TARTALOM ALAPTUDOMANYOK Dr. Töth Märn, dr. Nädasy György L., dr. Nyä4t /stuän, dr Kerdnyi Trbor, Orosz Mrk/ös, dr. Molnärka Gy6z6, dr. Monos Emil: szt6rikusan A humänagyi aneurizmazsäkok viselked6se inhomog6nviszkoelasztikus ARTERIÄKBETEGSEGEI Dr. Ko//är La1'os,dr. Kasza Gäbor; dr. Bozsos /s/vän, dr. Menyhei Gäbor, dr. Szabö Mäna, dr. Horuäth Läsz/ö.' carotisinternastent implantatio Intraoperativ kontrollmellett videoangioszköpiäs TOVÄBBKEPZES Dr. Acsädy György, dr. Laczkö Ägnes, dr. Pntär Läsz/ö, dr. Nemes Alt//a: fistuläk Alsö v6gtagitraumäsarteriovenosus HISTORIA Dr. Meskö Eva: Dr. BugärM6szärosKäroly(1900-1989) KöZLEMENYEK, RENDEZVENYEK KONGRESSZUSOK.
pörol.rA
A HIAIYTI
I(uri6 zlurna sebgyilgyitdsban
4t
CURtosrN
20,5mgcink-hyolurondt
l0 mloldot
Hazai kutat6k 6ltal kifej le sztett ori gin SIis gy6gy szerk6szitm6ny. Term 6szetes anyagokb 61 eI6 äIIitott h at6anyaga a l4ü,szärf ek6lyek, felfekv6 sek 6s ttehezen gy 6gyd6 sebek gy6gyuldsänak oki terdpiäjät jelenti. 0sszet6tel6bena hyaluronsav mell6 rendelt cink-komponens bakteriosztatikushatdsa r6v6njelentdsen csökkenti a sebek gy6gyuläsiidej6t.
RIGIITEROEDEON RT. ll03 Budapest, Gyömr6i nt 19-2J'. Orvoslätogat6 H6l6zat: 43I -4010 OrvostudomdnyiFdosztäly:43I -5780 r4szletes informd,ciötaz alkalmazäsiel6irat tartaltnaz' Toud,bbi
ALAPTUDOMANYOK
A hrrrn 6n agyi aneurizrnazsäkok sztärikusan inhornog 6n viszlcoelasztikus viselked6se nn. roru uÄnra"DR.nÄoasvcvöncv L., DR.xvÄnv tstvÄtt, DR.KERnnyrrIBoR" oRosztutrlos, DR.MoI,nÄnrncv6z6, DR.MoNosEMIL
össznpocllrÄs Lz
agyi aneurizrnäk
zort,
ez6rr nät6tb6x.
m6g
biomechanikai 6s körkörös
konyabb
(ruptririhoz
szirntaz6
arteria
ti, 6s arteria räläsära.
közeli)
len meghriztuk,
r 6sz6h(fl.
Kadaverekbifl hosszan-
hasznältunl(
csikok prepa-
kontroll
körkörös
k6t v6gükön
m6r-
az er6t folyamatosan
segitsdg6vel
a viszko-
meghatäroztuk
elasztikus param6tereket
(soros, pärhuzamos
kus modulus,
együtthat6),
viszkozitäsi
rögzit.-
l6p6sekben hirte-
2OO mikrom6teres miközben
täk. Szämft6g6p
az 6r' 6s v6-
közeli)
A 3 mm hosszri csikokat
ve, 2 percenk6nt
vägtrurk
nyakähoz
mediät
cerebri
basilarist
vizs-
tulajdonsägait r:sikokat
(az aneurizmazsäk
agyr
szärmaz6
6s kadaverekb6'l
aneurizmazsäkok vastagabb
ruptriräjuk sem lisztÄ-
napjainkban
gältuk.
Hosszanti
valamint
kialakul6sa, oka
bekövetkezds6nek
Sterically
valamint
elasztia sza-
kitäsi szilärdsigot. A regisztrält stressz relax6ci6s görszolid viszkoelaszb6kre j6l illeszthet6lh a Kelvin-f6le tikus modell
függv6nyek.
tag csikok
szakitäsi
sebb, mint
a megfeleld
Eredm6nyeink
szilärdsäga
szerint
mindk6t
krntrollok6.
a vas-
iränyban
A vdkony
ki-
csikok
szakitäsi szilärdsäga hosszanti iränyban szignifikänsan k6pest, viszonl körkörös a vastagokhoz
nagyobb iränyban
a v6kony
läs 6rt6k mellett
csikok sokkal alacsonyabb megnyriszakadnak el. Az egyes viszkoelaszti-
kus param6terek körkörös
iränyban
ensei szignifikänsan hosszanti iränyban szignifikänsan
egymässal a v6kony kisebbek
6s vastag csikok koefficia kontrollokhoz
pedig a v6kony
nagyobbak,
viltoznak:
pärhuzamosan
mint
csikok
k6pest,
együtthat6i
a vastagok6.
Erberegs6gek,IY. 6vfolyam 2. szärn, 199712.
inhomogenous
viscoelastic
humarr cerebral
arreurysm
properties
of
sacks
MÄnr.q.T6TH M. D., cyöRGY L. NÄDASYM. D., ISTVÄN NYÄRY M. D., TIBOR KERfNYI M. D., MIKLöS OROSZ, CY6Z6 MOLNÄRKA PhD, EMIL MONOSM. D. of cerebral and rupture To clarify the development of strips properties the biomechanical aneurysms, from human saccular cerebral aneurysms - from both Meridional surgery and cadavers - were investigated. thick (near to neck) and thin (neand circumferential ar to rupture) part of the aneurysms were cut. Medial and basilar artery cerebral artery strips as meridional, strips were used. control strips as circumferential Length of the 3 mm long strips was increased in 2OO mir:rometer steps, while distending force was recorded. Tensile strength and viscoelastic parameters (serial-, parallel elasticities and viscosity) were cornpnted. The legistered stress lelaxation curves fitted well wirh the Kelvin rnodel. Tensile strength of thick strips lower than that from both directions was significantly larger exhibited significantly r:ontrrrls. Thin strips of directitensile strength than thick ones in meridional at much less slrain values on. Thin strips ruptured Changes direction. rhan thick ones in circumferential similar parameters always exhibited in viscoelastic characteristics: parameters of thick and thin strips in direction were significantly lower than circumferential direction patamethose of controls, and in meridional ters of thin strips were significantly of the thick ones.
higher
than those
DR. TOTHMARIA ESMTSAI. Eredmdnyeink
alapjän
megällapfthat6,
hogy
az agyi
In
conclusion,
intracranial
aneurizmafal
cally and elastically
6p art6ria
ral arterial
mechanikailag kev6sb6 ellenä116, mint az szövel, ami val6szfnü1eg a simaizornzat ehä-
n6s6nek következm6nye. Ugyanakkor az 6rfal elv6kojär nyodäsa nem a szakit6si szil6rds6g csökken6s6vel mindk6t
iränybano
türa reorientäci6ja
ennek oka a kötäszöveti
rostslruk-
lehet.
thiruring lensile
ris, arteria
artöria
strength,
cereh
as a result of disappearan-
elements.
which
are mer:hani-
than control
However,
with further
wall there is no decrease suggests the reorientation
of of
the fiber stmcture.
biomcchanika,
cerebri, media,
elasztikus
KEY WORDS arteria
basila-
modulus,
rsiszko-
elaszticitäs
&neury srn) drterid.I b iome c ha.nic s, b a.sila.r armiddlc cerebral ürtery, elastic modulus, tsisco-
cerebral tnry,
elasticity
Bevezerds Az agyi aneurizmäk kialakuläsa 6s ruptfräia biomechanikai szempontb6l a viszkoelasztikusparamäterek ös a szakitdsi szildrdsdgfüggv6nye (1,2,3, 4). Az aneurizmak6pz6dds okai között feltdtelezika megvältozottvdräramläsmiatt megnövekedett nyir ö fe szültsög hatäsät az endothelium seitekre (5, 6), toväbbäöröklött (1, 8, 9), vaqy szerzett(1, 10, 11), illetve lokälis (8, 12, 13), vagy genetalizllt (14, 15) ar ßriafal gyengeseget.Az aneurizmäserek faläban hernodinamikai erök hatdsdra 4bredd mechanikai erdk az aneurizma növeked6s6t,az 6rfal megvastagodäsät, ugyanakkor lokälisan az aneutizmazs6k elvdkonyodäsät 6s vdgül ruptüräjät eredm6nyezik(14, 15, 16, 7'7). Az agyi aneüizmazsäkokviszkoelasztikustulajdonsägainakrdszleteselemzdseezideignem törtdnt meg. Agyi aneurizmazsäkokglobälis mechanikäiävalkdt publikäcid foglalkozott. Roach 6s munkatärsai az agyi aneurizmäkban szf6rikusszimmetriät 6s homogdn elasztikustulajdons6gokat teteleztek fel (3). A preparätum viszkoelasztikus tulajdonsägaita szerzSknem hatäroztäkmeg, bär jelentds6gdt kiemeltdk.A kiinduläsi megnyijtäsnäl a kontroll agyi Nt6riäkkal összehasonlitvacsökkent rugalmassägot tapasztaltak, amely különbs6.gnagyobbmegnyfjtäsnäl toväbb növekedett. Az elasztikus ruod.ulusx falvastagsdg szorzatbll szämitott mennyis6g nemjellemzi egyörtelm(ienaz ut&iafal anyagänakvalddi rugalmassägät. Steiger6s munkatärsaik6sdtbi munkäiukban (4) agyi aneurizmazsäkbdl sz6rmaz6 csft ok mechanikai tul ajdonsägait t anulmänyoztdk. Er edmönyeik szerint az anevrizmaszövet a konfollal megegyezf maximälis megnyüläst sokkal kisebb szakitäsiszilärdsägot mutatva 6rt el. Az aneurizmazsäkotkdt resre - nyaki 6s alapi r€,szre- osztottäk, azonban a különbözd iränyokban feltötelezheLfinhomogenitäst nem tanulmänyoztäk. Az agyi aneurizmakialakuläsa,valamint a ruphira bekövetkezdsokainakm6lyebb feltäräsadrdekdbenjelen vizsgälatainkban agyi aneurizmazsäkbdl,valamint kontroll agyi art6rr{k faläböl szärmaz6 szövetcsikok vi szkoelasztikus tulajdons6gaittanulmänyoztuk a nyrijtäs függvdnyeben.Az aneurizmafal inhomogenitäsänak,valamint a kötdszöveti
2
muscle
of the aneurysm
KULCSSZAVAK agyi aneurizma,
tissue, probably
ce of smooth
aneurysms
less enduring
rostok iränyänak figyelembevdtel6.velaz anewrzmacsfkokat n6gy csoportbasoroltuk: hosszantivastag6s vdkony, valamint körkörös vastag6s v6kony csikokra.A csftok kis mdrtehi, hirtelen - id6'ben l€pcs6szer((- megnyü1täsraadott stressz-relaxäci6svälaszait regiszträltuk. El6kisdrleteink mind a eredmdnyeiszerint mind az agyi aneurizmaszövet, kontroll erek viselkeddsetöl modellezhetöka Kelvin ,,standard" viszkoelasztikusmodellel, amely egy viszkdzuselembö1 6s azzal sorosan, illetve pärhuzamosan kapcsolt kdt elasztikuskomponensbö1äll. A szövetpreparätumok elasztikusmodulusainak6s viszközusegyütthatdinak identifikdl{sa ez&L e modellek komouterizält alkalmazäsäval törtdnt. Vizsg älatainkban az alfibbi kdrddsekrekerestünk väl aszt: Modellezhetd-e cdlszerüenaz anelurizmflk stressz-relax6ci6s viselked6sea Kelvin modellel? Eszlelhetd-eösszefüggdsa modellben szereplösoros 6s pärhuzamosrugalmas elemek modulusa,illetve a viszközuskoefficiens között?Van-e küIönbsdg a biomechanikai paramdterekben(szakitäsi szllärdsdg, az elasztikus 6.sviszközus modulusokban) az anevizmazsäk6s a kontroll 6rfal között? Megfigyelhet1-eaz aneurizmazsäk faläban az anetr izntäk h ossztengely6vel p ärhuzamos(körkörös)6s arrameröleges(hosszanti)iränybankülönbsdga mechanikaip aramdterekben(sztdrikusinhomogenitäs)? Metodika 0t agyi aeurizmaruptüra következtöbenelhunyt friss kadaverbdl szdrmazö, valamint 16 miftöt sordn eltdvolitott agyi aneurizmazsdkotvizsgdltunk. A preparäl6sutän az aneurizmäkat azonnalhritött nKR oldatbahelyeztük,majd preparä16mikroszk6p segitsdgdvelcsftokat vägtunk a következ6'kbenleirt mödon. Az aneurizmazsäkokatkdt rdszreosztotirtk: vökonyabbr6szre, ame\y az apexhez(6s ältaläban a ruptürähoz) közeli, 6,s vastagabbra, amely az aneurizma nyakähoz(a bifurkäcidhoz)közeli r6sz. 7,5 mm szÖles6s 68 mnr-es hosszanti(meridionälis,az apex fel6 iränyul6) 6s kör kör ös (cirkul äris, az aneuriznTaegyenlft 6j6vel p ärhuzamos) csftokat metszettünk,lehetdsdgszerint mindk6t terü-
6rbetegs6gek, IV. 6vfolyann2. szärn, L99712.
A HUMÄNAGYI
--5--.=
1. äbra. A csikok kimetsz6s6nekm6dia az agyaaneurizmazsäkokb6l. a. hosszanti v6kony csik, b. hosszanti vastag csik, c. körkörös v6kony csik, d' körkörös vastag csik. (b: bifurkäci6,sz: szü166r, a: apex, r: ruptüra helye' h: a v6kony 6s a vastag csik közötti elm6letihatär a metsz6ssorän.) letr61(1. äbra). Kontrollkdnt 8 nemben6s korban illesztett, agyi 6rbetegsd.gbennem szenvedd kadaver agyi art6riäbdl hasonldmdretricsfkot metszettünk.M6retbeli 6s geonetriai tulajdonsägok, valamint az aneurizm:ltkleggy akoribb el6forduläsi helye alapjdn 6.sviszonylag oldalägmentesszakasz igdnydvel az arteria cerebri mediät mint hosszanti, az arteria basilaristmint körkörös kontrollt välasztottuk.Osszesen7 hosszantivastag,8 hosszantiv6kony, 7 körkörös vastag,4 körkörösv6kony aneurizmacsfk, valamint 9 arteriabasililris 6s 9 arteria cerebri nedia csft mechanikai tulajdonsägait vizsgältuk. oC-os, oxigenizält(pH = 7,4) nKR oldatba A csftokat 37 mm-b61 3 mm kdpeztea befogök között helyeztük,6s a 6-8 m6rt szakaszt.A szegmentumokkiindul6si hosszätaz 6ppen m6rhetd minimälis terhelÖs(kb. 100 mg) mellett ällitottuk be. A kis6det sorän a csikok hosszätkötpercenk6ntmikrom6tercsavarsegitsdgdvel200 mikrom6terrel hirtelen (<100 msec), ldpcslzetesen növeltük. A feszitder1t nyüläsmdrd bdlyegesjelätalakitdvalm6rtük, 6s Soltec 500spSignal Processor segits6g6vela jeleket felerdsitve folyamatosanregiszträltuk az rdd figgv6ny6ben.
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyarn2. szärn, 199712,
A kalibräcid a kfsdrlet eleidn 6s vdgdn sülysorozattaltörtent. A csikok tömegdt a kisdrlet v6gdn mikro-mÖrleggelhatifuoztukmeg. A szövet tdrfogatät 1,06 g/cm'-es fajsrillyal szämoltuk. A mechanikai teszt sorän mind az arßri6k, mind az agyi aneurizmäkfaläb6l preparält csfkok lellegzetesviszkoelasztikus viselkeddst(stresszrelaxäciö) mutattak.Egy jellemzd kfsörletregiszträtumaläthatö a2. 6hr6n. A stresszrelaxäciös görbdket a kalibrält regiszträtumrdl olvastuk le, mald EXCEL, MAPLEV 6s MATLAB programok segits6g6vel vögeztükel a szämitäsokat.Elökisdileteinkszerinta regisztrält stresszrelaxäciösgörb6krejöl illeszthetdka Kelvin-f6le standardviszkoelasztikuskomputer modell alkalmazäsäval eldällitott függvdnyek(18). A viszközus6s elasztikuskomponensek paramdtereinek identifikäl1sa ez€rL e modell alkalmazäsävaltör€.nt. Az elm6.leti modell egy viszközus komponensbö16s azzal sorosan 6s pärhuzimosi[ kapcsolt k6t elasztikus egysdgbdl ill (a szdmitds rdszletei az Appen' dixben taldlhatök). Kiszämitottuk a soros (E') 6s pärhuzamos rugalmassägimodulust (Ep), valamint a viszkozitäsi
DR.TÖTHMÄRIACSVTSNI.
30
E
E6
20
I
o äo
o0
\q a
\q) v)
N q
NZ a -q,
a.
.9)
x
o
2 4
6
8 10121416182022242628
t (min)
d
tr I
o0
0.4
\q) q N 0
e b.
k. v6k.
10
3.5 t (min)
0+20
50
60
70
ü,ldtsVo
3. äbra.Szakltäsiszilärdsäga megnyüläs függv6ny6benaneurizmacsikok6s kontroll art6riäk eset6n.A vastag csikok szakitäsiszilärdsäga mindk6t iränybanszignifikänsankisebb, mint a kontrollcsikok6. Hosszantiiränybana v6kony csikok szakitäsiszilärdsäganagyobb, mint a vastag csikok6, körkörös iränyban pedig a v6kony csikok sokkal alacsonyabbmegnyüläs-6rt6kmellett szakadnakel, mint a vastag csikok. (h. v6k.: hosszanti v6kony aneurizmacs[k, h. vas.: hosszanti vastag aneurizmacsik, k. v6k.: körkörös v6kony aneurizmacsik, k. vas.: körkörös vastag aneurizmacsik, media: hosszanti kontroll csik az arteria cerebrimediäb61, basilaris: körkörös kontroll csik az arteriabasilarisb6l.)
2. äbra.A mechanikaiteszt l6p6sei. a. A kis6rlet sorän regiszträltgörbe. b. A szämilott görbe (modell) illeszked6se az eredeti (regisztrält)görb6re.
nemküA soroselaszticitdsa megnyüläsfliggvdny6ben 6ra kontrollkörkörös6shosszanti lönbözöttszignifikänsan (a. basilarisvs. a. cerebrimedia).Mind a csft csoportban mind a körkörösiränyf vastagcsftok soroselhosszanti, kisebba körköröskontasztikusmodulusaszignifikänsan A (l), 6säbräzoltuk függv6ny6ben. a megnyüläs együtthatdt relat(vnyfläsdra nyfitäs soränel6rtma- rollhoz(a. basilaris)viszonyitva,50-1107o szakitäsiszilärdsägät szövetcsikok iränybana v6konycsftok a 0-50Vo tökekmellett.Hosszanti ximälis feszültsdg6rt6kdveljellemeztük. nagyobbsorosmeszignifikänsan megnyuläs tartomänyban param6tereinek mechanikai A különbözdszövetmintäk nint a vastagcsi(elasztikus mutatnak, modulust) revs6get mellett egyazonosmegnyuläs összehasonl(täsät statisztikai csftok elaszti6s vastag iränyban a vÖkony Körkörös kok. A különvÖgeztük. faktorosANOVA programsegits6g6vel bär a vdkony különbözik szignifikänsan, nem kus modulusa (lineparam6terek közöttiösszefüggdseket bözdmechanikai mint a vastanyüjthat6ak, kisebb mdrtdkben 6s korreläcidskoefficiens)StatViewprog- csikoksokkal äris regresszid gok (4. äbra). rammalvizsgiiltukmeg. ele' figyeltünkmega pdrhuzamos Hasonldjelensdgeket Eredm6nyek mek elasztikusmodulusatekintet6ben:a kontroll csfkok mindkdtiränybana vastagcsiegymästdl, A vastagcsftok szakitdsiszildrdsdgamindk6tiränyban nemktilönböznek viszonyftva,körkörös kontrollhoz kisebb a kisebb,mint a konroll csikok6.Hosszanti kok modulusa szignihkänsan modulusa nemkülönbönagyobb, iränybana vdkony6svastagcsikok iränybana vdkony csikok szakftäsiszilärdsäga^ 6s hosszantiiränybana v6konycsikok mint a vastagcsikokd(14,5+ 4,1 x 10" dynlcm'vs.7,5+ zik szignifikänsan, pärhuzamos mutatnak(5. äbra). elaszticitäst nagyobb (p Körkörös iränyban a vdkony 106 < 0,05). 2,0 x dynlcmz, mutat: a is hasonlö eltÖroseket együtthatö A viszkozitdsi megnyüläs6rt6kmellett szakadcsftok sokkalalacsonyabb kisebb mindkdt iränyban különböznek, nem nakel, mint a vastagcsfkok (0,29t 0,04 vs. 0,55t 0,16, kontrollcsikok a kontrollhozvia vastagcsftok viszkozitäsiegyütthatdia p < 0,05)(3. äbra).
