A 8! * 1,, o < ^ ' e

EPA 2004–2014

, o < ^ 'e

A

8! * 1,

LÁNG L. G É P G Y Á R RT. BUDAPEST V, VÁCI ÚT 152 WÖRNER GYORSSAJTOK OSZTÁLYA

A M agyar G ra fika t ló f iit lé s i d ija M agyarországon :

MAGYAR GRAFIKA

N yom dafulajdonosoknak, cégeknek és szakmán kívül állóknak egész évre 18 pengő, fél évre 9 pengő. Egyes számok ára nyomdafulajdonosoknak, cégeknek

A N Y O M D A IP A R , K Ö N Y V - É S R E K L Á M M Ü V É S Z E T F O L Y Ó I R A T A

és szakmán kívül állóknak 3 pengő. Előfizetési díj külföldiok részéro:

Az európai kontinensen 20 P,

UNGARISCHE GRAPHIK

A n gliában, valam int a tengerentúli állam okban 4 d o llá r Jahrosbozugsproiso: Für die europáischen Staaten (mii' Ausnahme England) 20 Pengő, für das

ÉS N Y E L V M Ű V E L Ő C l M Ü M E L L É K L A P O K K A L . S Z E R K E S Z T I :

übrige

Ausland 4 Dollár. Einzelnbezugspreis: 3 P, resp. — .60

R O S N E R KÁROLY. F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő : W A NK O VILMOS

Doll. cent. Die M agyar G ra fika erscheint zw eim onaflich

FÖMUNKATÁRSAK:

KNER

ALBERT ÉS

LÖWY

LASZLÖ

Tartalom: ,

K n*r Izidor ju b ile u m i e m lé k la p (D allos Hanna e re d e ti fa m e tsze te ) Rosner Károly: „G o e th e a v ilá g k ö n y v m ű v é s z e té b e n " (3 k é p p e l, 2 m e llé k le tte l) M lhályfi Ernő: Új m űvész: a fo to rip o r te r (6 k é p p e l) A n e m ze tkö zi G o e th e -k iá llítá s m a g ya r ré s z tv e v ő i W anko Vilmos: Az e g yszín b e n készülő c é g je g y (12 p é ld á v a l) A m é lynyo m á s fe jlő d é s é n e k iránya Z ie g le r Gyula: M e g je le n t a L in o ty p e szakkö nyv Rosner Károly: G e rg e ly T ib o r n y e lv ta n illu s z trá c ió i (38 k é p p e l) A fra n k e n th a li g y o rs s a jtó g y á r új, ív e t nyo m ó m é ly n y o m ó g é p e : „P A L A T IA O " A b e tű ö n tö d é k p o rtá iró l A b ro n z fe s té k k e l v a ló n yo m ta tás S zaklap ok és k ö n yve k S zerkesztői ü ze ne te k Szőnyi István: M alom a la tt (F o rd íto tt maratás) Szőnyi István: H o ld fé n y b e n (F o rd íto tt m aratás) M olnár C. Pál: Illu sztrá ció Fausthoz (E redeti fa m e tsze t) G áborján! Szabó Kálmán: Faust (E red eti fam etsze t) Buday G yörgy: W a lp u rg is é j — 1932 (E redeti fam etsze t)

Inhalt: J u b ile u m s-G e d e n k b la tt fü r Isidor Kner (O rig in a lh o lz s c h n itt von Hanna Dallos) Kari Rosner: „G o e th e 2 B e ila g e n )

in d é r Buchkunst d é r W e lt" (M it 3 lliu s tra tio n e n und

Ernst M ihályfi: Dér F o to rip o rte r: ein N e u kü n stle r (M it 6 lliu s tra tio n e n ) Die u n ga rische n T e iln e h m e r d é r G o e th e -A u s s te llu n g W ilhelm W anko: Die e in fá rb ig h e rg e s te llte F irm en karte (M it 12 B e isp ie le n ) Die E n tw icklu n g des T iefdru cks Julius Z ie g ler: Ein L in o ty p e -ln s tru k tio n s b u c h Kari Rosner Die S p ra ch b u ch -lllu stra tio n e n T ib o r G e rg e ly s (M it 38 lliu s tra tio n e n ) Die

neue fa b rik

T iefdru cksm asch ine

„P a la tia

O"

d é r F ranke ntha le r S chnellpresse-

Druck m it B ron zefarb en F a ch b la tte r und Bücher Von d e n S ch riftg ie sse re in R e d a ktio n sn a ch rich te n Stefan Szönyi: Bei d é r M ü h le (U m g e ke h rte R adie run g) Stefan Szönyi: M o n d sch e in (U m g e ke h rte R a dierung) Paul C. Molnár: Faust (O rig in a lh o lz s c h n itt) Koloman G áborjáni-Szabó: Faust (O rig in a lh o lz s c h n itt) G eorg Buday: W a lp u rg isn a ch t — 1932 (O rig in a lh o lz s c h n itt)

KNER

IZIDORNAK

NYOMDÁSZSÁGA FÉLÉVSZÁZADOS JUBILEUM ÁRA A

MAGYAR (.D A L L O S H A N N A

GRAFIKA EREDETI FAM ETSZETE)

„Goethe a világ könyvművészetében" A O oe th e -é v nem zetközi kiállítására. Leipzig, 1932 A V éré in Deutscher Buchkünstler tö b b roko n te stü le tte ! e g ye té rté sb e n és gondos eg yuttm unká lko déso n alap uló , kö rü lte kin tő e lőké szüle te k után m eg ren dezte a G oe th e -é v kiállítását, m ely a nyom dászat, kön yvkötésze t, k ö n y v k ia d ó ­ m űvészet és könyviliusztrálás terén e g y ik e a le g é rd e k e ­ sebb nem zetközi kiállításoknak. Ez a kiállítás nem a m ondvacsinált „n e m z e tk ö z i" k iá llí­ tások számát szaporítja, hanem p é ld a k é p e az igazi nem­ zetközi szellem nek, a nem zetközi kulturális e g yü ttm ű kö ­ désnek. M int ah og y 1914-ben Leipzig, a kön yv M ekkája mutatta meg a könyv, a kön yvkultú ra igazi nem zetközi művészetét, a né pe k m eg értésé t a könyvön keresztül, úgy most újra Leipzig m utatta m eg, ho gy a v ilá g összes nem ­

G á b o rjá n i Szabó Kálmán: Faust. Eredeti fam etszet. 1932.

56

zete fe lv o n u l a nagy, m in d ig é lő , halhatatlan G oethe ünnep­ lésére. A szellem nagy ünnepe ez, m ert ez a kiá llítás b izon yítja , h o gy G oethe szellem e m en nyire él a vilá g összes nem­ zeté ben , a szép betű, a nemes pa p ír, kultu rált nyom da és könyvkötésze t, valam int a könyvm űvészek lé g ió ja mint d o lg o z ik állandóan G oe th e szellem i te rm é ke in e k szebbnélszebb kiadásán, közvetítésén. G o e th e neve nemcsak mint e g y ju b ilá ris alkalom , mint e g y sokezerszer k ia d o tt szerzőé alkalm as e g y könyvm űvészeti kiállításra, hanem G oethe, a nyom dászpatrónus, a szép be tű, szép pa pír és szép könyv szere tő je és g o n ­ d o zó ja , é le té b e n kiadványainak le g g o n d o sa b b nyom dai e lle n ő rz ő je és tanácsadója, G oethe a grafikus és gra fika g y ű jtő m éltán je g y z ik e kiá llítást.

|r-J 1^' ■ o I ■ ■ I

4) M (O

O ■jo | E

I <S l~u IB lu 2 ■ ■< 3* ■ ■ u*0 _ l'C ■

cl

I ■ ■ mko I o

M Buday G y ö rg y : W a lp u rg is é j, 1932. E red eti fam etszet

A v ilá g m ajd m in d e n nem zete m eg m utatta kö n yvm ű vé sze ti tudását G o e th e v a la m e ly m űvének díszes va g y a m a tő r­ kia d vá n yá b a n , a G o e th e sorozatos k ia d v á n y o k sok ország klasszikus k ia d v á n y á t je le n tik . 36 n y e lv e n m utatja be ez a kiá llítá s G o e th e m ű ve it 24 o rszá g b ó l. N em csak a la tin b e tű h ird e ti G o e th e szellem é t, a tö rö k , ara b, kínai, ja p á n és más o rie n tá lis ne m zetek is fe lvo n u ln a k. A kiá llítá s a k ö n y v fo rg a lo m b a n lé vő le g k iv á ló b b G o e th e kia d v á n y o k o n kívül b e m u ta tja 100 nyom dász h ó d o la tá t G o e th e e lő tt. N é m etorszá g te rm é sé b ő l k ie m e ljü k Spam er, B re itk o p f és H á rte l, Poeschel és T re p te , H aag -D rog ulin, Bremer és Ernst-Engel-Presse, va la m in t a b e tü ö n tö d é k (S tem pel, B e rth o ld , K lin g sp o r stb.) külön ez alkalo m ra k é ­ szült la p ja it, az a n g o l v e ze tő o ffic in á k klasszikusan e g y ­ szerű és nem es tip o g rá fia i la p ja it, a m agyar nyo m dá k közül a k iv á ló g yo m a i K ner-nyom da, a bé késcsa ba i Tevannyom da és a H ung ária -nyo m d a vesznek a ne m ze te k ezen v e rse n yé b e n m int fe ls z ó líto tta k részt. M in d e n nyom da tip o g rá fia i tudásának le g ja v á t adta és G o e th e szavai száz form ában je le n n e k m eg az iríg y lé s re m é ltó szem lélő e lő tt. Száz könyvm űvész m utat be illu s z trá c ió t G o e th e Faustjá­

58

nak á lta la vá la szto tt te ts z ő le g e s je le n e té h e z . E csop ortba n M a g ya ro rszá g o t a S vájcban é lő k iv á ló gra fikus, D ivéky József, M o ln á r C. Pál, V ég h G usztáv, G ró f József, G áb orjá n i Szabó Kálm án (D e brece n), Buday G y ö rg y (S zeged), Jaschik Álm os k é p v is e lik . A kiá llítá s katalógusa az ig e n v á lo g a to tt illu sztrá ció s részben a m agyar m unkák közül Kner Iz id o r kiadásában m e g je le n t G o e th e : N o v e lla című k ö te t b e ls ő c ím la p já t, a H u ngária-nyom da e m lé k la p já n a k e g y ik fe lé t M a ró t robusztus fa m e ts z e té v e l. M o ln á r C. Pál e g y fam etsze té t és V égh G usztáv zsen iá lis W a lp u rg is­ é j rézkarcát kö zli, m ely e n a g y ku ltú rá jú könyvm űvészg ra fiku su n k e g y ik le g je le n tő s e b b illu sztrá ció s m unkája. N ém etország kö n yvm ű vé sze i és illu sztrá to ra i közül kie m el­ jü k P echstein, S le vo g t, Barlach, O rlo w s k y , L. v. Hoffmann, G e ig e r m un káit; a fra n c iá k közül Edy-Legrand, Hermann Paul és Dragnés, a csodás te h e tsé g , M asereel és a h o lla n d W o u te r van H eusden m unkáit. A nyom dászat és a kö n yv m űvészei m eg m utatták, ho gy e g y vih a ro s és v is z á ly k o d ó v ilá g közepén van ig az nem zet­ kö zisé g , h o g y a ku ltú ra , a kö n yv m unkásai és m estere i m in de n p o k lo k o n át is m e g ta lá ljá k eg ym ásh oz m ester­ s é g ü kb e n , m űvé szetükb en az igaz uta t. Rosner Károly

M agyar G ra fik a m e llé kle te

G oethe árnykép

Szedték és ö n tötté k a Székesfővárosi Házinyomda M onotype gé pe in Hartmann János és M ih alik Pál

DRUCKEMBENFABRIKEN G EBR.I IARTMÁXN HALLE -AMMENDORF

GEDENKBLATT zum hundertsten Todestage Johann Wolfgang von Goethe am 22. Marz 1932 Gedruckt mit CONCENTRA-OFFSETFARBEN von Gebr. Hartmann, Druckfarbenfabriken, Halle-Ammendorf Gesetzt aus derMUNDUS-ANTIQUA dér SchriftgieBerei D. Stempel Akt.-Ges., Frankfurt am Main

GOETHEund GUTENBERG Am 22. März 1932 jährt sich zum hundertsten Male der Todestag Goethes. Dem Buchdrucker ist dieser Gedenktag ein Vorläufer zur 500jährigen Wiederkehr der Erfindung der Buchdruckerkünst im Jahre 1940.1hm vereinen sich die Namen Goethe und Gutenberg zu einem feierlichen Doppelklang. U m die Verbreitung seiner Werke bemüht, ergaben sich für Goethe mannigfache Beziehungen zum Buchgewerbe. Zahlreiche Aussprüche und Anekdoten zeugen vom tieferen Verständnis des Dichters für die graphischen Künste und Techniken. In seinen Leipziger Studentenjahren verkehrte Goethe im Hause Breitkopf. Mit den berühmtesten Schriftgießern seiner Zeit, so namentlich mit Unger, stand er in Verbindung. Den Setzern und Korrektoren erleichterte er das Arbeiten an seinen Werken. Es wird berichtet, daß Goethe an Manuskripten Streichungen und Ergänzungen vornahm, wenn es die gute typographische Wirkung einer Buchseite erforderte. Die Buchbindermeister in Weimar tadelte er ob ihrer rückständigen, zünftlerischen Gesinnung, ln Fragen der Papierausstat­ tung bewies Goethe kultivierten Geschmack. Kein Brief durfte unordentlich gefalzt und versiegelt sein Haus verlassen. Goethe war übrigens auch ein Anhänger der Frakturschrift; die Vorliebe für gotische Lettern teilte er mit seiner Mutter. Als weiteres Zeugnis der engen Verbundenheit Goethes mit der Kunst der Wiedergabe von Wort und Bild gilt seine „Farbenlehre". Dieses Hauptwerk seiner wissenschaftlichen Lebensarbeit ist nur den Literaturhistorikern und Gelehrten vom Fach bekannt. Durch Wilhelm Ostwald, der als Begrün­ der der modernen Wissenschaft von der Farbe an Goethes Farbenlehre anknüpfte und insbe­ sondere dem Drucker die Gesetzmäßigkeit der Farbenharmonie aufzeigte, ermessen wir Goethes Verdienste auf diesem Gebiete. Als Kind schon versuchte sich Goethe im Malen. Da ihm dies nicht so leicht fiel wie das Dichten, wollte er sich über die Harmonie der Farben Klarheit verschaffen. Schließlich sah er ein, „daß man den Farben als physischen Erscheinungen erst von der Seite der Natur beikommen müsse, wenn man in Absicht der Kunst etwas über sie gewinnen wolle". Vier Jahrzehnte beschäftigte sich Goethe unausgesetzt mit dem Phänomen Farbe. Als echtes Kind der Natur fand er hier ein Feld fruchtbarster Betätigung. In den letzten Lebensjahren, als er das „Hauptgeschäft", den Faust, abgeschlossen, wollte er die Farbenlehre zu einem lesbaren Buch zusammenfassen. Acht Tage vor seinem Tode lieh er aus der Weimarer Bibliothek ein lateinisches Werk über die Farbe. In der Sterbestunde, am Morgen des 22. März 1832, verlangte er nach Licht, das ihm zugleich mit der Farbe höchste sinnlich wahrnehmbare Erscheinung war.

GOETHES FARBENLEHRE gliedert sich in drei Teile, in den didaktischen, polemischen und historischen. Die Wissenschaft ist über den Standpunkt, den Goethe leidenschaftlich verfocht, hinweggeschritten. Zeitbedingte Irrtümer sind beseitigt, so namentlich dort, wo Goethe die Theorie des großen englischen Physikers Newton von der Entstehung des Lichts und der Farbe bekämpft. Gleichwohl gilt Goethe heute noch als der fruchtbarste Anreger und Gestalter der Lehre von der Farbe, soweit es sich insbe­ sondere um ihre ästhetische, künstlerische und sinnliche Wirkung handelt. Am wertvollsten ist der ietzte Abschnitt des ersten Teils der Farbenlehre, betitelt „Die sinnlich­ sittliche Wirkung der Farbe“ . Hier haben wir den ersten gelungenen Versuch einer Farbenästhetik. Goethe maß diesem Teil der Farbenlehre hohe praktische Bedeutung für den Chemiker und Maler bei. An den Drucker dachte er dabei weniger, denn von einem Mehrfarbendruck im modernen Sinne konnte zu seiner Zeit kaum die Rede sein. Um den chromatischen Teil seiner Farbenlehre zu vervielfältigen, arbeitete Goethe mit einer Spiel­ kartenfabrik in der Nähe von Weimar zusammen. Zuerst gab er bunte Karten heraus, später eine Foliotafel, „auf welcher alle Fälle von hellen, dunklen und farbigen Flächen angebracht waren". Der Raum erlaubt es leider nicht, auf den Inhalt von Goethes Farbenlehre einzugehen. Im Vorwort zur Farbenlehre befindet sich der Ausspruch „Farben sind Taten des Lichts", der als Motto dieses Goethe-Gedenkblattes gewählt wurde. Im Prisma der Farbe spiegeln sich Goethes Dichtungen, gewinnt seine Sprache an Plastik und Bildkraft. Gedichte sind gemalte Fensterscheiben, heißt es in der Widmung zu Goethes Gedichten. Blau war offenbar seine Lieblingsfarbe, sie kehrt in allen Variationen wieder. Der Dichter singt vom feuchtverklärten Blau, von der blauen Trübe oder von der bläulichen Frische. Wir alle kennen die Strophe im „Heidenröslein": Röslein, Röslein, Röslein rot. Die Farbe, das Licht offenbart sich auch im Faust, der großen Menschheitsdichtung Goethes: Welch Getöse bringt das LichtAuch Farb an Farbe klärt sich los vom Grunde, Wo Blum und Blatt von Zitterperlen triefen Ein Paradies wird um mich her die Runde. Allein wie herrlich, diesem Sturm ersprießend. Wölbt sich des bunten Bogens Wechseldauer, Bald rein gezeichnet, bald in Licht zerfließend. Umher verbreitend duftig kühle Schauer. D er spiegelt ab das menschliche Bestreben, Ihm sinne nach, und du begreifst genauer: Am farb igen Abglanz haben wir das Leben.

Új művész: a fotoriporter A le g u tó b b i é v e k b e n új u js á g író típ u s sz ü le te tt, aki fé n y ­ k é p e z ő g é p p e l já rja a v ilá g o t, v a g y in d u l rip o rtra és sza­ va k h e ly e tt az e g y re tö k é le te s e b b fé n y k é p e z ő g é p p e l ö rö k íti m eg az e se m é n y e k e t. A n a p ila p o k sze rke s z tő s é g é b e n á lla n d ó a n lázas, izgalm as munka fo ly ik . C se n g n e k a te le fo n o k és az e g y ik e n — m o n d ­ ju k — je le n tik , h o g y va la h o l tűz ü tö tt ki. D é le lő tt tíz óra van és fé le g y k o r rikka n cso k roh an nak m ár a la p p a l, a m e ly ­ be n b e n n e van a r ip o rtk é p a tű zrő l. Tíz ó rá tó l k e z d v e a k ö v e tk e z ő k tö rté n te k : a fo to rip o r te r m e g k a p ta a hírt, a u tó b a u g ro tt, m e g é rk e z e tt a tűz szín­ h e ly é re , uta t tö rt m ag án ak a tö m e g b e n , fé n y k é p e z e tt, v is s z a jö tt a s z e rke sztő sé g b e , e lő h ív tá k a le m e zt, k ó p iá t csin á lta k ró la , ezt m e g re tu s á ltá k , h o g y ro tá c ió s p a p iro s o n re p ro d u k á ln i le he ssen, e lv itté k a c in k o g rá fiá b a , k lis é t csi­ n á lta k róla, a k lis é t vissza ho ztá k a n y o m d á b a , b e tö rd e lté k , le p ré s e lté k , k iö n tö tté k , k in y o m tá k a la p o t és m in d e ze n a re n g e te g á llo m á so n át fé le g y k o r százezer p é ld á n y b a n je le n t m eg a tízó rás ese m én y ké p e . G o e th e . 1774. é vi s ilh o u e tte . (A w e im a ri G o e th e -N a tio n a lM useum g y ű jte m é n y é b ő l.) S zed te: V e n k o v its Istvá n (Birónyo m d a Rt.) a Schriftguss A G , D resden, D ekora a n y a g á b ó l

A nemzetközi G oethe-kiállítás magyar résztvevői É rdekesnek ta rtju k itt fe ls o ro ln i azokat a n yo m d a i m ű ve ­ k e t, m e ly e k k e l M a g ya ro rszá g a n e m ze te k ezen k u ltu rá lis v e rs e n y é b e n ré sztve tt, m e ly fe ls o ro lá s e g y b e n sere gsze m ­ lé je a m űvészi é rté k ű m a g ya r G o e th e -k ia d v á n y o k n a k is. Faust m a g ya r kia d á sa i közü l c$ak a P antheon 1924. é v b e n k ia d o tt Kozma A n d o r fo rd ítá s a sz e re p e l, m e ly k ö n y v a G ló b u s N yo m d a i M ű in té z e tb e n készült. G o e th e e g y é b m unkái közül kiá llítá s ra k e rü lt K ne rék „K ís é rte th is tó riá k " című g y ű jte m é n y é b ő l az „É ne kesn ő b a r á tja " című n o v e lla , D iv é k y József to llra jz ú illu s z trá c ió já ­ val. Készült az 1917-es e s z te n d ő b e n . A „ N o v e lla " szin té n a K n e r-nyo m da kia d á sa , készült az 1922-es é v b e n , Kozma Lajos c ím la p v ig n e ttá já v a l. R einecke Fuchs „C s ili-C s a li-C s a la v á rí" cím ű m a g ya r k ia d ­ ványa a P antheonnál je le n t m eg az 1923-as é v b e n , Fiora M a rg it illu s z trá c ió iv a l, a G lo b u s-n yo m d a nyom ásában. „ A n a p ló " ké t kiadása is sze re p e l a k iá llítá s o n . M in d k e ttő a „ G e n iu s " k ö n y v k ia d ó kiadása. Az e g y ik az 1921. é v b ő l, Prihoda István lito g rá fiá iv a l és e g y ré zka rcá va l, a W eiss L. és F. nyom da nyom ásában, a m ásik az 1924. é v i n a g ya la kú kiadás, H erm ann L ip ó t ra jz a iv a l. V á g ó József kö té s- és c ím la p te rv é v e l, a G lo b u s -n y o m d a nyom ásában. K e le ti A rthu r: A szép rem é nyű G o e th e úr b é fo g a tá s a az K önnyű Múzsa K ocsijá ba cím ű kis kia d v á n y a is e g y ik dísze a m a g ya r G o e th e k ia d v á n y o k n a k , Fáy Dezső fáb a m etszett illu s z trá c ió iv a l az 1927. é v b ő l, az A m icus k ö n y v k ia d ó k ia ­ dá sáb an , a G lo b u s-n yo m d a nyom ásában. A k iá llítá s re n d e z ő s é g é n e k fe lszó lítá sá ra a „H u n g á ria " nyom da a Faust e g y je le n e té t ké s z íte tte el M a ró ti G . R. fa m e ts z e té v e l, p iro s és fe k e te nyom ással, Kner A lb e rt tip o g rá fia i e lre n d e z é s é b e n , a K ne r-nyo m da a W and ere rs N a c h tlie d -e t sze d te ki n é m e t e re d e tib e n és tíz k ü lö n b ö z ő m a g ya r fo rd ítá s b a n , K ner Im re tip o g rá fia i e lre n d e z é s é b e n , míg a Tevan-nyom da a „B a lla d a az e lű z ö tt és vissza té rt g r ó fr ó l" című m űve t s ze d te ki a B e h re n s -A n tiq u á b ó l, Tevan A n d o r tip o g rá fia i te rv e szerint.

