20.sz. melléklet a 1164/78.ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
1.sz. példány
EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
- 2007 -
2
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 4 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ................................................................................................................................... 4 TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS SZEMÉLYEK ............................................................... 4 AZ INTÉZMÉNYI KREDITRENDSZER.......................................................................................................... 8 AZ ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE ..................................................................................................................... 8 A KREDITEK MEGSZERZÉSÉNEK SZABÁLYAI ...................................................................................................... 16 MINIMÁLIS KREDIT FÉLÉVENKÉNT, TANULMÁNYI IDŐSZAKONKÉNT ................................................................. 17 A KREDITBESZÁMÍTÁS RENDJE .......................................................................................................................... 18 A KREDITEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS A KREDITRENDSZER FRISSÍTÉSE .................................................................. 19 TANULMÁNYI REND ...................................................................................................................................... 20 AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI ................................................................................................................................... 20 A KÉPZÉSI IDŐ ................................................................................................................................................... 20 A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................... 21 HALLGATÓI JOGVISZONY, BEIRATKOZÁS .......................................................................................................... 22 AZ ELBOCSÁTÁS SAJÁTOS ESETEI ...................................................................................................................... 28 RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON ................................................................................................................... 29 TANTÁRGYI PROGRAM, TANTÁRGY-AKKREDITÁCIÓ .......................................................................................... 30 A TANTERV ....................................................................................................................................................... 31 A TANTÁRGYAK MEGHIRDETÉSE, FELVÉTELE, LEADÁSA ................................................................................... 32 PÁRHUZAMOS KÉPZÉS ....................................................................................................................................... 33 ÁTHALLGATÁS .................................................................................................................................................. 35 RÉSZKÉPZÉS, VENDÉGHALLGATÓI KÉPZÉS ........................................................................................................ 35 SZAK- (SZAKIRÁNY) VÁLTÁS, ÁTVÉTEL ............................................................................................................ 36 A TANULMÁNYOK (KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ) MEGSZAKÍTÁSA ............................................................................. 37 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, A VIZSGAREND SZABÁLYOZÁSA................................................ 38 A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA ............................................................................................................................... 38 VIZSGAIDŐSZAK ............................................................................................................................................... 39 A VIZSGÁZTATÁS RENDJE.................................................................................................................................. 40 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE ........................................................................................................................... 43 JEGYMEGAJÁNLÁS ............................................................................................................................................ 45 A TANULMÁNYI ÁTLAG ..................................................................................................................................... 46 SIKERTELEN VIZSGÁK ISMÉTLÉSE, ELÉGTELEN GYAKORLATI JEGY ÉS FÉLÉVKÖZI ÉRTÉKELÉS JAVÍTÁSA .......... 47 SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA ................................................................................................................................ 48 MÉLTÁNYOSSÁG GYAKORLÁSA ........................................................................................................................ 48 A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................... 49 A VÉGBIZONYÍTVÁNY ....................................................................................................................................... 49 A SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA)............................................................................................................... 49 A ZÁRÓVIZSGA .................................................................................................................................................. 51 A ZÁRÓVIZSGA-BIZOTTSÁG ............................................................................................................................... 52 A ZÁRÓVIZSGA EREDMÉNYE ............................................................................................................................. 53 A SIKERTELEN ZÁRÓVIZSGA MEGISMÉTLÉSE ..................................................................................................... 54 AZ OKLEVÉL ..................................................................................................................................................... 54 A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA ................................... 57 A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS NYILVÁNTARTÁSA ............................................................................................. 57 A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA ....................................................................................................................... 57 A TANULMÁNYI TANÁCSADÁS .......................................................................................................................... 58
3 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 60 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 61 AZ ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK HALLGATÓI RANGSORÁNAK SZÁMÍTÁSI RENDSZERE………………………………………………………………………………………………….62 AZ ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK KIEMELKEDŐ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE JOGKÖRGYAKORLÁS ……………………………………………………………………………………..64
4
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: TVSz) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.), a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet alapján készült. 1. § A szabályzat hatálya (1)
A TVSz hatálya kiterjed: a)
az egyetemre felvett és beiratkozott, valamint évismétlés, átvétel miatt
alapképzésben és szakirányú továbbképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben tanulmányokat megkezdő magyar állampolgárságú ösztöndíjas, kettős jogállású, polgári hallgatókra, az egyetem vendéghallgatójára, más felsőoktatási intézmény hallgatójára az egyetemen áthallgatásra vonatkozó jogosultsága mértékében és – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik – külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire; b)
az intézménnyel munkaviszonyban álló, illetve meghívott oktatókra,
kutatókra és megbízási szerződés vagy munkaköri feladatok alapján tanulmányi és vizsgaügyekben foglalkozásvezetőként, vizsgabizottsági tagként, jegyzőkönyvvezetőként, ügyintézőként résztvevő valamennyi személyre, az a) pontban meghatározott hallgatói kör vonatkozásában. 2. § Tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek és személyek (1)
A hallgató kredit, tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az egyetem Hallga-
tói Tanulmányi Vizsga és Szociális Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: HTVSZÜB) jár el.
5 (2)
A HTVSZÜB működését, létszámát, jogkörét az SzMSz határozza meg. Mun-
kájában tanácskozási joggal részt vehetnek a Tanulmányi Hivatal (a továbbiakban TH) munkatársai is. A HTVSZÜB a beérkezett kérelmek számától függően, a HTVSZÜB, illetve a dékáni döntési hatáskörbe tartozó beadványok elbírálására kari albizottságo(ka)t hozhat létre. (3)
A HTVSZÜB az alábbiakról dönt: a)
a hallgató intézményen belüli szak-(szakirány-) váltási kérelmének elbí-
b)
az intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő
rálása; párhuzamos képzésben való részvétel kérelmének elbírálása; c)
intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő ven-
déghallgatói jogviszony létesítésének, áthallgatás kérelmének elbírálása; d) a hallgató egyéni tanrendjével kapcsolatos vitás ügyek elbírálása; e) a hallgató által felvett tárgyak félévközi leadásának engedélyezése. (4)
A HTVSZÜB javaslattételre jogosult: a)
más felsőoktatási intézményből történő átvételre;
b)
más felsőoktatási intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való
részvételének, vendéghallgatói kérelmének elbírálása tárgyában; c) más felsőoktatási intézmény hallgatójának az áthallgatás engedélyezésére; d) méltányossági kérelem elbírálása tárgyában; e) külföldi tanulmányutakon, pályázatokon történő részvételre vonatkozó jelentkezési kérelem tárgyában; f)
a tanulmányi okokból történő elbocsátás tárgyában;
g) a félévnek, illetve a megkezdett félévnek utólagosan passzív félévvé nyilvánítása tárgyában; h) a szorgalmi időszakban nem teljesített követelmények halasztott teljesítésének elbírálása tárgyában. i) (5)
elővizsga engedélyezése tárgyában;
A HTVSZÜB az egyes ügyek elbírálása során köteles kikérni mindazon intéz-
ményi oktatási egységek, szervek és személyek illetve a beiskolázó, szerződéskötő vélemé-
6 nyét, amely esetekben azok szakvéleményére szükség van, illetve ha a döntés várhatóan feladatot fog számukra jelenteni. (6)
A tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekkel összefüggő valamennyi kérelmet
és fellebbezést a tanulmányi ügyintéző útján kell benyújtani nyomtatványon, vagy elektronikusan. A nyomtatványokat, valamint az elektronikus postafiókot a TH biztosítja. (7)
A HTVSZÜB által első fokon hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől
számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. A fellebbezést írásban a rektor részére címezve a TH-hoz kell benyújtani. (8)
A HTVSZÜB első fokon hozott döntését a rektor által létrehozott bizottság
másodfokon bírálja el. A másodfokon hozott határozat ellen a hallgató jogorvoslattal élhet. (9)
Bármely hallgató írásban az EHÖK illetve a szakfelelős (szakirány-felelős)
tanszékvezető útján, vagy közvetlenül a HTVSZÜB intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt. (10)
A (4) a), b), c), e), g), h), i) bekezdéseiben meghatározott esetekben első fokon
a dékán jogosult döntésre. (11)
A dékán által első fokon hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől számí-
tott 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni a rektornál. A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. A fellebbezést írásban a rektor részére címezve a TH-hoz kell benyújtani. (12)
A (4) d), f) bekezdésekben megfogalmazottak tárgyában a rektor jogosult dön-
tésre. A rektor által első, illetve másodfokon hozott határozat ellen a hallgató az Ftv. 73.§ szerinti jogorvoslattal élhet. (13)
A hallgató a teljes képzési időszakban egy alkalommal méltányossági kére-
lemmel fordulhat a rektorhoz a 30. § előírásai szerint.
7 (14)
A méltányossági kérelemhez csatolni kell az érintett oktató, valamint a szak-
(szakirány) felelős tanszékvezető véleményét, a TH útján kell beadni és a rektornak kell címezni. A kérelmet először a HTVSZÜB, majd a dékán véleményezi. (15)
A hallgató kredit, tanulmányi és vizsgaügyeiben külön eljárási szabályozást
igényel a tantárgyak, kreditek befogadása. A hallgató tantárgy-befogadási kérelmét a rendszeresített nyomtatványon a TH-n nyújtja be, azt az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban EKÁB) bírálja el. A másoddiplomás, illetve kiegészítő képzésben részt vevő hallgatók azonos ismeretanyagok befogadására vonatkozó kérelme csoportos kérelem formájában is beadható. (16)
Az EKÁB működését, létszámát, jogkörét az SzMSz határozza meg.
(17)
Az EKÁB döntéseiről határozatot hoz. A határozat egy példányát a TH kapja,
azt a továbbiakban a törzskönyv mellékleteként kezeli. Az EKÁB határozata ellen, annak kézhezvételét követő 15 napon belül a rektorhoz címzett, a TH-nál benyújtott fellebbezésnek van helye. (18)
Az EKÁB ügyrendjét saját maga határozza meg.
(19)
A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelések ellen jogor-
voslatnak helye nincs.
