9. ADATBÁZISOK ÉS ONLINE KATALÓGUSOK
Összeállította: Dr. Pálvölgyi Mihály 200607.tanév I. félév
TARTALOM 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI EL ZMÉNYEI 9.2. AZ ADATBÁZISOK FOGALMA, TÍPUSAI 9.3. FELTÁRÁSI STRATÉGIA, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK 9.4. A KERESÉS JELLEMZ I 9.5. ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS 9.6 KÖNYVTÁRI ADATBÁZISOK, ONLINE KATALÓGUSOK 9.7. FELTÁRÁS ÉS KERESÉS OPAC-BAN 9.8. KERESÉS AZ OPAC-OKBAN 9.9. A FEJLESZTÉS TERÜLETEI
9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI EL ZMÉNYEI
A ma él adatbázisok alapvet en két jellegzetes vonulatból fejl dtek ki: -(1) az egyes szakterületek primér irodalmát feldolgozó bibliográfiai-referáló adatbázisokból, illetve –(2) a könyvtári adatbázisokból. -A bibliográfiai-referáló adatbázisok, legalábbis nagyrészük, kezdett l kereskedelmi vállalkozásként indult az 1960-as években. A nyomtatott referáló folyóiratok kezdeményezéseit vitték tovább a számítógépes lehet ségekkel. (pl. Chemical Abstracts – röviden CAS, az ERIC, a Maths Review, stb.)
9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI EL ZMÉNYEI folyt. Az 1960-as években a referáló lapok többségét már számítógéppel állították el , és ezen az alapon már csak egy lépés volt, hogy egy-egy referátum adataiból + a hozzá kapcsolódó információkeresést segít keres nyelvi eszközökb l kialakuljanak a rekordok; a referáló lapok számítógépes változataiból az adatbázisok. Els ként az American Chemical Society referálólapja, a Chemical Abstracts (1961-t l) és a National Library of Medicine (Bethesda, Wa.) Index medicusa (1963tól) élnek az új technikai lehet séggel.
9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI EL ZMÉNYEI folyt. A technikai fejl dés vonulatai Offline mágnesszalagos adatbázisszolgáltatás 196070-es évek Online adatbázisszolgáltatás – dedikált hálózatokon 1980-as évek Online adatbázisszolgáltatás – interneten 1990-es évekt l Jellemz k: a professzionális közvetít k, az el állítás, hozzáférés, használat, keresés szempontjából
9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI EL ZMÉNYEI folyt. - online és internet Az 1970-es években megindult az adatbázisok online hálózati használata, elkezdte m ködését a TYMNET. Kialakultak az online szolgáltatóközpontok (szolgáltatók), A Dialog, DataStar, STN stb. jól szervezett, zárt rendszer keresést, s komplett szolgáltatási rendszert kínáltak. Az 1990-es években az adatbázisok megjelentek az Interneten, terjedt az önkiszolgálás azáltal, hogy emberek tömegei saját terminálról, PC-r l folytathattak kereséseket. A keresés technikái, módszerei kibülnek, s egyszer södnek
9.2. AZ ADATBÁZISOK FOGALMA, TÍPUSAI 9.2.1. Az adatbázis fogalma 9.2.2. Használók és szolgáltatók 9.2.3. Az adatbázisok típusai 9.2.4. A feltárt dokumentumbázis jellemz i
9.2.1. Az adatbázis fogalma
Az adatbázis: a számítógépi adatfeldolgozó rendszer m ködéséhez szükséges, egymással kapcsolatban lev adatok, adatállományok szervezett halmaza. Segítségével összetett szerkezet adatmodellt valósíthatunk meg.
9.2.2. Használók és szolgáltatók - a használók Az adatbázisok használói köre, igényeik Az adatbázisok els sorban a munkához, alkotó tevékenységhez kapcsolódó sokrét igényeket elégíti ki. /tudósok, oktatási szakemberek, gazdasági, igazgatási elméleti és gyakorlati szakemberek/.