És a fo to r ip o r te r ily e n te m p ó b a n is m űvészi é rté k ű k é p e t csin ált. Az a m a tő rfé n y k é p é s z e k n e k k ö s z ö n h e tjü k a fo to g rá fia m ű­ vészi ú jjá s z ü le té s é t, a m e ly e k n e k m ostan áb an tan úi v o ltu n k . Ók e m e lté k ki a p ro fe s s z ió m e g m e re v e d e tt s a b lo n ja i kö zü l, ők e m e lté k m űvészi n ívó ra , n e k ik kö szö n h e tő , h o g y m e g s z ü le te tt a m o d e rn fé n y k é p , szo ka tla n n é z ő p o n tja iv a l, új ré s z le te k e t fe lfe d e z ő re a litá s á v a l, ú j té m á iv a l, m erész ko m p o z íc ió v a l és k iv á g á s a iv a l. De — e g ys z e rre azt é re z tü k , h o g y az új tém ák túl g ya kra n is m é tlő d n e k , az ú j k ivá g á s fá ra d t sa b ló nná v á lik , s száz­ ezer m o d e rn fo tó m ű vé sz fö lö tt e lte rp e s z k e d ik a l'a rt p o ur l'a rt m o zd u la tla n unalm a. Ekkor s z ü le te tt m eg a fo to rip o rte r , an yja a n yo m d a te c h n ik a roham os fe jlő d é s e , a p ja a fé n y k é p e z ő te c h n ik a tö k é le te ­ sed ése v o lt. N e ki nincs id e je arra, h o g y , m in t a m o d e rn a m a tő rö k, n a p o k ig kutasson m e g le p ő új ré s z le te t e g y e b é d u tá n i a s z ta lte rítő n , v a g y m e g le p ő új v ilá g ítá s b a he ­ lye zzen e g y nő i a k tré s z le te t. A fo to rip o r te r izg alm a s te m p ó b a n d o lg o z ik , m ai m o d e rn m e s te re m b e r, aki fe la d a to k a t o ld m eg g yo rsa n , a cé ln a k m e g fe le lő e n — és ez a cél nem a m űvészi fé n y k é p , hanem a kö zö n sé g tá jé k o z ta tá s a e g y e se m é n yrő l. Le k e ll fé n y k é p e z n i az e se m é n yt szin te g o n d o lk o z á s n é l­ kül, az ese m é n y lé n y e g é t k e ll ke re sn ie és nem a k é p ­ sze rű sé g e t, nem a m o d e rn fé n y k é p té m á t k e ll m e g lá tn ia , hanem a tö rté n é s je lle m z ő p illa n a tá t e lk a p n i gyo rsan , g yo rsa n , m ert ez vissza nem tér. N incs id ő n é z ő p o n to k ke re sé sé re , kivá g á sra is a lig , az ese m én y rohan és a la p p e rc e k m úlva m e g je le n ik . H o g y a fo to rip o rte r ily e n kö rü lm é n y e k kö z ö tt m égis mű­ vészi k é p e k e t csin ál, az azt je le n ti, h o g y ösztö nös m űvész, a k in e k tu d a tla n u l id e g e ib e n , szem é be n van m űvészete, ami á lla n d ó a n d irig á lja . A szo ka tla n n é z ő p o n to k , a m e g le p ő té m á k a fe la d a to k b ó l szü le tn e k itt m eg. M e rt va la m it csak a n e g y e d ik e m e le ti a b la k b ó l tu d le fé n y k é p e z n i és van o ly a n e se m én y, a m iért hasra k e ll fe k ü d n ie az ucca k ö v e z e té re . A fo to rip o rte r izg a lm a t, fe s z ü lts é g e t, o ly a n e le m e k e t h o zo tt az ú j fé n y ­ k é p e zé sb e , am e ly fe lté tle n ü l fe lk e lti azo kna k a né zőkn ek

59

Valcer Foto Az Est — Escher Károly

Katonák a körmenetben Foto Az Est — Escher Károly

vo n u ló katonák lá tvá nyá na k ha ngulata, kem é nysé ge és ün n e p é lye ssé g e . E lke sere dett, k ila k o lta to tt, m ajdnem éhező, na gyo n te h e t­ séges festőm ű vész ült a szerke sztő ség be n és m esélte sorsát. É szrevétlenül ka tta n t a fo to rip o rte r g é p e , tessék m egnézni az arco t. És m e lle tte a m ásikat, a m e ly a v ig a d ó i b o lo n d e s té ly e n készült. Aztán két ké p a p e sti uccáról, tű z o ltó k d o lg o z n a k , az e g y ik e n e g y é g ő ház e lő tt, a m ásikon p e d ig m un kan élkü li kub iko s alszik subája a la tt a T eleki téren . N api rip o rtk é p e k v o lta k , m e g je le n te k Az Estben és b e le ­ ille n e k azokba az a lb u m o kb a , a m e ly e k e t m ostanában m in­ den é v b e n kia d n a k a v ilá g le g s z e b b fé n y k é p e irő l. Mihályt! Ernő

Bohóc a b o lo n d e s te n

Foto Az Est — Escher Károly A fe stő p a na szkod ik

Foto Az Est — Escher K ároly

é rd e k lő d é s é t is, akik a m odern fé n y k é p e lv o n t szépségei irá nt keve seb b fo g é k o n y s á g g a l bírnak. P éldául: (Escher Károlynak, Az Est-lapok fo to rip o rte ré n e k néhány k é p é t hoztuk id e pé ld ána k) A fo to rip o rte r fe la d a ta az vo lt, h o g y m enjen el e g y artistavizsgára és hozzon on ­ nan néhány érd e ke s k é p e t. A fe la d a to t m e g o ld o tta és b e ­ hozta tö b b e k kö zö tt a V alcer című k é p e t, a tánc m ozgásá­ nak, fino m ság ána k, le n d ü le té n e k pá ratla n m e g ö rö kíté sé t. M áskor Szent Istvá n-n api k ö rm e n e te t k e lle tt le fo to g ra fá ln i s a kép, am ely a k ö rm e n e t é lé n vo n u ló kato náka t á b rá ­ zo lja , m ennyivel tö b b , m int az esem ény e g y részletének illu s z trá c ió ja , m ilyen kem é nye n m e g ko m p o n á lt m odern kép , m ennyire benne van a d o b b a n ó lá ba k ütem e, a

61

K u b iko s a T e le ki té re n Foto Az Est Escher K áro ly

T űzoltó k Foto Az Est Escher K áro ly

M ihályfi Ernő: „Új művész: a fotoriporter" című cikkéhez, a kliséket Angerer és Göschl cég budapesti cinkográfiája készítette

62

„P a la tia O " a F ra n ke n th a li új m é ly n y o m ó g é p e

Á Frankenthali Gyorssajtógyár új, ívet nyomó mélynyomógépe:rrPalatia 0

“

Az id e i tavaszi vásá ron k e rü lt e ls ő íz b e n a sza kkö rö k n y il­

Az összes fo g a s k e re k e k sp e c iá lis p re cízió s m eg m un kálá st

vánossága e lé a F ranke ntha li G y o rs s a jtó g y á r ú j m é lyn yo m ó

n y e rte k , m iá lta l a le g n a g y o b b nyom ási seb essé g m e lle tt

g é p e , m ely célszerű k o n s tru k c ió já v a l b izo n yá ra ham arosan

is a g é p ig e n c s e k é ly z a jja l m ű k ö d ik . Az összes közlőm ű -

h ív e k e t fo g szerezni m agának.

k e re k e k á lla n d ó a n

N é há ny é v e lő tt azt h ittü k , h o g y az o ffse t-n yo m á s g y ő z e l­

k in t 4500 nyom ásra van ko n stru á lva , ez a szám azonban

mes té rfo g la lá s á t mi sem a k a d á ly o z h a tja m eg . Az o ffse t-

—

te ch n ika

m e lle tt azo nb an m in d jo b b a n

té rt h ó d ít a m é ly ­

k in ti m agas nyom ási szám te rm é sze te se n szükségessé te tte

nyom ási

e ljá rá s

m eg

az ív

stb.,

a m e n n y ire

a h e ly z e te t, a k ö z e ljö v ő b e n ban

e g y re

növekedni

fo g .

ma

je le n tő s é g e Ma

tu d ju k

íté ln i

a n yo m d á sza t­

kedvező be-,

o la jfü rd ő b e n

k ö rü lm é n y e k ille tv e

szaladnak. A

e se té n —

k ira k ó s z e rk e z e t

gép

órán-

fo k o z h a tó . Az órán-

k ü lö n le g e s

k ié p íté s é t.

A lip c s e i vásáron a „P a la tia O " a C. G, R e inh ard t le ip z ig i

m ár a m é ly n y o m ó g é p e ­

cég „ M a ra th o n " b e ra k ó já v a l v o lt fe ls z e re lv e , m e ly n e k sa­

ke t is a g y a k o rla ti k ö v e te lm é n y e k n e k m e g fe le lő e n a le g ­

já to ssá g a a b b a n áll, h o g y az íve k p ik k e ly s z e rű e n egym ásra

k ü lö n fé lé b b m é re te k b e n és n a g y s á g b a n á llítjá k e lő és a

halm ozva, k e rü ln e k a b e ra k ó a s z ta lo n

p ia co n v e z e tő s z e re p e t b e tö ltő F ranke ntha li G y o rs s a jtó g y á r

ú g y h o g y á lla n d ó a n tö b b ív van úto n és e g y nyom ási p e r ió ­

kere sztü l a g é p b e ,

le g ú ja b b típusa is e g y k is e b b form átu m ú ív e t n yo m ó m é ly ­

dus a la tt az e g y e s ív e k n e k m in d ig csak e g y eg észe n kis

nyom ó g y o rs s a jtó , m e ly a g y a k o rla tb a n té n y le g e s e n fe n n ­

tá v o ls á g o t k e ll e lő re jö n n i. Ez az e ljá rá s le h e tő v é teszi a

á lló szü ksé g le te t van h iva tva k ie lé g íte n i.

nyom ási

A „P a la tia 0 "

m e g a lko tá sá n á l a g y á r te rm é sze te se n fe l­

h o g y a re g is z te r p o n to ssá g a le g k e v é s b b é is szen ved ne .

használta m in da zt a ta p a s z ta la to t, m e ly e t hosszú id ő n át

A „P a la tia O " ezzel a b e ra k ó v a l a vásáron ó rá n k in t 5000

g yo rsasá g

ig e n

je le n té k e n y

fo k o z á s á t, a n é lk ü l,

a le g te h e ts é g e s e b b ném et, n y o m ó g é p -k o n s tru k tő rö k g y ű j­

nyom ást v é g z e tt.

tö tte k . A g é p e lső p illa n tá s ra is te ts z e tő s , s ta b il é p íté sű

Á lta lá b a n a „P a la tia O " a K le im és U n g e re r c é g „U n iv e rs a l"

s a szakem ber e lism e ré se csak fo k o z ó d ik a g é p k ö z e le b b i

b e ra k ó já v a l lesz fe ls z e re lv e , en ne k a re n dsze rnek az e lő ­

vizsg á la tá n á l. A re n d k ív ü l szo lid a n m é re te z e tt n y o m ó h e n g e r

n ye , h o g y a kira kásn ál az ív hosszú utat tesz m eg s ez­

a le g e rő s e b b n y o m ó fe s z ü lts é g e k e t is kö n n ye n b írja s a le g ­

á lta l

g y o rs a b b nyo m ásse bessé gn él sem lé p fe l a zava ró v ib rá ­

m ely fo ly a m a to t az e g é sz úto n e g y e n le te s e n e lo s z to tt lé g ­

ció .

s z e le p e k is g y o rs ítjá k . A kira ká st e g y lá n c fo g ó szerke zet

A

fo rm a h e n g e r

a n yag án ak

m eg választására

a

g yá r

a n y o m o tt

ív e k n e k

e lé g

id e jü k

van

a száradásra,

kü lö n ö s g o n d o t fo rd íto tt, n e m kü lö n b e n m intaszerű a nyo m ó

v é g z i, m e ly v a la m iv e l c s e k é ly e b b g y o rs a s á g g a l d o lg o z ik ,

és a fo rm a h e n g e r b e é p íté s e . K ülönösen p ra k tik u s a fo rm a ­

m int a n yo m ó h e n g e r és kb. 6 nyom ás után h e ly e z i az első

henger

kö n n yű

k ie m e lh e tő s é g é n e k

a

m e g o ld á sa ,

m ely

ív e t a kira kó a szta lra .

m e g o ld á s a h e n g e r g y o rs és ké n ye lm e s k e z e lh e tő s é g é t b iz ­

Egy ily e n k is te rje d e lm ű le írá sna k te rm é sze te se n nem le h e t

to sítja .

szekrény m agasra és m é ly re á llíth a tó . A g é p k e z e lh e tő s é ­

a fe la d a ta , h o g y a sza k k ö rö k e t ezen ú j g é p típ u s te c h n ik a i ré s z le te irő l tá jé ko zta ssa , té n y az, h o g y ez az új típ us is

A fo rm a h e n g e r a fe s té k b e n

szalad, a fe s té k e z ő

g é t ig e n m e g k ö n n y íti, h o g y a g é p e z e t v é d ő s z e k ré n y e ki

m éltá n

nyitá sa által az összes fe ls ő fo g a s k e re k e k h o zzá fé rh e tő k

e g y é b k o n s tru k c ió i m e llé , o ly a n k ö rö k b e n is é rd e k lő d é s t

le szne k, ami a g é p ke n é sé t, ille tv e k a rb a n ta rtá sá t erő sen

fo g k e lte n i, a m e ly üzem ek m é lyn yo m á si e ljá rá ssa l e d d ig

m e g k ö n n y íti.

nem fo g la lk o T ta k .

so ra ko zik

a már

fo g a lo m m á

le tt

„F ra n k e n th a li"

63

lé re ig e n n a g y g o n d fo rd íta n d ó . S ike­ rült is ezt a fe lfo g á s t á tü lte tn i az ip a ­ roso k és k e re s k e d ő k g o n d o la tv ilá g á b a , o ly a n n y ira , h o g y a c é g je g y s z e d é s és ra jz o lá s ig e n ke d v e s s nem k e vé sb é ne hé z fe la d a tá v á v á lt az a kcid e n ssze d ő nek v a g y g ra fik u s n a k . G y a k o ri v o lt a 3— 4 színű c é g je g y , d e ritka v o lt a sze­ g é n y e s e n e g y s z e rű eg yszínű c é g k á rty a . De b á rm ily k iv ite lb e n is készült, m in ­ d e n k é p p e n ig y e k e z tü n k a reklám os ha­ tást b e tű v e l, dísszel v a g y rajzzal k i­ d o m b o ríta n i.

2. p é ld a

Áz egy színben készülő cégjegy E szám unk s z e d é s p é ld á i tu la jd o n k é p ­ pe n a m últ szám unk s z e d é s te c h n ik a i k ö z le m é n y é h e z k é s z ü lte k , d e he lyszű ke m ia tt kis z o ru lta k . M ú ltk o ri kö zle m é n ye m álta lá n o s vo n a tko zá sú m e g á lla p ítá s a i e ze kre a c é g je g y e k re is v o n a tk o z n a k s íg y azo kna k is m é tlé s é rő l e z ú tta l e l­ te k in te k s in k á b b kö zlö m ama m e g ­ fig y e lé s e im e t, a m e ly e k e t a m o d e rn c é g je g y e k ta n u lm á n yo zg a tá sa során szereztem . A mai m o d e rn c é g je g y m ár tá v o lró l sem az a re p re z e n ta tív je lle g ű n yo m ­ ta tv á n y , a m in e k v a la m ik o r, é v tiz e d e k ­ k e l e z e lő tt te k in te ttü k . K e z d e tb e n a c é g je g y re n d e lte té s e ug yan az v o lt, m in t a n é v je g y é : tu d tu l a d ta , h o g y á tn y u jtó já n a k mi a fo g la lk o z á s a , m ily e n ü z le t­

64

te l b ír, m ily e n áruk k é s z íté s é v e l va g y áru sítá sá va l fo g la lk o z ik s h o g y iro d á ja , ü z le te v a g y m ű h e lye hol ta lá lh a tó . Ezt a n é h á n yso ro s k ö z ö ln iv a ló t azután a n yo m dá sz tö b b -k e v e s e b b d e k o rá c ió v a l „ é lé n k ít v e " a la k íto tta ki ü z le ti n é v ­ je g y n e k : azaz c é g je g y n e k . (Érdekes, h o g y A m e rik á b a n a c é g je g y e k m áig sem té rte k el a ré g i m e g s z o k o tt fo rm á ­ ju k tó l: n é v je g y s z e rű e k és o ly kis m é re ­ tű e k , h o g y m e llé n y z s e b b e n h o rd h a tó k ; m in d ig k é zn é l va n n a k, nem k e ll n é v ­ je g y tá rc a után n y ú lk á ln i v a g y a b b a n sokszor p e rc e k ig k o to rá s z n i.) K é ső b b az a fe lfo g á s v á lt úrrá a szakm ában, h o g y a c é g je g y ig e n fo n to s re k lá m n y o m ta t­ vá n y, te h á t o ly a n re p re z e n tá ló je lle g ű s a jtó te rm é k , a m e ly n e k te c h n ik a i k iv ite ­

A mai fe lfo g á s szerint a c é g je g y n e k csakis a d a tkö zlé s le h e t a c é lja , h o g y az, a k in e k k ü ld jü k , tá jé k o z v a le g y e n az á lta lu n k k é szíte tt v a g y á ru s íto tt c ik ­ ke k n e k m in e m ű sé g é rő l, cé g ü n k szék­ h e ly é rő l és n e v é rő l. Ezenkívül a m o d e rn c é g je g y e n c é g ü n k sp e ciá lis á ru it is fe ls o ro lh a tju k , a n é lkü l azonban, h o g y azt re k lá m o s a b b fo rm á b a n ten nők. M in d e z t p re g n á n sa n d o m b o rítja ki az ú. n. D IN -c é g je g y e k be osztása és szö­ v e g b e li cso p o rto s ítá s a , a m iv e l is a re k­ lám os szósza po rítást a k a rju k h á tté rb e sz o ríta n i, ú g y g o n d o lv á n , h o g y re klá m ­ szerű szö ve g e zé sű c é g je g y m ár k im o n ­ d o tta n a re k lá m n y o m ta tv á n y k ö rz e té b e e s ik : c é lja is más, d e más a te rje s z té s i m ó d ja és g y a k o rla ti felhasználása is. Nem szabad ug ya n is m e g fe le d k e z n ü n k a fő k é n t n é m e t v á lla la to k n á l szokásos m o d e rn iro d a i fe ls z e re lé s e k rő l és k e z e ­ lé si szo ká so kró l. O tt m ár é v e k óta k o ­ m o lya n fo g já k fe l a c é g je g y e k re n d e l­ te té s é t s e z e k e t e g y b e g y ű jtv e , kartoté ksze rű e n k e z e lik , h o g y szükség e s e ­ té n g y o rsa n és b izto sa n m e g ta lá ljá k e g y e s áruk k é s z ítő in e k , ille tv e te r ­ je s z tő in e k cím e it. Tudunk o ly a n e s e te k ­ rő l, h o g y e g y e s n a g y né m et v á lla la to k az o ly a n c é g je g y e k b ő l, a m e ly e k n e k áru -vezé rszava g y ű jtő fo g a lm a t je le n t, v a g y a m e ly e k e n e g y á lta lá n o s v e z é r­ szó m e lle tt sp e c iá lis áruk is fe ls o ro lta t­ nak, an nyi p é ld á n y t szere zne k b e , ahá­ nya t c é g je g y -k a rto té k já b a n k ü lö n b ö z ő ve zé rsza va k a la tt e lh e ly e z n i tu d n a k. Ez a re n d sze r m in d e n e s e tre b iz to s íté k a an­ nak, h o g y a c é g je g y m e g ő riz te tik és nem kerü l — m in t n á lu nk a le g tö b b e s e tb e n — a p a p írk o s á rb a , d e ö rv e n ­ d e te s n y o m d a ip a ri sz e m p o n tb ó l is, m ert hiszen ily e n fo rm á n a c é g je g y e k szo­ kásos 1000— 1500-as p é ld á n yszá m a (ná­ lunk ez le g fe lje b b 500) lé n y e g e s e n m a­ g a s a b b lesz. De e b b ő l e g y to v á b b i k ö ­ v e tk e z te té s t is le v o n h a tu n k . A zt, ho gy a m o d e rn c é g je g y o ly a n e g yszerű k e ­ z e lé si n y o m ta tv á n y , a m e ly n e k tip o g rá ­ fia i k iv ite le csakis re n d e lte té s é n e k m e g fe le lő e g ysze rű feh et. M in él v ilá ­ g o s a b b a n tün te sse fe l a cé g n e v é t, s z é k h e ly é t és á ru já t; e ze n kívü l — m int m ár e m líte tte m — csak a k ü lö n le g e s áruk je lz é s é n e k van h e ly e a c é g je g y e n és — ez e lé g g é fo n to s — ha van : a c é g s z ig n e tje , á ru v é d je g y e is rá k e rü l­

jö n . Az olyan sokszö veg ű c é g je g y , m int am ilyen az 5. és 10. számú, ma már ritkaság s a le g tö b b e s e tb e n va ló b a n fe le sle g e s is. íg y p é ld á u l nálunk m ég g y a k o ri az o lya n c é g je g y , am elyen ezt olvassuk: „K o vá cs Dános asztalosm ester és m űb ú to rké szítő . V állal te lje s n a p p a li, e b é d lő - és h á ló b e re n d e zé se ke t a le g ­ m o d e rn e b b k iv ite lb e n . Javítást olcsón eszközöl. Kívánatra á rje g y z é k e t küld. B udapest s tb ." F elesleges a szószapo­ rítás: te lje s e n e le g e n d ő vo ln a a c é g ­ néven és fo g la lko zá so n kívül m ég csak a cég h e ly é t k ö z ö ln i, m ert hiszen az term észetes, h o g y e g y asztalos és m ű­ bú to rké szítő m in d e n fé le b ú to rt ke ll ho gy tu d jo n készíten i a le g d iv a to s a b b k iv ite lb e n . Ezenkívül le g fe lje b b a ja ­ vítá svá lla lá st vo ln a szükséges fe ltü n ­ te tn i, m int o lya n m un kakö rt, a m ii nem m in de n asztalos v á lla l. A c é g je g y te h á t te c h n ik a i k iv ite lé b e n is kell h o g y eg yszerű és kön nye n á t­ te k in th e tő le g ye n . A túlsá go s d e ko rá lá s nem v á lik e lő ­ n yé re a c é g je g y n e k , az e g ysze rű sé g ­ b e n re jtő z ik az e le g á n cia is, am i u g y a n ­ csak nem utolsó k ö v e te lm é n y e a cég je g ysze d é sn e k. Az e cikkh e z ta rto zó 12 c é g je g y m in ta egyszínű m e g o ld á s, d e u g y a n e b b e n a m e g o ld á sb a n kétszínb en is n yo m ha tó , am ive l szép ség ét n ö v e lh e tjü k , hatásu­ kat fo ko zh a tju k. Az t. p élda három egyszerű sora ará­ nyos té rb e á llítá s é v a l hat jó l s kétszínű k iv ite l e se tén a közé pső sort le h e tn e é lé n k p iro s színnel n yo m ta tn i. De le h e t­ séges o lya n színm eg oldás is, am e lyn él az 1. és 3. sor volna színesen nyo m an dó s a középső m aradna fe k e te . E p é ld á ­ nál kü lö n b e n é rvé n ye sü l az az ú ja b b szedésm odor, am e ly ig e n k e d v e li a széles s o rkö zö ke t és a p ró b b fo ko za tú be tű ke t. A 2. példa ezzel szem ben már tö m ö ­ re b b fo ltb a vo n ja össze a c é g je g y so­ rait, de azért m ég m in d ig e lé g g é szellős és arányos síkb a á llítá sá va l jó l hat. Kétszínű m eg oldása tö b b fé le le h e t. Élénk színnel n yo m ha tó k a kurzívbe tűs sorok, va g y csak a m ásodik sor e g y ­ m agában; jó színosztás vo ln a az is, ha az in ic iá lé t és a c é g h e ly sorát n yo m ­ tatné k élén k színnel. A 5. példánál a szöveg a jo b b o ld a li három n yo lca dnyi síkré szle tb e n ké p e z­ te te k ki, hogy a b a lfe lé k iu g ró cég és cím sorok annál jo b b a n tű n je n e k e lő . K étszínb en i m egoldásn ál csak a c é g ­ n e v e t és a házszám ot nyom nók é lé n k ­ piros v a g y v irid in z ö ld színnel. A 4. p éldával a csupa kisb etűs diva tra is adunk p é ld á t. Ezt — ha már ily e n t is pro d u ká ln i aka run k — csak ú g y le h e t k ö ve tke ze te se n k u ltiv á ln i, ha a verzálisoka t v é g ig e lh a g y ju k ; o lya n m e g ­ oldás, am inőt nem is ritká n lá th atun k, h o g y a ve rzá list c é g n é v b e n m e g h a g y ­

