%:M " ! * $ & $

+ % :BBB J8I% 8

!

! ' !

& ' !

? ! *&

%:A :5%

! ! !(& $

' $ .

K

& %34 :B@B $J >

! !H

R

)

& , &

'& ! & (&

,

() $

> &

&

! '

' $

:@%

!

) $

. %3< /

' '

15

!)

9

!(& $ $ ' ?%33

$( ;'$

Tyihomirov 182. Uo 182. 17 R. Szkrinnyikov, Az orosz birodalom története. Bp. 1999. 243. 18 Tyihomirov 183. 19 Uo 183. 20 Uo 182, 188. 21 Uo 188. 22 Uo 188. 23 Uo 196. 16

%?3: ! & !H #

:@% :564

! $=


* ) &

!&

!

) '

$ !$

!

*&

& !

! F

! &

9

& @M

&

!$ $

9

%3B

J ! !$ ' !( @

%35 $&

!

*& ! +

!

9 ' ' !

& . $ .

(

! & && # &

:5B<

%3@

#

%3M ! H '$

!

%36

J:5B: :@@6 :@%

!

& !

&

% III

:5@@ $ (

!$! :A%

:M% 9

9

:@%

#

! #

, (

# ! %

1

:5M@

!&

:5MA

%3A :5M5 R

% !$

&

. $ >

$ !& 24

& !

' ? !

%<:

% :5MM ' ( !( %<4 ( $!$ ( ) &

( ) ! !( ! ;:5MA = (

Uo 199. Sz. K. Bogojavlenszkij, Szvjazi mezsdu russzkimi i szerbami v XVII-XVIII vv. In: Szlavjanszkij szbornyik. Moszkva, 1947. (241-261.) 241. 26 Uo 241-242. 27 Uo 242. 28 Uo 242. 29 M. Khodarkovsky, ”Not by word alone”: Missionary policies and religious conversion in early modern Russia. In: Comparative Studies in Society and History, 1996 (április) (267-293.) 278. 30 I. I. Lescsilovaszkaja, Pjotr i Balkani. Voproszi Isztorii 2001/2. (46-57.) 46 31 Uo. 46. 25


1

& )

+

$ 9 '

%<3 ; !

( $

%= :5AB :5A5 9 !& !( ! + ') $ ( ) 9 ! ! :5A5 & % + :5A@ AM #& ( )! $ ( #' & :5A@ J> ) $ ) & # ? > $ ' !( ) ?%<< $ H ' %<6 1 & ! + >9 ) ( ?% ) ? & 9 ! !H ! ! %<5 & ! ' ) ) ! >' ' $ 9 !H ! $& ' ?%<@ :@44 ) ( !H ! ! ' $! %<M ' & L + !$! 9 ! () ') 9 $ & ' ) 9 ! % ? & % 32

Uo. 46. id. Uo. 47. 34 Uo. 47. 35 Uo. 47. 36 Bogojavlenszkij 246. Lescsilovszkaja 48. 37 Bogojavlenszkij 246-247. 38 L. Hughes, Russia in the Age of Peter the Great. New Haven-London, 1998. 352. 39 Khodarkovsky (1996) 278. 40 Uo 279. 41 A. Rieber, Persistent factors in Russian foreign policy: An interpretative essay. In: H. Ragsdale (ed.), Imperial Russian Foreign Policy. New York, 1993. (315-359.) 338. 33


/

I

L

% L J>K ) %?63

! && !

+

(

! ( )

)

&

! )

! J>. ' !

!! %?6<

% :@:4 & $

0 !

' &

9

&

& !& !

!(

% >, 8

)

(! ! $

$ ) &) # ( %

' #

( )

( ( )

' !H $

$ ! &

# $

J %C

!! !( ! & &!%?66 ;:@::%

!( & <%=

!

!( * ) • . !

!

! $

' ! $ & '

)

:@::%

8 ' ' 0

)

( )

$ + ) !(

(

J>.

*

+

) )

(

) :@:4

+

! (

% )

! !( %65 7 ! * ! %6@ )!

#&

! %?6B &

+ ) ) ) $ %6M

Bogojavlenszkij 247. E. V. Anyiszimov, Vremja Petrovszkih reform. Leningrád, 1989. 215. 44 Uo 216. 45 Uo 216. 46 Hughes 352, Lescsilovszkaja 51. 47 Bogojavlenszkij 250. 48 Lescsilovszkaja 52. 43

$

! '

!!

#& (

&

$(

42

' !&

'

$

$


+

+ !

( ! ' !$!

!! ! !

#

! ' $

%

) !

+

+

'

' $

! +

!

$ $

J '& +

!

' $

'

) :@::

! ! $(

+

%B4 . :@::

%B: ' !

! ($ (

J>" #

%?B3 " I

%6A ,$

& >

?&

* J

%

' % :M54 ( J>

' K )

:@::

! (

&

$ ' !

! ) $

&

# & !

$ '

!

& ' &

J !H #&

) '

9

%?BB . !

'

!( & % . ' %B6 > :M% ( !

" :M%

&

!9 +

!H

% '

!

:M%

# %B5 &

) ) 9

! ! #&

!

$ ')

?%B<

! ! ! & !

!

! !

(

$! 49

Bogojavlenszkij 252. Lescsilovszkaja 53. 51 Bogojavlenszkij 252. 52 Uo 252. 53 D. Saunders, Russia in the Age of Reaction and Reform 1801-1881. London-New York, 1992. 288. 54 Lescsilovszkaja 51. 55 Uo. 51. 56 Így pl. a Portától 1774-ben függetlenné vált Krími Kánság felszámolását (1783) és Oroszországba való beolvasztását sem vallási, hanem geo-stratégiai és gazdasági megfontolások motiválták. 50


!H . !

>#& ! !

&

(

! ' ) ? #%

%

(

88%

:@@A

)

) %B@ IV

$ .

'

& & ) )

& L

$ %BM :@55 ! % BA ' 9 888% + ! ' 9 ) ) + 9 () ! ! & ! ) ! L , . , D& ' 888% + ! !$ . > ! %54 , & + ' ! :@:: ( ( ) + ! % ( + $ '% L ! + I ! & ! * ! 9 :@5M ! . & %5: !& J !$& ! ! %53 ' $ :@5M #& ( #%5< C ! &

57

.

!

888% + &

% ! % ! ? & ! $

Ormos-Majoros 40. 2. lj.; Niederhauser E.-A. Kamenszkij, Mária Terézia-Nagy Katalin Bp. 2000. 271-272. 58 V. Tyorovics, Isztorija szrpszkog naroda. Belgrád, 1997. vol. II. 461. Köszönettel tartozom Dujmov Milán pécsi történészhallgatónak a szerb nyelv szöveg fordításában nyújtott segítségéért. 59 Uo 461. 60 Ph. Longworth, The Pretender Phenomenon in Eighteenth-Century Russia. In: Past and Present 1975 (vol. 66.) (61-83.) 65. 61 Tyorovics 464. 62 Uo 464. 63 Uo 465


888% +

( ! ;A

$ ,

J >,

D& '*

'

(

!H ( >' $ ?%55 /

! ? !

)

* !

&

, J

!

'

& $ ( # $ %5A :@@4

&

Uo 465. Uo 465. 66 Uo 465. 67 Uo 465. 68 Uo 465-466. 69 Uo 467. 70 Uo 467. 71 Uo 467-468. 72 Uo 468. 65

&

%@4 J

D& !&

&

. ! J> * 888% + 9 %5@ ) 9 ! (

!

& & (

%5M # # :@@<

& ! !

! ?%@3

64

&

+ %5B :@5A

&

& ' %@: , ,

8

! ! %

0

.

-0>=%?56

' 888% +

:@@6

J >


Lévai Csaba Egy elfeledett konfliktus? Az Amerikai Egyesült Államok és Tripoli háborúja 1801 és 1805 között $

#

* !

(

&

*

' %K 9 '

&

!

) &! '

!

! ! !

% ) ‘

) ‘

> ' ! "

'

? #& $

!

$ #

!$

!

&

! '& ' ) ‘

)

&

$ ! ! ' ) ‘ ! $! ) & ! %:

%

& &

! , ! N''

& :A56 & G L% . . . % $

% !

%N '! . %

$ #&

) &

"

)

& &

! '&

& .

1

'&

)

!

"

! )

'

$ &

( $

' :AA< ) ‘ (*

" %

( #

! K $

#& !

Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története. (Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 2000.) Nem említik e konfliktust a magyar szerz k által írott, egyetemi jegyzetként használt egyetemes történeti összefoglalások sem: XIX. századi egyetemes történet 1789-1890. Szerk. Vadász Sándor. (Korona, Bp. 1998.); Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzd téren. (Osiris, Bp. 1998.). De nem tárgyalja a kérdést Benke József sem, az arab világ történetét összefoglaló munkájában: Az arabok története. (Bp. 1987.) Tudomásom szerint, hazai szerz által írott munkában egyetlen rövid megjegyzés olvasható csupán az Egyesült Államok és Tripoli háborújáról: Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei. (Maecenas, Bp. 1998.) 52. o.


'

(

' ! . ! ) '

$

( %3 )

' !

%8 & !

! (

%

'

%K

D ;

! = % ! ' ' ! & &

. !

&

1 7 !

G

'

7

! K ) &) '

&

N'' >

(

1 N'' "

! ' &

$ '

& ‘ ;N'' %

& !

) =

) (

( )

3B4% ( !

# %< &

&

! ' # !$ ')

7 ' #

# !

)

#& h '

'

' ? &

)

+

# !

&

! & $ !

)

’ !

" $

! '$ % :AA< N''

'&

!

!

(

)

2

#& * :MA4

!

! ) ‘ ' ! '& &

"

% WX!T !-T# # $

'

:M4: :M4B % R,U!-V#

& h. (

' $ ! $! ) $ '

Az Egyesült Államok története I-II. (Gondolat, Bp. 1964.); Carl N. Degler: Az él múlt. Milyen er k formálták Amerika mai képét? (Európa, Bp. 1993.); Ch. Sellers-H. May-N. R. McMillen: Az Egyesült Államok története. (Maecenas, Bp. 1995.). Henry Adams: Thomas Jefferson els elnöksége 1801-1805. (Európa, Bp. 1986.) 474-495. o. 3 Walter LaFeber: The American Age. United States Foreign Policy at Home and Abroad. (W.W. Norton, New York, 1994.) 54. o. Alfred H. Kelly: The Constitution and Foreign Policy. In Encyclopedia of American Foreign Policy. Vol. I. Ed. Alexander DeConde. (Charles Scribner’s Sons, New York, 1978.) 181. o. The Cambridge History of American Foreign Relations, Vol. I. Bradford Perkins: The Creation of aRepublican Empire, 1776-1865. Cambridge University Press, Cambridge, 1995.) 113. o. Robert W. Tucker-David C. Hendrickson: Empire of Liberty. The Statecraft of Thomas Jefferson. (Oxford University Press, New York, 1992.) 294-299. o. Walter LaFeber: Jefferson and American Foreign Policy. In Jeffersonian Legacies. Ed. Peter S. Onuf. (University Press of Virginia, 1993.) 379. o.


' $

) ‘ $! !

$

( & ! Y "#K" !-T#9 ' ! ! N'' ) & % DZ3[,9 ! $ ! ! $!

'

)

‘

(

%

" "

'&

$ )

#&

( #

!

'

%.

(

( !

> ' !

? )

! $! h !

! )

% )

!

$ . $

$'

' )

!

&

! ) (

#

( '

( $ !

!

!

%

:M :A% ! > ? J. ( " " %. ! 9 ! ! ! ! $ ') % ) :5% ! 9 ! ' ) :M% ! & ! ) ') ( + % . ! ' ' !( & & & ' !$ % ' ' ' ) $! > ? $ ' !$ '& !& & % ') $$ L $! & % ' $! $ ! :@@M 7 ! ! & ! $ ! % ') # * ! ' ! ! & % ! ' $ ! $ :M4: ' % :@M5 :@A@ $! ) ‘ %/ :@A4 $ !$! !' '& ! # ) ‘ $ ) %6 '

4

)

&

Az Egyesült Államok és a „barbár államok” között kötött szerz dések elérhet k a http://www.yale.edu/lawweb/avalon/diplomacy/barbary honlapon. Az amerikai hadiflotta


$! :M44 $

#

:M4: $! R ’ !

%

(

$

:A

( ( !&

& N

% ;:@AA% !

' $

! ?$ N'' :M4:%

$& ( ' !$ :4 444 ! &

:6

" ! :M4< '

! $ : $&

" ! '&! + ! ' ' !

! '

* ' " &

' '

#&

&

:454 36 $

&

‘ $

'

'

8 *

% ) ‘

) :6%=

! "

!) :M4:% &#

!

* & !

& & !

!$ & ' %

) h

& !

' '&

' ’

"

! !

) $

$ ’

& "

! -

) & ! )! R ’ > & % :M4:% 6 ! ! $ ) ) ) ‘ % & :B ) ! " $ & & )! & % & ! % . !$ $( & & $ & $ ( % / ' % '$ & & ') ) & )! % ') !$ ) & % <4@ ) ( ' ( & % ' & :M46% ' :5 ) & ' % ! $' % 3B 444 ::B # $ ' % & & :M46 " ! % $ & :@AM :M4< % ( &

fejlesztésére lásd: K. Jack Bauer: Naval Shipbuilding Programs 1794-1860. Military Affairs, Spring 1965, 29-31. o.


(

N

' :@AB

!

"

'$ !

& !

)

*& ) 644 '$ ( %

)

! () ! $ $

H ! (

!

! )

! & !$ %

'

&#

6

!( & & (

' '

( ')

,!U 6Z1

)

( ')

5

: ) ‘

% # % :@@M

' & 1(

( " N % ) ‘ !( & '

' $! :M4B% ! ! + ! '

' %B -

& ! $! ) ) ‘ #

'

) ' %

# 7 '

M

# '&

54 444 ! %" ! & $ ) ‘ )

?%

%

#&

$ #

'! ' & & !

> ' !

%

:M4B% &

:5 3B

?

&

N''

)

%

!

>

! & %

(

L 7

L

:@A<%

$ $! '*

7

%

A háború eseménytörténete több internetes honlapon is megtalálható: http://www.evote.com/features/200109/091801barbarywar.asp;http://en.wikipedia.org/wiki/First_Barbary_War;http://www.africanhistor y.about.com/library/weekly/aa092001a.htm E honlapok színvonala és megbízhatósága azonban er sen változó. A háború eseménytörténetének is megbízhatóbb áttekintését adja néhány újabb kelet tanulmány: Kola Folayan: Tripoli and the War with the U.S.A., 1801-5. Journal of African History, Vol. 13, No. 2, (1972) 261-270. o. Ez az írás azért is nagyon érdekes, mivel – a témával foglalkozó szerz k többségével ellentétben – nem az Egyesült Államok, hanem Tripoli szemszögéb l ábrázolja az eseményeket. James R. Sofka: The Jeffersonian Idea of National Security: Commerce, the Atlantic Balance of Power, and the Barbary War, 1786-1805. Diplomatic History, Vol. 21, No. 4. (1997), 519-544. o.


/

! ! ) ‘ !

' ( !

'

%

!

!

!

L

3< %

&

! # $! ! !

% & $

) ‘ :@A6% ! 7

%

!

#?

7

& :M44

% $!

U

! ! $ ' % &

)

:M44%

%5 " 7 ' N''

<4 !

!

%

'& $!

! )

'! * $ ! ! ! !

& ') & % !& !

:@@M

N''

# '

#

!

#%> &

!

!

$! N'' '

$ $! L :A %

&

:@AM '

'

'! ')

! % $!

’

‘ ! !

L ') $

$

! & N'' ) ‘ # 6

* !$!

!

&

% !

!

% 0 $

!

$

' ( !

A függetlenségi háborút lezáró békeszerz déssel kapcsolatos viták az alábbiak voltak: Az Egyesült Államok északnyugati területein még mindig voltak olyan er dök, amelyeket a brit katonaság nem ürített ki, s az amerikai fél szeretett volna kárpótlást kapni azokért rabszolgákért, akik a britekkel együtt hagyták el az országot a függetlenségi háború végén. A britek viszont szerették volna rendezni azon adósságok kérdését, amelyeket amerikai állampolgárok még a brit uralom idején halmoztak fel brit hitelez kkel szemben, s amelyek érvényességét a békeszerz dés elismerte. A szerz désben, Nagy-Britannia ígéretet tett az északnyugati területek kiürítésére, s jelent sen megkönnyítette az amerikai kereskedelem hozzáférését az anyaországi és a nyugat-indiai brit kiköt khöz. Az elmenekült rabszolgákért fizetend kárpótlás kérdésében nem tudtak megállapodni, viszont felállítottak egy dönt bizottságot az amerikai állampolgárok adósságainak rendezésére.


$

!! '! * $ ! #

! '

' %

(

')

& #

' 7

! !

% :@A4

. !$

! !

')

>

%

! ) (

! $

& ' ! !

!

! ' (

$( %

K

) N''

L

L ! 33 )' !

$ %

) $ $

$

!

! '

!

% "

:M4@% !

' )

&

! !

‘

( $

)

#% ' ! N''

L !

!

%@ &

" 7

&

7

'

?

%

) ‘ %

# ')

! #

#'

!

!

! $

! ) % '

% !

'

'

!

.

!

L % N''

&! ' !

! ! & '' '

! ! '

' )

> ? ! ! % ' $ * $ & ' ( ( ) ‘ $! '* % ! & * !

!

!

$

'

L $

! !

) '

!

'

h !

& %,

'

&

&

Jefferson politikai gazdaságtani felfogására lásd: Merrill D. Peterson: Thomas Jefferson and Commercial Policy, 1783-1793. William and Mary Quarterly, October, 1965, 584-610. o.; Drew R. McCoy: The Elusive Republic: Political Economy in Jeffersonian America. (University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1980.); Lévai Csaba: A Moderate Reformer? Budapest Review of Books, Winter 1999, 198-202. o.


:@5M H &

:@@3 :M“

!

! ' !

' % # ! .

) ;C

R

I

% !

! A“ & ;L ” K . :6“ #% $ ! <<“ ' $ :M: @BA ' M644 ( ' 0& %M 7 ! & & $

&

#&

D ! 8 ! G = ;L ” • L ”N + ! % '! & ' ' # ( ( ! H :@@3 !) + ! ( ! $ :M M“ & % ! ! ' ( 7 !

)

! ) ‘

&

') ) :@M4 A4 ! :@@4

& !

)

% . $ (

#

(

=

#

$

&

% ' '

&

& '$ '

' ' 1

= ! '$ !%

$

!

;

(

%

:@AM

&

' :M4M 3M“

% !

%

'

H

') &

#

$

')

! C

8

% * %

& #

H ' !$

( ! $

' !

& '

( ! ” =

%

' :@AM

:M4M

1

&

($ @4“

; #%

'= &

8 (

% 8

:M4<

:M4M ($

John R. McCusker-Russell R. Menard: The Economy of British America, 1607-1789. (University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1991.) 108. o., 130. o., 174. o., 199. o. Jonathan Hughes: American Economic History. (HarperCollins, Boston, 1990.) 53-57. o.


!

( !$ % :@AM (

$ ! :B3

&! ! :M4M

(

!

)

‘

($ 336 1

1

$

& !

& ' !

)

56: 6B #

!

! % :M4@ A@ .

%A N''

) ‘

:@M5

&

% 0 ' '$

& ' & '

' & & % 7

'

*& ) ‘

L

) ‘

!

)

' !

)

' )$ ' ) ! # !& :@M4

! % ')

&

* N'' !

' ' $

&

% " $' (

$ ! (

! ) ' & % N''

%

( +

! ) ‘ N'' & $

& (

& ' ! 7

L

! & %,

7

)

9

:@M4 ) ‘

&

& (

1

! ' $ % :@M5

% :4

N'' (

!

L ) ‘

)

%

$! ! )

* &

$

&

!& !

>' !

!$ % $ #& &

% 88%

& ?

(

$

& $&

! !

$ %. &

)

Charles A. Keene: American Shipping and Trade, 1798-1820: The Evidence from Leghorn. Journal of Economic History, September 1978, 681-700. o. 10 Jefferson 1780-as évekbeli elképzeléseire lásd: James R. Sofka: i.m. 531-636. o. 1786-os szerz déstervezetének szövege megtalálható: Paul C. Szasz: Thomas Jefferson Conceives an International Organization. American Journal of International Law, January 1981, 138-140. o.


! ' '& ! 7 *

N''

' % .

' ( $!

'

!

# &

(

#' ’ %

' $!

"

'

& ( ! L

!

$ '& $

!

!

& )! % ! :M43% :5 % $ $!$ N'' # ' $% 0 ! L ! ! !

R & !

)

$ '& (

( )

) ( ' (

$' ( &

'

!

&

$

‘ "

11

! ' ) $ "

7 % ! (

% $

' ! '!

&

& % I ) "

$'

'

! 54 444 !

&

N'' & &

& (

) !( &

K. Jack Bauer: i.m. 31-32. o.

) +

)! (

! !

! !

$!

%

'

'

'

%

) ‘

( ‘ '& % I $ ! & :M:B # !

&

'

’

'

* $

:M46 !

!

% ::

% . !

#

'

$' ( $ !

&

$' (

% !

)

'

)

( ) %

( '

!

' '

!

$ !

' :@A4

%

)

#% ! $ ( " '


!( &

)

!

!

!

'&

% :3 I ( ! $! )

' '

$

!

12

&

') $!

N'' ) !) & ' %

h

) ‘ '% / ‘

) ?% :<

'

& !) > !

& !

'& "

(

$ :M4:%

! & )

:B )

!

&

# ( % ! &

$ (

) ‘ !

! (

%

4"#K" 6 '

) '

R '

!

'

$'

) & '$

$ #% .

$ !

& )

& $

N !

. ! :M4:%

)) :

)

Jefferson és kormánya háború alatti politikájára lásd: Merrill D. Pterson: Thomas Jefferson and the New Nation. A Biography. (Oxford University Press, New York, 1975.) 663-64. o., 685. o., 798799. o. Tucker-Hendrickson: i.m. 294-299. o. Sofka: i.m. 536-542. o. Az 1805. június 4-én aláírt békeszerz dés szövege elérhet a http://www.yale.edu/lawweb/avalon/diplomacy/barbary/bar1805t.htm honlapon. A részleges eredmények miatt a történeti irodalom értékelése meglehet sen vegyes Jefferson teljesítményét illet en. Az egyik végletet Robert Tucker és David Hendrickson képviseli, akik úgy vélték, hogy az elnök doktriner módon, mereven ragaszkodott az 1780-as évek közepén megfogalmazott elvei gyakorlati alkalmazásához. Szerintük ez a konfliktus nem jelentett kivételt a békés eszközökkel operálni kívánó jeffersoni külpolitikában, mivel nem igazi háborúról, hanem csak afféle „rend ri intézkedésr l” volt szó, amit komoly hatalom ellen nem mert volna megkockáztatni. E konfliktus csupán újabb „példát jelentett arra, hogy milyen nehézséget jelent az elvekhez való ragaszkodás még a kevésbé életbevágó esetekben is”. (Tucker-Hendrickson: i.m. 298-299. o.) James Sofka viszont azt igyekezett igazolni, hogy Jefferson nem doktriner elvek, hanem a 18. századi európai diplomáciai gyakorlatnak teljesen megfelel en kezelte a kérdést, s az eredmények is számottev ek voltak, mivel Tunisz például követet menesztett Washingtonba a háború nyomán és az amerikai flotta is olyan tapasztalatra tett szert, amelyet nagyon jól tudott kamatoztatni a Nagy-Britannia elleni 1812-14-es háború során. (Sofka: i.m. 542-544. o.) Mindezek ellenére jómagam inkább a Tucker-Hendrickson szerz páros értékelése felé hajlok. Mert igaz, hogy Tunisz követet menesztett a háború hatására Washingtonba, viszont ennek – a további tuniszi támadások elkerülése érdekében – olyan mértékben igyekezett az amerikai diplomácia a kedvében járni, hogy az összes költségét az amerikai külügyminisztérium fedezte, beleértve egy görög prostituált biztosítását, ami viszont nem egészen az er pozíciójából diktáló gy ztes attit djét idézi elénk. 13 Lásd az alkotmány I. cikkelye, 8. szakasza 11. bekezdését, illetve a II. cikkely, 2. szakasza 1. bekezdését. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya. In Kora újkori egyetemes történeti szöveggy jtemény. Szerk. Poór János. (Osiris, Bp. 2000.)


% '

* ' '

!

$ ! %

N'' ! *

) !)

' ! ( &

'

& ' $K

( &

! !)

# !

) ! ' $

! >

% N'' ! :M43% '

&

! ''

& ! )

5

' ! . !

'

! '

& ?% ! (

& ' >

& # ?% ) ‘

#

' '$

%

!

!)

)

! #

!

'! & DZ3[,9 $

*

!

!) &

&

)

#

) % :6 ) ‘

"

#&

!

'&

$

! $! % ' ! & &)

! & &

H ) ‘ !$ ”

>344:% !

$ ! >

#

14

> ! # ' ' #

!

'

% K # #& #&

) ‘

'

%

$

$

J

”

:: ?

J

( ? >" ‘ ? >.

! (

!

) ‘

# ?% (

& ! -

! ?

%

! *#

& &

N''

!

! &

" >

& (

!

David G. Adler: The Constitution and Presidential Warmaking: The Enduring Debate. Political Science Quarterly, Spring 1988. 17-20. o.


!

! ? (

! ' ( !

> ?%

) ‘ ?%

$ ? +

! '

#

)

> !$

$

$ !)

)

> %:B

' ' $' # # % ' ! ' + ! ! ) ‘ & ' ! $ ! ! & > $ ? :A% ! % . ! ) C ' ! % ! $ ' & $ " # % ! ' $ ! ! & !& & ! % ! >" & ? # !! & ! % $ ! C ' ! $ %:5 . ! !$ $ ! ( ' % $ & # :M4: !$! ' > ! ?% , # ! " ! > $! N'' ?% ! ! 15

#

http://www.deanesmay.com/archives/000374.html;http://earlyamerica.com/review/2002_winter_s pring/terrorism.htm; http://www.evote.com/features/200109/091801barbarywar.asp;http://www.freerepublic.com/focus/f-vetscor/853702/posts 3. o. 14. o. E honlapon, a kétszáz évvel ezel tti háború néhány oldalas leírását követ en az alábbi mondatok olvashatók: „Az Unió helyzete er s! Támogassuk a legfels bb f parancsnokot! – vagyis George W. Bush elnököt és politikáját – „Kattintson ide, ha üzenni akar valamit az ellenzéknek és támogatja az elnököt az elnökválasztási kampányban”. Az itt olvasható kommentárokból inkább nem idézek. 16 „Montezuma csarnokától Tripoli homokpadjáig Harcoltunk hazánkért légben, földön, s a tenger habjain Becsületesen kitartva, megtanultunk, szabadságért, igazságért küzdeni Büszkén valljuk, hogy vagyunk az Egyesült Államok tengerészgyalogosai”. A szövegben a „Montezuma csarnoka” kifejezés a tengerészgyalogosok szerepére utal a Mexikó ellen, 1846-48-ban vívott háborúban. A himnusz szövege megtalálható a http://en.wikipedia.org/wiki/Marine-Hymn honlapon.


>

17

! L ”? % :@

) ?% . ! >

)

N''

>& !

$

*

&

?

Arab News. The Middle East’s Leading English Language Daily, 25 October, 2003.

&


Bodnár Erzsébet Oroszország keleti törekvései, 1796-1856 :M%

!

9

9

-

!

!

& +

$!

' $

!

)

( %

,

;:5M<=

! % "

9

! &

:@@6

'

!H )

9 # $

) ) $ !

! ! ) ) & & !

( !

!

!

'

"

& ( '

$ !

! !

!

9 9 ) !

9 %"

&

!

)

! ( = #

?

N

' ; +

>

%

!

% !

%

+

88% 9

9

! ' ; % 88% N ' 88% ) ' & % :@@6 ' ( # ! = ) % & :M% ! % :A% ! $' ! ! ! ) ! $! %" 9 ( K ! :M% !' % ! 9 9 ! 7 ! ;7 ( ) ! % ! # ! ! & $ ! $! % ;. :M% ! &! ! 9 " # %=

) >

= $?

; K ( $ :M%

!

= ' ! ' $


:M%

! & 9 & '$ & ' ( 9 ! '& $! % ) ) & ! :@@6 9 ' ! ! ! %" 88% ! # & $ ) & $ ! & ) ) & ! ; @% :6% ! ! = & & $ !H ) $ ! ) %; :@M< ( %= 9 9 ! ' & !$ & :@M@ :@A: # ;& = $ ) $ ) $ ! 9 ! ) $ & ! % 88% ! & $ + ' ! ' % 9 9 ! ' #& ( !$ , ! # $! ' ' ! ' ! & ! ' $ ) 1 ! ' ;:@A<= ' % ) ) & ! & ! $ $ + ( ! % $ 88% & % ) 9 ! ! ( ; $ ' $= 9 ! ' ( ) & + ( !$ ) * ! # :@A3 $% 88% #& :@A< '& & .% 8% ! () , ) ! % >– ) $ ) & + ) & S ! & ! & ! ) ' ! ! %? 88% & " ! ( % 888% , ! $ ( ' ;L !!= & 9 $ ) !$ & ' ( $% &


!

!

:@A< I%

I

'

)! % ;:@A@ &

& ' % 8

L% L

!$! &

! > )

! ?%= :@A5

&

! 8% +

9 $

$

)

"

'

!& % '

$

! '

!

$ ! ! +

#&

(

&

! &

I% "

N

! !

L

'

& $

#&

%

! $

&

' (

!

$! $ !$ '

' $

)

'

!

!( (

) !

:@AM% !

( ' !

' 7

6 && :@AA &

!

(

&

( '

7 % & $ 9

& ' $

* +

& )

%

%= $

! '

$ $

!

'

$$

(

( ;:@@6 :@A:=

!

!

! !

!

# 7

'

#

'

%

&

9

! &

!

! % ;"

9 # # #

!$

%

7

$ !

' ) !& ; ' ( ! !( =% + ' ' ! ! ! $ ' ! & ! % 8% + & ) ! ( % $ J >8% + ' ! %? $! & $ & $ ! ! 7 !' % ! ) ! " % ; ( :@AA


(

:M4B

:M<<

!

%=

! ' )

)

'

:@A@

'

* !

N

) '

(

! '

)

$!

! '

! 7 !

!

9

' (

&

;

=

!

&

'

! 9 ; '! L 7 !

7 ! # = !

$

!

$ % :M% !

,

L

=

&

' ! % #& !( & 9 ! ) * ! ;7% D & ;L % + I ' $

7

!

) ! ! ! %

=

% ! ! = ! 9

L

% ! & &

7& !

9 '

& '$ !

$

' '

%

&

:@AA

$!

&

7 ! ! &

%= 8% + ( '"

:M44

& &

! % ! '

!&

!

#&

!

D

. ! !

! !

! ) !

! # :M:B ,

!

!$

L K ,

$

'

' ; !

& %

! /

;

' :M44 K , % :@AA ! & ! % ! $&

!(

:M% ! '! & ! & ( ! K , ( '! #& ) )

%

7%


7 &

%

&

:M44%

3

!&

)

!

7

+ "

' > $9 (

?

. ! !$

% " !% 8% + ! , % +

9

!

'

:M4: ! ) ! %

! :@AA ! >9

$( %

9 ( ; ! , ! !

' = 7

! )

$

) $! (

!$ $ ! !& % ) $ #& 8% , ! ) ! :@A<

!& (

$

( %

! ()

!

& & & $% C # !

& 8% + :M44 ( ' !

, !

!

8%

$! !& ?

&

% 7

N

$ $

!

# ($

'

( +

'

" '

*

:M4: & ! % ! $

! !

% .

!

!

(

+ L

!

!

( D !&

)

' !

!

%

+

'

% 8% , ! '

'

'* ! (

'

9

7& !

! '

)

!

$ ! & $ ! + ! # ' )

= !

'& ! ' >

% % L &!

) ?

'

' & ! ) % 8% , ! & ! !

$

%

' #

!

36 ' '

& ( ;G

!

& %9 :M43% 9 # I %I ) * ! '


#

) ( '

!' !&

! ! $ ( :@AA 3< ( % 7 $( 9 ! 7

! :M4B% ! @%

! % :M4B !

9

9 ) % '

#

'

( $!

#&( $!

& !' )

%

$! ( & (

:@AA

#&( ! !$ ! ! $ ! (

#& 9 9

!)

'

$( 7

N

!

%

!

% 9

!

&

!

$ & !

'

7

! & 7

% ;+% /

'

;+% ,

' !

! & & %

$ , 9 ! !& 9 ! 7 !

)! ! % 8% , ! ! & ' = ! ( % $ & %

:M45 9 ))

(

1

&

= #&

! ;G '! 7& ! )

8% . ) ! #

:M45 $

#

! % 9

' )

9

!

&

+ :A%

$ !$

#

')

$= % 9 $

(

'

$

!

L "

8% , !

! # :M4@

L

%

L '

& J

'

7 )) ; 7

(

! $

% !


$

!

=

$!

!

!

%

$

!

9

# !

! !

:M3M 3A 7 ! (

(

' :5

! % )

!

' &

# 9

( ! &

:M:3 ' ! ;:M3A=

$ ( ! % %

%

( !

! &* '

(

$ :M:3% & )

#

)

% $

& "

!

7

34

%9 #&

( !

! (

! '

)

)

%I (

,

. ! (

K

'! ! )

! 9

&

')

)

% '& !

&

)

%

! ,

9

&

&

#&

&

"

& && 7& ! %. ! $ !

'

9

( %

! ( !

'

$

!

;<% )

% $

=

9

% 9

!$ :M:<

"

#&

!&

'

% !

! -

& !

&

'

9 ! &

% :M:B

'$

! 9

7& ! !

-

! 7 ! !

9

) '

!

& )

%9 ! )

%

# ;:M:B% !

! $ &

36%= N 8 ( ) ' N #


( &

$ ! %

9

' &

:M:B !( !

! "

!

(

#

$(

' &

' !

$

$

+

% .

! !

)

'

' # '

!

#

!

" $!

%

!

$ '

% 9

) 34 $!

K

+ $$

!

% . ! $

'!

% !

!

%

' '

' :M3:

' &

"

' ! %

$

'

$! $&

% % ;7 /,

7 9

%= ' &!

! % !

# !

( '* $!$

'

!

(

) $

% 9 !

(

)! '

+ ! L

! ;

8% , ! ' 7& ! '

! 1

)!

' !

&

(

( ! )' ! ! , ,

#&

%

))

R

' ' =% $

* !

&

&

( !$

% R% ,

(

!

!

& $

'

J> +

' ! &

!

( & &)

% 8% , !

!& )

$ ) &

?% !


9 "

%

' *' ! 9

&

! $ ! %

)

# ( & '

& '

! !

!

!(

#

9

& 8% , ! !

%/ ! % $ $

&

'

!

(

&

:M3:

'

; ' !

)

!

=

'

!

'

! !

! :M3:% &# &

! &# :B , !

% '

R %. (

% (

! 9

5

!

' (

& +

'

+ 7& ! $

9 ,

$

(

!

!

!

%

8%

, #

!

!

' '

!

%9

!

(

% :M3: &

$

!

# 8% , !

% ) G

!

—

!Ž8

; ))

!

= $

(

# %

% 9

! ' ! & + $

' %L & '

! :M33% %L

') 7& ! (

!

33 ' & & !

& %

!

(


) 9 ! % ' ! ( ' ! G + L

! (

)% #

&

"

(

! 8% 7 ) :M36 $ (* ! R

% ! % :M3<

9 L

!% (

' (

!

.

% % '& !

!

!

!

%

"

9

!

%

:M3B ' ! :M3B

&

!

$

% 8% , ! !

'

! ! 9

) * ! ! % ( 8% , ! % 8% , !

&

%

& !

!

(

"

! '& $! , !

# '

% !

) %

$ # !

# $!&

# 9 !

9 #

' '

8% , ! " & ) &

% &

)

.

#& ( $

! % &

$

9

% ( '

&

9 :5

R

'& ! !

! ( % :M3B ! 8% . ! % ' , ! ' 8% . ( *

( 8% , !

&

! !

# '

&

L

! %

! )) %

7& !

' (

7& ! (

'

'

!

! ' ! ! ! ' ! )

:M35 !) ' & ! )

&

( # ' & ! % :M35% !$ #& ! $ !

:M3:


# ! %L (

!

! '

! % )

! &

) $

+

&

&

! 9

$

$ !

<%

' '

') !

'

&

)

% !& %

! &

&

% $+ !

3<

' !

!

'

! % :M35% !& !)

R %. ! 9

&

&

'

( !

&

%

:M35% ( % & + ( '

3B

" 7& !

9 , & !

)

%

!

&

% !$

% %

! +

34 :M35 9

:M3M

:M35

R

$

!

:M3@%

' % -

! :M3M '

&

˜

#

&

&

% % :M3@ ) (

(

'

:M3@%

34 ' % :M3@% !

& L #

)

% :M3M%

:6

" !

!

%

3%=

# ! !

#

( :M

! # !

!

;:M3A%

! %

#

$ %9 )

,

' 9

'&

' ! ! 9 !

'

8% . (

9

,

7 ! * !

+

% . !

'

% !

1

)

# !

# ( ;:M<: :M<3= !

% . ! ! !

K +%

' ! #& & ( % :M<4


&

& R '& $! $ )

')

!

% 9 &

:M<<

%

9

&

#& 8

$ !

' $

( '$

$ 9

7

&

( '

% !

! % (

%


Angi János II. Katalin és a román fejedelemségek














Pete László A királyn katonája. Türr István a krími háborúban ™") !

8

)

& !

! $ ' (

& . ( * !(

%%% – 7 %™: :MB5% '

<:

!

! !

% &

& L 8

H !( !

! !

!

%

! +

!

&

!

. !

:A

%8 ' & & " '! ! #& $ %

5 ! ! "

'& # $ 1

% :M6A%

' +

, &

$

(

)

'

$&

( &! " ! $ ! %

' !

(

# !

( ' & !

& !

'&# !

% )

:MB<% '

! %

$ !

%

%

!$

+

% *

! (

7

:M3B %

' &

% &) J R :M54 &!

& 8

#

! ' ' !

L % ")

%

! #

$

& (

9

( (

")

:A

' $ ! (

* 33 %

:M6A% &

' $ $

!

$

9

! %

& & )

:M6A

"

Türr: Arresto 47. Magyarul: Türr: Emlékeimb l 1903. október 29. és Gonda 24–25.

!

! ' % )


!

!% !

! !

%

,

I ! ) % 8 B4-:44 '$ . ! '& ! $ ( # ( ) $ & & % ! ! '$ % , . 7 ! '$ R D ! K ! '$ % R 8

! ( % R

' $š ! $

(

") & % )

) $ $ ! * '

(

1 &

") 8 R !

!

,

( J

( ! * ! :MB6

!

!

&

'% š

)

# !& )

!

'$ %3

& ,

")

% &

(

! š

! ( $ & % ™") $ ( ) )! %™ ") '$ ! ' , ") ! ! %, ( ' ! ! ! ! (

!

! * #

) % $

/

%

! !

š

#

%< š

'

( % 8 $

1

!

>

! )

3

-

#

!

2

- (&

? &

$ %

R

'

( .

Veress: passim; Pap–Szalczer: passim; Berzeviczy: I. 403–406., II. 269–281.; Csorba: 352–396. Klapka: 406–410.

&


$ '

'

. #&&

* 8

( ( , !

I ( (

% %1 N

%

& %" $

! G ! ! &

(* ( & (

! ") %–

% ' !

!

#& $

& !

