A balatoni vágódurbines (Acerina cernua L.) táplálékáról, növekedéséről és belső parazita férgeiről

Paras-it. Hung. 5. .383-408. 1972.

A balatoni vágódurbines (Acerina cernua L.) táplálékáról, növekedéséről és belső parazita férgeiről Dr. F Ő N Y I Jenő -

Dr. BIRÓ Péter -

Dr. M U R A I Éva

MTA Biológiai Kutató Intézete, Tihanv — Természettudományi Múzeum Állattára. Budapest

A vágódurbincs a b a l a t o n i

fogassüllő e g y i k

legfontosabb

táplá­

lékállata /ENTZ-LUKACSOVICS, 1 9 5 7 ; WOYNÁROVICH, 1 9 5 9 / . Az 1 9 6 0 as éveket megelőzően a f a j biológiáját ismertük kellőképpen. talásokat

irodalomban

találtunk /RIBIÁNSZKY-WOYNÁROVIGH, 1 9 6 2 / . A

zás v i s z o n y a i t csak

és életkörülményeit

Növekedésére a h a z a i

illetően ENTZ és LUKACSOVICS / 1 9 5 7 /

néhány s o r b a n

nem

c s a k utáplálko­

dolgozatában

számol b e , TÖLG / 1 9 6 0 / már részletesebb

táp-

Iá lékanalizis t a d .

MOLNÁR / 1 9 6 5 / a d u r b i n c s

Az 1 9 6 5 - b e n

lezajlott

parazitafaunáját

nagyméretű halpusztulás után

vágódurbincs-populáció

aránya a süllő táplálékában a növekedés

alapján szükségesnek

A j e l e n dolgozatban

növekedésének

rész­

ebből a z anyagból v e t t

eredményeit

A vizsgálataink

célja a következő

vizsgá­

különböző területeiről

növekedéséről BÍRÓ / 1 9 7 1 /

feldolgozásának

1.

be /BIRG-

a durbincs

elsőrendű meghatározója, a f e n t i e k

látszott a d u r b i n c s

populációinak

balatoni

csökkent. M i v e l a táplálkozás és a z

l a t a . Az 1969-70.években a B a l a t o n tött h a l a k

hogy

elemezte.

a

számában csökkenés következett

ELEK, 1 9 6 9 / , a m e l y n e k eredménye az l e t t ,

állománysürüség

részletesen

gyűj­

számolt b e .

részminták

további

ismertetjük.

volt:

az 1 9 6 5 . évi halpusztulás után számolni k e l l e t t

következett o l y a n változásokkal i s ,

a tóban b e ­

a m e l y e k a hozzáférhető g e -

rinctelen

haltáplálék-készletre

tással l e h e t t e k . U g y a n e z e k zita-fertőzöttség

- i g y a vágódurbincsra

mennyiségi változásainak

ismételt

felmérését.

h o g y a bélélősködők,

a táplálék

2. Választ kerestünk a r r a

is,

mennyisége,

a testméretek

minősége és

kondició változása

i s - ha­

a z o k o k tették indokolttá a bélpara-

között

növekedése, továbbá

található-e számszerű

a

összefüggés.

Anyag és módszer

A h a l a k a t 2 mm bőségü

szembőségü szánkós fenékhálóval, i l l .

feszitődeszkás hálóval

gyűjtöttük

a Balaton

5 mm

területein, a m e l y e k e t a helyszínen 4-5 % - o s f o r m a i i n n a l váltunk. M i n d e n hosszát

példánynak megmértük a s t a n d a r d

mm-ben,

valamint a

A h a l a k a t néhány héten béltraktus t e l j e s

testsúlyát

belül

tartalmát

laboratóriumban

konzer­

és t e l j e s

0.05 g

egyedenként

szem-

különböző

test­

pontossággal.

felboncoltuk, a

fiolában

tároltuk

a

feldolgozásig.

A bélben

talált

függően - f a j r a

táplálékszervezeteket meghatároztuk

A belső parazitaférgekét csoportoknak

-

kiválogatás után az e g y e s r e n d s z e r t a n i mételyeket / T r e m a t o d e s /

galandférgeket / C e s t o d e s / sósavas kár-

min-festés, a fonálférgeket / N e r a a t o d a / világosítás után határoztuk

A jelen

dolgozatban

pedig

laktofenolos

fel­

meg.

f e l d o l g o z o t t halak

gyűjtési idejük p e d i g

állapotától

és megszámoltuk.

megfelelő módon kezeltük:

a l k o h o l o s bóraxkármin-,a

azoknak

száma közel száz,

a be­

1 9 6 9 . X. és 1 9 7 0 . X. közti periódusra

e-

sett.

A növekedésvizsgálatokat vel

az alábbi s z e m p o n t o k

figyelembevételé­

végeztük : 1 . A paraziták

száma

2. A testhossz-testsúly zőt tséggel:

és a

halak

testméretének

allometrikus

viszonya.

összefüggése a

fertő­

log

w = log a + b . log L

a h o l w • testsúly mg-ban,

L = törzshossz mm-ben,

a és b = á l ­

landók /TESCH, 1 9 6 8 / . 3. Kondiciófaktor változása a

paraziták számának

függvényé­

ben : 10

5

. w

CF = L log

b

CF • l o g a* + b ' . l o g N

a h o l CF = kondiciófaktor ;

N = paraziták s z á m a ;

a' és b '

=

állandók.

A 2. és 3. p o n t o k esetében a vizsgált h a l a k belében raziták száma alapján a z o k a t

3 csoportra

b = 1 1 - 2 0 és c = 2 1 db f e l e t t .

talált p a ­

osztottuk:

Az összefüggések

a =

konkrét

zésére regressziós számításokat végeztünk,amelyre

0-10

kifeje­

összesen

93

állatot használtunk f e l .

Eredmények

1.