8 II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI KREDITRENDSZER 3. § Az alapfogalmak értelmezése (1)
A félév időszakai: a) A regisztrációs időszak: általában a szorgalmi időszakot megelőző,
nulladik héten kijelölt napokat foglalja magában. Maximális időtartama teljesidejű képzésben 5 munkanap. Időpontja és időtartama a teljesidejű és a részidejű képzésben eltérő lehet. Ekkor adhatók le a végleges egyéni tanrendek, kialakulhat az egyes tárgyakat, kurzusokat felvevő hallgatók végleges névsora, tantermek rendelhetők a foglalkozásokhoz és értesíthetők a tanszékek a tényleges oktatási kötelezettségeikről. Ebben az időszakban lehet a kurzusokra történő jelentkezéseket módosítani és véglegesíteni. A tantárgyfelvétel alapvetően az előzetes tantárgyfelvétel időszakában történik. A regisztrációs időszakban új tantárgyat illetve kurzust felvenni, az első alkalommal beiratkozók kivételével, csak akkor lehet, ha: •
a felvételre tervezett tantárgy előtanulmányi kötelezettségét nem teljesítet-
ték, ezért az nem vehető fel (az oktató elutasítja a hallgató kurzusfelvételi kísérletét); •
a felvételre tervezett tantárgyra jelentkezők létszáma a 10 főt nem éri el és
a tantárgy indítására külön engedély nincs, ezért a tanszék az adott tantárgyból kurzust nem indíthat; •
a tantárgyra meghirdetett kurzusok létszáma betelt, ezért a hallgató jelent-
kezését elutasították. Új tantárgyként (kurzusként) csak a kurzushirdetés időszakában meghirdetett, de létszámában be nem telt tárgyak vehetők figyelembe. A regisztrációt a TH végzi. b) Szorgalmi időszak: a képzésnek azon időszaka, amikor a regisztráció során vállalt ismeretanyagot kontaktórák során, illetve egyéni hallgatói munkavégzéssel elsajátítják. Oktatási, tanulási tevékenység a regisztrációs és a vizsgaidőszak között, időtartama legalább 15 hét. c) Kurzushirdetési időszak: az az időszak, amelynek során a kurzus oktatója (a tanszéki adminisztrátor) a mintatanterv szerint a következő félévre tervezett, és a szabadon választható tantárgyak kurzusait az előírt paraméterekkel a NEPTUN NET rend-
9 szerben megjeleníti. Időtartama a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakának 4 - 6. hetei. A kizárólagosan vizsgalehetőség céljából hirdetendő vizsgakurzusok meghirdetésének időtartama a vizsgaidőszak végétől a következő szorgalmi időszak 6. hetével bezárólag tart. d) Előzetes tantárgyfelvétel időszaka: a mintatanterv és a meghirdetett kurzusok adatai alapján a következő félév egyéni tanrendje előzetes kialakításának időszaka, melynek során a hallgató a tanrendjébe felvett tantárgyak kurzusaira bejelentkezik. Időtartama a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakának 7-15. hetei. Az egyéni tanrend kialakítása során a hallgató vegye igénybe a 40.§ szerinti tanácsadók segítségét. e) Vizsgaidőpontok meghirdetésének időszaka: amelyben a tantárgyak oktatói meghirdetik a tárgyfélév vizsgaidőszakában végrehajtandó vizsgák időpontjait és helyszíneit. Időtartama a tárgyfélév 10-12. hete. f) A vizsgára jelentkezés időszaka: amelyben a hallgató a meghirdetett vizsgákra bejelentkezik. Időtartama a szorgalmi időszak utolsó három hete, valamint a vizsgaidőszakban a vizsgát megelőző második napig. A jelentkezést a vizsgáztatás végrehajtásáért felelős oktató az adott tantárgyból az aláírás megléte, illetve a vizsganapra meghatározott létszámkeret figyelembevételével a vizsgaidőszak első két munkanapján a jelentkezés sorrendjében elfogadja, vagy elutasítja. Az elutasított hallgató a vizsgára jelentkezés feltételeinek megléte esetén más vizsganapra bejelentkezhet. g) Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot (és egyes estekben a szakmai, csapatgyakorlatot) követő időszak, amelyben a TVSZ 24 – 25§-ai alapján a vizsgaidőszakban végrehajtandó számonkéréseket, illetve a 28 – 29.§ szerinti javító és megismételt vizsgákat végrehajtják. Időtartama általában 4-6 hét. (2)
Aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott, illetve bejelentkezett és
legalább egy tantárgyat felvett. (3)
Előtanulmányi rend: a szak mintatantervében lévő tantárgyak előzetes köve-
telményeinek összessége. A hallgató csak akkor vehet fel egy tantárgyat, ha rendelkezik a szükséges előtanulmányi ismeretekkel, amelynek – a tantárgyi programban leírtak szerint - a tantárgyfelvételt megelőző félévben, vagy a tantárgyfelvétellel azonos félévben köteles eleget
10 tenni. Egy tantárgy felvételéhez előtanulmányi követelményként legfeljebb három tantárgy, illetve összesen 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető. A tantárgy előtanulmányi követelményeit a tantárgyi program határozza meg, és a tanterv írja elő. (4)
Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságok-
nak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. (5)
Képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesí-
tés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. (6)
Képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó
vizsgaidőszakra. (7)
Képzési program: az egyetem komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterképzési, illetve egyetemi, kiegészítő egyetemi szintű szak,
valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt, (8)
Képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben
meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek, (9)
Konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosí-
tott, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen.
11 (10)
Kredit: a hallgatói tanulmányi teljesítmény mértékegysége, amely a tantárgy,
illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű, amely a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat együtt tartalmazza. (11)
Kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): a megszerzett kreditek hozzáadódnak a
korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditet el nem éri. Az ezt meghaladóan megszerzett krediteket a TH külön nyilvántartja: Az egyetem az adott szakra a képzési és kimeneti követelményekben előírt kredit mennyiségét 10 %-al meghaladó kreditérték megszerzését – államilag támogatott képzésben külön térítés nélkül – biztosítja. Az ezt meghaladóan megszerzett kreditérték arányában a hallgató külön költségtérítésre kötelezett. (12)
Kreditindex (továbbiakban: KI): a hallgató egy félévben teljesített munkájá-
nak mennyiségét és minőségét értékeli. A kreditindex számításakor csak a képzés mintatantervében szereplő tantárgyak teljesítése vehető figyelembe. Befogadott, vagy kreditérték nélkül teljesített tantárgyakra elismert, vagy adott osztályzat nem számítható be. Kiszámítása
úgy
történik,
hogy
a
szemeszterenként
teljesített
tantárgyak
kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett számot osztjuk a félévenként a mintatanterv szerint teljesítendő kreditek számával:
∑ (teljesített kredit x érdemjegy) KI=
a mintatanterv szerint a félévre előírt kredit
A félévek lezárását követően ki kell számítani az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók kreditindexét, amely a korrigált kreditindex számításának alapja. Az egy félévben nyújtott objektív hallgatói teljesítmény megállapítására a korrigált kreditindex (a továbbiakban: KIkorr) szolgál. Kiszámítása a kreditindex (KI) valamint a teljesített kreditek és vállalt kreditek arányának szorzatával történik:
12
KIkorr = KI x
(1)
teljesített kredit vállalt kredit
A KI és a KIkorr kiszámítását, illetve nyilvántartását a TH végzi.
A korrigált kreditindex az államilag támogatott képzésben részt vevő polgári hallgatók vonatkozásában az ösztöndíjszámítás alapja. Az ösztöndíjas hallgatók tanulmányi pótlékját (ösztöndíját) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény IV. fejezete alapján kell számítani. (13)
Kritérium követelmény: olyan kötelezően teljesítendő követelményt jelent a
hallgató számára, amelyhez nem tartozik kreditérték. A kritériumkövetelmények a szak tantervében jelennek meg. (14)
Kurzus: a tantárgy oktatási alapegysége, olyan meghirdetett forma, amelyre a
hallgató jelentkezhet. A kurzus adatai: a tárgy neve és kódszáma, nyelve, számonkérési forma, kurzuskód, minimális és maximális létszám, félév, típus (Elmélet, Gyakorlat, Labor), tanterem, óraszám, évközi és előkövetelmény, tan(cél)csoport neve és kódja, órák, oktatók, hallgatók, jegyzetek, vizsgaalkalmak. Egy tárgyon belül több típus is hirdethető és összerendelhető. A hallgatónak joga, hogy válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, A vizsgakurzus (CV): olyan kurzus, amelyben a hallgató tanulmányokat nem folytathat, de az adott tantárgy vizsgájára jelentkezhet és amelyet csak a tantárgyból megszerzett aláírás birtokában lehet felvenni. Az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató a tantárgyat vizsgakurzusban úgy veheti fel, hogy a tantárgy kurzusának felvétele (K) és a tantárgynak vizsgakurzusban történő felvétele (V) együttesen sem haladhatja meg a tantárgyfelvételre a (29) bekezdésben megszabott korlátot (1K+2V, 2K+1V, 3K+0V). A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató részére egy ismeretanyag vizsgakurzusban történő felvétele két alkalommal lehetséges, azok sikertelensége esetén a tantárgy követelményei annak ismételt felvételével teljesíthetők. A szigorlati, záróvizsga, szakdolgozat (diplomamunka) kurzus olyan vizsgakurzus, amelyben az adott számonkérések meghirdethetők és eredményei nyilvántarthatók. A szigor-
13 lati kurzusokban a vizsga javítása két alkalommal kísérelhető meg (adott félévben, vagy ismételt felvétellel). (15)
Kurzus felvétel: a hallgató által a tantárgyfelvételt követően kötelezően vég-
rehajtandó feladat, amellyel megjelöli, hogy melyik oktatónál, mely képzési helyen kívánja az adott ismeretanyagot elsajátítani A kurzusfelvétel akkor végleges, ha az oktató (tanár) vagy a tanszéki adminisztrátor a jelentkezést elfogadta. Az oktató, vagy megbízása alapján a tanszéki adminisztrátor a regisztrációs időszak végén a NEPTUN NET kliensben „Kurzusjelentkezés elfogadása” menüpontban a jelentkezést elfogadja, vagy elutasítja. A jelentkezés akkor utasítható el, ha a jelentkezés előfeltétele nem teljesül, vagy a kurzusra meghirdetett létszám betelt, vagy a jelentkezők létszáma nem érte el az indítási minimumot. Az elutasításról a hallgatót értesíteni kell. (16)
Mintatanterv (ajánlott tanterv): egy a célszerű lehetőségek közül, azt mutatja
meg, hogy egy meghatározott idő alatt – átlagos ütemű haladás esetén – milyen sorrendben célszerű felvenni a végzettséghez szükséges tantárgyakat. A hallgatónak joga, hogy a meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket. (17)
Modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgya-
kat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően - vagy valamilyen specializáció céljából - rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalja öszsze; a modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. (18)
Összes hallgatói tanulmányi munkaóra (összóra): átlagos (tehetségű, felké-
szültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt. Csak abban az esetben eredményezhet kreditet, ha a hallgató a követelmények teljesítéséről – a számára meghatározott időben és módon – legalább elégséges szinten számot adott. A kredit értéke nem függ a megfelelés fokozatától.
14 (19)
Passzív félévnek: számít az a félév, amelyre a hallgató egy kreditnyi ismeret-
anyag felvételét sem regisztrálta. A passzív félévet a hallgató a regisztrációs hét végéig köteles írásban a TH-nál bejelenteni. Ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató csak a beiskolázó (ösztöndíjszerződést kötő) előzetes írásos engedélye alapján jelenthet passzív félévet. A paszszív félévek a képzés összidejébe beleszámítanak. (20)
Részidős képzés: a képzés megszervezésének módja, lehet esti vagy levelező
képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (21)
Résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben
vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. (22)
(Halmozott) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerű képzésben a hall-
gató teljesítményének nyomon követésére szolgál, a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára, vagy a tanulmányok egészére számítható. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. (23)
Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom
(ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, (24)
Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást
biztosító képzés. (25)
Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal, illetve főiskolai, egye-
temi, kiegészítő egyetemi szintű végzettséggel egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.