) $

& # $$

%

&

(

& (

%

") G ' ! 1 H ( %6 ") :MBB% :5 ( ' %U ) ") ! < . . ! ! $

$ $

%

!

!

&

'

G

& ' $

&

&

' &

(

% :MBB% ( '

(

, #&!

( '& ! (

& (

(

%. $(

'$

(

$

&

) %

) )

& !

! ) ! ") J % , &

! !

)! (

) '& ! '& !

%

")

$ # !

R

!

!

:MB6 , ” '

!

K

'!

$( & $ ( ' , ” $ ' )

K $

Veress: II., 35-36.

%

'! &

% 9 ) % 8 ! (

&! * #& $ % ")

) % . ' ! ( ! &

:& !

4

)

$

% L 7

) '$

$ B3%

!


K

* !

&

' ")

&

$% !

&

!

&!

!

'

%

!

& ") !&

-

) -

!

)

!&

!

% ") $

(

&

%B I

1

! )

! !

(

& )

! #

%

$ %

&

! '

$

! % ") !(

%$!

!(

& ( (

%

'

( (

#&(&

!

$

:A

(

' ''

!( ") :M6A !

%

! % '

! )

!

'

5

'

33 $ ) (

$

$!$ &

1

!

$ ) ) !

$

%5 !

.

3@

! &

%

&

")

:MB<% '

( % G $ G )) :M6A &

! ! $

'

'

( $ ' !

$% G

! !

. G

(

&

!

' ™

™

:MB6% !

) !

%

% ! ) )!

$ ")

'' &

&

6

$ $% –

!

&# :6 '& ! $ G

5

)) !

$

#&

$ ")

Türr: Arresto 16–20., Türr: Emlékeimb l 1903. október 23. és Gonda 18–20. Türr: Arresto 21–40., Türr: Emlékeimb l 1903. október 25. és Gonda 20–23.

& !

(

%


&

)

*

! ")

& %

!

$

( ' )$ , !

%

! G

:MBB%

!

$ ' ( ") $ #&

!

3< ' ! %

)

&

' '

' !$ # '

) %

' ( (

'

! % $ ( J

!

&

)

!

! % ! K )

' ) % ' ! % ' G ' ! % ‘

!

!

$

'

!

!

$

, $ )

% R 'G

$ ! ! ' !

!

'

(

%

!

'$

' % ") '

$ !

8 $

& ) '

$

!

!

' % ,

&

!

$&

") !

% '

)

%

# $ (

) ! % G

' ! %.

# $ ")

!

&

!

)

!

%

' ' & &

! ") 8 !( $

%@ '& % 7

!

$

(

Lukács 102-105.

3A

) %

7

! !

!

' $


& ' ! ! N

%

)! %G ! !

' !( $$7 %8 $ & , . '! J 1 ! & % ") ! I $ ( $

$ $'

% '> ") % ")

( L

!

$ $! ) $! ) - ") ! $ !

( , 7 ?

:MB5% ' ! 0& !

!

33

!

!$ ) "

( %

& # & &

'

(

!

%

!

'& )

&

! !

1 !+ "

&

&

(

$%M !

' ! #

$! %

' ) !& %

.

")

D ! !

! J ) ( %

") (

'& $% !

!

8

' !$

#

' '& $!

%8 ) !& '

8

! !(

J:MBA ! (

# G .

" $ 8

%

!

! R

!

!

!

%

Türr: Arresto 46–55., Türr: Emlékeimb l 1903. október 29. és Gonda 24–26.

8


Rövidítések jegyzéke

G R

!

1 + -, ") J

") J I

$

J D > BC/ B = > <>AE> ?A F G, FHI J,JK% ! :A33-:A<@% G R J :M6M-6A % 8 L>0CMCN /OM NE=:AAAm3% R ! JPQ C? =% ! :A3B% R J N= / % ! :AM5% 1 1 & J") 8 ( ! :MBBmB5 % 8 L>0CMCN /OM NE=:AABm:% + N - , , ! J <>AE> / A ? = PMM= ?A > F G, FH % + :MA<% D C"- R R 0> > 0 R PQ > >C/0> B/ 0 / % › ! ! ! ! Ž +% % G % . :M53% ") 8 J $% 8 <>AE> L/>-:A4<% 6-! 34% I , ! JD >AE> / A >C/ >O C

III A keleti kérdés a XIX. század második felét l 1914-ig


Bebesi György Oroszország, a pánszlávizmus és a Balkán a XIX. sz. utolsó harmadában Oroszországnak a XIX. század utolsó harmadában folytatott Balkán-politikáját a krími háborúban egykori szent szövetségi partnereit l elszenvedett, katonai volumenében nem túl jelent s, ám politikai és hatalmi presztízsében kétségkívül megalázó veresége határozta meg. A háborút kirobbantó és a nemzetközi körülményeket teljesen hibásan felmér I. Miklós helyébe lép új uralkodó, II. Sándor számára világos volt, hogy a nemzetközi túler vel szemben a háborút be kell fejezni, és 1856. március 30-án Párizsban békét kötött. Ez a béke nagyrészt annullálta azokat az eredményeket, melyeket Oroszország a század els felének sikeres háborúinak eredményeképpen vívott ki magának a Török Birodalommal szemben, s megrendítette a birodalom addig kivívott balkáni pozícióit is. A szerz dés szerint ugyanis valamennyi elfoglalt területet vissza kellett a törökök számára szolgáltatnia, a nagyhatalmak kollektív védnökséget vállaltak az Oszmán Birodalom keresztény alattvaló felett, a szultán fermánban biztosította a nem mohamedán alattvalók személy és vagyonbiztonságát, a Fekete-tengert semlegesnek nyilvánították, egyetlen nagyhatalom sem tarthatott itt flottát, s ez nyilván els sorban Oroszország érdekeit sértette. A dunai fejedelemségek felett a korábbi orosz protektorátus helyett nemzetközi ellen rzés jött létre, s talán a cári monarchia számára legfájdalmasabb pontként a part menti er dítményeket le kellett rombolni. Bár Izvolszkij külügyminiszter megjegyzése szerint a „krími vereség Oroszországnak annyi, mint a medve talpába gombost t szúrni”, azonban egészen nyilvánvaló volt, hogy a diplomáciai bagatellizálással szemben a cári monarchia erkölcsi, katonai és politikai presztízsében is súlyos vereséget szenvedett, elszigetelt helyzetbe került, s rákényszerült a modernizáció folytatására, azoknak az elkerülhetetlen reformoknak a meghozatalára, amelyek Nagy Katalin és I. Sándor óta félbehagyatva várattak magukra. A ’70-es évek közepéig Oroszország érdekl dése inkább a Távol-Kelet felé fordult, s Japán, illetve Kína tekintetében fejtett ki aktivitást, a Balkánkérdést a békés diplomácia szintjén kezelték, s els dleges céljuk volt a párizsi béke után kialakult, elszigetelt, számukra hátrányos helyzet háború nélküli feloldása volt. A tapasztalt diplomaták 1870-ig sikeresen oldották meg azokat a problémákat, amelyeket katonai eszközökkel a birodalom az ’50-es években képtelen volt, így Oroszország a nemzeti egységfolyamatok megvalósítása során vívott háborúkból kimaradt, illetve rendre semlegességet tanúsított, s nagyhatalmi befolyását a ’70-es évek elejére fokozatosan visszanyerte. Az 1870-1871-es


porosz-francia háború kit n alkalmat kínált a Krímben elszenvedett kudarc legmegalázóbb következményeinek felszámolására: Gorcsakov herceg 1870. március 15-én keltezett jegyzékében, melyet a párizsi békét aláíró hatalmakhoz intézett, világossá tette, hogy Oroszország számára a fekete-tengeri flottatartást és er dépítést tiltó passzusok elfogadhatatlanok. A dokumentum normál körülmények között casus belli lett volna, de adott esetben Anglia a háborút nem merte egyedül vállalni az egyre inkább meger söd , dinamikus katonai és ipari reformokat végrehajtó orosz birodalommal szemben. Az egységes német császárság kikiáltása alapvet en új helyzetet teremtett a nemzetközi viszonyokban, mégis az 1870-es londoni konferencián a nagyhatalmak elfogadták az egyoldalú orosz felmondást azzal a kiegészítéssel, hogy a párizsi szerz dés újabb módosítására csak valamennyi aláíró fél egyetértésével kerülhet sor, s hozzáf ztek egy kiegészítést, mely szerint békeid ben hadihajók a szorosokon csak a szultán engedélyével haladhatnak át. Ezen a ponton érinthetjük a pánszlávizmus kérdéskörét, annak a balkáni folyamatokban játszott jelent ségét. Maga az sszláv eszme egy bonyolult, id ben és térben különböz helyeken és területeken keletkez szellemi rendszer, amelynek egyes irányzatai különböz hangsúlyokkal és módon képzelik el az európai szlávság jöv jét. Furcs, de Oroszországgal kapcsolatban nem szokatlan módon a kérdés els feltev i nem oroszok, de még csak nem is szlávok voltak, hanem a Nesztor skrónikát német nyelven az 1700-as évek végén kiadó Ludwig August Schlözer, aki el ször publikált a szlávok európai jelent ségér l, s többször leírta, hogy a jöv a szlávoké. Hasonló gondolatot fogalmazott meg 1784-ben megjelent munkájában a Rigában lelkipásztorkodó Johann Gottfried Herder, aki a szlávokat a jöv vezet európai nemzeteként aposztrofálta, s mellesleg ebben a dolgozatában fogalmazta meg a szlávságba ékelt nyelvi szigetek elt nését, így a magyarság pusztulásának gondolatát is. A szláv összetartozás gondolata a nemzetté válás folyamata során szinte valamennyi érintett etnikum körében megjelent: a horvát Ljudjevit Gaj 1830-as évekbeli publikációiban egy egységes illír gyöker délszláv nemzet gondolatát vetette fel, s úgy vélte, a Vilna-Várna-Szkutari vonaltól délre mindenki illír sökt l származik, tehát nemcsak a szlovének és a horvátok, de a szerbek és a bolgárok is. A szerb Vuk Karadzsics is a nagy délszláv eszme b vkörében tevékenykedett, kett jük munkásságának eredménye, hogy a jelenleg éles aktuálpolitikai szembenállás fényében talán furcsa módon, de a szerb és a horvát nyelv között nincs lényegi különbség, ugyanis a korai nyelvtani munkák a ragusa-dubrovniki nyelvjárást választották közös irodalmi nyelvnek.. Az ukránok közül a történész Ivan Kotlarevszkij és a kiváló költ , Tarasz Sevcsenko nevét érdemes megemlíteni, akik megteremtették az ukrán identitástudat és nemzeti nyelv alapjait. A bolgár szláv öntudatot egy kárpátaljai


magyar emigráns, Hucza György ébresztgette, aki Oroszországba vándorolt, és ott a Jurij Venyelin nevet vette föl. „Nagyvonalú” történelemkoncepciója szerint mind a vikingek, mind Attila hunjai szlávok voltak, de nézeteire a közgondolkodás csak a bolgár egyház 19. századi megalakulása után reflektált. A ruszinok körében felbukkanó szláv öntudat szinte egy az egyben lefordítható az orosz birodalom iránti áhított tiszteletre, amelynek uralmát szívesen felcserélték volna a magyar fennhatósággal. A korai pánszlávizmus legjelent sebb alakjának általában a szlovák Ján Kollárt tekintik, aki Pesten evangélikus lelkészként tevékenykedett, de cseh nyelven publikált és a nyugati szlávok kulturális azonossága mellett érvelt egészen addig, míg ki nem derült, hogy ezt a nyelvet a fels -magyarországi megyék szlovák lakossága nem érti. Az 1830-as évekt l jelentkez szlovák értelmiség, Stur, Hodza és Hurban szembefordultak a cseh nyelv gondolatával és egy középszlovák nyelvjárást emeltek az irodalmi nyelv alapjául. A szlovákok is az Orosz Birodalom keretén belül szerették volna tudni magukat, akárcsak a ruszinok, az általuk gy lölt magyar fennhatóság helyett. A különféle pánszlávista irányzatok és nézetek el ször az 1848-as prágai szláv kongresszuson sorakozhattak föl és ütközhettek meg egymással. Itt kiderült, hogy vannak olyan szláv vezet k, pl. a cseh Jan Palacky, akik népük jöv jét az osztrák birodalmon belül képzelték el, megjelent az ausztroszlávizmus, de megjelent Bakunyin forradalmi pánszlávizmusa is, amely egy kissé megel zve Lenin „leggyengébb láncszem” elméletét, a legkevésbé fejlett szláv népekben látta egy jövend forradalom élcsapatát. Magában Oroszországban a pánszláv gondolat csak a 19. század közepét l bontakozott ki. Gyökerei a szlavofilizmusból, a kincstári népiségb l, és a történeti konzervativizmusból vezethet k le, legjelent sebb képvisel iknek Homjakovot, Pogogyint és Katkovot tekinthetjük. A különböz orosz szellemi irányzatokat e tekintetben egységesít alapgondolat a balkáni szláv testvérek iránti szolidaritás volt, akikhez kett s szállal köt dtek: etnikailag, s vele ugyanolyan súllyal vallásilag is. 1858-ban alapították meg Moszkvában a Szláv Jótékonysági Társulatot, amely az els hivatalos össz-szláv szervezetnek volt tekinthet . 1868-ban létrejött a pétervári szekció is, majd 1869-ben Kijevben, 1870-ben Odesszában alakultak új filiálék. A társaság koncepcióját talán a legjobban Homjakov levele tükrözi, aki 1860-ban azt írta a balkáni szlávoknak, hogy egyrészt tartózkodjanak a káros nyugati befolyástól, másrészr l az önálló akcióktól, s csak Oroszország segítségében bízzanak. 1867-ben Moszkvában szláv néprajzi kiállítást rendeztek, ezt szokás a második szláv kongresszusnak tekinteni, itt a katolikus nyugati szlávok és az ortodoxiát hangsúlyozó keletiek nézeteltérései kerültek a felszínre, de ez nem volt olyan jelent s, hogy a szláv együttm ködést megbontsa, már csak azért sem mert a szlovákoknak és a


cseheknek az osztrák-magyar kiegyezés után nagy szükségük volt küls támogatásra. A század második felére a szlavofilizmus és a pánszlávizmus fogalma összemosódott – el ször egy 1861-es levélben Igor Kovaljevszkij nevezte pánszlávoknak a szlavofilekeket – annak ellenére, hogy a klasszikus szlavofilizmus hirdet i nagyon határozottan elutasították a pánszláv eszmét, abból a meggondolásból, hogy nem szerették volna a birodalmat idegen népekkel b víteni, mert felismerték, hogy a korábban meghódítottakkal sem képes boldogulni, másrészt a fejlett nyugati szlávoktól is féltették az orosz szupremáciát. A kifejezés azonban szalonképesebbnek t nt, mint a birodalmiságot és agresszivitást felvet pánszláv gondolat. „A valamennyi szláv egy államban és egy uralom alatt” elve sohasem vált az orosz birodalom hivatalos politikai doktrínájává, de az orosz konzervatív értelmiség nagy részének gondolkodásában 1917-ig jelen volt. Az orosz pánszlávizmust címszavakban etnocentristának, államközpontúnak, ideologikusnak és vallásosnak jellemezhetjük. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy az Orosz Birodalom hatalmi politikájában és balkáni terjeszkedésében az 1870-es évekig a pánszláv eszme nem játszott semmiféle szerepet, annál inkább sem, mert csak az ’50-es évek végén formálódott ki. Oroszországot jól felfogott hatalmi, kereskedelmi, területszerz és biztonsági érdekei vezették a balkáni terjeszkedés alkalmával, amihez jól jött politikai fügefalevélként a szláv szolidaritás és vallási összetartozás tudata, amely ideológiailag er sítette meg a század utolsó harmadától a birodalom külpolitikai törekvéseit. A szláv szolidaritás gondolata a legmegfoghatóbban és leglátványosabban az 1877-1878-as orosz-török háborúban nyilatkozott meg. Az esemény el zménye az volt, hogy még 1875-ben Hercegovinában, majd Boszniában törökellenes felkelés robbant ki, némi osztrák biztatás mellett, és ebben már nemzeti alapon szervez dött, politikai függetlenséget követel szervezetek is részt vettek, így pl. a szerb Omladina (Ifjúság) Boszniában. 1876-ban egy délbulgáriai felkelés csatlakozott a törökellenes hullámhoz, s ezek hatására a félig szuverén kis szerb fejedelemség hadat üzent, s megkísérelt szerb testvéreinek segítséget nyújtani. Ebben a helyzetben Oroszország nem lehetett passzív, de eleinte csak önkéntesek, tisztek és pénz küldésében merült ki támogatása, ami a Török Birodalom még mindig jelent s katonai potenciáljával szemben kevésnek bizonyult. Ugyanakkor a két érintett nagyhatalom, Ausztria és Oroszország alkalmasnak ítélte a helyzetet a Balkán felosztására vonatkozó ambícióik megvalósítására, amelyet az utóbbi természetesen Szerbia megsegítésének gondolatával kötött össze. 1876 júliusában II. Sándor és Ferenc József reichstadti találkozóján felmerült, hogy a konfliktus lezárásaképpen Oroszország visszakapja az 1856-ban elvesztett Dél-Dobrudzsát, Bosznia-Hercegovinát pedig felosztják a


Monarchia és Szerbia között. A Balkán felosztásának látható jeleire Anglia is megmozdult, összehangolt fellépést javasolt a konstantinápolyi követeken keresztül a Török Birodalomban él keresztény alattvalók védelmére. II. AbdulHamid szultán azzal kívánta megel zni az európai hatalmi igényeket, hogy alkotmányt hirdetett ki az országban, amely elvben minden alattvaló egyenjogúságát és sérthetetlenségét biztosította. Oroszország és Ausztria azonban ett l függetlenül már elhatározta magát a cselekvésre, annál is inkább, mert nem bíztak az oszmán reformok valódiságában. 1877. január 15-én a két hatalom Budapesten titkos megállapodást írt alá, amely úgy módosította a reichstadti megállapodást, hogy háború esetén Oroszország létrehozhat egy vazallus államot, Ausztria pedig megszállhatja Bosznia-Hercegovinát. A konfliktus kirobbanásához a formális okot a londoni orosz-angol jegyz könyv elutasítása okozta, ebben a keresztény hatalmak Törökországtól formális deklaráció helyett valódi reformokat követeltek. A háború a szokásos két hadszínteres koreográfiában indult, és er s orosz katonai fölény érz dött a hadm veletek kezdetét l. Nem részletezve a háború katonai eseményeit, az orosz csapatok már Konstantinápoly határában jártak, amikor 1878. január 31-én aláírták a fegyverszünetet, s ez alapján a török f város egyik el városában, San Stefanóban február 19-én megkötötték a békét. Ennek értelmében Románia, Szerbia és Montenegró függetlenné váltak, a bolgár egyház fennhatósága alatt álló területb l létrehozták a Bolgár Fejedelemséget, amely formailag a török vazallus állama volt, lényegében azonban adófizetés fejében teljes függetlenséget élvezett. Ezzel teljesült a balkáni szláv népek régi álma, több évszázados török uralom után függetlenné váltak. A béke azonban ebben a formában sértette Anglia érdekeit és megsértette a budapesti egyezményt is. A brit flotta már február 13-ától a térségben tartózkodott, mert nem volt számára kívánatos, hogy a teljes Balkán és vele a tengerszorosok orosz kézre kerüljenek, Ausztria pedig a létrehozott nagy szláv állam, Bulgária miatt aggódott, mert ezzel precedenst látott saját szláv nemzetiségei számára. Az angol és osztrák diplomácia rá tudta kényszeríteni a háborúban 200 000 embert veszt és kimerült Oroszországot, hogy Berlinben, Bismarck házigazdasága mellett módosítsák a békét. A június 13. és július 13. között ülésez kongresszuson kemény diplomáciai küzdelem után megszületett a megállapodás, a Nagybolgár állam kb. egyharmadát, Thrákiát és Macedóniát visszaadták a törököknek, az összezsugorodott bolgár vazallusfejedelemség mellett a maradék területekb l létrehozták a közvetlenül a szultántól függ Kelet-Ruméliai F kormányzóságot. Oroszország megkapta Besszarábia déli részét, Romániát Észak-Dobrudzsával kárpótolták. A három újjáalakult balkáni állam megtarthatta függetlenségét, a Monarchia pedig megszállta Bosznia-Hercegovinát és a novipazári szandzsákot. Bulgária kés bb korrigálta területét, mert Kelet-Rumélia 1885-ben egyesült a


fejedelemséggel. Furcsa módon az egyesülést a nyugati hatalmak támogatták és Bulgária eddigi legnagyobb patrónusa, Oroszország ellenezte, mégpedig azért, mert az aktuális bolgár fejedelem oroszellenes volt. Az is tény, hogy a század végére az orosz cár visszaszerzi befolyását Bulgária kérdésében. A Balkán – sok megoldatlanságot hordozó 19. századi története ezen a ponton Oroszország szempontjából lényegében véget ér: nagyjából a félsziget keleti felét ellen rizte, Ausztria pedig a nyugatit, valahogy úgy, ahogy Nagy Katalin és II. József is elképzelték 1787-es híres krími találkozójukon. A Balkán teljes megszerzésének és orosz uralom alá vonásának, vagy ott a pánszláv szellemiség jegyében orosz vazallus szláv fejedelemségek kialakításának ennél több politikai realitása nem volt, s nem Oroszország, nem is a beteg Török Birodalom, még csak nem is a balkáni szláv népek miatt, hanem a nagyhatalmi ellenállás, érdekérvényesítés és egyensúly-fenntartási törekvések miatt. Oroszország az eltelt évszázadban többször is megszerezhette volna a félszigetet és h n áhított szorosokat, ha ez nem ütközik a többi nagyhatalom er teljes ellenállásába, amely egy ízben, a krími háború idején a birodalom számára megalázó kudarcot is hozott. A balkáni népek függetlensége csak az els világháború el tt vált – két újabb Balkán-háború árán teljessé – s csak az els világháborút lezáró békerendszer teremt alapvet en új viszonyokat a térségben. A balkáni szláv népek tudatába azonban Oroszország, mint szellemi és etnikai testvérük, szószólójuk és védelmez jük, érdekükben háborúk vállalója, mélyen beleivódott, s része jelenlegi nemzeti tudatuknak.


Hornyák Árpád A berlini kongresszus és Szerbia :M@M% &#

$ )

>

?

!

#

% ) & , ,

$ :M@@m@M

-

#

' , '

% ! $!$

! ')

#

$

$ $

) .

L

! . !

H .

( & &! :M@@% & !

9

% 9 !

%

!

$ '

!

%$, '

& !

K

:M@5% &# ! , ' ( $

$ !

%:

!

,

')

L & ) *

& , )

, 1

, '

) %

'

1

% ' !

, ' ! ‘

$ $

)$

' )

! % )

Ignatyijev tábornok, a bécsi orosz megbízott, akinek oroszlánrésze volt a San Stefano-i béke el készítésében, ezt a nagy szláv államra vonatkozó tilalmat úgy interpretálta a szentpétervári német követnek, Schweinitz-nek, hogy az csak Szerbiára és Montenegróra vonatkozott, és soha nem gondolták volna, hogy a Monarchia kifogásolná az autonóm Bulgáriát. Srbija 1878. Dokumenti. Priredili: Mihailo Vojvodi , Dragoljub R. Živojinovi , Andrej Mitrovi , Radovan Samardži . Beograd, 1978, 227. o. Schweinitz Bülöwnak 1878. 04. 04. (A továbbiakban Srbija 1878). Összecsengett ezzel a bécsi orosz nagykövet, Novikov véleménye, aki arról próbálta meggy zni Andrássyt, hogy a Monarchiát egyedül Nagy-Szerbia részér l fenyegethetné veszély, és Bulgáriától nincs mit l tartania, s t, a megnövekedett Bulgária voltaképp biztosíthatja a Monarchiát Szerbia túlzott megnövekedését l. Ocbo o de e (o "ap o e$ko" "a, .3, Mock a 1967. 512-513. Idézi: Duško M. Kova evi : Diplomatska borba Srbije za o+uvanje tekovina Drugog srpsko-turskog rata. In: Drugi srpsko-turki rat 1877-1878 i oslobo,enje jugoisto+ne Srbije. Beograd, 2001.


$ % 9

!

! '

(

& >

'

$

? #

)

!

%

! ) C

$

%

&#

) '

L

1

G

! '$

% ! $0S >RC

! !

0@ B

')

)!

$

'&

<

!!

)

%

) * $ "

)

$

%

&

3

!

' !

%6 $ ('

! ! ('

&

% I

! )

! :M@M% L

L 7& !

' 6 )&

' $

! %

&#

$ !

'& ! 1 !

%5 1

( !

& <4 >

?

#

%

! ! 7 . K

&

% 9

!

% L

(

+

C ! %B #

' !

$ $

!

&

! %

( !

)

( %

) !

2

! !

&

!$

#& ! !

( $

Akik 1877. május 24-én már deklarálták a függetlenségüket. Akik a balkáni nemzetek közül egyedül rendelkeztek a teljes állami függetlenséggel. 4 Az er viszonyokat jellemzi, hogy a kongresszust megnyitó ünnepi ebédre a császári udvarba csak a nagyhatalmak képvisel i kaptak meghívást. A záró ünnepi ebédet azonban a kicsik már a nagyokkal együtt fogyaszthatták el. Srbija 1878. 549. o. Risti- beszámolója a kongresszusról július 12-én 5 Angol-orosz titkos megállapodás 1878. május 30. Srbija 1878. 363. o. 6 Mellesleg, ugyanezen a napon London elérte a Portánál Ciprus átengedését .felsége Birodalmának 3


" '

!

(

)

! (

!

+ ' $ #&

% , &

& '& $! ( # ! )

%

$

$ ,

( % & !

(

% œ

.

)

!

%

'!

,

#

#

"

$

* !

$!

$! +

, $%@

&

( )! !

!

& J %

# !

' (& '

!

'& ! ) ! )

9 !

:44444 . 9 &# +

S• , 9 ž ! * :M@@

, %A 9

! $

( + %:4 , #

7

!

# &

:M@5% !( # ) ,

S %M ! ) 88 , ! (& ( & ') ! !! $ '

:3

9

! &# !

6 9 !

$ ' % +

+

. % . , D $

$ $ ' ( # !

$

1876. október 31. Milorad Ekme i : Diplomatske pripreme rata Srbije protiv Turske 1877-1878. In: Drugi srpskoturki rat 1877-1878 i oslobo,enje jugoisto+ne Srbije. Beograd, 2001. 34. o. 9 Ekme i . Im. 37. o. 10 Plevnát jórészt azok a török er k védték, amelyeket a Török Birodalom korábban kénytelen volt kivonni balkáni tartományaiból. Részben ezzel magyarázható kemény helytállásuk. 8


$( ! :< !( %:: I ) :M@@% ! ! , # %:3 , *$ :M@5 ! % , . '& ( ) ! * ' %:< :M@@ •, ' ! * $% ! ! " ! 9 ' . 1

$( *

& !%:6 , )

!( 7& ! ,

! ! !

! ! %L

&

%

+

:M@@ !

! $$

%. !

$ ) ,

') ' 1 )

:B

) '

!& $

(

'

:M@M% &

! J

% $

%

11

! & $ '

' 9 !

,

* K

% J .

& '

!

!(

) %

' ! )

#

! •

A szerbiai belpolitikai helyzet sem tette igazán vonzóvá a hadbalépést, mivel a hatalmon lév liberális párt ellenzéke, a konzervatívok határozottan ellene voltak annak, hogy ismét háborúba sodorják az országot. A konzervatívok már az els szerb-török háború alkalmával is ellenezték a hadba szállást, mert nem látták esélyét a gy zelemnek. edomir Popov: Politi+ke prilike u Srbiji uo+i Drugog srpsko-turskog rata. In: Drugi srpsko-turski rat 1877-1878 i oslobo,enje jugoisto+ne Srbije. Beograd, 2001. 10-11. o. 12 Bár már októberben elhatározták, hogy legkés bb hat héten belül belépnek a háborúba Oroszország oldalán. Vladimir Stojan evi : Drugi srpsko-turski rat za oslobo,enje srpskog naroda u turskoj 1877/1878. In: Drugi srpsko-turki rat 1877-1878 i oslobo,enje jugoisto+ne Srbije. Beograd, 2001. 3. o. 13 Ezt támasztja alá a két szláv fejedelemség között 1876. június 16-án Velencében kötött politikai és katonai egyezmény, amelyben a két fejedelemség a hadm veleti területek felosztásával lényegében politikai értelemben is kinyilvánította, mely területekre tart igényt. A megállapodás értelmében Montenegró parancsnoksága alá Hercegovina, míg a szerb hadvezetés alá az attól északra és nyugatra es (vagyis boszniai) területek tartoztak. Balkanski ugovorni odnosi 1876-1996. Dvostarni i višestrani me,unarodni ugovori i drugi diplomatski akti o državnim granicama, politi+koj i vojnoj saradnji, verskim i etni+kim manjinama. I. (1876-1918). Priredio Momir Stojkovi . Beograd, 1998. 36-40. o. (A továbbiakban Balkanski ugovorni odnosi) 14 Srbija 1878. 588. o. Jovan Risti- beszéde a Szkupstina titkos ülésén 1878. július 25-én.


,

& &

( & ) !

9 9 ) & ( %U &

%

* > ' $

%:B

'

%N ( # & ( % $ , , ' " %:5 , ( $ $ , D :M@M & '

'& !!

! * # !

)

% $

&

!

!$ !

) :

) (

$ (

!

,

'

! S ( )

, '

%:@ , '

( !

) LŸ

&

$% :M@M !

! * , )

#

? '&

:A

! LŸ

, 1 !(

') (

'

%:M U

$ $

!

%34 15

Srbija 1878. 5. o. A február 1-jei minisztertanácson pedig eldöntötték: elküldik megbízottjukat a cárhoz, hogy kieszközölje jóváhagyását Ó-Szerbának Szerbiával történ egyesítéséhez, illetve, hogy Boszniának és Hercegovinának, ha már nem lehet Szerbiához csatolni, biztosítsák az állami függetlenségét, vagy legalább az autonóm státuszt. Zapisi Jevrema Gruji a knj. 3., Beograd, Srpska kraljevska akademija, 1923. 316. o. 16 Vladimir Stojan evi : Srbija i Bugarska od Sanstefanskog mira do Berlinskog kongresa, Beograd, 1986. 31. o. 17 A szentpétervári szerb megbízott, Miloslav Proti- 1878 tavaszán, március 14-i jelentésében arról számolt be, hogy az oroszoknál els helyen vannak az orosz, második helyen a bolgár érdekek, és a szerb szempontok csak a harmadik helyen szerepelnek. Proti- hangsúlyozta, hogy a szlavofilek többsége szerint nem létezik Ó-Szerbia, csak Bulgária. Srbija 1878. 150- 154. o. 18 Ez azért is fájó volt a szerb kormány számára, mert 1877 májusában a cár még azt ígérte képvisel jének, hogy bár Ausztria miatt Boszniában pillanatnyilag nem növelheti területét, de ÓSzerbiában terjeszkedhet. Idézi: Ekme i . Im. 28-29. o. 19 Niš megszerzése is nehezen ment. A szerb kormány küldötteinek az orosz vezérkarnál nagyon energikusan ki kellett állniuk a város megszerzése érdekében. Energikus fellépésük odáig fokozódott, hogy Milan fejedelem a város megszerzése érdekében kilátásba helyezte: akár a testvéri orosz hadsereggel is készek harcolni. Ez végül meghozta az eredményét). Srbija 1878. 591. o. 20 Bár a politikai vezetés óvakodott nyíltan hangot adni elégedetlenségének, Risti- mindenesetre szerencsésnek tartotta, hogy nem volt szabad a sajtójuk, mert ellenkez esetben ez oroszellenes hangokat ütött volna meg, ami hatással lett volna a közvéleményre, a közvélemény pedig a népre (a Balkánon 19. században ez a két fogalom még nem azonos) s a nép a kormányra. Ennek következtében Szerbiának le kellett volna térnie arról a politikai vágányról, amelyen haladt, s ami lehet vé tette, hogy végül is senkivel sem konfrontálódva csendben maradjon. Srbija 1878. 589. o.


’ ! ’ ! ' !

! .

9 &

.

9

L '

%I

!& &

&

& , '

. ! $

) &

!

#

% #& ))

! .

N !&

) ' D ž

! $ )

%3: ! % , S (

$ ')

% J

$

! %33 œ

. ,

&

•,

$$ % '& !

J

( ! D ž &!

! )

$ ! $ ! ' $ , , ' & ( ,

9 )

$ .

' %

.

&

$ ) ( 9

(

%3< ! %

' * %

!

% ! 9 $

21

.

! $! . %K > ! ? ,

#& !

%36

Srbija 1878. 36-39. o. Nem sokkal kés bb, február 25-i jelentésében pedig már olyan fokúnak ítélte a szerbek csalódottságát Oroszországban, hogy a legkisebb engedményt is elegend nek tartotta a Monarchia részér l, hogy Szerbiát teljesen a maga oldalára állítsa. Uo. 91-92. o. 22 Srbija 1878. 397. o. Risti- jelentése Gruji-nak június 10. 23 Srbija 1878. 494. o. Risti- Gruji-nak 1878. július 3-án. 24 Gorcsakov ezért, bár a Monarchia által megfogalmazott követeléseket túlzottaknak és elfogadhatatlanoknak tartotta, arra utasította a bécsi orosz képvisel t, Novikovot, hogy ne utasítsa el a követeléseket, hanem tárgyalásai során igyekezzen azokat a lehet ség szerint a minimumra csökkenteni, és így nyitva hagyni a lehet séget a további tárgyalások el tt. Srbija 1878. 254. o. Gorcsakov levele Novikovhoz 1878. április 11. Ezt explicitebb módon közölte egy másik vezet orosz diplomata, Alekszandr Jomini báró Proti-tyal, elmondva neki, hogy a cár fenyegetettségében úgy döntött: megpróbálja izolálni Angliát, és a Monarchiával történ külön-megállapodás révén,


, :M@M

!

! '*

.

!

&

,

& &

!

! 7 & )

)) (

!! $& S

.

!

))

' !

$ $ )) ! *

%

$ ) R %

! ! L

) S

9 !$ & ( +

M ,

&

' ')

. %3@ , , ' % . ! !

%

& !

&

! & D ž '& ! '

) ! %

)

.

D

. .

%35 !

! % D ž &# & ') '

( J *

%3B

'& ' D ž

.

(

( ()

( %

.

$

$

*

% ! )

& !

))

,

%3M

esetleg némi módosítás árán, biztosítani a San Stefano-i béke rendelkezéseit,. Srbija 1878. 270. o. M. Proti- távirata Jovan Risti-nek április 17-én. 25 Ugyanakkor nehezen tartották volna elképzelhet nek, hogy katonai jelleg egyezményt kössenek a Monarchiával. Srbija 1878. 246. o. Von Wrede jelentése Andrássynak Belgrádból 1878. április 10-én. Azt azért nem mulasztották el Oroszország szemére vetni, hogy nem segít nekik, s hogy az összes nagyhatalom kész volt bizonyos engedményeket adni Szerbiának, kivéve a cár megbízottját, mint például Trn és Pirot esetében 26 Srbija 424. o. Risti- jelentése Milan fejedelemnek június 19-én.. 27 Andrássy szemrehányással kezdte a beszélgetést, amiért Szerbia nem kérte ki tanácsát els hadba lépésekor. Úgy vélte, Szerbia megérdemelné, hogy a Monarchia sorsára hagyja. Risti- azonban ügyesen kivágta magát, mondván, hogy olyan mérték volt a háborús hangulat Szerbiában, hogy azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Amennyiben kikérik Bécs tanácsát, az csak rosszabb lett volna, mert - miután feltehet en negatív lett volna - kénytelenek lettek volna azzal ellentétesen cselekedni. Srbija 1878. 383-389. o. Risti- beszámolója a találkozóról Gruji-nak. - Egyébként Szerbia nem mulasztotta el a Monarchia tudomására hozni, hogy mennyire tiszteli, és ügyel érzékenységére. Ennek köszönhet en, dacára csodás gy zelmeiknek Ó-Szerbiában, és a kiváló lehet ségnek, hogy betörjenek Boszniába, a szerb katonaság nem lépte át a Limet és a Drinát. Srbija 1878. 372. o Milan fejedelem Andrássyhoz írt levele 1878. június 3. 28 Risti- kész volt a kompenzációra Novi Pazar-ért cserébe, Andrássy azonban kijelentette, hogy kompenzáció ide vagy oda, a területet Szerbia nem kaphatja meg. Novi Pazar önálló kérdés, ami


D ž '$ )) 8 ' ' '

& ! &

! $!

& (

% ! ) LŸ

! !

# (

(

& ) , ' $ J:= ! $! ! =%3A 3= I # %

, ,

#

,

% D ž %D ž# ( J , ' ! #

.

$ & .

! ;

!$! &

) % C

D ž

& &

' !

)

LŸ% K . %<4

# !

! D ž

))

! ! $&

! )) !

(

)

(

& % N ', ” %

'

I

'

% D ž 9

.

.

( #

(

!

' $

% '& !

$ & & , !

( ') $ # ) % 0 J

$

%

$

!

D ž !

! ) )) # (

!

% & )

! '! )

!

nem függ össze a Monarchia részér l Szerbiának nyújtandó támogatással Belgrád területi növekedésére vonatkozóan.. Srbija 1878. 386. o. 29 Risti- a félreértések elkerülése érdekében megemlítette a vámunió lehet ségét, de egyúttal el is zárkózott el le, mint új, és még nem tanulmányozott felvetést l. Andrássy biztosította, hogy felesleges az aggodalma. Oroszország ugyan felajánlotta neki ezt a kedvezményt, de a Monarchiának nem áll szándékában vámuniót kötni Szerbiával, mint ahogy katonai egyezményt sem. 30 Milan fejedelem hozzájárult a vasútvonal kihasználásának (üzemeltetési jogának) átengedéséhez a Monarchia számára, amennyiben az szintén kiáll a szerbek érdekében a Kongresszuson, és amennyiben az üzemeltetést nem maga az állam, a Monarchia végezné. Srbija 1878. 388. o


) !$

! $

!

'& !

! %, ”

&

) #

$ $ ;.

& ' !

%K ')

, D ž

"

* $

'

(

& , % )

& '&

$

!

I

. .

(

=%<:

&

&

,

%

. % 0

J

*

! &

(

I ! C & (

' $ ! =% D ž # (

' &

)

$ ;" )

(

&

.

%<3 $

!$ '

# '& (

! & %<< ' , &

' &

31

! ,

#

&

!

'

%

% ;

D

) * , , '

!

D ž % :M@M% &#

'& !

!

$

, !

D ž

' & &

!

$=

$ &

( !

!

.

$ $! 34 J>

$

& .

'

! )&

?% & .

9 )

.

% )

!

$

%<6

Srbija 1878. 393-396. o. Schwegel jelentése a beszélgetésr l. Röviden úgy foglalta össze a helyzetet: „Elfogadjuk Ausztria-Magyarország javaslatait, megszerezzük a szomszédos Monarchia támogatását, és lesz remény a San Stefano-i határokon túli területi növekedésre is; nem fogadjuk el, akkor minden kérdésessé válik, még a San Stefano-i határok is Nišsel együtt”. Srbija 1878. 400. o. Risti- Gruji-nak június 10-én. 33 Milan fejedelem jobban szerette volna, ha Bécs nem burkolózik hallgatásba, és helyesnek tartotta volna, hogy Risti- maga keresse a lehet séget a Bécsben elkezdett tárgyalások folytatására, nehogy a Monarchia félreértelmezze tartózkodó magatartásukat. Srbija 1878. 425. o. Milan fejedelem Risti-nek június 19-én, 34 Srbija 1878. 430-431. o. Risti- Gruji-nak június 20-án. 32


#&' !