3. p é ld a

4. p é ld a

ju k s az e g y é b s z ö v e g b ő l k iv e tjü k : nem jó és nem kon zekve ns. E p é ld á k ­ nál a c é g n e v e t és a d e k o ra tív je lle g ű v o n a la ka t, m eg ezek a la tti p o n to t le h e t színesen nyo m ni, de ú g y is jó , ha a c é g n e v e t e g ym a g á b a n n yo m ju k piros színnel. Az 5. p élda n a g y o b b szövegű c é g je g y s a szöveg m aga is o ly a n fogalm azású, — am i e lé g g é g y a k o ri ese t — , h o g y a sze d é sb e li c so p o rto sítá sn á l ezt is fig y e ­ le m b e ke ll vennünk. A ko n stru kció g e ­ rin ce az arányos osztás h e lyé n elp ö ty ö g te te tt három k e z d ő b e tű , am e­ ly e k n e k e lh e lye zé se szinte a u to m a tiku ­ san je lö li ki a szö ve g so ro k h e ly é t. Da­ cára annak, h o g y a c é g je g y e n csupa k ise b b fo ko za tú soro kkal d o lg o z tu n k : a le g fő b b tu d n iv a ló k (cé g , fo g la lko zá s, he ly) ke llő e n é rvé n ye sü ln e k. A m e llé k ­ szö ve g : az á ru cikke k fe lso ro lá sa e g y ­

szerű szürke kísérő fo lto t a lk o t, an é lkü l, h o g y a tö m b b e v a ló form álásá t erő sza­ ko ltu k volna . Színes m e g oldásn ál szó le h e t a k e z d ő b e tű k pirossal v a ló n y o ­ m ásáról, más e g y e b e t e p é ld á n á l más színnel nyom ni, már a ko n stru kció m e g ­ bontáséra veze tne. A 6. p éld á t uraló fo lt az „ R " b e tű ; ez e g y b e n g e rin c e a szedés sze rke ze té n e k is: arányos részekre osztja a fe lü le te t s e g y b e n egym áshoz ka p cso lja a fe ls ő és alsó so rcso p o rto ka t. íg y , fe k e té n nyom va, talán kissé b ru tá lisa n hat, de ezt szo lid színes nyom ással e g y h íte n i is le h e t. Ez e se tb e n az „ R " be tű és a vo n a la k n yo m a n d ó k h id e g , d e é lé n k színnel, te h á t é lé n k kék v a g y z ö ld d e l; a p iro s v a ló szín ű le g ép o ly a n b ru tá lis volna , m in t m ost a fe k e te . A 7. példánál a te lje s c é g n é v fo g a lo m ­ szerű m e g rö v id íté s é t alkalm aztuk, ami

65

színesen nyo m an dó. Az e p é ld áho z ha­ son ló m e g o ld á so kn á l a szürke fo lt k i­ ké p zé sé t m in d e n k o r kisbetűs és v ilá ­ gos vo n a lú b e tű fa jtá b ó l ig yeke zzünk e l­ érn i. A fé lk ö v é r v Qg y n a g y o b b b e tű ­ fo k o z a t m ár kevéssé alkalm as erre. Ki­ v é te l csak o ly a n eset le h e t, m int am ilye n a 11. példa, am ikor nem m on­ d a to t a lk o tó s z ö ve g e t ism é te lg e tü n k fo ltk ik é p z é s c é ljá b ó l, hanem e g y vagy tö b b szót (cé g n é v, ujság cím , je lszó va g y árunév). Ez a p é ld a e g y é b k é n t már k o m p lik á lta b b is és k iv ite le csak sze d ő g é p so ro k alkalm azásával va ló sít­ ható meg pontosan és jó l. T eljesen közöm bös, ho gy a g é p so ro k b e tű je gro te szk-e va g y antikva, mert az ily e n s o rfo lt d e k o ra tív célzatú s in ká b b a ko m p o zíció e g y s é g b e fo g la lá s á t célozza. Színes m e g o ld á s ará nylag kise bb sze­ d ő i m unkát is je le n te n e , m ert a színe­ sen nyo m a n d ó s o rfo lto t a kezdőbetű n yú lvá n yá va l eg yszerű en átnyom nók. A s o rfo lt d iszkré te n é lé n k színével azo­ nos színnel volna n y o m ta ta n d ó a jo b b sarok vízszintes állású so rcso p o rtja is.

5. p é ld a

6. p é ld a

a g y a k o rla ti é le tb e is á tszű rő d ö tt. Ilyen cé g ku rtítá st a fő so rb a n nem m inden c é g n é vn é l le h e t e szkö zö ln i; csakis olyan e se tb e n , a m iko r e g y , a puszta v e z e té k ­ néven is álta lá nosa n ism e rt c é g rő l van szó. Ilyen e se tb e n aztán a c é g n e v e t le h e t ig e n e rő te lje s e n is k ie m e ln i, de v ig yá zn i ke ll az e g y é b szöveg b e tű ­ fo ko za ta in a k m eg vá lo g a tá sá ra . Nem szabad ily e n k o r tú ln a g y és tö b b fé le fo k o z a to t alkalm azni, m ert ez károsan be fo lyá so ln á az e rő te lje s e n é rv é n y e ­ sülő fősort. Színes m e g o ld á sn á l a f ő ­ s o rt és a v é k o n y v o n a la t le h e tn e é lé n -

ke b b színnel nyo m ta tni. A 8. példánál az e lő b b ie k n é l va la m ive l tö b b von aldíszt alkalm aztunk, talá n az­ ért, m ert ez a szöveg már kevéssé reklám ízű. E gyébként a szedés ko n ­ stru kció ja itt is n y ílt és szellős. K ét­ színű m egoldásra kín á lko zik a vonalak,

66

va g y a két fő so r színesen nyom ása; e g y h a rm a d ik m e g o ld á ské n t jó volna a „csu p a ú jd o n s á g " és a c é g h e ly so ra i­ nak színben v a ló kie m elé se. A 9. p élda — m in t e g y é b k é n t a k ö v e t­ kező tö b b i p é ld á k is — már in ká b b a reklám os c é g je g y je lle g é v e l bír. Sze­ d é skiké p zé se en ne k e lle n é re szolid, arányos osztás je lle m z i, noha ez töm bszerűen nincs is k id o m b o rítv a . Színesen nyom va a fő s o rc s o p o rto t és a városés u cca n e ve t, jó hatást érn én k el. A 10. p éldánál a ma annyira k e d v e lt s z ü r k e f o lt k ik é p z é s n e k is t e r e t e n g e d ­ tü n k s ezt o ly k é p é rtü k el, h o g y a m e g ­

a d o tt m e llé k s z ö v e g e t tö b b szö rö se n m e g is m é te ltü k . M aga az in ic iá lé is kü­ lö n b e n d e k o ra tív célzatú s m e g fe le l a reklám os k iké p zé sn e k. Színes m eg oldás e se tén csak a fő so r s en ne k fo ly ta tá s á t ké p e ző három alsó von alrész volna

V ég ül a 12. példa, a m e ly k ife je z e tte n reklám os ízű. A na gy és erős b lickfan gos a n y a g b ó l összeszedett fősor szinte kívánta az e rő s e b b szürke fo lt­ kie g é szíté st, am it egyszerű fé lk ö v é r v o ­ nalak összeszedésével el is értünk. Színesen nyom va, a „P é ld a tá ra " szót n yo m ta tn ó k pirossal, e g y e b e t nem. A tiz e n k é t p é ld a szed ésé vel kap csolat­ ban m ég csak a n n yit kell m e g je g ye zn i, h o g y sehol sem tö re k e d tü n k sortöm bök erőszakos kiké p zé sé re , am int az ma­ napság á lta lá nos je lle m vo n á sa a h ird e ­ tés- és akcidens-szedésnek. De tévesen az! A mai le g e g ysze rű b b tip o g rá fia nem ig é n y li a fe lté tle n és m in de náro n való blo kksze d é st. Sőt e lle n k e z ő e n : m inden sort ú g y k e ll kizá rni, a h o g y „ jö n " , le g ­ fe lje b b a le gszü ksége seb b e g ye n g e tésről le h e t szó, h o g y a b e tü k ö z ö k sza­ bályosan e g y fo rm á k le g y e n e k . E p é ld á k kö z ö tt e g y e tle n e g y van csak, ahol tud atosan eg yfo rm a sorokra tö re k e d ­ tün k: az 1. p é ld a , de ennél azután annál ke vé sb é le h e t szó töm bsze dé sről, m ert hiszen a tág sorközök en ne k e l­ le ntm on dan ak. E p é ld á n á l a 2. sor r it­ kítása in ká b b d e k o ra tív hatásra való tö re k v é s t árul el, m int tö m b ké p zé st. M in d e g y ik más p é ld á n á l — ha m ód is le tt volna rá — k e rü ltü k az egyform a hosszúságra v a ló k isp a cio n á lá st, ami a le g tö b b s z ö r am ú gy is ro n to tt volna a munka összhatásán. Nem ism erünk kár­ té k o n y a b b té n y k e d é s t az erőszakos sor-

töm bképzésnél, mert nemcsak időtrabló m unka, hanem sokszor an yag ot rontó is, hiszen a töm bsze dé sné l az eg yform a soro kat nem m in d ig é rh e tjü k el k i­ zárásnak b e tű k közé osztásával, hanem sokszor b e tű kn e k egym ásba reszelgeté s é v e l k e ll a sorhosszon túl m aradó 1— 2 b e tű t be ho zni. Ez a té n yke d é s

p e d ig nem csupán a n ya g i kö v e tk e z m é ­ n ye kke l já r (id ő - és a n ya g p o csé ko lá s), hanem — s ez a s a jn á la to sa b b — eszté­ tik a i rom bolással is. Egy tö b b so ro s töm bsze dé s csak a kko r hat jó l, ha m in­ den sora e g yfo rm á n e g ye n le te s b e tű ­ k ö z ö k k e l és szóközökkel bír; ha v a la ­ m e ly ik sor erőszakosan van kisp a cio ná lva , va g y egym ásbareszeléssel tö m ö ­ rítve , ú g y ez is, az is k iv á lik a sortöm b fo ltjá b ó l s ezzel a sortöm b e g y e n le te s fo ltú töm eg ne k már nem hat, annak nem is tekin thető. Ism ételjük: a sorokat h a g y ju k úg y, ahogy a sorjázó ba fe ls z e d tü k , le g fe l­ je b b a b e tű k ö z ö k e g a lizá lá sá ra szorít­ kozzunk! Egyébként nem fe lté tle n ü l szükséges m in d e n ko r csak v e rz á lis o k a t szedni, a kisbetűs soro k is m e g fe le lő k és azon­ fe lü l k ö n n y e b b e n olvash atók is. Pél­ d á in k k ö z ö tt csak a 4. p é ld a kurrensbe tűs, d e ez m agéban is d o ku m e n tá lja a jo b b o lva sh a tó sá g o t, ami e lv é g re s a já tja ke ll, ho gy le g ye n m inden akcide nciána k. A kurrensbetűs a kcide nciá na k kü lö n b e n e g y é b form ai je lle g z e te s s é g e i is va n ­ nak, eze kről most nem szólunk; e g y ik le g k ö z e le b b i c ik k ü n k b e n azonban ily e ­ ne kkel is fo g la lk o z n i fo g u n k.

7. p é ld a

Wanko Vilmos

Á mélynyomás fejlődésének iránya A kön yvnyo m ta tá s g é p e in e k fe jlő d é s e a G u te n b e rg k o ra b e li fa p ré s tő l a mai óriási m éretű és te lje s ítő k é p e s s é g ű k ö rfo rg ó g é p e k ig g é p te c h n ik a i tö k é le ­ tesség és te lje s ítm é n y te k in te té b e n fo ly to n -fo ly v á s t e m e lk e d ő irá n yt m utat. A fa p ré s és a ro tá ció s kö z ö tt fo g la l h e ly e tt a g y o rs s a jtó , am e ly ip a ru n k le g fo n to s a b b g é p e s e g y b e n ko n stru k­ ció te k in te té b e n a le g k ü lö n b ö z ő b b irá nyb an elág azó g é p te c h n ik a i alkotás. A le g e g y s z e rű b b típus m e lle tt m e g ta ­ lá lju k a le g e lm é s e b b szerkezetű sp e ­ ciá lis n y o m ó g é p e k e t, a m e ly e k n e k te l­ je sítm é n ye ú g y m in ősé g, m int m e n n yi­ ség d o lg á b a n tö k é le te s e n is k ie lé g ít­ hetné a g y a k o rla ti k ö v e te lm é n y e k e t, ha a kön yvn yo m ta tó i te rm e lé si te ch n iká b a nem szóltak volna b e le más nyom ás­ te c h n ik a i újítások. A sokszorosítás m agasnyom ású fo rm á ­ já n kívül a sík- és m élynyom ást ism e r­ jü k o lya n o kn a k, m int am elyek ig e n e r ő ­ te lje s e n h a to tta k a kö n yvnyo m ta tá s n y o m ó g é p e in e k fe jlő d é s é re . A síknyom ás le g e lte rje d te b b fa jtá ja a lito g rá fia e g ym a g á b a n nem sok fe jfá ­ jást o ko zo tt a k ö n y v n yo m ta tó n a k. Év­ tiz e d e k ig e g y á lta lá n nem lá tszo tt k o ­ m oly konkurrensnek, annak e lle n é re , ho g y e le in te a k ö n y v n y o m ta tó fő te r­ m elő eszközének: a b e tű n e k és díszítő-

8. pé ld a

a n ya g a in a k stílusa te lje s s é g g e l a lito ­ g rá fia b e tű ih e z és díszítő irá nyá hoz ig a ­ z o d o tt. V eszedelm es konkurrenssé vé lt a síknyom ás és o ffs e te ljá rá s b e v e z e ­ té s é v e l és az in flá ció s id ő b e n rán k­ erő sza ko lt n a gym é rvű e lte rje s z té s é v e l. Ezekben az é v e k b e n sokan a jö v ő so k­ szoro sító te c h n ik á já n a k v é lté k az offsetnyom ást. H o g y nem v á lt azzá, az fő le g annak tu la jd o n íth a tó , h o g y az o ffse t szöve ge s kö n yv- és lapnyom ásra nem a le g a lk a lm a s a b b e ljá rá s, drá g a s csakis n a g y pé ld ányszá m ná l fiz e tő d ik ki. A zon ba n m ég így is súlyosan é re z ­ zük ve rse n ytá rsi m in ő sé g é t, hiszen a színes reklám nyom ás ú g yszólván e g é ­ szen á tto ló d o tt az o ffse t te rü le té re , le g ­ a lá b b is o tt, ahol ilynem ű n y o m ta tv á ­ nyo k 10.000-es p é ld ányszá m okb an k é ­ szülnek. A m élynyom ás ezzel szem ben nehezen

halad e lő re az e lte rje d é s ú tjá n . Tech­ n iká ja — ú g y m on dh ató — tö k é le te s , te lje s ítm é n y e m in ő s é g ile g is m űvészi s m e n n y is é g ile g is te lje s e n k ie lé g íth e ti az ig é n y e k e t. M in d e n re alkalm as: az eg yszerű kön yv, fo ly ó ira t, e g y - és tö b b ­ színű n yo m ta tvá n y sokszorosítására e g y ­ form án id e á lis , ha e g y é b k é n t u g ya n ­ csak n a g y o b b p é ld ányszá m ról van szó. Ez az e g y e tle n n a g y a ka d á lya annak, h o g y a m élynyo m á st a kis- és középnyo m dá k be veze ssék. A m élynyom ásra b e re n d e z k e d n i: ó riá si a n ya g i e rő t ig é ­ nye l, nem csak azért, m ert a beruházás is na gy össze ge t ig é n y e l és köt le , ha­ nem, m ert e g y ó riá si te c h n ik a i a p p a ­ rátus á lla n d ó fo g la lk o z ta th a tá s á n a k sú­ lyos g o n d já t zú d ítja az ü z e m tu la jd o ­ nosra, aki term észe tszerűe n ip a rk o d ik a b e fe k te te tt tő k é jé t m inél e re d m é n y e ­ se b b e n ka m a to ztatni.

67

9. p é ld a

I0. p é ld a

A m élynyom ás e lte rje d é s é n e k le g fő b b aka dá lya a form aké szíté s mai te c h n i­ kája, a m e ly o lya n , h o g y fe lté tle n ü l szükségessé teszi e g y ro k o n ip a rá g b e li üzem nek: e g y ké m ig rá fiá n a k a lé te s í­ tésé t a tu la jd o n k é p p e n i nyom óüzem m e lle tt. Sőt m ég e n n é l is tö b b re van szükség, m ert a n yo m ó h e n g e r e lkészítésén kívül házilag k e ll g o n d o s k o d n i az elhasznált, k in y o m o tt fo rm a h e n g e re k lecsiszolásáról, p o liro zá sá ró l s id ő n k é n ti fe lg a lv a ­ nizálásáról is, ami e g ym a g á b a n is nagy és drá ga b e re n d e zé st és ü z e m v ite lt je le n t. Ezek azok az o ko k, a m e lye k a m é ly­ nyom ást e g y e lő re csak a m am m utüzem ek számára teszik m e g sze re zh e tő vé s u g yan eze k az o k o k teszik e g y b e n drá ga eljárássá a m élynyo m á st, a m e ly fő k é n t illu s z trá lt, na gy pé ldányszám ú n y o m ta t­

68

v á n y fé lé k e lő á llítá s á n á l v á lik ga zda sá­ gossá. Dacára annak, h o g y a m élynyom ás ily e n k ö lts é g e s te ch n ika , m ég is ig e n ve sze ­ d e lm e s v e té ly tá rs a az ősi k ö n y v n y o m ­ tatásn ak: a m agasnyom ásnak. Képes fo ly ó ira to k , illu s z trá lt k ö n y v e k , a p ró és n a g y k lis é k k e l te le tű z d e lt ke re s k e d e lm i á rje g y z é k e k és p ro s p e k tu s o k , fo to m o n tázsos és fo to tip ó s na gy- és kisalakú re k lá m fé lé k , fa lra g a szo k sokszo rosítá­ sára ez a le g a lk a lm a s a b b te ch n ika , m ert m ár köze pe s au flá g m e lle tt is re n tá b i­ lissá válha t. A kö n yvn yo m d a számára ó riá s i e lő n y t je le n t az (fe lté v e persze, h o g y m é lyn yo m ó b e re n d e zé sse l re n d e l­ k e zik), h o g y a szedésform a elkészítése k is e b b -n a g y o b b m é rvb e n g y o rs a b b á és o lc s ó b b á v á lik , m ert e lő szö r szükség­ te le n k lis é k e t ké s z ítte tn i, m ásodszor szü ksé g te le n e ze ke t a szed ésb e b e le ­

é p íte n i, a nyom ásnál viszont elesik e ze kn e k a klis é k n e k — le g y e n e k azok von alas v a g y hálózatos klisé k — az e g y e n g e té s e is, am i ro p p a n t id ő t és k ö lts é g e t ig é n y e l. Emlékezzünk csak vissza az ú. n. b o ld o g a b b id ő k re , am i­ kor e g y -e g y n a g ya la kú g y á ri á rje g y z é k ­ o ld a l szedésén 1— 2 n a p ig is e ld o lg o z ­ tunk, m ert a sokszor tu c a tn y i klisé körülszedése, p o n to s kizárása ugyancsak go n d o s és le lk iis m e re te s m unkát ig é ­ n ye lt. Ma, ha m élynyo m á s számára kell ilye n o ld a lt szednünk, ú g y csak a szö­ v e g g e l van d o lg u n k , a k lis é k h e ly é t k itö ltjü k , m ert klisénk nincs is, ily e s ­ m ire szükség nincsen, e ze ke t a m é ly ­ nyom óüzem re p ro d u kció s osztályán k é ­ szült film n e g a tív e k , ille tv e p o z itív o k a la k já b a n e g yszerű en hozzám ontirozzák a s zö ve g rő l k é szíte tt cellop ha n-le von atokhoz. A nyom ás sze m p o n tjá b ó l v i­ szont az a h e ly z e t, h o g y e g y o lya n k li­ sékke l te le s p é k e lt nyo m óform á nak az e g y e n g e té s e a kön yvnyo m óüze m be n g ya kra n ugyancsak 1— 2 na po t v e tt ig é n y b e , m e ly id ő a la tt a g é p á llt és a se g é d sze m é lyze t te rm e lő ké p e ssé g e is p a rla g o n h e v e rt (le g a lá b b is a d d ig , míg az eg ye s ü ze m ekb en be nem v e ­ ze tté k a kü lö n e g y e n g e tő -g é p m e s te rren dsze rt), de ezen túl maga a n yo ­ más is k ö rü lm é n ye se b b v o lt: lassúbb és ezzel is k ö lts é g e s e b b . A m é lyn yo ­ másnál p e d ig e g y e n g e té s nincs, e lk é ­ szül a fo rm a h e n g e r: azt h e ly é re em e lik és sze re lik s a nyom ás — fe lté v e , hogy a fo rm a h e n g e r k ifo g á sta la n — nyom ­ ban m e g in d íth a tó . A m élynyom ás e se té b e n teh át a fo rm a ­ szedés m eg gyo rsulá sa, a k lis é k ö lts é g és az e g y e n g e té s elm aradása s fő k é n t a gyo rs nyomás le h e tő s é g e nagyrészt k e llő e n , sőt eg ye s e se te kb e n e re d m é ­ nyesen is ellen súlyozza a m é lyn yo m ó ­ form a m e g a lko tá sá va l és ezt m e g e lő ző fo rm a h e n g e r e lő ké szíté sé ve l já ró na­ g y o b b k ö lts é g e k e t. Ebben k e ll lá tn u n k azt a ve sze d e lm e t, ami a m élynyom ás a la kjá b a n a magas­ nyom ással szem ben je le n tk e z ik . H o gy ez a veszé ly m ég nem v á lt tú l­ ságosan katasztrofálissá, az csakis an­ nak tu la jd o n íth a tó , ho gy a m élynyom ás m áig nem tu d o tt még b e fé rk ő z n i az a n y a g ila g g y e n g é b b e re jű k ö zé p ü ze ­ m ekb e. Egy középüzem te rm é sze tsze rű le g nem v á lla lko zh a t e g y k o m p le tt m é lyn yo m ó ­ üzem b e re n d e z é s é re , le g a lá b b is a d ­ d ig nem , am íg a tu la jd o n k é p p e n i nyo­ m ó b e re n d e zé s m e lle tt fo rm a e lő á llító és n y o m ó h e n g e r-e lő k é s z ítő üzem ekre is b e k e lle n e re n d e zke d n ie . A m élynyom ásra va ló b e re n d e zke d é s le h e tő s é g e a közép-, sőt a k is e b b üze­ m ekre is a kko r n y ílik m eg, ha a form akészítés, h e n g e re lő ké szíté se n kívül erre külön b e re n d e z e tt üze m e kb e n b o n y o lít­ ható le, hasonlóan a klisékészítéshez.