15 (26)
Tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, amelynek teljesítése átla-
gosan 60 kredittel egyenértékű, az egy félévre (a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak) jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kreditnek felel meg (a tervezés szempontjából minimum 27, maximum 33). (27)
Tanóra (kontaktóra): a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesí-
tésének azon része, ahol az ismeretanyag elsajátítása, vagy annak segítése oktató közreműködésével biztosított (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció). Egy tanóra 45 perc. (28)
Egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra: a tantervben szereplő tanulmányi
kötelezettségek teljesítésének azon része, ahol az ismeretanyag elsajátítása oktató közvetlen közreműködése nélkül, a hallgató által megválasztott eszközök igénybevételével, önállóan történik. A hallgatók az ösztöndíjas hallgatók kivételével egyéni felkészülésük helyét önállóan határozzák meg. (29)
Tantárgyfelvétel: egy meghirdetett tantárgy munkaformájára és/vagy vizsgá-
jára (ha van) való jelentkezési szándékot jelent. Alapvető feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése, ha ilyenek meghatározásra kerülnek. Államilag támogatott képzésben a hallgatónak a kötelező és kötelezően választható tantárgyakat háromszor van lehetősége felvenni. Sikertelensége esetén a hallgatót tanulmányi elégtelenség miatt az intézményből el kell bocsátani. (30)
Távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök,
valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának huszonötszörösét. (31)
Teljes idejű képzés: a képzés megszervezésének egyik módja, félévenként
legalább háromszáz tanórából áll. A teljes idejű képzést a teljesidejű képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A teljesidejű képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől az egyetem hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. Teljes idejű képzésben az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának a háromszorosát.
16 (32)
Az egyetemen a kreditrendszerű képzés egységes tervezési és nyilvántartási
feladatait a NEPTUN NET Egységes Tanulmányi Rendszerben (továbbiakban: NEPTUN NET), kell végrehajtani. A NEPTUN NET jogosultságok alapján meghatározott feladatokat és kötelezettségeket a TVSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
4. § A kreditek megszerzésének szabályai (1)
A tanulmányok során a tanulmányi követelmények (a kritériumként meghatá-
rozott követelmények kivételével) teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt –tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú, vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik, és csak a meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függhet attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (2)
A kreditek megszerzésének feltételeit a tantárgyi programok tartalmazzák.
(3)
Biztosítani kell, hogy a hallgató a kreditszerzés és elismerés szabályait a tan-
tárgyfelvételkor megismerhesse. (4)
A kreditszerzés szabályain a szorgalmi időszakban változtatni nem lehet.
(5)
Csak a tantárgyfelvételkor meghatározott kreditérték ismerhető el.
(6)
A kreditérték elismerésére csak a tantárgy kurzusaihoz rendelt oktatók, akadá-
lyoztatásuk esetén a tantárgyat meghirdető tanszék tanszékvezetője, vagy az általa meghatározott oktató jogosult, melyet a leckekönyvben és a vizsgalapon aláírásával igazol és a NEPTUN NET-ban is nyilvántart.
17 (7)
A mesterképzésbe való felvétel során ellenőrizni kell a képzési
és kimeneti követelmények szerinti (műszaki képzési területen 70 kreditből legalább 40, a nemzetvédelmi és katonai képzési területen 60 kreditből legalább 30 kreditnyi) ismeretanyag birtoklásának igazolását. Az így nem igazolt maximum 30 kreditnyi ismeretanyag felvételére, a felvételi bizottság és a szak- szakirányfelelős javaslata alapján EKÁB határozattal kell a hallgatót kötelezni. A hiányzó kreditek megszerzése érdekében a szükséges tantárgyak meghirdetéséről, az adott szak tantervében előírtaknak megfelelően a szak- szakirányfelelős gondoskodik. 5. § Minimális kredit félévenként, tanulmányi időszakonként (1)
Az ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató tanulmányait akkor folytathatja, ha
a mintatantervben számára félévenként meghatározott kötelező és kötelezően választható tantárgyak kreditértékének legalább 70%-át teljesítette, az előírt kritériumkövetelményeknek, valamint a mérőpontokra előírt követelményeknek is eleget tett. A hallgató, hallgatói jogviszonya jellegétől függetlenül tanulmányait akkor folytathatja, ha (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,00. (2)
Az államilag támogatott képzésben meghatározott mérőpontok: a) az 1. év végére 30 kredit; b) a 2. év végére 60 kredit teljesítése.
(3)
A költségtérítéses képzésben, szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szak-
képzésben mérőpontok nincsenek. (4)
Államilag támogatott képzésben a képzésben eltöltött idő a képzési és kimeneti
követelményekben meghatározott képzési időt maximum 2 félévvel haladhatja meg. A költségtérítéses képzésben a képzésben eltöltött idő nem haladhatja meg a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő kétszeresét.
18 6. § A kreditbeszámítás rendje (1)
Szak-, szakirány-változtatás esetén, valamint más intézményben folytatott ta-
nulmányok során megszerzett ismeretanyagok, és a szakhoz, szakirányhoz illeszthető területen szerzett munkatapasztalatok kreditértékkel beszámíthatók. 2008. szeptember 01-től a munkatapasztalatok alapján teljesített követelményeket – a szak- szakirányfelelős javaslata alapján – az EKÁB legfeljebb 30 kreditpont értékig elismerheti. (2)
Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy képzésben egy alkalommal adható
kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A kreditbefogadásról szóló határozat alapján adott érdemjegyet a TH illetékes nyilvántartója a törzslapon és a leckekönyvben – a Hivatalos bejegyzések rovatban – az EKÁB határozatára való hivatkozással rögzíti, aláírja és kis körbélyegzővel hitelesíti. A befogadás napjától a hallgató mentesül az adott tantárgy tanóra látogatási, valamint vizsgára történő jelentkezési kötelezettsége alól. (3)
Az ismeretanyag egyezésének mértékét az EKÁB megvizsgálja és dönt a befo-
gadásról. A döntés ellen az egyetem rektoránál lehet fellebbezni. (4)
Két tantárgyat egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyaguk közötti
egyezés legalább 75 %-os. (5)
A főiskolai (egyetemi) szintű képzésben, illetve alapképzésben (mesterképzés-
ben) megszerzett azon ismeretanyagokat, amelyek az egyetemi (főiskolai) szintű képzés, illetve a mesterképzés (alapképzés) követelményeit is kielégítik, el kell ismerni.
19 (6)
A képzési szintek közötti kredit beszámításról az EKÁB dönt. A döntés ellen
az egyetem rektoránál lehet fellebbezni. (7)
A kreditbeszámításra vonatkozó kérelmet a beiratkozást követően a regisztrá-
ciós időszak végéig lehet benyújtani. Ettől eltérést a dékán engedélyezhet. A befogadásról vagy az elutasításról szóló határozatot az EKÁB 10 munkanapon belül köteles meghozni. 7. § A kreditek nyilvántartása és a kreditrendszer frissítése (1)
A hallgatók által megszerzett kreditek nyilvántartását a TH végzi. A TH a megszer-
zett kreditek alapján kiszámítja és nyilvántartja a kreditindexet, illetve a korrigált kreditindexet. (2)
A szakfelelősöknek / Szakfejlesztési Fórumoknak minden tanév megkezdése előtt el
kell végezniük a kreditek frissítését, valamint a képzés dokumentumainak szükséges módosítását, amelyet a Szenátus hagy jóvá. A változtatásokról minden év június 15-ig írásban tájékoztatják az EKÁB-ot és a TH-t. A TH a leadott változásokat az alapdokumentumok tárolt példányain, a regisztrációs időszak kezdetéig átvezeti. (3)
A kreditrendszerű képzésben bekövetkezett módosításokról minden év július 15-ig az
egyetem tájékoztatja az OKTI-t.
20
III. FEJEZET TANULMÁNYI REND 8. § Az oktatás időszakai (1)
Az oktatás megkezdésének és befejezésének a tanévben végrehajtandó egyete-
mi, vagy magasabb szintű rendezvények pontos időpontját a rektor állapítja meg, amelyet a TH az adott naptári év március 31-ig a képzési alapadatokban tesz közzé. (2)
Az egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A fél-
év regisztrációs hétből, szorgalmi időszakból, vizsgaidőszakból és szakmai gyakorlatból álló időtartam. A szemeszter – a hallgató átlagos ütemű előrehaladása esetén – a félévenként teljesítendő kreditértéket jelenti. Egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kredit összegyűjtéséhez szükséges. Megkülönböztetünk aktív és passzív félévet. (3)
A félévben a regisztrációs időszak maximum öt munkanap, a szorgalmi idő-
szak legalább 15 hét, a vizsgaidőszak legfeljebb 6 hét időtartamú. A szakmai gyakorlat időtartama szakonként és évfolyamonként eltérő lehet. (4)
A
Képzési
és
Kimeneti
Követelményekben
illetve
a
Tantervekben
meghatározott célú és időtartamú csapat-, üzemi gyakorlat teljesítése kötelező. 9. § A képzési idő (1)
Mintatanterv alapján (átlagos ütemű haladás esetén): a)
az egyetemi szintű teljesidejű és részidejű alapképzésben 5 év (10
félév), 9000 összóra – 300 kredit; b)
mesterképzésben 2 év (1,5 év), 3600 (2700) összóra, 120 (90)
c)
a főiskolai szintű teljesidejű és részidejű alapképzésben 3, vagy 4
kredit; év (6, vagy 8 félév) 5400, vagy 7200 összóra – 180, vagy 240 kredit;
21 d)
alapképzésben 3, vagy 3,5 év (6, vagy 7 félév) 5400, vagy 6300
összóra – 180, vagy 210 kredit; A katonai szakokon, tisztképzésben alapképzésben részt vevő hallgatók a képzést megelőzően alapkiképzésben és tiszti alapfelkészítésen vesznek részt, amelynek sikeres teljesítése az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megtartásának alapfeltétele; e)
egyetemi szintű kiegészítő alapképzésben 2 év (4 félév), 3600
összóra – 120 kredit; f)
szakirányú továbbképzésben legalább 1 év (2 félév) 1800 összóra
g)
a felsőfokú szakképzésben a képzési idő minimálisan két év, a
60 kredit. végzett tanulmányokból alapképzésben, valamint egyetemi szintű illetve mesterképzésben legalább 30, legfeljebb 60 kredit számítható be. (2)
A hallgató minden félévre – a tantervben és a TVSz-ben rögzített feltételekkel
– egyéni tanrendet dolgozhat ki. (3)
Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére
a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (4)
A rektor tanulmányi évenként legfeljebb öt nap tanítási szünetet engedélyezhet.
A dékán a rektor által engedélyezett szüneten kívül félévenként legfeljebb két nap tanítási szünetet, indokolt esetben a kar egészének vagy egy részének óraelmaradást engedélyezhet. 10. § A Képzési és Kimeneti Követelmények (1)
Az alap- és mesterképzésben megszerezhető végzettség, illetve szakképzettség
követelményeit a Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg. (2)
A főiskolai, egyetemi, valamint kiegészítő alapképzésben megszerezhető vég-
zettség illetve szakképzettség követelményeit a jóváhagyott Tantervek, valamint jelen szabályzat 41.§-ban meghatározott átmeneti rendelkezések határozzák meg.
