8. Fejezet A KÖRNYEZET-TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG (HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓ)
A környezeti indikátorok bevezetése és alkalmazása ELİZMÉNYEK A környezeti állapot felmérésének és számszerősítésének igénye OECD: A York-i értekezlet,1999 – mezıgazdasági indikátorok A káros következmények elhárításának igénye Ezek megállapításához adatokra van szükség (pl. víz, talaj, légkör terhelése) A környezeti indikátor értelmezése Azokat az adatokat, amelyekbıl mutatókat képezhetünk környezeti indikátoroknak nevezzük. A környezeti indikátorok lehetnek – közvetlenek, amelyeket a korábbi mérések adataiból képezünk – közvetettek, ha valamely jellemzı adottság alapján adnak információt (pl. növényfajok elterjedése) – aggregáltak, ha részindikátorokból képezzük (pl. csapadékadatok, szarvasmarha-állomány).
A környezeti indikátorok további csoportosítása Az általuk adott információk jellege alapján:
Környezeti állapotot és változást jelzı indikátorok (pl. a belvízzel borított területek nagyságának a kiterjedése, illegális hulladéklerakók számának és területének növekedése, stb.)
Válaszindikátorok: azok az intézkedések, amelyek a környezeti terhelés csökkentése érdekében születtek.
Fenntarthatósági indikátorok: a fenntartható természeti erıforrás használata és a gazdasági-társadalmi fejlıdés közötti mutatók. Ezek összetett indikátorok, amelyek több mutatóból (függıségi indexbıl) tevıdnek össze. További környezeti indikátorok: terhelési, teljesítmény, stb.
A környezeti indikátorok
A terhelést, kiváltó okokat mutató indikátorok, az emberi tevékenység jellemzıi pl.: pl. víz-és talaj terhelés forrásai, a termelékenység volumenérıl tájékoztató mutatók, a felhasznált energiamennyiség stb.
A válaszindikátorok azt mutatják meg, hogy némely környezetállapotra vagy változást okozó hatásokra milyen a reakció. pl.: milyen intézkedések születnek a kibocsátás, a környezetterhelés csökkentésére és elhárítására.
KÖRNYEZETI INDIKÁTOROK AZ OECD által javasolt környezeti indikátorok talajra és vízre VízMinıség
Vízhasználat
•Nitrát-konc.
A vízhasználat intenzitása
•Foszfor
koncentráció •A víz NVíz- Stress szennyezıdés kockázata A víz peszticidszennyezıdés kockázata
A vízfelhasználás hatékonysága A víz stress kezelésére hozott intézkedések
Talajminıség
Talajmegırzés
A víz-erózió kockázata A szélerózió kockázata
A víz pufferoló kapacitása
A talajminıség romlása
A gazdaságon kívüli üledékáramlás
(konzerváció)
Sárga, félkövér= rövid távú hatások Fehér, szimpla bető=közép- és hosszútávú hatások Forrás: OECD, 1999
A DPSIR modell A környezeti indikátorok rendszere
A DPSIR modell
Hajtó erık - fosszilis tüzelıanyag felhasználás - szemét lerakók bányászat - mezıgazdaság
Válasz - energia adó - energia-megtakarítási programok - tüzelıanyag anyag helyettesítés - energia visszanyerés - fluor-carbon emisszió csökkenés mérés
Hatás - az emberi egészségre - faj abundancia változás és eloszlás - víz kapacitás
Terhelés - Üveghatású gáz kibocsátás
Forrás: EEA, 1997
Állapot - az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációja - hımérsékleti középérték - a tengerszint emelkedés
EURÓPA KÖRNYEZETI ÁLLAPOT- FELMÉRÉSE A „Dobriš Assessment” 1995
Az Európai Unió környezetpolitikájának megalapozására az 1990es évek elsı felében dolgozták ki a kontinens környezetállapotát és változásának fı trendjeit, valamint a legfontosabb környezeti problémákat bemutató dokumentumot: EUROPE’S ENVIRONMENT „The Dobriš Assessment”.
Cél: Európa környezetállapotának elsı átfogó bemutatása Koordinátor: az Európai Környezeti Ügynökség (European Environmental Agency, Koppenhága) – A jelentés a földrajzi értelemben vett Európára terjed ki – célja a környezeti stratégiák, programok számára információ szolgáltatása. Részletes adatok azokra a területekre ill. a környezeti elemekre valamint az azokra gyakorolt hatásokat érintıen, amelyeknél beavatkozásra van szükség. Pl. II. Fejezet 7. Rész: Talajok, IV. Fejezet 22. Rész: Mezıgazdasági tevékenység stb.
