1 Informatika alkalmazási területei: 1. 2. 3. 4. 5.
Bio-informatika Térinformatika (Geo-informatika) Mérnökinformatika Orvos-informatika Kormányzati, jogi közigazgatási informatika (e-kormányzat)
2 Gazdaságinformatika definíciói Újabb, modern definíció A gazdaságinformatika tárgya a gazdaságban és az igazgatásban, valamint egyre inkább a háztartásokban alkalmazott információs és kommunikációs rendszerek. Ezeket a rendszereket összefoglalóan információrendszereknek nevezzük. Az információrendszerek olyan társadalmi-technológiai (szociotechnológiai) rendszerek, melyekben a feladatokat a humán erőforrások közösen, kooperatív módon oldják meg. 3 alkalmazási rendszerek Az információrendszerektől megkülönböztetve léteznek üzemi, vállalati, működési alkalmazási rendszerek. Az alkalmazási rendszerek az információs rendszerek automatizált részrendszerei. Szélesebb értelemben véve hardvert, rendszerszoftvert, kommunikációs berendezéseket és az alkalmazási rendszer szoftvereit is beleértik. Szűkebb értelemben alkalmazási rendszer szoftverét jelölik ezzel a fogalommal. 4 Gazdaságinformatika az Informatika szemszögéből Az informatika egyik olyan alkalmazási ága, amelyben informatikai fogalmakat, módszereket, eszközöket használnak fel. Az informatikai rendszerek tervezése, megvalósítása és bevezetése különböző alkalmazási területekre (pl. Internet, Vállalat irányítási rendszerek (ERP, Enterprise Resource Planning) beágyazott rendszerek, pl. gépkocsikban, autonóm robotok, repülőgép helyfoglalási rendszerek, stb.) 5 Informatikai rendszer Olyan rendszer, amely hardver és szoftver elemekből áll, feladata információfeldolgozás és átvitel, pl. számítások elvégzése, információtovábbítás, ellenőrzési funkciók ellátása, irányítás, tervezés, koordináció és vezérélés. 6 Modell • • • •
A modell a valóság egy szeletének a leképezése. Általában az informatikában, de különösen a gazdaságinformatikában jelentős szerepe van. Amikor egy vállalati, üzemi alkalmazást, mint információrendszert kell megvalósítani, akkor nagyon pontosan meg kell érteni az adott alkalmazási problémát és formálisan le kell írni. => Modell Az informatika és az operációkutatás tudományának mai állása szerint a bonyolult összefüggések egy megfelelő modellben megfogalmazhatók és számítógéppel végrehajthatók, azaz szimulálhatók.
7 Információ elrejtés Az informatikában régóta alkalmaznak több szintű modelleket, amelyek lehetővé teszik a bonyolult problémák egyszerűbb megfogalmazását, és egy-egy rétegbe foglalását és ezen keresztül megoldhatóságát az egész komplex feladatnak. Egy réteg kifelé jól körülhatárolt szolgáltatást nyújt, miközben a belső felépítésének részleteibe nem enged betekintést => Információ elrejtés (elfedés) 8 Tipikus 3-rétegű architektúra modell (? SSADM 3-séma modell, DBMS szabvány ?) 1. Adatréteg (Datalayer) Ebben a rétegben találhatók –„rejtik el”- az adatbázisok illetve a régebben kifejlesztett célalkalmazások az adataikat, amelyeket egy egységes kapcsolófelületen lehet elérni (interface).