22 11. § Hallgatói jogviszony, beiratkozás (1)
A hallgató az egyetemmel áll hallgatói jogviszonyban. A hallgatói (vendég-
hallgatói) jogviszony létesítésének előfeltétele az intézménybe való felvétel (ösztöndíjas hallgató esetén az ösztöndíj szerződés megkötése is), átvétel illetve párhuzamos képzésben való részvétel engedélyezése. A felvett, de be nem iratkozott pályázó hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a regisztrációs időszak befejezésével a névjegyzékből törölni kell. Az egyetem a beiratkozott hallgatókat nyilvántartja. A beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyes adatait, valamint a tanulmányok folytatásával, a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Az egyetem a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezeli. (2)
A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A
hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgató a bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amenynyiben a bejelentkezett hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szüneteltetését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi (vizsga) követelményének sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (3)
Az egyetem hallgatója lehet az, aki felsőfokú szakképzésben, alapképzésben,
illetve mesterképzésben, egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, másoddiplomás képzésben, szakirányú továbbképzésben, valamint doktori (PhD) képzésben vesz részt, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (4)
A hallgató jogviszonya szerint lehet: a)
ösztöndíjas hallgató, aki felvételt nyert és beiratkozott teljesidejű tago-
zatra és az intézményben a honvédséggel, a határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján a honvédség, illetve a határőrség tényleges állományú tagjaként végzi tanulmányait;
23 b)
kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett a Hszt. vagy a Hjt.
szerinti hivatásos vagy szerződéses állomány tagja államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat; c) polgári hallgató, aki felvételt nyert és beiratkozott, de nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá. (5)
A hallgatói jogviszony az intézménybe történő beiratkozással jön létre.
(6)
A hallgató köteles az első félévre beiratkozni, a további félévekben
tanulmányainak folytatását (regisztrálni), vagy szüneteltetését bejelenteni. A beiratkozás, illetve a regisztráció feltételei: a) az első félévre a felvételi követelmények teljesítése; b) ösztöndíjas hallgató esetén, az ösztöndíjszerződés megkötése, illetve érvényessége; c) a további félévekre az ösztöndíjas hallgató esetén az ösztöndíjszerződés érvényessége; d) az államilag nem támogatott képzések esetében az a) pontban meghatározottak, valamint a képzési költségek befizetésének igazolása, vagy a kötelezettségvállalási nyilatkozat leadása és a kötelezettségnek a leadástól számított 15 banki munkanapon belül történő teljesítése. A beiratkozási adatlappal együtt leadott évhalasztási kérelem esetén az államilag nem támogatott (költségtérítéses) képzésben részt vevők képzési költségtérítést nem fizetnek, részükre passzív félévet kell regisztrálni. (7)
A beiratkozás és bejelentkezés időszaka a regisztrációs időszak, ösztöndíjas
hallgatók első beiratkozását az alapkiképzés kezdete előtt kell végrehajtani. (8)
Amennyiben a hallgató a regisztrációt saját hibájából elmulasztja, hallgatói
jogviszonyát szüneteltetni kell, részére passzív félévet kell regisztrálni. Amennyiben a hallgató egymást követő két alkalommal elmulasztja a regisztrációt, két alkalommal írásban fel kell szólítani a pótlásra. Ha a regisztrációt ennek ellenére nem hajtja végre, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni.
24 (9)
Bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbkép-
zésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – az ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével - az egyetemünkön – kérelme alapján - költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet, amennyiben a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga magasabb, mint 3,5. (10)
Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat ál-
lamilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel növelhető. A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett, államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (11)
Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt – az ösztöndíjas
és kettős jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével -, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (12)
Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő – az ösztöndíjas és kettős
jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével - legfeljebb két félévvel lehet hoszszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
25 (13)
A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő
számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (14)
A hallgatói jogviszony megszűnik: a) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó
képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, ösztöndíjas hallgatók esetében a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján, amennyiben a rendes képzési időszak alatt a sikeres záróvizsga mellett az előírt nyelvvizsga követelményt is teljesítették; b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján; c) az egyetem rektorának határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján; d)
kizárás fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésének
napján. A fegyelmi büntetést megállapító határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesítenie kell; e)
ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján;
f)
ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott kép-
zésben, és költségtérítéses képzésben sem kívánja azt folytatni; g)
ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a
hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (15)
A hallgatói jogviszony – a (14) bekezdésben foglaltakon túl – elbocsátással ak-
kor szüntethető meg, ha: a)
az egyetemen a hallgató által látogatott szak (szakirány) oktatása meg-
b)
a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következté-
szűnt; ben már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek;
26 c)
tanulmányi elégtelenség miatt, amennyiben a hallgató a TVSZ-ben és a
szak tantervében meghatározott tanulmányi és kritériumkövetelményeket nem teljesítette. d)
egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanul-
e)
a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmá-
f)
a d) és e) pontok esetében akkor, ha a hallgatót – legalább két alkalom-
mányi félévre; nyait mal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. (16)
A hallgatói jogviszony megszüntetésére a polgári és kettős jogállású hallgatók
esetében a (14). a), b), e) bekezdésekben, valamint a (15) a) bekezdésben leírt okok miatt a dékán, ösztöndíjas hallgatók estében, valamint a (14) c), d), f) és a (15) b), c) d), e), f) bekezdései esetén a rektor határoz. Az egyetem az elbocsátást köteles megindokolni. Az indoklásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az egyetemnek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű. (17)
A hallgató a (15) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha
más intézménybe vagy intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (15) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható. (18)
Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsor-
(19)
Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötele-
ból.
zettségének nem kíván eleget tenni – ösztöndíjas, illetve kettős jogállású hallgató esetében a szerződő fél, illetve a beiskolázó egyetértésével –, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. (20)
Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszony-
ból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt,
27 önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (19) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (21)
Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként
eltiltják a tanulmányok folytatásától. (22)
Záróvizsga halasztás esetén a hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél
kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (23)
Polgári hallgató esetében a hallgatói jogviszony szüneteltethető szükségállapot
vagy rendkívüli állapot idején. (24)
Ha a hallgató a jogviszonyának a (19) bekezdésben meghatározottnál hosszabb
szüneteltetése után újból be kíván iratkozni, a tanulmányainak folytatásáért a dékánhoz fordulhat kérelmével. A korábban megszerzett vizsgáinak (kreditpontjainak) érvényességéről az EKÁB dönt. A képzés megváltozott követelményeire tekintettel a szakfelelős, tanszékvezető javaslatára a dékán kiegészítő kreditek megszerzését írhatja elő. Erről a hallgatót a döntéstől számított 8 napon belül írásban értesíteni kell. (25)
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. tv. 34. § (1) bekezdése alapján az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. (26)
A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos részletes előírásokat az 1996. évi XLV.
törvény III.. fejezete tartalmazza.
28
12. § Az elbocsátás sajátos esetei Ösztöndíjas hallgató (1)
Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony a 11.§ (8), (9) bekezdésekben foglaltakon
túl megszűnik, ha: a) az ösztöndíjszerződés közös megegyezéssel megszűnt; b) a szerződést aláíró felek valamelyike az ösztöndíjszerződést felbontotta; c) az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnése csak akkor eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, amennyiben a hallgató polgári szakon a tanulmányait nem folytatja. (2)
Ha az ösztöndíjas hallgatói jogviszony az a-b) pont szerint szűnt meg, a hallga-
tó a tanulmányait az egyetemen (az 5.§ (4) és a 11.§ (12) bekezdések figyelembe vételével) polgári hallgatóként folytathatja, ha a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik. Ebben az esetben a hallgatói jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. Amennyiben az ösztöndíjas hallgató a képzés utolsó félévében valamely tanulmányi és/vagy vizsgakötelezettségét nem teljesíti, illetve záróvizsgát nem tesz, az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyának megszűnését követően polgári hallgatói jogállással a hiányzó kötelezettségeit teljesítheti, vizsgáját a TVSZ szabályai szerint javíthatja, a dékán engedélye alapján a következő szorgalmi időszakban felveheti elmaradt tantárgyait, illetve vizsgakurzusra jelentkezhet. (3)
A hallgatói jogviszony megszüntetéséről szóló határozatot a rektor adja ki.
(4)
A hallgatói jogviszony megszűnése esetén annak a volt hallgatónak a részére,
akinek legalább egy érvényes féléve van, a leckekönyvet ki kell adni. A leckekönyvbe minden esetben be kell jegyezni a hallgatói jogviszony megszűnésének módját és okát. (5) talmazni.
Az elbocsátást a hallgatóval írásban kell közölni, melynek indoklást is kell tar-
29 (6)
Fegyelmi eljárás, illetve a vizsgálat lefolytatása esetén a Szolgálati Szabályzat
és a Hallgatók Fegyelmi Kártérítési és Jogorvoslati Szabályzata rendelkezései szerint kell eljárni. Kettős jogállású hallgató (7)
Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az
intézményben (az 5.§ (4) és a 11.§ (12) bekezdések figyelembe vételével) polgári hallgatóként folytathatja feltéve, hogy: a) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik, és b) a szolgálati viszony megszűnése nem volt a hallgatónak felróható. A felróhatóság szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV törvény (Hjt.) alapján a hivatásos szolgálati viszony megszűnésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó. 13. § Részvétel a foglalkozásokon (1)
A hallgató köteles a képzés tantervében szereplő tantárgyak Tantárgyi Prog-
ramjaiban, valamint a kritériumkövetelményekben leírt kötelezettségeket teljesíteni, az ott meghatározott foglalkozásokon részt venni. A követelményekről az oktató, legkésőbb a képzés első tanóráján köteles a hallgatót tájékoztatni. (2)
Az első foglalkozáson a kurzus oktatója köteles meggyőződni arról, hogy a
kurzus résztvevői jogosultak-e az adott kurzuson részt venni (3)
Ha a hallgató a tantárgyi követelményeket elháríthatatlan akadályoztatás kö-
vetkeztében nem teljesítette (pl. betegség, szolgálati elfoglaltság, engedélyezett párhuzamos képzésben történő részvétel, stb.), számára – kérelmére - lehetővé kell tenni, hogy teljes vagy
30 részleges felmentést kapjon a tantárgy kötelező foglalkozásai alól, de az oktatási időszak elismerésének egyéb feltételeit ebben az esetben is teljesítenie kell. A felmentést a tantárgy oktatója jogosult megadni, egyidejűleg köteles meghatározni a tantárgy elismerésének feltételeit is. (4)
Ha a hallgató az engedélyezett párhuzamos, vagy vendéghallgatói képzés kö-
vetkeztében a kötelező foglalkozáson nem tud részt venni, kérelmére lehetővé kell tenni számára, hogy az előírt követelményeket a tantervben meghatározott időtől eltérő időben, de legkésőbb a szorgalmi időszak végéig teljesítse. (5)
Amennyiben a hallgatót egészségi állapota – szakorvos által igazoltan - tartó-
san akadályozza a testnevelés tantárgyaiból előírt követelmények, az üzemi-, csapatgyakorlat követelményeinek, vagy más kritériumkövetelménynek a teljesítésében a dékán - a szigorlat kivételével –, a teljes képzési idő alatt egy alkalommal felmentheti a félévi kritériumkövetelmény teljesítése alól. (6)
A testnevelés tantárgyainak képzési és vizsgakövetelményeinek teljesítése alól
mentesíthetők azok a polgári hallgatók, akik: a)
nemzeti, vagy nemzetközi sportversenyek legalább harmadik helyezettjei, illet-
b)
valamely sportegyesület igazolt tagjai, és a sportegyesületük részükre a rend-
ve szeres sporttevékenység végzését igazolja. A mentesítés az a) pont alá tartozó esetekben a képzés teljes idejére, a b) pont alá tartozó esetekben egy félévre (félévenként) adható. A mentesítést a TH-hoz beadott, a dékánnak címzett kérelemben a hallgató kérheti. 14. § Tantárgyi program, tantárgy-akkreditáció (1)
Az egyes tantárgyak (tantárgycsoportok) ismeretanyagát a tantárgyi programok
határozzák meg. (2)
A tantárgyi program tartalmazza a tantárgy nevét, kreditértékét, NEPTUN NET
kódját, az oktatásért felelős tanszék és a tantárgyfelelős oktató megnevezését, a tantárgy cél-
31 ját, az előtanulmányi követelményeket, a tantárgy témáit, azok óraszámát és a foglalkozás típusát, az oktatás időtervét, az évközi feladatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendjét, a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, valamint a tantárgy minőségbiztosítása és fejlesztési politikája elveit, a kreditek megszerzésének pontos feltételeit, illetve az aktuális kiegészítéseket. (3)
A tantárgy-akkreditáció a tantárgy programjának jóváhagyását jelenti.