9.2.2. Használók és szolgáltatók -folyt. – a szolgáltatók Adatbáziskészít k, -szolgáltatók, a termékek, szolgáltatások funkciója, irányultsága Tekintettel az adatbázisok sokféleségére, a legkülönfélébb szervezetek készítenek és szolgáltatnak adatbázisokat. A meghatározó f szerepl k azonban a nagy nemzetközi adatbázisok készít i és szolgáltatói. A sokrét igénynek megfelel en a szolgáltatások mind a földrajzi hatókört illet en differenciáltak /vannak a helyi, regionális és nemzeti szint adatbázisok/ /lásd http://www.adatbázis.hu /,
9.2.3. Az adatbázisok típusai a feldolgozás mélységi szintjei szerint a bibliográfiai leírástól kezdve a releváns válaszokat tartalmazó szöveg biztosításáig sokféle altípus van. Alapvet en az alábbi 2 típusba sorolhatók: Referensz adatbázisok Forrás-adatbázisok
9.2.3. Az adatbázisok típusai a feldolgozás mélységi szintjei szerint
REFERENSZ ADATBÁZISOK bibliográfiai-indexel adatbázisok, referáló-indexel adatbázisok Forrás-tájékoztató adatbázisok Cím- és céginformációs adatbázisok (név- és címtárak, cégkatalógusok), telefonkönyvek, termékinformációs adatbázisok F jellemz ik: hogy eltér mélységben ugyan, de csak hivatkoznak a forrásokra
9.2.3. Az adatbázisok típusai a feldolgozás mélységi szintjei szerint FORRÁS-ADATBÁZISOK forrástípusú adatbázisok numerikus, statisztikai, demográfiai stb. ab-sok, szöveges-numerikus ab-sok, pl. CompAlmanach Kft. Ki mit gyárt? vállalati katalógusa, teljes szöveg adatbázisok digitalizált enciklopédiák, online adattárak
F jellemz ik, hogy tartalmazzák az eredeti szövegeket /ami lehet írott, képi, videó stb./, kiegészítve azokat keres nyelvi eszközökkel, s választ adnak a kérdésre.
9.2.4. A feltárt dokumentumbázis jellemz i Adatbáziskészít k, -szolgáltatók, a termékek, szolgáltatások funkciója, irányultsága Tekintettel az adatbázisok sokféleségére, a legkülönfélébb szervezetek készítenek és szolgáltatnak adatbázisokat. A meghatározó f szerepl k azonban a nagy nemzetközi adatbázisok készít i és szolgáltatói. A sokrét igénynek megfelel en a szolgáltatások mind a földrajzi hatókört illet en differenciáltak /vannak a helyi, regionális és nemzeti szint adatbázisok/ /lásd http://www.adatbázis.hu /,
9.3. FELTÁRÁSI STRATÉGIA, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK 9.3.1. A feltárás stratégiája 9.3.2. A feltárás intellektuális eszközei 9.3.3. A feltárás technikai eszközei
9.3.1. A feltárás stratégiája Napjainkban a f hangsúly az adatbázisok többségében - az Interneten keresztül elérhet , jól szervezett feltárás, és keresés és dokumentumszolgáltatás és az ezekhez kapcsolódó plusz szolgáltatások nyújtása.. - A feltárási stratégia fontos elemei: sokféle IKNY-vel segített, sokszempontú, a rugalmas, kombinált keresés biztosítása, kereséstechnikai eszközök révén mind a teljesség, mind a pontosság igény szerinti választhatósága.
9.3.2. A feltárás intellektuális eszközei Keres nyelvek Általában többféle keres nyelv használatát teszik lehet vé - szabadszavas /szövegszavas, kulcsszavas/, kötöttszavas /tárgyszó, deszkriptor, osztályozási jelzet szerinti/ keresést. Terjed az online tezaurusz használata is. Ezek használatának lehet ségét a különféle indextípusok, valamint a böngészés jelent sen növelik. Keresési eszközök B ségesek / Boole-operátorok, helyzeti operátorok, csonkolás, felhasználói preferencia szerint keresés, mez k szerinti keresés és sz kítés, böngészés lehet sége/.