4
6rbetegs6gek, IV. 6vfolyam 2. szärn, 199712.
A HUMANAGYI
-^ 7.0 E € E < ^ v'v
^ 7.0 tl
c
>. E
Kn
€'
"'"
; o
6
o
I s.0
ä s.0
frl ä0 o
rd
a0
-
4.0
4.0
50
100 150 200 megnyüläs(7o)
250
7.0
d
.^
250
50
100 150 200 megnyüläs(7o)
250
7'0
5 6.0
F, 6.0
ao
o
?a
a 5.0
ä 5.0 oo o
100 150 2N megnyüläs(7o)
tr €
{ !
50
t{
q0
basilaris hosszantivastag körkörth vastag
4.0
50
100
150 2w megnyüläs(7o)
250
4.0
4. äbra.Soros elasztikus modulus a megnyriläsfüggv6ny6benaneurizmacsikok6s kontroll art6riäkeset6n. A kontroll körkörös 6s hosszanti6rcsik csoportja nem különbözött szignifikänsan. Mind hosszanti, mind körkörös iränyban a vastag csikok soros modulusa szignifikänsankisebb a körkörös kontrollhoz viszonyitva.Hosszantiiränybana v6kony csikok szignifikänsannagyobb soros modulust mutatnak, mint a vastag csikok, körkörös iränybanpedig a v6kony 6s vastag csikok elasztikus modulusa nem különbözik,azonbana v6kony csikok sokkal kisebb m6rt6ldrennyüithat6k, mint a vastagok. A csillagok az egyfaktorosANOVAteszttel kapott szignifikanciät(p < 0,05)jelölik. szonyitva,hosszantiiränyban a vdkony csftok viszkozitäsi együtthatdjanagyobb,valamint körkörös iränybana vökony 6s vastagcsikok viszkozitäsi együtthatdjanem különbözik szignifikänsan(6. äbra). Kiderült, hogy a soros 6s pärhuzamos elasztikus modulus, valamint a viszkozitäsi együtthatdmindig azonostendenciäval vältozik, akär a megnyül6s függv6nydben,akiir a (1-6. különbözd csoportokközött vdgzünk összehasonlitäst t6bl6zat). Szövettani vizsgdlataink szerint a vdkony aneurizmacsikok f61egfibroblasztokat, kisebb mdrtdkben elasztikus rostfragmentumokat,ältaläbankev6s kötdszöveti sejteselemet
Erbetegs6gek, IV. 6wfolyarn2. szäm, lgg712.
tartalmaznak.Az intimäban hyalindegener 6ci6, a mediäban fibrdzis dominäI, de mindk6t rdtegbenpärhuzamosanrendezett kollagen rostok läthatök (8. äbra, a, b). A vastag csikok helyenk6nt sejtdrisabbak,mint a vdkonyak, azonbanaz intenzfv hyalinizäcid 6s nucoid degener6ci6miatt a különbö26 fakltegek egysdgesnek6s homog6nnaklätszanak.Az intima-mediahatäron csak n6h6ny elasztikusrost talälhat6 (8/c äbra). Berlini kdk reakcidval nem läthatd megeldzd intramurälis v6rzdsnyoma. Szövettaniszempontbdljelentö'skülönbsdga normäI, kontroll €rfalhoz kdpest a simaizom-elemek telies hiänya.
DR.TÖTHMÄRA ESVTSNI.
8
8
d
d
E
e'I
S1 at E
!t
9o
?e
sa
o
N
E5
E .6 q
.ql q
frl a!+
rd ooy'
t
3
50
3
100 r50 200 250 megnyüläs(7o)
8
tr
s0
r00 150 ?ß0 megnyüläs(7o)
250
I
€
d
!t
7
e
7
6
2
6
0
o N
s
5
tql
a
5
\6
a0 o
4
r{
4
oo
3
J
50
100 150 200 megnyüläs(7o)
250
50
100 r50 200 megnyriläs(7o)
250
5. äbra. Pärhuzamoselasztikusmodulus a megnytiläsfüggv6ny6benaneurizmacsikok6s kontroll art6riäkeset6n.A kontroll csikok nem különböznekegymästdl,mindk6t iränybana vastag csikok modulusa kisebb a kontrollhoz viszonyitva.Körkörös iränybana v6kony 6s a vastag csikok modulusa nem Kilönbözik szignifikänsan,hosszanti iränybanpedig a v6kony csikok nagyobb pärhuzamos elaszticitästmutatnak.A csillagok az egyfaktorosANOVAteszttel kapott szignifikanciät(p < 0,05)jelölik.
Diszkusszi6
mennyis6gbeli eltdrdsek nem magyardzzäk az alapvetd mechanikai paramdterekbenmegfigyelhetd kü1önbs6geket. A mäsik jelentd's szövettani különbsÖg,melyre az öszlelt mechanikai elt6.r6seketmegpröbälhatjuk vis szavezetni, a si -
Az agyi aneurizmäkfaläbana szakftäsiszilärdsägmindkdt iränyban(hosszanti 6skörkörös)kisebb,mint a kontroll ut6riafaI6.A soros6s pärhuzamoselaszticitäs,valaminta (20, 2I). viszkozitäsiegyütthatdszintdncsökken(4, 5.,6. äbra). maizom-elemek eltftndse az anetrizmazsäk faläböl jOn Iöt- Kadaver erekben a megmaradd simaizom-funkcid minimäFeltehet( hogy az aneurizmavastagfalü kepletkönt parare el6ször,6sa v6konyrdszk6sd'bb, a fal elv6konyodäsävalIis, ez€rt vizsgälatainkbana kontroll erek mechanikai nem meghatärozd szemdtereiben a simaizom t6nus iätszik alakulki (12, 13, 19). Eredm6nyeinkalapjän megdllapithanagysägnolküli rugalmassäga egy repet. A tdnus simaizom mechanikait6, hogy azüjonnankialakultaneurizmaszövet (22), ez6rt lag többszempontböl kevösbÖ mint ellenä116, a szü16art6ria. renddel kisebb a passziv rostdllomdnyhoz kdpest A szövettanielvältozäsokhätterem6g ttsztfnattan.Ügy esetünkbenez elhanyagolhatö.Feltdtelezhet1,hogy a folyaj trinik, hogy az aneurizmnszövet több kollagönttartalmaz, matos falfeszüldssel ärd ällapotokban a simaizom-sejteknek reorganizä16€s rendez5 szerepevan a egy ällandd iellegü mint a sztilf artöria (20, 2I), azonbanaz ilyen kollag6n-
6
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyarn2. szärn, 199712.
A HUMANAGYI
d
d
c.t -r
I
a)
9.0
'\ €
ü s.o
'E
:l äo q)
8.0
E 8.0
7.0
h Ei
?, ,^v
q
.€! N
.ctl
6.0
ä
x d äo
6.0
xN
5.0
50
100 150 200 megnyüläs(7o)
250
s s.0
50
100 150 200 megnyüläs(7o)
250
i\
d
€ E vl
€a
sl s.o
9.0
>a !l
E
€
ql
öo ru
8.0
9 8.0
7.0
'3. zn q,
q \6 N
.6t
.E 6.0
6.0
.:( N a
ät)
5.0
'j( N o
'r 50
100 150 200 megnyriläs(7a)
250
OD
5.0
hmszanti vastaq hmszanti vdkonv
50
100 150 200 (Vo) megnytd^lfls
250
5. äbra. Viszkozitäsiegyütthat6a megnyriläsfüggv6ny6benaneurizmacsikok6s kontroll art6riäkeset6n.A kontroll csikok nem különböznekszignifikänsan,mindk6t iränyban kisebb a vastag csikok viszkozitäsiegyütthatdjaa kontrollhoz viszonyitva,hosszanti iränyban a v6kony csikok viszkozitäsiegyütthat6janagyobb, körkörös iränyban pedig a v6kony 6s a vastag csikok viszkozitäsiegyütthat6ianem különbözik. A csillagok az egyfaktorosANOVAteszttel kapott szignilakanciät(p < 0,05)ielölik. kollagdnrostokra.Ez megmagyatdzn| azt,hogy az aneurizmaszövetmennyis'gileg tt)bb, de mechanikailag gyengöbb kollagön rostot tartalmaz, mint az egöszsögesartöria. Az agyi aneurizmdk ruptriräjähoz vezet1 folyamat a zsäk jär együtt (3). E rdgi megfigyeldsfalänakelvdkonyodäsäval hez addddana fal anyagänakmechanikai tulajdonsägaiban j ellegzeteselvältozäsokattapasztaltunk:hosszanti ir dnyban egy kompenzatorikusnövekeddsvolt a szakitdsi szildrdsdgban, a pfuhtzamos 6s a soros elasztikusmodulusban6s a viszkozitäsiegyütthatöban.Körkörös irdnyban nem ldthatök (4.,5.,6. 6bra). Ebbenaz iräryehhezhasonlö elvdltozdsok ban lellegzetesa fal elv6konyodäsävalpiirhuzamosana maximälis megnyüläs6rtdk csökken6se(3. Sbra). Valdszinti, hogy az agyi aneurizmäkruptfräjdnak - ami ältaläbaraz el-
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyatn 2. szärn, 199712.
vdkonyodottfalr6szen,leginkäbb az apexkörül törtdnik (1. 6bra) - a körkörös iränyban meggyengült roststruktüra eldgtelenmechanikaiellenälläsaaz oka. Eredmönyeinklätszdlagellentmondanak Roach ös mtsaL eredmdnyeinek(3), akik alacsony megnyiläsnäl csökkent elaszticitäst talältak az aneurizma faläban a szü16 ut6riäkhoz viszonyftva,azonbanaz d modelljük, terbeli szimmetri6t fe\tltelezve, figyelmen kfvül hagyta az aneurizmäkban megfigyelhetd'falvastagsägbelielt6r6seket,ami pedig jellegzetes tul ajd onsäga az anetr izmazsäkoknak. A szaKtäsiszilärdsäg€rt€keSteignerös rntsai.szerint(6) kapott adais hasonld az ältalunk agyi aneurizmazsäkokon tokhoz (20-30 x 106 dyn/cm2 szerintük, ös 5-15 x 106 dynlcn{ az ältalunk mert adat, 3. 6bra). Egy kdsö'bbimun-
DR.TÖTHM. ESMTSAI, y.
l.oo3r..l!t.
F'rqu.t.d:
'033
o o
a
y
=
lr
+.OO2,
4.5
R-rqurr.d:.e43
7.äbra (felülr6llefel6:a, b, c, d). a, Lineärisregresszi6 log pärhuzamoselasztikus modulus(Ep)6s log soros elasäikus modulus(Es) között 0,10-0,20megnyriläs-6tt6kekn6l.Különbözd tipusü csikok 6rt6keinekösszehasonlitäsasorän. b. Lineäris regresszi6 log visz kozitäsi együtthat6 (q) 6s log soros elasztikus modulus (E") között 0,10-0,2omegnyüläs-6d6kekn6l.Különbö26 tipusri csikok 6rt6keinekösszehasonlitäsasorän. c. Lineärisregresszi6 log pärhuzamoselasztikus modulus (Ep)6s log soros elasztikusmodulus (Es) között hosszantivastag aneurizmacsikokon. Különbö26m egnyüläs-6rt6kek összehasonlitäsasorän. d. Lineäris regresszidlog viszkozitäsi együtthatö(rl) 6s log soros elasztikusmodulus (Es) között hosszantivastag aneurizmacsikokon. Különbö26megnyüläs-6rt6kek összehasonlitäsasorän.
B
käiukban (6) a ,,szövetimegfolyäsra" (yield) 6s a megfolyäskor 6szlelt megnyriläsrais hasonld ört6keketkaptak az ältalunk mdrt maximälis feszültsdg- 6s megnyüläs-6rtÖkekhez. Az agyalapi art6ri6kat hosszanti irdnyba megnyüjtva a megfolyäs-drtdknäluk 10,6 + 1,3 x 10o dynlcm" volt, ez nregfelel az ältalunk az Nteria cerebri media csikokon hosszan^tiiränyban mdrt adatnak, ami 23,5 + 3,8 x 106 dyn/cm'. Az anetrizmaszövetetk€t r 6szre osztottäk,,n y akra,, 6s ,,fundusra",ahol a folyäsi feszültsdg€rt€k6t I2,7 t 4,9 x 106 dyilcr& rrl6lt6k, ami nälunk 5,0 + 2,6 x 105 az ältalrrnkmert madynlcm" volt. Az aneurizmaszövetben x 10o dyn/cm', 6s tartomäny 5-15 feszültsög-6rtek ximälis ezenbelül a hosszantivdkony csftok szakitäsiszilärdsägaa legnagyobb.Az ältaluk publikält megfolyäskordszleltmegnyriläs-drt6kekhosszantiiränyban nyüj tott agyalapi artÖriäknäl 0,34 + 0,10, az aneurizmazsäknyaki r6sz6n€l0,5'7t 0,39,6s az aneurizmazsäkfundusänäl0,07 t 0,15, amely Örtdkek nem különböznek ielentdsen a 3. äbrän feltüntetett m6r6si adatoktdl. Ezeken az adatokon tülmenöen a mi mÖrdseink igazoltdk, hogy ielentds különbsdgek öszlelhetö'kaz anertizmazsdk vastag 6s v6kony fahi rdszeinek mechanikai illetve attdl fliggden, hogy a mechanikai tulajdonsägaiban, param6tereketmilyen iränyban m6rjük. Egyik drdekes megfigyel6sünk az, hogy az aneurizmaszövet 6s kontroll erek soros 6s pärhuzamoselaszticitäsa, valamint viszkoelasztikus modulusa azonos tendenciäval vältozik. Az aneurizmacsfttipusätdl 6s a megnyüläsm6rt6k6t61függetlenüla soros 6s a pärhuzamosmodulusoklogaritmusa lineäris regresszi6tmutat, a.hola meredeksdgmegközelftdleg7, ös az y tengely metszdspontiaaz esetektöbbsdg6bena 0,14-0,8 tartomänybanvan. Hasonld regressziös 6szleltünka soroselaszticitäsÖsa viszkozitäsi összefüggöst együtthatdközött, ahol a meredeks6gszintdn 1 közel6.ben, az y tengelymetszöspontiapedig 0,6-1,6 tartomänybanvan (l-6.t6bl6zat,7.6bra).Ez azt jelenti, hogy a härom alapvetd mechanikai paramöter közötti kapcsolat a következd egyenlettelirhat6 Ie: Es=k1 xEp=k2xTl, ahol kr = 1,4-6,3,6s k2 = 4-40, amennyibenEs, Eo 6s t1 CGS egysdgekbenvan megadva. Val6szinf, hogy a fenti egyenlet az &köt1szövet mecharikai feldpit6sdnek egy ediria le. Az egyik lehetddig mdg nem ismert összefügg6s6t pärhuzamos elaszticitäsugyanazon hogy a 6s a soros s€gaz, kollag6n rostpopuläcidsegftsdgdvelvaldsul meg, amelyekb61egyeskollag6nrostok szerepea soroselaszticitäs,a mand6kr6sz6 a pärhuzamoselaszticitäs, 6s adott kollagön rostok felvciltva töltik be a soros ös pdrhuzarnos elaszticitds szerepöt. A viszkozus ellendlldst valöszimileg a kollagdn rostokhoz kötddd mukopoliszaharidokbiztositiäk sztochiometrikus m6don (23). A nyüjtäs sorän a mechanikai paramöterekoly mddon vältoznak,hogy több kollag6nrost,vagy elszakadäsukkövetkezt6benkevesebb szämü kollag6nrost kerül bevonäsraan6lkü1,hogy a közöttük fennälld mechani-
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyarn2. szärn, 199712.
A HUMÄNAGYI
nem läthatok. 8. äbra.Aneurizmacsikokmikroszk6posk6pe.A csikokbansimaizom-elemek tartalmaz. elemeket seites 6s többnyire homog6n a. A v6kony aneurizmacsik fest6s)' a mediäban(M)f ib16zisläthat6(Hematorylin-eosin Az intimäban(t) hyaiindegeneräci6, ä. A v6konycsikokbana sötltre festddötthyalinaz intimäban(l), az elasztikuselemek(ET)mediäban(M) talälhat6k.(Alcian-k6kfest6sa glycosaminoglycanokkimutatäsära)' c. A vastag csikok f6leg hyalint 6s kollag6nrostokattartalmaznak Giesonfest6s).Az intima(l) - media(M) hatäränn6häny (Resorcin-fuschin-van elasztikusfragmentum(E'f)f igyelhet6meg. Ügy tünik, hogy a härort kctikapcsolatjetlege rnegvdl,toznct alapvetdmechanikaiparam€terközötti kapcsolatotnem belblyäsolia az aneurizmaszövetkialakuläsa.Ez6rt nem val6bekövetkez1v'ilszinri,hogy a mechanikaiparamdterekhen tozäsokatmaguknaka mechtuikai egysdgekreka vältoziistr okoznd(a kollagdnrostok tfpusa),valöszinribba soro'sunös p rirhuzctmo san csato It egysög ek (ko| Iag önr ostrtk ) szdnttb an, kvuntitativ v(iltozds Az crszövetiszerkezetbenbekövetkez.d trgyi aneurizmazs6kokkialakuläsätaz irodalomban tÖbbek az art6riafalbangenetikaialaponkialakul6, u III. tiprtstikol' lagönrostokmindsdgdben6s nennyisdgdben bekövetkez1 magyarizz'äk(8, 16, 11,24,25,26,27). Mäsok v6ltoz6ssal az ilyen iellegü felt6telezdseketnem tartiirk megaläpozottsem tämasztnak (28). A fentiek alapiäna mi eredn.r6nyeink jäk alä ezekel a ndzeteket. Az irodalombanfellelhetdäramlirsitedriäk trz aneurizulazsäkokkialakuläsänakmeginduläs6€tt az endotheliumt'elületönlokälisanmegnövekv6nyir6et6t tartiäk f'eleldsnek(18, örÖklÖtt(7, 8, 9) 29).EzenL'wül a betegsdgkialakr-rläsäban (7, 10, 11), szisztdmäs(14, 15), vagy Iokälis vagy szerzetL jdtszhatszerepet.Az attettrizma (8, 12, 13) 6rfalgyengesög
Erbetegs6gekoIV. 6vfirlyanr 2. szänr, 199712.
faläbanhemodinamikaierdk hatltsära6breddmechanikaif'es z ü l t s 6 g epke d i gt o v ä b bt ä g f t j ä ka z s 6 k o t( 1 , 2 , 4 , 6 ) . A f o iyamatosanielenldvd, növekvd m6rt6kri tägit6 erdk hatäsirnem tud ldpdsttarlanl, val az ir.jgranul6ci6sszövetkdpzddds a fal elvdkonyodik (4, 6). Vizsgiilataink ezeknekaz elk6'pilletve tisztäzäsfthoz zel6seknek a toväbb1'eilesztds6hez, ridatokat. szolgältatnak Össz.efog Ialvu er edmönyei nket, nrcg dll ctp it hutj uk " i. Az elvdkonyod6stdlmentes, vastagabbliihi aneurizmardsznekmechanikaiparamdtereikisebbek,Összehasonlitvrr a kontroll agyi artdriässzövettel(a szakitäsiszilardsäg, valamint a sz6mitottsoros,pärhuzamosmodulus ds viszkozitäsi cgyütthatdis kisebb). 2. Az elvökonyoddssalpärhuzamosanfeltehetö1ega szövetek sa.jätospolarizäci6ja niegy v6gbe. Mig hosszanti irirnybana szakftiisiszilärdsägban(6s az egy6b mechanikai egy kompenzatorikusnövekeddsiött l6tre, param6terekben) addig körkörös irAnybanä szövetekmaximälis nyüjthatÖsäga kisebb negnyr'tlltsifbknäl äll be, ami trz trneurizmarupturhjät eredmduyezheti.