) $

$(

'

&

, :M@M% &#

%

K 36

&

( '&

!

% .

& ! )

! D ž

%
1

#

%?<5 /

!

™ L ) !

' & )) %

. ' & ! ! $ )

&

! ,

D ž

$

$

%

)

& #&

& ')

$ ' ! # *& %<M

)

%
&!

&# 3M ) ' D ž

&#

!

G

ž

'

<

(

%

! ! ) &

$ !

' !

' &

$ , ”

, '

&

% ‘ $

9

%<@ D ž ! $& &

&#

, %

.

(

, . ' !$

)

$

& '

#

!

!

,

% %

) !

$

' ! % . ' ! 35

!$ D ž

! %I

!

,

$

Amire egyébként Oroszország képvisel je is határozottan figyelmeztette. Uo. Balkanski ugovorni odnosi. 111. 0. 37 Srbija 386-387. Risti- beszámolója az Andrássyval folytatott tárgyalásairól június 8-án. 38 Srbija 1878. 443. o. Risti- Gruji-nak június 24-én. 39 Srbija 1878. 443. o Risti- jelentése Gruji-nak június 24-én. A kérdés nem került még a kongresszus napirendi pontjai közé sem. Ennek kapcsán Risti- ismét tanúbizonyságát adhatta pragmatikusságának, annak, hogy képes mindennek a pozitív oldalát látni. Így a nagyhatalmi „nem”-re is volt pozitív magyarázata: mondván, hogy nem is baj, hogy a nagyhatalmak nem garantálják függetlenségüket, mert így legalább nem fogják abban a hitben ringatni magukat, hogy mások segítségére számíthatnak, hiszen a szerz dések, garanciák úgyis csak papírfecnik, amelyek a körülmények változásával értéküket veszíthetik, míg ha tisztában vannak azzal, hogy nem számíthatnak senki segítségére sem, akkor fel lesznek készülve minden eshet ségre, függetlenségük megvédése érdekében. Srbija 1878. 590. o. 36


& &#

M

&

&

( )

( %6: D ž ( .

%64 K

. # (

!)

!

!

%

!

%63

&

! (

' & ! ,

; L Ÿ. ( J ! &

# % ( ;L Ÿ+ , ' = &! ) $L + , & . % )) '$ & . ' 6< # $

( ' $ $ $ $%66 . ! ? ! %6B L D ž '& ! ! ' ! & ( ! ) ( ! , & ! ' ( !& J . ! ' !( ( %65 ( ! ( ( % & >

40

! #

' !

$ , .

!

!

)) !

D ž

; K% ‘%=%

&

%

% =% ' :M@M ! #

! $ ) ! & (& % . . )% D ž (

' J

&

+ '&

Srbija 1878. 509. o. Risti- Gruji-nak július 5-én. Uo. 511. o 42 Uo. 43 Palotás Emil: Célok és történeti realitás. Osztrák-magyar gazdasági törekvések a Balkánon a berlini kongresszus id szakában. In: Századok, 1979/6. 990. o. 44 A Monarchia balkáni politikáját ebben az id szakban, és e politika mozgatórugóinak részletes elemzését lásd Palotás Emil idézett munkájában. 45 Anglia belgrádi képvisel je egyenesen azon a véleményen volt, hogy a szerbiai vasúthálózatnak osztrák-magyar kezelésbe kerülése az els lépés Szerbia annektálása irányába. PRO FO 260/9 Jerningham belgrádi angol konzul Salisbury külügyminiszternek július 30-án. 46 Srbija 1878. 516. o. Risti- Gruji-nak július 6-án. 41


D ž )

!

.

$% !

! & )

M

, ' ))

$ '& ! ! ! ) %6M ,

(

) &#

# ,

#

$ 6@

))

(

%6A

( $

:M@M%

% .

&#

5

)

! D

)) , '

& #

%B4 '

,

&

' ! ! &* (& !

!) R $

! (

47

%$') &

,

')

'

A & %B3 N# % #& ') B4 ' !! >& & ?%B< .

& # ! , ' ! )' !

%B:

! '

()

') ! $! (

! !! )' ! $! ,

)

:A@ ,

LŸ I

&

' !! , ' + % . !

#& ! % $

Mondván, hogy nem is tudja, aláírhatja-e a konvenciót, illetve, hogy ha nem teszi ezt, aligha van más, aki megtehetné, tartva a Szkupstina ellenkezését l. Srbija 1878. 539-540. o. RistiGruji-nak július 10-én. 48 Andrássy valósággal feldühödött, mondván: nem keresked , hogy alkudozzon, és amennyiben nem írják alá a konvenciót, minden vonatkozásban a szerb határok ellen fog szavazni. Uo. 49 A szerb kormány és fejedelem végül kénytelen volt elfogadni a Monarchia támasztotta feltételeket, és július 7-én hozzájárult, hogy képvisel je aláírja Ausztria-Magyarországgal az egyezményt. Azt megel z en Risti- már kijelentette, hogy amennyiben nem kap határozott utasítást, hogy aláírhatja-e vagy sem, úgy nem vállalja a felel sséget a következményekért. Srbija 1878. 516. o. Risti- Gruji-nak július 6-án. 50 Egyébként mintegy 1200 zsidóról volt szó, és feltehet en sokkal inkább a következetesség vezérelte a nagyhatalmakat, mint a szerbiai zsidókkal szembeni méltányosság. Románia számára ugyanis ugyanezt írták el , ahol viszont tekintélyes számban éltek zsidók. Szerbiában a zsidók emancipálása elleni tiltakozás hátterében a kereskedelmi konkurenciaharc állt. A képvisel knek szinte kivétel nélkül kereskedelmi érdekeltségeik voltak, miután Szerbia társadalmi berendezkedésének köszönhet en az volt el kel és pénzes, aki kereskedett, így hát tartottak a zsidóktól, akik jobb árut olcsóbban kínáltak. 51 Srbija 1878. 472. o. 52 Srbija 1878. 517. o. A határmegállapító bizottság július 6-i tanácskozásának összefoglalója. 53 Milan fejedelem 1878. augusztus 10-i proklamációjában közzétette a berlini kongresszus július 13-i záróokmányának Szerbiára vonatkozó részeit, és értékelte ez elért eredményeket. A fejedelem elégedettségének adott hangot, hogy az ország korábbi területeinek több mint negyedével gyarapodtak, és a háború során felszabadított, szerbek által lakott területek jelent s részét


7

B6

D ž 9

& % , ) %D D ž & ')

$ *

!

!

! ( ) $ !

') '

' !

& & &

(& %B5 ,

7) &

! , !

$ 9 H

D ! & ')

.

%

!

! !$

%

$ !

&# )

$ :A4<

') & ) % 8! 1 !D

! D ž ( ) (

+ (

%BB

( &!

7& ! # (

% !

) &!

& (

%

megtarthatták. Balkanski ugovorni odnosi. Knj I. 135-137. o. Figyelemre méltó, de legalábbis elgondolkodtató, hogy a kiáltványban a fejedelem egy szóval sem emelte ki Bécs szerepét, míg Oroszországról a San Stefano-i béke kapcsán is a legnagyobb köszönettel emlékezett meg, noha tudjuk, mennyire csalódott a szerb vezetés a „nagy testvérben”. 54 Milan Obrenovi- fejedelemnek küldött beszámolójában Risti- meggy z désének adott hangot, hogy Andrássy segítsége nélkül, az angolok ellenkezése és Bismarck türelmetlensége miatt (aki már be akarta zárni a kongresszus kapuit – H.Á.) nem csak Trnt, de Vranjet is elveszítették volna. Srbija 1878. 538. o. 55 Srbija 1878. 547. o. Risti- Gruji-nak július 11-én. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem sokkal kés bb a belgrádi metropolita is „elfelejtette” megemlíteni a cárt hálaadó szertartásán, ami kiváltotta a belgrádi orosz diplomáciai megbízott neheztelését. Srbija 1878. 629. o. Persijani jelentése Girsnek 1878. augusztus 25-én. 56 Srbija 1878. 591. o.


Demeter Gábor A Balkán felosztására vonatkozó elképzelések a XIX. sz. második felét l 1913-ig !

!

!

&

' $

( $

'

&

:M@4

! )$ % '

$ )

$ % #&

)

$

$ !

'

!

$

$ % ($

!

%

' (& '

$

'

!

!

%: !

) $ '& $! !$ & !

=Q %

! &

!

# '

'

( $

' !

$ (

%U

! )

! &

) !

'

) $ !

'

(

$ ! ) % (

-

J '& $! $

! % $ $ ' 1

'

! !

(

'

'

!

' '

%3 1

Az orosz tervezetre jó példa Kapnyiszt memoranduma, vagy Muravjov és Gorloff 1899-es elképzelése, és az 1912-es orosz javaslat. Közös osztrák-magyar és orosz felosztási tervként lehet értékelni az 1881-es orosz-osztrák-magyar megállapodást, az 1897-es Goluchowski-Muravjov paktumot megel z memorandum-áradatot, Beck, Aerenthal, Goluchowski tervezeteit, melyek a Balkánt az osztrák-magyar és az orosz fél érdekszférájába sorolták be. Az olasz tervezetekre példa Dandolo, Greppi, Nigra és Garibaldi elképzelése. 2 Report of the International Commission to inquire inte the causes and conduct of the Balkan Wars. Ed.: Redlich, J. Godart, J.) Washington D.C. 1914. p. 38. közli Dehn térképét. Ebbe a csoportba tartozik az els Balkán Szövetség tervezete, Milovanovi- szerb és Gesov bolgár miniszterelnök


& %< & %8

( (

)

$

& ;:MB5 :M@M

:A4M

= (

;L

D ž '

; % 1

"

!

() :M@M % , &

'

, ' $' !

!

'$

!

D

( '

=

&

, ' ž=% :MB5 ! R ” . & ! $! ) ; =% !

$

!

C!

%6 $

<: ' < ;L

'

. #& &

"

& & =%

R

!=

*

!

! .

$ &

'

( % 8

' ;

! >

&

) & ! ? ' &

'

& % ) '! ! $

; %

javaslata, az 1912-es szerb-bolgár megegyezés, az 1913-as szerb-görög megállapodás propagálta határok, valamint az 1876-os szerb tervezet, és Lahovary román követ 1913-as javaslata, stb. 3 Ide tartoznak Kállay Benjámin tárgyalásai Jovan Risti-csel, Ferdinánd bolgár király javaslata Szerbia felosztására 1913-ban, a görögök angoloknak tett javaslata 1907-ben a szlávok kizárására az Égei-tengerr l, a Monarchia 1913-as javaslata, hogy a szerbek az adriai kiköt feladásáért cserébe megkapják a Vardar-völgyet Szalonikivel. Akárcsak a felosztási tervezetek esetében, a szövetségi rendszerek kiépítésénél is megfigyelhet ez a hármas csoportosítás. Az 1897-es és 1904-es szerbbolgár szövetségi szerz dés egyértelm en a balkáni államok kezdeményezésére jött létre, mondhatni az 1897-es egészen a Goluchowski-Muravjov paktum ellenére született, az 1904-es pedig a politikai fordulaton átesett és az oroszok távol-keleti veresége miatt támogató nélkül maradt szerbek „életbiztosítása” volt a Monarchiával szemben. S bár az 1912-es megállapodás tartalmilag alig hozott újat, mégis az akkori megegyezés alapvet en az orosz fél közbenjárásának köszönhet , még ha a céljait tekintve végül nem is az orosz érdekeknek megfelel en alakult. 4 Így például 1895-ig f leg osztrák-magyar és szerb terveket mutatunk be, 1895-1898 között oroszosztrák-magyar és ritkábban német tervek kapnak nagyobb jelent séget, 1903 után pedig ezek mellett megjelennek nagy számban a balkáni államok saját elképzelései, 1908 után pedig a nagyhatalmi blokkok törekvéseit megjelenít szövetségi tervek is.


1 , !

, ' ''=%B '

ž R

:A46

(

$

!

&

& # '

'

* .

!

' %5 ž :A:: $ , ! '' ! ! $

!

$

& :M@5

$

R

% . R

$ ! ''( !

!( =%M $ !$ % G

%

!

)$

! $ !

! '$

&

' ;R $

! 7 ! !

:A:<

& !

&

'

'

%

#

!

!

& %

. )

R

;

' R

&

:M@4

!=%@ .

” '$ )&

*

%A 5

Azaz az integrációs kísérletek ekkor még háttérbe kerültek. (Vannak szerz k, akik a Balkán fejl désének célját „végét” az integráció megjelenésében látják, amit természetes folyamatnak tekintenek. Pl. Stavrianos, L.: The Balkan Federation c. munkája). 6 Jeszenszky Géza már rámutatott arra, hogy a publicisztika milyen fontos szerepet játszott egyes országok politikai megítélésében, és a lapok tudósítói élénk szerepet játszottak egyes politikai szövetségek születésében. 7 Érdekes ugyanakkor, hogy Garibaldi 1873-ban megfogalmazott politikai végrendelete felt n egyezést mutat a kés bbi Párizs környéki békék szülte helyzettel, míg Syda+off nyilvánosság elé bocsátott terve igen hasonlít Beck vezérkari f nök titkosított tervezetére – hatásukat tehát nem szabad lebecsülni. 8 Összesen 31 felosztási tervet vizsgáltunk meg 1856 és 1914 között. Az id rendet vizsgálva megállapítható, hogy felosztási tervek szinte állandóan, nemcsak a nagy válságok idején születtek, és eloszlásuk is egyenletesebb, mint amire el zetesen számítottunk. Ezek közül kisállamok által, a nagyhatalmak kizárásával született meg 12, kisállamok által, a nagyhatalmak bevonásával további kett , a nagyhatalmak egymás között a Balkánt öt ízben osztották fel, a kisállamok közötti felosztásra 13 alkalommal születtek különböz tervek. A Monarchia 8, a szerbek 7, az olaszok 6, a bolgárok és oroszok 5-5, a görögök 4, a románok 3 elképzelését vizsgáltuk meg, emellett 1-1 angol, német és francia tervet elemeztünk. 9 Djuvara, T. G.: Cents projects de partage de la Turquie. Paris, 1914. Néhány szóban érdemes megemlékezni a korábbi tervekr l is. A krími háború el estéjén, az orosz-török háború idején sokan


úgy vélték, a nagyhatalmaknak nem szabad beavatkozni a háború menetébe, azaz hagyni kell, hogy a törökök megsemmisít vereséget szenvedjenek. Ezt a felfogást természetesen nem osztották a nagyhatalmak vezet diplomatái, de ett l függetlenül napvilágot láthattak olyan elképzelések, mint Dandolóé. A szerz szerint a török teljes ki zése után létre kell hozni egy szerb királyságot Montenegró, Bosznia-Hercegovina és a Szandzsák részvételével, továbbá egy – leginkább a San Stefanó-i Bulgáriára hasonlító bolgár államot, mely azonban Albániára, Janinára és az Adriaitengerre is kiterjed. A görögök csak Thesszáliát és Szalonikit kapják meg, Románia függetlenné válik, az európai Törökország határa az Ergenénél (Enosz-Midia vonal) húzódna. A görög szigetvilág pedig önálló államot alkotna. (Quelques mots sur la question d’Orient en 1853. Corfou, 1853.. In: Djuvara, T. G.: Cents projects de partage de la Turquie. p. 403.) A francia Bonneau 1860as tervezete azok közé tartozik, melyek egy semleges, nemzetközivé nyilvánított Konstantinápoly mellett egy nagy szláv állam létrehozását tervezik. Ezen túl Oroszország megkapja Arméniát, Belgium Ciprust, Piemont pedig Rhodoszt. Kréta, Macedónia, Thesszália és Albánia Görögországé lesz. A tervezetnek valódi politikai háttere nem volt, de egybevágott az I. Balkán Szövetség elképzeléseivel (Bonneau, A.: Les turcs et les nationalités, Paris, Dentu, 1860. In: Djuvara, p. 404.) Pitzipios chioszi görög publicista tervezete ugyanebb l az id b l való. (La Question d’Orient en 1860 ou la grande crise de l’Empire Byzantin. Paris, 1860. In: Djuvara, p. 405.) Konstantinápoly itt is szabad város a nagyhatalmak felügyelete alatt. Moldva és Havasalföld egy „dák államban” egyesül, a nagy szláv állam tartalmazza Montenegrót, Szerbiát, Bulgáriát, Boszniát és Hercegovinát. A görög állam magában foglalná Thráciát, Macedóniát, Epiruszt, Thesszáliát, Albániát és Görögországot. A görög szigetvilág külön államot képviselne, miképp Kis-Ázsia jónok lakta része is függetlenné válna. A szerz egyébként az ázsiai Törökországot is feldarabolná. A szintén görög Rattosz tervezete is 1860-ból való: nála azonban külön állam Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Bulgária-Rumélia. Görögország az el bbiekhez képest nem kapja meg Thráciát A szerb Stefanovi- egészen másképp képzelte el a félsziget rendjét: (Slaves et Grecs devant l’Europe. Paris, Dentu,. In: Djuvara, p. 409.) Egy görög-szláv konföderációra tett javaslatot, melynek vezet i és elnöke az orosz cárt képviselik. Ezen túlmen en a görög rész Görögországból, Thesszáliából, Thráciából, a szigetekb l, Krétából, Bith niából, L diából, Káriából és M riából állna, amely 6 küldöttet állít ki a konföderációt irányító nagytanácsba. A szerb királyság a szerb területekb l, továbbá Boszniából és a Szandzsákból állna 2 küldöttel. A dalmát királyság része Dalmácia, Hercegovina, uralkodója a montenegrói fejedelem. Albánián egy orosz herceg uralkodna, 2 küldöttet küldve a nagytanácsba. Románia szintén. A Balkán-hegységr l a Dunáig terjed Bulgárián egy orosz herceg uralkodik. A birodalom többi része sem ússza meg nála felosztás nélkül. Ezek a szerz k f leg publicisták, kevés politikai befolyással rendelkez , de a közvélemény szemében népszer emberek voltak, akik ugyanakkor álláspontjuk hirdetésével jó szolgálatot tettek egyes politikai csoportosulásoknak – mint például a fenti oroszbarát terv esetében is. Nigra olasz diplomata 1866-os tervezete csak érintette a Balkánt. Az olasz és a német egység létrejöttét kívánta békés úton meggyorsítani. Számára a központi kérdést Velence megszerzése jelentette, ami miatt viszont a két román fejedelemséggel kívánta kompenzálni a Monarchiát. Ez viszont az oroszok balkáni pozícióit er teljesen gyengítette volna, ezért viszonzásképpen felajánlotta nekik Galíciát. Így azonban az osztrákok megint vesztettek volna egy tartományt, ket azért Sziléziával kívánta kompenzálni, ami kell kárpótlást jelentett volna az iparosodott Velence elvesztéséért. A poroszok cserébe szabad kezet kaptak volna a német egység létrehozásában, mindezt úgy, hogy a franciák se ellenezzék. Nigra tárgyalásokat folytatott Lamarmorával, de a terv bonyolultsága és a résztvev k tiltakozása miatt kivitelezhetetlen volt (Djuvara, pp. 411-418.). Az els Balkán Szövetség területi kérdéseire két megoldás is született: az els verzióban, 1861-ben, Görögország és Szerbia a Balkánhegység mentén osztotta fel a Balkánt, a másodikban (1867) Szerbia csak Bosznia-Hercegovinát, Görögország Epiroszt és Thesszáliát kapná.


L :M@< D& 1 D '$

!

& !

&

% " , ” K

&

R 1

( & "

" "

8 G

%

'! R

%:4 !

FR J

(

(

"

.

" . !

$ &

! ! ! &

"

' $

% %:: :M@B $ ' ! . . ! K ( . ')

K D

$ $

'

# &

:M@< '! R

% %

'! )

9

!

7

%,

'!

%:3 $

& $

* )$

% (

! &

, ! ) $

) "

% N

D ž

:M@B :M@5 )$ ' ' %K , '!

, # • ! . K >ONC= 0Q = > > " .AE > C?= = ? E>C >>.> / .>C? > U/@ ?>"N A >AEB = > AE 0 ".AEV ?A C .> 8 ; = (* # ) 10

! $ #& $

& %:< / >

> >A?C T A 0 N A%?:6 ) &!

U ., pp. 418-419. U ., p. 421. 12 L’Orient devant l’alliance de la paix ou la Russie á Constantinople. Paris, Dentu, 1875. In: Djuvara, p. 422. 13 Haus- Hof- und Staatsarchiv (Bécs) (HHStA) Belgrad, Konsulat, XXXVIII. Wrede an Andrássy, 1876. jún. 19./júl.1., No. 101. és Arhiv Istoriskog Instituta (Belgrád) (AII), Ristic iratai, 18/170. Továbbá a szkupstinában elhangzott javaslatokat (Sava Grui-) lásd: Arhiv Srbije P.O. k. 73 br. 303. Risti-, 1876 augusztusában ismeretlen személynek. A dokumentumot citálja Terzi-, S.: Jovan Ristii „zavetna misao”. Istoriski +asopis, Belgrád, XXXIV. 1987. pp. 285-286. valamint lásd: Risti-, J.: Diplomatska istorija Srbije 1875-1878. I. Beograd, 1896-1898. pp. 122-123. Az elképzelés tulajdonképpen Garašanin nyomdokain halad. A szerbek végül csak Niš és Novi Pazar felé indítottak támadást, Bosznia felé nem. 14 Iztok, 1876. jún. 30./júl. 12., júl. 2./14. In: MacKenzie, D.: Jovan Risti- and Russia, 1868-1880. I. East European Quarterly, XXXVI. No. 4. p. 398. 11


&# % 34%m&#% 3 ! , % K

% .

!

&

,

) ,

%:B K # % #

!

$

& :M@M .

& :M5M

.

!

& %0 !

!

R !

,

%:5 :M@4 ! ! !

( $

L% , 'J

$ .

(

# , !( '

K , L

I • $

& ')

% I !

! ' ' %K . !% , • " % K , %:@ ! $

) !& 9

:M@5 $!

. % & $ !

. !(& , )

'

& J

(

!

. :M@@

!

%:M !

K D ž

15

+

$ ) & % . !$ '& ! N D ž % D ž , !

#

'* G

:M@5%

&

& )

%:A

AII. Risti-, 18/515. Vidovi- Risti-nek. Ekmeci-, M.: Ustanak u Bosni 1875-1878. Sarajevo, 1960. pp. 236-238. 16 Milojkovi--Djuri-, J.: Benjamin Kállay: Consul and historian in Serbia from 1868 to 1875. East European Quarterly, XXXVI. No. 4. 2003. január, p. 426. 17 Radeni-, A. (ed.): Dnevnik Benjamina Kalaja 1868-1875, Beograd-Novi Sad: Istorijski institutInstitut za Istoriju Vojvodine, Novi Sad, 1976. pp. 348-349. Hasonlóképpen a Testa báró által írt európai brosúrákon is az terjedt, hogy, Szerbia megkapja Ništ és Boszniát, Montenegró pedig Hercegovinát. Romániának függetlenné kell válnia, esetlegesen a Balkán-hegységig terjed Bulgáriát is annektálva, és egy nagy Görögországot kell létrehozni, mely nem lesz Oroszország játékszere. Djuvara, p. 426. 18 MOL. Kállay Béni iratai. 33. k. Belgrádi napló 19 Wertheimer E.: Gróf Andrássy Gyula élete és kora. II. Bp. 1913. 409. p. A reichstadti találkozón kimondták, hogy török gy zelem esetén a status quo tartandó fenn, a balkáni államok gy zelme


:M@M

! % , ,

. & R ,

$

!

$ )

Ÿ

$ %34

L ' % .( :M@M # ' !(

%/ ! &

! L

) ! )) $ L , ! $3: !! :MA@ !

' K '

$ L

) :A4M

% ! ) & , & ( >> = C/ E0> >= =M C= >=> > =NCNAC Q W / >" > S= C < C A N TBA?/ > AEQCC X=M0N PMM= ?A =/ /0B - CB N > / >/=N0NC%?33 . :M@M ! ' ! $% ' :MM: ! % $ . ' & K H & ! D ) ! . ! " ' $ 3< H & % $!$ ' D & % $ % $! . . '& ! & ( K , & ! # ) ! ! %G ) & esetén egy nagy délszláv állam létrejötte elkerülend . Görögország megkapja Thesszáliát, Krétát, a Monarchia Bosznia-Hercegovinát és létrejön egy autonóm Bulgária (Kelet-Ruméliát beleértve). 20 Diószegi, I.: Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanó-i béke után (1878-1879). Értekezések a történeti tudományok köréb l. Új sorozat. 23. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961. 32. p. Különösen igaz volt ez az els Balkán Szövetség terveinek ismeretében, melyben Szerbia BoszniaHercegovinát és a Balkán-hegységt l északra lév térséget követelte magának, Görögország pedig Thesszáliát és Dél-Epiroszt. Részletesen lásd, Jelavich, B.: A Balkán története, Bp. Osiris, 1999. pp. 293-295. 21 Diószegi, I., 23. p. 22 HHStA. Wien, Min. des Aussern, Polit. Archiv. VIII. England. Fasc. 170. MOL. Filmtár, W. 38. doboz. 23 Pribram, A. F.: Die politischen Geheimverträge Österreich-Ungarns 1879-1914 nach den Akten des Wiener Staatsarchivs. Band I. Wien-Leipzig, 1920. p. 14. OrStA. Polit. Arch. Sammlung der geheimen Vertragsurkunden. N.11. Geheimakten. IV. 62. „Autriche-Hongrie se reserve de s’annexer ces deux provinces au moment qu’elle jugera opportun.” „Les trois puissances ne s’opposeront pas a la reunion eventuelle de la Bulgarie et de la Roumelie Orientale dans le limites territoriales qui leur sont assignées par le traite de Berlin.” És „Les trois puissances sont d’accord pour envisager l’eventualité d’une occupation soit de la Roumelie Orientale soit des Balcans comme pleine de perils pour le paix generale.”


& $ &

! ! %

! , .

!

36

. # !

) #

' #

! &

& :MAB $

C

. % :A:3 !

&

!

% )

'

) $ &

!$

!

)

%

L ”

"

"

'

% 9 8

! # . .

:A4< R

7 + ! ,

”

.

>

.

?

:MA@ &

> :MA5

&

.

$ ! *

24

+

! (

%3B

— ? # % & % C

!

:MAB &

&

3@

( #

&

35

!

& ( (

(

$,

, &

.

, ( "

!

)

% ‘

U . OrStA. Polit. Arch. Sammlung der geheimen Vertragsurkunden, N. 12. Geheimakten, V. 2.b. „Si pour suite d’un concours d’événenements dont le développement n’est pas a prevoir aujourd’hui la Serbie etait en mesuve de faire des acquisitions territoriales dans la direction de ses frontieres meridionales (á l’exception du Sanjak de Novibazar) l’Autriche-Hongrie ne s’y opposera pas et s’emploiera auprés des autres puissances afin de les gagner á une attitude favorable pour la Serbie.” Az 1881-es szerb-osztrák-magyar megállapodást alapul véve – de annak konkrétumait nem ismerve - 1885-ben a szerb Mathias Ban dolgozta ki a Balkán reformjára vonatkozó tervezetét a régi patriarchátusok rekonstrukciójára építve elképzelését. E szerint Bosznia-Hercegovina, Montenegró, a Szandzsák és Közép-Macedónia Stippel és Melnikkel, továbbá Bulgáriából Vidin, Kjusztendil, Dupnica és Trn Szerbiához kerül. Bulgária elveszti ugyan Vidint és Szófiától délre fekv területeit, de megkapja Kelet-Ruméliát és Pomákföldet, viszont Törökország szuzerenitása alatt marad. Görögország megkapja Epiroszt Valonáig, Dél-Macedóniát és Thrákiát. Ohrid környéke és az albán területek alkotnák a félsziget negyedik entitását (In: Djuvara). Jól látszik, hogy a szerbek nem mondtak le Bosznia-Hercegovina megszerzésér l és Bulgáriában vetélytársat látva igyekeztek az államot életképtelenné tenni. A Kelet-Rumélia annexióját követ szerb-bolgár háború eredménye igazolta a szerbek félelmeit egy er s Bulgáriától. 25 Djuvara, p. 430. 26 Lásd: Wiener Staatsarchiv, Geheimakten XXXIII/31. No. 21. és No. 27. Az iratokat közölte a The Slavonic and East European Review, Walters, E.: The Serbo-Bulgarian treaty of 19. February, 1897. 1949. No. 70. pp. 493-499. 27 Sztambulov felajánlotta a Portának Bulgária és Törökország perszonálunióját is.


' . *$ :MAB

!

K

!

% :A:<

I " ” $

R

!

! . %

'! & ! R

! )

K

%3M ”

! $

!H !

* &

'

&

%K

% U

! ,

!

. &

' )

( &

( )

& % "

'

!

% ) # .

!

'

$

%

'

! #

-

&!% )

! $ %

&

:A:3 . %,

') %

28

( ! $

$ !

)

, .

$( %D ! ' ! &* &

'

. !

!

. !

%

!

!

!

' & , '

! (

$

)

L

)

)

!

(

,

'

*

'

%

! & .

$

!

% K J

. ,

& ” )) :A:6 . ' 9 !

R

H & ' H

' ' )

) * .

Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXIII./39. A forrást közli, Walters, E.: Austro-Russian relations under Goluchowski 1895-1906. I. The Slavonic and East European Review (SEER), 1952. No. 76. pp. 213-227.


% ' !

(

!

. .

, .

)

$ ! (

!

K ? )% ,

.

R

R Ÿ

! &

G R $%D !

'

L

.

R ( & (

'

H & # (

%

( >N

,

) #

% . ' )

” ( !$! % " '! & .

&

'!

) &

!

"

, % !

$

&

I88% '

)

!

% &

, ' !

-

%3A . ” * :A:<

!

%<4

R

! ' #,

R

!

%

! & ! .

$) .

!

!

) !

)

(

!

# !

& ' &

( !

! !

& (& $ $ & #& ! :MA5 , ( ! > ! ? # #&( ! ) & % — ' ' ') $ ! 9 % ' ) &) # % :MA5% <4 ( !

' %

!

. ') R

” G

29

.

$ %<:

U ., pp. 213-217. Uo. 31 Erre a korszakra vonatkozóan lásd Palotás E.: A Balkán-kérdés az osztrák-magyar és az orosz diplomáciában a XIX. század végén cím forrásban gazdag, elemz munkáját. Bp. Akadémiai Kiadó, 1972. 233. p. 30


>V ?A / ? =Y? AE W> WCS > /TBA?/ ?CZ D = RN@ > TBA?/ > C>C A E N N > ".AE AE =M ? .>C> >= = N %?<3 ' $! !' ! ! %<< . ' % . ! ) & # ) ( ! ' % 9 ( ' . ' ! % ; !> & ? $ ) =% $ # " 9 % C ) ) !$ % >O ?C /= V ?A /C=>/ C> S N / A C Z D / S E?/ ? = .>C?> 0N > W> / =/< > C/ [B> > "= C -0/ A > W CB > MAE > / CC A CC N0= /= = AS Z = -0/ A >W > @ N >T A ?0W > / =/=M = 0N/ >>= AC>C?> > \ 0 L> BA T / TNR TB0>- CT A ?0W > / =/W B > / >CCZ ?<6 '$ & ! & $& :MAB & ! ( % ? $ & ( ! $ ( . J ! & ( ) . ( % & ) R ” % ! ( ! & % ! ' ) % . ! ' & , ! %. ! ) ) ' , 32

Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXII./481.a. A forrást közli, Walters, E.: Austro-Russian relations under Goluchowski 1895-1906. I. The Slavonic and East European Review, 1952. No. 76. p. 223. 33 Uo. p. 222. 34 Uo., pp. 226-227. 35 HHStA PA I/474. Beiträge zur Klarstellung der bei einer etweigen Aenderung des status quo auf der Balkan-Halbinsel in Betracht zu ziehenden Verhältnisse. Részletesen lásd: Palotás E., i.m. 220222. pp.


# &

.

% %

, !

, '

C . . .

' ! & ! % ( ' %

&

! = . ! ,

! !

)& ! .

( R N

9 ,

! K !

. .

% $

, $ ;

!

&

! # . '

%

) %

.

! 8.D9

! !

() % '

!

' &

'!

! D %

/ (

' . !

& '!

% D '

&

!

)

'

" ;:MAM ' & . ! . '

! ! &! '$

= !

# !

$ 9 . !

?

%

#

9 &

' % .

! .

! ! % &

!

'

,

&

')

$% (

% !& I '

! &

C

&

%

'

36

!

<5 J

,

(

K '

&

>

$ '

'

%

$ :MA@% " # )

) :A

!

! $ & %.

!

&

$

% &

%

Kapnyiszt Muravjovu. Vienna, 1897. márc. 23. AB / 0. Sekretnogo arhiva. Op. 467. d. Nr. 156/161. illetve Grosse Politik der Europaischen Kabinette. XII/I. Nr. 3118.


'$

( . ! '! & ' %<M . ! & # ! ! :A:3 :A:< ' !' ! . $ % R ” & & $& J ! ) ' % . & K () , ! I $ ! !& % & L + Ÿ 2 ) ) % . ! ) ! # 8 & ) & % & , D , I & # ! ) ! # ! F & . ! " ! , . ' % #& C ! ( & % , $ % ') ! & 8 N )% & % & ! ' . ! . ! %
37

%<@ R ” * !

Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXII./481. b. A dokumentumok teljes szövegét közli: Walters, E.: Austro-Russian relations under Goluchowski 1895-1906. II. The Slavonic and East European Review, 1953. No. 77. p. 517. 38 Uo., p. 518. 39 Uo., p. 519. Nagyon hasonlít az 1913-as végleges rendezéshez a tervezet, ami azt jelenti, kés bb is tanulmányozták. 40 Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXIII./481.c. in.: U . pp. 523-525.


.

;

9

=

!

!

6:

! & .

! ' !

.

!&

'

, ! >,

'' ! ")

(

$ + ” ! h? % ! '

& %K

! . ( , % . ! ( , L

K

$ # :A:3 :A:<

)

%

) .

& %C

( (

(

.

, . )% /

#& R

' &

! &

'

'

!

. )

& %63

% :A:3

' (

% L

!

, ! >

&

''

)) $&

? !

) . K . ) !

$ % :MA@ R ! * ! & ' ' !

”

. &

%

& :MAA $( '

.

' $

' ( ' !

!&

#

! '

% &

$& & R (

'

!

L G

K

%7 $ !

41

! .

)

. % 9

&

&

& ( (.

L

! *

1

) .

Abschrift. Polit. Arch. Geheimakten, XXXII. C. 10. Liechtenstein titkos jelentése. In.: Pribram, A. F., p. 80. „La partie comprise entre Janina au midi et le lac de Scutari au nord avec un développement suffisant du coté de l’est formera un état indépendant sous le nom de principauté d’Albanie á l’exclusion de toute domination étrangére.” 42 Syda+off, B., von.: Ein Mahnwort an Europa in zwölfter Stunde. Berlin und Leipzig, 1898, pp. 471. és Djuvara, pp. 431-433.


$!(

%6< .

&

! '

L

(

.

$'

! '

! ! %66 K

!

&

, )

'

. R

! K

,

$

G :A4<

'':MAA

!

.

,

! !

!

*

,

.

!

. .

G

% ! ! )

!

%6B :A46 " )

!

" %

# & R (

)

) %

'! . !

& !

!

'

. .

! L

% '!

& !% . , ')

%

$

(

)

% )

' %

) J

, ,

, .

&

)

! $ $

(

&

$!$

%65

" !

:MA:

'

%$&

!

!

$ #

%6@ 43

Muraviev: „Russland würde Galizien nehmen, Deutschland die deutschen Provinzen – was geschicht mit den Cechen? – und Ungarn bliebe der Dinastie Habsburg. Frankreich würde aber angesichts der so grossen Gebiets- und Machtweiterung Deutschland’s als Compensation Lothringen zurück erhalten und in Metz würde die Festung geschlieft.” Wiener Staatsarchiv, Geheimakten XXXIII/20. Konstantin Dumba an Kajetán Mérey, 1899. nov. 11. A források teljes szövegét közli: Walters, E.: Franco-Russian discussions on the partition of Austria-Hungary, 1899. The Slavonic and Eastern European Review, (SEER) 1949. No. 70. pp. 184-197. 44 „Az elmúlt tíz évben nem találtam elég komoly indokot arra, hogy a Habsburg Monarchia miért is ne foglalhatná el az t megillet helyet az európai közösségben. Bels krízisei inkább a növekedésb l fakadnak, mint a hanyatlásból” – írja a Seton-Watsonhoz fogható kaliber publicista, Wickham Steed, The Hapsburg Monarchy (1913) cím munkájának el szavában. 45 Djuvara, p. 433. 46 U ., pp. 434-435. 47 Lásd: Wiener Staatsarchiv, Geheimakten XXXIII/31. No. 21. és No. 27. Az iratokat közölte a SEER, Walters, E.: The Serbo-Bulgarian treaty of 19. February, 1897. pp. 493-499. A berlini


&

! (

! ( $!

) :MA:

%

!

( (

- :A45

$ :MA@ $

% &! $! ' !

:A4@

%"

))

! & ' % >K> >= =" >=/ = > C ./ / =" .AE TBA?/ > =N- A?C>C C/ V ?A C @ = 0NN = >T - B SN"0 3P. C=/ 2 ./ /> C".AE] ^ NA O ? E>/E /_ /= > /A>C? >A?CZ L> Y AE > ">== > EBA>C/.>C> >= N0= A AE / = `MMA ?AN>" C.> TBA?/ ? >= A A 0/ =".AE A > ? ?C> aA / C A ->C@ ? > .>? `MMA ?A ? ?>Z =? =NC">=? MC N _ >=M C= / = PMM= ?A S ?>" -/ " E. @A?C ? > AN B -> / / "`MMA ?A >= >0> N="N >O C> C/?- ESN C BC>C ' ( ?@ ?= %?6M R 9 % ( , ( % # :A4A G 8 & )) ( $ % $ ( $ " ' 6A " , . ( ! ' % . . '$ ' ( $ % . ž ' ! R ! ! ! , ! C . ! :A:< . ( ' % & %I ) #) $ &$ $ ! ! ) ! , %

szerz dés 24. cikkelye ugyanis kimondta, hogy a nagyhatalmak közbenjárhatnak a török-görög határ módosítása érdekében. A Berlini Kongresszuson a hatalmak a Kalamasz-Szalamürosz vonalat húzták meg, azaz nagyjából a Korfu déli részénél húzódó szélességi kör mentén haladt a határ Thesszália északi részéig. A törökök azonban tiltakoztak ez ellen, így 1882-ben végül sokkal délebbre, az Artai-öbölnél húzták meg a határt. 48 Dakin, D.: The Greek proposal for the alliance with France and Great Britain, June-July 1907. In: Balkan Studies, 1962, Nr.1. pp. 43-60. 49 Vosztocsnij voprosz vo vnyesnyej polityike Roszszii konyec 18 – nacsalo 20, v. Moszkva, 1978. pp. 340-343.


:A:3

$! '$

.

$$

!

& !

! & '

!% • $(

% U

¡

! !

! )

! ' ' !

$ & ! !

& ¡ ! ! . & %

.

! R

# %

! '

"

' 35 !

' ! ) • & $ I ! 9 50

! $ .

& % &

% D

! $ )

%B4 *

K

% ,

' .

,

( $

!

!

& %,

!

! $

%B: " !& '

:A:3% & , ' ! !

$% , '$ & . ! * ' ) ) ' !(& ' '$ % . ! ! ! % $ %, & K + Ÿ L + , ! . . ! %B3 & ' # . $ & ' ) . ! ' ' ! '$ , . B< % . , I !