Köztudom ású, h o g y a m élynyom ás nem ­ csak a m agasnyom ástól h ó d íto tt el mun­ kákat, hanem ig e n ko m o ly b a jt' és csa­ pást z ú d íto tt a k é m ig rá fia i üzem ekre, a m e lye k a m élynyom ásra á tv itt illusz­ trá lt la p o k stb. nyo m ta tvá n yo k k lis é i­ nek e lké szíté sé tő l elestek. Csak Buda­ p e ste n he te n ké n t is tö b b e z e r p e n g ő re rúg azoknak a klisékne k az é rté k e , a m e lye kn e k h é trő l-h é tre m e g is m é tlő d ő m e g re n d e lé sé tő l, a m élynyom ás k o n ­ k u re n c iá ja kö v e tk e z té b e n , a k é m ig rá ­ fia i üzemek e le ste k. N álunk ez katasz­ trofális csapás a klisé ké szítő ip arra. K ülfö ld ön hasonló h e ly z e tb e k e rü lte k a k é m ig rá fia i üzem ek, d e o tt — a még m in d ig szám o tte vő k lisé szü ksé g le t fo ly ­ tán — a ve szé ly is kise b b . Ez a kö rü lm é n y azonban e lő té rb e nyom ta a p ro b lé m á t, m iké n t volna le ­ he tsége s a m élynyo m á st — m int a ma­ gasnyom ásnál k é ts é g te le n ü l m agasabb n ív ó jú te ch n iká t — a közé pü zem ek szá­ mára is h o zzá fé rh e tő vé ten ni és e g y ­ ben se g íte n i a ké m ig rá fia i ip a ro n is. A m ód ism eretes, le h e tő v é ke ll tenni a házonkívüli fo rm a h e n g e rké szíté st és to v á b b k e ll fe jle s z te n i a g yo rssa jtó nyom ást. A fo rm a h e n g e re k h á zon kívü li elő - és kiké szíté se nem le h e te tle n s é g , de m égis ig e n körü lm én yes az oknál fo g v a , h o g y a sokszor ig e n na gy súlyú fo rm a h e n g e re k szállítása a nyom dába és onnan a kém igráfu shoz, m e g le h e tő ­ sen kockázatos s kö ltsé g e s volna. Ez eg ym a g á b a n is olyan körülm ény, a m e ly a g é p g y á ra k a t a p ra ktiku s m eg­ oldás utáni kutatásra s e rk e n te tte azon­ fe lü l, h o g y a m élynyo m á s e lte rje d é s é t, te h á t a m é lyn y o m ó g y o rs s a jtó k b a n i na­ g y o b b fo rg a lm a t és ü zle ti le h e tő s é g e ­ ket m in d e n ké p p e n sze re tn é k m eg­ talá ln i. Ez a tö re kvé s ké z e n fe k v ő s ma­ gában h o rd ja a m élynyom ás o lc s ó b b o ­ dásának az a la p fe lté te le it is. Hiszen a m é lyn yo m ó g yo rssa jtó k m agas árát is csak az in d o k o lja , h o g y e z e k b ő l k e v e ­ set tud nak e la d n i s ú g y g yá rtá si k ö lt­ ségük is lé n ye g e se n m agasabb a tucatos szériákban é p ü lő m agasnyom ásra v a ló közönséges g y o rs s a jtó k gyártási k ö lts é g e in é l. Ez m agyarázza m eg, h o g y a m é ly n y o ­ más ma in ká b b k ö rfo rg ó g é p e s tech nika , m ert a form akészítés kö lts é g e s s é g é t fő k é n t a rotációsnyom ás nagyszerű gyorsasága által n y ú jto tt e lő n y ö k k e l le h e t elle n sú lyo zn i. B árm ily különös is, m égis igaz, h o g y a n yo m ástech nika a faprésen ke zd ve a té g e ly e s - és g y o rs s a jtó n keresztül f e j­ lő d ö tt ki a ro tá ció sn yo m á sig , a m é ly­ nyom ástechnika viszo nt a régi réz­ n yo m ó sa jtó tó l a mai rotációs m é ly­ n y o m ó g é p e kig tá v o lró l sem m utat olyan fe jlő d é s i s o k o ld a lú s á g o t, m int a m inőt a m agasnyom ástechnika n yo m ó ­ g é p e in é l láthatunk. A ré zn yo m ó sa jtó

11. pé ld a

12. p é ld a

után k a p tu n k g y o rs s a jtó k a t, de a M erten s-fé le ko rsza kn yitó ta lá lm á n y, a le ­ von óké s, a ra kli fe lta lá lá sa m é g is a m é lyn yo m ó ro tá c ió s g é p e k fe jlő d é s é n e k a d o tt óriási lö ké st, o ly a n n y ira , h o g y ez ma in k á b b van e lte rje d v e a prakszisban, m int a m é lyn yo m ó g yo rssa jtó . Ezt a ke z d e ti fe jlő d é s i irá n yá t a m é ly­ nyom ási tech niká na k szere tn ék a g é p ­ g yá ra k e lfo rd íta n i a gyorssajtó-m ély-. nyom ás irá nyá ba s tö re k v é s e ik e t e te ­ k in te tb e n a k ö v e tk e z ő k je lz ik : 1. le h e tő v é ke ll ten ni a nyom daüzem en k ív ü li form aké szíté st s ezért 2. a mai súlyos, ga lva nizá lá s útjá n ké­ szíte tt fo rm a h e n g e re k e t fe l ke ll vá lta n i réz-form a lem e zekke l, a m e lye k az offsetnél ism ert m ód on e rő s íth e tő k a fo rm a ­ h e n g e rre , le h e tő le g ú g y, h o g y ez u tó b ­ b it ne k e llje n a g é p b ő l k ie m e ln i; 3. ennek m e g fe le lő e n ke ll m ódosítani

a m é ly n y o m ó g y o rs s a jtó k eg ye s szer­ ke ze ti részeit és v é g ü l: 4. ki ke ll a la kíta n i a k is e b b alakú m é ly ­ n y o m ó g y o rs s a jtó k típ usá t, e se tle g a té g e ly s a jtó k h o z hasonlóan készült m é ly­ n yo m ó g é p e k típusát is. (Ez u tó b b i p e r­ sze nem le h e tn e k im o n d o tta n „ t é g e ­ ly e s " rendszerű.) E tö re k v é s e k e g ik e sem le h e te tle n s é g , noha akadnak szake m be rek, a kik sok te ch n ika i k e lle m e tle n s é g e t és tö k é le t­ le n sé g e t jó s o ln a k a lem ezes m e g o ld á s­ nak. A m élynyom ás súlyos, g a lva n izá lt fo r­ m a h en geré ne k h e ly é b e eg yszerű hen­ g e r ke rü ln e , am e lyre azután ráfeszíte­ nék a v é k o n y vö rö sré zle m e zt. Ennek a ren dsze rnek sok e lő n y e van, é s p e d ig : a) A m élynyo m ó üze m ne k nem szüksé­ ges fo rm aké szíté sre is b e re n d e z k e d n ie , am i ig e n na gy a n yag i e rő k m ozgósítá-

69

M egjelent a Linotype-szalckönyv S zegényes nyom dászati sza kiro d a lm u n k kim a g a sló e se m én ye v o lt a Szlovenszkó i és K á rp á ta lja i G ra fik a i M unkások E gyesülete k e b e lé b e n m ű kö d ó Typog ra p h ia Szakkör u n g vá ri fió k ja á lta l k ia d o tt „L in o ty p e te c h n ik a i szakkönyv g é p s z e d ő k szám ára" cím ű kö n yve , a m e lye t e g y ú tta l ke d ve s kará cson yi a já n ­ d é kn a k szánt a k ia d ó e g y e s ü le t. A m ag yar sza kiro d a lo m ré g ó ta n é lk ü lö z te ezt a m inden te k in te tb e n é rté k e s te c h n ik a i sza kkö n yve t, am e ly a te k in té ly e s számú g é p s z e d ő tá b o r számára v a ló b a n n é lk ü lö z h e te tle n n e k fo g , b iz o n y u ln i. K ülönösen k is e b b s z e d ő g é p ü z e m e k n e k tesz m a jd k itű n ő s z o lg á la to t, ahol szerelő híján ön m ag ukra vannak uta lva a g é p s z e d ö k . A kö n yv g o n d o s szer­ keszté sét Neum ann Ede v é g e z te e lis m e ré s re m é ltó a n , aki a ném et fo rd ítá s o n kívül három külön fe je z e tte l g a z d a g íto tta az é rté k e s a n ya g o t. Elism erés ille ti azonban a szlo ven szkói szaktársakat azért az á ld o z a tk é s z s é g é rt, h o g y a mai súlyos g a zda ság i vis z o n y o k és a c s e k é ly e b b szám arányú m ag yar g é p s z e d ő k e lle n é re is piacra tu d tá k hozni ezt a hasznos kö n y v e t. A m i a kö n yv k iá llítá s á t ille ti, sajnos, a le g jo b b a k a ra tta l sem tu d u n k az e l­ ism erés ha ng ján szólni. A sim ítatlan fam en tes, re g é n y p a p írra n y o m o tt k é p e k közül külön ösen M e rg e n th a le r O ttm á r a rcké p e , e ze n kívü l tö b b a u to típ ia v a ló ­ ság ga l k iv e h e te tle n festé km a sza to k és szé g ye n ke zve ke ll m e g á lla p íta n u n k, h o g y a n a p ila p o k m e g szo ko tt illu s z trá c ió in a k színvo nalát sem tu d já k m e g ­ k ö z e líte n i. A m ik o r nyom dász nyo m dá sznak ad ke z é b e k ö n y v e t, a kko r m ég h a tv á n y o z o tta b b m é rté k b e n k e ll fig y e le m m e l le n n ie a kö n yv Ízléses k iá llí­ tására és szé p sé g é re , m int e g y é b k é n t, m ert szám ítani k e ll arra, h o g y a szak­ e m b e r m in d ig s z ig o rú b b b írá ló ja a kö n y v n e k , m in t a laikus. Ha a k lis é k a n é m e te k jó v o ltá b ó l le tte k felh aszn álva és e lő re lá th a tó v o lt, h o g y raszter­ számuk nem alkalm as a pa p írh o z, ú g y fe lté tle n ü l más p a p iro s t k e lle tt volna felh aszn áln i va g y le g ro ssza b b e s e tb e n te lje s e n k ih a g y n i a k lis é k e t, sem hogy ily e n h e lyre h o zh a ta tla n csorba essék a kö n yv e s z té tik a i szépségén. V a la h o g y ú g y hat az é rté k e s ta rta lo m m a l szem ben a p rim itív illu s z trá c ió , m int e g y p la tin á b a fo g la lt é rté k te le n ü v e g d a ra b . De k ifo g á s o ln u n k ke ll a tú ln a g y cím ­ sorok alkalm azását, a té rk ö z ö k h e ly te le n e losztásá t, a ké p a lá írá so k hol ku r­ rens, hol ve rzá lis sora in ak n yu g ta la n ritm usát, am ik nem csak le ro n tjá k a jó hatást, hanem e g y e n e s e n b e le ü tk ö z n e k a he lye s tip o g rá fia le g e le m ib b sza­ b á ly a ib a . ö r ö k e m b e ri p ro b lé m a m arad a szépre, jó ra és tö k é le te s re va ló tö re k v é s és en ne k a le h e tő s é g e n y ílik a kko r, a m ik o r nyom dász a kö n y v s z e rke sztő je és e lő á llító ja , ez a ritka a lkalo m m ó d o t n y ú jt arra, h o g y te v é k e n y s é g é b ő l k i­ s a rja d jo n az a k ifo g á s ta la n és nem es m unka, am i m e g k ö z e líti a m űvészi t e lje ­ sítm é nyt. Ez a ritka alkalo m kih aszn ála tlan ul m ara dt, m in d n yá ju n k őszinte sajná latára . De bő sé g e se n k á rp ó to l b e n n ü n ke t a kö n y v ta rta lm a , a m e lyn e k könnyű á t­ te k in th e tő s é g e hasznos utasítással szolgál az üze m közb en e lő fo rd u ló zavarokra. Az „E lő s z ó ", a „B e v e z e tő " és „ A L in o ty p e fe lta lá ló ja " című ro v a to k o n kívül 12 fe je z e tb e n tá rg y a lja a g é p ré sze k k ü lö n b ö z ő m u n kam e neté t és ezzel k a p ­ csolatosan fe lm e rü lő za va ro ka t és azok elhá rításá t. A fo n to s a b b fe je z e tc ím e k a k ö v e tk e z ő k : 1. A szedő- és g y ü jtő s z e rk e z e t. 2. A m atricá k to v á b b ítá s a az e lső e le v á to rb a . 3. A sor k iig a zo d á sa és kizárása. 4. Az ö n tő sze rke ze t. 5. A sor kito lá sa és m eg vág ása. 6. A m atricá k á tv ite le a m áso dik e le v á to rra . 7. A kiz á ró é k á tv ite le . 8. A m áso dik e le v á to r. 9. Az o sztó szerkeze t. 10. Az in dítás és a be - és kik a p c s o ló s z e rk e z e t. 11. Ú jítá ­ sok. 12. A g é p karb an ta rtá sa. A b b a n a hatalm as és e z e rfé le fo rm á b a n je le n tk e z ő za va ro kb a n , a m e ly e k b e n a lin o ty p e -s z e d ő n e k része van, hasznos ú tb a ig a z ítá s t és é rte lm e s fe le le te t kap a g é p s ze d ő m in d e n nehezen m e g o ld h a tó n a k látszó ké rd é sre . A kö n yv m un ka cso p o rto kra fe lo s z tv a tá rg y a lja az e g ye s g é p ré s z e k m ű kö d é sé t és azok zava rait, ú g y h o g y á tte k in té s e a le h e tő le g e g y s z e rű b b . Értékes része a „ s tö ru n g o k " m e g e lő zé se , a m e ly e g y ik a la p v e tő fon to ssága a g é p üzemké p e ssé g é n e k. M in d e n g é p s z e d ő é rd e k e m e g k ív á n ja , h o g y alap osan á tta n u l­ m ányozza e k ö n y v e t, m ert fe lté tle n ü l k im é ly íti is m e re te it és külö n ö se n nagy é rté k k e l b ír a ke zd ő g é p s z e d ő k re né zve, a k ik e t m e ste ri m ód on v e z e ti be a g é p sze d é s-te ch n ika la b irin tu s á b a . A szakszerű k io k ta tá s b a n k ié rz ik a ném et alaposság, a m e lyn e k é rté k e csak g a z d a g s z ik a kitű n ő fo rd ítá s b a n és az é lve ze te s stílusban. A „F ü g g e lé k " m agában fo g la lja a v illa n y fű té s fe je z e té t, m e lyn e k id e á lis v o ltá l k ü lfö ld már é v e k óta kih a szn á lja ; annak za va ra it és e lh á rítá sá t s o ro lja fel é rd e k e s e n fe lá llíto tt tá b lá z a tá v a l, ahol három : zavar, ok, e lhá rítás k é rd é s e k re ta lá lu n k fe le le te t. A to v á b b i fe je z e t a gá zfűtés ke z e lé s é t fo g la lja m agában, azo nkívül a sz e d ő g é p ó lo m m in ő s é g é rő l és k e z e lé s é rő l o lvash atun k hasznos

70

sától m en te sít s az ü z e m v ite lt is o l­ csóbbá teszi. b) A fo rm á t, a klis é re n d e lé s h e z ha­ sonlóan, az e rre b e re n d e z k e d ő kém ig rá fia i üzem ben re n d e lh e tjü k m eg:, az illu s z trá lt form áknál persze n e kü n k ke ll a kém igráfu snak á ts z o lg á lta tn i a szö ve ­ ges részek c e llo p h a n -le v o n a ta it, am e­ ly e k n e k e g yb e sze re lé se az illu s z trá c ió k ­ kal mér a form aké szítő do lg a. c) Lemezes m e g o ld á sn á l te lje s e n m e l­ lő z h e tő a csiszolás, p o liro zás és a fe lg a lva n izá lá s, ami nem csak k ö lts é g e in ­ ke t ap asztja , de m e g kím é l a csiszolás és p o liro zá s okozta na gy a n ya g ve szte ­ s é g tő l is. d) Nem u to lsó fo n to ssá g ú e lő n y e a le ­ mezes ren dsze rnek az, h o g y a már k i­ n y o m o tt ré zle m e ze ke t m eg le h e t őrizni e g y e s e tle g e s m ásodszori felh aszn á­ lásra, am i — a le m e ze k viszo n yla g a la ­ csony árát te k in tv e — nem je le n t nagy tő k e b e fe k te té s t és ka m a tve szte sé g e t, k iv á lt ha b izto sa k va g yu n k e g y -e g y utánnyom ás le h e tő s é g e fe lő l. (Egy lo n ­ d o n i m ű la p k ia d ó [R em brandt In ta g lio P rin tin g C om p.] e d d ig 3000 nehéz fo r­ m a h e n g e rt ő rz ö tt d e p ó ib a n , u tá n n yo ­ más re m é n yé b e n , ami óriási h e ly is é g e t ig é n y e lt és 3000 k o m p le tt h e n g e r é rté ­ ké n e k a la k já b a n re n d kívü l nagy, nem kam a to zó tő k e b e fe k te té s t. A lem ezes m e g o ld á s o k á lta l e ttő l a cég m e g ­ szab ad ult.) e) A le m eze k szállítása a nyom dába nem sokkal k ö rü lm é n ye se b b , m int a mai klisészállítá s. K ezelésük is könynyebb. f) A le m eze k o lc s ó b b a k : e g y rézh en­ g e r fe lg a lv a n iz á lá s a , csiszolása, p o liro zása 30X40 h ü v e ly k (78X104 cm) n a g y ­ ságban 50 s h illin g b e kerü l, szem ben a rézlem ez 25 s h illin g e s be szerzési árával. A lem ezes m é ly n y o m ó g y o rrs a jtó k k i­ alakítása ezen a bázison in d u lt el s e d d ig fig y e le m re érd em e s e re d m é n y ­ n ye l já rt, a m e n n yib e n a g y a k o rla tb a n ig e n p ra ktikusa n le h e te tt e n n e k e lő ­ n y e it kihasználni. Ennek e lle n é re a le m e zrő l va ló m é ly­ nyom ásnak van na k ig e n ko m o ly e lle n ­ zői is, a kik k é te lk e d n e k abban, h o g y a lem ezt símán vo ln a le h e tsé g e s a form a­ h e n g e rre fe szíte n i, m á rp e d ig ez sarka­ la to s e lő fe lté te le a le vo n ó ké s tö k é le ­ tes m ű kö d é sé n e k; n a g y hátránynak v é ­ lik azt, h o g y a v é k o n y rézlem ez n yo m ­ tatás közb en a ránehezedő na gy n y o ­ más k ö v e tk e z té b e n n yú lik s íg y id ő n ­ k é n ti ú jb ó li feszítése, m e re víté se e l­ k e rü lh e te tle n ; ez a lka lm a tla n n á teszi a rézlem ezt a tö b b szín n yo m á sra ; e két

fő hátrány a rézlemezeket nem avatja ideális nyomófelületté. Hivatkoznak ez esetben a régi rézköpenyes formahen­ gerekkel szerzett tapasztalatokra, ami­ kor is bebizonyult, hogy a több m illi­ méteres, sokszor a centim étert is meg­ haladó vastagságú rézköpeny hosszabb használat és nyomás következtében megnyúlt, olyannyira, hogy elvált a formahenger-magtól. Igen súlyos ellenvetés az is, hogy mi­ után a rézlemez hosszanti felerősítési vonalán a felület folytonossága termé­ szetszerűleg megszakad, a levonókést ezen a helyen ugratni kell, ami hiba­ mentes működését is veszélyezteti, de egyben meg is lassítja a gyorssajtó menetsebességét, amelynek biztosítása pedig a mélynyomás gazdaságossága érdekében mindenképpen kívánatos. Az ezirányú szakviták végeredménye mégis az lett, hogy a hozzáértők meg­ egyeztek abban, miszerint a rotációs mélynyomás szempontjából csak a gal­ vanizálás útján készült mai nehéz forma­ henger jöhet számításba; míg a kisebb (78X104 cm) nagyságú gyorssajtókon mérsékelt gyorsaság m ellett célra­ vezető és gazdaságos lehet a réz­ lemez is. Amint látható, a rézlemezes megoldás ellen felhozott érvek megerőtlenítése kizárólag a gépépítő ipar technikusai­ nak a feladata, akik erre vállalkoztak is s eredményeiket a következőkben ismertetjük: A Mailander-féle m élynyomógépnél úgy oldották meg a problémát, hogy a le ­ mez felerősítésére szolgáló formahen­ ger átmérője kétszerese a nyomóhen­ ger átmérőjének, minek folytán a lemez hajlása enyhébb s jobban simul a hen­ gertörzsre. A lemezt magát a gépen kívül kell a hengertörzsre erősíteni; a lemez széleit rögzítő sínek szerkezete lehetővé teszi a regiszter pontos be ­ állítását. A levonókés, a rakli nyomás­ közben nem vibrál, nem sértheti meg a lemezt és egyenletesen szedi le a festékfelesleget. A wisch- (tisztító) hen­ ger a kezdeti és végi festékstráfokat tökéletesen letörli. Ez a gép voltakép­ pen kéttúrás rendszerű és 2700 nyomást végez óránként. A Schwartzkopf-féle mélynyomógép forma- és nyomóhengere egyforma s a lemezt a gépben lehet felerősíteni. A rakli a lemezvégek fele tt felem elkedik s az e helyeken (10 cm-es sávok) a felesleges festéket ugyancsak wischhenger törli le. A nyomásszám órán­ ként 2800.

és kimerítő leírásokat. Ugyancsak szenzációsan érdekesek a szedőgépüzem levegőjéről és a balesetekről szóló fejezetek, amelyekkel m indezideig csak kevesen foglalkoztak, annak ellenére, hogy maga a téma valóban megérde­ melné a mélyreható tanulmányozást. Ez utóbbi fejezetek már csak azért is rendkívüli vonzóerővel bírnak, mert Neumann szaktársunknak itt alkalma nyílik m egcsillogtatni egyéni m egfigyelőképességét és gördülékeny stílusát. Hisszük, hogy nem fog akadni egyetlen Linotype-gépszedő sem, akinek könyv­ tárából hiányozni fog ez az instrukciós könyv, melyből kivonatosan néhány oldalnyit közlünk és amely nemcsak komoly értéke minden gépszedőnek, hanem gazdag nyeresége a magyar szakirodalomnak is. Ziegler Gyula * A i osztószán — Az osztószekrény — A matricák elosztása több magazinba — Az osztóorsók — Az osztó frikciója — Az osztó be- és kikapcsolása — A kom­ binált bordájú osztósín — A magazinbejárat — A vízszintes átvivőcsatorna (revolver) — A matricatovábbitó kerék és tölcsér — A tölcsér fedele — A magazinok Az öntött sor ugyan a mechanikai úton történő szedéselőállítás gyümölcsét képezi, mégis a Linotype feltalálásakor az öntésre vonatkozó problémák nem voltak újak. A már meglévő betűöntőgépek e tekintetben célt és irányt mutat­ tak. A probléma kizáróan az volt, hogy a soröntést miként lehet az egész mechanizmussal összhangba hozni. Azonban egészen más volt a helyzet az osztószerkezet tekintetében. Itt a mechanizmust úgyszólván gondolkodó agygyal kellett ellátni. A Linotype feltalálását megelőzően is már számos osztó­ szerkezetet ismertek, amelyek mind különböztek egymástól. Az Elektro, Thorne, Kastenbein, Typograph, Monoline, Monotype, Rototype, Stringertype és a többi szedőgép osztószerkezete mind más és más alapelven épült fel. Ennyi elmés találmány m ellett is a Linotype osztószerkezetét meglepő mate­ matikai éleslátással párosult ideális gondolatnak lehet tekinteni. Ennek tulaj­ donítható, hogy a matricáknak az egyes csatornákba való elosztása minden­ nemű matrica és osztórudak mellőzésével mehet végbe. Természetesen azért itt is fordulnak elő zavarok. Például a Typographon egyáltalán nem ismerik az olymértékű osztózavarokat, mint amilyeneket a Linotype szedőgépen tapasz­ talunk. De az itt előforduló osztózavaroknak nem mindig maga az osztószerke­ zet az oka. Nagy a száma azoknak az eshetőségeknek, amelyek az osztót megállásra késztetik. A matrica is okozhatja ezt. A matrica már a gyűjtőben ütést kaphatott, amelynek létezését mély homály fedi. Egyetlen matricafognak, a füleknek csekély ütődése már gyakori osztózavarnak lehet a kútforrása. Az ezekből a hibákból keletkező zavarok nem írhatók az osztószerkezet rovására. A következőkben az osztószerkezet kimerítő ismertetést nyer, amely nemcsak az általánosan előforduló zavarokra nézve, hanem a fel nem sorolható nagy­ számú esetlegességek tekintetében is teljes tájékoztatást nyújt. AZ OSZTÓSZÁN Az osztószánok a m odellek szerint különböző szerkezetűek. Alapjában azon­ ban nem sokban térnek el egymástól. Eltérés csupán a rúd és az agy formája és anyaga között van. Az osztószán lényegében a szánból, rúdból és az agyból tevő dik össze. A szán közvetlenül az osztó bal oldalán lévő vezetékben működik és mozgását körhagyójától és az agy nyúlványára akasztott erős rúgótói nyeri. A szán balra irányuló mozgását a körhagyó hozza létre, míg a matricáknak az osztószekrénybe való betolását rúgóerő végzi. Az osztószán háromszöghöz hasonló körhagyója az öntőkereket forgató és a baloldali kizárórúd körhagyójának bal oldalára van csavarokkal és rögzítőszegekkel ráerősítve. Az agy, az általános szabályoktól eltérően, nem a tengelyen, hanem a tengellyel együtt mozog. Hogy a tengely el ne tolódjék, ezt az aggyal négyszögletes csavar köti össze. Vannak szorítórúgóval elláto tt agyak és van­ nak szorítórúgó nélküliek. Ha az osztószán sínszerű rúdra van erősítve, akkor akadály esetén, esetleges törés elkerülése végett, az agyban lévő szorítórúgó balfelé enged. Tudvalévőén a körhagyó a szén balra irányuló mozgását végzi és minthogy a körhagyó mozdulatlan, ez nem enged. Szorítórúgó nélküli agyaknál, például amilyenek az Ideal-gépeken vannak, a rúd gömbölyű for­ májú és így némikép rúgékony, tehát szükség esetén pótolja a szorítórúgó rugalmasságét. Szorosan véve, a szán maga vezetékben mozgó sínből, továbbá a sínre erősített, matricaformájú ütközővel ellátott, kanyarvasból áll. Az ütkö­ zőnek elsősorban az a feladata, hogy a szánnak a matricasorhoz való ütődését enyhítse, továbbá, hogy az osztószekrény em előtolókája révén kiváltott matrica helyét minden esetben gyorsan kitöltse. A szánnak vezetékében könnyedén kell járnia és az ütközőnek az osztószekrény em előtolókájával nem szabad érintkeznie. E két alkatrész között kartonnyi levegőnek kell maradnia. Vagyis: a hézagnak oly mértékűnek kell lenni, hogy az ütköző a legvékonyabb

