A bácskai sajtó anyagában található, Kosztolányira vonatkozó irodalom *

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák

A bácskai sajtó anyagában található, Kosztolányira vonatkozó irodalom* Összegyűjtötte Arany Zsuzsanna, Gorove Eszter, Guth Holda, Molnár Fábián, Szabó Laura, Tamás Péter, Végh Dániel, Winkler Tímea Alföld – Képes Hetilap 1936. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Hitvesemmel a szabadban. Menjünk a szabad természet ölébe! Hogyan írnák: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szomory Dezső, Hegedüs Lóránt és Szép Ernő”, Alföld – Képes Hetilap, II. évf. 8. sz., 1936. febr. 23–29., 10.

●

(stil): „Könnycseppek Kosztolányi sirjára”, Alföld – Képes Hetilap, II. évf. 45. sz., 1936. nov. 8–14., 8. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Novemberi nemere rázta öklét s lehullottak mind a levelek.”]

1939. ●

[Szerző nélkül]: „Vasárnap, november 5-én d. u. 3 órakor nagyszabásu Gyermekmesedélután az Olvasókörben. Kosztolányi Mariska rendezésében. Hirdetés”, Alföld – Képes Hetilap, V. évf. 45. sz., 1939. okt. 5–11., 31.

Rádióműsorok: 1935. ●

Budapest I. Kedd: 19.05 „Kedves költőm – Kosztolányi Dezső beszél Reviczky Gyuláról”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 17. sz., 1935. jún. 14–21., 17. [Rovat: A hét rádióműsora jún. 16–22-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Hétfő: 19.10 „»A Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Madách »Az ember tragédiájáról«”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 20. sz., 1935. júl. 5–12., 17. [Rovat: A hét rádióműsora júl. 7–13-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Hétfő: 19.30 „A rádió »Elbeszélés antológiá«-jában Kosztolányi Dezső »Fürdés« c. elbeszélését olvassa fel”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 21. sz., 1935. júl. 12– 19., 17. [Rovat: A hét rádióműsora júl. 14-20-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Csütörtök: 18:10 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél

* „Bácskai sajtó” megjelölés alatt a korabeli Bács-Bodrog vármegye területén lévő települések sajtótermékeit értjük. A Bácskai Hírlap 1911-es évfolyamát nem találtuk meg az általunk látogatott közgyűjtemények egyikében sem. (Fölsorolásukat lásd Forrásjegyzék 2.) Adatainkat a következő kiadványból vettük át: Somlyó Zoltán: Szabadkai karnevál. Válogatott írások, szerk. Dér Zoltán, előszó Somlyó György, bibliográfia Zsoldos Sándor, Szabadka: Életjel, 1982. A gyűjteményben található tételekre Bíró-Balogh Tamás hívta föl figyelmünket, melyért ezúton is köszönetet mondunk.

1

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Csokonai Vitéz Mihályról”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 23. sz., 1935. júl. 27. – aug. 3., 18. [Rovat: A hét rádióműsora júl. 28 – aug. 3-ig; Külföldi állomások.] ●

Budapest I. Csütörtök: 16:10 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany »Bolond Istók«-járól”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 25. sz., 1935. aug. 11–17., 18. [Rovat: A hét rádióműsora aug. 11–17-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest II. Szerda: 18:55 „»Jánoska betegsége« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 26. sz., 1935. aug. 18–24., 22. [Rovat: A hét rádióműsora aug. 18–24ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest II. Vasárnap: 18:35 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Andersen meséiről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 27. sz., 1935. aug. 25–31., 19. [Rovat: A hét rádióműsora aug. 25-31-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Csütörtök: 19:45 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany »A nagyidai cigányok« c. művéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 28. sz., 1935. szept. 1–7., 26. [Rovat: A hét rádióműsora szept. 1–7-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest II. Kedd: 19:40 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Puskin »Anyegin«-jéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 30. sz., 1935. szept. 15–21., 24. [Rovat: A hét rádióműsora szept. 15–21-ig. Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Kedd: 17:00 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kazinczy »Pályám emlékezete« c. művéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 33. sz., 1935. okt. 5–12., 24. [Rovat: A hét rádióműsora okt. 6–12-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Hétfő: 21:00 „Ascher Oszkár szavalókórusa: A 12 tagú kamarakórus tagjai: Szoprán: Lakos Marianne, Szőke Kata, Demiány Éva, Sági Kató; Mezzo: Takáts Margit, Tóth Márta, Palágyi Anna; Tenor: Fóti Sándor, Máté Pál, Gádor Béla; Bariton: ifj. Szügyi Kálmán, Gáti József. A kórust betanította és vezérli: Ascher Oszkár. 1. Babits Mihály: Miatyánk (teljes kar): 2. Kosztolányi Dezső: Rossz élet (teljes kar): 3. Kádár Imre: A patak így beszél (Takács Margit és Ascher Oszkár): 4. Ismeretlen költő verse Kosztolányi Dezső fordításában: Anno 1812 (teljes kar): 5. Babits Mihály: Laedameia c. drámájának egy kórusrészlete (teljes kar: Szólók: Lakos Marianne, Szőke Kata, Fóti Sándor, Tóth Márta: 6. Három középkori latin himnusz Babits Mihály fordításában (az Amor sanctus c. kötetből): a.) Nagy Szent Gergely pápa alkonyi himnusza: b.) Róbert király himnusza a Szent lélekhez: c.) ismeretlen magyarországi költő Mária-himnusza (teljes kar) 7. Babits Mihály fordításában Poe Edgar: A harangok (teljes kar): 8. Móricz Zsigmond: a.)A török és a tehenek; b.) Disznók az esőben (teljes kar, szóló: Demiány Éva); 9. Harsányi Lajos: Jönnek a barbárok (teljes kar: szólók: Lakos Marianne, Tóth Márta, Fóti Sándor, Gáti József, Gádor Béla, Máté Pál”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 33. sz., 1935. okt. 5–12., 23–24. [Rovat: A hét rádióműsora okt. 6–12-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. Október 23. Szerda: 18:00 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Széchényi »Kelet népe« c. müvéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 35. sz., 1935. okt. 20–26., 25. [Rovat: A hét rádióműsora okt. 20–26-ig; Külföldi állomások.]

2

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák ●

Budapest I. November 7. Csütörtök: 19:10 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Jókai »A köszívű ember fiai«-ról”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 37. sz., 1935. nov. 3–9., 25. [Rovat: A hét rádióműsora nov. 3–9-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. November 12. Kedd: 18:45 „A dunyha. Kosztolányi Dezsőné elbeszélései”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 38. sz., 1935. nov. 10–16., 22. [Rovat: A hét rádióműsora nov.10–16-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest II. November 27. Szerda: 18:00 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Shakespeare »Hamlet«-jéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 40. sz., 1935. nov. 24– 30., 25. [Rovat: A hét rádióműsora nov. 24–30-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. December 5. Csütörtök: 18:25 „»Magyar nyelvhelyesség és nyelvtisztaság« Kosztolányi Dezső előadása”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 41. sz., 1935. dec. 1–7., 27. [Rovat: A hét rádióműsora dec. 1–7-ig; Külföldi állomások.]

