IL fejezet. A település; önkormányzat (8-40. )

IL fejezet A település; önkormányzat (8-40. §) Ötv. 8. &(1) bekezdéséhez: A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei Az önkormányzati közügyek körébe tartozik a közszolgáltatások feltételrendszerének megteremtése, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának a biztosítása. A települési önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatások körében jelentkezö feladatait a törvény széles körben állapítja meg. A törvény a településfejlesztés és a helyi társadalom közösségi életéhez szükséges feladatok föbb területeit emeli ki, határozza meg. A felsorolásban megtalálhatók azok a legalapvetöbb feladatok, amelyek révén biztosítható egy-egy település muködése, megvalósítható muszaki-technikai infrastruktúrája, továbbá a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való legalább alapfokú ellátása. Az Ötv. 8. &(J) bekezdésének elsö hatályos rendelkezése nem tartalmazta a köztisztasági, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezeket - fontosságukra tekintettel - az Ötv.-t módosító 1994. évi LXIII. törvénvemelte a bekezdés szövegébe. Áttekintve a felsorolást megállapítható, hogy az nem öleli fel teljes kÖTUena közszolgáltatások terén lehetséges önkormányzati feladatokat. Nem taxatív a felsorolás, tehát nem adja teljes keresztmetszetét azoknak a feladatoknak, amelyeket a települési önkormányzatok végeznek, illetöleg végezhetnek. Erre formai szempontból utal a normaszövegben a felsorolást megelözöen beépített "különösen" kitétel is. Tartalmi megközelítésböl ez következik egyrészt az 1. § (4) bekezdésében meghatározott azon önkormányzati alapjogból, mely szerint a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Így a települési önkormányzatok ún. önként vállalt feladatként a közszolgáltatási feladataikat bövíthetik a felsorolásban foglaltakon túlmenöen is, ha annak a feladatnak az ellátását jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe. Ugyanakkor az Alkotmány 43. &(2) bekezdésének figyelembevételével megállapítható az is, hogy törvény tehát az önkormányzati állapíthat meg helyi önkormányzati kötelezettséget, ebböl következöen feladatot is a törvényen kívül más törvény is közszolgáltatások biztosítása terén. Így különösen az 1991. évi XX. törvény. az ún. Hatásköri törvény, majd a késöbbiekben megjelenö szakmai, ágazati és más törvények bövítették, részletesen meghatározták a települési önkormányzatok által ellátandó, ill. ellátható közszolgáltatási feladatokat. Ilyenek pl. a következök. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a települési önkormányzat kötelezöen ellátandó közszolgáltatásaként elöírja, hogy az ingatlantulajdonosoknál keletkezö települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjed a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelö szállítóeszközéhez rendszeresített gyujtöedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyujtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történö rendszeres elszállítására; a teleülési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történö elszállítására; a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és muködtetésére. A közszolgáltatás kiterjedhet begyüjtöhelyek (hulladékgyujtö udvarok, átrakóállomások, gyujtöpontok), elökezelö és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és muködtetésére is. A sportról szóló 2004. évi 1. törvény állapítja meg a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Eszerint - figyelemmel a

-

-

sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára

-:

meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, együttmuködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és muködteti a tulajdonát képezö sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit, biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök muködéséhez szükséges feltételeket. A megyei (fovárosi) önkormányzat a fentieken túl sportszervezési feladati körében: segíti a területén tevékenykedö sportszövetségek muködésének alapvetö feltételeit, közremuködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetu társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, adottságainak megfelelöen részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefliggö területi feladatokat, közremuködik a sport népszeTUsítésében,a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, közremuködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.

Lezárva: Hatály: Hatályos

2007. 2007.

október október

31.

CompLex Jogtár Vas megyei Közgyülés Ellátó Szervezete 2. oldal

31.

- KOMMENTÁR

- a helyi önkormányzatokról

szóló

1990. évi LXV.

törvényhe

A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladataik ellátáshoz a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. A tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfeleloen a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és a kötelezettségeket, valamint a költségvetésükbol a sportra fordítandó összeget. Utalnunk kell arra is, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok nem jelentenek valamennyi települési önkormányzat számára teljes terjedelemben teljesítési kötelezettséget. Ezt csak a (2), (3) és (4) bekezdés eloírásainak összevetéséböl állapíthatjuk meg. Ennek alapján az (1) bekezdésben meghatározott feladatok között találunk kötelezoen ellátandó, illetoleg önként vállalható feladatokat. A kötelezoen ellátandó feladatok részben a (4) bekezdésben nevesítettek, másrészt pedig a (3) bekezdés felhatalmazása alapján más törvényekbol következnek. Így pl. a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmüvelodésröl szóló 1997. évi CXL. törvénv 64. & (1) bekezdése alapján a települési könyvtári ellátás kötelezo feladata a települési önkormányzatoknak. Mivel a törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján egyes önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége eltéro lehet, így az (1) bekezdésben meghatározott feladatok csak részben csoportosíthatók tisztán úgy, hogy kötelezo, illetoleg fakultatív jellegüek. Vannak olyan feladatok, amelyek egyes önkormányzatok vonatkozásában önkéntesen vállalhatók, más önkormányzatoknál azonban kötelezoek. Utalnunk kell arra is, hogy a fovárosi és fovárosi kerületi önkormányzatok is települési önkormányzatok, a sajátosságokra tekintettel azonban rájuk nézve a törvény a VII. fejezetében eltéro szabályokat állapít meg a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fovárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása során. Ezekrol az Ötv. 63. és 63/A. &-ainál részletesebben szólunk.

-

-

-

-

Ötv. 8. 1\(2) bekezdéséhez: A törvény az onkormányzati alapjogok között kiemelt helyen rögzíti, hogy az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekü közügyekben önállóan jár el. Ez az önállóság dominál a közszolgáltatási feladatkör ellátása során is. A törvény általános szabályként fogalmazza meg, hogy minden települési önkormányzat

saját maga határozza meg

- a (3)

és (4) bekezdés rendelkezései

kivételével -, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül melyeket lát el, azokat milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg. Fontos szempont, hogy a döntés a lakosság igényei alapján történjen, továbbá nem lehet független az önkormányzat anyagi lehetoségeitöl, mivel saját költségvetésén belül kell maradnia. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége, helyzete és egyéb más körülmények is. Mindezek korlátok közé szorítják az önkormányzat feladat-választási szabadságát. Az önkormányzat anyagi lehetöségeinek terjedelme a feladat-vállalás esetén is különösen hatással van sokszor a lakossági igényekkel ellentétben arra, hogy milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg a feladatot. Fakultatív feladatvállalás nem történhet a kötelezö feladatok terhére, így az önkormányzat csak saját bevételei figyelembevételével járhat el.

-

Ötv. 8. 1\(3) bekezdéséhez: Az elözö bekezdéshez füzött magyarázatban már utaltunk arra, hogy a települési önkormányzatok feladat-meghatározási és -

-

vállalási szabadsága- a (2) bekezdésbenmegjelölt korlátokon túlmenöen egyes feladatok tekintetében bizonyos kivétellel érvényesül. Ez a kivétel abból adódik, hogy a települési önkormányzatok meghatározott feladatokat kötelesek ellátni. A kötelezö feladatok tekintetében választási lehetöségük nincs, ott legfeljebb abban dönthetnek saját elhatározásból, hogya kötelezö feladatot milyen mértékben, hogyan oldják meg. Gyakorta elöfordul azonban, hogy a kötelezö feladat ellátásáról rendelkezö törvény meghatároz norrnatívákat, elöírja az ellátás minimális szintjét vagy a végrehajtásra vonatkozó más szabályokat állapít meg. A törvényi szabályozásból eredöen tehát az önkormányzatok egyes közszolgáltatásokról kötelesek gondoskodni és ezek mellett egyes közhatalmi helyi feladatok ellátására is kötelezhetöek. Ilyen kötelezö települési önkormányzati feladat pl. a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében az 1997. évi egészségügyi törvény alapján a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról való gondoskodás. A kötelezö feladatokhoz a közszolgáltatások terén is gyakran kapcsolódik önkormányzati rendeletalkotási kötelezettség, mint pl. a díjtételek megállapítása, az igényjogosultság meghatározása és a közszolgáltatás igénybevételéveI összefüggö egyéb kérdések. Bár alapjogaik tekintetében az önkormányzatok egyenlöek, ennek ellenére eltéröen állapíthatók meg részükre egyes kötelezettségek, mégpedig a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektöl függöen. Így pl. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi Ill. törvény a személyes gondoskodás megszervezésére a települési önkormányzatokat a lakosságszám függvényében differenciált módon kötelezte. Az a települési önkormányzat, amelynek területén kétezer fönél több állandó lakos él, csaldásegítést, háromezer fönél több állandó lakos él, családsegítö alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, tízezer fönél több állandó lakos él, a fenti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzörendszeres házi segítségnyújtást, közösségi alapellátást és az idösek átmeneti elhelyezését, harmincezernél több állandó lakos él, az elöbb felsoroltak szerinti szociális szolgáltatásokat, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbü ellátást és az átmeneti elhelyezési formákat, ötvenezernél több állandó lakos él, a fentieken felül szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztositani. Garanciát jelent a települési önkormányzatok részére a törvénynek itt meghatározott azon rendelkezése, hogy mind a közszolgáltatási és közhatalmi feladatok ellátásának kötelezettségét, mind pedig a differenciált kötelezö feladatellátást csak törvényben lehet a települési önkormányzatok részére meghatározni. E szabályokat tehát csak az Országgyulés határozhatja meg számukra. Ötv. 8. 1\(4) bekezdéséhez:

Lezárva:

2007.

október

31.

Hatály: 2007. október 31. Hatályos - KOMMENTÁR

- a helyi önkonnányzatokró\

szóló

\990.

évi LXV.

törvényhe


Az elozo bekezdésben megfogalmazást nyert, hogy törvényeloírhat olyan önkormányzati feladatokat és közszolgáltatásokat, amelyek eIlátására a települési önkormányzatok nagyságuktól, teherbíró képességüktol fliggetlenül egyaránt kötelesek. Garanciális jelentosége van annak, hogy már e törvény meghatározza a helyi közszolgáltatásoknak azt a körét, amelyrol minden települési önkormányzat köteles gondoskodni. Ezek a kötelezo (obligatórius) feladatok, melyek a feladatoknak azt a minimális körét jelentik, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közösség alapfokú eIlátásához, a település üzemeléséhez. Ezek sorában kötelezo közszolgáltatásként az Ötv. a következoket határozza meg: minden település köteles gondoskodni az egészséges ivóvízeIlátásról, az óvodai nevelésrol, az általános iskolai oktatásról és nevelésrol, az egészségügyi és a szociális alapeIlátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetok fenntartásáról. Az Ötv. nem határozza meg eközszolgáltatások fogalmát és az egyes feladatkörök tartaImát, mélységét. Azokat más törvényekbol ismerhetjük meg. Az Ötv. 112. &-a szerint az egészséges ivóvíz eIlátásának biztosításáról minden községben legkésobb az 1990. évben megválasztott helyi önkormányzati képviselo-testület megbízatásának a lejártáig keIlett gondoskodni. Az ivóvíz fogalmát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénv 1. számú meIlékletének 9. pontia a következok szerint határozza meg: ivóvíz a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas, a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelo víz. Ugyancsak a vízgazdálkodásról szóló törvény határozza meg a vizekkel és vízi létesítményekkel kapcsolatos részletes feladatokat. A törvény a víziközmuvek muködtetése során végzett vízeIlátást közüzemi tevékenységnek minosíti, és meghatározza, hogyavíziközmuvek muködtetoit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízeIlátás szolgáltatására szerzodéskötési kötelezettség terheli. Az óvodai nevelésrol, valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésrol való gondoskodást, mint kötelezo feladatot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénvben meghatározottak szerint keIl a települési önkormányzatoknak végezniük. E törvény részletezi a helyi önkormányzatok közoktatási feladat-eIlátási kötelezettségét. Az önkormányzatok e feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvéteIlel vagy más önkormányzattal, ilIetve fenntartóval kötött megáIlapodás útján láthatják el. Részletesen határozta meg a közoktatási törvény a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatok fenntartói irányitási feladatait is. Az egészségügyi alapeIlátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyrol szóló 1997. évi CLIV. törvénv 152. & (1) bekezdésében a következok szerint határozza meg: a települési önkormányzat az egészségügyi alapeIlátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi eIlátásról, az alapeIlátáshoz kapcsolódó ügyeleti eIlátásról, a védonoi eIlátásról, az iskola-egészségügyi eIlátásról. A közvilágításról való gondoskodás a települési önkormányzat számára a Hatásköri törvény értelmében rendelkezéseinek megfeleloen - a közvilágítási berendezés létesítését és üzemeltetését jelenti.

-a

külön jogszabály

A helyi közutak fogalmát, valamint a helyi közutak fenntartása körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat a közutakról szóló 1988. évi 1. törvénvben találjuk meg. A temetokrol és a temetkezésekrol az 1999. évi XLIII. törvénv rendelkezik. A törvény alapján a temeto tulajdonosa az áIlam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet és közhasznú szervezet lehet. Köztemeto fenntartója a települési önkormányzat, fovárosban a fóvárosi önkormányzat. A temeto fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, ilIetoleg együttmuködés útján is gondoskodhatnak. A temeto fenntartásával és üzemeltetéséveI összefliggo feladatok eIlátását a temeto fekvése szerint ilIetékes jegyzo, a fovárosban a fojegyzo eIlenorzi. E helyen nemcsak kötelezo közszolgáltatási feladatok megáIlapításáról rendelkezik a törvény. Kötelezo önkormányzati feladattá minosíti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülése biztosításának kötelezettségét is a nyolc közszolgáltatási kötelezettség felsorolását követoen. A nemzeti- és etnikai kisebbségek jogairól az Országgyulés összefoglalóan a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénvben rendelkezett. Ötv. 8. &(5) bekezdéséhez: A törvény az önkormányzati feladatok körébe vonja a lakosság önszervezodo közösségei tevékenységének a támogatását, az e közösségekkel való együttmuködést. E közösségek bevonásával eredményesebben, hatékonyabban oldhatók meg az önkormányzati feladatok. E közösségek is közvetítik a lakossági igényeket, tájékoztatásukkal, a velük való párbeszéddel könnyebben megértethetok a képviselo-testületi elképzelések, koncepciók, tervek. A képviselo-testület építhet e közösségekre, részt váIlalhatnak az önkormányzati feladat-megoldásban. A kapcsolattartás rendszeressé tételét, valamint a véleménycserét biztosítja a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint az önszervezodo közösségek képviseloi részére tanácskozási jogot biztosít. A képviselo-testület határozza meg, hogy mely szervezetek számára biztosít tanácskozási jogot. Ennek meghatározása - önkormányzati rendeletben a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban történik. A kiválasztott szervezetek a tanácskozási joggal a törvény eloírása szerint tevékenységi körükben élhetnek. Az önszervezodo közösségek vezetoit a bizottságok ülésein megilleto tanácskozási jogról is a képviselo-testület dönt az SZMSZ-ben. A bizottságok fontos szerepet töltenek be a képviselo-testületi döntések elokészítésében, ezért a törvény a bizottsági ülésen történo tanácskozási jog meghatározását is a képviselo-testület hatáskörébe utalja. A képviselo-testületek feladataikhoz igazodóan a helyi sajátosságok figyelembevételével döntenek e kérdésben. E szabályozás nem zárja ki, hogy a képviselo-testületek áIlandó jeIleggel (áIlandó meghívottként) meghívják azon lakossági önszervezodo közösségek vezetoit is a testületi ülésekre, akiknek a tanácskozási jogot tevékenységi körükben nem biztosítják. Eseti döntéssel e szervezetek is részt vehetnek egy-egy napirend testületi megvitatásában.

-


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR

- a helyi önkonnányzatokról

szóló

1990. évi LXV.

törvényhe


Meg kell említeni e téma tárgyalásakor azt is, hogy az Országgyulés megalkotta a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmuködésérol szóló 1997. évi CXXXV. törvénYt. E törvény az önkormányzatok és szerveik együttmuködésérol is rendelkezik. Megállapítja a törvény az együttmuködés kereteit, tartaimát, formáit és célját. A helyi önkormányzatok képviselo-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzoi, a képviselo-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelo szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszervezodo közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb köTÜegyüttmuködés érdekében. A helyi igényeknek, sajátosságoknak megfeleloen alakítja ki a képviselo-testület a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban az együttmuködés formáit, kereteit. Ennek egyik területe az önszervezodo lakossági közösségekkel való együttmuködés, azok vezetoi részére tanácskozási jog biztosítása a képviselo-testület üléseire. Ötv. 9. &(1) bekezdéséhez: Az Ötv. az önkormányzatoknak biztosítja ajogi személyiséget, míg az önkormányzati feladat- és hatásköröket a képviselo-testületre bízza. A helyi önkormányzás joga a település választópolgárainak közösségét illeti meg. Ebbol eredoen a jogi személyiség az önkormányzatot illeti. A Ptk. szabályai szerint a jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik, jogképessége kiteIjed míndazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fúzodhetnek. Egyértelmuvé tette a bírói gyakorlat is, hogy a képviselo-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt (BHI995. 657.). Mivel a helyi önkormányzás gyakorlása a képviselo-testületek útján történik, ezért a feladat- és hatásköröket a képviselo-testülethez kell telepíteni. A hatáskör a képviselo-testülettol nem vonható el. Ezt a törvény itt nem mondja ki, de az önkormányzati alapjogokból és az Alkotmányból levezetheto. Az Alkotmánybíróság is foglalkozott a kérdéssel és a 31/1991. (VI. 5.) AB határozatában megállapította, hogy a hatáskör-elvonás sérti a helyi választópolgároknak az Alkotmányban biztosított helyi önkormányzáshoz való jogát. Az Alkotmánv 44. &(1) bekezdése értelmében a választópolgárok a helyi önkormányzást elsosorban az általuk választott képviselo-testület útján gyakorolják, így a képviselo-testület hatáskörének csorbítása egyben az önkormányzáshoz való jog megsértését is jelenti. Az Ötv. deklarálja, hogy a képviselo-testületet a polgármester képviseli. A polgármester tehát a képviselo-testület törvényes képviseloje. Ebbol következoen a polgármester a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult. Ez azonban nem jelentheti a képviselo-testület hatásköreinek gyakorlását. Erre több jogeros bírói döntés is rámutatott. A Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár ( BH1995. 138.)döntésetartalmazzapl., hogy az idoszakilap alapítóiés kiadóijogait a képviselo-testületgyakorolja,a polgármester a rá át nem ruházott hatáskörökben csak a testület határozatát képviselheti. A polgármesteri személyes képviseleti jog átruházható. Erre mutatott rá az Alkotmánybíróság 10/1995. (II. 22.) AB határozatában. A polgármester a szerzodéskötési képviseleti jogkörét más személyre a Ptk. 222-223. &-ábanmeghatározott alakszeTÜségnekeleget tevo eseti vagy általános meghatalmazás révén is elláthatja. Erre nyújt lehetoséget a Ptk. 219. &(1) bekezdése általánosságban, közvetlenül pedig a Hatásköri törvény UU (1) bekezdés d) pontia, mely szerint a polgármester a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat. Részletek az Alkotmánybíróság 961/B/1993. AB határozata indokolásából: Az Ötv. 9. &(1) bekezdés e szerint "az önkormányzat jogi személy". E törvényi rendelkezés folytán az önkormányzat polgári jogi személyiséggel rendelkezik. Az önkormányzatnak az Alkotmányból és a vonatkozó törvényekbol fakadó közhatalmi jogosítványai külön kinyilvánítás nélkül is kétségbevonhatatlanul kifejezésre juttatják az önkormányzat közjogi jogi személyiségének tényét és sajátosságait. Az Ötv. 9. &(1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint "a képviselo-testületet a polgármester képviseli", a polgármestert egyaránt felruházza az önkormányzat polgári jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti jog a közös vonások mellett természetesen több tekintetben különbözik egymástól. Mindkét képviselet lényeges, közös vonása ered az Ötv. 9. & (2) bekezdésének abból a megállapításából, amelybol kitunik, hogy a polgármester a képviselo-testület egyik szerve. A polgármester tehát mínt egyszemélyes önkormányzati szerv törvényi eloírás alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsodleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollegiális jellegu képviselo-testületet. A polgármester jogállását tekintve önkormányzati képviselo, aki az Ötv. 34. &(3) bekezdése alapján a polgármester irányitásával látja el feladatait. Az Ötv. 19. & (2) bekezdés d) pontia szerint a települési képviselo "megbízás alapján képviselheti a képviselo-testületet". A polgármester számára az Ötv.-ben biztosított általános jellegu képviseleti jog nem korlátozza, illetve nem záIja ki a települési képviselo képviseleti jogát. Ez a jog ugyanis az Ötv. rendelkezéseibol fakadóan nem általános, hanem kifejezetten megbízáshoz kötött. Míg a polgármester számára a törvény nem írja elo a megbízás szükségességét - a képviselet éppen a törvény eloírásán alapul a képviselo-testület tagja - az Ötv. idézett eloírása figyelembevételével azonban csak megbízás alapján járhat el. (961/B1993. AB határozat ABH 1994.63.) Az alpolgármester - jogállásából eredo - képviseleti jogosultsága nem azonos a polgármester képviseleti jogosultságával.

-

-

-

-

Ötv. 9. &(2) bekezdéséhez:

...

-

-


2007. 2007.

október október

31.


31.