9.3.2. A feltárás intellektuális eszközei folyt. 9.3.1. A feltárás stratégiája 9.3.2. A feltárás intellektuális eszközei 9.3.3. A feltárás technikai eszközei
9.3.3. A feltárás technikai eszközei F fejl dési szakaszai: - offline mágnesszalagos SDI-szolgáltatás, - online hálózati szolgáltatás, -CD-ROM-ok hálózati vagy offline szolgáltatása, - internetes, webes szolgáltatás Az utóbbira jellemz k az integrált szolgáltatások, melyekben az intellektuális eszközök, és az automatizált eljárások új szintézise valósul meg. A használói kényelmet szolgálják a dinamikus (navigálható hipercsatolásokat alkalmazó)webes tezauruszok
9.3.3. A feltárás-tárolás-használat technikai eszközei - adatbáziskezel k Az adatmodell megvalósítását, az adatbáziselemek és kapcsolatok adatbázisba szervezését szolgáljkák. Biztosítják alkalmazói szinten az adatbevitellel, karbantartással, kereséssel, kivitellel stb. kapcsolatos m veleteket. Fontos jellemz ik : az adatok szervezettsége, az összetett szerkezet adatmodell megvalósítása, az adatfrissítés, az adatbiztonság el segítése, az adatredundancia minimalizálása, az integráció elvének érvényesítése. Pl. ISIS, MICROISIS, ORACLE, TINLIB
9.4. A KERESÉS JELLEMZ I 9.4.1. Az adatbázisokban való keresés fejl dési modelljei 9.4.2. Az adatbázisok jellemz i a keresés szempontjából
9.4.1. Az adatbázisokban való keresés fázisai, fejl dési modelljei A keresés többtényez s folyamat, három f fázisa: (1) el készítés, (2) végrehajtás (3) értékelés, módosítás. Az el készítés =a felhasználói kérdés tisztázása + a keresési stratégia/ megtervezése. A végrehajtás önmagában is több lépcs s folyamat, mely az online hálózatok és internet korában rugalmasabb, interaktívabb és hatékonyabb lett, egyaránt lehet séget nyújt kurrens és retrospektív keresésre, a mágnesszalagos tárak keresésében domináns professzionális közvetít i szerep mellett n a közvetlen felhasználói keresés az önkiszolgálás szerepe.
9.4.1. Az adatbázisokban való keresés fejl dési modelljei mágnesszalagos adattárakban való keresés – 1960-70-es évek -online hálózati keresés – 1970-80-as évek - önkiszolgálás 1990-es évekt l
9.4.1. Az adatbázisokban való keresés fejl dési modelljei folyt. (1) mágnesszalagos adattárakban való keresés – 1960-70-es évek a keresés offline, közvetett módon történik, az el készítés során kialakitott keres profil alapján, a gép számára érthet , kezelhet formában átalakított keres kérdést jelenti. Az el készít , végrehajtási, értékelési fázis mereven elválik.
9.4.1. Az adatbázisokban való keresés fejl dési modelljei folyt. (2) online hálózati keresés – 1970-80-as évek A professzionális keres által végrehajtott terminálülésen részt vehet a felhasználó is, a keresés rugalmasabb, interaktivabb, a végrehajtási és értékelési, módosítási fázis integrálódhat.
9.4.1. Az adatbázisokban való keresés fejl dési modelljei folyt. (3) - önkiszolgálás - 1980-as évek végét l A helyi hálózatba, majd kés bb távhálózatokba, internetre kapcsolt személyi számítógépek és terminálok révén a felhasználók önkiszolgáló módon, tömegesen férhetnek hozzá a központi gépen kezelt helyi adatbázishoz, majd a hazai és nemzetközi adatbázisokhoz. A pkrofesszionális keres domináns szerepe megsz nik, de továbbra is fontos, tanácsadó és speciális szerepet játszhat.
9.4.2. Az adatbázisok jellemz i a keresés szempontjából Aktualizálás, frissesség Keresési módszerek, eszközök Az adatbázisok keres felületén a keresés két fokozata /alapkeresés, haladó vagy összetett keresés/ mellett böngészésre is lehet ség nyílik, s t az adatbázisok nagy részében tezauruszüzemmódra is. Kereséstechnikai eszközök (ld. külön oldalon is) Keresési segédeszközök (ld. külön oldalon is)
F
9.4.2. folyt. Kereséstechnikai eszközök –folyt.