●

Budapest I. December 14. Szombat: 22:30 „Hanglemezek – Warms: Házibál – intermezzo; Kemény-Harmath: Egyetlen szerelmesem-tangó; - Dékány-Szécsén: Szalon-spicc; FényesHarmath: az én rózsám vasúti-foxtrott; Polgár Tibor: Halló! Halló! Budai-Kosztolányi: Hugomat a bánat eljegyezte; Márkus-Békeffi: Nyáron a párom-keringő; Buday Dénes-Szép Ernő: Pitypang; De Fries-Kovács: Én mindig csak; Dékány-Szécsén: Barcelónában;Gyöngy-Békeffi: Mondja, volt-e már szerelmes; Huszka-Endrődi: Bujdokolva járok; Fürdik a holdvilág; Kalapom, kalapom csurgóra; Donáth Jenő: Induló (1. honvédgyalogezred zenekara)”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 42. sz., 1935. dec. 8–14., 30. [Rovat: A hét rádióműsora dec. 8–14-ig; Külföldi állomások.]

1939. ●

Budapest I. Csütörtök: 19:45 „»Kosztolányi anthológiája« Irta: Babits Mihály”, Alföld – Képes Hetilap, V. évf. 37. sz., 1939. szept. 10–16., 19. [Rovat: Rádió]

1940. ●

Budapest I. Vasárnap: 19:20 (7:20) „»Szeretni«. Szinmü három felvonásban. Irta: Paul Géraldy. Forditotta: Kosztolányi Dezső. Rendező: Gyarmathy Sándor”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 3. sz., 1940. jan. 13–19., 16. [Rovat: Rádió]

●

Budapest II. Hétfő: 19:30 (7:30) „Kosztolányi Dezsőné két elbeszélése”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 10. sz., 1940. márc. 3–9., 17. [Rovat: Rádió.]

●

Budapest I. Augusztus 18. Vasárnap: 19:25 (7:25) „Nagykovácsy Ilona dalokat énekel zongorakísérettel. 1. Farkas Ferenc: Lánc, lánc, eszterlánc (Számadó Ernő verse) 2. Kardos István: Háló (József Attila verse) 3. Kemény Egon: Szerelem (Juhász Gyula verse) 4. Arany János: Irószobám 5. Polgár Tibor: a.) A szunnyadó temető 8Komjáthy Aladár verse); b.) Ilona (Kosztolányi Dezső verse)”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 34. sz., 1940. aug. 18– 24., 16. [Rovat: Rádió]

●

Budapest I. Október 17. Csütörtök: 12:55 „Dr. Valkóné Ujlaky Margit énekel zongorakísérettel: 1. Saint-Saens: Sámson és Delila-ária 2. Xavier Leroux: A Nilus 3. Rachmaninov: Hullámzó kalászok 4. Palmgren: Ősz (Noseda Károly fordítása) 5. Noseda 3

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Károly: Esti hangulat 6. Lányi Ernő: Üllőiuti fák (Kosztolányi verse) 7. Csillagom, révészem (Kodály népdalgyűjtése)”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 42. sz., 1940. okt. 13– 19., 18. [Rovat: Rádió]

Bácskai Ellenőr 1903. ●

[Szerző nélkül]: „Érettségi vizsgálatok”, Bácskai Ellenőr, XXIV. évf. 38. sz., 1903. jún. 14. [Rovat: Helyi és vidéki hírek; annotáció: KD említése a „jelesen érettek” nevei között.]

1904. ●

[Szerző nélkül]: „Szép ajándék”, Bácskai Ellenőr, XXV. évf. 51. sz., 1904. szept. 11., 3. [Rovat: Helyi és vidéki hírek; annotáció: Kosztolányi Mariska oltárfüggönyt ajándékozott a főgimnázium helyi kápolnájának; megegyezik a Szabadka és Vidékében ugyanezen a napon megjelent cikk szövegével.]

Bácskai Hírlap 1903. ●

[Szerző nélkül]: „Érettségit tett ifjaink nyári mulatsága”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 141. sz., 1903. jún. 20., 2. [Rovat: Napi hírek; idézet: „A szabadkai közs. főgimnáziumban 1903. évben érettségit tett ifjak junius 27-én (szombaton) a palicsi nagyvendéglő táncztermében »A szegény tanulókat segélyező egyesület« javára hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. A rendezőség tagjai a következők: Berkess László, Boroviczény Elemér, Erdélyi Árpád, Erdődy Gyula, Friedmann Ferencz, Glück Géza, Hajagos Károly, Hegedűs Benedek, Kálnai Dezső, Kertész Géza, Kosztolányi Dezső, Kugler Antal, Kunetz Béla, Lénárd Imre, Mamusich István, Mérey Jenő, Mijatov Milorád, Milassin István, Opolczer Oszkár, Osztrogonácz Ferencz, Pertich Félix, Polyákovits Elemér, Popovits Milivoj, Salga Kázmér, Schmausz Dezső, Szabó B. István, Szende Nándor, Szilberleitner József, Török Jenő, Turzay József, Vida János, Vojnich T. István, Vukov József, Weincz Pál, Weisz Aron, Weiszberger Andor. Személy-jegy 2 korona. Család-jegy (4 személyre) 6 korona. Diák-jegy 1 korona. Jegyek válthatók a rendezőség tagjainál. Kezdete este pont nyolc órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség.”]

●

[Szerző nélkül]: „A Kossuth pályamunkák. A közoktatásügyi bizottság ülése”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 229. sz., 1903. okt. 4., 4. [Idézet: „A közoktatásügyi bizottság ma délelőtt ülést tartott dr. Bólits József kulturtanácsnok elnöklete alatt. Az ülés tárgyát a város által ez év junius 22-én, »Kossuth Lajos élete és jelleme« c. munkára hirdetett pályázat eredményének megbirálása, illetőleg a kitüzött dijak odaitélése adta. Bólits tanácsnok 11 óra után nyitotta meg az ülést, melyen a bizottság tagjai közül megjelentek: Kosztolányi Árpád, Meznerics Ferenc, Mamuzsich Félix, Milassin Jakab, Lipozencsics Lázár, Takács Ede és Palotay Bódog. […] Az 50 koronás első dijra ajánlja a biráló bizottság az »Él Kossuth, él eszménye, él örökké« jeligés pályamunkát. […] A bizottság a második, 30 koronás dijra »A haza veszélyben van!« jeligés pályamunkát érdemesitette […] A 30 koronás Széchenyi dijra a »Bilincstörő« jeligés munkát ajánlja a bizottság. Ennek első cikke ugyan fölösleges, általános frázisokat tartalmaz több helyen és nyelve, mint az előbbié szintén rapszodikus. 4

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Szerzője inkább a 49-es idők utáni eseményekre fordit nagyobb gondot. […] A bizottság az igazgatói javaslattal szemben ugy határozott, hogy csak a két legjobb munkát jutalmazza meg, a harmadikat azonban nem, mert a Széchenyi alapot növelni hagyja. […] Az »Él Kossuth, él eszménye, él örökké« jeligés levélkéből Handelsmann Károly VII. osztályu tanuló neve hullott ki, »A haza veszélyben van!« jeligés levélből pedig ifj. Brenner József VIII. osztályos tanulóé.”] ●