Táplálékszervezetek

A táplálékszervezetek rend, i l l . fajok

odaphnia

a Diptera

és

Crustacea

alkották. A meghatározható

s o r r e n d b e n a következők:

Diaphanosoma

h y a l i n a , Daphnia sp., Macrothrix

rycercus lamellatus, pae,

fajok

megoszlása

alosztály;

Sida c r y s t a l l i n a , Daphnia

döntő többségét

osztályhoz tartozó

rendszertani

Phyllopoda

minőségi és mennyiségi

Monospilus

brachyurum,

cucullata, laticornis,

Latona

Simocephalus Ilyocryptus

setifera,

vetulus,

Ceri-

s o r d i d u s , Eu-

Camptocercus r e c t i r o s t r i s , Acroperus h a r -

dispar,

Leydigia

acanthocercoides,

Chydorus

sphaericus,

Pleuroxus uncinatus,

gularis, Alonella

Ostracoda

sp., Isocypris

laevis,

Copepoda

Alona

quadran-

kindtii.

arnoldi,

C y c l o c y p r i s ovum,

Cyclocyp-

Candona s p . , D a r w i n u l a s t e v e n s o n i .

alosztály:

Eudiaptomus g r a c i l i s , tus,

Leptodora

affinis,

alosztály:

Ilyocipris ris

rostrata,

Alona

Macrocyclops

Paracyçlops f i m b r i a t u s ,

viridis,

Acanthocyclops

hibernica,

albidus,

Cyclops

vernalis,

Eucyclops

sp. j u v . , Acanthocyclops

Ectinosoma

abrau,

C a n t h o c a m p t u s s t a p h y l i n u s , Nannopus

Malacostraca

Nitocra

palustris.

alosztály:

Limnomysis benedeni, Dikerogammarus

Dikerogammarus

villosus

bispinosus,

devium,

Asellus aquaticus.

Diptera

rend:

Procladius

serrula-

sp.,

haemobaphes Corophium

Tanypus p u n c t i p e n n i s ,

fluviatilis, curvispinum f .

Cladotanytarsus

ex g r .

mancus.

Egyéb s z e r v e z e t : Notonecta

g l a u c a / 1 d b / , H y d r a c a r i n a s p . / 1 db lárva/, D r e i s s e -

na p o l y m o r p h i a / 1 db h é j / . A Phyllopoda-k tallina, dispar,

Daphnia c u c u l l a t a ,

Alona

gyakrabban.

Az Ost r a c o d a - k

előfordulása,

e g y i k legnagyobb

közül

A többi közül

stevensoni

brachyurum,

béltraktusban.

ritka

rákplanktonának

crys­

Monospilus

kindtii

setifera

figyelmet

m i v e l ez az

ritkán

érdemel a

állat a B a l a t o n tagja.

elsősorban a két C y c l o c y p r i s f a j a

gyako-

méltó.

népességben

elő

vetulus, Cerio-

Latona

Különösen

fordul

előforduló

előfordulás

figyelemre

Leptodora

mint p l . a Simocephalus

Diaphanosoma

elő a

Diaphanosoma

386

a Sida

Macrothrix laticornis,

q u a d r a n g u l a r i s és

Egyes f a j o k

sp.,

fordultak

ri.

csak

L e y d i g i a acanthocercoides, Pleuroroxus u n c i n a t u s , Alona

affinis,

daphnia

közül a béltartalomban a z o n b a n

szempontjából még a

Darwinula

A C o p e p o d a - k elsősorban a magukat,amelyek fimbriatus

juvenilis

Acanthocyclops

i l l .

Cyclopsokkal

viridis

Eucyclops s e r r u l a t u s

képviseltetik

és v e r n a l i s ,

Paracyclops

fajokhoz tartoznak. A k i s

testű h a r p a c t i c i d a - k közül a z E c t i n o s o m a a b r a u előfordulása liïésre m é l t ó . Az E u d i a p t o m u s g r a c i l i s durbincs gyobb

béltraktusából,

h o l o t t e z az

tömegben előforduló

Malacost raca

alosztály

és két D i k e r o g a m m a r u s

gyakorlatilag állat a

em-

hiányzik a

Balaton

legna-

planktonrákja.

fajai

közül az amphipodák

f a j / a legjelentősebb.

/a

Corophium

Az A s e l l u s

ritkán f o r d u l elő a béltartalomban, h o g y számszerűen

olyan

nem lénye­

ges.

A táplálékszervezetek konként b i z o n y o s A cyclopidák

darabszám

% - o s előfordulása

magasabb, m i n t

szerinti

megoszlásában évsza­

különbségeket állapithatunk meg / 1 . táblázat/.

nyáron.

lényeges szerepük

t a v a s s z a l és

A harpacticidáknak

a durbincs

ősszel v a l a m i v e l

gyakorlatilag

táplálkozásában,

vizsgált méretcsoportokra vonatkozóan. A p l a n k t o n dora

kindtii,

Daphnia c u c u l l a t a /

begyűjtött állatok esetében a l i g

rákok

a

/Lepto-

a Tihany-félsziget

környékéről

játszanak

a táplálék­

ban / 1 , 3 - 4 , 4 %!/, u g y a n a k k o r B a d a c s o n y toknál 38 % - o s átlagértéket

nincs

legalább i s

szerepet

térségében

fogott

találtunk / 2 . táblázat/.

álla­

Az i s z a p ­

ban és b e v o n a t b a n élő cladocerák mennyisége t a v a s s z a l i g e n

ala­

c s o n y / 2 , 5 % / nyáron jelentősen m e g e m e l k e d i k /46 %/, ősszel i s ­ mét lecsökken.

A Diptera-lárvák

mennyisége m i n d i g kintetbe

jelentős,

/főként

Procladius,

főleg ha a z o k

biomasszáját

vesszük a % - o s összetételben. Mennyiségük

késő ősszel n a g y o b b / 3 8 , 5 6 % / , m i n t 27 % / . A T i h a n y

környéki v i z e k b e n

Tanypus/ is te­

t a v a s s z a l és

nyáron v a g y ősz elején / 2 4 , élő vágódurbincs

sában az amphipodák / D i k e r o g a m m a r u s ,

C o r o p h i u m / nem

táplálkozá­ jelentősek,

csupán t a v a s s z a l figyeltük meg 5 % - o s jelentős előfordulását. A Badacsony-környéki állatok béltraktusában v i s z o n t fordult

elő

/ 2 . táblázat/. Az ostracodák

fordulása jelentéktelen,

15 % / l / - b a n

és a L i m n o m y s i s

ősszel figyelhető

meg néhány

elő­ %-ban.

Nyár elején néhány 25 mm-es példány belében a L i m n o m y s i s - t tűnően magas % - b a n találtuk / 1 . táblázat/.

fel­

1.

