SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (
[email protected], www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06.
A jelenlegi helyzet értékelése: emlős ragadozó Közösségi jelentőségű, nem jelölő faj
Ökológiai Egyéb jelentős faj szempontból jelentős Jelenlét a területen egyéb fajok*
Jelenlét bizonyítás
Róka Borz Nyuszt
gyakori gyakori gyakori
a, d, f a, d a, (f)
Farkas
megjelenése várható
a, b, c
Hiúz
megjelenése alkalmi, de várható tartósabb jelenlét is
a, b, c, (f)
gyakori gyakori ritka
a, (f) a, d, f a, b, e
megjelenése várható
b
Vadmacska Nyest Vidra Medve
Magyarázat: * – EU-s direktívákban nem szereplő új kategória; a=kérdőív; b=egyéni észlelési adat; c=irodalmi adat ; d= teríték; e=nyomjel felmérés; f=szőrcsapdázás; ()=a módszer az adott fajra bizonytalan).
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, ragadozók • Zavartalanság – A vadmacska, nyuszt és a vadászható nyest esetében a zavartalan és összefüggő erdőségek kedvező hatása lehet lényeges. E fajok számára az öreg odvas holtfák jelenléte és kiemelendő. – A hiúz, szürke farkas és a barnamedve megjelenésére is számítani lehet. Kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozások: szálalás vagy csoportos szálalás, cserjeszint kímélete. Megfelelő nagyvadállomány (préda) fenntartása. – A vidra napjainkra a számára potenciálisan kedvező természetes (tavak, patakok) és természetszerű élőhelyek (víztározók, halastavak) közönséges ragadozójává vált, így ezen élőhelyek zavartalanságának biztosítása a faj további terjeszkedését segítheti elő. Telelő és elterelő tavak létesítése.
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, ragadozók • Több szintű monitoring • Az illegális elejtések megakadályozása és felderítése a vadgazdálkodók, erdőgazdálkodók, természetvédők hatékony együttműködésével (pl. rendszeres operatív találkozók megszervezése a gazdálkodási tevékenységek összehangolása érdekében). • Fel kell készülni a védelem alatt álló, de az emberre illetve vagyontárgyaira is közvetlen veszélyt jelentő nagyragadozó fajokkal történő bánásmódra, egyes védekezési viselkedéselemek elsajátítására (pl. nagytestű őrkutyák használata, hatékony védelmet nyújtó karám építése, stb.).
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, ragadozók • Fokozottan védett és védett ragadozó emlős fajok megjelenésekor a nagyvadfajok hasznosításának mértékét a nagyragadozók számára aktuálisan rendelkezésre álló táplálékbázis függvényében kell módosítani, és a terület használatából (vadászat, erdőgazdálkodás, turizmus) eredő zavaró hatásokat csökkenteni kell. • A területeken előforduló vadmacska érdekében intenzív házi macska gyérítés bevezetése szükséges, amellyel a fajok közti hibridizáció esélye csökkenthető.
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, ragadozók • Intenzív kóbor kutya gyérítés szükséges a védett, fokozottan védett és vadászható fajok érdekében. • A közönséges és gyakori ragadozófajok esetén, mint amilyen a vörös róka (Vulpes vulpes), eurázsiai borz (Meles meles) és a nyest, elsősorban vadgazdálkodási kezelésük a kiemelendő. E fajok csapdázásnak és intenzív vadászatnak egyes területeken (pl. földön fészkelő madárfajok ismert fészkelései helyein) kedvező természetvédelmi hatása lehet.
A jelenlegi helyzet értékelése: vadgazdálkodás, vadhatás • A nagyvadállomány a létszámcsökkentési kampányok és erőfeszítések ellenére növekszik. • A létszám szabályozása magában várhatóan nem oldja meg a konfliktusokat. • A létszám nem jól meghatározható. • Az ökológiai és gazdasági problémák összekeverése.
A jelenlegi helyzet értékelése: vadgazdálkodás, vadhatás
• A rendszerszemlélet hiánya. • Az erdő természetessége szempontjából az nagyvad negatív és pozitív hatású lehet. Segíti-e a kívánt célállapot elérését? • A vad szabályozó és hatása indikátor. • A hatás és annak mértéke alapján kell a gazdálkodást tervezni.