fogalmi csoportok kialakítása segédletekkel /tezauruszok, tárgyszójegyzékek, oszt. táblázatok/ ezek egymáshoz kapcsolása Boole-operátorokkal a teljesség növelésére az OR, a pontosság növelésé AND és NOT operátorokkal a helyzeti operátorok használata - keres szavak egymáshoz viszonyított el fordulásának meghatározására, a pontosság növelésére a csonkolás alkalmazása /szóvégi egy/több karakter, szóközbeni, szóeleji/ teljesség növelésére a korlátozás alkalmazása (pl. hely, id , dokumentumforma stb.) a pontosság növelésére
9.4.2. folyt Keresési segédeszközök A keres rendszer dokumentumai, pl. parancsnyelv kézikönyve, adatbázisok dokumentumai, az adatbázis információkeres nyelvének dokumentumai online (is) elérhet k. Bárki, bármikor használhatja azokat önálló kereséshez pl. a különböz adatbázisokat ismertet Dialog Bluesheets jó min ségben, jól strukturáltan, „jól tálaltan” érhet el az interneten. Forrás: http://support.dialog.com/searchaids /essentials.shtml
9.5. ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS 9.5.1. Az értékelés kérdései 9.5.2. A fejlesztési kérdései /az internetes megjelenéssel kapcsolatban/ 9.5.3. A mély weben megvalósuló fejlesztések
9.5.1. Az értékelés kérdései alapfogalmak Releváns találat: A keres kérdésekre adott választ tartalmazó találat. A releváns találatok esetében két f mutatót használunk: - a teljesség mutatója, - illetve a pontosság mutatója.
9.5.1. az értékelés kérdései – a teljesség mutatója a teljesség mutatója: a minél több releváns találat kihozatalát jellemzi T = a megtalált releváns dokumentumok száma / az adatbázisban lév összes releváns dokumentum %-a. A visszakeres rendszer hatékonyságát mutatja. Az adatbázisok esetében az OR Boole-operátor, a csonkolás fontos eszközei a teljesség biztosításának
9.5.1. Az értékelés kérdései (folyt.)- a pontosság mutatója A pontosság mutatója: a megtalált releváns találatoknak az összes találathoz viszonyított arányát jellemzi. P = releváns találatok száma / az összes találat % Nagyobb pontosságot biztosító eszközök: AND Boole-operátor, a különféle indexek generálásának termékei, korlátozási módszerek, valamint az IKNY-k célirányos használata.
9.5.1. Az értékelés kérdései (folyt) a teljesség és a pontosság viszonya A teljesség és pontosság (T és P) egymás reciprokai, ezért csak egymás rovására növelhet k. A keresési stratégia kialakításakor, illetve az interaktív keresés közben a felhasználónak döntenie kell, hogy nagyobb teljességre vagy pontosságra törekszik-e, ugyanis ezeknek megfelel eszközöket kell alkalmaznia. (lásd fentebb) Ugyanakkor az adatbázisok fejlesztése során gondolnak arra, hogy mind nagyobb teljességet, mind pedig nagyobb pontosságot szolgáló eszközök is rendelkezésre álljanak. (ld. fentebb)
9.5. ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS
9.5.1. Az értékelés kérdései 9.5.2. A fejlesztési kérdései /az internetes megjelenéssel kapcsolatban/ 9.5.3. A mély weben megvalósuló fejlesztések
9.5.2. A fejlesztési kérdései /az internetes megjelenéssel kapcsolatban/ Az Internet megjelenésével megn tt az igény - jó min ség , - vizuálisan is vonzó, - minél többfajta szolgáltatást nyújtó, - ingyenes vagy olcsó, - egyénre szabottan szolgáltatató adatbázisok iránt. Mindez nagy kihívást jelentett a hagyományos, kereskedelmi online adatbázisok számára. Az adatbázisoknak alkalmazkodni kell az internethez /Jacsó, 2001/.
9.5.3. A mély weben hozzáférhet adatbázisok A „mély weben” hozzáférhet adatbázisok feltárásában, keresésében új automatizált technológiák érvényesülnek. PL. a BrightPlanet kutatói által kifejlesztett LexiBot™ technológia automatikusan képes -felismerni a "mélyen fekv " webhelyeket, majd lekérni, moderálni és osztályozni a releváns webhelyek tartalmát.
9.6./9.9. KÖNYVTÁRI ADATBÁZISOK, AZ ONLINE KATALÓGUSOK
Ezt a tételrészt kérem önállóan feltárni, a jegyzet, a szemináriumok, egyéni munkák alapján! • A logikai sorrend az alábbi legyen: • Történet, alapfogalmak • Feltárás bázisa, stratégiái, módszerei • Keresés az OPAC-okban • A fejlesztés területei
KÉRDÉSEK megválaszolása
Tanulmányozza a jegyzetben a feltett 21 kérdést, és legyen képes azok megválaszolására
Jó felkészülést kíván
A tárgy oktatója Email-cím:
[email protected]