ž % !

(

(

Hering, G.: Die serbisch-bulgarischen Beziehungen am Vorabend und Während der Balkankriege I. Balkan Studies, 1962. Nr.2. p. 313. 51 Guéchoff, I. E.: L’Alliance Balkanique, London, 1915. p. 27. „Si, en meme temps que la liquidation de la Turquie, la désagrégation de l’Autriche-Hongrie pouvait survenir, la solution serait grandement simplifiée: la Serbie obtiendrait la Bosnie et l’Herzégovine, comme la Roumanie obtiendrait la Transylvanie, et nous n’aurions pas á redouter une intervention de la Roumanie dans notre guerre avec la Turquie.” 52 Bogitschewitsch, M.: Die Auswartige Politik Serbiens. Berlin, 1929. Telegram Nr. 163. 1912.01.26. Stefanovi- ezredes Pétervárról a hadügyminiszternek 53 Dakin, D.: The diplomacy of the Great Powers and the Balkan States, 1908-1914. Balkan Studies, 1962. Nr.2 pp. 355-356.


) ! ! (

$! & &

! '

.

!

%

! ( %.

!

$&

9

$ " & !

$

&

J #

I !

, !

:A:<% .

& ! &

$ E ) ,

$!

'

) (

&

&

& , ) %B6 , $!

M

! '

% $

#

%

. %

' !

&

( $ ) ' #& ( ' # ! ' ) % $ ! & % . :A:3 ' & ' :4 ' ( ! , !$ , + '' $ , %BB & $ ) ' ) & D & ! % :A:<% & 36 ;&# 5 = < ! # $ , . D #& ! ) % >< A=N0 C C" .AE> NN DB C/ >".> TBA?/ > A? C Q C= Y AN 0> AE N Cb ? / ? >=".> C Q C= C>0 > , C N C R>= > > > C ".> .? _ > = 0Q = W / ?> N TBA?/ >AE ] 3<>RR./2> C ?> C>".AE>< >R./ > /C >=>0?E ? C A"N .AE TBA?/ > > >>- C?AE>? =>C= 0.Cb ? / ?>%?B5 ! ! $ ! J $ . !

(

!

-

$

$ !

54 Nemzetközi szerz dések IV. A világpolitika szerz dései. Szerk.: Horváth Jen . Bp., 1922. 239241. pp 55 & 1, (Centralen D2rzhaven Istoricheski Arhiv, Sofija) ! 568. k. o . 1. a.e. 796. .4. „Rum nite misljat, che i S rbija triabva da vzeme uchastie v taja otst pka, kato otst pi tja pak Pirot na B lgarija.” 56 & 1, ! 176 k. o .2. a.e. 1369. . 219. „Popitah go kak bi poglednala Avstrija ako B lgarija obeshtae da dade na Rom nija chast ne ot b lgarska, a samo ot s rbska territorija i to, razbira se, samo v sluchaj ako imame vojna s S rbija i B lgarija pobedi. Toj otgovori, che Avstro-Ungarija njama nishto protiv podobna spogodba, i B lgarija mozhe da vleze v prigovori s Rum nija v rhu tazi baza.”


, ! (

(

$

D

)

$ %

D ' ! & !

$ & $ #

&

& $

% %1

+ $

' &

&

:MM5

& ! 9 '

! 3M

:A:<% &# "

L

% . &

, ,

# ' !

. ! !

! )

# $

I & &

-

ž

( ,

%B@ ' $ ( %L

! "

' .

! !

! -

% )

$

C

! &

%BM ,$ # % >D C A /0 A?CB" / C ?C ?A> EYC> -> > /> = C"> C@ >> C>".AE AE Q = A /0 >=? /? > >".AE C B= A D ?/ ? "Y AE =Q = @ BC>T >CN CA K> >/ D C ?> C> ".AE ? /SA >= 0 NE NC N AMMA N /%? ( & ! %BA $ ' D ! ! % :A:<% & :5 ; & 3A = # > / 0?/ A /= CW / > / = 0N N0= C"N C? > D ?/ > >" .>N C=N-C / EB D C ".>W / > A NC/> A? >-0?C"N ? = C? >0" = =M C= NE=N-- TBA?/ > NA = 0 .>C? =>C=>" Y A > ?/ = C ".>Y AETBA?/ >=/ @ BC> D0/ >/C A / A" N NE /C AY AN.C/b ? / ? >= > =?-C?C3C/ > PBC>=> T>R/ = >>C2"> C > > R>= C Q C= C =>-.>C?%54 57

$!

:3

Bogitschewitsch, M., Nr. 316, Nr. 355. Cassavetti, D. J.: Hellas and the Balkan Wars, 1914. pp. 314-316. 59 & 1, ! 176 k. o .2. a.e. 1369. . 140. 1913. május 20. (június 2.): „P rvija Chernogorski delegat, kato njama kurazh da se oplache protiv s rbite, predlaga da se sporazumeem vsichkite Balkanski D rzhavi da podelim Albanija, kato nam predlaga Berat, eventualno Valona. Otgovorih, shte chakam inicijativata ot s rbite i g rcite.” 60 & 1, ! 176 k. o .2. a.e. 1369. . 53. „Za sega nas ni interesuva povedenieto na S rbija, a v po-dalechno b deshte, s dbata na Albanija, ako tja se otkazhe ne zhiznenosposobna. V p rvija 58


. ! ( !

5:

( :A:<% &# # $

3A D

! " .

$! #% ! ' ' ! " ” # %53

% :A:<% &# :M 7 ! ! ! $ ! , 7 ! N ž # 7 ! ! :A:3 ( JcZ P > =M C= Cd AE / PMM= ?A C W / >" `MMA ?A N V ?A AY CNAN " A /Y C /W / ?C> < >R./ > AY CNAN " NAQ A /`MMA ?A C C> C C G @ _/ B? > =MMC > T> .>B->C / CN= / %?5< K ' 7 ! ! &# 3@ " ” $ ( J> >> CCCB = AE .C NA C" .AE CMM@ Q= W / ?C > CN=N- D V ?A N >< >R./ >=MMCC/.? __AE/ = Q.CC N N.? EN _ >>SCNC = NA = C = = ? B = >Z ;7 ! != N C RN@ >W / > A /Y CN C" > ECTBA?/ >>< >R./ >N b ? / >=MMCC CCC>= >S"N A /CMCNC >".> /=M >>C= B =%?%56 N# 3: 7 ! ! &! R ! )) & ! D . %5B ' $ $ ( # ( ( :A:< 7 ! ! ( ' , !! R D , ( . % . , & ! ( % U I ! sluchaj, ako S rbija pot pche dogovora i ni napadne, i v rezultat, B lgarija poluchi po-izgodna granica sprjamo neja, kakto i v vtorija sluchaj, ako B lgarija izleze na Adriaticheskoto more, spored moeto mnenie, mozhe da se obeshtae na Rum nija kompensacija, kato se gleda, shtoto v p rvija sluchaj da obhvashta samo s rbska teritorija…” 61 & 1, ! 176 k. o .2. a.e. 1369. . 127. „A dönt bíráskodás (Oroszországé) komolyan kárt okozhat nekünk. Ma az orosz követ nyíltan kifejtette helyeslését Paši kijelentését illet en és azt mondta, hogy mindig talál majd lehet séget, hogy eleget tegyen a szerb-görög kívánságnak, a közös határt illet en, amelyet én úgy értelmezek, hogy le kell mondanunk az Ohridi-tóról és a t le keletre fekv területr l” – tudósított Misev nagykövet 1913. május 18-án (június 1-én) Athénból. „…che arbitrazha samo na Russija seriozno shte ni oshteti. Dnes Ruskija p lnomoshten minist r otkrito se izrazi udobritelno za deklaraciite na Pashicha, i kaza, che vse shte nameri v zmozhnost da se udovletvori gr cko-s rbskoto silno zhelanie za obshti granici, koeto oznachava da se otkazhem ot Ohridskoto ezero i goljama chast ot teritorijata na iztok ot tova ezero.” 62 Österreich-Ungarns Aussenpolitik (Ö-U. A.). Hrsg.: Srbik-Bittner-Pribram-Übersberger. Wien, 1930. Bd. VI. Nr. 7837. 63 In: Albertini, L.: The Origins of the War 1914, I. H. n. 1952. p. 460. és Ö-U. A. VI. Nr. 7838 64 Ö-U. A. VI. Nr. 8074. 65 Ö-U. A. VI. Nr. 7937, 7964.


&

&

-. & #

, &

! &

(

55

, R) ) ! '#

!

) I !

, '

!

C

&

$

) .

% &

# !

%5@ !

'

') & $! %

'

&

&! L

:A:B%

( () % ,$ $! :5

&

(

(

R

) :A:6

& $ &

& ! ! )

%5M

,

'

% #

8

! )

)

(

% .

!

(

.

! %+ % I !

,

% )

&

)

( !

' (

'

)

&

ž

H

1 ! )

, & !

!

& ' & ! ' & $ 36 ( ‘ :3B $

:A:B I !

R "

.)

M44

I

! :A:B% & & %5A .

R :A:B & , & 3M ) (

66

%

& , ' & @4

.

9 !

! :A:<

J I .!

Bogitschevitsch, M., Nr. 357. 1913. augusztus 2. Nem szabad a végeredményb l kiindulni, vagyis nem feltétlenül igaz az állítás, hogy ha a bolgárok elfogadják a cár dönt bíráskodását Pétervárott, akkor ugyanilyen kis területet kapnak. 67 A látszat ellenére a döntést a szövetségesek és nem a nagyhatalmak hozták meg! 68 Boeckh, K.: Von den Balkankriegen zum ersten Weltkrieg. Kleinstaatenpolitik und etnische Selbstbestimmung auf dem Balkan. München, 1995. pp. 70-72. 69 Horváth J.: 150. p. és Ilcsev, I.: B2lgarija i antantata prez p2rvata svetovna vojna. Sofija, 1990. p. 112. 70 Ilcsev, I.: pp. 112-144. és Diplomaticheski dokumenti po nameseta na B2lgarija v Evropejskata vojna. I-II. Sofija, 1920-1921.


% H

' !& % . ,

' &

:A:B I

. ! ,

#( '

%

! !

(

G

) & ! .

;

! K !&

!& . $

! !

'

! # & E C NA A >>= C%?@3

=% D

&

! #! %

%@:

% C J>PMM=

! !

) ?A =/NA NN >

T>=? CN=N- NA = ? C 9 ! " ' ) % " ' :A:< & $ N ” )) $ ! & ; H ( $ ' ! = ! - % ' $ % " ' L ) ! & & . 8 ! $& )& ' ! & ' & ( % " & $( %@< " ! !L " ! & ' $L )% ’ # " * " ! ' & & $ L ' ' ! ! %@6 " & ! $ & & L ' ( & ( % C ! " ' !! % ' L ! ' & 644 ‘ !

71

Buxton, N.: The war and the Balkans. London, 1915. pp. 107-111. Pesti Napló, 1913. március 8. 73 Löding, D.: Deutschlands und Österreich – Ungarns Balkanpolitik von 1912-14. unter besonderer Berücksichtigung Ihrer Wirtschaftinteresse. Hamburg, Diss., 1969. p. 70. 74 G.P. XXXVIII. Nr. 15312. 1913. május. 21. 72


# 8 ! $& $! ' # ! % @B :A:<% &# 3M ’ $ ( J>PMM= ?A >= ? B = > ? R>= AEC AE@ C NA > de / ? > >00/ A S >>0 / "> Y A > CC> /. E CQ = C A /?0Y C@ B= N >. E CC> > U/ > =N Y C@ Q= C>-/> >CC CN =/ C / " > 00/ A R>= .Cf>A g NE A CAE 0 > ".AEPMM= ?A >= /R CM @? @5 ' $ :A:< $N ” ! ' ! ' ! & & & I ! ' % ( ( ! ! %@@ N ” ' " ! &! $ ( ) L ( ( ) ' & ' & $ %@M . ! , ' '&# ( ( & ‘ ! $ " ( ! @A ! K $ ' '&# ' ’ & & ! !& L " % & ! + :A:<m:A:6 ' ! & %M4 7 ! ! ' ' # ! $ & > ? ) ! ( $ & $ %M: . 75

Löding, D., pp. 197-199.. In: Löding, D., p. 201. 77 G.P. XXXVIII. Nr. 15320., Nr. 15330. Jagow an Wangenheim, 1913. június. 4. # . ! & 5 # > ? & ;I , = ( ! # %U ') " ! ’ ' ! & % G.P. XXXVIII. Nr. 15344. 1913. június. 30. Wangenheim 78 Löding, D., p. 204. 79 G.P. XXXVIII. Nr. 15376. Wangenheim an Jagow, 1913. augusztus. 8. 80 . ! #& ! $ & . ! ) % 81 Löding, D., p. 207. 76


"

'

& L !

#&

$

! & " ( m

"

% . '$ ! ' &! ! % >W ? > > N CN0= > > ?C / = A E/ ? B / ".AE> ? / >/PMM= ?A > AE .> S E> >CC=NE Y C = =/ "> / C B -? > NA ?CNC"> CMM= - /R/ ?= >=Y C??ChAE. AN .> 0? CMM= ? > = C= / ="O/ e / ?CN P.?R/ ?C/ >A? > SA > >"> / C AE " N C=N N A /? EY C> > > ? > ? =N- S >>0 /N ? / /0 S C? >= N iN C ?A RN@ > N N0= d AE N C=N- PMM= ?A C AES >@ C>- C=C ?CB >>CC X=M0CC/?M3

82

Ö-U.A. Nr. 9133. 1913. 12. 29. A németek nem egyeztek bele abba, hogy a Monarchia Kilikiában és Mersinában (Mersin) vagy Makriban (Szaloniki mellett, Bolgár-Macedóniában!) támaszpontot szerezzen. Zimmermann a tudomásukra hozta, hogy ez német érdekszféra.

Mellékletek

Montenegró Görögország Szerbia Szerbia nyeresége RISZTICS ÉS KÁLLAY A Monarchia gyarapodása Románia

TERVE 1870-ben

Montenegró Görögország Szerbia Szerbia nyeresége Románia

RISZTICS SZERB-MONTENEGRÓI KONFÖDERÁCIÓJA 1876


?

Montenegró Görögország A Monarchia nyeresége A Monarchia esetleges gyarapodása Bulgária Románia Oroszország gyarapodása ?

HOHENLOHE TERVEZETE 1895

Olaszország gyarapodása

Montenegró Montenegró gyarapodása Görögország Görögország gyarapodása Szerbia Szerbia nyeresége Románia A Monarchia gyarapodása csatlósállamok

BECK TERVE 1897

Oroszország gyarapodása Bulgária csatlósállam Bulgária gyarapodása


Dehn térképe a balkáni államok területi követeléseir l

Calice tervezete, 1896


Montenegró Montenegró gyarapodása Szerbia Szerbia nyeresége Görögország Görögország gyarapodása Románia Románia gyarapodása Bulgária Bulgária gyarapodása

GOLUCHOWSKI TERVEZETE 1897 A Monarchia gyarapodása

Montenegró Szerbia Szerbia nyeresége Románia-Bulgária perszonáluniója és területi nyeresége Görögország Görögország nyeresége A Monarcia gyarapodása

von SYDAKOFF TERVEZETE 1898


NP

PR

Görögország Görögország nyeresége Szerbia

EGY OROSZ TÁBORNOK TERVE A BALKÁN LIGA TERÜLETGYARAPODÁSÁRA Bulgária nyeresége 1912 Románia Szerbia nyeresége Bulgária

Nagybolgár terv 1913-ból. In: Cassavetti, A. J.: Hellas and the Balkan Wars. 1914


Montenegró gyarapodása Montenegró Szerbia Szerbia nyeresége Bulgária

MILOVANOVIC TERVEZETE 1911

Bulgária gyarapodása Románia Románia növekedése Görögország görög nyereség

Görögország Görögország nyeresége Szerbia Szerbia gyarapodása

LAHOVARY ROMÁN KÖVET

Románia-Bulgária PERSZONÁLUNIÓS Románia-Bulgária gyarapodása

TERVE 1913 (1886)


Görögország Görögország nyeresége Szerbia-OMM Bulgária

CONRAD TERVE SZERBIA LIKVIDÁLÁSÁRA 1913 eleje

Bulgária nyeresége Románia Románia nyeresége

Montenegró gyarapodása Montenegró Szerbia Szerbia nyeresége Bulgária

AZ ANTANT AJÁNLATA 1914-1915-ben

a görögök és szerbek ajánlata további antant ajánlat Románia

Görögország

gyarapodás

gyarapodás Olaszország gyarapodása


Seres Attila A „Krusevói Köztársaság” megalakulásának és hatalmi szervezetének f bb történeti problémái (

!

! ;

:A4<% !

! = ' >

8 &

$ '

?

$

& '$

$

#&

$

(

)

!

!

(

& ! %:

' % .

& !

= $'

! (

1

%$& $

$

!

(

3

*

&

*

!

;! (

# !$ $ ;:AA:% $ $

) M ! &

&

$ )

$

! .

-! ) = 3 % 8

! EE% !

Csak néhányat említenék a legfontosabb szakirodalmi feldolgozások közül: : 3 $ ' 4 4 (1893-1903). 5 j , 1974. j : 6 . % 5. . 5 j , 1980.; !" :# j j 4 7 ' 1903 " – c .In: V. / :8 1 . ( -7 ' , 1983. 91-106.; # $ j : # " $ j . Uo. 107-120.; %. : #8 /6 o . . 5 j , 1993. 42-79.; & : ) " $ 7 ' 1903. In: VII. / $ : 9 : J. & $ , 7 ; ,7 ( . 7 ' , 1993. 4553.; $ ' ( " ) : < 4 . Uo. 55-65.; * j .% .8 j ( j . / :7 ( . 5 je, 2003. 2 A „makedón” és „macedón” f név használatával kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmet, hogy a VI. században ide özönl szláv népesség a terület görög, „k” hanggal ejtett elnevezéséb l vette át önelnevezését. A szlávok egy jelent s mértékben romanizált indoeurópai (trák illír, görög) keverék népességet találtak itt, amelyet részben beolvasztottak, részben a Balkán-félsziget peremvidékeire szorítottak. A terület elnevezését római provinciaként Macedóniának írták, s a magyar nyelv latin közvetítéssel ezt a névalakot vette át. A teljes történeti régió megnevezésekor a Makedónia névalakot fogom használni, míg az ott él , s lassan nemzetté kovácsolódó szláv népességet és


#

N

!

. ! ' # $ !$

#

! !

!

* ! '

(

$ )

&

'

%< ! ' '&

# &

$ ! 8

! &

!

(

$

%

'

!

>

($& ! '' ) $ $$ (

)

$!$ ! !

!

'

%, !

EE%

? !

! $

! !

!

*) !

*. (

! () %

) '

E8E

!

( )

!

)

$

$ ) & % ! ( %

'

&

)

* !

! >')

?

) !

8 %

'

)

$

( !

$

' '

)

( &

(

$ !

%6

'

$

& %. ')

!

) & !

$

&! %

! államát macedónnak és Macedóniának, részben azért, hogy meg lehessen ket különböztetni az ókori, más etnikumú népességt l. A függetlenné válás egyes stádiumait ld.: . + + .$ .5 : ). =. > . 8 , 1997. 3 Erre részletesen ld.: Stefan Troebst: Nacionalizmus, államalapítás, nemzetépítés. A macedónkérdés 1944-1992 között. Regio, III. évf. (1992) 4. sz. 39-60. 4 Erre ld.: , :< e $ 4 . In: IV. 7 ' , 1979. 429-447.


&) >

h. !

?J !

hB ' ! !

& ! *. ! ) ! %

'! &

&

' $ '! & & '

! $ ( (

!

+

( ! C )

&

( , , &

5@

% C

''

¢

,

)

)

&

! ,

' ! ! &

(

'

'

&

$ ( $

%D !

)

!

% !

! () ' . ! # :MA6

$ !

! ( ' &

! $! $ '! ' $ ) % :M@< ! ,

$ %;

& '! &

' E8E%

)

& ,

! ,

, & # # %=5 K '! &

&!

! & ; 5

=

)

%

A „krusevói köztársaság” történetére vonatkozó primer források ismertetése kapcsán két nagyobb, s egymással több helyen ellentétes értelm forráscsoportot kell elkülöníteni. Az els csoportba a „bels forradalmi szervezet”, és annak tagjai által készített tervezetek, programok, levelek, valamint a krusevói népi hatalom m ködését követ szemtanúk által az utókorra hagyott visszaemlékezések tartoznak. Ez a forráscsoport meglehet sen sz kös, s jelent s részben utólag kiadott, s a szubjektumnak nagyban kitett retrospektív forrásokból (memoárok, beszámolók) áll. A másik forráscsoportba a török polgári és katonai igazgatás tagjai által elkészített feljegyzések, jelentések tartoznak, amelyek közvetlenül az események megtörténte után lejegyzett adatokat tartalmaznak. A makedóniai forrásokat ld.: $ + " + + + " .% .6 8 $ ./ :? 1 .5 , 1985. Az Illés-napi felkelésre vonatkozó török forrásokat ld.: % . - $ ' . , $ j : 1 5 j . 5 j , 1992. % . , , $ j : 1 5 j , 5 j , 1993. % ) «J ’ ». , $ j : " 9 " ,@ ( " ' . 5 j , 1997. 6 Makedónia földrajzi sajátosságainak leírását ld.: : i. m. 11-16.


)

&

:A4<% !

#& !

(

L

!

% (

! ( (

!

! "

;

! ( !

=

$ &

" %M

'

$ " ! ( % . ! ' & !& ! '* $!$ & % U & % ' ! ) $

!$

@% #

53% !

! $& ! $ #&

!

' &

( 34

$

$

$

'

)

! ()

$

)

%

;

=

!

)

&

#&

' %

7

" '

%A

&

)

$

$ %@

$ $ :M@A% '

%

(

' :<

" +

$

8 :M@M% &# ' . ! 3<%

' ! -

( :A44

( - 3%354 ' ; =

( &

'$

I !H

( ! 65“ ;:%4<< '$= 33A :3A

% !H M:

%:4

A berlini egyezmény említett cikkelyében az „autonómia” szó nem szerepelt, s azt a három török közigazgatási egységet sem említették meg külön, amelyek területén Makedónia elhelyezkedett. Az egyezmény szövegét a magyar országgy lés is becikkelyezte 1879/VIII. tc. alatt. Ld.: Magyar törvénytár. 1879-1880. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 42. 8 Uo. 51. 9 j " / 18611913. $ ./ $ j :8 j 8 . 5 je, 2000. 93-96. 10 Koncsov statisztikai adataira hivatkozik pld.: : i. m. 40-42. A demográfiai és migrációs folyamatok modern feldolgozását ld.: . " % : " ! $ 8 j j XIV j . 5


$ !

! ' $!

.

!

! !

$ &

$ &

!

!!

$

# & ! '& $! '

;‘ ( )

(

!

& ( '

! $ ! $( &

(

) $ ! ;

! = —

( " ( '

&

$ ! $' ( )

&

%

$ !

-

$ !$

$ !

$ )

$

(

!

$!

'

%:<

&

H

%

!

%

'! &

J

$

!

%::

!

& '

!H

!

$( $ J

* ()

! '

'

'

%$'& $!

' ) '$

$!

$

!

%:3=

! !

$ ) $ * ) *

) '

( * $ $

! # #

%:6

4, 4 , 4 , $ j " $ j . 5 je, 2002. 11 A macedón nemzetté válás szakaszaira részletesen ld.: Kapronczay Péter: A nemzeti identitást befolyásoló tényez k Macedóniában. Regio, XIII. évf. (2002) 2. sz. 219-256. 12 A macedón tagköztársaság nemzetformáló szerepére a szocialista Jugoszlávián belül ld. Stefan Troebst idézett munkáját. Troebst éppen a macedón példából kiindulva alkotta meg a „közigazgatási nemzet” fogalmát. Stefan Troebst: i. m. 53. 13 Palotás Emil: A nemzetállamiság alternatívái a Balkánon a 19. század végén-20. század elején. Budapest, 1999. 7. 14 Az iskolapropagandára ld.: % j : & ' ' 8 ja. " j o $ ' ' 4 70" XIX . 5 j , 1988. 8


! . &

!

$ %

!

)

)

$! 7& !

D

! :MMB%

! $ !

)

$

= ?

( (

%.

> !

) !

?

:MAB >1 ' $

( ? ;I >

( * $

.

!

%

% ( ) %:B

!

) '$ $ ' $. ! 7 ! , ! !( & JI.D9=%:5 ' ! ' $ & $! 3<% # ! & ' ' ! ( ! % ' $ I.D9 :MA5 ! $ '! ( % ! ) . ! ! & ' ( > $ ? . ! & !$ ) ! ! $ ! ! % U !' ! ! & ! () $ ) ! &! ! ' & % .

15

!

' !

' ! ' , ' % . !

)

' &

&

$ ! (

( :MA<

)

; & ) & # %:@ ' ) ! & ' $

Erre részletesen ld.: .. $. 0 :7 « " ». In: ( " XX .6 .6 : ). @. # .8 , 2003. 2324. 16 A VMRO megalakulására és autonómia-koncepciójának kikristályosodására részletesen ld.: %. : i. m. 15-29. 17 $ + " + + + " . I. m. 362-364.


'& !

.

&

J

! %

:MA4

! '

) >

$ ! %:M ; > $

& . =

$

) $ ' !

'

'

!' ! ' % #

!

? ?

& !

* $

% L ! &

1 ' $

$ !

'

$

&

$

& ! !

! $

!

! $ ( ? !

:A

>

$ '

!% ( R (

. '

! &

:MA5% '

I.D9

' *

* #

& %34 .

#

!

>' #

!

? R

( !

'

$% %3:

(

)

% (

) '

$

!

;

#

=

'

& !

$ *

)) >

& ) ?

$ 0

:A43 18

( *

( & % $ #&

! '

%

& . %33

'

!

& !$

' '

!

R

&

! '

j : i. m. 6-29., : i. m. 239-262. .. $. 0 : i. m. 23-24. 20 # $ j : i. m. 107-111. 21 A VMRO vezet szerve a „központi bizottság” volt, amelynek tagjait a területi bizottságok által delegált képvisel k választották meg évente a szervezet közgy lésén, a ”kongresszuson”. Létrehoztak egy Szófiában m köd , két f b l álló „külföldi képviseletet” is. A forradalmi szervek kiépítésére részletesen ld.: %. : i. m. 29-34. 22 Palotás Emil: i. m. 8-9. 19


:A43% !

%3<

:3

!

(

!

(

! (

!

(

# >'$

! ) (

? ! %36 I.D9 $ $

!

% & ' %

& !

)

(

(

) !

#

' ( >' ! ? ' ) ! % I ) I.D9 :A4< & ' ! :A4<% 3 ; !H &# 34 = 8 & % ' & * ! & & 9 ! + 7 % ' ! & $ $ 3 ( ! ( ' & $ ! $ #& & $ %3B ! ' & ) ( * $! $ ! $ ! ! $ & % G ' + ( ;64 B4 = # ! # ' :3B4 ' % ! ( '$ $ ' ( ) ! ! ; = ! ! # ! % . ! & ! $ ! $ ( ! ' !$ %C '! & ( $ '$ ($ ! ! EI888% ! ! ' % . ! $ R ' ! % E8E% ! $' ! '$ & '

23

: i. m. 24. + o " . I. m. 446-450. 25 A felkelés menetére részletesen ld.: 24

,. .. 0 $

"

+ -

j

+

: i. m. 31-56.

-

+


'

! (

! & * . ! )

!

% !$ *

! (

% & '

% !

)

' :M66 '& $!

$ ' $ (

!

$(

% ! &*

&

)

# !'

(

(

! ( *

'& *' !) )

)

$

* !

!

E8E%

!$ ! $

'

&

&

' & ( $ (

#

' !& E8E% $ ; ! !

!$ ! !' ! $

% $

) ' ( $'

($ ) !

!&

(

! '! & !

$ !

)

$!$

!

%3M K &

! '

$ #&

& '

$!$ ' ) ' ! #

j " ./ 27 Uo. 27-28. 28 35-47. *

-

$

:MM@

7

(

%

% %

) '$ % ,$ $

%

)

() !H

26

!

(

!

&

%3@

=%

% !

'

!

)

%35

$ !

# ( $

( !

&

$ #

''

1

1 :7

(

;

' & = K D' ! ( % $ % $ .6 .7 '

" , 1978. 15-22.

%

& '

& )

:MM4

8

j .


$ ' !

!

&

''

) ! D'

! !

%

'

'$ #% !

) ;>' & ?= ! ! L & 3A %

& !

#

D' ! # %

$

' $ @B4 '$ ' ! != ) ' $ ' #

)

'

3 & J

! <44 '

* '

$% #+

( %<4

R

&

& $

$> 54

%

( $% $ * ? &

$ ($

#& >

* ? ;> )

? )

)

>

? ! $

!H &)

!

$ & $ *

) ' $ 34 '$ >'

% $ '$ H

! % I )

Erre részletesen ld.: *. ) » 1878-1914. 6 298-299. 30 * j

)

J

) !H!

!H

$

!

) )

& 7

:344 !

<

)

34 34 '$ % I

29

'&

)

'$ (

* ?=

% &

% :A4<%

$ $ !

'

' ( >' & ?

&

& !

* !

;

) $ .

> '

) ! $! '

! !

!

'$ & '

( ) $

%

' & #% >

. 2

: 8

! $!$

( '?

1878-1912 "". In: # « : #. 3. # " , #. . 7

. I. m. 302-304.

%

& !

?( !H

!

)$

>

.8

?

" , 2003.


!

%<: >!

) & ?=

?

>!

& '$ )

%

? ;>

& >

* !

'

?

!

& ' $

& ! '

$(

I % !$

) ) & & J ! !(

')

%

>!

% % $ ' * & ! ' #&( $) $

& & ! ! %

! (

$

> &

?

' $ !

$

' $ & & )

%<< > ($!

31

!$

L

$ $

?

? ' $ !

! ' $ $

>

-

'& % # '$

' (& >!

?

>

> *

! % &

# # * ?

%

& '

$

(*

' $

? (& '$

() &

'

?=% I & % '

( * ! #

$ !

!

? ;> $ L !

>

%

%<3 #

>

!

)

&

'$ $

' !(

* !'

%

'%

H

? ) * ! $ ! ' ' $ ($ *

&

! '

(

%

! ?

&

A „népgy lés” megalakulására és tevékenységére ld.: Uo. 304., & : i. m. 45-46. Az „ideiglenes végrehajtó tanács” tevékenységére a krusevói harcokban résztvev Nikola Kirov Majszki 1935-ben Szófiában megjelent emlékirataiban találunk adatokat. $ + " + + + " . I. m. 438-439. 33 * j 1 1 . I. m. 205. 32


(

%<6 .

L ' !

&

& ' &

!(

)

%

&! ( >

(

' $

$

'

& ! #% > $ > ) ' (

$ '

$

' $ %

'

! & ' &!

' (

? ;> & ! %<5 ?% I (*

?= ) ' $

% !

) $ %

& )

( %<@

'

'

( $

&

$ ) ' ! ( & % 7)

3

:<

& '

( $ '

'! '

! $

!(

!

?

&! ' ( $ !$+ R

'

'

%
!

!

' $

( 644 '$

!

!> ! :< !!

( ( (

%
' ' !

' ) $' # '

$ & %

?

) !

%<M

$ $

! &

! #

&

)

!

34

: i. m 193. Uo. 187. j : i. m. 41-42. 36 * j 1 1 . I. m. 205. 37 $ + " + + " . I. m. 434. 38 : i. m. 200. 39 A törökök kegyetlenkedéseire ld.: % ) «J ’ ». I. m. 36-37, 92-96, 103-104, 112-113, 130-131. 35

-

+


$ &

& !

& ! .

'

!

%64

!

' $

$

>

!$

?

% (

!

!&

(

'

$

!* ' !

! !(

'

%

$

'

! (

! 6

% U

' &

&

$

:A4<%

! $' '

( ( ' !&

( $ )

#&&

!

$ #& ($

$ $ !

' ! D !

!

& %6:

( :<%

&

( %6<

'& >

%63 I ) ! * !

?

#& *

<6 #& '

#

'

(

() & ! %

' '

!

! )

* 40

< ! $

% *'

& '

%

$ !$!

'

& $'

%

L !

!

Mindössze annyit említenék meg, hogy a klasszikus államelméletekben az egymást kiegészít és korlátozó három hatalmi ág (törvényhozói, végrehajtói, bírói) közül Krusevóban nem jött létre a bírói hatalom. A hatalomszervezési elvek és a hatalommegosztás problematikájára a legújabb magyar nyelv szakirodalomban részletesen ld.: Államelmélet. A mérsékelt állam eszméje és elemei. II. köt. Alapelvek és alapintézmények. Szerk.: Bódig Mátyás, Gy rfi Tamás. Prudentia iuris. 21. Miskolc, 2002. 26-34. A macedón jogtörténet-írás érvelése szerint a „krusevói köztársaságot” de facto önálló államnak kell tekinteni, hiszen szuverén hatalom gyakorolta az állami funkciókat, meghatározott területi kiterjedés volt, és az említett hatalom t támogató tömegbázissal bírt. 3 . : ' - j 7 ' / . In: 3 7 . 5 j , 1970. 37-43. 41 T . I. m. 59-60. 42 Uo. 115-117. 43 Uo. 128-132.


! !

%66

U

#&

!)

!

& '

!

$

*

#

%

$'

!' .

) #&

) < ' I.D9 !

(

% !

!

! ' ! & ! %65 . ! # ! !

(

' $

! !

.

$

) $ ' ! D !

%

#& % > $

!

) ( %L !!

!

! !

' ' !

! $

# 8

6B

&

#& * !

#

$ &

? !

)

% >

?

$

$ ! = !

! ,

! !

) '$

44

()

-

( $

! ' '

;R

! & !$

!

L

#

! & '$

% $

Erre részletesen ld.: & : i. m. 51. A manifesztum szövegét ld.: $ + " + + + " . I. m. 434-436. 46 A török és albán parasztlakosság viszonyáról az Illés-napi felkeléshez ld.: % 3 :< . In: 7 " . 5 j , 1969. 191-213. :# 4 4 . In: – 1903. 8 j 65-" ' , 27, 28 29 j 1968 " 6 . 5 je, 1970. 255-267.; . " % : 3 j 4 ' " $ j $ . Uo. 269-274.; : i. m. 150-171.; : , 8 j . j , IX. (1973). ( j 2. 9-36.; 0 : 8 $ . In: V. I. m. 121-125.; J ) :6 %8 6/6 8 j 1893-1903 " . j , XXI. (1985) ( j 2. 119-130. 45


! !

) #

'&

$

% 8

) $! !

$% I

$

$ $ $

$ !$

&

!

)

!

%

8

! * '

!

) !

( &

-

.

(

% ,$

) '

9

9

!

&

.

'

$!$

' % :A4<% '

3:

'

! > !

& #% >

&

# %

) ' &

!

'

)

)) $ '& ? $!

( ? '$ &

(

$ %

'$

() ' !

!' ( & ' '$ #

& ( ) '

!

! &

(

%R

& D'

K &

! !$

# (

'

% #&&

& :A43 $

) $

)' !

' $ !'

-

(

%6@ 8 ' ') '

'

& ) !

#

! 88% . :A4<% ! !

% 47

"

$

$ &

'

+ . I. m. 450-451.

! K

$% #& 8% 7 N ' 3 .) $ *

'$ "

+

+

-

+


' ! '

(

) ! &

%

)

!

'

)

'

' ! $ (

&

)

!

) &)

! % ! )' !

(

('

%

# )

!$ $ $(

&

)

)

!

! )

%

'&

)

' %

$ %

()

& )

!) '

!

'&

&

%6M !

:M@M%

$!

)

! &

! !

%

&

(

) (

$ '

'

!

? ' &

:A:3%

&! ,

&

R %

)

)

48

$

)

$ ( %6A #

$

& $

!

) $ !

!

&

:A4<% ! (& ) ( ! % ) ! $ > $ $ $ . ! ) ( ! )

! !

!

%B4

A mürzstegi egyezmény szövegét ld.: Uo. 458-460. Az egyezmény megkötésének körülményeire és következményeire részletesen ld.: 4. 5. * : 8 $' " « » 8 . In: 8 : .6 : /. . > ' .8 , 1999. 72-99. 49 Palotás Emil: i. m. 12. 50 Az 1912. február 29-i bolgár-szerb szövetségi szerz dés titkos függeléke kizárta, hogy az érdekelt felek egy speciális autonóm körzetet hozzanak létre az akkori Makedónia területéb l. A szerz dés és a titkos függelék szövegét ld.: j " / 1861-1913. I. m. 151-155.


Macedónia etnikai viszonyai 1912-ben a szerbek szerint


Csaplár Krisztián Holland tisztek az albán zsandárság élén – az osztrák-magyar levéltári források tükrében „ Te Ura, te Ura, Vajtoni, o burra, Thomsonin e ngratë që ju vet’ e vratë, Që pas nuk i ratë, po vetëm e latë, Kur shkonte kaluar të vdesë për ne, Për ju, të mallkuar, që s’doni Atdhe.” (Részlet: „Fan Noli: Thomson dhe Kuçedra”; 1 1914. augusztus) %

! $

:A:< :6 ) !

! $ ’

&

$ & N 7 )

$ &

! I

!

& , £&

1 !”& " ! R R

%

' !

(

(

!

#

!

%3 %<

6

:A:< :6

% R ! !

# ! ! ( )

'

' !

1

$ (

& &

( & ( $

* (

*& '

' !

!

'%

„A hídnál, a hídnál, Gyászoljatok, ó férfiak, A boldogtalan Thomsont; kit egyedül ti öltetek meg, Kit egyedül hagytatok, kit nem követtetek, Ki paripán érkezett, hogy értünk haljon, Értetek, átkozottak, kik nem akarjátok a hont!” (Fordítás t lem) In: Fan S. Noli: Album. Tiranë, 1958, Ndërmarrja Shtetërore e Botimeve. 33.o. 2 Fabius, Jan: Met Thompson in Albanië. Maastricht, 1918, N.V. Leiter-Nypels. ill. Fabius, Jan: Das Brutnest. Berlin, 1920, (kiadó nélkül). (a továbbiakban: Fabius: Das Brutnest.) 3 Verslag der Zending Albanië. Ingesteld bij kon. Besl. van 22 October 1913 Nr. 16. Voorstudie tot de Vorming Eener Gendarmerie; ’S-Gravenhage – Algemeene Landsdrukkerij 1914”. 4 Garrit T. A. Goslinga: The Dutch in Albania. The History of the First Albanian Gendarmerie Organized and Directed by Dutch Officers 1913-1914. In: Shêjzat. F szerk.: Martin Camaj. 1971/46, 118-130.o.; 1971/7-9. 224-238.o.; 1972/1-4. 14-42.o. (a továbbiakban: Goslinga: The Dutch)


N

' '

!, (

(

K ) B% '

)!

%

) % .

&

! * ! $

& $

!

:A:<

' #&

# :@ '

)

$

!

! ! %

!

.

! ! ! ,

%

% ( ' ! $ 9

8 ! % &

! '

'

% ( ! $

! 9

$ !

%M

S

! ' .

!

' % , ( !

! () , &

!

%

$ , $

(

% %

:A:<% .

$ (

&

9 !

!

, %

!

) 9

! J

!

.

%5

! % .

(

!'

9

% $ & :A:3% !

)) )

K ' !

$

, ! ¤ + , ! $

R& )

*

@

%

:A:< &# ') 5

!

