A. **»a. «f c j ' J r C. < f. \Aiy. msk. :P îf

\Aiy ov!” »' v> *i‘i*i : ;vYvJ\*r, lv>.‘, * ! v v A ' v v* /-A ' ^' [\ -i" v■•;'>v\
••

Kr 18

a’

•

.

m •« M

^

msk

m

**« **•

9 •

». »

1

« *j

:A 'syv^is ’vî\, v* biAuÆÆs

A-

iV \

I •■■’ V i S ■>'•

n

V

" v

! * Y V * .V >

* .

>' » ' ' S

'■

.*»

;

•

■« * « f

•'^

■ *

A« k 1

* \ •.

v* > v \ ; s. " ’v

> N■ > «

^

y

._

•

’ V .* 'V N ' ° \ ' \ ■\ : - v *

V.

‘: ? V

iVV V ' aV^v: • 4 v ,v ■ ; \i\A ,v\ .‘V :N ‘ > : »I i\\ï SUS ' ' \ *A*'\ V« *

'

-•

S

,<»■

Vi^VîZI

*

% %

"

'

il v A V \ ,

v'

4

4*

m % m&

m t

s

«

# b

41 *f

••

i T \ . XV

V

Se

■ SflES

mm

X

V *

■

s

&

*£

V .

■

»

,

H

w + *

v r i '

*

m

i-' .ESI

i

P : îf S

¥

H

*

m

TTm nm

KS

*

m

m

* A

Va

JTNr

isafi

isa

■-

-

s *

M

S,

Fi

ii

■

>'

*

iW

lr

y /

A

*- ' / ‘J f s

#

Ü

A

vm ’ *

v -

■

» y Vt l

tt

â

'

\

/M l

vS **»a

✓ / sr~ . •

lA V 'f f V,

iLyi

f

■ /

T #I fr ✓

*à t

■ y/r

'

» f

i 1

«

f c j 'J r C //I

5»

/ / •

;

W ‘ ''s

' • ■/ o ' . f * ‘

'

«i

■,y .

- >

- / « /■^ C#b / ( < .V ' /

* *

-#

M t« «

1

ï/ i

r/ r */

« M

i i

llfi

•fr f / y ' 4

.• /

r *r 9 * ‘

o . <

/ rî ; */

fÿ>

¿ Ç £ f/ / A ' / .« »/ ' ' r / / ■ 'T. J

/ / / ^ ✓ W s#Çf

y i

j . • *>

\ •

: i'iti.C*

t ? rt ' ■ -*

.

✓#

M

' »v

/ /

/.I î -

.. f •

' '

9 '

'

•

/

*' f / v

-' /

f/

.

■Z '#• ' /'

/

_. ■• • f. , /

\ - V •; ' / / r ' ' - V

/ 'fv ' '' ï '.

'

'/ /

*

< f

lift

'

•; > ' •

'."/'r.'* /r

A

AZ ORSZ. ff

KIR

ff

ff

KÉPZŐMUVESZETI FOISKOLA

F

■■

AZ 1929

1930 ff

TANÉVRŐL

SZERKESZTETTE

Dr. FERENCZY JÓZSEF FŐTITKÁR

BUDAPEST,

193 0

sftns6Múv£saátB fÖiSKOU

1855 A ttila-nyom da részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent Ján o s-tér l/a. Telefon: A utom ata 533— 77 Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.

ORSZ. M. KIR. KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 71. SZÁM.

Főiskolánk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai. A F ő i s k o l á t tö r v é n y h o z á s i f e l h a t a l m a z á s a l a p j á n az 1871. évb^n P a u l e r T iv a d a r , a k k o r i k ö z o k t a t á s ü g y i m in iszter a lapította. F e l á l l í t á s á n a k e s z m é je m ég Eötvös J ó z s e f bárótól, a nagy m a g y a r állambölcselőtől és közo k t a t á s ü g y i m inisztertől eredt, a z o n b a n a kivitelben k ö z b e j ö tt h a l á l a m e g a k a d á l y o z t a . A* M a g y a r Királyi Országos M i n t a r a j / t a n o d a és R a j z t a n a i k é p ezd e c ím en létrejött, m a j d j)ár évvel később m á r M a g y a r Királyi Orszáos M i n t a r a j z i s k o l a és R a j z t a n á r k é p z ő nevet nyert i n t é z m é n y első ig a z g a t ó j a Keleti Gusztáv ,,a k a d é m i a i k é p i r ó “ lett. Az i n t é z m é n y 1871 — 1876.-ig a R o m b a c h - u t c á b a n bérelt h e l y i s é g e k ben folytatta m ű k ö d é s é t , m a j d 1876-ban T r e f o r t Ágost k ö z o k t a t á s ü g v i m i n i s z t e r g o n d o s k o d á s á b ó l a R a u s c h e r Lajos tervei szerint felépült jelen légi A n d r á s s y - u ti ép ü letb e k e r ü l t át. A F ő i s k o l a 1871. é \ i eredeti ta n terv e az 1877/78. t a n é v b e n felsőbb h e ly e n j ó v á h a g y o t t u j t a n t e r v i és uj r a j z t a n á r v i z s g á l a t i s z a b á l y z a t t a l m ó d o síttatott (32195/1877. V. K. M. sz. r.). E szerint a r a j z t a n á r k é p z é s ideje még h á r o m éves, a z o n b a n e képzési idő t a r t a m a az 1886. tanévtől kezdve a 23569/1886. és 26391/1886. V. K. M. sz. r e n d e l e t e k a l a p j á n m á r négy évre e m e lte te t t fel s négyféle képesítési n e m í r a t o t t elő. A F ő i s k o la t a n u l m á n y i s z a b á l y z a ta s evvel k a p c s o l a t b a n az 187H évben felállított Orsz. M. Kir. R a j z t a n á r v i z s g á l ó Bizottság s z a b á ly z a ta azóta is többízben g y ö k e r e s v á lto z á s o n m e n t át. így 1893-ban (41200. Y. K. M. s/. r.), 1894-ben (1146. V. K. M. sz. r.), m a j d 1897-ben. a m i k o r is a r a j z t a n a és r a j z t a n í t ó j e l ö l t e k és m ü v é s z n ö v e n d é k e k teljesen k ü l ö n t a n t e r v e t és ó r a r e n d e t k a p t a k , (20.929. V. K. M. sz. r.). 1898-ban. a m i k o r esti s z a b a d iskola létesül (94.318/1898. V. K. M. sz. r.). 1903-ban (12.952. V. K. M. r.). T ö b b pótlás t ö r t é n i k a 75.069/1907. és 61.071/1913. V. K. M. sz. r e n d ietek a l a p j á n , végül 1921-ben a 159.000/1921. V. K. M. sz. r. f o l y o m á n y a ként tö r té n t a la p v e tő változtatás, a m e ly a Főiskola szervezetét is g y ö k e r e i >

v

4/

A

4

á t r e f o r m á l t a . K re n d e le tte l n y e r t e i n t é z e t ü n k főiskolai jellegét s a u t o n ó m i á j á t s e / a m a i r e n d a l a p ja . M egszüntette az igazgatói tisztséget és az iga/.galást a r e k t o r és a R e k t o r i T a n á c s kezébe a d t a át az ú jj á s z e r v e z e tt F ő i s k o l a felett, a m e l y b e ily kép b e o l v a d l a k az 1908. óta Orsz. M. Kir. K é p z ő m ű v é s z e t i F ő i s k o l a c í m e n együtt igazgatott R a j z t a n á r k é p z ő és S z é p m ű vészeti A k a d é m i a , v a l a m i n t az alábbi, szintén az 1908. évtől fogva közös a d m i n i s z t r á c i ó alá vont m e s t e r i s k o l á k és női festőiskola. E z e k az 1882-ben ö n á l l ó a n m e g n y í l t Benczur-féle. az 1897-ben önállóvá lett Lotz-féle festén a k k o r felállított Strobl-féle szobrászati m e s t e r i s k o l a s az 1891-ig önálló, az 1891 - 1 8 9 7 - i g beolvasztva volt. m a j d ú jb ó l önállósított, D e á k - É b n e r - l é l e Női festőiskola. Az intézel i g a z g a t ó ja : 1871 1902-ig Keleti Gusztáv; m a j d m ű v é szeti i g a z g a t ó k : Székely B e r t a l a n 1902— 1904-ig és Szinyei Merse P á l 1905 -1920-ig. Mint a d m i n i s z t r a t í v igazgató m ű k ö d ö t t m e l l e t t ü k V á r d a i Szilárd 1902— 1920-ig. m ii

Az 1920. év k ö z e p é n L y k a K á r o ly m i n t m e g b í z o t t ig a z g a t ó veszi k e z é b e a F ő i s k o l a r e f o r m j á n a k ü g y é t s a k ö v e t k e z ő 1921. évben, e tisztéről l e m o n d v a , a 159.000/1921. V. K. M. sz. r. h a t á l y b a l é p é s é v e l r e k t o r a lesz a főiskolai jellegűvé emelt i n t é z e t n e k egészen 1923-ig. A k ö v e t k e z ő r e k t o r o k : ('-sók István 1923— 1925-ig, Glatz O s z k á r 1925— 1927-ig, Réti Is tv á n 1927— 1931-ig.

A Főiskola a Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Minisztérium hatósága alá tartozik.

Vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. m i n i s z t e r 1922. j u n i u s 16-tól

NAGYMÉLTÓSÁGÚ DR. GRÓF K L E B E L S B E R G

KUNÓ

ÜR

v. 1). 1. t., a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a I g a z g a t ó t a n á c s á n a k tagja, a pécsi, szegedi, d e b re c e n i és a w ü r z b u r g i e g y e t e m e k tiszteletbeli d o k t o r a , a z I. oszt. m a g y a r é r d e m k e r e s z t és a m a g y a r Corvin lán c t u l a j d o n o s a stb.

f f

FOISKOLAT

KORMANYZO

REKTORI

TANÁCS.

Rektor: RttTI ISTVÁN. Prorektor: (iLATZ OSZKÁR.

TANÁCSTAGOK: ANDREETTI BARANSKI

KÁROLY E.

BENKHARI) CS ÓK

LÁSZLÓ

ÁGOST

ISTVÁN

E D VT I L L É S

(¿LATZ

Ri ; ri

ISTVÁN

IIOHN

ANTAL

Rl'DNAV

lyka

károly

K.

MKVKH ALADÁR

OS Z KÁR

ANTAL

(¿VI LA

STROBL

ZSIGMONl)

SZÉN TGVÖRGYI VASZARV

JÁNOS

ISTVÁN

A FŐISKOLA ÚJ SZERVEZETI SZABÁLYZATA ÉS FELVÉTELI, TANULMÁNYI ÉS FEGYELMI RENDJE. Jelen Évkönyv lezárásai előli közvetlenül érkezett meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1930. december hó 1-én 310— 05— 25/930. sz. a. kelt leirata, am elyben értesíti a Főiskolát, hogy módosított Szervezeti és T a n u lm á n y i Szabályzatát főm éltó ságú vitéz nagybányai H orthy Miklós úr, Magyarország K o rm á n y zója, Budapesten, november hó 11-én kelt magas elhatározásával jóváhagyta. A hódolatteljes hála mellett, amellyel a Főm éltóságú K or m á n y z ó u r n á k m u n k á la tu n k kegyes jóváhagyásáért tartozunk, n e m m u laszth atju k el, hogy intézetünk hálás köszönetét ne fejez zük ki itt gróf Klebelsberg Kunó miniszter úr Önagyméltóságának, a k in ek alkotásai közé m éltóan sorakozik Főiskolánk alk o t m á n y á n a k újjászervezése, biztosítása, művészeti műveltségünk ez új a la p já n a k letétele. M árványtáblánál m a ra d a n d ó b b a n őrzi ez

nevét a Képzőművészeti Főiskola történetében. Nagy köszönet illeti a m a bizottság tagjait, ak ik et a Minisz ter ú r h a rm a d é v e ,,az 1920-iki reform eredm ényeinek az á tte kintésére“ küldött ki. E bizottság tagjainak tárgyilagos jóindulata, nagy szaktudása számos értékes adatot s szempontot adott nekünk szabályzatkészítő munkánkban. Különösen meleg hálán kat kell kifejeznünk dr. Kornis Gyula á lla m titk ár ú rn a k , aki a bizottsági munkálatok után is, belső érdeklődéssel, megértéssel, szeretettel és nagy tudásával nem szűnt meg segíteni minket mun kánk befejezéséig. Nemkülönben tiszteletteljes köszönettel és hálával vagyunk ügyosztályunk vezetője. Kertész K. Róbert h. á lla m titk á r és dr. R ó nay Zoltán miniszteri tanácsos u ra k iránt, akik a legnagyobb

8

ítettek gein és szívesen h á ríto ttá k el uíunkból az esetleges a k a d á ly o k a t. Szakszerű észrevételeivel s tanácsaival több fontos m o m e n tu m ra hívta mée fel figyelmünket a Magyar R a jz ta n á ro k Országos Egyesületének vezetősége, am elyért köszönetiinket kifejezni e helyütt is kötelességünknek tartjuk. Mivel a most jóváhagyott Szervezeti és T a n u lm á n y i S zab ály zat módosítási m u n k á la ta i az elmúlt tanévben n y ertek befejezést és m a g a s a b b jó v áh ag y ásu k csak a rendes formális okokból h ú z ó dott m ostanig s mivel életbelépésük m á r az 1930— 31. tanévtől kezdődően bizonyos változásokat és tu d n iv a ló k a t tesz szüksé gessé, É v k ö n y v ü n k e t n e m z á rtu k le, míg F őiskolánk e fontos ese m ényéről itt be n e m szám o lh atu n k . Az uj szabályzat keletkezésének okáról és céljáról, valam int alapelveiről és konstrukciójáról az a lá b b ia k b a n igyekszünk rövid, összefüggő ismertetést adni. I.

K öztudom ású, hogy 1920-ban in tézetünk szervezetében és szellemében gyökeres ú jjáalak ításo n m e n t keresztül E r e f o r m n a k az intézkedéseit az elm últ 10 esztendő egészükben igazolta. H a mégis a re fo rm eredm ényei a g y a k o rla tb a n ilt-ott n é m i h iá n y t m u ta tta k , az egyrészt egyes külső a k a d á ly o k b a n lelheti m a g y a rá z a tá t, m ásrészt pedig a b b a n a k ö r ü l m é n y ben, hogy bizonyos újítások, am elyek elméletileg igazoltak n a k s helyeseknek látszottak, a m egvalósításban ö ssz e ü t köztek a gyakorlati lehetőséggel. (Pl. a trimeszteres rend szer s a julius hó 15-éig tartó tanév.) A Főiskola Rektori T a n á c s a p á r évi tapasztalat u tá n felis m e r te ezt s 1927. évben a rektort, tisztsége m egkezdésekor, e n n ek ily ir á n y ú in d ítv án y át elfogadva, megbízta, hogy az 1920-iki re fo rm revíziójának m u n k á la ta it kezdje meg és az új sz a b ály zatot készítse el. A szabályzatm ódosító m u n k á la to k v a ló b a n m á r az 1927/28. tanév fo ly a m á n m egindultak. Az 1928/29. tanév kezdetén a V. K. Miniszter Ur dr. Kornis Gyula á lla m titk á r ú r vezetése a la tt egy bizottságot k ü ld ö tt ki, a m e ly e t az 1920. évi re fo rm e re d m é n y e in e k az áttekintésével, m ajd a m eg in d u ló tárg y aláso k foly am án, a re k to r kérésére, inté-

9

/ e t ü n k összes anyagi és szellemi ügyeinek, egész p ro g ram i n j á n a k , h ián y ai és panaszai egész k o m p le x u m á n a k megvizsgálásával hízott meg. E bizottság tapasztalatairól s kialakult felfogására külön m e m o r a n d u m b a n tájékoztatta a miniszter ural. I' bízott való megbeszélések eredményeit igyekeztünk mi is a sza bályzat m ódosításában szem előtt tartani és értékesíteni. Az új szabályzat két főrészből áll. Az egyik az intézet szer vezetére, a m ásik az oktatásra vonatkozik. E m ásodik a lényeg, az előbbi a form a, am elynek segítségével am az érvényre jut. Gyökeres, lényegbe vágó változást Főiskolánk szellemében az 1920-iki refo rm hozott, a jelenlegi módosítások azon az úton fejlesztik azt tovább, am ely n ek irán y áb a a k k o r elindultunk. Az 1920-iki reform szervezeti újítása a rektori rendszer behozatala s a Rektori T a n á c s n a k m int korm ányzati szervnek a felállítása, a reform szellemi részének lényege pedig az oktatás egységesítése volt: közös nevezőre hozni a m a g y ar művész és rajz tanárnevelést. Hogy ezek a változtatások m iért voltak szükségesek és döntő jelentőségűek, nem igen lehet m eg érten ü n k a több tagozású F ő iskola szervezetének, szellemének, állapotának, a refo rm előtti időben a milyen volt, az ismerete nélkül. Annál is kevésbbé, m eri az idő ro h a n ó m úlása folytán ez m á r jórészt feledésbe ment, leg többen a k k o r sem ismerték eléggé s m a is sokan fogalmaznak erről h am is Ítéletet. i

É v k ö n y v ü n k régebbi kötetei a m ú ltra vonatkozóan számos ad attal szolgálnak az érdeklődőknek, s e lapokon több ízben is igyekeztünk összefoglaló, objektív képet adni a régi Főiskola szer vezetéről s ezzel összefüggő szelleméről. Most n e m lehet tehát célunk részletes történeti m ag y arázattal okolni meg az új szabály zat, illetve az 1920. évi refo rm intézkedéseit. C supán m int legrövidebb s u m m á já t a valóságnak idézzük emlékezetbe, hogy a re fo rm előtti Főiskola tagozatait, az össze foglaló címen, a közös gazdasági adm inisztráción s az egy igaz gató személyén kiviil úgy szólva semmi belső kapocs n e m fűzte össze, sem szervezetében, sem oktatási tervében. A művészi alapismereteket adó A kadém ia festő szakosztálya az E p re s k e rt egyik pavillonjába szorítva tengődött, az egy két kiváló m űvész szem é lyével kapcso latban létesített ,,M esteriskolák“ , összesen 6— 8

ianítx áimyal, a másik két pavillonl foglalták el, míg a ,,Női F e s tőiskola" a V árb azárb an m űködött, valam ennyi egymásról s az élő művészetről egyaránt alig-alig A n n n véve tudom ást. legnépesebb, a törzstagozat, a R ajztanárképző oktatása pedig az iparművészeti, a mértani s a m agyarázó rajz leié irányult, a m ű vészeti kinevelésére a növendékeknek kevés súlvt helvezetl. Sőt szellemének irányítói közt voltak olyanok is, akik éppen a m ű v é szetié! való kapcsolat ballasztjától mentesítendő a zést, szervezetileg is egészen külön szerették volna választani az összintézettől. am ely címében jelző g y a n á n t a képzőművészetet viseli. így az egész intézm ény egyik tagozatában sem volt alkalo*/ O * 0 % o nchen és Páris iskoláit s hogj )et, am elv 1896. és 1920. vidéki egyre nagyobb töm egben vonzotta m agához a fiatalságot. A h á b o r ú a z u tá n egészen összekúszálta a Főiskola rendjét: épületeit k ó r h á z n a k vette el, az oktatást bér- és vendéghelyiségekbe szórta szét, a tanítás lehetőségeit és terjedelmét megszorította, a fegyelmet meglazította. A rom bolást befejezte a két fo rrad alo m és a Főiskola legkitűnőbb m űvészerőinek sorozatos h alála az 1917. és 1920. év között. E g y m ás u tá n h a g y tá k el a Főiskolát előbb Ferenczy és Zemplényi, m ajd Szinyei Merse és Benczúr. Az intézet legnagyobb szellemi és erkölcsi értékeit elveszítve, alkotó részeire széthullani készült. Ezt az összeomlást ak ad á ly o zta meg a reform , amelyet egy a r á n t követelt a művészi közvélemény s m aga a k u ltu s z k o rm á n y is, a m in t m egism erte a való helyzetet. Heves ellenzői is a k a d t a k az ú jításo k n ak , részben elvi, részben személyi alapon, részben tévesen informáltságból. A művészfiatalság a z o n b a n boldogan fogadta a változást, főleg az a része, am ely a közelm últ álla p o to kat tapasztalatból ismerte. v

ff

Az 1920. évi reform indító oka tehát az itt röviden érintett á lla p o to k b an rejtett. A reform célja pedig: ezen á llap o to k at m e g szüntetni és olyan F őiskolát szervezni, am ely a m a g y a r k é p z ő m ű vészeti m űveltségnek biztos iskolai a la p o t ad: m a g y a r m űvészeket nevel s egyben a m a g y a r közönségnek művészi nevelőket. Célunk m a sem változott s tíz év tapasztalatai csak m eg erő sítettek b itü n k b e n , hogy helyes ir á n y b a n in d u ltu n k . De tíz év tapasztalatai s változott körülm ényei bizonyos m ódosításokat és a p r ó b b változtatásokat javallottak s az uj szabályzatban ezeket

11

valósítottuk meg. A változtatások nem elviek, a módosítások nem lényegbevágók: a ta n u lm á n y elmélyítése, a rendelkezések g y a k o r lati célszerűsége s a szöveg nagyobb rendje s világossága az, am ire törekedtünk. II.

1920-ban az új szabályzat rektort s mellé Tanácsot állított a Főiskola élére igazgató helyett. Ez az intézkedés tíz év igazolja már bevált. A gyakorlat igazolta a logikát, amely az igazgatói rendszer nél eleve jobbnak Ítélte ezt a korm ányzási módot. A rektort szaktestület választja saját kebeléből titkosan, bizalma szerint, minden külső nyomástól függetlenül s közvetlen ismeretében a rátermettségnek. Es ha a rektor m űködése törté netesen még sem igazolja a várakozást, u ralm a oly rövid ta rta m alatt az intézm ényre nagyobb k á rt nem jeleni. Ha pedig a kor Hiányzása jónak bizonyult, ú jra megválasztható s az intézet élvezheti a céltudatos vezetés állandóságának áldásait. Különben ette eltekintve a tulajdonképeni k o rm án y zó testület, a Rektori Tanács, am ely szaktudásával, meggondolásaival s személytelen felelőssé gével a rektor mögött áll, ezt az állandóságot teljes m értékben képviseli szaki összetételének változatlanságával. Ezzel szemben: a kinevezett igazgató személyéhez évtize dekre kötve van az intézet sorsa s szelleme. A rektor, h a a tan ács tagok közül választatott, m á r élőbbről ismeri a gépezetet, a m e ly nek k o rm á n y k ere k éh ez ültetik. Az igazgató, h a kívülről került az intézet élére, ezt a gépet vezetni képtelen, m e rt nem ismeri. Ez fogja vezetni őt. Az adminisztráció, amelyet nem ismer, útjába áll jószándékainak s ha változtatni, javítani akar, a szokások, a szabályok, a m últ csökevényei. dolgok és emberek, ezer szállá! hálózzák, kötik ak aratát. Ezenkívül az igazgató személyének kiválasztása mindig is legnagyobb nehézségeket okozta s okozni fogná a kinevező h a t á ságnak, nem csak az arravalóság felismerése miatt, h a n e m a min den ily magas állás betöltése esetén m űködésbe mozduló sok irá n y ú társadalm i erők miatt is, ami a helyes, az igazságos d ö n tést igen megnehezíti s a m indenkori miniszter szabad e lh a tá ro zását súlyos p ró b á n a k teszi ki. A rektori állás betöltésénél, a F< ••

12

iskola következetesen kiépített a u to n ó m iá ja mellett, ezek a n e h é z ségek nem fo rd u ln a k elő, míg a felsőbb jóváhagyás szükségessége * a visszautasítás lehetősége a fölöttes a k a ra t érvényesülésére is teljes módot ad. ,,A rektorság nem m űvésznek való fu n k c ió “ hallottuk érvül ellene ,,elvonja őt hivatásától, gátolja művészi m ű k ö d é sé b e n “ . Ez igaz. Ám: egy egész életre gátolja ebben a kinevezett igazgatót az igazgatási funkció, hacsak tisztségét n e m sine curanak fogja fel. Azonban m á r láttuk, hogy mily h á trá n y t jelent ezen jllás pusztán dekorativ értelmezése, am ikoris a szellemi ir á n y í tás a k a r a tla n u l az adm inisztráló kezébe siklodhal át. Az utóbbi lehetőséget itt a Rektori T a n ács gátolja meg, még ha a rek to r gyönge is. Általában a rek to r személyi a lk a lm a tla n sága távolról sem okozhat az intézetnek olyan helyrehozhatatlan károkat, mint az elm ozdíthalatlan igazgató erélvtelensége, vagy m ás hibája. E gyébként etikailag is m egengedhetetlennek ta rta n ó k ma, a trianoni országban, valamely pu sztán reprezentatív, vagyis m u n k a nélkül való díszállás konstituálásál. A Főiskolát a rek to r különben is csak vezeti, a tu la jd o n k é nem k o rm á n y z ó testületé a n n a k a Rektori T anács. A Rektori T a n á c s h atáro z a Főiskola szellemi és erkölcsi irá n y ítá sá ra v o n a t kozó kérdésekben. Az új szabályzat p o n to san m eg h atározza h a t a l m á n a k s kötelességeinek körét, v alam in t a rek to rét is. Eltérően az eddigi szabályzattól, a jóváhagyott 6-ra korlátozza a T a n á c s tagjainak a számát, m eg h ag y v a a z o n b a n az eddigi 2/:» V3 s z á m a rá n y t a m ű v é sz ta n á ro k és az elméleti illetve a m e llé k ta n tá rg y a k ta n á ra i közt, preventive akadályozva meg, a m ú lt tanulságain okulva, hogy a művészei szem pontjai a segítő disciplinák m iatt valaha is h á tté rb e szoríttassanak. Az eddigi szabályzattól a b b a n is eltér az uj, hogy míg a r e k tort s a kél évenként kieső tanácstagok helyett az ú ja k a t eddig a Rektori T a n á c s választotta, m ost a teljes k o r m á n y z ó testület: a rektor, a m á so d ik p ro re k to r s a tan ácstag o k m egválasztása a Kari Ülés fe lad a ta lesz. lev az intézel egész irá n v ítá s á b a n közvetve részt vesz az egész ta n á ri kar. A n n ak idején, 1920-ban, az a k k o ri helyzetből folyó szüksé gesség diktálta, hogy ez ne így legyen, h a n e m a re fo rm végrehaj tása azok kezébe tétessék le, a k ik azt tervezték, elméletileg k id o l gozták s hisznek benne. Ezért kellett a k k o r a k o r m á n y z á s t így