9
DR. TÖTHM. ESMTSAI.
log Es vs log Ep megnyüläs
n
0-10
61
o,972
o,253
10-20
88
1,003
20-30
IO
30-40
log Es vs log eta
p
megnyüläs
n
o,942
0,0001
0-10
61
1,O37
1,424
0,981
0,0001
0 , 15 1
u,Ybb
0,0001
10-20
89
1, 0 1 5
1,624
0,988
0,0001
1,122
0,625
0,967
0,0001
20-30
77
1,O21
1,568
0,993
0,0001
78
1,112
0,587
0,966
0,0001
30-40
78
1,048
40-50
70
1,049
o,281
0,968
0,0001
40-50
50-60
44
1,008
0,082
0,969
0,0001
50-60
60-70
ol
1,095
o,621
o,944
0,0001
70-80
z3
1, 1 7 1
1,103
0,902
80-90
18
0,984
0,065
90- 100
17
o,924
100-110 110-120
m
o
I
b
p
0,988
0,0001
t,oo2
1, 6 1 4
0,988
0,0001
44
1,O22
1,529
0,992
0,0001
60-70
öz
1,085
1,068
o,977
0,0001
0,0001
70-80
zo
t. toc
0,576
o,924
0,0001
0,786
0,0001
80-90
18
0,997
1,627
0,961
0,0001
U,JJO
0,849
0,0001
90-100
0,948
1,829
0,931
0,0001
0,813
n oo7
0,634
0 , 12 6 3
100-110
0,822
2,602
0,794
0,0331
1,064
1,176
0,881
0,0481
7
5
1 , 11 0
0,753
0,789
o,1124
11 0 - 1 2 0
120-130
4
1,479
z,Ivo
0,986
0,0137
120-130
4
1, 3 1 5
o,170
0,984
0,0160
130-140
b
o,478
2,830
o,172
o,7447
130-140
6
u,otc
3,776
o,414
o,4147
1. täbläzat. Log E" 6s log Ep közötti kapcsolat különbö26 megnyütäs-6rt6kek eset6n. Különbö26 tipusri csikok adatait összevonva. Jelmagyaräza t az / -6, tdbläzato khoz: Ee: soros modulus (dyn/cm2), Eo: pärhuzamos modulus (dyn/cm2), eta: viszkozitäsi együtthat6 (dyn sec/cm2;, n: m6r6sek szäma, m: lineäris regressziris görbe meredeks6ge, b: y tengely metsz6spontja a lineäris regressziris görb6n, r: korreläci6s hänyados, p: a korreläciris hänyados szignifikancia szintje.
3. AzLtapasztaltuk,hogy a soros6s a pärhuzamosmodulusok, valamint a viszkozitäsi együtthatdközött szigorü lineäris összefügg6svan. Kapcsolatuk kifelezhetd egy egyszeni lineiärisegyenlettel,melynek param6tereicsak enyhe eltdr6.seket mutatnak a különbö26 tfpusri csfkok esetdben (artdriäs 6s aneurizmäs),6s a különbözd megnyriläsdrtdk esetön.Ez az egyenletvalöszinülegaz drkötdszövetfunkcionälisszervezdddsönek egy eddig m6g fel nem tiirt jellegzetess6götir.iaIe. Vizsgälatainkszerint feltdtelezhetd' tehät,h ogy az art€ria_ fäl viszkoelasztikustulajdons6gaiaz aneurizmazsdkkialakuläsäval 6s az aneurizmazs6.kfälänak elvdkonyodAsäval pärhuzamosanjelentdsen megvältoznak.Az agyi aneurizmazsäkfalänakrugalmasviselkeddseregionälisan6s sztdrikusaninhomogdn.Ezeket a tdnyeketaz aneurizmakialaku_ läsäval 6s ruptriräjävalkapcsolatostovdbbi vizsgälatoknak figyelembekell venniük.
l0
2.täbläzat.Log Es 6s log eta közöttikapcsolat különbö26megnyüläs-6rt6kekeset6n. Különbö26tipusri csikok adatait összevonva.
log Ep vs log eta meg-
n
nyüläs
m
D
f
p
0-10
ol
0,962
1,797
0,923
0,0001
10-20
88
0,956
1,829
0,966
0,0001
20-30
77
0,875
2,362
0,976
0,0001
30-40
78
n 01Ä
2,095
r} 001
0,0001
40-50
70
0,926
Z,UOO
0,991
0,0001
50-60
44
0,973
Itt tz
0,982
0,0001
n oor
0,0001
60-70
JI
o,942
1 q,Ro
70-80
25
0,920
2,136
0,977
0,0001
80-90
18
0,733
3,298
0,884
0,0001
90-100
17
0,912
2,165
n 07(
0,0001
100-110
7
o,782
2,933
0,969
0,0003
o,837
2,596
0,975
0,0046
11 0 - 1 2 0 120-130
4
0,884
2,265
0,992
0,0076
130-140
o
0,514
4,492
0,962
0,0021
3.Iäbläzal. Log Ep6s log eta közötti kapcsolat különbö26megnyütäs-6rt6kekeset6n. Különbözdtipustl csikok adatait összevonva.
Etbetegs6gek,IV. 6vfolyam 2. szälr, 199712.
A HUMÄNAGYI Irodalom log Es vs log Ep m
b
r
p
128
1,096
0,583
o,a27
0,0001
media
103
1,142
0,786
0,851
0,0001
h. vastag
74
1,000
0,062
0,971
0,0001
h. v6kony
101
1,096
o,552
0,920
0,0001
k. vastag
115
1,033
0,138
0,976
0,0001
k. v6kony
25
1,O82
0,456
0,941
0,0001
n
basilaris
4.Iäbläzal. Log Es 6s log Epkapcsolatakülönbözd tipusti csikok eset6n.Különbö26 megnyüläs-6rt6kekadatait összevonva. log Es vs log eta m
n
D
p
f
tol
1,043
1,364
o,922
0,0001
media
103
1.152
1,334
0,950
0,0001
h. vastag
74
1,009
I
n ooa
0,0001
h v6kony
102
1,073
1, 1 8 9
0,960
0,0001
k. vastag
116
1,033
1,454
0,987
0,0001
k. v6kony
24
1,038
1,371
0,988
0,0001
basilaris
AOO
5. täbläzat.Log E" 6s log eta kapcsolatakülönbö26 tipusri csikok eset6n.Különbözd megnyriläs-6tt6kekadataitösszevonva. log Ep vs log eta n
m
b
r
p
basilaris
129
0,826
2,764
0,932
0,0001
media
103
0,790
2,983
0,958
0,0001
h. vastag
74
0,960
1,835
o,974
0,0001
h. v6kony
101
0,889
2,313
0,955
0,0001
k. vastag
117
0,967
1,764
0,961
0,0001
24
n aÄo
2,458
0,976
0,0001
k. v6kony
6. täbläzat.Log Ep6s log eta kapcsolatakülönbö26 tipusti csikok eset6n.Különbö26 megnyüläs-6rt6kekadatait összevonva.
Käszünetnyilvänitäs A kfs6rleteket azETT
297-93 p6,ly'äzat tämogtitta.
A szerzIk köszönetüket fejezik ki a Semmelweis Orvos-
a tudomänyiEgyetemIgazsägügyiOrvostaniIntdzetdnek Köszönjüktobiztos(täsä6rt. kontrollkisörletekanyagänak v6bb'6Murdnyi lldikönak,Mau,rerAgnesnek,HanköMöni' kdnak,FdbidnJudilnak,KovdcsHainalkdnak,SzaböJuditvalamint nak ös SzilyIldikönaka k(s6rletekki6rt6kel6sdtren, val6 6rt6kesközrenr'rköd6s6t. a k6ziraLelökeszitesöben
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyanr 2. szäm,
G. J., Ma.ssoud,7.,Valentino.D. J., Duckwiler, G., l. Ha.demenos, Vinueltt, F..' A nonlinear mathematical moclel for the development anclruptue of intracranial saccular aneurysms.Neurol. Res.,16: 376-384(1994). G. J.: Neuroangiographicassesmentof aneurysm 2. Ha.derneno,s, on a non-linear biomatstability and impending rupture ba,secl hematicalmodel. Neurol. Res.,17: 113-ll9 (1995). 3. Scott,5.,Ferguson, G. G., Roctch,M. rR..'Comparisonof the elastic properties of human intraclanial arteries and aneurysms. Can. J. Physiol. Pharmacol.,50:328-332.(1972). R., Reulen.1L J.: Growth of aneurysmscan 4. SteigerH. J., Aa.sl.id, be understooclas passive yiekl to blooclpressure.Acta Neurochir. (Wien), 100: 74-78.(1989) 5. Naka.tani, H., Hashilnoto, N., Kang. Y., Yamazoe,N., Kikttchi H., Yamaguchi, 5., Niimi, 1L: Cerebral blood flow patterns at major vesselbif'urcationsanclaneurysmsin raLs.J Neurosurg. '74: 258-262(1991). 6. Steiger H. J Pathophysiology of development ancl rupture of cereblal aneurysms.Acta Neurochir. (Wien) (Suppl. 48.): 1-57 (1990). 7. Dobrin. P. 8., Aidja.r S. Pathophysiologyof arterial aneurysms. Alch. Mal. Coeur.,84(3):567-62.(1991)' 8. Hegedä,rK: Some observationson reticular fibers in the media of the major cerebral arteries. A comparative stucly of patients without vascular cliseaseancl those with rupturecl berry aneurysms.Surg.Neurol.,22(3): 301-f01. (1984). 9. Pope, F. M.: Type Itr. collagen mutations ancl cerebral aneurysms.Stroke, 20(10): 1432-7433.(1989). 70. Gao Y. 2., van Al.phen1L Ä : Pathogenesisand histopathology of saccularaneurysms(review). Neurol Res l2(4): 249-255. ( 1990). 11. Ro,r,riri.5., lnfgren. "L; Vascular dimensions of the cerebral arteries follow the principle of minimum work. Stroke, 24(3): 371-377.(1993). 72. JrLin,K. K..' Mechanism of rupture of intracranial saccular aneurysms.Surgery,54: 347-350.(1963). 13. Yong-Zhong.G., van Alphen l/. A.: Pathogenesisauclhistopathology of saccularaneurysms:review of the literature.Neurol. Res.,12: 249-255.(1990). 14. Töttt M., Nüdn.ryG. L, Nytirl L. Kerönyi T.' Monos E: Agyi aneurizmäs betegek intra- 6s extracranialis art6ri6inak biomeErbetegsigek3:1-7.(1996). chanikaitulaiclonsägai. 15. Töttr M.. Näda,syG L., Nytiry 1., Kerönfi 7.. Monos E.; Biomechanicalpropertiesof intra- and extracranialarteriesfiom cerebralaneurysmaticanclcontrol subjects.Neurosurg.,(submitted) 76. Osterga.a.rdJ. R.; Risk factors in intracranial saccular aneurysms. Aspects on the formation ancl rupture of aneurysms, ancldevelopmentof cerebralvasospasm.Acta Neurol. Scanc'l', 8 0 ( 2 ) :9 1 - 9 8 .( 1 9 8 9 ) . H.. Relationshipsbetween the biomechanicalproper77. Oxl.und.. ties, composition anclmoleculal structureof connectivetissues. ConnectTissue Res 15(1-2): 65-'72.(1986). 78. Orosz M.. Molndrka. G., Ndda.syG. L., Töth M.' Monos E.: Viscoelasticbehavior of vascular wall clescribedby generalizeclquasilinealMaxwell models (In preparation) 19. CrontptonM. Ä.: The pathogenesisof cerebralaneurysms.Brain. 89: 787-814.(1966). 20. StehbensW. E : Ultrastructureof aneurysms.Arch. Neurrol. (Chicago)32:'789-807 (1975). 21. Suzuki. J., Ohala. H.. Clinicopathological study of cerebral aneurysms,T Neurosurg.,48: 505-514.(1978).
DR.TOTHM. ESMTSAI. 22 Fung, L C. ' Biomechanics. Mechanical properties of living tissues.SprlngerVerlag, New York (1981). 23. Httut Ä. C.: The efTects of orientation and location on the stlengthof dorsal rat skin in high ancllow speedtensilefailure experiments. J. Biomech.Eng, 111(2):136-140.(1989). 24. Dobrin. P. 8., Baker. W. H., Gl.ey, I4z.C.; Elastolytic anclcollagenolytic studies of arteries. Implications for the properties of aneurysms. Arch. Surg. 119(4):405-409.(1984) 25 Kirn, C., Cervo,s-Navarro.I.. Kihtchi, H.. Hn.slzirnoto.N., Ha.zama, F.: Dechanges in the internal elastic lamina relating to the development of saccular cerebral aneurysms in rats Acta Neurochir. (Wien), 121(1-2):76-81. (1993). 26. Kim C., Cervos-Navarro J.. Patzol.d C., Tokuriki Y.. Takebe Y., Hori K.: In vivo stucly of flow pattern at human caroticl bifurcation with regard to aneurysmdevelopment.Acta Neurochir. (Wien), 115(3-4): lr2-117 . (1992). 27. Ostergaatd, J. R.. Oxlund, 1L: Collagen type Itr cleficiency in patientswith rupture of intracranialsaccularaneurysms.J Neurosrlrg.61(5): 690-696 (1987). 28. Stehbens,W Z.r Etiology of intracranialberry aneurysms J. Neurosurg.7O(6): 823-831. (l 989). 29. Hud.etzA. G.. Monos E A viscoelasticmoclelof mechanically induced ancl spontaneouscontlactions of vascular smooth muscle. Acta Physiol. Hung , 65(2): 109-123.(1985). 30. Findley, W. N., La| J. 5., Ontuun. K..' Creep anclrelaxationof nonlinearviscoelasticmaterials with an introcluctionto linear viscoelaslicity.Amsterdam,North-Holland Publ. Co. (1976). 31 Monos 8., Sz(ics8..' Vascular biomechanicalf'actorsin regulation of arterialhemodinamics:computermoclels Acta Physiol Hung, 79: 3-22. (1992). 32. Monos E.: Az 6rfal biomechanikrija.Medicina, Bp. (1986).
Et ErxE, ,l '6(l)+-.r6(/,1=gxLttnn ahol:
Eldkisdrleteink szerint mind a normdlis agyi art6rir4k fala, mind az aneurizmacsikok olyan mecl-ranikaiviselked6st tanrisitanak az id6 függv6ny6ben, ami modellezhetd egy viszkdzus, valamint egy vele sorosan 6s pärhuzamosankapcsolt elasztikus modulussal. A csft ok hosszdnakszakaszos,l6pcsdszerf nyüj täsa sorSn stressz relaxäci6s görb6ket regisztr6ltunk, amely a Standard Solid (Voigt-Kelvin) modell segitsdgdvelj6l szimuIlalhatö (22,29), 6s egy differenciiilegyenlettel leirhatd (30). A Standard Solid modell egy viszk6zus (q), valamint egy sorosan (E") 6s egy pärhuzamosan (Qr) kapcsolt elasztikus elemb6l 611.A modell segits6g6velvizsgälhat6 a küszris6s afe-
n). E., -
6(t)=exEp+eE,sxe
IA2]
n "
A param6terekmeghatärozä's6hoz a következd görbeillesztdses m6dszert alkalmaztuk. Az ln(o(t)) függv6ny megoldäsät a Taylor-sorozatfria Ie: F-z ln (c(t)) = ln(e x (Ep + E)) - _--)! x t " l 1 x \ I 1 p^+ t ' s )
I
ElxEp
-
111 x \Lp t L.r)
r f
)
tA3l
+...
A sorozat els6'härom tagjät v6ve egy parabolit kapunk, amely a következ6 k6plettel irhat6 le: a.o + ctj t + az P, ahol E'2 \x(Eo+Er)'
lA4l Az egyenletrendszert megoldva a hi{r'om viszkoelasztikus modulus közvetlenül megl.ratär'ozhatd :
-rF,Y- = -
^aO /-azxe
tx(2a2+a?) 1aO
D _
D,f
aixe-"
-
ex(Zaz+a.i) h=
p
tAll
o: feszültsdg, e: relativ megnyüI6s(1-10)/10 A differenciälegyenlet megold6sa adja a stresszlelaxäcids függvdnyt, amelyb6l meghatärozhat6 a h6lom modulus (E,, Ep,
ao = In(e x (Eo + 8.,))' a t =
Appendix
3aO a r- x e
t'ast
ex(2uz+ui''
E'
n A-1.äbra.Standardsolid (Voight-Kelvin) modell,ahol Es:sotos elasäikus modulus(dynes/cm2), Ep:pärhuzamoselasztikusmodulus(dynes/cm2), n: viszkozitäsiegyütthat6(dynes x seo/cm2).
l2
szültsögre la xüciri ielens6ge. A stresszrelaxdciösgörb6ket a csikok hosszänak l6p6senk6nti gyors megnyrijtäsa kapcsän regiszhältuk, igy feltlteleztük, hogy az egy nyiitds alatti relativ megnyül6s mdrtdke nem függött az id6t6l de/dt=0. A modellt leir6 differencidlesvenlet a következ6:
A parabola-regresszidvalkapott ao, a1, €s a2 param6terek segitsdg6velminden egyes megnyüjtdsra a kivänt viszkoelasztikus modulusokat meg lehet hatärozni. A szämitäshoz a MAPLEV 6s MATLAB pl'ogramokat hasznältuk. A sziimitott stresszrelaxdcids görb6k.j6l illeszkedtek a kis6rletek sordn regisztrält görb6kre (2. 6bra), az elasztikus modulus 6rt6kek pedig nagysägrendileg megeg y eztek a koräbbizrtribankülönbözd erek faldra kapott eredm6nyekkel (11 ,31,32).
Dr. Töth Märia Sernnrcl,weis OTE Klinikai Kisörleti Kutatö IL sz.ElettaniInt|zet 1082Budapest,Üll6i tit 78/a.
Erbetegs6gek,IV. 6vfrrlyam2. szäm,L997t2-
LEGYEN NYÄN VAGY rEl
viselhetö. mindenkor harisnyanadräg kompressziös A r*md*ver*u nedvess6get amelynek harisnyanadrä9, olyankompressziös azegyetlen A mediu*rn'o yozzaazizzadäst. megakadäl tököletesen lyozöklimarendszere szabä szinek. l. 6sll.,aktuälis osztälyok: Kompressziös frhatÖk, OEPtämogatässal! vdnyre termökek tartozö osztälyba A ll.kompressziös
Forgalmazö: ü rt 1 i ' S A L UK Sf t . 1 1 1B7u d a p e sDto, m b 6 v ä Fax:204-3851 204-3938 204-3847, Tel.:204-3846,
r6szletes termdkismertet6t küldjenek szämomra K6rem, N6v: C[m: Telefon:
AL fel Körem, keressenek
CSÄK BÄTRANT
FM Y D E T O N' tolperizon
&EÄ\t -
a6t
.r#'*\
50mg,150mgdrazs6, inj.
Centrälis tämadäspontü izomrclaxäns, melyazagyk6rgi funkciökat nembefolyäsolja, Fokozzaa perif6riäsv6räramläst,oldjaaz 6rgörcsöket. Javallatok:
i'd
1.0tganikus newokiglai megbeteged6sek következt6ben l6trejött izomhipertönia 2.Mozgässzerv i megbeteged6sek 3. Rehabilitäciö 4. Pefi6riäskefingösinegbetegedäsek
/Ea
A MYDETON teräpiael6nyei:
iff
. szelektiv hatäsü, nemcsökkenti azagyk6rgi funkciökat I alkalmazäsäval csökkenthetö a szüks6ges nem-szteroid gyulladäscsökkentök dözisa a n,ncsvese6smäjkärositö hatäsa, nembefolyäsolja a vö*öpet jämia nemkellrendszeres . a betegnek laboratöiuni ellenözösre jöl kombinälhatö . nincsinterakciö, egyöb köszitmönyekkel järmüvet c alkalnazänalattis vezethet . a mozgäskoordinäciöt teräpiäs adagokban nenbefolyäsolja c nempotenciroza azalkohol hatäsät o szilesteräpiäs säv(150-450 mg/nap ) Bövebb informäci66rt, k6rjük, olvassa elazalkalmazäsi elöiräst!