[Szerző nélkül]: „Utazás egy pályamunka körül. Az igazságos igazgató”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 239. sz., 1903. okt. 16., 3–4. [Idézet: „Szabadka város főgimnáziumának igazgatója Kosztolányi Árpád, akit éppen azért, mert szabadkai, vagy tán csak azért, mert szabadkai: nagy többséggel választott meg képviselőtestületünk igazgatónak. Megválasztása óta több izben hangzott fel kisebb, nagyobb, komolyabb és enyhébb panasz az igazgató ur ellen a közönség körében, dacára annak, hogy a szülők nagyon vigyáznak arra, hogy nevük akkor, amikor a mindenható igazgató ellen panaszkodnak, nyilvánosságra ne kerüljön, mert lehet más eredménye e panaszoknak, mint az, hogy a szülők gyermekei sinylik meg a »beárult« igazgató dühét. Az azonban szomoru valóság, hogy a mi drága pénzen fentartott szép főgimnáziumunkban fenállása óta nem volt annyi vizsgálat, inquisició és konferencia, mint Kosztolányi ur igazgatása alatt. […] mi történt a Kossuth pályamunkákkal? A mult ülésen a főgimnázium igazgatójának jelentése […] miután csak két dij van, azt javasolja, hogy a harmadikat a mult évben ki nem adott Széchényi dijjal jutalmaztassék. Ez akkor fel se tűnt senkinek. Ma azonban – amikor már egy ujabb inquizicióról számolhatunk be – megtudjuk magyarázni az igazgató javaslatát. […] Október 6-án kellett volna a dijjakat kiadni a szerzőknek és ez – nem történt meg. Nem pedig azért, mert az igazgató a »saját hatáskörében« inquiziciót rendelt el. Ki az a Handelsmann, az a fiu azt a munkát nem csinálhatta! […] Csak annyit tudunk, hogy ez a fiu az igazgató ur nagy meglepetésére, szívesen vállalkozott arra, hogy szigoru felügyelet alatt bármily más történeti thémát kidolgoz. És a fiu bezáratván az egyik tanterembe négy óra alatt egy másik munkát irt meg, melyről két kiváló tanár igen elismerőleg nyilatkozott és bebizonyitottnak látják hogy az »érett elmére« valló pályamunkát is e fiu csinálta, egy biráló tanár azonban azt mondja, hogy e két munkát nem egy ember csinálta. És az igazgató? Nem a két biráló véleményét tartja helyesnek, hanem az egyét. Miért? Mert akkor a harmadik pályamunka kapja a második dijat és ennek szerzője az igazgató ur – fia! […] Ilyen ügyetlenül nem szabad boszankodni tisztelt igazgató ur!”]

●

[Szerző nélkül]: „Utazás egy pályamunka körül. Az igazságos igazgató”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 240. sz., 1903. okt. 17., 2–3. [Idézet: „A »Bácskai Hirlap« mai számában megirtuk, Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgatónak azt a hallatlan basáskodását, a melyet a Kossuth pályamunka kiadás körül elkövetett. […] Nos, a tisztelt igazgató ur a mai közoktatásügyi bizottsági ülésen durva módon, mosdatlan szájjal megtámadta cikkünket, de fentartotta azt az inditványát, hogy a pályadij ne adassék ki a mü irójának. A dühöngő igazgató inditványát azonban egyhangulag leszavazta a bizottság és a dijat kiadni rendelte Handelsmann Károlynak.”; annotáció: a három, újbóli bírálótanár volt: Loósz István, Révfy Zoltán és Toncs Gusztáv. Utóbbi szólt KÁ mellett.]

●

[Szerző nélkül]: „A Kossuth-pályadijak kiadása”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 241. sz., 1903. okt. 18., 9. [Idézet: „A közoktatásügyi bizottságnak tegnapi ülésén hozott határozata alapján Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgató ma adta ki az 50 és 30 korona pályadijat a legjobb Kossuth munkák szerzőinek Handelsmann Károlynak és Brenner Józsefnek. […] A 5

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák közoktatásügyi bizottság határozata értelmében az igazgatónak a még két legjobb mü jeligés levélkéjét is föl kellett volna bontani. Kosztolányi azonban kijelentette, hogy azok szerzői nem kivánják azon határozat foganatositását, s így a harmadik és negyedik legjobb pályamunkák levélkéi felbontatlanok maradtak. (Nem akarta megtudni tán az igazgató, hogy ki irta a harmadik jó munkát?!)”] ●

[Szerző nélkül]: „Utazás egy pályamunka körül”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 242. sz., 1903. okt. 20., 5. [Idézet: „Sziebenburger Károly nyug. tanár, lapunk munkatársa egy hosszabb nyilatkozatot küldött be hozzánk, melyben tiltakozik az ellen, mintha ő a lapunkban megjelent cikkeket irta vagy ahhoz az adatokat szolgáltatta volna. […] Tessék sajtópört inditani és akkor megfogja tudni az igazgató ur, hogy ki a cikk irója.”]

1904. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Bácskai Hírlap, VIII. évf. 240. sz., 1904. okt. 16., 9. [Rovat: Csarnok; műfaj: szerkesztőségi bevezető A holló című versfordításhoz; szöveg: „Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy Kosztolányi Dezső, a kiváló fiatal iró belépett lapunk munkatársai sorába. Kosztolányi neve müvészi fordításai és esztétikai dolgozatai révén előnyösen ismert a magyar irodalomban, ahol nagy sikerek várnak rá. Irásait Bécsből küldi nekünk, ahol jelenleg az egyetem bölcsészeti előadásait hallgatja. Alább közöljük kitünő munkatársunktól, Poe Edgar »Holló« cimü hires költeményének müforditását. Alig van vers, amelyik olyan rendkivüli feladatokat róna a forditóra, mint éppen ez a költemény, de Kosztolányi bravurosan, az angol eredeti szépségének teljes pompájával oldotta meg feladatát. De mondjon róla kritikát a közönség, mert ime a költemény:”]

1905. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád felolvasása a Szabad Lyceumban”, Bácskai Hírlap, IX. évf. 251. sz., 1905. okt. 29., 6. [Rovat: Napi hírek.]

1906. ●

[Szerző nélkül]: „Bácsbodrog-Megyei Irodalmi Társaság”, Bácskai Hírlap, X. évf. 148. sz., 1906. jún. 27., 2. [Rovat: Napi hírek; műfaj: tudósítás; annotáció: „A tisztikar tagjain kívül tagjai a társaságnak még a következők: […] Kosztolányi Dezső”.]

●

Kosztolányi Árpád: „Beiratások a főgimnáziumba”, Bácskai Hírlap, X. évf. 194. sz., 1906. aug. 23., 3. [Rovat: Tanügy.]

1907. ●

[Szerző nélkül]: „Négy fal között. Kosztolányi Dezső versei”, Bácskai Hírlap, XI. évf. 97. sz., 1907. ápr. 27., 3. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

●

Kanizsai Ferenc: „Kosztolányi Dezső”, Bácskai Hírlap, XI. évf. 139. sz., 1907. jún. 20., 1– 2. [Műfaj: vezércikk.]