13

megszervezni s így tarto tta m é ltá n y o sn a k és szükségesnek fölöttes h a tó sá g u n k is, a m ik o r a Rektori T anács tagjait első a l k a l o m m al ilyen összeállításban kinevezte, hogy a z u tá n ez választás u tjá n újítsa meg továbbra önmagát. Csakis így fu n k cio n álh ato tt ez a szervezet s az oktatás maga, életbe lépése első napjí kezdve, zökkenő nélkül, símán. A tanári k a r az uj szabályzatban átveszi a Rektori T anács eddigi ügy- és jogkörének egy részét: az elvi és igazgatási k é r d é sekben az általa választott korm ányzási szervek mellett, m in t konzultatív testület m űködik, de ta n u lm á n y i ügyekben, úgy m int: felvétel, elbírálások, felmentések, osztályozások megállapítása, ösztöndíjak, tandíjmentesség, jutalom díjak ad o m án y o zása stb. — döntési joga van. A k o rm á n y z á s n a k uj szervei: a m ásodik p ro re k to r és a T a nács póttagjai, akiket szintén a kari ülés választ. A második, a választott prorektori tisztség felállítása a m unkam egosztás miatt, főleg pedig a rektor helyettesítésének esetében látszik szükséges nek és a betöltése úgy terveztetik, b á r ezt a szabályzat n em m o n d ja ki, hogy mivel a prorektorok közül az egyik — m int eddig is — a volt rektor, tehát m inden valószínűség szerint tö b b nyire m űvésztanár, a másik, a választott p ro re k to r a különleges ra jztan ári tárgyak tan árai közül választassék. hogy a t a n á r k é p zés érdekei a vezetésben ezáltal is hangsúlyozva legyenek. H a pedig a rektori, illetve ezt követőleg a prorektori tisztséget elm é leti tárgv ta n á r a tölti be, a választott p ro re k to r a m ű v é sz ta n á ro k közül való legyen. A művész- és rajztanár-képzés, az oktatás e testvércéljai közt való teljes egyenrangúság igy a szervezetben külsőleg is érvényesülni fog. A különböző művészeti és oktatási, elvi és gyakorlati sz a k k é r dések megvitatása s egyes javaslatok kidolgozása céljából a rektor és a Rektori T an ács m űködése mellett az eddiginél nagyobb sze repet szán az új szabályzat, az ad hoc kiküldött vagy állandó a lb i zottságoknak, am elyeket a rektor, illetve a T an ác s állít össze. Ezek m u n k á ja révén a T anács elé m á r előre szakszerűen feldol gozott anyag s megokolt javaslatok kerülnek döntés végett. Az intézet zavartalan, rendes m enetű a d m in isztráció ján ak legfontosabb szerve a főtitkár, aki a rek to r illetve a T a n á c s u ta s í tásai a la p já n intézi a Főiskola személyi, művészeti és oktatási ügykezelését. Az új tervezet ezen tisztviselő m ű k ö d ését is részlete

14

sen körülírja. Ez a funkció oly rendkívül széleskörű ügyismere1e t, az adm inisztrációban s az oktatás m in d e s v ik területén oly so k irán y ú szakszerű jártasságot, a személyi ügyek intézésében ta n ítv án y o k k a l s k ö z ö n s é g e i szemben an n y i körültekintést és tapasztalatot igényel, hogy e m u n k a k ö r sz á m á ra jól dotált külön állás megszervezését javasoltuk a miniszter u rn ák . Ez a fu n k c ió egész em bert kiván, nem töltheti azt be h u z a m o s a b b ideig tan ári vagy m ásm ilyen egyéb f ő m u n k a k ö r üres óráiban, mellékfoglal kozásszerűen senkisem, a m in t ez m ostanig pénzügyi kényszerből történt. Ugyancsak szükséges egy segédtitkári állás megszerve zése is, hogy legyen, aki a főtitkár szabadsága vagy betegsége esetén az ügyek s az ügyvitel teljes ismerete mellett ideiglenesen felválthassa őt, n v u g alo m b av o n u lása után pedig utódja legyen. Az uj szabályzat ezen állás megszervezését is előlegezi a jelen leh e tőségnek. Ma a főtitkár hosszabb szabadsága vagy betegsége k a ta s z tro fális m e g a k a d á s t idézhet elő az intézet gépezetében: a hatósággal való érintkezés gyorsasága, szabályszerűsége, a p a r a g rafu so k között való eligazodás, az intézet egész beligazgatása külön ebbe beleszokott, tanult és rá te rm e tt tisztviselőt kiván. A régi rendszer 1920. előtt e leendők elvégzésére az igazgató mellé ügyvezető igazgatót állított, aki az intézet p é n z ügyeit is vezette, — vagyis a mai főtitkár és quaestor teendőit egym aga látta el, de igazgatói kezdem ényező h a ta lo m m a l, m e g felelő segédszemélyzet igénybevétele mellett. Az 1920-i refo rm az ügyvezető igazgató ügykörét a főtitkár s a quaestor között osztotta m eg s ezek m ű k ö d é sé t a rek to r s a Rektori T a n á c s rendelkezésein ek rendelte alá. Az új tervezet az 1920-itől jóform án m iben sem tér el e te k in tetben, csu p án rendelkezéseiben pontosabb és részletekre kiterjeszkedőbb an n ál, am it éppen az elmúlt 10 év tapasztalatai tettel lehetővé. Az 1920-i reform átgondolt, logikus felépítésű, m integy t e r mészetes organizm ushoz hasonló szervezetet adott a F ő isk o lán ak , a m e ly n e k egészében m in d en rész p o n to sa n m e g h a tá ro z o tt r e n d e l tetést tölt be s am ely egész szervezet, m in d e n részével együtt, k ö z vetlenül egy célt szolgál csu p án : az intézet m űködésképességét. A ielen szabályzat az 1920-i re fo rm lényegéhez, szerv l'

v

v

V _7

15

h ű is m a r a d s csak a részletekben, de az eredeti elgondolás szel lemében. igyekszik azt tökéletesíteni, céljai elérésére még alkal m a sa b b á tenni. III.

A logikus összefüggés, az organikus m eghatározottság és cél szerűség, am elyre itt a szervezeti szabályzatra vonatkozva rá m u tattunk, még nyilvánvalóbb az intézet szellemi fe la d a tá n a k elgon dolásában és kidolgozásában. F őiskolánknak, mint ,.a m ag y ar képzőművészeti oktatás legfelsőbb fokú i n t é z m é n y é i n e k a rangját és a célját m á r a Szer vezeti Szabályzat 1. §-a kategorikusan meghatározza. Szellemi feladatát a zo n b a n és a m ódot és eszközöket,' am elyekkel ezt szolv/ gálni a k a rju k , az új szabályzatnak a felvételre, ta n u lm á n y r a stb. vonatkozó része tartalm azza világosan és részletesen. A m agyar képzőművészeti oktatás ezen legm agasabb fokú intézménye az építészetet ezidőszerint nem öleli fel s z a k ta n u lm á nyai között, h a n e m csupán a festészetben és szobrászatban nyújt önálló alkotáshoz szükséges szaktudást, kiegészítve ezt a k ü lö n leges szak tan u lm án y t m agasfoku általános képzőművészeti m ű veltséggel. Ugyanezen alapon nevel ra jz ta n á ro k at is, hogy a közép- és szakiskolákban a rajzi és általános képzőművészeti m ű veltség megalapozói legyenek. Szabályzatunk nem tesz különbséget sem a felvételi feltétéo lekben, sem az oktatásban a férfi és nőhallgatók között, ép úgy, a m ik é n t nem tesz különbséget a művészi kiművelésben művész és ra jz ta n á r között. Az 1920-i reform leglényegesebb alapelve volt ez a k étirán y ú egyiittnevelés. Ezen az alapon állunk m a is, m e rt meggyőződésünk még erősödött, hogy így helyes ez. A nőhallgatók együtt dolgozzanak a férfihallgatókkal; egy fo rm a követelm ények elé állíttassanak, am ik o r felvétetnek, vagy a m ik o r ta n u lm á n y u k elbiráltatik. A külön nőiskolák a dilettantizinus melegágyai voltak a m ú ltb a n mindigu m indenütt, viszont O Öv az együttes ta n u lm á n y a tapasztalatok szerint m in dkét nembeli ifjúságra nézve csak előnyösnek bizonyult, főleg a szellemi erő k i fejtés etikáját illetőleg. Vagy engedjük tanulni a nőket is és a k k o r a d ju k meg nekik a m ódot az egyenlő ra n g ú ta n u lm á n y ra , v e r senyképesen a férfival, vagy pedig e pályától tiltsuk őket el. Ami pedig az általános erkölcsi aggályokat illeti, e te k in te t ben sem itt, a Főiskola elmúlt 10 éve alatt, sem a kevesebb v

lt)

fegyelmi ellenőrzés alatt álló m a g á n is k o lá k b a n , azelőtti több évti zedes személyes tap asztalato k szerint, az e g y ü ttm u n k á lk o d á s ellen kifogásra ok soha föl n e m merült. Sőt az állandó együttm unkálkodás a megszokás a la p já n legtöbb esetben bizonyos pajtásos közömbösséget s az érintkezés szellemében és f o r m á ib a n finom o dást, csiszolódást eredményezett. Ilyen a la p ta la n u l vitatott elve volt a r e f o r m n a k az is, hogy a ra jz ta n á r o k és m űvészek művészeti ta n u lm á n y a egységes és együttes legyen. Ez a gondolat logikus következm énye a n n a k az a k a r á s n a k , hogy az intézet ne csak cím ében hordja, de legfőbb f e la d a tá n a k is tekintse a m a g y a r képzőm űvészet szolgálatát. Művészek iskolájává óhajtjuk tenni a Főiskolát elsősorban, hogy a tehetség m in d en szellemi felszerelést m e g k ap jo n itt az alkotáshoz. Ne legyen külföldi ak ad ém ia, sem m agániskola, am ely a tehetségnek többet s jobbat ad, m in t Főiskolánk. A leg jobb felszerelés, a legjobb tanítási terv és a legjobb t a n á r o k legye n e k itt és a legjobb m a g y a r m űvészek legyenek ta n á r o k itt. Ez az ó h a ju n k , ez a p r o g r a m m u n k . Ilt legyen a gyökere a jövendő m a g y ar m űvészetnek. Kézenfekvő a következés, hogy innen kell kiindulnia a n n a k a m űveltségnek is, am ely m űvészeink művészetét befogadja. A fogékonny műveltség m e g ala p o z ásáb a n kellő helyet biztosítani a k é p z ő m ű vészetnek, e n n ek szellemi érdekeit az iskolában s az életben k é p elsőrendű hivatása, a h o g y a n a m ai I m egfogalm azza Ily célkitűzés egym ástól eltérő vagy különböző fo k ú művészeti kim űvelést a m ű v észn ek s a r a jz ta n á r n a k . Annál kevésbbé, mivel az utóbbit m a g á t is legtöbbnyire a művészi alkotás vágya h a jtja ide. Ez t e r m észetesen n e m a k a d á ly o z h a tja , hogy a tanárjelölt a legteljesebb m é r té k b e n m eg ne feleljen egyéb feladatainak, a m e ly e k elé a közép- és szakiskolai oktatás állítja m a j d őt. Bizonysága e n n e k a szab ály zatb an felsorolt t a n u l m á n y t á r g y a k köre és részletezett tartalm a. K ülönben is: a két hivatás, a művészi és a különleges r a j z tan ári, éppenséggel n e m ellentétes m a m ár. A középiskolai k ö v e te lm é n y e k is változtak a r a jz ta n á r r a l szem ben s hisszük, hogy az

17

általános művészeti műveltség szempontjai még in k á b b érvénye sülni fognak e téren a közeljövőben.^ Az am erik an izm u s, az e g y oldalú technikai civilizáció, a gépészkultura és a gépkultusz egyre nagyobb m érvű térfoglalásával szemben a lassan visszaszoruló szellemi műveltség nem hanyagolhatja el ezután a lelkek nevelé sében a művészet segítségét. Az elvi harc, amely 1920. előtt — sajnos — a személyi harcig élesedett, hogy vájjon a szellemi műveltség vagy a technikai m ű velődés m u n k a k ö ré b e állítsuk-e a rajztanárt, 1920-ban eldőlt, a m ikor a miniszter a reform álláspontját elfogadva, a művészeti szempont elsőbbsége mellett döntött. Elismertetett, hogy a F ő iskola rajztanárképző tagozata is elsősorban művészeti iskola, a melynek célja szintén az alkotó tehetség, az ízlés és az esztétikai Ítélőképesség kiművelése s ezzel kapcsolatban a művészeti k u ltu ra érdekében való didaktikus és propagativ küldetésre való szerű előkészítés. A szakszerűség alapját a művészi ta n u lm á n y adja, a művészeti ismeretanyag didaktikai és propagativ felhasz n álásán ak a mikéntjét pedig a pedagógiai érzék illetve nevelés határozza mei>'. o Másrészt a Főiskola a ra jz ta n á rn a k m a is bőven ad tudást a gyakorlati szükségleteket szolgáló rajz o k tatására is, amivel a technikai művelődésnek is hasznos m u n k á s a lehet. Ez a könnvebl) s alacsonyabb rendű feladat itt, amely a m ag asab b ren d ű rajzi kiművelésben implicite benne van, s csak alkalm i elkülönülésre, kibontakozásra vár. A főiskolai tan terv úgy adagolja az oktatást, hogy m ind a két irányban utat mutasson, gyakorlati alapot adjon a ra jz ta n á rn a k , hogy a differenciálódás, mint továbbfejlődés, a hajlam s az életszükségletek szerint könnyen történhessék m ajd meg, az életben kiint. 4.

Azonban, míg a Főiskola, nevelési program ul ja szerint, oly ra jztan ári típust óhajt kitermelni itt, amely elképzelésben az eddigitől sokban különböző s amelv csak a nevében a régi, de a benne megtestesítendő fogalom an n ál m á r jóval többet tartalm az, — másrészt: a jövendő m űvésznek m eg ad an d ó szellemi és gyakorlati kiművelés színvonalát illetőleg is az eddiginél jóval m a g a sa b b követelm ényeket támaszt. Ez az egyenlő felvételi előfeltételek megállapításából s a m űvésznövendékeknek is kötelezővé tett bizo nyos elméleti és gyakorlati segítő ta n u lm á n y o k anyagából és m ér *

s

ÍR

lékéből is kitetszik, anélkül természetesen, hogy ezekkel szükség telenül terhelni s elvonni a k a r u n k őket a művészi fő tanulm ány tól, a festői vagy szobrászi természet utáni m u nkától. E tekintetben a T a n u lm á n y i Szabályzat 42. S-a, am ely tál)itb ÍV p á r h u z a m r a ad módot a művészi és rajztan ári kategóriák o k t a tásának egyezőségét s eltéréseit illetőleg. A rajztanárjelöltek öl évfolyama heti 104 ó rában tanulja az u. n. ,, Alakra jz“ -ot, a m űvésznövendékek 162 órájával szemben. Míg az elméleti és nem szorosan vett művészeti tanulm ányból a rajztanárjelöltei heti 96 órát k a p n a k az öt évfolyam ban, a m űvésznövendékek pedig csak 31 órát a nekik okvetlenül szükséges kiegészítő s kisegítő tanulm ányokból. n i

Az egyenrangúság eszméje egyébként a képzőművészeti neve lés két tagozata közt, a teljes paritás a művészek s rajztan áro k m a go a s a b b re n d ű kiművelésében végigvonul az egész felvételi s o o O ta n u lm á n y i rend szabályain. Egyenlő előiskolázottság, tehetségn kívántatik megn a oc o 1 egyenlő Dv felvételnél m inden rendes növendéktől, tekintet nélkül a r r a : r a jz tanár, vagy művész óhajt-e lenni. Az első évben a két kategória nem is különül el egymástól, m inden ta n u lm á n y u k közös és együttes. De, hogy a rendkívüli művésztehetség sem m iképpen se essék el a tanulás lehetőségétől, rendkívüli növendékül felvehető érettségi nélkül is. T a n u lm á n y a , m inden kötelezettsége s joga az intézet falain belül egyenlő a többivel, csupán a r a j z t a n á n szakra nem léphet. H iányzó előműveltségét kiképzése folyam án a F ő is kola pótolni igyekszik az összes kötelező és fakultatív t a n u l m á nyok, a ta n á r o k pedagógiai tap in tata és a gazdag k ö n y v tá r által, am elv utóbbi sokoldalú műveltségi szükséglet kielégítésére ad módot. Mindezen m ó d o k a t s lehetőségeket a szabályzat pontosan részletezi. Ju talo m - és ösztöndíjakban, tandíjm entességben, jóléti k ed v ezm én y ek b en a kategóriára való tekintet nélkül része síti a Főiskola a tehetséges és szorgalmas hallgatóit. Az üi szab ály zatn ak a leginkább életbevágó intézkedése a rajztanárképzés idejének 4 évről 5 évre való felemelése. Elvi v álto zást az intézet szellemében n e m hoz ez, h a n e m c su p á n a r a j z t a n á rk ép zés fokozottabb elmélyítését jelenti. Készben a tanítás mos tani anyaga terül el n y u g o d la b b feldolgozásban, kevésbbé zsúfol tan 1 óv hplvotf r> évre b c o s / h a részben bizonyos új tnnulmú *

%/

i

19

nyok fölvételéi is lehetővé teszi a meghosszabbított rendes t a n u l m á n y i idő. Analóg ez az öt éves képzés az egyetemi középiskolai tanárképzéssel a b b a n is, hogy az ötödik évfolyam ta n u lm á n y a tú ln y o m ó a n pedagógiai, gyakorlati jellegű. E n n e k megfelelően a szakvizsgálat a IV. év végén van, míg az V. évben letett pedagógiai vizsga alapján k a p ják a növendékek a középiskolai rajztan ári oklevelet. így a középiskolai rajztanárok oklevélszer zési ideje s így oklevele is. teljesen egyenlő alkalm azásúvá válik a tanítóképzőintézeti rajztanári oklevéllel, amelyet eddig is 5 év alatt lehetett megszerezni. Csupán a polgári iskolai rajztanárok végzik, m int eddig is, teljes ta n u lm á n y u k a t 4 év alatt. Általában a ta n u lm á n y i differenciálódást az alap- és szakvizsgák beosztása és anyaga is logikusan követi: a polgári iskolai rajztanárok szak- és pedagógiai vizsgája a IV. év végén együttesen történik. A rajztan áro k 5 éves ta n u lm á n y i ideje természetesen, a p a r i tás alapján is, maga után vonja a művészi rendes ta n u lm á n y i idő meghosszabbítását. A m űvésznövendékek ezalatt nemcsak g y a korlati többletet kapnak, h a n e m művészeti és általános k u l t ú r á júk is kiszélesedik s elmélyül és bizonyos fakultatív t a n u l m á n y o k ra is több idejük jut. (T an u lm án y iren d 42. §, 48. §, 63-64 §.) Az 1920-i szabályzatból teljes m értékben átveszi az uj sza bályzat a ,,továbbképzés" elvét is. A Rektori T anács a rendes tan u lm án y i időhöz még két esztendőt engedélyezhet a kiválóbb növendéknek, hogv a Főiskolán tanulm ányait elmélyíthesse. Ez a továbbtanulás vonatkozhat nemcsak a festészeti vagy szobráOi szati szakra, h an em más tárgyra is, amelynél gyakorlatról van szó, mint pl. az iparművészetnél. A részletesen kidolgozott fegyelmi szabályzat egyform án kötelezi m inden tagozat növendékeit. A ta n u lm á n y i tárgyak felsorolásában első — és fontossága szerint is az — szokásban levő elnevezésén: az alakraj: és fe s té s , ta rta lm a szerint s összefoglalóbb néven: a te r m é s z e tta im lm á n y . Ez utóbbi elnevezés így a szobrászatra is vonatkozhatik, a festészetben pedig felölelheti a plain-air és tájk ép -tan u lm án y körét is és a bevezetést a kompozíció, helyesebben a képfestés g y a k o rla tába. Főiskolai o k ta tá s u n k s általában a képzőművészetek e c e n trális ta n u lm á n y á n a k a tanítási anyagát, beosztását s módszerét a jelen szabályzat, a tárgy fontosságához mérten, tüzetesebben hatá V-/ %y

v

k,

VJ

20

rozza meg. mint az eddigi szabályzat tette. Viszont azonban úgy hisszük — a tanítás és a művészet szabadságát sem sértjük e m eg fogalm azásunkban. A mai Főiskola nem a k a r a k a d é m ia lenni a szó régi értel mében, nem a k a rja tanítani a szabályt a tapasztalat előtt, a m ű vészi alkotás üres form áját a művészi élmény előtt. Szelleme ellene m ond az a k a d e m iz m u s fogalm ának. A közvetlen szemléleto élm ényre s főleg a figurális te rm ész ettan u lm án y ra alapít — hite szerint m inden festői és szobrászi tudást és alkotást, előzetes seh ém ák k al nem rontja meg növendékei szűzi szemét. V alam ikor a R ajztanárképzőn h á ro m délelőttöt elégnek Ítél tek erre a ta n u lm á n y ra , ma. a ra jz ta n á r és m űvésznövendék m i n den délelőttje, a legfrissebb lelki idő, erre fordíttatik. A művésznövendék többlete a délután, amelyet kevesebb elmélet foglal el, n de a r a jz ta n á r a nyári tanfolyam okon, s főleg mint továbbképzős növendék, utána pótolhatja ezt. A szabályzatban világosan kifejeződik a művészi oktatás lényege. A művészi oktatás célja a tehetség fejlődésének te r m é szetes. vagyis magától adódó és a véletlen esélyeinek kitelt meO. O * netét előmozdítani, gyorsítani és lehető legegvenesebb utón irá nvílani. Fz nem elméleti m egfogalm azásokkal s nem is a t a n á r tap asztalatainak a puszta átadásával érhető el, h a n e m első sorban rendszeresen nyújtott látási élm ények útján. Látási élményt a t e r m é sz e tta n u lm á n y ad. Az élő model rajzolása illetve festése nem ,,imitativ" művelet, nem puszta lerajzolás), lefestési gyakorlat, h a n e m élmény, am ely betölti a fiatal művész egész lelkét. A t a n á r feladata ezen élm ényt a lk alm as m ódon irányított megfigyeléssel tudatossá tenni s a szükséges szellemi segítségei megadni, hogy a növendék lelke minél teljesebben m a g áb a fogadja, feldolgozza a látványt és ezen élm ényét lépésről lépésre haladva, ki is fejezze. intuícióját m u n k á j á b a n kiteljesítse. Az új szabályzat teljes m érték b en átveszi az 1920-i re fo rm n a k azt a lényegbe vágó, elvi intézkedését, hogy egyazon ta n á r vezesse végig a növendéket fejlődése m in d en lépcsőfokán, a természeti látvány megismertetésétől kezdve a képfestés gyakorlatáig, az önálló alkotás próbálkozásáig, amíg csak az iskolának a n ö v e n déket fejlődésében kisérni és tám ogatni m ódja van. Az egységes vezetés e gondolata a n n a k az igazságnak a mérésén alapul, hogy a művészi fejlődés szervesen

21

folyamat, m int ahogy organikus kapcsolati! m inden lelki tény. A nevelés, am ely egy művész fejlődését van hivatva előmozdítani, szintén csak szerves, összefüggő lehet. Csak természetes, hogy a tanár, akit a kezdő ösztönös bizalomból, szabadon választott művészi vezetőjéül, végig vezethesse azon az utón őt, am elyet in d i kált. Csak természetes, hogy aki valakinek a természeti látványra kinyitotta a szemét, aki a művészi igazságokra lassan rávezette őt, s aki eközben felismerte tehetsége tékét és jellemét, ennek megfelelően a m agasabb fokon, a m ik o r az az alap ra építni akar, tanácsadója ugyanő legyen. Es e m b e ri leg is természetes és érthető, hogy a kertész, aki a zsenge p a lá n tá t ápoita, öntözte, növekedését, lombosodását szeretettel nézte, m e l lette óhajt állani, a m ik o r virágba szökken az. t

De nem csak általános nevelési szempontból, nem csak lélek tani m otívum ok alapján helyes ez az intézkedés, h a n e m a m ű v é szet lényegének ismerete is mellette szól. Kompozíciót — m ű f o r m á t — tanítani, a régi a k ad é m iák gondolata volt, épúgy, m int év járatok szerint különválasztani azokat, akik ,,csak“ rajzolnak, azoktól, akik „ m á r “ festenek, m in th a ez a m a n n a k okvetlen m a g a sabb fokát jelentené. De, hogy egyik ta n á r csak rajzot, a m ásik csak festeni tanítson és egy h arm adik hoz kelljen m ennie a n ö v e n déknek, előbb mindig egy más ta n á r ta n ítv án y á n ak azért, hogy elsajátítsa a kom ponálás fogásait, mint a vélt legmagasabb rendű tudást, ez — b á rh a egyes régi szervezeti! a k a d é m iá k o n itt-ott még ma is csökevényszerű tan ulm ányi beosztás — idejétmúlt, m ű v é szetellenes elgondolás. A művészet mai fejlődése, az élő stílusok, törekvések divergenciája s más mélyebb esztétikai okok n y ilv á n valóvá tették m inden hozzáértő előtt, hogy a ta n á r m inden mag asab b ren d ű művészi irányítása, tanítása csak a m aga által m e g adott rajzi és festői látáson alapulhat. Egy gótikus vagy b a ro k k épületet csak gótikus vagy b aro k k alapon lehet stílszerűen fel építeni. A régi rendszerű ,,Komponierschule"-k a m ú ltb a n a dön sem igen váltak be, am int ezt a tények elfogulatlan szem lé lete is igazolja. Epigonok nevelése nem lehet egy intézm ény célja. Nem lehet a célja a művészi oktatásnak, hogy a tanítvánv okvetlenül kisebb legven, mint a mestere. A tra d íc ió k n a k és személyeknek túlzott kultusza pedig ezt eredményezheti.

A továbbképző tagozat 111a még \r é s z t a helyszűke és ,.fede zethiány". m ásrészt külső szociális okok következtében n e m töltheti be egészen azt a szerepet, am elyet neki s z á n tu n k az 1920-i re fo rm b a n m ár. A régi mesteriskola ja v a d a lm a in a k bőségét, k é nyelmét. anyagi lehetőségét nem nyújtja e tagozat, épen m ert a F őiskolának sem elég pénz. sem elég hely rendelkezésére n e m áll. De e h iá n y o k n a k oka nem a Főiskola, sem a refo rm , sem a vezetőség. Szerettük volna úgy kiépíteni a művészeti oktatást, hogy F őiskolánk a legalsóbb foktól a legmagasabbig vezethesse a növendéket. A legalacsonyabb lépcsőfok ma hiányzik. E r r e v o n a t kozólagO szabály zatunk 48. S-ában a ..Gyakorló iskola1' cím en O 7 keres megoldást, de ennek a tagozatnak beállítása az egész szer vezetbe a valóságban az anyagi lehetőségektől függ. Nagy elvet szolgált a Főiskola m á r eddig is m ű k ö d ő vidéki m űvésztelepei ben, am ely ek épen továbbképzés szem pontjából re n d k ív ü l f o n tosságúak s az iskolai oktatást az élettel hozzák kapcsolatba, á tm e n e tü l szolgálva a ta n u lm á n y tó l az alkotáshoz. Szerettük volna ezenkívül a művészi tanulás leg m ag asab b lépcsőfokának, a külföldi t a n u lm á n y n a k is szervesebb k a p c s o l a tát a Főiskolával, ez a kérdés azonban ezidőszerint m á s k é p o ld a tott meg. A szobrászat művészi ta n u lm á n y i céljai egészükben egybees nek a festészetével, csak eszközeikben m á sk é p e n d e te rm in á lta k . A rajzi kifejezés g yakorlata s az építészeti ismeretek, mint legfon tosabb seg ítő tan u lm án y o k tám ogatják a plasztikai ta n u lm á n y t itt. A tanterv többi tárgya, a m e n n y ib e n nem különleges r a j z t a nári követelmény, a festészet és szobrászai köré csoportosul, részben mint segítő ta n u lm á n y , részben mini technikai ismeret, megismertetése a művészi kifejezés különböző a n y a g a in a k , eszkö zeinek s az ezek által követelt stílusoknak. Így sorakozik a festészeti t a n u lm á n y mellé, mint ennek egyik legnemesebb technikai elág azm án y a: a m ű v é s z i (/ra/iku. C.élkuűzésünk s ta n te rv ű n k azon a csapáson h alad tovább, a m e ly e n e szak nem rég elhunyt kitűnő ta n ára olv nagv sikerrel indította el fia t a 1 gra fik u sn em zedékíinke t. A vízfestés, részben m int kötelező ra jz ta n á ri tárgy is. s o r a k o zik a festői ta n u lm á n y o k közé. én úgy. mint a többi művészi te c h n ik á n a k . nevezetesen a legjelentősebbnek, a falfestés kü lönböző %.