- KOMMENTÁR


szóló

1990. évi LXV.

törvényhe

Az önkonnányzati feladatok címzettje a képviselö-testület, ezért a feladatokat is elsösorban saját maga látja el. A feladat-ellátásban azonban részt vesznek a képviselö-testület szervei is. A törvény a képviselö-testület szerveként négy szervet jelöl meg: a polgánnestert, a képviselö-testület bizottságait, a részönkonnányzat testületét és a képviselö-testület hivatalát nevesíti. A képviselö-testület dönt arról, hogya szervei milyen feladatokat végezzenek el, milyen önkonnányzati feladatot ad számukra. Az állandó jellegu feladatok a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban meghatározásra kerülnek, amely azonban nem zárja ki, hogy eseti döntéssel a képviselö-testület folyamatosan is bevonja a szerveit az önkonnányzati feladatok ellátásába. A képviselö-testület szervei elsösorban a döntés-elökészítésben szervezö-feltáró, ellenörzö és végrehajtási feladatokat látnak el. Segítik a képviselö-testületet abban, hogya képviselö-testületi hatáskörök gyakorlása során megalapozott döntéseket tudjon hozni. A képviselö-testület utasításai szerint járnak el és a feladatok végrehajtásáról egyedileg vagy folyamatos feladatellátás esetén meghatározott idöszakonként beszámolnak. Megjegyezzük, hogy szintén önkonnányzati feladatot látnak el a képviselö-testületi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások ellátására létrehozható intézmények és más szervezetek ezekröl ebekezdésben a törvény nem tesz említést -, így azok nem tartoznak a szorosan vett képviselö-testületi szervek közé.

-

Ötv. 9. &(3) bekezdéséhez: A feladatok mellett az önkonnányzati hatáskörök címzettje is a képviselö-testület. A képviselö-testület önállóan dönt ahatáskörei gyakorlásáról. Gyakorolhatja valamennyi hatáskörét saját maga is, de ez a hatáskörök növekvö száma miatt még a kisebb településeken is azzal jár, hogy a testület gyakran és hosszadalmasan kénytelen ülésezni. Nagyobb településeken a hatáskörök széles köre és mennyisége olyan munkaterhet róna a képviselö-testületi tagokra, amelynek a társadalmi megbízatású tisztség mellett szinte lehetetlen eleget tenni. Ez indokolja azt, hogy a törvény lehetövé tette a hatáskör átruházást. A képviselö-testületet- a késöbbiekbenjelzett korlátozásokkivételével teljes döntési szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy a hatáskört átruházza-e, melyik szervre, milyen idötartamra, teljesen vagy részlegesen teszi-e meg, illetve mikor vonja vissza, saját maga gyakorolja-e vagy másik szervet jelöl ki és ily módon biztosítja a hatáskörök folyamatos intézését. Hatáskör átruházás esetén nem a képviselö-testület hoz határozatot, hanem a döntési jogot helyette az a szerv (személy) gyakorolja, amelynek (akinek) ezt a képviselö-testület átadta. A döntés ugyanolyan értéku, mintha azt a képviselö-testület hozta volna. A képviselö-testület továbbra is felelösséggel tartozik az átruházott hatáskörök gyakorlásáért. Rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenörizheti a hatáskör ellátást. Biztosítja a törvény a képviselö-testületnek, hogy a hatáskör ellátásához utasítást adjon. Jogában áll a hatáskört visszavonni indokolás nélkül is. A továbbiakra vonatkozóan dönthet úgy, hogy saját maga jár el, de megteheti azt is, hogy másik szervének adja a hatáskört gyakorlásra. A bekezdés jelenlegi hatályos szövegét az Ötv. egyik módosításáról rendelkezö 1997. évi CXXXIV. törvénv állapította meg. E módosítással bövült azon szervek köre, amelyek részére a képviselö-testület egyes hatásköreit átadhatja. Eredetileg a hatáskör-átruházás csak a polgánnesterre, az önkonnányzati bizottságokra, a részönkonnányzat testületére és a helyi kisebbségi önkonnányzat testületére történhetett. Ezek közül a polgánnester, a bizottságok és a részönkonnányzat testülete a 9. § (2) bekezdése szerint a képviselö-testület szervei, míg a kisebbségi önkonnányzat' testülete nem saját szerve a települési önkonnányzatnak. A kisebbségi önkonnányzat önálló jogi személy. A módosított (3) bekezdés hatályba lépése óta a képviselö-testület az elöbbieken kívül társulására is átruházhatja ahatásköreinek egy részét. Abekezdésben szereplö "egyes hatáskörei" kitétel, valamint az utóbb beiktatott társulásoknáI a "törvényben meghatározottak szerint" szövegrész már jelzi, hogya hatáskör-átruházást a képviselö-testület nem gyakorolhatja szabad belátása szerint, teljesen korlátlanul. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy mely szervnek milyen hatásköröket adhat át a testület, ebekezdés elöírásain kívül, meg kell ismerni az Ötv. más rendelkezéseit, valamint egyéb törvények szabályait is. Az átruházható hatásköröket konkrétan nem határozza meg a törvény. Fordított módszert alkalmaz, a 10. § (1) bekezdésében átruházási tilalmat állapít meg (ezekre a 10. § magyarázatánál részletesen kitérünk). Mindezekböl következöen azok a hatáskörök tehát az átruházható hatáskörök, amelyekre az átruházási tilalom nem vonatkozik. Ez a kisebbségi önkonnányzatoknál nem így érvényesül. Esetükben szukebb körben van ugyanis lehetöség az egyes hatáskörök átadására. Erre nem a bekezdés szövegéböl lehet következtetni, hanem az Ötv. más elöírása alapján lehet megállapítani. Nevezetesen a I02/C. & (2) bekezdése rendelkezéséböl válik egyértelmuvé, hogy hatáskör-átruházásra a kisebbségi önkonnányzatok testülete tekintetében kevesebb lehetöség van. Egyértelmuen deklarálja a törvény, hogy a települési önkonnányzat hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefliggö feladat- és hatásköre a kisebbségi önkonnányzat testülete részére nem adható át. A másik eltérés az átadható egyes hatáskörök tekintetében a társulásoknál jelentkezik, mégpedig eltéröen a kisebbségi önkonnányzatoktól a törvény nem szukíti, hanem bövíti a lehetöséget a hatáskör átadásra. A 10. § (2) bekezdéséböl eredöen olyan hatáskörök is átruházhatók, amelyek más szerv tekintetében át nem ruházható hatáskörnek minösülnek, nevezetesen a testület törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, megbízás és intézmény alapítás is.

-

-

---

-


2007.

október

2007.

október

3 J.


3 J.

- KOMMENTÁR


szóló

1990. évi LXV. törvényhe

Fel kell hívnunk a figyelmet viszont arra is, hogya hatáskör-átruházás lehetoségét biztosító rendelkezés a társulásoknál a hatáskör-átruházást a "törvényben meghatározottak szerint" megszoritó kitétellel teszi lehetové. Ilyen kitétel a többi szervnél deklaráltan nincs. A "törvényben meghatározottak szerint" szövegrész figyelmeztet arra, hogy nemcsak az Ötv., hanem más törvény eloírásait is meg kell ismerni. Jelenleg a társulásokra vonatkozóan két sajátos törvényi rendelkezést is találunk. Ezek közül utaltunk már arra, hogy társulásnak olyan hatáskörök is átadhatók, amelyek más szervnek nem (pl.: kinevezés). A másik lényeges eltérést a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmuködéseirol szóló 1997. évi CXXXV. törvénv tartalmazza. A törvény 20. § (3) bekezdése rendeIkezésébol kiderül, hogy nem minden társulásra lehet az önkormányzati hatáskört átruházni. Míg tehát a többi szervtípus tekintetében (bizottság, részönkormányzat testülete, kisebbségi önkormányzat testülete) azok bármelyikének (így pl. bármelyik bizottságának) adhat át hatáskört a testület, a társulásoknál ez nem így van. Csak meghatározott típusú társulások esetén áll fenn ez a lehetoség, mégpedig a többcélú kisebbségi társulásra ruházható a testületi hatáskör, továbbá a társulási törvény 9. §-a alapján közös döntéshozó szervvel (a társulási tanáccsal) létrehozott társulások, valamint a társulási törvény 16. §-a alapján jogi személyiséggel rendelkezo társulások esetén. A hatáskör-átruházás szempontjából a két megnevezett társulási tipus között is van eltérés, mivel a képviselo-testület az intézményalapítási hatáskörét csak a jogi személyiséggel rendelkezo társulására ruházhatja át. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a törvény egyes önkormányzati típusoknál eltéro szabályozást hoz. Két hatáskör tekintetében enged eltérést az általános települési önkormányzatokhoz képest a Fovárosi, valamint a fovárosi kerületi önkormányzatoknál. A Fovárosi Közgyulés a 9. § (4) szerinti intézménye vezetoinek választását, kinevezését, megbízását bizottságára és a fopolgármesterre átruházhatja. Az Ötv. 10. &/) Dontiában foglalt hatáskört (véleménynyilvánítás az önkormányzat álláspontjának kikérése) pedig a Fovárosi Közgyulés és a kerületi képviselo-testületek is átruházhatják, de csak bizottságaikra. Más képviselo-testületek tekintetében ezek a hatáskörök át nem ruházható hatáskörök. A különbözo rendelkezések összevetésébol állapítható meg az, hogy mely szervnek milyen hatásköröket adhat át a testület. A hatáskör átruházásánál a képviselo-testületeknek körültekintéssel kell eljárniuk és kiválasztani azt a szervet, amely a testületi hatáskört a legoptimálisabban tudja ellátni. A polgármester részére történo egyes hatáskör-átruházást a gyakran nélkülözhetetlen operativitás indokolja; az önkormányzati hatósági ügyekben történo döntés bizottságokhoz való telepítését viszont a demokratizmus szélesítése igényli. A területi vagy részérdekek, illetve a kisebbségi jogok érvényesítése a részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat testületének való hatáskör átadás igényét jelzi. A társulások esetében a feladat-ellátás hatékonysága, önállósága motiválhatja a képviselo-testületet a hatáskörök átadására. A hatáskör átruházásnál a képviselo-testületnek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a hatáskör-átruházás a kisebbségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére történhet. A részönkormányzat kivételével más szerveknél a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz. A részönkormányzatok tekintetében az Ötv. 55. &-aaz általánostói eltéro rendelkezésével korlátozza a települési képviselo-testület döntési szabadságát. A testület ugyanis nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érinto hatáskör átruházását a településrész lakóhelyi közösségének kezdeményezésére az egyesítéssellétrejött településrésztol, a külterületi lakott helytol és az olyan üdüloterülettol, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét. Az Ötv. általános elvein és rendelkezésein túl a képviselo-testületek hatásköre tekintetében az Áht. speciális szabályokat is tartalmaz. Az Áht. 65. & (J) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg. Ez a költségvetési rendelet, s a rendeleti formából következik, ho~y a költségvetés módosításáról is a képviselo-testület dönthet, ami értelemszeruen a költségvetési rendelet módosítása. Az Aht. azonban kivételeket is megállapít, ami egyes költségvetési hatásköröknek az átruházását jelenti. Az Áht. 74. & (J) bekezdése szerint a képviselo-testület által jóváhagyott eloirányzatok és költségvetési létszárnkeretek között átcsoportosítást a képviselo-testület engedélyezi azzal, hogy a (2) bekezdés alapján a képviselotestület az átcsoportosítás jogát átruházhatja. A hatáskör átruházás áltanos szabályaihoz képest ebben szigorúbb korlátok vannak. Az Áht. 74. &(2) bekezdése szerint a képviselo-testület az átcsoportosítási jogának átruházása egyrészt a képviselo-testület által meghatározott keretek között másrészt kizárólag a bizottságaira és a polgármesterre történhet. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt vizsgálta, hogy az Ör. támadott rendelkezései megfelelnek-e az Áht.-ban írt törvényi feltételeknek. Az Ör. 7. &(2) bekezdése a polgármesternek biztosított eloirányzat módosítási jogot ad, ez összhangban áll az Áht. 74. &(2) bekezdéséveI. Az Áht. 74. &(2) bekezdése azt a feltételt támasztja az átcsoportosítási jog átruházásánál, hogy az "az általa meghatározott keretek között" történhet, de a képviselo-testület által meghatározandó "keretek" tekintetében nem állapít meg részleteket. Ilyen körülmények között az eloirányzat átcsoportosítási jog meghatározása eleget tesz az Áht.-ben foglalt követelménynek.

-

-

-

Utalnunk kell arra is, hogy önkormányzati feladatot a 9. § (2) bekezdése szerint a képviselo-testület hivatala is kaphat és elláthat, ugyanakkor önkormányzati hatáskört nem gyakorolhat. A jegyzore és a polgármesteri hivatal ügyintézojére történo hatáskör átruházást a törvény tehát kizárja azzal, hogy taxatíve meghatározza azokat a szerveket, amelyek vonatkozásában a testület élhet a képviselo-testületi hatáskör átadásának lehetoségéveI. Különösen az önkormányzati ciklus elején több önkormányzati rendelet is tartalmazott olyan rendelkezést, amely képviselo-testületi hatáskört a jegyzore ruházott át. Az Alkotmánybíróság több határozatában utalt arra, hogy képviselo-testületi hatáskör csak a törvényben meghatározott szervekre ruházható át, az ezzel ellentétes rendelkezések jogszerutIenek. Az Alkotmánybíróság 10/1995. (II. 22.) AB határozatában kifejtette azt is, hogy önkormányzati rendelet nem hatalmazhatja fel hivatalának egyik ügyosztályát sem a testület nevében történo szerzodéskötésre annál is inkább, mert a Ptk. 30. &(I) bekezdése értelmében a polgármesteri hivatal belso szervezeti egysége nem jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselo-testületet illetik meg. A joggyakorlás természetszeruleg nem jelenti azt, hogy minden konkrét tulajdonosi döntést magának a testületnek kell meghoznia, mivel az Ötv. 80. &(1) bekezdése szerint a tulajdonost megilleto jogok gyakorlásáról a képviselo-testület rendelkezik. A 9. § (3) bekezdése bizonyos korlátok között engedi meg a testületi jogok átruházását. Másra - így a polgármesteri

hivatal

ügyosztályára

vagy bármely

elnevezésu

szervezeti

egységére

- viszont

nem.

.


2007. 2007.

október október

31.

CompLex logtár Vas megyei Közgyülés Ellátó Szervezete 7. oldal

31.

- KOMMENTÁR


szóló


A törvények szerint az önkOlmányzati hatáskörök a polgármesteri hivatalra nem ruházhatók át, az államigazgatási hatáskörök címzettje pedig a jegyzo, az Ötv. 7. & (]) bekezdése szerint kivételesen a polgármester és a képviselo-testület hivatalának ügyintézoje. Sem az Ötv., sem más törvény nem teszi lehetové, hogy a polgármesteri hivatal által ellátott feladatok "másodfokú ügyintézését" a képviselo-testület bizottsága végezze. A képviselo-testület bizottságának nincs hatásköre államigazgatási ügyben, a polgármesteri hivatal muködésével kapcsolatosan pedig az Ötv. 27. &-akizárólag a következokre hatalmazza fel: "A bizottság a feladatkörében ellenorzi a képviselo-testület hivatalának a képviselo-testület döntéseinek az elokészítésére, illetoleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében képviselo-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti." [35/1993. (V. 28.) AB határoazt] Az Ötv. 9. &(2) bekezdése alapján az alpolgármester a képviselo-testületnek nem szerve, ezért a képviselo-testület hatáskört az alpolgármesterre nem is ruházhat át. Az alpolgármester az Ötv. 34. & (2) bekezdése alapján teljes egészében a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester irányítási jogkörébe beletartozik a megfelelo munkamegosztás, az alpolgármester feladatának meghatározása is, illetoleg több alpolgármester esetén az ot helyettesíto alpolgármester személyének kijelölése. Az Ötv. csak részben ad útmutatást a hatáskör-átruházás formáját illetoen. A társulásoknál a törvény által képviselo-testületi hatáskörbe utalt kinevezés, megbízás és intézményalapítás átruházásánál a törvény eloírja a rendeleti formát. Ebbol azonban álláspontunk szerint nem vonható le egyértelmuen az a következtetés, hogy a hatáskör-átruházás más esetekben nem igényel rendeletalkotást. Amennyiben az átruházás az állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos hatáskör-gyakorlásra vonatkozik, vagyis ha a címzett jogosult az állampolgárok jogait és kötelezettségeit érinto döntést hozni, akkor a rendeleti formában történo átadást az is indokolja, hogy az állampolgárok jogait, kötelezettségeit illetoen csak jogszabályban lehet rendelkezni. Ezt támasztja alá az 1429/H/l 992/2. sz. AB határozat is, melyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy "a képviselo-testület a hatáskörébe tartozó hatósági hatáskörét is átruházhatja. A hatósági hatáskör megállapítása (átadása) önkormányzati rendeletben történhet". Más esetekben elég a határozati forma is. A Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár által közzétett legfelsobb bírósági határozat is alátámasztja ezt a megállapítást (BH1994. 86.). A Legfelsobb Bíróság álláspontja szerint az önkormányzat képviselo-testülete egyes hatásköreit határozattal is átruházhatja a polgármesterre. Fontos szabálya a törvénynek az, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, tehát csak az a szerv járhat el, amely erre a képviselo-testülettol a felhatalmazást közvetlenül megkapta. Ha ennek nem tud eleget tenni, vagy a hatáskört nem látja el megfeleloen, a képviselo-testület a hatáskört visszavonja vagy utasít a megfelelo hatáskör gyakorlásra. Utalni kell arra is, hogy az Ötv. 9. &(3) bekezdése, arra azonban nem ad felhatalmazást, hogy a képviselo-testület a polgármester törvényben megállapított hatáskörét elvonja. A polgármester a törvényben meghatározott saját hatásköreit önállóan gyakorolja, törvényben megállapított hatáskörét a képviselo-testület nem vonhatja el, nem korlátozhatja, tehát csak saját hatáskörei gyakorlásának átruházásáról dönthet. Ötv. 9. &(4) bekezdéséhez: Az önkormányzati alapjogokkal összhangban rendelkezik úgy a törvény, hogy a képviselo-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat. Ezeket összefoglalóan a továbbiakban a törvény intézménynek nevezi. A képviselo-testület szervezetalakítási szabadsága érvényesülhet tehát a közszolgáltatási feladatok megoldása során is. Az önkormányzatok mind a kötelezo, mind az önként vállalt feladataikat teljesíthetik a saját maguk által alapított intézmény útján. A törvényi rendelkezésbol adódóan 1993. december 31-ét követoen már vállalatot nem létesíthettek az önkormányzatok. A gazdasági vállalkozásaik céljára gazdasági társaságot alapíthatnak vagy szövetkezet alapítását kezdeményezhetik. A korábbi vállalataikat az önkormányzatok gazdasági társaságokká alakították át. Az intézmények többségében költségvetési szervek. A költségvetési szervként muködo önkormányzati intézmények túlnyomórészt az önkormányzat egészségügyi, szociális és oktatási, nevelési feladatai ellátásában vesznek részt. A településüzemeltetés, a lakosság közüzemi és kommunális szolgáltatásokkal való folyamatos ellátása is megoldható költségvetési intézmény útján, de e téren már jellemzok a gazdasági társaságok. Az intézményalapítás - a jogi személyiségu társulásra történo átruházás esetét kivéve a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A költségvetési intézményalapítás, valamint a gazdasági társaság létrehozása és más szervezet alapítása is minosített többségu szavazással történik alS. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A költségvetési szerv alapításának a szabályait az Áht. határozza meg. A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetésérol határozatban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, önkormányzati feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetojének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszünteto okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszünteto szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogya költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A költségvetési szerv - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történo bejegyzéssei az alapító okiratban meghatározott hatállyal jön létre, és a nyilvántartásból a megszünteto okiratban meghatározott hatállyal való törlésseI szunik meg.

-

-

-

A képviselo-testületnek széles köru választási lehetosége van az egyes közszolgáltatások mikénti ellátásáról való döntésénél. Korlátot a törvényi keretek jelentenek. Ilyen keret az Ötv. 0l. & (6) bekezdés b) pontjának rendelkezése, amely szerint az önkormányzat a saját felelosségére folytathat vállalkozói tevékenységet, továbbá ilyenek az Ötv. 80. & (3) bekezdésében foglalt korlátok: az önkormányzat vállalkozása a kötelezo feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelossége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Ezek a kötelezettségek a közszolgáltatás ellátásnak módjáról, formájáról való döntéskor a képviselo-testületet terhelik, a képviselo-testület pedig alapvetoen a választói közösségnek tartozik felelosséggel, amely megbízásából gyakorolja az önkormányzati jogokat.


2007. 2007.

október október

31.


31.

- KOMMENTÁR


szóló

1990. évi LXV.

törvényhe

Az egyes önkormányzati intézményekkel kapcsolatos fenntartói irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint az egyes közszolgáltatások ellátására szolgáló intézmények típusait külön törvények, pl. a közoktatási, szociális igazgatási, egészségügyi törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok alapítása a gazdasági társaságokról szóló 2000. évi IV. törvény szabályai alapján - a társasági szerzodésseI - történik. A gazdasági társaság alapítását bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégjegyzéket vezeto megyei (fovárosi) bíróságnak. Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy abban az alapító önkormányzat az egyedüli részvényes. Ilyen esetben a közgyulés jogait az alapító képviselo-testület gyakorolja. Utalnunk kell az intézményalapítás kapcsán az Ötv. 103. &(1) bekezdés cJ Dontiára is, amely eligazítást tartalmaz arra nézve, hogy az intézmény megszüntetése, átszervezése is a képviselo-testület hatáskörébe tartozik, és annak során eljárási szempontból az alapítás szabályai szerint kell eljárni. A külön jogszabályok az alapfeladatokat ellátó intézmények megszüntetéséhez, átszervezéséhez gyakran eloírják az intézményi szolgáltatást igénybevevok véleményének döntés elotti megismerését. Ezért a jogszeru eljárás érdekében ezekre a döntés-elokészítés során különös figyelmet kell fordítani. A képviselo-testület hatáskörébe tartozik az intézmény vezetoinek kinevezése, megbízása, amely a 103. § (1) bekezdés a) pontja alapján magába foglalja a vezeto felmentésének, visszahívásának jogát is, vagyís a visszahívás és felmentés is a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, melyhez a képviselo-testület tagjainak minosített többségu szavazata szükséges. Kivételt jelent ez alól, ha a képviselo-testület rendeletében az Ötv. 10. & (2) bekezdése alapján a kinevezést és megbízást, továbbá ezzel összefliggoen a visszahívást és felmentést társulására, illetoleg a Fovárosi Közgyulés bizottságára átruházza. A vezetok kinevezése, megbízása intézménytípusonként a külön jogszabályokban foglaltak szerint szigorú eljárási rendben történik, sokszor pályázat alapján, a képesítési eloírások betartásának figyelembevételével. Az önkormányzat törvényben megállapított közszolgáltatási feladatai ellátására intézményt alapíthat. E feladatai ellátása tekintetében az önkormányzatnak szabályozási jogosultsága is van, az e körben alkotott rendelete azonban nem lehet ellentétes magasabb szintu jogszabállyal. Az Országgyulés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefliggo szabályok egyszeTUsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elosegítése céljából megalkotta a 2006. évi LXV. törvénYt: Ez kimondja, hogy e törvény hatálybalépésévei egyidejuleg hatályát veszti a Polgári Törvénvkönvvrol szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. &-a,azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése elott a Ptk. 74.1G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követoen nem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetok ki.