RrcHrERGEoeoN nr. Orvoslätogat6 Häl6zal: 431-4010 OrvostudomänyiF6osztäly:431-5780
WSZLÄTFÄTDALOffi DONALGIN'
250mgacidum niflumicum kapszulänk6nt gyulladäscsökkentö Nemszter0id 6sfäjdalomcsillapitö
Indikäciok: c Mozgässzerui megbetegeddsek o Sportsörül*sek dstörisek c f ggäszati 6sfül-on-gögöszeti kismütöfek utän c Altalänos posztoperativ 6skiegdszitö teräpiakdnt daganatos fäjdalom csillapftäsära isalkalmazhatö, o Felületes thromhophlebitisek c N6gyogyäszat: - m6hkörnydki (pl.: fäldalmak terhess6gmegszakitäs premenstruäciös, utäni, stb.), - akut-krönikus gyulladäsos kismedencei folyamatok. - Alkalmzäsa javul. utän azIUD tolerancia Bövebb informäciö6rt, k6rjük, olvassa elazalkalmazäsi elöiräst!
BETEGSEGEI ARTERIAK
Intraoper ativ carotis interna stent irnplantatio videoangio szk6pi6s kontroll rnellett DR. KOLLAR LAJOS,DR. KASZA CABOR, DR. ROZSOSISTVÄN. DR. MENYHEI cÄeon. DR. SZABOMÄRTI, DR. HORVÄTUtfusZro
összppocllrÄs invaziv seb6szeti tär'ekv6sek jellemzik a jeaz len szakmai fejl6d6s6t. Lz 6r'seb6szeti gyakorlatban hevezeüvegszäloptikäs endoszk6pos videorendszerek älral alt6se jelerrtett ättiirdst. Lz inrvaziv radiolrigusok
A minimal
stent implantär:i6
kalmazott
napjainkban
rutin
A. szerz(nr. a POTE Seb6szeti Tansz6k6n 1995 szepcarotis stent imptembere 6ta vdgeznek intraoperativ thrombendarterier:tomiäjät vet6en k6t indikäci(tval v6cezlnek r:arotis intema
kösterlt
A carotis interna
amikor
Minimal irrvasive interventions reptesent improvement is already a routine in surgery. Stent implantation of glass fibre optir: viUse procedure firr radiologistes. deo system is the recerrt inrprovement in vascular surgery.
Intraoperative
artery is perfrrrmed of Surgely
implantär:i6t: l.
uÄnta szABd M. D., I'AszL6 HoRvÄTH M. D.
eljär'äs-
nak szämit.
lantäci6t. A r:arotis bifurkär:i6
Intraoperative stent implantation of the internal r:arotid arlery? contlolled rvith video angioscopy LAJOS KOLLÄR M. D.O GÄBOR KASZA M' D', I S T V Ä N R O Z S O SM . D . , G Ä B O R M E N Y H E I M . D . ,
a koponyaalapig
hosszri szakaszü stenosisä'nält hriLz6d6 szükület miatt a pre-
paräläs 6s kirekeszt6s r:sak nehezen, sziivridrn6ny-vebalszdllyel v6gez|r^et6 el - ez esetben az intraopelariv londilat6r:i6 stent behelyezdssel biztrursägosabb megol-
There
of POTE
of the internal
carotid
by the authors at the Department sinr:e september 1995.
are lwtl indications
ter thlombendarterer:tomy
frrr stenl implantation of carotid
bifur'r:ation,
afas
follows: l. In r:ase of long stenosis in the vicirriry of cranial hase, due to lhe high risk of surgir:al negotiation and clamping.
däs. 2. Blizonytalan intima l6pcs6 visszamaradäsa eset6n c6ljäb61. Az elmrilt 15 h6nap alatt l7 esetben v6geztek stent implantäci6t. 12 esetben a hosszri szrikület indicatifiäval, 3 esetben intinra fixäläs c6ljäbril, k6t alkalommal az irrtima fix6läsa
stenosis 6s kinking együttes korrekr:i6ja r:6ljäb61. Ä, szerz(ft, v6lem6nye szerint a m6dszer gyerrs, biztrrnsägos, a r:arotis mät6tek t6. A videoangioszk6pia
|1-2oVa-äban
alkalmazha-
fokozza a biztonsägot.
of inser:ure intimal flap. a 15 month period stent implantation was perlirrmed in 17 cases: in 12 for long stenosis, in 3 to fix the intimal flap arrd in further' 2 cases firr correotion of kirrking and dilatarion of stenosis. 2. Fixation During
Ar:cording
to opinion
caroti.s, throm.bendarterectorni,a)
of authols
the method is fast,
oases call be per'reliable and in l5-2O% frrrmed. The use of video aneiosr:opy increases proceof operative
dural safety.
KEY WORDS
KULCSSZAVAK arteria
stenting
sten.t beüIte-
tös, angioszk6pia
Erbetegs6gek,IV. 6vfrrly arn 2. szÄrn,L997 12.
c aroti d ortert,
thr om.benda.rte re ct orny, stent impl ant a-
ti.on, an.gi.oscopy
I5
DR. KOLLARL. ESMTSAI.
1. äbra.
2. äbra.
Bevezet6s
A szükületek intravascularis-intralumin älis katdterekkel v€gezhetS invaziv radioldgusok szereztekjetägitäsdbanaz A minimal invaziv sebdszetitörekvdsekjellemzik ajelen lentdsdrdemeket.E beavatkozäsokeredm6nyeinekjavitäsäszakmai fe.iI6d€s6t,melynek iränyait az adott szakterületlehetdsdgei hatärozzdk meg. Ältalän osnak tekinthetd' a lehetd ra szänros,lumenbe helyezhetf szerkeze|etfejlesztettek ki. legbiztonsägosabb megvälasztäsa, drzdstelensdg a min6l kr- Palmaznak6s munkatärsainakstentekkelelvdgzettbeavatkozäsaia k6sdi eredmdnyekbenjelentds javuläst hoztak. A sebb feltärästigdnyld mddszerekbevezet6se.Ezek közül is kiemelkedd gyorsasäggalfejtddött a laparoszkdpiäselj6rä- stentek elterjed6sdvelkiszdlesedetta radiolögiai mddszereksok sokasäga.Az €rseb€szetigyakodatbanazonbana speci- kel megoldhatdelvältozäsokskäläia,igy pdldäul a szelepflis technikar helyzetek miatt az ezzel jdr6 eldnyök csak szerüeniddszakosocclusi6tokozö plakkok fixäläsa,intimais (1, 2, 7, 8). igen szerdny mdrt6kben jelentkeztek. A kisebb f'eltäräst sdrül6sekstabiliz6läsa gyakorlatban Az kedvezd volt a stentek fo6rseb6szeti igdnylö mddszerekbevezet6seis csak r6szlegeseredmdnyt gadtatäsa, nehezen hozzdf€rhetd addig területek mütöti hozott. megoldirsai radioldgiailag, egyszerüsödtek, a illetve rutin 6rAz üvegszälas,endoszk6postechnika fejldddsdvelazonban lehetdsdgnyflt a vascularishäldzatvizsgälataihozalkal- seb6szetimegoldässalnem .javithatdällapotok kezelhetdv6 mas m6retü instrumentärium elkdszitdsdreis, ani a dia- vältak. Ennek a feildddsnektoväbbi l€pdsea mftdttel nem, gnosztikaibiztonsägotfbkozta. A kezdeti törekvdsekVol/- vagy csak nehezenfeltärhat6 területek angioszkdposdiagmar 6s mtsa.nev6hezffzddlek mär a hetvenesövekben(9). nosztikäja6s korrekcidja.E mödszerrelaz art€riafemoralis änak eredmdnyesA technikaitoväbbfejl6dösmagävalhozta a munkacsatornä- superficialiszärt thrombendarteriectomiät (4). sdge.jelentö'sen növelhetdvolt val ellätottüvegszälaskameräkat,amelyekkelmär inravasA fent emlitett gyakorlat alapoztameg az angioszköpos cularis manipuläcidk elvögz1s€reis lehetösdgnyilt a szen kontrollja mellett. E forradalmi megolddssala mritdti meg- kontrollal v€gzeLtstentbehelyezdst. Osztälyunkonegy speciälisfelhasznäläsiterületetvälaszterhel6sielentdsencsökken,hisz a nagyobbvascularis1-eltätottunk. Az arteriacarotis communis 6s az arteriacarotisinräst kivältotta az intravascularismddszer(3, 4, 6).
t6
Erhetegs6gek,IV. 6vfolyarr2- szärn,Igg7t2.
ERATIVCAROTIS. INTRAOP
3. äbra.
5. äbra.
4.äbra. terna tedlete n v 6 gzett 6rseb6szeti b eavatkozäsok manapsäg mär rutin mftötnek szämitanak.Az esetek mintegy 15-20 szlzallki,ban az anatdmiai szituäcid,illetve a degeneräcid szerkezetenem teszi lehetdvd az ältalänosanelfogadott mf-
r6rieliäräsr. Ezek közüi a carotis területi mrit6tekn6l kiemelendö a csontoskoponyäbaval6 bel6p6semiatt fbntos carotisinterna intima l6ce,mely bizonytalanellätäsaesetdnkorai reoccjärhat. lusiot okozhat,ami gyors cerebraliskärosodässal Ältalunk indokoltnak tartott indikäci6 a rövid stent beülutän a tetösreaz, amikor a lokalis thrombendarteriectomin visszamaraddintima löpcs6 bizonytalan, 6s annak fixälästi (1. Sbra). szüks6ges Hossztistent irnplantdciöt akkor v6.gzünk,amikor a carotis internastenosisahossztiszaktrszü,nehezenexplorälhatd, ät követden ez esetbena bifurkäci6 thrombendarteriectoniäj a kisebb kockäzattalt616ballondilatatio6s a stent beültet6s a c6lszerübb(2. äbra).
Erbetegs6gek, IV. 6vfrrlyam2. szänt, L99712.
Az intraluminälis beavatkozäsokatkövetd restenosisok csökkent6s6rea stentbetiltetdsekmellett az endovascularis gluteräpia n yüi that segitsdget, melyr 61 Walksman szämolt sr.r be a ,,8. InternationalBrachytherapyConference"rendezv€nyen,Nizzäban,1995-ben(10). Anyag, mridszer' 6s eredm6nyek A POTE SehdszetiTansz6k6n1995 szeptembere6ta v6ginplantäcidkat. zünk carotis stent (Johnson-Palmaz) A megeldzdenduplex scan, valamint angiogräfiäsvizsgälaton ätesett betegekn6l rnegfelel6 mrlitdti el6kdszit6s utirn, szokvänyosbehatoläsbölfeltärjuk a carotis bifurkäci6t, az lgakat gumihurokkal izol6liuk. Heparinizäläs6s kirekesztdsutän szemkontrollmellett elv€gezzik a bifurk6ci6 thombendarteriectomifiät,maid az internahossztiszakaszüstenosisaesetdnä megfeleld mÖretü, ballonkat6terreapplikält stentet a lumenbe vezetiük (3. äbra). A dilatäciöskatdterballoniätmanometriäskontroll mellett expand6liuk,maid defldläs utän a stentetvisszahagyva tr kat6terteltävol(tittk.
T7
DR, KOLLARL. ESMTSAI. A carotis bifurkäcid 6rsebdszeti ellätäsäval növelhetd a beäramläs, a stent implantdcidjäval pedig javithatö a kiäramläsi p6lya. Eddigi tapasztalatunk szerint a carotis mütdtek I5-20Voäban vdgezhetd' intraoperativ carotis stent implantäcid. A mft6t biztonsägät a videoangioszkdpia nagy m6rr6kben fokozza. Irodalom
5. äbra. Az expandältstenthelyzet6tvideoangioszkdppal(Olympos) ellendrizznk@. äbra). A bizonytalanintima l6pcsd visszamaradäsa esetdnrövid stent implant6ci6j6t v1gezzik a fentiekkel azonos technikävaL,az intima fixäläsa c6liäbö1. A leghosszabbkirekesztdsiidd 18 perc, a legrövidebb7 perc volt. Az elmrilt 15 hönap alatt 1,'7esetbenv6geztünk stent implantäciöt.12 esetbencsaknema koponyaalapigterjedd stenosis miatt, 3 esetbenaz intima fixäläsamiatt törtent a beavatkozäs.Toväbbi k6t alkalommal a hosszti szakaszf stenosismellett dszleltkinkinget is korrigälta a stentimplantäciö. A 17 esetközül 16 alkalommal szövddmdnymentes gy6gyuläs volt, egy alkalommal l6pett fel stroke, amelyet az utänvizsgälatok- ätjärhat6carotis mellett - vertebro-basilaris keringdszavarkdnt igazoltak. A mütdtek utän a betegeknek5 napig subcutanNa-Heparint adunk, majd tartds Na-PPS kezelds beällitäsäval tört6nik az emisszi6. A posztoperatividd'szakbana mritdtet követd napon nativ röntgenfelv6teltkdszitünk (5. äbra), maid emisszidjätmegel6z6en,toväbbäaz els6'€s a harmadik hönapban,valamint f6l6vente duplex scan kontroll törtenik (6. äbra).
7. Bonn, J. et al..: Palmaz vascular stent: Initial clinical experience Radiology, 1'74:73 | -745 (1990). 2. Cambria.,R. P. et al..' Percutaneusangioplasty for periferial arterial occlusivedisease.Arch. Surg., 122:238-287(1987). 3. Gaunt, M. et al..: Role of completion angioscopy in detecting technical error after cmotid endarterectomy. Br. J. Surgery, 81:42-44(1994). 4. KoIIdr ös mtsa.i.:Angioscopia az 6rseb6szetben.trI. Pdcsi MAT Symposium,1995. Abstract. 5. Koll/tr ä,smtsai.: Carotis interna stent implantäcid videoangioszkdpiiäskontroll mellett. I. Magym Minimally Invasive Therapy Kongresszus,P6cs, 1996. Abstract. 6. Miller, A. et al.: Routine intraoperative angioscopy in lower extremity reva.scularization. Arch. Surg. 124.604-608, (1989). 7. Pa.lma2,"/. C..'Inhava.scularStenting: From Basic Researchto Clinical Application. Cardiovascular and Interventional Radiology, 15 :279 -284 (1992). 8. Palma.z,J. C. et al.r Stenting of the Iliac Arteries with the Palmaz Stent. Cardiovascular ancl Interventional Radiology, 15:291-297(199D. 9. Vollma.r,J., Stotz,2..' Vascular Endoscopy.Surg. Clin. North Am., 54:l l1-122 (1974). 70. Walksrnan,R.r Endovascular Radiotion Therapy for Restenosis. 8. InternationalBrachytherapyConference,Nizza, 1995.
Dr. Kolltür Lajos PhD BaranyaMegyeiKörhiz Seböszeti Osztdly POTE Seböszeti Tanszök 7623Pöcs,Rdköczitüt2.
Megbesz616s A carotis interna stent implantilciljilt egyre nagyobb szämban v6gz1kaz invaziv radiolögusok. A mddszer hätränya az, hogy a carotis interna stenosisaaz esetek nagy 16..sz6bennem soliter elvältozäs,hanem a bifurkäci6 stenosis kis6r6 r6sze, igy a beavatkozäsnem kivitelezhetd. A konvencionälis6rseb6szetimegoldäsokkala carotisinternamagasraterieddstenosisanem, vagy nehezen6s nagy rizikdval oldhat6meg. Az intdzetünkbenkidolgozott mddszersegitsdgdvela kdt elj äräseldnyei kihasznälhatdk.
TB
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyarl2.
szärn, Igg7t2.
Gondoljon a -re ticlopidin
Acetil szalicilsav-ttil6rz6kenys6g v agy -intolerancia
Az alkalmazäsi elliräs teljes szöveg6t az "Ütmutatö a gy6gyszerk6szitmlny ek r en deI6s6re" cimü ki adväny tar talmazza.
t
fN EHINOIN rl1045 Budopest, T6 utco 1-5 Tel: 169-0900Fcx: 169-0282
Mikronizält,tisztitottflavonoidfrakciö
el6nya betegeknek Dönt6teräpiäs a következfesetekben:
,,&2üwn
A a/'UÜnq''n4aß'lttu
gA TABLETTA
N T oN@
VI 5
MG,
INJEKCIÖ
IO
MG
(vrNPocETrN)
J AVA L LATO K:
tli cerebrovatzkukrit, ä,t Kalanbazi ereAe va"tzku/drit ere?etfi*cm4lzcti 6dfnlidzeti ktirkipek KOMPLEX
HATÄSMÖDJA:
. neuroprotektü, hattit . agyi metabolizmut urkentfoe o az agy,tzö vet mikroc irkuLic ifjtinak jav ittfu a rENJÜK
OLVASSA
EL
AZ
WT,Ö iRÄSTI
ALKALM1.ZAST
RTCHTER GEDEON RT. oRVosLÄTocATÖ
HÄLÖzAT
131-4ol o . oRVosruoonÄNvl
FÖoszrÄLY
43r-5780
doxium'doxivenil' A Doxiumterm6kcsaläd tagjai- a Doxiumkapszula,tabletta,Doxivenil96l - a v6näskering6si gyögyszerei. zavarokkezel6s6nek A Doxiumcsökkentia v6näspangästös a trombusk6pzöd6st, - heparinoidkomgätoljaaz 6rfalhisztok6miai A Doxivenil96l lokälisalkalmazäsa elvältozäsait. ponensemiatt elönyösenegöszitiki a szisztömäskezel6st. B6vebb informäciödrt k6rjük, olvassa el az alkalmazäsi el6iratot! Ltd.Tudomänyos6s Informäciöslroda OM Laboratories 4028 Debrecen,Simonyiüt 36. Tel./fax:(52) 418-258
TOVÄBBKEPZES
Als6 v6gtag; traurnäs arteriovenosus fistuldk on. .q,csÄnv cvöncv"DR. LACZKOAGNES, ftn rfuszro"DR. NEMESATTILA DR.PrNT össznpocllrÄs A szerz6l< 48 als6 vägtagl tula kezel6se sorän jellernzd
A sipolyok
traumäs
arteriovenosus
követ-
adatait 6s cardiovascularis
kezm6nyeiket
tanulmäny.rzv^
egy rij, a morfol6giai
a funkcionälis
elvältozäsokon
alapul6
nek javaslatot.
A tünettan
ismertet6se
tesz-
utän bemutatjik
6s k6s6 szüv6dm6nyeket
a korai
6s
6s azok eredm6nye-
a lehets6ges lmrätdii megoldäsokat it. Elemzik
felosztäsra
6s azok
kezeldsi m6djait. Az akut traumäs rän el6rt
arteriovenosus
LOOTo-os eredm6nyeik 6ltal el6id6zett
fistuläk
ellätäsa so-
azt hizonyitjikr
hogy
6s 6rseh6szeti ellätäs a kr6rfkus sülyos szöv6dm6nyek
kialaku-
läsilt negelfizheti.
The authors
of rhe fistulae
logy the authors
arteriooeno sus fistula,
the surgical and their
The LOOTo cure rate obtained menl of the ar:ute traumatic
KULCSSZAVAK traumis
present
intervention
and functio-
data and the cardiovas-
description
After
early and late r:omplication
complications
a new classification
based on the morphologic
nal changes, the charar:teristic
of the
fistulae
arteriovenous
They propose
extremities.
with the tre-
their experiences
summarise
of the traumatic
ätment lower
vascular
funkcio näli,s felo szt äs,
extremities
cyöRcy ACSÄDvM. D., Äcnns LACZK6M. D., TISZT6 PINTERM. D., ATTILA NEMESM. D.
cular consequences.
az azorrrrali felismer6s sipolyok
of the lower
fis-
összegzik.
szerzelr tapasztalataikat
fistulae
arteriovenous
Traumatic
of symptomatooptions,
treatments.
in the surgical
A-Y fistulae
cam prevent
results, treat-
appears that
the development
caused by the r:hronic
of
fistulae.