ÖHHStA PA, XIV. Albanien, Liasse L. 4. Akten 55. Albanesische Gendarmerie (1914.I-VIII). Vlorában (olaszosan: Valona) 1912. november 28-án Ismail Qemali ideiglenes albán kormánya kiáltotta ki az albán területek függetlenségét. A londoni nagyköveti konferencia azonban csak egy olyan autonóm Albánia létrejöttéhez járult hozzá, amely a szultán fennhatósága alatt marad. Goslinga: The Dutch. 1971/4-6. 119.o. 7 Ma: Debar (Macedónia); Decani, Djakovica, Prizreni (Koszovó, Szerbia-Montenegró). 8 Bartl, Peter: Albanien. München, 1995, Verlag Friedrich Pustet Regensburg – SüdosteuropaGesellschaft München. 139.o. (a továbbiakban: Bartl: Albanien) 6


&

’ $ ' '

*

% J >L $& $ %

$

( K

#& !

'

!)

K ! ' ) ! %:4 & & ) %"

( ! ( '

(

!

' $ ' ! ?%

> !! )

)) $

1 !”& "

8 !

! '

?

! % , !

%A $ ' ! %, !

+

’ ! $ $

$

&

+ '& !

% :A:3 $

N

N 7 $ :A4B :A:3 ' $!

::

&

:3%

$ % % % '

$ '% !

:<

-8 ! ' ! %

&

! -

& !

$

' J’ ' ' $ % & ' :A:< -, "

! I

'$ &)

! %"

* !

(

%

'$ D & :6) ! I $ &

! I

9

!

! ( ! I

$ )

' ' !

$ (

' ! ! #&

'

%

J! !

%I )

$

!

%

„Organisation de l’Albanie” – a londoni nagyköveti konferencia 1913. július 29-én fogadta el. In: Wilhelm, Fürst von Albanien, Prinz zu Wied: Denkschrift über Albanien. Berlin, 1917, Als Manuskript gedruckt! Nicht für die Öffentlichkeit! 65.o. 10 Goslinga: The Dutch. 1971/4-6. 122.o. 11 Ma: Ioannina (Görögország). 12 Fabius: Das Brutnest. 5.o. 13 Többek között: a hágai osztrák-magyar nagykövet, Giskra jelentése Berchtold külügyminiszternek Hágából 1914. március 26-án. In: ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55., Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 21 A-C/P. 14 Goslinga: The Dutch. 1971/4-6. 126.o.


#&

!

"

& $ & R !. ! % :A:<% :4 $ ! ! %I 7 ¥ , ¥ & , ! 1 #& I % 7 ! ! & J & & $ * !& ) L $ $ & & ! % " ) ! )) ' $ %. " ! I #& ! '$ - + ! ! :B '$ + ! - , ! K ! :A:<% ! :5 & ! $ ;> ! ! Ž ! , !?=% ! ( % ! B444 '$ ! ) M44 '$ % ! & )! & M%444%444 ' '! % :< :M ! ' % & * ! ' ! ( % . ) $ % . :A:< $ $ ! ) $ ( L $ $ %:5 ! J $ ! , ! $ % ! % ! $ ¦ ¥ ¤ R& %I ') 8 › $ % '! $ % ! $ ( —' ¥ ! , ! :A:< . ! ! % :< ! !! ! ( ! ) ! ' ( ) ( ' ( %:@ ! "

15

Az útról három jelentést írtak, amiket Giskra nagykövet fordítatott le német nyelvre és küldött el jelentése mellékleteként a Ballhausplatzra. In: Giskra jelentése Berchtoldnak Hágából 1914. január 7-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55., Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 2/P. 16 Petrovi-, a Nemzetközi Ellen rz Bizottság els „osztrák-magyar császári és királyi biztosa Albánországban” távirata Berchtoldnak Vlorából 1914. január 3-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 583. 17 Petrovi- távirata Berchtoldnak Vlorából 1914. január 3-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 583.


!

! !

’ !

$

* ! !$ *

%.

& :A:6 L ! ! * !

%:M :A:6 ' ! 1 D ' '$ ; N , N $& ’ ! I ( '$

" , 7

) ! !

&

!

&

J !

%

( $ $ $ ' !

!

%

) ! I

"

$

( $

!$

K ’

! & J1 ! ’ K I K =SG ! N N , K ! D N , % :A% $ ) % ! :A:6% ' & :3 '& ! $ ( & ) J ¥ , ! & ( $

$% " $ %7 !

R&

! $ #

!”& N N & 3< ’ !

$% $

)

'&#

(

%34

' ' !& )

# !) ( & '&# 7

%. ) %

$ R

$$

% &

8

18

'&#

› J>

%"

%

8

!$! !

'' ! & *

:A:<

'

! $

#

!

!

3:

( ?

(

¥

(

Petrovi- jelentése Berchtoldnak Vlorából 1914. január 14-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 12. 19 Giskra jelentése Berchtoldnak 1914. február 5-n Hágából. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 622. 20 Az esetr l a legpontosabb jelentés Henry Lambtól, a Nemzetközi Ellen rz Bizottság brit tagjától származik. In: Lamb jelentése Grey brit külügyminiszternek 1914. január 10-én Vlorából. Arkivi i Institutit të Historisë të Akademisë të Shkencave Fondi i Arkivit të Londrës (FO 320) – A 48. No. 8. 21 Österreich-Ungarns Außenpolitik von der bosnischen Krise 1908 bis zum Kriegsausbruch 1914. Hrsg: H. v. Srbik, Ludwig Bittner, Alfred Francis Pribram, H. Übersberger. Wien-Leipzig, 1930-38. Band VII. No. 9162.


&

' $

8

!

!

%

$

' , & .

( L ' !&

&I

!

% &

$ $ $

'

(

(

)

&

( ! 8

'

( #( ! I ') ) :A:6% & 5 <@B ' ( ? (

8 $

>

& !

&

! '$ ! " % $& :54 '$ ! '

' ! !

! % › ( '% $ ¥

! !$ ' ))

%

%33 %

’ ! ) # !& !

( '

& !

R& $ * % %I !

J $

!H !

&

! ?%

8% ;

$

$

; !

¤

- R !H -

$

:B 34“ '

!

JC =% (

!H

'$

( 3<

)

!( )! % % >

!

= *%36 :A:6 '

% &

.

R !

" 7

( '$ 3M

*

I )) 35

')

22

)

G R&

3B J %

T !

>I

?

%

Goslinga: The Dutch. 1971/7-9. 227.o. A londoni nagyköveti konferencia (1912 december – 1913 július) a független Albániának ítélte a területet. A végleges határok meghúzását határbizottságokra bízták. 24 Goslinga: The Dutch. 1971/7-9. 229.o. 25 Mayrhauser távirata Vlorából a külügyminisztériumba 1914. március 1-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55., Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 131. 26 A bábkormány létrehozásának ötlete valószínüleg francia sugallatra történt. In: Durham, Edith: Die slawische Gefahr. Zwanzig Jahre Balkan-Erinnerungen. Stuttgart, 1922. 295.o. 23


!( #* ' ! $ %

! ) !

) '

'

&

* N

,

¤ % ( J $

'

! A &

> '

#

!

%

(

T ) 8!

&

% :A:6% ! ! & :: $ (

’ ! '& ! " ( '& ! " ! I ' ( ! '& ! ' $ % 7

&

M

$! %3@ ) ! ! )!

?% % "

! !

& ! &

I 3A

% ‘

!

(

R

! !

!

%3M

!

$ # & ' ) ! ! % :A:6% & :M $ ) ) > ' & $ ? % ¤ R& L $ $ $ ) ! ’ ! ! & % ! ! ( ) ! ' %3A ' ) % & $ ! :A:6% &# B ) * ' ! % N# M " I ! ' ) ' ¤% ! ! % & $ <4 R ! ( % L $ $ ! ! $ ) I ) % ! ! & :A36 * % #&

27

( % ’ !'

# ' ! ()

L

! $ $

Goslinga: The Dutch. 1971/7-9. 230.o. In: Comes (= Baron von Redlich): The Albania – Wied Cause. New York, 1932. 65.o. 29 Goslinga: The Dutch. 1971/7-9. 233.o. 30 Löwenthal osztrák-magyar nagykövet távirata Berchtoldnak Durrësból (olaszosan Durazzo) 1914. július 1-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 Schluß. No.431. 28


) $

)

'

!

! ,

!)

! :A:< (

! %

!

*

' ' ¥

%

' !

) ' !

$ ) )

$ <:

& % ! !

' !

'& !

! %

$

!

!

.

%

&! '$ L

! &

) )

% &

' $

! %

& ! ( <<% $ $ 34%444 '$ ( % ’ ! '& ! # ! ! ' $ !) %<6 " ! ! % & !’ L $ $ ( ' ' $ )& % H ! & $( ! % ! # ) ! ' ( $ & )& $ % & & ! ' ) % :A:6% & & ( " , & J ' ’ ! ' :M@M & ! ) $ % ? ! % !' * ! ! $ , ¥ '$ ! ' % . &

( !$

<3

31

! !

!

!

% !& $ ( % :@

Petrovi- jelentése Berchtoldnak Vlorából 1914. január 6-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 4. 32 August Kral (a Nemzetközi Ellen rz Bizottság második osztrák-magyar tagja) jelentése Berchtoldnak Vlorából 1914. március 22-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 82/P. 33 Kral távirata Berchtoldnak Vlorából 1914. április 8-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 1059. 34 Goslinga: The Dutch. 1971/7-9. 235.o. 35 Goslinga: The Dutch. 1972/1-4. 14.o.


'

$ $ ' $, & ' ’ !' ( '$ ! % L $ # . ' !, ! ! ! % '& ! ! ! % ' ! $ & ! ' & ' % ! ) ! ' , !& '$ & %<5 ! ) ’ ! ' ! ) *$ ' $ ’ ! ! ' %, & :A:6% & :A & ! ! ¥ ! & % . >, ? * ! & & 9 ( % $ & ) $ J# 8 ' & S ! ! ) ' ! • ' ’ !' % ' $ $ , & ( $ ) 5 '$ ¥ % ! ( $ J ! '$ $ ! ! % ’ ! ! - '$ ! ! ) 8 :A:: ' %<@ / › $ $& % I ! ' # D ! ! ¥ '! & , & %. & & ( ' $ ! ! ' $ ' D ! ’ ! $ & $ ( ! % . & 3< ’ ! !& ) ! & ) !& ) % ! ! $ % ’ ! ) <M % . & 3A '& ! " ! ' $ '$ % $ ' ! ! ' % , & ( ' ( 36

$ & (

Goslinga: The Dutch. 1971/7-9. 237.o. Goslinga: The Dutch. 1972/1-4. 14-16.o. 38 Emiatt többek között a Potsdami tiszti klub ki is zárta soraiból. In: Chekrezi, Constantine A.: Albania. Past and Present. New York, 1919. 148.o. 37


! ! $ $

% !

!

'

% '

$ ¥ &# &#

B

)

! ¥ #

' ! 39

+ ! J

%

!$ '

$

( % ,$
(

%64 ' !

;

#

$ 9 . :B

( ’ ! =% #

&# %6: ! &# ! )$ ! ( ( ' ( % . !$! ! ' ( %63 8 ! ! & % ’ ! ! ' $ & ! ( & ! &# %6< ! J ( ! %66 , & ' :A:6% 6 ! " ' % ' ! L $ $ ' ! & %6B œ ! . ! ' h ! $ -"

!

$ '$

)

& !

! (

! &!

D

& T '

% !

& $ &

7

& T

$

Italo-albánok (vagy arbërëshë): olyan dél-olaszországi albán kisebbség, amelynek sei még a 15. században vándoroltak ki az oszmán hatalom el l menekülve. 40 Fabius: Das Brutnest. 59.o. 41 Thomsont a város belseje fel l, hátulról l tték le. Fabius: Met Thomson. 115-118.o. ill. Berchtold utasítása Giskrának Bécsb l 1914. június 16-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1814 – Schluß. No. 10. 42 Goslinga: The Dutch. 1971/1-4. 31-32.o. 43 Löwenthal távirata Berchtoldnak Durrësból 1914. július 24-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 – Schluß. No. 4719. 44 Giskra távirata a külügyminisztériumba 1914. augusztus 1-én Hágából, amelyben beszámol Berchtoldnak arról, hogy Loudon holland külügyminiszter arról tájékoztatta, hogy a mozgósítás egyben a tisztek automatikus behívását is jelenti. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 – Schluß. No. 7853. 45 Kral távirata Berchtoldnak Durrësból 1914. szeptember 19-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 – Schluß. No. 3036.


!

%K 65%

!

' ! '

! )

&

:M ;:<§B= '$ $ %/ )

! )

6@%

!

)! *

!!

! )

( ; ! :@% & =% ( & % 7 ' ! ! * ! ! % !$ * :A:6 & ! L $ $ ! ' ! 6M ! I " ( * ! ! ' ! $ ; bNA C, >C/ ? > - / C/ 0 S S / R/ 3 B S S / R/ 2 N > 0>/"jB/C0B / R 0> > A 0> / > > >/ =% . & ! ' J )! ' ! # !& ! & & & ) $& # '& ! %$ ' $ J ! $ '& ! h ! I " ( 6A # ' ( % I ! ! ' J ! # ' ! %B4 & ' $ ' ! ' ' ! % ! $&) ' ! ! '!

46

Giskra távirata Berchtoldnak Hágából 1914. február 5-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 622. 47 De Veer fizetésekre és költségvetésre tett javaslatairól Berchtold utasítása Mérey római osztrákmagyar nagykövetnek Bécsb l 1914. január 5-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. Prot.-Nr. 91. 48 „Die Kontrollkommission hat dieses Reglement keiner genaueren Prüfung unterzogen, da eventuelle Änderungsvorschläge zu weiteren vielleicht zeitraubenden Aussprachen mit der holländischen Mission, welche die Angelegenheit als dringlich bezeichnete, geführt hätten.” Petrovi- jelentése Berchtoldnak 1914. január 14-én Vlorából. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 12. 49 Berchtold utasítása Méreynek, amelyben a külügyminiszter Petrovi- jelentésér l tájékoztatja az osztrák-magyar római követet 1914. január 5-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. Prot.-Nr. 91. 50 Kral távirata Durrësból a külügyminisztérium számára 1914. július 1-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 – Schluß. No. 431.


H% ) ’ ! '& !

&

%B:

! '

' $

&

%

'

J B<

’ !

'&

B6

!

$ ' !

) ' !

! #& ' & %B5

)

L ,

51

% ! $' ! &

!

(

M

!$ -/R

!

! $

% ! :A:6% )

! '& ! !

! ')

%B@ !

,

#& * % N #& ! &

%

&

!$ )&

!

) !

' ! !$

%

%

% ! !

$ $ &

$%BB

' '

I

L

B3

!

! % %

BM ! J $ $ !

) i

$

( $ ) % C=M/OM/ A> A>C? )

!$ ( L

) ! )!

!

* ! ( &

%

Giskra jelentése Berchtoldnak Hágából 1914. január 14-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 4/P. 52 Kral távirata a külügyminisztériumba 1914. április 8-án Vlorából. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 1059. 53 Kral jelentése Berchtoldnak 1914. március 15-én Vlorából. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 44/P. 54 Kral távirata Durrësból a külügyminisztérium számára 1914. június 5-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 – Schluß. No. 895. 55 Berchtold válaszlevele Kralnak 1914. július 3-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, b., Jänner 1914 – Schluß. Prot.-Nr. 4429-4430. 56 A városból Dél-Albániába parancsolt zsandárok megtagadták a parancsot és kijelentették, hogy csak Essad parancsára fogják elhagyni posztjaikat. Hornbostet osztrák-magyar konzul jelentése Berchtoldnak 1914. március 1-én Durrësból. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. Z. 35/P. 57 Kral távirata a külügyminisztériumnak 1914. április 8-án Vlorából. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 1059. 58 Fabius: Das Brutnest. 42.o.


%BA .

$

(

) ,

! %

! 54 J

$

.

!& ) $&

.

! +

! ! ) ; = & !

! ,

!' ! + '

" & $ 59

!

( ' $ %5: ! !' ' !

! $ $) J % ' ) % ' ( ! I ! ' ! ! ' ! ! ! & & ( & %53 L $ $ ) ( ' ! () & & %56 :A:6 &# '

'

! )

*& % &

& ! !

!

( ) $ '

%7 ! # -

) L

'

( $ $ I !

%

%

%

! $ & '

*$ %5< !$

% !

.

! )!

1 ” )

!

&

& !

$

Hallay osztrák-magyar konzul jelentése Berchtoldnak Shkodrából 1914. március 26-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 67/P. 60 Kral jelentése Berchtoldnak Vlorából 1914. március 15-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 44/P. 61 Kral távirata a külügyminisztériumnak Vlorából 1914. március 19-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 2339. 62 Giskra jelentése Berchtoldnak Hágából 1914. február 20-án. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 14/P. 63 Thomson ausztrophil szimpátiájáról tájékoztat Conrad vezérkari f nök Berchtoldhoz írt levele 1914. január 14-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. Res. Gstb. Nr.4. [?]. ill. Berchtold Conradhoz írt tájékoztatása 1914. január 17-én. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 258. 64 Berchtold egy Giskrának 1914. március 19-én írt utasításában említette meg, hogy Thomson jelentést (Meldung) küldött neki. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. Prot. Nr. 1429.


&

) $%

%$&

"

&

& $

!

1 ” !

! & $

( $

'

! )

! I 1

'

!

% I

'

)

&

1

L ( ;:A:6% &# <4%= ( ! !

)

%

!

%

%5B " ( $ $ ! &

! :A:6 &#

& &

-

) '

!

! ))

& J >' !

& ($ & (

! ( ! ?%55

&

\4TK!T) Z! ] 65

Löwenthal jelentése Berchtoldnak 1914. július 27-én Durrësból. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. No. 60/P. 66 Haciey konzul jelentése Berchtoldnak Hágából 1914. július 13-án, amelyben beszámol Loudon külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseir l. ÖHHStA, PA, XIV. Albanien, Akte 55. Albanische Gendarmerie, a., Varia. No. 40/P.

IV A Balkán, a keleti kérdés és a nagyhatalmak a két világháború között


Bíró László A királyi Jugoszlávia: a délszláv népek els közös állama :A:M% !

:& &

! $ $

& &

& & %.

&

(

! & ' $ '& $!

$ ($ # $%3

&

> )

* !

+

! ?

N & !

! N

1

% K -

¨ ¨ ž, ! & & , -K -, > • ! ' $! ? - ( 7 ! ¡Ÿž # ( :A<@ & * '& %: K ! ! $ % ( & $ ! N * # ! % 8 ! % ( ) ! ' % C $ N % ! ( ! ! ) ! ) ! !$ $ ' $ '& ! & % & * & & ' ? ) ! %< K ! ! ! ) % ! :AAA & >K ! & ! , ) , ) %6 ( ' # ! & % . ) '! ) ! & ! & ' %K ! $ ) %. ! $

Šiši-, Ferdo: Jugoslovenska misao. Beograd, 1937. 272. A szerbek helyzetér l Jugoszláviában az egyik legszínvonalasabb elemz m : Dimi-, Ljubodrag: Srbi i Jugoslavija. Prostor, društvo, politika. (Pogled s kraja veka). Beograd, 1998. 3 Stankovi-, Aor,e: Nikola Paši- i Hrvati, 1918–1923. Beograd, 1995. 4 Bilandži-, Dušan: Hrvatska moderna povijest. Zagreb, 1999. 53. 2


)

$

!

% >

!

'

!

?

& '

) !

34% ! !

!

!

&

&

' %B . N

' # !&) $ ! ! $

(& %

! !

' %

( ( ) # ! -

N

$

)

'& $!

"

!

$

&

$ !

' :A3:

:A
'

-, &

! &! & <@ (

-

# $ '$

% ! %

<:“ % $% C

!

:6-:B & $ ) % , ' $ ) 5-:4 ! ! 3:-3< ; $ JI &! 5 , M K 3: * :A:3 $ , 3< 3< =% , *$ ) ) % :A35-<4 ! & - I &! ;3B : = ) ;3A @ =& ' ! ! ;, <6 @ K <@ 6< 3 =% ) & ! ' ' ! K . . ! <@-64“ 4-:6 <-5“ !$ 5B % ;/ &! ) <4<3“ 5-@“=%5 N ! ! % $ ! $ :A3: :A
5

Aurovi-, Smiljana: Državna intervencija u industriji Jugoslavije 1918–1941. Beograd, 1986. 18. Rogi-, Veljko: Regionalna geografija Jugoslavije. Zagreb, 1990. 183. A demográfiai folyamatokra részletesebben: Simeunovi-, Vladimir: Stanovništvo Jugoslavije i socijalisti+kih republika 1921– 1961. Beograd, 1964.

6


K

! ) %@ '! & ! $ ) * <:“ !$ ! * ) '! % I &! '! * 33“ % @@ $ ! $ - & :44 % I &! ! $ ;M:'$m:44 :5< K :BM , 3:A . <43= $ ! ! # ! <-6 & '& !$ M4“ ' ' % 8 $ ) $ ! N & $ ! $ '! * ) $ $ ! # ?% ) ) $ ' ! ) :A3B ( ! ' ' % ' 334 ' <36
!

A4“ % 65“

% ) . :44 '$-

@M“ ) )

(, 3<5 !

$

%M # ( $&

% > ! % @M5

) , ' =%A K I &! ! ! # -

!

Rogi-: i. m. 183–185. Frangeš, Oto: Problem relativne prenapu+enosti u Jugoslaviji. In: Arhiv Ministarstva poljoprivrede, V. Beograd, 1938. 9., Vu+o, Nikola: Poljoprivreda Jugoslavije 1918–1941. Beograd, 1958. 20–22. 9 Prohaska, Ljudevit: Poljoprivreda i njeno unapre,enje. In: Jubilarni zbornik života i rada Srba, Hrvata i Slovenaca 1918–1928. I. Beograd, 1928. 319–320. 10 A különböz területeken a következ volt a géppel végzett vetés aránya: Vajdaság 75%, HorvátSzlavónország 66%, Szlovénia 66%, Dalmácia 50%, Szerbia 33%, Bosznia-Hercegovina 25%, DélSzerbia 20%. (Az idézett statisztika harmadokban, negyedekben és ötödökben adta meg az arányokat.) Naša narodna privreda i nacionalni prihod. Összeáll.: Auri+i-, V. M., Toši-, M. B., Vegner, A., Rud+enko, P., Aor,evi-, M. R. Sarajevo, 1929. 43. 8


% ;:A
!

# :4 )

&

@

(

& $

J I &! *

! N )

%= J )

( % ,

3@B 4 3B :B ! K

!

3<44 ! ' (

4 4B 3B

%:: ,

) %8

,

! (

* '$

$ ,

$

%

I &!

'

! ! '

!

%

!!

!

)

%:3 )

$

) $

!

)

! (

! (

%

!

& ! ! !

:A34 $

' %© ¨ !:A3B

11

)

%

&

'

)

% , &

!! :A<4 ' ž' ! !

' $

&! ! )

! *

&

) $

! !

!

! '

J

( !

'$

Lovrenovi-, Stjepan: Ekonomska politika Jugoslavije. Sarajevo, 1960.. 44–45. A mez gazdaságból származó egy f re számított jövedelem a következ képet mutatta: Vajdaság 4626, Horvátország 3092, Szlovénia 2340, Szerbia 2222, Dalmácia 1922, Bosznia-Hercegovina 1852, Dél-Szerbia 1782, Montenegró 1205 dínár. Az országos átlag 2580 dínár volt. Naša narodna privreda. 54–55., 98–99. Ha a termelési értékekben nem is azonos, de az arányokat tekintve hasonló eredménnyel zárult Aor,o Krsti- felmérése. Krsti- 1925-ben és 1932-ben hasonlította össze a területeket. Szerinte az egy f re jutó termelés 1925-ben a Vajdaságban 6659, Horvátországban 3826, Szerbiában 3001, Szlovéniában 2869, Dél-Szerbiában 2704, Bosznia-Hercegovinában 2471, Dalmáciában 2228, Montenegróban 1614 dínár volt. 1932-ben, a gazdasági világválság ideje alatt – a mez gazdasági termékek árának zuhanása miatt – a mez gazdasági jövedelmek nagymértékben lecsökkentek. Ekkor a következ képet mutatta: Vajdaság 2437, Horvátország 1461, Szlovénia 1100, Szerbia 1085, Dél-Szerbia 990, Bosznia-Hercegovina 898, Dalmácia 826, Montenegró 552 dínár. A területek között alig figyelhet meg eltolódás. Idézi Isi-, Mom+ilo: Seljaštvo u Srbiji 1918– 1941. I. Socijalno-ekonomski položaj seljaštva. Beograd, 2001. 233.

12


I &! %:< !

, '! & !

' $

$ ) !

$ !

! ! @4“ ! N

. #&

! )

! $

!&

$

' $

!

) &

% )

)

$ )

) $

! (

) %

)

$'

I &! !$

) K ! % K !

,

'

' % , (

'

'& $!

! % ! ;@<“= ! $ ' ) 5B“ %:B :A:A-3< ) ( # ( ) % ) $ ) ! ) ( K , '

$

( :A:M

-

( :A:A-<M (

) $

% % N &

& $

( $

'

)

$ !

! ( '

*

' $

!

&

( % K !

%:6 I #

(

, $

&

! ;<3 3“= $ ! :A36 &!

!

%:5 !

&

$ )

13

)

( )

A parasztság által befizetett egyenes adók, illetve az összes állami teher régiók szerint egy f re nézve 1932-ben: Vajdaság 195, ill. 525, Horvátország 34, ill. 309, Szlovénia 27, ill. 315, Szerbia 50, ill. 274, Dél-Szerbia 27, ill. 238, Montenegró 12, ill. 216, Bosznia-Hercegovina 25, ill. 209, Dalmácia 18, ill. 186 dínár. Az egy hektárra vetített adatok szerint: Vajdaság 364, Horvátország 310, Szlovénia 383, Szerbia 256, Dél-Szerbia 235, Montenegró 81, Bosznia-Hercegovina 150, Dalmácia 158 dínár. Közli Isi-: Seljaštvo u Srbiji 1918–1941. I/2. 17–19. 14 Isi-, Mom+ilo: Seljaštvo u Kraljevini Jugoslaviji. In: Jugoslovenska država 1918–1998. Zbornik radova sa nau+nog skupa. F szerk.: Piljevi-, Aor,e O. Beograd, 1999. 406. 15 Statistika industrije Kraljevine Jugoslavije sa adresarom industrijskih preduze-a. Beograd, 1941. 73. Sajnos az ipari statisztikából nem derül ki az egyes üzemek sorsa, esetleges megsz nése, más üzemekkel való egyesülése stb. 16 1919–23 között 707 üzemet alapítottak: 236-ot Horvátországban (33,3%), 189-et Szlovéniában (26,7%), 102-t Szerbiában (14,4%), 96-ot a Vajdaságban (13,6%), 50-et Bosznia-Hercegovinában (7%), 20-at Dalmáciában (2,8%), 14-et Dél-Szerbiában (2%). Statistika industrije. 67.


$ !

'

) !

)

%

'

)

K

' !

! '

!

! '

! ' % " ' I &! '$ $

& (

#&

'$

(

$ ' ! , &! % :A:M $

, %

,

*

K

, K

, !

% ;:A:M '

$ # =% ) % I &! :A:M $ $ !K ! , :A:M-<M ' % ) K % :A:M $ ' ' '$ , # !$ ) $ % .( :A:M $ '$ ' ! ) @:“ N <<“ %. ! :A:M !$! %:@ N !$ ) '$ $ ' <<: !( & ;:44“= $ J, 33B“ K :64“ , :4M“ I &! :44“ K <<“ , ;. ! ) = <<“ . :3“%:M '$ ! $( ( '& ) ! I &! K $$ ) ( ( & % ! $ (& & $ ! ! ) N ! '& ) ! ! $ % ! % '$ '& $! ! & ) % K ! '& ! ! ( ) N ) , &

17

!!

Statistika industrije. 73. és a népszámlálási adatok alapján. Az egy f re jutó befektetések nagysága az egyes területeken: Szlovénia 697, Horvátország 435, Szerbia 336, Vajdaság 311, Bosznia-Hercegovina 103, Dél-Szerbia 103, Montenegró 39 dínár. Macura, Miloš: Stanovništvo kao +inilac privrednog razvoja Jugoslavije. Beograd, 1958. 103.

18


( 9

J

9 )

! ) -

-.

. # %

' !(& !) ! & & % ) ! '& ) :A<5m<@ % ! ' ! :M“ & % & $ ) ! '& ! - ( K , . . ! I I ! " T . M4“ ( ! 34“ % ' ( & ! ) ( ! %:A ' & * ' ) ') ) & ! $ ' # ! ! $:A<4 ! % & # ( ' % :A6: 3666 #& ! # # ( J , ;AB: = . ! ;54@ =% N ! & !$ ( # > ! ? ! ! '$ ( # ) % I * ( !! % . ! ) ' % ) $ ! ) ' $% :A:M-64 # ( ' !( 6 @AB B5< @:6 !( , BM“ , ;. ! = M“ K :<“ K 5“ I &! 6“ , <“ ! % ) ( & $ ! % :44 ¢ I &! M@ , 5B K 5 # # & (. 4B K 3< % , & 63 & $%34 19

!

(

%

Ministarstvo Financija Kraljevine Jugoslavije 1918–1938. Szerk. biz.: Stanarevi-, Nikola– Mila+i-, Stevan–Miloševi-, Mihail–Smiljani-, Mihail–Spasi-, Milivoj. Beograd, 1939. 36–38. 20 Lazi-, Milan: Investiciona politika Kraljevine Jugoslavije u železni+kom i drumskom saobra-aju 1919–1941. In: Jugoslovenska država 1918–1998. 380–81.


# J

'! ' ! '

!

(

(

%

!

;

! !& !

BB4-544

3A4-<<4

BM-5<

'$=%

'

!

'! #&

!

(

, !

! ( % ' !& '! ' !$ & ' )

)

' !

! (

!

%

%

(*

' '! ' $

& $

& '! ! % L !

! !

!

( &

(& !

( %

# (

%3: &

I &!

,

! !

#

-

&

% . ! ) -

( $( % . !

& %

)

!

! ;:B @@3

,

334

* '$

! . ( ( 21

!

)$ 66 :M@ 3< 33B I &!

! ! $ ! % !& '! B:A4 , =% . ( ! ; &) =% B
Az agrárreformra és a kolonizációra vonatkozó – nem mindig teljes mértékben egybevágó – adatok: Leki-, Bogdan: Agrarna reforma i kolonizacija u Jugoslaviji 1918–1941. Beograd, 2002., Eri-, Milivoje: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918–1941. Sarajevo, 1958. 22 Ga-eša, Nikola L.: Kolonizacija Srba i Crnogoraca u Kraljevini Jugolsaviji i FNRJ (1918–1848). In: Seobe Srpskog naroda od XIV do XX veka. Zbornik radova posve-en tristagodišnjici velike seobe Srba. Szerk.: Rankovi-, Dragutin. Beograd, 1990. 117. A szerbeken kívül más nemzethez tartozók is részt vettek a kolonizációban, az arányuk azonban maximum 10% körüli lehetett. Leki- a különböz jelentések alapján 17–22 ezer családra, 80–90 ezer f re teszi a Dél-Szerbiában letelepültek teljes létszámát. Kétharmad részük Koszovóba érkezett. A Vajdaságon, Koszovón és Makedónián kívül Bosznia-Hercegovinában is volt kolonizáció, mintegy 13 ezer családot érintett. Leki-: i. m. 204–210.


) !

' !(

( <6 %3<

$

)

)% N

' ) ) )

! %N

& ' )

!

$ & &&

!

&

)

% N %

$' >

%

! ! &

!

#

*

(

•ª &

*

«L

? 36

!

) & % :A:@ $

' $ #

$ #

)

!

( * %3B

! (

;

!

N #

!$

& !

&

'

=% $

% )

#

#

)

,

-K

! & & -,

)

&

%

!

! %

& J !

) !

$

(

! ) K

23

&

% ' )

! ( % J

$ '

(

!

!

:A
%

A kolonizáció költségei és az életkörülmények megteremtése egy f re vetítve átlagosan 2670 dínár tettek ki. A kolonizációt végz agrárigazgatóságok szerint a skopjei f igazgatóság területén 4643 dínárt, a zágrábin 2444-et, az újvidékin 1554-et, a nagybecskerekin 1440-et, az eszékin 1393at. Emellett a telepesek által szinte kötelez en létrehozott agrárszövetkezetek is jóval nagyobb összeghez jutottak Dél-Szerbiában. Frangeš, Oto: Die sozialökonomische Struktur der jugoslawischen Landwirtschaft. Berlin, 1937. 219–220. 24 Idézet a szerb kormány és a Jugoszláv Bizottság 1917. június–júliusi tárgyalásai után kiadott nyilatkozatból. Ezen a tárgyaláson állapodtak meg a létrehozandó egységes jugoszláv állam néhány kérdésér l. Šiši-, Ferdo: Dokumenti o postanku Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca 1914–1919. Zagreb, 1920. 96–97. 25 A korfui tárgyalásokra és az azokat befolyásoló körülményekre: Jankovi-, Dragoslav: Jugoslovensko pitanje i Krfska deklaracija 1917. godine. Beograd, 1967.


*G ! %35 :A
!$! -

!

(

) ' !

'

% -

-

:A
' #

!

'

%

& ! !

& ;:A6:

!

;

%. &

$

! :A:M :AA4 =

# N J

#&&

:A6B

= $

$ ! ' $

% . '

! ! & )

& $ I

)

&) J )

( !

&

! ! !

$ ' $ ) $

!

! N * ! ! ! %

h

:A34 $'

)

$ !!

!

( %

&

!

%3M

! ! ) $& ) ' ! ( N :A<4 &

&

$ &

! ( ) )

J

)

! %3@

% . ! & $

% !

!

$

! $ ( $

26

A királyi Jugoszlávia politikai és jogi intézményrendszerére: Jankovi-, Dragoslav–Mirkovi-, Mirko: Državnopravna istorija Jugoslavije. Beograd, 1987. 365–402., Suboti-, Dragan: Srpske politi+ke stranke i pokreti u 19. i 20. veku. Beograd, 1998. A Horvát bánság kialakítására Boban, Ljubo: Sporazum Cvetkovi-–Ma+ek. Beograd, 1965. Legújabb magyar nyelv irodalom: Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Budapest, 1999. 21–78., Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század els felében. Budapest, 2003. 115–122., 187–198., 397–434. 27 Az állami pénzügyi politikát és az állami jövedelmek megszervezését tárgyalja: Ministarstvo Financija Kraljevine Jugoslavije 1918–1938. Szerk. biz.: Stanarevi-, Nikola–Mila+i-, Stevan– Miloševi-, Mihail–Smiljani-, Mihail–Spasi-, Milivoj. Beograd, 1939. 28 Jankovi-–Mirkovi-: i. m. 385–387.


& ) '

!& % $

&

! &

! %3A '& $! ! $

(

&

(

-

-

!

)

! !&

'

! $

! !$

'

% š !)

#

% & % ,

(

% :A3A ' ! % ! &! ! ! % + :A<5 :A
!

& &

29

! J

% !$

(

'

N

( '&

% . ! .

&! !

#& &

! N

N R

( !

) (

! !

*

-

! #

! :A3<

$

# $

&!

%<4

& ' !

Az írástudatlanok aránya 1921–41 között aránya a 10 éven felüli népességben 52%-ról 38%-ra csökkent, de az egyes vidékek között igen nagy volt az eltérés. Az 1931. évi népszámlálás szerint a szlovén területeken 5%, Belgrádban 10%, a Vajdaságban és Horvátországban 27-28% körüli, Szerbia vidéki részein 62%, Bosznia-Hercegovinában, Makedóniában és Koszovóban 70% feletti volt az írástudatlanok aránya. Az oktatásra részletesebben: Bíró László: Oktatáspolitika és regionális különbségek egy 1918-ban alakult államban. In: Világtörténet, 2003/tavasz–nyár, 3–35. 30 Staji-, Stevan: Nacionalni dohodak Jugoslavije 1923–1939. u stalnim i teku-im cenama. Beograd, 1959. 6–19., Vinski, Ivo: Nacionalni dohodak i fiksni fondovi na podru+ju Jugoslavije 1909–1959. In: Ekonomski predleg, 1959/11–12. 844.. Ezeket az adatokat veszi át a legutoljára kiadott jugoszláv nagylexikon is. Enciklopedija Jugoslavije. VI. 1990. 350.


Majoros István Párizs balkáni politikájáról a 20. század els évtizedeiben $

#

! +

!

!

$&

'

&

! ,¬ &!

&

# ! $

"

!

)

:M%

1 % 9

& !$ !

'

%: !

( 7 ! 1 7 £ ' * ! :B5A J ' !$ 8

( #

$

'

&

!

:5% $

& ! $' $ & :B<5 ' & K

'

) '

%

* ! &

$ &

B“

& !

H ! ( % ! ( ! :BM4

)

( " :B@4 :B@< ! :BM< % +

9 $

!

:M%

! %3 :M%

& !

!

+

&

C

$

!$ .

&

7

& :@5<

!

* !

!

)

J $

!

!

$

!

8 N !

! % ,$

)

'

%

!$ 9 1

( %

!

A kapitulációnak nevezett megállapodás szabad kereskedelmet biztosított I. Ferenc francia király alattvalóinak a birodalom területén az Isztambulban állomásozó konzul védelme alatt. E megállapodás alapján kért I. Ferenc katonai támogatást 1543-ban Nizza ostromához. Castellan, Georges: Histoire des Balkans (XIVe – XXe siècle), Fayard, Paris 1991. 106. 2 Mantran, Robert (sous la direction de): Histoire de l’Empire ottoman, Fayard, Paris 1989. 152. 222. 282-285. Pervillé, Guy: De l’Empire française à la décolonisation, Hachette, Paris 1993. 27.


:A 34% % 88% ! ! '

$ ! %< 7 '

$

! K ! ' '

'

'

!

! !' ! !

;:M@5 :A4A= ' ! '& !

'

+

$

$

:M44

' "

) ( ! :M@B :M@M 7 # $ + & $!

'

%

$# (

D 7

'

! ) $

&

:@AM 8 !

!

:M%

$ !

! L

)

% '

& (

! ( &)

! # '

! % :M4A

! L

) ) '

%

!

%

$ (

% '

,

))

!

%

&

:M@4 :M@: ' ! ) * ! ! ! ! :A% !

& , D 3

')

!

. ')

Ancel, Jacques: Peuples et nations des Balkans. Géographie politique, A. Colin, Paris 1930. Újra kiadva 1992. 1995. 200-201. Quataert, Donald: The Ottoman Empire 1700-1922. Cambridge University Press, 2000. 117-128. A francia forradalom hatására jó példa Constantin Rhigasz, aki lefordította görögre az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, vagy Adamantios Korais, a modern görög nyelv megteremt je, aki ugyancsak a francia forradalom híve volt. Megemlíthetjük, hogy az 1839-ben kihirdetett els szerb alkotmány számára az 1830-as francia, illetve az 1831-es belga alkotmány volt a minta. Az 1848-as román forradalmi nemzedék ugyancsak a francia eszmék hatása alatt állt, hiszen az 1830-as évek közepét l a bojár ifjak, mint Ghica, Rosetti, Br2tianu, B2lcescu, Cuza, Párizsban tanultak, s a Lamartine, Michelet, Quinet körül alakult román csoport a független és egyesült Romániáról álmodott. A francia hatásra Konstantinápolyból is hozhatunk példát: az 1840-ben kiadott törvénykönyvre a Code Napoleon volt hatással, Resid pasa ugyancsak francia minta alapján hirdette meg oktatási reformját 1845-ben. Borsi-Kálmán Béla: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. 23-31. Caron, Jean-Claude - Vernus, Michel: L' Europe au XIXe siècle. Des nations aux nationalismes 1815 - 1914. Armand Colin, Paris1996. 238-239. Castellan: 274-275. 285.