(4)
Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős tanszék akkreditálja. A
tanszékek által akkreditált tantárgyak a szak képzéséért felelős vezető oktató javaslata és a Szenátus döntése alapján illeszthetők a szakok tantervébe. 15. § A tanterv (1)
A képzés részletes oktatási, tanulmányi és kritériumkövetelményeit valamint
egyéb szabályait a tanterv határozza meg. (2)
Az egyetem kreditrendszerű képzésében a tanterv: modul rendszerű mintatan-
(3)
Mintatantervek a 9.§ (1)-ben meghatározott időtartamra készülnek.
(4)
Az ismeretanyag lehet:
terv.
a)
kötelező ismeretanyag, melynek moduljai (tantárgyai) alapozó jellegű-
ek, illetve a szakra jellemző törzs-ismeretanyagot fogják át, amelyek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva, és amelyek ismételt felvételére az államilag támogatott képzésben a képzés során kétszer van lehetőség; b)
kötelezően választható ismeretanyag, amelyek teljesítésére a szakon a
hallgatók egy meghatározott körből választanak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka) és amelyek ismételt felvételére az államilag támogatott képzésben a képzés során kétszer van lehetőség;
32 c)
szabadon választható ismeretanyag, amelyet a hallgató teljesen szaba-
don választ az egyetemen, illetve más intézményben felvehető tantárgyak közül. Szabadon választható tantárgyak a hallgatók teljesítőképességének függvényében vehetők fel, de azok teljesítése csak a tantervben meghatározott százalékban számítható bele a diploma megszerzéséhez szükséges kreditek számába. (5)
A tanterv a képzés meghatározott időpontjában (időtartamáig) kritériumköve-
telmény teljesítésének kötelezettségét írhatja elő. A kritériumkövetelmény teljesítése kötelező, a hallgató képzésben történő továbbhaladásának feltétele. 16. § A tantárgyak meghirdetése, felvétele, leadása (1)
Az adott félévre előírt tantárgyak kurzusainak meghirdetése a szak mintatan-
terve alapján történik. A félévben indításra tervezett kurzusokat a 3.§ (1) szerinti időszakban kell meghirdetni. A kötelező és kötelezően választható tantárgyak kurzusait minden félévben a várható igényeknek megfelelő számban kell meghirdetni, és a regisztrációs időszak végéig a valós igényeknek megfelelően bővíteni, illetve csökkenteni. Az egyetem biztosítja, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-al meghaladó kreditértékű tantárgyak közül választhasson, elsősorban a már meghirdetett, szabad férőhelyekkel rendelkező kurzusokban. (2)
A meghirdetett tantárgyakból a hallgató az előfelvételi időszakban veszi fel a
tantárgyait, a regisztrációs időszakban véglegesíti egyéni tanrendjét, így aktív félévet kezd. A hallgató választását az egyetemi tanácsadó rendszer segíti. (3)
Annak a hallgatónak, aki a regisztrációs időszak végéig egyetlen tantárgy kur-
zusát sem vette fel a TH passzív félévet regisztrál. (4)
Az államilag támogatott képzésben a hallgató részére biztosítani kell az adott
szakra előírt összes kredit mennyiségét maximum 10 %-kal meghaladó kreditértékű tárgyak felvételét. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését – kreditet eredményező teljesítésük esetén – az egyetem igazolja.
33
(5)
A hallgató a félévre felvett tantárgyait a HTVSZÜB engedélyével, a szorgalmi
időszak első hetének végéig adhatja le. (6)
A tantárgy kurzusá(ai)nak meghirdetésére a szak képzéséért felelős dékán
igénye alapján a tantárgy oktatásáért felelős dékán intézkedik. (7)
A meghirdetett választható tantárgy kurzusának tanórarendbe történő felvétele
akkor lehetséges, ha azt legalább 10 hallgató felvette. Ettől eltérni csak a gazdasági főigazgató és az oktatási rektorhelyettes írásos engedélyével lehet. (8)
A tantárgy meghirdetése kurzusokban történik. A tantárgyak elméleti és gya-
korlati elemei külön kurzusokban is meghirdethetőek. Azon hallgatók számára, akik egy adott tantárgyból az aláírást megszerezték, de sikeres vizsgát nem tettek, vizsgakurzusokat kell meghirdetni, amelyekben az évközi (szorgalmi időszakra előírt) feladatok nem teljesíthetők. (9)
Amennyiben a hallgató, valamely előkövetelményként meghatározott tantárgy-
ból (A) az aláírást megszerezte, de eredményes vizsgát nem tett, az előkövetelményt meghatározó tantárgy (B) oktatójának engedélyével az „A” tantárgy vizsgakurzusával egyidőben a „B” tantárgyat is felveheti. 17. § Párhuzamos képzés (1)
A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidőben két felsőoktatási in-
tézményben, karon, szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. A hallgató kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, illetve másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthessen.
34 (2)
A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltéte-
leiről az a felsőoktatási intézmény dönt, amelyben a hallgató a második vagy további oklevelet megszerezni kívánja. (3)
A tanulmányi és vizsgakötelezettségek alóli esetleges felmentést, továbbá a
párhuzamos képzésből következő egyéb követelményeket az érdekelt felsőoktatási intézmények egyéni elbírálással állapítják meg. (4)
Az egyetemen belüli párhuzamos képzésben való részvételről a szak képzéséért
felelős tanszékvezető javaslata alapján a HTVSZÜB dönt. (5)
A párhuzamos képzésben való részvétel akkor engedélyezhető, ha annak felté-
telei a tanulmányi követelmények fenntartásával teljesíthetők. Ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatók esetében az engedélyezéshez a szerződéskötő, illetve a beiskolázó szerv egyetértése szükséges. (6)
A párhuzamos képzés keretében a hallgató - a kreditbeszámítás szabályai sze-
rint, az EKÁB döntése alapján - mentesül azon tantárgy óralátogatása és vizsgakötelezettsége alól, amelyből a másik képzési intézményben azonos vagy magasabb szintű követelmények alapján vizsgázott. (7)
A párhuzamos képzésben való részvétel külön leckekönyvvel történik.
(8)
Az engedélyt vissza kell vonni, ha a hallgató: a) az engedély visszavonását kéri; b)
az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek, követelmé-
nyeknek nem tesz eleget; c)
a párhuzamos képzés engedélyezését kimondó határozatban foglaltakat
saját hibájából nem teljesíti.
35 18. § Áthallgatás (1)
Az egyetem tanóráin – a dékán engedélye alapján – más felsőoktatási intéz-
mény hallgatója is részt vehet, kivételek ez alól a szolgálati titkot tartalmazó tantárgyrészek azok számára, akik megismerési engedéllyel nem rendelkeznek. (2)
Az áthallgatásra - a hallgató kérelme és a fogadó tanszék nyilatkozata alapján -
az egyetem hallgatójának a HTVSZÜB, más felsőoktatási intézmény hallgatójának a dékán adhat engedélyt. (3)
Az áthallgatott és teljesített tantárgyról és annak eredményéről a vizsgalap
(vizsgajegyzőkönyv) alapján a TH ad ki igazolást. 19. § Részképzés, vendéghallgatói képzés (1)
Részképzésnek minősül, ha az egyetem hallgatója más felsőoktatási intéz-
ményben (bel- vagy külföldön) tanulmányokat folytat és ott vizsgázik. (2)
Bel- és külföldi részképzésre a hallgató a pályázatok alapján jelentkezhet. Ösz-
töndíjas és kettős jogállású hallgató esetén a pályázat benyújtásának feltétele a szerződéskötő (beiskolázó) hozzájárulása. (3)
Az adott félévre a részképzésen lévő hallgató is köteles beiratkozni, hallgatói
jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. (4)
A részképzést megelőzően, vagy a részképzést követően tételesen rendelkezni
kell a tantárgyak befogadásáról és kreditértékének beszámításáról, erről az EKÁB dönt. (5)
A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató egy másik felsőoktatási in-
tézményben a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, ehhez hozzájárul.
36
A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. 20. § Szak- (szakirány) váltás, átvétel (1)
Az egyetem más szakára (szakirányára) az a hallgató vehető át: a)
aki legalább egy lezárt érvényes szemeszterrel rendelkezik (ettől az elő-
írástól indokolt esetben a rektor döntése alapján el lehet térni) lezártnak és érvényesnek tekinthető a szemeszter, ha a hallgató legalább 16 kreditnyi ismeretanyag teljesítését igazolja; b)
akinek hallgatói jogviszonya van, és az elbocsátás vagy fegyelmi úton
való kizárás, a kötelező elbocsátás feltételei sem állnak fenn; c)
aki a szak tantervi követelményeit – ha szükséges kiegészítő kreditek
megszerzésével – a képzési idő alatt teljesítheti; d)
az államilag támogatott képzésben az évfolyamra és szakra meghatáro-
zott beiskolázási létszámkeretek, szakváltások végrehajtásával csak a megrendelő (HM) engedélyével léphetők át. (2)
Más hazai, illetve külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója (amennyiben
egyéb jogszabály másként nem rendelkezik) csak akkor kaphat engedélyt a tanulmányának az adott szakon történő folytatására, ha teljesíti a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott követelményeket. (3)
Átvétel és szak- szakirányváltás esetén lehetőség van a másutt teljesített tanul-
mányok ismeretanyagának (kreditének) és tanulmányi idejének beszámítására. A beszámításról az érintett tanszékek véleményének figyelembe vételével az EKÁB dönt. (4)
A kiegészítő kreditek megszerzésének kötelezettségét a hallgatóval az átjelent-
kezéskor, az átvételről szóló dékáni határozatban ismertetni kell. (5)
Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi eredményei és sze-
mélyi anyagai (elismerések, díjak, fegyelmi büntetések, címek) érvényben maradnak.