2. Üzleti (alkalmazás) logika rétege (Business Logic Layer) Ebbe a rétegbe építik be, -„drótozzák be”- pl. egy web áruház megrendelési folyamatát. Lehetőség szerint ez a réteg semmilyen alkalmazáshoz kapcsolódó adatot nem tartalmaz, hanem az adatokat kizárólag az adatrétegből nyeri. 3. Megjelenítési réteg (Presentation Layer) A végfelhasználó számára az alkalmazásokhoz való hozzáférés lehetőségét nyújtja, az adatok bevitele és kinyerése céljából. A vastag kliens megoldás esetén egyedi szoftverekre van szükség, míg a vékony kliens alkalmazás esetén egy egyszerű böngésző elegendő a teljes alkalmazás szolgáltatásainak elérésére. 9 Integráltság fogalma Az integrál rendszer alatt egy olyan újonnan létrehozott rendszert értünk, amely logikusan összetartozó elemeket, részrendszereket kapcsol össze vagy egyesít. 10 rendszerintegrálás A rendszerintegrálás, mint az informatika és gazdaságinformatika kulcsfogalma tehát arra vonatkozik, hogy a vállalaton belül használt összes olyan alkalmazási rendszert, - amelyet az egyes különböző vállalati területekre történő specializálódás és ezeken belül a munkafeladatok elosztása jellemez – egy egységes átfogó, újonnan létrehozott nézetbe rendez. 11 integráció Az integráció alatt azokat az erőfeszítéseket értjük, amelyek az elkülönülő folyamatokat és struktúrákat összekapcsolják, illetve e tevékenység révén létrejövő eredményt. 12 Integráció típusai • Megkülönböztetünk: 1. Adatintegrációt 2. Funkcionális integrációt 3. Alkalmazásintegrációt 13 UML diagrammok vállalati integrált rendszerek modellezésére •Unified Modeling Language (Booch, Jacobson, and Rumbaugh) Diagramok UML-ben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Osztálydiagram Objektumdiagram Tevékenység diagram Használati esetek diagram Állapot diagram Aktivitás diagram Együttműködési diagram Komponens diagram Telepítési diagram Szekvencia diagram
10
Strukturált rendszerszervezési modellezésére •Diagramok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Egyed kapcsolat diagram Adatfolyam diagram Eseményhatás diagram Entitás élettörténet diagram Funkció leírás diagram Szervezeti tevékenység diagram Munkafolyamat leíró diagram
és
tervezési
módszerek
vállalati
integrált
rendszerek
8. Folyamatábra 11 R/3 moduljai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
AA Eszköznyilvántartás CO Kontrolling CS Vevőszolgálat, Ügyfélszolgálat FI Számvitel, könyvelés HR Humán erőforrás gazdálkodás MM Anyaggazdálkodás PM Karbantartás PP Termeléstervezés és irányítás PS Projekt rendszer QM Minőségbiztosítás SD Értékesítés WM Raktárgazdálkodás
12 Humánerőforrás gazdálkodás – üzemgazdasági feladatok 12.1Személyügyi adminisztráció 1. Személyügyi adminisztráció 2. Az emberi erőforrások megszerzése, személyügyi feladatok intézése 3. A személyzeti munka folytatása, pl. munkatársak felvétele, munkaidő elszámolás, bér és illetmény számfejtés 4. Karrier tervezés 5. A vállalat személyzeti politikájának megfogalmazása 6. A stratégiai-taktikai folyamatok végrehajtása, pl. a jelenlegi szervezeti felépítés leképezése, a személyi karriere tervek készítése (Átalakítás, növekedés, zsugorodás), személyi képességek fejlesztése 12.2Humánerőforrás gazdálkodás tárgya és célja •A humánerőforrás gazdálkodás tárgya a a vállalati munkamegosztásban a munkatársak szakmai helyének megtalálására vonatkozó, a szakmai feltételek, alternatívák kialakításával kapcsolatos módszerek megfogalmazása, a számos vállalati cél megvalósítása érdekében. Átfogja a munkatársak toborzásától, 1. 2. 3. 4. 5. 6.
felvételétől ki és továbbképzésétől alkalmazásától és elbocsátásától motiválásától és irányításától javadalmazásától vállalati vagyonrészesedési megoldásokig.