●

[Szerző nélkül]: „Pap Mariska Kosztolányiról”, Bácskai Hírlap, XI. évf. 156. sz., 1907. júl. 11., 4. [Rovat: Irodalom; műfaj: vezércikk; annotáció: A Pesti Naplóban megjelent cikk ismertetése, a mely a Négy fal közöttről szól.]

6

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák 1908. ●

(y.): „Maupassant versei Kosztolányi forditásában”, Bácskai Hírlap, XII. évf. 39. sz., 1908. febr. 16., 7. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novelláskötete”, Bácskai Hírlap, XII. évf. 208. sz., 1908. szept. 12., 3. [Rovat: Irodalom; műfaj: könyvajánló; annotáció: a Boszorkányos esték beharangozása.]

1909. ●

Lányi Viktor: „Boszorkányos esték”, Bácskai Hírlap, XIII. évf. 132. sz., 1909. jún. 13., 8. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

●

Gipsz.: Ankét az őszről. Kosztolányi I. Dezső: Hajnali utazás”, Bácskai Hírlap, XIII. évf. 204. sz., 1909. szept. 8., 5. [Műfaj: versparódia.]

●

She.: A páduai hercegnő. XVI. századbeli tragédia. Irta: Wilde Oszkár. Forditotta: Kosztolányi Dezső”, Bácskai Hírlap, XIII. évf. 259. sz., 1909. nov. 12., 6. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; annotáció: külön szól a fordításról is.]

1911. ●

Somlyó Zoltán: „Ibsen a szabadkai színházban”, Bácskai Hírlap, XV. évf., 1911. febr. 8., 4. [Műfaj: interjú.]

●

Somlyó Zoltán: „Nóra. Az első Ibsen-est”, Bácskai Hírlap, XV. évf., 1911. márc. 4., 4. [Annotáció: az Ibsen-bemutató előtt tartott KD-előadásról.]

●

Somlyó Zoltán: „Kísértetek. Második Ibsen-est”, Bácskai Hírlap, XV. évf., 1911. márc. 5., 9. [Annotáció: az Ibsen-bemutató előtt tartott KD-előadásról.]

Bácskai Napló 1908. ●

Kosztolányi Árpád: „Tanárok és szülők. Beszámoló és híradás a fogadóórákról”, Bácskai Napló, II. évf. 275. sz., 1908. nov. 29., 1–2.

●

Mamusich József: „A modern költők”, Bácskai Napló, II. évf. 296. sz., 1908. dec. 25., 2. [Annotáció: az egyik fővárosi lapban megjelent, „A holnap” c. cikkre reflektál, amit egy bizonyos „-ő” írt, és amelyben a Fidibusz, Magyar Figaró és Kis Élclap c. újságokban publikáló fiatal költőket ostorozza, akik megvetik a magyar költészet hagyományait és csak „bélforgató szenvelgésre” képesek.]

1909. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi versek Lányi Ernő zenéjével, három dal énekre és zongorára, ára 3 korona”, Bácskai Napló, III. évf. 23. sz., 1909. jún. 29., 3. [Műfaj: hirdetés.]

7


[Színházműsor: A Gésák], Bácskai Napló, IV. évf. 47. sz. 1910. febr. 27., 4.

●

[Hír: előadják Lányi Ernő dalait, köztük a Kosztolányi-versekre komponált „A hajnali csillaghoz” és az „Üllői úti fák” címűeket, melyek „a szabadkai közönség előtt már régebben ismert és kedvelt dolgok” voltak.], Bácskai Napló, IV. évf. 53. sz., 1910. márc. 6., 3.

Bácsmegyei Napló 1910. ●

[Szerző nélkül:] „Ankét az elmaradt télről. 4. Posztolányi Dezső”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 4. sz., 1910. jan. 6., 3. [Műfaj: versparódia; annotáció: „Ámodtam ezt: A néma téli tájra” kezdettel.]

●

[Szerző nélkül:] „A fekete zongora Palicsra kerül. Közigazgatási közlemény”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 128. sz., 1910. jún. 19., 4. [Műfaj: közlemény/jegyzet; szövege: „A fekete zongora, amelyről Kosztolányi Dezső a legcsudásabb versét irta, a fekete zongora ott állott busan, elhagyatva a zeneiskola egyik fehérfalu termének legszomorubb zugában. És csak olykor – szerdán és szombaton – ha egy álmatag leány ült melléje, csak olyankor pattantak ki a fekete zongora fekete-fehér billentyüi alól a Kosztolányi Dezső megálmodott melódiái. Most aztán ez is elmult s a fekete zongora még elhagyatottabb volt tegnapig. Mert tegnap társzekér állott meg a zenede előtt és acélizmu emberek fogták meg a fekete zongorát és egy óráig recsegtek valami furcsa, panaszos összevisszaságban az acélhurjai, amíg a kocsi Palicsra ért. Mert: A tanács elrendelte, hogy a városi zenede legjobb zongoráját vigyék ki Palicsra, a – kurszalonba.”]

●

[Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső uj kötete”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 155. sz., 1910. júl. 10., 4. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; annotáció: A szegény kisgyermek panaszairól.]

●

[Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső a Petőfi-társaságban”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 288. sz., 1910. dec. 18., 4. [Szöveg: „Az idén a Petőfi-társaságban négy hely üresedett meg. Erre a négy helyre a sok aspiráns közül, akik mind jelesei a magyar irodalomnak, minket legjobban érdekel Szabadka kiváló szülöttének, Kosztolányi Dezsőnek a jelölése, akit Szabóné Nogáll Janka, az ismert nevü irónő ajánl be a Petőfi-társaságba. Kosztolányit nemcsak elsőrangú költői ereje és csodálatos müvészete, hanem kitünő műfordítói kvalitásai is predesztinálják arra, hogy a magyar irodalom legkiválóbbjai között helyet foglaljon. Ha beválasztják Kosztolányi Dezsőt, ő lesz a legfiatalabb tagja a Petőfi-társaságnak, amely értékes és kvalitásos tagot nyer az utolérhetetlen nyelvezetü, mély gondolkozásu költőben. Itt emlitjük meg, hogy ma este elevenítik fel Moliere hires vígjátékát a Szeleburdit, amelynek uj, modern szellemben való lefordításával a Nemzeti Szinház Kosztolányi Dezsőt bizta meg.”]

1911. ●

[Szerző nélkül:] „Ibsen estélyt rendeznek a szabadkai szinházban. Kosztolányi Dezső és Pethes Imre”, Bácsmegyei Napló, VIII. évf. 33. sz., 1911. febr. 8., 2. [Annotáció: KD konferanszot tart az előadás előtt.] 8


●

[Szerző nélkül:] „Megtartják az Ibsen estéket. Kosztolányi Dezső és Pethes Imre a városi színházban”, Bácsmegyei Napló, VIII. évf. 47. sz., 1911. febr. 24., 2. [Annotáció: KD konferanszot tart az előadás előtt.]

1913. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád jubileuma. A gimnázium ünnepe”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 26. sz., 1913. febr. 1., 3. [Annotáció: KÁ harmincéves tanárságának ünneplésérol.]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgató jubileuma”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 28. sz., 1913. febr. 4., 2. [Annotáció: KÁ harmincéves tanárságának ünneplésérol.]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgató sulyos beteg”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 36. sz., 1913. febr. 13., 4. [Annotáció: KÁ tüdőgyulladásáról.]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső és német kiadója”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 208. sz., 1913. szept. 11., 4. [Annotáció: a Stefan I. Klein fordításában megjelenő A laterna magika beharangozása.]