37
A javító vizsgákat, évismétlési, évhalasztási engedélyeket úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a fogadó intézményben kapta volna. (6)
Az egyetemen szak- (szakirány-) váltás a teljes képzési idő alatt csak egyszer
engedélyezhető. Ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatók esetében az engedélyezéshez a szerződéskötő, illetve a beiskolázó szerv egyetértése szükséges. 21. § A tanulmányok (kérelemre történő) megszakítása (1)
A tanulmányok megszakítása passzív félév jelentésével történhet. A tanulmá-
nyok megszakítása csak a beiratkozás végrehajtása után kérhető. Ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatók esetében az engedélyezéshez a szerződéskötő, illetve a beiskolázó szerv egyetértése szükséges. (2)
A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb,
mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszony szüneteltetésével.
(3)
A hallgató kérésére saját gyermekének gondozási időtartamára passzív félévet,
évet kell engedélyezni. Az ilyen módon igénybe vett kedvezmény nők esetében a terhesség 7. hónapjától, férfiak esetében a gyermek születésétől a gyermek betöltött 3. életévig tart. (4)
A tanulmányok megszakítására vonatkozó kérelem teljesítése esetén az ösztöndíjas és
a teljesidejű tagozatos kettős jogállású hallgató jogviszonyának megváltozásáról az illetékes fegyveres szerv országos vezetője intézkedik.
38 IV. fejezet AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, A VIZSGAREND SZABÁLYOZÁSA 22. § A leckekönyv aláírása (1)
A szorgalmi időszak végén a leckekönyvben és a NEPTUN NET-ban aláírás-
sal kell igazolni, hogy a hallgató az adott tantárgyból tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és a vizsgára jelentkezhet. A gyakorlati jegy, illetve a félévközi értékelés legalább 2 (elégséges) teljesítése az aláírás megadásának feltétele, elégtelen osztályzat esetén az aláírást meg kell tagadni; (2)
A leckekönyv aláírásának feltételeit a tantárgyi program rögzíti és a félév ele-
jén közölni kell a hallgatóval. A leckekönyvben és a NEPTUN NET-ban az adott tantárgy aláírását a tantárgy kurzusaihoz rendelt oktatók, akadályoztatásuk esetén a tantárgyat meghirdető tanszék tanszékvezetője és az általa meghatározott oktató jogosult. (3)
A leckekönyv aláírását meg kell tagadni, ha a hallgató: az adott tantárgyból a
szorgalmi időszakra előírt tanulmányi és/vagy kritérium követelményeket nem teljesítette. Nem tagadható meg az aláírás, amennyiben a hallgató a tantárgyi programban előírt követelményeknek eleget tett. (4)
Ha a tantárgyból az aláírást megtagadták, ezt a leckekönyvbe "Aláírás megta-
gadva" a NEPTUN NET-ban „Megtagadva” bejegyzéssel, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján rögzíteni kell. Amennyiben a hallgató nem viszi a leckekönyvét a szorgalmi időszak utolsó napjáig az oktatóhoz, a NEPTUN NET-ban akkor is a szorgalmi időszak utolsó napjával kell rögzíteni a megtagadás tényét. Ebben az esetben, a leckekönyvben utólag a megtagadás, és nem a bejegyzés időpontját kell rögzíteni. (5)
A szabadon választott tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat
a következő szorgalmi időszak kezdetekor a leckekönyvből (áthúzással) törölni kell. A kötelező és kötelezően választható tantárgy az aláírás megtagadása esetén az átlagszámításnál nem vehető figyelembe, de a korrigált kreditindex számításakor vállalt kreditjével számolni kell.
39 (6)
A leckekönyveket a szorgalmi időszakot követően, a vizsgák megkezdése előtt
a TH lezárja. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki a leckekönyv zárását megelőzően az adott tantárgyból az aláírást megszerezte. (7)
A szaktanár és a HTVSZÜB javaslata alapján a dékán a szorgalmi időszakban
nem teljesített követelmények pótlására haladékot adhat. Az erre vonatkozó kérelmet a szorgalmi időszak utolsó napjáig illetve az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul a TH-n kell benyújtani. Az évközi tanulmányi kötelezettségek (gyakorlati jegy, zárthelyi dolgozat, házidolgozat) teljesítésére halasztás a vizsgaidőszak végéig - vizsgaköteles tantárgyból a vizsgát megelőző napig – engedélyezhető (maximum két kísérlet engedélyezhető). A leckekönyvben az aláírás ismételt megtagadására vonatkozó bejegyzést a feltétel(ek) ismételt teljesítésére irányuló kísérlet(ek) után, a végső határidő leteltekor kell megtenni. 23. § Vizsgaidőszak (1)
A vizsgaidőszakot úgy kell tervezni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan el-
osztva tehesse le. A tanszékeknek biztosítaniuk kell, hogy a hallgató egy-egy tárgyból minimum 3 vizsganap között választhasson (a vizsganapok közötti idő minimum 3 nap) és vizsgára jelentkezhessen. A hallgatót a tanszéknek a vizsgaidőpontokról tájékoztatnia kell. Ha a tanszék a vizsgaidőpontok meghatározását az előírt határidőig elmulasztja, vagy a hallgató és a tanszék között a vizsganapok számáról és időpontjáról vita támad, a hallgatói önkormányzat kérésére, illetve a HTVSZÜB javaslatára a dékán dönt. A tanszék a véglegesített időpontról a hallgatót, a hallgatói érdekképviseletet és a TH-t írásban értesíti. (2)
A hallgatót a vizsgaidőpontokról a szorgalmi időszak vége előtt legalább
három héttel tájékoztatni kell. A vizsgaidőszak időtartamát, a záróvizsga időpontokat és bizottságokat rektori, a szigorlatok időpontjait és bizottságait, valamint az egyéb vizsgák és számonkérések megszervezésének rendjét dékáni intézkedésben kell megjeleníteni, azok tartalmát a vonatkozó mértékben a TH-nál, illetve a vizsgáztató tanszékeknél mindenki számára jól látható helyen ki kell függeszteni, valamint a hallgatói tanulócsoportok tudomására kell hozni.
40 (3)
Az a hallgató, aki az aláírást megszerezte, de nem tud a vizsgaidőszakban vizs-
gát tenni, a tantárgyat a következő félévben (vagy a következő meghirdetés alkalmával), a teljesített félévközi követelmények ismételt végrehajtása nélkül (vizsgakurzusban) veheti fel. A szorgalmi időszak végén, amennyiben a hallgató legalább egy tantárgyból az aláírást megszerezte, a leckekönyvet a TH lezárja. A hallgató csak lezárt leckekönyvvel, és csak azokból a tantárgyakból vizsgáztatható amelyekből az aláírást előzőleg megszerezte. (4)
A hallgató a vizsgaidőszak utolsó hetében tett sikertelen vizsgája esetén az első
javító vizsgát a következő félév regisztrációs hetében külön engedély nélkül leteheti. (5)
Záróvizsga és szigorlat kivételével - a hallgató (tanulócsoport) egyedi kérelmé-
re - az illetékes tanszékkel való egyeztetés alapján, a HTVSZÜB javaslatára a dékán elővizsga letételét engedélyezheti. Az így letett vizsga a vizsgaidőszakban tett vizsgának számít. (6)
Vizsgára legkésőbb 1 nappal a vizsga kezdete előtt lehet jelentkezni, illetve a
vizsgaidőpontról lejelentkezni. A 3.§ (1) f) bekezdésében meghatározott időpont után a vizsgára jelentkezések elfogadása a jelentkezések sorrendjében történik. (7)
A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat. Csoportos
számonkérés írható ki írásbeli vizsga esetén, illetve azokból a tárgyakból, ahol a vizsgához szakbázis, laboratórium, lőtér, gyakorlótér, stb., valamint közösen használható technikai eszköz szükséges. (8)
A hallgató a vizsgaidőszakban felkészülése helyét saját maga választja meg.
Kivétel a minősített anyagokból történő felkészülés, amikor a hallgató csak a tanulócsoportvezető által meghatározott helyszínen készülhet vizsgáira Az ösztöndíjas hallgató egyetem területén kívüli felkészülését a tancsoport-vezető javaslatára az illetékes szolgálati elöljáró engedélyezi. 24. § A vizsgáztatás rendje (1)
A hallgató az általa választott és az oktató által elfogadott vizsgaidőpontban
köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni.
41
(2)
A vizsgák - ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomamunka) védését
is - nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben (pl. az oktatott tantárgy titkossági fokára való tekintettel, vagy a vizsgázó kérésére) korlátozható vagy kizárható. Erről az adott tantárgy oktatásáért felelős tanszék vezetője, a hallgató kérésére a vizsgáztató (a vizsgabizottság elnöke) dönt. (3)
Ahol tételek alapján folyik a vizsgáztatás a vizsgázó számára lehetővé kell ten-
ni felelete előtt a legalább 20 perces felkészülést. Egyéb esetekben a vizsgát vezető oktató határozza meg a felkészülésre biztosított időt. (4)
A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgabizottság elnöke, illet-
ve a vizsgáztató felelős. (5)
Amennyiben a hallgató a számára biztosított vizsganapon nem tud megjelenni,
és távollétének okát a vizsgát szervező tanszéken 3 munkanapon belül hivatalos dokumentumokkal igazolja, még a vizsgaidőszakon belül a tanszék új vizsgaidőpontot jelöl ki számára. (6)
A vizsgáról igazolatlanul távolmaradó hallgató vizsgát csak szolgáltatási díj
befizetése után tehet, de a távolmaradás nem minősül sikertelen kísérletnek osztályzat részére nem írható be. (7)
A vizsgáztatást az adott tantárgy oktatóján kívül az érintett oktatási egység ve-
zetője vagy általa megbízott személy, illetve a rektori, dékáni intézkedésben meghatározott bizottságok végezhetik. (8)
A vizsga az írásbeli vizsgafeladatok kiosztásával, illetve a vizsgakérdések fel-
tételével (a tétel átadásával, kihúzásával) tekintendő megkezdettnek. Az ezután félbehagyott vagy a hallgató hibájából felfüggesztett vizsga nem számíthat vizsgahalasztásnak. Ebben az esetben az oktató ötfokozatú értékelés esetén elégtelen érdemjegyet, háromfokozatú értékelés esetén "nem felelt meg" minősítést köteles bejegyezni. (9)
Beszámolókon, kollokviumon a számonkérést általában egy vizsgáztató végzi .