KEY WORDS traumatic
a.rteriotseno sus fistula', functional
classific a-
seb6szü kezelös
tion, surgic aI tre atfirpnt
Az 6rs6rül6seklegritkdbb szövd'dmdnyea traumäs arteriovenosussipoly kialakuldsa. Az együttes art€ria- 0s vdnasörül6sekkeljärö eseteknekmindössze 7-57a-6banalakul ki arteriovenosussipoly, mert a fistula keletkez6s6nekaz a feltdtele,hogy a s6rtd eszközszük behatoläsicsatornäteitsen, ös ez{llal az art€ria könnyebben v6rezhessena v€na, mint a ,,külviläg" fel6. Ilyen tipusri sebet elsdsorbanrepesz, szilänk, szürt 6s ldft s6rul0sekokoznak.Gyakran a sebdsziellätäsalakftjaki a feltdteleket,mert az elsdseg6lytnyujtd pri-
vlgezve nem ismeri f'el a keverttipusi 6rs6mer sebzäräst rül6st. ltstuläkszakszenileiräsäramär A traumäsarteriovenosus jea mrilt sztzadbansor került. NöhänytudomänytörtÖneti lentds6gri közlem6nyt kiemelünk a kiterjedt szakirodalomböI,amelyekszint6na cikktink tdrgydtk€pez6 als6 foglalkoznak. vdgtagiesetekkel 1890-ben Branharn(5) egy femorälislokalizäcidjütraukapcsänleirtaa fistulatanulmdnyozäsa mäsarteriovenosus
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyatn2. szärn, 199712.
23
DR.AcsÄDY cY. rs vrsnt. fis tula zäräsakorj elentkezd,,titokzatos"pulzus lelassuläst. 1899-benMorel (10) mdr 25 poplitealis arteriovenosusflstulärdl szämoltbe. Felh(vtaa figyelniet arra,hogy ezek soha nem gydgyulnak meg spontänm6don, hanem növekedösre hajlamosak. 1913-banStewart(13) egy J €ves fiü,4 6ve megldvdfemoralis fistuläjä16lszämoltbe. Kfsdrdielensdgk6nt szivmegnagyobbod6st6s az drintett alsö v6gtag 2,5 cm-es meghosszabbodäsät dszlelte. 10 nappal a fistula megszüntetdse utän a sziv megkisebbedett. Stewarta iobb szivfdl f'elettleirt egy systoldszörejt.is, amely a sdrüldsutän egy hönappal alakult ki 6s a szivmegnagyobbodässal .iärt együtt, de a t'emoralis fistula megszüntetdse utän telieseneltüut. Az 6szlelkijvetkeztetdsetek magyaräzatätadva a mindmhig 6rv6.nyes ket vonta le; ,,könnyenbeläthat1uk,hogy a jobb szivfdl kitägulhata magasnyomäsri,nagy mennyisdgf 6s nagy sebess6gri vdräramläshatäsära;terhelöseegyenesenaränyos az illetve 6rintett erek m6.ret6.vel,a szfuhezval6 közels6.g6.vel, az Ntöria 6s vöna közti összeköttet6sszäiad6kdnakközvetlensdg6tö1 6s m6ret6tö1is függ." 1919-benLeriche (7) egy iliaca externalokttlizäcidjftarteriovenosus aneurysnä esetÖt ismertette. Az elvhltozäs okozott, amelyek az aneszivtägulSst6s sziveldgtelensdget követden meggyögyultak. urysma eltävolftäsät Matas (8, 9) drbäntalmakkalfoglalkozd szämoseredeti munkäjaközül i920-ban meglelentközlemdny6benjavasolta az fltala kidolgozott transvenosus endoaneurysmonaphi szolgirld ät, mint az irteriovenosusshuntökmegsztinterc.sdre üj mft6ti megoldäst. Bickham (4) 1924-benmegielentsebdszetitankönyvöben nrär szabälykdntfogalmazza meg, hogy az arteriovenosus aneurysmäkkiirt6sakor mind az art6riäs,nind a vönäs kering6st meg kell drizni. 7929-benStuart (14) egy comb anrputäcidtkövetdenkialakult arteriovenosusaneurysmaeset6tirta le, amely tulaidonkdppenaz eIs6,als6 v6gtagiiatrogönsipolyrdl sz6l6 f-el-
Felosztäs 6s tünettan L Keletkezösükideje szerint: a) akut (1 hdten belül keletkezett) b) krdnikus (1 h6ten tfl fennäll6) 2. Morfolögtuilag: a) direkt forma; - sinrplex - aneurysmaticus b) indirekt fbrma; - simplex - aneurysmaticus 3. Szdmszerint: a) soliter b) multiplex - egyäzon6ren többszörössipoly - ktilönbözd ereken több sipoly 4. Lokalizdc iö szer int. a) koponya üregenbelüli b) nyaki c) vällövi, 1'elsdvdgtagi d) mellkasi e) hasi f) medencei g) als6 v6gtagi 5. Funkciondlisan: a) cardiovascularisszövddm6nyn6lküli b) czrdiovascularisszövddmdnnyeltärsult A tlaumäs arterioveuosus fistuläk tünettana 7. Ätmtdnos tünetek; az arteriovenosusfistula ältal el6id€zeLLhemodinamikai v irltozäsok következt6ben alakuln ak ki 6s a sipoly lokaliz6cidj6tdl függetlenülvalamennyi fistu1ärajellemz6ek.
zörei, a) systolo-diastoles b) a vdnäs v6r oxig€n szaturiici6iänakemelkeddsea fistuläs v6rkörben, c) pozitiv Nicoladoni-Branham-tünet, d) sinustachycadla, 1egyzls. e) emelkedettcardiac output, Az I. 6s IL viläghäborüban,matd a koreai ös vietnamih6t) balkamra-hypertrophia borribaneldforduld tömeges6rs6rül6sek6s azok következ2. Specifikustünetek; a fistula lokalizäci6jätdlfüggenek. mdnyeinek6rseb6szetiellätäsamaga utdn vonzotta az e LärSzubjektiv6s objektiv csoportraoszthat6k. gyü szakirodalomkiszdleseddsdt. Els6sorbanÄiclz 6s mtsaiAz alsd v6gtagi traumds arteriovenosustistuläk specifijelentdsebbena tdmirban. nak (11, 12) munkässäga kus tünetei a következ6'k: A hazaiirodalombanfemoralissuperficialislocaiizltci6jri I. Szubjektivtünetek; traumäsarteriovenosusfistulfudl sz6l ttz els6 teljegyzls; Zoa) f'esz(td6rz6s az alsd v6gtägokban; XXVII. humenszky(I8) 1942-bena Magyar Seb6sztärsasäg b) zsibbadäs,bizsergdsa läbuiiakban; Nagygyril6sdnismertetettegy lövdsi sdrül6sokozta esetet. c) färaddkonysäg,sirlyosabbesetbendysbasia. 7911-benKeszthelyi6s Kdrpdti (6) f'emoralisthrombenII. Objektiv tünetek; darteriectomiatkövetden kialakult iatrogdn arteriovenosus a) pulzälö terime az alsd vdgtagon; fistulä-rdlielentettekmeg közlem6.nyt. b) atipusosvaricositasaz alsd vdgtagon; Az utöbbi övekbenAcsddy(1,2,3) fbglalkozottr6szletec) srilyosabbesetekbenkrdnikus v6näseldgtelens6gtünesen a traumäsarteriovenosusfistuläk kdrtanäval.diacnosz- tei, anelyek mäs eredetrenem vezethetökvissza; d) gyermekkorbanv6gtaghossznöveked6sdifferencia. tikäiäval 6s 6rseb6szetiellirtäsäval. 24
Erbetegs6gek, IV. 6vfrrlyam2. szÄtn,199712.
TRAUMAS. ALSOVEGTAGI
M[[t6t szäma
Mfft6t tipusa
10
ligatura 1. Resectio+ quadrilateralis
1
2. Directfistulaliqatura
-7
3. Op. sec. MATAS + vena ligatura 4. Resectio+ art6riäbasaphenainterpositio + v6nän lateralissutura 5. Resectio+ art6riäbasaphenainterpositio
'1
6. Resectio+ art6riäba6s v6näbasaphenainterpositio 7. Resectio+ aft6riänsaphenabypass+ vena aneurysmorraphia
J
8. Resectio+ artdriänend to end anastomosis+ v6na ligatura
1
9.Resectio+art6riänendtoendanastomosis+v6naan@ 10. Resectio+ aft6riänend to end anastomosis+ v6nän lateralissutura
2
o a r t 6 r i ä nl a t e r a l i s u t u r a+ v 6 n a l i g a t u r a 1 1 .D i s s e c t i + 12. Dissectio+ aft6riän6s v6nän lateralissutura
4
+ v6nän lateralissuturq 13. Dissectio+ art6riänsaphenafoltplasztika 14. Dissectio+ art6riän6s v6nän saphenatoltplasztika
z
1 5 . A n o i o q r a p h iuat ä n is p o n t ä no c c l u s i o
1
4 1
4D
Osszesen:
l. täbläzat.Az als6 v6gtagi traumäs arteriovenosusf istuläk rekonstrukci6iäraalkalmazottmft6tek tipusai. Beteganyag Klinikänk fennälläsa6ta 48 als6 v6gtagi traumässipolyt gydgyitottunk. F;zek 45 betegen fbrdultak eld, ugyanis 2 esetbenkettö'sshunt alakult ki, 1 esetbenpedig recidivält a fistula.A kettdssipolyokategyazonnlitÖttel rekonstrudltuk, a kirijult shunt korrekcilifua2 6vvel az elsd mritdt utän került. sor. Az eseteinkközül 8 akut, 40 pedig krönikus fistula volt' Betegeink dletkora 9 6v 6s'12 6v kÖzött v|ltozott, az 6Ilagdletkor4I öv. A sdrültekközül 8 nd volt 6s 3l f6tfi. Az als6 v6gtagi traumäs arteriovenosusfistuläk megszüntetdsörealkalmazott mitdtek sokfdlesdgdt az l. t6bläzatban fbglaltuk össze.Az akut 6s a krdnikus sipolyok ellätäsasoränel6rt eredmdnyeinketa II. 6s a III. h{bläzatok szeml6ltetik,amelyek egyben bemutatiäk a fistuläk lokaliz:äcr6szerinti megoszlSsätis. A korai szövddmdnyeket a IV. tfbläzatban összesitettük, m(g az utänvizsgälatonmegjelent mindÖssze20 beteg adataitelemezveazY. tibläzatban csoportositottuka kdsöi
Lokalizäcio 1 . a . - v .i l i a c ae x t e r n a 2 . a . - v .{ e m o r a l i cs o m m . 3. a.-v.femoralissuperfic.
Szäma z
Eredm6ny Mindkettöperipher. pulzusokkalgyögyult
2
Peripheriäs pulzusokkalgyögYult
z
Mindkettöperipher. pulzusokkalqvoqvult
Peripheriäs gyögyult pulzusokkal
4 . a . - v .o r o u f n d af e m o r i s 5. a.-v.poplitea
1
Peripheriäs gyogyult pulzusokkal
Osszesen:
I
Va/amennyipenpher. pu/zusokka/ gytigyu/t
ll. täbläzat. Alsd v6gtagi akut arteriovenosus f istuläk. 3. Az angiographiautän fell6pett spontänocclusio,amely egy tibialis posteriorlokalizäcidiüsipoly beteganyagunkban eset6benfbrdult eI6 €s az a tdny, hogy a betegnekaz arl€ri{s pulzusamegmaradt,azt mutatia, hogy kism6retü,perifdrids traumäsarteriovenosussipolyok eset6bena teräpiäsemboli-
komplikäci6kat. Az l. t6.bI6zatbdlmegällapithatd, hogy: 1. A46 beavatkozäsböl35 esetbenrekonstrukci6Lv6gez- satio is eredmdnnyelalkalmazhatd. A Il. tihlilzat bizonyitia, hogy az acutan vdgzett helyretünk 6s csupän10 esetbenkerült sor quadrilateralisligatfrä6llit6 örm(itötek telj es gy6 gyu Iäst eredmdnyeznek. n. Ezek az 6rlekötdsek3 -4 €vtizeddelezel1tt törtdntek, amikitrlnik, hogy a 40 krdnikus als6 vdgtaA III. täb1äzatb6l kor a rekonsffukcids drmütdtek mdg nem teriedtek el hazänkban.Az utdbbi 6vtizedbenmär csak oldalägi fistuläk gi sipoly helyreäll(täsa :utdn26 esetben mindkdt, 6 esetben egyik perif6riäs pulzus megmaradt,tehät a v6gtag art6'riäs esetdnvdgeztünkligatürät. 2. A35 helyreällitd müt6t sorän8 esetkivdtel6vela vdnät keringdsenem kärosodott.A f'ennmaradö8 betegndl az arelzdrldästvagy ligatüra vagy korai posztoperativszöis rekonstruältuk.Fdtörzsi fistula esetenezt ma mär minden teri'iLs esetbenel kell v6gezni. Erbetegs6gek, IV. 6vfolyam 2. szäm, 199712-
vödm6ny okozta.
25
DR.ACSADYGY. ESMTSAI.
Lokalizäci6
Szäma
Eredm6ny
1 . a . - v .f e m o r a l i sc o m m u n i s
8
5 eset peripheriäspulzusokkalgyögyult 2 esetbendysbasiaspanaszokl6ptekfel 1 esetbencombamoutatio vält szüks6oess6
2. a.-v.femoralissuperficialis
to
12 eset peripheriäspulzusokkalgyögyult 2 eset peripheriäspulzusn6lkülpanaszmentes 2 esetbendvbasiaspanaszokl6plekfel
3. a.-v.profundafemoris
z
1 eset peripheriäspulzusokkalgyogyult 1 eselbendvsbasiasDanaszokl6otekfel
4. a.-v.poplitea
8
V a l a m e n n ypie r i p h e r i äpsu l z u s o k k agly o g y u l t
5 . a . - v .t i b i a l i sa n t e r i o r
z
Panaszmentes, a mäsikperipheriäspulzustapinthato
6. a.-v.tibialisoosterior
4
Panaszmentes, a mäsikperipheriäspulzustapinthato
40
26 eset penpheriäs pu/zusokka/ gydgyu/t 6 esel panaszmentes, egy penpheriäs pu/zus tapinthatö 2 eset penpheriäs pu/zus nd/kü/ panaszmentes 5 esetben dysbasias panaszok /6ptek fe/ / esetben combamputatio vä/t szüksdgessä
összesen:
lll. täbläzat.Alsö v6gtagikr6nikustraumäsarteriovenosusf istuläk. Lokalizäcio
Rekonstrukcio
Szövödm6nv
Ellätäs
Eredm6nv
arrostosverzes
ligaturaart. iliacaext.
gangraena pedis, amputatiofemoris
2. f emoralissuperficialis resectio+ q u a d r i l a t e r a l i so a t u r a
lzomnecrosls, p e r o n e u sp a r e s i s
h e l y ik e z e 1 6 s , tornäztatäs
maradandö o e r o n e u so a r e s t s
3. f emoralissuperficialis arteriänlateralissutura + vena lioatura
verzes
potölt6s
peripheriäs outzus
4. f emoralissuoerficialis resectio+ ouadrilateralis lioatura
suppuratio
helyi kezel6s
p e rs e c u n d a m sebovöovuläs
5 . f e m o r a l i s u o e rifc i a l i s resectio+ art6riänend to e n d a n a s t o m o s i+s v 6 n a aneurysmorraphia 6. profunda femoris resectio+ quadrilateralis liqatura
v6rz6s
pötölt6s
peripheriäs pulzus
occlusio iliofemoralis
konzervativ kezel6s
dysbasias panaszok
resectio+ q u a d r i l a t e r a l i sg a t u r a
peroneus paresrs
tornäztatäs, B-vitaminok
maradandö p e r o n e u sp a r e s r s
8 . t i b i a l i sp o s t e r i o r
resectio+ aft6riänend to end anastomosis+ v6na aneurvsmorraohia
verzes
ligaturaart., t i b i a l i sp o s t .
panaszmentes
9 . t i b i a l i sp o s t e r i o r
resectio+ quadrilateralis ligatura
peroneus paresls
tornäztatäs, B-vitaminok
oldodott, panaszmenles
1 . f e m o r a l i cs o m m u n i s
t i b i a l i sa n t e r i o r
reseclto + quadrilateralisligatura
lV. täbläzat.Als6 v6gtagitraumäsarteriovenosusf istuläkrekonstrukci6ia utäni korai posztoperativszöv6dm6nyek. A korai szövddmdnyek elemz6s6bö1(IV. L6,bl6zat)az aiäbbi következtetesekvonhatdk le: 1. A 9 esetbenfellöpett szövddme.ny6 betegndlquadrilateralisligatürautänjelentkezett.Ezt4 esetbena lekötdsalatti területek erö'sencsökkent vdrellätäsaokozta. 2 betegndl pedig az odavezetdart6riaextrdm tägulatavolt a komplikdci6 oka. Nevezetesenaz egyik esetbena ligatura arrodältaa jelentdsenelvdkonyodott ärtdria falät 6s a keletkezettvdrzdst csak iliaca szintü ligaturäval sikerült megszüntetni,de 26
ez a vegtag elvesztdsohezvezetett.A mäsik esetbenaz a. profunda femoris lekötdse lutdn az odavezett a. femoralis comnunis 6s a kiäramldsipälydt k€pez6a. femoralissuperficialis között olyan kaliber-különbsdgvan, hogy ez utdbbi miatt iliofemoralis occlusio alakult ki. eldgtelensöge 2. A m6sik 3 betegn6l,ahol rekonstrukciötörtdnt.mindhiirom esetbenv6rzdsesszövddmdnyl6pett fel. Ez a fokozottangondosmritöti technikärahfvia f'el a figyelmet, hiszen a fistula miatt drfäl-kärosodäsis f'ennäll. Erbetegs6gek, IV. 6vfolyann2. szärn, 199712.
TRAUMÄS. ALSÖVEGTAGI
Lokalizäcio
Szövödm6ny
Rekonstrukci6
Eredm6ny
EIIätäs art6riänsaphena v6nän foltplasztika, lateralissutura
peripheriäspulzusok, kr6nikusv6näs insuffitiencia
1.femoralis superficialis
Op. sec. MATAS
1 6v mülva fistularecidiva
2. femoralis superficialis
resectio+ quadrilateralis ligatura
perforansligatura+ 16 6v mülvapost+ syndroma, varicectomia thromboticus strippinq secundervaricositas
3. femoralis superficialis
resectio+ art6riänend to end anastomosis+ v6nän lateralissutura
oroximalisart6riän femoralissuperficialis aneurysmak6pzöd6s, ebbölpopliteoperipheriäs embolisatio
peripheriäs 1. embolectomia 2. aneurysmaresectio+ pulzusok femoro-femoralis GORE-TEX interpositio
4. femoralis superficialis
+ art6riän dissectio lateralis sutura+ v6naligatura
postthromboticus syndroma, ulcuscruris
perforansligatura+ varicectomia
5. lemoralis superficialis
dissectio+ art6riän lateralissutura+ v6na ligatura
postthromboticus syndroma, ulcuscruris
perforansligatura+ + varicectomia Reverdinplastica
6. poplitea
resectio+ art6riän + saphenainterpositio v6na ligatura
4 6v mülvaart6ria occlusiomiatt oanoraenapedis
amputatio femoris
7. poplitea
dissectio+ art6riän6s v6nän lateralissutura
5 6v mülvaart6ria occlusiomiatt dvsbasiäspanaszok
pedoransligatura
p e r i p h e r i äpsu l z u s o k
8. poplitea
dissectio+ art6riän lateralissutura+ v6na ligatura
postthromboticus syndroma, u l c u sc r u r i s
perforansligatura+ varicectomia
kompenzältv6näs kering6s,ulcus crurisbegy6gyult
kompenzältarl6riäs 6s v6näs kerino6s
v6näs kompenzält ulcuscruris kering6s, beovöovult ulcuscruris recidiva
V. täbläzat.Alsd v6gtagitraumäs arteriovenosusfistuläk rekonstrukci6jautäni k6söi szöv6dm6nyek az 1996.6vi utänvizsgälateredm6nyeialapiän. 3. A perifdriäs,cruralis ägakonlev6 sipolyok mütdtie sorän ügyelni kell a környezetükben futd idegekre, hiszen a nem kellden kimdletesfelt6räs,a nervusokvongäläsamaradanddparesiskialakuldsähoz v ezethet Az Y. tftbllzatban összesftett kdsd'i szövddmönyekkel kapcsolatbaneldre kell bocsätanunk,hogy als6 v6.gtagitraumäs arteriovenosusfistula miatt klinikänkon kezelt 48 beteg közül az utänvizsgälatoncsak 20 ielent meg. 6 esetben ahozziltutozdk 6rtesftettek,hogy betegünk elhunyt, 22 nem jelentkezett.Az ellen6rz6 vizsgälatonmegielent 20 beteg közül a koräbbi arteriovenosusfistulävalkapcsolatbahozhat6 k6sdi szövddmdnymiatt 8 beteg esettät üiabb müt6ten: 1. femoralis supefrcialis lokalizäciditi srpoly Matas szerinti rekonstrukcidtautän egy 6vvel a listula kiüiult, de ezt követden csak fjabb egy 6v mrilva telentkezett a beteg, aki ez&t egy 6vig ismdt ,,fistulahordoz6" volt. A miisodik mritdt sorän az erek szetv6lasztäsaut6n az uL€ri|n saphena foltplasticät6s a v6nän lateralis suturätvögeztünk,Jelenleg krdnikus vdnäsinsulfitiencia tüneteimellett mindkdt perif6-
re. Az azonnali sikeres embolectomiautän digitalis substractids angiographiätv6geztünk,amely az embolia forräsak6nt kinrutatta az odavezetd arteria femoralis superficialis ineverzibilis aneurysmaticustfgulatät. Ezt eqy üjabb mitdt soränresecältukds femoro-femoralisGORE-TEX interpositummal p6toltunk. Perifdriäspulzussaltävozott. 3. Poplitealis traumäs arteriovenosusfistula miatt rekonstrukciönätesettbetegünkn6l4, illetve 5 Öv mrilva art6riäs occlusio l6pett fel, amelyek közil az egyik saphenaäthidalässalmeggyögyithatdvolt, a mäsik vegtagotgangraena miatt amputältäk. 4. Toväbbi 4 betegn6lpostthromboticussyndromaalakult ki, közülük 3 esetbenulcus cruris keletkezett.A perforans ligatura 6s a varicectomia utän 3 beteg v6näs keringdse kornpenzälddott,a negyedikesetbena läbszärfekdly ktqult. Megbesz616s
A klinikai ädatokfeldolgozäsasoränminden betegesetöben regisztrdltuka fistula fennälläsiidej6t, nagysdgät,a Nicoladoni-Branhamtünet kivälthatdsägdt,a zörei 6s a surrapulzusa riäs tapinthatdaz oper{lLoldalon. näs öszleldsdt,az esetlegesenkimutathatd arteriäs6s v6näs 2. Szintln femoralis superficialislokalizäcidiri fistula rekonstrukcidiautän 20 6vvel azonosoldali popliteoperif6riäs obliterativ keringdsi zavart v agy aneurysmaticuselvältozäs embolisatiotüneteivelkerült egy betegünkism6teltfelvdtel- ielenldtdt.A fistuläk kialakuläsänakkering6si következmdErbetegs6gek, IV. 6vfrrlya rn 2. szärn, lgg 7 t2.