!$ & $

!

%

34%

!

!

& %

!

34%

&

& * ' H

' :A4B

$

'

% D :A4B 3@“

H

R

4 5“ )' ! $

, 5: <“ ! % ! 4 6“ ' % ' $ ' $ 5 @“ $$ % !

! #

'

& !

:A:<

( :A:< $

&

!

!

&

' (

%

*

'

!

)

$ '

) % ,

%

R

! ! G

!

) (

, '

'

, %6 ,

$

! '

(

>

? % :A:3

&

9 $% +

—

+ -

'

!& % :A:3 $ + ' + ! %B N

& ' L

& ) !

$ !

:A:3 :A:< &

# ' $

#

% ,

!

*

( $ %

D

# '

!

' +

) $ &

)

! 88% .

:A:5 (

$ #

$ :A:5%

:@

%5 D 4

Girault, René: Les Balkans dans les relations franco-russes en 1912, Revue historique/1975/janvier-mars, 158-163. 5 Uo. 181. 6 Poincaré és II. Miklós levelét lásd: Paléologue, Maurice: A cár országa a nagy háborúban, Genius kiadás, é. n. II. 338-339. 341.


% * ! '

K

!

$ ! % 9 K ! $ ) ! D ' $! $ # 7

,

$ '

. #

:A:B

8 -

% :A:M

G #&&

!

$ K !

$ ' ' D

%@ R % :A:B ( I !$!

&

& R

! E88% ) ) , ' &

:A:@ %

! )

7 ) !

! $ $ '$ 7

!Ž

! .

7

,

L 7 # '&

)

!

'

%M

$ &

! ( !$

D

' ! '

! ) ( :<@%A4< '! & ! . ( &

& %

$ '

K ! K !

% %

( $! ; %D

! !

) 9 " '

!! %

, $

$

:A:@

3

$ , & . % )

' ! " & !$ = 3 $ 3AB%46A ! % '! ( >D _@ b ? / > > >AE .? _

Ormos Mária: Padovától Trianonig, 1918-1920, Kossuth, Budapest 1983. 164. Service Historique de l’Armée de Terre (Paris-Vincennes, SHAT) 4N47 C/53. D/1/1. No 13.530 BS/3. Documents diplomatiques français sur l’histoire du bassin des Carpates 1918-1932. Rédacteur en chef de la série: Magda Ádám. Volume I. octobre 1918 - août 1919. Documents recueillis par Magda Ádám, György Litván, Mária Ormos. La préparation de ce volume fût établie en collaboration avec Zoltán Dercze, Katalin Litván et István Majoros sous la direction de Magda Ádám. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 4. dok. Sandu, Traian: La Grande Roumanie alliée de la France. Une péripétie diplomatique des Années Folles? (1919-1933), L' Harmattan, Paris 1999. 1. dok. 8 Castellan: 392-396. Galántai József: Az els világháború, Gondolat, Budapest 1980. 262-264. 288. 307-308. 472-474. 482. Girault, René–Frank, Robert: Turbulente Europe et nouveaux mondes 19141941, Relations internationales contemporaines, tome 2. Armand Colin, Paris 1998. 32. Renouvin, Pierre: Histoire des relationes internationales. Tome VII. Les crises du XXe siècle de 1914 à 1929. Hachette, Paris 1957. 44-46.


0 NE=NC A@ C/ AE/ = A RN >= C?>=NC@ / = A D D [B > 0 RN@ N =S M0>@/ " C/ =>/N A> 0>?A/SCNC /=MMCC C .N CC > @ > A> Y C> /kG L . D & $& & ' ' ! & %:4 . % ! & L ** ! ! & ' + D , K , ( ! % ! + & ' $ ! ! ( % :A34 :A3: & & & % Ÿ ! $ ! :A34 ( & % ! ' ! '! ! ' & 7 ! ! % :A3: D ! % 7 $ $! + ( ! ! ( % ( & $ ( ( ! % :A3: $ ' ! . $! ! L # + # $' %:: 9

Ter Minassian, Taline: Les géographes français et la délimitation des frontières balkaniques à la Conférence de la Paix en 1919, Revue d’histoire moderne et contemporaine, avril-juin 1997/252286. 10 Documents diplomatiques français (ont collaboré à la préparation de ce volume établi sous la direction de M. Jacques Bariéty: Anna Hogenuis-Séliverstoff, Corine Defrance, Traian Sandu), 1920 tome I. (10 janvier - 18 mai), Imprimerie nationale, Paris 1997. 212. dok. Millerand, francia miniszterelnök instrukciói Daeschner, bukaresti francia követnek. 11 A kisantanthoz lásd: Ádám Magda: Dunai konföderáció vagy kisantant? Történelmi Szemle, 1977/3-4. Ádám Magda: A kisantant és Európa 1920-1929, Akadémiai, Budapest 1989. Michel, Bernard: La Petite Entente et la sécurité en Europe centrale en 1922. IN: Une occasion manquée? 1922; La reconstruction de l’Europe. Actes du colloque tenu à Florence, 1-3 octobre 1992. Publié sous la direction de Marta Petricioli avec la collaboration de Massimiliano Guderzo, Peter Lang, Éditions scientifiques européennes 1995. Grumel-Jacquignon, François: La Yougoslavie dans la stratégie française de l' entre-deux-Guerres (1918-1935). Aux origines du mythe serbe en France, Peter Lang, Bern 1999. Hornyák Árpád: Magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918-1927,


%:3 ) ! !

$ , (

% ! ## ! ! & !$ ! $

( $ $1 !

) !

!#

7 7 % %7 ' )

'

% '

1 ! !

%

.

D

! % D !

& %:<

'

) &

+ G

1 ,

$ % 1

(

!

( '

7 &

+

& !

( %:6

%

) %7

"

# # !& N

( !

,

.

$ D

(

+ '

&

%

! ' !

# :A<5 $ ! &

& D& + &

! % " JcD / = ^ > R/ >

!

%:B

! $ + ž ?A N D A / > > b>@> / 0N=

Forum Könyvkiadó, Újvidék 2004. Ormos Mária: Francia-magyar tárgyalások 1920-ban, Századok 1975/5-6. 12 Csehszlovákiával 1924. január 25-én írta alá Párizs a szövetségi egyezményt, melyben vállalták, hogy biztonságukat veszélyeztet kérdésekben konzultálnak egymással. A francia-román szerz dést 1926. június 10-én írták alá, 1927. november 10-én pedig megkötötték a francia-jugoszláv megállapodást. A szerz désekr l lásd: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerz dések 1918-1945. Budapest 1966. 204-206. 255-258. 265-268. Documents d' archives français sur l' histoire du bassin des Carpates 1918-1932. Rédacteur en chef de la série: Magda Ádám. Volume IV. janvier 1922 – décembre 1927. Ce volume a été réalisé sous la direction de Magda Ádám et Mária Ormos, avec la collaboration de Katalin Litván, avec la participation de László Borhi, István Majoros et Cécile Vrain. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002. 142. dok. 286. dok. 394. dok. Ádám (1989): 167. 13 Grumel-Jacquignon: 239. 207-227. Ádám (1989): 170-182.252-258. 14 Archives du Ministère des Affaires étrangères (Paris) Europe 1918-1940. URSS vol. 251. ff. 2-3. Bucarest, 1er juillet 1920. Somogyi Erika: Magyarország részvételi kísérlete az 1920-as lengyelszovjet háborúban, Történelmi Szemle, 1986/2. 313-324. 15 SHAT 7N3130 d/2. Considération sur la constitution d’un bloc oriental. Mares, Antoine: Les attachés militaires en Europe centrale et la notion de puissance en 1938, Revue Historique des Armées 1983/1. 62. 68.


>@ ?C N0 N OMN- B ->

CCC / C"=M E XNA >C N / ".AE ? / CC N = ! /C ?A?NCk%:5 ) J:A<5 ' )) ) %, & ! ž & ! :A
! $( $( # ( !

& %

16

Ádám Magda: Az elszalasztott lehet ség (A Rajna-vidék megszállása), Kossuth, Budapest 1988. 74. 17 Réau, Élisabeth du: Les Balkans dans la stratégie méditerranéenne de la France, avril 1939-1940, Balkan Studies 29. Thessaloniki 1988. 71-88.


Barta Róbert Brit külpolitikai elképzelések a Balkánról 1914-1945 között Az Európa felé irányuló modernkori brit külpolitika f bb irányai már a harmincéves háborút lezáró wesztfáliai béke (1648) után kirajzolódtak. Nagy-Britannia ekkortól már els sorban világpolitikával foglalkozott, tengeri érdekei voltak, óriási flottát tartott fönn és hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki. Európa-politikájának egyik sarokköve az ún. fényes elszigeteltség elve volt (splendid isolation). Ez nemcsak azt jelentette, hogy Nagy-Britannia sok tekintetben külön úton járt az európai nagyhatalmaktól, de azt is, amit nagyon sokáig – egészen századunk közepéig – a brit külpolitika egyik alaptételének tekintettek: "nézd meg melyik Európa els számú nagyhatalma és támogasd a másodikat!".: A századel és az els világháború évei '

( %

( :A%

) ;

$ %

$!

! )

1

'$ ( 34% &

& 1

&

# ! # ' = !!

!

;:A4@= %.

!

& ! ( $

A Balkánnal kapcsolatos 20. századi brit külpolitikával foglalkozó angol nyelv összefoglalások közül a fontosabbak: Anne Deighton: The Impossible Peace: Britain, the Division of Germany, and the Origins of the Cold War, New York, 1990. Arday Lajos: Economic Versus Nationality. British Plans for Re-Shaping East-Central Europe in 1917-1919. Hungarian Studies in English, XI. Arnold J. Toynbee: The New Europe. Some essays in reconstruction. London, 1915. C. J. Lowe - M. L. Dockrill: The mirage of power. British Foreign Policy 1902-22. Vol. 1-3. London, 1972. C. M. Woodhouse: The Struggle for Greece, 1941-1949, London, 1976. David Reynolds: Britannia Overuled: British Policy and World Power in the Twentieth Century, London, 1991. John Lewis Gaddis: We Now Know. Rethinking Cold War History, Oxford, 1997. Kenneth Bourne: The Foreing Policy of Victorian England 1830-1902, Oxford, 1970. W. Fest: Peace or Partition. The Habsburg Monarchy and British Policy 1914-1918, London, 1981.


! ; %J ! ›

! !

&

!

S :A% !

" !

'! ! .

!

'

R

!® &

) ! * ! ) R = $ $ , (

. $ ))

:A:5 !

) %

' ' ' %

! :A:M :A ' ;7

!

' ( $ 9

' '

( $

& % 9''

!

& $&

1 :A:B $

! -

( )

$ ! G

:A:M "

#

L !

$

!

! (

( $

'$ ! & %

G % " !& '' (

!

-

2

'

(

# ’ & && '

( !

,% ’ % G ! #& $ $ R ; ' # % ! * ! $ $ ! ! $% U

. ,

! $

%

! - 79= #& #& )

& !

%"

# , 1 != $

$ < 7

:6 !

# %3

%

.

= ! :A:6% !

# $ ;7

9

'! =

; %J 1 !R

% N ®K

L ! '$

& ( $ '

=

;

%

:A:5

'$ '!

% !

The Longman Hondbook of Modern British History 1714-1995. (Eds.: Chirs Cook and John Stevenson) Longman, London, 1996. pp. 582-585. 3 Erre nézve ld.: John Charmley: Churchill, The End of Glory, London, 1993. pp. 116-125.


# ' . .

! !

'

!

'

)) #&

& $

$ '

.

% :A:@% .

9 SG

! J™• ! $ 6

& %™% . & $& $ % :A:A% & & $ & ( ') # $ %™6 L # # !& 9 . . % I $ % . $ # ! ) %

& # J™•

1

&

)

. '

1

! !

!

! #& & $& ' !

h

:A:@ $

! '

'

.

#& ! L

!

% :A:M% , !

1

!

$

™

L

&

8I% . '*

B

#

!

' $ I $ &

!R

#&

! :A:M

9!

% •

!

! !

'

!

&!

% •L

-

&

7

) !

) $ . !

%™B ' $

! '! $

-

' %

'

'

! 1 79

!

'! $' ;G , !

#% !

) ' & # K% ’ % ' !:A:@ # ###

% L '! .

.

=

H !

! 5

4 W. Fest: i. m. és PRO Cabinet 23/514-15. Idézi: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép és Délkelet-Európában a 19. és 20. században, Napvilág Kiadó, Bp. 1998. 173. o. 5 Romsics: i.m.: 174-175. o. 6 Noel Buxton: The Entente and Allies of Germany, Contemporary Review, 1917. január H. N. Brailsford: The New Spirit in Austria, Contemporary Review, 1917. augusztus


. '&

' :A:@% ! # & ! '' ; . , !

( !

' , - R ' !

& ! , '

!L

'!

%

-

1 ' 34

)) G %

D #

'

= '! ( % :A:M%

'@

!R

1 #& N

. !

' ' ! % ! ! $

! $ #&

! 1

#

'

!

' ) ! ! (

!

% !

% ) %I

#&

! !

!& ! #

'

!

!

!& )

'

! 1

'

#& ! 9 D

#

# %‘

#

*

%

Egyensúlypolitika és a második világháború :A34

&

#% $ & ( I

” ( ! ( '& * ! 8

7

) !

™ #

! ' ' $ ! ) $ ! ( !$

( !

#

!

& ’ #

! !

%1

# #% ( # (

; $

# !(

™ '

'

% # &

= ( $

#% ( %

Leo Amery: The Austro-Hungarian Problem, Public Record Office, FO. 371/3136/17223. Idézi: Jeszenszky Géza: A dunai államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban In.: Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Tanulmányok. Szerk.: Romsics Ignác, Teleki László Alapítvány, Bp. 1995. 58. o.


L

1

!

:A34

9

!

D

R

! % .

'

'

!

' #

9

!

$!

-

.

! ( ' $ ! #

! ! % $

!

! # $ # & * ! % ' ! ; ( ! $! % ! ' ! ! ! '

:A34 ' !

= ' % & 1 !R ' ( #& 1 ! % L = & % . ' * ! ( ! !( = ! % .

:A33 & ;'$

1

.

;L

! ) L

— #

$

! &

( 1 '

! !% ! L

&

& )

$

&

&

%

;

!

%

& (

1 7 ,

D 9'' ;7D+,=

$ !

! % D 1 ! L

:@ !

L

L

K

!

! (

#&

R :A63 $ $&

* !

:A64% &# ( $

' J™D &

$! %

#% 7 !" )) !

( #&

#

! :A
=

G

+

$

# !

% D

! %M

# $

(

8 A FRPS iratainak egy részét közli: Bán D. András (Szerk.): Pax Britannica. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943. Osiris Kiadó, Bp. 1996.


.

G

!

!'! &

S #

%™A

&

:A63% & /

$! $!

$& ;+

( '! #

;+

:A6<% &#

!

) ' !

$ '

# ’

#& # ! ! ! ' %

'!

(

.

& 1

# G

)

! )) %. !

# $

! &

:A66%

&

& !

6

9

( %

=

! = %1 :

&

& & ( '&

% %

J™L

!

!

!

9

L

!

!

$

•

& • 0

) %™:4 :A66%

:3 &

!

G #

" '

N

(

) !

$ (

! & G !$

! $ J™K

R

" )

9

# ! ( $% :A6:%

$ $

* ! # ' # % ' &

& ! &

# &

N

!) K

!&

$

John Lukacs: A párviadal, Európa Könyvkiadó, Bp. 1993. 362. o. Idézi: Bán D. András: A közép-kelet-európai brit külpolitika és Magyarország 1939-1947 In.: Magyarország és a nagyhatalmak… Tanulmányok. 141. o. 10 W. S. Churchill : A második világháború, Európa Könyvkiadó, Bp. 1989. II. kötet 425. o. Churchill klasszikus m vének korábbi magyar fordítása is napvilágot látott az ún. Kossuth zárolt sorozatban kiadó, év és hely nélkül. Úgy ítéljük meg, hogy ez utóbbi pontosabb, b vebb és használhatóbb, azért a további hivatkozások erre a kiadásra történnek.


# " R

!& '$

! ( '

!&

;:A6:% ! ;G %K

( $ 1 ! %™:: &! ( ( ( % & = )! $ % :A6:% N ' $ ! ! $ ! % ! ! & ' & ' !

!

' ) !

R 3

! ))

! +

=

&

& N ! + &

% . ,

&

è

3B

%1 ! . B $

! ! ! ! ! & %G

)$

N %

!

( $ % :A6:%

! 34 R

#

$

% $ 34

# ! .

) % 1 '$ !

( '

! G

% $

($

& !

M4 “

L ! *

:A6:%

:A6:%

)

' ' )

!

#

) :A6<%

(

'

K % U 5% !

%$( % #

!

-

#& @% !

! & ( & !

' !

! N

&

!

! $ )! % $ M4 ! %

!

% I

R '

R !

!

è

,

11

$

' !

K ' 9

!

( %

! '

W. S. Churchill: A második világháború h.n.é.n. III. kötet I. könyv 475. o.

!

&


!

C

'

&

7 ! "

& ! ( #

(

9

! )

8 ! % $ !

$

& ! % ,

'' ( G 9 ! J™ « ! ) »% 8 ' $ ( C

D

&

$

% (

* & !

!

G

& &

! (

%

" !

# & )

"

& $ & % :A6<%

$

.

T>=? ' ' !

1

! !

12

&

è

! '

! ( $ ( ( &) ( ) & # % >D >AB = N N /E > Y R/ = /R > E/ C>=>B =".AE 0> MA Q= C>.> /R.>0 C?EC?:3 $ ! " ( ! % D ' ' , ! ' ($ % N G $ ( ! $ % " ) D &! . % . ! ( 9 ! ! * % ' % " ) $ " ! '' ( $ ( ' * $ $ '' ( %K 9 ! # %. R & ! & ( & ) ( ! % :A6<% & . & è ' % ( " ’ )

$'

# %™

"

)

W. S. Churchill : U ott. V. kötet II. könyv 327. o. és 346. o.

J™


(

:<

%

&$ 1

" $

'$

#

(

%

#

' !(

) % :A6<% $

! 1

N

!

%

& ! #+

L

) %

’

( (

$ !

! !

"

'

.

.

è

&

è

&

'$ $

%

' :A66%

" &

"

)

!

' !

) 1

)

!

&

& %

.

!

.

D

% N

& #&& & % G

%

#

# & #

' !&

& 1

:A66%

%

!(

!

%

'

# !$

&

( % :A66%

!

' !

& +

*

!

% . !

'

'

! %

(

:A66%

! % J ™D !

! D (

)

) ) )

š A4 “

% !

R

!

A (

#% R

, )

! % L ) ' !

%K 9 A4 “ ! N

%

! $ ! D ! B4 B4 “

13 William Deakin oxfordi egyetemi oktató, hivatásos tiszt, a II. világháború alatt a brit katonai hírszerzésnek dolgozott. A háború után az oxfordi St Antony' s College vezet je (Warden) volt.


) &

!

& $

! ( J ™•

%D ( (

' & #

h™:6 1

&

)

)

$ &

š

! • ™:B

( /% N% ;/

N 1 !

‘ ! ! N

! !

!( K !

=

! !

R .

& (

G 1

- ,

#

:A66%

' 7

' G

% '!$ &

( ' & ! % 9 # !

!

* %, ) % :6

<

35

R #%

; 1 ,T=

L

$ &

#

1 ! B ,

% :A66% !

! $ ' D ! ,

) #

$J™• L

!

!(

!

•" &

% L )

! ! %™:5

!

!

' !

$ ! R

&

'

!

)

& %

"

.

( $ '

; =%

#

G

&

&

(

!

' !!

%

$

:A66% 35 &

88% R )

1 ,T 14

š )

!

* )

%

% :A6B%

Albert Resis: The Churchill-Stalin Secret "Percentages" Agreement on the Balkans Moscow, October, 1944. American Historical Review, 83. No. 2. (1987. április) és Churchill : i.m.: VI. kötet I. könyv 503. o. 15 Churchill : i.m.: VI. kötet I. könyv. Churchill Roosevelthez 1944. október 11-én 503. o. 16 U.o: 555-556. o. Churchill Scobie tábornoknak, 1944. dec. 5-én


& ' $( ! & !

& ( ;, D '

$ ! 1

$

=

% ™:A6@ %

)

!)

)

' %™:@ !

& !$

'

:A6@% '

( R

&

17

' ! % )

% :A6M% $J™• " $ F9 %C ' %™:M I ) '

&

,

&

$ ,

! '

&

$

L *

/, & '

%

'!

' $ /, ( # !

! F

# :A6A% %

C. M. Woodhouse: The Struggle for Greece, 1941-1949, London, 1976. p. 149. Idézi: Barbara Jelavics: A Balkán története. 20. század, Osiris Kiadó, Bp. 1996. 269. o. 18 Milovan Dilas: Találkozások Sztálinnal, Magvet Kiadó, Bp. 1989. 182. o. Idézi: Barbara Jelavics: i.m.: 274. o.

V Geopolitika és modernitás. A keleti kérdés és a Balkán a nagyhatalmi politikában ma


Katona Péter A koszovói konfliktus történeti háttere. Adalékok egy etnikai konfliktus okainak megértéséhez I^_ E - 1Z! ! !

&

&

!

! L

$! J

!

! >

!

( ' ! :AA: :AAB $) .

!

( ! %

! ( 8 # !

#

# ! ** $ # ! !& *$

, !

% !$!

' !

! !

'

#

#

!

( % J

:AA4 !H !

#

#& ! ! &

'

'

(

$ !

#

J, ! ' $ ' ! '

%

:A6B ! !

%

%

! !

;! '! &

(

! )

:A6B

(

? & ! ' :AAM :AAA & &

! '

' ' =

&)

' ! '

%

II^' 2T!-TE`B6Z# Z! "KX!T 6 a 3T!-,XE Xb") II^c^'- 1) *1X! K )1 .

!1"b,-X,`1Z)J -U"KX!T 6 a 3T!-,XE Xb")

#

$ #

!

! ! & N

%

!

&

'! &

& % !


! ™ &

™ '

)

#

% #

'

J

! !

' T

$ *

!

#& ! í !

# í

) ! $

#&

! %: "

!

!

%

&

!

%

) !&

& ! ;:AM: !

! :AA:

&

! B 6 “= í

!! " M44

™&

N

'

™

!

!

J

' )

! '$

=

%

; !

!

& &

( $

!

&! &

í

% :A@6

*N

%

%3 ' )

)

&

A> 0>?A/N0= = ; =

$ )

> ? =>C )

$ %

! # ' í

%< 1

Juhász József: A délszláv háborúk (Napvilág Kiadó, Budapest, 1997) p28 nem fogadja el, míg Romsics I. : Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és a 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 101-103p. 296-302p., 343sp. részben elfogadja az adminisztratív beavatkozás jelent ségét. Máshol ezekkel a vélekedésekkel ellentétes koncepcióval is találkozhatunk: Kocsis Károly: Az etnikai konfliktusok történeti-földrajzi háttere a volt Jugoszlávia területén (Teleki László Alapítvány, Budapest, 1993) 14sp. 2 Juhász J. (1997) p42, Kocsis K. (1993) p14, Toldi Ferenc: A jugoszláv állam kialakulása és felbomlása (MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Budapest, 1995) 17sp. nyomán végzett számításaim szerint Koszovóban ugyanekkor kirívóan kevesen, 2676 f vallotta magát jugoszlávnak, ami a lakosság alig 0,16 %-át tette ki. 3 A gazdasági elmaradottság mellett ebben az is szerepet játszott., hogy az iszlám kultúrkör elutasítása a keresztény többség szemében mélyen gyökerez történelmi okokra vezethet ek vissza. A vallási megosztottságot azonban nem tekinthetjük azonosnak a vallásossággal, annak identifikácós szerepe a lényeges.


II^^2T!-TE`4 ,J "KX!T 6 a 3T!-,XE Xb") ™ )

&

$& ™ ! ! #

! #

@3@ í #% .

&

) $

! ) % $ $

' )

:: :A6M $ ! & % ! %

&

! & $

'!

# &

'

N

J &

!

! !

!

%6 )

!N

%

Jugoszlá via 1990. é vi te rüle té n é lt né pe ssé g e tnika i me goszlá sa 1991-be n (Kocsis K. 1993) albánok 9% szlovének 7%

magyarok egyéb 2% 7%

szerbek 36%

macedónok 6% muszlimánok 10%

horvátok 20%

crnagoraiak 3%

1. ? > II^^'-",bX)B!- #b 3J[11Z,Z! 6Z1 6T#!-"6""KX!T 6 a 3T!-,XE Xb") 4

Juhász J. (1997) p27. A terv a jugoszláv-bolgár megegyezés hiánya miatt bukott el, mert utóbbi nem tudta elfogadni, hogy hetedik, Albánia pedig nyolcadik tagköztársaság legyen csak az államszövetségben. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy vajon az albán szeparatizmus - államalkotó nemzetként - egy ilyen konstrukcióban is kifejezésre jutott volna. A délszláv környezetben valószín leg igen.


N

;c^Xb#"=% , , $

) ,

&! í

! í :A65 L

' $ %

&! '

:AB<

! !

:A5<

!

&!

#&

)

N

,

;:A5M% :A@:%= ! í :A@6 ! '! í & * % $ I &! ! " " ! " & . $ ) & ; =%@ N !$ & ! ' í ! ™! & ™%M !) ' ! 'J & ! ' ! ! & ! ! ! #& ! & % ! ' ! $ ! ' $& 5

N N &

& &

í %B

'

J '

!

' ,

&

í

í

%5 !

! J ! &

J %

J I &! ) ! $ %

$

&

! %

! !

ž

$ ! !$ & &

$

Uo. 27-32p. és Toldi F. (1995) 89-113p. Egyfajta negatív föderalizmusról van szó: a köztársaságok egyenl ségét korlátozta az er sen központosított pártvezetést l való er s függés. 6 Uo. addigi megnevezése Koszovó-Metohija Autonóm Körzet volt. 7 Toldi F. (1995) 114-146p. a bomlás jeleként értékeli a konföderálódást. 8 Marina Blagojevi-: A szerbek elvándorlása Koszovóról: trauma és/vagy katarzis (Magyar Elektronikus Könyvtár) 10sp. A m egyike azon kisszámú szerb írásoknak, amelyek elérhet ek Magyarországon is. Mivel nyomtatásban nálunk nem tudtak megjelenni, általában ezt az utat választották saját nézeteik terjesztésére. A fenti munka azonban oly mértékben tárgyilagos, hogy fel sem merül az olvasóban annak esetleges "propaganda-célzata": ennek megfelel en az egyik fél álláspontjaként elfogadható.


' ! & $ !$

!

) %A

' & $

™ $

& )

!

#&

$™

! $!

& ;

(

:AAA $

!

=% ! & $ :A55

# % )

&) í

!$

'

%

$ & ! !í ) ' ) í ! ! '& J™ !&

$ !

.

K ! !

% í

' '

! "

'

! ;

'$ ' !

F =

™%:4

í ) '

' #

™

™ '

&

!

%::

í

&#

$ !$

344

%:3 í

N % I &! ! $

:A5<

$ $ ! :A55

í !% '

!

% / '

) 7!

:A5B %:< ! ! !!

í

9

í

*

!

!!

$ í

% "

$

Uo. p10. Albán egyenjogúsításról beszél, ami ugyanakkor a szerbek "diszkriminációja" is, mivel teret vesztenek a szó fizikai és minden más értelmében is. 10 Romsics I. (1998) p300. 11 Ekkor még nem létezett albán egyetem Jugoszláviában, ezért az albán értelmiség f leg a szerb fels oktatásban tanult, aminek következménye lehetett, hogy nem képviselték elég hatékonyan az albán érdekeket. 12 Romsics I. (1998) p301. Már a két világháború között az albán Islami (1994) szerint 250 ezer albánt Törökországba, 50 ezret Albániába telepítettek (Blagojevi- p6). 13 Uo. és Juhász J. (1997) 37-44p.


! '

#& & í

& $ :A55

:A5M J

;:AA@= '& !$

™

) ! ™

'

$%:6 #&

!$!

!$ % '! ! ! ! '$ !

#

N &

%

%

&

" !

& ! *

N%

!

'

' # !

!

%

II^d^'-",bX) TK )")*"Z! 4X11 # I

&

ž

;:AA6= ! !

) !

') )

™:AMA &

&

™%:B !

J

!

& + Ÿ

% ! &

# ) ' .

& %

! í

$ !

™ !

$& *

')

' $ !

&! !

14

& ™ %:@ !

í $

:A5M ! $ í

:A@4 %:5

! ! %0

!

1974-t l Belgrád félelme csak fokozódott, mivel az alkotmány - az addigi elvi lehet séget konkretizálva - ténylegesen is lehet vé tette a kilépést a köztársaságok számára. Az 1966-os év abban az értelemben is váltás volt, hogy Jugoszlávia keménykez szerb belügyminiszterét, Aleksandar Rankovi-ot leváltották. 15 M. Blagojevi- 10sp. 16 Romsics I. (1997) p301 úgy fogalmaz, hogy a (jugoszláv és a helyi szerb apparátus)"megszüntették a szerbek és a montenegróiak túlsúlyát a vezet pozíciókban", mások azon a véleményen vannak, hogy az er viszonyok megváltozása az albán térnyerésre vezethet vissza (Blagojevi-, Kocsis K. 1993., 23spp). 17 Olyannyira, hogy "az egyre öntudatosabb koszovói albánok ... hovatovább a két világháború közötti Csehszlovákia németjeivé váltak" (Romsics I. 1998., p301).


Ÿ

! í

í

/ $ =% !$ ) J:AM: $

í

&

! !!

$

'

' $

)

! $

' )

! $

$ !

!

!

IIê2T!-TE`

18

' ) J í :A3:

!$ '

$ !

! #&

#%

)

%

KT3#XF" #UE !-T)J")"6 K` T! ,X!"

% !!

J

&

' )

$

)

! %34

!

!&

N

!

& ! !

:A%

<44 '

J

í *

í #&

) ' )

!

;

& "

%

%:M

% )

! $

' *

** * !$ ! '$

& ' ) $! &

!

$

% :AA: N

! ; !

&

# '

!

=%3:

:A6M

! !% '

&

Maliqi (1989) véleményét közli Blagojevi- 10sp. Erre bizonyítékokat találhatunk szerb szerz k publikációiban is. Ilyen pl., hogy Koszovóban - fékezend az albán el retörést - megtiltották a házak és telkek adásvételét (persze nem sok sikerrel). (Uo. 26p. Krsti-, 1994. nyomán). 19 A reményt magyarázhatja, hogy évekkel kés bb, 1989-ben Milovan Ailas "A párt romlásba sodorta az országot"c. cikkében azt írta: Tito személye volt a rendszer egyetlen "m köd központi intézménye" (idézi Juhász J. 1997., p35). 20 Romsics I. (1998) p301, hivatkozva Peter Bartl: Die Albaner c munkájának adataira. 21 Blagojevi- 4p., Kocsis K. (1993) p18. A lakosság 440 ezerr l 1,98 millióra, a néps r ség 40,3-ról négyzetkilométerenként 179,7 f re n tt.


B A3

5 <3

! #

J:AB< & %33 , * ' 3 @M

)

! :AA:

$ !!

$ !

' $ %

Koszovó népességének nemzetiségi megoszlása ; '$= :A3: 6
'

! $! !

!

A4“ !

% , 66“

;“= 5B M 5< 5M B 5@ 3 @< @ @@ 6 M6

' ) J

! :AM: ;: 3<

$ : AM

# : @<

$

;“= 34 B 3@ M 3@ B 3@ B 34 A :6 A :4

;“= :< @ A3 6 5< B6 @@ 5

:A5: :AA: ! &! $ ! % L ' K

J

!

35

%3< &

*

&

@: “ =

)

!

% "í !& %

! &

%36 C! ™ 22

&

! ™í

% #

&

ž

J

Blagojevi- p3, hivatkozva a Demográfiai Kutatások Központjára (Belgrád). Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998) p444, p446. Huntingtonnál a "demográfiai megszállás" bizonyítéka, hogy ezalatt a szerbek aránya 43-ról 31%-ra, a horvátoké 22-r l 17-re esett vissza Boszniában. 24 A becslések (Juhász J., Kocsis K., Romsics I., S.P. Huntington, stb.) 84-t l 90%-ig terjednek. Érdemes megemlíteni az albán becslést, amely 3 millió f t említ (Pula, Beqiri, 1992. In: Blagojevip3). 23


'

;6 B= ;< 5=

$

$ % í

! '& ™%3B /

!

' $ '

™ % ' !&

!

' ;:AA6= !

%35 I ) #

'

$ %

! ! ) $ ! :A@: $

# !$J $ ! '% ,

33M ! ,

$ ! ' # $ !

!

$

'

!

) ! %

&

$

í :A6: :AM: %3@ :A@: :AA:

ž ;:AA6= '

' #

™

! !

'

™

!

:44

:A6 %

! $ ;34 A “=

%3M . ! ™ !

# !

&

™%3A

'$ &

J

í

!

' '

' !

&

*

! !

$

!

%<4

%

II^f^R1) *1X! Z! "3"- "!X3 !- # ! N í &

! ! '

!

25

!$ ;RL+=

&

! !$

í & $ % :ABB . &

%

J

$ í

'$ &

M. Blagojevi- p8. Uo. Ez alapján elmondható, hogy a koszovói albánoknál a népesedési ciklus második szakasza valóban meglep en elnyújtva jelentkezett. 27 Uo. 4sp. 28 Uo., ill. Kocsis K. (1993) p18 nyomán végzett számítások. 29 Blagojevi- p5. Islami albán demográfus (1994) 1966-tól 1981-ig 52 ezer, azt követ en 20 ezer szerb elvándorlásáról ír. 30 Uo. 18p., Romsics I. (1998) p301. 26


64“

í

! !

.

! ' ) ; ^Xb#"=%<:

! '&

J :AMM ! = &! RL+ ' $ '&

! ;

K

K !

#

'&

N !

! )

%, í I &! $ ) ! )

%/ ; ^Xb#"=%<3 í % ' ! $)

!

!

%

$

'

7!

!

, !

'&

%

'

. ,

'$

$

:A5B ) $ '& %

*

$ &

J

31

$

!

! !

<@ : “ 6M : “ ! ! í &

! í

'! $ % ! ! = ! :AM: MB

! $'

! '$

' '

; ! 6< B $

%<< ' &

'&

%<6

Juhász J. (1997) 39 sp. Az elvándorlásért szerinte is "egyszer en csak a rossz gazdasági helyzet" tehet felel ssé (p45). 32 Uo. és Toldi F. (1995) p106 alapján végzett számítások. A termelési érték egy f re es mértéke szerinti sorrend a területi egységek között 1986-ban (Jugoszlávia átlaga 100%: Szlovénia 204%, Horvátország 124%, Vajdaság 115%, Szerbia (a két autonóm tartomány nélkül) 96%, Crna Gora 79%, Macedónia 70%, Bosznia 67%, Koszovó 34%. Az ipari termelés mintegy felét az elmaradott délt l ekkor már szabadulni akaró két legfejlettebb köztársaság adta, miközben lakosságuk aránya egyharmadnyi sem volt az országéból (Probáld Ferenc: Jugoszlávia és utódállamai p450.p, p452. In: Európa regionális földrajza, Budapest, 1998). 33 M. Blagojevi- p25, Juhász J. (1997) p39. 34 A társadalmi termék reálértékének növekedése volt az egyetlen kivétel: Bogisavljevi- (1994) adatai szerint a szerbiai növekedést ez a nyolcvanas években felülmúlta. 1981-ben ez 5,9%-os növekedést jelentett Szerbia 0,1%-ával szemben, 1985-ben már 8,9%-ot 0,2% ellenében (Uo. p25). Hozzátehetjük azonban, hogy ez valószín leg ugyancsak az elmaradottság a jele (ti. hogy volt honnan növekedni).


A gazdasági fejlettség regionális különbségei az átlaghoz képest ( GNP %-a ) - Juhász J. 1997 200 180 160 140 120

1955

100 80

1988

60 40 20 0

Macedónia

Crna Gora

Szerbia

Horvátország

?>

Gazdasági fejlettség (GDP/f , USD) Koszovó Bosznia-Hercegovina Szerbia Horvátország 0

1000

2000 1990

l? >

3000 1995

4000 2003

5000

6000


&

&

$ &! '! & $ $ ! ! ! %

& %
!

!

' ! ' ! '

% '

'

! % "

$ :A5: $ '

III^' 2T!-TE`B6Z# Z! cghgB1U, III^c^' !- #b TK )")*"Z! "-",bX) # "3X,X! ' )

!

$ # $

%

! ™

.

™

ž

ž

! ¯ ž í )

*& !í

Ÿ

!

$ $ %

%I

$

, ! $ . @5 í

í :AM5 í Ÿ ž &! I & L ! = ! ' %

)

% ž %<5 " !

Ÿ ° , L/ ;,

*&

$ $ %

ž B4

$ #& $

™ í

í

* '

¡

™&

&) I :AM5 & .* í !

%

! & .

& ,

'& )

) !

* . Ÿ ž $

J™

%

35

$

) I

' ! :AM@ $

' !) % K ™%<@

J:AMM%

) &

) % '

!

M. Blagojevi- p19 szerint a társadalmi mobilitás feltételeinek is az iskolázottság és a párttagság miatt feleltek meg jobban a szerbek. 36 Laura Silber-Allan Little: Jugoszlávia halála (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1996) 35-47p. 37 Uo. p41.


,

&! I

$ & !

% ) !

™

% )

)

' '

!

™

' & %<M $ :AMA% &# 3M + & * % ! & $ ' # ' ' 7 7 ! ! ! ' ! & % ! ! ) ! $ . Ÿ ž $ ! % . $ # ' ™%%% ! & & ' % C $ J ! %™
&

&

* í

! ! ! $$ !

&

)

!

% . —

!

$ ;:AA6= # ' $

í

$

%64

) '&

) 38

&

&

%

Uo. p81, p83. L. Silber-A. Little (1995) p45, p93. 40 M. Blagojevi- 10sp. 39

$

%

&

! '

' ' !

!

!


í ! N :AA3

% ! N

; 8

N O

,

!

/OMC? >?A & $ ™ !í

& !

)

$'

! = %8

D !

'

*

%6: ™

!' & %

!

!

!$

=

! í

%63 <44

:AMMmMA $

!

; %

!

J

&

! @4 ! :@

*

'

&

%6< )$ ! ) " )

) !' !

#& 63“ !$ )

$

! J ! %

%

&

%

:AA3

%$!

! & ' $ ! '

& $

%

* )

! !

! %C )

! í

! !

%$!

) !

%66 í

41

)

MB

!

! ! ! ! ,

ž ;:AA6= !

!

'

$

% & $

'

)' ! !&

í

'J

:AMB M5 !

, L/ - C?

Juhász J. ( 1997. ) p146. M. Blagojevi- 22p. 43 Uo. 23p. 44 Uo. p11, p22, Milan Tripkovi-: A jugoszláv társadalom elitizációja, kriminalizációja és politizációja. (Magyar Elektronikus Könyvtár) 10-12p. Ez utóbbi megállapítás érvényes a jugoszláv társadalom egészére is. 42


; ! $ ;

& )

'

= / 0 A/ >/%6B C

) )

) ž 34 <4 “ *=% !

/CN NE ! !

' ) &

-

!$ *

)

! '

%7 -

! '

-'$

-

! JA6 %65 L ' ! &) ! N &

) %

' J L "9 :AAA $! III^^'

) !