●

[Szerző nélkül]: „A legujabb könyv. Kosztolányi Dezső beteg”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 216. sz., 1913. szept. 20., 2. [Annotáció: KD ideglázat kapott, de dolgozik egy műfordításantológián dolgozik.]

1917. ●

[Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső a Petőfi-társaságban”, Bácsmegyei Napló, XV. évf. 290. sz., 1917. dec. 18., 3. [Rovat: A nap eseményei; műfaj: tudósítás.]

1920. ●

l. b.: „Csáth Géza hagyatéka”, Bácsmegyei Napló, XXI [!]. évf. 68. sz., 1920. okt. 2., 2–3. [Rovat: Tárca; műfaj: tárca; annotáció: utalásokkal Kosztolányira.]

1921. ●

[Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső uj könyve”, Bácsmegyei Napló, XXII. évf. 278. sz., 1921. dec. 4., 6. [Rovat: Hírek; műfaj: tudósítás; annotáció: A véres költő megjelenéséről.]

1923. ●

Kuncz Aladár: „Kosztolányi Dezső”, Bácsmegyei Napló, XXIV. évf. 121. sz., 1923. máj. 6., 10. [Annotáció: megjelent még: Kuncz Aladár: „Kosztolányi Dezső”, Az Ellenzék Vasárnapi Melléklete, 44. évf. 98. sz., 1923. ápr. 29., 9.]

●

Mann, Thomas: „Kosztolányi Dezső regényéről”, Bácsmegyei Napló, XXIV. évf. 247. sz., 1923. szept. 11., 2. [Műfaj: recenzió / levél.]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső irodalmi matinéja Suboticán”, Bácsmegyei Napló, XXIV. évf. 249. sz., 1923. szept. 13., 2. [Műfaj: hír.]

9


(x): A bus férfi panaszai. Kosztolányi Dezső verseskönyve, Bácsmegyei Napló, XXV. évf. 156. sz., 1924. jún. 8., 2.

1925. ●

Milkó Izidor: „Kosztolányi uj regénye. Kosztolányi Dezső: Arany Sárkány. Budapest, Légrády Nyomda és Könyvkiadó R-t. kiadása 1925. 458 l.”, Bácsmegyei Napló, XXVI. évf. 120. sz., 1925. máj. 5., 2.

1926. ●

(l. f.) [=László Ferenc?]: „Gésák. A noviszádi szintársulat második vendégjátéka”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 104. sz., 1926. ápr. 16., 9. [Rovat: Színház; szöveg: Rég hallott melódiák csendültek fel csütörtök este a szuboticai szinházban. A noviszadi operettegyüttes a szépzenéjü „Gésák”-at ujitotta fel vendégszereplésének második estéjén. Az értékes zenéjü, szép melódiákban gazdag, régi operettet szivesen fogadta a közönség, amelyet a noviszádi szinészek kitünő játéka régi szinházi estékre emlékeztetett. / Az előadás minden dicséretet megérdemel. Arhipova asszony Mimoza szerepében és Mihl kisasszony álltak az előadás előterében. Előbbi kulturált hangjával, utóbbi pedig vérbeli szubretttemperamentumával és ügyes táncaival aratott meleg sikert. A férfiak közül Klemencsics és Odzsics sok derüs percet szereztek a közönségnek és nagyszerüen illeszkedtek bele az együttesbe Matics és Matajics kisasszony, valamint Venderovics és Aplecsijev urak. Kifogástalan volt a kar és preciz a zenekar, amelynek élén Szelinszki karmester is kivette a részét a sikerből. Az ügyes rendezés Krancsevics érdeme. A közönség sok tapssal adott kifejezést rokonszenvének.]

●

F[enyves]. F[erenc].: „Kosztolányi Árpád”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 333. sz., 1926. dec. 5., 4.

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád meghalt. Vasárnap délután temetik a szuboticai gimnázium volt igazgatóját”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 333. sz., 1926. dec. 5., 5.

●

Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezső házatájáról. A költő nyilatkozik regényeiről, otthoni dolgokról, Milkó Izidorról, Fenyves szerkesztőről, a mai fiatalságról, fiáról: Ádámról, a moziról és a rádióról”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 352. sz., 1926. dec. 25., 40.

1927. ●

Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezsőnek. Kosztolányi Árpád halálára”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 7. sz., 1927. jan. 9., 17.

●

[Szerző nélkül]: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső uj regénye. Génius-kiadás, Budapest”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 21. sz., 1927. jan. 23., 11.

1928. ●

Tamás István: „Kosztolányi Dezső: Meztelenül. Versek. Athenaeum kiadás, Budapest”, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 13. sz., 1928. jan. 15., 33. [Műfaj: recenzió.]

●

[Szerző nélkül]: „Amerikai kritika Kosztolányi Dezsőről. A Bloody Poet sikere 10

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Amerikában”, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 90. sz., 1928. ápr. 1., 34. [Műfaj: tudósítás.] ●

[Szerző nélkül]: „A Times Kosztolányi Dezsőről. A »Véres költő« – angol sikere”, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 292. sz., 1928. okt. 27., 6. [Műfaj: tudósítás.]

1929. ●

Baedeker: „Alakok. Kosztolányi Dezső új könyve”, Napló, XXX. évf., 142. sz., 1929. jún. 2., 33., [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Nekünk vajdaságiaknak, s még inkább nekünk szuboticaiaknak nagy öröm, sőt gőggel bélelt büszkeség, ha Kosztolányi Dezsőtől, városunk immár európahires fiától uj mü jelenik meg.”]

●

más: „Ágyban, párnák között születnek a regények és szindarabok. Beszélgetés Piri kisasszonnyal, a legnépszerűbb „irodalmi gepironővel”, akinek csak hires irók és költők diktálják a műveiket. Kosztolányi Dezső”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 156.sz., 1929. jún. 16., 33., [Műfaj: riport; a Kosztolányira vonatkozó rész szövege: „Tábor-uccai villájában, a díványon fekve diktálja regényeit. Kezében jegyzetek, amikből összeállítja, legombolyitja a mesét. Csak zöld tintával ir és az irógép szalagját is zöldre cserélem, ha hozzá megyek. Elegánsan, halkan beszél, néha megáll, a levegőbe mered, elméláz, kitekint az ablakon, majd imát tovább folytatja a regényt. Mikor beszél, az az érzésem, hogy élő és jelenlevő személyek sorsát adja elő, annyira szuggesztiv. A már kész iveket a felesége nézi át. Minden másfél órában eszik. Bicsérdista. Evés idejére tiz perc szünetet rendel el, vagy amint mondani szokta: »az ülést felfüggesztem!«”]

●

[Szerző nélkül]: „Weekend”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 181. sz., 1929. júl. 7., 17. [Műfaj: riport/filmnovella?; jegyzetben: „Film, amelynek Karinthy Frigyes és Kosztolányi Desző játszák a főszerepét. Irta, rendezte és fotografálta: Tamás István”; első sor/mondat: „És még mondja valaki ezekután, hogy nincs európai filmgyártás!”]