-

-

Ötv. 10. &(1) bekezdéséhez: A 9. § (3) bekezdéséhez fuzött magyarázatban már utaltunk arra, hogya képviselo-testület csak egyes hatásköreit ruházhatja át. A törvényhez fuzött indokolás szerint a képviselo-testület meghatározó szerepének érvényesülése érdekében állapítja meg a törvény azokat az önkormányzati ügyeket, amelyekben kizárólag a képviselo-testület dönthet, amelyeket nem ruházhat át. Az alapveto, az önkormányzás lényegét adó képviselo-testületi hatásköröket találjuk ezen az átruházási tilalmi listán. A bekezdésben tizenhárom pont alatt nyertek felsorolást az át nem ruházható hatáskörök. Néhány helyen túlbiztosítás figyelheto meg a törvényben, mint pl. a d) pontnál, mivel a költségvetés megállapítása, a helyi adó megállapítása vagy a településrendezési terv jóváhagyása rendeletalkotást igényel, így egyszeTUenaz (1) bekezdés a) pontja alapján is át nem ruházható hatáskörnek minosülnek. Külön kiemelést érdemel, hogy a 2002. évi önkormányzati általános választások napjától, vagyis 2002. október 20-ától a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörei kibovültek. Az át nem ruházható hatáskörök közé tartozik egyrészt a települési képviselo és a polgármester összeférhetetlenségi ügyében hozott döntés. Másrészt a foállású polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi eloírások kapcsán a képviselo-testületi hozzájárulás megadása ahhoz, hogy a polgármester: vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezeto testületének és felügyelo bizottságának tagja, - gazdasági társaság vezeto tisztségviseloje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezeto testületének, felügyelo bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetoje (vezérigazgatója),

-

- szövetkezet - alapítvány

tisztségviseloje, kezelo szervezetének

tagja, tisztségviseloje

legyen.

Ugyancsak az át nem ruházható hatáskörök körébe került a polgármesteri és a képviseloi vagyonnyilatkozati eljárásokkal kapcsolatos döntés meghozatala.

..-


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR

- a helyi önkonnányzato1cról

szóló


CompLex Jogtár Vas megyei Közgyulés Ellátó Szervezete 9. oldal

Az elso tizenkét pontban a helyi hatalomgyakorlás körébe tartozó legfontosabb hatáskörök, a szervezetalakítás kérdései, a személyi kérdésekre vonatkozó és a gazdálkodással összefüggo kiemeIt hatáskörök találhatók. Az utolsó pont arról rendelkezik, hogy a képviselo-testület át nem ruházható hatásköre az is, amit a törvény a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. Ebbol az következik, hogy az önkormányzati hatáskört megállapító törvényekben az átruházási tilalmat 'kifejezetten ki kell mondani, ha törvényalkotó ezt akarja. Ha a hatáskört megállapító törvény külön átruházási tilalmat nem mond ki, abból következo en a hatáskör átruházható, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott általános körbe tartozik (pl. rendeletalkotás, intézményalapítás). Az itt felsoroltakon kívül már az Ötv. is állapít meg további átruházási tilalmat. A 102. 6 (2) bekezdésébol kiderül, hogy a képviselo-testület hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggo feladat- és hatáskörei a kisebbségi önkormányzat testületére nem ruházhatók át. Más törvényekben is találhatók hatáskör-átruházást megtiltó rendelkezések. Ilyen pl. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi Ill. törvénv 122. 6-a. E szabályozás megtiltja a helyi önkormányzat képviselo-testületének, hogy a szociális ellátási szerzodés megkötését, a szerzodés módosítását, illetoleg megszüntetését átruházza. Problémát okozott a jogalkalmazás során az, hogy az intézmény átszervezése és megszüntetése, valamint a személyi kérdéseknél a felmentés, visszahívás nem szerepelt a felsorolásban, így bizonytalanság volt tapasztalható a tekintetben, hogy ezek a hatáskörök átruházhatók-e. Az Ötv. 1994. évi módosítása 103. 6-ában megoldást adott a kérdésre, és így vitathatatlan e hatáskörök tekintetében is az átruházási tilalom. Ötv. 10. II(2) bekezdéséhez: A törvénynek ez egy új rendelkezése, amely az önkormányzatok társulásairól és együttmuködésérol szóló törvény megalkotásával egyidejuleg került elfogadásra. Az elozo bekezdésben foglaltaktói eltéro szabályokat állapít meg a társulásokra, mégpedig azzal, hogy lehetové teszi a képviselo-testület számára a hatáskörébe utalt kinevezés, megbízás és intézményalapítás társulásokra történo átruházását is. Külön kiemeli itt a törvény, hogy az átruházást a képviselo-testület rendeletben teheti meg. Ebbol az is következik, hogy a hatáskör visszavonása a rendelet módosításával vagy hatályon kívül helyezéséveI történhet. Hangsúlyoznunk szükséges, hogy e hatáskörök átruházása a társulásra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmuködésérol szóló törvény szerint lehetséges. A jelzett törvény korlátozó rendelkezést is tartalmaz, mint ahogy utaltunk már rá, a 9. § (3) bekezdésénél is. A hatáskör-átruházhatóság a most megjelölt három hatáskör tekintetében csak a jogi személyiséggel rendelkezo társulásokra áll fenn, illetoleg a kinevezés és megbízás tekintetében a közös döntéshozó szervvel létrehozott társulásokra. A társulások más típusaira tehát sem ezek, sem pedig más önkormányzati hatáskörök nem ruházhatók át. Ötv. 11. II (1) bekezdéséhez: A képviselo-testület a helyi önkormányzati hatósági ügyek intézésében is eljár. A hatósági ügyek fogalmát a törvény nem határozza meg. Véleményünk szerint e körbe azok az egyedi ügyek tartoznak, amelyekben az önkormányzat képviselo-testülete a jogszabály érvényesítése érdekében az ügyfelet érinto jogot vagy kötelezettséget állapít meg, de e meghatározás alapján törvényi definíció hiányában nem lehet néhány ü~y minosítését vitathatatlanul elvégezni. Önkormányzati hatósági ügyet törvény vagy önkormányzati rendelet határozhat meg. Igy tehát a törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott, általában engedélyezésre, illetve támogatásra irányuló ügyeket nevezhetjük önkormányzati hatósági ügyeknek. Az önkormányzati hatósági határozatokban a képviselo-testület az ügyfél részére valamilyen jogot biztosít vagy erre irányuló kérelmet utasít el. Pl. címerhasználat engedélyezésérol dönt, támogatást, tankönyv- és tanszerellátási támogatást nyújt, egészségügyi szolgáltatásért fizetendo térítési díj, illetve ellátás kifizetésének átvállalásáról határoz. A szociális igazgatás területén a képviselo-testület önkormányzati hatósági határozattal dönt a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról, a rendszeres és rendkivüli szociális segély megállapításáról, az ápolási díj, az átmeneti segély megállapításáról, a temetési segélyrol, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról, a lakásfenntartási támogatásról. A teljesség igénye nélkül vett néhány példa mutatja, hogy jelentos az önkormányzat képviselo-testületének hatósági tevékenysége. A képviselo-testület önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárására az Ötv. néhány szabályt állapít meg. Ezek sorába tartozik az Ötv. 109. 6-a, mely azt tartalmazza, hogy az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel - az közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénv (a továbbiakban: Ket.) kell megfeleloen alkalmazni. Az elso eltéro szabályt ez a bekezdés tartalmazza, amelyben kimondja a törvényalkotó, hogy a képviselo-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A fellebbezési jog kizárása azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen jogorvoslatra kerülhetne sor. A bírósági felülvizsgálati lehetoségrol an. § (3) bekezdése rendelkezik. A képviselo-testület hatósági ügyben hozott határozatának meg kell felelnie a Ket. eloírásainak, különösen elutasító döntés esetén a rendelkezo részben a bírói felülvizsgálatra való figyelemfelhívást, valamint a kello indokolást is tartalmaznia kell. Az önkormányzati hatósági ügy érdemi elintézési határidejérol a törvény nem rendelkezik, így a Ket. alapján kell eljárni, az érdemi határozatot 30 napon belül, vagy ha az nem lehetséges, legkésobb a soron következo testületi ülésen legkésobb azonban hatvan napon belül kell meghozni. [Ket. 33. 6 (4) bekezdése)

-

Ötv. 11. II(2) bekezdéséhez:

-

.----

Lezárva:

2007.

október

31.

Hatály: 2007. október 31. Hatályos - KOMMENTÁR


szóló



-

A képviselö-testület hatósági hatáskörét is az általános szabályok szerint - átruházhatja.Kivételtjelentenek a kisebbségi önkormányzatok, amelyekre az Ötv. 102/C. &(2) bekezdése alapján hatósági hatáskör nem ruházható át. Ezért itt a polgármester (föpolgármester), valamint a képviselö-testület bizottságának és a részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen biztosít a törvény fellebbezési jogot. A fellebbezést a képviselö-testület bírálja el. Ezzel egyezöen állapítja meg a Ket. 107. & (I) bekezdése is, hogy az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsöfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselö-testület hatáskörébe tartozik. A határozatot a képviselö-testület helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasíthatja az eljáró szervet. A képviselö-testület a hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálását nem ruházhatja pl. a polgármesteri határozatok vonatkozásában bizottságára vagy adott esetben fordítva. Ez következik abból, hogya törvény a képviselö-testület határozatával szemben biztosítja a bírósági felülvizsgálati lehetöséget. Ötv. 11. &(3) bekezdéséhez: Az önkormányzati hatósági ügyben saját elsö fokú hatáskörgyakorlás esetén hozott képviselö-testületi határozat ellen a ll. § (1) bekezdésében a fellebbezési jogot a törvény kizárta. Biztosított azonban e határozatokkal szemben a bírósági felülvizsgálat lehetösége. Az ügyfél tehát jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságtói kérheti a határozat közlésétöl számított 30 napon belül a döntésbírósági felülvizsgálatát. Ugyanígy bírósági felülvizsgálat kezdeményezhetö a képviselö-testület olyan határozataival szemben, amelyeket a képviselö-testület a fellebbezés elbírálását követöen hozott. A pert az önkormányzat ellen kell indítani, mert az önkormányzat a jogi személy, az önkormányzat rendelkezik perbeli jogképességgel, nem a képviselö-testület. A bírói gyakorlat is egyértelmuvé tette, hogy a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok iIlethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek. Az önkormányzat képviselö-testülete nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt. A perben az ügyfél a felperes, az önkormányzat az alperes. A perben a PP. XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A bíróság a képviselö-testület határozatának csak jogszeruségét bírálhatja felül. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban kérheti a döntés végrehajtásának felfliggesztését. [Ket. 110. &(1) bekezdés1 Ötv. 12. &(1) bekezdéséhez: A képviselo-testület muködése A képviselö-testület hatásköreit ülésén gyakorolja. A képviselö-testület muködésének alapvetö szabályát állapítja meg a törvény azzal, hogy a képviselö-testület szükség szerint, a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban meghatározott számú ülést tart. A képviselö-testületek által elvégzendö feladatok nem azonosak, más-más idömennyiséget igényelnek. Befolyásolja ezt a település, a testület nagysága, az önként vállalt feladatok mennyisége, a testület munkamódszere és többek között az is, hogy tehermentesítése céljából hogyan vonja be szerveit a feladatok elökészítésébe és hogy él-e a hatáskör-átruházás lehetöségével. Mindezek következtében - összhangban azzal az elvvel is, hogy a muködés részletes szabályait a testület állapítja meg a feladatoknak és döntési szükségleteknek megfeleloen tartja üléseit a képviselö-testület. Az ülések számát a szervezeti- és muködési szabályzatról szóló rendeletben meg kell határozni, természetesen amennyiben a helyzet úgy kívánja, annál több testületi ülés is tartható, illetve köteles a testület több ülést is tartani. Az ülések számának meghatározása történhet úgy is, hogy meghatározott idöszakonként (pl. havonta egy alkalommal) kell ülést tartani. Az ülések idöpontját ilyenkor a képviselö-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza. Bár ennek készítését a törvény nem írja elö, de a tervszeru, átgondolt munkavégzés érdekében különösen a megtárgyalandó

-

elöterjesztések

nagy száma, valamint

az idöhöz kötött döntések

miatt

- törvényi

-

kötelezettség

nélkül is feltétlenül

indokolt az

elfogadása. A munkatervben ütemezni lehet a feladatokat, így azok kellö elökészítése is idöben megtörténhet. A munkaterv a téma tárgyalásának idöpontján kívül kijelöli az elöterjesztöt, az elöterjesztésben közremuködöket, egyeztetési kötelezettséget írhat elö, tartalmi követelményeket fogalmazhat meg. Garanciális jelentöségu a törvény azon rendelkezése, amely kimondja, hogy képviselö-testületeknek évente legalább hat ülést kell tartania. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a képviselö-testület széles hatásköre évente legalább hat ülést igényel. Minden településen az üléseknek ez az a minimális száma, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása megtörténjen.

A munkatervben-

esetleg üléstervben

- elore meghatározott

idöpontra tervezett

- legalább

hat ülés

- az

ún.

rendes ülés. Ezeken kívül a képviselö-testületek rendkívüli üléseket is tarthatnak, ha azt a feladat-ellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja vagy más idöközben felmerülö ok azt kötelezöen szükségessé teszi. A hat ülés megtartásának kötelezettségén kívül a törvény az ülés összehívásának további kötelezö eseteit is megállapítja. Ezekböl kettöt a törvénynek ez a 12. § (1) bekezdése tartalmazza. E szerint az ülést a képviselök egynegyedének vagy a képviselö-testület bizottságának az indítványára össze kell hívni. Ha ennek a kötelezettségének a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget, az Ötv. 98. & (2) bekezdése f) pontia rendelkezéséböl eredöen a regionális közigazgatási hivatal vezetöje hívja össze az ülést. A képviselö-testület összehívása egy képviselö javaslatára is történhet, de kötelezettséget a polgármester számára csak akkor jelent, ha az ülés összehívását a képviselök egynegyede kéri. A bizottság a testületi ülés összehívására vonatkozó indítványát ülésén tárgyalja meg, és arról egyszeru szótöbbséggel hozott határozatában dönt. Ötv. 12. § (2) bekezdéséhez:

Lezárva: Hatály:

2007. 2007.

Hatályos

október október

31.

CompLex Jogtár Vas megyei Közgyülés Ellátó Szervezete ll. oldal

31.

- KOMMENTÁR


Megismétli a törvény

- az Alkotmánv

szóló


44/B. &(\) bekezdéséveI megegyezoen

-, hogya

képviselo-testület

elnöke a polgármester.

A

képviselo-testület elnökének, a polgármesternek a képviselo-testület muködésében meghatározó szerepe van. Ez kitunik az Ötv.-nek ebbol a rendelkezéséböl is, amelyben a polgármester feladatává teszi a képviselo-testület muködését érinto két legfontosabb feladatot, nevezetesen a képviselo-testület ülésének összehívását és a képviselo-testület ülésének vezetését. Ez alól kivételt képez a képviselo-testület alakuló ülése, amelyet a legidosebb települési képviselo, mint korelnök vezet. Fontos érdek fuzodik ahhoz, hogya testület muködése folyamatosan biztosított legyen, ezért a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén helyettesítését az alpolgármester látja el, aki helyettesíto hatáskörében gondoskodik a képviselo-testület ülésének összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést. Erre az Ötv. 34. &(\ ) bekezdésében találunk rendelkezést. A képviselo-testület folyamatos muködését célzóan további biztosítékot is beépített a törvény a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyideju betöltetIensége, illetoleg tartós akadályoztatásuk esetére. Erre az Ötv. 31. &-ában találunk rendelkezést, mely szerint a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban kell rendelkezni a képviselo-testület összehívásának és vezetésének módjáról az ilyen esetekre figyelemmel. A legcélszerubb megoldásnak a korelnök kijelölése tunik, de a képviselo-testület a helyi viszonyok figyelembevételével határoz a rendeletében e kérdésrol. Természetesen nincs akadálya annak, hogya megbízatás idotartamán belül a rendelet módosításával - arra alkalmas más személyt jelöljön ki, de ezt csak a települési képviselok közül teheti. Jegyzo vagy a hivatal munkatársa e feladatra nemjelölheto ki. Az ülés összehívása és vezetése a polgármester komoly felelossége. A törvény - a 12-18. §-ához fuzött indokolás szerint a képviselo-testület muködésének, döntéshozatalának alapkérdéseit szabályozza, amelyek a törvényesség, az önkormányzati értékek, a demokratikus muködés érvényesítését, a nyilvánosságot, a kisebbségi vélemények figyelembe vételét szolgálják. Minden más muködési, eljárási szabályt a képviselo-testület maga határoz meg. Az Ötv. keretjelIegébol adódóan tehát kevés a kötelezo szabály. Így a testületi ülés összehívásának és vezetésének részletes

-

-

- a helyi

szabályait

sajátosságoknak

megfeleloen

-a

szervezeti-

és muködési szabályzatról

szóló rendeletben

a képviselo-testület

állapítja meg.

A Szervezeti- és Muködési Szabályzatok általában ún. rendes és rendkívüli ülések megtartására eloírásokat tartalmaznak, amelyek betartása

-a törvényi

rendelkezések

mellett

- a polgármesterre

-

kötelezo.

-

A polgármester az ún. rendes (elore tervezett) üléseket a rájuk vonatkozó szabályok szerint a munkatervnek vagy üléstervnek megfelelo idopontra köteles összehívni. A rendkívüli ülések összehívása részben a polgármester saját elhatározásából, saját hatáskörébol eredoen történik, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell. Különösen a pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben gyakorta elofordulhat, hogy szükséges a testület azonnali döntése. Indokolhatja a rendkívüli ülés összehívását az is, ha megnövekedett az elore nem tervezett döntéshozatali kötelezettség, pl. ha az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri, bizottsági döntések ellen jelentos számú fellebbezés érkezett, amelyet a testületnek kell elbírálni, vagy ha törvény olyan új, határidohöz kötött feladat ellátására kötelezte a testületet, amely a munkaterv-készítés idopontjában még nem volt ismert. Másrészt a rendkívüli ülések összehívását meghatározott feltételek esetén az Ötv. vagy a Szervezeti- és Muködési Szabályzat kötelezové teszi a polgármester számára. Így köteles összehívni a képviselo-testület ülését - a törvény elozo bekezdésében foglalt rendelkezés

szerint

-a

települési képviselok

egynegyedének

vagy a képviselo-testület

bizottságának

az indítványára.

A Szervezeti-

és Muködési Szabályzatok megállapíthatnak olyan feltételeket, amelyek megléte a rendkívüli ülés összehívásának kötelezettségét vonja maga után. Utalni kell arra, hogy a képviselo-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a regionális közigazgatási hivatal vezetojének is biztosít a törvény lehetoséget a képviselo-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére. Ezzel a lehetoséggel akkor élhet, ha a törvénysértés megszüntetésére történo felhívására a megadott határidon belül intézkedés nem történt. A közigazgatási hivatal vezetoje az ülés összehívását a törvénysértés megszüntetésére és a képviselo-testület tisztségviseloje felelosségének megállapítása céljából kezdeményezheti. Az ülés összehívása általában írásos meghívó megküldéséveI történik, de foleg kisebb településeken, valamint a rendkívüli ülések összehívása esetén telefonon vagy személyesen is történhet. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idopontját a tervezett napirendeket és azok eloadóit. A meghívót a polgármester írja alá. Általában az eloterjesztéseket is csatolják a meghívóhoz. A Szervezeti és Muködési Szabályzatok meghatározzák, hogy hány nappal elobb kell a meghívót és az eloterjesztéseket kiküldeni, ezzel biztosítható a képviselok felkészülése a döntéshozatalra. A polgármester a képviselo-testület minden ülésére a képviseloket és a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban meghatározott állandó meghívottakat hívja meg, valamint azokat, akiknek a meghívását törvény kötelezové teszi számára. Ilyen kötelezettsége ered az Ötv. 12. &(7) bekezdésébol, mely szerint tanácskozási jog illeti meg a helyi kisebbségi szószólót a képviselo-testület ülésén, ebbol eredoen az ülésekre meg kell hívni. Az állandó meghívottak között szerepelnek általában a helyi állami és gazdálkodó szervezetek, valamint a lakossági önszervezodo közösségek vezetoi, akik jelenlétére a testület rendszeresen számít és úgy ítéli meg, hogy szükséges. A testület ülésén állandó jelleggel részt vesz a jegyzo, a jelenlétét a törvényben meghatározott feladatainak ellátása kívánja meg és teszi szükségessé. Meg kell hívni az ülésre az egyes napirendekhez az eloterjesztoket és azokat, akiknek az adott napirendnél a meghívását törvény vagy az önkormányzati rendelet kötelezové teszi. Ilyen kötelezettséget ír elo a polgármester számára az Ötv. 921C. &(\) bekezdése, mely szerint a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselo-testület ülésére meg kell hívni.