27
GY.rs vrsnt. DR.AcsÄDY
1. äbra.A bal oldali a. femoralisfelöl v6gzett kat6teresmedenceiangiogräfiaa iobb oldali ilio-femoralisterületen egyideiü art6riäs6s v6näs tel6d6stmutat,amelynekoka a femoraliscommunis lokalizäci6iütraumäsav. fistula. 3.6bra. A iobb oldali lemoralis arteriogrätiän az a. femoralis super{icialis köz6ps6 harmadäban traumäs eredetü av. fistula 6s aneurysma läthat6'
2. äbra.Intraoperativ lelv6tel, amelyen a dilatält odavezet6 a. iliaca externa 6s az arteriovenosus aneurysma läthatd az 1. äbrän demonstrält esetben. nyeit megitdlendd a morfbldgiai 6s a funkcionälis adatok Acsddy (1) mddszerdtkövetve az aläbbi rendszerezE.sdvel ällapitottuk meg az arteriovenosusfistuläk összefüggdseket 6ltal okozott cardiovascularisszÖvddmdnyekkelkapcsolatban. A sziv funkcionälis ällapotänaka megitdl6sdbena New York Heart Association(NYHA) ältal kidolgozott objektfv' egys6gesbeosztästvettük alapul. Eszerint az I. csoportba a II. csoportbaazok, akiknek tartoznaka panaszmentesek, nagy megterheldsreminimälis cardialis panaszaikeletkeznek, a III. csoportbatartozdknälminimälis megterheldsre1elentdscardialispanaszokl6pnek f'el,mfg a IV. csoportbete2A
gei nyugalomban is sülyos szfveldgtelens6gällapotäban vannak. A norfbldgiai elvältozäst a cardialis statusbana szivmegnagyobbodäsielenti. A cirdiomegalia 2 formäja hypertrophia6s dilatatio -, valamint a funkciondlis 6llapot között vizsgälatainkszerint az aläbbi összefüggdsmutathat6 ki: a NYHA L csoportbannincs morfblögiai elvältozäs, a NYHA II. csoportbanhypertrophia okozza a szfvmegnagyobbodäst,a NYHA III. csoportbandilatatio okozzaacudiomegaliät,mig a NYHA IV. csoportbana hypertrophia6s a dilatatio együttesenhozzirkl6tte a szivtrilt6guldst. Ezzel pl,rhtzamosan rnegitdlhetd az odavezet1iutdria 6s az elvezetl vÖna dilatatioia, azaz a centralis 6r-ectasia. Megfi gyeltük azonban, hogy kimutathatdankövetkezetes6s 6rt6kelhetdkapcsolat a szivmegnagyobbodäsfaitfLi 6s az odavezetdart6ria tdgulataközÖttällapithat6meg (1,.,2., 3., 4. 6bra). Az elvezetdv6na dilatatidia rendszerittt hamarabb bekövetkezik,mint zi fistuläs v6rkör art6riässziuä6, vagy nrint a sz(v6,ez6rLa keringdsi irllapot obiektiv megitdldsdre nem alkalmtis. A f'entiekalapilin alakitottuk ki a traumäsarteriovenosus fistuläknak ezt az \i, funkcionälis 6s morfol6giai összefüggdseken alapuld csoportositäsät,amelyet Acsddy (1) mar 1985-benleirt. Erbetegs6gek, IY. 6vlblyant2. szänt, 199712.
TRAUMAS. ALSÖVEGTAGI
4. äbra.Intraoperativ felv6tel, amelyen a dilatält odavezet6 a. fem. superficialis 6s az arteriovenosus aneurysma läthat6 a2. äbrän kimutatott esetben. Mindmäig a Vollmar (15, 16, 11) föle beosztäsvan 6rv6.nyben,amelyik a fistula fennälläsänakidej6t välasztotta beosztäsialapul arra a reälis tdnyre6pitve,hogy a sipoly ältal a szivre ös a nagyerekrekifeitett käros hatäs 6vr6.6vre kifeiezettebbdvälik. Ennek alapiän5 csoportotällftott fel: I. csoport: 1 6ven belül fennäll6 fistula, II. csoport:1 6s 3 6v között fennälldsipoly, III. csoport:4 6s 5 6v között fennällö shunt, IV. csoport:6 6s 10 6v között fennälld tlstula, V. csoport: 10 6ven tril fennällö sipoly. Megällapitia,hogy a IV. 6s az V. csoportbanminden fistula-hordozd88%-dn'älfordul el6 sz(vdilatatio€s 707o-in6I centralis6r-ectasia.Ebb61a kronoldgiai mddszerenalapuld felosztäsbölazonbankevesebbinformäcidt kapunk a keringdsirendszer6llapotäravonatkozöan,mint az ältalunkiavasolt funkcionälis besoroläsbdl.Ez utdbbi megkönnyiti 6s egydrtelmrivöteszi a klinikai gyakorlatbanval6 täidkozddäst a traumäsarteriovenosusfistuläkkal 6s kering6sikövetkezmönyeikkelkapcsolatban. A többi tünet 6rt6.kelösesorän az aläbbi 6szrevd.teleket tetrük: 1. Az acut traumäs arteriovenosussipolyok esetdbena Nicoladoni-Branhamtünet nem v6lthat6ki, tehät diagnosztikus 6.rtdkenincs. 2. A v6gtagokonkialakuld krönikus traumäsarteriovenosus hstuläk eset6bena fennälläsi iddt61függetlenülugyancsakhiänyzik a Nicoladoni-Branham tünet,ha a sipoly mörete nem haladjameg egy perifd.riäs(alkar vagy l6bszär)ut6ria kaliber6t. 6rbetegs6gek, IV. 6vfolyarrt2. szärn, 199712.
5. äbra. A femoralis angiogräfiän a iobb oldali a. poplitea fels6 harmadäban traumäs eredet6 av. f istula 6s aneurysma äbräzol6dik. 3. Az alsd vdgtagi traumäsarteriovenosusshuntÖkeset6ben helytäll6 az a megdllapitäs,hogy amennyibena fistula mdretenem haladia meg egy cruralis arteriakeresztmetszetdt az kdros cardiovascularisszövddm6nyekethosszritävon sem okoz. 4. A kr6nikus v6näsinsuffitiencia6s dysbasiamegjelen6se mär olyan kdrjelzd következm6nyeia traumäsarteriovenosus fistuläknak, amelyek a sipoly keletkezdsiideidn 6s kialakulämdretdntül mär a sflyos cardialis szövö'dm6nyek sdrais utalnak. Csupäna varicositaskifeildddsdb6lmär nem lehet a centralis keringds ällapotära (conpensatio-decompensatio ) következtetni. 5. A krdnikus traumäsarteriovenosusfistuläk esetdbena helyi tönyezdkönkivül a progressziveroml6 cardialis ällapot srilyosbitjamind az Nt6ri6s,mind a v6näskeringlsi zavart. Ennek következtdbenolyan fokozatosanmÖlyüld ällapotromläskövetkezikbe, amely bizonyosszint elördseutän, követden is irreverzibilis milrad. a sipoly megszüntet6sdt A nr(tdti eredm6nyekbll az allhbi következtet6seket vontuk le: 1. A traumäsarteriovenosussipolyok korszerümft6ti ellätäsamind az artö:.ia,mind a venä folytonossägdnaka helyreällitäsa(5., 6., 7 . äbra). Csak teljesrekonstrukcidval6rhetd el funkcidkiesds ndlktili gyögyuläs. .il16t6ntasztiaezt az is, hogy az utänvizsgältbetegekközül 4 esetbenart€ri6s,4 esetbenpedig vdnäseredetükÖsöiszövddmdnymiatt kellett fiabb mütdtet v6gezni.
29
DR.ACSÄDY cY. rs vrsnr.
7. äbra:Az intraoperativfelv6tel a rekonstrukci6 utäni ällapotot mutatia. Az av. aneurysmät resecaltuk,6s mind az arteriän,mind a v6nän o ldaIvarratot k6szitettünk. Irodalom
6. äbra: Az intraoperativ felv6telen az 1. äbrän kimutatott poplitea lokalizäci6iü av. fistula läthat6 megnyitva, mely egyben az av. aneurysma kocsänyät k6pezi. 2. A rekonstrukciö tipusänakmegvälasztäsasorän törekedni kell a s6.rül6skövetkeztdbenösszeköttetdsbekerült art6ria 6s v6na teljes sz6tvälasztäsära 6s azok egymästdlfüggetlen helyre|llit{sfua. Tehät a Malas m(ftet ma mär nem ajänlott, mert az odavezet1artdria fala a fistula hosszri tävü fennälläsaesetdn degenerälddik,aminek következtdbena transvenosusanbehelyezett öltdsek iddvel ätvdghatnak6s ez{ltal sipoly recidiva l6p fel. 3. Az odavezet1uröria kitäguläsa6s falänak elvdkonyodäsaesetdna k6sd'iszövddmdnyekelkerüldsecdljäböl ajänlott a fistula rekonstrukciöiävalegyidd'bena teljes anellrysmaticus 1rszakaszresectidia 6s a szüksdges6rp6tläs elvdgz€se. 4. A kism6retü,perifdriäs lokalizäciöjü traumäsarteriovenosus fistuläk z'irdsa a teräpiäs irtdriSs embolisatio is alkalmasrendkivüli övatossägmellett, nehogy az arcusplantaris is elzdrddion,mert ez esetbena vdgtag kering6sea ktäramläsip6lya hiänya miatt irreverzibilisenkiirosodhat.Hasonl6 gondot okozhat 6s ez6rt szintön fokozott körültekintdst ig6nyel a v6n6s oldal f'elö1v€gzetLszklerotizäläsis. 30
l. Ac.rlidy Gy.; A traumäs arteriovenosus fistuläkr61 kisdrleti 6s klinikai megfigyel6sdnek alapjän. Kandidätu-si6rtekezös,Budapest, 1985. 2 Ac,sädyG1,.:Traumäs 6s iatrogen arteriovenosu-sfistuläk. ,,A v6näk betegsdgei 6s kezel6sük' Szetkesztette: Nemes A. Medicina, Budapest, 245-265.1986. 3. Acscidy, Gy., Nemes A., Mogän, I. Bitö, G. Cs. Nagy G., Kere.rTturTG Unsere Erfahrungen nrit der chirurgischen Behandlung von traumatischen arteriovenösenFisteln. Angio Archiv., 2,0,42-44,1991' 4. Bickheun,W. S.: Operation for the radical cure of arleriovenous aneury.smas, with preservation of citculation in artery and vein. Textbook of OperativeSurgery,Philadelphia,Saurders,vol. 2., p. 10,1924 5. Branhan, Il. 11. Aneurysmal varix of the femoral artery and vein tbllowing a gunshot wound Int. J. Surg., 3., 250, 1890. 6. Ke.rzthelyi,P., Kärpäti, Z.: Ylgragi endarteriectomiautän kialakult arteriovenosusfistula. Magyar Sebdszet,30,720, 1911. '1. Leriche, R.: Asystolie consecutive a l'6volution d'un an6urysme arterioveineux, iliaque externe: exstirpation de l'an6urysme, gu6rison de 1'asystolie.Lyon Chrr., 16, 42'7,1919. 8. Matat, R.. Some experience-sand observations in the treatment of arteriovenous aneurisms by the intra^saccularmethod of suture (endoaneurismonhaphy) with special reference to the lransvenou-sroute. Ann. Surg. 71, 403,1920. 9. Matan, R.. On the systenric or cartliova-scularetfects of arteriovenousfistulae. Trans. SouthernSurg. Ass. 36,623,1923 70. Morel, P.. Des An6ury.sms Arterio-veineux du Creux Poplit6 Facultd de Medicine et de Pharmaciede Lyon, Thöses1898-1899. 77. Rich, N. M., Baugh, J. H, Hughes, C. W.: Popliteal artery irlures in V i e t n a m .A m . J S u r g . 1 1 8 , 5 3 1 , 1 9 6 9 . 72. Rich, H. M., Hob.ron, R. W, Fedde, lV. C.. Acute connron femoral arterial trauma. J. Trauma 75, 628, 1975. 73. Steward, F. 2..- Arteriovenous aneurysm treated by angiography. Ann. S u r g .5 7 , 5 ' 7 4 , 1 9 1 3 . 74 Snart, D. W.. Arterovenous aneulysn following amputation. Brit. Med. J. 2. 346. 1929. 15. Vol.ltnar,J.: Zertrale Gefässektasiebei lange bestehendenarterio-venösen Fisteln. LangenbeckArch. Klin. Chir. 194, 62'7,1960. 16. Vol.lmar, J.; Traumatische arterivenöse Fisteln. Erfahrungsbericht über 190 Fälle. Zbl. ChI. 89, 1930, 1964. 77. Vollmar., J., Nobbe, F. P.: Arterio-venöse Fisteln-Dilatierende ArteriopathienGeorg Thieme Verlag, Stuttgart,L976. 18. Zahumen,szkj,E.: Az artlria femoralis arteriovenosus aneurysmäjärdl mütött eset kapcsän. A Magyar SebdsztärsasägMunkälatai, Budapest, 1942. A XXVII NagygyülösJegyz6könyve164. olda'.
Dr. AcsddyGyörgy Klinika SOTEEr- ös Szivseböszeti 1122Budapest,Vdrosnmjoru. 68. IV. 6vfolyam2. szäm,Lgg712. Erbetegs6gek,
HISTORIA
Dr. Bug6r N|I6szärosl(äroly (reoo-le8e) DR. MESKO BVA
A magyar
belgydgyäszati
t6ja, a Magyar nöke,
dr'. Bugär
1995-ben l6kplakettet säg 2
Angiol6giai
Angiol6giai
alapft6 eltisztelet6re
Tär.sasäg em-
adotr ki. Az eml6kplakett megrendez6sre
mänyos ül6s6n kerül
kerü16
a tär.satudo-
ätadäsra, eml6kelriadässal
Elsä alkalommal
giai Napokono fva
megalapf-
Tärsasig
M6szäros Kärrrly
a Magyal
6vente
egybekötve.
angiol6gia
1995.
jünius
a P6r:si Angiok'r3-än dr.
Mesk6
belgy6g y äsz osztälyv ezet(i f6or.vos vehette
ät az eml6kez6s az 6 rnegernl6kezfi
szirnb6lumät.
Az aläbbiakban
el6adäsät közüljük.
Dr. Bugär MdszärosKäroly 1900. novenber 3-än született Budapesten. Pälyavflaszt{säbaa csalädi hagyomänyokon tülmenden a
Ezt követdenszämoshfrnevesorvosprofesszor,mint Pöteri lgndc, Hlittl Hünür, Herzog Ferenc voltak tanitdmesterei. Az akkori szokäsoknakmegfelelöendvekig fizetdsndlküli gyakornokkent,mald taniirseg6dkdnt dolgozott több int6zm6nyben.Nyilvänval6ar ez a körülm6ny is közrejätszott szdleslätökörrli6s sokoldalü orvossäväläsAban. A Herzog-klinikän töltött 6vei alatt belgydgyäszatbdl, ideggydgyäszatbdl6s gümök6ros betegsdgektärgyköröb61 szerzett szakorv osi k pe sitö st. Az angioldgifval1927-benkezdettfoglalkozni,s 1931ben Tübin genben Gottfr ied M ül ler orv osprof'esszor klinikä.jän, majd Sir ThomasZewls londoni kutatöintdzetdbentanulmänyoztaa microcirculatiot. A megdlhetösbiztositäsäraiskolaorvosi, orvosszak6.rtö-r munkät vällalt ös biztositd intlzeti orvoskdnt is tev6kenykedett.
törtdnelmi esemdnyek is beleszöltak. 1918-ban a TudonränyegyetemJog- 6s Ällamtudomänyi Karärairatkozottbe.
Els6 osztdlyvezetdffior-vosi kinevez€slt 1938-ban kapta meg, l5 6vvel doktorrä avatäsautän.
Tervbe vette a Mfegyetem 6p(tdszm6rnökikaränak lätogatäs6tis, de az 6szi hdnapokbanmär csak aharct€rrlhaza-
1944-benirta meg els6 nagy feltrindstkeltd angiolögiai tärgyü mfvdt ,,Az örbetegsdgek diagnosztikdja, kör- ös gyö gytana " cimmel, melynek 6tdolgozottkiadäsai1955-ben
t6rt katonäkr6sz6readtäk meg ezt a lehetdsdget. A iogi karon egy fdldvetjelesen ziirt, mikor is 1918 märciusäbana Tanäcsköztärsasäg kormänya a iogi- 6s ällamtudomänyi kart megszüntette. Isnrdtelt p älyav frlaszlftsdbanegyik orvostanhallgatd b arätja segitette,aki magäval vitte 6t egy gyakorlatra.Ez az esemenydöntötteel toväbbi sors6t. 1919 märciusäban,a IL f6l6v közepdnbeiratkozottaz orvosi karra 6,s1923-ban orvosdoktorrd avatt(ik.
Erbetegs6gek, IV. 6vfirlyam 2. szärn, lgg7t2.