23

m ó d jain ak s ezek általános stílusának a megismertetése és g y a korlata is. A művészi fo rm a még szorosabb kapcsolatban van az a n y a g gal, még sokkal inkább függ ettől az iparm űvészet területén. Itt az uralkodó princípium az anyag. Iparművészeti o k ta tá su n k lényege ennek a megismertetésében és m e g m u n k á lá s á n a k g y a korlatában áll, támogatva ezt a stílustörténeti ismeret s az elm é leti és a rajzi kultúra m inden reávonatkozható eszközével. Hogy e tekintetben oktatási tervünk s m a g á n a k az o k ta tá s nak eddigi gyakorlati eredm énye is lényeges haladást m u ta t a m últtal szemben, ezt kitűnő ta n á rá n kívül a n n a k a szerencsés k ö rü lm én y n ek köszönhetjük, hogy a Székesfőváros Iparrajziskolájának műhelyei vendégszeretőleg rendelkezésére állottak — m á r 10 év óla — növendékeinknek illetve o k tatásu n k n ak . Jelenleg áll megbeszélés, illetve jóváhagyás alatt a tervezet, amely főiskolai iparművészeti o k tatásu n k k al kapcsolatban, rész ben ennek keretében oldja meg a k e z im u n k a ta n á r k é p z é s rég vajúdó problémáját. R ajztanárnőink így aránylag k ö n n y ű szerrel szerzik meg itt intézetünkben e második oklevelet, am i kettős célt szolgáland: több elhelyezkedési lehetőséget ad diplomás rajztan árn ő in k n ek egyrészt, másrészt a női kézim unka tanításában m agasabb művészi ku ltu rát és Ízlést visz bele. Az 1920. évi reform az összes növendékekre kötelezővé tette a közös első két évfolyam ban az iparművészeti oktatást, az új sza bályzat a teljesen közös tanítási egy évre szállítva le, a művészek kötelező iparművészeti ta n u lm á n y á t is egy évre állítja be. Ez egy évi ta n u lm á n y bizonyos, a művészeknek is hasznos és szükséges alapismereteket ad. amelyet aztán a művésznövendék, hogyha hajlam ot érez rá, a többi évfolyamban fakultative lölvéve az iparművészetet, kiszélesíthet, elmélyíthet. Ezzel szemben az iparművészeti ta n u lm á n y a rajztanári kategória szám ára az egész tan ulm ányi idő alatt kötelező, részben azért, mert neki kólákban is hivatása tanítani, másrészt pedig mivel művészeti és izlésirányító szerepe a ra jz ta n á rn a k vidéken még egyetemesebb, mint pl. a fővárosban. Egy étiként a megélhetés, az anyagi b o ld o gulás szempontjából is hasznosak ezek az iparművészeti g y a k o r lati ismeretek. Az építészet ta n ításá n ak körét és m értékét elvben eg y értelm ű kig határozta meg az 1920-i reform, a miniszter ú r által 1928-ban

24

kiküldött bizottság és ez utóbbinak a kívánságára összehívott tanári tanácskozás. E közös megállapítás szerint az építészet F ő isk o lá n kon nem szaktárgy, nem öncélú ta n u lm á n y , m ert ez intézetnek nem feladata — ez idő szerint, a mai keretek között — építésze csu p án ket nevelni. a festő, a szobrász s a ra jz ta n á r általános képzőművészeti k u l t ú r á ját van hivatva szolgálni. Az e célból szükséges különleges építé szeti ismereteket, különös tekintettel az anyagok s szerkezetek s ezekkel kapcsolatosan a stílusok megértésére, enciklopédikusán, de szemléltetően s lehetőleg rajzoltatás útján adja meg a n ö v en d é kek m in d en kategóriájának, a szobrásznövendékeknek pedig g y a korlatibb f o rm á b a n is. több rajzolással s némi tervezéssel elm é lyítve. Ez utóbbi kategóriára a IV. évfolyam ban is kötelező tan tárgy ez. Ugyanilyen velleitással állítja be a szabályzat a lobbi segítő ta n u lm á n y t is: olyan m é rté k b e n csupán, am ilyenben a művészi f ő ta n u lm á n y n a k azo k ra szüksége van. így a m ű v é s z e ttö r té n e t és esztétika sem öncélú tantárgy a Főiskolán, h a n e m csupán a művészet szerves egészének értelmi és kulturális szemléletéhez szükséges történelmi és elméleti ism e reteket óhajtja m egadni a m űvésznek s ra jz ta n á rn a k . Nem b o csát kozik az a d a to k tömkelegébe, nem foglalkozik vitás attribuciók tisztázásával, önálló képtári vagy levéltári k u tatáso k n e m ta r to z nak itt e ta n u lm á n y körébe. Célja itt csak az lehet, hogy a művészi élvezés területét kiszélesítse, a m ásodintuiciókat intellektuálisan elmélyítse s esztétikailag tudatossá tegye. Ezt a célt szolgálja a stílusok és korok ismertetése, m ás művészetekkel, m ás szellemi m eg n y ilv án u lá so k k al való analógiák, kapcsolatok megvilágítása s a kép zőm űv észetekn ek az egész szellemi műveltségbe való belehelvezése. t. '

A m űvészek esztétikai szemléletének mélységet, intenzitást művészi f ő ta n u lm á n y u k ad ugyan, de szélesebb horizontot a m űvészettörténeti beállítás; alkotó m u n k á j u k b a n pedig nemesítőleg befolyásolja Ízlésüket és tu d a to sa b b á teszi őket. Az elméleti esztétika vizsgálati m ó d ja in a k rendszeresebb ismertetése különösebben azért látszik szükségesnek m a, hogy a fiatal művész fegyelmezetlen elméje ne essék áldozatul a m i n d e n féle tetszetős, de laza th e o riá k n a k , am elyekkel egyes művészeti kísérletezések ö n m a g u k a t igazolni, megokolni igyekeznek. A m ű v

O i /

25

vésznek n e m feladata elméleteket fogalmazni, de ha m á r a kői szellemi szokása m egkívánja ezt, ki kell őt nevelni rá. A r a jz ta n á r n a k propagatorius nevelő m u n k á já b a n pedig szükséges ez. A művészettörténeti és esztétikai ta n u lm á n y ilyen eélkitűzése mellett nélkülözhetetlen a növendékek g o n d o lk o d ásán ak bizonyos filozófiai irá n y ú megalapozása és kiművelése is, amely célból az új szabályzat bevezetés a filozófiába címen új tárgyat állít be a tantervbe. Ez és a m agyar irodalom mellett a világiroda lo m főbb rem ek m ű v ein ek a megismertetése bizonyára h ath ató san szolgálja m ajd művészeink és ra jz ta n á ra in k m agasabb m ű v e lt ségét. A festői és szobrászi gyakorlat szám ára szükséges és értékes segítőtanulm ány az anatóm ia is. Uj szabályzatunk a m ásodik évfo ly am b a tolja ezt fel, hogy a növendék ellentétben az eddigi m ó d szerrel az emberi a la k n a k m á r nem mint valami sohasem látott, ismeretlen o b je k tu m n a k ismerje meg a szerkezetét. Ez a beosztás csak logikus következménye az elvnek: előbb a szemlélet, azu tán a tu d o m án y , előbb a gyakorlat, azután az elmélet. A különleges rajztanári tan u lm án y o k h o z átmenet, de h a sz nosan szolgálja a művészi gyakorlat szükségleteit is a tapasztalati látszattali studiuma. A művészi szemlélet szám ára a tá rg y a k n a k a térben való látszati elváltozásainak a megfigyelése utján a lá t vány állandó, törvényszerű rajzi elemeit tudatosítja e tanulm ány, — másrészt alapjául szolgál az általános rajznak, vagyis valamely tárgy optikai milyenségéről való, m agyarázó objektív rajzi közlés nek. E n n e k az iparművészeli tervezés, általában az ipari á b r á zolás veszi sok hasznát. A term észettan u lm án y és a tapasztalati látszattan térszemlé lete elméleti m agyarázatot s tudom ányos alapot kap ezután a főleg ennek ábrá m é rta n i zoló geometriai és szerkesztő látszattani részében. Az összetettebb képzeleti képek s kompozíciók megvalósításánál veszik ezen ism e reteknek hasznát a művészek, de főszüksége és főhaszna az építé szeti és m űszaki ábrázolásban a nyilvánvaló. Mint rajztanári tárgy m a is elsőrendűen szerepel az össztanulm ány órabeo sztásá ban. A h á ro m résznek: a szerkesztő perspektívának, az ábrázoló s az elem i g eo m etriá -na k egy gyűjtőcímbe való összefoglalása a miniszter úr által kiküldött reform revideáló bizottsággal egyel-

d i c s b e n lóriéul, ép úgy. mini a lárgy ö sszó ra sz ám á n a k némi csőkkenlése is. A lárgy p e r lr a k tá lá s á n a k m érték ét és színvonalai a ta n a n y a g részletezése és tanítási terve* m u tatja . Ami ta n u m á n y i tárgyat a szabályzat ezután még részletez, v a la m e n n y i a tan árk é p z é s különleges szükséglete: a n e v e lé s ta n , a rajztanítás m ó d s z e r e s az iskolalátogatás és tanítási g y a k o r la to k . A ra jz ta n á rk é p z é s V-ik évfolyam a elsősorban éppen e tárg y ak kimélyitését, nagyobb terjedelmét szolgálja, ép úgy, mint a k ü l ö n böző kiegészítő fakultatív tanfolyam ok nagy része, ha ezen t a n f o lyam ok megrendezésére az anyagi lehelőség megadatik. T a rta lm a z z a még ezenkívül szabályzatu nk a R ajztanárvizsgáló Bizottság szervezetét és a rajztanán"képesítő vizsgálatok s z a b á ly zatát. Függeléke ennek az iparostanonciskolai r a jz ta n ító k vizsgáitatszabátyzata. A szabályzatnak ezen részeiben elvi újdonság n i n csen, a lényegbe n e m vágó kisebb-nagyobb m ó d o sításo k at a tapasztalatok diktálták. Ami eltérés az eddigitől e részben a k a d , így pl. az alap- és szakvizsgák re n d jé b e n s a pedagógiai vizsgálat beállításában, az csak egyenes logikus követk ezm énye a t a n u l m á n y re n d jé b e n s a n y a g á b a n történt változásoknak, eltolódások nak. Különösen fontos e részben az uj oklevelek szövege, a m e ly pl. a középiskolai ra jz ta n á ro k a t a m értan i és művészeli rajz m e l lett képzőművészeti alapism eretek cím én a m űvészettörténet s a képzőm űvészetek esztétikájának középiskolai tan ítására is jogo sítja. Az új szabályzat teljes szövegében még n y ilv án v aló b b an kitetszik az okok és összefüggések vázolt láncolata: egységes g o n dolat hatja át az egészet és teszi egységes szervezetté. Az e g y m á s sal kapcsolatos művészi és tanári cél uralkodik m inden re n d e lk e zésén, m in d e n részletén. A fő ta n u lm á n y m egtartja vezető szerepéi az o k tatás egész m en etén végig, de hogy egyoldalúvá ne váljék, arról a segílő ta n u lm á n y o k helyes adagolása gondoskodik. Ez utóbbiak egyike sem bont a z o n b a n h a rm ó n iá t, sem m é rté k é b e n , sem a n y a g á b a n , sem m egfog alm azásában , nem esik egyik sem az öncéhiság könnyen kínálkozó hibájába. Viszont nem himlők, hogy a tu d o m á n y o s komolyság s a tanári követelm ények szem pontjából b á rm e ly ik n e k oktatási terve s an yaga kívánni valót hagyna fenn. Mint egv o rk esztru m egyes hangszerei különböző szólam okban. de összhangban kisérik, erősítik s teljesebbé teszik a vezérmotiviimol: a m a g y a r képzőm űvészeti műveltséget.

27

Hogy a szabályzatban ezt a vezető szempontot mindig szem előtt tartan i s emellett az eííves tá r"v a k színvonalát az adott keretek között a lehető legm agasabbra ei n ik u sa n kidolgozni lehető volt. e kidolgoztál ta n á r o k n a k köszönhető, akik az önzetlenül szolgálták s akik az intézet nagyérdem ű főtitkárával együtt m ost is h a th a tó sa n közrem űködtek az újabb átszervezés tervének a m eg m u n k á lá sá b a n . Ez az eg y ü ttm u n k álk o d ás a szellemi és erkölcsi alapja a hitünknek , hogy a kitűzött célt becsületesen szolgálni tudjuk. A h arm o n ik u s, megértő eg y ü ttm u n k álk o d ás fonala végig húzódik az esész sz a b á lv z a to n : hiszen határterületeken, sőt bizonvos mérO %/ v tékben egymás területén mozog m ajd m in d en ta n u lm á n y , e k o o perációban igen szükséges tehát a megegyezés, az összhang a szabályzat p a rag ra fu sa in túl is. E rre gondolt az új szervezeti módosítás, amely a kari ülések feladatául tűzi ki a kooperálás effektiv megbeszélését esetenként való megállapítását. Hogy egy ilyen h a rm o n ik u s együttdolgozás létrejöhessen, ehhez természetesen a tanárok elvi és személyi összhangja is szük séges: ez az elvi oka a n n a k és nem az egyetemi rendszer nagyzoló utánzása, hogy a szervezeti szabályzat az új tanárok m eghívására illetve kineveztetésükre a javaslattevést az intézet vezető szervére bizza. A szellemi és erkölcsi kapcsolatot az intézet m últja és jövője közt, a fejlődés v o n alán ak az egységét, egy kitűzött p ro g r a m m továbbfejlesztését van hivatva biztosítani ez a jog, illetve köte lesség. A kitűzött szellemi célnak, a meggyőződésből eredő p r o g ra m m na k a jövőjét biztosítani: ez adott erkölcsi alapot és erőt — és nem az egyéni érdek és érvényesülési vágy — a kitartáshoz, amellyel az 1920-iki reform m u n k á sa i vállaltak m u n k á t, megnem értést és annvi m éltatlan tám adást. A szellemi cél állott élőttü n k az új szabályzat első kidolgozásánál és áll most is, am ik o r ezt javítólag módosítjuk. Tévesen és m éltatlanul vádolták a reformot romboló újítás sal, vagy m ás oldalról maradisággal. ..Progresszív ' vagy ..kon zervatív“ : egyik sem igaz, a művészetpolitikai demagógia — jobb vagy bal oldali — szótárából való m ind a két kezdetleges m e g h a tá rozás. S zán d ék u n k szerint: a Főiskola fölötte áll m inden ilvenfajta minősítésnek. % /

v

A Főiskola célja, mini m inden iskoláé, az oldalas. Ismerete! ad és tudást. Az ismeret és a tudás, mint a megértés és a cselekvés eszköze mindig a jövőnek szolgál, mert ha nem. a k k o r nem ism e ret és nem tudás. Az ismeret nem állhat meg a tegnapnál s a tudás a m ik o r a jelen cselekményeit irányítja, a h o ln a p n a k dolgozik. A Főiskola nem zárkózhatik el a művészet jelenének megismerésétől, m ert az út a jövőbe ezen keresztül vezet. Fs épen ennek tu d a tá b a n a m ai Főiskola p ro g ra m ú i ja kezdettől í'ogva a s z a b a d ság jegyében áll. Azonban a szabadságot nem az útszéii felfogás m ó d já n értelmezi. A tanulás, a tudás jelenti a szabadságot s nem a ta n u la tla n sá g s tudatlanság. Aki ismer és tud. a n n a k a s z a b a d sága teljese])]), m ert választási lehetősége nagyobb, gazdagabb, m ert kritikailag szemlélheti a múlt eredm ényeit és a jelen t ö r e k véseit. Aki ismer és tud, azt Ítélete óvja a konvenció kényszerétől éppen úgy, mint a divatszuggesztio kábulatától. K ö n n y eb b en talál a saját útjára, am ely egyéni term észetének megfelel. Az Ítélet s a a Főiskola adja: az ú tjára boesájtott fiatal művész ezek b irto k áb a n , hogy m e rre megy, a saját szellemi és erkölcsi felelősségére teszi. Ez az igazi művészi s z a b a d a k a r a t s a Főiskola o ktatása az egyén képessége m é rté k éb en biztosítja ezt. A közelmúlt művészi kiképzése egyszerűi)]) felad ato k at tűzött m aga elé, mint a m ienk ma. Még a jobb a k a d é m iá k is csak r a j zolni, festeni, m intázni taníto tták a növendéket, egvéb tudást fakultative alig a d ta k többet, mint am it egv művelt la ik u s n a k tudnia illik. Bizonyos, hogy az alap, a kiindulás, tehát a legfonto sabb m a is az, am i mindég: a rajzolni, festeni, m intázni tudás. Ezt az elvet vallja és d em o nstrálja szabályzatun k a term észettanul m á n y s az ezzel kapcsolatos gyakorlati m elléktárgyak messze t ú l n y o m ó ó ra sz ám á v a l is. De a ma m ás követelm ények, m á s h arc * elé állítja művészeinket, mint a nem rég elmúlt idők. A m o n u m e n talitás fejlődi") tendenciája, egyrészt a gondolati, m ásrészt a d e k o ratív követelm ények előtérbe nyom u lása több szerkesztő tudás készséget, több konstruktivitást, több stilusérzéket s á lta lá b a n több k u ltú rá t kíván meg a művésztől, mint a tisztán kedélvi és vizuális eredetű naturalista impresszionizmus. De m ű v é sz e tü n k nemzetközi versenyképessége és m űvészeink m egnehezült lét harca is más feladatokat ró az o k tatás lelkiismeretére, m int azelőtt. Ez a meggondolás vezeti a Főiskolát, a m ik o r többet a k a r n y ú jta n i növendékeinek tu d ásb an , művészi k u ltú rá b a n , m int egy

29

szabadiskola s jobban tel a k arja szerelni őket a versenyre a többi nemzetek művészeivel szemben. Másrészt, akik a Főiskola szellemi, illetve oktatási prog ra m m já t megfogalmazták. jól tudják azt is. hogy a k á r az e lm é leti tudás, a k á r a gyakorlati természetű segítő ismeretek túltengésével szemben a közvetlenséget, a szemlélet egvéni élménvszerűségét, szóval a művészi érzést veszélyeztetni nem szabad. De erre vigyázni, ezt irányítani m á r az egyes m ű v észtan áro k művészi és pedagógiai intelligenciájának a feladatkörébe tartozik. E tények ismerete s ez a felfogás hatotta át a reform óta a Főiskolát és am ennyiben rajta állott, ez a szempont vezette t a n á rai kiválogatásában illetve a ján lá sá b a n is. Mert a legszebb prog ra m m s a legjobb szabályzat holt betű csupán, ha nincs aki m e g valósítsa. E megvalósítás biztosítéka egy magas képességű, jól kiválogatott, de jól dotált: anyagilag s erkölcsileg elégedett tanári k a r lehet csupán, egy elegendő helyiséggel rendelkező, jól felsze relt. jól ellátott intézet élén. am elynek anyagi ellátm án y át nem a rideg pénzügypolitikai szem pontok szerint, a takarékossági elvek m ech an ik u s alkalm azásával szabják meg. (Ii. I.) J

O

o

v

t.

n

i

A FŐISKOLA 1929/30. TANÉVÉNEK ESEMÉNYEI.

1930. évi m á r c i u s hó 1-én volt 10-edik é v f o r d u l ó ja, h o g y F ő m é l t ó s á g ú vitéz n a g y b á n y a i H o r t h y Miklós l 'r . M a g y a r o r s z á g K o r m á n y z ó j a a n e m z e t k i f e j e z e t t e g y e te m e s a k a r a t á b ó l k o r m á n v z ó i székét elfoglalta. E z e n n e m zeti ö r ö m n a p a l k a l m á b ó l a F ő isk o la is ü n n e p elt s mély h ó d o l a t á n a k k i f e jezést a dott az e n a p o n tartott n a g y s z a b á s ú főiskolai ü n n e p s é g e n , a m e l y e n az egész ta n á r i k a r és az ifjúság e g y ü tt e s e n vett részt. Az ü n n e p i gyűlési Réti István e. i. r e k t o r nvitotta m e g beszéd k ís é r e té b e n és H o r n Antal főiskolai t a n á r t a r t o t t a e n a g y j e l e n t ő s é g ű n e m z e t i ő r ő m n a p o t m é l t a t ó ü n n e p i beszédet. De h ó d o l a t á n a k kifejezést adott m ég k ü l ö n a F ő i s k o l a T a n á r i Kara azáltal is. h o g y a F ő m é l t ó s á g ú K o r m á n y z ó Ú rh o z a F ő i s k o l a vezetősége és t a n á r a i által aláírt h ó d o l ó feliratot intézett, a m e l y n e k szövege a k ö v e t k e z ő volt: . . F ő m é l t ó s á g ú vitéz n a g v b á n v a i H o r t h y Miklós urat. M a g y a r o r s z á g k o r m á n y z ó j á t k o r m á n y z á s á n a k tizedik é v f o r d u l ó ján h ó d o l a t o s tisztelettel knti az O rszág os M a g y a r Királyi K ép z ő m ű v é sz e ti F ő i s k o l a T a n á r i Kara. Magyarország sz e re n c s é tle n s é g é b e n a Gondviselés F ő re. éltó ságod erős kézért1 s m a g y a r szivére bízta s o r s u n k a t . B i z a l o m m a l t e k i n t ü n k a mélységből, m e l y b e n e m z e t ü n k hullott, a M a g a s s á g felé és h i s z ü n k a f e l t á m a d á s b a n . A M i n d e n h a t ó áldja, óvja F ő m é l t ó s á g o d életét, acélozza m e g szivét, erősítse* m e g erejét, h o g y kivezessen m i n k e t T r i a n o n börtönéből.“ * ■

^

i

A díszes és m ű v é s z i e s kiállítású feliratot M a v e r Antal főiskolai t a n á r t e r v e z t e a h o z z á t a r t o z ó in tá rziá s . e l e f á n t c s o n t lábazatéi f a k a z e t t á v a l együtt, az intézet v a l a m e n n y i t a n á r a a lá írta s Réti István e. i. r e k t o r és Cilatz Őszk á r p r o r e k t o r a d t á k á t a k o r m á n y z ó i k a b i n e t i r o d a főnök énél. A t a n á r i k a r h ó d o l ó f e l i r a t á r a a F ő m é l t ó s á g ú K o r m á n y z ó Ur k a b i n e t i r o d á j a 1930. évi m á r c i u s hó 31-én 5432. sz. alatt kelt l e i r a t á b a n a r r ó l é rte s íte tte a F ő i s k o l a r e k t o r á t , h o g y 1

..a K o r m á n y z ó Ur Ö Főméltósága szívesen f o g a d t a az O r s z á g o s M a g v a r Királyi K é p z ő m ű v é s z e ti F ő i s k o l a t a n á r i k a r á n a k díszes feliratát. mellyel O F ő m é l t ó s á g á t k o r m á n y z á s á n a k tizedik é v f o r d u l ó j a alkalmából ü d v ö z ö lt e ." K özölle c g v b e n azt is. hogy ..() F ő m é l t ó s á g a a f e l i r a t b a n k i f e j e zésre j u t t a t o t t lovaIis é r z e l m e k é r t (»szinte k ö s z ö n e té t kifejezni m é l t ó z t a t o t t . “

t. SZEM E L V I ÜGYEK.