-

-

A képviselo-testületi ülés vezetése összetett feladat. Az ülés zökkenomentes levezetése az elokészítéstol is függ. Ebben a munkában a polgármestert a jegyzo és a hivatal segíti. A polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatban jelentkezo feladatai vázlatosan a következok: I A megjelentek számbavételéveI a testület határozatképességének a megállapítása, amely az Ötv. 14. &(J) bekezdésében foglaltak alapján történik. 2. Ha a Szervezeti- és Muködési Szabályzat jegyzokönyv hitelesítok választását írja elo, akkor javaslatot tesz a személyükre, majd megállapítja a szavazás eredményét. 3. Javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását.


2007. 2007.

október október

31.


31.

- KOMMENTÁR


szóló


4. A megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre. Összefoglalja a vitát. Felteszi szavazásra az indítványokat, majd a határozati javaslatokat. Megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést. Gondosan ügyelni kell arra, hogy egyes ügyek eldöntéséhez minösített többségre van szükség. A szavazás eredményét pontosan, számszeruen kell megállapítani és kihirdetni. 5. Fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülö ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét. 6. Tájékoztatja a testületet az idöszeru kérdésekröl, számot ad a lejárt határideju önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról, melyet általában az SZMSZ ír eIö. 7. BezáIja az ülést és bejelenti a következö ülés várható idöpontját, továbbá tervezett napirendjét.

-

Az ülésvezetés kapcsán utalni kell arra, hogy a polgármester a képviselö-testület határozata alapján sem - utasíthatja ki a teremböl rendbontás esetén a képviselö-testület tagját. Az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította, hogy az olyan önkormányzati rendeleti eIöírás, amely a települési képviselöt kizárja a képviselö-testület munkájából, a választópolgárok önkormányzáshoz való alkotmányos jogát sérti. A települési képviselö kizárása a döntéshozatalból kizárólag az Ötv. 14. & (2) bekezdésében foglaltak szerint történhet (személyes érintettség). Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a képviselöi jogegyenlöség megsértését is jelenti, ha valamely önkormányzati rendeletben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselö nem gyakorolhatja képviselöi jogait és nem láthatja el feladatait. Törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat képviselö-testülete a képviselök munkáját korlátozó rendeletet nem alkothat. Alkotmányellenes tehát a "széksértést" eIkövetö önkormányzati képviselö cselekvésének olyan szankcionálása, amely a képviselöt kizárja a képviselö-testület munkájából és ezáltal képviselöi jogai gyakorlását korlátozza. Ötv. 12. &(3) bekezdéséhez: Az Ötv.-nek ez a rendelkezése föszabályként kimondja a nyilvánosság elvét, vagyis meghatározza, hogya képviselö-testület ülése általában nyilvános. Ez a demokratikus önkormányzati muködés egyik törvényi garanciája, amely abból ered, hogy az önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgároknak ebböl eredöen joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék a képviselö-testület tevékenységét, muködését. Ez történhet a helyi lapok, helyi televízió tudósítása révén, de lehetöséget biztosít az állampolgároknak arra is, hogy megjelenjenek a testület ülésén, részt vegyenek azon a testületi munka zavarása nélkü\. A nyilvánosság a részvétel lehetöségét jelenti, de azt nem foglalja magába, hogy a vitába is bekapcsolódjanak, hozzászóljanak, és foleg, hogy a szavazásban részt vegyenek. A Szervezeti- és Muködési Szabályzat tartalmazhat azonban olyan rendelkezést, amely meghatározott esetekben és feltételekkel a testület egyedi döntéséveI hozzászólási jogot is ad a megjelent, és azt igénylö állampolgámak. Erröl a testület - ha a Szervezeti- és Muködési Szabályzat másként nem rendelkezik - egyszeru szótöbbséggel dönt. Ennek hiányában a képviselö-testület muködését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja. A polgármester ülésvezetöi jogkörébe tartozik a képviselö-testület ülésein a rendfenntartás és a testületi ülés méltóságának a megóvása. Ennek érdekében a hallgatóság köreiböl kivezettetheti a rendbontó választópolgárokat és a helyi szervezetek képviselöit. Az ülés nyilvánossága nemcsak azt jelenti, hogyaválasztópolgárok részt vehetnek az ülésen, hanem ebböl eredöen a képviselö-testületi ülés elöterjesztésébe és ülésének a jegyzökönyvébe is betekinthetnek, melyröl az Ötv. 17. & (3) bekezdésében rendelkezik. Mind a részvételi jogot, mind pedig a betekintési jogot kizáIja azonban a zárt ülés tartása, amelynek szabályait a következö bekezdésben találjuk meg. A nyilvánosság elvének gyakorlati érvényesüléséhez feltétlenül szükséges, hogy a kellö idöben kapjanak tájékoztatást a választópolgárok az ülésekröl, azok napirendjeiröl és megfelelö helyet biztosítsanak számukra. Az Alkotmánv 61. &(3) bekezdése végrehajtására megalkotott adatvédelmi törvény (Avtv.) 19. &-aértelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is köteles

-

-

elösegítenia közvéleménypontos és gyors tájékoztatását.Az ilyen szervekneklehetövékell tenniük, hogy a kezelésükbenlévö közérdeku adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adat nyilvánosságát törvény

korlátozza.

- megfelelö

feltételek fennállása esetére

-

Az Avtv. 2. § 3. pontja értelmében a törvény alkalmazása során közérdeku adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévö, a személyes adat fogalma alá nem esö és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat. Az Ötv. 12. &(3) bekezdése értelmében a képviselö-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselö-testületi ülésen elhangzott elöterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselök szavazataira) közérdeku adatnak minösülnek, így fo szabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetök és terjeszthetök. A képviselö-testületi ülések nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képviselö-testületi nyilvános ülésen hallgatóként történö részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képviselök által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, söt felvételeket készíthet és azokat késöbb szabadon terjesztheti, akkor ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzítö magnó- (esetleg videó-) felvételek tartaImát megismerhesse, illetve, hogyaszavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról arányos díj ellenében - másolatot kapjon. A képviselö-testületi ülésekröl hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép hjasználata nem kötelezö az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdeku adatnak minösülnek. [57/2000. (XII. 19.) AB határozatl

-

Ötv. 12. &(4) bekezdéséhez:


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR


szóló



Mivel a képviselö-testület muködésében a közérdeku adatok nyilvánosságát, illetoleg a személyes adatok védelméhez fuzödö jogot és az érintett személyiségi jogait egyaránt biztosítani kell, ezért a zárt ülés tartását a törvény szigorú szabályokhoz köti. Zárt ülés csak kivételesen tartható. A zárt ülés tartásának kötelezö és mérlegelhetö eseteit határozza meg a törvény. Az adatvédelemröl szóló 1992. évi LXIII. törvénv rendelkezéseivel összhangban a törvény azokban a tételesen felsorolt tárgykörökben teszi lehetövé, iIIetöleg rendeli el kötelezöen a zárt ülést, amely ügyekben felmerül a személyes adatok védelme. A zárt tárgyalások során egyedi határozatokat hoznak. A normatív tartalmú döntéstervezetek megvitatását, amelynek eredményeként a testület pl. a képviselök tiszteletdíjának és egyéb rendszeres juttatásainak meghatározásáról szóló rendeletet fogad el, ugyanúgy szabálysértö zárt ülésen megejteni, mint ahogy a rendeletet sem lehet titkosítani vagy csak szuk körben ismertté tenni. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság 17/1997. (II. 28.) AB határozata. Kötelezö zárt ülést tartani az aj pontban meghatározott tárgykörökben. Ezen belül 2 csoportot különböztethetünk meg: 1. Az ügyek egyik csoportjánál további külön feltételt a törvény nem állapított meg. Ide négy ügytípus tartozik, nevezetesen az önkormányzati hatósági, az összeférhetetlenségi, a kitüntetési és a képviselöi vagyonnyilatkozati ügyek. Ha a napirend tárgya jellegénél fogva e négy ügytípus valamelyikébe tartozik, akkor annak tárgyalása csak zárt ülésen történhet. 2. A másik csoportbatartozó ügyeknéla törvény feltételtállapítmeg a zárt ülés tartására.Az érintettnyilatkozatátólfügg, hogy zárt vagy nyilvános lesz-e az ülés. Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, a képviselö-testület zárt ülést köteles tartani választás, kinevezés, felmentés, vezetöi megbízás adása, iIIetöleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylö személyi ügy tárgyalásakor. Természetesen nyilvános ülésen történik a napirend tárgyalása, illetve a napirend azon részének tárgyalása, ahol az érintett a személyes adatokkal való önrendelkezési jog alapján hozzájárult a nyilvános tárgyaláshoz. E körbe tartozó eljárásokban a testületi ülést megelözöen, illetve a napirend tárgyalása elött az érintettet nyilatkoztatni kell. Az érintett indokolási kötelezettséggel nem tartozik, nyilatkozata kötelezö a képviselö-testületre. A hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzökönyvben szerepeltetni kell. Elöfordul, hogy az érintett nincs jelen, nem lehet a nyilatkozatát beszerezni vagy nem nyilatkozik, ilyenkor a képviselö-testület zárt ülésen köteles tárgyalni ajelzett ügyet, hiszen "az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele " Ha a képviselö-testület az Ötv. 12. &(4) bekezdés aj pontia alapján zárt ülést tart, ezt a törvény erejénél fogva teszi. A zárt ülés elrendeléséröl nem kell szavazni, nem kell határozatot hozni. Az ülést vezetö polgármester a napirend bejelentéséveI egyidejuleg hivatkozik a törvényi kötelezettségre. A törvényalkotó a bJ pontban a zárt ülés elrendelésének eseteit állapítja meg. A képviselö-testület csak két ügykörben dönthet zárt ülés elrendeléséröl, ezeknél is a törvényben meghatározott feltétel megléte esetén. A testület a vagyonával való gazdálkodás és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor is csak akkor rendelhet el zárt ülést, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A törvény az üzleti érdek fogalmát nem határozza meg. Az üzleti érdek fennállhat önkormányzati részröl, valamint a napirenddel érintett más személynél, szervezetnél is. Az önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal rendelkezik, így a piaci élet szereplöje. Mint minden más piaci szereplönek, az önkormányzatnak is lehetnek üzleti titkai, érdekei. Ezért az önkormányzat és az érintett érdekében teszi lehetövé a törvény a zárt ülés eIrendelését. A zárt ülés eIrendeléséröl a képviselö-testület határozattal dönt. Garanciát nyújt a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a zárt ülés elrendeléséhez minösített többség szükséges. A zárt ülésröl külön jegyzökönyv készül, amelybe a választópolgárok nem tekinthetnek be. Ötv. 12. &(5) bekezdéséhez: A zárt ülés tartásának célját szolgálóan szuk körben határozza meg a törvény a zárt ülésen résztvevök körét. A zárt ülésen a képviselö-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzö vesz részt állandó jelleggel, az egyes napirendek tárgyalásánál pedig az érintett és a szakértö. Az érintett és a szakértö esetében további feltételként határozza meg a törvény, hogy "meghívása esetén" vehet részt a zárt ülésen. A meghívásról a polgármester gondoskodik. Önállóan dönti el, hogy kit hív meg az ülésre az érintettek közül, illetve szakértöként. A törvény azonban meghatározott tárgykörökben, eljárásokban kötelezövé teheti az érintett meghívását, ilyenkor a polgármester a meghívásról köteles gondoskodni. Az Ötv. a könyvvizsgálóról szóló utóbb beiktatott rendelkezései között tanácskozási jogot biztosít a könyvvizsgálónak nemcsak a nyilvános üléseken, hanem a zárt üléseken is. E rendelkezésböl kitunöen a könyvvizsgálót - a véleményezési körébe tartozó témákban (és ilyen a gazdálkodási, vagyoni kérdésekben zárt ülésen is szerepelhet)a zárt ülésre is meg kell hívni, más feladatkörévei összefüggö ügyek tárgyalására szakértöként meghívható. A gyakorlatban a kisebbségi önkormányzatok megválasztásával összefüggésben okoz gondot és feszültséget a zárt ülésen

-

-

résztvevök körének jelenlegi hatályos szabályozása.

-

A törvény ugyanis a kisebbségi szószólónak biztosítja

-a

12. § (7) bekezdéséveI

összhangban a képviselö-testület zárt ülésen való részvételt, ugyanakkor a nagyobb választópolgári legitimitással rendelkezö kisebbségi önkormányzatok elnökei részére nem. Ötv. 12. &(6) bekezdéséhez: A képviselö-testület döntéseit - föszabályként - nyílt szavazással hozza. A képviselö-testület döntései a rendeletek és a határozatok. A törvény nem tesz különbséget közöttük a szavazás módja tekintetében. A nyílt szavazás kézfelemeléssei, iIIetöleg a gépi szavazásnál a megfelelö gomb megnyomásával történik. Az Ötv. nem állapít meg a nyílt szavazással kapcsolatban további szabályt. Név szerinti szavazást az Ötv. egy esetben ír elö. A képviselö-testület a megbízatásának lejárta elött név szerinti szavazással

-minösített

többségu döntéssel

- kimondhatja

a feloszlását [Ötv. 18. &(3)). A testületi muködés részletes szabályainak

megállapítása

során a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban a név szerinti szavazás további eseteit határozhatja meg a testület. Elképzelhetö olyan szabályozás is, hogy a név szerinti szavazásról esetenként döntenek. Ilyenkor a jegyzökönyvben nemcsak a szavazás számszeru eredményét rögzítik, hanem azt is, hogya jelenlévö képviselök hogyan szavaztak, személy szerint igen vagy nem szavazatot adtak-e le, iIIetöleg tartózkodtak-e a szavazástól.


2007. 2007.

október október

3 J.


3 J.

- KOMMENTÁR


szóló


Titkos szavazást a testület a nonnaszövegbol eredoen "a 12. § (4) bekezdésében foglalt ügyekben" tarthat. E jelzett körbe tartoznak azok a tárgykörök, amelyekben a testület zárt ülést köteles tartani, továbbá azok, amelyekben zárt ülést tarthat. Tehát csak a zárt ülésen tárgyalható ügyekben van lehetoség titkos szavazásra. De ez nem azt jelenti, hogy csak a zárt ülésen lehet titkos szavazást tartani. Nyilvános ülésen is szavazhat tehát a képviselo-testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. A titkos szavazással eldöntheto ügyek körét nem bovítheti a testület sem a Szervezeti és Muködési Szabályzatban, sem pedig eseti döntéssel. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez nem kötelezettség, csak lehetoség. A képviselo-testület dönti el, hogy titkos szavazást tart-eo Ez történhet úgy, hogya Szervezeti- és Muködési Szabályzatában megjelöli a tárgyköröket, vagy eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. Titkos szavazás esetén biztosítani kell a technikai hátteret, amelyrol vagy a szabályzatban kijelölt vagy az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzokönyvbe foglalja, melyet a képviselo-testületi ülés jegyzokönyvéhez kell csatolni. A titkos szavazásnak kötelezo esetei is vannak. Erre a törvénynek e szakaszában utalás nincs, más szabályokból derül ki. Ilyen rendelkezést tartalmaz az Ötv. az alpolgármester választására, továbbá a megyei önkonnányzat elnökének és alelnökeinek választása során. Ennél a bekezdésnél rendeli el a törvény, hogy az ülés nyilvánosságának, valamint a zárt ülés tartásának és elrendelésének az elozo három bekezdésben foglalt szabályai a bizottságokra is vonatkoznak. A nyilt, illetve a titkos szavazásra itt nincs utalás. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a szabályok a bizottságokra nem vonatkoznak. Az Ötv. 23. &(3) bekezdésében rendeli el, hogy a bizottság határozathozatalára a képviselo-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a határozathozatal módjával kapcsolatban itt megállapított szabályok is vonatkoznak a bizottságra. Ötv. 12. &(7) bekezdéséhez: A nemzeti- és etnikai kisebbségi jogok érvényesülését hivatott elosegíteni a törvénynek ez a rendelkezése. A helyi képviselok és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének szószólójává válik. A kisebbségi szószólónak tanácskozási jogot biztosít a törvény akkor is, ha nem választották meg képviselonek. A kisebbségi szószóló további jogosítványait a nemzeti- és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza. Ötv. 13. &-ához:

-

-

A törvény lehetoséget adott az állampolgároknak arra, hogya zárt ülés kivételével a testületi üléseken részt vegyenek, az ülés jegyzokönyvébe és az eloterjesztésbe betekintsenek. Az ülésen való megjelenési jog nem jelenti a választópolgárok számára azt, hogy a napirendek vitájába bekapcsolódjanak, illetve elmondják véleményüket, javaslataikat a képviselo-testületnek. A törvény a közmeghallgatás intézményesítésével biztosítja a választópolgároknak azt a lehetoséget, hogy közérdeku kérdést és javaslatot tegyenek a képviselo-testülethez. Ez ajog a helyben érdekelt szervezetek képviseloit is megilleti. A közmeghallgatás során a választópolgárok és a helyi szervezetek a közérdeku kérdéseiket tehát a képviselo-testületnek tehetik fel, és mondhatják el javaslataikat. Így azok nem az egyes képviselok, tisztségviselok és az apparátus útján jutnak el a testülethez, hanem közvetlenül. A közmeghallgatás nem az egyedi ügyek, egyéni panaszok intézésének fóruma. Tennészetesen az egyedi ügyek közérdeku tartalommal is bírhatnak. A képviselo-testületek az SZMSZ-ben szabályokat állapítanak meg a közmeghallgatás megtartásának elokészítésére, lebonyolítására. Legalább egy alkalommal kötelezo a közmeghallgatás, de a helyi elhatározás alapján többször is tartható. Tennészetesen más lakossági fórum is összehívható, amelyen a választópolgárok és civil szervezeteik a közérdeku kérdéseiket, javaslataikat elmondhatják. Ezektol a közmeghallgatás annyiban tér el, hogy a közmeghallgatás "testületi ülés keretében történik", vagyis azon a testület tagjainak határozatképes számban meg kell jelenni, és arról jegyzokönyvet kell készíteni. Külön hangsúlyozza a törvény, hogyaközmeghallgatást elore meg kell hirdetni. Ennek módját a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban határozzák meg. A törvény a közmeghallgatáson kötelezo jelleggel a közérdeku kérdések, javaslatok meghallgatását általában írja elo. A képviselo-testület a szabályzatában eloírhatja magára nézve, hogy meghatározott tárgykörökben, kérdésekben (pl. önként vállalt feladatnál) a döntés elott a konkrét témában kéri a választópolgárok és szervezeteik javaslatait. Ezáltal a lakosság igényei jobban érvényesülhetnek a feladatvállalás során, másrészt a megvalósítás módját illetoen is hasznos segítséget, ötletet, támogatást kaphat a testület. A konkrét témakörben meghirdetett közmeghallgatás nem pótolja az általános közmeghallgatást, amelyet vagy más idopontra kell meghirdetni, vagy az adott közmeghallgatás második részében az általános a lakosság részérol felmerülo közérdeku javaslatok és kérdések megtételére kell lehetoséget biztosítani. A közmeghallgatást, mint testületi ülést a polgánnester vezeti. A polgármester adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra. Ha a válasz megadásához vizsgálat szükséges, akkor azt általában írásban vagy a helyi tájékoztatási eszközök útján késobb adja meg a testület. A testület elott kifejtett közérdeku javaslatokról a képviselo-testület általában nem dönt nyomban, hanem annak megvizsgálását kiadja szerveinek.

-

-

Az e §-ban szabályozott helyi közügyeket érinto közmeghallgatás intézményét meg kell különböztetni a Ket. 63. &-ban szereplo hatósági közmeghallgatástól. Ez utóbbit akkor hívja össze a közigazgatási hatóság, ha jogszabály eloírja, vagy a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében szükségesnek tartja. Ötv. 14. &(1) bekezdéséhez: Két olyan fontos szabályt tartalmaz a törvénynek ez a bekezdése, amelyektol eltérni nem lehet. Az egyik szabály a határozatképességre, a másik pedig a határozathozataIra vonatkozik.

..