71

matricái is érezhetően az osztószekrény vezetősínei emelkedései felé szorítsa. A szán jobbra irányuló útját a vezetékre erősített csavar határolja és az osztó­ szekrény bordázott rúdjának a végét legalább 1 centiméterrel túl kell haladnia. Ha ez nem történik, akkor sínszerű rudaknál a sín alsó részének csekély meg­ nyújtásával, gömbölyű rudaknál pedig a rúd m eggörbítésével lehet ezt elérni. Hogy az ütköző az osztószán könnyed működését ne akadályozza, a rézsútosan kivágott oldalrészeknek nem szabad az osztószekrény bordázott rúdjával érintkezniök, továbbá vigyázni kell arra, hogy az ütköző az osztószekrény falaival ne súrlódjék. Ha a szán mindezek figyelem bevétele után is nehezen járna a vezetékében, akkor a vezetéket petroleumos ronggyal töröljük ki tisztára, ami a legtöbb esetben megszünteti a zavart. De ha netalán ez sem segítene, akkor számolni kell azzal, hogy a szán kanyarvasa elgörbült és valahol súrlódik. Arra is kell ügyelni, hogy az ütköző füleinek alsó felülete az osztószekrény vezetősínei felső felületével ne érintkezzen. Az elgörbült kanyarvas kézzel való hajlítással vagy két fadarab között történő kalapálással megfelelően kiegyenesíthető. Az ütközőnek a matricákat az oldalakon és fent egyenletesen kell a vezetősínek felé tolnia, tehát pontosan függőlegesen és derékszögben kell állnia. Fontos követelmény az is, hogy az ütköző rugékonysága kifogástalan legyen, mert különben nem képes az em előtolókát az előírt módon megközelíteni, aminek következtében egyes matricák csak félig emel­ tetnek fel és ekkor megszorulnak. AZ OSZTÓSZEKRENY A m odellek szerint az osztószekrények is tóbbé-kevésbé különböznek egymás­ tól, de valamennyi a legelm ésebb szerkezetek közé tartozik és nagyon gondos kezelést igényelnek. Az osztószekrény révkalauza az egész osztómechanizmus­ nak. Ennek kell a matricákat biztos révbe irányítani. Belső részeinek ezért mikrométernyi pontossággal kell egymásba illeszkedniük. Mert nem kell azt hinni, hogy a matricáknak a magazinbejárat fö lö tti torlódása minden esetben a magazinbejárat rovására írhatók, még akkor sem, ha a matricák a kombinált osztósín szélső jo b b oldalán torlódnak össze. A torlódásokat legalább fe le ­ részben az osztó okozza. A rendes osztószekrény főrészeit az öntött rész, a két oldalfal, a két felső és a két alsó rövid kifutó, valamint a két mozgó vezetősín képezi. Ezekhez még hozzátartozik a bordázott rúd és az emelőtolókával ellátott emeltyű. Vala­ mennyi osztószekrény rögzítőcsavarral van helyére erősítve és m egrögzített állásában el nem mozdítható. Ennélfogva az osztószerkezet minden más részé­ nek az osztószekrényhez kell igazodnia és nem megfordítva. Igazodás szem­ pontjából például a második elevátor felső állása, ille tő le g az osztószán veze­ téke jöhet figyelem be. Az osztószekrény sínéi semmi körülmények között sem mozdíthatók el. Ennek előrebocsátása után ismét az osztószekrényre kel! visszatérni. Belső részei a bordázott rúdból, a két baloldali alsó mozdulatlan sínből, m odellek szerint a két jo b b o ld a li mozgósínből és a már em lített kéf felső vezetősínből állanak. Ezeket az emeltyű, az em előtolóka, a vezetődúc, valamint a modellek szerint különböző ellenőrzőéi és a hozzátartozó biztosítórugó egészítik ki. Az osztószekrények kifogástalan működését biztosítandó, m indenekelőtt arra kell vigyázni, hogy a matrica fülei és az osztószekrény falai között papirosnyi levegő maradjon. Továbbá figyelem be veendő, hogy amikor a matricák az osztószekrény bordázott rúdján függnek, a vezetősínek felső felülete és a felső matricafülek alsó felülete között, az osztószekrény egész hosszában, 1 m illim éternyi levegőnek kell mutatkoznia. Amint a matrica az osztószekrény bordázott rűdját elhagyta és alsó hasítékával az ellenőrzőéi fölé kerül, érvé­ nyesül a vezetősínek célja, tud niillik innen kezdve rájuk hárul a feladat, hogy a matricák vezetését átvegyék. Az osztószekrény bordázott rúdja a legtöbb m odellen mozgékony, aminek az a célja, hogy a második elevátor bordázott rúdjával való összeilleszkedés min­ den szorulás nélkül történhessék. A két bordázott rúdnak hajszálnyi pontos­ sággal kell egymáshoz állania. Ha e tekintetben eltérés mutatkozik, a második elevátor orrszerű vezetékének m egfelelő elmozdításával az esetleges különbözetet ki lehet egyenlíteni. Az osztószekrény bordázott síné tudvalévőén helyéből nem mozdítható el. Az osztószekrény jo b b o ld a li felső vezetősíneinek — szükség esetén görbíthető — kifutói az orsókhoz oly közel álljanak, hogy a malricák alsó füle az orsó menetétől el ne fordulhasson. A helyes beállítás úgy állapítható meg, hogy az osztószekrénybe egy matricát vezetünk és az orsókat kézzel addig forgatjuk, míg a matrica a kifutók végére ért. Ha most a matricát ké't ujjal magunk felé húzzuk, az alsó matricafülnek felerészben még az orsó menetében kell marad­ nia. Természetesen a kifutóknak az orsókkal súrlódniok nem szabad. Az osztó-

72

A legújabban ismertté vált konstrukció a Dohannisbergi gyár gyorssajtója, amely teljesen azonos a galvanizált hengerű gépekkel, csupán a tormahen­ gert cserélték át egy olyan henger­ törzzsel, amelyre a lemez a gépen kívül felerősíthető. A felerősítés nem csava­ rokkal, hanem ékekkel történik. A le­ mezvégek olyan közel kerülnek egy­ máshoz, hogy a fennmaradó 2—5 mm-es hézagot erre a célra való tömítő­ anyaggal tö ltik ki, ami lehetővé teszi a rakli megszakítás nélküli működését a formahenger egész felületén. Ezt biz­ tosítja az is, hogy a levonókés a hen­ ger tengelyével rézsútosan van állítva s így átcsúszása a tömítőanyag felett símán megy végbe. Ennek a rendszer­ nek nagy előnye, hogy a meglevő gé­ pekre is alkalmazható, ha a nehéz gal­ vanizált formghengert ilyen lemezfel­ erősítésre alkalmas formahenger-maggal cserélik ki, ami egymagában is anynyit jelent, hogy a gép mindkét mód­ szer alkalmazását is lehetővé teszi. A l­ kalmas rotációs mélynyomógépekhez is; így oldotta meg a dolgot a fentebb em lített londoni cég is, amely ezzel óriási formahengerkészlet tartásától és nem kamatozó hevertetésétől mente­ sült. A nyomásmennyiség azonos a ga l­ vanizált formahengeres gépeken elér­ hető kvantummal. Ez utóbbi megoldás, hogy látszólag kö­ rülményes is a hézagtömítés abszolút pontosságot igénylő művelete, mégis olyan megoldásnak látszik, amely a le­ mezes-mélynyomás súlyos problém ájá­ nak megoldásához vezet. Hogy ez a tömítés tökéletesen kitöltse a lemez­ végeknél jelentkező hézagot, semmi más nem szükséges, mint a hézag ter­ jedelm ének, a lemez vastagságának a pontos ismerete, ami nem boszorkány­ ság és semmiesetre sem bonyodalma­ sabb, mint a mai galvanizált hengerek esetében ezek átmérőjének pontos is­ merete a vele kapcsolatos fogaskerék­ áttételek pontos megállapítása céljából. Ha ez a henger-rendszer beválik — és a je le k szerint be is fog válni —, úgy komolyan lehet számolni azzal, hogy a középüzemek is mélynyomásra igyekez­ nek majd berendezkedni s a kémigráfusokkal együtt megcsinálják az önálló mélynyomlató-formamarató kémigráfiai üzemet is. A. L. B.

Á betűöntődéit portáiról A D. Stempel Betűöntő Rt., Frankfurt a. M. új mlntakönyvei. E világhírű betűöntő cég, — amelynek érdekeltségéhez tartozik az Első Magyar Betűöntöde Rt. is — újabban két minta­ könyvet bocsátott ki, melyeknek egyike a 82. oldalon bemutatott Memphis betűt, másika pedig a cég modern metszésű groteszk betűit vonultatja fel „Das Buch dér Grotesken" gyűjtőcím alatt. A Memphis betű egyike azon típusok­ nak, amelyeknek rendeltetése valame­ lyes változást varázsolni a ma már túl­ ságosan megizmosodott groteszkbetűs szedésirányba. Tagadhatatlan dolog, hogy a groteszk betű minden téren való favorizálása — amihez még a szedés­ irány következetes leegyszerűsítése is hozzájárult — a nyomtatványfélék soka­ ságába nagyfokú egyhangúságot vitt bele, amit sokan kárhoztatnak s amiben az egyéni stílusra való törekvések bék­ lyókba szorítását látják. Ha ez a fel­ fogás nem is állja meg teljes egészé­ ben a helyét, mégis tapasztalható, hogy a groteszk betű egyszerű, de nemes vonalai unottakká váltak, kivált az öre­ gebb nyomdászok szemében, akik a jó világban hozzászoktak a különböző stí­ lusú akcidensbetűk folytonos variálásá­ hoz. Amennyire igaz volt, hogy a jo b b akcidenciák készítőire nemcsak stílusok­ ról, hanem betűikről is tudtunk biztosan következtetni, annyira nem tehetjük ezt ma, mert a modern groteszk betű nagy elterjedése során épúgy beférkőzött a nagy, mint az egészen apró nyom­ dákba. De egyébként a grafikában is új betű­ típusok után kutatnak a művészlelkek, hasonló okokból. E munka eredménye egy olyan új betűtípus kreálásához ve­ zetett, amely a régi nyomdászvilág egyik legelterjedtebb és legkedveltebb betűje volt. Ez a betű az Egyptienne név alatt ismert címbetü, amelyet ma a betűöntödék is újból divatba akarnak hozni — persze a mai művészi felfogás­ nak megfelelő átdolgozásban. Míg a régi Egyptienne betű törzsvonalai kü­ lönböző vastagságúak voltak, addig az új típus — a groteszkhez hasonlóan — végig egyforma vastag vonalakkal bír.

szekrény vezetősíneinek helyes állásáról továbbá oly módon szerezhetünk meggyőződést, hogy jó állapotban lévő középvastagságú kézimatricát veze­ tünk a kifutók végére. A matricának, papirosnyi levegő figyelem bevételével, pontosan a két kifutó között kell függnie. Miután azonban a papirosnyi levegő tág fogalom, mert sokféle vastagságú papiros van, a pontos meghatározás az, hogy a kifutóknak annyira kell összeállaniok, hogy ámbár a kifutók és a matrica közötti levegő szemügyre nem vehető, a matricáknak mégis valamelyes játékuk legyen. Emellett vigyázni kell arra is, hogy a kombinált bordájú osztósín nagyon mélyen ne álljon, mert különben a matricák felső füleinek alsó felületei a kifutók felső felületein megszorulnak. A matricák magasságbeállítása a kombinált bordájú osztósín révén a követ­ kezőképpen tönénik: Az osztósín fö lö tt lévő baloldali (a gép frontoldaláról nézve) négyszögletes csavart annyira kicsavarjuk, hogy menele alul már ne látszódjék. Most az osztósínt egészen felszorítjuk és ideiglenesen megerősít­ jük. Az osztószekrényt levesszük és középvastagságú kézimatricát vezetünk a kombinált bordájú osztósínre. Az orsókat kézzel addig forgatjuk jo b b fe lé (a frontoldaláról nézve), amíg a matrica az osztószekrény kifutóinak a helyét feltehetően már elhagyta. Ezután az osztószekrényt visszahelyezzük és az orsó­ kat annyira forgatjuk visszafelé, amíg az osztósínen lévő kézimatrica á kifutók végére érkezett. Ekkor bizonyára azt tapasztaljuk, hogy a matrica, illetőleg az osztósín nagyon magasan áll. Tehát az osztósín meglazítása után az efölött lévő baloldali (a gép frontoldaláról nézve) négyszögletes csavart annyira becsavarjuk, amíg a felső matricafülek alsó felülete és a kifutók felső felülete között papirosnyi levegő marad. A kombinált bordájú osztósín jobboldalának a beállítása nem igényel hajszálnyi pontosságot. A beállítás akkor helyes, ha az osztósínen függő matricák lábai a magazinbejárat lemezeivel nem érint­ keznek. Általános szabály az, hogy a matricák alsó része és a magazinbejárat lemezeinek az éle között negyedpetitnyi hézag legyen. A MATRICÁK ELOSZTÁSA TDBB MAGAZINBA Ez az elosztás kétféle módon történik, még pedig önműködően vagy a gép­ szedő közreműködésével. Ha ez a művelet önműködően megy végbe, akkor az osztómechanizmusnak csupán egy osztósíne van és a magazinokat kell esetről esetre emeltyű segítségével m egfelelően emelni vagy süllyeszteni. Önműködő elosztás esetén a sorban több magazin matricáit lehet összevegyiteni, míg egyetlen osztósín m ellett ez nem lehetséges. Ha csupán egy osztó­ sínnel ellátott gépen a sorban különböző magazinok matricáit akarjuk össze­ vegyíteni, akkor azokat a matricákat, amelyeknek a magazinja nem áll munka­ állásban, öntés után a második elevátor bordázott rúdjáról le kell húzni. Ha ezt elmulasztanánk megtenni, akkor ezek a matricák is beesnének a munka­ állásban lévő magazinba. A matricák automatikus elosztása is kétféle módon történik. Az elosztás közvetlenül és úgynevezett külön elosztóval mehet végbe. Két osztósínnel elláto tt gépen az egyik osztószekrény hasonlít az egy osztó­ sínnel ellátott gépek osztószekrényéhez, a másik osztószekrény pedig külön­ leges szerkezetű. Olyan gépek, amelyek kettőnél több osztósínnel rendelkez­ nek, még az úgynevezett elosztóval is fel vannak szerelve. Ennek az osztó­ szekrénye hasonlít az egy osztósínnel elláto tt gépek osztószekrényéhez, míg a töb bi osztószekrény — amelyek a matricákat a magazinokba továbbítják — a két osztósínes gépek elülső osztószekrénye elve szerint van megszerkesztve. Két osztószekrénnyel rendelkező gépeken az egyik matricakészlet el van látva lábkombinációval, a másik lábkom bináció nélküli. A lábkombináció itt minden esetben egyenlő, míg a több, mint két osztósínnel ellátott gépeken minden matricakészlet lábkombinációja különböző. AZ OSZTÓORSÓK Az orsók feladata az, hogy a matricákat a kombinált bordájú osztósínen v é g ig ­ vezessék. A matricák továbbításához három orsóra van szükség, ezekből kettő a felső matricafüleket vezeti. Az alsó fülek közül vagy a betűkép oldalán lévő fület, vagy az olvasójegy részén lévő fület továbbítja az orsó. Mindazok az orsók, amelyek alatt nincsen alsó orsó, felhajthatok és két szabályozó csavarral szabályozhatók. Ha az alsó orsót felhajtottuk, az alapállásba való visszahelye­ zéskor vigyázni kell arra, hogy az orsó fogaskerekének a csapja a szemben lévő fogaskerék kivágásába illeszkedjen. AZ OSZTÓ FRIKCIÓ3A Ez főként váltó szíjtárcsából áll, amely a gép működésekor az orsókat állan­ dóan forgatja, de a szíjtárcsa akkor is forog, ha az orsók nem működnek. A súrlódás rúgóval összekötött súrlótárcsa révén történik. Ha a kikapcsoló­ emeltyű szabályozócsavara a kikapcsológyűrű ékszerű felületét érinti, akkor a súrlótárcsa a szíjtárcsát oldalt szorítja. Minthogy ekkor a két tárcsa tapadása megszűnik, az osztóorsók megállanak.

AZ OSZTÓ BE- ÉS KIKAPCSOLÁSA E funkció elvégzésére háromféle szerkezet van használatban. Még pedig az egy, két és négy kombinált bordájú osztósínnel rendelkező gépek száméra szolgáló készülékek. Azonban nagyjában egyazon elv szerint van mind a három megkonstruálva. Egy osztósínnel ellátott gépeken a be- és kikapcsoló­ készülék nagyon egyszerű és csupán a magazinbejárat lemezeivel és a maga­ zinbejárat kikapcsoló gereblyével függ össze. A lö b b osztósínnel ellátott gépek számára vannak egymástól eltérő és vannak egyforma szerkezetű be­ ás kikapcsoló készülékek. A kikapcsolást mindezeknél kivétel nélkül a szabá­ lyozó csavar és a kikapcsoló gyűrű érintkezése hozza létre. A fedeles kikap­ csoló készüléktől eltekintve, valamennyi készüléken a kikapcsolás a magazin­ bejárat lemezei révén történik. Az összefüggés a következő: Minden magazin­ bejárat gereblyesínnel van ellátva, amelynek minden egyes foga a baloldalára eső csatornalemezhez áll közel. A gereblyesín jobboldala (a gép frontoldaláról nézve) kivágással végződik. A kivágás éléhez, modellek szerint, a kikapcsoló emeltyűn lévő derékszögalakú toldalék, vagy az úgynevezett szabályozólemez támaszkodik. Ezek szabályozhatók, Szabály az, hogy az utóbbiak és a gereblye­ sín élének az érintkezése 1 millim éternyi legyen. Vagyis: ha a gereblyesín 1 m illim élernyivel jobbra (a gép frontoldaláról nézve) szorul, a derékszögű toldalék vagy a szabályozólemez érintkezésének meg kell szűnnie, úgy, hogy a kikapcsolóemeltyű szabaddá válik. Ekkor a szabályozócsavar a kikapcsoló I gyűrű egyik ékszerű felületéhez ugrik és az orsók megállni kényszerülnek A kikapcsolókészülékek főképpen matricatorlódásoknál lépnek működésbe Kétmagazinos gépeken a felső kikapcsolóemeltyűnél, a tölcsér fedelén elő forduló torlódások alkalmával a kikapcsolókészülékek megvédik a matricáka / / a leeséstől, a magazinbejárat csatornái fölö tti torlódások esetén pedig meg ClíÖl \ ' / / ^a dá lyozzá k az osztó továbbműködését és ezzel a matricafülek elgörbülését. m ÜJ) " V 6 £ , . Minden gereblyefog a baloldali (a gép frontoldaláról nézve) csatornalemezhez 4, III álljon közel, azonban arra ne feküdjön egészen rá. Ennek természetesen az az előfeltétele, hogy a magazinbejárat lemezei ne legyenek elgörbülve. A leme­ ■üli zeket csak akkor szabad hajlítgatni, ha azok tényleg elgörbültek. Ezek akkor görbék, ha bevágásaik felső és alsó felülete nem áll párhuzamosan egymással szemközt. Ha a hasítékfelületek fedik egymást és mégis gyakoriak a matricatorlódások, akkor esősorban a magazinkeretnek, esetleg a magazinnak a szük­ séges irányban való szabályozása jöhet tekintetbe. A KOMBINÁLT BORDAIU OSZTÓSiN Az osztósín hét páros bordából áll, amelyek helyenként meg vannak szakítva, hogy a matricák m egfelelő csatornáik fölött leeshessenek. Azokon a helyeken, ahol az osztósínen elvesztik kapaszkodó felületüket, a matricák leesnek. Még figyelem be veendő az osztósín hátulsó (a gép frontoldaláról nézve) oldalán végigfutó rézsín is. Ennek az a feladata, hogy azokon a helyeken, ahol az alsó matricafülek orsóvezetése nem tökéletes, a fülek kibillenését megakadályozza. Ez a sín bizonyos részeken kopásnak van kitéve. A kopott helyek könnyen megállapíthatók. Ha azt vesszük észre, hogy mindig egyazon csatornák matricái okoznak torlódásokat, illetőleg osztózavarokat, akkor azon a helyen vizsgáljuk meg a rézsínt. Ha kopást állapítottunk meg, azt lefelé történő kalapálással helyrehozhatjuk. M ielőtt azonban ezt megtennők, vizsgáljuk meg a zavarokat okozó matricák fogait arra nézve, hogy vájjon ezek sérült állapota okozza-e az osztózavarokat. A MAGAZINBEJÁRAT A magazinbejáratnak az a feladata, hogy a kombinált bordájú osztósínről leeső matricákat felfogja és azokat a magazin csatornáiba vezesse. Vannak gépek, amelyek egy és olyanok, amelyek több magazinbejárattal rendelkeznek. A magazinbejárat lényegében a keletből, a bejárat lapjából és az ebbe illesz­ kedő vezetőlemezekből áll, amelyek egymás mellett elhelyezve csatornákat képeznek. A vezetőlemezek részben gyengén, részben pedig erősen fodrozottak, hogy a matricák eldőlését, amennyire csak lehet, megakadályozzák. Ezenkívül a vezetőlemezeken alul hasíiék van, ami a lemezeket oldalirányban ruganyossá teszi. A keret felhajtható és azt erős tekercsrúgó tartja felhajtott állapotban. A keretek, modellek szerint a magazinra vagy a magazinkeretre vannak ráerősítve. Ámbár a magazinbejáratokat valamennyi gépen egyazon elv szerint szerkesz­ tették meg, mégis a négymagazinos gépek magazinbejáratát külön kell meg­ említeni. Különösen a hosszú csatornák és a négyszeres bejárat az, ami e g y­ némely megjegyzésre ad alkalmat. Például az, hogy matricatorlódások esetén, a legutolsó magazin bejárata kivételével, a többi bejárathoz csak azok vala­ mennyiének a le- és felhajtása után lehet jutni, már magában véve id őt rabló