12.3A humán erőforrás gazdálkodás elhelyezkedése az ERP szerkezetében
12.4Komponensek 1. Komponensek a. Személyügyi adminisztráció (HR-PA- Personal administration) i. Igazgatási és elszámolási központú ii. Erős kapcsolat a pénzügyekhez és számvitelhez iii. Foglalkoztatottak személyi törzsadatai iv. Foglalkoztatottak felvétele, toborzása v. Munkaidő elszámolás vi. Bérszámfejtés vii. Teljesítménybérezés viii. Utazási költségek 2. Karriertervezés és személyi képességek fejlesztése a. Stratégiai központú és koncepcionális b. A vállalati személyzeti politika átalakításának segítése c. Szervezési feladatok - szervezet d. Szakképzetségekkel történő foglalkozás e. Karriertervezés, utánpótlás f. Rendezvényszervezés g. Az tervkészítés a munkatársak munkakörökben történő alkalmazására h. Személyi költségek tervezés (bér stb.) 3. A humánerőforrás gazdálkodás vállalati (szervezeti) folyamatainak támogatása az adminisztrációtól kezdve a tervkészítésig 12.5Foglalkoztatottak csoportosítása –Az foglalkoztatottak és a vállalat viszonyának meghatározása, milyen mértékben állnak a vállalat rendelkezésére 1. aktív 2. nyugdíjas 3. korengedményes nyugdíjas 12.6Foglalkoztatottak státusza 1. Az foglalkoztatottak csoportjait finomabban részekre bonthatják: a. munkás b. fizikai dolgozó c. alkalmazott d. bértarifán kívül álló alkalmazott e. szellemi dolgozó 2. Bérszámfejtési és munka-időelszámolási szempontból fontos szempontok szerinti felosztás: a. órabéres b. havi illetményes 12.7Személyi törzsadatok. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Személyes adatok Szervezeti egységekhez rendelés Bérszámfejtési állapot Szabadság Címek (pl. utca, házszám, lakhely) Ledolgozandó munkaidő órák Alapilletmény Bankszámla adatok
13 Logisztika definíciója Felöleli az értékteremtési lánc egészét átfogó minden információ és anyagáramlással kapcsolatos tervkészítési, irányítási és végrehajtási tevékenységeit.
13.1A logisztika alapfeladata A szükséges objektumokat a megkívánt mennyiségben a megfelelő összetételben a kellő időben az igényelt helyen az előírt minőségben ésszerű költségek mellett bocsássa rendelkezésre 13.2Beszerzés logisztika folyamat lánc A logisztika részterületei Üzleti (szervezeti) funkciók: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Anyaggazdálkodás Termeléstervezés és irányítás Értékesítés Szolgáltatás menedzsment (igazgatás) Minőségirányítás Létesítménygazdálkodás és állag megőrzés Logisztikai kontrolling Központi funkciók Projektirányítás, vezetés
13.3Anyaggazdálkodás (MM, Material Management) Feladatok: 1. 2. 3. 4.
szükséglet-meghatározás megrendelendő mennyiség (külső, belső), szállítási határidő megállapítása biztonságos készletszintek megállapítása beérkezés ellenőrzés
13.4Szükséglet típusok 1. 2. 3.
elsődleges - rövid távú termelési program másodlagos - nyersanyag, egyedi és egyéb alkatrészek harmadlagos - Üzemi és egyéb segédanyagok
1. 2.
bruttó szükséglet -a beszerzendő szükséglet igény (az összes szükséglet) nettó szükséglet -beszerzendő szükséglet igény levonva arendelkezésre álló készletállományt
13.5A szükséglet meghatározási módszerek 1. Felhasználás alapú (sztochasztikus, statisztikai) – korábbi felhasználási értékek alapján; tömegtermékek gyártásánál 2. Terv vagy szükséglet alapú– a szükségletek az értékesítésből illetve a termeléstervezésből ismertek. 13.6Célok: 1. 2. 3. 4.