A b a l a t o n i vágódurbincs emészt ocsatornájában talált táplálék­ s z e r v e z e t e k példányszáma és %-os megoszlása különböző évsza­ kokban, T i h a n y környékén 1969-70. évben

táblázat

(Table l )

(The number and p e r c e n t u a l d i s t r i b u t i o n i n d i f f e r e n t seasons of f o o d organisms f o u n d i n t h e a l i m e n t a r y c a n a l of r u f f i n t h e e n v i r o n s o f T i h a n y /Lake B a l a t o n , 1969-70/)

Átlagos testméret: Vizsgált példányszám Táplálékszervezet Copepoda

V. 1 5 . 55,2 mm 26

Össze­ sen

Cyclopidae Harpacticidae Cladocera p l a n k t o n t a g j a i s z a p - és be­ vonatlakó

485 15

Diptera

432

47 30

% /0

42,7 1,4

1

2,5

44

38,1 5,3

Ostracoda

8

0,7

Limnomysis

0

0

60

92

9

59

egyéb

Össze­ sen

4,1

Amphipoda

Arthropoda

VI.23. mm

5,3

51,7 15

16

% /0

44,7 0,5 4,4

Össze sen 493

17 31

X.21. 53,8 mm 11

IX.17. mm

VII.24. 35,3 mm

25,0 5

%

Össze sen

%

Össze­ sen

20,6 0,7

613 6

47,6 0,5

152 2

1,3

50

3,8

37

% 17,9 0,2 4,3

1104

46,1

202

15,6

105

12,3

4

1,9

659

27,5

312

24,0

474

55,8

2

1,0

11

0,4

0

33

0 52

2

21,3

25,2 1,0

7 39

2,0

37

2,8

17

1,4

6

0,5

30

3,5

0,3

27 40

2,1

17

2,0

3,1

16

1,9

1,6

2. táblázat (Table

2)

A b a l a t o n i vágódurbincs emészt övcsator­ nájában talált táplálékszervezetek dányszáma és %-os

pél­

megoszlása ő s s z e l ,

T i h a n y és B a d a c s o n y környékén, 1969-70. évben (The

number and p e r c e n t u a l

nisms i n t h e autumn found ruff

i n the environs

distribution

Átlagos testméret:

Cladocera plankton i s z a p - ás Diptera

tagja bevonatlakó

Össze sen

8

mm

H % /0

Össze­ sen

35,8

94

12,4

1

0,2

0,4

291

38,4

14,3

91

12,0

786

36,6

116

15,3

115

15,2

54

Ostracoda

36

Limnomysis

44

Egyéb

56

4,0

/0

87 307

Amphipoda

Arthropoda

54,5

26

770

Cyclopidae Harpacticidae

Badacsony X.hó

52,7 mm

példányszám:

Táplálékszervezet

Copepoda

orga­

o f T i h a n y a n d B a d a c s o n y , 1969-70)

Tihany I X - X . hó

Vizsgált

of food

i n t h e alimentary canal of

2,5 1,7

0

0

2,0

1

0,2

2,6

48

6,3

2. A b é l - és

testüreg-paraziták

minőségi

és mennyiségi

viszo­

nyai

A megtalált

f a j o k ismertetése:

Trematodes Crowcrocoecum

skrjabini

/ I w a n i t z k y , 1928/

A l e g g y a k r a b b a n előforduló métely rina cernua ket

a b a l a t o n i h a l a k b a n . Az A c e -

béltraktusában egész éven

tartalmazó példányokat.

még nem, de a

nagyobb

át találtunk érett peté­

A 3 cm-nél

kisebb

durbincsivodék

példányok s z i n t e kivétel nélkül

fertő­

zöttek a f a j j a l . A fertőzés intenzitása: 5-55 példány. Köztigazdája:

ismeretlen.

Ichthyocotylurus

piatycephalus,

metacercaria

Különböző h a l f a j o k /sügérfélék/ gazdája a csokban

sirályfélék

közül

testüregében élősködik.

kerül k i . A b a l a t o n i

Végső

vágódurbin-

- különösen ősszel - m i n t e g y 10 % - o s fertőzöttséget t a ­

pasztaltunk • Köztigazda:

Valvata

Ichthyocotylurus

piscinalis,

esetleg

csigafajok i s .

sp.

Közelebbről meg nem határozható sonló az előbbi

más

metacercariák•

Életmódjuk h a ­

fajéhoz. Cestodes

Proteocephalus cernuae

/Gmelin,

1 7 9 0 / La Rue, 1 9 1 1 .

A vágódurbincs jellemző élősködője. bélcsatornában, szinte

csak

strobilával

a

főleg k i s , scolexre

rendes

szoritkozó

strobilával nem formában.

rendelkező érett e g y e d e k e t

találtunk, és ősszel i s előkerült érett petéket t a r t a l m a z t a k . s z a l / 7 3 %, egyedenként 2-25 Köztigazda

Egész évben megtalálható a

faja

ismeretlen.

rendelkező,

1 0 - 1 5 mm

hosszú

főleg t a v a s s z a l

/május/

példány,

amelyek

Legmagasabb a fertőzöttség

néhány o l y a n

tavasz-

féreg/. Számításba jöhetnek a M a c r o c y c l o p s ,

Eucyclops, Cyclops, Mesocyclops

genus

fajai.

Nema t o d a Camallanus

t r u n c a t u s /Rud., 1 8 1 4 /

Sügérfélék dul

élősködője. A vágódurbincsban

igen

k i s számban

for­

elő / 1 - 4 példány/.

Contracaecum

s p . és Nematoda q e n . lárva.

Igen

előkerülő paraziták

ritkán

jából,parazitológiai

szempontból

az A c e r i n a nincs

cernua

különösebb

bélcsatorná­ jelentőségük.

3. A bélférgek évszakos változása és mennyisége

A bélféreg-invázió változásokat ivarérett esik

tárt

mivel

Ekkor i g e n

Mennyiségileg crocoecum

extenzitása

ieg3elentősebbek

skrjabini

gazda­

5-25 e g y e d . Az év többi hónap­

alig

k i s számban v o l t a k j e ­

20 % - o s .

a mételyek,

s különösen a Crow-

faj,amelyből e g y vágódurbincsban 5 5 - 6 0 pél­

dányt i s k i m u t a t t u n k . zitás m e l l e t t

hónapokra

szerepet.

az 1 9 7 0 . évi a n y a g b a n i g e n

a fertőzöttség

galandféreg f a j

a tavaszi

a 1 0 - 1 5 mm-es strobilák extenzitása 70 % f e ­

jában nem játszik jelentősebb

len,

évszakos

jelentősen kárositja a

az intenzitása p e d i g

A fonálférgek

határozott

tömeges megjelenése

/ 3 . táblázat/.

volt,

elemzése

f e l . A Proteocephalus cernuae

egyedeinek

szervezetet, lett

részletesebb

Ennek a féregnek az állandó magas

/92-95 %/

tavasztól

őszig

növekvő

exten­

példányszámát

figyeltük meg a h a l a k b a n .