Lezárva: 2007. október 31. Hatály: 2007. október 31. Hatályos - KOMMENTÁR - a helyi önkormányzatokról

szóló 1990. évi LXV. törvényhe


A törvény szerint akkor határozatképes a testület, ha az ülésen a települési képviseloknek több, mint a fele jelen van. Utalnunk kell az Ötv. 32. &-ára, amely szerint a polgármester tagja a képviselo-testületnek, a képviselo-testület határozatképessége, döntéshozatala, müködése szempontjából települési képviselonek tekintendo. A képviselo-testület tagjainak számához a polgármestert hozzá kell számítani. A határozatképesség megállapítása a polgármester ülésvezetési feladatai közé tartozik. A határozatképességnek nemcsak az ülés megnyitásánál kell meglennie, hanem valamennyi döntéshozatalnál, így azt a polgármesternek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Ha nincs meg a határozatképesség és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselok megérkeznek (illetve visszajönnek), a polgármester új idopontra hívja össze a testületet. A képviselo-testületi ülésrol készült jegyzokönyvben pontosan rögzíteni kell a jelenlévo képviseloket. Ha az ülés alatt a jelenlévo képviselok személyében változás következik be, azt is tartalmaznia kell a jegyzokönyvnek, mivel csak így állapítható meg folyamatosan, hogy megvan-e a határozatképesség. A szavazásra vonatkozó korábbi törvényszöveg eltéro értelmezésre adott lehetoséget, emiatt szükségessé vált a szabályozás módosítása. A hatályos rendelkezés ún. egyszeru többségü és minosített többséghez kötött döntéshozatalt ismer. Az egyszeru többségü szavazásról a törvény ebben a bekezdésében rendelkezik, mely szerint a javaslat elfogadásához a jelenlévo települési képviselok több, mint a felének igen szavazata szükséges. Ha nincs meg a képviselok több, mint a felének igen szavazata, akkor a képviselo-testület a javaslatot elutasította. Mindkét esetben születik döntés, amely vagyelfogadó vagy elutasító. A szavazategyenloségnek jogi jelentosége a jelenlegi szabályozás mellett nincs. Ha ugyanis egyenlo számú az igen és a nem szavazatok száma, akkor nincs meg a törvényben megkövetelt igen szavazatokból a többség, így a testület a javaslatot elutasította. Emiatt a szavazategyenloségre vonatkozó kisegíto szabályok szükségtelenek, és annak SZMSZ-ben történo rendezése jogsérto. A törvénynek a határozat elfogadásához szükséges rendelkezése kogens szabály. A törvény nem tesz különbséget a képviselo-testület elé terjesztett javaslatok között abból a szempontból, hogy azok érdemi vagy ügyrendi kérdések eldöntésére irányulnak. Ezért bármely javaslat határozattá emeléséhez ha az ülés egyébként határozatképes a jelenlévo települési képviselok több, mint felének igen szavazata szükséges. A minosített többséghez szükséges szavazatok számát az Ötv. 15. &(2) bekezdésében ugyancsak kogens módon határozza meg, mely szerint a minosített többséghez kötött szavazás esetén a határozat érvényességéhez a megválasztott települési képviselok több, mint felének a szavazata szükséges. A polgármester teszi fel szavazásra a kérdéseket. Nagyon fontos, hogy a javaslat egyértelmü legyen. A bonyolult kérdésfeltevés megzavarja a képviseloket, tévedést okozhat, értelmezési vitákat eredményezhet, ezáltal a képviselok szándékától eltérö eredményre vezethet.

-

-

Ötv. 14. 6 (2) bekezdéséhez: A döntéshozatalra vonatkozó fontos szabályt állapít meg ebekezdés, mely szerint a képviselö-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselö-testület hatáskörébe tartoznak olyan egyedi ügyek is, amelyek a képviselöveI vagy hozzátartozójával kapcsolatosak. A tárgyilagos, objektív döntéshozatal érdekében lehetövé teszi a törvény az ilyen ügyekben történö döntéshozatalból az érintett kizárását. Hangsúlyozni kell, hogy itt azokról az ügyekröl lehet szó, amelyek az egyes képviselöt vagy hozzátartozóját személyesen érintik. Az olyan általános érvényu döntések, amelyek mindenkit, minden képviselöt érintenek (pl. adó-megállapítás, tiszteletdíj-megállapítás), nem tartoznak e körbe. A kizárás nemcsak a képviselöt érintö, hanem hozzátartozóját személyesen érintö ügyek szavazásánál is felmerülhet. A törvénye rendelkezésének alkalmazásában a hozzátartozó fogalmát az Ötv. 110. & (J) bekezdése határozza meg, mely szerint hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs. A képviselöt a személyét és hozzátartozóját érintö ügy szavazása elött bejelentési kötelezettség terheli. A személyes érintettség bejelentése a képviselönek törvényi kötelezettsége. A bejelentés elmulasztásához azonban a jogalkotó nem fúz jogkövetkezményeket, nem szankcionálja a kötelezettségszegést. A mulasztásnak a döntés érvényességére sincs kihatása, mivel ebböl a szempontból sincs jogkövetkezménye. A kizárási ok megléte, annak bejelentése még nem teszi eleve kizárttá a képviselöt a szavazásból. A kizárás eldöntése a képviselö-testület hatáskörébe tartozik. A kizárásról az érintett települési képviselö bejelentése nyomán, annak kezdeményezésére dönt a testület, de bármely települési képviselö is javaslatot tehet erre, ha az érintettségröl tudomása van. A képviselö kizárásához a 15. § (1) bekezdése alapján a képviselö-testület minösített többségü szavazata szükséges. A kizárás következtében - különösen

-

kisebb településeken - elöfordulhat, hogy a testület határozatképtelenné válna, ha a döntéshozatalból kizárt képviselöt nem lehetne jelenlévönek tekinteni. Ennek elkerülése érdekében mondja ki a törvény, hogy a kizárt települési képviselöt a határozatképesség szempontjából jelenlévönek kell tekinteni, és ezért határozathozataIra sor kerülhet. Ötv. IS. 6 (1) bekezdéséhez: Meghatározza a törvény azt, hogy mely esetekben szükséges a döntéshozatal során a minösített többség. Az ide tartozó ügyeket két csoportba sorolhatjuk:


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR


szóló



aj Az elso csoportba azok tartoznak, amelyekben a törvény teszi kötelezové a minosített többséget. Ezek között vannak a 10. § aj-hj, ej-gY pontban foglalt ügyek, így a rendeletalkotás, az önkormányzat szervezetének kialakítása és muködésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmuködésrol, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, intézmény alapítása, a képviselo kizárása és a zárt ülés elrendelése. E körbe tartozó néhány területen további kiegészítés szükséges. A rendeletalkotással összefüggésben, a rendelet módosítása és hatályon kívül helyezése is minosített többséggel történhet. Ugyancsak minosített többség szükséges a szervezet átszervezéséhez, megszüntetéséhez, muködési szabályai módosításához, a felmentéshez, megbízás visszavonásához, társulási megállapodások módosításához, kilépéshez. A 10. § g) pontjában jelzett intézményalapításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogya 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a törvény az intézmény fogalmát összefoglalóan használja, így tehát a költségvetési intézményen kívül más szervezet, gazdasági társaság alapítását, megszüntetését is minosített többségu döntéssel határozhatja el a képviselo-testület. Az itt felsoroltakon kívül

- más

szakaszaiban

- külön

is nevesítve szintén minosített többségu döntést rendel el az Ötv. a következo

esetekben: 1. A képviselo-testület megbízatása lejárta elotti feloszlásának kimondásakor [Ötv. 18. &(3)1. 2. A polgármester sorozatos törvénysérto tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelo teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetését kéro képviselo-testület keresetének benyújtásakor rÖtv. 331C.&(1)13. A körjegyzo kinevezéséhez (a körjegyzoségekhez tartozó képviselo-testületek mindegyikének minosített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges) [Ötv. 40. &(1)1. 4. A települési képviselo-testület minosített többségu határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyulés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át [Ötv. 56. &(3)1hj A minosített többséget igénylo ügyek második csoportját azok alkotják, amelyeket a képviselo-testület Szervezeti- és Muködési Szabályzatában meghatároz. E körben a képviselo-testület saját maga határozza el, hogy milyen ügyek, ügytípusok eldöntéséhez kíván az egyszeru többségnél nagyobb konszenzust a képviselok körében. Ötv. IS. Ii (2) bekezdéséhez: Az Ötv. módosításáról rendelkezo és 1994. december ll-én hatályba lépo törvény a minosített többség fogalmára és alkalmazására új rendelkezéseket állapított meg, amelyeket az SZMSZ-ek felülvizsgálatánál figyelembe kellett venni. Kogens szabálya a törvénynek a minosített többséghez szükséges szavazatok számát meghatározó rendelkezése. A hatályos rendelkezés nem engedi meg, hogy a képviselo-testület a Szervezeti- és Muködési Szabályzatában a minosített többség szavazati arányát magasabban vagy alacsonyabban állapítsa meg. Esetileg sem lehet e rendelkezésben foglaltaktóI eltérni. Csak ez a minosített többség a jogszeru. Az Alkotmánybíróság is utalt arra 9/1996. (II. 23.) AB határozatában, hogy a módosítást nyilvánvalóan az indokolhatta, hogy a minosített többség magas arányának meghatározása döntésképtelenséget eredményezhet, mert rendkívül széles konszenzust és magas megjelenést igényel. A minosített többséggel eldöntendo tárgyköröket a képviselo-testület bovítheti, de a minosített döntéshez szükséges szavazatszám tekintetében a törvényben meghatározottaktóI nem térhet el. Nevezetesen a minosített többséget igénylo ügyekben az érvényes döntéshez a megválasztott települési képviselok több, mint a felének a szavazata szükséges. Abban különbözik tehát az egyszeru többségtol, hogy nem a jelenlévok, hanem a megválasztott képviselok szavazatához kell viszonyítani az igen szavazatok számát. Figyelmen kívül kell hagyni azt a körülményt, ha valamely okból betöltetlen hely van a képviselo-testületben. A rendelkezés szövege itt nem tartalmazza azt, hogy a javaslatot támogató "igen" szavazatok szükségesek, de ez az egyszeru többségu döntéshez hasonlóan értelemszeruen így van. Itt is szükséges hangsúlyozni, hogy ha nincs meg a megválasztott települési képviselok több, mint felének javaslatot támogató szavazata, akkor elutasító döntés születik, amelyet szintén szavazás számszeru eredményét is rögzítve - ajegyzokönyvbe kell foglalni.

- sorszámmal

ellátva, a

Ötv. 16. Ii (1) bekezdéséhez: A képviselo-testület döntései a rendeletek és a határozatok. Az önkormányzati rendelet jogszabály. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénv szerint az önkormányzat jogalkotó szerv, az általa alkotott jogszabály az önkormányzati rendelet. Az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki, mondja ki a jogalkotásról szóló törvényben az Országgyulés. Az önkormányzati rendeletben pontosan meg kell határozni a hatálybalépés idopontját. Ez történhet egy meghatározott idopont megjelölésével vagy olyan rendelkezéssel, mely szerint a norma a kihirdetést követo meghatározott napon lép hatályba. Az Alkotmánv szerint a helyi önkormányzat képviselo-testülete feladatkörében rendeletet alkothat. Az Ötv. rendelkezése szerint az önkormányzati rendeletalkotásnak két esetköre van. A képviselo-testület: - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

-


2007. 2007.

október október

31.


31.

- KOMMENTÁR


szóló


-

Az elso csoportba tartozóan az önkormányzat a helyi igények alapján, saját elhatározásból szabályozhatja a rendezést igénylo törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat. A 12/1992. (Ill. 25.) AB határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Ötv. 16. &(]) bekezdésének alkalmazása során "törvény" alatt az alkotmányosan kibocsátott országos szintu jogszabályokat kell érteni. Alkotmányosan kibocsátottnak számít az a jogszabály, amely a megalkotásának idopontjában szabályozhatta azt a tárgykört, amelyre vonatkozott. Tehát nemcsak törvény, hanem az alkotmányosan kibocsátott országos szintu norrnával lefedett társadalmi viszonyok sem szabályozhatók önkormányzati rendeletben. Figyelemmel kell lenni e körben azonban arra is, hogy meghatározott tárgykörökben csak törvényben lehet rendelkezni, így körültekintoen kell eljárni akkor is, ha "nincs törvényi szabályozás".

-

-

-

A második csoportba tartozó törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkotott rendeletek részben kötelezo a felhatalmazás lehetoségévei élve önként alkotott rendeletek. Amennyiben az önkormányzat feladatként, részben pedig törvényben meghatározott jogalkotási kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követ el. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénv 49. &(]) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetoleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotási feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elo, a mulasztást elköveto szervet - határido megjelölésével felhívja feladatának teljesítésére.

-

-

-

A hulladékgazdálkodásról

szóló törvény

- kötelezo

- felhatalmazásai

és fakultatív

önkormányzati

rendeletalkotásra.

A települési önkormányzat képviselo-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; közszolgáltató megnevezését, illetoleg annak a muködési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni; a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggo jogait és kötelezettségeit beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat -, a szolgáltatásra vonatkozó szerzodés egyes tartalmi elemeit; a közszolgáltatás keretében kötött szerzodés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének - jogszabályban

-

nem rendezett

-módját

és feltételeit;

-

-

a közszolgáltatással összefüggo jogszabályban nem rendezett települési önkormányzati feladat- és hatáskört; az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelo díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét; a közszolgáltatással összefüggo személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevo neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja

neve)kezelésérevonatkozórendelkezéseket;

.

a gazdálkodó szervezet számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységévei összefüggésben keletkezett nem elkülönítetten gyujtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelezo igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott önkormányzati rendeleteiben törvényben vagy kormányrendeletben

meghatározott

módon és mértékben

- illetékességi

területére a más jogszabályokban

eloírtaknál

szigorúbb hulladékgazdálkodási eloírásokat is meghatározhat. Vagy például: a temetokrol és a temetkezésrol szóló 1999. évi XLIII. törvénv kimondja, hogy a települési önkormányzat, fóvárosban a közgyulés a törvény hatálybalépését követo egy éven belül rendeletben állapítja meg - a köztemetore vonatkozóan különösen a temeto rendeltetésszeTUhasználatához szükséges egyéb helyi tárgyi és infrastrukturális feltételeket; a temeto használatának és igénybevételének szabályait; a temetési hely gazdálkodási szabályait; a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait; temetoben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási díját, a temetofenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részérol történo igénybevételének díját; a temetési szolgáltatás, illetoleg a temetoben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetoi rendjét; a szabálysértés eseteit. Ahol az önkormányzat a köztemeto fenntartására vonatkozó kötelezettségérol kegyeleti közszolgáltatási szerzodés keretében gondoskodik, a temeto használatának szabályait önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

-

Lezárva: 2007. október 31. Hatály: 2007. október 31. Hatályos - KOMMENTÁR - a helyi önkonnányzatokról



A legtöbb önkormányzati rendelet a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására születik. Az Ötv. is több önkormányzati rendelet megalkotására ad felhatalmazást, de szárnos más törvény is állapít meg jogalkotási kötelezettséget vagy ad felhatalmazást a képviselö testületeknek. Az Alkotmánv 44/A. & (\) bekezdésének a) pontia szerint a helyi képviselö-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és egyedi ügyekben szabadon igazgat. Az Alkotmánybíróság rámutatott azonban arra a 9/1995. (Il. 22.) AB határozatában, hogy az önkormányzatnak az Alkotmánv 44/A. & (J) bekezdés a) pontiában meghatározott szabályozási autonómiája nem teJjed addig, hogy rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellözze. Az önkormányzat a törvény által kötelezöen meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, és ez vonatkozik jogalkotási kötelezettségére is. Fontos az Alkotmányban

meghatározott

szabály

-, hogy

az önkormányzat

rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintu jogszabállyal.

Az

Alkotmánybíróság a törvénysértö önkormányzati rendeletet megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából is kitunik, hogy nem minösül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintu jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetövé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiteJjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetöséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. A rendeletalkotást a törvények és az SZMSZ rendelkezései alapján kell elökészíteni és végezni. A rendeletalkotás a képviselö-testület át nem ruházható hatásköre. A rendelet megalkotása nyilvános ülésen, minösített többségu szavazással történik. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság 17/1997. (Il. 28.) AB határozata is. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint normatív tartalmú döntéstervezeteket megvitatni zárt ülésen nem lehet, mint ahogy a rendeletet sem lehet titkosítani vagy csak szuk körben ismertté tenni. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénvelöírásait az önkormányzati rendelet megalkotásánál figyelembe kell venni. Az önkormányzati rendeletet a magyar nyelv szabályainak megfelelöen, világosan és közérthetöen kell megszövegezni. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogyajogbiztonság elvét sérti valamely jogszabály határozatlansága és többértelmusége. Rámutatott arra is, hogy az önkormányzati rendeletekben a kötelezö ereju jogszabályi rendelkezések megismétlése szükségtelen. Emiatt ugyan törvénysértést nem állapít meg, de rámutatott arra, hogy amennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásábajogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak ajogbiztonság érdekében teljes kÖTUnekkell lennie. Nem sérti a jogforrások hierarchikus viszonyából származó követelményt, ha az önkormányzat a nem törvényi szintu, nem önkormányzati feladatkörbe tartozó tárgyat szabályozó magasabb szintu jogszabály rendelkezését illetékességi területére kiteJjedö hatállyal, a helyi közügyet szabályozó rendeletébe átveszi. [638/1-1/1992.AB határozat] Az sem törvénysértö, ha a helyi rendelet a magasabb szintu jogszabály elöírásait nem ismétli meg. A magasabb szintu jogszabályi rendelkezések ugyanis akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintu jogszabályba való beillesztés nélkül önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztö és félrevezetö. [61/1994. (XII. 24.) AB határozat1

-

-

Ötv. 16. &(2) bekezdéséhez: A jogalkotási törvénnyel összhangban rendelkezik az Ötv. az önkormányzati rendelet kihirdetéséröl. Az önkormányzati rendeletet a képviselö-testület hivatalos lapjában, illetöleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Ezt a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban a képviselö-testület állapítja meg. Az önkormányzat SZMSZ-ében egyértelmuen kell meghatározni az önkormányzati rendelet kihirdetési módját, nem lehet ugyanakkor elöre meghatározni egy-egy rendelet hatálybalépése konkrét idöpontját. A Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár BH 1992. 492. sz. határozata szerint a jogszabály hatálybalépésének idöpontját úgy kell meghatározni, hogy kellö idö maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az önkormányzati jogalkotásban is alapelv, hogy a rendelet akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidö lejárt, továbbá ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A rendelet módosítása és hatályon kívül helyezése is rendeletben történik. A módosítást, hatályon kívül helyezést célzó rendeletet is az általános szabályok szerint kell megalkotni. E rendeleteket szintén ki kell hirdetni. A kihirdetés célja, hogy a lakosság megismerje a rendelkezéseket. A Szervezeti- és Muködési Szabályzatok gyakorta rendelkeznek arról, hogy a kihirdetett rendeletet a könyvtárban, közintézményben is el kell helyezni. Fontos szabály, hogy a jogszabály a kihirdetését megelözö idöre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek. Akihirdetés a jogszabály érvényességének a kelléke. A testület által elfogadott, de ki nem hirdetett "rendelet" nem jogszabály. Erre mutatott rá az Alkotmánybíróság 32/1993. (V. 26.) AB határozatában. Megállapította, hogya jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénvalapján az önkormányzat rendeletét ki kell hirdetni. A kihirdetés elmaradása jogsértést valósít meg, a kihirdetésre kötelezett tisztségviselö felelösségét alapozza meg, de nem teszi az elfogadott jogszabályt valódi normává. Kihirdetés nélkül a rendelet nem tekinthetö jogszabálynak, vagyis a döntés "mint jogszabály" nem létezik. Az elektronikus inforrnációszabadságról szóló 2005. évi XC. törvénv szerint a helyi önkormányzat jegyzöje az önkormányzat rendeletét a képviselö-testület üléséröl készített jegyzökönyv megküldésévei egyidejuleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül a helyi önkormányzatokért felelös miniszternek megküldi. A helyi önkormányzatokért felelös miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történö közzétételéröl. Ötv. 16. &(3) bekezdéséhez:




Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzo írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetésérol az önkormányzat hivatalos lapjában, illetoleg a helyben szokásos a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban meghatározott - módon a jegyzo gondoskodik. A kihirdetés idopontját az önkormányzati rendeletre rá kell vezetni. A kihirdetés elmaradása a jegyzo felelosségre vonását vonja maga után. A ki nem hirdetett rendelet nem alkalmazható, annak alapján jogszeruen sem jogok, sem kötelezettségek nem állapíthatók meg. Az Ötv. 16. 6 (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzo írja alá, kihirdetésérol a jegyzo gondoskodik. Ez a rendelkezés nem ad jogot sem a polgármesternek, sem a jegyzonek arra, hogya képviselo-testület által alkotott rendeletet felülbírálja. Az Ötv. 10. 6-a alapján a rendeletalkotás a képviselo-testület kizárólagos, át nem ruházható jogköre. Ha a jegyzo úgy ítéli meg, hogya képviselo-testület rendelete törvénysérto, azt az Ötv. 36. 6 (3) bekezdése alapján köteles jelezni a képviselo-testületnek. A polgármester az Ötv. 35. 6 (3) bekezdése alapján kezdeményezheti a rendelet ismételt megtárgyalását. A

-

képviselo-testület

által elfogadott

rendeletet

- jogszabálysértés

esetén is

- csak

a képviselo-testület

helyezheti

hatályon kívül. A

jegyzo a képviselo-testület által elfogadott rendeletet nem bírálhatja felül azzal, hogy nem hirdeti ki. [69/1995. (XII. 12.) AB határozatl Ötv. 17. &(1) bekezdéséhez: Az önkormányzat jegyzojének kötelességévé teszi a törvény a képviselo-testület ülésérol jegyzokönyv készítését. A zárt ülésrol külön jegyzokönyvet kell készíteni. A törvény eloírja, hogya képviselo-testületi jegyzokönyv milyen elemeket tartalmazzon. A helyi szabályzatok további eloírásokat állapíthatnak meg a jegyzokönyv vezetésével kapcsolatosan. Az Ötv. szerint a jegyzokönyvnek tartalmaznia kell a megjelent képviselok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntéseket. A jogalkotó szerint ez a minimum, ami szükséges ahhoz, hogy rögzítse a testületi ülésen történteket, másrészt a muködés jogszeruségének megítéléséhez ezek a tartalmi kellékek elengedhetetlenül fontosak. A megjelent képviselok nevének és számának rögzítése folyamatosan kell, hogy történjen, mivel a jelenlévok számának a határozatképesség, valamint a döntéshozatal szempontjából nyilvánvaló jelentosége van. A meghívottak esetében a zárt ülésen annak is szerepe van, hogy a meghívott milyen minoségben van jelen. A zárt ülésen ugyanis a képviselo-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzo, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakérto vehet részt. Így a meghívottaknál az érintettséget, illetve a szakértoi minoséget fel kell tüntetni. A tárgyalt napirendi pontoknál a napirend tárgyát követoen az eloterjesztot vagy eloterjesztoket, eloadókat, hozzászólókat is fel kell tüntetni. Meghatározott napirendek eloterjesztoje törvény vagy a helyi rendelet alapján csak a jogszabályban megjelölt személy vagy szerv lehet (pl. a polgármester vagy a pénzügyi bizottság). Az Ötv. csak a tanácskozás lényegét rendeli jegyzokönyvbe foglalni, a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban a tanácskozás rögzítését illetoen szigorúbb szabályok is megállapíthatók. A szavazás számszeru eredményének pontos rögzítését a törvény eloírja. Szerepelnie kell a polgármester által egyértelmüen megfogalmazott javaslatot követoen, hogy hányan szavaztak a javaslat mellett, ellene és hányan tartózkodtak. Különös jelentosége a javaslat mellett igennel szavazók számának van, mivel a szavazás eredményét csak ennek pontos ismeretében lehet megállapítani. Név szerinti szavazás esetén az egyes képviselok nevének feltüntetése mellett kell rögzíteni a képviselo által leadott szavazatot. Titkos szavazás esetén a kijelölt bizottság számolja össze a szavazatokat és külön jegyzokönyv is készül a szavazás eredményének a megállapításáról. A jegyzokönyv tartalmazza a hozott döntéseket, vagyis a rendeleteket és a határozatokat. A hosszabb rendeletek terjedelmi-technikai okok miatt mellékletként csatolhatók a jegyzokönyvhöz, ilyenkor a napirendnél a jegyzokönyvnek utalnia kell arra, hogy a testület a mellékletként csatolt normaszöveg alapján alkotta meg a rendeletét. Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha a tervezet szerint fogadta el a testület a rendeletet vagy olyan kisebb módosításokkal, amelyekre vonatkozó utalás egyértelmüen kiderül a jegyzokönyvbol. A jegyzokönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos eloterjesztéseket, a jegyzokönyvbe nem foglalt rendelet hiteles példányát, azokat a képviseloi indítványokat, hozzászólásokat, interpellációkat, amelyek csatolását a képviselo-testületi tagok kérték. Ötv. 17. &(2) bekezdéséhez: A jegyzokönyv elkészítése a jegyzo kötelessége. Az elkészített jegyzokönyv aláírását a polgármester és a jegyzo feladatává teszi a törvény. Mindketten aláírásukkal igazolják, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak. A helyi szabályzat "ún. hitelesítok" választását is eloírhatja, ilyenkor a polgármester és a jegyzo mellett a képviselok közül választott hitelesítok is aláírják a jegyzokönyvet. A jegyzokönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a fovárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetojének meg kell küldeni törvényességi ellenorzés céljából. Ez a jegyzo kötelessége, melynek az ülést követo 15 napon belül kell eleget tenni. Az Ötv. eredeti normaszövege

8 napot tartalmazott.