$

! !

) & ' ! (

%

!1"b,-X,` X! )Z4X)J9 cghg 1X) < ,,K-UET)X!" !

!

%

! '

' ! & :AA4%

$

) $

!

%

)

J '

! &

$

'

!

&

%6M ) í

$

! &

' $

%

!

% * ') & $

& $

í

$ :AA3

$

$ *&

' G & !

45

! ) %6@ ‘ ! &! ( $ !

$ '$

! JD

!$

Részletesen tárgyalja Blagojevi- p14. Krsti- (1994) nyomán uo. p7. 47 M. Blagojevi- ezt úgy fogalmazza meg, hogy megvalósult az "önvédelem miatti önkizárás" (22sp.), Ch. Giordano (1996) Etnizität und das Motiv des mono-ethnischen Raumes in Zentral- und Osteuropa. In: Parabel Schriftenreihe, 17. füzet. 127-141p. Focus, Giessen, 1996. 135-139p. szerint az etnicitás különösen Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában jelentkezik kirekesztési és elhatárolódási folyamatként. 48 Németh Zoltán: Balkáni fenevad. (Újvidék, 1995) 57-74p. 46


$ ! '

%6A í

!& %B4 ! N ; = '

%

J í

í &

)

' !

! '$ ;'

$&

/ CCM A

!

' í

&

' & ! $

&

!

! &

%B: ! ! ; N

) & $

=

! '*

Ÿ !

! $

!

%B3

!

! '

$ EE%

$

! !

í

$ !

N

%

#& %

!

!

%B< & )

í & ' !

& %

'

! N %

49

!

! = ' #

%

&

! % '

&

* '

&

$& ™

™

%B6 K ) ) J ! ' &

&

í

! & í

'

#&&

$ #

! &

!

#

$ í

' % :AA: ; ! !

! % !

=

!

Ellenzék alatt els sorban a Koszovói Felszabadítási Szervezetet (Ushtria Clirimtare E Kosoves UBK) értem. 50 Ch. Giordano (1996) 132sp. 51 M. Tripkovi- p2, 8spp. Az eredmény egy olyan "irányított anómia", amely a társadalom kriminalizációjában nyilvánul meg. A szerz olvasatában ez az elitizáció természetes velejárója, s például megfelel ürügy a karhatalom er sítésére is. 52 M. Tripkovi- 6-9p. 53 Uo. Tripkovi- más nemzetiségek - így a magyarok - autonómia-törekvéseit is veszélyesnek tartja Jugoszlávia szuverenitására, s t általában a békére nézve (!). 54 M. Blagojevi- 27sp.


í

&

!

%BB '

í

' ) !

!$ :AAA ! ) $' !&

'

%

& $&

! %B5

!

# !

! J #

&

( !

'

$ & $

3446 &

<4 ( & , & ! $ ! ' %BM

A44

) & !$&

$ ! & ' $

%B@

$ $

! ' (

)

( !$ !

#& ' ! !! & ) %

! í

#

& %

:54 !

%

III^d^' 6T!-TE` 1V#1Z) ,K !- #bB",bX) ,,)1Z1 F,T, 4"1"1,")!X3X)"6 T6" # # & J

' !

! ) '$ $/ 0

55

$ ! % % !$ * ' #& J NC $

'

í ' !

'

%

*

#& * =BCB?/ =QM NA = $

! ) %

$ $

!%

Ch. Giordano (1996) 131-134p. M. Blagojevi-: "Mi" és " k". Elvesztett kontextus, elvesztett párbeszéd c. cikke (Népszabadság, 1999. január 9., p25) a szerb társadalom külpolitikai nézeteinek homogenizálódását -nagyrészt éppen a koszovói kérdés által meghatározott- jugoszláv-amerikai és jugoszláv-nyugat-európai viszony értékelése kapcsán mutatja be igen érzékletesen. 57 HVG 2004. március 27., 17-20p 1999 és 2004 között száznál több ortodox templom és kolostor semmisült meg Koszovóban, s jónéhány mecset Szerbiában. 58 Ábrahám B. - Stekovics R.: A szerb nemzettudat fejl dése. In: Pro Minoritate 2000/2. 23sp 56


)

$ !í ) !

$ )

% !H '$ *

í

!

'

& ! $ & + ž

#% )

%BA !

' )

#

% $ $

) &

'

'$ !H

J

%

) %‘ ! & $& % '$ ; = CMN > .? _ %54

) ) ; =%

&

; = K

$ &

)

!

% #

& '

'

# )

%5: ! &

!

# &

#!

& &

' ™

$ !

&

'

$& %5< . ! í ! ' ' %K

# & I # $ !

$& # %53

! $! % "

59

#

) ™ $ ' ' # & %

&

'

L. Silber-A. Little (1996) 35-42p., Romsics I. (1998) p15. Romsics I. kategóriái szerint, amennyiben Koszovó elismert, független állam lenne, homogén albán nemzetállamnak tekinthetnénk, mivel az albánok aránya eléri a lakosság 90%-át. 60 S.P. Huntington (1998) 429-515p. 61 Tehát véleményem szerint - a fentiekb l kiindulva - etnikai és nem polgárháború. M. Blagojevi(p24) ugyancsak kiemeli, hogy az ellentéteket a pravoszláv és a muzulmán egyház is szította. 62 S.P. Huntington 430sp. számításai szerint átlagosan hatszor hosszabbak az államközi fegyveres konfliktusoknál. 63 Uo. p434-441, p454. A "civilizációs rokon-szindróma" itt is érvényesül, hiszen Oroszország és más, ortodox civilizációs körbe sorolható államok megnyilvánulásaikban a szerbeket, az iszlám országai az albánokat támogatják. Huntington -T.R. Gurr, R. Leger Sivard és más (1992., 1993. és 1994-es) amerikai számításokra hivatkozva- közli, hogy a kilencvenes években a Földön a fegyveres konfliktusok kétharmad-háromnegyed részében az egyik résztvev muzulmán vallású volt (438-440p).


)

$ H

B3“ ! ! !

' %5B

& !

)

$

#

!

' !

!

í

!

! !

'

&# '

$

$

% '

$J í

í ! !

'&

&

%/

& J

%55

$

&

$ $

% ;:AA@= ! ™8!$ ™% ™. ! & !$! !& # ' $ $ . !

!$

.

CC

$

!' ! !$% K

!$ '$

#

!

!

#& '

!

!$ 5M %™ 8!$

!

!$ #

%

! &

)

)

& ! í

& $

!

! $ %5@ D%

!$ % 0 í

#&

% #

'$ # &# ! !

!$

!

!

8

! !

$ !$

64

$! %56 J

&

:A 36 !

#

!

# &

8!$ !

& %

Uo. p443. A kritikus szint kutatásai szerint akkor áll el , ha a 15-24 éves korú fiatalok aránya eléri vagy túllépi a 20 %-ot a teljes lakosságból. Koszovóban ez a helyzet éppen a vizsgált id szakban állt el . 65 M. Blagojevi- p9. 66 Uo. D. Avramov (1994) kiemeli, hogy a kontracepció ismertsége a koszovói albán n k körében még 1976-ban is csak 50, alkalmazása 9 (!) százalékos volt. 67 Dietrich Fliedner: Antropogeographie, Paradigmenwechsel, kulturelle Evolution (Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 1992) p18 hangsúlyozza, hogy a teret az európai szakirodalom ma már másként értelmezi: olyan, magát id ben folyvást újraformázó hierarchikus centrum-periféria rendszerként, amely "megalkotott" és több értelmet hordoz (ún. gestaltete és zu gestaltete Welt-r l beszél). 68 Mez Ferenc: Etnicitás, id struktúrák a volt Jugoszlávia geopolitikai rendszerében. (Kézirat, 1998) Az idézet megállapításai érvényesek a harmadik Jugoszláviára és az el nem ismert Koszovói Köztársaságra, mert mindkett új állam.


! !

&

&

%5A !&

$&

! ! #

! % !

!

! #

$

% C

8!$ # %@4 .

)

.

!

!$

# !

J™

!

&

!

' ! !

!

!

'%

$ $ &

&

)

#

&

!

%9

! )

!

!

!$ ™%@:

!

!$

IDî!!- FT3,",X! ' ! N

# !

)

% &

$

!

*

' !

! ! '

'$

& % ;

=

69

%

& !

'

í

) %

&

)

%

Uo. Blagojevi- ezt az albán érvelést értékeli tanulmányában a "számok terrorjaként" (Blagojevi3-8p). 70 Uo. Hozzátehetjük, hogy az iszlámhoz asszimilálódott albánokat ezért áruló nemzetnek tartják, s kiemelik, hogy Koszovó erkölcsileg Szerbia része: elszakadása semmissé tenné az 1389-es vesztes csata értelmét. 71 M. Blagojevi- p24 ezen tárgyilagos megállapítása nem csak az id struktúra-szemlélettel és Muir Id tér-modelljének rendszerével vág egybe, hanem figyelemre méltóan kiegészíti Huntington állítását is, miszerint "ha egy csoportnak, a boszniai muzulmánok példáját követve nem sikerül eléggé meggy z en alakítani az áldozat szerepét, nem számíthat a Nyugat szimpátiájára." (S.P. Huntington 1998., p457).


8 !

! ' !$

! !

%

!

'

!$ !

* ) ! ! ! ! %

! í

!

! $ & !

!

! !

#

&

% $ ! í

™

!

!

&

™ %

# !

'

'

#%

' !

& $

!$

%

j ,4"!-)X,1 #T ",TK kb#"4XK _^Bl1 6TE *! m^n ! '& $! % 8 J+ . 3444m3% :: 36 ')1T) o9 l^n, ! . Ÿ ž :AM@ :AA@% ! Jí %. _ b,#9 '^n ' ! & ! & % , :AA3% <% % _,"3T< E o9 W^n ! J m ;:A6B :AAB%=% . _,"3T< E o9 W^n ™. ™ ™$ ™% H !% 8 J L ! :AAA% & A% 3B % j, ) #9 p^n + ! ” % 8 J R T ' :AA3m:% : 34 % 7 , I , q T# ")T9 r4^n ± !! . ! D T !9 % 8 J+ , ' :@% ') % :3@ :6: % 7 R :AA5% Y )1 )31T)9 l^s^n ! % ! ! :AAM% I,o9 D^n , % 8 J+ . 3444m3% MM A3 a")< o9 p^n '& $! % 1 ) 0& ! :AA4m5% a ,"E *49 _^n 8 88% 9 ! 3444 ! :AA5% a 4X!- a^n ‘ % # N % 8 J" ! , :AA5% M A% % @M M@ a 4X!-a^n ! #%L ! ! :AA@% :B@ a 4X!-a^n. #% 8 J+ . 3444m:% BM 5:


a 4X!- a^nI N % ! % ! :AAA% 2T*! ! 2^n ' '! & N ) %" 1 í ! :AA<% 2T#4 *- \^n R ! % , " ! .* ! . ! % 8 J+ . :AAAm6% :4@ :34 t 11,9 '^Bl ,b #9 t^nN %Tí ! ! :AA5% W" ) #? ! ² , , + * % 8 J+ . 3444m3% ::5 :<: s#TbX, j^n & ! % 8 J '! & % ! :AA6% 6

\# 6TE o9 W^n & %.

&

!

&

&


Rácz András Az Európai Unió szerepvállalása a balkáni válságok kezelésében N

'

( $

#

= !

!

% / ' $ %

#&

/ !

$

;

! ,

! (

$! !

‘

-

' )

&

. (

/ G7,+3= ) !

'

#

$

)

$!

&

$

/

!

$ %

K

. * ! &

/ M444 '$ '

:

% !

% K ;

L "9 % !& % '$

' L "9 -

)

$!&

/ $&

ŽA4 % N

!

& ! '

% Átalakuló biztonsági kihívások !

#

'

(

#&

&

* !

) (

*

' & % $ !

2

' !

! *

!

! ! '

% #& ( #

1

%

'

A délszáv nevek átírásában a magyar kiejtés szerint jártam el. Common Foreign and Security Policy.

(

%


A válságkezelés eltér megközelítései ' %

$ '' !

(

!

$

(

$

# % >! %

?

= >

?

! !

' (

L "9

! ;

<

!

%

$! *

( !

' !

&

$

! % !

:AAB '

!

%6 ; = %

' = => ( (

'

! $ !! $! $ % > ! !

& ! ? -

% ' ) >

() !

!$ ! '

-

CY "

)

3

( ' ) %B

'

#& $

!

' ' ) ! $

$ ( % )

( )

% &

(

>

?

&

$

) (

$ '

! #&

'

>=CY (

)

!

? $

! !

&

%

' $!

) * ) '

A teljesség igénye nélkül megemlíthet Hans J. Morgenthau, Kenneth Waltz, Stephen Walt, Lawrence Freedman, vagy akár Paul Wolfowitz és Richard Perle is. 4 Az Amber Fox hadm veletet a NATO 2001. október 4-én indította el, azzal a céllal, hogy védelmet biztosítson a nemzetközi ellen röknek. Ezt követte 2002. december 16-án a már kisebb lépték Allied Harmony m velet. 5 Erre szemléletes példát jelentettek a 2004 tavaszán kitört koszovói zavargások, vagy 2003-ban a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a megszálló (és addig viszonylagos rendet biztosító) ruandai és ugandai csapatok távozása után hetek alatt újra fellángoló törzsi háború.


!

& % &

$ &

'

5

) )

$

#& %

#

#&

!

Béketeremtés és békefenntartás &

# :A54-56

$!

'

! )

-

@

'

' (

!

'&

%

L,T

!

$

' % L

! &

$

( !

(

% N= S C>C $ * )

!

' ! % ( ' N= =/ =NE Y CN & % / ; # & ' & ' ' ! M $

! L

'

'

! !! ) :AAB

:AA3% &# )

% !

’ /

) '&

!

!

( %

& %D '

&

L "9

’ /=

! !

(

'

'

)

# &

#

! !

( %

Az Európai Unió mint válságkezelési szerepl 6

A legaktuálisabb példát talán az Egyesült Államok iraki beavatkozása körül kialakult éles véleménykülönbségek jelentik. 7 Az ENSZ 1960–64 között zajló kongói missziója volt az els olyan eset, amelyben – noha eredetileg békefenntartó akcióként indult – a Biztonsági Tanács er alkalmazására is felhatalmazást adott, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy másképp nem lehet megakadályozni Katanga tartomány elszakadását. In: GAZDAG 2001, 187. p. 8 Például a harcoló felek egymástól való elválasztása, a fegyverszünet betartásának ellen rzése, aknamentesítés, választási megfigyelés, humanitárius segítségnyújtás, az újjáépítésben való részvétel, a polgári közigazgatás újjászervezése, stb.


/

&

$

$ '%

&

&

' %:: "

) $

'

'

* !

%:3

$ ' > ! $ ! ,

$ ?

'$ !

%:<

?

!

$

(

% $! ( -C $! '

' ! 344<

%$&

/

! !

>

'

:4

!$

/ &

!

A

/

) :AAA

A/' ! &

:AA@ &

! %:6

!$

*

!

/ ' !

Az EU közös kül- és biztonságpolitikája a kilencvenes években :AA3

( . )

, )

&

%

$!

$ !

/

() , )

.

# $

$ !

9

&

$ -

!

! $! )

&

(

* ! $ >

G7,+ ?

Példaként említhet a 1992 elején a moldovai konfliktus, Albániának az emlékezetes piramisjátékot követ összeomlása 199-ben, stb. 10 B vebben lásd GAZDAG 2000, 135–155. p. 11 Utóbbi kett alapvet en a politikai konszenzus hiányából következik. 12 Hanem például az ENSZ UNMBIH, UNPROFOR vagy UNMOP misszióiban, a NATO IFOR, SFOR, Allied Force, Allied Harmony, stb. m veleteiben. 13 Illetve az ezekhez kapcsolódó kisebb lépték megfigyel (Monitoring) missziókkal. Az els ilyen m velet az 1991-ben indított ECMM (European Commission Monitoring Mission) utóda volt, EUMM néven. Feladata szerint a volt Jugoszlávia és Albánia területér l gy jtött politikai, gazdasági illetve humanitárius vonatkozású adatokat. 14 A jugoszláviai tapasztalatokból okulva ez a magában foglalta a béketeremtés képességének szükségességét is, b vebben lásd kés bb.


)

) !

' !

&

$! !

:B

% ! $

(

!

!

&

)

(

!

)

% U '

) / )

$

! , $! -C A/' ! ’ / ( % ) '$ ( % ! G7,+ :AAM-:AAA

’ / '$ &

( !

:@

! -

%

/ ' % D /0^ R

' '

%

& * !$ )

,

&

'

!$ )

!

! N

&

& :AA@

$ *( G7,+ '$ &

$

! * & ) !

-

% :5

!& L "9

/ L "9 %:M

#

Az önállósuló európai védelempolitika

, %. !! 15

' G7,+

! $ !# L "9

!(

% :AAM !

" &

&

' ! '

A védelempolitika a konkrét katonai kérdésekre vonatkozó politikát jelenti: hadszervezet, célkit zések, az ezek végrehajtásához szükséges haditechnikai eszközök, stb. 16 A helyzet érzékeltetésére érdemes idézni Henry Kissingernek még a hetvenes években elhangzott híres kérdését, amely az európai egység hiányára vonatkozott: „Kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?” Eredeti verziójában “When I want to speak to Europe, whom do I call?” 17 Így a tagállamok közti külpolitikai konszenzus hiányát, az európai biztonság- és védelempolitikának a NATO-hoz való viszonyát, és a szükséges katonai képességek hiányát. Utóbbi f képp annak következménye, hogy a konkrét védelmi kérdések továbbra is kimaradtak a külpolitikai integrációból. 18 A hadm velet els néhány napjában nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugat-európai NATO tagállamok légierejében nincs elegend harci repül gép, precíziós bombákkal és rakéta, kommunikációs és irányítási problémák léptek fel, stb. Az Allied Force hadm veletnek a légier re vonatkozó tanulságairól kiváló elemzést nyújt: CANAN, James W.: The Lessons of Kosovo. In: Aerospace America. June 2001. http://www.aiaa.org/aerospace/Article.cfm?issuetocid=100&ArchiveIssueID=15


&

&

!

$ & % , %.

>

?

# &

$ (

)

!

!

%

) :AAA% &#

/ / ' $

%:A #

:4-::

G7,+ :AAA%

$ %

A „Headline Goal” és megvalósítása K

)

&

!

!

344<

( $

' !

& % ) ! !

# # % U

$'

%34 B4-54%444 '$ * !$ ' !$'$ ( * !$ ' ; % >K !

R

!

! ! /

&

! $

= )

3:

'$ )

) A/ F-

-C

>K ! ) ! $ )

R %

%? ' & !

!

?

$

$

% %

$

19

54%444 '$ ! $' 344%444 '$ ( $% $' 3444 ' & :44%444 644 )$ ( ! % ! %33 344:

* !$

'

) ' & >K ! R ) ) :44

? ! &

&

' ! '&

GAZDAG 2000, 188. p. Európa kollektív védelme tehát továbbra is megmaradt a NATO feladatának. 21 Összehasonlításképpen az Egyesült Államok 2003-ban 417363 millió dollárt fordított katonai kiadásokra, míg az Európai Unió tagállamai összesen is csak 10327 millió dollárt. 22 Például a szükséges vezetési és irányítási rendszerek, a harci- és támogató helikopterek, stb. A Koszovó után feltárt hiányosságok területén sem történtek komoly el relépések, így továbbra is 20


'

!( ; G +3<=

&

* !$ %36

'&

/ ( L "9

*

& ?$ 3443 '$ & &

> ' G7,+ !

) /

! ' #% >

+ )

$ %

? ( %3B

! !!

)

Az Európai Unió gazdasági segélyezési tevékenysége a Balkánon #

) ! ! &

'

/ !

%

'

%

&

'

'

)

! #

&# & !

/? E>CC & %35 $ %

=/ S / CCC ' *

/

' !( ! > * ?

) )

;'$

! $

#

&

% ! ()

' &

&

)

!

*

%

& ' # !$

$ & = $

-

!

(

$

#& %

A kilencvenes évek problémát jelentett a biztonságos kommunikáció, a precíziós fegyverek hiánya és az interoperabilitás. 23 European Capabilities Action Plan 24 Az ECAP részletes ismertetéséhez lásd SCHMITT, Burkard: „European capabilities – how many divisions?” In: GNESOTTO, Nicole (ed.): EU Security and Defence Policy. The First Five Years. (1999–2004). Paris 2004, Institute for Security Studies. 93–95. p. 25 A NATO-hoz f z d viszonyt rendez „Berlin Plusz” megállapodás történetét és elemzését lásd HAINE, Jean-Yves: „ESDP and NATO.” In: GNESOTTO, Nicole (ed.): EU Security and Defence Policy. The First Five Years. (1999–2004). Paris 2004, Institute for Security Studies. 131–143. p 26 Ennek számos oka lehet. A leggyakoribb problémát az jelenti, hogy az országok nem számolnak el kielégít en az el z támogatások felhasználásával, addig pedig az EU nem folyósít újabb összegeket.. El fordult, hogy a politikai helyzet nem tette lehet vé a teljes folyósítást, vagy egyszer en nem érkezett be kell számú és min ség támogatható pályázat. Valamint folyamatosan számolni kell az adminisztráció lassúságával is, melynek következtében az egész folyamat jelent s késést szenvedhet.


& ! ! )

# ! !

)

'& +K D

) K 7&

#&&

(

# 9 L9I 3@ # GK9%3A *

3M

J ( (

#&&

#& J9 L9I mG D , ) $ (

& #

7 . $ ! ! ') L,T * I

'

;

( & ,T *

%=

(

cggc= cggd <@4 6

27

$ !

'

,

c^

:AA:

$(

'

m / • • • • • • • • • •

!

!$ $

%

% &

K K . š

# (

'

:AA: /

344:

6

.

<4

! !

!

cgge

cggf

cgg{

cggh

cggg

|||

||c

:36 54

5@ <4

A@ A4

@@ <4

33@ 44

@< 34

<@ B

6AB 6@

3:5 <M

663 63

<54 M5

3AB 3B

3<< A5

:4B 35

:<: @M

346 AA A5 B@ ::5@ 6<

<6 3@ 3B 44 B5M AA

3M 5@ @< @: B5: :6

:M :6 3B MM 6:5 B@

:A 5< A4 44 B@4 BA

3< :3 BM BB 354%:<

5: B4 @B 63 <45 3

%; %= i!!-^ :4@B 3 33M: <M 63A << 6@A B5 644B <6

Xb#"n'-RS X,1","uJ 3"1B_",6X) T#!-X3")"6 < 1"1T11 ! 3Z,J 6 Z! 1XKT3"1X!T6 cggc= ||c6V-V11 /K ,,`}0c

A kifejezés újjászületést, feltámadást, megújulást jelent. Poland Hungary Aid for the Reconstruction of the Economy 29 European Commission Humanitarian Aid Office 30 Mivel Szerbia a polgárháború, illetve az országot sújtó embargó idején dönt en csak humanitárius segélyekben részesült, és ezek felhasználása is rendkívül bizonytalan volt. 31 Forrás: http://europa.eu.int/comm/external_relations/see/ anyagai. 28


/

& !

! K ) &

#& %C!

! :AA@

&

( ' !

#& #&

$ !

%

#

%

K

!

&

!

$

-

:AAA 3444 $ $

$

%

A CARDS program !$

! G D ,<3

!

3444-3445

/ % L

' <<

3445 /

&

)

' 6 5B

/

' !

%

&

$ !

'&

* '& $!

'

'& * !$ !

/ (

!

%

'& $!

( )

/ $

!! (

& ' 344:

* !

& %

!$ '

$

& !

G D ,

'&

32

%

$J '

& ! ') <% ( 6%

3444-

& G D , :% #&& ( ) 3%

G D ,

G D , #

$

G D ,

! 3443 $ &

! %

Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation A kifejezés Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Macedóniát, és SzerbiaMontenegrót foglalja magában. 33


|| || ||d i!!- ! ) ',bX) " 66%A 65%B BM%B :6A%A _T!-) "B @:%A 5<%4 5B%4 :AA%A Y #* 3TE )" Y T#EX1T#!-X3 BA%4 53%4 @5%4 :A@%4 W"* `) " 6:%B 6<%B B:%4 :<5%4 l- #b"B
; !F =

* $

%

$

34 35

! $

.

%$. #

!

!

,

!$

%

3444 $ $

!

; !

%

Beleértve az ENSZ protektorátus alatt álló Koszovót is. Forrás: http://europa.eu.int/comm/europeaid/projects/cards/financial_en.htm

<%

! = !


^ Xb#"n ' l- #b"BWT)1 ) 3#`)"6 !- 61T#X,! ,T!-,X!"cggc= || /K ,,`}0f "

'

L "9 :AAA% G D ,

,

. # # %

)

,

1XKT3"1X!T6

) ()

'

&

. )

,

)J~<1T11

.

&

#& %

L,T $

)

;d^

Xb#"= G D , % !

&

! )

/

)

!

) )

<@

!

#&

N

'

3444 ! H (

& !#

% !&

'& $! !$

!

3445-34:: / &

/

' ' !( % ! &* '& $! !

&

&! ,

K $

||

WT)1 ) 3#` 8 ( R ! #&& ( G ! '& 2T!-TE` 8 ( R ! #&& ( G ! '&

37

$ !

)

%

l- #b" 8 ( R ! #&& ( G ! '&

36

-

. ||

<6%@ :<3%B A%B :<%4

BM%B :6:%B 36%4 :5%4

<%4 A%B 4%B 3%4 36%3 :4:%4 A%M :A%A

||d

i!!- ! )

56%4 :3:%B 3:%4 ::%B

:B@%3
6%4 @%B :%B 3%4

:4%4 6%B 3%B 3%4

:@%4 3:%B 6%B 5%4

:3%4 65%3M B%4 :<%4

:B%4 <:%4 6%4 :4%4

B:%3 :@M%3M :M%M 63%A

Forrás: http://europa.eu.int/comm/external_relations/see/fry/ http://europa.eu.int/comm/external_relations/see/


i!!- ! ,U #X)J-"1

eg^f

c^h

g{^|

gh{^hh

d^ Xb#"n ' r'mpl 1XKT3"1X!T6 l- #b"BWT)1 ) 3#`) K 3T!-,X!"/K ,,`}0h

b ,[,

Az Európai Unió katonai és rend ri m veletei a Balkánon .

3443% ! #% > '

(

/

+ ? L "9 !

%

L "9 $ &

!

) /

!

* ! ) *

$!

!

' 344<% &

/

%

* : !$! L,T D !$ . ' ! % 344<% ! ! m R 0/ > ! * / $ & % m R 0/ > ! / ! ' # !$ % 344<% ! :B ! n U/ > ! * / ! !$ & % / !! * H & ! 3446% ! 3 !$! / L "9 ' * ' % EUPM / K D !$ " 3443% ;R S !( L ) L,T 38

$

! :: s W ! $ 3443% K % '$

*

L,T 3443% ! ' !

344<% & : ! L ) & % / / D !$ . on<= 344<% & : $

)! <:

% 64 !

/ & !$

! ,

&

$ ! !

%6:

Forrás: http://europa.eu.int/comm/europeaid/projects/cards/financial_en.htm IPTF: International Police Task Force 40 Joint Action 2002/210/CFSP Erre természetesen csak azután kerülhetett sor, hogy az ENSZ BT 2002. március 5-én elfogadta az EU–nak a rend ri misszió átvételér l szóló felajánlását (ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat 1396. (2002.)) 41 LINDSTROM 112–113. p. 39


on<

$

on< / ! - N ! %63

!

7 ! 3446% & ( %/ ! ( G ! ! 1 ! ' $ ) ( & % 1 ! G7,+ '$ ( ) "

K ,

,

35 % !” !”

A résztvev er k és feladataik * .

/ & 3B & ! % ;3446% &# = 6<@ !$ B< ! 6< & $ / ) !
6

%

<: !

) *

%

* ! %1 $ !$ '

Pénzügyi vonatkozások +

)

on< $

&

* 3443 ' ) (

42

!( ' $

& %

( ($ on<

H !&

!

!

% $ :@ * !

!&

<M

European Union Police Mission in Bosnia and Herzegovina .http://ue.eu.int/cms3_fo/showPage.asp?id=585&lang=EN 43 Bulgária, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Törökország, Ukrajna 44 EUPM Mission Objectives. In: http://www.eupm.org/mission/so.htm


$ '!

$ ! :M

'

)

) !

34 $

!& % &

* !

!$ '

!

! (

* * !

$

% '

(

!

/

$ >0 .R DC. >

(

# !

3446%

%6B Concordia / .

!

$ %

' ! ')

( E *

D /0 L> 344<% & !(

344<% <: !$! L "9 D /0L> E & ( 9 ! %. L "9 # ! '& " & & )$ ! ' / " 65 ' ! ! / L "9 ' ! %

344: 344:

3@

$ * * !

A résztvev er k és feladataik m R 0/ > ! ( + ? ! L "9 ;'$ = ' %U $ / * / L "9 ) * ! & % $ 344<% :M . ! * ' ! <: ) % m R 0/ > <6B ' & $ ! ! 644 '$ ' % / :< ; 6@ )! = :6 '$ %

/

>

45

L "9 3@ ! U B4

B vebben lásd LINDSTROM 124–126. p. Joint Action 2003/92/CFSP 47 Bulgária, Csehország, Észtország, Izland, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. 46


;7 ” ! ' * ! $ ! )

m R 0/ > L = % * 6M 6A

' )

( & *

( . /D979D

7 ' $ $ & /79D ;R D 7 ! + . $ % * ! / . H %B4

) j

S ( !

) = $

' $

! " & !

:B % 1

!

"

344<% &# ! & ,

3:

L 7 ! m R 0/ > * ) 7 /D979D %B: m R 0/ > $ '$ ' ! 9 ! ' $ ! ' & $ % ' $ & ' B3 ) ) ' ( & %B< * '$ ! , & ! % m R 0/ > & ) 33 *& $ $ & & $ & * ' ( %" $ ! ( ! * ($ % & ' $ ! * & ' ) B6 ' ! / L "9 ) * ! % m R 0/ > ! * ' ! 344<% ! :B !$! n U/ > !$ % Pénzügyi vonatkozások

48

Operation Commander Force Commander 50 LINDSTROM 118. p. 51 EUFOR Concordia Command. http://www.delmkd.cec.eu.int/en/Concordia/command.htm 52 Macedóniában 2004-es adatok szerint közel 25% az albán kisebbség aránya. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/mk.html 53 A Concordia er i önálló programokkal is hozzájárultak a további stabilizációhoz, így például az EUFOR fegyverbegy jtési programot is m ködtetett. 54 Pl. hatásköri viták a NATO AFSOUTH (Allied Forces Southern Europe) parancsnokságával. 49


*

! '

'

(

! R + &) / /

% ! % /

& ! ( $

)$

! /+. $ $ M6 B “

6@ 53 m R 0/ > ! '!

) % $ ! :B B“

( '

$ :< :6

%BB Proxima

m R 0/ > *

$ /

' ! !$

!

#&

'

(

$

(

.

&

!$

/

!

* $ B5 #& * ! % . ! ! ( %B@ U n U/ > * $&

' ! ) ( & %/ &# :: ! ,³ , %BM * ) (& %

344< '& 9 !

!

!$ % " 344<% m R 0/ > >' n U/ > % ) m R 0/ > '& $! !

*

!

3A !( !

?

' ! !

344<% ! 3446%

::

:B -

344B% ! :B &!% !ŽK / !$ '$ ) * ! / ! ( 3446% & 3B H & 35 N + &# :3 ! !. / L "9

A résztvev er k és feladataik n U/ >

U :55

55

C !$

!

/ %D&

()

LINDSTROM 118. p. Council Joint Action 2003/681/CFSP. 57 A meghosszabbításról az Általános Ügyek Tanácsának 2004. október 11-i ülése rendelkezett. A határozatot lásd http://www.eupol-proxima.org/sito1/mediagallery/word/Mission%20Extension.doc 58 European Union Police Mission in the former Yugoslav Republic of Macedonia (EUPOL PROXIMA) In: http://ue.eu.int/cms3_fo/showPage.asp?id=584&lang=EN&mode=g 56


& ) :A4 '$ (%5: & ' $ &

36 :64-:B4

BA

'$ % '$

54

)

! &

!

$

& &

/ !$ > /+91 + H

? '

#

% ! -

n U/ > '$ ! ) ( <4 '$ '

) !

m R 0/ >

- ,

% ;+ H !

& :B4 '$

+

' ! , 7$' ! $ ' J :% & ( 3% * %5< ;š ) * ! %=% <% ! ) ' & 6% .* !$ $ ( ! ! B% ! !$ ( ! ;'$ = 5% 7 !$ ) * ! ( ! ' ! ( n U/ > ) * ! ! !$ ) * $ ! $ ( ' / # ! ' 53

!$ =%

& (

% !$

$ %

/

%56 & !

% &

%

$ ( %

Pénzügyi vonatkozások %

$ )

− − 59

( 344<

;' * ! $ '! !(

( &

&

* ! ! *

%=

$ 344< J@ < J5B4%444

! J

Norvégia, Svájc, Törökország és Ukrajna. Az információ a PROXIMA hivatalos honlapján található adatokra épül. Az eredetit lásd http://www.eupol-proxima.org/sito1/people/whereweare1.htm 61 Lásd u.o. 62 European Union Police Mission Proxima. Fact Sheet. In: http://www.eupolproxima.org/sito1/mediagallery/pdf/Proxima_fact_sheet.pdf 63 A legjelent sebb b nöz i tevékenységek, melyek ellen fel kell lépni: a csempészet, valamint az ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedelem. 64 LINDSTROM 121–122. p. 60


− ; 344B n U/ >

3446

&

!

* $

J@ 4B5 %= !

( &

! (

5B

'

%55

$ &!

) ) n U/ > * $ %

! !

)

!,

&

Althea š

L "9 ! & '& ,79D / ( L,T " ' L "9 * ' % L,T " 3446% &# A 5M $ " &# :3 ' ! D C.> ! * !( %5A D C.> ! $ % * L "9 $ # @444 '$ / &! % ' & D C.> ,79D ! & !! L "9! $ * '& > ? & / ( ) % * N D ( ! ( !1 $ % / * $ * J :% D ! ' $ )& ( L "9 / ! ( ! m & ) % 3% # ) * ! ! K / 5@

65

LINDSTROM 122. p. A Proxima eredményességével kapcsolatban tanulságos olvasmány Bart d’Hooge 2004. október 25-én Warnsveldben elmondott beszéde, amely megtalálható a http://www.eupolproxima.org/docs/Warnsveld%20HoM%20speech.pdf címen. 67 hogy az így felszabaduló er k egy részét Afganisztánba, nagyobb hányadát pedig Irakba vezényeljék. A lépés szervesen kapcsolódik az Európában állomásozó amerikai er k csökkentésének washingtoni politikájához. 68 UN Security Council Resolution 1551 (2004.) 69 Council Joint Action 2004/570/CFSP 66


% ' <%

!&

%

$

$

D C.> ' @4 ; ) =

K ) )

$ * ! %

)

)

# $#

# %

& !

*

/

) ! D C.> H $' ( %@: / - > + ? ! L "9 % ' $ L "9

!! ! K ' &

! * ' $

'

' L "9 /

!

! !!

) $

,

( #

' /

% !

!( !

)( &

& $' (

! * !

# & ! K % " >

+

?

%@3

Pénzügyi vonatkozások $ !

$

$ @4-@3

($ ( !

% &

'

'

(

% D C.> * - )

3446% ! # #

3 '

'

!$! -

% K $

'

'

% Az EU balkáni szerepvállalásának rövid értékelése

70

A boszniai helyzetr l magyar nyelven megjelent legfrissebb elemzést lásd: PETHE. Ádám: „A bosznia–hercegovinai békefolyamat helyzete.” In: Hadtudomány. XIV. évfolyam. 2004/3–4. szám. 29–38. p. 71 EU Military Operation in Bosnia and Herzegovina (EUFOR - Althea). http://ue.eu.int/cms3_fo/showPage.asp?id=745&lang=EN&mode=g 72 Discussing mission handover in Bosnia and Herzegovina. 15 July 2004. http://www.nato.int/docu/update/2004/07-july/e0715a.htm


/ !& &

!

&

'

! !

' ! % ´ ( 3446 B6@ B ) ) :: ! ' ! % on< @5 ) % & % n U/ > D C.> * !( ! %« / A@ 3 (* ) ) :44 :: ! ! $ ! ' % !! * L,T # #

! ;F = 344<

) ´ !(

$

B@@ @M /

% *

) ) <M !m R 0/ > :B

3446 $

´ !! %53

´

! *

D C.>

! ' !( % ! $

! !&) L "9 $ & % !

* #

'

! % ª (

344<-3446 ' ( & '$ (&

!

/ L * !$ & $ $ %

* L

$ !

&

L

% D C.> *

! ! % / & & G D ,

) 56

/

(

%

-

! /@444 '$

/

-

# $& ! . ! ! K / '$ % Az Európai Unió eddigi, alapvet en a válságkezelésre koncentráló nyugat– balkáni szerepvállalása várhatóan jelent s átalakulásnak néz elébe, gondolva itt els sorban Horvátország csatlakozására, illetve a folytatódó szerbiai demokratizáció eredményeire. Azonban számos probléma továbbra is megoldásra vár, például a háborús b nösök felel sségre vonásának ügye, illetve a koszovói kérdés – utóbbi miatt a balkáni uniós szerepvállalásnak a válságkezelés még hosszú ideig meghatározó eleme marad. Bibliográfia

'


G L L N

’ %J>"

1

'

%? 8 JD

->R D

/ R>% N 344:% 8 µ:B

J mm”””% % m m % 'h !µ:44¶ 8 B -> o / n / R > 0L A /> % J mm % % m <·' m ”+ % h!µBMB¶ µ L B -> o / n / R b -B / R S<>R0 / >3 onV\ nbVqJ% % 344: ,I K% R T R7 JD B ->/o / =MM =Q N /C ?A- / C/ =?@ > % 3444% 9 !% RL ,9""9 L ; !%=J o W RB/ CE> 0 [ S R n / RE P. ^/ C^/ p > 3GGG, 2% + 3446 8 ' , , ! % K 8L N • J> , + ! L "9%? 8 JRL ,9""9 L ; !%=J o W RB/ CE > 0[ S R n / RE P. ^/ C^/ p > 3GGG, 2% + 3446 8 ' , , ! % :<:-:6<% % K 8, 9/DR 7 ¤ ; %=JD B ->/ N0 SN ª7 !%«I ! " <@% % % 3444 ,I 8% J>9 !J , + %? 8 JRL ,9""9 L 18L ,"D9. R ; !%=J o W RB/ CE > 0 [ S R n / RE P. ^/ C^/ p > 3GGG, 2% + 3446 8 ' , , ! % :::-:<4% % 1•LGK - .8,,8D918 J W[n - >C/ % J mm”””% % m ! m4A ! % !' + "K – ‘! J> ' %? 8 JL>0CB0 ? E% E8I% ' % 3446m<-6% % 3A-<M% % - "‘1 , + ; %=JD B ->/o / /C ?A N N0 - / C/ =>/ +•"8 1 0=B CB >/8% % 344< G + '% ,GK.8"" !J> - ” ! h? 8 JRL ,9""9 L ; !%=J o W RB/ CE> 0 [ S R n / RE P. ^/ C^/ p > 3GGG, 2% + 3446 8 ' , , ! % MA-::4% % I8LGT K & J> / ! & ! & ! $ ( %? 8 J+•"8 ; %=J D B ->/ o / /C ?A N N0 - / C/ =>/ 1 - "‘1 , + 0=B CB >/J N % 344<% G + '%



Radics Zsolt Adalékok Európa keleti peremtérségének gazdasági köt déseihez a XXI. század küszöbén _ E - 1Z! / !