●

Tamás István: „Vihar Ady Endre körül. Refleksziók Kosztolányi Dezső különvéleményéhez”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 202. sz., 1929. júl. 28., 4. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Annyi bünügyi esemény, politikai és polgári botrány után végre irodalmi »szenzációnk« is van: Kosztolányi Dezső különvéleménye Adyról.”]

●

(más).: „A beszélőfilm és a szinpad. Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső a beszélőfilm és a szinház párviadaláról”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 314. sz., 1929. nov. 17., 39. [Műfaj: interjú; első sor/mondat: „A beszélőfilm nemcsak a némafilmpiacon, de a szinház frontján is élénk riadalmat keltett.”]

Baja-Bácska 1936. ●

ki…: „Meghalt Kosztolányi Dezső a bácskai születésű nagy magyar író”, Baja-Bácska, IV. évf. 255. sz., 1936. nov. 5., 3. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Ismét nagy veszteség érte a magyar irodalmat.”]

11


Bajai Újság 1931. ●

[Szerző nélkül]: „Szemelvények a Tóth Kálmán ünnepélyről”, Bajai Újság, XIII. évf. 77. sz., 1931. ápr. 8., 2. [Annotáció: szerkesztőségi hír a Baján tartott Tóth Kálmán ünnepségről, benne: „Kosztolányi Dezső iró a Kisfaludy Társaság képviseletében: Tóth Kálmán lírikus emlékezetének hódolt.”]

Délbácska 1926. ●

Belohorszky Lajos: „Charles Baudelaire”, Délbácska, VII. évf. 205. sz., 1926. szept. 5., 7. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Különálló jelenség, bátor, szabad, körvonalazott egyéniség, férfias temperamentum, akinek versei mindenkor maradandó hatásra számíthatnak.”; annotáció: a Modern költők kiadásáról.]

Független Magyarság 1936. ●

[Szerző nélkül]: „Meghalt Kosztolányi Dezső”, Független Magyarság, XXXVI. évf. 254. sz., 1936. nov. 5., 2. [Műfaj: nekrológ.]

Irodalmi Értesítő 1925. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: A véres költő”, Irodalmi értesítő, I. évf. 11. sz., 1925. okt. 15., 6–7. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A véres költő első regénye Kosztolányinak. […] A lirikus bölcs, a nagyszerü stilmüvész, kulturált elbeszélő minden eszközével és tehetségével formálta Kosztolányi élő valósággá Nero korának borzalmait.”]

1926. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Édes Anna”, Irodalmi Értesítő, III. évf. 1. sz., 1926. jan. 1., 3. [Rovat: Szépirodalom; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezsőnek, a mélyen érző poétának legemberibb irása ez az uj hatalmas regénye, mely egy cselédlány megrázó tragédiáját tárja elénk.”]

Menykű 1907. ●

[Szerző nélkül]: „Kinek mi a hőóhaja? … Kosztolányi Dezsőnek, ha verseit valaki megértené”, Menykű, II. évf. 25. sz., 1907. júl. 13., 6. [Műfaj: vicc.]

12


Napló 1930. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi-novellák szerb nyelven”, Napló, XXXI. évf. 234. sz., 1930. aug. 29., 9. [Műfaj: hír; idézet: „A Nedeline Ilusztracije cimü heti lap egyik legutóbbi számában Szvadba és Plava Zsaloszt cimen két novellát közöl Kosztolányi Dezsőtől”.]

●

[Szerző nélkül]: „Csók. E héten indul meg a Napló uj folytatásos regénye”, Napló, XXXI. évf. 281. sz., 1930. okt. 15., 4. [Műfaj: beharangozó; idézet a szövegből: „Kosztolányi Dezső kedvelt állandó irodalmi figurája a szünet nélkül szemlélődő, impressziókat elemző, jószemü Esti Kornél a hőse a Csóknak, amelynek fordulatos meséjét mesteri meglátásait és finom hangulatát egész biztosan szivesen és rokonszenvvel fogadja majd a Napló közönsége.]

●

[Szerző nélkül]: „Az őrült leány csókja. Egy tizennyolcéves fiatalmeber izgalmas éjszakai kalandja a gyorsvonatban”, Napló, XXXI. évf. 283. sz., 1930. okt. 17., 3. [Műfaj: beharangozó; annotáció: a Csók tartalmi összefoglalójával és KD néhány mondatos bemutatásával.]

●

[Szerző nélkül]: „Három uj Kosztolányi kötet. Zsivajgó természet. Shakespeare: Téli rege – Romeo és Julia uj forditása”, Napló, XXXI. évf., 1930. nov. 16.

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső a magyarországi Pen-Club elnöke”, Napló, XXXI. évf. 345. sz., 1930. dec. 20., 9. [Rovat: Hirek; műfaj: rövidhír; első sor/mondat: „Budapestről jelentik: Csütörtökön este töltötte be a magyarországi Pen-Club a Rákosi Jenő halálával megüresedett elnöki állást, amelyre egyhangulag Kosztolányi Dezsőt választotta.”]

1932. ●

Magister: „Kosztolányi Dezső: Kinai és japán versek. Genius–Lantos kiadás”, Napló, XXXIII. évf. 2. sz., 1932. jan. 3., 37. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Jaj, én előttem mennyi ivadék volt,”.]

●

– ó: „Külön Pen Clubot akarnak alakitani a fiatal magyar irók”, Napló, XXXIII. évf. [156.] sz., 1932. jún. 8., 2. [Annotáció: KD elnökségének megbuktatásáról is.]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXIII. évf. 237. sz., 1932. aug. 27., 4. [Annotáció: tudósítás arról, hogy KD megkapja a francia becsületrend lovagja címet]

●

Tamás István: „Egy uj költő: Shakespeare. Kosztolányi Dezső Shakespeare forditásai”, Napló, XXXIII. évf. 252. sz., 1932. szept. 11., 22.

1933. ●

[Szerző nélkül]: „Az elnök. Kosztolányi Dezső hosszabb novellája a Napló regényrovatának legközelebbi szenzációja”, Napló, XXXIV. évf. 17. sz., 1933. jan. 17., 2. [Műfaj: szerkesztőségi közlemény; annotáció: bejelenti Az elnök c. szöveg közlését, fényképpel, rövid pályarajzzal és műismertetéssel. „A novella Esti Kornélnak, Kosztolányi népszerü alakjának elbeszélése.”] 13


●

Kázmér Ernő: „Esti Kornél. Kosztolányi Dezső uj könyve”, Napló, XXXIV. évf. 186. sz., 1933. júl. 16., 28. [Műfaj: könyvismertetés; első sor/mondat: „Századunk elején, amikor az uj magyar irodalom mai nagyjainak legtöbbje még csak indulóban, Kosztolányi Dezső már értékes idéret, a nagy magyar lirai renaissanceban Ady és Babits mellett a lázas költő, aki tizenkilencedik század francia és német lirája nyomán, a nyugati lendület minden szinét, tüzét, zenéjét, neuraszténiáját és méla buját zengi.”]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi, Móra, Cziráky”, Napló, XXXIV. sz., 276. sz., 1933. okt. 7., 2. [szerkesztőségi közlemény, a másnapi számban megjelenő irodalmi melléklet előzetese. ebben „A költőnek külön jelentősége van szükebb hazájában, a városban, ahonnan elindult és ahova vágyódó szeretettel szokott időnént visszatérni, hogy lelkét megedzék gyermekkorának emlékei.”]