Ezt betartani - foleg ha hitelesítoket

is választott a testület

- szinte

alig lehetett,

ezért

a

törvénymódosítás után a jelenlegi normaszöveg 15 napos határidot biztosít a jegyzok részére. Ötv. 17. &(3) bekezdéséhez: Az Alkotmányból következoen a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érinto helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Nélkülözhetetlen, hogyaválasztópolgárok az önkormányzat döntéseirol, müködésérol tájékozódhassanak. Ennek lehetoségét biztosítja egyrészt a nyilvános testületi ülés, másrészt a törvénynek ez a alkotmányos elvekkel összhangban álló rendelkezése, mely szerint az állampolgárok betekinthetnek a képviselo-testület eloterjesztésébe és ülésének a jegyzokönyvébe. Az önkormányzatnak tehát kötelessége gondoskodni arról, hogy az eloterjesztések és jegyzokönyvek megtekinthetok legyenek.

-

-

..

Lezárva: 2007. október 31. Hatály: 2007. október 31. Hatályos - KOMMENTÁR - a helyi önkormányzatokról



A demokratikus muködés, a nyilvánosság érdekében a fontosabb képviselo-testületi dokumentumokat (önkormányzati rendelet, költségvetés) például a könyvtárban is indokolt hozzáférhetové tenni. Növekvo szerepet tölthetnek be a képviselo-testületek hivatalos lapjai, a helyi stúdiók a képviselo-testületek döntéseinek széles köru ismertetésében. Az Alkotmánybíróság 19/1995. (Ill. 28.) AB határozatában kifejtette, hogy törvénysérto az a rendeleti szabályozás, amely szerint a testületi ülésekrol felvett jegyzokönyveket csak bizonyos személyek és bizonyos ideig tekinthetik meg, valamint, hogy az üléseken elhangzott személyes megnyilvánulások közzétételéhez bizonyos személy hozzájárulása kell. Határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy nem törvénysérto viszont az a rendeleti szabályozás, amely szerint a jegyzokönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni, illetoleg jogszeru az az eljárás, hogy a jegyzokönyv másolatáért az önkormányzat térítést kér. Fontos szabály, hogy a zárt ülésrol külön jegyzokönyvet kell felvenni, amelybe a betekintési jogot nem biztosítja a törvény a választópolgároknak. Ötv. 18. &(1) bekezdéséhez: Az Ötv. az önkormányzatok szervezetére és muködésére vonatkozó legfontosabb, legalapvetobb szabályokat állapítja meg. Az önkormányzatok önállóságának teret nyitva lehetoséget biztosít a szervezetalakítás szabadságához és a muködés helyi szabályozásához. Az önkormányzatok eltéro adottságai, a kötelezo és szabadon vállalt feladatok különbözosége mind a szervezetet, mind muködését illetoen sajátos szabályozást igényel, amelyhez a törvény a lehetoséget megadja. A törvény a szervezeti és muködési kérdésekben kevés kötelezo rendelkezést ír elo, ezek egy részénél is eltérést enged. A szervezet és muködés részletes szabályait a Szervezeti- és Muködési Szabályzatában állapítja meg a képviselo-testület. A törvény - az 1994. évi módosítása óta - egyértelmuvé teszi, hogy a Szervezeti- és Muködési Szabályzatot önkormányzati rendeletként kell megalkotni. A szabályzat megalkotása kötelezo feladat. Az Alkotmánybíróság az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a jogállamiság egyik alapveto követelménye, hogy a közhatalommal rendelkezo szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított muködési rendben, a jog által a polgárok számára megismerheto és kiszámítható módon, szabályozott korlátok között fejtsék ki tevékenységüket. A képviselo-testületeknek a jogállamiság követelményével összefüggo kötelessége a Szervezeti- és Muködési Szabályzat megalkotása. Mindebbol következoen összeegyeztethetetlen a jogállamiság követelményével, ha az önkormányzat közhatalommal bíró szervei a szükséges jogi szabályozás hiányában, jogi kötöttség nélkül, szabad belátásuk szerint döntenek a feladatkörükbe tartozó ügyekben. Az Alkotmánybíróság e kérdésben azért foglalt állást, mert az Ötv. eredetileg nem állapított meg a Szervezeti- és Muködési Szabályzat elkészítésére határidot. Így egyes önkormányzatok határido hiányában - nem készítették el szabályzataikat. Az Ötv. 1994. évi módosításakor a törvény kimondta, hogyaszabályzatokat az alakuló ülést követo fél éven belül kell felülvizsgálni és megalkotni. A felülvizsgálatot az indokolta, hogy néhányalapkérdésben változott a törvény, amely a Szervezeti- és Muködési Szabályzatok módosítását igényelte.

-

A Szervezeti- és Muködési Szabályzat határozza meg a képviselo-testület szerveit, azok feladatait, az átruházott hatásköröket, a képviselo-testület muködését érinto részletes szabályokat, a rendes és rendkívüli ülések összehívására, levezetésére vonatkozó szabályokat, a minosített többséggel eldöntendo ügyek körét. Az SZMSZ-ben meg kell határozni, hogy mely önszervezodo közösségek vezetoit illeti meg tanácskozási jog, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, fontosabb döntések elokészítésébe való bevonását szolgálják. Az Ötv. eloírásai szerint kell az SZMSZ-nek tartalmaznia az ülések számát, a bizottságok által eloterjesztendo ügyek körét. Szabályozni kell a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyideju betöltetlensége, illetoleg tartós akadályoztatásuk esetére a képviselo-testület összehívása és az ülés vezetése módját. A szabályzatnak kell rendelkezni a rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módjáról. Emellett a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban kell kijelölni a polgármesteri és képviseloi vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végzo bizottságot. E dokumentumban a képviselo-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre a települési képviselokbol és más választópolgárokból. Köljegyzoség esetében a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban kell meghatározni, hogy a köljegyzo vagy megbízottja milyen gyakorisággal tart a körjegyzoséget alkotó községekben ügyfélfogadást. Ötv. 18. &(2) bekezdéséhez: A képviselo-testület tevékenységének eredményességéhez nélkülözhetetlen a lakossággal, a pártokkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszervezodo közösségeivel való kapcsolatok kialakítása. Ennek rendjét a helyi sajátosságoknak megfeleloen a képviselo-testületek a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban határozzák meg. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a testületet tájékoztatni. Ötv. 18. &(3) bekezdéséhez: Az 1994. évi LXVI. törvénnvel módosított Alkotmánv lehetové teszi a képviselo-testületnek, hogy megbízatásuk lejárta elott kimondhatják feloszlásukat. Az önfeloszlás kimondása az itt meghatározott feltételek szerint történhet. A feltételek egy része a határozathozatal szabályaira nézve állapít meg rendelkezéseket. A feloszlás kimondását név szerinti szavazáshoz, valamint minosített többségu döntéshez köti, vagyis a megválasztott képviselok több, mint a felének igen szavazata szükséges. Ezt a hatáskörét értelemszeruen - át nem ruházhatja a képviselo-testület. Az önfeloszlásról tehát csak a képviselo-testület dönthet az elobb jelzett szigorú szabályok szerint. Erre akkor kerül sor, ha a testület tagjai és a polgármester a képviselo-testület muködésképtelenségét más módon orvosoIni nem tudja.

...




A törvény a feloszlás kimondását idobeli feltételhez köti, ezzel korlátozza a testületet. Két idopontot is megjelöl a törvény, az egyik a választást követoen, a másik pedig a megbízatás lejártát megelozoen köti a képviselo-testületet. Nem mondható ki az önfeloszlás a választást követo hat hónapon belül. Ennek oka, hogy a rövid ido alatt még nem döntheto el, hogyamuködésképtelenség nem orvosolható-e. Ilyenkor még lehet remény a konszenzusra. Nem dönthet a képviselo-testület saját feloszlatásáról az általános önkormányzati választásokat megelozo év október 1. napja után sem. Ezt a korlátozást az a gyakorlati megfontolás indokolja, hogy az idoközi választás kiírása, lebonyolítása, iI\etve az új képviselo-testület megalakulása olyan hosszú idot vesz igénybe, hogy az új képviselo-testület gyakorlatilag érdemi tevékenységet a megbízatása lejártáig már nem tud végezni. A képviselo-testület feloszlását követoen intézkedni kelJ az új testület megválasztására. Az Alkotmánv rendelkezése szerint a feloszlás nemcsak a képviselo-testület tagjainak, hanem a polgármesternek a megbízatását is megszünteti, így az idoközi választáson a települési képviselok melJett polgármestert is kelJ választani. Ötv. 19. &(1) bekezdéséhez: A települési képviselo A népfelség elvébol adódóan a helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét iI\eti meg. A helyi önkormányzást a választópolgárok az általuk választott képviselo-testületek útján, iI\etoleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzás tehát döntoen

a helyi képviselo-testületek

- benne

a helyi képviselok

- feladata.

A törvény meghatározza a települési képviselok feladatait, alapveto kötelességeit, jogait, amelyek szükségesek a képviseloi munka elJátásához. A települési képviseloi jogok közül külön nem említi azokat a képviseloi jogokat, amelyek az önkormányzati elvekbol, az önkormányzat muködésébol természetszeruen erednek (pl. a testületi ülésen megjelenés, hozzászólás, szavazás joga). A törvény a képviseloi feladatok között elso helyen határozza meg a választók érdekeinek a képviseletét. A választók érdekeinek a képviselete a település egészéért válJaIt felelosséggel kelJ, hogy megvalósuljon. A képviselo felelossége a testületi döntések meghozatalánál és a képviseloi tevékenysége során a fentiekbol ered. A képviselo a választókerületének vagy a hozzáforduló választók bizonyos csoportjának érdekeit feIválJaIhatja, de azt mindig a település egészének érdekeit is figyelembe véve kelJ érvényesítenie. A választások során a képviselo-testület a település egésze érdekeinek képviseletére kap megbízást. A képviseloi jogok gyakorlása a települési képviselok legfobb kötelezettsége. A települési képviselo akkor tudja a választók érdekeit a település egészéért válJaIt felelosséggel képviselni, ha él a részére biztosított jogosítványaival és azokat a közösség érdekében gyakorolja. A képviseloi kötelezettségek elmulasztásához ma már nem társul visszahívási jog. Bár a visszahívási jog, ami a tanácsrendszer jelJemzoje volt, az önkormányzti renszerben nem alkalmazható. A választók bizalmára azonban minden képviselonek folyamatosan szüksége van. Nem tud eredményesen munkát végezni, a közösség érdekében tevékenykedni az a testület, amelynek tagjai elvesztették a választók bizalmát. Az Ötv. nem határoz meg a képviselok részére beszámolási kötelezettséget, ugyanakkor egyértelmu, hogya választók érdekeinek, igényeinek a képviseletét, a képviseloi megbízást a képviselo csak a lakossággal való folyamatos és sokféle kapcsolattartás útján tudja elJátni. A kapcsolattartás célja kettos: egyrészt a lakosság véleményének megismerése, érdekeinek feltárása, másrészt a képviselo-testületi elképzelések megismertetése. A lakosság bevonását igénylo önkormányzati feladatok megoldásánál a települési képviseloknek nagy szerepe van. A törvény lehetoséget biztosít a képviseloknek a részvételre, a döntések és az eloterjesztések elkészítésében, a határozatok végrehajtásának megszervezésében és elJenorzésében is. Kiemeli a törvény, hogy a képviselok jogai és kötelezettségei azonosak tekintet nélkül arra, hogy a képviselot egyéni választókerületben vagy listán választották-e meg. A 43/1992. (VII. 16.) AB határozat is utal arra, hogy a képviseloi jogegyenloség megsértését is jelenti, ha valamely önkormányzati rendeletben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselo nem gyakorolhatja képviselöi jogait és nem láthatja el feladatát. Feltétlenül szükséges e helyen is hangsúlyozni, hogy a képviselokjogálJásának szabályozása törvényhozási tárgykörbe tartozik. A kérdéskört a helyi önkormányzati képviselok jogálJásának egyes kérdéseirol szóló 2000. évi XCVI. törvénv rendezi, amely 2002. október 20-án lépett hatályba. A törvény részletesen szabályozza a képviseloi megbízatás keletkezésének és megszunésének, a képviseloi összeférhetetlenségnek, valamint a képviselok képzésének, továbbképzésének kérdéseit. Az önkormányzati képviselo a képviselo-testület, iI\etve a közgyulés alakuló ülésén, idoközi választás esetén a megválasztását, iI\etoleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyulési listán mandátumhoz jutott képviselök esetében a megbízólevelének átvételét követo ülésen a képviselo-testület elott esküt tesz. A képviselo az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. Az önkormányzati képviselo megbízatása megszunik: a megválasztását követo helyi önkormányzati általános választás napján,

-

- a választójogának

elvesztéséveI; kimondásával,

-az összeférhetetlenség

-lemondással, -ha a képviselo egy éven át nem vesz részt a képviselo-testület ülésén, - a képviselo-testület feloszlatásával,

- a képviselo-testület feloszlása esetén,

-

a képviselo halálával. A képviselo a lemondását a képviselo-testület ülésén jelentheti be. Ugyanakkor a törvény lehetové teszi azt is, hogy a képviselo a képviselo-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is lemondhasson. Lemondását a polgármesternek, a fopolgármesternek, a közgyulés elnökének adhatja át vagy juttathatja el. A lemondó nyilatkozatot a képviselo-testület következo ülésén ismertetni kelJ. A képviselo a lemondását nem vonhatja vissza. A képviselo megbízatása a képviselo által meghatározott, a lemondást követo egy hónapon belüli idopontban, ennek hiányában a lemondás bejelentésének, ilJetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szunik meg.


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR


szóló



Az összeférhetetlenségi szabályok között a törvény kimondja, hogy a képviselo nem lehet: központi államigazgatási szerv köztisztviseloje, a regionális közigazgatási hivatal vezetoje, köztisztviseloje, annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviseloje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érinto ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, jegyzo, fojegyzo, köJjegyzo, illetve aljegyzo, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselo-testület hivatalának köztisztviseloje, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója, - aki, illetve akinek a személyes közremuködésével muködo gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselo-testülettel vagy a képviselo-testület szervéveI kötött vállalkozási, megbízási szerzodés vagy munkaszerzodés alapján lát el, - kuratóriumi tagság kivételével a képviselo-testület által létrehozott közalapítvány kezelo szervének tisztségviseloje, a képviselo-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezeto testületének tagja, az önkormányzat tulajdoni részesedésével muködo gazdasági társaság vezeto tisztségviseloje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezeto testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetoje, illetve vezérigazgatója, az önkormányzat tulajdoni részesedésével muködo gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezeto testületének tagja, helyi és körzeti musorszolgáltató, lapkiadó, lapterjeszto vezetoje, vezeto testületének tagja, ügyvezetoje, ezek vezeto állású alkalmazottja. A képviselo a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. A képviselo a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselo tudomására jutását követo 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrol való lemondását írásban benyújtani. A lemondás másolatát át kell adnia a polgármesternek. A képviselo összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesterné\. A kezdeményezést a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban meghatározott bizottságnak köteles a polgármesternek kivizsgálásra átadni. A külön bizottság, ennek hiányában a polgármester eloterjesztése alapján a képviselo-testület a következo ülésén, legkésobb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követo 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenség kérdésében. Az érintett önkormányzati képviselo az összeférhetetlenségét megállapító, illetoleg a megbízatása megszunését kimondó határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a fovárosi, megyei bíróságtóI a határozat kézhezvételétol számított nyoJc napon belü\. A bíróság a kérelemrol annak beérkezésétol számított 30 napon belül dönt. E döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak. A képviselo a megbízólevelének átvételétol, majd ezt követoen minden év január I-jétol számitott 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni. A vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élo házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát is. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre nyitva álló határido megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénv 31. és 33. &-aiszerint a helyi, illetve a területi választási bizottság adja ki az illetékességi területéhez tartozó önkormányzatok képviselo-testületi tagjainak megbízó levelét. A megbízó levelek átadására a képviselo-testület alakuló ülésén kerül sor. A képviselo-testület alakuló ülését a választást követo 15 napon belül kell megtartani. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jövobeli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére a képviselo figyelmét már az elso, illetve az ezt követo vagyonnyilatkozat megtételekor célszerü felhívni. Abban az esetben, ha a képviselo vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja - annak benyújtásáig a képviseloi jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv-ben meghatározott juttatásokban nem részesülhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a képviselo többek között: nem vehet részt a képviselo-testület döntéseinek elokészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenorzésében; nem kezdeményezheti, hogy a képviselo-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselo-testület által

-

-

-

-

átruházott

- önkormányzati

-

ügyben hozott döntését;

- önkormányzati ügyekben nem kérhet felvilágosítást a polgármestertol, illetve az alpolgármestertol, a jegyzotol, a bizottság elnökétol; - sürgos, azonnali intézkedést igénylo közérdeku ügyekben nem kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését;

-nem vehet rész a bizottsági

üléseken;

-nem képviselheti a képviselo-testületet. E szankciókon kívül a képviselo-testület sem tételesen, sem átalány formájában nem térítheti meg a települési képviselo munkavégzés alóli felmentésre kiesett jövedelmét. Emellett a képviselo a testület által meghatározott tiszteletdíjra, illetve természetbeni juttatásra sem jogosult. A képviselo-testület a Szervezeti és Muködési Szabályzatban köteles kijelölni a képviseloi vagyonnyilatkozatok nyilvántartására jogosult bizottságot. Figyelemmel arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséveI kapcsolatos szabályokat a törvény csak keret jelleggel szabályozza a Szervezeti és Muködési Szabályzatban célszerü meghatározni a bizottság alapveto feladatait is. A képviseloi vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan a bizottságnál bárki ellenorzést kezdeményezhet. Az ellenorzési eljárással kapcsolatosan a következoket emeljük ki:

-a vagyonnyilatkozatot

a Szervezeti és Muködési Szabályzatban

erre kijelölt bizottság ellenorzi;

-a bizottság eljárására a képviselo-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;


2007. 2007.

október október

31.


31.

- KOMMENTÁR


szóló


- a bizottság felhívására a képviselo a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni; - mind a képviseloi, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg; - az eljárás eredményérol a bizottság a soron következo képviselo-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni; - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik; a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követo nyolc napon belül törölni kell. A bizottsági eljárásra vonatkozó további részletszabályokat ugyancsak a Szervezeti és Muködési Szabályzatban indokolt rendezni. A törvény differenciált módon rendezi a vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalának kérdését. E szabályok szerint mig az önkormányzati képviselo vagyonnyilatkozata nyilvános (a nyilvánosságra hozatal a Szervezeti és Muködési Szabályzatban foglalt szabályok szerint történik), addig a hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenorzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a képviselo vagyonnyilatkozatának ellenorzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba csak a kezelo bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenorzés céljából. Lényegében a bizottság felel azért, hogyavagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfeleloen orizzék, kezeljék, és az abban foglaltakat a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével más ne ismerhesse meg. Emellett gondoskodni kell a vagyonnyilatkozat kezelésére vonatkozó technikai szabályok kidolgozásáról is. Közérdek, hogy az önkormányzati képviselok eredményesen lássák el feladataikat. Ennek érdekében a törvényi eloírás szerint a képviselok képzésérol, továbbképzésérol a képviselo-testület köteles gondoskodni.