Készletkezelés A lehetséges legpontosabb anyag rendelkezésre állás biztosítás Pontos beszerzendő anyag mennyiség és szállítási határidők Elsődleges szükségletbiztosítás (ABC módszer)
13.7Előrejelzési modellek (Prognózis modellek) 1. 2. 3. 4.
Állandó modell Tendencia modell Szezonális modell Szezonális tendencia modell
13.8Statikus gyártási tétel nagyság meghatározás
Az anyagtörzsből az anyagelőírás meghatározható (pontos, rögzített, magas szint) 14 Készletvezetés, készletgazdálkodás - Készlettípusok 14.1A készlet típusok az anyagtörzsben 1. Az összes értékelt készletállomány(egy bizonyos anyag összes rendelkezésre álló készletének összege) 2. Szabadon felhasználható készletállomány (fizikailag a raktárban rendelkezésre álló anyag mennyiség, amelyre semmilyen felhasználási korlátozás nem érvényes) 3. Minőség-ellenőrzésre váró készletek 4. Zárolt készlet (nem bocsátható rendelkezésre) 5. Visszáru (Megrendelőtől visszaküldött áru) 6. Szállítás alatt álló készletek (tranzit) 14.2Készletvezetés, készletgazdálkodás – Készlettípusok II A készlet típusok dinamikus meghatározása: 1. Rendelkezésre álló készlet (A rendelkezésre állásbiztosítás számított nagysága; idő tengelyre meghatározva; befolyásolja a készletnövekedés, csökkenés és aktuális készletállomány a raktárban) 2. Lefoglalt készlet (A rendelkezésre állás biztosítás nem használhatja mégis felhasználható a készletvezetésben) 3. Tervezett készletnövekedés (nyitott anyagmegrendelések; rendelkezésre állásbiztosításba bevonhatók; a készletvezetés értelmében nem szabadon rendelkezésre álló készletállomány, mivel még nincs áruérkeztetés) 4. Kiszállítások a megrendelőnek (A még nem könyvelt, le nem rögzített kiszállítások a megrendelőnek; rendelkezésre állásbiztosításba nem bevonhatók; a készletvezetés szempontjából szabadon rendelkezésre álló anyagok. 14.3Az anyagmozgásokat anyagmozgási típusokba sorolják: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Áru beérkeztetése Áru kiszállítása Átszállítás, mozgatás Átkönyvelés Áru kiszállítás Leltár (készlet)
14.4Különleges készletállományok 1.
2.
3.
Konszignáció (A beszállító anyaga, amely a saját vállaltnál van; a tulajdonjog változása a felhasználás során történik meg; a konszignációs anyagot, mint különleges készletállományt kezelik a raktárban) Bérfeldolgozás (Anyag, amelyet a beszállító a termék előállításához bocsát rendelkezésre; hozzáadott érték) Külső (harmadik fél) számára végzet feldolgozás / termelés (egy vevői megrendelése azonnali, közvetlen továbbítása a beszállító felé) Göngyöleg, Többször (újra) felhasználható csomagolás (raklapok, konténerek, amelyek általában a beszállítóé, különleges készletállományként kezelik asaját vállalatban)
14.5Számlaellenőrzés feladatok 1. 2. 3.
Tételek ellenőrzése Számszaki ellenőrzés (mennyiségi) A bejövő számlákon az árellenőrzés
14.6 Karbantartás (Állagmegőrzés) (PM) - R/3 Integrációmodell 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Műszaki tárgyak, objektumok Megelőző karbantartás Karbantartási folyamat Karbantartási projekt Szerviz szolgáltatások (garancia/ szavatosság stb.) Ütemezett (kötelező) karbantartások (atomerőmű leállása
15 Értékesítési modul (SD –Sales and Distribution) - Feladatok 15.1Az értékesítés (SD) alapfunkciói 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Üzleti partnerek adatainak naprakészen tartása Vevő/megrendelő adatok kezelése A vevő oldalán a kapcsolattartó adatainak kezelése A vevő oldalon a kapcsolati hierarchia kezelése Cikk (anyag) törzs kezelése Választék adatainak kezelése Cikkjegyzék, anyaglista, kizárás Cikk (anyag) megkeresése Üzleti feltételek napra készen tartása Üzleti feltételek feldolgozása, kezelése Megállapodások napra készen tartása Vevő-Cikk (anyag)-info-kezelése Árengedmény megállapodások kezelése Promóció kezelése Árengedmény, kiárusítási akciók kezelése
15.2SD- Dokumentum áramlás (bizonylatok) 1. 2. 3. 4. 5.