74

Ilyen típusú új betűket ma már úgy­ szólván minden öntöde önt s ezek egyik legsikerültebbje a Stempel-féle Memphis betű, amelynek világos és díszes változatát a 82. oldalon be is mutatjuk. A Memphis egyszerű szerke­ zeténél fogva, tökéletesen megfelel a mai tipográfiái iránynak, bár antikvás talpai és végződései jókora adag de­ koratív hatást kölcsönöznek a betűnek. Éppen ezért a Memphisből szedett munkák, — ha tipográfiai stílus dolgá­ ban nem is különböznek a megszokott elementáris kiviteltől — a legegysze­ rűbb konstrukciónál is dekoratív hatás­ sal bírnak. Ez a típus igen alkalmas te ­ hát arra, hogy a groteszk-varázst meg­ törje. A magyar tipográfia szempontjá­ ból egy egészen különálló előnye van a Memphis-nek: verzális szedésben a betűközök egyenletesebbek s kevésbé bántok az LY, AT stb. betűpárok közötti nagyobb közök, ami a groteszknél alig tapasztalható. A Memphisnek és hozzá hasonló típu­ soknak olyan arányú elterjedése, mint aminőt a groteszknél tapasztaltunk: a mai viszonyok között aligha remélhető, de mindenesetre tért fog hódítani s új színt varázsolni a csupagroteszk d i­ vatba. A Stempel-cég modern groteszk betűi­ ből kiadott új mintakönyv: a „Das Buch dér Grotesken" négy nagy groteszk­ fajtát foglal össze és pedig: a „B " je l­ zésű Reform-groteszket, az Elegant-, a Neuzeit-groteszkeket és „P la k" gyű jtő­ név alatt a modern, plakáthoz való groteszk-betűket. A „B " jelzésű Reform-groteszk a leg­ gazdagabb, nem kevesebb, mint tízféle változatát mutatja be a mintakönyv: a világos, félkövér, háromnegyedkövér, kövér, széles félkövér groteszkeket, a világos, félkövér, és kövér kurzívokat és a kétféle keskeny groteszk betűket. E tízféle betűváltozat összesen 142 foko­ zatban áll rendelkezésre, de ugyan­ ennyi fokozatban, mint verzálbetű is kapható (kurens nélkül). Az Elegant-groteszk, — mely lapunk ol­ vasói előtt jó l ismert típus — négyféle (világos, félkövér, kövér és duplavona­ las díszes) változatban, összesen 37 fo ­ kozatban vonul fel előttünk. A Neuzeit-groteszk is négyféle: világos, vékony, félkövér és kövér változatban készül, összesen 48 fokozatban. E betű­ típus — azonkívül, hogy külön verzális készletek is kaphatók — szedőgép-

NYOMATOTT

O F F S E T -P A P IR O S Á N K Ö N Y V N Y O M D Á JA , G Y O M Á N

FAMENTES

RT. FlNOM IZIDOR

NYOMTATTA

KNER

A DIÓ SG YŐ RI PAPÍRGYÁR

A M A G Y A R G R A F IK A M E LL É K L E TE

S Z Ö N YI ISTVÁN: H O L D F É N Y B E N (F O R D ÍT O T T M A R A T Á S )

N Y O M A T O T T A D IÓ S G Y Ő R I P A P ÍR G Y Á R RT. F lN O M F A M E N T E S O F F S E T -P A P IR O S Á N N Y O M T A T T A K N E R IZ ID O R K Ö N Y V N Y O M D Á J A , G Y O M Á N

munka. De az, hogy kevert szedésnél történő matricatorlódások stb. zavarok esetén előbb még ki kell kutatni, hogy tulajdonképpen melyik magazinbejárat­ ban van a hiba, még tévedésekre is adhat alkalmat. Továbbá a hosszú csator­ náknál gyakran megesik, hogy miután itt a matricáknak nem kell feltétlenül egymás után beesniök, hanem esetleg négy matrica is eshet egymás m ellett, ezek egészen az orsókig összegyülemlenek. Közben pedig az osztó tovább­ m űködik és csak a szedés közben kimaradó matricák je lzik, hogy az osztón alighanem zavarnak kell lennie. a v íz s z in t e s á t v iv ő c s a t o r n a

matricákban is beszerezhető és pedig valamennyi változat 5—5 alsó fokoza­ tában. A „Plak" gyűjtőnév alatt csoportosított plakátbetűkből csak a je lle g e ke t mu­ tatják be, megjegyezvén, hogy vala­ mennyi 60 ciceróig minden nagyságban kapható. Mindezeket a betűket külön-külön mél­ tatni felesleges; nagyarányú e lte rje d é ­ sük bizonyílja szépségüket és gyakor­ lati felhasználhatóságukat, amit külön­ ben a könyv szedéspéldái is pregnán­ san dokumentálnak. Ezekben a szedéspéldákban mindenféle nyomtatványra van minta, amely modern felfogású és nemcsak a betű szépségé­ nek a kidomborítását célozza, de e g y ­ ben instrukciót is ad a felhasználás te ­ kintetében. A könyv függelékeként ott látjuk a cég DIN-groteszk m intalapját is, amely a német Normenausschuss előírása sze­ rint készült s a Redistoll írással töké le­ tesen azonos rajzi kiképzésű. A másik függelék a modern keskeny groteszk beharangozója. Ez a betű rajzi megoldásban egyike a legsikerültebb keskeny groteszk betűknek, amelyek az utóbbi időben a piacra kerültek. W. Parcival nevet viseli a lipcsei Schelter & Giesecke Co. betűöntöde legújabb könyv- és akcidens betűje, melynek szedésminta-gyűjteménye mostanában jelent meg. A Parcival antikvát — mint manapság minden más könyvszédésre is alkalmas kenyérbetűfajtát — inkább mint akcidensbetűt ítéljük meg, mert hiszen ma már igen ritkán fordul elő eset, amikor könyveket kézzel szedet­ nek. A szedőgép ezt a munkakört im ­ már teljesen elhódította. A Parcival kissé dekoratív hatásra pályázó' betű­ típus. Ha formailag egyszerűek is vona­ lai, egyes betűinek rajzi megoldása mérsékelten cicomázott. Folyószedés­ ben ezt nem lehet annyira észrevenni s ezért a betű, mint könyvbetű, igen szép. Különösen kitűnik ez a kurzív és a kövér változatnál. Mint akcidensbetü, a finom abb kivite lt igénylő munkáknál nagyszerűen alkalmazható, éppen deko­ ratív tulajdonságainál fogva. Igen sok benne az angol-amerikai betűk jellem ző vonásaiból, amit különben dokumentálni látszik a szedéspéldák nagy többsége, amelyek kimondottan angol ízűek és hatásúak.

( r ev o lv e r )

Ennek az a feladata, hogy a felső magazin matricáit az első osztószekrény elhagyása után elfogja és a továbbító keréknek átadja. Főrészei a két o lda lfal­ ból, a felső és alsó középdarabból, a vezetősínből és a továbbító kerék védő­ lemezéből áll. A revolver maga, a hátulsó fal kikapcsoló szegétől eltekintve, önálló egészet képez és a kikapcsolószeg és a revolver oldalbeállításán kívül más szabályozást nem igényel. Ha a revolvert valamilyen okból szétszedtük, annak összeállításakor nagyon óvatosaknak kell lennünk. Főképpen arra kell vigyázni, hogy az oldalfalak a középdarabhoz fent jó l összeilleszkedjenek, mert a középdarab közötti le g­ kisebb rés is torlódásokat okozhat. Réseket elgörbült és ütődött oldalfalak idéznek elő. Amikor az átvivőcsatornát a gépre rászereljük, vigyázni kell arra, hogy ennek alsó vége tényleg a derékszög és középdarab között a rögzítőcsapon feküd­ jön. A két oldalfalnak közvetlenül a továbbítókerék m ellett kell állania, azonban anélkül, hogy ezek egymást súrolják. Továbbá figyelem be veendő, hogy a m atricakijárat pontosan a továbbítókerék illesztéke közepén álljon és utó bbi­ nál szűkebb ne legyen. A bejáratnak úgy kell megerősítve lenni, hogy a matricáknak a revolverbejáratba való esése biztos legyen és a falakhoz ne ütődjenek. Vagyis: vékony matricának közvetlenül a bal (a gép frontoldaláról nézve) oldalfal m ögött kell leesnie. Ha a bejárat úgy lenne megrögzítve, hogy a vékony matrica középen esne le, akkor vastagabb matrica biztosan a jo b b oldalfalhoz ütődne. Az oldalbeállítás a rögzítőcsappal történik. Ha az átvivőcsatorna oldalfalain elgörbülés vagy ütődés mutatkozik, a leghe­ lyesebb azokat leszerelni és kézzel kiegyenesíteni. Ha ez puszta kézzel nem sikerülne, akkor a kiegyenesítést egyenes vaslemezen fakalapáccsal vagy csavarhúzónak a fanyelével végezzük. A kikapcsolószeg célját már maga az elnevezése is jelzi. Nevezetesen az a feladata, hogy matricatorlódások esetén az osztóorsókat megállásra kénysze­ rítse. Ez az első vezetőlemez és valamennyi vezetőlemezzel összeköttetésben álló kikapcsológereblye félretolásával történik. Utóbbi kapcsolókart vált ki, amely csavarja révén az osztó súrlóerejét legyőzi, ami végül az orsók meg­ állását vonja maga után. i a m a t r ic a t o v á b b ít ó kerék és tölcsér

A m atricatovábbító kerék a továbbító szalaggal felfo gja a revolverbe eső matricákat és a második osztószekrény tölcsérjéhez vezeti azokat. A kerék és a tölcsér meg vannak rögzítve és különös szabályozást nem igényelnek. Fon­ tos az, hogy a továbbító kerék oldalt vagy fel és lefelé ne billenjen, mert különben a nyelv a kerékillesztékben súrlódik. Ha a súrlódást a nyelv keske­ nyebbé tételével akarnánk elkerülni, akkor a matricafülek a nyelv és a kerék illesztéke között megrekednének és osztózavarokat okoznának. Továbbá a nyelv tompa és csorba kése a keréknek a tölcsér fedele irányéba történő zökkenését és ezzel együtt az osztó megállását idézheti elő. A m atricatovábbító kerék billenését elkerülendő, a kerék leszerelésekor soha­ sem szabad ennek külső része felé ütögetni, hanem az ütésnek m indig közvet­ lenül a tengelynél az agy irányában kell történni. Azonban ütögetés előtt kíséreljük meg a kereket és a tengelyt egymástól elforgatni és ezt a két alkat­ részt ily módon szétválasztani. A tölcsér oldalfalait illetően a szabály az, hogy a hosszú (alsó) oldalfal bordá­ zott hullámvonala az alsó végen 1 m illim éterrel fe lje b b álljon a második osztó­ szekrény vezetősínei felső felületénél. A felső (rövid) oldalfalat pedig úgy kell az alsó oldalfal irányába igazítani, hogy vastag matrica éppen, hogy be­ jusson a tölcsérből a második osztószekrénybe. Ennek helyes beállítását leg­ jobban úgy érhetjük el, ha a felső oldallem ezt inkább valamivel le jje b b , mint fe lje b b igazítjuk, tehát a kijáratot annyira megszűkítjük, hogy a legvastagabb matrica a tölcsér kijárata és az osztószekrény bejárata között megszorul. Ezután a felső oldalfalat oly m értékben igazítjuk fokozatosan felfelé, hogy a legvas­ tagabb matrica már ne szoruljon meg, hanem a szekrény nyílásán éppen, hogy átjusson.

75

A TÖLCSÉR FEDELE A tölcsér fedelének kikapcsoló tengelyével, kikapcsoló eresztékével és a tö b ­ bivel egyetemben az a feladata, hogy a fedelen akármilyen okból történő matricatorlódások alkalmával az osztót kikapcsolja. Arra mindenkor vigyázni kell, hogy a fedél a tölcsér oldalfalaira jó l feküdjön rá. Ezenkívül különösen arra kell ügyelni, hogy a fedél hátulsó vége ne legyen túlságos mértékben az oldalfalak felé igazítva, mert ezáltal a kikapcsoló ereszték és a szabályozó csavar közötti illeszkedő felület csökkenne, ami az osztó gyakori kikapcsolását vonná maga után. Beállításkor kiindulási pontként maga a fedél irányadó. Vagyis: először a fedelet kell beigazítani és csak ezután kell beállítani a fedél beigazításakor esetleg elto ló dott kikapcsoló ereszték szabályozó csavarét. Az ereszték és szabályozó csavar érintkező felületein a ráfekvésnek 1 m illi­ métert kell kitenni. Gyakran merül fel az a gyanú, hogy a továbbító szalag túlságosan szoros vagy túlságosan laza állapota, továbbá piszok vagy a szalag varrása okozza a tölcsér és az osztószekrény átmenetén a matricatorlódásokat. Ez ugyan lehetséges, de semmiesetre sem oly nagy mértékben, amint azt általában felteszik. A torlódások oka majdnem minden esetben a tölcsér nyelve, vagy a második osztószekrény bejárata körül keresendő. Természete­ sen, ha a továbbító szalag annyira laza, hogy a matricákat nem viszi, vagy ellenkezően, oly szoros, hogy csak vontatottan forog, vagy ha a szalag piszok­ tól ragadóssá vált, vagy a varrása csomós és annyira ki van rojtosodva, hogy egész bo jtot képez, akkor ez is elég ok lehet arra, hogy zavarokat előidézzen A MAGAZINOK A magazinok felső és alsó lapján különböző eresztékek futnak végig. Ezek, ha a felső és alsó lap egymás fölött áll, csatornákat képeznek, amelyekben a matricák egymás után sorakoznak. A csatornák hátul kitágulnak, hogy a mat­ ricák biztos esését lehetővé tegyék. A magazinkijáratok, modellek szerint, részben egymástól különböző zárókészülékekkel vannak ellátva, hogy a matricákat a kihullástól m egvédjék. A zárókészülékek főrészei a két zárkúpból és a zárkúpemeltyűből állanak, amelyek minden billentyűérintéskor mindig csak egy matrica kiindulását engedik meg. Az ezzel összefüggő részletes ismertetést lásd az 1. fejezetben „A klaviatúra" cím alatt. AZ OSZTÓSZERKEZETEK ELŐFORDULÓ ZAVARAIRÓL A következőkben felsorolt zavarok az osztó egész mechanizmusára vonatkoz­ nak és az e fejezetben a legutóbbi számban leírtak sorrendjében vannak csoportosítva. 106. Az osztószán nehezen indul jobbra, illetőleg a matricákat vontatottan továbbítja az osztószekrénybe. Okok: Fogyatékosán kikészített bordázott rudak. A bordázott rudak vájása nem egy­ formán sikerül. Ezért még utólagos megmunkálást is igényelnek. Ez a gyárban utánvájás és simítás révén történik. Minél gondosabb ez a munka, annál alkal­ masabbak a bordázott rudak a matricák átvitelére. Megsérült vagy bármilyen ok miatt hibásakká vált bordázott rudak. Meglazult vagy az osztószekrény oldalfalaitól elálló vezetősínek. Nagyon hosszú, az osztószekrény belsejében kiálló csavarok. A helyén nem egészen jó l megerősített osztószekrény. Ez kezdőknél gyakran megesik. Az osztószán reszketve vagy csak nehezen jár mindkét irányban. Okok: A háromszögalakú körhagyó száraz vagy rozsdás. A kanyarvas vagy ütköző súrlódik, vagy szorul az osztószekrény falain, vagy ennek bordázott rúdján. Ez a zavar a kanyarvas elgörbülése esetén jelentkezik. Az elgörbülést sokféle ok idézheti elő. Minthogy ez az alkatrész lágyöntésű, bizonyos fokig hajlékony. Betoláskor az ütköző nem érinti derékszögben vagy pontosan függőlegesen a matricasort. Ezt a hibát is elgörbült kanyarvas okozza. A második elevátor és az osztószekrény bordázott rúdja nem áll párhuzamban. Ez a hibá akkor mutatkozik, ha a szán vezetéke nem igazodik pontosan az osztószekrényhez. De a második elevátor piszkos felső vezetéke is okozhatja ezt. Ez esetben a második elevátor nem áll be teljesen felső vezetékébe. Továbbá a második elevátor em eltyűjét és a segédemeltyűt összekötő szabá­ lyozó csavar helytelen beállítása is oka lehet ennek a zavarnak. A szabályozó csavarnak a két alkatrész között 1 m illiméternyi játékának, vagy legalább is kézzel megforgathatónak leli lennie, amikor a második elevátor alapállásában van. Ha ez a csavar nagyon erősen van meghúzva, akkor a második elevátor feje nem szorul megfelelően felső vezetékébe. A második elevátor és az osztószekrény bordázott rúdja szorul egymáson. Ez esetben természetesen az is megeshetik, hogy a második elevátor nem

76

Szaklapok és könyvek Typographische Mltteilungen cím alatt a német Bildungsverband kiadásában m egjelenő szaklap legújabb számai a legegyszerűbb tipográfia klasszikusan szép példáit vonultatják fel szépet áhí­ tozó szemeink előtt. E folyóirat teljes egészében a modern nyomdász gyakor­ lati ismeretei fejlesztésének szolgálatá­ ban áll. Hű tükörképét adja a Bildungs­ verband teljes működésének, amely ma, a legsúlyosabb viszonyok között is németesen céltudatos és következetes. A lap a szedéstechnikai ismeretek mel­ lett a grafikai rajzot sem hanyagolja el s külön m ellékletet szentel a fotografálásnak is. Teszi ezt azzal a célkitűzés­ sel, hogy működésével az arra alkalmas nyomdásztehetségeket a grafika virányaira is rávezesse, persze nem olyan értelemben, mintha tökéletes grafiku­ sokká akarná átképezni a tipográfuso­ kat, hanem hogy a nyomdászok is meg­ állják a helyüket a tipografizáló grafi­ kusokkal szemben. A lap m egrendel­ hető: Berlin SW 61, Dreibundstrasse 5. A Grafisk Revy, a dán, norvég és svéd szakszervezetek közösen fentartott szak­ lapja, mely kétéve áll fenn s azóta nagyszerű fejlődést mutat. E szaklap­ társunk, — melynek egyes számait fel­ váltva: Stockholmban, Oslóban illetve Kopenhágában nyomják — a legmoder­ nebb elementáris tipográfiát kultiválja, minden túlzástól mentes experimentu­ mok kizárásával. Tehát éppen az ellen­ kező irányban dolgozik, mint ahogy azt eddig a munkaadói kiadásban meg­ jelenő svéd és dán szaklapokból tud­ tuk, amelyek kifejezetten a klasszikus és főként a konzervatív angol stílust művelték. A Grafisk Revy szedéspéldái a német tipográfia nyomdokain halad­ nak s e tekintetben pompás mintákkal szolgálnak. Az II Risorgimento Graflco milánói szak­ lap ez évi számai, — mint ed dig is — klasszikusan szép tipográfiai kivitelben készülnek. E folyóirat főként a könyvművészetet ápolja nagy sikerrel, de — ha ritkán is — foglalkozik a gyakor-

lati akcidenciákkal is. M indkét tekintet­ ben elsőrangút produkál. Almanahui Gralicei Románé 1731. A Craiovában m egjelenő Grafica Romana című nagyromániai szaklap kiadásában megjelenő, fenti című évkönyv múlt évi kötete mostanában jutott hozzánk. Tar­ talma ez alkalommal is nagyon dús, de inkább a bibliofileket érdekelheti, szaktechnikai útmutatásra vágyó nyomdász valószínűleg kevés olyan szakcikket talál benne, amelynek praktikus hasz­ nát vehetné. A könyv köntöse igen ér­ dekes hatású vászonkötés, amelyen azonban a feketével rásajtolt könyveim — ellenére a kompakt betűknek — nem érvényesül jól. Lehetséges, hogy más példányoknál a vászon színfoltjai sze­ rencsésebb elosztásban fedik a táblát s így a címnyomás is jó l hat, de a b ir­ tokunkban lévő példánynál a sorok sötétkék színű vászonfoltokra esvén, úgyszólván teljesen eltűnnek. Ilyen nagy áldozatkészséggel kiállított könyv­ nél már nem okozott volna elviselhe­ tetlen kiadástöbbletet, ha a címsorokat a tökéletes hatás érdekében vagy arany, vagy élénkszínű fóliával nyom­ ták volna rá, A könyv tipográfiai ki­ vitele egyébként egyszerű és jó meg­ oldású, margói helyesek s az oldalsorok is jól hatnak. A naptári rész is ízléses megoldású. Érdekességként felem lítjük még, hogy az évkönyvben nincs külön belső címlap; ezt egy háromsoros szenycímszerű címoldal helyettesíti. A Kllngspor-Kalender az elmúlt év vé­ gén is a, szokott művészi formában je ­ lent meg. Ez alkalommal W. Harworth rajzolta a hozzávaló naptári vignettá­ kat és könyvdíszt. Csupa ötletés és fi­ nom vonalas művészi alkotás! Tipográ­ fiája egyszerű; a betű szépségével azonban roppant finom és megkapóan ízléses hatást értek el. Ez a kötetecske különben Goethe néhány költeményét s számos mondását hozza. A naptár sze­ déséhez az Orpheus, Daphnis és Kleist fraktur betűket használták fel, vala­ mennyinek mestere W alter Thiemann. A papír ez alkalommal is a zerkali merített papír.

Á bronzfestékkel való nyomtatás ma nagyon divatos és eléggé gyakori. Annak dacéra, hogy a bronzfestékkel való nyomás meglehetős áldozatkész­ séget je len t úgy a megrendelő, mint a nyomda részéről, mégis csak ritkán találkozunk teljesen kifogástalan nyo­ matokkal. Ennek okai különbözők s két­ ségtelen az is, hogy a hibátlan nyomás kivitele nemcsak a jó bronzfestéktől, a megfelelő papírtól függ, hanem a nyomó ügyességétől is. A tapasztalat szerint a bronzfestékek nyomásképes-

képes felső állásába jutni. A hiba a második elevátor felső vezetékének az eltolódása, vagy az osztószekrény fogyatékos megerősítése következtében állhat elő. Azonban piszok és rozsda is oka lehet a szorulásnak. 107. Az osztószán nehezen és reszketve siklik jobbról balra. Okok: A háromszögalakú körhagyó száraz vagy rozsdás. Ez esetben megtisztítás után a körhagyó érintkező felületére néhány csepp olajat kell cseppenteni. 108. A második elevátor és az osztószekrény közötti átmeneten egyes matricák vagy egész matricasorok megakadnak. Okok: A második elevátor nem képes felső állását elfoglalni. Ez akkor történik, ha a második elevátort és a segédemeltyűt összekötő szabályozó csavar szorul. Ennek a csavarnak 1 m illim éternyi játékának, de le g a lá b b is kézzé! könnyedén megforgathatónak kell lenni, amikor a második elevátor alapállását elfoglalta. Továbbá, ha a második elevátor em eltyűje oldalt elgörbült, vagy felső veze­ téke eltolódott, ütődött vagy rozsdás, ugyanez a zavar jelentkezik. Nagyon mélyen álló osztószekrény, avagy ennek szoruló bordázott rúdja szintén meg­ akadályozza a második elevátort abban, hogy felső állását tökéletesen e lfo g ­ lalhassa. A második elevátor bordázott rúdja m egrongálódott. Szakszerűtlen kezelés vagy egyéb okok következtében a második elevátor bordázott rúdja meg­ sérülhet. Ez megtörténhet például akkor is, ha a második elevátort alsó állásá­ ból a kéziemeltyű hirtelen megrántásával bocsátjuk felső állásába. Ferdén álló ütköző. Ha az ütköző betoláskor ferde állapotban éri a matricákat, akkor ezeknek a fogai megszorulnak a második elevátor vagy az osztószekrény bordázott rúdján. Az osztószán vezetékében nehezen jár. Ha ezt nem a szán vezetékében lévő idegen test vagy heJytelenül beállított szánvezelék okozza, akkor a vezeték­ nek petroleumos ronggyal való kitörlése után megszűnik a zavar. Hogy meg­ győződést szerezzünk arról, vájjon nem a matricák szorulnak-e a második elevátor vagy az osztószekrény bordázott rúdján, először a szán működését matricák nélkül ellenőrizzük. Megrongált matricák. Megsérült fogú matricák is okozhatják a második elevátor és az osztószekrény közötti nehézkes átmenetet. Ezt könnyen megállapíthatjuk, ha a matricát az osztószekrényben az em előtolókáig kézzel vezetjük be. Piszok vagy rozsda a második elevátor felső vezetékében. Emiatt a második elevátor nem ju t egészen alapállásába és úgy ennek, mint az osztószekrény­ nek bordázott rúdja nem áll hajszálnyi pontossággal vonalban. A második elevátor em eltyűjét és segédem eltyűjét összekötő szabályozó csa­ varnak nincsen m egfelelő játéka, ami megakadályozza a második elevátort alapállása elfoglalásában. 109. Matricák megrekednek az osztószekrényben. Okok: Fordított matrica. Ha a matrica fordítva került az osztószekrénybe és az ellen­ őrzőéi nincsen letörve, akkor a fordított matrica ezen megreked. Az ellenőrzőéi nincsen helyesen beállítva. A munkában lévő matricától eltérő ellenőrzőhasítékú matrica került az osztó­ szekrénybe. M egrongált ellenőrzőéi. Ha az ellenőrzőéi görbe vagy csorba, megakadályozza a matricák továbbítását. Az osztószekrény elülső vagy hátulsó falának a kifutója befelé görbült. A mat­ ricák ilyenkor a két kifutó között megszorulnak vagy megdőlnek és emiatt képtelenek az ellenőrzőéi fölö tt egyenes vonalban elhaladni. Az osztószekrény biztosító rúgója felfelé görbült. Ez esetben a matrica a vezetősín és rúgó között megszorul. 110. A matricák az emelőtolókáig eljutnak, azonban ez egyáltalán nem, vagy csak kevéssé emeli fel a matricákat. Okok: Az osztószekrénynek az orsók felé néző be tétje (orrai nagyon hosszú. Ennek a betétnek 1 m illiméterrel kell a felső vezetősínektől visszaállni, ami megfelel a legvékonyabb matrica méretének, vagy a vastagabb matricák emelőhasítékának. Ha a betét nagyon hosszú, akkor a matrica a betéthez ütődik és az emelőtolóka zörejjel működik, de nem emeli fel a matricát. Fröccsmaradvány vagy más idegen anyag szorult a matrica emelőhasítékába, ami szintén az előzően léírt jelenséget idézi elő. Noha a betét (orr) beállítása helyes és m egfelelő távolságban áll a vezető­ sínek végétől, továbbá a matricák vezetése is kifogástalan, az emelőtolóka működése mégis zörejjel jár. Míg az ellenőrzőéi számára az elülső alsó vezetősín bír jelentőséggel, addig a jelen esetben a felső kifutónak fontos szerepük van abban, hogy az emelőhasíték pontosan vonalban álljon a betét­ tel. Egyedül ezek irányadók a hasítéknak az orr fö lö tt való zavartalan elhala­ dása tekintetében. Ha az emelőhasíték nem áll közvetlenül az orr alatt, akkor utóbbi a matrica utolsó fogpárjához, vagy ez nincsen, az emelőhasíték mellé