42 (10)
Szigorlatot legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőköny-
vet kell vezetni. A szigorlati bizottság elnöke a szigorlat részét képező valamely tantárgy oktatására jogosult vezető oktató. Megismételt szigorlathoz a hallgató kérheti új bizottság kijelölését. (11)
A vizsga lehet írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy ezek kombinációja. Az írásbeli
számonkérés feltételeiről a hallgatót a félév elején tájékoztatni kell. Szigorlatot kizárólag írásbeli vizsgával lebonyolítani nem lehet. (12)
Ha a vizsga írásbeli (gyakorlati) és szóbeli vizsga kombinációjából áll, a vizs-
gáztató oktató dönt arról, hogy elégtelen írásbeli (gyakorlati) vizsgát követően a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható-e. Szigorlat esetén elégtelen írásbeli után szóbeli vizsga nem engedélyezhető. Ebben az esetben elégtelen szigorlati osztályzatot kell adni. (13)
Ha a javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán
ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató (tanár), vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. (14)
A szóbeli számonkérések esetében egy vizsganapon egy oktató, vagy egy bi-
zottság optimálisan 15, legfeljebb 25 főt vizsgáztathat. (15)
A vizsgáztató a kitöltött vizsgajegyzőkönyvek és a NEPTUN NET-ból nyomta-
tott vizsgalapok egy-egy példányát a vizsga napján, de legkésőbb a vizsgát követő első munkanapon a köteles megküldeni a TH részére. A vizsgán meg nem jelent hallgató távolmaradását a vizsgalapra „Nem jelent meg” szöveggel fel kell jegyezni. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a hallgatót egyetemünk a felmerült költségek (vizsgaismétlési díj) megfizetésére kötelezi, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. (16)
A hallgató a vizsga letételére leckekönyvének átadásával jelentkezik. A hallga-
tót lezárt leckekönyv megléte nélkül vizsgáztatni tilos! A vizsga végeztével a leckekönyvet vissza kell adni a hallgatónak .
43 25. § Az ismeretek ellenőrzése (1)
Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat a
képzési és kimeneti követelményeknek megfelelő tanterv határozza meg. (2)
A képzés során az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyag elsajátításá-
nak ellenőrzési formáit a Tanterv, tartalmi követelményeit a Tantárgyi Program rögzíti. (3)
Az ismeretek ellenőrzése történhet: a)
szorgalmi időszakban: (teljesítése az aláírás megadásának feltétele) -
félévközi értékeléssel;
-
gyakorlati jeggyel.
-
gyakorlati feladatmegoldással,
b) vizsgaidőszakban tett vizsgával: (letételének feltétele az aláírás megszerzése) - beszámoló, - kollokvium, - szigorlat, - záróvizsga (4)
Az ismeretellenőrzés fajtái: a) gyakorlati jegy (G)
Gyakorlati értékelést ír elő a tantárgyi program (a tanterv), ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges. A gyakorlati jegy értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Elégtelen gyakorlati jegy ismétlése a sikertelen vizsga ismétlésére vonatkozó szabályok szerint (28.§), a 22.§ (7) bekezdése figyelembevételével hajtható végre (Eredményes gyakorlati jegy javítása tilos!); b) félévközi értékelés (F) Mind elméleti, mind gyakorlati tantárgyak esetében a szorgalmi időszakban végzett ellenőrzések alapján adott osztályzat. Az értékelés számításának módját a Tantárgyi Program tartalmazza. A félévközi értékelés ötfokozatú minősítéssel történik (A félévközi értékelés a teljes félév alatt teljesített követelmények összegzése, ezért javító vizsgával nem módosítható.
44 Amennyiben a javítás az értékelés csak egy összetevőjét érinti (pl.: egy zárthelyi dolgozat) az a sikertelen vizsga ismétlésére vonatkozó szabályok szerint (28.§), a 22.§(7) bekezdés figyelembevételével végrehajtható); c) beszámoló (B – a NEPTUN NET-ban Vizsgajegy) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése háromfokozatú minősítéssel történik; d) kollokvium (K – a NEPTUN NET-ban Vizsgajegy) A kollokvium valamely tantárgy – egy félévet átfogó – anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik; e) szigorlat (S) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgycsoport egész anyagát lezáró olyan számonkérés, amely az ismeretanyag komplex ismeretét méri. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, teljesítése kritériumkövetelmény, azért kreditpont nem adható. A szigorlatok teljesíthetősége és nyilvántarthatósága érdekében azokat vizsgakurzus jelleggel külön meg kell hirdetni. (5)
A képzés során a folyamatos tanulást és az ismeretanyag folyamatos komplex
ellenőrzését kell előtérbe helyezni. A meghatározott ismeretellenőrzések osztályzatai pontokká konvertálhatók, így árnyaltabban lehet osztályozni. (6)
Az ismeretanyag elsajátításának értékelése minősítéssel történik. A minősítés lehet: a) kétfokozatú: − megfelelt; − nem felelt meg;
A szigorlatok és a testnevelési követelmények kivételével, a kritériumkövetelmények értékelése kétfokozatú. Az értékelés a tanulmányi átlageredménybe, és a kreditindexbe nem számít bele. b) háromfokozatú: − kiválóan megfelelt (megfeleltetése ötfokozatú értékelésben: (5); − megfelelt (megfeleltetése ötfokozatú értékelésben: (3); − nem felelt meg (megfeleltetése ötfokozatú értékelésben: (1);
45 Az értékelés mellett szereplő számszerű érdemjegyet az átlageredmény kiszámításánál kell figyelembe venni. c) ötfokozatú: −
jeles (5);
−
jó (4);
−
közepes (3);
−
elégséges (2);
−
elégtelen (1).
Az értékelés mellett szereplő számszerű érdemjegyet csak az átlageredmény kiszámításánál kell figyelembe venni. (7)
A kötelező (csapat, szakmai, stb.) gyakorlat értékelése a tanterv előírásaitól
függően öt- vagy háromfokozatú minősítéssel történik. Ha a tanterv nem ír elő minősítést az értékelés „teljesítette” vagy „nem teljesítette” bejegyzéssel történik. Az értékelés a tanulmányi átlageredménybe és a kreditindexbe nem számít be. A nyilvántarthatóság érdekében külön kóddal tantárgyként és kurzusként kell meghirdetni. (8)
Az adott ismeretanyag kreditértékét a hallgató akkor szerzi meg, ha legalább
„elégséges” vagy „megfelelt” minősítést kapott. (9)
Ha a hallgató egy tárgyból elégtelen (1), illetve „nem felelt meg” minősítést
kapott, akkor az adott félévben külön engedély nélkül maximum két lehetősége van az ismétlésre. Amennyiben a hallgató adott félévi mindhárom vizsgakísérlete eredménytelen, a tantárgy követelményeit annak újrafelvételével (a 3.§ (14) és (29) bekezdéseinek figyelembe vételével) teljesítheti. 26. § Jegymegajánlás (1)
Az olyan beszámolóval vagy kollokviummal záruló tantárgyból, amelynek elő-
adásaihoz szeminárium, gyakorlat is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból, gyakorlatból állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy értékelt tudományos diákköri munkája alapján:
46 a) beszámoló esetén kiválóan megfelelt; b) kollokvium esetén jeles vagy jó értékelést ajánlhat meg. (2)
A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérhe-
ti a vizsgára bocsátását. (3)
A jegymegajánlás konkrét feltételeit a tantárgyi program rögzíti.
(4)
A jegymegajánlást az oktató a szorgalmi időszak végéig teheti meg. 27. § A tanulmányi átlag
(1)
Ha a hallgató az 5. §-ban megfogalmazott követelményeknek eleget tett, a fél-
évet a dékán a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (2)
A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően, legkésőbb a követ-
kező félév szorgalmi időszaka első hetének végéig meg kell állapítani, és a hallgatót a NEPTUN NET-ban le kell zárni. Az átlageredménybe a mintatantervben szereplő és kreditponttal elismert tantárgyak osztályzatait kell beszámítani, a (6) bekezdésben leírtak figyelembevételével. (3)
A vizsgaidőszakban a kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszá-
mításánál figyelmen kívül kell hagyni, a javított osztályzat mérvadó. (4)
Az átlageredményt az osztályzatok alapján két tizedes pontosságig kell kiszá-
mítani. A tanulmányi átlagot a TH bevezeti a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvbe. (5)
A tanulmányi átlageredmény: a) kiváló, ha az átlag: 5,00; b) jeles, ha az átlag: 4,51-4,99; c) jó, ha az átlag: 3,51-4,50; d) közepes, ha az átlag: 2,51-3,50; e) elégséges, ha az átlag nem éri el a: 2,51-et;
47
(6)
Annak a hallgatónak, aki elégtelen vizsgáját a vizsgaidőszak végéig nem javí-
totta ki, tanulmányi átlageredményét a teljesített tantárgyak alapján kell megállapítani. 28. § Sikertelen vizsgák ismétlése, elégtelen gyakorlati jegy és félévközi értékelés javítása (1)
A vizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot,
illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (2)
A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását a 23. § (4) bekezdésben megállapítot-
tak figyelembe vételével legkésőbb a következő félév regisztrációs időszakának utolsó napjáig kísérelheti meg. (3)
Sikertelen vizsgát a hallgató a vizsgaidőszakban – a 23.§ (4), és a 25.§ (9) be-
kezdéseket figyelembe véve - külön engedély nélkül, a tanszékkel történt egyeztetés alapján, a TH által kiállított vizsgajegy birtokában ismételhet meg. A TH a második javítóvizsgára vizsgajegyet, csak a vizsgaismétlési díj befizetését igazoló elismervény bemutatása után állíthat ki. (4)
A sikertelen vizsga és a javító vizsga időpontja között legalább öt napnak kell
eltelnie. Ez alól a tantárgyat oktató tanszékvezető indokolt esetben felmentést adhat. (5)
Az elégtelen gyakorlati jegyet, illetve félévközi értékelést legkésőbb a szor-
galmi időszak utolsó napján be kell írni a leckekönyvbe. Az így szerzett elégtelen osztályzatot a 22.§ (7) – a 25.§ (9) bekezdések, valamint a 25.§ (4) a) és b) bekezdések figyelembevételével - vizsgaköteles tantárgy esetén a vizsga napjáig, nem vizsgaköteles tantárgy esetében a vizsgaidőszak végéig lehet - a vizsgaismétlésre és javításra vonatkozó általános szabályok szerint - javítani. Ha a hallgató gyakorlati jegyet, illetve félévközi értékelést meghatározott időn belül nem szerzi meg, az adott tantárgyat annak ismételt felvételével teljesítheti.
48 29. § Sikeres vizsga javítása (1)
Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, megismételheti a
vizsgát. A kapott eredményes érdemjegy javítása csak az adott vizsgaidőszakban, a meghirdetett vizsganapokon lehetséges. A gyakorlati jegy, a félévközi értékelés és a záróvizsgán kapott eredményes érdemjegy javítása nem lehetséges. (2)
A sikeres vizsga megismétlésének szándékát - az oktatóval történt egyeztetés
után - a hallgatónak a TH-n kell bejelentenie. A TH feladata annak igazolása, hogy más tárgyból az adott időszakban a hallgató nem tett megismételt vizsgát. (3)
A sikeres vizsga javításának a tényét a leckekönyv " hivatalos bejegyzések" ro-
vatába az adott tantárgynál "m.v." szövegű bejegyzéssel kell feltüntetni, majd a javított eredményt bevezetni. (4)
A sikeres vizsga javítási kísérletének eredménye a korábban tett vizsga
eredményénél rosszabb is lehet. Az értékeléskor a megismételt vizsga eredményét kell figyelembe venni, akár alacsonyabb akár magasabb, mint a korábban kapott érdemjegy. A sikeres vizsga javítására kitűzött vizsganapon való meg nem jelenés a korábban tett sikeres vizsga érdemjegyének véglegessé válását eredményezi. 30. § Méltányosság gyakorlása (1)
Az elbocsátás szabályai alól - a hallgató kérelmére - méltánylást érdemlő eset-
ben a képzés teljes időtartama alatt összesen egy alkalommal felmentés adható. (2)
A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről,
és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági alapon kedvezményt nem kaphat. (3)
A méltányosság gyakorlására a rektor jogosult. Az erre vonatkozó kérelmet
írásban kell benyújtani és a méltányosságon alapuló kedvezményt a hallgató törzslapjára be kell jegyezni.