A
környezetterhelés csökkentése a hulladékok újrahasznosításával
A hulladékanyagok eredetének megoszlása
A hulladéktermelés Magyarországon
Hazánkban évente mintegy 100 millió tonna melléktermék és termelési hulladék keletkezik, valamint 22-23 millió tonna szilárd és folyékony települési hulladék.
A
mezıgazdaság részaránya ebbıl közel 60 millió tonna:
növényi hulladék 14,5 millió tonna, ebbıl hasznosított kb. 7 millió tonna; állati eredető kb. 45 millió tonna és ennek közel 49%-a, 22 millió tonna kerül hasznosításra.
A.) NÖVÉNYVÉDİSZER HULLADÉK ÉS CSOMAGOLÓESZKÖZÖK A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény A lejárt szavatosságú növényvédı szer és a növényvédı szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék megfelelı, a környezetet nem szennyezı módon történı kezelésérıl, biztonságos ártalmatlanításáról. A lejárt szavatosságú növényvédı szereket, illetve a növényvédı szerrel szennyezett csomagoló eszközöket veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A nem hasznosítható növényvédı szer és a szennyezett göngyöleg hulladék ártalmatlanítási módja elsısorban az égetés lehet, amely ma is több veszélyes hulladékégetıben gyakorlat.
B.) A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása
1.Ipari hasznosítások Baromfitoll – aminosav Baromfitrágya – húgysav Csont – enyv Vér – albumin és mőanyagok Kakaóbabhéj – teobromin Szeszipari híg moslék – hamuzsír Szeszipari melaszmoslék – betain Boripari törköly – cserzıanyagok Borseprı – borkısav Napraforgóhéj és rizshéj – furfurol Napraforgótányér – pektin Dohányipar – nikotin Szalma – cellulóz Fa és cellulóz – etanol
A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása
2. Mezıgazdasági hasznosítások Takarmányozás Kukoricaszár legeltetése húsmarhákkal Kukoricaszár silózása, pellettálása pogácsázása tejelı tehenészetekben Gabonaszalma feltárása Cukorrépafej etetése frissen és silózva (tehenészetekben) Napraforgótányér etetése kérıdzıkkel Zöldborsószár Zöldség és gyümölcshulladék Cukorgyári nyers répaszelet Sörgyári nyers törköly Szeszipari moslék /vinasz/ Fölözött tej, író, savó Húsliszt, halliszt, olajpogácsa Húspépek takarmányozása sertésekkel Szaru melléktermékek kémiai feltárása adalékanyagként nyúl ,baromfi és hízósertés tenyészetek számára
A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása 2. Mezıgazdasági hasznosítások Trágyázás Érlelt, almos istállótrágya, hígtrágya Szecskázott szalma, kukoricaszár és hígtrágya kev. Gabonaszalma és kukoricaszár szecskázása és beforgatása mőtrágya kiegészítéssel Venyige és fanyesedék, sertés és baromfitrágya keverék együttes komposztálása Szennyvizekkel és szennyviziszapokkal való trágyázás. Talajjavítás Szerves anyagok – humifikáció A pH – viszonyok javítása – cukorgyári mésziszap Szikesek – gipsziszap Rekultiváció
Energetikai hasznosítások Biogáznyerés Viszonylag kis befektetés Mezıgazdaságban is alkalmazható Minden természetes szerves anyag alkalmas Jellemzıi: Oxigéntıl elzárt környezet- metánbaktériumok Intenzív termeléshez: állandó és kiegyenlített hımérséklet, folyamatos keverés, aprítás, a metanogén és acidogén baktériumtörzsek megfelelı aránya /szimbiózis/ 1 kg szárazanyagból 250 – 900 l gáz keletkezik Metanogén fázis: 60% metán, 40% CO2 ill. H, N, S képzıdik Energiatartalom:22600 kJ/kg
Biogáz elıállítás
A biogáz gyártás mezıgazdasági alkalmazása az 1950-es évek elejétıl Biogáz elıállítására valamennyi természetes eredető szerves anyag alkalmas (pl. trágya, zöld növényi részek, háztartási hulladék stb.). A biogáz képzıdéshez szükséges feltételek: folyamatosan és kellı mennyiségben képzıdı szerves anyag; levegıtıl elzárt (anaerob) környezet; metánbaktériumok jelenléte; állandó, kiegyenlített hımérséklet,folyamatos keverés; Mintegy 25-30 napos erjesztési idı figyelembevételével, a kiindulási anyagtól függıen 1 tonna száraz¬anyagból képzıdı gázmennyiségek: Sertéstrágya: kb. 500 Nm3/t, Marhatrágya: kb. 300 Nm3/t, mezıgazdasági hulladék: kb. 550 Nm3/t. A keletkezı gáz összetétele: metán 60-65%, szén-dioxid 35-40%. A metántartalomtól függıen a gáz főtıértéke 21,8-25 MJ/Nm3 között változik.