A R e k to ri T a n á c s az 1928/29. tanév végével lelépő Réti István r e k t o r t e tisztségre az 1929/30. ta n é v r ő l s z á m í t a n d ó 2 évi i d ő t a r t a m r a újból m e g választotta. ■ *

E választást a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n is z t e r ú r a 310— 11— 58/ 1929. sz. a. kelt leiratával vette t u d o m á s u l s ez a l a p o n Réti István a r e k t o r i 1929. o k t ó b e r hó 1-ével ujból elfoglalta. A lefolyt t a n é v b e n a Főiskola t a n á r i s t á t u s á b a n előlépett E d v i Illés Aladár, aki az 1930. évi j a n u á r hó 28-án kelt k o r m á n y z ó i m a g a s e l h a t á r o zás a l a p j á n a VI. fizetési osztályba neveztetett ki. (310— 11— 8/1930. V. K. M. sz. r.) *

T ö b b változás is t ö r t é n t a t a n á r i k a r b a n . így a f e lk é r t t a n á r o k közül, m á s i r á n y ú n a g y elfoglaltsága miatt, n e m v á l l a l h a t o t t előadást Dr. Császár E l e m é r P á z m á n y P é t e r tud. egyetem i nvilv. r e n d e s ta n á r , a k i ezokból a folvó tanévre itteni elfoglaltsága alóli f e l m e n t é s é t kérte. E n n e k folytán a M a g y a r i r o d a l o m e. t á r g y t a n í t á s á r a a folvó évben a 310— 1— 17/1929. V. K. M. sz. leirattal dr. Alszeghv Zsolt, a b u d a p e s t i g y a k o r l ó g i m n á z i u m t a n á r a n y e r t megbizást. %/

A 310— 5— 13/1929. V. K. M. sz. r.-tel az I.— II. é v f o l v a m u hallgatós á g r a nézve kötelezővé lett u j a b b t a n u l m á n y i r e n d k ö v e t k e z m é n y e k é n t a ..Bevezetés a filozófiába“ e. t a n t á r g g y a l bővült a F ő i s k o l a t a n p r o g r a m m ja. E t á r g y n a k a f. t a n é v b e n leendő ellátásával a 310— 1— 17/1929. V. K. M. sz. r. a l a p j á n dr. b á r ó B r a n d e n s t e i n Béla, P á z m á n y P é t e r tud. e g y e te m i ny. rk. t a n á r h i v a t o t t meg. A f e lk é r t t a n á r o k közül megvált a F ő isk o látó l dr. Gyulai Ágost polg. isk. t a n á r k é p z ő főiskolai igazgató, aki a Nevelés és t a n í t á s t a n t s k e z d e t b e n egvideig a Magyar irodalom e. tárgyat is előadta. A vallásés k ö z o k ta tá s iiu v i m i n is z t e r úr 1929. évi december hó 5-én 310— 1— 19/1929. sz. a. kelt l e i r a t á b a n nevezett felkért t a n á r n a k e m u n k a k ö r é b e n 14 éven át kifejtett önzetlen és e r e d m é n y e s m unkálkodásáért k ö s z ö n e t é t n y il v á n íto tta . felkért t a n á r ezidén nvert m e g b í z a t á s t első ízben a Nevelés és t a n í t á s t a n e. t á r g y e l ő a d á s á r a dr. T ó t h (¡é/a főiskolai t a n á r , sza kfelü gyelő a 310 1 19/1929. V K. M. sz. r e n d e l e t a l a p j á n . Mint felkért t a n á r ezidén is m ű k ö d t e k a F ő i s k o l á n dr. P a o l o f , a l a b r o VJ

K/

v / 1/

7

32

- s Franc«>is (iachot t a n á r o k , a k i k a Y. k . M. k í i z h e n j á r á s á r a és j ó v á h a g y á s a a l a p j á n a / olasz illetve f r a n c i a n y e lv n e k f a k u l t a t í v t á r g y k é n t való t a n í t á s á val b íz a tl a k meg. A Főiskola a d m i n i s z t r a t í v személvzetéböl kivált P e t h ő T e r é z i a a 27262/1926. VII. I). sz. Y. K. M. leirattal a r e k t o r i h i v a t a l b a szolgálattételre b e re n d e lt állam i t a n ító n ő , aki e b e o s z t á s á b a n 1926. á p rilis 10-ike óta m ű k ö d ö t t . Nevezett a tényleges szolgálat k ö t e l é k e alól 1930. évi a u g u s z t u s hó vécével f e l m e n t e t v é n , n y u g a l o m b a helyeztetett. A fő titk á r i t e e n d ő k e l l á t á s á r a nézve a n a g v m é lt. vallás- és k ö z o k t a lásiigyi m i n i s z t e r úr 1929. évi n o v e m b e r 27-én 310— 11 — 106/1929. sz. alatt kelt le ir atáv a l o l y k é p intézkedett, liogv dr. F e r e n c z y J ó z s e f főisk. q u a e s tort. aki a R ektori T a n á c s m e g b íz á sa a l a p j á n két éve ily m i n ő s é g b e n m á r szolgált, ezen s z o l g á l a t á n a k elism erése melleit a f ő t i t k á r i t e e n d ő k (’Hálásával t o v á b b r a is megbízta. A főiskolai t a n p r o g r a m m b a n szereplő I p a r m ű v é s z e t i r a j z c. t á r g y m ű b e l v g v a k o r l a l i r é s z é n e k z a v a r t a l a n és e r e d m é n v e s elvégzése ezidén is s z ü k s é g volt a r r a . hogy a Főiskola vezetősége fölöttes h a t ó s á g á n a k beleegyezésével a B u d a p e s t S zékesfő váro si I p a r r a j z i s k o l a több oly t a n á r á n a k k ö z r e m ű k ö d é s é t kérje, a k i k n e k vezetése alatt álló m ű h e l y e k b e n n ö v e n d é k e i n k dolgoztak. Ilvkép B e n t h e i m A r t h u r . (ie rs te r Károly. Kölber Rezső, Lakatos A i i h u r . Legát Albert és Vértes Bezső föv. i p a r r a j z i s k o l a i t a n á r u r a k v o l t a k szívesek d í j t a l a n u l k ö z r e m ű k ö d n i n ö v e n d é k e i n k ezévi m ű h e l y g y a k o r l a t a i n a k elvégzésénél. a m i é r t a Y. K. M. 310— ö— 14/1930. sz. a. kelt l e i r a t á ban. v a l a m i n t a F ő isk o la vezetősége á t i r a t t a l az illető t a n á r o k n a k k ö s z ö n e t é i fejezte ki. A főiskolai h a l l g a t ó s á g kötelező testnevelési oktatását s z a b á ly o z ó 1921:LIII. t.-c. és az e n n e k v é g r e h a j t á s a t á r g y á b a n k i b o c s á j t o t t 9000/1924. V. K. M. sz. r. f o g a n a t o s í t á s a szükségessé tette a megfelelő s z a k e r ő k a l k a l m a z á s á t . F n n e k fo ly tá n az O rszágos Testnevelési T a n á c s k ö z b e n j ö t t é v e l a 1 1 1 2 - - 1 / 6 —1930. V. K. M. sz. e n g ed ély e ző r e n d e l e t a l a p j á n B u d a v Gyula oki. k ö z é p i s k o l a i testnevelési t a n á r és Liszy F e r e n c oki. v iv ó m e s te r. m i n t testnevelési s z a k e l ő a d ó k n y e r t e k a Főiskola részéről m e gr>b í z a t á s t a t a n é \ t végéig. A t a n á r i k a r tagjai t a n á r i m ű k ö d é s ü k mellett élénk részt v e t t e k a m ű v é s z e ti k ö z é l e tb e n is. m i n t a l k o t ó m ű v é s z e k s m i n t k ü l ö n b ö z ő művészi e g y e s ü le t e k s h iv a ta lo s te s tü le te k tagjai. így az O r s z á g o s M a g y a r K é p z ő m ű v é s z e t i T a n á c s ta g ja i v o l t a k az e lm ú lt tanév ijén B o s z n a y István. Csók István, D u d i t s A nd or, Glatz O sz k á r . L v k a Károlv. Réti István, Sidló F e r e n c , Kisfaludi Stróbl Z s ig m o n d , S z e n tg v ö r g v i István és Y a s z a r v .lános főiskolai t a n á r o k . Az 1927:X11. t.-c. a l a p j á n létesült Orsz. Ö s z t ö n d í j T a n á c s ta g ja i közt Réti Is tv á n e. i. r e k t o r m i n t a F o is k o I a részéről k i k ü l d ö t t , (/sók István. D u d i ts A n d o r és S z e n tg v ö rg y i István főisk. t a n á r o k pedig m i n t a \ T. K. M. által m e g h í v o t t m ű v é s z e k foglaltak helyet. V

l ' V

V

33

A b u d a p e s t i H o r t h y Miklós Gollegium I g a z g a t ó - T a n á c s á b a a F ő isk o la k é p v is e le té b e n t a n á c s t a g u l Réti István e. i. r e k t o r n y e r t m e g h ív ást. Az Orsz. M. Kir. R a j z t a n á r v i z s g á l ó B i z o t t s á g n a k b eltagjai közt a F ő i s k o l a c s a k n e m m i n d e n t a n á r a helyet foglal. N é v s o r u k a jelen É v k ö n y v megfelelő h e l y é n található. T ö b b főiskolai tan ár, m i n t m e g h í v o t t m ű vészeti s z a k é r t ő szerepelt a b u d a p e s t i tö r v é n y k e z é s i f ó r u m o k előtt. A t a n á r i k a r ta g ja i közül ezen t a n é v b e n s z a b a d s á g o n volt X e o g r á d y Antal. Nevezett a 310— 11— 89/1929. Y. K. M. sz. rendelet a l a p j á n h á r o m h a v i b e t e g s z a b a d s á g o t ka pott, m a j d e n n e k leteltével betegsége m i a t t f o l y t a t t a s z a b a d s á g á t s e g y b e n mivel a 40 évi tényleges szolgálatát m á r b e t ö l tötte, a v o n a t k o z ó t ö r v é n y e s r e n d e l k e z é s e k a l a p j á n a V. K. M.-től n y u g a l o m b a helyezését k érelm e zte, a m e l y a F ő isk o la részéről p á r t o l ó l a g te rj e s z tetett fel. B o t t k a Miklós t a n á r 310— 11— 94/1929. V. K. M. sz. rendelettel n y e rt 1929. o k t ó b e r 1-től s z á m í t o t t 6 h a v i betegszabadságo t, m a j d a n n a k leteltével a ta n é v 3 utolsó h ó n a p j á b a n a t a n í t á s alól felm entetvén, a 310 — 11— 33/ 1930. V. K. M. sz. rendelettel a F ő i s k o l a i p a r m ű v é s z e t i textil g y ü jt e m é n v é n e k és k o s z t ü m t á r á n a k s z a k s z e r ű újbóli rendezésével bízatott meg. Meilinger Dezső festőművész, m i n t a Miskolezi M űvésztelepnek 159006/1921. V. K. M. rendelettel kötelezett g o n d n o k a a 340— 11— 25/1930. sz. rendelettel n v e r t 4 havi t a n u l m á n y i szabadságot, a m e lv idő alatt őt g o n d n o k i te e n d ő i b e n u g y a n c s a k a Y. K. M. j ó v á h a g y á s a a l a p j á n B u r á n y N á n d o r oki. r a j z t a n á r , a telep ö s z t ö n d í j a s a helyettesítette. Megfelelő betöltött szolgálati id e j ü k a l a p j á n m a g a s a b b fizetési f o k o zatba léptei-; elő: dr. F e r e n e z y J ó z s e f q u e s t o r a 310 11— 113/1930. Y. I<. M. sz rendelet, M u d r v E r z s é b e t r e k t o r i hivatali n a p i d í j a s a 310— 11— 115/ 1929. Y. K. M. sz. r.. és Szabó K á l m á n II o. altiszt a 310— 31— 20/1929. V. K. M. sz. r. a l a p j á n ; ú j a b b családi p ó tl é k o t k a p o t t T ö r ö k Győző II. o. altiszt a 310— 31— 1/1930. V. K. M. sz. r.-tel. A F ő i s k o l a n e m főfoglalkozású tis z te le td íj a s a i n a k és t a n á r a i n a k tisz teletdíjai és az ó r a tö b b le ti d í j a k 1929/30. évi felosztása a 310— 2— 18/1929. V. K. M. sz. r.-tel n y e rt m e g á lla p í tá s t és jó v á h a g y á s t. Az altiszti személyzetből Bedees Antal szakaltiszt 1930. évi s z e p t e m b e r h ó 15-én töltötte be a 40-ik szolgálati évét. E z e n a l k a l o m b ó l a F ő i s k o la v e z e tő s é g é n e k m e g b íz á s á b ó l és n e v é b e n dr. F e r e n e z y J ó z s e f f ő t i t k á r fejezte ki s z e r e m s e k i v á n a t a i t az altiszti k a r élén m e g j e l e n t j u b i l á n s n a k , a k i több évtizeden át m i n d e n k o r h ű e n és becsülettel és k ü lö n l e g e s k ö n y v tári s z o l g á l a t b a n is r i t k a r á t e r m e t t s é g g e l és hozzáértéssel szolgálta a F ő i s kolát. s m á i g is jó erőben, k i f o g á s t a l a n b u z g a l o m m a l teljesíti kötelességét. A főiskolai segédszem élyzetből K r o c s á k E m i l oki. r a j z t a n á r V. éves t o v á b b k é p z ő h a l l g a t ó n a k , aki az építészeti e n c i k l o p é d i a és a m é r t a n i r a j z c. t á r g y a k n á l ez é v b e n t a n á r s e g é d i f u n k c i ó k a t teljesített, ezen m u n k a k ö r é b e n oly k i v á l ó a n és oly b u z g a l o m m a l teljesítette f e la d a t á t , h o g y a Rektori T a n á c s ezért elismerését í r á s b a n fejezte ki. %/

^

KJ

%/

II. T A N U L M Á N Y I Ü ( iY E K .

Az o k t a t á s a jelen t a n é v b e n a III.— VI. é v f o l y a m o k n á l m ég az 1921. évi s z e p t e m b e r hó 22-én 150.000/III. Y. K. M. sz. a. kelt r.-tel j ó v á h a g y ó i t s z a b á l y z a t a l a p j á n , az I. és II. é v f o l y a m o k n á l a z o n b a n m á r a j ó v á h a g y á s alatt álló. m ó d o s í t o t t szabálvzat r e n d e lk e z é s e i szerint törté nt, amelynek i d e v o n a t k o z ó részéi a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m a 310— 05— 11/1929. sz. alatt kc‘lt rendeletével helyezte h a t á l y b a azo n z á r a d é k k a l , h o g y az az n j b e t e r jesztett s z a b á ly z a tte rv e z e t m e g v ita tá s á t nem b e f o l y á s o l h a t j a s esetleges v á l t o z t a t á s o k r a nézve n e m p r e j u d i k á l . Az ilykép egybeállílott 1929/30. tanévi te rjes z te tte fel a V. K. M.-hez a Főiskola.

órarendet

398/1929. sz. a.

Az 1921. évi r e f o r m s z a b á t v z a t bizonvos m é r v ű m ó d o s í t á s á n a k m e g o k o lását jelen é v k ö n y v elején levő is m e rtetés k i m e r í t ő e n t á r g y a l j a s e m ó d o s í tási e l ő m u n k á l a t o k m e g i n d í t á s á r ó l az előző évi É v k ö n y v 10. és 11. o ld a lán levő b e s z á m o l ó s o r o k t á j é k o z t a t n a k . A n y il v á n v a l ó igen sok előny, a m e l y e t a m ó d o s í t o t t t a n p r o g r a m m r e m é l n i enged, javallták azo n m a g a s k o r m á n v i n t é z k e d é s k i a d á s á t , h o g y az új ta n t e r v i képzés minél előbb é l e t b e l é p tet tessék s a n n a k h a t á l y a pótlólag m ég azo n hallgatói k a t e g ó r i á k r a is k i t e r jesztessék, a m e l y e k az 1928/29. évben k e z d e t t é k meg itteni t a n u l m á n y a i k a t . ^

^

o

Hz a k iterjesztés a jelen t a n é v b e n volt II. éves h a l l g a t ó k r a a t a n a n y a g b iz o n y o s p ó tlá s á v a l és kiegészítésével lehetővé is vált. A vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m h o z j ó v á h a g y á s r a fe lt e r je s z tett u j a b b s z a b á l y z a t t e r v e z e t n e k az 1930. év n y a r á n tö r té n t folytatólagos m e g v i t a t á s a e r e d m é n y e k é n t a ta ntervijén v á lto z tatás tö r té n t oly i r á n y b a n , h o g y b i z o n y o s n e m s z o r o s a n vett pedagógiai t á r g y a k n a k az Y. é v f o l y a m ból való le sz o rítá sa r é v é n ezen é v f o l y a m — a m á s szakos középiskolai t a n á r o k k é p z é s é h e z h a s o n l ó a n — p e d a g ó g i a i g y a k o r l a t i évvé a l a k u l t át. É n n e k fo lytán a k o r á b b i m ó d o s íto tt t a n t e r v e z e t szerint az 1929/30. t a n é v b e n I— II. é v f o l y a m o t végzett h a l l g a t ó k t a n u l m á n y a i n á l ismét b iz o n v o s p ó tlá s volt e s z k ö z l e n d ő azo n célból, hogy az i m m á r végleges a l a k o t n v e r t új t a n t e r v az 1930/31. t a n é v b e n m á r az I —III. é v f o l y a m o k r a nézve h a t á l y o s lehessen. Az e r r e v o n a t k o z ó főiskolai előterjesztést, a m e l y az 1930/31. t a n é v r e szólóan a II. éví.-nál 3. a III. évf.-nál 2 ó r a pótlást j a v a solva a m o n d o t t a k f o l y t á n előállt h i á n y teljes k i k ü s z ö b ö l é s é t biztosítja, a Y. K. M. az 1930. évi s z e p t e m b e r h ó 18-án kelt 310— 05 -20/1930. sz. leiratával h a g y t a jóvá. E h h e z k é p e s t az I— III. é v f o l y a m o k új ta n terv é , a m e l y b e n az ú g y n e v e z e t t á l t a l á n o s t a n f o l y a m . az összes h allg ató i k a t e g ó r i á k rés/ért* e g y f o r m a évi t a n a n y a g g a l m á r csak egy é v re terjed, s z e m b e n az 1921. évi sz a b á ly z a t előírta tantervvel, a h o l m ég az első két a l a t t a az á tla lá n ^ b t a n í ° h a n ! ‘>t, az 1930 '«1 t a n é ' ben a k ö v e t k e z ő lesz: #

K'

35

Tantárgyak

Szobrászat Vizfestés Iparművészét Építészeti enciklopédia Műveszettört. es észtét Tapasztalati látszattan Művészeti bonctan Síkmértan Ábrázoló geometria Látszattam szerk Bevezetés a filozófiába Magyar irodalom Heti órák száma

Jegyzet: A B = C — D =

festő szobrász középiskolai polgári isk.

növendékek részére.

A F ő i s k o la összes é v f o l y a m a i r a kötelező új t a n t e r v e t a m á r j ó v á h a gyott m ó d o s í t o t t szabályzat ta r t a l m a z z a , a m e l y k ü l ö n n y o m a t k é n t a közel j ö v ő b e n je l e n i k meg. A jelen tanév az 1921. évi s z a b á l y z a t b a n előírt t r i m e s t e r e s beo sztástól eltérőleg o k t ó b e r 1— j a n u á r 31-ig és f e b r u á r h ó 1— j ú n i u s hó 30-ig t e r j e d ő t a g o l ts á g b a n szintén két féléves beosztású volt, m i n t az előző két tanévé, a m e l y in té z k e d é s a F ő i s k o l a in d o k o l t j a v a s l a t á r a k i a d o t t 8958/1928. Y. K. M. sz. r.-en alapidt. Az új m ó d o s í t o t t s z a b á l y z a t b a n a két féléves ta g o lá s ú t a n é v bevezetése, a m e l y e t a t a p a s z t a l a ti élet is igazol, m á r i n t é z m é n y e s és véglet >es r e n d e z é s t nyer. A felvételi vizsgálatok, a m e l y e k a sz a b á ly z a t s z e r in t k é t h é ti g t a r t a n a k , ezidén a 91743/1928. V. K. M. sz. rendelettel k i a d o t t r e n d e l k e z é s alapfA csillaggal jelölt órák csupán az 1930 31 tanévre szólnak pótlásként a 310—05— 20,1930 V, K. M. sz. r. alapján.

36

á n k o r á b b a n tü z e lt e k ki. m i n t az előző é v e k b e n a z o n célból, h o g y az itt e l u t a s í t o t t a k m á s e g y e t e m e k e n vagy f ő i s k o l á k o n m é g az utófelvételek során oda kerülhessenek. Az 1929. évi s z e p t e m b e r hó 10— 22. közti i d ő b e n tartott felvételi a s z e p t e m b e r hó 25-én t a r t o t t R e k t o r i T a n á c s i ülés követte, a m e ly az I. évre f e l v e t t e k r ő l szóló h a t á r o z a t á t m ég u g y a n e z e n n a p o n h i r d e t m é n y u t j á n közölte az é r d e k e l t e k k e l . A F ő i s k o l á r a való felvétel céljából az 1929/30. t a n é v b e n 152-en vettek részt az előírt előzetes felvételi vizsgálaton. Az ilvkép e g v b e g v ü l t n a g y t ö m e g ű v iz s g a d o l g o z a t e l b í r á l á s a f o k o z o t t g o n d o t a d o t t a R e k t o r i T a n á c s biráló j u r v j é n e k , a m e l y n e k figyelemmel kelleti le n n ie a r r a is. liogv a F ő i s k o l á r a felvehető n ö v e n d é k e k l é t s z á m á t a F ő i s k o l a e l ő t e r j e s z t é s é r e a V. K. M. 310— 05—11/1929. sz. l e i r a tával az 1929/30. t a n é v r e szólóan 65-ben á l l a p í t o t t a meg s így a felvétel s z e m p o n t j á b ó l a j e l e n t k e z ő k n e k alig több m i n t a h a r m a d a j ö h e t e t i tekintetbe. E m o s t em lített l é t s z á m m e g á l l a p í t ó r e n d e le te t a Y. K. M. a 310— 5— 13/1930. sz. a. kelt le i r a tá v a l az 1929/30. t a n é v r e szólóan oda m ó d o s í t o t t a , h o g v m é g 13 felvételi vizsgát tett k é r v é n y e z ő felvételét engedélyezte. Az 1929/30. ta n é v a m e g á l l a p í t o t t t a n p r o g r a m m k e r e t e i közt, a ta n í t á s z ö k k e n ő k n é lk ü l folyt le. Az első félévre szóló b e i r a t k o z á s o k s z e p t e m b e r hó végén és o k t ó b e r hó elején e s z k ö z ö l t e t t e k oly beosztással, h o g y a z o k az o k t ó b e r h ó 1-én m e g k e z d ő d ö t t o k t a t á s t n e m z a v a r t á k . Az I. félévet befejező j a n u á r h a v i k o l l o k v i u m o k a t követőleg u g y a n í g y f o l y t a k le a II. félévi b e i r a t k o z á s o k is a f e b r u á r 1— 8.-a közti időben. A II. félévi és e g y b e n tanévet z áró k o l l o k v i u m o k m á j u s h ó b a n t a r t a t tak meg. a m e l y e k végeztével az elméleti o k t a t á s b e feje z ő d ö tt, míg a m ű v é szeti f ő t á r g y a k : az a l a k r a j z és festés és a sz obrá szat, v a l a m i n t az i p a r m ű v é s z e t i m ű h e l y g y a k o r l a t o k és a vízfestés o k t a t á s a a ta n é v végéig t o v á b b folvt. A R e k t o r i T a n á c s 1930. évi m á j u s h ó 30-ai r e n d e s ü lé s é b e n á l l a p í to tta m eg a t a n é v t a n u l m á n y i e r e d m é n y é i , a m e l y á l t a l á b a n kielégít«). A t a n u l m á n y i f e g y e l e m az e l ő a d á s o k l á t o g a t á s á b a n k í v á n n i valót alig h a g y o t t h á t r a , a m i k ö v e t k e z i k a t a n u l m á n y o k n a k t ú l n y o m ó a n g y a k o r l a t i jellegébői is. de e g y b e n a h a l l g a t ó s á g k o m o l y t a n u l n i a k a r á s á t is b i z o n y í t j a , m e r t tény. h o g y a m a i n e h é z m e g é lh e t é s i v i s z o n y o k k ö z e p e t t e t ú l n y o m ó a n s z e g é n v s o r s ű h a l l g a t ó i n k n a k k e m é n y h a r c o t kellett v ívniok a m e g é l h e t é s ért s a F ő i s k o l á n való t a n u l á s i l e h e t ő s é g ü k m e g t e r e m t é s é é r t . A t a n é v v é g é n á l t a l á n o s k i t ű n ő t a n u l m á n y i e r e d m é n y ü k é r t ;i R e k t o r i T a n á c s k ü l ö n d i c s é r e t b e n r é s z e s íte tte L á s z ló Gyula és P ó z d e r G y u la II. é. és P e t r a s o v s z k y L eó és T ó t h I s t v á n L a j o s III. é. r a j z t a n á r j e l ö l t n ö v e n d é keket. Az o k t a t á s e r e d m é n y e i n e k f o k o z á s á r a a R e k t o r i T a n á c s igen n a g y si'ilvt hejvezptt s r rélból g o n d o s k o d o t t arról, hogv a t a n u l m á n y i szabály7

*

\ 7 ^

%

# F

%/

Vf

37

z a t b a n előírt kötelező s l u d i u m o k belterjes k i h a s z n á l á s á n leiül, további ta n u lá s i le h ető s ég ek et teremtsen a hallgatóság számára. íg y a figurális r a j z és festési t a n u l m á n y o k elmélyítését célozta a T a n á c s avval, h o g y a F ő i s k o l a alá tartozó miskolci és k e c s k e m é t i t e l e p e k e n és a b u d a pesti B a j z a - u t c a i é p ü le te i b e n n y á r i t a n f o l y a m o k a t állított fel, a h o l a r é s z t vevők főleg p i a i n a i r b e n m u n k á l k o d h a t t a k . A b u d a p e s t i n y á r i t a n f o l y a m ezenkívül a r r a is szolgált, h o g y az a k t és f e j r a jz o l á s g y a k o r l á s á r a m ó d o t a d j o n oly an j e l e n t k e z ő k n e k , a k i k a F ő i s k o l á n a k ö v e tk e z ő tanévi felvételi v i z s g á k o n r é s z tv e n n i ó h a j t a n a k . A m i s k o l c i n y á r i t a n f o l y a m o n B e n k h a r d Ágost főiskolai t a n á r v e z e tése a l a t t 36-an, a k e c s k e m é t i telepen Révész I m r e főiskolai t a n á r i r á n y í t á sával 25-en v e tte k részt, a b u d a p e s t i n y á r i t a n f o l y a m o t 56-an l á t o g a t t á k . E z u t ó b b i n a szükséges r e n d e t és f e g y e lm e t a R e k t o r i T a n á c s m e g b í z á s á b ó l Szerencsi Z o ltá n m e g b í z o t t t a n á r s e g é d t a r t o t t a fenn. A m isk o lc i telepen r e n d e z e t t n y á r i t a n f o l y a m költségeire a V. K. M. 310— 2— 14/1930. sz. r.-vel a F ő is k o l a ,,egyéb dologi k i a d á s o k “ c í m ű j a v a d a l m a z á s á b ó l 1160 P-őt, a k e c s k e m é t i n y á r i t a n f o l y a m költségeire ped ig 596 P - ő t engedélyezett. A m iskolci n y á r i t a n f o l y a m s z e g é n y s o r s ú r é s z t v e vői ré szére pe d ig Miskolc thjf. váro s k ö z ö n s é g e 3000 P segélyt a d o m á n y o zott, a m e l y n e k f e l h a s z n á l á s á r ó l B e n k h a r d t Ágost vezető t a n á r a v á r o s p o l g á r m e s t e r i h i v a t a l á n á l s z á m o l t el. Miskolc v á r o s á n a k n e m e s l e l k ü á ld o z a t k é s z s é g é é r t e h e l y t is őszinte h á l á j á t fejezi ki a F ő i s k o l a vezetősége s e g y b e n kö sz ö n e ttel a d ó z i k dr. H o d o b a y S á n d o r u r n á k , a v á r o s p o l g á r m e s t e r é n e k is a z o n m á r évek óta tanúsított nagy jóindulatáért, amellyel a m iskolci művésztelepet m unkájában m indenkor hathatósan támogatta. A budapesti nyári t a n f o l y a m m o d e l l d í j a i a F ő is k o la b u d g e t j é b e n n y e r t e k fedezetet. Az em lített h á r o m főiskolai, illetve á l l a n d ó t a n á r i vezetés a l a t t állott n y á r i t a n f o l y a m o n kivül több n y á r i t a n f o l y a m r e n d e z t e t e t t m é g főiskolai t a n á r o k felügyelete alatt a helyi h a t ó s á g o k a n y a g i t á m o g a t á s á v a l . Ily v á n d o r t e l e p e k v o l t a k ezidén Mohácson, Pécse tt és S o p r o n b a n 5, 8 illetve J5 résztvevővel. A F ő i s k o l a vezetősége ezen a l k a l o m m a l is h á l á s k ö s z ö n e t t e l e m l é k e zik m e g S o p r o n szab. kir. v á r o s k ö z ö n s é g é r ő l és M o h á cs r. t. v á r o s T a n á csáról, a m e l y e k a n y a g i t á m o g a t á s a r é v é n i m m á r h a r m a d i k , illetve h a t o d i k éve vált lehetővé az o t t a n i n y á r i t a n f o l y a m o k m e g r e n d e z é s e . Végül k ö s z ö n e t é t fejezi ki a F ő i s k o l a vezetősége Pécs sz. kir. v á r o s k ö z ö n s é g é n e k is azért, h o g y a d o m á n y á v a l 5 s z e g é n y s o r s u n ö v e n d é k ü n k s z á m á r a biztosított az ott szervezett n y á r i t a n f o l y a m o n d í j m e n t e s r é s z vételt. A m ű v é s z i t a n u l m á n y o k elmélyítését szolgálta m é g a f ő v á r o s m ú z e u m a i n a k és az a k t u á l i s k i á l l í t á s o k n a k és t á r l a t o k n a k g y a k o r i l á t o g a t á s a , a m e l y n e k vezetősége készséggel segítette elő h a l l g a t ó i n k ré s z é r e a z o k m é r sékelt á r o n való m egtek in tését.