●

Kázmér Ernő: „Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig. A »Nyugat«, Budapest kiadása”, Napló, XXXIV. évf. 326. sz., 1933. nov. 26., 26. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Még emlékezetünkre nyit Esti Kornél szimbolikus alakja, még kisért bennünk ennek a játékos, szeszélyes, könnyelmü, szinte önmagát élvezően hazudozó pesti Don Kihótnak varázsosan érdekes és a pszichológiai átélés megrenditő mélységéből feltörő grimászos figurája, máris itt az uj Kosztolányi könyv, mely ha egyre nagyobbodó közönségéhez eljut…”]

1935. ●

Molnár Lajos: „Az ötvenéves Kosztolányi”, Napló, XXXVII. évf. 165. sz., 1935. jún. 16., 23–24. [„A Bangha páter szerkesztésében megjelenő Magyar Kultúra cimü társadalmi és tudományos szemle juniusi számában” megjelent cikk utóközlése, amelyben az »impresszionista költészet csődje«-ként jellemzi K. kései költészetét.”]

1936. ●

Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezsőhöz”, Napló, XXXVII. évf. 67. sz., 1936. márc. 8., 24. [Műfaj: vers.]

●

(X): „Kosztolányi Dezsőt harmadszor is megoperálták. Csoda történt – mondja Kosztolányiné – Azzal biztatnak, hogy férjem junius közepén elhagyhatja a kórházat”, Napló, XXXVII. évf. 157. sz., 1936. jún. 10., 2. [Műfaj: riport.]

●

[Szerző nélkül]: „Édes Anna a szinpadon. Kosztolányi Dezsőné megirta beteg férje helyett a legkiválóbb Kosztolányi-regény szinpadi változatát”, Napló, XXXVII. évf. 222. sz., 1936. aug. 14., 7.

●

(h. k.): „Meghalt Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXVII. évf. 303. sz., 1936. nov. 4., 3. [Műfaj: nekrológ/tudósítás.]

●

[Szerző nélkül]: „Hosszas szenvedés után jobblétre szenderült Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXVII. évf. 303. sz., 1936. nov. 4., 3–4. [Műfaj: tudósítás.]

●

sz. e.: „Menj kisgyerek…”, Napló, XXXVII. évf. 303. sz., 1936. nov. 4., 7. [Műfaj: nekrológ.]

14


[Szerző nélkül]: „Csütörtökön temetik Kosztolányi Dezsőt. A magyar főváros diszsirhelyet adományozott az elhunyt nagy magyar költőnek”, Napló, XXXVII. évf. 304. sz., 1936. nov. 5., 5. [Műfaj: tudósítás.]

●

[Szerző nélkül]: „Eltemették Kosztolányi Dezsőt. A magyar irodalmi világ reprezentánsai és ezrekre menő közönség kisérte utolsó utjára az elhunyt költőt”, Napló, XXXVII. évf. 305. sz., 1936. nov. 6., 4. [Műfaj: tudósítás/riport.]

●

k. f.: „Magyar irók bucsuja Kosztolányi Dezsőtől. Koszoru-erdő az elhunyt költő sirján”, Napló, XXXVII. évf. 306. sz., 1936. nov. 7., 4. [Műfaj: riport.]

●

[Szerző nélkül]: „Képek, emlékek, alakok Kosztolányi Dezső szülővárosából”, Napló, XXXVII. évf. 313. sz., 1936. nov. 14., 7. [Műfaj: tárca.]

●

Havas Károly: „Tárgy: A Gimnazijszka ucca elnevezése Kosztolányi Dezső uccára. Kérvény”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz., 1936. nov. 15., 2. [Műfaj: olvasói levél.]

●

[Szerző nélkül]: „A halál költője. A noviszádi református olvasókör Kosztolányiemlékestje”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz., 1936. nov. 15., 6. [Műfaj: tudósítás.]

●

Lányi Viktor: „Képek, emlékek, alakok Kosztolányi Dezső szülővárosából”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz., 1936. nov. 15., 21. [Műfaj: tárca.]

●

Kalotai Gábor: „Utolsó bánsági emlék Kosztolányi Dezsőről”, Napló, XXXVII. évf. 328. sz., 1936. nov. 29., 26. [Műfaj: tárca.]

●

Márai Sándor: „Kosztolányi”, Napló, XXXVII. évf. 335. sz., 1936. dec. 6., 21. [Műfaj: nekrológ.]

Reggeli Újság (Szabadka) 1911. ●

[Szerző nélkül]: „A Nyugat estéje a Lloydban”, Reggeli Újság, I. évf. 48. sz., 1911. dec. 4., 3. [Műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „Megírtuk, hogy a Szabadkai Kereskedelmi Egyesület meghívására a »Nyugat« írói gárdájának több tagja felolvasást tart Szabadkán.”; annotáció: részt vett Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Babits Mihály.]

●

[Szerző nélkül]: „A Lloyd irodalmi estéje”, Reggeli Újság, I. évf. 49. sz., 1911. dec. 6., 2. [Műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „Az újonnan nagy lendülettel nekiinduló Kereskedelmi Egyesület szombat esti irodalmi estélye az egész városban élénk érdeklődésre talál, aminek főkép az a bizonysága, hogy a jegyeknek jó részét, (a rendezőség csak 200 jegyet bocsájtott ki) már előjegyzésben lefoglalták.”]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bolondok”, Reggeli Újság, I. évf. 51. sz., 1911. dec. 10., 7. [Rovat: Irodalom; műfaj: ismertetés; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezső uj novelláskötetét most vettük kézhez és meleg szeretettel olvastuk át.”]

15


[Szerző nélkül]: „A Nyugat estéje”, Reggeli Újság, I. évf. 51. sz., 1911. dec. 10., 7. [Rovat: Irodalom; műfaj: tudósítás; első sor/mondat: „Elegáns hölgyek, feketébe öltözött urak, érdeklődés, figyelem és taps.”]

●

Szebenyei József: „A Lloyd estélyhez”, Reggeli Újság, I. évf. 52. sz., 1911. dec. 12., 5. [Rovat: Nyílttér; műfaj: vitairat; annotáció: vita a honoráriumokról.]

●

[Fenyves Ferenc]: „A Lloyd estélye. »Fenyves Ferenc nyilatkozata«”, Reggeli Újság, I. évf. 53. sz., 1911. dec. 13., 4. [Műfaj: vita; idézet: „Kosztolányiék már itt a hangverseny után meg akarták pofozni, amikor kiderült, hogy Heumann Mórtól felvette az eladott jegyek árát, de fizetni nem akar, azonban ettől a tervtől elállottak, mert Szebenyein egy helybeli színész ruhája volt s azt féltették.”]