-

-

-

Ötv. 19. &(2) bekezdéséhez: A törvénynek ez a bekezdése az 1994. évi módosítást megelozoen a települési képviselok néhány képviseloi jogosítványát tartalmazta. A jelenlegi hatályos rendelkezés is fenntartotta a képviseloi jogok vonatkozásában a korábbi rendelkezéseket, de a jogok melléj) pontban a képviselo-testület munkájában való részvételi kötelezettséget is törvényi szintre emelte. A (2) bekezdés aj-ej pontjában meghatározott képviseloi jogok olyanok, amelyeket a települési képviselok önállóan gyakorolhatnak. A törvény más szakaszainál találunk azonban olyan képviseloi jogosítványokat is, amelyek a képviselok meghatározott csoportját illetik meg. Ilyen, közösen gyakorolható jogosítványt tartalmaz pl. a 12. § (1) bekezdésének második mondata, amely a képviselok egynegyedének vagy a képviselo-testület bizottságának indítványára teszi kötelezové a képviselo-testületi ülés összehívását és a 47. § (1) bekezdése, amely alapján a helyi népszavazást a polgármesternél a települési képviselok legalább egynegyede kezdeményezheti. A törvényben itt szabályozott

egyéni képviseloi jogosítványok

közül elso

- az aj pont

alapján

- a felvilágosítás

kérés joga. Ez lehet

egyszeru tájékozódási kérdés, de lehet ún. interpellációs kérdés is. Az elhatárolást a felvilágosítás kéréstol és annak elfogadására vonatkozó szabályoktói a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban lehet elvégezni. A törvényben meghatározott felvilágosítás-kérést a képviselo-testület ülésén gyakorolhatja a képviselo. A kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzohöz és a bizottsági elnökhöz intézheti. Felvilágosítást önkormányzati ügyekben kérhet. A megkérdezett a törvény alapján az ülésen vagy legkésobb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni a képviselonek. A képviselonek joga van arra, hogy az írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzokönyvhöz csatolják, illetoleg

véleményét a jegyzokönyvben rögzítsék. A választópolgárok- a zárt ülés kivételével - a képviselo-testület üléseinek a jegyzokönyveibe betekinthetnek, ezért a képviselok fontosnak tarthatják, hogy az elhangzott véleményük egyértelmuen, teljes teIjedelmében rögzítésre kerüljön ajegyzokönyvbe vagy csatolják az írásban is beadott hozzászólását. Az önkormányzati bizottságoknak a képviselo-testületi döntések elokészítésében fontos szerepük van. Jelentos funkciót biztosít a törvény a bizottságoknak azzal is, hogy lehetové teszi számukra a képviselo-testület egyes hatásköreinek átruházását. A hatáskör-átruházással a bizottságok döntési jogosítványt kapnak és önállóan járnak el egyes önkormányzati ügyek eldöntésénél. A bizottságoknak ez a megnövekedett szerepe indokolja a települési képviselok ej pont szerinti jogosítványait. A bizottságok a képviselo-testülettol kapják a megbízást, ezért a testület tagjainak joga van részt venni a bizottsági üléseken akkor is, ha nem tagjai a bizottságnak. Így személyesen is figyelemmel kísérhetik az ott folyó tevékenységet. A törvény tanácskozási jogot ad a képviselonek a bizottsági ülésekre is. Joga van kérdést feltenni, véleményt nyilvánítani, de ha nem bizottsági tag, a bizottság döntésében nem vehet részt, szavazati joga nincs. Joga van javaslatot tenni arra, hogy a bizottság tárgyaljon meg meghatározott ügyet. Erre vonatkozó javaslatát a bizottság elnökéhez kell eljuttatnia. A javaslatot a bizottság legközelebbi ülése elé kell teIjeszteni, és a tárgyalására a javaslatot tevo képviselot meg kell hívni. Hangsúlyozni kell, hogy a képviseloi javaslattétel csak a bizottság feladatkörébe tartozó ügyre vonatkozhat, és csak ebben a körben jelent a bizottság részére tárgyalási kötelezettséget. Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntés felülvizsgálatát is kezdeményezheti a képviselo-testületnél a képviselo. Javasolhatja a döntés felülvizsgálatát akkor is, ha az átruházott hatáskörben a polgármester, a részönkormányzat testülete vagy a helyi kisebbségi önkormányzat testülete járt el. A dJ pont szerint a települési képviselo megbízás alapján képviselheti a képviselo-testületet. Ezt a megbízást a képviselo nemcsak a képviselo-testülettol kaphatja, hanem a polgármestertol is. Az Ötv. 9. &(1) bekezdése alapján a képviselo-testületet a polgármester képviseli, aki meghatározott esetekben megbízhatja maga helyett a képviselot a képviseletre. A megbízás szólhat rendezvényeken való képviseletre, ügyek intézésére, tájékozódásra. Nagyon fontos, hogy a megbízó pontosan határozza meg azt, hogy mire és meddig teIjed a meghatalmazás. A polgármester a szerzodéskötési képviseleti jogkörét a képviselore a Ptk. 222-223. &-ábanmeghatározott alakszeruségnek

eleget tevo eseti vagy általános

- meghatalmazással

-

átruházhatja. Erre lehetoséget nyújt a Ptk. 219. &(1) bekezdése,

valamint a Hatásköri törvény 139. & (l) bekezdés d) Dontia. A képviselo saját elhatározásából is eljárhat, tájékozódhat, tájékoztatást adhat, véleményt nyilváníthat, de ha külön megbízást nem kapott, akkor nem léphet fel a képviselo-testület nevében, csak képviseloi minoségében. A képviselo fontos feladata, hogy a megbízás teljesítésérol számot adjon a megbízónak és bejelentse, ha a megbízás teljesítésében akadályoztatva van.


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR


szóló



A települési képviselo részére biztosítani kelI a feltételeket is ahhoz, hogy a képviseloi tisztségébol eredo kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a képviselo a képviselo-testület hivatalától igényelheti a képviseloi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremuködést. A képviselok részére biztosítani kelI azokat a jogszabályokat, szakmai folyóiratokat, amelyekbol tájékozódhat. A képviselo-testületi ülés meghívóit és az eloterjesztéseket kelIo idoben kelI megküldeni, hogy a képviselonek legyen ideje felkészülni, az anyagokat áttanulmányozni, információkat beszerezni, szükség esetén szakértot igénybe venni, esetleg a helyszínen tájékozódni. A képviselo szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a hivataltóI, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához. A hivatal bármely dolgozójánál tájékozódhat, de intézkedést igényelo kérdésekben a jegyzot kelI megkeresni. A képviselok munkájának elIátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a képviselo-testület hivatala biztosítja. Az önkormányzat legfontosabb dokumentumait, mint pl. a Szervezeti- és Muködési Szabályzatot, a központi jogszabályok gyüjteményét egy képviseloi munkaszobában célszeru elhelyezni, hogy az mindig a képviselok rendelkezésére álIjon. A települési képviselok legfontosabb jogosítványa és egyben kötelezettsége a képviselo-testület döntéshozatalában való részvétel. A törvény új rendelkezésében határozottan megfogalmazást nyert az, hogy a képviselo "köteles részt venni a képviselo-testület munkájában". A testületi munkában való részvétel megjelenési, véleménynyilvánítási, döntéshozatalban való részvételi kötelezettséget és a rábízott feladatok elIátásának kötelezettségét is jelenti. Nem szabad megfeledkezni az eskütételben tett fogadalomról. Ebbol eredo kötelezettségei az Alkotmánv és az alkotmányos jogszabályok megtartása, az álIami és szolgálati titok megorzése, a megbízatáshoz hu, a település javát szolgáló igyekezet. A választóktól a megbízatást a képviselo a helyi önkormányzásra, a település lakossága javára a helyi közügyek intézésére kapott. Ennek szem elott tartásával kelI egész megbízatása alatt tevékenykednie. Az 1997. évi CXXXV. törvénv (társulási törvény) rendelkezik a képviselok együttmuködésérol is. A törvény is kimondja tehát, hogy a települési képviselok feladatkörükben egymással, illetve más jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezetekkel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki. A hatékonyabb és szélesebb köru együttmuködés érdekében tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek. Az eredményes testületi muködés megkövetelné, hogy a képviselok valamennyi ülésen, minden téma tárgyalásánál jelen legyenek. Természetesen ez minden esetben mégsem lehetséges. Elofordulhat betegség vagy munkahelyi megbízással összefüggo elfoglaltság, amely miatt a képviselo a testületi ülésen nem tud megjelenni. A Szervezeti- és Muködési Szabályzatban eloírható az elore látható távolmaradás elozetes bejelentésének kötelezettsége. Ha a települési képviselo a képviselo-testület ülésén nem volt jelen, feltétlenül tájékozódnia kelI arról, hogy távolIétében milyen döntések, határozatok születtek. A felelosségteljes döntésben való részvétel aktív közremuködést és mindenre kiterjedo alapos felkészülést követel. A települési képviselonek a döntéshozatalban való részvételét a képviselo-testület a törvény alapján a tárgyilagos döntés érdekében megvonhatja, illetve e kötelezettsége alól felmentheti. Az Ötv. 14. &(2) bekezdése alapján a képviselo-testület döntésébol kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizáráshoz a képviselo-testület tagjainak minosített többségu döntése szükséges. A képviselo egy-egy ügy eldöntésénél tartózkodhat is, ez esetben azonban kelIo önmérsékletet kelI tanúsítania, hiszen megbízatásának lényege a döntéshozatalban való részvétel. A települési képviselok jogai és kötelezettségei csak törvényben korlátozhatók, ezért a Szervezeti- és Muködési Szabályzatok megalkotásakor és egyéb képviselo-testületi döntéseknél erre figyelemmel kelI eljárni. Ötv. 20. &(1) bekezdéséhez: Az önkormányzati rendszerben a települési képviselok felelos megbízást kapnak, de a törvényalkotó szerint ez nem teszi szükségessé a függetlenítésüket. Így a képviselok közéleti tevékenységüket nem föfoglalkozásban, hanem társadalmi munkában, társadalmi megbízatásként végzik. A képviseloi feladatok többségét a képviselok munkaidejükön kívül elvégezhetik, de a testületi ülésen való részvétel a legtöbb esetben csak munkaidoben oldható meg. Ezért a testületi munkához szükséges idotartamra a munkahelyen e rendelkezés alapján felmentést kapnak a munkavégzés alól. Erre a felmentésre a képviselo-testületi ülésen kívül a bizottsági üléseken való részvétel idejére is jogosultak, ha a bizottsági ülésen megválasztott bizottsági tagként vesznek részt. A felmentés miatt a képviselo jövedelemtol esik el a köz érdekében való tevékenysége esetén, ezért rendelkezik úgy a törvény, hogya kieso jövedelmet a képviselo-testület köteles megtéríteni. Ennek alapján a települési képviselo társadalombiztosítási elIátásra is jogosult. Az elszámolás módszereit helyileg kelI kialakítani. A törvény alapján az eseti elszámolás helyett átalány is megálIapítható. Az átalány megálIapítása hosszabb idoszak dokumentált adatai figyelembevételével történik. A testületi munkában való részvétel miatt kiesett képviseloi jövedelem személyenként szükségszeruen csak eltéro összegu lehet. Ennek megálIapítása képviselo-testületi határozatban egyénenként történik. Rendeletben "átalányként" kieso jövedelemtérítést egységesen nem lehet megálIapítani, mutatott rá az Alkotmánybíróság 17/1997. (II. 28.) AB határozatában. Mindenkinek más ugyanis a munkahelyi jövedelme, sot a csupán nyugdíjából élo vagy a munkát, kereso foglalkozást nem végzo képviselonek egyáltalán nincs jövedelem-kiesése. Fogalmilag tehát a minden képviselore vonatkoztatva azonos összegu jövedelem-kiesési átalány sérti a törvényi eloírást. Ötv. 20. &(2) bekezdéséhez: A kieso jövedelem megtérítése melIett arról is rendelkezik a törvény, hogyaképviselonek a képviselo-testület tiszteletdíjat és természetbeni juttatást is megálIapíthat. A képviselo tevékenységét nemcsak a testületi ülésen fejti ki. Szabadidejében fel kelI készülnie, részt vehet az eloterjesztés elokészítésében és a döntések végrehajtásában. ElIenorzési feladatkörében is kaphat olyan feladatot, amelyek elvégezése utánjárást, többlettevékenységet, munkát igényel. Emiatt joggal merülhet fel, hogy a köz érdekében tevékenykedo képviselok munkáját tiszteletdíjjal vagy természetbeni juttatással honorálják.

...


2007. 2007.

október október

3 J.

CompLex Jogtár Vas megyei Közgyülés EIIátó Szervezete 25. oldal

3 J.

- KOMMENTÁR


szóló


A tiszteletdíj és természetbeni juttatás megállapításának feltételeit és szabályait részben itt az Ötv.-ben állapítja meg a törvény. E rendelkezés szerint a tiszteletdíj és természetbeni juttatás megállapítása a képviselo-testület hatáskörébe tartozik. A testület errol rendeletben dönthet, így ez át nem ruházható hatásköre, amely minosített többségu döntést igényel. Az önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és természetbeni juttatás a "törvény keretei között" állapítható meg. Ezeket a törvényi kereteket a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirol és az önkormányzati képviselok tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvénvben határozta meg az Országgyulés. A képviselo-testület az önkormányzati képviselo, a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának idopontjától megbízatása megszunéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg. A képviselo részére, ha két képviselo-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást. A polgármester képviseloként tiszteletdíjat nem kaphat. A képviselo havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. O (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát: - 1000-nél kevesebb lakosú teleülés esetén: - 1000-2999 lakosú település esetén: 1,3 - 3000-10 000 lakosú település esetén: 1,8

- 10 OOO-néltöbb lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkörmányzat esetén: 2,2 - fóvárosi kerüelti önkormányzat esetén: 2,5 - megyei jogú városi és megyei önkormányzat

-fovárosi önkormányzat esetén:

esetén: 2,6

2,8

-

Ha a képviselo bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 45%-ával növelheto. A bizottság nem képviselo tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesítheto. A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is legfeljebb az alapdíj 90%-ával növelheto.

-

A képviselo-testület a képviselot és a bizottság nem képviselo-testületi tagját a következo természetbeni juttatásban részesítheti: az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével, a képviseloi tevékenységet segíto közlöny, kiadvány, szakfolyóirat elofizetése. A természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól. Az Ötv., valamint a tiszteletdíjról szóló külön törvény módosításával pontosabbá vált a juttatások szabályozása is. Eredetileg a törvény ,juttatás" megállapításáról rendelkezett. A hozzáfuzött indokolás szerint a juttatás természetben is megállapítható. Ez elbizonytalanította a jogalkalmazókat, hiszen nehezen volt értheto, hogy mi a különbség a tiszteletdíj, valamint a pénzbeli juttatás között. A módosított Ötv. 20. 6 (2) bekezdése pontosan fogalmaz, amikor a tiszteletdíj mellett természetbeni juttatás megállapításáról rendelkezik. A külön törvény szabályozza a megállapítható természetbeni juttatások körét, ennek megfelelöen a képviselo-testület az elobbiekben bemutatott természetbeni juttatásokról rendelkezhet: A természetbeni juttatások elsodleges célja a képviselo munkájának a segítése, ezért kaphat utazási bérletet, tevékenységet segíto, információkat nyújtó folyóiratokat, közlönyöket. Biztosítható részére pl. kedvezményes vagy térítésmentes étkezés az egész napos testületi ülés esetére. A természetbeni juttatások pénzben nemfizethetok ki, pénzzel nem válthatók meg a már említett egy kivétellel. A képviselo a bérlet helyett annak árát kaphatja meg, ha egyébként az önkormányzat rendeletében az utazási bérlet juttatásáról rendelkezett. A polgármester és az alpolgármester külön szabályok szerint - a tisztség betöltése módjától függoen illetményt, illetve tiszteletdíjat kap, így a képviselok részére megállapított tiszteletdíjra nem jogosult, a természetbeni juttatásokat azonban megkaphatja. Az összeférhetetlenségi szabályok nem zárják ki azt, hogy a települési képviselo egyidejuleg a megyei, illetve a fovárosi közgyulés tagja is legyen. Az így megválasztott képviselonek mindkét tisztségévei járó feladatait el kell végeznie, így jogosult arra, hogy - ha egyébként mindkét testület rendelkezik a járandóságról mindkét helyen igénybe vegye azt.

-

-

A tiszteletdíj a képviselo tevékenysége szerény mértéku elismerésére szolgál. Ha azonban a képviselo a kötelezettségeinek nem tesz eleget (nem vesz részt a képviselo-testület ülésein, munkájában), nem illeti meg a tiszteletdíj és a juttatás sem. Emiatt rendelkezik úgy a törvény, hogy a tiszteletdíj, juttatás megvonható, mérsékelheto. E szankciót kiváltó kötelezettségek, mulasztások körét, azok gyakoriságát a tiszteletdíj megvonásának, mérséklésének mértékét, annak idotartamát a képviselo-testület rendeletben határozhatja meg (legfeljebb 25%-kal, maximum 12 hónapra). Rendeleti szabályozás nélkül eseti döntéssel a tiszteletdíj, juttatás nem vonható meg, nem mérsékelheto.


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR


szóló



Az Ötv. nem rendelkezik a költségtérítésrol. A képviselo kaphat feladatokat a testülettol, e feladatok elvégzése során bizonyos költségek merülhetnek fel. Nem várható el, hogy azokat a képviselo saját költségére végezze el. Vitathatatlan, hogy ezeket az önkormányzatnak kell viselnie. A költségek kifizetésérol, megtérítésérol a külön törvény (1994. évi LXIV. törvénv) rendelkezik. A költségek kifizetése számla alapján történhet, a polgármester engedélyével. Költségtérítésként a képviseloi tevékenységgel szorosan összefüggo, ténylegesen felmerült kiadás térítheto meg számla alapján. A költségtérítés összegérol, annak átalányként való kifizetésérol rendeletben nem lehet rendelkezni. A külön törvény pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben lehet a költséget kifizetni és meghatározza azt is, hogy ennek engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester ítéli meg, hogya felmerülo kiadás valóban a képviseloi tevékenységgel összefüggo kiadás-e. Annak tényleges összegét a számla igazolja. Ötv. 21. &-ához: A törvény keretjelleggel, csak röviden utal a tanácsnok megválasztásának a lehetoségére, tág teret ad ezáltal a részletesebb helyi szabályozás számára. A tanácsnoki tisztség a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban hozható létre, amelyben meghatározzák a tanácsnokok számát és azokat az ügyköröket, amelyeket a tanácsnok felügyel. A tanácsnok a képviselo-testület által többletfeladatokat ellátó települési képviselo. A törvény lehetové teszi a tanácsnokok részére is a tiszteletdíj, a természetbeni juttatás megállapítását. A tanácsnokot a képviselo-testület minosített többségu döntéssel választja a képviselok közül. Javaslatot a polgármester vagy bármelyik képviselo is tehet. A tanácsnoki tisztséget a képviselok a testület megbízatásának idotartamára hozzák létre, választják. A szabályozás nem zárja ki a rövidebb idore, meghatározott feladat felügyeletére létrehozott tisztséget sem. A tanácsnoki tisztségre adott megbízás visszavonható. Ez a következtetés az Ötv. 103. & (1) bekezdés aj Dontia rendeIkezésébol vonható le, mely szerint a képviselo-testület

hatáskörébe

tartozó választás, kinevezés, vezetoi megbízás joga

- az

alpolgármester,

ffipolgármester-helyettes, megyei közgyulés elnöke, alelnöke választásának kivételével - magába foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának a jogát. Hangsúlyozni szükséges, hogy a tanácsnok részére képviselo-testületi hatáskör nem ruházható át, tanácsnok képviselo-testületi hatáskört nem gyakorolhat. Ötv. 22. &-áboz: A képviselo-testület bizottságai A képviselo-testület a törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét, határozza meg a szervei közötti munkamegosztást. Erre alapozva deklarálja a törvény, hogy a képviselo-testület rendelkezik bizottsági szervezetérol és választja meg bizottságait. Így mind a bizottsági szervezet, mind pedig a bizottságok feladat- és hatásköre településenként eltéro lehet, a helyi feltételekhez, sajátosságokhoz, igényekhez igazodóan. A bizottságok kiemelt helyet foglalnak el az önkormányzat szervezetében, az Ötv. 9. &(3) bekezdése szerint a képviselo-testület szervei közé tartoznak. A bizottságok a képviselo-testület felhatalmazása alapján részt vesznek az önkormányzati döntéshozatalban. A képviselo-testület egyes hatásköreinek gyakorlását bizottságaira átruházhatja. A képviselo-testület a bizottságokat önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A képviselo-testület kizárólagos jogosítványa a bizottsági tevékenység fo irányvonalának, muködése kereteinek meghatározása. A bizottsági szervezet meghatározása a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban történik. Az önkormányzati statútum tartalmazza a bizottságok számát, a bizottságok elnevezését, tagjainak számát, feladatait, a bizottságokra átruházott hatásköröket. Nagyobb településeken a feladatokhoz igazodóan több bizottságot hoznak létre. A bizottság megalakításának kötelezo esetei is vannak. A törvénynek e bekezdése két feltételt állapít meg, amely az önkormányzat bizottsági szervezetkialakítási szabadságát korlátozza. Kötelezové teszi a törvény a kétezemél több lakosú településen a pénzügyi bizottság választását. A törvényhez fúzött indokolás szerint az önkormányzat gazdasági önállósága - a kisebb községek kivételével szükségessé teszi a pénzügyi bizottság választását. A törvény a pénzügyi bizottság kötelezo feladatait is meghatározza. A kötelezo ellenorzési feladatokat az Ötv. 92. &(3) bekezdése tartalmazza. Az önkormányzat Szervezeti- és Muködési Szabályzatában további feladatokat állapíthat meg a pénzügyi bizottságának. Az Ötv. még két kötelezo bizottság létrehozását rendeli el, melyeket a (2) és (3) bekezdésben nevesít. A kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot a képviselo-testületnek meg kell alakítani, ha a testület kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai azt kezdeményezik. A kisebbségi bizottság létrehozása tehát sajátos kötelezettséget jelent, akkor kell csak létrehozni, ha ezt a képviselo-testület nemzeti-, etnikai kisebbséget képviselo tagjai kezdeményezik. Ez a bizottság segítheti a képviselo-testület 8. § (4) bekezdésében meghatározott azon feladatát, mely szerint köteles biztosítani a nemzeti- és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Ezen túl pedig a törvény kimondja, hogyavagyonnyilatkozatok vizsgálatát az SZMSH-ben meghatározott bizottság végzi.