ütődik. A helyes beállítás csak a kifutók szabályozásával érhető el, még pedig oly egyszerű módon, hogy az egyik kifutót a szükséghez képest befelé vagy kifelé görbítjük oly mértékben, hogy az emelőhasíték pontosan a betéttel szemben álljon. A másik kifutót az előbbihez igazítjuk annak a figyelem be­ vételével, hogy a matricának a két kifutó között papirosnyi játékának kell lennie. 111. A matricák nem jutnak a i emelőtolókáig. Ennek a zavarnak többféle oka lehet: Az ellenőrzőéi nem áll összhangban a matricák ellenőrző hasítékával. Idegen matricák kerültek a munkában lévő matricák közé. Az ellenőrzőéi nincsen megfelelően beállítva. Az osztószekrény biztosító rugója nagyon kifelé görbült, úgy, hogy a matricákkel egyáltalán nem érintkezik és emiatt a matricák megbillennek. Az osztószekrény elülső falának alsó vezetősíne nem áll helyesen. Ennek a sínnek nagy jelentősége van. Csupán ez bír jelentőséggel a matrica ellenőrző hasítéka és az ellenőrzőéi számára. E sín helyes beállítása a következőképpen történik: Az ellenőrzőéi szabályozó csavarét (a rúgó rovátkájának a figye le m be­ vételével) abban az irányban forgatjuk, amely az ellenőrzőéit az ellenörsőhasíték felé hozza. Ekkor az elülső fal alsó vezetősínjét szükség szerint befelé vagy kifelé görbítjük, úgy, hogy az ellenőrzőhasíték hajszálnyi pontossággal az ellenőrzőéi fö lö tt álljon. Az ellenőrzőéi görbe vagy csorba. A matricák súrlódnak az osztószekrény falain. Az osztószekrényben a vezető­ sínek meglazultak vagy nincsenek megfelelően megerősítve. A matricák súrlódnak az osztószekrény vezetősínein. Az osztószekrény nem áll jó l a helyén. A matricáknak az osztószekrényben való áthaladása akadályozott. Kiálló csa­ varok az osztószekrényben. 112. Az utolsó matrica az osztószekrényben marad. Ennek a gyakori zavar­ nak okai: Az osztószán kanyarvasa kifelé görbült. Emiatt az ütköző nem továbbítja a matricákat az em előtolókáig. Az ütköző rúgója fogyatékos. A vezetősínek felső felületei piszkosak vagy ütődöttek. 113. Az emelőtolóka zörejjel működik. Okok: A kanyarvas jo b b fe lé görbült. Emiatt az em előtolóka az ütközővel érintkezik. Az osztószán határoló csavara meglazult. Ez szintén az előző zavart okozza. Az ütköző nem áll derékszögben és csupán az alsó részével tolja a matricát az emelőtolókához. A zavart a kanyarvas m egfelelő kiegyenesítésével lehet megszüntetni. A felső matricafülek kiegyenesítésével lehet megszüntetni. A felső matricafülek az orsók felé elgörbültek. Emiatt az emelőhasíték a bordá­ zott rúd betétjén megszorul. 114. A matricák nem emelkednek a kombinált bordájú osztósínre. Okok: Az em előtolóka nem bocsátkozik le eléggé. Ez esetben az emelőtolóka víz­ szintesen futó bevágása nem jut a matrica lába alá és képtelen a matricát felem elni. Az em előtolókét újra kell szabályozni a következőképpen: Az orsó­ kat addig kell forgatni, amíg az em előtolóka legm élyebb állását elérte. A csavarházzal ellátott szabályozócsavart a csavarház meglazítása után annyira forgatjuk visszafelé, amíg az em előtolóka legmagasabb állásába ju to tt. Most egy vagy több jó állapotban lévő matricát az osztószekrénybe vezetünk. Ez­ után az em előtolóka szabályozó csavarál addig csavarjuk befelé, amíg az emelőtolóka vízszintes bevágása xk m illim éterrel ereszkedik a matrica lába alá. E művelet m egtörténte után ne felejtsük el a szabályozó csavar csavarházát megerősíteni. A matricák nem nyomulnak tökéletesen a felső és alsó vezetősínek em elkedő felületeire. Ezt a zavart ferdén álló ütköző okozza, ami miatt viszont a matrica lába eláll az em előtolókától. fo rd íto tt matrica az osztószekrényben. Ha az osztószekrényben az ellenőrzőéi ép, a fordított matrica már az élen megreked. Azonban más a helyzet akkor, ha az osztószekrényben nincsen ellenőrzőéi. Ekkor az 1 m illim éternél vastagabb matricák a bordázott rúd b e tétje és az em előtolóka között megszorulnak és nem em eltetnek az osztósínre. Fröccsmaradvány, vagy más idegen anyag a matrica emelőhasítékában. Utődött emelőhasíték. 115. Matricák elgörbülnek. Ennek a zavarnak az oka gyakran a gyűjtőig nyúlik vissza. Amennyiben a hiba az osztószerkezettel függ össze, ennek okai

78

sége, jó fedő és száradó tulajdonsága gyártmányonként más és más. Leg­ ajánlatosabb — felesleges kísérletezés helyett — állandóan egy és ugyanazon gyártmánynál kitartani s alkalomadtán ezt az egyet különböző papírfajtákra való próbanyomással kiismerni. Bizo­ nyíték van rá, hogyegyes készítmények a műnyomó- és kromópapírokon nagyon jó l hatnak, a szemcsés felületű papíro­ kon már nem használhatók. De még azt is tudjuk, hogy egy és ugyanaz a bronz­ festék különböző műnyomópapírok ese­ teiben is különféleképpen viselkedik, így az egyik műnyomópapíron m eglepő gyorsan szárad, ugyanazt a formát más fajta műnyomópapírra nyomva pedig azt figyelhettük meg, hogy hat nap múlva is elkenődött. Tehát igen ajánla­ tos a beszerzett bronzfestéket az első felhasználáskor nyomban más papír­ fajtákon kipróbálni, hogy egy újabb al­ kalommal már kellő kísérleti anyaggal rendelkezzünk a papír helyes megválogatása szempontjából. M egfigyelhettük azt is, hogy a bronzfestékkel való nyo­ más az olyan gépeken, melyeknek acéldörzshengerei automatikus szerkezettel működnek, sokkal jo b b eredményt tu­ dunk elérni, mint az olyan gépeken való nyomással, amelyeknek acéldörzshengereit a masszahengerek hozzák moz­ gásba. A festékező hengereknek te l­ jesen kifogástalanoknak kell lenniök. Ügyelni kell arra is, hogy a festékező hengerek és a forma érintkezése egé­ szen könnyed legyen. A hengereket ajánlatos tehát külön-külön nagy gond­ dal beállítani. A nyomóhenger borítása ne legyen túlságosan puha. A legtöbb bronznyomás a prakszisban fénytelen, aminek leggyakrabban az az oka, hogy a m egelőző lemosáshoz használt hen­ germosószerek maradványai kémiailag károsan hatottak a festék összetételére. Ezt a tünetet megelőzhetjük, ha a hen­ gereket a rendes mosószerekkel való kezelés után finom francia terpentinnel újból átmossuk. Ilyen óvintézkedéssel megelőzzük a bronzanyag gyors oxidálódását. Újabban a festékgyárak a bronzfestéket keveretlenül szállítják, vagyis külön dobozban a festékanya­ got s külön tartályban a hozzávaló kencét. Ez a módszer kitűnően bevált, mert a sikertelen, fénytelen bronznyomásnak nem ritkán az az oka, hogy a festék már az elraktározás id eje alatt is ki­ sebbfokú oxidálódásnak indult. Az új rendnél ez a kellem etlenség nem állhat elő, viszont azonban a legpedánsabban kell ügyelni a festékanyag és kence előírásszerű adagolására s főként a tisz­ taságra a keverésnél. Ilyen esetben

csak annyi festéket készítsünk el, amennyi 1Vz— 2 órai nyomás alatt fe l­ használható; egyik napról a másikra ne hagyjunk a festékvályuban bronzfesté­ ket, mert másnapra kellem etlen meg­ lepetésekre ébredhetünk. A festék fedőképességének megbírálásánál nagy figyelem mel járjunk el, mert oldalról nézve a nyomatot valóban kifogástalan fedést állapíthatunk meg, fogyatékos fedés esetén is, mert a festék fénye megtévesztő hatású. A fedőképességet mindig szemközti irányú nézéssel, nap­ pali világításnál vizsgáljuk.

Gergely Tibor nyelvtanillusztrációi Emlékezetünkben él még a középisko­ lás német vagy francia nyelvkönyv néhány illusztrációja, a tél, a nyár és hasonló képek, melyek semmikép nem voltak alkalmasak arra, hogy érdeklő­ désünket a nyelvtan, annak elemei és érdekességei iránt különösen fe lke lt­ sék. Nyelvtankönyvek általában igen száraz könyvek, formailag sem nyújtanak vál­ tozatosságot. A rádió azonban a nyelvtant is felvette kulturális programjába és a különböző nagy leadok egész újszerűen és fris­ sen tartatták meg elsőrangú tanárokkal és előadókkal nyelvleckéiket. Iskolát terem tett e téren a wieni rádió angol tanára, Mac Callum professzor, kinek humoros előadásai a legszéle­ sebb rétegben népszerűkké lettek és új és új hallgatókat verbuváltak e nyelv­ leckéknek. Az élelmes könyvkiadó — ez esetben az R. Piper közismert müncheni cég — nem mulasztotta el a kínálkozó üzleti alkalmat és kiadta Mac Callum rádió­ nyelvleckéit könyvalakban, a szokvá­ nyos nyelvkönyvek szürke formájától eltérően, szellemesebbnél szelleme­ sebb magyarázó margórajzokkal. A rajzokat egy hosszú ideig külföldön élő igen tehetséges magyar grafikusművész: G ergely Tibor készítette, ugyanannyi humorérzékkel, mint rajz­ tudással. A magyarázó rajzocskák erő­ sen karrikatúraízűek, megszemélyesítik a gyököket, ragokat, határozókat, a nyelv furcsaságait, sőt itt-ott illusztrá­ cióként szolgálnak egy-egy kisebb e l­ beszéléshez is. G ergely Tibor olyan jó l értette a mód­ já t ezen rajzok elkészítésének, hogy a Riviére francia nyelvtanát is vele illusztráltatta a kiadó, sőt Mac Callum má­ sodik könyvét is. Igen sajnálatraméltó, hogy a magyar könyvkiadók az ilyen jelentős külföldi sikerről nem vesznek tudomást és nem értékesítik a maguk részére az ilyen kitűnő könyvillusztrátor tudását. r. k.

lehetnek: Az em előtolóka nagyon mélyen áll és emiatt nem emeli fel a matricá­ kat elég magasra. Az orsók elkapják a matricákat, még m ielőtt szabályszerűen felem elkedtek volna és aszerint, hogy milyen vastag a matrica, milyen erős az osztó frikciója, milyen feszes a gereblyesín rugója, továbbá a gereblye orrának mennyi az illeszkedőfelülete a szabályozólemezen, a matricák elgörbülnek. Vastagabb matricák ilyen esetben az orsót m egállítják. Az osztószekrény nincsen jó l megerősítve a helyén. Az osztószán nem tolja eléggé a matricákat az emelőtolókához és lecsúsznak az em előtolóka felületéről. Ezt a zavart az osztószán nehézkes járása vagy elgörbült kanyarvas idézheti elő. A kombinált bordájú osztósín nincsen jó l beállítva. Emiatt a matricák fogai ezen megszorulnak. Az osztószekrény kifutói nem állanak helyesen. Ennek következtében a mat­ ricák fogai nemcsak hogy nem találkoznak az osztósín bordáival, hanem az orsók menetéből is kibillennek, ferdén állanak és megszorulnak, ami egyben a matricák elgörbülését vonja maga után. Az osztósinen végigfutó réz-sín m egrongálódott vagy kopott. A réz-sínnek az a feladata, hogy a matricafüleknek az alsó orsóból való kibillenését meg­ akadályozza. Erre a sínre általában nem sok figyelm et fordítanak. 116. Az osztószekrény hibájából elgörbült matricák. A matricák elgörbülése nemcsak a leggyakoribb, hanem a legkellem etlenebb zavarok egyike. A matricák az első elevátorba való továbbításkor, vagy a második elevátorra történő átvitelkor is elgörbülhetnek, azonban a legtöbb matricaelgörbülés mégis az osztószekrény elhagyásakor, a kombinált bordájú osztósínre és az orsókra való átmeneten történik. Ennek okai: Az em előtolóka nagyon mélyen áll. Az em előtolóka útját a hátulsó osztóorsó körhagyója szabja meg. Ez az út az em előtolóka szabályozócsavara révén szabályozható. Ha az emelőtolóka túlságosan mélyen bocsátkozik le, akkor nem emeli fel a matricákat elég ma­ gasra és az osztóorsók a matricák füle it elgörbítik. Az emelőtolókának a mat­ ricákat olyan magasra kell felem elni, hogy a felső matricafülek alsó felületei és a vezetősínek felső felülete között papirosnyi levegő maradjon. Ez akkor történik, ha az em előtolóka félm illim éterrel bocsátkozik a matrica lába alá. Ha azonban az em előtolóka ezirányú beállítása helyes és a matricák mégsem em eltetnek fel m egfelelően, akkor bizonyos, hogy az orsón lévő körhagyó le g­ magasabb felülete elkopott. Ennek elkerülése végett, ne felejtsük el azt a he­ lyet időközönként csekély m értékben bezsírozni. Az osztószekrény nincsen jó l megerősítve a helyén. Emiatt a kombinált bor­ dájú osztósín és az osztószekrény vezetősinei között túlnagy a hézag és még m ielőtt az osztó kikapcsolódna, a vékonyabb matricák fülei elgörbülnek. Vas­ tagabb matricák ilyen esetben az osztót m egállítják. 117. Az emelőtolóka egyszerre két matricát emel fel. Ámbár az em elő­ tolóka csupán egyik matrica lába alá nyúl, tapadás következtében az ez előtt álló matrica is felem elkedik, mert a bordázott rúd be tétje (orra) kopott és ezért ezt megakadályozni képtelen. Ha az emelőtolóka vízszintes bevágásá­ nak az éle nagyon kopott, szintén ez történik. Az osztószekrény vezetősinei kopottak és emiatt a matricák az orsók felé haj­ lanak, ami ugyanazt a jelenséget idézi elő, mint amikor a betét (orr) el van kopva. A betétet kalapálással bizonyos fokig meg lehet nyújtani, de ez a meg­ nyújtás félm illim éternél több ne legyen, mert különben a vastagabb matricák megszorulnak. 118. Az osztóorsók megállanak, anélkül, hogy a matricák erre okot adná­ nak. Az orsók csapágyaikban megszorultak, mert utóbbiak elhasznált olajtól piszkosak, rozsdásak vagy olajozásuk fogyatékos. Továbbá idegen testek, például lemorzsolódott öntöttvas, a csapágyak és csapok érdes felülete is előidézhetik ezt a zavart. Az orsók és a kom binált bordájú osztósín közé matrica szorult. Az osztósín bordakom binációja m egrongálódott. A matricák kibillennek az orsók meneté­ ből és ferdén állanak. 119. Az osztó önműködően kikapcsolódik, anélkül, hogy a zavart matricák idéznék elő. Okok: A gereblye orrának nagyon csekély az illeszkedőfelülete a szabályozólemezen. E két alkatrész illeszkedésének 1 m illim éternyinek kell lennie. A szabályszerűnél csekélyebb illeszkedőfelület a lemez helytelen sza­ bályozása és a gereblye gyenge tekercsrugója idézheti elő. De a magazin­ bejárat elgörbült lemezei is okozhatják ezt. A gereblye rugója gyenge és nem húzza eléggé vissza a gereblyét. A magazinbejárat lemezei jobbra (a gép frontoldaláról nézve) görbültek és a gereblyét is ebbe az irányba húzzák. Ez esetben a gereblye orra lesíklik

79

)•( a szabályozólemezről és az osztó kikapcsolódik. A magazinbejárat lemezeinek nem szabad a gereblyefoghoz egészen közel állani. Ezek között körülbelül nyolcadpetitnyi hézagnak kell fennmaradni. Csak ha ez a beállítás helyes, álla­ pítható meg, hogy a gereblyesín gyenge rugója, vagy a gereblye szabályozó­ lemeze okozza-e a zavart. 120. Az osztóorsók vontatottan viszik a matricákat a kombinált bordájú osztósínre. Okok: Az osztószekrény vezetősínei szorosak. Ebben az esetben az orsók bemarják magukat a matricafülekbe. A vezetősínek akkor állanak helyesen, ha az ezek között lévő matricának papirosnyi játéka van. Ezt a já té ­ kot azonban nem szabad csupán az elülső sín kigörbítésével létrehozni, mert ha ezt megtennénk, a sín az elülső orsón surlódna és ezenkívül a matricafogak sem állnának összhangban az osztósín kom binált bordáival. Megsérült matricafogak.

Szerkesztői üzenetek

H. I., H—y. A m ediaevel jellegű betűk nagyrésze olyan számjegyekkel bír, amelyek „sokkal kisebbek a verzálisoknál és alul nem állanak vonalban". Ez nem hiba, mert esztétikai folyománya a betű karakterének. Abban igaza van, hogy ezeket az ú. n. karakterszámokat bizony nem lehet felhasználni szám­ oszlopos táblázatokhoz. De ezen könynyen lehet segíteni. A betű m egrende­ lésekor már figyelem m el kell lenni a számok je lle gé re s az öntödé tő l nor­ mális számok szállítását kell követelni, A második elevátor vagy az osztószekrény bordázott rúdja ütődött, vagy ha már tudjuk, hogy a betűt zárszám­ egyéb okok miatt m egrongálódott, ami a matricafogak beláthatatlan mértékű adások és egyéb számoszlopos szedés­ pusztítását vonja maga után. Különösen áll ez akkor, ha a bordázott rudak fajtákhoz is fel fogjuk használni. A le g ­ sérülése olyan csekély, hogy a figyelm et elkerüli. több m ediaevel betűhöz tudják is szál­ lítani ezeket. A szóbanforgó típushoz 121. A matricák a kombinált bordájú osztósinről leesnek és a magazin(Koch antikva) tudtunkkal nem készül­ bejáraton elakadnak. Okok: A magazinbejárat matricavezetősine hiányzik. tek ilyen normál számok. A magazinbejárat vezetőlem ezei elgörbültek. Az elgörbülés mértéke a Kolozsvár. Ez a kérdés nagyon ritkán gereblyefogak állásából könnyen m egállapítható. ve tő d ik fel erre mifelénk. A fo lyó ­ A magazin helytelenül van beállítva. Itt meg kell jegyezni, ha a magazinbejá­ szövegben már csak inkább kurzívból rat csatornái nem állanak a kom binált bordájú osztósinnel összhangban és emelünk ki fontos szövegrészeket és nem spacionálunk. Szerkesztője nagyon újbóli szabályozásnak a szüksége mutatkozik, ez sohasem a kom binált bordájú öreg bácsi lehet, hogy kurzív helyett osztósín révén történhetik, mert ez csak felső és alsó irányban mozdít­ ragaszkodik a spacionáláshoz. A másik ható el. kérdésére csak azt válaszolhatjuk, hogy 122. A matricák a magazinbejárat és a magazin közötti átmeneten a maga­ a szépérzék m egköveteli az ú. n. ligazin éléhez ütődnek. Ennek okai: A m agazinbejárat csuklócsavarjai m eglazul­ túrák (egybeöntött eh, ck stb betűk) tak, úgyhogy az egész m agazinkeret nagyon mélyen áll. A magazinbejárat külön szedését a spacionált szavakban. alsó lapjának a magazin alsó lapjával egy vonalban kell állania. Harmadik kérdése: lehet-e a spacionált szövegben a még fontosabban feltünte­ A magazin alsó lapja fe lfe lé görbült. A m agazinbejárat alsó lapjának azeltett kétszer aláhúzott) szavakat erő­ görbülése nem tételezhető fel, mert ez meglehetősen szilárd öntöttvason sebb kizárás segítségével még inkább nyugszik. kiemelni? Ez nem célravezető, mert az A magazinbejárat kerete nagyon magasan áll. Ez esetben a matricák a maga­ erősebb spacionálás nem jelent fe l­ zin felső részéhez ütődnek. tűnőbbé tételt. Ehelyett inkább ajánljuk (ha már félkö vér vagy kurzív betűt nem A magazin felső lapja lefelé görbült. szabad használnia), hogy a nagyobb 123. A matricák a magazinbejárat és a magazinközött felbuknak. Ennek tömegű spacionált részletekben a mégoka: A matricavezetősín nincsen lezárva. inkább kiem elendő szavakat szedje tö ­ mören, ez valóban ki fogja em elni a kí­ 124. A matricák fülel a magazinbejárat és a magazin között fennakadnak. vánt szavakat a 2— 3 soros spacionált Okok: A matricavezetősín nem záródik teljesen. Elgörbült huzal, vagy lazán szövegrészletekből. megerősített csavarok okozhatják ezt. Sz. P., S. Ama kérdésére, hogy miért A magazinbejárat csuklócsavarjai meglazultak, aminek következtében az egész csak grafikus művészek „a lko tá sa it" re­ produkáljuk, miért nem közlünk le kicsi­ keret lefelé hajlik és a bejárat nem egyezik a magazinnal. nyítve jo b b tipo grá fiai munkákat — csak 125. Torlódások a magazinbejárat és magazin között. Hasonló hibák már annyit válaszolhatunk, hogy tipográfiák az előzően leírt zavaroknál is ismertetést nyertek. A következőkben olyan zava­ kicsinyített reprodukálása a legtöbbször rok soroltatnak fel, am elyek le g tö b b je a figye lm e t elkerüli. nem adja vissza hűségesen azt a jó A m atricafülek rövidek, ille tő le g nagyon kopottak. Ebben az esetben a mat­ hatást, amely tulajdonképpen késztet ricák elvesztik természetes vezetésüket, esésközben sarkot kapnak és 'fe l­ m inket a leközlésre. Különösen áll ez a színes tipográfiákra, amelyeknél tanbuknak, olykor keresztbe is feküdnek. girozással tudjuk csak jelezni a szines A magazinlapok felső élei ütődöttek. A leeső matricák ezeken felbuknak és foltokat, de ez a mód inkább meghami­ néha keresztbe feküdnek. sítása az igazi jó hatásnak s csak arra A bejárat lemezeinek hasitékfelületei eltérnek egymástól. Ez olyan zavar, jó , hogy félreértésekre adjon alkalmai s hamis m egítélésre késztesse az e amelyre általában nem nagy súlyt vetnek, azonban mégis nagy je len tőség ge l technikát meg nem értő olvasókat. bír. Pedig egészen természetes, ha a hasíték alsó része a felsőtől eláll, ezen Egyébként nem rajtunk múlik, hogy más a leeső matricák megakadhatnak. E két rész párhuzamos állása egyben pró­ akcidenszedők munkáival ritkán talál­ bája annak, vájjon a ge reblyefogak és lemezek között megvan-e a szabály­ kozik lapunk oldalain, mi számtalanszor szerű nyolcadpetitnyi hézag, mert ezek szoros összeállását az e lgö rbült be­ leközöltük fiatal titánjaink munkáit, az járatlemezek is okozhatják. eredetihez teljesen hű utánszedésben, ami eredm ényesebb, ha költségesebb 126. A magazin csatornáinak felső élei ütődöttek. Ezt a hibát többnyire is. Tessék odahatni, hogy társai első­ csak akkor fedezik fel, amikor az ütődések már nagymértékűek. Az e lő b b ie k ­ sorban arra érdemesítsenek, hogy mun­ ben már ism ertetett okokon kívül még a következők veendők figye le m be: káik beküldésével m egtiszteljenek, é s A magazinbejárat lemezeinek alsó része nem áll vonalban a magazin ereszté­ hogy ezeket meg is bíráljuk s hogy keivel. Ez esetben a bejáratlem ezek e lg ö rb ü lle k, vagy a bejárat kerete nincsen csak a teljesen m egfelelőket reprodu­ pontosan beállítva, de a magazinkeret beállítása is helytelen lehet. káljuk, az nemcsak jogunk, hanem — A magazinbejárat bezárásakor a bejárat csatornáiban maradt matricák a ma­ kötelességünk is. Kritikánk azonban gazin eresztékéhez ütődnek. mindig m értéktartó és nevelő célzatú

D

R

U

Gebr. flartmann C

A

K

M

F

M

E

Á

N

R

D

B

O

R

E

F

-

b !