1912. ●

[Szerző nélkül]: „A Szabadkai oltáregyesület hangversenye”, Reggeli Újság, Szabadka, II. évf. 6. sz., 1912. jan. 10., 3. [Rovat: Ujság; műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „A szabadkai Oltáregyesület f. hó 21-én d. u. 4 órakor a főgimnázium tornacsarnokában nagyszabásu hangversenyt rendez a szegény templomok fölsegélyezésére.”; annotáció: Kosztolányi Mariska egy Kosztolányi által fordított Schiller-verset szavalt.]

●

[Szerző nélkül]: „Jotékonykélu [!] hangverseny”, Reggeli Újság, II. évf. 10. sz., 1912. jan. 14., 4. [Annotáció: Kosztolányi Mariska egy Kosztolányi által fordított Schiller-verset szavalt.]

●

[Szerző nélkül]: „Hangverseny a gimnáziumban”, Reggeli Újság, II. évf. 16. sz., 1912. jan. 23., 2. [Műfaj: tudósítás; annotáció: Kosztolányi Mariska egy Kosztolányi által fordított Schiller-verset szavalt.]

Reggeli Újság (Újvidék) 1936. ●

[Szerző nélkül]: „Meghalt Kosztolányi Dezső”, Reggeli Újság, XVII. évf. 273. sz., 1936. nov. 4., 2. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Tegnap a déli órákban röpült szét az éteren a szomoru hír, hogy Kosztolányi Dezső, a kiváló magyar költő, regényiró és kritikus hosszu szenvedés után, életének ötvenegyedik évében meghalt.”]

●

[Szerző nélkül]: „Eltemették Kosztolányi Dezsőt”, Reggeli Újság, XVII. évf. 275. sz., 1936. nov. 6., 6. [Műfaj: tudósítás; első sor/mondat: „Budapestről jelentik: A Kisfaludy Társaság szerdán délután tartott ülésén Vojnovich Géza elnök parentálta el a társaság elhunyt kiváló tagját, Kosztolányi Dezsőt.”]

●

Lucia: „A nagy halotthoz”, Reggeli Újság, XVII. évf. 277. sz., 1936. nov. 8., 5. [Rovat: Vasárnapi levél; műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Valahogy ugy van, hogy a legjelentéktelenebb irócska is csak a maga irását őrzi meg.”]

●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi emlékestet rendez a noviszádi Református Olvasókör. Ingyenes kulturesték az egyesületben”, Reggeli Újság, XVII. évf. 280. sz., 1936. nov. 11., 2. 16

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák [Műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „A noviszádi Református Olvasókör vezetősége elhatározta, hogy ezentul minden második hét péntek estéjén nyilvános kulturestéket rendez.”] ●

[Szerző nélkül]: [Ma este ingyenes kulturelőadás], Reggeli Újság, XVII. évf. 282. sz., 1936. nov. 13., 6. [Rovat: Hirek; műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „Ma este ingyenes kulturelőadás a noviszádi Református Olvasókörben.”]

●

[Szerző nélkül]: „Bensőséges hangulatu Kosztolányi-est Noviszádon”, Reggeli Újság, XVII. évf. 285. sz., 1936. nov. 16., 4. [Műfaj: tudósítás; első sor/mondat: „A noviszádi Református Olvasókör pénteken este Kosztolányi-emlékestet rendezett, melyen szépszámu irodalomszerető közönség jelent meg.”]

Rádióműsorok: 1936. ●

Budapest I. Január 19. Vasárnap: 5:30 „A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége hangversenyének közvetítése a Zenemüvészeti Főiskola nagyterméből. 1. a) Irányi-Petőfi: Szülőföldem; b) Jungst: Fonj, fonj. Előadja a Budapesti Általános Dalegylet 2. a) Karinthy: Az egy és a semmi; b) Kosztolányi: Európa. Előadja Ascher Oszkár. 3. Verdi: Aida – ária a harmadik felvonásból. Énekli Gyenge Anna és Szedő Miklós dr. 5. a) Emőd Tamás: A másik; b) Megyery Sári: Tavaszi dal; c) Ady: Vér és arany. Előadja: Muráti Lili”, Reggeli Újság, XVII. évf. 16. sz., 1936. jan. 19., 2. [Rovat: Reggeli Rádió – A Reggeli Ujság rádiómelléklete. 1936. január 19-től január 25-ig.]

●

Budapest I. Január 25. Szombat: 7:50 „Gőzfürdő. Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Reggeli Újság, XVII. évf. 22. sz., 1936. jan. 26., 12. [Rovat: Reggeli Rádió – A Reggeli Ujság rádiómelléklete. 1936. január 26-tól február 1-ig.]

Szabadka és Vidéke 1904. ●

[Szerző nélkül]: „Esküdtek”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 12. sz., 1904. márc. 20., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Árpád a rendes tagok közé soroltatott.]

●

[Szerző nélkül]: „A bácstopolyai régi templom történetéből”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 16. sz., 1904. ápr. 17., 2. [Annotáció: a templom valahai plébánosai között szerepel Kosztolányi Lajos.]

●

X.: „A női ipariskola kiállítása”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 28. sz., 1904. júl. 10., 2. [Annotáció: Kosztolányi Mariska sikeres selyemfestés-kiállításáról.]

●

[Szerző nélkül]: „Szép ajándék”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 37. sz., 1904. szept. 11., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Mariska oltárfüggönyt ajándékozott a főgimnázium helyi kápolnájának; megegyezik a Bácskai Ellenőrben ugyanezen a napon megjelent cikk szövegével.]

17


[Szerző nélkül]: „Szabad liceum”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 46. sz., 1904. nov. 13., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Árpád választmányi tagja lesz a Szabad liceum egyesületnek.]

●

[Szerző nélkül]: „Szent Antal-népkonyha”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 51. sz., 1904. dec. 18., 2. [Annotáció: a katolikus népkonyha választmányának névsorában Kosztolányi Ágoston.]

1905. ●

Kosztolányi Árpád: „Értesítés”, Szabadka és Vidéke, XIII. évf. 35. sz., 1905. aug. 27., 2–3. [Annotáció: Kosztolányi Árpád információkat tesz közzé az iskolába látogatásról.]

●

[Szerző nélkül]: „Jogászbál Palicson”, Szabadka és Vidéke, XIII. évf. 35. sz., 1905. aug. 27., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Mariska és Brenner Etelka neve a résztvevők között.]

●

[Szerző nélkül]: „A Szent Antal kenyere”, Szabadka és Vidéke, XIII. évf. 52. sz., 1905. dec. 24., 5–6. [Rovat: Hírek; annotáció: a katolikus népkonyhának 4 koronát adományozott Kosztolányi Árpádné.]

Szabadkai Hétfői Hírlap 1916. ●

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bűbájosok. A Világ kritikája”, Szabadkai Hétfői Hírlap, VI. évf. 15. sz., 1916. ápr. 10., 3. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezső számára az emberélet legfőbb misztériuma az ideg.”]

Tulipán (Szabadka) 1906. ●

(Og.) [=Oroszlány Gábor]: „Nyílt levél Kosztolányi Árpád főgymnáziumi igazgató úrhoz”, Tulipán, 1906/5. sz., 15.

18

A bácskai sajtó anyagában található, Kosztolányira vonatkozó irodalom *

Recommend Documents