38

H a t h a t ó s a n m o z d í t o t t á k elő az o k t a t á s sikerét a t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o k is a s z a b a d b a n való rajzolás, festés és több h a z a i v á r o s m ű e m l é k e i n e k k özv etle n m e g s z e m lé lé s e révén. így Pileh Dezső t a n á r a t a p a s z t a lati l á t s z a t t a m i s m e r e t e i k kiszélesítése végett a t a n é v f o l y a m á n t ö b b a l k a l o m m a l vezette n ö v e n d é k e i t a fő v á ro s k ö r n y é k é r e . B a r a n s k i E. László és E d v i Illés A l a d á r t a n á r o k pedig s z á m o s ízben v o lt a k a fővárosi á l l a t k e r t ben is, a h o l a q u a r e l l s t u d i u m o k k e r e t é b e n az állatfestés és r a j z o l á s r a is k i t ű n ő a l k a l o m nyílott. A t a n é v elején B a r a n s k i E. László t a n á r vezetése a l a t t 25 n ö v e n d é k a B a l a t o n mellett s T i h a n y b a n egy h e te s t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o n vett részt, a h o l igen szép e r e d m é n n y e l f o l y t a t t a k a q u a r e l l t á j k é p t a n u l m á n y o k a t . A tanév utolsó h ó n a p j á b a n Meyer Antal t a n á r veze tése a l a t t 30 n ö v e n d é k Veszprém, Zire, P a n n o n h a l m a , Győr és E s z t e r g o m ú t i r á n n y a l t ö b b n a p o s t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s t tett, a m e l y n e k s o r á n bő a l k a l m u k n v ilo tt az o t t a n i m ű e m l é k e k és m ű k i n c s e k m e g s z e m lé l é s é r e s ez a l a p o n m ű v é s z e t t ö r t é n e t i és i p a r m ű v é s z e t i i s m e r e t e i k g y a r a p í t á s á r a . A F ő i s k o l a elméleti és sz em léltető o k t a t á s á b a n oly n a g y f o n t o s s á g ú k ö n y v t á r g y a r a p í t á s á r a is lehetőség nyílott az e l m ú l t évben, a m e n n y i b e n a F ő i s k o l a j a v a d a l m á b ó l 4500 P f o r d í t t a t o t t e célra. S z á m o s u j a b b m ű v é szeti s z a k m u n k a volt így beszerezhető, de m é g m i n d i g k i a d ó s a b b p ó t l á s o k r a v o l n a s z ü k s é g a legutolsó 15 évi h i á n y z ó a n y a g p ó t l á s á r a , a m e l y i d ő s z a k b a n , a F ő i s k o l a b u d g e t j é n e k elégtelensége m i a t t k ö n y v t á r i b e s z e rz é s e k ídig, vagy e g y á l t a l á n n e m eszközöltettek. H a l l g a t ó s á g u n k a s z a k i r o d a l o m i s m e r e t f o n t o s s á g á n a k t u d a t á b a n az egész t a n é v e n át szép s z á m b a n (átlag n a p i 35) l á t o g a t t a a k ö n y v t á r t , a m i be szédes b i z o n y í t é k a k o m o l y t a n u l á s i és m ű v e lő d é s i t ö r e k v é s e i k n e k . A fe lső b b é v f o l y a m o s és t o v á b b k é p z ő s n ö v e n d é k e k o k t a t á s á v a l k a p c s o l a t b a n m i n d e n t m e g t e t t a R e k t o r i T a n á c s a r r a nézve, h o g y ezen k a t e g ó r i á k k é p z é s é t egyénileg vagy k is e b b c s o p o r t o k b a n való elhelyezéssel k i a d ó s a b b á tegye; t a n á r i a j á n l á s o k a l a p j á n á l l a n d ó s z i in n a p i helyiségh a s z n á l a t o t és dolgozási le h e tő s é g e t biztosított r é s z ü k r e s a k ö r ü l m é n y e k h e z k é p e s t s z á m u k r a m u n k a a l k a l m a k a t is közvetített. A h a l l g a t ó s á g m i n é l szélesebb k ö r ű k i m ű v e l é s é n e k s z e m p o n t j á b ó l a F ő i s k o l a vezetősége ez é v b e n is biz to sította a f r a n c i a és olasz nyelv t a n u l á sát a F ő i s k o l á n . E két t á r g y f a k u l t a t i v e illeszkedett be u g y a n a F ő is k o la t a n r e n d j é b e a z o n b a n mivel e n y e l v e k i s m e r e t e a k ü lf ö ld i t a n u l m á n y u t a k m i a t t és a k ü lf ö ld i ö s z t ö n d í j a k eln yerésénél fontos, h a l l g a t ó s á g u n k szép s z á m b a n l á t o g a t t a e nyelvi t á r g y a k a t . K ü l ö n figyelmet f o r d í t o t t a F ő i s k o l a vezetősége a r a j z t a n á r j e l ö l t e k k ü l ö n l e g e s k é p z é s é n e k sz ü k s é g leteire is. E r é s z b e n főleg a g y a k o r l a t i k é p zést szolgáló i s k o l a l á t o g a t á s o k és g y a k o r l ó t a n í t á s o k e lm é l y ít é s é r e t ö r e k e dett, a m i B a r a n s k i E. L á s z l ó n a k , a r a j z p e d a g ó g i a t a n á r á n a k s z a k a v a t o t t és lelkes i r á n y í t á s a m e l le tt a legszebb e r e d m é n y e k e t m u l a t t a fel. Az i s k o l a l á t o g a t á s t a t a n é v I. felében tö b b állam i és f ő v á r o s i k ö z é p illetve k ö z é p f o k ú t a n i n t é z e t b e n végeztek IY---Y. é. t a n á r j e l ö l t j e i n k a v o n a t k o z ó 540— 1— 278/1929. Y. K. M. sz. r. és B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s

T a n á c s á n a k 144.418/1929. VII. sz. á t i r a t á b a n a d o t t e n g e d é ly a l a p j á n . A g y a k o r l ó t a n í t á s t ( p r ó b a t a n í t á s t ) 540 - 1 — 278/1929. és 840— 1— 8/1930. s>.. \ . K. M. r e n d e l e t e k a l a p j á n a t a n á r j e l ö l t e k a b u d a p e s t i VII. kér. áll. S z e n t I s t v á n r e á l g i m n á z i u m b a n , a k ö z é p i s k o l a i t a n á r j e l ö l t e k a b u d a p e s t i VI. k e i . all. M á r i a T e r é z i a l e á n y l i c e u m b a n , a t a n í t ó k é p z ő i n t é z e t i t a n á r j e l ö l t e k a i m d a p e s t i I. kér. F e r r y O s z k á r - u . áll. t a n í t ó k é p z ő i n t é z e t b e n , a tanitónök é p z ő i n t é z e t i t a n á r j e l ö l t e k a II. kér. (Csalogány--u. áll. és a ATI. kér. (Damjanich-u.) áll. t a n í t ó n ő k é p z ő i n t é z e t b e n végezték az o t t a n i r a j z t a n á r o k és t a n á r n ő k k ö z r e m ű k ö d é s e mellett. A F ő i s k o l a ezúttal is k ö s z ö n e t é t fejezi ki az e m l í t e t t t a n i n t é z e t e k i g a z g a t ó s á g á n a k és illetékes s z a k t a n á r a i n a k a z o n szives k é s z s é g ü k é r t , a mellyel t a n á r j e l ö l t j e i n k g y a k o r l a t i k é p z é sé t elősegíteni és lelkes m u n k á v a l t á m o g a t n i szívesek voltak. A k ö z é p i s k o la i r a j z t a n á r j e l ö l t e k g y a k o r l ó t a n í t á s á n a k vezetésénél k ö z r e m ű k ö d ő Gulyás S á n d o r r e á l g i m n á z i u m i t a n á r és B o r o s n y a i Szeréna, O r b á n n é P a u e r M á r i a és Balog h A n n a l e á n y l i c e u m i t a n á r o k ré s z é r e a V. K. M. 525— 52/1930. sz. r.-tel e g y ü t t 200 P ti s z te le t d íj a t engedélyezett, a m e l y a t a n á r j e l ö l t e k s z á m a r á n y a s z e r in t volt k ö z ö t t ü k fe lo s z ta n d ó . A g y a k o r l a t i élet k ö v e t e l m é n y e i s z e m p o n t j á b ó l k ü l ö n ö s tekintettel volt a r a j z t a n á r j e l ö l t e k kép zé sénél a F ő i s k o l a a k ü l ö n f é l e i s k o l a t í p u so k eltérő ig é n y e ir e s h o g y á l t a l á b a n a n a g v o b b á r a v i d é k r e k e r ü l ő r a j z t a n á r n a k egyik f ő h i v a t á s a a m ű v é s z e t e k i s m e r t e t é s e és a h e ly e s eszté tikai Ítéletre való nevelés is. E h h e z k é p es t a r a j z t a n á r i s z a k t a n u l m á n y o k n á l az összes m ű v é s z i t e c h n i k á k i s m e r t e t é s e és g y a k o r l a t á r a az i p a r m ű v é s z e t i m ű h e l y g y a k o r l a t o k r a , a m ű v é s z e t e k t ö r t é n e t é v e l k a p c s o l a t b a n ped ig a h a z a i m ű e m l é k e k b e h a t ó i s m e r t e t é s é r e n a g y súlyt helyezett. Az i p a r m ű v é s z e t o k t a t á s a ezidén is — i m m á r 10 éve — a B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s I p a r r a j z i s k o l á j á n a k h e ly i s é g e ib e n és felszerelései n e k igénybevételével folyt le, mivel e f ő k é n t g y a k o r l a t i i r á n y ú t á r g y o k t a t á s á r a a F ő i s k o l a s e m a kellő berendezéssel, s e m megfelelő t a n h e l y i s é g e k k e l nem rendelkezik. A F ő i s k o l a vezetősége e h e ly t is őszinte k ö s z ö n e t é t fejezi ki B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s T a n á c s á n a k és Ágotái L a j o s m. kir. k o m i . f ő t a n á c s o s , f ő i g a z g a tó u r n á k szives és m e g é r t ő k é s z s é g ü k é r t , a m e lly el az I p a r r a j z i s k o l a h e l y i s é g e i n e k és m ű h e l y e i n e k h a s z n á l a t á t a F ő i s k o l a s z á m á r a m e g e n g e d n i szívesek voltak. A főisk o la i h a l l g a t ó s á g testi nevelése, a m e l y eddig a n y a g i a k és h e l y i s é g h i á n y b a n m e g v a l ó s í t h a t ó eddig n e m volt, a je le n t a n é v b e n m á r m e g i n d u l t . U g y a n i s az Orsz. T estn evelési T a n á c s e n g e d é ly e és g o n d o s k o d á s a f o l y t á n — egyelőre — h a l l g a t ó s á g u n k ö n k é n t j e l e n t k e z e t t része a t a n é v utolsó h ó n a p j a i b a n az V. kér. áll. Bolyai f ő r e á l i s k o l a t o r n a c s a r n o k á b a n heti 3 n a p o n át r e n d s z e r e s t o r n a - és v i v á s - o k t a t á s b a n r é s z e s ü lt B u d a y Gyula és Liszy F e r e n c testnevelési s z a k e l ő a d ó k vezetése alatt.

4A

Az i f j ú s á g n a g y t a n u l m á n y i elfogaltsága és a megélhetési g o n d j a i e l l e n é r e is — szén s z á m b a n lá tog atta e testnevelési ó r á k a t , a m e l y e k e t a t a n é v v égén t a r t o t t v e r s e n y e k / á r i a k be. Az Orsz. T e s tn e v e lé s i T a n á c s a F ő i s k o la e lő t e r je s z t é s é r e a szükséges a j ö v ő r e nézve k i l á t á s b a h e ly e z te és így h a l l g a t ó s á g u n k testi nevelése a k ö v e t k e z ő tanévtől kezdve m á r á l t a l á n o s a n , a v o n a t k o z ó 1921: L i l i . t.-c. r e n d e l k e z é s e i n e k m eg fe le lő e n lesz to v á b b f o l y t a t h a t ó . A je l e n t a n é v b e n a 480- ól 724/1929. és a 830 .'> 8/1929. V. K. M. sz. r. a l a p j á n 1 fér íi és ') nő t a n á r jelölt vétetett fel a ta n ító i nő) k é p z ő i n t é z e ti t a n á r í n ö ) j e l ö l t e k t o v á b b k é p z ő Y. é v f o l y a m á r a , illetőleg e jelöltek A p p o n y i K o l l é g i u m á b a k ü l s ő tagul és p e d i g : S z la bóc zky F m il oki. k ö z é p i s k o l a i r a j z t a n á r . Gólián Gizella. .lauseh Rózsa. K ó k av L ad islaa nővér. Zala M á r i a és L a d o m é r s z k y Margit oki. p o lg á r i iskolai r a j z t a n á r n ő k . a k i k kö z ü l e k e d v e z m é n y t n e m vette igénybe L a d o m é r s z k y Margit, míg S zlabó czky F m i l tanévközben kimaradt. F e g y e l m i t e k i n t e t b e n az á l l a p o t o k kielégítöek v o lta k : s ú l y o s a b b r e n d s z a b á l y o k a l k a l m a z á s á r a sor n e m került. Á l t a l á b a n kielégítő volt a helyzet az e l ő a d á s o k és g y a k o r l a t o k l á t o g a t á s á b a n , a m i a t a n u l m á n y i e r e d m é n y e k nél is ö r v e n d e t e s e n é re z te tte h a t á s á t . Annál is i n k á b b m e g n y u g t a t ó tanf e g y e l e m t e k i n t e t é b e n a helyzet, mivel a n ö v e n d é k e k t a n u l m á n y i e lf o g l a l t sága m i n d e n s z a k o n és é v f o l y a m b a n jelentő s s emellett hallgatóságunk t ú l n y o m ó része a többi F ő i s k o l á k i f j ú s á g á n a k h e ly z etét tekintve1 is - k ö z i s m e r t e n a l e g n e h e z e b b s o r s b a n van s m e g é lh e t é s é é r t a l e g k e m é n y e b b h a r c o t vívja az élettel. V

\

*

%

/'

\

F

III. ÖSZTÖNDÍJAK. Az 1929/30. t a n é v b e n h a l l g a t ó s á g u n k k ö zü l s z á m o s á n részesültek k iv á ló t a n u l m á n y i e r e d m é n y e i k a l a p j á n ö s z t ö n d í j b a n vagy j u t a l m a k b a n , az á l l a m , k ü l ö n f é l e k ö z h a t ó s á g o k és a t á r s a d a l o m részéről: így a F ő i s k o l a á l l a m i ö s z t ö n d í j j a v a d a l m á b ó l a 310 2 42 929. Y. K. M. sz. e n g e d é ly e z é s a l a p j á n f e j e n k é n t 260 P ö s z t ö n d í j a t k a p t a k : S c h r o t t a J á n o s és K r o c s á k E m i l ö s z t ö n d í j a s t a n á r s e g é d i m e g b íz á s t n y e r t Y. é. h a l l g a t ó k , t o v á b b á 130 P-ös ö s z t ö n d í j a t k a p t a k a k ö v e t k e z ő ö s z t ö n d í j a s t a n á r segédi m e g b í z á s t n y e r t h a l l g a t ó k : (ieorgievicz György III. é.. K e l e m e n J ó zsef IY. é.. K o v á t s Á r p á d IY. é.. S t r e d a K á r o l y VI. é.. Szerencsi Z o ltán IY. é., V a r g h a F e r e n c IY. é.. S z a b a d o s Béla Y. é.. Kaszás Miklós IY. é.. .lantsehi Béla VI. é.. A n d o r L o r á n d IV. é.. Eless István IY. é.. M o l n á r Géza Y. é.. ( i r a b o w i e c z k y L e ó n Y. é. és H e lle r A n d r á s IY. é. h a llg a t ó k . U g y a n c s a k a 310— 2— 42/1929. sz. r.-tel á l l a m i j u t a l o m d í j c ím é n ( ’serepes István III. é. és É le s s I s t v á n IV. é. n ö v e n d é k e k a figurális rajz és festésb en t a n ú s í t o t t k i v á l ó e r e d m é n y ü k é r t f e j e n k é n t 68 P-őt k a p t a k , S z a b a d o s Béla V. é. n ö v e n d é k p e d i g a F e r e n e z y I s t v á n - f é l e 200 P-ös s z o b r á s z a t i d íjat n y e r t e el a m i n w

t á z á s b a n elért k iv á l ó t e l j e s í t m é n y e i é r t .

41

A közszolgálati a l k a l m a z o t t a k g y e r m e k e i n e k ö s z t ö n d í j á r ó l szóló 1927. évi XIV. t.-e. a l a p j á n létesített ö s z t ö n d í j a k b ó l a F ő i s k o l á h o z k ö t ö t t s a F ő i s k o l a R e k t o r i T a n á c s á n a k a d o m á n y o z á s a alá tartozó évi 800 P-ös törzs s z á m a a 79512/1928. III. V. K. M. sz. r.-tel 10-ben á l l a p í t t a t o t t meg. E tíz ö s z t ö n d í j a t a jelen t a n é v b e n : B a r t h a László IV. é.. B o r o s s Géza IV. é., É b e r S á n d o r III. é., F á y L ó r á n t IV. é., Kiss J á n o s V. é.. K á n t o r A n d o r M I . é., M a jo ro s s E d i t h IV. é., P a p p I r é n V. é., Sebesta L o id o l t F e r e n c V. é., Szabó W l a d i m i r III. é. n ö v e n d é k e k élvezték. Az idézett t ö r vény v é íí re h a jtá s a t á r g y á b a n k i a d o t t 91000/1928. V. K. M. r e n d e l e t 12. §-a a l a p j á n a k ö z é p i s k o l á b a n e l n y e r t ily ö s z t ö n d í j a t a F ő i s k o l á n e g y e n k é n t évi 800 P - r e emelve folytatólag élvezték: László Gyula II. é., Fltes Ildikó 1. é., és Szoboszlay S á n d o r I. é. h a llg ató k . Az 1927. évi XIII. t.-c. a l a p j á n m e g a l a k u l t O rszág os Ö s z t ö n d í j - T a n á c s által m e g h i r d e t e t t k ü lföldi á ll a m i ö s z t ö n d í j a k r a 81-en, k ö z t ü k a F ő i s k o l a s z á m o s végzett h a l l g a t ó j a és volt n ö v e n d é k e is p á l y á z t a k . A p á l y á z a t r a b e a d o t t m u n k á k a t a F ő i s k o l a R e k t o r i T a n á c s a b e h a t ó b í r á l a t alá vette s ez a l a p o n tette m e g v éle m é n y e s j a v a s l a t á t az Országos Ö s z t ö n d í j T a n á c s h o z , a m e l y n e k k é p z ő m ű v é s z e t i a lbizottsága a F ő i s k o l a k ö n y v t á r i t e r m é b e n k i á l lított p á l y a m u n k á k a t d ö n té s előtt szintén m e g te k in te tte . Az 1929/30. t a n évre szólóan külföldi á lla m i k é p z ő m ű v é s z e t i ö s z t ö n d í j a t n y e r t p á l y á z ó k c s a k n e m k i z á r ó la g a F ő i s k o l a volt n ö v e n d é k e i kö z ü l k e r ü l t e k ki. E z e k n é v s o r a a k ik ü ld e té s i h e l y szerint c s o p o r t o s í t v a a köve tke ző: L o n d o n b a , g ra fik u s t a n u l m á n y o k végzésére évi 200 an g o l font ö s z t ö n d í j j a l k i k ü l d e t e t t V a r g h a N á n d o r oki. k ö z é p i s k o l a i r a j z t a n á r , festő és grafikusművész; Párisba, k é p z ő m ű v é s z e t i k é p e s s é g ü k továbbfejlesztése végett f e j e n k é n t évi 2200 P. ö s z t ö n d í j j a l k i k ü l d e t t e k : B a r c s a y J e n ő oki. p o lg á r i iskolai és t a n í t ó k é p z ő i n t é z e t i r a j z t a n á r , festőművész, iskolai r a j z t a n á r , fe s tő m ű v é s z és biai Főglein István festőm űvész; W i e n b e , i p a r m ű v é s z e t i t a n u l m á n y o k végett az o tta n i C ollegium H u n g á r i á i m b a n való teljes ellátás mellett B a r t h a F e r e n c oki. k ö z é p is k o la i r a j z t a n á r , f e s tő m ű v é s z n y e r t k ik ü l d e t é s t ; R o m á b a , az o t t a n i Collegium I l u n g a r i c u m b a n való teljes ellátás m e l lett k i k ü l d e t t e k Aha N o v á k M l m o s és P a t k ó Károly oki. k ö z é p i s k o l a i r a j z t a n á r o k , festő és g r a l i k u s művészek. Szőnyi István festőművész, (aki a z o n b a n n e m vette igénybe), Medveczkv Jenő, M olná r C. Pál. Istókovits K á l m á n és K á k á i Szabó György f e s t ő m ű v é s z e k festőművészet! t a n u l m a n y o k r a . E r d e y Dezső, F a r k a s A n d r á s és Jálics Ernő, Vili Tibor és P á t z a y Pál s z o b r á s z m ű v é s z e k s z o b r á s z m ű v é s z e ti t a n u l m á n y o k r a , végül S z a t h m á r y István oki. k ö z é p i s k o la i r a j z t a n á r , a székesfővárosi I p a r r a jziskola t a n á r a , g rafikai tanulm ányokra. A F ő i s k o l a miskolci míívészlelepénél ingyenes la k á s és fűtés-világ í tási k e d v e z m é n n y e l egybeköti;!I négy m ü t e r e m ö s z t ö n d í j a t a 80.176/1925. V. K. M. sz. r. alapján ezidén folytatólagosan Meilinger Dezső, Bartus Ödön, • •

42

R u r á n v N á n d o r és Szabó F e r e n c f e s t ő m ű v é s z e k élvezték, a k i k közül \ l e i 1inger Dezső m int a m ű v é s z t e l e p n e k a 1 6 9 0 0 0 1 9 2 1 . III. Y. K. M. sz. renkötelezett g o n d n o k a is m ű k ö d ö t t . B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s p o l g á r m e s t e r e a 09.913/1930. IX. sz. alatt kelt h a t á r o z a t á v a l ezidén is kél ÍSCiO P-ös festészeti és egy SUO P-ős s z o b r á szati ö s z t ö n d í j r a h i r d e t e t t p á l y á z a t o t a I'őiskola n ö v e n d é k e i részére, a m e lyeket a ta n é v végén a f ő v á r o s bíráló j u r y j e dr. B u z á t h J á n o s a l p o l g á r m e s t e r u r e l n ö k l e t e a l a t t az egyes m ű v é s z t a n á r o k által k i v á l a s z t o t t n ö v e n d é k e k m u n k á i a l a p j á n itélt oda. F j u r y b e a t ő i s k o l a r e k t o r a is m e g h í v á s t n y e rt. A j u r y h a t á r o z a t a s z e r in t a s z é k e s f ő v á r o s p o l g á r m e s t e r e 8U170/1930. IX. sz. a. kelt h a t á r o z a t á v a l a két festészeti ö s z t ö n d í j a t D o m a n o v s z k y E n d r e 1Y. és P i r k J á n o s V. é. m ü v é s z n ö v e n d é k e k n e k , a sz o b r á s z a ti ö s z t ö n d í j a t pedig vitéz S z a b a d o s Béla V. é. Ítélte oda. A j u r y e l i s m e r ő e n á l l a p í t o t t a meg a p á l y á z ó k t e h e t s é g é n e k s m u n k á i n a k ö r v e n d e t e s s z í n v o n a l á t s ezért i n d í t t a t v a érezte m a g á t a r r a , h o g y az ö s z t ö n d í j j a l k i t ü n t e t t e k e n kivid d ic s ére tre j a v a s o l j a m é g Szerencsi Z o l t á n IV. é. r a j z t a n á r j e l ö l t e t , I s p á n k i J ó z s e f III. é. és T á p a y Antal IV. é. s z o b r á s z m ű v é s z n ö v e n d é k e k e t is. A f ő v á r o s i ö s z t ö n d í j a k kitűzésével k a p c s o l a t b a n a F ő i s k o l a v e z e t ő sége ő szinte k ö s z ö n e t é t fejezte ki a F ő v á r o s T a n á c s á n a k a F ő i s k o l a o k t a tási t e v é k e n y s é g é v e l s z e m b e n e f o r m á b a n i m m á r h a r m a d í z b e n t a n ú s í t o t t m e g é r t ő j ó i n d u l a t á é r t és h a t h a t ó s t á m o g a t á s á é r t . Balló E d e festőm űvész, a F ő i s k o l a nyug. r e n d e s t a n á r a a ,,Balló E d e k é p z ő m ű v é s z e t i a l a p í t v á n y i b ó l 1000 P-ős t a n u l m á n y i segélyt t ű z ö t t ki az 1929/30. tanév végén oklevelet n y e r t azo n r a j z t a n á r n a k , a k i t e r r e a F ő i s k o la m ű v é s z t a n á r a i a l e g é r d e m e s e b b n e k t a l á l n a k . A segélyt az illető K ö z é p e u r ó p a m ű v é s z e t i i n t é z m é n y e i n e k m e g t e k i n t é s é r e köteles f o r d í t a n i s útjáról beszámolni a Főiskola Rektori T anácsának. , A Főiskola őszinte k ö s z ö n e tte l vette tudomásul Balló ezen n a g y l e l k ű f e l a j á n l á s á t , akit e g y b e n az utazási segély d í j r a b e é r kezett p á l y a m u n k á k j u r y j é b e n való részvételre is felkért. A j u r y a t a n k é p e s í t ő vizsgák u t á n h o z t a m e g döntését, amellyel ez u t a z á s i segélyt figu rális m u n k á i és a F ő i s k o l á n n é g y éven át t a n ú s í t o t t s z o r g a l m á r a t e k i n t e t tel Eless I s t v á n oki. k ö z é p is k o la i r a j z t a n á r n a k Ítélte oda. K ovács P é t e r I. é. á l t a l á n o s t a n f o l v a m b e l i n ö v e n d é k n e k Szetted sz. kir. v á r o s k ö z ö n s é g e 900 P -ős ö s z t ö n d í j a t a d o m á n y o z o t t a folyó ta n é v r e . A m b r ó z y S á n d o r V. é. s z o b r á s z n ö v e n d é k vétség é r e m p á l y á z a t á n p á l y a d í j a t n y e rt.

a M a g y a r Ö k ö lv ív ó

A F ő i s k o l a kezelése a l a t t álló K o r b E r z s é b e t- l é l e t a n u l m á n y i ösziönd í j a l a p í t v á n y tő k é je 4429 P 21 fillér, a m e l y a p o s t a t a k a r é k p é n z t á r n á l e l h e lyezett b e t é t k é n t g y ü m ö l c s ö z t e t i k . Az alapítólevél é r t e l m é b e n az a l a p í t v á n y i tőke k a m a t a i két é v e n k é n t e s e d é k e s e k s így m i n t h o g y az első öszt ö n d í ¡ o d a í t é l é s az 1928/29. t a n é v r e szólt, az ö s z t ö n d í j az 1930/31. t a n é v v égén fog ú j b ó l k i a d a t n i . %/