) >

$(

#& ! ' & ;

) = )

! ?

#&

) %

'

%$#

E8E%

!

!

!

$(

$ !

)

%

& '

%

'

$

'

! ! $! %

!

!

! $

!

(

'

)

! % " ) &

$

%: &

$

'& $ ' &

!

%$$

# '

&

$

! ( !

& &

() $

$

%3

)

1

$% $

) '! &

N

!

' '! &

! !$ $ ! ' )

% G &

!

! )

$

&

# )

$ !

&

! !

' &)

!

!

& $!

Balázs P. (1995/a): Integrációelméleti adalékok az Európai Unió közelg keleti b vítéséhez. In: Balázs P.-Maresceau, M.: Az Európai Megállapodás végrehajtásának jogi és elméleti kérdései – OMIKK, Budapest pp. 27-72. és Balázs P. (1996).: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest p. 234 2 Ehhez hasonló álláspontot képvisel Tóth László is . Tóth L. (1995): Globalizáció és regionalizáció - Szeged, pp. 23-25.


#

%K

# &

) '

(

!' (

&

%

A vizsgálat célja, módszerei, területe $

!* '

)

, ' K 8

! $! %

&

' &

%

) & ! !$ D

' (* , N ! =%

)

' )

) # !$ .

:AA:

$ / =

% &

& ;R

&

;K .

3443 )

$

" !

$ = ' & . !

c^Xb#"' E -!3X,1 1Z#!Z3 EX#4"1`4 ,J- 1

( ! ; , ( 1

|c|Bb )


'

$

)

!

%

! !

!

&

!

%<

'

I

& !

!

& % ! $ &# % I

7 $ !

! 6

) !

( ) &

) $! !

% ! /

$

3446 $ :B

! 7 K !

) 9

&

‘

%

)

L $

& !

$ % !

$

)

')

)

) % !

& !

( ) # !

* ! !

!

&

! &

( % . &! !

'

! $ ! ! ;G L," "= !

&

% &

) ( *

! %

$

A térség gazdasági és politikai helyzete 0&

' )

) /

!

%

3 Bayoumi, T., B. Eichengreen (1995).: Is Regionalism Simply a Diversion? Evidence from the Evolution of the EC and EFTA. IMF Working Paper, WP/95/109. Washington, D.C., Fingér, J. M. – Kreinin, M. E. (1979): A measure of export „similarity” and its possible uses. The Economic Journal. 89. 4 Fock, A. – Ledebur Von, O. (1998): Struktur und potentiale des Agraraussenhadels Mittel- und OstEuropas. Discusson Paper 14. Intstitut für Agraentwicklung in Mittel- und Osteuropa. Halle. pp. 1-38 és Laaser, C.-F., K. Schrader (1992).: Zur Reintegration der baltischen Staaten in die Weltwirtschaft. Kieler Discussion Paper, Kiel. pp. 189–211.


G ! $

#& !

$!

)

!

. ! #

) )

&

$ !

! !

!

>#&

! ?

% !' !

%

%

#

$

'

!

'

(

&

%

!

!

! %

& '

$

!

' )

&

!' % $! $

'

!

)

$

$ %

)

! !

!

!

$

%. ! $ )

# !

! () # #

(*% # # &

& L

& %

!

;

() =

W"6#TV6T)`K " < ,,3- 1 !!Z3 6 % % %

( ! !

%5

)

# # #

J

# % ' !

% !

!$

$

) $ $

!

%

!

) $ $ 7

!

+ + 8

Mikroökonómiai jellegzetességek ! % ) % % %

A gazdasági átalakítás tanulságai

5

Gligorov, V., Kaldor, M., Tsoukalis, L. (1999): Balkan Reconstruction and European Integration cím m ve alapján rendszerezi Novák Tamás (2000): Regionális együttm ködés és EU integráció Közép-Európában és a Balkánon, PhD értekezés, BKE Nemzetközi kapcsolatok Doktori Iskola,. p. 123.


# (

!

& $& (

' ! !

% ! &

!

) (

' '

#

&

%

)

#

$

!

!

% !

)

#

% )

&

'

'

&

$

$J :%

' !

%

3%

'& ! $

<%

!

!% # !$ ! ()

! %

#

% 6%

!

(

!

(

(

$% A vizsgálat eredményei (

!

&

( )

$

$ '! ' $ % %

! '$ )

%

! $

$ % & !

% &

$ )

!

$! %

&

! &

$


^Xb#"' E -!3X,1 1Z#!Z3 X,,"K")"6 3"- "!X3 6V1U Z! "-R #` " S) ` T#!-X3"4T-/!"<X1 !- #6 !-1Z!0 & 7 &

; /:B L

= $

) & &

$ &

$!

!

! !

8

%

%$% (


^Xb#"' E -!3X,1 1Z#!Z3 X,,"K")"6 3"- "!X3 6V1U Z! uZK 1T#!-X34T-Z! "-R3J ![,1 k,,"KT64T-^/!"<X1 !- #6 !-1Z!0


d^Xb#"' E -!3X,1 1Z#!Z3 X,,"K")"6 3"- "!X3 6V1U Z! j#")*"T#!-X34T-Z! z#T!-T#!-X34T-^/!"<X1 !- #6 !-1Z!0


) $

$ &

;9

)

!

!

= !

*

‘

‘

& %

$

!

) %

C! $

) !

. &

8

$! R

%

! K &

. %

!

$

. ! !

!$

% , % .( ,

$! '

$

$ &

%

% e^Xb#"' E -!3X,1 1Z#!Z3 X,,"K")"6 3"- "!X3 6V1U Z! "K ,1 )"*T)X,! EX,,","1T64T-/!"<X1 !- #6 !-1Z!0


$! $' !

'& $!

! $

' #

* ' &

% Összefoglalás

I

)

'

! ) '

& !

$

$

' & $ EE8%

D

) $

G

) )

%

R

,

&

!

-'

'

G

/,

.

. !

& ' !/,

7 '

'

;:4H= >

!

?

!

(

"

& )

$ *

&*

) Felhasznált irodalom

+% ;:AABm =J8 ! / $ $( %8 J +% . .%J . ! & & ! - 9.8 ! % 3@ @3% +% ;:AA5=%J / ) . ! N ! ! % : 6M<% "% % ;:AAB=%J8 D , h ! ' ' G ! 7" % 8.7 ’ + ’ +mABm:4A% ’ %G% 7 N% .% .% % ;:A@A=J ' H > ? ! %" N % MA% 7 %-1 ! I 9% ;:AAM=J, ! ! ! . !9 % + :6% 8 ') ” . !9 %K %


R

1 ’ L

I% 8 %,

.% " 1% ;:AAA=J ’ 88’ I % : 5@% G% 7% ! ;:AA3=%JT D ! ” '% ’ ” ' 3J:MA-3::% " ;3444=JD ) * ! / + L

3:6% " 1% ;:AAB=JR

!

,

!

D

! , 8

% : :MA%

! %

%:


Juhász József A Nyugat-Balkán a mai nagyhatalmi politikában &

#

' '$ !

&

$

#%

! (

%" )

!

)(

; $

&

$&

$ ' :AA4 &

' )

)

%

L ;,

& ) R

/ )

$

> &

$

?%

)

" $ !

$ =

(

;"

=% ! :A6Mm:AMA $

D )

)

K

% I ) . &

,

&

, !

&

. )&

$

$ K

!

! % N

$

% $

!

% :AMA ' !

&

# # ; &

N ! () !$ *

' =

( $ $ 344: ! !

) )

$

% # '

! &

$ # >

# '

&

'

%" :34 :B4 !! # ( ! = % N

%

!

!

)

'& '

%= ! ?

)= &

! ;R

$ >L

; ! !

!& ! ?

)

( ) ! $

, !


. !

$&

:AA4 $

$

& !&

%

%$% '$

(

'

! & ! ;

# ! ' ! % L ' =! # !(

&

% ! ) &

$ ' !! ! ' ! %

& (%

'& $! & ( >

'

%U

L

& !

& ! *

? '

( % L !

!

'& $! '

$% .

!

!

! ;

( ! '

=%

!

!

$ !

' ;

=

') = !

; !

= &

% D !

'& $!$

; ! %I $ !

& ( $

!

%

&

'

!

!

;

#

)

) F =

#

!

% * %

! &)

!

! )

*

% L

! !

!

% N #

!$

!

&! '

& $

! !

!

!

!!

! ' &


&

&

'' L,T ' >

% !

!

%%% ''& $ ! :AA: ? :AA3 & ; L,T = $ /, L "9

!

AB

:AAA

! %

)

$! ) %

''

>

'

#& '

! ( / :AA6

!

#

!

)

? '

!

!( !

)

%8

& >' $? ( L,T :AA: ' ! $ #& ! )

! '& N )

%

!

)

& !

(

; $! % N ' !

% +% %

(

:MB< !$ %

% C '

=%

$ (

/

)

' :M@M

:A:6

:A6: !

'

(

!

:A6M #

# $

% L

% ! (

! L (

! ! $ % $

( (

! !

( :AAA ; #

! L "9

& = ( !

$ ;!

! '

$!&

;

! &

%. '

$

' ! !# !

! &

% / F = ( =%

K $

($ #

!!

$' ( :AA: !$

&

$

%

'& > % " &

( *

N ? * ! /,


;

344:

= )

!'

'

L "9

9

!

&

&

$ >#& ' '! &

!

!

$ ?

% %

/ ;

= :AA:

$

!

%/ $ !

=

! ! $'

(

/

;'$

! )

;

(

! %

( $!

& !

(

& % / !!

/ ! !

& !

$ ! & = $

% 79D

'

*

!

L,T !

+

!

'

$% '

% %

!

! *

% , !

)

)

#

)

&

$ )

!

%

' ,

!

! '

1

#& '

L

!

( ,

&

&

$ #& ' ! ; % $ #

L '$

(

'

'

!

=%

344: /,

!

$

( :

& (

3446%

2001. szeptembere óta ilyesmire különösen érzékeny a nyugati közvélemény. Komoly fundamentalista veszélyre azonban a bosnyákok és az albánok fel l nem kell számítani. Mindkét nép eléggé szekularizált, az pedig még fontosabb, hogy mindkét nép kedvezményezettje volt az amerikai beavatkozásnak, s ezt a státuszát nem akarja elveszíteni. Hosszabb távon persze nem zárható ki a radikalizálódás (s t nyilván ma is lehetne találni egy-egy csoportot, amely fanatizmusból vagy valamely radikális iszlám szervezett l való függése miatt kész bármire), az igazi gondot azonban a közhatalom gyengesége okozza (gyenge rend rség és határ rizet, a Boszniában és Koszovón megjelent iszlám segélyszervezetek hiányos ellen rzése).


'

$ &

%

!

$ !

'$

( K

! %1 !

& (

'! $

'

'

%1

)

&!

! ; =% K

!

:AA:

:A6B &!

! !

'!

( (

' '

>

?

%

!

%

& ! ) !&

79D

%.

!

/Ç > % .

?

%

! % ,

'

!

!

#

(

$ !

* %8

' =

& ! &

!

#&&

(

&

*

$!

3%

) ) :AA4 $ ) !

%

;

,

) .

!

'$

/L"

!

' &

)

$, '

&

# !

! ' % 8 ( '

!

! (

&

! $ % 8!

( )

& ! %. ) % . ' '

;

) !$ &

=

$ !

') ;

%, &

)

2

$ &

K

&

&

=

&!

! # =

; % , !

'

) !

Mára a menekülteknek több mint a fele hazatért, s ami igazán figyelemre méltó, hogy közülük 400 ezren (és zömmel 2000 óta) olyan területekre, ahol nem a saját nemzetük a domináns (tehát bosnyákok és horvátok a Szerb Köztársaságba, ill. szerbek a Föderációba).


) !$ % $ $ !& ' & . ! (

; $=

'

!

%

' &!

( '

&

$

$ #'

!

&

&

%$' !

(

%

! '

'

%

>

! '

'

(

! ?

! %G !

&

!

)

! '

%

C!

) %

'

L

! # !

'

! ( =%

' ! !( & '&

%

!'

$ % * !

; = %

! (

!& & ;$

! )

;

! =

!

<

! !

!

!

'

, '* $!$

!

'

%

! & #%'

') , /

! & ;!

%8 %

! ;

' !!

! & & (

= !

! $

$ . ! !

! , !

,

=%

! $ ! ! '

( %

L '

)

!$ .

! )

; 3

) *

$ !

!

%

!( >

%.

' ! ?

'& !

) '

'& $! !

A daytoni alkotmányból következ en ma a négymilliós Boszniában 13 miniszterelnök van!


!

6=%

! ' !

.

! &

$

% :AA4

!

! #

) > ' '

%,

? (

$

&) %

$

L

'

! % 8

! & &

( !

'$ @

!!

L % ,$ $& % .

/ '$ '

#&& (

344< ( $(

& ' % ,$

! ! & *)

% !(

#

=% >

/ / $

!! $ 344<% &#

" ! $

34:3 :B

;K

#& &

)

'

:AA4 =

(

& ( * ! !

) *

. !

( $ ' !&)

!

% ! !

) !

; '

& $& % ( / $( & $ !

= & (

'' ! &

!

4

! % %

' ! & #& !

; % $= / '

%

' !&) $

! !$ !$ (

)

!

/, ;

=% ,$ & J 344B

$( ? & $

;

!

&

( &

'

) $ ' !

& ( ! ! )

' ( ;

Természetesen senkinek sincs joga eleve megtagadni a nemzetállami szétválás lehet ségét a térség népeit l. De azt éppen a térség népeinek az érdekében el lehet várni, hogy ezt békés és kölcsönösen elfogadható módon kíséreljék meg. A probléma tehát nem önmagában a nemzetállam mint cél hanem az, hogy az odavezet út eddig mindig háborúba torkollott.


.

= !

!&

!

!

%7 )% $ !

( ! !&

' $ !

%

j ,4"!-)X,1 #T ",TK Allin, D.: NATO’ Balkan Intervention. New York 2002 Gow, J.: Triumph of the Lack of Will. International Diplomacy and the Yugolav War. London 1997 Holbrooke, R.: To end a War. New York 1998; International Crisis Group Reports (www.crisisweb.org) Juhász J.-Magyar I.-Tálas P.-Valki L.: Koszovó: egy válság anatómiája. Budapest 2000 Juhász J.-Márkusz L.-Tálas P.-Valki L.: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Budapest 2003 A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Budapest 1999 Magaš, B. - Žani-, I. (ed.): Rat u Hrvatskoj i Bosni i Hercegovini. Zágráb-Szarajevó, 1999 Nedovršeni mir (A nemzetközi Balkán-bizottság jelentése). Zágráb-Szarajevó 1997 Németh A. - Tóth L.: Halálos tavasz a Balkánon. Budapest 1999 Owen, D.: Balkan Odyssey. London 1995 Popov, N. (ed): Srpska strana rata. Belgrád 1996 Thomas, R.: Serbia under Milosevic. Politics in the 1990s. London 1999 Woodward, S.: Balkan Tragedy. Washington 1995


Réti György Az albán rendszerváltás története és tapasztalatai A „proletárdiktatúra” agóniája 8

K ! !

%

& ( !& >

! -

> :AMB #

!

# ? !

! D

? -

!

! )

!

$

% # !

$

:AMA

$

! % . :AA4% :4 ! c0 = >C/?? S E> >C?Ck . ! ( ( %; & ! J:AA4 ' & & ( ! $ %= !$ # ( % :AA4 ) ! "I ( & ) > ? ! !! ! % ! ' ! ! % ! () # # ! ' ( ! & ( ! & ( ' ! % ) J8 ! (* ( , • + R + ! ( . ' % L ( ! # ! ! ' % :AA4 ') ) ' ! & ! % ) ( ! $ ! ( , & ! % :AA4 $ ( & ! ! !$ , > ? #& #& ! %8 ! ! & 7 % ! $ :AA4 ! & >! 6B


$( ( & #&

!

?%

:A@5

>

?

!

>! !

.+ !

?

(

&

%

>

?

' ! ! $

>=> >= )

?

CB0

'

)

#

) %

!

#

'

! ! ?

&

%

A többpártrendszer kialakulása ! -

!

& % :AA4% ! M ! & $ ( % ,$ ! & % ! !

% '& (

#

& & !$

! .

*

"

- :AA4% !

&

"

&

$ !$

%

& :A66

% )

+!

% ! &* $

'

! ()

33 $ ' $ #&

% .+

!

& !

!

& )

& '

!

!

% ! $

& ! ::

! $

% :AM4

$& #

!

$ !$ L R * %

!$ (

= >C> n?C3D[n2 $ $ ( & :: :3 $ + ,

$& & &

!

&

D ? [

!

!$

!

!

!

$

! :: %

! ! > !H :AA4% !

% ?

$

$ )!


! ) .+ ' & % >' ! ? # ! $& $ :AA4% ! <4 > ? ! ( ! & '$ %

! ' %

&

( 8!$ !

& $ ! ! !

!

#& $& %

* )

'

(

)

, ! )

!

'

!

)

#&

% ! $

( & % :AA:% &

!

#

*$

!

+

! &

!

J

!$ + ;9

' &

! & %9 )

*

! &

+

R

,

=% !

K

#& ) 54

* * % * #&

%

#

+

& *& $

6B & & J:5 ! !

' '

!

% :AA: ' !

& & ! '

( $

'$

! # !&

% .

! K !

% +

+ )

!

$!

&

'$

% $ #

%

!$

!

% ! ¦ ¤
'$ $ L

& .+

! ' % L '

%

$ $&


! 34%444 #

#

% :AA: 9

'$

! ()

!

" ( $ $ .

&

)

K !

$

#& ' %

'

'$

) $! '

!

.+

% $ **

>

?

! (

!$

&

:AA:%

'-cggc^KX#* ! ,!U

<:

&

%

KT6#"1 6 ! EX,"!-1X! Z! 6VE 16 -KZ)J )

!

&

3B4 '$ %; .+ :5A & %=% + !

! (

.+ + @B 9 $ !

'

#

B %

& %

!

.+ & & %"

$ *$

!

I

:

& !

$ &

$ '

$ !

:A

$

$

+

% :AA:% :A@5

:B

(

$

' !

& >

$

L

R *

D $

! (

&

&

%

7

! !(

$

&

(

! (

(

%

( .

) % $

E% $

L

%

.+ 3

& &

!

#

.+ &

) -

%

; ,T+=

:AA:% &# #& -

% K $

$

! ?

%

&

+

() !

(

:4 :< , ' $

'$ '

(

' $

!


% )

> 8 #

S

# ? ') ' !

*

%

( !

(

#

% >#&!

) ? ,T+

& '

> $!

?

( % :AA: (

' '

$!

& $ #& $ * ' *$ !& % " ,T+ $ ! & ( )' ! & $ $% &! &

* )$ $$ ! !

&! ) ! ?

> I

)

!

% !

&

!&

> &!

& % :AA:

D

L

? +

!

%

)

'

! !

! # & !

!

(

% + ' '

•

) J

&

'

!

!

( ) !

!

%

$ (

'

%

D%

:AA:% !

:6

I

) ( ) !

! $

() ( % (

!

$

$

& (

& ' %

:AA3

Az ADP gy zelme az 1992. márciusi választásokon :AA3% ' ' ! % ! $ + ,

6

#& $

:: %

!

(

&

%

:64

3B4 $ :64 B:3 &

!

! ,T+ &

+ ' ! (

& ) !

% $$ !

% %


, + & $ $ % :AA3% + + +

* )' !

33 )$ A3

3A , $

&

+ N

%

<M +

& 3 !

) +

! %

!

:AA3%

(

# )' ! $ $

!

& ' $ $

# $% ( (

!

! -

! '&

& $ ' !

* ( %

#( % !

# # c>=/=N&

* ) $

(

' & %

% $

# ' !

D :AA5

+ ' )

( &

!

( ,T+

<

+ ( )

I

*

% !

% $

‘

53 , D !

+ ) $$

%

' !

J

@ ! ($

(

$& $

! >

$ '& ?A C> > > /? E> / / " & $% ! !

> EC>CM NA >=>k, % K ! ' & . ' ) & ( & ! % :AA3% 5 ) #& L R * ; = + & ( & $$ ! &! # ' ! D ! % L R * :AA3% A ) , ' + $& & $ ' ! & ) ! % ! $ $& ! ! ! () # ! ! ' ! % K c AE CN= > >0 0/ =C>C_?Ck" ! % '&


! '&

&! (

!

' & ' #

$

& ! !

$ # ! (

! % %K

! % K

! %

!

&

% . ( $

(

)' ! $

$& # !

! ! % ! !

&

&

&

- '*

! % ! ' A N=NN > Q= NA"./ =/ >AE >AE NCN= CB = ?0 >C=k ) $ L "9 / & % & ! #& #& $ )

! $ $( ) (

( AEQCC CB = S

c C/ M= N AEQCC !$ ( %

! & %

'

'

)

!

!

!

%

! ' ! L + $J cD E/ > ?A C ? N N-QC C B = = > L 0 > / / AC0 N / 0A AEXM - / C/ =?@ ?C / /?@ ?=" _AE > C /0 SN ?C.>C C Y/ ->> > > C ?=>- C= B /C>?C C// 0 >= E/ CCCC? >0> ? >=@=N-/k Kitekintés és konklúzió + $ ! !

,T+ !

$

:AA3% % 1

!

!

) ' !

> $ ! %

! #& % ' !( :5 ) $ !

?

# (

% ! >! $

! $? (

-


$!

%

$ $!$

! !

!$

( (

$

% !

&

&

c=NC-?C/CM -?C 0 k ,T+ + & % ! '& $! ( % K ! = ! ' ! F ! (J ! ! -

$ EE% ;

! !

> !

! '

) $ ;! &

! '$ ? ! '

! $ #

% " !

# !

=

$$

!

'& $!

S!

!

! !

>

? '& $!

! !

% '

) $

(

'&

'

! ! # ! !

= & !

!

;

! '&

% j ,4"!-)X,1 #T ",TK (

cD ? / >

$

S 0B / k % '&

' T/ >@ dD > / >/ P > / C/ ? ;’ ”+ :AAA= % ! ( & =/ >>=B?> O COMN- B -? > k % *& >K ? 3443m6% % 8 '& L !

!

3444 & '% / ' ;
*

)

% ;

cD CM -?C 0 :AA<%= !

%

=


Szilágyi Imre A SECI-t l a Nyugat-Balkánig :AA4 ! K & N ! - )

!

#&

! , '! '!

% $ $

( $ )

$ :AA4 &

&

!

!

$ ! K

! %,

! 6

L ,

! $

, % . K

! K

! %B !

!

# ! , ! $

L (

I !

&

%5 '& & $ !

& %

' !

%

I #

%? , 1

$

! $& :AA3

‡ &

L

$ %

' !

!

N

!

! !

# * ! $

) . !

:AA3 %:

! K &

& N

N " !

. <

(

)

J %3 ! ,

%

% #

')

(

:AA:

:AA: &

)

#&

! &

* !$

Dimitrij Rupel: Od+arana Slovenija. Ljubljana, Mihela+, 1993, 161. Maria Todorova: A Balkán. 2000, 2000. július-augusztus, 75–87. 3 Franjo Tu,man: Zna se. Knjiga tre-a. Zagreb, Glavno tajništvo Središnjice HDZ, 1995. 148. 4 uott, 197. 5 Davor Gjenero: Hrvatska u demokraciji. Zagreb, Azur Journal, 1992. 42. 6 Boris Vukobrat: Proposals for a new commonwealth of the Republics of ex-Yugoslavia. http://www.fondmir.org.yu/knjiga_predlozi_e.html#predgovor 2


) & &

* ! ' '!

)

) '!

L ) ,

' $

#

!

J S

L

' %

! &! $

:AA5

%:4 ! (

!

,

% *

%

# &

) & ! % % . " ! '& $! %

' !

*

(

' :A% N

! R

N L

!$ &

:B%

! :M4M

T $ K

% $

! '& )

7

:AAB $

!

$ !

& !$

%A

! $

')

$ ) ! ( % & (

' ' ' '! & $ $ K :AAA (

I ! & $

$

%

(

#

$ ( %@ ' M ! ,

$

& $ &!

K $

& '

%0 & !

' :M5< % ( J

& !$ $

! &

!

Referendumsko odlo+anje za vstop v Nato? Delo, 1993. október. 21. 2.; Butros sestavlja Jugoslavijo, Delo, 1995. március 2. 3. 8 Makedonski mediji o posjetu. Vjesnik, 1996. április 14. 3. 9 France Bu+ar: Balkan je naše dvoriš+e. Svobodna misel, 1999. október 9. 2., 11. A horvát és a szlovén politikusok Balkánnal kapcsolatos kijelentéseir l, a Balkán toposz alkalmazásáról figyelemre méltó tanulmányt írt Rastko Mo+nik szlovén szociológus: The Balkan as an Element in Ideological Mechanisms. In: Dušan I. Bjeli- and Obrad Savi- (ed.): Balkan as Metaphor. Between Globalization and Fragmentation. The MIT Press, Cambridge, Massachusetts–London, 2002, 79– 115. 10 Juhász József –Márkusz László–Tálas Péter–Valki László: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Budapest, Zriniy Kiadó, 2003, 328


' & $ ' %. !

, & %:: .

! &

(

.

:AA4 !

)

' *

!

$

!

( (

$

L % , G8

:AA5

! '

/

! !

!

;, K "

. (

! !

!% & ( !

! .

) * ! G 8 , G8 . ) * $N =% ! $ # ( ) * ! &

$ $

$ $! ,

D ; %

!

$

!

' %

' ;644 % L % K

!

!

!

! =

! , !

$ $ '& #&'& (

&

3444 , G8 & $ (

%:3

:AA5 $

!

! * !

)

) , G8 $

! R ,

$

$

$

$ #& * %

:AA5 !

#

& " ¨ K

12

! % C !

$ ! = ( K ! . ! ! !

! )

11

/,

&

)

) * ! # ! ' &

Maria Todorova: i. m. About the Southeast European Cooperative Initiative http://www.secinet.org/seci/purpose.php

%


& %:<

, , G8

) %+

K #&

!

&

$ ')

() $ . '

'

L "9 ,

! " ;.

( !

( #& ( & % ! % K & J# ! (

K ! , G8 $ &

13

! , G8 = = -

#& :AA@% $ , !

K

* %

.

,

K (

!

.

R ' & ! '

&

' # ;R

:AA5 $ &

'

%

' L "9 &

! )

! %:6

3@

) $ $

#

( , G8 ! ( ) , G8 K

%

#&

( %:B

&

! :5

( , G8 ' , G8 $ & & :AA@ ! ! ( ' & %:@ & & )) & :AAA & $ %:M '* $!$ ' :AAM ' :AAA & ! ! :A , ( # $ ! ( ! $%34 ! ! , G8

Nenad Ivankovi-: Whasington nije hrvatksa Canossa. Vjesnik, 1996. augusztus 5. 3. Ali H. Žerdin: Med severnim Atlantikom in jugovzhodnim Balkanom. Mladina, 1997. április 8. 20–21. 15 Božo Mašanovi-: Slovenija od marca v Seci. Delo, 1997. június 26. ; Z. R.: »Zgodba, ki je ni«, a Slovenija vseeno v Seciju. Delo, 1997. június 27. 1. 16 Ivo Sanader interjú. Globus, 1997. május 9. 21. 17 Miroslav Krmpoti- (szerk.): Kronologija rata 1989–1998. Zagreb, Hrvatski infomrativni centar–Slovo, 1998, 598. 18 Poro+ilo ministrstva za zunanje zadeve Republike Slovenije. Ljubljana, 1999. 90. 19 Saša Vidmajer: Manj zbegani a še vedno nesamozavestni. Okrogla miza: Slovenija in Balkan. Delo, Sobotna priloga, 1999. június 5. 20 Poro+ilo ministrstva za zunanje zadeve Republike Slovenije. Ljubljana, 1999, 90. 14


& !K $ ;R

%3:

N !L

= $

"

G

'

' !, !

)

)

D ; , =% ! , ' "

,

, 3<% &

,

* !

!G $

( $

!G

, (

&

) $ :AA5% &# @ )) :AA@% &# A :4 ! %3< (* T 1& & ' (* ) * ! $ ' ) $ % ' ! & % ' ! () ;8 L , = !( # & + = / :AAB% ! :< % ! '& ( %36 ! & ) * ! %3B . Ÿ ž !& ! ' $ ) ‡N & , G8 & ?%35 ( N ( ) ;& = ' & 21

' '

&

&

% '

33

&!

!R

!

! &) ' ! '

$

$& ' , ' !

;D ! ' ! ( !

! * ! N :AA@%

!

! # <

Mate Granic, Minister of Foreign Affairs Croatian Diplomacy- The Economic Aspects of its Work. http://www.hapu.tel.hr/newsletters/no_12/interview.htm. 22 http://www.un.org/documents/ga/docs/51/plenary/a51-211.htm 23 The Salonika Declaration on Good-Neighbourly Relations, Stability, Security and Cooperation in the Balkans. Review of International Affairs, 15 june 1997, 3–7. 24 South Eastern Europe 2000 A View from Serbia. http://www.emins.org/english/public/seeurope/prospect.htm 25 Milan Milutinovi-: Promotion of Cooperation with All Neighbouring Countries. Review of International Affiars, 1997. január 15. 1–3. 26 Dragomir Vu+i-evi-: Regional Cooperation one of the Priorities of the Yugoslav Foerign Policy. Review of International Affairs, 1997. november 15. 5–7.


#

& %3@

$ L

! &

K

'&

' '&

,

)

* !

%

[N= C B ->/WC> // C?/n>=CB :AA5 A@ & JD & * !

/

! '

& /

% !

( '& $! & % š . ! :AA: :AAB ' # % #' ( N K K %3M / :AAA #& ! ) * ! $ ! , ! + ;, += %3A '$ & ( / & % <4 :AAM ! ' !& ! & ' ! , + ;, + ' , = %. + :AAA% &# :4 ' :AAA% &# <4 , & # $( % , + , + ! & I ;G , + ! ! K 344< " G# = , , + ($% . # , + , + ) * ! %<3 + -

J

, + &

* % <:

() K

27 Slobodan Miloševi-: Need for the Strengthening of all Forms of Cooperation. Review of International Affairs, 1997. november 15. 1–2. 28 Commission proposes a Stabilisation and Association process for countries of South-Eastern Europe. http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/99/350&format=HTML&aged=1&l anguage=EN&guiLanguage=en 29 Jadranko Prli-: Milestones towards a Reunited Europe. An Agenda for the Integration of South Eastern Europe into the European Union. Südosteuropa, 2002/10-12, 541–593. Err l: 553. old. 30 Marie–Janine Calic: Strategien zur Europäisierung des Westlichen Balkan. Der Stabilizierungsund Assoziierungsprozess auf dem Prüfstand. Südosteuropa, 2005/1, 1–37. Err l: 21. old. 31 Bodo Hombach: The Stability Pact – Lessons for the Future. Südosteuropa Mitteilungen, 2004/4, 25. 32 Gernot Erler: The Stability Pact, the Stabilisation and Association Process and the New EU Strategy: An Attempt to Set out the Political Context. Südosteuropa Mitteilungen, 2004/4, 18.


K " /, % D & L "9 L

.

.

-

!

/ ()

D

, ! 9 / ( , G8%<<

N

! &

$ * :AAA% &# !

)! ! '

)

$ $

'

! '

) '

$

$7 &

!

& %<6 !

# %

$&

L,T

)!

, , ! . !

'

K

$& " ¨ & $ ™ ! $! % K

" ¨ )

&! )

* !

! ' !

& '

! " ¨ # !$ & $ " ¨ ! ,

'

. #&& 33

$

(

!

)!

$ & !

!

%

+ ,

# ) )

&

%
) ,

! = %

!

'

( ! !$K

! &

&

'

K !

% !

& %%%™ !

7 $. ! $

% % !

;9 ! ‡

! )$

Németh András: Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény, HVG, 1999. augusztus 7. 7–10. Informacija vlade Republike Slovenije o sodelovanju Republike Slovenije v paktu stabilnosti za Jugovzhodno Evropo. Poro evalec, 1999. szeptember 16. 31–36. 35 Tu,man: Za Hrvatsku neprihvatljive neojugoslavenske ili neojaltske integracije. Vjesnik, 1999. július 31. 34


!

'&

)

!

&

%? <5 :AAA ( ' ,

) '

' $' ! #&

$ ( &

#

$ N

'&

! J'

#

( & ) ( % ,$ '

(

(

& % ' #& * !

'&

#&

, &!

)

#&

#& '

$( %

#& #& N #

&

&

&

&

#

,

& # &

! , $$

' !

%<@ / $

& . !

!

# (

! ) ' & ) '' & ,

! ! ) ! ! #

&

% $ % ! $

!

& !

J

!&

(

!&

, !

$ '

!

!

<M

%

'* $! % $

,

) &

!$

$ +

(

! '

,

' , & !

!

&

& ! %
! &

$

36 Govor predsednika Republike Slovenije Milana Ku+ana na konferenci v Sarajevu. http://www2.gov.si/up-rs/uprs_slo.nsf/ 37 Informacija vlade Republike Slovenije o sodelovanju Republike Slovenije v Paktu stabilnosti za Jugovzhodno Evropo. Poro evalec, 1999. szeptember 16. 31–36. 38 Matevž Bambi+: Pakt stabilnosti kot nove poslovne priložnosti. Podjetnik, 1999. december 32– 35. 39 France Bu+ar: Balkan je naše dvoriš+e. Svobodna misel, 1999. október 9.


' !

$

! % C! (

&

&

&

! !

%

" ¨

' $ * )

&

# ( &

& ! '

:AAA ' $ $

D

:5

&

' !&

L

) ' '

3444 ! $$

! #&

)) )

* !

'

&

'

K

% (

( !

,

.

%

&

! %64

K

#& ' 9

% %

$8 ) !

$

( % K

!

K

$& & ' – $ ) * !

'! & ' # !

)

* !

#

!

'! & %6: !

I ) )) !!

(

&

(

( $ ! #

! %

( &

( $ ž

$

%63

' uJ 3"1B_",6X) 3J[11K•6V Z! 344< '

,

G

) $L ( L &

40

$ & ! %6< , G8 ) * ! % (

! &

' ,

$

*$

+ $

Ra+an: Nismo za zapadni Balkan i re+i -emo to u Bruxellesu!. Vjesnik, 1999. november 17. Interview Vesna Cvjetkovi--Kurelec, Nacional-2000-5-travnja, http://www.mvp.hr/mvprhwww/2-aktiv/zamjeni/000405_kurelec_nac.html 42 Kramari-: LS, HNS i IDS stvorit -e gra,anski politi+ki centar. Vjesnik, 2000. július 2. 43 http://europa.eu.int/comm/research/iscp/regions/balk-doc2.pdf 41


)

* !

L ! &

;. '

( G

!

) $,

$ K

! $ ( ; )!

G !

6B

T

!

N * ! ! ( %

K * !

K

= $

&

' '

( /

=

!

# %65 T

#

$

'

(

# $& $

( '

8

D

'

%$! !

$

!

I

/

$(

' $

% U 3443 !

!

L ) $( ! ) ! $' ) ' !

K L / $ ' ( &

/ #&

R) #

K

' & ! !

% ' !

! ) %

K )

%66 ()

! ,

! , K

/

$ L , + % !

%8 %6@ $

!

& ( %6M # ! !! & ( ! & ( 344<% &# 3: ' !

%6A

! (

&

44 Šef delegacije Evropske komisije u Beogradu Džefri Baret. Zapadni Balkan ubrzano u EU, Vijesti, 2003. május 23. 45 Zakon o strancima u Saboru, http://www.iskon.hr/vijesti/page/2003/05/22/0393006.html 46 Hrvatska pozdravlja inicijativu Europske komisije, http://www.iskon.hr/vijesti/page/2003/05/22/0369006.html 47 VERHEUGEN: HRVATSKA NE SPADA U ZAPADNI BALKAN. http://www.hrt.hr/vijesti/arhiv/2002/12/02/HRT0047.html 48 Dobrodošlica Balkanu Za prijem u EU obavezno ispunjavanje "kopenhagenskih kriterijuma", Politika, 2003. június 22. 49 Lieselore Cyrus: Das Gipfeltreffen EU-Westliche Balkanstasten in Thessaloniki. Südosteuropa Mitteilungen, 2003/04-05, 7–13. Err l: 11. old.; The Thessaloniki Agenda for the Western Balkans: Moving towards European Integration. uo. 114–124. Err l: 115. old.


$ ($ , )

#& $( , + ($ % # K L ( * ! ) %B4 L ) * ! & $ ( , $ & & # , ' / %B: ! % . ( ) ' +

& ! & & ! # ) * !

#% #

!$

)

N !

. $ !$ ; !

!

( !

$% , $& $

!

#

*

$

)

)

%B3 R '

& L & !

%

,

; = ! # !

L )

B<

( ( !

$

# #

&

(

/ # $

%

)

))

( ‡

/

, )

/' % !

! !

50

( '

! #

#

ž

* ! $ , $ & % # !$ = L ! %8 3446 $ !

! ! !

$(

$ ( ( %?

) K $

‡ ;

= !&

&

&

# $ $

EU-Western Balkan Summit, Thessaloniki, 21 June 2003: Declaration. Uo. 125–128. Rop: Slovenija je življenjsko zainteresirana za približevanje Balkana EU. STA, 2003. június 21. http://www.eon.si 52 8 " # C: %)D 76E) 6@ & F) G (6/( 51 6/>13 <6#13 8 7/ 8 31@68 . 2004-0519, politika on line, http://www.politika.co.yu/cyr/tekst.aspt=5179&r=20.htm 53 G %67 FG 8 3 5%1/571 7630)/)3& F1 6 <1 1 368 (1@713G. 2004-0406, politika on line, http://www.politika.co.yu/cyr/tekst.asp-t=3490&r=10.htm 51


™%B6

&

! !

&

% '&

!$

J

(

!

N

# !

* !

(

! %B5 L

,

!

! $

%

,

)

L &

L

& ! $ # %, !

* ! $

%B@ , ! #; /

)

&

54

! $

$

) L

( & &

!

( ( %,

%= ' !&

& )

$

+

%

%

!

%BM

L

# #

, ,

! $ !

* !

%

/ , G8

%. ) !

! !

&$

$ )

% . !

'

BB

) L

#&

* ! $

! -

!

!

( -(

& (

%BA

PICULA: HRVATSKA ZADOVOLJNA SOLUNSKIM SUMMITOM HINA, ZAGREB, 02. srpnja 2003. http://www.mvp.hr/ 55 VESNA KUSIN: Kome je u interesu balkanizacija hrvatske kulture? Vjesnik on-line, 26. sije+nja 2004. 56 Mesi-: Budu-nost zapadnog Balkana jedino u ujedinjenoj Europi. Vjesnik on-line, 29. svibnja 2004. 57 Minister Rupel v Washingtonu o slovenskem predsedovanju OVSE. Washington, 30. marca (2004) STA, http://www.slowwwenia.com/mod/news/index.php?id=215005&cat=0102#215005 58 A számos ilyen értelm nyilatkozat közül az egyik legújabb: Rupel v Parizu tudi s francoskim kolegom. STA, 2005. április 28. http://www.slowwwenia.com/mod/news/index.php?id=308641&cat=0102#308641 59 lásd például: Mercator bo gradil nov trgovski center v Kragujevcu. STA, 2005. május 06. http://poslovni.dnevnik.si/clanek.asp?id=124026

A BALKÁN ÉS A KELETI KÉRDÉS A NAGYHATALMI POLITIKÁBAN. Szerkesztette: A kötet megjelenését támogatta:

Recommend Documents