6s 1961-benismdt megjelentek. Munkäiban elolvashatjuk az angiol6giai diagnosztika alapvetdelemeit, az egyesvizsg6l6 eljäräsok,mint pl. a capillarmikroscopialefräsamai irodalmunkbansem talälhatd meg pontosabban,hitelt 6rdeml6'bben.A könyveibenleirtak tehät ma is drvdnyesek,6s oktatäsialapul szolgälhatnak. 1945-50-ig a Kordnyi Frigyes ös Sdndor közkörhäzbelgylgyäsz oszLälyvezet5fdorvosa, egyben a k6rh5z igazga-
3t
DR.MESKÖEVA Komoly figyelmet forditott az orvostanhallgatdkangiolögiai kdpz6s6re,s Az örbetegsögekklinikurna cimmel magäntanärieldadäsokatis tartott 72 f€l€venkeresztüI. 1964-t61az drbetegsdgektärgykörben fakultativ egyetemi eldadäsokattartott. 1966-ban a Magyar Angioldgiai Tärsasäg elsd elnöke lett, 1972-bena Magyar Angiolögiai Tärsasirgörökös elnökövö v|lasztottik. 1.913-ban arany-,1983-bangydmänt-,1988-banvasdiplomät kapott. Hazai ös külföldi komgresszttsokonrendszeresenelnökölt. 1981-ben,81 6veskoräban a ,,Vöralvaddsobliterutittverddrbetegsögekben,s azok jelentdsöge a körköpekpcttolögidjdban ds terdpidjitban" c. doktori drtekezdsdvelaz orvostudomänyokdoktora fokozatot nyerte el. na1984.november23-ig,84 6veskoräig rendszeresen, ponta beifut dolgozni az Istv6n k6rhäzba. SzemÖlyet,kiegyensrilyozott derrit itrasztl egy6nisdgdtmdlysdges tisztelet övezte. 1989.augusztus8-dn hunyt el, ndgy h6nappal90. sztilet6snapia eldtt. A Magyar Angioldgiai Tiirsasäg nev6ben Papp Sändorprofesszorvett vdgsöbricsritaz örökÖselnök-
tdia is volt. 1950-benaz Istvdn körhdz I. belosztdlydranyefi kinevezöst,ahol hosszü 6vekrg Okos Gizelläval, Kusztos Ddnessel,CservenyMelittäval, Bereczky Mihdllyal, Landi
161. Dr. Bughr MdszärosKäroly taniir frr 1923-töl 1989-ig 66 6vet, telies alkotd dlet6t az angiolögiänakszentelte.Egy rövid el6ad6skeretein belül gazdag dletmrive csak kiemelt közölhet6. A magyar belgyögyäszatiangiol6r€.szletekben gia megteremtdjevolt, kariznatikus egydnis6g,akinek szellemis6ge, egyedülälldan sokoldahi dletmüve 6rtdk marad
mindannyiunkszämära.Meghatottangondolok visszaoktaAnnäval dolgoztakegyütt. täsaira,s häläs vagyok a sorsnak,hogy ismerhettem,tanulBugär Mdszäros Käroly l952-ben äz orvostudomänyok hattam t6'1e,s szer6.nyutddkdnt fblytathatom az drbetegek kandiddtusa, i 955-ben a kivdlö orvos cimet nyerte el. Ekkor szolgälatät. mär szämoshazai 6s külföldi foly6iratban magyar, angol, ndmet, francia, olasz nyelven jelentek meg közlemdnyei, egy6bkdntkifünden besz6ltgörögül 6s latinul is. A fibrinolitikus teräpiärdl 1962-benirt niunkäia nap.iainkban is drvdnyesgondolatokatrejt. Ertekesmunkässägänak dvtizedeialatt 118 közlem6nyt,7
Dr. Meskd Eva PestMegyeiFlör FerencOktatökörhdz tör L 2143Kistarcsa,Sernrnelweis
könyvrdszletet6s 3 könyvet irt. A viläg minden täiän megfordult, csodälatram6.lt6, sokszinrinyelvtudäsätszämosel6adäsban csillogtatta meg. 1978-ban Csehszloväkiäbana Purkinie Tdrsasdg6rm6vel tüntettdkki, ekkor latin nyelvti sz6noklatbanköszöntemeg a magaskitüntetdst. Szämostudomänyosti{rsasägnaktagja, nem egynek alapitdja volt. 1961-benaz Angiolögiai szekciöelsd elnöke lett, 1.964-bena NemzetköziAngiolögiai Uniö alelnökdnekvälasztottäkmeg. Ez nemcsakszemdlydnek,hanem a magyar orvostudomänynakis kiemelt megbecsüldstjelentett.
32
Erbetegs6gek, IV. 6vfolyann2. szärrr,1997t2.
Kedvez6 v äIasztäsilehetdsdgek az ERGOCOMP csal6db6I: Bevezetl äron 3 öv garanci6val...
EC.2H EKG HOLTER 24 6räsST 6s interaktiv aritmia analizis, valamint: HR, R-R variabilitäs,QRS jel6tlagok, korszerüPC-skezel1i felülettel 6s adatbilzissal.
EC'-2000,18C-2000s ,r:r' KEREKPAR ERGOMETER Korszerüterheldsilehetdsdgszdlesmdrdsi tartomfinybannagy pontossäggaI.Bedpitett vdrnyomäsmlrl 6s EKG egysdgesetdn komplett rendszenö b6vithetl . (EC-1: diagnosztika, EC-4: rehabilitäci1)
EC-l TERHELESES ,,
tt
MERORENDSZEIff^ 12 elvezetdses terheldsesEKG vizsgälat lehetösdgefolyamatosST 6s aritmia analizissel,valamint vdrnyomäs monitorozässal.
LABTECH Kft, 4031 Debrecen, Väg üt 4. (52) 310-128 Telefon: (52) 412-023 Tel./Fax:
rfrB
TECII
ööööt't't't, .ozoko gyönyörül
C)SIG\ARIS-
C ^ N Z O N I & C l t ^ C , C r ö b l i s t r a s s8c, C l l 9 0 l 4 S r C i l l . n , T € l 0 7 t l 2 2 9 l t 6 6 , f i t 0 7 l / 2 7 j 1 7 O s C^NZON! & CrCS^, fl, rue dc VillnEe Neol F 68104 i toui! CEDIX, Tcl Ongl/O 24 oO,tzxO[gl6t 46 49 Sl(;vARls t)O BRASlt, INDUSTRIA t COIiERC|O ITDA , Rua Joequinrdc ^ndride 209 Chi(rrrSnnroAntonio,SirroAmaro,O4TtgO2OSioP.ulo/grrrilien,Ict Ott/a216A99,ta\OlvS460419 CANZON|Cmbff,Dr XiilLen2-sr J5,D677@Äl(dmin8en,T€l oAlJllTSTO,fax'Atlr/7s7,ttt 5r(;V^RlSCniltf,Iräunhrrnsdollßäspr6, IllOWien,Tcl Or/6776912,tn\orlst/69ts Sl(iV^R15lNC,l2PillDriveb{,Bränford,CI06aoa,ruS^ T.l 201/481-550n,rii2ol/48t 54OA stCV^Rls C()Rr', 565 t ( fi.nnil I rrrnsoii, Sr Lnur(nt, Qu.k I t4S twf'Annnd.t, lrl \r4/rl62l62,ltxlr1n\nA7 16 S(:v^Rlq üRrlAlN I ID, t,nit nA, lhc roundry, London Roäd, Xinßrwonhy, wiN hcner, SOt-r TeDtrnshnd, Irl oq02/fl0 62 26, t.x O.,rr2laa62 l2 O - R.gsrood tradrnu.k olCnnroni & Cic ^C, Sr Crl'cilwir.dand @: I 9q6 Cony'iAlt by Cntrzoni & Cio ^C, Sl Ciltc'ßwitredand
KUPON i i
äs elktildhe|öo brgolmozdnok lev
i
tem6kekröl Kdremt
.n6v
KÖZLEMENY
Magyar Marfan Napitv 6ny 7997. februtu 25-6n megalakult a Magyar Marfan Alapitväny, amely 1996. mäjusätdl a Magyar Kardioldgusok Tärsasägdnakad hoc munkacsoportjakent tev6kenykedett.Ez utdbbi stätusätaz Alapitväny toväbbra is fenn akarja tartani. Az Alapitvänyt l6trehoz6 szakembereka gyermek 6s felndtt kardiolögia, a gyermekgyfgydszat, az orthop6dia, szemöszet, patholögia, kromosz6ma-analfzis, genetika, pszicholdgia 6s a szfvsebdszetterületön tevdkenykednek.Az Alapitväny cdlja az,hogy a Magyarorszlg terlJ.let1n61dMarfan-szindrdmäban szenveddbetegeket felkutassa, 6s a Nemzeti Marfan Regiszterbennyilväntartäsba vegye. Az Alapitväny figyelemmel k(s6ri, hogy a nyilväntartäsba kerü16betegekn6l megtörtdnjeneka szüks6gesszakorvosivizsgälatok,az indokoltnakft6lt korrekcids6s/vagyprevent(vszakorvosibeavatkozäsok.Fontos c6l az 6letm6dra, a tdrsadalmi beilleszkedösre,a csalädalapitäsravonatkoz6 segitsdgnyfjtäs. Az Alapitväny eredm6nyes tevdkenysdgdtdla Marfan-szindr6mäban szenvedd betegek dletmindsdgdnek,de legfdkdppen dletkilätäsainak j avuläsa värhatd. genetikai6s hisztol6giai vizsgälatoksegits6g6velaz Alapitväny tevölegesen kromoszdma-analfzis, Csalädfakutatäs, igyekszik r6szt venni a Marfan-szindrdmävalkapcsolatosalapkutatäsokban. Kdrjük mindazon Koll6gäkat, akik praxisukban Marfan-szindrdmäs vagy arra gyanüs beteget dszlelnek, a beteg nyilväntartäsba6s gondozäsbav6tele c6liäb6l vegydk fel a kapcsolatotaz Alapitväny koordinätoräval,dr. Bartha Elektrdval. Cfm: SOTE 6r- 6s Sz(vseb6szetiKlinika, ll22Budapes! VSrosmajor u.68. Telefon: 1553-611,1553-056, fax: 1553-885. Dr. SzabolcsZoltdn a Magyar Marfan Alapitväny mb. vezetdie
Erbetegs6gek, IV. 6vfoly ann2, szärn, LggT 12.
35
Bezalip'2OO mg Bezalip'retard 4OO mg Modern fibrat-derivatum: bezafibrat többtämadäspontü lipidtheräpia - iärul6kos elönyökkel:
- emefi a HDL-cholesterinv6d6faktort 2O-4oo/o-kal - csökkenti az atherogen LDl-cholesterint30%-kal - csökkenti a trigliceridszintet3O-60%-ban -
csökkenti a fibrinogenszintet 44o/o-kal javitja a diabetesbeällitäst 1Oolo-kal
javallatok: adagoläs:
primer-6ssecunderhyperlipoproteinemia Bezalip2OOmg filmtabl.: 3x1 v. 2x1 naponta Bezalipretard filmtabl.: 1x 1 tabl. naponta (este) csomagoläs: Bezalip200 mg 3O tabl. 6s 100 tabl. Bezalipretard3O tabl. 6s 1OOtabl. 158 Ft fogyasztoiär: Bezalip200 mg {3Ox): t6ritdsi dü: 4 95 Ft B e z a l i p2 O Om g { l O O x ) Ft 486 Bezalipretard {3Ox ): (1OO x Ft 1375 retard Bezalip ): Bezalip@retard: egy havi kezel6s ära: 486 Ft (3O x ) (napi theräpiäs költs6g 16 Ft) 6s 411 Ft (lOOx) (14 Ft/nap)
527 1657 1620 4574
Ft Ft Ft Ft
BOEHRINGER MANNHEIM
Minden patikäban,v6nyrekaphat6,Tämogatäsmdrt6ke707o.Kddük, olvassael a k6szitm6nyalkalmazäsielöiratät.
H U N G A RKYF T 1014 Budapest, Orszäghäz u 30
A fentiärak1997.januär15-töl6rv6nyesek!
Uj, hazai gyärtnnänytüo erfis hat6sü, osztott mandzsettäs lymphoedema Bärmilyen
kezelfi k6szü16k.
eredetfi felsd vagy als6 v6gtagi oedema, els6sorban lymphoedema,
vissz6rpanaszok,
tromb6zis
utäni äIlapot 6s lähszärfek6ly
de
kezel6s6re is alkalmas.
A mandzsetta m6ret utäni elkilszit6sdre is rn6d van. Mindennapos otthoni hasznälata k6nyelmes 6s hatäsos.
ÄRl, zo ooo Ft * Änlt INFORMÄCIö:134-546S.PRdBÄLJAKI!
KOZLEMENYEK
Kongresszusok - rende zvänyek Nemzetközi Angiol6giai Koll6giun 39. Vilägkongresszusa. 1997. }dnills 29 jülius 4., Isztambul, Törökorszdg. Informdrciö: Denise M. Rossignol, International College of Angiology, Inc. 5. Daremy Court - Nesconset,N. Y. 117671547,USA. Endothelium 6s Kardiovaszkuläris Funkci6. 1997.jrinius 29 - jrllius 4., Copper Mountain, Colorado, USA. Informdciö: Jackie Spangler Johnson, FASEB Summer Research Conferences, 7650 Rockville Pike, Bethesda, MD, USA. 20814-3998, Stent 6s Kieg6szit6 Gyögyszeres TerSpia. Szatelitszimpözium. 1997.jrilius 4-5. Eilat, Izrael. Informdrciö: prof. R Beyar-Kenes Ltd., Industry House, POB 50006, Tel Aviv 61500,Israel 7. Nemzetközi Szimp6zium a Vazodilat6ci6 Mechanizmusär6l. 1997. jtilius 69., Maastricht, Hollandia. Informdciö: Denise Maggi, I.R.I.D., 6. place des Pl6aides,92415 Coubevoie Cedex, France. Vaszkuläris Technol6gia Tärsasäg Evenk6nti Konferenciäja. 199?. jrilius 23-27., San Francisco, California, USA. Informäciö: Elisabeth A. Muse, 4601 Presidents Drive, Suite 2., Lanham MD 20706-4365,USA. Ermegbeteg6s Arterioszklerotikus Diabetesben. 1997. jrilius 26-27., Lappeemanta, Finnorszäg. Informdciö: dr. Leena Mykkanen, Kuopio University Hospital, Dept. Med., POB 1777 -'70211 Kuopio, Finnland. Thrombin 6s Angiol6gia. 1997. augusztus 9-14., Saxton River, Vermont, USA.
Informdciö: Adele F. Hewwit, FASEB Summer Research Conferences, 7650 Rockville Pike - Bethesda,MD. 208143998,USA. Tdrsasäg 26. N6nret Angiol6giai Kongresszusa. 1997. szeptember 3-6., München,N6metorszäg. Informdciö: Carlo Prätorius GmbH, Ismaningerstr..65.,D-81675. Eur6pai Erseb6sz Tdrsasäg XI. Evenk6nti Talälkoz6ja. 1,997.szeptember1720., Lisszabon,Portugälia. Informäciö: Secretmiat ESVS, prof G. M. Biasi, Bassini Teaching.Hosp., Via M. Gorki 50., I-20092 Cinisello Balsamo, Milano, Olaszorszdg. XX[I. Kardiovaszkuläris Vilägkongresszus.1997. szeptember2l-26., London, Anglia. Infonnä.ciö: Prof. J.-C. Schoevmdls, Avenue Gracia, 26. B-5170, Profondville, Belgium. LymPholdgiai Nemzetközi XIV. Kongresszus. 1997. szeptember 22-27., Madrid, Spanyolorszäg. Infonndciö: Stil Congress,S. L. Moreno Nieto, 5. Maclrid, Spain. Cerebrovaszkuläris Betegs6gek Szimp6ziunra. 1997. szeptember25-27., Kr6ta, Görögorszäg. Informö.ciö: Vascular Surgical Unit, University of Crete Medical School, Heraklion. Crete, Greece. Eur6pai Kardiovaszkuläris Intervenci6s Radiol6giai Tärsasäg (CIRSE) Evenk6nti Talälkoz6ja. 1997.szeptember 28. - oktöber 2., London, Anglia. Informd.ciö: Ms. Brigit Laubli, CIRSE, Pilatus str. 14., CH 8032, Sväjc. Oszträk lfrseb6szeti, Angiol6giai 6s Tärsasägok Intervenci6s Radiol6giai Együttes Kongresszusa. 1997. oktöber 14.. Linz. Auszkia.
Informäciö : Kon gressekretariät,Chirurgische Abt. Krankenhausesder Elisabethinen, A-4010, Linz, Fadingerstr.1., Ausztfta.
Magyar Thrombosis 6s Haemostasis Tärsasäg IV. Kongresszusa. 1997 oktöber 16-18.,Szeged. Informdciö: dr. Vezendi Klära, SZOTE tr. Belklinika, 6701 Szeged,Pf. 80. Nemzetközi Angiol6giai Egyesület 11. Eur6pai Kongresszusa. 7997. okt6ber 2326., R6ma, Olaszorszäg. Informäciö: Prof. S. Novo, Via Sardega, 7 6 -9Ol 44, Palermo, Italy. Angiol6giai Napok. Keszthely, 1997. november 6-8 , keszthelyi Helikon SzäIlö. Informdciö: dr. Tarsoly Ldszl6, Zala Megyei K6rhlr,, Ersebdszet, 8900 ZaIaegerszeg,Zrinyi u. 7. IV. Nemzetközi Angiolögiai Talälko26. 199'7. december4-5., Pdizs, Franciaorsztg. Informd.ciö: Les Rencontres de L' Angiologie, 11. rue Ferdinand Duval, 75004 Paris,France. Anrerikai-Magyar Ersebäszeti Szimp6zium. 1998. mäjus, BudaPest' Informdciö: prof. dr. Dzsinich Csaba, Er- 6s Szivseb6szetiKlinika, ll22 Buda' pest,Värosmajor u. 68. Nenrzetközi Phlebol6giai Kongreszszus. 1998. rrldjus2i7-31.,Nicosia, Ciprus' Informd.ciö: Options Eurocongress, International Congress of Phlebology, PO. B ox 4723, 28A Soterias,Limassol,Cyprus. Nemzetközi Phlebol6giai Egyesület 13. Vilägkongresszusa.199E.szeptenrber 6-1l. Sydney, Auszträlia. Infonndciö : The SecretariatXItr. World Congress, Union Internationale de Phlebologie. GPO Box 2609, SydneyNSW 2001, Aushalia.
DISEASES EngerecsEcEKo vAScULAR
A MagyarAngiologiaiTärsasägtudomänyosfoly6irataO ScientilicJournalof HungarianSocietylor Angiology DR.BIHARIIMRE FöSZERKESZTö: Szerkeszt6tizottsäg: dr. Acsädy György,dr. DzsinichCsaba, dr. Horväth Läszl6, dr. Hüttl Kälmän,dr. Jämbor Gyula, dr. Kädär Anna, dr. Nemes Attila,dr. Papp Sändor Rovatvezetdkt Artäiäk.dr. Szab6 lmre O Vdnäk' dr. Hetdnyi Andräs O Nyirokutak'dr. Dar'czy Judit O A/aptudomänyok' dr. Monos Emll OHaemorheologia.'dr. Kollär Lalos O Haemostaseo/ogia:dr.Väczi lstuän O Belgycigyäszal: dr. Käli Andräs O Radiokigta:dr. Molnär Ferenc tl Börrycigyäszat' dr. Värkonyi Viktdria O Neuro/ögia" dr. Szegedy Noöert o Gyermekkon drbetegsägek'dr. Tasnädy G6za o Szervezds, toträbbkdpzds:dr. Meskd Eva o Közlemdnyek'dr. Mätyäs Lajos
Kiadja az ANGIO Bt. Felelös kiad6 az ANGIO Bt. ügyvezet6 igazgar6ia' szerkesäös6g cime: 1081 Budapest, N6pszinhäz u. 42-44.Tel.lfax: 1345-468. dr. S6bor J6zsef E mail: Bihäri @ mail. Elendei. HU. Tervezöszerkeszt6s: Nyomäs: Szekszärdi Nyomda, felelds vezelfi Vadäsz J6zsef
Erbetegs6gek, IY. 6vfolyann2. szirn, 199712.