43

Az a l a p í t v á n y n a k 1927. m á j u s 9 - töl 1929. júliusáig szoló kezeléséről felterjesztett q u e s t u r a i elszámolást a V. K. M. 1070—2— 461/1929. sz. a. kelt le iratáv a l vette t u d o m á s u l . A V. K. M. a l a p í t v á n y i osztálya által kezelt j á n o s h a l m i .Nemes Marcell féle a l a p í t v á n y , a m e l v F ő i s k o l á n k n ö v e n d é k e i n e k j a v á r a tétetett, ezidén m á r jövedelmezett, a m e n n y i b e n a tőkét képező 09 h o l d a s rét 1929 30. évi b é r j ö v e d e l m é b ő l a Y. K. M. 1070 5— 18, 1930. sz. a. kelt rendelettel 3200 P -őt u t a l v á n y o z o tt . A R ekto ri T a n á c s ezen összeg f e l h a s z n á l á s á r a nézve ugv h a t á r o z o t t , h o g v az egyes osztályok kiválóbb szegénvsorsú hallgatói; részesíti abból — a s z a k t a n á r i j a v a s l a t o k a l a p j á n — j u t a l o m b a n s egy részét a r e k t o r által m é l t á n y l a n d ó e s e te k b en a d a n d ó segélyekre fordítja. A ju talm azottak a következők: 150— 150 P -őt k a p t a k : Fölföldy Mihály IY. é., D o m a n o v s z k v E n d r e 1Y. é.. M o ln á r Géza Y. é. n ö v e n d é k e k , 100— 100 P - ő t k a p t a k : Sinkó Károly II. é.. S c h r o tta F rigyes Y. é.. Szabó W l a d i m i r III. é. és .lantschi Béla Y. é. n ö v e n d é k e k . 80— 80 P-öt k a p t a k : Kaszás Miklós IV. é. és F á j - L ó r á n t IY. é. hallgatók. 75— 75 P-öt k a p t a k : Kovács K á r o l y IY. é. és P i r k J á n o s V. é. n ö v e n d é k e k , f e j e n k é n t 50 P-őt k a p t a k : Y a r g h a F e r e n c IY. é.. Nagy Gyula IY. é., Yillám Róza II. é.. I jvári Béla IY. é.. M o l n á r Z o ltán Y. é.. Balázs Attila Y. é.. Császár Y iktor IY. é.. E n d r é d y Gvörgv II. é.. P r u c k n e r F e r e n c IY. é.. K elem en Józset IY. é.. M o l n á r Géza IY. é.. T e lek y Á r p á d II. é.. Csúcs F e r e n c IY. é.. Machovits W a l t e r III. é.. I s p á n k i József III. é.. Tóth István III. e.. K á n t o r Antal III. é.. J a u s c h Rózsa Y. é.. Eless István IY. é.. Littkey Gvörgv IY. é., Sziits István III. é.. Kováts Zoltán II. é.. K rocsák E m il \ . é.. U j v á r y Béla IY. é.. A n d o r L o r á n d VI. é.. M o r h a r d (iyula II. é.. O csvár Géza IY. é.. T ö r ö k István IY. é. hallgatók. 40— 40 P-őt k a p t a k : Kasselik L á s z l ó Y. é. és Ákos J ó z s e f n é Y. é. n ö v e n d é k e k . 35— 35 P-öt: Gecső S á n d o r II. é.. és F a r k a s S á n d o r III. é. n ö v e n d é k e k . végül 30— 30 P-őt S im o n F e r e n c I. é., B e n e d e k J e n ő IY. é. és Ikusz H e n r i k IY. éves n ö v e n d é k e k . A jelen t a n é v b e n Csépai Károly egyet, m a g á n t a n á r és azóta mar e l h u n y t neje sz. H i n d i Szabó Katalin közjegyző előtt lett és a Y. I\. M állal 1070— 0 — 285/1930. X. ii. o. sz. a. j ó v á h a g y o t t ö rö k ö s ö d é s i szerződésben a B p e st I.. Siiveg-u. 10. sz. alatti családi h á z u k a t s telküket és a lakás teljes b e r e n d e z é s é t 10.000 dolláros f e n n t a r t á s i alap biztosításával h a l á l u k esetére k é p z ő m ű v é sz eti a l a p í t v á n y u l rendelték, a m e l y n e k m a j d a n i kezelésére és a d o m á n y o z á s á r a a F ő i sk o l á t k é r t é k lel. A l-óiskola R e k to ri I a n a c s a a n e m e s le lk ü a l a p í t v á n v t t e v ő k szépcélú a d o m á n y á t illetve m egbízását a m a g a részéről a Y. K. M. úr j ó v á h a g y á s a mellett meleg köszönettel elfogadta. %

/

7

^

~

/

IV. TANDÍJMENTESSÉGI ÉS DIÁKJÓLÉTI ÜGYEK. Az á l t a l á n o s gazdasági helyzet f o l y o m á n y a k é n t F ő i s k o l á n k i f j ú s á g á n a k a n y a g i helyzete is súlyosbodott, a m iálta l t e h e r b i r ó k é p e s s é g e is c s ö k kent. S b á r a F ő i s k o l á n íizetendö díja k a m á s főiskolák és e g y e t e m e k é h e z viszonyítva m é rs é k e lte k , mégis a lakás, ellátás és a t a n e s z k ö z ö k k e l való

14

felszerelés g o n d j a i h a l l g a t ó i n k n a g y o b b részéi a l e g n e h e z e b b f e l a d a t elé állították. M i n d e z e k n é l fogva a F ő i s k o l a vezetősége, a m e l y n a p r ó l - n a p r a a l e g k o n k r é t e b b t o n n á b a n látta és t a p a s z t a l t a a szegény i f j ú s á g k ü z d e l m é t a l é t f e n n t a r t á s é r t s a t a n u l á s i l e h e t ő s é g e i n e k fo l y ta tó l a g o s biz to sításáért, e l s ő r e n d ű f e l a d a t á n a k t a r t o t t a a diákszociális p r o b l é m á k k a l való t ö r ő d é s t és a segítés e s z k ö z e i n e k keresését. A F ő i s k o l a vezetősége ily i r á n v ú a k c i ó i n a k s i k e r é t több ízben a V. K. M. t a p a s z t a l t cselekvő j ó a k a r a t a tette lehetővé s n a g y buzgalommal m ű k ö d t e k k ö z r e e r é s z b e n az ifjú sá g i e g y e s ü le te k vezetőségei is. Tandíjmentességek, ösztöndíjak, j u t a l m a k , p é n z és t e r m é s z e t b e n i segélyek, i n g y e n e s m e n z a k e d v e z m é n y e k , igen so k esetb en m a g á n m u n k á k k ö z vetítése és p á l y á z a t i a l k a l m a k kieszközlése stb. szo lg áltak eszközül é r d e m e s és r á s z o r u l t n ö v e n d é k e i n k t á m o g a t á s á r a . T a n d í j m e n t e s s é g b e n r é s z e s ü l t e k a v o n a t k o z ó V. K. M. rendeletek a l a p j á n a t a n é v I. felében 382 b e i r a t k o z o t t h a l l g a t ó k ö zü l 150-en, a t a n é v II. felében b e i r a t k o z o t t 369 h a l l g a t ó k ö z ü l ped ig 146-an. Az e le n g e d e tt t a n d í j a k p é n z é r t é k e az I. fé lé v b en 3750 P-őt, a II. fé lé v b e n 3675 P-őt, az egész évre s z á m í t o t t a n p e d ig 7425 P - ő t te tt ki. A R e k t o r i T a n á c s által jelen t a n é v b e n j a v a s o l t u j a b b t a n d í j m e n t e s s é g e k e n g e d é l y e z é s é h e z a Y. K. M. a 310— 05— 17/1929. sz. a. kelt l e i r a t á val j á r u l t hozzá. Az ö s z t ö n d í j a k és j u t a l m a k r ó l az előző III. f e j e z e t b e n f o g l a l t a k t á j é koztatnak. S z e g é n y s o r s u h a l l g a t ó s á g u n k l é t f e n t a r t á s á b a n e l s ő r e n d ű s z e re p e v a n a F ő i s k o l á n 21 év óta fenálló D i á k a s z t a l n a k is. F z e n á ld á s o s i n t é z m é n y n é l ez é v b e n 40 egész i n g y e n e s és 10 fé lin g y en e s e b é d k e d v e z m é n y t élveztek a D i á k a s z t a l felügyelő b iz o t ts á g a által a r r a é r d e m e s n e k itélt szegény hallgatók s ezenkívül ö n k ö lt s é g i áron (50 f .-ért) á tl a g n a p o n t a 15 h a l l g a t ó e b é d e lt m é g ott. A m e n z a i e b é d e k 3 fogásból állottak, h e t e n k é n t h á r o m s z o r h ú s s a l . A D i á k a s z t a l a tanév f o l y a m á n n o v e m b e r 1— j u n i u s végéig b e z á r ó l a g 8 h ó n a p o n át volt ü z e m b e n , a m e l y idő a l a t t összesen 14.816 e b é d o s z t a t o t t ki 7408 P é r t é k b e n . A Diákasztal fentartása korábbi állandó jövedelmeinek illetve n a g y m é r v ű c s ö k k e n é s e m ia tt a h á b o r ú s évek óta a l e g n a g y o b b n e h é z s é g e k b e ü t k ö z i k . U g y an is a l a p í t v á n y i v a g y o n a , a m e l y n e k csak a k a m a t a i h a s z n á l t a t t a k fel a n n a k idején, h a d i k ö l c s ö n ö k b e veszett, m á s i k jelentős, á l l a n d ó j ö v e d e l m é t pedig, az A n d r á s s y - u t i s z í n h á z v é s z k i j á r a t a u t á n járt szolgalmi d í j a k a t , a v i l á g h á b o r ú u t á n elvesztette. Ma m á r c s a k a Y. K. M. által az intézet j a v a d a l m á b ó l engedélyezett 1200 P állam segély, a h a l l g a t ó k 4 P -ő s f e j e n k é n t i h o z z á j á r u l á s á b ó l begyűlő évi 1400— 1500 P-ős ö s s z e g e k a zo k , a m e l y e k r e b i z t o s a n s z á m í t h a t , m íg a többi b e v é te le k ( a d o m á n y o k . b í r s á g p é n z e k ) összege b i z o n y t a l a n . Mivel a D i á k a s z t a l által n y ú j tott 40 i n g y e n e s és 10 f é li n g y e n e s m e n z a k e d v e z m é n v fedezetére az em lített jövedelm i f o r r á s o k elégtelenek, a F ő i s k o l a k é n y t e l e n volt a je l e n t a n é v r e a k ö lts é g v e té s i deficit e l t ü n t e t é s e illetve a D i á k a s z t a l évközi ü z e m e »

%/

VJ

t-7 v

v V

%.

%✓

45

b e s z ü n t e t é s é n e k elkerülést* végett to v á b b i 2200 P á l l a m s e g é l y t k é r n i a Y. K. M.-tól, a m e l y a / t a 310— 5— 3/1930. sz. leirattal e n g e d é l y e z t e is. A D i á k a s z t a l ü z e m é n e k ily m ó d o n való t o v á b b i b iz to sítá sa a n n y i v a l i n k á b b ö r v e n d e t e s volt. mivel ez év f e b r u á r j á b a n a b u d a p e s t i Yí. kér. E l ö l j á r ó s á g új vezetősége m e g s z ű n t e t t e az ingye ne s ebédelletési akciót, a m e l y e n azelőtt — több évig állag 10. m a j d legutóbb 2."> n ö v e n d é k ü n k veti részi s így az ettől elesett n ö v e n d é k e i n k az itteni D i á k a s z t a l segítsége n é lk ü l m á s u t t n e m t u d t a k volna h a s o n l ó olcsó e b é d h e z jutni. A D i á k a s z t a l javára ezidén a k ö v e t k e z ő a d o m á n y o k és vegyes r e n d kívüli bevételek fo lytak be: A T F B F a d o m á n y a 400 P. kisebb a d o m á n y o k és b í r s á g p é n z e k 2ő9 P. az Ifjúsági Kor a d o m á n y a a m á r c i u s 4-ei Képzőm ü v é s z - b á l j ö v e d e l m é b ő l 300 P. K isfaludy Stróbl Z s i g m o n d főiskolai t a n á r a d o m á n y a 200 P. Az ifjúság felsegélyezésének egy h a t h a t ó s eszköze volt m ég az I f j ú sági K ö r n e k a R e k t o r i T a n á c s e n g e d é ly e mellett m ű k ö d ő M ü l a p a k c i ó j a is, a m e l y e t Ik u s z H e n r i k IV. é. r a j z t a n á r jelölt b o n y o lí t o t t le a K ör m e g b í z á sából. E z az a k c i ó a F ő i s k o l a n ö v e n d é k e i n e k előzetes t a n á r i z s ű rizé s e n á t k e r ü l t kisebb m u n k á i t hozza előfizetés mellett f o r g a l o m b a s agilis vezetés mellett ez idén m ű v e k é r t 4(M«í P. elöíizetésgyüjtés és i n k a s s z á l á s ré v én 1200 P j ö v e d e l m e t h o z o t t a m ű l a p o k a t készítő és f o r g a l o m b a h o z ó m ű e m l é k e i n k n e k . Az a k c i ó kedvező e r e d m é n y é r e és k i f o g á s t a l a n vitelére tekintettel a R e k t o r i T a n á c s a n n a k fo ly tatásá t az 1930''31. t a n é v r e is m e g engedte. A Müller T e s t v é r e k Vegyészeti ( i v á r Rt. e ta n é v b en , m i n t ezt az előző két t a n é v b e n is telte. 2<S kollekció a q u a r e ll és 20 kollekció o l a j f e s té k e t a d o m á n y o z o t t a F ő i s k o l a sz e g én y s o rsu hallgatói közt leendő szétosztás végett. A R ekto ri T a n á c s ú jólag őszinte köszönetét fejezte ki az a d o m á n y o z ó c é g n e k igen j e l e n t é k e n y é r t é k e t képviselő ismételt á l d o z a t k é s z s é g é é r t s e g v b e n az a l a k r a j z és vízfeslés c. t á r g y a k t a n á r a i n a k k i k é r t v é l e m é n y e a l a p j á n g o n d o s k o d o t t az a d o m á n y o z o t t f e s t é k e k n e k megfelelő s z é t o s z t á sáról. A M a g y a r K ö z p o n ti T a k a r é k p é n z t á r .”»() P-öt a d o m á n y o z o t t diáksegéIvezési célra, a m i t a Főiskola Ievélileg köszöni meg. Őszinte h á l á v a l e m l é k e z i k meg e helyt a F ő is k o la Mav L e w in urró l. a Corvin á r ú h á z v á l l a l a t alelnökéről, aki (dafz O s z k á r e. i. p r o r e k t o r u r k ö z b e n j á r á s á r a szives volt ez év ta v a s z á n helyiséget a d n i az á r u h á z é p ü l e tében fiatal m ű v é s z e k - - ezek k özött t ú l n y o m ó a n F ő i s k o l á n k n ö v e n d é k e i ■— ré szére id ő s z a k o s kiállítás rendezésére, a m e l y n e k költségeit e g y é b k é n t is ö viselte. A P r o J u v e n t u t e ifjúsági felsegélyezési a k c ió b ó l az I f j ú s á g i K ö r n e k B o s z n a v I s t v á n főiskolai t a n á r által a p p r o b á l t j a v a s l a t á r a 20 szegény h a l l gató részesült t e r m é s z e t b e n i r u h a s e g é l y e k b e n . A h a l l g a t ó s á g egészségi á l l a p o t a a lefolyt t a n é v b e n sem volt teljesen kielégítő, a m i a v i l á g h á b o r ú óta á l l a n d ó a n t a p a s z t a l t jelenség m á s f ő i s k o l á k o n is. S b á r a F ő isk o la a m a g a részéről a h i g i é n i k u s v i s z o n y o k ja v ítá il

1/

1. ' v

*

%

l "v

4ti f

sára m i n d e n lehetőt megtesz, k ü l ö n ö s e n a t e r m e k p o r t a l a n í t á s a , szellőzésé és az c*i>iiléteinek t i s z t á n t a r t á s a révén, a b a j o k o n segíteni esak kis m é r t é k I h' ii Ind. mivel a z o k oka a m i n d i n k á b b n e h e z e b b e való é l e t v i s z o n y o k b a n s e n n e k f o ly tá n az ifjúság egészségei k á r o s a n b e lo ly as o lo fokozottabb erőt’esz í t és ben rej Ii k . \ Központi T e | e > a r n o k Szövetkezel te ¡ p r o p a g a n d a ja. a m ely az el>z<> t a n é v b e n indult meg. a jelen tanévbe n is folytatódott. Az oleso lizorai tejel hallgatóságunk o k o s belátással szép s z a l u b a n veszi igénybe. Az Orsz. K<)zegészségügvi intézet m e g b í z o t t j a : dr. Steiger Kazal D e / s ó e g y e te m i t a n á r s e g é d ur ezidén is 1929. év no\ e m b e r h a v á b a n , s z o m bati n a p o k délelőtt jein h á r o m ingyenes l'elvilágosíto előadást tarlóit, kiza ló l a g férfi h a l l g a t ó k részére, a sevual-higiénia köréből a F ő isk o la k ő n y x tári olvasó t e r m é b e n , amelv ismételt önzetlen k ö z é r d e k ű t é n y k e d é s é é rt a r e k t o r k ö sz ö n e té t nyilvánította. l)r. Tolnai Dénes logorxos ur a f ő i s k o l á h o z intézett levelében ezen t a n é v r e is felajánlotta, hogy n ö v e n d é k e i n k fogorvosi kezelésénél a m u n k a d íja i f é lá r b a n számítja. A Főiskola ezen n e m e sle lk ü felajánlási köszöV

I*

*

%

nettel elfogadta. Az idei t a n é v b e n haláleset is t o r d u lt t'lo a h a llg a tó s á g k ö r é b e n . (iy«>i'i Mária M ervina 111. é. r a j z t a n á r n ö j e l ö l t . a M i a s s z o n y u n k r ó l nevezeti k a l o csai szegénv i s k o l a n ő v é r e k r e n d j é n e k tagja. 1929. évi d e c e m b e r hó 9-én rövid b e le g e s k e d é s u t á n jobblétre szenderiill. Béke h a m v a i r a ’

V. KtiYÉB A FŐISKOLÁT KUIM'O FSFMÉNYFK. \ k ö z h i v a t a l o k és k ö z i n t é z m é n y e k uj ü g y r e n d j e t á r g y á b a n á,''»00 1929. M. F. sz. alatt k ib o c s á jlo ll k o r m á n y r e n d e l e t az 1930. évi j a n u á r hó 1- löl a F ő i s k o l á r a nézve is éleibe lépett, a m e l y r e v o n a t k o z ó a n a Y. K. M. által a 0 0 _ 1 1930. 300 3 1930. 300 r> 1930. 300 3 0 1 9 3 0 . sz. alatt megfelelő v é g r e h a j t á s i in té z k e d é s e k e t is k a p o tt a Főiskola. Az ügyintézés itteni r e n d j e és m e n e t e z ö k k e n ő nélkül volt az idézel! k o r m á n y r e n d e l e l t e l ö s s z hangba hozható. A Főiskolát kormányzó Rektori Tanács a Szervezeti Szabálvzal 9. í?-ában előirt le e m i ö i n e k l e b o n y o l í t á s á r a e jelen t a n é v b e n 10 r e n d e s és 2 rendkiviili ülést tartott. A T a n á r i K a r a Szervezeti Szabályzat 42. sj-ában előírt teljes ( p l e n á rist ülését 1930. évi j u n i u s hó 28-án ta r t o t t a , a n u ’lyen az év t ö r t é n e t é r ő l az e l n ö k l ő r e k t o r (összefoglaló á t t e k i n t é s t adott s több a k t u á l i s tanítási ügy beszéltetett meg. A letolvt t a n é v b e n több igen é r t é k e s a j á n d é k o z á s történt a F ő is k o la javara.

Jgv a volt r e k t o r o k a r c k é p és s z o b o r k é p m á s g a l l é r i á j á b a n való e l h e lyezést' céljából (ilafz O s z k á r főiskolai t a n á r e. i. p r o r e k t o r festeti ó n a r c képét. K is f a l u d i Stróbl / s i g m o n d főiskolai t a n á r p»'dig ( sók I s t v á n lőis-

47

kolai t a n á r , volt r e k t o r gipsz s z o b o r m á s á t a j á n d é k o z t a a F ő i s k o l á n a k . E z e n a j á n d é k o z á s o k é r t a Magy. Kir. Vallás- és K ö z o k t a t á s ü g y i M in is zte r ú r n e v e z e t t e k n e k írásbeli k ö s z ö n e t é t m o n d o t t . (310— 0 5 — 3/1930. sz. r.) A V. K. M. 358— 05— 13/1929. sz. leiratával a F ő i s k o l a k ö n y v t á r á b a n való e l h e lyezés végeit m e g k ü l d ö t t ^ Groh István: Uj m a g y a r díszítések c. s z a k m u n k á j á n a k egy p é l d á n y á t . A M a g y a r R a j z t a n á r o k E g y es ü le te a j á n d é k k é p fel a j á n l o t t a a F ő i s k o l á n a k a ,,N o r m á l T a n m e n e t “ c. s z a k m u n k a két p é l d á nyát, a m e l y e t a R e k to r i T a n á c s k ö s z ö n e t é n e k kifejezése mellett elfogadott. A F ő i s k o l a k ö n y x f á r a b e k a p c s o l ó d o t t az Országos K ö n y v f o r g a l m i és Bibliográfiái K ö z p o n t a k c i ó já b a , a m e l y M a g y a r M in e rv a c ím en a m a g y a r országi m ú z e u m o k , k ö n y v t á r a k és egyéb t u d o m á n y o s in té z e te k és g y ű j t e m é n y e k l e g u t o l j á r a 1915-ben m e g j e l e n t é v k ö n y v é t fogja kiadni, ú j a b b és m eg felelő en k ib ő v ü l t a l a k b a n . Az egyetem i és főiskolai h a l l g a t ó k h a z a i és külföldi c s o p o r t o s u t a z á sainál sz okáso s v a sú ti stb. k e d v e z m é n y e k k ie s z k ö z lé s é n e k m i k é n t j é t a V. K. M. 450— 5— 7/1930. sz. a. kelt k ü l ö n rendelettel szabályozta, míg az egyes u t a z á s o k r a nézve az eddigiek szerint f e n n á l ló határozm ányok t o v á b b r a is é r v é n v b e n m a r a d t a k . •

f

Néhai l i p ó t ú j v á r i Stróbl Alajos főiskolai t a n á r és s z o b r á s z m ű v é s z h a g y a t é k á b a n m a r a d t m ű v e k az özvegy k é r é s é r e a F ő i s k o l a B a j z a - u t c a i III. p a v i l l o n j á b a n , az e l h u n y t m ű v é s z volt m ű t e r m é h e z t a r t o z o t t u. n. Á t r i u m b a n ő riz te tn e k . A h a g y a t é k b ó l az á l l a m k i n c s t á r által több mii v á s á r o l t a t o t t meg, m e l y e k e t — egyelőre a P e r s e u s m á r v á n y s z o b r á n a k kivételével — az Orsz. M. Szépművészeti M ú z e u m igazgatósága ezévi április h ó b a n s z á l l í t t a t o t t el. A F ő isk o la grafikai sz ak osztálya — vezető t a n á r h i á n y á b a n — a jelen ta n é v b e n , sajnos, szünetelt. Mégis a r r a való tekintette]" h o g y a művészi g r a f i k á b a n m á r j á r a t o s n ö v e n d é k e k a g y a k o r l a t u k a t el ne veszítsék, v a l a m i n t a r r a is, h o g y sok szegény n ö v e n d é k ü n k a mai v i s z o n y o k mellett a m é g o lc s ó s á g u k n á l fogva k e le n d ő művészi grafikai l a p o k ela d ásáb ó l t a r t j a f e n n m a g á t , a R e k t o r i T a n á c s s z ü k sé g e sn e k t a r t o t t a a grafikai m ű h e l y m u n k a (n y o m ta tá s) f o l y t o n o s s á g á n a k f e n t a r t á s á t s evégből azt a f ő t i t k á r felügyelete alatt b iz o n y o s k o r l á t o z á s o k mellett m egengedte. /

v

j

C/

A F ő i s k o l a Miskolci Művésztelepe ezév őszén érte el 10 éves j u b i l e u m át, a m e l y e t egy r e t r o s p e k t í v kiállítás k e r e t é b e n fog m e g ü n n e p e l n i a telep vezetősége. A v o n a t k o z ó előkészületek m á r folynak s azo k keresztü lv ite le az illetékes t é n y e z ő k j ó a k a r a t a s k ü l ö n ö s e n Miskolc thjf. v á r o s k ö z ö n s é g é n e k és dr. H o d o b a y S á n d o r p o l g á r m e s t e r u r n á k m e g é r t ő t á m o g a t á s a ré v én b iz t o n remélhető. A 310— 0— 3/1930. sz. rendelettel a V K. M. a R e k to r i T a n á c s j a v a s l a t á r a e n g e d é ly t a d o tt Meilinger Dezső f e s t ő m ű v é s z n e k , a m i s k o l c i m ü vésztelep g o n d n o k á n a k a r r a , h o g y p r ó b a k é p p e n az 1930/31. t a n é v b e n a telepen m a g á n s z a b a d i s k o l á t nyisson s azt a téli h ó n a p o k b a n , a m i k o r ott főiskolai n ö v e n d é k e k n in c s e n e k , ü z e m b e n ta rtsa E m a g á n i s k o l a o k t a t á s i

18

l e \ é k e n v s é y é t a Y. K. M. a R e k to r i T a n á c s felügyelete alá r e n d e l t e és g o n d o s k o d á s t ö r t é n t a r r a n é z v e , hogy ezen s z a b a d i s k o l a m a g á n j e l l e g e a teleppel s z e m b e n m i n d e n v o n a t k o z á s b a n kiemeltessék. Ily m ó d o n a m a g á n iskola a l k a l m a s a r r a , h o g y évközi m ű k ö d é s é v e l a város k ö z ö n s é g é n e k a m ű v é s z i o k t a t á s i r á n t i é r d e k lő d é s é t á l l a n d ó a n fe nlartsa. A F o i s k o l a által a r e n d k í v ü l i h a l l g a t ó k k a r p a s z o m á n y viselési j o g á n a k i n t é z m é n y e s b iz to s ítá s a é r d e k é b e n ú j a b b a n m e g i n d í t o t t tárgyalások m ég fo l y n a k . A F ő i s k o l a a m a g a részéről m i n d e n k é p p e n a z o n van, hogy a 4 k ö z é p i s k o l a i e l ő t a n u l m á n n y a l biró s itt négy évet elvégzett r e n d k í v ü l i h a l l g a t ó k n a k az említett k e d v e z m é n y r e való jo g a törvényileg elismertessék. A lefolyt t a n é v b e n tö b b iskolai ü n n e p é l y t t a r t o t t a F ő isk o la . íg y az 1930. évi m á r c i u s hó 1-én a K o r m á n y z ó Ur () F ő m é l t ó s á g á n a k 10 éves k o r m á n y z ó i j u b i l e u m a a l k a l m á b ó l ü n n e p e l t a Főiskola, a m e l y n e k l e f o l y á sáról a jelen É v k ö n y v bevezető 1. része a d számot. M á r c iu s h ó 15-ét a F ő i s k o l a T a n á r i K a r a és az if jú s á g h a z a f i a s é r z é s sel s méltó k e r e t e k közt ü n n e p e l t e meg. A n a p délelőttjén a T a n á r i K a r és az ifjú sá g ü n n e p i Istentiszteleten vett részt, m a j d d é l u t á n az i f j ú s á g e g y e s ü l e te in e k r e n d e z é s é b e n a F o i s k o l a vezetősége a T a n á r i K a r és az ifjúság i-észvételével nivós m ű s o r u ü n n e p é l y folyt le. A T a n á r i K a r rész érő l Glatz O s z k á r e. i. p r o r e k t o r t a r t o t t a n a p jelen tőségét m é l t a t ó m é ly erkölcsi t a n u l s á g o k a t reveláló beszédet. Az O r s z á g o s B e t h l e n G á b o r ü n n e p é l y e k s o r o z a t á b a n 1929. évi n o v e m b e r hó 10-én délelőtt a K ö r ö n d ö n levő B e t h l e n G á b o r s z o b o r n á l t a r t o t t ünnepélyen a Rektori Tanács határo zata alapján a Főiskola rektora, T anári K a r a és az i f j ú s á g e g y e te m e s e n vett részt, mely utóbbi k o s z o r ú t is helvezeti a n a g y fe je d e l e m s z o b r á r a . A B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s által 1930. m á j u s h ó 25-én délelőtt 10 ó r a kor a Hősök Em lékkövénél rendezett nagy ünnepélyen ugyancsak testü letileg vett részt a T a n á r i Kar s a F ő isk o la zászlója alatt k i v o n u l t ifjúság. A Szent I m r e h e r c e g 900 éves j u b i l e u m i ü n n e p s é g e i t r e n d e z ő f ő b i z o ttság e l n ö k s é g é n e k m e g h í v á s á r a Szent I m r e h e r c e g s z o b r á n a k az 1930. évi a u g u s z t u s h ó 17-én a H o r t h y Miklós k ö r t é r e n (ártott leleplezési ü n n e p ségén a F ő i s k o l a vezetősége és t a n á r i k ü l d ö t t s é g e vett részt. A F ő i s k o l a é p ü l e t e i n e k t a t a r o z á s a ezévben to v á b b f o l y ta tó d o tt. Az e (élből költségvetésileg en g ed élyezett 10.000 IJ-ős fedezet k e r e t e i n belül e z ú tta l az A n d r á s s y - u t i f ő é p ü l e t n e k m é g a h á b o r ú s idők alatt t ö n k r e m e n t 1»első. u d v a r i v a k o l á s a állíttatott h e ly r e s a főépület p a d l á s t e r é b e n az n j a b b fő v á ro si építkezési s z a b á l y o k szerint előírt tűzfal p ótolta to tt. T o v á b b i g y ö k e r e s és szükséges t a t a r o z á s o k a t , sajnos, a b u d g e t elég n e m e n g e d e t t m e g s így azok, k ö z t ü k a főépület l z a b e l l a - u t c a i s g r a t í i t o s h o m l o k z a t á n a k h e l y r e á llítá s a , m á r a jö v ő r e m a r a d t a k . A f e n t a r t á s i j a v a d a l m a k k o r l á t o z o t t s á g á t n e m c s a k e téren, de r e n d e s szü kségleteinél is n a g y o n érezte a F ő isk o la, a m e l y a r e n d e l t e t é s s z e r ű k u l t u r á l i s feladatait m i n d e n a n y a g i n e h é z s é g ellenére is legteljesebb k ö r ü l t e k i n t é s s e l és b e o s z tással igyekezeti ezévben is teljesíteni.