A Tihany

környéki

vizekben

gyűjtött

halakban

száma évszakos változást m u t a t / 4 . táblázat/. gos

száma

tavasszal

kétszerese.

és nyáron közel a z o n o s v o l t ,

A galandférgeknél a féregszám átlaga

r o m s z o r magasabb, m i n t A Tihany

a

bélparaziták

A mételyek átla­ ősszel közel a tavasszal

há­

nyáron és ő s s z e l .

környékén 1 9 7 0 . X. 21-én gyűjtött 2-4 g s u l y u , 5 5 - 7 0

hosszúságú 1 1 vágódurbincsban

a Crowcrocoecum

mm

skrjabini-invázió

3. táblázat (Table 3 )

A b a l a t o n i A c e r i n a cernua belső élősködő férgei és mennyiségük 9 6 9 - 7 0 . évben (The s p e c i e s and number o f i n t e s t i n a l p a r a s i t i c worms found i n A c e r i n a cernua i n 1969-70) a

z

x

Tihany és környéke

Vizsgált h a l a k

száma

Halak t e s t h o s s z a mm-ben

V.15.

VI.23.

26

5

16

IX.17,

15

13 53-80, (103 ) 12

21

13

11

1 1

2

1

55-80, (108 )

+

Fertőzött h a l a k száma

1970. VII.24.

39-46 28-31

26

X.21

Badacsony környéke 1969 X.16. 24

11 56-71

60-73, (108 )

+

+

11

24

11

18

1 1. Crowcrocoecum skrjabini 2. I c h t h y o c o t y l u r u s plat.metac. 3. M e t a c e r c a r i a , egyéb 4 • Proteocephalus c e r nuae 5. Camallanus t r u n c a t u s 6. Contracaecum sp. lárva 7. Hematoda f a j egyéb

19 3

-1

Megjegyzés: +

A

zárójelben feltüntetett méretek csak egy-egy h a l r a vonatkoznak (maximális méret).

15

4. táblázat (Table 4 )

A bélférgek évszakos változása a T i h a n y környékén 1970-ben gyűjtött b a l a t o n i vágódurbincsokban (The seasonal d i s t r i b u t i o n o f h e l m i n t h s f o u n d i n r u f f a t T i h a n y i n 1970)

Évszak

V i z s ­ Fertő­ ÖszFéreggált zött szes sz ám halak féreg átlaga

Trematodes fertő zött fé­ halak regszáma % átlag

Cestodes fer­ tő­ fé­ regzött halak % átlag szams

Nematoda fer­ tő­ féreg­ zött átlag halak száma %

Tavasz 1970.V.15.

26

26

383

14,7

24

92,3

11,3

19

73,1

5,6

4

15,4

1

16

15

206

12,8

14

93,3

13,8

5

31,0

1,8

3

21,4

1,8

24

23

515

21,4

23

95,8 21,9

4

17,3

1,8

3

13,0

1,3

Nyár 1970. VII.24. Ősz 1970. IX.17. és X.21.

1.

ábra: A vágódurbincs növekedése és a bélparaziták zötti -összefüggés

Fig.

l.i

R e l a t i o n s h i p between t h e growth i n t e s t i n a l parasites

of ruff

száma kö­

and number o f

71

5

L

c

(mm)

2. á b r a : A vágódurbincs t e s t h o s s z - t e s t s u l y v i s z o n y a gek számának függvényében /Trematodes-szám 0-10, b görbe 1 0 - 2 0 , c görbe 20 f e l e t t /

a szivófér= a görbe:

F i g . 2.: R e l a t i o n s b i p b e t w e e n t h e l e n g t h o f r u f f a n d number o f f l u k e s . Number o f T r e m a t o d e s : c u r v e a 0 - 1 0 , c u r v e b 10-20, c u r v e c above 2 0 .

rendkivül magas v o l t . 16./

Ugyanakkor

B a d a c s o n y környékén

f o g o t t 2 , 1 - 4 , 1 / e g y 1 5 / grammos,

24 h a l b a n

a

6 0 - 7 3 mm

/1969.X.

testhosszuságu

C. sk r j abini-invá zió lényegesen k i s e b b \ ' o l t .

halban

két Trematodes-fajból összesen 248 példány, a 1 1

halban

viszont

egy

halra

szont

a C.

skrjabini

fajból 274 e g y e d

eső átlag a b a d a c s o n y i

24,9 v o l t

A 24 tihanyi

élősködött. Az

a n y a g b a n 8,8, a t i h a n y i b a n v i ­

/ 3 . táblázat/.

4, A vágódurbincs

növekedése és a

bélparaziták

száma

közötti

össze függés

A mintákban szereplő h a l a k gük arányában a következő

kor s z e r i n t i

kor : a-csoport

/0-10 p a r a z i t a /

b-csoport

/11-20

c-csoport

/21-nél

megoszlása

parazita/

0+

1+

8 11

4

2-1-

3*

Ossz.

26

4

1

39

17

3

1

32

12

5

1

22

több

parazita/

A Cestodes-fertőzöttség

a 3-6 cm-es

törzshosszuságu /

dányokban jelentős, a fertőzöttség maximuma

L c

/

illetően a 3-6

fertőzőttsége szembetűnő, különösen az 5

törzshosszuságuak

esetén

/max. 6 0

9 cm törzshossz-intervallumban

pél­

a z 5-6 cm-es méret­

csoportnál tapasztalható / l . á b r a / . A T r e m a t o d e s t cm testméretüek

fertőzöttsé-

volt:

cm-es

élősködő/ / 1 . ábra/.A 2,5-

- amelyek a

vizsgált

testméretének szélső értékei - legfertőzöttebb

példányok

korcsoport a

On­

es 2+ . A testhossz-testsuly méretgyarapodást

allometrikus

a maximálisan

viszonya

a leglassúbb

fertőzött c s o p o r t b a n

/21

v a g y több p a r a z i t a ,

lal

e l a 11-20

/2.