37
VISSZATEKINTES
Eddig megl elent szirnaink tartahnäb6l Aktuälis: dr. NemesAttila: Az &sebäszrethelyzete MagyarorszägonO dr. Robicsek Ferenc: Tünetmentes arteria carotis szükület- oper6ljunk vagy nem? O dr. DormdndyJä.nos'Eur6paiEgyeztetett Dokumentum a kr6nikus 6s kritikus l6bischaemi6r6IOA. N. Nicolaides: A tünetmentesarteria carotis szülkület6s a stroke kockäzata. O Alaptudomänyok: dr. Kdli Andrds: Vascularisintegrit6s 6s vascularisremodelingO dr. Monos Emil - dr. Börczi Viktor - dr. Nddasy György: A vena tonus localis szabälyozi4sänakbiomechanikai szempon! jarO dr. NddasyGyörgy L. - dr. Monos Emil - dr. Börczi Viktor: A vdndk t6nus6nak metabolikus kontrollja O ifj. dr. SzentivdnyiMätyds - dr. Monos Emil: Adrenomedullin:egy fj 6rt6.git6,v6rnyomäscsökkentdpeptid O dr. T6th Mdria.dr. NddasyGyörgy L. - dr. Monos Etnil: Agyi aneurizma modellek O dr. Solti Ferenc: Az 6rta)i nyirokkeringdsel6gtelens6g6nekszerepea ver6r6betegs6gek patogenezisdben6s progressziöjäbanO VisontaiZsuTsanna7,söfia- ifi. dr. Rigö Jönos - dr. Dözsi Ldszlö: Endothelsejt diszfunkci66s a praeeclampsiaösszefüggdsei O dr. Töth Mdria - dr. Nddasy György L - dr. Nydry Istudn - dr. Monos Emil: Agyi aneurizmäsbetegekintra- 6s exkacranialis artdri6inak biomechanikaitulajdonsdgaiO dr. Szombathelyi Tibor - YvesGoffin: Humiin aorta 6s pulmonälis szivbillentyü immunhisztok6miai vizsg{lataO dr. HamarJdnos: A v6konyb6l v6räramläs6nakszabdlyozdsa fiziol6giäs körülmdnyekközött 6s sülyos stresszeljärd r4llapotokbanO Art6riäk betegs6gei: dr. Laczkd Ägnes - dr. Acstidy György- dr. NemesAttila: Erseb6szeti beavatkozäsoka felsö vdgtagok art6ri6inakmegbetegeddsetmiatt O dr. Acsddy György - dr. Järdnyi T,suTsanna - dr. Pintör Laszlö - dr. LaczköÄgnesdr. Nemes Attila: Az aorto-duodenalis fistuläkr6l O dr. Entz Läszl6 - dr. Jär,inyi Zsuzsanna- dr. Nemes Attila.: Az eversi6s6s a hagyomdnyoscarotis endarteriectomiaperioperativ eredmdnyeinek öszszehasonlitäsa C dr. TamdsLd:szlö - dr. Gun-ther Tamäs- dr. Tarr Miklös - dr. Nömeth J6uef - dr. Jakab Lajos - dr. Czigdny Talnds: Tapasztalatainköt 6v alatt az arteriacarotis interna(ACI) seb6szet6ben O dr. Olvasztö Sdndor- dr. KoszlovszlqtBertalnn - dr.
38
Bdnfy Csaba - dr. Papp Ldszlö - dr. LitauszJcy Krisztina - dr. Nagy Judit: Akiriramläsi p6lya preoperativ megit6l6s6nek komplex m6dja 6sjelentds6gefemoro-distalisrekonstrukcidkbanO dr. Horvdth Tibor - dr. ErdöIyi Bölu - dr. Äddnt Attila - dr. SemlyönJudit: A betegekkövet6s6nekj elent6's69e carotisrekonstrukci6 utän O dr. Nädor Györgyi: Az agyi aneurizm6k CT-vizsgillatfu6l O dr. Tarnäs Ldszlö - dr. Gunther Tamd.s- dr. Nömeth Jözsef - dr. Jakab Lajo,s - dr. Czigdny Tamös - dr. Szatmdri Ferenc: Tapasztalatok6s eredmdnyeka posztoperativ älaneurizmäkseb6szetikezel6s6ben O V6n6k betegs6gei:dr. Acsddy György - dr. Laczkö Ägne,s- dr. Birö Gäbor - dr. Entz Ldszlö - dr. Hüttl Kälmän- dr. NemesAttila: A venacavasuperior syndroma6rseb6szetikezel6se:a O ,,T" formäjü interpositumbevezet6se dr. Hetönyi Andrds: Üi mfiteti eljr4rr4s: a feltr{rt m6lyvdna v6delme külsd PTFEspirällalO dr. SdndorTamds:Ü1 lebet6s6geka vdn6sthromboemb6lir{kprofilaxis6ban:kis molekulasülyüheparinokO dr. Kolldr Lajos - dr. Maria Elisabeth Scholz - dr. Rouos Istvdn: A nätriumpentoszanpoliszulf6t 6s a Fragmin hat6konysägdnak összehasonlitäsa O dr. Hetönyi Andrds: Az als6 vdgtagkrdnikus v6näs el6gtelens6g6nek klasszifikdci6ja 6s a sülyossägmdrt6k6nekmegällapitdsa O dr. Bihari Imre: Az als6vdgtagseprüvagy p6kv6n6inakklinikai k6pe 6s el6forduläsa O dr. Howdth Katalin - dr. Hetönyi Andräs - dr. Nagy Imre: A I6bszdr izomväm{inakjelent6sdgea fleboldgiai gyakorlatban a dr. Acsädy György, dr. La.czköÄgnes, dr. Pintör Läszlö, dr. Repa Imre, dr. NemesAttila: A v6näk aneurizmdiO Belgydgyäszat: dr. VörtesAndrds - dr. KäIi Andrös - dr. Kolonic.sIsndn - dr. SitkeiEva - dr. Palik Imre: Als6 v6gtagi artöriäsocclusio kezeldsesystdmäsacceler6ltthrombolysissel O dr. Niesuer Eva - dr. Nddas Ivdn - dr. SimonJudit - dr. Baranyi Eva - dr. Pröda Istudn: Macroangiop6thiäs szövddmönyekk el kezelt 2. tipusücukorbetegek anyagcsere-helyzetlnek6rt6kel€seO dr. MesköEva: Mit tehetegy megyei k6rhdz angiol6giai belgyigy|szata az 6rbetegek6rt? O dr. Nieszner Eva dr. Nddas lvdn - dr. Baranyi Eva - dr. TöthKdroly - dr. VereczkeiKatalin - dr. Pröda Istudn: Balkamra-funkci66rt6ke-
l6se diabetesmellitus okozta microangiopathiäbanO Lymphol6gia: dr. Daröczy Judit: A kr6nikus nyiroköd6ma szövödm6nyei O dr. Daröczy ludit: Mikromorphol6giai elvältozäsokkr6nikus nyiroköd6mdbanO dr. Bihari Imre dr. Tasnädi Göza- dr. Domjän Gyula dr. TomcsänyiIstvän: Chylascoskezel6se peritoneo-venosus mrianyagshuntbeültet6s6vel O Radiol6giat dr. Balöu György - dr. HAttl Kölmdn: A carotis rendszer duplex ultrahang vizsgdlataO dr. Palkö Andrris.'A vesetumorokvascularisatidjänak 6s v6näs terjed6s6nek komputertomogräfidsvizsgälataO 86rgy6gy6szat: dr. Värkonyi Viktöria: A lilbsztufekäly differenciäl diagnosztik6ja O dr. AcsddyG1törgy- dr. LaczköÄgnes - dr. Turbdk Eszter - dr. NemesAttila: kuxol monoval szerzettklinikai tapasztalatok a kr6nikus sebekkezel6s6benO Haemostaseol6gia:dr. Sa,sGöza - dr. Kunz Gabriella: A thrombophiliaklinikai vonatkozäsaiOdr. M. A. Lateiwishdr. Kuncz Gabriella - dr. CsurgayEszter - dr. Sas Göza: Az antiphospholipid antitestekangiol6giaiv onatkozdsaiO dr. Kollär Lajos, dr. RozsosIstvän, dr. Forgdcs Söndor: A haemodilutiohat6saperif6ri6s 6rbetegekkezel6s6benO Gyermekkori 6rbetegs6gek: dr. Tasnddi Göza: A perif6ri6s erek anomäliäi. I r6sz: Epidemioldgia,etiol6gia O dr. Tasnödi Göza: A perif6riäs erek anomälir4i (II. rdsz) O Esetismertet6s: dr. KozlovszlcyBertalan - dr. Va.szilyMiklös dr. SzaböZoltdn - dr. Bänfi Cs.aba- dr. SzeraJinTanüs - dr. PöterffyArpdd: Az aorta dissectiomai kezeldsilehetds6gei16l - A-tipusü acut dissectio sikerrel operdlteseteO Tovdbbk6pz6s:dr. Värady Zoltän: Az esztdtikusvaricectomia technikr{jaO dr. Ballagi Farkas: A sz6nsavgäzfürddjelentdsdgea perifdriäs 6rbetegekrehabilitr{ci6jäbanO dr. Tagdnyi Kdroly: K6miai lumbälis sympathectomia O dr. RozsosIstvdn - dr. Kolldr Lajos - dr. Horväth Örs Pöter: Krdnikus 6rbetegek tartds fäjdalomcsillapftdsa (pozitiv kontrollos klinikai tanulmäny) O dr. Acsddy György - dr. Lackö Ägnes - dr. NernesAttila: A postvaricectomi6s oedemäk Detralex kezel6sdvel szerzett klinikai tapasztalatokO Histr6ria: dr. Blhari Imre: 150 6ve született Friedrich Trendelenburg O dr. Bihari Imre: A scleroteräpia tört6nete O dr. Radö György: Az ulcus cruris fogalmänakkialakuli{saO dr. Radö György: AlilbsziLrfek6ly terdpiäjänaktörtdnete
Erbetegs6gek, IV. 6vfoly anrr2. szärn, 199 7 | 2.
Ütmutat|
szerzfiinknek
cililt, refer ättln'L) b esz ärnol6 me gir 6,s6,ho z A foly6irat c6lja: art6ri6kkal, vdnäkkal 6s nyirokutakkal foglalkozd közlemdnyek publikäläsa - beledrtve a hatfuterületeketis. Üj, önällö, klinikai vagy kiserletesmunkät eldnybenröszesitünk.Javasoljukaz alaptudomänyok eredmdnyeinekköz16sdt6pprigy,mint mriszerek,gy6gyszerek6s gy6gyäszatiseg6deszközök bemutatäsät6s a velük szerzetttapasztalatokismertetds6t.Összefoglaldrefer6tumokat6s törtdneti közlemdnyeketis megjelentetünk. Az ,Erbetegsdgek" gyrijtem6nye kivän lenni a tömahazai irodalmänak, ez€rtmfu megjelent közlemdnyeket,aktualizäläsutän, ism6teltenközöI. Lehetö1egrövid, kb. 10-12gdpelt oldalascikkeket värunk. Kitekintdstkfvänunk adni a nemzetköziszakirodalomra,referdtumokformäiäban.Szivesenlätunk beszämoldkathazat 6s külföldi rendezv6nyekrö1,tanulmänyutakrdl, amelyekn6l a szakmai rijdonsägokra, vitäs kerdesekben kialakult 5lläsfoglaläsokrahelyezzüka hangsrilyt.A klinikai vagy kfs6rletesmunka sorän szerzettszem6lyes tapasztalatokat,dszrevdteleket,v6lemdnyeket 6.sellenvdlemdnyeketnyilt levdl formäjäban kfvdnjuk megjelentetni. K6zirat: ak€ziratot 6s ahozzd csatlakozd dokumentumokat k6t pdlddnyban k6rjük elküldeni. A g6.pel6s2-es sorközzel(a lap egyik oldalän) törtdnjen,egy-egy oldal 30 sort, soronkentkb. 60 betrihelyettartalmazzon.A szerz5kteljes nevdt k6rjük kiirni, a doktori cfmmel együtt,egydbrang, tudomänyoscim ne legyen feltüntetve. A szerz6(k) munkahely6r6l informä16 fe.jldcetnem kivänunk megjelentetni, ezzel is segitve a min6l szdlesebb körf. szerz1gärdakialakuläsät. Orömmel fogadunk szämitdgöpeslemezt a következd rendszerekben:XyWrite, ASCII, 8-bit ASCII, WordStar 3., 4.0,5.0, MS-Word, WordPerfect;elsdsorbanezek Ventura kiterjesztdseivel, de andlkül is megfelel. Ez esetbenak€zhalra vonatkozd ältalänosszabälyokdrvdnyüketvesztik, de az optimälis terjedelmetkdriük figyelembevenni. A cikkekrdl r6szletes összefoglaldsl kdrünk, amely kiemeli a közlem6ny (1) alapgondolatät 6s c€lj6t, (2) a munka alanyait6s mödszertan6t,(3) az eredmdnyeket6s (4) a következtetdseket. Az összefoglaldtöt peldänyban k6rjükelküldeni, ebb61egyet lehetdlegangolul. Legföljebb hat, az Index Medicusbanhasznältkulcsszöt k6rünk feltüntetni, a magyar összefoglaldbanmagyarul, az angol összefoglaldbanangolul.
.
Az irdsmöd tekintet6ben a t:6lzottmagyarositästigyekszünk kerülni. A közlemdnyben következetesenazonos fogalom megjelölds6reegyformänirt szavakatelfogadiuk. Lehetdlegcsak az ältalänosanelfogadottröviditösekethasznäljuk,mert az ü.jakmegnehezittkaz olvasäst.Röviditdsek az összefoglaläsban, valamint a kdp- 6s t6.bI6zat aläfräsokbannem megengedhetdk. Az dbrdk ös fönyköpek hätlapjän ceruzdval az els6 szerz1 nevdt 6s a cim elsd szavait, valamint a kdp felsd szdlötnyillal kdrjük jelölni. Köszönetnyilvdnitdsa dolgozatv6g6rekerüljön, amelybena szerz6(k)köszönetetmondanaka munkäbanval6 r€.szv€tel€rt, vagy a munki{hoznyfjtott anyagi vagy szellemi segits6g6rt.
Az irodalomjegyz6kbenvagy az iddzdssorrendtdben,vagy n6vsor szerint k6rjük megszämoznia citätumokat. Folydirat esetena szerz6k,a cim 6s a lap neve utän k6rjük az dvfolyam sorszämätföltüntetni, amelyetkettdspont követ, majd a lapszäm 0s vdgül az lvszitmz'Är6ielbenpl.: Bihari L, Meleg M.: A vdgtaglyrnphoedema konzervatfvkezel6se.Orv. Hetil. 132: 1105-8.(1991). Könyv id6zdsekorazid€zettröszIetoldalszämätis k6rjük megjelölni, pl.: Tomcsänyi L: Nem szivseb6szältal is (särgd'ssdggel) elv6gezhet6beavatkozäsok. In.: Seb6szetimft6ttan, szerk.:Littmann I., BerenteyGy. Medicina, Budapest,1988.238-41.Az irodalomjegyzlklehetdleg 25 töte].neItöbbet ne tartalmazzon. Acikk v€,g€nazelsd szerzdlevelezösicimtkeriik meg sajätmagänak.
megadni.Javasoljuk,hogy a szerz1egy pdldänyt 1rizzen
.......::,:,,,, lllllilll:ii. .......::.';.. j.,i, ,:,,,,1 .::.i:i::::::'.. ,i;
A referdtumban k6r1ik feltüntetni a közl6s helydt 6s a szerz1ket.Ennek terjedelme egy-kdt gdpelt oldal (2-es sorközzel)legyen.Nem eldgszünkmeg pusztänaz összefoglaldforditäsäval.
::::ii::iiiiril .'.".,','',
A k6ziratokat az aläbbi cimre k6riük küldeni: dr. Bihari Imre, 1081Budapest, Nöpszinhdz u. 42-44.
r,i.::::rr:::::
Elbetegs6gek, IV. 6vfolyatn2. szÄrn,lgg7t2.
39
Fizessenel6 az
nnsnrEGsncnr cim(i, negyed6venk6ntmegielend foly6iratra, szakmänk els6 magyar nyelvü, rendszeresenjelentkezd lapjära! Egy lapszämära: 350,-Ft.Eldfizetdsidij egy 6vre: 1400,-Ft. A Magyar Angioldgiai Tärsasägtagjai szdmäraezen folydirat dijtalan. A Tärsasägaz 1991.6vre a tagdij fizet6s6tfelfüggesztette. cimdn rendelhetdmeg: A lap pöldänyonkdntvagy eg6sz6vre a szerkesztdsdg 1081 Budapest, N6pszfnh6zu. 42-44., postai utänvdttel,a postai költs6g felszäm(täsäval.
MBGRENDBLOLAP (azok szärnära, akik nern tagjai Angiol6giai
Tärsasägnak,
k6rhäzak,
a Magyar'
pl. könyvtärak,
rendeldint6zetek
BBLEPBSI I\YIATI(OZAT visszaküldi
kitöltve
szerkeszl6sägünk
r:im6re,
mint
stb.)
Alulirott megrendelemaz ERBETSGSEGEKciml 1400,-Ft folydirat7997.6vi szämaitegyp6ldänyban, 6ves el'ftzet€si dij6rt.
Nyilatkozatot
(Aki a Bel6p6si
dijtalanul
a MAT
kapja
tagiat
foly6iratunhat.)
Kdrem felvdtelemet a Magyar Angiolögiai Tärsasägba. A Tärsasdg az 1997.6vben tagdij fizetds6re nem tart igönyt.
neve:............. Mesrendeld rBruÜT,
CSUPA NAGY BETÜVEL TÖLTSE KI!
Ndv:............. Cim:............. Telefonszäm:.................... Utca. tdr. hf,zszim: Emelet,ait6: ........Ir. szäm: Az el6frzet6sidijat jelen megrendelösselegyidejüleg belföIdi postautalvänyon a szerkesztd's69cim1re
Munkahelyneve:........... Munkahelv cime, telefonszäma:
Beosztäs:......
(10E1Bp., Ndpszinhäz u. A-44.)x vagy ätutaldssal az OTP Bp. I., Alagüt u. 3. 501-11701004-
Szakterület:
20158002 sz. szämlärax befizettem.
al6irds * Körjük a megfelelf szövegetaldhüzni.
40
al6ir6s
Erbetegs6gekoIY. 6vfolyann2. szärn, 199712.
ir'
'üd tr{.ri1,,, , ,
Ftt
enzim atikus sebti sztitö ken 6cs
Elösegiti fiziol6giäs a szervezet folyamatät sebgyögyuläsi Az egdszsdges nemkätositja szövetet Hatökonysäga 6sbiztonsägossäga k l i n i k a i l ai g a z o l t
,l
megbizhato, Egyszerü, gazdasägos egyszel Naponta alkalmazandö Nemtartalmaz konzervälöszert
E7b6,n@k a se b,b@I--ß@b,b€_'ßß A szärazsebet ez6rt f z olögiäskonyhasd Hatöanyag: 1,0 g llpofil,vizmentes (0,9% NaC ) vagy mäs szövetbarät(Ringer) kenöcsben;1,0 4,75 mg ko agenäzKno oldattalke megnedvesiten A szäraz proteäzt tarta maz amely ega äbb 0,24 E Javallatok:Kltän 6s szubkutänlekölyesed6s pörköketelöszörnedves köt6sselfel ke puhitan Visszeresfek6 y lruxo mono eset6n a seb enzrmatkus tisztitäsa,az e ha t kenöccseltörtdnö kezel6s6tc6lszerü szövetrÖszek e tävolitäsa l F o o t o t e . 5 eIl' e g e s t o l t A 4 Ä r ä - l e , n q e s Adagoläs 6s alkalmazäs:Napontaegyszef gyÖgyszeres kb 2 mm es r6tegbenke I felvnnLa kenöcsöt zavarokesetdn szrsztÖmäs kezel6salänlott az enyh6n megnedvesitettkezelendö Ellenjavallatok:A kdszitmönybärmely fe ü etre Bizonyosesetekben napi kötszer összetevöle ränt tül6rzekenysög a kalmazäsras szüksdg ehet Mell6khatäsok:Altaläbanlö to erälhatö Az e 69 naponta egyszer A kötöst ä taläban alkalmazässoränhelyifäjdaom vagy ifttäc 6 . s e r e n t A S r l e r e ,e t / T d t t L 5 s e b l F Z Fp < (69ö,csiDöörzds)elöfordulhat 6rdekebena sebfelu etet ncdvesef kell ta(an
f nformäciö:
Knoll AG magyarorszägi
kdpviselete,
Gy6gyszerkölcsönhatäsok: l -rol. 1el_p/[pTpL.dctFroe^set 4^11.7opt 6s szappanokegyrdeJüalka mazäsagäto la a kollagenäzaktivitäsät gramicdin Östetracrklrn LokälistyrothrLcrn-, kezel6stnem szabadvegezniaz ruxo mono kenöcsteräp a idej6n -K oramfenico, neom crn,fTamycetrn, bacitracn, gentamicin,polymyxrnB ös makrold ant biotlkumok,pl er tiomic n kompatrb snek brzonyultak Täroläs: 25'C folotti höm6rs6kletennem täro hatd I a
BASF Hungäria
Kft. Knoll
Divizi6
1034 Budapest, Seregöly u. 1-5. Telefon: 25O 4111, Fax: 250-4660, 250-4661
lll
ltlrll
BASF
Pharma