Ajánlatkérés Ajánlat Határidős megbízás Készpénzes vásárlás Azonnali megbízás
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Konszignáció Szállítási terv Szerződés Díjmentes kiszállítás Díjmentes pótszállítás Visszáru Jóváírási igény, terhelési igény Kölcsön termék
15.3SD – Törzsadatok Üzleti partnerek (ügyfél törzsadatok) A kinnlevőségek (adósok) nyilvántartásával összekapcsolás Szerepek: 1. 2. 3. 4.
megrendelést adó áru fogadó számla befogadó kötelezettség vállaló
15.4 Termékek (anyagtörzs) Az anyaggazdálkodás és a termeléstervezés összekapcsolása 1. 2. 3. 4.
darabjegyzék választék értékesítési variációk utángyártási lehetőségek: vállalási idő, plussz költségek
15.5További üzemgazdasági törzsadatok Fizetési feltételek (Fizetési határidők, kedvezmény, egyéb engedmények stb., értékesítési körzet, alternatív listaárak, termék hierarchia, szabvány szövegek SD - Eladás 15.6Az eladás támogatása: A meglevő ügyfelek és újabb ügyfelek bevonása 1.
2.
Az eladás előtti tevékenységek lebonyolítása a. Ajánlatkérés (Ár felvilágosítás) b. Ajánlat (ár felvilágosítás+szállítási határidő+ajánlat érvényessége) Eladási folyamat lebonyolítása a. Az ügyfél megrendelések fogadása, rögzítése és határidőzése (keretszerződések is) b. Rendelkezésre állási vizsgálat.
15.7SD – Kiszállítás 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az esedékes megrendelések lényeges adatainakátvétele Kiszállítás előkészítése, bizonylatok Rendelkezésre állás ellenőrzése, sarzs (gyártási tétel)azonosítása, elosztási, terítési (kiszállítási) raktármeghatározása (komissiózás) Az elosztási/ terítési raktárba előkészítés és az elszállítottmennyiségről bizonylat küldése Csomagolás („kiszerelés”) – csomagolási bizonylatok Kiszállítási dokumentumok előállítása
7. 8. 9.
Az áru kiszállítás könyvelése (az áru kiszállításanyagbizonylatai) Az anyag készletállomány aktualizálása A pénzügyi könyvvitelben az anyagszámlákra könyvelés
15.8SD – Számla kiállítás és vállalati információrendszer 1. Számlázás 1.1. Számla kiállítás ( egyedi, összevont, jóváírás, terhelés,sztornó stb.) 1.2. A pénzügyi könyvelés, mint követelés átvétele (adós könyvelési számlák kezelése) 1.3. Az eredmény kiszámításba az adatok átvétele (CO-PA) 1.4. A vállalati információrendszerbe az adatok átemelése 2. Vállalati információrendszerbe 2.1. Összesítések, aggregálások és az vállalati adatokkiértékelése 2.2. Az irányítás szempontjából fontos korai jelzőszámokelőállítása 1.
15.9A termelés tervezés és irányítás (PP) Feladatok 1. 2. 3.
Mennyiségben és időben az előállítandó termékekre tervkészítés továbbá a termelési folyamat irányítása Különböző termelési tervkészítési megközelítések közötti átalakítás (MRP-II stb.) Különböző gyártási módok támogatása (pl. Projekt szerű gyártás, egyedi gyártás, összeszerelés, gyártási tétel szerinti, sorozatgyártás, folyamatszerű gyártás)
15.10 PP Funkcionális területek I Törzsadatok 1. 2. 3.
4.