ábra, b-görbe/. A törzshosszhoz viszonyított

2. á b r a , c-görbe/. Közbülső h e l y e t

parazitával

p e d i g a legintenzívebb

relativ mutatott

fertőzött egyedekből

a 0-10

élősködővel

csatornáju durbincsoknál / 2 . á b r a , a-görbe/.

álló

fog­

csoport

súlygyarapodás

fertőzött

emésztő-

A belső paraziták

5. táblázat (Table 5 ) <

A b a l a t o n i vágódurbincs emésztőcsatornájában talált táplálékszervezetek % - o s megoszlása Tihany környékén különböző évek azonos idős zakában (The p e r c e n t u a l d i s t r i b u t i o n i n t h e same season of d i f f e r e n t years of f o o d organisms found i n the a l i m e n t a r y canal o f r u f f i n t h e en­ v i r o n of Tihany)

1957-59 VI.-X.

(TÖLG, I960)

1969-70 VI.-X. (PONYI és

1957-59 IX,-X.

(TÖLG, I960)

1969-70 IX-X. (PONYI és

mtsai) Testméret mm-ben Vizsgált példányszám Copepoda

Cyclopidae Harpacticidae Diaptomus Cladocera p l a n k t o n t a g i s ^ a p - és be­ vonatlakó Diptera Amphipoda Ostracoda Limnomysis A r t h r o p o d a egyéb

25,5-50,0 352 49,3

0,2 0,4 2,9

36,5 8,1 1,8

0,6 0,0 0,1

mt s a i )

25,5-50,0 32

50 f e l e t t

250

15

32,2 0,6 0,0 2,0

31,0 0,1

16,3

36,7 22,7 1,0 1,2

33,2 9,6 9,0 7,1 0,1 0,2

1,8

1,7

5,8 3,9

50 f e l e t t

0,1 0,0 4,4 10,0

57,9 2,7 2,4 3,0 3,1

6. táblázat (Table 6) A B a l a t o n l e g g y a k o r i b b két hinárfaján ( M y r i o p h y l l u m s p i c a t u m , Potamogeton p e r f o l i a t u s ) élő f o n t o s a b b haltáplálékszervezetek %-os meg­ oszlása (ENTZ, 1947 adataiból számolva) (átlagértékek, V I I I - X . hó) (The p e r c e n t u a l d i s t r i b u t i o n of more i m p o r t a n t f i s h f o o d organisms l i v i n g on two common species o f r e e d grass / M y r i o p h y l l u m s p i c a t u m and Potamogeton p e r f o ­ l i a t u s / / c a l c u l a t e d f r o m data by ENTZ, 1947/)

Myriophyllxim

% Copepoda

Cyclopidae Harpacticidae Diaptomus Cladocera p l a n k t o n t a g bevonatlakó Diptera Amphipoda Ostracoda Limnomysis A r t h r o p o d a egyéb

1,9 36,0 0,1 0,2

Potamogeton

% 1,2 26,7 0,1 0,1

4,4 28 ,0

12,1 20,6 25,8 26,4 0,0 0,0 még nem v o l t b e t e l e p i t v e 2,9

13,5

Paraziták száma (N)

3. ábra: A kondició-faktor /CF/ és a parazitaszám kölcsönhatá­ sa /bélparaziták száma = a görbe 0-10, b görbe 10-20, c-görbe 20 f e l e t t / F i g . 3.: R e l a t i o n s h i p b e t w e e n t h e c o n d i t i o n - f a c t o r and number o f p a r a s i t e s . Number o f i n t e s t i n a l p a r a s i t e s : c u r v e a 0 - 1 0 , c u r v e b 1 0 - 2 0 , c u r v e c above 2 0 .

7. táblázat (Table 7 )

1960-61 és 1970. évi adatok összevetése a vágódurbincs P r o t e o c e p h a l u s cernuae (A comparison

fertőzöttségéről

o f P r o t e o c e p h a l u s cernuae

infestation of

r u f f i n t h e y e a r s o f 1960-61 and 1970)

MOLNÁR

idő

Kalak mérete

(mm)

Vizsgált h a l a k száma (db) Fertőzött h a l a k száma (db) Extenzitás %-a Intenzitás ( d b ) Férgek átlagos pél­ dányszáma

1970

1960-61

gyűjtési

PONYI

(1965)

és

munkatársai

május

j ulius

október

május

13.

29.

14.

15.

24.

75-95

55-108

39-46

18

3

26

16

24

5 27,7

1

19

5 31 1-2

4 16,6

50-110 25

18 72 1-22 5,2

28-35

1-3 1,8

33,3 1 1

73,1 1-25

5,6

július

1,8

októb er 16. 60-108

október 21. 56-71 11

1

1-4

9 2

2

2

8. táblázat (Table 8 )

1960-61 és 1970. évi adatok összevetése a vágódurbincs Crowcrocoecum s k r j a b i n i fertőzöttségéről (A comparison o f Crowcrocoecum s k r j a b i n i i n f e s t a t i o n the

y e a r s o f 1960-61 and 1970)

gyűjtési

1960-61

idő

MOLNÁR május 13.

Halak mérete

(mm)

50-110

október

május

július

októoer

október

14.

15.

24.

16.

21.

28-35

75-95

35-108

60-78 (108)

56-71

3

26

16

24

11

2

21

13 81,2

18

11 100

3-29

2-21

július 29.

25

18

Fertőzött h a l a k száma (db)

19

12

76 2-21

66,6

66,6

1-5

5-6

2,8

1*1

Intenzitás ( d b )

1969 - 1970 PONYI és munkatársai

(1965)

Vizsgált h a l a k száma (db?

Extenzitás %-a

of r u f f I n

92,3 1-33

39-46

75

2-51

Férgek átlagos pél­ dányszáma

9,5

11

13,3

8,8

24,9

számának növekedésével párhuzamosan a " b " a l l o m e t r i a i ens

értéke 3,04-ről 2 , 6 9 - r e csökken.

cm-es testméretnél

A görbék szétválása k b . 5

tapasztalható.

A kondiciófaktor /CF/ és a parazitaszám ra görbéi jól mutatják. értékek i g e n ben

kölcsönhatását

a 3. áb­

A 0-10 parazitaszámnál / a - g ö r b e / a CF-

k i s mértékben növekednek

a b- és c-görbék

álló a n y a g

koeffici­

értékcsökkenést

alapján v i s z o n t

/1,91-1,92/, e z z e l jeleznek. A

szem­

rendelkezésre

nem magyarázható kellőképpen

a b-

görbe k e z d e t i magas értéke.