A vizsgálatok … Növényi táplálékkínálat és rágottság
Csülkös vadfajok jelei Törzskínálat, és a vad okozta törzssérülések
Csemetesűrűség és rágottság
ÖSSZESEN • 7 terület • 2100 mintavételi pont
• Minimum 9 vizsgált változó • Több, mint 18.000 gyűjtött adat • 154 km-nyi bejárt útvonalról
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás
A kívánt célállapot minél pontosabb meghatározása
A vadhatás rendszeres felmérése
Minimalizálni kell a nagyvad élőhelyének állapotát rontó beavatkozások és létesítmények számát és valamennyi erdőés vadgazdálkodási tevékenységet, ami a negatív vadhatások és/vagy gazdasági értelmű vadkárok bekövetkezését generálhatja. Ezek a beavatkozások elsősorban erdészeti jellegű tevékenységekből (cserje/bozótirtás, homogén állományok kialakítása, fahasználatok, elkerítések) erednek.
Kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozások: szálalás vagy csoportos szálalás, cserjeszint kímélete.
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás • Bükkös: – lékesedési folyamatok elősegítése – több holtfa bennhagyása – betelepülő natív lágyszárú és cserjefajok kímélete – a faj- és a hajtáskínálat növelése
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás • Gyertyános-tölgyesek: – a gyertyánosodás esetén a gyertyán rágása (<30%) és hántása (<15-20%) jobban tolerálható – juhar, kőris és cserjefajok megjelenésének támogatása – több holtfa bennhagyása
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás • Cseres-kocsánytalan tölgyesek – cseresedés , kőrisesedés akadályozása: a vadhatás jobban tolerálható (kőris: rágás <30%, hántás: <20%) – az akác visszaszorítása (100%)
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás
Minden vadetetésnek csak a vadászat megkönnyítése ill. a károsított területektől való elterelés lehet a célja. Az állomány növelését célzó etetés kerülendő.
A nem kívánt gyomszennyezés elkerülése érdekében ellenőrizni kell a kivitt takarmány minőségét.
Az erdők felújítása vagy a ritka élőhelytípusok megőrzése érdekében létrehozni kívánt kerítések csak a legszükségesebb esetben létesíthetők Ilyenkor figyelemmel kell lenni a nagyvad élőhelyvesztése következtében fellépő megváltozott területhasználati szokásokra, és a vad más érzékeny területekre való szorításának elkerülésére. A kerítést a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás • A nagyvad túrását és taposását a sziklatörmelék-erdők (EKE 02.2; 02.2v), peripannon cserjések (EKE 15.1; 15.1v), erdősztyeppek (EKE 17.1; 17.1v), természetes száraz gyepek (EKE 19.1; 19.1v) területén kiemelt figyelemmel kell kezelni. A természetes dinamikai, illetve regenerációs folyamatok érvényesüléséhez a taposással, túrással bolygatott területfelszín, a legérzékenyebb élőhelyi foltokban szezonálisan ne legyen több 10%-nál, és az egybefüggően bolygatott területek mérete ne haladja meg a 10 m2-t.
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás • A nagyvadfajok hasznosítását más gazdálkodási tevékenységek szempontjaival összhangban kell meghatározni (gímszarvas, őz, vaddisznó és muflon). • A vadfajokat valós hatásuk alapján különbözőképpen kell kezelni. • Az erdő dinamikáját figyelembe kell venni a hosszú távú tervezésnél. • A vadállomány apasztását, riasztását a negatív vadhatású területekre kell összpontosítani.
A tervezési területekre vonatkozó általános érvényű vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás • Valamennyi nagyvadfaj esetében a nőivar és a szaporulat hatékony szabályozásának lehetőségeit célszerű keresni. • Az ivararányt a szaporodási időszakban rendszeres és kiterjedt terepi megfigyelésekkel (pl. a vadászatok alkalmával) fel kell mérni. Közelíteni kell az 1:1-es ivararányhoz. • A nagyvadfajok felnevelt szaporulatát, szintén a téli vadászatok alkalmával fel kell jegyezni. A hasznosítás tervezésekor a felnevelt szaporulat változását kell figyelembe venni. A hasznosításnál a fiatal korosztályok létszámapasztására kell helyezni a hangsúlyt. Jobb felnevelési években ezt az arányt növelni kell.