AZ ORSZ. M. KIR. KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA 1929/30. TANÉVE.

TANÁRI KAR.

Kend es tanárok:

A

ndreetti

K ároly, oki. m ű ép ítész. R e n d e s t a n á r r á kinev. 1923. évi n o v e m b e r 27. A Főiskolán ta n ít 1915. n o v e m b e r óta.

D

A ndor, m. kir. k o rm á n y fö ta n á c s o s , festő m űvész. R endes ta n á rrá kinevezi. 1925. évi a u g u s z t u s 6. A Főiskolán tanit 1925. a u g u s z t u s óta.

M

A ntal, ip a rm ű v é sz , oki. la jz ta n á r . Rendes ta n á r r á k in ev eztetett 1923. évi n o v em b er 27. A Főiskolán ta n it 1920. n o v e m b e r óta.

B

aranski

E . L ászló. fe stő m ű v é sz , oki. rajztanai*. Rendes tan. kinev. 1922. évi d e c e m b e r 22. A Főisk. t a n í t 1920. n o v e m b e r óta.

E

dyi

Illés A l a d á r . m. kir. k o rm á n y fő ta n á c s o s , festő m űv ész, oki. ra jz ta n á r. Rendes tan. kineveztetett 1600. évi j a n u á r 29. A Főisk. tanít 1903. szept. óta.

N

A ntal, fe stő m ű v é sz . R e n d e s ta n á r r á kinev. 1893. évi o k tó b e r h ó 25. A Föisk. ta n ít 1893. o k tó b e r óta.

B

enkhard

Á gost. fe s tő m ű v é s z , oki. rajztanár. R e n d e s t a n . kinev. 1922, évi d e c e m b e r 22. A Föisk. ta n i t 1920. n o v e m b e r óta.

G

O szkár. festőm űvész. Rendes tan árrá kinev. 1923. évi n o v e m b e r 27. A Főisk. tanít 1914. j a n u á r óta.

P

D ezső, fe s tő m ű v é s z , oki. rajztanár. Rendes ta n á r r á kincveztetett 1918, évi febr. 13. A Föisk. tanít 1911. szept. óta.

B

Jenő, s z o b r á s z m ű v é s z , oki. m űépítész. R endes tan. kinev. 1918. évi marc. 9. A Főiskolán tanit 1911. s z e p te m b e r óta.

H

A ntal. festőm űvész, oki. rajztanai . Rendes ta n á r r á kineveztetett 1922. évi d e c e m b e r 22. A Főiskolán tanit 11*20. n o v e m b e r óta.

R éti I s t v á n ,

B

osznay

Is t v á n , m. kir. k o r m á n y f ö ta n á c s o s , festő m ű v é s z , oki. ra jz ta n á r. R endes ta n á r r á kinev. 1909. évi m árcius 27. A Főisk. ta n i t 1909, április óta.

K

arloyszky

B ertalan, ni. kir. k o r m á n y f ö ta n á c s o s , festő művész. R e n d e s ta n á r r á kinevezi, 1928. évi július 28. A Főiskolán tanit 1928. július óta.

R

Im r e . m. kir. k o rm á n y fő ta n á c s o s , festő m űv ész, R endes t a n á r r á kinev. 1912. évi február 12. A Főiskolán tanit 1902. feb ru ár óta.

B

M ik l ó s, fe s tő m ű v é s z , oki. rajztanár. Rendes t a n á r r á kinev. 1916, évi d e c e m b e r 23, A Főisk. ta n it 1909. au g u szt. óta.

D

r.

L echner J en ő , m. kir. k o rm án y fö ta n á cso s. Rendes ta n á r r á ki n eveztetett 1928. évi július 28. A Főiskolán ta n it 1928. július óta.

R

G yula. festőm űvész. R e n d e s tan. kinev. 1923. évi n o v e m b e r 27. A Föisk. ta n ít 1922. n o v e m b e r óta.

C

Istv á n , fe stő m ű v é sz . R e n d e s ta n á r r á kinev. 1923. évi n o v e m b e r 27. A Föisk. ta n it 1920. n o v e m b e r óta.

L

K ároly. m űvészeti iró. R endes ta n a r r á ki n ev eztetett 1920. évi július 16. A Főisk. tanít 1914. o k tó b e r óta.

S

. m. kir. k o rm á n y fö ta n ., s z o b r á s z m űv ész. R e n d e s t a n á r r á kinev 1925. évi jú n iu s 12. A Főiskolán tanít 1924. j a n u á r óta

ory

ottka

sók

ü h ít s

latz

orn

yka

eyer

eogrády

ilc h

festőm űvész. R en des ta n a r r á kinev. 1923. évi n o v e m b e r 27. A Föisk. tanit 1913. s z e p t e m b e r óta.

évész

udnay

id lo

F

erenc

K

SzENTQYÖRGYl ISTVÁN. m. kir. k o r m á n y f ö ta n ., s z o b r á s z m ű v é s z . R e n d e s t a n á r r á kinev. 1925. évi jú n iu s 12. A Főiskolán ta n ít 1924. j a n u á r óta.

S t r ó b l Z s ig m o n d , m. kir. k o r m á n y f ő ta n ., s z o b r á s z művész. Rendes tanárrá kinev. 1925. évi j ú n i u s 12. A F ő isk o lán t a n í t 1924. j a n u á r óta. isfa l u d i

V

J ános, fe s tő m ű v é s z . R e n d e s t a n á r r á kinev. 1923. évi n o v e m b e r 27. A Főisk. t a n í t 1920. n o v e m b e r óta. aszary

F elk ért tanárok:

D r.

D r.

D r. B áró

F ra n ç o is G a c h o t, a francia nyelv ta n á r a ,

A lsz e o h y Z s o lt, g y a k o rló főgimn. ta n á r.

C a l a b r o P a o lo ', a z o la s z nyelv ta n á r a .

B ra n d e n ste in B é la , P á z m á n y P é t e r tud. eg y etem nyilv. rk. tanár.

D r.

T ó th G éza, középiskolai s z a k fe lü g y e lő ,' polg. isk. t a n á r k é p z ő int. r, tanár.

Hivatalok. Reetori hivatal:

Főtitkár:

Dr.

Tisztviselők:

P e th ö T eréz, szolg álattételre kirendelt oki. tanítónő. M

F erenczy

E n apidijas. udry

József

rzsébet

,

Quaestura:

Quaestor: Ellenőr:

D r.

F erenczy

József,

Z ábrák D é n e s, vall. é s közokt. m iniszteri s z á m v iz s g á ló

Könyvtár:

Könyvtárőr:

A középfokú

H o rn A n ta l, főiskolai r. t a n á r

iskolák rajzi szakfelügyeletének B aranski

E. L á s z ló ,

főiskolai r. ta n á r .

Beosztott tisztviselő: özv.

K om ócsy Jó zsefn é, oki. r a j z t a n á r n ő , tiszteletdíjas.

intézője:

51

Segédszemélyzet. tanársegédi teendők ellátásával megbízott ösztöndíjas hallgatók: F áy L óránt ,

S chrotta J á n o s ,

C só k István t a n á r alakrajzi o s z tá ly á b a n .

Sidló F e re n c t a n á r s z o b r á s z o s z tá l y á b a n , és a m ű v é s z e ti b o n c ta n c. tárgynál.

G eorgievícs G yörgy ,

S zabados B éla ,

B o sz n a y István t a n á r ' a l a k r a j z i o s z tá ly á b a n .

Szentgyörgyl István t a n á r s z o b r á s z o s z tá ly á b a n .

K ántor A ndor ,

V argha F erenc ,

R u d n a y G y ula t a n á r alakrajzi o s z tá ly á b a n .

Bory Je n ő ^ t a n á r . s z o b r á s z tá ly á b a n .

K elemen J ózsef ,

osz

A ndor L oránd ,

B e n k h a rd Á gost t a n á r alak rajzi osztályában.

9

K ováts _ Á rpád ,

a z Iparm űvészeibe. tárgynál.

E less István , r

G latz O s z k á r t a n á r a la k r a jz i o s z tá ly á b a n .

a z É pítészeti encikl. 'c. tárgynál.

G rabovieczky L e ó n ,

S treda K ároly ,

a rajzpedagógia_c. tárgynál.

Karlovszky Bertalan t a n á r a la k rajzi o sztály áb an .

H eller A ndr á s , a francia nyelv c. tárgynál,

S zerencsi Z oltán ,

J antschi B éla ,

Réti István t a n á r ^alakrajzi o s z tá ly á b a n .

a z Ip a rm ű v é s z e t c. tárgynál.

Ú j v á r i ; B éla , V aszary J á n o s t a n á r alakrajzi o s z tá ly á b a n .

K rocsák E mil,

K aszás M iklós ,

M olnár G éza ,

a z építészeti encikl. és ábrázló geo m etria c. tárgynál.

Kisfaludi Stróbl Z s ig m o n d t a n á r s z o b r á s z o sz tá ly á b a n .

a m űvészeti technikák című tárgynál.

Altisztek és kisegítő szolgák. Szakaltiszt:

Bedecs Antal, könyvtári szertáros I. oszt. altisztek:

Dominik István,

Fejes József (kapus), Klement Antal. II. oszt. altisztek:

Kancsár Mátyás, Muck József, Muck Sándor,

Szabó Kálmán o. Torok Gyozo. Ur Mihály. 7. Vargha Ferenc. *) r*

••

•• f

/ >

99

90

Kisegítő szolgák:

Bencze Sándor, Németh Ferenc,

Santus Károly, Szirom István.

N apszám os—kőműves:

Henk Zsigmond.

*) Beosztva a V. K. Minisztérium 111/a. osztályába. Helyette Henk János kisegítő szolga rendeltetett ki a Főiskolára.

Főiskolai egyesületek és diákjóléti intézmények.

1. Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Ifjúsági Köre: Alakult az 1898. évben. Jelenlegi a l a p s z a b á l y a i a 48457 1909. V. K. M. r.-tel n y e r t e k j ó v á h a g y á s t . A l a p s z a b á l y s z e r ű célja: a F ő i s k o l a i f j ú s á g á n a k egyesítése eg yrészt szellemi m ű v e l ő d é s é n e k , m á s r é s z t a n y a g i j ó l é t é n e k e lő m o z d í t á s á r a . Ideiglenesen vezette a h a l l g a t ó s á g s p o r to lá s i ügyeit is. E g y e s ü leti helyiség: VI.. B a j z a - u t e a 23.

Ezidei t i s z t i k a r a a k ö v e tk e z ő : E ln ö k : T itk á r : F őjegyző:

Aljegyző: S egédtitkár:

Pénztáros:

ifj. v i t é z L i t k e y G y ö r g y IV. é. r a j z t a n á r j . S c h r o t t a J á n o s V. é. s z o b r á s z niiiv. n ö v . Gél>ert J ó z s e f IV. e. t e s t o m u v . n ö v . R á r z Kálin: 11 ÍV. v. r a j z t a n j . L e r n e r I s t v á n 111. é. r a j z t a n j . K á n t o r A n ta l III. é. r a j z t a n j .

Vigalm i bizottság tagjai: B a r t h a L á s z l ó IV. é. r a j z t a n j . V á g n e r A n d o r IV. é. r a j z t a n j . T e l e k y J ó z s e f II. é. r a j z t a n j .

Sport szakosztály vezetője: B o r o s G é z a IV. é. r a j z t a n j .

2. Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola

Székely Bertalan Bajtársi Egyesülete. A l a p í t t a t o t t az 1922. évben. A l a p s z a b á l y a i a 64009 1922. V. K. M. sz. r.-tel h a g v a t t a k jóvá. K itű z ö tt célja: a F ő i s k o l a i f j ú s á g á t olv sz e rv e z etb en egyesíteni, a m e l y a választott h i v a t á s k i f o g á s t a l a n b e tö l té s é h e z kéj >ességek m e g s z e rz é s é t lehe tőleg biztosítja a jellem, kötelességérzet, becsü*

%

!'.'tf 55ég éb i g a z s á g s z ^ ' c t c t fe jlesztésé' cl. H i v a t a l o s }»«j!yis«íi< VI.. B a j z a u t c a 23.

53

E z id e i tis z tik a r a a k ö v e tk e z ő : Vezér: A lv e z é r : Nádor: l dvarnagv: F őiród eák : íródeák: Á llom án yvezető F őlövészm ester K im stáros: K in c s t á r o r : Garaboncok:

Ó c s v á r G éza IV. é. r a j z t a n j . L e r n e r I s t v á n III. c. r a jz ta n j. S e h r o t t a J á n o s V. é. s z o b r á s z m ű v . n ö v . R u d n v á s z k y L á s z l ó 11. é. r a j z t a n j . T ó t h I s t v á n L a j o s III. é. r a j z t a n j . M árz K á r o ly III. é. r a jz ta n j. T ó t h B é la III. é. r a j z t a n j . L a k o s E r n ő IV. é. s z o b r á s z m ű v . n ö v . D o b ó c z k v G iz e lla V. é. f e s t ő m ű v . n ö v . N é m e t h K á l m á n III. é. s z o b r á s z m ű v . n ö v . ifj. v ité z L i t k e y G y ö r g y IV. é. r a j z t a n j . c s i k ó s T ó t h A n d r á s II. é. r a j z t a n j .

G yulaszéki

G a lló M i h á l y III. é. f e s t ő m ű v . n ö v . P ó t h I s t v á n III. é. f e s t ő m ű v . n ö v . I k u s z H e n r i k IV. é. r a j z t a n j . M o l n á r G éza V. é. f e s t ő m ű v . n ö v . P i r k J á n o s V. é. f e s t ő m ű v . n ö v .

tagok

S zám vizsgáló bizottság:

G r a b o v i e c z k %v/ L e ó n V. é. f e s t ő m ű v . n ö v . S z o m o r L á s z l ó III. é. s z o b r á s z m ű v . n ö v .

3. Az Orsz. M. Kir. Képzőmű veszeti Főiskola Diákasztala. A la p ít t a t o t t az 1908. évben. Alapszabályai a 124.223/907. V. K. M. sz r.-tel h a g y a t t a k jóvá. Célja: szegény főiskolai h a l l g a t ó k ingy ene s vagy k e d v e z m é n y e s ebéddel való ellátása. Helyisége VI.. B a j z a - u t e a 23. A D i á k a s z t a l ügyeit az a l a p s z a b á l y o k é r t e l m é b e n intéző s a k e d v e z m é n y e k e t odaítélő F elügyelő Bizottság ezidén a k ö v e t k e z ő k é p a l a k u l t meg: E ln ök : A lelnök:

R é ti I s t v á n e. i. r e k t o r Glatz O s z k á r e. i. p r o r e k t o r

Tagok: A n d r e e t t i K á r o l y f ő i s k o l a i tanát M e y e r A n ta l f ő i s k o l a i ta n á r D r. F e r e n e z y J ó z s e t f ő t i t k á r s

az

ifjú ság

r é s z é r ő l:

ifj. v i t é z L i t k e y G y ö r g y IV. é. r a j z t a n j . ifj. k ö r i e l n ö k Ó c s v á r G éza IV. é. r a j z t a n j . a S z é k e l y B e r t a l a n B a j t á r s i E g y e s ü l e t v e z é r e .

A D i á k a s z t a l ü z e m e i m m á r h a t o d i k éve a főiskolai q u e s t u r a h á z ila g kezeltetik.

utján

AZ ORSZ. M. KIR. KEPZOM UVESZETI FOISKOLA HALLGATÓINAK NÉVSORA AZ 1929-30. TANÉV I. ÉS II. FÉLÉVÉBEN. (A NÉV UTÁN ÁLLÓ RÓMAI SZÁM A FÉLÉVEKET JELENTI, AMELYEKRE A HALLGATÓ BEIRATKOZOTT.)

Általános tanfolyam . ( L e e n d ő f e s t ő k s r a j z t a n á r o k .) I. ÉVFOLYAM. R en d es h a llg a tó k A d ler M ik ló s A n d rik V a lé r ia A r a n y o s s y A rtúr B a u er K ároly . . 5 B á n h id i A ndor B e n k o v it s G yula C serny K ató C sem iczk y L ászló C sik y G yu la 10 C s i l l é r y A n d r e a D e r g á c s M ária D o m iá n Árpád D óm ján Barnabás E in z ig M árton 15 É l t e s I l d i k ó . F arkas G yörgy F a r k a s L id ia * • F e j é r M ária F e k e t e É va 2 0 F i l i a Árpád F r a y János •

> •

I. 1. 1. I. I.

40

G ergely P á l J ó z se f H a l á s z A l f r é d (d a b ) H eil F e r e n c 25 H on iér L a jo s . . . H orváth D ezső Jahl A nna ........... K á k o n v%/ i T e r é z K álm án G yőző 30 K enessey József K ern F eren c K r e m m e r G yula L e n g y e l A lad ár L ich ten stein János herceg 35 L osch d orfer Róza . . L öffler E d ith M argitlay E rn ő n é M a r o n y ák J ó z s e f M árffy A lbin

I. I.

I T

I. I. I. I. I.

I. I. I.

I. I.

I. 1.

'

1

r

/"I

ff

ff

I. I.

M áté E r z s é b e t M iller G yu la M oln ár E rn ő M o ln á r M ária N a g y E lem ér 4 5 N a g y Géza (tolcsvai) ............. P la th v G yörgy . . . P o s g a y K atalin .. P o s p e s c h K orn élia R esk o v its Jolán . . 50 R ózsa P éter S á rk ö zy Z oltán S ch ip p ert E n d re S im o n F eren c Szabó József .... 55 S z a b ó S arolta . . . . T ó th Géza ............. T óth Sándor .... U n g á r I m r e ............. V arjú D o m o k o s

I. — 1. I. I.

II. 11. 11. 11. 11.

I. 1. 1. I. I. í. I. 1. I. I. 1. I. I. I. I.

II. 11. II. II. II. 11. II. 11. II. II. 11. II. II. 11. II.

Schw arcz G yörgy Sebők E rzsébet . . 20 S leven szk v L ajos S zilasi K lára .... S zilasi L u ei .... T a ta y B éla ............. T óth M enyhért 25 T ren sá n szk v D ezső W ittm a n n Z sigm on d

1. I. I. I. 1. I. I. I. 1.

11. II. II. II. II. II. II. — —

R en d k ívü li hallgatók« Ágh L o rá n d B alás L á sz ló B ő d i M ária . . . . F e r e n c z y V alérn é H é n e l M argit . . H olesch D én es H o r v á th M atild K ern A ndor K is M argit .... •

5

•

I. I. 1. I. I. I. I. I. I.

II. II. II. 11. II. II. II. II.

10

15

K lad ács A lajos . . K ovács P éter .... Labancz Jenő . . . . N a g y K árolyn é . . N ádasdi János . . N estlé V iolett . . . . R á k o ssy Z oltán . . S ch reib er L u jza . .

I. I. I. 1. I. I. 1. I.

II. II. II. II. 11. 11. II. II.

55

(Leendő szobrászok.) Rendes hallgatók. Beck

András

..

I. II.

J o h n s o n G is le n é . . 4 S zob oszlay Sándor

N ik olic

II I. II

V elizár

..

I. II

Rendkívüli hallgatók. B in d ász D ezső D i t t e r t M á r ia

I. II I. II

II

K x ell L i l i a n . . F r e n y o Sarolta

I. II

5 G ro sz I m r e . S o m o g y i Im re

•

I. II I. II

•

II. ÉVFOLYAM.

Festészeti szak. Rendes hallgatók B aráth József B in d er L ászló B lau B éla F ilep Jenő .

• •

I. I. I. I.

II. II. II. II.

o

K a c z ia n J e n ő n é K o ffá n L a j o s . P ólyák K ázm ér

• •

•

»

I. II. I. II. I. II.

R. S k o p á l I l o n a R ohacsek Anna 10 R u s s J á n o s . . . . • • S zeleczk y P irosk a

i i i i

h. il il h.

I. I. I. I. I. I. I. I. I.

II. II. II. II. II. II. II. II. II.

Rendkívüli hallgatók. A zn aw ou rian L eón Barát István .... B őgős Ju lian n a . . C sorba K atalin . . 5 Csősz G yörgy . . . . D i r m a y e r M ariBDIlcl ••••••«• D ö b r ö n te y Gábor . . F ettik Izabella

I. I. I. I. I.

II. II. II. II. II.

I. II. 1. 11. I. II. ■

Glatz H e n r i k 10 H e c h t K lára H o r v á t h Géza J a n c s e k A n ta l K o v á c s M á r ia K ováts Z oltán 15 L ő r i n c z G y u la M ayer Árpád N a g y M á r ia N ádas János

.... .... .... ....

.... .... ....

I. I. 1. I. I. I. 1. 1. I. I.

.0

25

N ógrády M agda P e t r i c h K a t a lin Péter Sándor P ituk J ó z s e f . .. S r e ie r A n d r á s S z e l m a y e r K á r o ly Undi L enke Urai Ján os Zakár T ib or

Szobrászati szak. Rendes hallgatók. A ntal K ároly • . . . .. D ó m j á n M á r ia

I. II. I. II.

Gecső

Sándor

....

I. II. 5

M ach ovits W a lte r I. II. V illám R óza ____I. II.

>

"

*

Rendkívüli hallgatók* B e m o la K árolyn é I. Buzi Barnabás . . I. IT.

Di t t e r t

Erzsébet

..

I. II

5

K ocsis A ndrás S zű cs István

. . I. II. . . . I. II.

Di)

Középiskolai rajztanári szak. F é r f ia k 10elvi I llé s P á l E ndrédy György E rd ő s Géza . . . . G aspardy Sándor 5 l \á n k a L ászló L á s z l ó G y u la M acskássy János M artin szk v Ján os

•

#

I. I. I. 1. I. I. I. I.

II. II. 11. 11. 11. II. II. II.


M o r h a r d t G y u la . . 10 P o g á n y I s t v á n P o z d e r G yula . . . . R udnyánszkv L ászló .................. R oisz V ilm o s . . . . S in k ó K ároly . . . . 15 S l e i n e r L á s z l ó

I. I. I. I.

II. II. 11. II.

I. I.

h it

I.

h

Su ller L a jo s S ö v é n y i L u x G éza T e le k y Árpád T elek y József . . . . 20 T óth András ____ V ajda István .... VVessel Z o l t á n . . . . Z o t tn e r K á r o l y

I. I. I. I. I. I. I. I.

Pokorny M a r c e lla 10 S z i l á g y i J ó z s o f n c T o m b o r Ilona .... V i d r a M á r ia ua Vrabély

I. II. I. II. I. II. I. II. 1. II.

II. II. II. II. II. II. II. II.

Nők:

5

I. I. I. I. I.

A b r a h á m I lo n a D e m i á n y E d it 11 K e l e m e n Ilon;» K e l e n M á r ta K i r á ly E r z s é b e l

II. II. II. II. II.

M arsovszkv

E m ilia

%

Nagy Aglája Neubauer Theodora

Polgáriiskolai rajztanári szak. Férfiak 1l a m z a

T ib or

....

I. II.

2 Sznopek

Z oltán

. I. II

Nők:

lvánvi

I. II.

Jolán

K om ondi

r erez

. I. II.

3 S c h mi l z

K aialin

. . I. II

III. ÉVFOLYAM.

Festészeti szak. Rendes hallgatók. B á n c s E m i l ............. I. II. F r i e d m a n n M i h á l y I. II. G e o r g i e v i c z G y ö r g y I. II.

K em én y Z oltán 5 K o m á r o m y Z oltánné ............. • K o n ecsn y György

I. •

I. II. I. II.

Lerner M ezey 9 S z á" ■llT V

István A rtur L ajos

•

•

•

•

*


R endkívüli hallgatók. A n d o ri Ir é n . . . C sászár V iktor C s e r e p e s I s tv á n C s i z m a z i a K álman .... i

5 Doniíó Farkas

György K lá ra

»

II. I. II. I. II. » •

•

•

•

I. II. I. II. 1

— ^ — -V

F isch er E d ith . . . . G a lló M i h á l y . . . . H o r v á t h M a r g it 10 H u n y a d y E r z s é b e t K is s Z. J ó z s e f K oppány Éva .... L a k a to s A ntal

I. I. I. I. I. I. I.

II. 11. 11. II. II. II.

M a liié R ó z s a .... 15 O r b a v Z s u z s a n n a P ir i K á l m á n .... P ótli István .... S ch w ester Anna T a k á c s A ntal .... 20 T im k ó K orn élia . .