H

A

F

L

L

A

E

/

B

S

A

R

A

L

I

/ C

E

N

E

G £ D R U C K T M IT C O N C E N T R A ' O F rS E T F A R B £ N

S p e^ ía litá ti Q U A L /T Á T S F A R B E N

F Ü R .

B U C H D R U C K ,

S T E fN D R U C K , O F F S E T D R U C K D R U C K L era ka t K4agyarorszá fi r é s z é r e :

J la r t m a n n

T e s tv . N y o m d a fe s té k g y á ra k

P R

*

F IR N IS S E

Á P A R

A T E *

S T O F F E

U .

T R O C K E h ! -

A L L E R

*

U . T I E F '*•

D R U C K -

A R T

B u d a p e s ti f ió k t e le p e Tátra ucca 6,

\ .

Jele fo n : A u t 2 31 -4 3

Prüfen Sic unscre Farben! Wir stellen unsere trockenen Farben sow ie unserc Firnisse selbst her und iibernehmen daher die Garantie, dafi unsere Druckfarben aus den besfen Materialien hergestellt werden.

Wir liefern in bester Qualitat: Illu stratio n s farb e n , Akzidenz-, Werk- und Zeitungsfarben, tiefsehwarz und ergiebig, Offseí-Coneentra-Farben, samtliehe Buch- und Síeindruckfarben, Blechdruckfarben ere.

Unsere Spezialitaten: Illustrationsfarben für Offset-, Buchdruck- und Tiefdruck-Rotation.

Test our Inks, p lea se! We are manufacturers o f high eláss dry colours, aswell as o f first eláss LinseedOilVarnishes and guarantee therefore, our Printing Inks to be manufactured o f the best materials.

We are furnishing high eláss qualities of: Black lllustrarion Inks, Jobbing-, B ookw ork- and News lnk, deep and productive, OfTset C o n c e n tra Inks, all kinds o f Letterpress- and Litho Inks, Tin Plate Printing Inks eíc. as well as our specialifies: Illustraíion Inks fó r O ffse t, L etterp ress a n d In taglio R otation .

Haga una prueba con nuestras Tintás! Nosotros-mismos estamos fabricando nuestros colores secos, asi como también nuesfros Barnices de aceite de linó, garantizando por lo tanto que nuestras Tintás de imprenta són fabricadas solamenie de las mejores materias primas.

Suminisíramos pués de calidad in m ejo rab le: Tintás negras para ilusrraciones, Tintás negras para Obras, Remiendos y periódicos, muy negras y de grán rendimienío, T i n t á s O f f s e t C o n c e n t r a , toda clase de tintás Lito- y iipográficas, Tinras para imprimir sobre hója de lata, asi com o también com o esp ecialidad es: Tintás p a ra ilu stra cio n e s p a ra O ffse t-, T ip o g r á fia - y H u e c o g r a b a d o -R o t a c ió n .

E xam inez nos E n cres! Nous fabriquons nous-mémes nos couleurs séches et nos Vernis á l’huile de lin, et nous garantissons donc que nos encres á imprimer sont de tout premiere qualité.

Nous fournissons de qualité supérieure: Encres noires pour illustrations, Encres noires pour travaux de vilié, labeur et á journeaux, trés noires et de grand rendemen!. E n c r e s O ffset C o n ce n tra , toutes les encres litho- et typographiques, Encres á imprimer sur fér blanc etc. ainsi que nos spécialités: E n cre s p o u r illustrations p o u r O ffse t-, T y p o g r a p h ie - et p o u r R o to g r a v u r e -R o ta tio n .

GEBR. HARTMANN, AMMENDORF H A L L E

a. S.

D R U C K F A R B E N - F A B R I K Tel.-Adr.: C olores Hallesaale, A .B . C .C o d e V / Fernsprechei: H alle5754,8987, Ammendorf54

LEHRGANG DES PLATTÉNSCHNITTS írta W a lter H ahn. Szám os példával és m agyarázó rajzokkal. A kön yvet nyom dász írta a gyak orló nyom dász részére. A la­ pos vezérfonal linóleum -, ólom - celluloid és alapnyom ólem ezm etszéshez. 3.50 márka előzetes beküldése ellenében küldi:

DEUTSCHER D RU CK ER • BERLIN S W 61

W O L L E N S IE SIC H U N T E R R IC H T E N

Ha bővíteni akarja szakmabeli ismereteit,

über alles, w as in dér ganzen W elt und nam entlich in D eutschland auf allén G ebieten dér graphischen Berufe und T ech n ik en g eleistet und g e b o te n w ird, W OLLEN SIE WISSEN, w as an neu en M aschinen und Hilfmitteln auf den M arki kom m t, w as an neuen Verfahren und M ethoden vo n Spezialisten erson n en und au sgearbeitet w urde, WÜNSCHEN SIE ANREGUNG und B elehrung, such en Sie kün stlerische V o rla ge n für g e sch m a ck v o lle Au8stattung von Familien-, V ereins-, G escháfts- und W erb ed ru ck sa ch en ,

fizessen elő a

DANN A B O N N IE R E N SIE die w eltbekannte, im 38. Jahrgang ersch ein en d e illustrierte g raph isch e M onatsschrift

D EUTSCHER DRUCKER című legjobb német szaklapra

DEUTSCHER DRUCKER ( D E U T S C H E R B U C H - U N D S T E I N D R U C K E R ) B E R L I N SW 61. H AG ELBERGERSTR. 49

Proben um m er kostenlos. Jah resbezu gspreis: für U ngarn, Rum ánien, T s ch e ch o s lo w a k e i, Jugoslaw ien RM 28.00, Angestellte Rm . 21.00. Das A b onnem ent kann jed erzeit beginnen. Zahlungen halbo d e r vierteljáhrlich. P os ts ch eck k on te n : Budapest 54967, W ien 105095, L jubljana 20449, Prag 79607

É v en k in t m e g je le n ik 12 va sk o s szám . — E lőfizetési ára n e g y e d é v r e 7.— m árka. — K érjen in g ye n m utatványszá­ m ot, a m e ly e t bárkin ek bérm en tve küld a kiadóhivatal

83

A M a g y a r G ra fik a XIII. évf. (1932) 7-8. száma a

HAZAI PAPÍRGYÁR RT (Fűzfő) k lis é n y o m ó p a p í r j á n n y o m a fo ft

84

M I I T C l G I K I T KEU ISMERNÜNK CÉGEK L evélfej- és cégkártyaspecialitá8ok. Finom burkolatok parfü­ mériák részére és cigaretta­ csomagolások. Emil Bach & Co., Kunstanstalt, Nürnberg.

Albert Fischer-galvánók Galvanoplastik G. m. b. H. Berlin SW 48, Friedrichstr. 16.

Alumínium és cink nyomó­ lemezek A. Laue & Co., Berlin N W Karlstrasse 39.

6,

Átnyomópapírok C. Angerer & Göschl, Wien X V I— I. Szemcsés pauzpapírok kőre való átnyomásra, lekaparópapírok, autogr. kréta és tusok.

Átnyomópapír Richard Naumann, Dresden-A. 16. Nedves, berlini, áttetsző és autográfiai átnyomópapírok.

„A xel” maratógép 1000-szeresen bevált. Falz & W erner, Leipzig C 1,

„Barma” bronzirozó gép Emil Bartsch gépgyár, G autzsch bei L eip zig .

Berakókészülékek Heinrich Rohrbacher, Berlin NO 55. ,,Sim plex” ívbe­ rakó modern munkamód részére.

Betűöntődéi termékek Bauersche Giesserei, Frankfurt a. M., Barcelona.

Bőr hengerek M. Jordán & Sohn, Berlin S 42.

Bronzirozó gépek „L á c o ” M aschinenfabrik, Leipzig-Li.

Bronzirozó gépek Az ismert „K O H M A ” sík bronzirozó gép. Kohlbach & Co., Leipzig-Lind.

Bronzirozó gépek Hatszoros szalagleporolással, be­ vált szerkezettel, gyártja Lontke & Co., Maschinenfabrik G. m. b. H ., Leipzig-Stött. II.

Bronzirozó gépek F. Lámmerhirt, Brandia b. Leipzig.

Carl Heynisch K.-G. papírnagykereskedés, Berlin SW 68, Neuenburgerstr. 30. Dönhoff 2307. u. 08. Papírok minden nyomtatási eljáráshoz.

Cink nyomólemezek sík- és offsetnyom ás részére. Fém­ nyomólemezgyár Paul Ehmann, Stuttgart, Rotebüh'str. 51.

Cink nyomólemezek A . Laue & Co., Berlin N 24, Oranienburgerstr. 58.

Cink- és vörösrézlemezek W erner & Schade, Berlin N 54.

Cink, réz és vörösréz lemezek, planpolirozás A. Laue & Co., Berlin N 24, Oranienburgerstr. 58.

Fa használati cikkek Ludwig Koch & Sohn, Laasphe i. W estf.

ÁBÉCÉ-RENDES JEGYZÉKE

Festékdörzsölő gépek

A célm e tsze t-sa j tolások

J. M. Lehmann, Dresden-A. 28. A legrégibb különlegességi gyár.

Litográfiái kövek

Chem. Fabrik Ortrand A.-G., Berlin N W 7, Dorotheenstr. 35.

Hengeranyag

Festékek

Kast & Ehinger G. m. b. H., Stuttgart.

Ottó Baer, festékgyár, Radebeu 1-Dresden.

Hengeranyag

Festékek Gebr. Jánecke & Fr. Schneemann Komm. Ges. a. A kt., Druckfarbenfabrik, Hannover.

Festékek, kencék

Hans W under G. m. b. H., Berlin-W ilhelm sberg.

Hengeranyaggyár és hengeröntöde H. Möbius & Sohn, H altingen, Bad. „R e fo r m " hen­ geranyag.

Gebr. Hartmann, Hal le- A m m endorf.

Festékek, kencék Michael Huber, München.

Festékek, kencék Gebr. Jánecke & Fr. Schneemann, Komm.-Ges. a. Akt. Druckfarbenfabrik, Hannover.

Festékek, kencék Kast & Ehinger, G. m. b. H., Stuttgart.

Festékek, kencék Dr. Lövinsohn & Co., Berlin-Friedrichsfelde.

Hengeröntő készülék, sürített levegő-vákuum.

Hengermosó gép függőleges, könyv-, kő- és o f f ­ setnyomás részére. Max Sadowsky, Berlin S 42.

frógépkartonok Leipziger Gummier- und Lackieranstalt Schroeder & Co., Lucka bei Leipzig.

Hans Schleinitz, München 13.

Boy & W alter. Berlin SW 68, Alté Jakobstr. 40— 41.

Kartonázsgépek

Festékek, kencék Ilai^s W under, G. m. b. H. W ilhelm sberg bei Berlin NO.

Festékek, kencék

Preusse & Co. A .-G ., Leipzig 181.

Kasirozóintézet Róbert Grosse K artonnagenfabrik, Leipzig 90, W eidm annstr. 2.

festékek,

Festékek, kencék, korom Farbenfabrik Fischer, Naumann & Co., Ilmenau, Thür.

Festékfecskendő-telep Berlin S 42, Alexandrinenstr. 36.

Festékgyárak Siegwerk-Industrie-Gesellsch. m. b. H ., Siegburg. K ülönlegesség: mélynyomófestékek.

Fűzőgépek Preusse & Co. A .-G . Leipzig 181.

Galvanók és stereotipiák Galvanoplastik, G. m. b. H., Berlin SW 48.

Grafikai szakirodalom­ katalógust kívánatra küld ,,Deutscher Drucker” Berlin SW 61.

Gumikendők Arnold Reinshagen, Leipzig. A lapítva 1868.

Gumizott papírok Leipziger Gummier- u. Lackieranstalt, Schroeder & Co., Lucka bei Leipzig.

Hajtogató automaták Kleim & Ungerer, Leipzig-Leu.

Hajtogató gépek Gebrüder Brehmer, Leipzig-Plagwitz.

Hajtogató gépek A . Gutberlet & Co., Maschinenfabrik, Leipzig.

Hajtogató gépek Preusse & Co. A .-G ., Leipzig 181.

Használt gépek K érjen jegyzéket készleteinkről. Hans Opitz & Co., Hannover.

Használt gépek R udolf Stenz & Co., G. m. b. H., Berlin SW , Friedrichstr. 16.

Kémigráfiai berendezések Paul Drews, Berlin SW 68. A grafikai ipar különlegességi gyára.

Kizáróanyag Bauersche Giesserei Frankfurt a. M. és Barcelona.

Litográfiái kövek Kékek és sárgák, legjobb álla­ potban. A ugust Daeschler & Co., G. m. b. H ., Solnhofen (B ayern).

Litográfiái tusokat és litográfiái krétákat, mint valamennyi szakbavágó preparátumokat gyártanak Rohrer & Klingner, Leipzig-Co. 12.

Matricalapokat, matricaport 1891 óta gyárt elsőrendű minő­ ségben. Carl Ostermann, Bremen. Bel- és külföldön legjobb eredménnyel bevezetve. Stereotípiai papírok minden használa­ tos form átumban készletben. — Kívánatra m intát küld.

Matricatisztító gép Másolókeretek pneumatikus préseléssel, offsett-, m élyés horganynyomáshoz. Kliségyártás és typoneljárás. M ásolóívlámpák és villamos ön­ m űködő vakumszivattyuk. P. Schmidt & Co. Berlin SW . 11, Schönebergstr. 26.

Másolókészülékek offset, mély- és cinknyomás ré­ szére pneumatikus rányomással. D. R. P. m egjavított kivitelben. M ásolóívlám pák és elektromos vacuumszivattyúk, automatiku­ sak. P. Schm idt & Co., Berlin SW 11, Schönebergerstr. 26.

Mélynyomás

Kliséfák Joh. W eber, Göppingen (W ürt.)

Kliségyár Johann Hartleib, Berlin S 14. Kérjen katalógust a készletben levő vignettákról.

Klisék Nem nyomda, hanem kliségyár­ tás. Elismert elsőrendű munkák. Vonalas maratások, autotípiák. Fametszetek, galvánok. Stereotípiák és m atricák. Retusok, vázlatok m indenféle nyom tatvá­ nyokhoz. Legolcsóbb árak. Hansa-Klischecs Dresden-A. 1, Postafiók 261.

Klisék C. A ngerer & Göschl, fotokémiai műint. W ien, X V I— 1.

Klisék Thedran & Kraushaar, Berlin SO 36.

Korrektúralehúzó prések Kleim & Ungerer, Leipzig-Leu.

Könyvkötődéi szükségletek m indenféle fa jtá já t ajánlják Wilh. Leo’ s N achf. Stuttgart.

Könyvkötő-fűződrót J. D. Boecker Söhne, Hohenlim burg ( W estf.)

Könyvkötődéi és kartonázs­ gépek Gebr. Brehmer,

A jánl saját bányáiból J. Friedrich Daeschler, Langenaltheim E (B ayern). Solnhofen, Mörnsheim.

Max Sadowsky, Berlin S 42.

Javító műhely

Festékek, kencék

Dr. Gustav W icke, könyv- és kőnyomdai Berlin-Tem pelhof.

Hengeranyag

Leipzig-Plagw.

Lehúzó prések Robel & Co., München S 50.

Kompi, mélynyomótelepek be­ rendezése. W illy Schwede, Ham­ burg 36, Gr. Theaterstr. 34— 35.

Mélynyomóhengerek minden alakban. Csiszoló- és sim ítógépek. Rézbevonótelepek. K. W alter, München SW, Plinganserstr. 22.

Mélynyomóhenger-csiszológépek Rakelcsiszológép D R P . C ím fejcsiszolókészülék hengerszállító­ kocsival D. R. G. M. V örösréz­ hengerek újrakészítése. Ottó W uschig, Berlin SO 36. Mariannenstr. 31— 32. T e l.: Oberbaum F 8, 31 86.

Molton, Moleskin Csak nagybani előadók részére. Backofen & Sohn, Mittweida-Sa.

Offsetátvitelek, az eredetihez hű kivitelben és a legrövidebb skála fölhasználása átnyomással. Sauer & Co., Ber­ lin SW 68, Alexandrinenstr. 26.

Offsetmásoló készülékek pneumatikus rányomással és fel­ csapható üveglappal, D. R. P „ verseny nélkül. P. Schmidt & Co., Berlin SW 11, Schönebergerstr. 26.

Offsetsajtók Faber & Schleicher A.-G., O ffenbach a. M. Offsetpréseket szállít úgy m inőségileg, mint m ennyiségileg legjobb teljesít­ ménnyel. A vezető német világ* márka.

85

öznizőgépek W ilh. Mául jr ., Dresden-D. 27.

öznize gépek Conit. Maiik, Gd»pingen-A.

Papírnagycég Berth, Siegismund, Berlin SW 68. T . Dönh. 1400— 1404. FInőm és csom agolópapírok.

Pecsétjegysajtók W ilh. Mául jr ., Dresden-D. 27.

Papírok (gumizott) Leipziger Gummier- u. Lackieranstalt, Schweder & Co., Lucka bei Leipzig.

Perforáló gépek Markische Perforierm aschinenfb., Berlin SO 36.

Perforáló gépek Maschmenbauanstalt M. Vetter & Co., Leipzig-Gohlis.

Prégelősajtók

Reprodukciós intézet

pecsétmárkák gyártásához, ere­ deti KG. Kiess & Gerlach, Ma­ schinenfabrik, Stuttgart.

Prégelt pecsétmárkák, Mindennemű aranypréselések, árujelző- és m intakártyák stb. Tömegpéldányszámú specialitá­ sok. Emil Bach & Co., Kunstanst. N ürnberg.

Presspan + Presspanit

Szakirodalom-katalógust

Eberhard Schreiber, Leipzig. Klisék, fotolitográfia.

kívánatra küld a „Deutschei Drucker” , Berlin SW 61.

Reprodukciós intézet Louis Gerstner, Leipzig 18. Kunstanstalt f. Autotypie Zinkátzung.

Száraz stereotfpiai matricák u.

Reprodukciós készülékek Paul Drews, Alté Jakobstr 4. Berlin SW 68. Optika, raszter, ívlámpak és gépek.

Reprodukciós készülékek

Merkel & Peretz, Berlin-Friedenau 64.

Y . Koula, Prága, Zitná ul. 27. L egjobb beszerzési forrás.

Raszterek

Rézléniák

az összes reprodukciós eljárá­ sokhoz. Raster - Syndikat, Frankfurt— München, G. m. b. H. Haas— Efha— Koh-i-noor. T e le p : Frankfurt a. M. Neue Mainzer Str. 77.

Bauersche Giesserei, Frankfurt a. M. és Barcelona.

Rotációsgépek csom agolópapírok részére, Fischer & Krecke, G. m. b. H., Bielefeld 18.

Porosin gyorsanszáradó matri­ cák. G yá rtjá k: Rosenthal & Co., Röthenbach a. d. Pegnitz, Bay.

Szedőgépalkatrészek, -javítások, -feldolgozások. Specia­ litása : kizáróékek. Ernst Albrecht, Berlin SW 29, Gneisenaustrasse 67.

Tangírozóbőrök Leipziger Tangier-W erke, L eipzig-Pl.

Vignetták Bauersche Giesserei, F rankfurt a. M. és Barcelona.

Vizsgálókészülékek Louis

Schopper,

Leipzig

S.

3.

MAGYAR BESZERZÉSI FORRÁSOK: FESTÉK. ÉS HENGER Berger és W irth Rt., Budapest, Márton ucca 19. T elefon : József 306 — 35 .

G É P JA V ÍT Á S Lőwy László oki. gépészmérnöU, Budapest V I, Lovag ucca 20. T elefon : Aut. 223— 67.

Gödinger Béla hengeranyaggyára és hengeröntödéje, Buda­ pest V III, Táncsics ucca 7. Te­ lefon : József 424— 23.

Róna József, Budapest V , V i­ segrádi ucca 3. T e le fo n : Aut. 254— 48.

K ön ig János oki. gépészmérnök Budapest IX , Remete u. 23. Te­ lefon : J. 453— 58.

Universal Grafikai Szaküzlet R t., Budapest V III, Rákóczi tér 2. T elefon : József 348— 12.

Lorilleux Ch. és Társa, Buda­ pest IV , Ferenc József rak­ part 27. Telefon : Aut. 868— 02, Lá 10— 86. L u tl Ede és Társa R t., Buda­ pest V II, ő rn a g y ucca 4. Tele­ fo n : József 393— 46, 334— 65. Schmidt Testvérek magyar nyomdafestékgyár, Budapest— Rákos pa lota, Pázm ány u. 41. T e le fo n : Aut. 952— 85.

Láng L. gépgyár Rt., Budapest V , V áci út 152.

G R A F IK A I SZA K Ü ZLE T

Gutenberg-ház Geel Testvérek. Budapest II, Hunyadi János út 12. T e le fo n : Aut. 529— 14. König János oki. gépészmérnök műszaki irodája, Budapest IX , Remete u. 23. T e le fo n : József 453— 58. Lőwy László oki. gépészmérnök, Budapest V I, Lovag ucca 20. T e le fo n : Aut. 223— 67. Tanzer Miksa, Budapest V III, Déry ucca 8. Tel.*: J. 406— 31.

TÖMÖNTŐ Braun Testvérek, Budapest V I, Izabella u. 70. T e le fo n : Lipót 999— 74.

LE V É LB O R ÍTÉ K

Freund-Barát, Budapest, Csáky u. 13. T elefon : Aut. 282— 35. Goldstein A . utóda: O ffenberger Miksa, Budapest V II, Kazinczy ucca 32. T e le fo n : J. 423— 95.

Itigler József Ede Rt., Buda­ pest V I, Rózsa u. 55. T e le fo n : Aut. 250— 55. Verigrand Levél borítékgyárosok Beszerzési és Eladási Szövet­ kezete Budapest V , Géza ucca 1. T elefon : Aut. 217-50 és 217-59.

P A P ÍR Goldzieher Géza Rt., Budapest V , Akadémia u. 7. T e le fo n : Aut. 247— 81, 232— 98. Grosz és V idor, Budapest V II, Kertész u. 20. T elefon : József 423— 38, J. 443— 10. Sas és Bauer Papírkereskedelmi R t., Budapest, Személynök u. 21— 23. T elefon : Aut. 225— 20, 260— 99.

MŰN YO M ÓPAPÍ R ÉS K AR TO N H erz és Bálint, Budapest VII, Rózsa u. 27. T elefon : Jóasef 396— 39.

SZEDŐG ÉPEK Linotype szedőgép. Gutenbergház, Geel Testvérek, Budapest II, Hunyadi János út 12, Wien V II, Lerchenfelderstr. 37.

LUTZ EDE ES TÁRSA L A K K - ÉS F E S T É K G Y Á R RT BUDAPEST VII, Ő R N A G Y U. 4

ELSŐRANGÚ M IN Ő SÉ G Ű KÖNYV- ÉS KÖNYOMDAI

FESTÉKEK 86