-

Még egy fontos szabályt állapít meg ez a rendelkezés, nevezetesen: törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti. E kötelezettség az önkormányzat számára csak törvényben írható elo. A kötelezoen megalakítandó bizottságok feladatait a létrehozásukat eloíró jogszabályok meghatározzák. Kötelezo bizottság megalakítása pl. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénvalapján. E szerint, ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt muködtet, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és muködtetni. Ugyancsak kötelezo bizottság létrehozása a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirol és az önkormányzati képviselok tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvénvalapján a polgármesteri illetrnényemelési javaslat kidolgozására a száznál kevesebb lakosú község kivételével, ha nem már meglévo bizottságot bíz meg a testület a feladat ellátásával.


2007. 2007.

október október

31.


31.

- KOMMENTÁR


szóló

1990. évi LXV.

törvényhe

A bizottságot a képviselö-testület megbízatása egész idötartamára hozza létre. Nem zárja ki a törvény azonban a rövidebb idöre létrehozott bizottság lehetöségét sem. Mivel a törvény nem tartalmaz az állandó, valamint az ideiglenes bizottságra megkülönböztetést, ezért az önkormányzati bizottságok létrehozására vonatkozó szabályok azonosak. Nincs akadálya annak, hogya képviselö-testület a feladatai ellátása során a bizottságok mellett egy-egy munkacsoportot, elökészítö bizottságot hozzon létre egy-egy feladat elvégzésére. Ezek az ún. ad-hoc bizottságok, melyek összetételére, muködésére nem vonatkoznak a képviselö-testület szerveként muködö bizottságokra megállapított szabályok. Emellett nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok. Így ezekre önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban sem részesülnek. A helyi, települési közélet tisztaságának, átláthatóságának elösegítése érdekében elengedhetetlenné vált a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elöírása a kiemelkedö fontosságú közmegbízatásokat betöltö polgármesterek és önkormányzati képviselök esetében is. E kötelezettségüket az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltö személyek összeférhetetlenségéröl és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéröl szóló 2001. évi Cll. törvénv írta elö, de a polgármesterek és önkormányzati képviselök vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályok csak 2002. október 20-án, a helyi önkormányzati választások napján léptek hatályba. A polgármesterek és önkormányzati képviselök vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének bevezetése szükségessé tette az Ötv. bizottságokra vonatkozó elöírásainak kiegészítését is. A képviselö-testület a Szervezeti és Muködési Szabályzatban köteles rendelkezni arról, hogy a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát melyik önkormányzati bizottság végzi. Itt jegyezzük meg, hogy az Ötv. elöíráshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzati képviselök jogállásának egyes kérdéseirol szóló 2000. évi XCVI. törvénv IOtA. & (3) bekezdése alapján a képviselö-testületnek a szervezeti és muködési szabályzatban ki kell jelölnie a polgármesteri és képviseloi vagyonnyilatkozatok nyilvántartására jogosult bizottságot. A képviselo testület többféle gyakorlati megoldás közül választhat a végrehajtás során. Elképzelheto olyan gyakorlati megoldás, hogy ez a bizottság foglalkozik a vagyonnyilatkozatokkal, de a képviselo-testült megbízhat más bizottságot, pl. az ügyrendit is e tevékenység ellátásával. Elsosorban nagyobb önkormányzatoknál külön bizottság is alakítható a vagyonnyilatkozatok vizsgálatára. A bizottsági struktúra kialakításakor azonban mindenképpen figyelemmel kell lenni arra, hogya vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok gyakorta jelentkezhetnek, ezért a bizottságot folyamatosan muködö bizottságként célszeru létrehozni. A bizottságot a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választásokat követo alakuló testületi ülésén a Szervezeti és Muködési Szabályzat módosításával ki kellett jelölni, mivel az érintettek csak így tudtak eleget tenni vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.

-

-

Ötv. 23. &(1) bekezdéséhez: A bizottságok legfontosabb alapfeladatát határozza meg a törvénynek ez a rendelkezése. Minden bizottság abban a feladatkörében jár el, amelyet a képviselo-testület a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban meghatároz számára. E körben törvénybol eredo kötelezettsége elokészíteni a képviselo-testület döntéseit, majd szervezni és ellenorizni a döntések végrehajtását. A bizottságok feladatkörébe tartozó témákban az eloterjesztéseket, javaslatokat a bizottságok elözetesen megtárgyalják és véleményükrol tájékoztatják a döntéshozatalt megelozoen a képviselo-testületet. A bizottságok kezdeményezhetik, hogy a testület tárgyaljon meg témákat. Konkrét eloterjesztéseket készíthetnek, a képviselo-testület ennek bármelyikét kötelezo feladatként is elöírhatja. A képviselo-testület meghatározhatja azokat az eloterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. Ezeknél az eloterjesztéseknél a bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt bizottsági tag lesz a testületi ülésen az eloterjesztés (beszámoló) eloadója, aki tolmácsolja a testületi ülésen a bizottság véleményét. A képviselo-testületet felhatalmazza a törvény arra is, hogy határozza meg, mely elöterjesztések benyújtásához melyik bizottság állásfoglalása szükséges. A megjelölt eloterjesztéseket a testület csak akkor tárgyalja, ha a bizottság ezeket már véleményezte, kialakította állásfoglalását. Ez utóbbi körben nem a bizottság készíti az eloterjesztést, hanem csak véleményezi, a döntéstervezettel kapcsolatos javaslatát fogalmazza meg, elobbi esetben az elöterjesztést a bizottság készíti el. A bizottság munkacsoportot létrehozhat az elöterjesztés megfogalmazására, de bizottsági eloterjesztéssé csak akkor válik, ha arról a bizottság szavazással dönt. A bizottság által benyújtandó, valamint a bizottság állásfoglalását igénylö tárgyköröket a Szervezeti- és Muködési Szabályzat határozza meg. A konkrét eloterjesztések tekintetében pedig a munkaterv jelöli meg az egyes bizottságok feladatait. A testület jogosult meghatározni a bizottságok szervezö, ellenörzö feladatait is. Ötv. 23. &(2) bekezdéséhez: A bizottság lényeges szerephez jut az önkormányzati munkában, ha a képviselo-testület döntési jogot biztosít számára. A törvénynek ez a rendelkezése szinkronban van azzal, hogy a bizottság a képviselo-testület felhatalmazása alapján önkormányzati döntést hozhat, a képviselö-testület bizottságára átruházhat hatáskört. A képviselo-testület meghatározó szerepét erosíti és biztosítja az, hogy itt is kimondja törvény: "a képviselö-testület a bizottság döntését felülvizsgálhatja". Fontos képviseloi jogosítványa bizottsági döntés képviselo-testületi felülvizsgálatának a kezdeményezése. A bizottság nem önálló feladat- és hatáskörben jár el, ezért a testületnek joga van arra, hogy saját szerve által a döntést felülvizsgálja. Az önkormányzati ügyek jelentos részét teszik ki az önkormányzati hatósági ügyek. A testület hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben is adhat döntési jogot a képviselo-testület a bizottságának a hatáskör átruházásával, de önálló szabályozási jogkörében eljárva is állapíthat meg rendeletében bizottság részére hatósági hatáskört. Az elso esetben a törvényben megállapított képviselo-testületi hatáskör átruházásáról, a második esetben eredeti hatáskör-megállapítás történik az önkormányzati rendeletben. Mindkét esetben azonos eljárási szabályok vonatkoznak a bizottsági döntéshozatalra. Ötv. 23. &(3) bekezdéséhez:


2007. 2007.

október október

31. 31.

- KOMMENTÁR


szóló



A bizottság muködésére vonatkozóan önálló szabályokat a törvény nem állapít meg. Kiemeli a muködés körébe tartozó két legfontosabb kérdést, a határozatképesség és döntéshozatal szabályozását. Ezekrol kimondja, hogy a bizottság határozatképességére és a határozathozatalára a képviselo-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A képviselo-testület határozatképességére vonatkozó 14. § (1) bekezdése figyelembevételével a bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagoknak több, mint a fele jelen van. A képviselo-testület döntéshozatalára több szabályt is megállapít a törvény. Ezeket a bizottsági döntéshozatalnál alkalmazni kell. Fontos szabály, hogy a bizottság a döntéseit szintén egyszeru és minosített többséggel hozza. A bizottsági döntés érvényességéhez egyszeru többség esetén a jelenlévo bizottsági tagok több, mint felének szavazata, minosített többség esetén a megválasztott bizottsági tagok több, mint a felének a szavazata szükséges. A döntés nyílt szavazással történik, titkos szavazást a bizottság is azokban az ügytípusokban tarthat, amelyeket zárt ülésen döntenek el vagy amelyekben zárt ülés rendelheto el. A bizottság elnöke teszi meg a javaslatot a szavazásra, állapítja meg a szavazás eredményét. A bizottság nem képviselo tagjai is szavaznak. A határozatképességet és a döntés érvényességét nem befolyásolja az, ha a bizottság nem képviselo-testületi tagjai vannak többségben jelen a bizottsági ülésen, illetve, ha a támogató javaslatok többségét nem képviselo-testületi tagok adták le. A szavazás lehet támogató (igen), elutasító (nem) és tartózkodó. A bizottsági döntéshozatalból való kizárásról a törvény 26. §-ában külön is rendelkezik. A szavazás számszeru eredményét jegyzokönyvbe kell foglalni. Ajegyzokönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzokönyvet az ülést követo 15 napon belül ajegyzo köteles a fovárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetojének megküldeni. Ötv. 24. &(1) bekezdéséhez: A bizottság összetételére vonatkozó szabályokat állapítja meg ez a rendelkezés. A bizottság képviselo-testületi tagokból és más személyekbol is választható. A bizottságok szakszeru és eredményes munkáját segíti a bizottság ilyen összetétele. Törvényí eloírás, hogy a bizottság elnöke csak települési képviselo lehet. Ugyancsak települési képviselokbol kell megválasztani a bizottság tagjainak több, mint a felét. A képviselo-testületi tagoknak az elnökkel együtt számolva kell a testület több, mint felét alkotnia. A bizottság a képviselo-testület szerve, átruházott jogkörben önkormányzati döntéseket hoz, önkormányzati feladatok végrehajtásában vesz részt. Ezért garanciális ez a szabály, amely eloírja a bizottsági testületen belül a választott önkormányzati képviselok többségét. E törvényí rendelkezés csak a bizottság létrehozására vonatkozik. Megválasztásuk után a bizottsági tagok azonos jogokkal rendelkeznek a testületen belül. A bizottság törvényes muködésének nem akadálya, ha adott ülésein a nem képviselo tagok többen vannak jelen, mint a képviselo-testületi tagok. A törvény kizárja azt, hogya polgármester, az alpolgármester, a képviselo-testület hivatalának dolgozója (így a jegyzo is) a bizottság elnöke és tagja legyen. Ezt az önálló bizottsági munka indokolja. Elobbiek beválasztása a saját feladataik elotérbe helyezését vonná maga után. Eredményesebb, hatékonyabb önkormányzati feladatrnegoldás várható, ha a bizottságok szerepköruket betöltve önállóan tevékenykednek a polgármester és a hivatal mellett. A polgármester törvényí kizárását indokolja az is, hogy a polgármester a bizottságok tevékenységéveI kapcsolatosan több fontos, önálló hatáskört kapott, amelyet bizottsági tagsága esetén nem tudna objektíven, elfogulatlanul gyakorolni. A hivatal tekintetében pedig a bizottságnak van a testületi döntések elokészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját illetoen ellenorzési hatásköre, amely szintén azt igényli, hogy tagként hivatali dolgozó ne legyen bevonható. Ötv. 24. &(2) bekezdéséhez: A képviselo-testületek élhetnek azzal a lehetoséggel, hogy a bizottságaikba ne csak képviselo-testületi tagokat válasszanak. Indokoltnak tartja a törvény, hogy a bizottságba a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentosebb szervezet képviselojét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevo más választópolgárt a képviselo-testület válasszon. E szervezetek körét a bizottság létrehozásakor a képviselo-testület meghatározza. Ezek a szervezetek, személyek közvetítik a lakossági igényeket, véleményeket, amelyek megalapozzák a bizottsági döntéseket és javaslatokat. Ötv. 25. &-ához: A polgármesternek a törvény a bizottságok muködését érintoen két jelentos jogosítványt állapít meg. A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, de a törvény a polgármesternek is lehetoséget ad arra, hogy indítványozza a bizottság összehívását. A polgármesteri indítvány a bizottság elnökére kötelezo. A törvény megfogalmazása szerint a bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármesternek ez a jogosítványa részben abból ered, hog)' az önkormányzati munka egészére nagyobb rálátása van, amelybol eredoen szükségesnek ítélheti meg a bizottság összehívását. Igy a bizottság összehívására okot adhat az, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben sürgosen dönteni kell, vagy a polgármester a bizottság állásfoglalására tart igényt, véleményére kíváncsi. Másrészt a polgármester ellenorzési jogosítványából eredoen indítványozhatja az ülés összehívását, ha azt tapasztalja, hogy a bizottság nem tesz eleget kötelezettségeinek, nem ülésezik, a bizottság elnöke elmulasztja a testület összehívását. Fontos jogosítványa a polgármesternek a bizottsági döntés végrehajtásának a felfüggesztése. A polgármester akkor élhet ezzel a jogosítvánnyal, ha a bizottság döntése ellentétes a képviselo-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselo-testület utasítást adhat, ezzel az utasítással ellentétes döntés esetén is jogosult a bizottsági döntés végrehajtását kezdeményezni. Ha a polgármester a bizottság döntését felfüggeszti, akkor az a képviselo-testület döntéséig nem hajtható végre. A képviselo-testület köteles a következo ülésen napirendre tuzni és a felfüggesztett döntésrol határozni. Hangsúlyozni szükséges, hogy a polgármester a bizottsági határozatot nem változtathatja meg, csak a meghatározott két feltétel esetén a végrehajtás felfüggesztésérol dönthet. Ha a végrehajtás felfüggesztésének feltételei nem állnak fenn, akkor csak javaslattal élhet a bizottsághoz vagy a képviselo-testülethez, de ez már egyík testületre nézve semjelent kötelezettséget. Ötv. 26. &-ához:




Fontosságára tekintettel, külön is szabályozza a törvény a bizottsági döntéshozatal ból kizárás eseteit és módját. A bizottsági döntéshozatalnál is meg kell teremteni az objektivitást. Kimondja a törvény, hogy kizárható a bizottsági döntéshozatalból az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. Ez a rendelkezés megegyezik a képviselö kizárására vonatkozó szabályozással. A bizottsági döntéshozatalnál is csak lehetöség a kizárás. Ugyanúgy a saját és a hozzátartozó ügyhöz kötödö személyes érintettsége alapozza meg, mint a képviselönél. A hozzátartozó e körben is az Ötv. IlO. &-aalapján: az egyeneságbeli rokon és ennek a házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs. A személyes érintettség bejelentése itt is kötelezö, de elmulasztásához sem fúz jogkövetkezményt a törvény. Eltérés mutatkozik azonban akizárásról történö döntés tekintetében. Más az eljárás a bizottság elnökénél és más a bizottság tagjánál. Bizottság elnökének a kizárásáról a polgármester dönt. A bizottsági tag kizárása a bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottság határozatképességére és a határozathozataira a képviselö-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezek figyelembevételével a kizárt bizottsági tag a határozatképesség szempontjából jelenlévönek minösül. A bizottság akizárásról minösített többséggel dönt, vagyis a bizottsági tag kizárásához a megválasztott bizottsági tagok több, mint a felének igen szavazata szükséges. Ötv. 27. &-ához: A bizottságok fö feladata a képviselö-testületi döntések elökészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenörzése. Az önkormányzati döntések elökészítésében és végrehajtásában a képviselö-testület szerveként muködö képviselö-testületi hivatalnak is jelentös feladatai vannak. A törvénynek ez a 27. §-ban meghatározott rendelkezése utal a képviselö-testület két szervének egymás közötti hierarchiájára. A bizottság feladata a hivatalnak az önkormányzati döntések elökészítésére, illetöleg végrehajtására irányuló munkájának az ellenörzése. Korlátot szab a törvény ennek az ellenörzésnek több tekintetben is. Elsöként meghatározza, hogy a bizottság feladatkörében ellenöriz, de csak a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban megjelölt feladatkör tekintetében. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenörzés a hivatal munkájának egészére nem terjed ki. A bizottság a hivatalnak csak a képviselö-testület döntéseinek az elökészítésére, illetöleg végrehajtására irányuló munkáját ellenörizheti. Az ellenörzés nem terjedhet ki a hivatalnak az államigazgatási ügyek döntésre való elökészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A törvény vagy kormányrendelet az államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört alapvetöen a jegyzönek állapítja meg, így a hivatal ezirányú tevékenységét ajegyzö ellenörzi. A bizottságnak az elöbbiekben meghatározott körben és területeken csak ellenörzési (nem felügyeleti) jogosítványa van. Intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat, nem irányíthatja a polgármesteri hivatalt. A bizottságok nem vonhatják el a polgármestertöl a hivatal irányításának jogát és nem korlátozhatják a jegyzö hivatalvezetöi jogosítványait. Ha a hivatal tevékenységében a képviselö-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli a bizottság, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. A polgármester a képviselö-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt, melynek keretében a szükséges intézkedést megteszi. Ötv. 28. &-ához: A törvény felhatalmazza a települési önkormányzati képviselö-testületet arra, hogyelkülönült vagy sajátos érdeku településrészeire a körülmények mérlegelése alapján, belátása szerint, általa meghatározott hatáskörrel részönkormányzatot hozzon létre. Létrehozásáról a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban kell rendelkezni, így ez a képviselö-testület át nem ruházható hatásköre, melyben nyilvános ülésen minösített többségu szavazással dönt. Az Ötv. 9. &(2) bekezdése szerint a részönkormányzat a képviselö-testület szerve, amely önkormányzati feladatokat lát el. Az Ötv. 9. &(3) bekezdése figyelembevételével a részönkormányzat testületére egyes hatásköreit a képviselö-testület átruházhatja. Az Ötv. 55. &-aaz általánostói eltérö rendelkezésével korlátozza a képviselö-testület döntési szabadságát. A testület ugyanis nem tagadhatja meg a törvényben meghatározott esetekben a kizárólag a településrészt érintö hatáskörök átadását. Ez viszont - mint ahogy az Alkotmánybíróság 54/1997. (X. 31.) AB határozatában rámutatott a részönkormányzat megalakításának kötelezettségét jelenti. A " meg nem tagadható hatáskör átruházás" csak részönkormányzat létesítésével valósulhat meg, amelyet a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban rögzíteni kell. Rámutatott határozatában az Alkotmánybíróság arra is, hogy döntésében a testület csupán azt mérlegelheti, melyek az önkormányzati jogok és anyagi eszközök, amelyek a "kizárólag a településrészt érintö ügyekben" megadhatók. A településrészi önkormányzat testületének létszámát a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban állapítja meg a képviselö-testület. A részönkormányzat testületének tagjai a települési képviselökön kívül más választópolgárok is lehetnek. A részönkormányzat létrehozása módjáról a törvény nem rendelkezik. Abból következöen, hogya részönkormányzatiság a bizottsági fejezetben nyert szabályozást levezethetö, hogy tagjait a képviselö-testület választja. A részönkormányzat elnöke csak települési képviselö lehet, a tagok többségére vonatkozóan ez már nem írható elö, mert akkor sok helyen nem is lehetne létrehozni részönkormányzatot. A részönkormányzat feladatait és hatáskörét a Szervezeti- és Muködési Szabályzatban kell meghatározni. A polgármesternek a részönkormányzatok döntései tekintetében is fennáll a döntés végrehajtását célzó felftiggesztési joga. A polgármester tehát felftiggesztheti a részönkormányzat testülete döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselö-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felftiggesztett döntésröl a képviselö-testület a következö ülésén határoz. Utalnunk kell arra a képviselöi jogosítványra is, mely szerint a képviselö kezdeményezheti, hogya képviselö-testület vizsgálja felül

-

a részönkormányzat

testületének

- a képviselö-testület

által átruházott

- önkormányzati

ügyben hozott döntését.

A részönkormányzati testület önállóan muködik. A képviselö-testület a településrészt érintö feladatok ellátására anyagi eszközöket adhat számára. Ügyviteli teendöit a polgármesteri hivatal látja el. Az ülésekröl jegyzökönyvet kell készíteni, melyet a jegyzö az ülést követö IS napon belül köteles a regionális közigazgatási hivatal vezetöjének megküldeni. Ötv. 29. &-ához:

...

Lezárva: 2007. október 31. Hatály: 2007. október 31. Hatályos - KOMMENT ÁR - a helyi önkol111ányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényhe


Ötv. 29. &-ához: Egyértelmuvé teszi a törvény a bizottságok muködésének ügyviteli teendoi ellátását. Ezt a feladatot a képviselo-testület hivatala látja el. A jegyzo a hivatal vezetoje, az operatív teendok ellátásáról, a leírásról, az egyéb ügyviteli teendokrol gondoskodik. A településrészi önkormányzat ügyviteli teendoinek megszervezése is a jegyzo feladata, ennek ellátásáról a képviselo-testület hivatalának kell gondoskodni. A részönkormányzati testület munkáját úgy is lehet segíteni, hogy hivatali kirendeltséget hoznak létre, amely egyben a lakossági ügyintézésben, ügyfélszolgálati teendok ellátásában is részt vesz. Errol a képviselo-testület dönt.

IL fejezet. A település; önkormányzat (8-40. )

Recommend Documents