T. 1. I. I. I. I. I.

11. II. II. II. 11. II. II.

57

Szobrászati szak. Rendes hallgatók. Farkas Sándor Ispánki József

. . I. II. . . I. II.

4

N ém eth Szom or

K álm án L ászló

. . I. II . . I. II

Rendkívüli hallgatók. Csúcs F e r e n c . G enzinger F r a n cisk a ..........

I. II I. II

Jakóbi E lza Konrád Sándor 5 T a p o l y i G izella

•

•

i. ii. i. ii. i. H.

Rajztanári szak. A lb e r t K á r o l y . . . . I. II. B e n e d e k J e n ő . . . . I. II. D a b ó c z y I s t v á n . . I. II. É b e r S á n d o r . . . . I. II. 5 J a k u b a J á n o s . . . . I. II. K á n t o r A n ta l . . . . I. II. K ucharik Jenő II.

M árz K á r o l y .... M ézes L ajos .... 10 N é m e t h B é l a . . . . O rosz Pál ............. P elrasovszk y Leó Pruckner Ferenc

I. I. I. I. I. I.

II. II. II. II. II. II.

Stéhlik L a jo s 15 S z a b ó W l a d i m i r S z e m e r e y Z oltán T ó t h B é l a ............. T óth István L ajos V é g h J á n o s .......... 20 W ittic h Z oltán

I.

I.

Rajztanárnői szak. F a d g y a s Margit j y o r i M er v in a Juhász M á rta

I. II.

I. —

K a r á c s o n y i Ir é n I. II 5 K o l u m b á n E r z s é b e t I. II

8

I. II.

M ou illon Erzsébet P olitzer P iro sk a Z áb orszk y Irm a


IV. ÉVFOLYAM. t

Festészeti szak. Rendes hallgatók. D om anovszky Endre .................. I F azek as L ajos . . I. G éb ért J ó z s e f . . . . I. H an zély András I.

IL II. — II.

5 H á y K ároly .... H eller A ndrás . . Juurup M áry . . . . Dr. K e ö p e V i k t o r

I. I. I. I.

II. II. II. —

K o v á t s Á r p á d . . . . I. 10 K o v á c s K lá r a . . . . I. L o v a s y Á k o s . . . . I. V a j d a P á l .................. I. W o sin sk i József I.

II.

M ádly J u lia n n a . . P é n te k K lára . . . . 15 P i r c h a l a I m r e . . S ch illin ger Á gnes S p e t t l G y u la .... S z l a m k a L a jos . . S z á n tó Géza ....

II. II. II. II. II. II. II.

II. II. — II.

Rendkívüli hallgatók. A p r ó M a r g it . . . . I. B eck Judith . . . . I. B erk ovits Erzsébet .............— . B ojárszky L enke I. 5 B o r d v A n d r á s . . . . I. C soboth F eren c . . I . v

II. II. II. II. II. II.

F o d o r M á r ia . . . . F ü s t ö s Z oltán .. G u z s ik Ö d ö n .... 10 J e s z e n s z k y Erzsébet ............. K elem en József . . K o vá cs K ároly . .

I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II.

I. I. I. I. I. I. I.

Szobrászati szak. Rendes hallgatók. F ekete

Géza

....

I. II.

2 Lakos

Ernő

....

I. II

R endkívüli hallgatók* B od a Gábor K aszás M ik lós K ovács Ernő

•

•


M etky Ö dön 5 N a g y G y u la S r u b e k G y u la

•

» •

•

i. ii. i. ii. i. ii.

T á p a i A n ta l T ö r z sö k K ároly Varga F erenc

I. II. T J• II. I. II.

15 R a d i c h E l e m é r R ácz K álm án . . . . S z e r e n c si Z oltán T óth L ászló .... T ö r ö k Isi váii .... 20 Ú jvári B éla .... Vágner A ndor ... W e sse l Z oltán

•

#

I. II I. II I. II

Bajztanári szak. B artha L ászló B o r o ss Géza F le ss István F á y% / L ó r á n t .......... Fenyves Sándor . F ö lfö ld y M ihály . G ál J á n o s .......... Ikusz H en rik ...

I. I. I. I. I. I. I. I.

II. II. II. 11. 11. 11. II. II.

Iv a p o si A n t a l . . . . 10 K á r o l y i L á s z l ó K lu csik F e r e n c . . vitéz L itk e y György ............. Ó csvár Géza .... R adnai R ezső . . . .


I. I. I. I. I I. T I.

II. II. II. II. 11. 11. II. II.

Rajztanárnői szak. D i c s ő f i J o l á n K a t ó I. II. K ardos M agd oln a I. II. K o s i n s k v E r z s é b e t I. II.

L a c z k o v i c h P i r o s k a I. II. 5 L éderer Jolán . . I. II. M a j o r o s s E d i t h . . I. II.

R á z s ó K lára . . . . I. II. S a x Sarolta . . . . I. II. T oln afy R ózsa . . I. II.

V. ÉVFOLYAM.

Továbbképző tanfolyamok. R endes hallgatók. Ak o s J ó z s e f n é . . I. — B i r ó J ó z s e f ............. ..I. IL F é l d L a j o s ............. ..I. II. F r e y G ab riella . . I. II. 5 F éleg y h á zy L ászló .................. ..L II. F u h r m a n n M á t y á s I. — G rab ow ieczk y León . . . . . . . > . . í* II. H a l v a x G y u l a . . . . I. — J a s k ie v ic z István I. II.

10 Kafka Albert

. . . . I. —

K a l m á r A n n a . . . . I. II. K alten eck er A rtúr .................. ..I. K a s s e l i k L á s z l ó . . I. K aszó D ezső . . . . I. 15 K e r e k e s G y ö r g y . . I. K ertész J ó z s e f . . I. K i s s J á n o s ............. ..I. K r o c s á k E m i l . . . . I* M a g v a r á s z I m r e . . 1. 20 M atolcsy L ajos . . I.

M a r k u p V a l é r i a . . I. P a p I r é n .................. ..I. P á r t a y I s t v á n . . . . I. P u s k á s L a j o s . . . . I. 25 R évész K ornél . . I. S e h r a n z E m i l . . . . I. S c h r o t t a János . . I. S eb esta L oid olt Ferenc .................. I. Szab ad os B éla . . I. 3U S z i r m a y A n n a . . I. V á rk o n y i V aléria I.

II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

5

9

Rendkívüli hallgatók. Am brózy Sándor B a lá zs A ttila . . . . D o b ó c z k y G iz e lla F e h é r v á r y M ária

I. I. I. I.

II. II. II. II.

5 (it'örcs L a j o s . . . . K ertész A ladár .. K iss J ó z s e f ............. K ucharik Jen ő ..

I. I. I. I.

II. — IL —

M o l n á r G éza . . . . I. lü M olnár Z oltán . . I. ö h lm a ch er Anna I. P i r k J á n o s ............... I.

Tanítóképzőintézeti rajztanár jelöltek. F é r f ia k Szlabóozkv

E m il

T anítónőképzőintézeti

I. II.

rajztana rnő jelöltek.

»

Nők: G ó liá n Jausch

G iz e lla .. Rózsa . . . .

I. II. I. II.

K ó k a v Júlia L ad islaa ............. I. II. 4 Z ala M á r i a ............. I. II.

VI. ÉVFOLYAM.

Továbbképző tanfolyamok. Rendes hallgatók. Fuchs Pál ...............I. 5 Ha n z é l v G iz e lla . . I. i l i m z G vula . . . . I. S t r e d a K á r o ly . . I.

Andor Loránd . . I. II. F e k e te K árólv . . I. II. F isch ern é S r h w a r z L ............. I. II.

V

II. II. II. II.

Rendkívüli hallgatók. Chom a József . . . . H y a n n K ároly .. Jantschi B éla . . . .


N e o g r á d y M iklós I. II. 5 P o l a t s e h e k L ili . . I. 11. V i e t o r i s z M á r ia . . I. II.

V II. É V F O L Y A M . h allgató

nem

v o lt.

VIII. ÉV FO LY A M .

Rendes h a l l g a t ó k . K ántor

Andor

. . I. II.

—

II. II. II.

M. Kir. Képzőművészeti Főiskola művésztelepein egész éven ott tartózkodó növendékek névsora. I. A kecskem éti m űvésztelepen: B e n k ő A ntal . . . . I. B e n y o v s z k y I s t v á n I. E rd élyi E n d re . . I. H agyik István . . I. 5 H a j n a l J á n o s . . . . I. H etzer Géza . . . . I. H éjjas János . . . . I. K iss J á n o s .............— M átis K á lm á n . . I. 10 M e t y k ó G y u la . . I. 21

II. télen

is ott

II.

M olnár L á sz ló • ii. • ii. P e tr á ss Júlia . . . . • ii. P rohászka József • ii. S a j ó I s t v á n ............. 15 S a s Á r p á d ............. ii. — S zatm áry Ild ik ó . . --S zep essy György T ó t h L a j o s ............. !>• i i . ii. T ó th M iklós .... ii. ™ V e r e s I l o n a ............. A

X

II. II. II. II.

JL

JL

JL 9

A«

II. II. II.

V u jovits

JL#

Irm a

..

I. II.

A m iskolci inűvésztelepen: tartózkodó

növendék

nem

volt

61

STATISZTIKAI ADATOK AZ 1929/30. TANÉVRE VONATKOZÓLAG. Az Orsz. M. kir. Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak m egoszlása: I. félévben.

I. ÉVFOLYAM

56 3 28 5

59

11 5 36 28 5

11 5 36 5 27 4

9 4 19 a 19 5

8 4 20 7 19 5

— — — — —

13 2 22 a 19 9

10 2 12 9 18

— — — —

—

26 10 1

—

31 12; 1 4

— —

—

7

7

rendesek — — „ szobrászok rendkívüliek — — „ szobrászok

— — — —

— — — —

— — — —

rendes festő — — „ szobrász középisk. rajztanjelölt polgáriisk. „ rendkívüli festő — „ szobrász

— — — — — —

— — — — — —

— — — — — —

rendes festő — — „ szobrász rajztanárjelölt rajztanárnőjelölt — rendkívüli festő — „ szobrász

— —

— —

— —

— — —

— — —

— — —

— —

— —

— —

— — —

— — —

— — —

rendesek — — — — rendkivüliek — — — tanitóképzőint. rajztanjel. — tanitónőképzőint. rajztanjel rendesek — rendkivüliek

11. ÉVFOLYAM

111. ÉVFOLYAM

IV. ÉVFOLYAM rendes festő — — „ szobrász rajztanárjelölt — rajztanárnőjelölt — rendkivüli festő — „ szobrász V. ÉVFOLYAM

VI. ÉVFOLYAM VIII. ÉVFOLYAM

— —

— —

— —

II. félévben

— — —

—

— — -

—

—

-

—

rendesek Az összes hallgatók száma volt:

5

4

24 6

9

4

6

6

i

1

382

369

I. félévben

II. félévben

Az Orsz. M. kir. Képzőművészeti Főiskola müvésztelepein a kecskeméti telepen tartózkodott a miskolci —

18

17

A müvésztelepek összes növendékeinek száma volt:

18

17

62

A hallgatók

és az előadások

száma.

Az Orsz. M. kir. Képzőművészeti Főiskolára szabályszerűen beiratkozott hallgatók közül:

Vallásra nézve:

Anyanyelvre nézve: I. félévben II. félévben

I. félévben II.' félévben

Római kath. . Ag. hitv. ev. . Református . Izraelita . . Görög kath. . „ keleti . Unitárius Felekezetnélküli örmény . 9

.

.

.

. . . . . . .

232 39 65 36 4

225 39 61 32 6

1

1

4

4

Magyar . . . . Német . . . . Angol . . . . Francia . . . . É s z t ....................... Örmény Szerb . . . . .

.

.

Ö sszesen : .

Ö sszesen :

1

1

382

369

371 6 — 2

356 7

1

1

1

1

1

1

382

369

1

2

A kecskeméti művésztelepen tartózkodó hallgatók közül. Anyanyelvre nézve:

Vallásra nézve:

1. félévben II. félévben

I. félévben II. félévben

Római kath. Református Ágh. hitv. ev. . Izraelita . . . . Görög kath. . . .

.

.

.

#

Összesen :

10

10

4 3

2 4

1

1

18

17

Magyar

.

.

.

.

Összesen:

18

17

18

17

A Főiskola hallgatósága az 1929 30. tanév végén a következőkép oszlott m eg; a) Szakok szerint: Férfi

Nö 33 14 3 16 10 3 7 11 —

Általános tanfolyam I. évf....................... 60 Festészeti szak II. u 24 . . . . Szobrászati „ II. ,, . . . . 6 Rajztanári „ II. » 25 . . . . Festészeti „ III. 9J . . . . 17 Szobrászati „ III. V . . . . 6 Rajztanári „ III. M . . . . 20 Festészeti „ IV. . . . . 17 Szobrászati „ IV. yy . . . . 11 Rajztanári „ IV. v 22 . . . . 9 Továbbképző tanfolyamok V. M . . . . 28 13 VI. » . . . . 9 4 --„ VII. M 1 „ VIII. » . . . . • Ö sszesen : 246 ~~\23 .

•

.

.

.

84 d ) Születési év szerint:

/>) Mitfelekezet szerint: Nő

Férfi

Római kath...................... Görög kath....................... Ág. hitv. ev...................... Református . . . . U n i t á r i u s ....................... Izraelita ....................... Egyéb .............................

77 1 13 16

149 5

26 45 4 16 1

16 —

••

Ö ssz e se n :

123

246

Együtt:

369

c ) Anvanvelv szerint: Férfi

Nő

M a g y a r .............................238 N é m e t ............................. 4 E g y é b ............................. 4

118 3

Ö sszese n :

.......................................................................................................................

.

2 11 21

• . . . . ....................... 29 ....................... 27 ....................... 28 ....................... 32 ....................... 19 ....................... 21 ....................... 12 ....................... 18 ....................... 3 ....................... 4 ....................... 2 ....................... 4 ....................... 5 Átvitel:

238

238

114

1 3 5

5 1

1 1 1 1 1

1 1 1

1 1 1

Összesen

246

Együtt: c)

369

Férfi

.......................

Nő

123 369

123

(I) Születési év szerint:

1912 1911 1910 1909 1908 1907 1906 1905 1904 1903 1902 1901 1900 1899 1898 1897

1896 1895 1894 1893 1892 1891 1890 1889 1886 1885 1884 1883 1881 1876

2

246

Együtt:

Áthozat:

Férfi

Nő

3 8 11 16 14 11 12 10 11 6 5 1 3 1 1 1 114

Illetőség szerint:

Budapest . . . . Pest megye . . . Egyéb Magyarország X

C£ Ni

czi: g «/>

Ausztriához Jugoszláviához Csehszlovákiához Romániához

Ausztria Egyéb külföld Ö ssz e se n :

Férfi

Nő

64 42 110

44 14 46

3 11 13 1 2

1 4

246

123

C J N

(A

CS c/>

o

Együtt: f)

1 3

369

Tandíjfizetés szerint:

Teljes tandíj fizető Féltandíj fizető . Tandíjmentes Ö ssz e se n : Együtt:

Férfi

Nő

147

75

99

48

246

133 369

g)

Szülők foglalkozása szerint: Férfi

Nagybirtokos . Kisbirtokos bérlő

.

Férfi

Nő

Köztisztviselő

95

56

29

13

Nő

1 2

1

Magántisztviselő .

Alkalmazott

7

1

K a to n a .....................

4

5

Nagyiparos

1

2

Személyes szolgálat

33

10

28

9

Magánzó

10

2

14

4

Egyéb

15

11

2

2

246

123

Kisiparos

.

.

Alkalmazott Nagykereskedő Kiskereskedő . Alkalmazott

5 -

6 1

»

.

.

.

. . . . Összesen Együtt:

369

AZ ORSZ. M. KIR. RAJZTANÁRVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG. E lnök: R é t i Is t v á n , a z Örs/.. M. Kir. K é p ző m ű v ész eti Főiskola e. i. rek to ra.

Alelnökök: f

Á gotái L ajos, B u d a p e s t s/ékf. Iparrajziskola főigazgatója

G latz O szkár, Orsz. M. Kir. K é p z ő m ü v . Föisk. c. i. p ro recto ra.

az

B eltagok:

D r.

E dvi I l l é s A l a d á r , fe s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

P iix' h D e z s ő , fe stő m ű v é sz , föisk. tanár.

A ndreetti K ároly, m ű é p í t é s z , föisk. ta n á r .

G latz O szkár, fe s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

R éti I stván

B aranski E . L á s z l ó , f e s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

H orn A n t a l , fe s tő m ű v é s z , föisk. tan ár.

R udnay G yula, fe s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

B enkhard Á g o st , f e s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

K arlovszky B erta la n , fe s tő m ű v é s z , föisk. ta n á r.

S idló F e r e n c ,

B osznay Is t v á n , fe s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

D r. L echner J enő, m ű é p íté sz , föisk. tanár.

K i s f a l u d i S tróbi. Z s i g m o n d s z o b r á s z m ű v é s z , föisk. tanár.

B ory J e n ő , s z o b r á s z m ű v é s z , föisk. tanár.

L yka K á r o l y , m űv észeti iró, föisk. ta n á r.

S z e n t g y ó r g y i Is t v á n s z o b r á s z m ű v é s z , föisk. ta n á r.

r. C s á s z á r E l e m é r , tud. egyet. ny. r. tanár.

M eyer A ntal, ip a rm ű v é s z , föisk. tan ár.

D r. T

A lszkghy főiskolai tanár.

Z solt,

fe stő m ű v é sz , íőisk. tanár.

/

W

D

s z o b r á s z m ű v é s z , föisk. tanár.

óth G é z a , főiskolai tanár.

V aszary J á n o s, fe stő m ű v é sz , föisk. tanár.

C sók Is t v á n , f e s tő m ű v é s z , föisk. tanár.

Kültagok: 9

Á gotái

D

L ajos,

B u d a p e s t szökést. Iparrajzisk.

főig.

r H e c k le r A n tal, t u d . e g y e t . ny. r. t a n á r .

D r. K o r n i s G y u l a ,

B arkász L ajos, reálg im n . ta n á r.

tud. egy. nyilv. r. ta n á r, á lla m titk á r

K övesdy G éza, áll. felsőipariskolai tanár.

D r . B risits F r ig y e s , ciszt. r. gim n. tanár.

N adler R ó b er t, festőm űvész, a kir. József m ű e g y e te m nyug. r. t a n á r a

D r. P i n t é r

Jenő, tan k er. kir. főigazgató.

S zmetana Á g o st , nvug. középisk. ig a z g a tó ••

D

F r i s c h a u e S z a b i .y a F e r e n c , Or;-/. M.K. I p a r m ű v e s z e ti I s k . t a n á r a

r W eszely Ö dön, t u d . e l v e t e m nv. r. t a n á r a .

A bizottság jegyzője: D

r. F e r f n c z y J ó z s e f , a z O i s /. M. Kir. K é p z ő m ű v é s z e ti Főiskola főtitkár,

AZ ORSZ. M. KIR. RAJZTANÁRV1ZSGÁLÓ BIZOTTSÁG 1929/30. TANÉVI MŰKÖDÉSE.

A Bizottság az e l m ú l t évben n y e r t kétéves m e g b í z a t á s a a l a p j á n (340-1— 3/1929. V. k . M. sz. r.) az 1930. m á j u s 31-ei első ülésében a l a k í t o t t a meg az egyes t á r g y k ö r ö k r e illetékes a l b i z o t t s á g o k a t s egy ben a vizsgálati r e n d e t a k ö v e t k e z ő k é p állította meg: I. a la p v iz s g á la t j u n i u s 2— 5, II. alapvizsgálat j u n i u s 6-—13. szakvizsgálat junius 14— 21. közt. Az a l a k u l ó ülésen kivül h á r o m együttes ülést t a r t o t t a Bizottság, a m e lyen az egyes alap- és a képesítő vizsgálatok e r e d m é n y e i t á l l a p í t o t t a m e « az albizottsági je lentések a l a p j á n . A Bizottság lé tsz á m a a jelen évben n öve ked ett, a m e n n y i b e n Dr. Alszeghy Zsolt a m a g y a r i r o d a l o m és Dr. T ó th Géza a nevelés és t a n í t á s t a n főiskolai fe lk é r t t a n á r a i a 310—1— 3/1930. V. K. M. sz. r.-tel beltag o k u l n e v e z te tte k ki a jelen ta n é v re szólóan. Az idei vizsgálati r e n d kettős tagoltságú volt. Ugyanis a Nagy m é ltó s á g ú Vallás- és K ö z o k ta tá s ü g y i M i n is z t é r i u m a 310— 05— 11/1929. sz. a. kelt leiratával olykép intézkedett, h o g y a F ő iskola I. és II. éves hallgatói az 1929/30. t a n é v b e n m á r a j ó v á h a g y á s előtt álló m ó d o s í t o t t t a n u l m á n y i sza bályzat szerint végezzék t a n u l m á n y a i k a t . F m ó d o s í t o t t t a n t e r v a k o r á b b i Szabályzat v o n a t k o z ó részeitől a t á r g y a k ó r a s z á m á t és é v f o ly a m i elhelyezését illetőleg tö b b r é s z b e n tér el s így szükség volt a r r a , hogy a II. év végén előírt r a j z t a n á r i I. alapvizsgálat r e n d j e az uj tervezethez hozzá igazodjék. A Bizottság e l n ö k é n e k javaslata a l a p j á n a 310— 05— 4/1930. V. K. M. sz. r.-tel az I. a la p v izsg á lat ezen uj r e n d j e a folyó v iz s g ac ik lu sb a n m á r életbe is lépett. A II. a lap v iz sg á la t és a szakvizsgálat r e n d j e a z o n b a n t e r m é s z e t s z e r ű iéi* ezidén is a 159.000/1921. V. K. M. sz. r.-tel j ó v á h a g y o t t szabályzat rendelkezéseihez képest alakult. A v i z s g á l a t o k o n résztvett je lö lte k re és a vizsgálatok eredményeire v o n a t k o z ó a d a t o k a t a k ö v e t k e z ő statisztikai k i m u t a t á s o k t ü n t e t i k fel:

88

V ) &> H > N **r •* so K> vO pr (V UÍ *0 < * 1/3 O^ < ÍV u OQ £i ST

& 8. £ 3

o

pr »-» o-

üt

o> 3

N

N

C/5 N

N

X* n

3 C/5 o n CfQ ■o 3 °•-t rD

N

CD

<5 rD N

&2 cd

cd

a

a>

C D

Ct

&

N« w

N Sö

fD ' C/5

* r

03

o C A N ^

< 1 N* | C/5 C fQ

I1 a ?

4* ro

CO

GO

to

ro

tO

ro

1^

IO

C*

to

jg

első ízben

00

pótlólag jav. ism.


1

■

to


első ízben

1

1

■i ■ 1 1■ ICO k■

to

00

1

1 ^ 1 to

tO

ro

1 ICC

o

£»

-U

első izben

00 I1

I I GO \

vT

első ízben

h

I ro

co

go »

P? s G H ► H >• © «

to

GO

O

> H G0 N H W >

pótlólag jav. ism

&>

ti

1 1

1111 II 1 1 I 1 I I

Az 1929 30. tanév végén oklevelet nyert hallgatók névjegyzéke. I. Fiúközépiskolai rajztanán oklevelet kaptak: 19. B a rib a L ászló B o r o s s G éza É le ss István F áy Lóránt 5 F en yves Sándor (iái J á n o s

Ikusz H en rik J a s k ie w ic z István K ap osi A ntal 10 Ka s z ó D e z s ő K árolyi L ászló K lucsik F e r e n c v i t é z L i l k e v Gvöriív

Ö csvár Géza 15 R a d n a i R e z s ő Szeren csi Z oltán Ú jv á r i B é l a \ Ta g n e r A n d o r 19 W c s s c l I m r e

II. Leányközépiskolai rajztanári oklevelet kaptak: 8. D ic ső ti Jolán K ardos M agda K osin sk v E rzsébet

L aczk ovics P iro sk a 5 L éderer Jolán

M ajoross E d ith Sax Sarolta 8 T oln afv R ózsa

III. Tanítóképzőintézeti rajztanán oklevelet kapott: 0.

IV. Tanítónőképzőintézeti rajztanári oklevelet kaptak: 4 (iiólián Jausch

(iizella Róza

K ók ay Júlia 4 Zala M á r ia

L ad islaa

V. Polgári fiúiskolái rajztanári oklevelet kapott: 1 R évész

Kornél

VI. Polgári leányiskolái rajztanári oklevelet kapott: ö.

VII. Iparostanoneiskolai rajztanítói oklevelet kaptak: 13 a)

F é r f ia k . S zab ó István 4 K iss J á n o s

F azek as L ajos K o c s i s S. L a j o s

b)

Nők. t•

A p r ó M a rg it B ojárszk y Lenke F e h é r v á r i M á r ia

H ech ll Jolán 5 Jeszen szk y Erzsébet

Kovács

KI; r a

O h lm ach er A nna P é n t e k K lá ra 9 S z u lv A n g é l a

TARTALOMJEGYZÉK: Főiskolánk

a l a p í t á s á n a k és fejlő désének

A Főiskola

fennhatósága

főbb m o z z a n a t a i ................

......................................................................................

A F ő i s k o l á t k o r m á n y z ó R e k t o r i T a n á c s ........................................................... A F ő isk o la új szervezeti fegyelmi r e n d j e

s z a b á ly z a ta és felvételi-, t a n u l m á n y i -

A Főiskola 1929/30. t a n é v é n e k eseményei A Főiskola t a n á r i k a r a és s z e m é l y z e t e ........................................................ Főiskolai egyesületek és diákjóléti i n t é z m é n y e k .......................................... A Főiskola h a l l g a t ó i n a k névsora 1929/30. ta n é v b e n Statisztikai

adatok

Az Orsz. M. Kir. Rajztanárvizsgáló B i z o t t s á g ..................................... j

és

», >*

A*

V *

* V

•V

4K

1

Ä

«

*

*

V

9 '4

1

Æ

V

2*

# t

&0

ft

4B

¥

i

\ »

*

.

o

[•é

IrÆ ,

¿' *>

i

«*,

• >

#’

NÊ

r#

M

*

1

VV

V \

Ti*

V/ •r€

&

ií

íw

-•

Í -,

jfe u (

£ V.

i

«

•V

*a hV<

%' I

ti

«

«

»'**

ft#

ü

¥\+á

1 L+l

§

•4

■ H.V »• •* * '£*

Sfcl

*

£

♦.

>«

«K M «

Vf

f;<

y*

h * -k

T

rf ‘ #

*r »

* * V>

*

sí •#.

f •

*

é

»

hu <

*•>>

í

l-• ä

I- i *

a *

1

' ftt

4

4’

«

r-t

ÏJW

*L «

ír

Ifa 4\

V

i \ '< *

1 Zfl

*

•

t

•]

A. **»a. «f c j ' J r C. < f. \Aiy. msk. :P îf

Recommend Documents