Megbeszélés

A b a l a t o n i vágódurbincs szervezetek

emésztőcsatornájában

% - o s megoszlását

összehasonlítva

talált

a k b . 10 évvel k o ­

rábbi a d a t o k k a l

/TÖLG, 1 9 6 0 / a z t találjuk, h o g y - e g y e s

állat-csoportok

csökkentek, mások e z z e l

t e k / 5 . táblázat/. hozható a z z a l

A cyclopidák

ellentétben

csökkenése

a ténnyel, h o g y a B a l a t o n b a n

talán a

táplálék­

táplálék­

megemelked­

összefüggésbe

Crustacea-plankton

- feltehetően különböző szennyeződések m i a t t - az 1 9 5 0 - e s évek­ től kezdődően

csökkenő tendenciát m u t a t

A régebbi évekhez képest

feltűnően

os értéke, u g y a n a k k o r az A m p h i p o d a b i állatcsoport változása

/PONYI-ZÁNKAI, 1 9 7 2 / .

megemelkedett a D i p t e r a

%-

rákoké csökkent. E két utób­

különösen

akkor

szembetűnő,

ha az

egymáshoz viszonyított % - o s értékeket vesszük szemügyre. M i g az 1 9 5 7 - 5 9 - e s években a különböző testméretü halaknál a D i p t e r a A m p h i p o d a előfordulási %-a és 9,0;

addig

a mi

1,0 i l l .

57,9;

sorait/.

Ezek az a d a t o k

a béltraktusban 8,1 és 1,8 i l l .

vizsgálataink

2.7 v o l t

/lásd

szerint

és 9,6

ez a százalék 2 2 , 7 ;

5. táblázat, D i p t e r a , A m p h i p o d a

a r r a e n g e d n e k következtetni, h o g y a D i ­

p t e r a l A m p h i p o d a arány az előbbi javára eltolódott. E z t a felté­ telezést az i s

bizonyítani

/ENTZ, 1 9 4 7 / a

Balaton

együttesekben volt

a Diptera

látszik,

h o g y az 1 9 4 0 - e s

két l e g g y a k o r i b b

hinárfaján élő állat­

és A m p h i p o d a c s o p o r t

közel a z o n o s % - b a n

képviselve /6.táblázat/, i g y az 1 9 5 0 - e s években a

béltraktusában i s a D i p t e r a - A m p h i p o d a % - o s

években

durbincs

arány közelebb állt

egymáshoz

/TÖLG, 1 9 6 0 / .

1 9 6 3 / az A c e r i n a Nem

tartjuk

Egyes

e u t róf v i z e k b e n

béltraktusában a dipterák a 77 % - o t i s elérik.

l e h e t e t l e n n e k , h o g y a h a l bélcsatornájában

rák előfordulási %-ának zálódásának e g y i k

növekedése a

Balaton

a harpacticidák / 6 . táblázat/,

fokozódó

dipte­

eutrofi-

Mégis a z előbbiből

béltartalmában. Ennek

harpacticidák a hinárbevonat nehezen hozzáférhetőek

i g e n n a g y % - b a n élnek

m e l y e k n e k nagysága / 0 , 6 - 0 , 7

közel a z o n o s az Alona-félékhez. találni a h a l a k

a

fokmérője.

Érdemes megemlíteni, h o g y a hinárosokban

jok

/LESZCZYNSKI,

mm/

lehet

valószinü o k a a z , h o g y a

alga-szövevényében

a halak

alig

élnek, i g y a z o k

számára. U g y a n a k k o r az A l o n a - f a -

inkább a b e v o n a t felszinén tartózkodnak /5.táblázat/, ezért

a halak

inkább e z t fogyasztják n a g y o b b

Feltűnő, a B a l a t o n cus / P 0 N Y I ,

nádasaiban

1962/ s z i n t e

olyan

teljes

számban.

közönséges A s e l l u s a q u a t i -

hiánya a bélcsatornából.

Felte­

hetően, a vágódurbincs c s a k a jól szellőzött és i g y O^-ben g a z ­ dag nádasterületeket számban é l .

Erre

a nádasok előtti szervezetekben

Egyes a d a t o k távolabb

népesiti b e , a h o l v i s z o n t a z A s e l l u s

az állatnak

iszapterületek

arra utalnak

/ 2 . táblázat/,

fekvő területein az

vágódurbincs

történt változásait, tot

alkalmunk

relative

gazdagok

iszaplakó

h o g y a tó

egymástól

/P0NYI és m t s a i , 1 9 7 1 / .

lált táplálékszervezetek

A balatoni

kevés

talán azért s i n c s szüksége, m i v e l

volt

Acerina

emésztőcsatornájában t a ­

% - o s megoszlása eltérő

féregfertőzöttségének

10.éves

távlatban

és különösen a halpusztulás .utáni állapo­ MOLNÁR 1 9 6 0 - 6 1 - b e n

összehasonlítani. Ezekből a következőket

a/ A P r o t e o c e p h a l u s

lehet.

végzett

vizsgálataival

szűrhetjük l e .

c e r n u a e galandféregfaj esetében nem

történt

lényeges változás, az extenzitás és az invázió intenzitása a 10 év előtti a d a t o k k a l b/ A Crowcrocoecum pedig

szinte

megegyező / 7 . táblázat/.

skrjabini

mételyfaj m i n d mennyiségileg, m i n d

az extenzitás %-ában erősen megnövekedett

/ 8 . táblázat/.

Az összehasonlított

adatok

C. s k r j a b i n i e g y h a l r a sabb átlagszám i s az maximálisan 3 0 - a t lataink

közül MOLNÁR

eső átlaga

tavaszi

ő vizsgálatában.

Mig

/1960. V I . 23./, addig

során 60 C. s k r j a b i n i t 1970. minden

gyűjtésében a

9,5, egyúttal e z a MOLNÁR

legmaga­ egy h a l b a n

a m i 1 9 7 0 . évi vizsgá­

találtunk.

Az e g y h a l r a

eső á t ­

lag

pedig

vel

ezelőtti adatoknál, és különösen a z őszi gyűjtésekben

k e d i k i g e n magasra

évszakában lényegesen magasabb a t i z év­

/24,9/.