Az anyagtörzs adatok, darabjegyzék,munkafolyamat terv, munkahelyek stb. Értékesítés és termelés nagyvonalú tervezése Reális és ellentmondásmentes nagyvonalú termelésiterv (pl. rendelkezésre álló kapacitássalösszhangban) a közép és hosszú távú értékesítésitervre és a rendelkezésre álló költségvetési tervretámaszkodva Adatok a logisztikai információrendszerből (LIS)és az eredmény illetve piaci szegmensre vonatkozóelszámolásból, könyvelésből (CO-PA)
15.11 PP Funkcionális területek II Termelési tervkészítés 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A termelési / gyártási program (mennyiség, ütemezés) elkészítése a végtermékekre és lényeges részegységekre a megrendelések és az előrejelzések alapján Termelési programra tervkészítés A tervezett és az ügyfél megrendelések elsődleges anyagszükséglete alapján az információk összegyűjtése és kezelése Ütemterv (Fődarabokra, egységekre) A kritikus fontosságú részegységek tervezése (időben,kapacitásban, költségben) A gépek a rendelkezésre állás biztosításának interaktív kezelése (ütemezés, határidők illesztése, erőforrás simítás)
15.12 PP Funkcionális területek III Tervalapú rendelkezésre állás biztosítás (MaterialRequirementsPlanning, MRP) 1. 2. 3.
A másodlagos (szekunder) szükségletek meghatározása (mennyiség, idő) a darabjegyzék segítségével A készletállomány illesztése (nettó szükséglettervezés) Gyártási tétel nagyság kiszámítása
Kapacitástervezés a termék átfutási időszakaszok meghatározásával (kapacitás szükséglet, rendelkezésre állás, illesztés, kiegyenlítés) 16. Minőségirányítás (Qualitätsmanagement (QM) Feladat: A minőségirányítás feladata a vállalat tevékenysége során végzett folyamatok (munka, adminisztráció) és termékek minőségének biztosítása. 16.1. Minőségirányítás (Qualitätsmanagement (QM) Funkcionális terület Törzsadatok: 1. Ellenőrzési szempontok (Ellenőrzési szempontok (a vizsgálandó termék sajátosságai és a minőséghez elvárt értékek) a) Vizsgálati módszerek pl. statisztikai mintavételezés b) Vizsgálati katalógus: a mért minőségi mutatók dokumentálása, tendenciák vizsgálata c) Dinamikus alkalmazkodás: a vizsgálat körülményei a korábbi vizsgálatokkal összhangban változnak (rossz eredmények esetén gyakoribb mintavétel, vagy nagyobb mennyiségű minta) 2. Minőség tervezés Minőségellenőrzési terv készítése, amely meghatározza a minőség-ellenőrzés tárgyát, fázisait, eszközeit és módszereit. 3. A minőség-ellenőrzés irányítása d) a vizsgálati tervek kivitelezésének szervezése, irányítása e) a vizsgálatok körülményeinek és eredményeinek dokumentálása f) észlelt problémák, zavarok, hiányosságok dokumentálása g) tanúsítványok kiállítása h) a minőségellenőrzés minőségének garantálása: szükség esetén módszerek, eszközök váltása 16.2. Számvitel –üzemgazdasági feladatok: 1. Belső számvitel (elszámolás): Költség- és teljesítmény kalkuláció i) a vállalti/szervezeti döntéshozók informálása számszaki adatokkal. A formája és módja vállalati döntés (ezt nevezzük számviteli politikának). j) a vállalati teljesítmény monitorozása gazdasági szempontból 2. Külső számvitel (elszámolás): Könyvelés, könyvvitel a) A vállalatnak jogszabályi kötelezettsége a nyilvánosság és a külső felek tájékoztatása (pl. adóhatóság, tőketulajdonosok, hitelezők) b) A formáját és módját jogszabályok határozzák meg, melyek országonként eltérhetnek. 