Ezek

a mételyek számára kedvezőbb halpusztulás után, E tekintetben

mint

a

tények a r r a

utalnak,

feltételek a l a k u l t a k

az a tó korábbi

nem zárható k i a

emel­ hogy

k i a balatoni

állapotában l e h e t e t t .

megnövekedett

hinárosok

szerepe

sem •

Az emésztőcsatorna Tihany lak

tartalmának

és B a d a c s o n y

elemzése rámutatott a r r a ,

környékéről a z o n o s

által e l f o g y a s z t o t t

összetétele jelentősen

táplálékszervezetek eltér egymástól

állapitható meg - hasonló

mennyisége

és

feltételek m e l l e t t

- a mételyekre v o ­

natkozóan i s / 3 . táblázat/. Ez a párhuzamosság, v a l a m i n t a

mint

WISNI-

feltételezésre

adnak a l k a l m a t , h o g y e féregcsoport biológiájában /a

szerepet

Mollusca-k

közti- v a g y vivőgazdák a rákok / M a l a c o s t r a c a / i s

játszhatnak.

A testméret és fertőzöttség molni k e l l

összefüggésének megítélésénél szá­

a féregfertőzöttség

kronológiai kialakulásával

lődési stádiumoki/. A tanulmányozott

korcsoportoknál

és 3+

korcsoportok

mortalitási együttható

között/:

Z = 2,39,

a pillanatnyi

innét

0,0916 /9 % / és a z éves mortalitás A = 1-S Lehetséges, h o g y /süllő/

az i l y e n

nagymérvű

s egyéb o k o k o n kivül

nak i s t u l a j d o n i t h a t j u k .

a

túlélés

ből az anyagmennyiségből még nem

igen

totális S = e~

Z

=

= 0.9084 / k b . 9 1 %/.

elhullást a

/ p l . méreganyagok/

Az évenkénti

/fej­

a pusztu­

lás mértéke /BIRÓ, 1 9 7 1 . adataiból meghatározott értékek/ magas / 1 +

%-os

/ 2 . táblázat/. U g y a n e z

EWSKI / 1 9 5 8 / és MOLNÁR / 1 9 6 5 / vizsgálatai a r r a

mellett/

hogy

időszakból származó h a ­

ragadozókon a paraziták­

"abszolút" növekedés e b ­

körvonalazható.

Hálás köszönetünket renc

fejezzük k i MATSKÁSI István és MÉSZÁROS Fe­

tudományos kutatóknak a T r e m a t o d e s -

és Nématoda-fajok

meg-

hatá rozásáért.

Össze foglalás

A Tihany-környéki vágódurbincs emésztőcsatornájában lálékszervezetek cladocerák doridae

közül, egyedszámot

közül az i s z a p - és

előfordulási aránya az tolódott e l .

táp­

a Cyclops-fajok,a

növénybevonatlakók /főleg a Chy-

család t a g j a i / és a D i p t e r a - f a j o k

Saját és korábbi a d a t o k a t

hozható

tekintve,

talált

jelentősek.

figyelembevéve, az A m p h i p h o d a - D i p t e r a

Acerina

Ez a jelenség

béltraktusában

talán a B a l a t o n

a Diptera

felé

eutrofizálódásával

összefüggésbe.

A Tihany-

és a

Badacsony-környéki vágódurbincs

béltrak t u s a ban

a z o n o s időben m e g f i g y e l t táplálék

összetétele - C y c l o p i d a e , D i ­

p t e r a , A m p h i p o d a állatcsoportokat

illetően

-

jelentősen

eltér

egymástól.

A kimutatott lin,

bélparaziták

1928/ / T r e m a t o d e s /

tenzitását

tekintve

Proteocephalus

Crowcrocoecum

a legjelentősebb.

vizsgálathoz v i s z o n y i t v a

leg

közül a

1 7 9 0 / / C e s t o d e s / és a

1970-ben mind

fajok

Ennek oka valószínű­

vezethető

vissza.

bélférgeinek

eltér egymástól. Ez a jelenség a

mennyiségi

1960-as

mennyiségileg, m i n d e x -

erősen megnövekedett.

és a Badacsony-környéki A c e r i n a - k

ősszel jelentősen szolgáló

/Gme-

/Iwanitzky,

Az utóbbi f a j az

a tóban bekövetkezett változásokra

A Tihany-

cernuae

skrjabini

és minőségi különbségeire

száma

táplálékul vezethető

v i ssza •

A törzshosszhoz viszonyított

súlygyarapodás,

valamint a kondi-

ciófaktor alakulása összefüggésbe hozható a bélférgek A féregfertőzöttség

mértékében és

a

táplálék

számával.

összetételében

észlelt szezonális,illetve területi különbségek a szoros kapcsolatot

növekedéssel

mutatnak.

P O N Y I , J. — BIRÓ, P. M U R A I , É.: On the Food, Growth and Internal Parasitic Worms of Acerina cernua, L . (Pisces) in the I^ake Balaton Authors i n v e s t i g a t e d sitic

worms o f

the

the

nutrition,

i n t e s t i n e and

g r o w t h as

rina

c e r n u a L . / l i v i n g i n Lake B a l a t o n . The

food

for ruff

the

are

seasonal change.

c a n a l s had red

the

/ T a b l e 5/.

c o l l e c t e d at

ruff

using

i n 1970

changes of

the

the

great

desctruction

List

of

as

fish

the

well

as

given i n

i n c i d e n c e of

1970,

an

The of ent

i n the

as

of

whose

alimentary

Furthermore, authors t h a t i n the

y e a r s of

a t t e m p t was

ruff

environs compa­ 1957-59

made t o

assess from

resulted

Thus e a r l i e r

data

proved

nature.

and

two

qualitative

4,

fluctuation

respectively.

In

most a b u n d a n t s p e c i e s ,

Crowcrocoecum the

comparing

Proteocephalus

s k r j a b i n i Iwanitzky

n u m b e r o f C.

of

skr.jabini

in

1960-61

was

noted

8/.

number o f T i h a n y and

para­ /Ace­

respective

T i h a n y and

same t i m e ,

i n 1965.