16.3. Pénzügy (FI) – Feladatok: 1. a külső számvitel bonyolítása (könyvelés és könyvvitel a külső feleknek jogszabályok alapján) 2. a számviteli szempontból jelentős gazdasági események szabályos dokumentálása 3. a vonatkozó törvényi és jogszabályi előírások maradéktalan betartása (Jogszabályi környezete a hazai szabályozás, az EU irányelvei és az Európán kívüli szabályok). 4. Negyedéves és éves zárások előállítása: mérlegkészítés (nyereség-veszteség számítása) 16.4. Pénzügy (FI) – Szervezése: 1. Mandant: a jogszabályi, szervezeti és informatikai szempontból legnagyobb egység 2. Könyvelési terület (Company Code): mérlegkészítésre jogosult önálló egység, amely a külső felek számára teljes beszámolót készít: pl. leányvállalat, tagvállalat 3. Üzleti terület: olyan szervezeti egység, amely a belső könyvelésen belül értelmesen leválasztható (pl. termelési- és üzemeltetési részlegek (adminisztráció, IT)) 16.5. Számlatükör, számviteli politika: 1. adott könyvelési terület könyvelésének módját határozza meg 2. sémákat vezethet be a könyvelési számlákhoz pl. iparági számlatükör, társasági számlatükör 3. a könyvelési tételek kategorizálásához definiálhat könyvelési számlaosztályokat 16.6. Pénzügyi modul (FI) – Könyvelés (FI-GL – General Ledger) - Főkönyv: 1. külső feleknek szóló számviteli beszámoló készítése 2. az összes könyvelési adat összefuttatása az adott gazdasági egységre nézve 3. egyedileg kialakított számlatükröt tartalmaz 4. már csak a számlaosztályok információit tartalmazza: a gazdasági események tételes lebontása a mellékkönyvekben (analitikákban) találhatóak. 5. könyvelési időszakok kezelése: nyitások és zárások végrehajtása (napi-, havi-, éves-zárás)
6. beszámolók, jelentések készítése 7. ÁFA-elszámolás 16.7. Pénzügyi modul (FI) – Eszköznyilvántartás (AA – Asset Accounting): 1. közvetlen könyvelés a mellékkönyvek (analitikák) állóeszköz könyvelési számláira 2. eszközvagyonnal kapcsolatos gazdasági események dokumentálása: értékcsökkenés, nyilvántartásba vétel 3. eszközök szabályszerű értékelése a beszámolóban 4. leltározás, készletnyilvántartás vezetése 5. aktuális gazdasági események (pl. automatizált értékcsökkenés leírás) jelentése és átvezetése más modulokba pl. Controlling 6. előre definiált (lineráis, exponenciális) és egyedi értékcsökkenési minták támogatása 7. értékcsökkenési szimulációk végrehajtása 8. értéket növelő gazdasági események kapcsolása pl. felújítás, javítás, bővítés (épület kifestése, autók kötelező szervize, számítógép hardveres bővítése) 17. Treasury modul (TR) – Feladatok: 1. a likvid pénzfolyamok üzleti területeken átnyúló koordinálása és controllingja 2. határidős ügyletek ütemezése és bonyolítása 3. pénzeszközökre (likvid, értékpapír, kötvény, stb.) vonatkozó tranzakciók tervezése és követése 4. a pénzpiac mindenkori mozgásainak követése (valuta és devizaárfolyamok változásai, tőzsdei viszonyok) 5. pénzügyi kockázatok kezelése (árfolyam-ingadozások) 6. teljesítménystratégiák megfogalmazása és döntéstámogatás 17.1. Treasury modul (TR) – Pénzforgalom kezelés (TR-CM Cash management)- Célok 1. likviditás fenntartása 2. a finanszírozási ráfordítások és a készpénzellátás optimalizálása 3. pénzügyi befektetések optimalizálása 4. kockázatkezelés 5. óvintézkedések a devizaárfolyamok ingadozása ellen 18. Controlling modul (CO) – Áttekintés – Üzemgazdasági követelmények 1. költségek tervezése és ellenőrzése 2. létező és tervezett termékek költségeinek tervezése 3. eredmény alakulásának tervezése és ellenőrzése 4. döntéshozók informálása, a döntések előkészítése 5. költségszámítási rendszer 18.1. CO – Vállalati funkció területek és komponensek 1. általános költségek: olyan költségek, amelyek nem köthetőek költséghelyhez 2. tervkészítés, irányítás és igazgatás az általános költségekre 3. költségnemek és költséghelyek számítása (milyen költség keletkezik és hol) 4. vállalaton belüli teljesítmény számítás (részlegek értékelése) 5. tervezett és tényleges költségek szembeállítása: eltérések számítása, intézkedések 6. termelési költségek kezelése (CO-PC) 7. gyártáson felüli járulékos költségek kalkulációja termékekre lebontva: marketing, értékesítés, logisztikai 8. eladási árak alsó határának meghatározása (mi az, ami alatt nem éri meg gyártani) 9. készletek értékelése és tervezése (félkész- és késztermékek esetében) 10. gyártási eljárások szimulációja: pénzügyi tervezés (költségek, bevételek) 11. piackutatás a termék és a fedezet ismeretében (kik a vevők, mennyi marketing költség lehet, stb.) 12. profitcentrum kalkuláció: üzemi eredmények kimutatása, további kalkuláció (befektetett tőke, megtérülés, pénzáramlás) 19. Beruházás kezelés – Investment Management A vállalat/konszern adott időszakra vonatkozó beruházási célkitűzéseit a beruházási program foglalja össze. Az IM feladatai a terv készítés, az irányítás, az ellenőrzés és a beruházásokhoz kapcsolódó controlling.
19.1. IM funkciója 1. beruházási igények felmérése és rendszerezése 2. az igények vizsgálata megvalósíthatóság és megtérülés szempontjából 19.2. Törzsadatok – (Beruházási program) 1. beruházási tervek hierarchikus leírása: célok, hatókörök megfogalmazása 2. intézkedések társítása a beruházási program pontjaihoz 3. a tervezés decentralizálása 4. a tervezési költségek átemelése a beruházási programba 5. eredmények görgetése a hierarchián (felfelé) 6. költségvetés készítése az intézkedésekre lebontva (felülről lefelé) 7. fedezet és erőforrások rendelkezésre állásának ellenőrzése 8. jelentési fa készítése kimutatásokkal és értékelésekkel 9. értékcsökkenési leírás előrejelzése 10. információk biztosítása a döntéshozóknak, döntések előkészítése 11. megvalósítás koordinálása, ellenőrzése 12. tervek és tények egyeztetése, intézkedések 19.3. Vállalati controlling – (EC) Tulajdonképpen egy vezetői információrendszer, amely biztosítja a döntéshozók számára a vállalat működésének áttekintéséhez szükséges információkat, segíti a stratégiák megfogalmazását, lehetőséget nyújt modellezésre és a döntések előkészítésére. 19.2. VIR feladata 1. adatok gyűjtése alkalmazási rendszerekből, ezek válogatása és elemzése 2. a döntés-előkészítésre alkalmas információk előállítása a döntéshozók számára 3. döntések modellezése, döntéstámogatás 4. adatok felhalmozása, kezelése és archiválása 5. adatszerzés belső információrendszerekből és részrendszereikből (HR, pénzügy, logisztika…) 6. adatszerzés külső információrendszerekből: üzleti partnerek információ rendszereiből (EDI, XML alapú adatcsere, stb.) 7. beszerzett adatok kiértékelése, emberközpontú megjelenítése 8. globális jelentések készítése 9. tendenciák figyelése 10. navigálás az adatállományokban 11. kutatás, keresés