T a b l e s 3 and

the

of

biological equilibrium

i n c r e a s e of

/ T a b l e s 7 and

with

quantitative

c e r n u a e G m e l i n and and

lake

documentary

worms a r e

the

e a r l i e r d a t a , an

the

t o be

/Bay

been e x a m i n e d / T a b l e 2/. By

their

C o m p a r i s o n s w e r e made b e t w e e n s e r i e s

but

food o f

the

ruff

organisms serving

f o o d o r g a n i s m s and

under d i f f e r e n t c o n d i t i o n s

of Badacsony/

100

d i s c u s s e d i n pages 385-387 ; T a b l e 1 summarizes

q u a n t i t a t i v e r e s u l t s of

living

w e l l as

body c a v i t y of

i n t e s t i n a l worms o f

ruff

Badacsony, r e s p e c t i v e l y ,

autumn.

c o m p o s i t i o n of

Changes i n t h e

f o o d o r g a n i s m s can

living

i n the

q u a l i t a t i v e and be

environs

is significantly

accounted

for

differ­

quantitative the

pheno­

menon. The

condition

rasitic

too / F i g s . the

of

fish,

their

growth, i n t e r r e l a t i o n s h i p s of

i n f e s t a t i o n have been i n v e s t i g a t e d 1-3/.

Standard length

development of

the

compared

condition-factor

with

graphic

to weight can

be

pa­

methods

growth

and

correlated

to

t h e number o f is

i n close

position

intestinal

parasites.

relationship with

growth

o f f o o d and s e a s o n a l

As r e g a r d s

i n the environs of

/ e s p e c i a l l y Chydoridae/

of s i g n i f i c a n c e .

Earlier

be

canal of Acerina

brought

into

with

changes.

found i n t h e a l i m e n t a r y

Tihany,

Cyclops

species,

a n d some D i p t e r a s p e c i e s

ratio

cernua.

relation

infestation

c o n s i d e r i n g t h e com­

a n d o u r own d a t a

frequency o f Diptera-Amphipoda mentary

when

and e n v i r o n m e n t a l

t h e number o f f o o d o r g a n i s m s

canal of the f i s h Cladocera

The d e g r e e o f

show a

shift

are

i n the

toward D i p t e r a i n the a l i ­

This

phenomenon

the increasing

may

possibly

eutrophization

of

Lake B a l a t o n .

Irodalom

BIRÓ, P.:

Growth i n v e s t i g a t i o n

of r u f f

Lake B a l a t o n . - Ann. B i o l . BIRÓ, P. - ELEK, L.:

The s p r i n g

300-500 g p i k e - p e r c h

/Acerina

Tihany,

and

/Lucioperca

c o n d i t i o n s succeeding

1965.

- Ann. B i o l .

ENTZ, B.: Q u a l i t a t i v e

and

Potemogeton p e r f o l i a t u s

in

Lake B a l a t o n . - A r c h . B i o l .

balatoni

in

bearing to the n u t r i t i ­ of fish i n

studies i n the coatings

and

Vizsgálatok

h a l táplálkozási,

viszonyainak

of the

l u c i o p e r c a L./

36_. 1 3 5 - 1 4 9 . 1 9 6 9 .

quantitative

of

ENTZ, B. - LUKACSOVICS, F.:

in

38. 131-142. 1 9 7 1 .

the destruction

Tihany,

L./

summer n u t r i t i o n

Lake B a l a t o n i n 1968. I . Data onal

cernua

Myriophyllum

spicatum

Hung., 17_. 1 7 - 3 7 . 1 9 4 7 . a téli félévben

néhány

növekedési és szaporodási

megismerésére. - A n n . B i o l .

Tihany,

24.

71-86. 1957. LESZCZYNSKI,

L.:

cerina

A characteristics cernua

of the feeding habits

/L./ i n Kortowskie

o f A-

L a k e . - R o c z n i k i Nauk

R o l n i c z y c h , 82-B-2, 2 5 1 - 2 7 1 . 1 9 6 3 . MOLNÁR, K,i U n t e r s u c h u n g e n über d i e j a h r e s z e i t l i c h e n S c h w a n k u n ­ gen

i n der

P a r a s i t e n f a u n a des

Z a n d e r s im

Balaton mit

der Gattung

Proteocephalus.

77. 1965.

Kaulbarsches

besonderer

und

des

Berücksichtigung

- Angew. P a r a s i t . ,

1_. 6 5 -

PONYI,

E. : ton

Zoologische Untersuchung I . Krebse / C r u s t a c e a / .

d e r Röhrichte

-

Ann. B i o l .

des B a l a ­

Tihany, 29.

129-163. 1962. PONYI, 3 . E. - O L Á H , 3. - BIRÓ, P. - BIRÓ, K.: vestigations

on t h e b e n t h i c

f l o w s o f Lake B a l a t o n . -

Comparative i n ­

f a u n a a t two

Ann. B i o l .

sewage i n ­

T i h a n y , 3 8 . 199-

226. 1 9 7 1 . PONYI, 3.E. - Z Á N K A I , N.P.:

Investigations

on p l a n k t o n i c

t a c e a i n L a k e B a l a t o n V. H o r i z o n t a l l y titative

change i n t h e d i f f e r e n t

1965-1966. -

Ann. B i o l .

occurring

areas

Crus­ quan­

o f t h e Lake i n

Tihany, 39. 1972.- i n p r e s s .

RIBIÁNSZKY, M. - WOYNÁROVICH, E. : H a l , halászat, halgazdaság. Mezőgazdasági TESCH, F. W.:

Kiadó, B u d a p e s t , p p . 3 1 0 . 1 9 6 2 .

Age and g r o w t h , p . 9 3 - 1 2 0 . I n : W.E.

Methods

f o r assessment o f

fish

R i c k e r /Ed./:

production

i n fresh

w a t e r s . - I . B . P . H a n d b o o k No.3_. B l a c k w e l l S e i . P u b l . , O x f o r d . 1968. TÖLG, I . :

Untersuchung /Acerina

der Nahrung von

cernua

Kaulbarsch-3ungfischen

L./ im B a l a t o n . -

Ann. B i o l .

Tihany,

27. 147-164. 1960. WISNIEWSKI, W.

L.:

eutrophic

Characterization lake

o f t h e p a r a s i t o f a u n a o f an

/Parasitofauna of the

Druzno Lake - p a r t

I / .- Acta

Parasit.

biocoenosis of Polon.,

6_. 1 -

64. 1958. W0YNÁR0VICH, E.: A 3 0 0 - 5 0 0 perca

g s u l y u / I V . osztályú/ süllő / L u c i o ­

sandra

C u v . e t V a l . / táplálkozása

- Ann. B i o l .

T i h a n y , 26. 101-120.1959.

Érkezett: 1 9 7 2 . május 1 5 .

a Balatonban.

D r . PONYI 3enő MTA

Biológiai

Kutató

Intézete, Tihany