49
V. FEJEZET A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 31. § A végbizonyítvány (1)
. Végbizonyítványt (abszolutóriumot) annak a hallgatónak kell kiállítani, aki a
tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,00 és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez a 6.§-ban leírt kredit elismerések esetén is legalább 30 kreditet intézményünkben köteles a hallgató megszerezni. (2)
A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a TH állítja ki és a dékán írja
alá. 32. § A szakdolgozat (diplomamunka) (1)
Az alapképzésben (főiskolai szintű képzésben) részt vevő hallgató szakdolgo-
zatot, a mesterképzésben (egyetemi szintű képzésben) részt vevő, pedig diplomamunkát készít. A szakirányú továbbképzésben résztvevő a bemeneti végzettségi szintjének megfelelően szakdolgozatot vagy diplomamunkát készít. (2)
A szakdolgozat (diplomamunka) elkészítése és védésre történő benyújtása a zá-
róvizsgára bocsátás feltétele. A hallgató a tanszékek által ajánlott vagy a saját maga által választott és a szakfelelős, szakirány-felelős által jóváhagyott témát dolgozza fel. A jóváhagyott feladatokat a szakirány-felelős tanszék adja ki olyan számvetéssel, hogy a beadási határidőig a kidolgozáshoz rendelkezésre álljon hat hónap. Csak olyan feladatot lehet kiadni, amely a képzés során megszerzett ismeretek birtokában a témavezető irányításával fél év alatt kidolgozható és amellyel a jelölt bizonyíthatja, hogy kellő jártasságot szerzett az ismeretek gyakorlati alkalmazásában.
50
(3)
A szakdolgozatot (diplomamunkát) a hallgató kérésére a bíráló(k) elégtelen
minősítési javaslata ellenére is védésre kell bocsátani. (4)
A szakdolgozat (diplomamunka) előkészítésével, kidolgozásával és bírálatával
összefüggő feladatok végrehajtását a szak/szakirány oktatásáért felelős tanszékvezető irányítja. (5)
A szakdolgozat (diplomamunka) készítését belső és/vagy külső konzulens segí-
ti. Külső konzulensként egyetemi vagy szakdolgozat esetén legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező főiskolai végzettségű szakembert lehet felkérni. A konzulensekre tett javaslatot a szakfelelős (szakirány-felelős) hagyja jóvá. A külső konzulens felkérését a feladatot kiadó tanszék vezetője végzi. A hallgatónak a dolgozat elkészítése során legalább három alkalommal kell – aláírással is igazoltan – konzultálnia. (6)
A konzulens javaslata alapján a szakfelelős (szakirány-felelős) egyetértésével
az illetékes tanszék vezetője dönt a dolgozat bírálatra történő kiadásáról. A dolgozat bírálója a témában jártas egyetemi végzettségű szakember legyen. Bírálónak nem lehet felkérni a dolgozat készítésében közreműködő konzulenseket. A bírálat szempontjait a kar által kiadott útmutató tartalmazza. A bírálatnak legkésőbb egy héttel a záróvizsga időszaka előtt be kell érkeznie. A bírálat másolatát legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 5 nappal a hallgató rendelkezésére kell bocsátani, hogy a védésre fel tudjon készülni. (7)
A szakdolgozat (diplomamunka) végleges értékelését a záróvizsga bizottság a
bíráló javaslatának figyelembe vételével alakítja ki. Ha a bíráló nem tagja a vizsgáztató bizottságnak, akkor az általa javasolt kérdéseket a bizottság elnöke teszi fel. (8)
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve az intézményi tudo-
mányos diákköri konferencián helyezést elért, valamint különdíjban részesített dolgozatot, ha az megfelel a szak (szakirány) tantervében előírt követelményeknek, a szakért felelős (a szakirány-felelős javaslatára, vagy egyetértésével) a záróvizsga bizottságnál kezdeményezheti annak szakdolgozatként (diplomamunkaként) – védési eljárás nélküli jeles minősítéssel – történő elfogadását.
51 (9)
A szakdolgozatot (diplomamunkát) - A/4-es formátumban gépelve, 2 példány-
ban, bekötve és elektronikus formában is (mintegy 60.000 karakter), a karok által meghatározott egyéb követelmények alapján - kell elbírálásra leadni. A dolgozatok egy példányát az Egyetemi Központi Könyvtár 10 évig megőrzi. A szakdolgozatok (diplomamunkák) adott követelményeknek megfelelő elkészítési költsége a hallgatót terheli, kivéve a dolgozatok köttetését, amely az egyetem nyomdájában ingyenesen történik. 33. § A záróvizsga (1)
A hallgató az egyetemi, főiskolai szintű tanulmányait záróvizsgával fejezi be.
(2)
Egyetemünkön záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki az abszolutórium ki-
adásához szükséges ismeretek legalább 60 százalékát intézményünk valamely képzésében (képzéseiben) szerezte. A kreditátviteli eljárásban elismert tantárgyak kreditértéke nem haladhatja meg az abszolutórium kiadásához szükséges ismeretek kreditértékének 40 százalékát. (3)
A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és
képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.. A komplex szóbeli záróvizsgát az a hallgató kezdheti meg, aki szakdolgozatát (diplomamunkáját) eredményesen megvédte. (4)
A záróvizsga időszaka minden évben általában a páros szemeszter utáni vizsga-
időszak. A záróvizsgák időbeosztását az egyetem éves naptári terve rögzíti és a rektor záróvizsga intézkedése aktualizálja. A rektori intézkedés határozza meg a záróvizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókat is. Az intézkedést az első záróvizsgát megelőző 30. napig kell kiadni. A karok a rektori intézkedésben meghatározottakkal összhangban saját végrehajtási intézkedést is kiadhatnak. (5)
A záróvizsga követelményeket a szak oktatásáért felelős, vagy az általa megbí-
zott vezetőoktatónak a végzést megelőző tanév során a hallgatóval ismertetni kell.
52
(6)
A szak oktatásáért felelős tanszék a záróvizsgára való felkészülés összefoglaló
kérdéseit a vizsgaidőszak előtt legalább 60 nappal köteles a végzős hallgatók rendelkezésére bocsátani. (7)
A záróvizsga-tételeket a szak oktatásáért felelős tanszékvezetők dolgoztatják ki
és a dékán hagyja jóvá. A záróvizsga tételeket a vizsgaidőszak megkezdése előtt 15 munkanappal kell leadni az oktatási dékán-helyettesnek, melyet a vizsga kezdetének időpontjáig őrzi lezárt és lepecsételt borítékban, melyet a dékán aláírása és a dékáni hivatal, vagy a TH pecsétje hitelesít. A tételeket tartalmazó borítékokat a vizsga szervezéséért felelős tanszék megbízottja a vizsga napján veheti fel és a vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdésekor bontja fel. (8)
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszer-
zése A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, a záróvizsga letétele idején érvényes képzési követelmények szerint letehető. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után a szakfelelős feltételhez kötheti..
34. § A záróvizsga-bizottság (1)
Záróvizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni.
(2)
A záróvizsga-bizottság az elnökkel együtt legalább háromtagú, akik közül leg-
alább egy fő meghívott külső szakember, legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy (főiskolai szintű és BSc képzésben) főiskolai docens. (3)
A záróvizsga-bizottság elnöke a szakért (szakirányért) felelős oktató, vagy a
szakterület elismert külső szakembere lehet.
53 (4)
A záróvizsga-bizottság elnökét és tagjait a dékán kéri fel, illetőleg bízza meg
funkciója ellátására. (5)
A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a záróvizsga utolsó napján,
de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a NEPTUN NET-ból nyomtatott vizsgajegyzőkönyvekkel együtt a TH-hoz kell eljuttatni.
35. § A záróvizsga eredménye (1)
A hallgató felkészültségét a vizsgáztató bizottság elnöke, valamint a bizottság
tagjai osztályozzák és zárt ülésen állapítják meg az érdemjegyet. Eredménytelen a záróvizsga, amennyiben a hallgató szakdolgozatát (diplomamunkáját) nem tudta megvédeni, illetve a záróvizsga tételek bármelyik tantárgyi altételére elégtelen választ ad. (2)
A záróvizsga eredményét a 33 § (2) pontban leírtak részeredményeinek egysze-
rű átlaga képezi, az alábbiak szerint. ZvÖ = (SzD + Zv + Gy) / 3 Azaz a záróvizsga összesített eredménye a szakdolgozatra/diplomamunkára adott egy osztályzat, a záróvizsga szóbeli részére adott egy osztályzat és (ha van) a gyakorlati feladatvégrehajtásra adott egy osztályzat összegének egyszerű átlaga. A záróvizsga eredményét a vizsgáztató bizottság elnöke a vizsganap végén hirdeti ki. (3)
A záróvizsgáról vezetett jegyzőkönyvben az alkérdésekre adott választ is érté-
kelni kell. (4)
A záróvizsga-bizottság elnöke a vizsga tapasztalatairól és eredményeiről a dé-
kánt írásban tájékoztatja. Az írásos jelentést a TH-hoz is el kell juttatni.
54 36. § A sikertelen záróvizsga megismétlése (1)
Sikertelen záróvizsga után a hallgató három alkalommal tehet javító vizsgát.
(2)
A javító záróvizsga időpontját a záróvizsgára jelentkező kezdeményezése alap-
ján a szak oktatásáért felelős tanszékvezetők javaslatára a dékán határozza meg. Az új időpont legkorábban a vizsgát követő három hónap után jelölhető ki. (3)
Ha a záróvizsga sikertelenségének oka a szakdolgozat (diplomamunka) sikerte-
len megvédése, akkor az ismétlő vizsgán a javított vagy új szakdolgozatot (diplomamunkát) újból meg kell védeni, és a még nem teljesített vizsgakötelezettségeknek eleget kell tenni. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán a szakdolgozatát (diplomamunkáját) eredményesen megvédte, de az egyéb vizsgakövetelmények valamelyikének nem tudott eleget tenni, az ismétlő vizsgára új szakdolgozatot, (diplomamunkát) nem kell készíteni, csak a nem teljesített követelményeknek kell megfelelni. 37. § Az oklevél (1)
A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a
sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke, továbbá egyetemi, illetve mester végzettséget igazoló oklevél esetén a rektor, vagy megbízásából a dékán, főiskolai, illetve alapképzésben szerzett végzettséget igazoló oklevél esetén a dékán írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, és a záróvizsga bizottság elnöke nem érhető el, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a szakfelelős vezető oktató is aláírhatja az oklevelet. (2)
Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartal-
mazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és
55 napját. Tartalmaznia kell továbbá az (1) bekezdés szerinti vezetőnek és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, az egyetem, illetve kar bélyegzőjének lenyomatát. A kiadott oklevelekről a TH-n központi nyilvántartást kell vezetni és az egyetem honlapján meg kell jeleníteni. (3)
Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc na-
pon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta az okiratot, amely az előírt nyelvvizsga meglétét igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (4)
Az oklevelet magyar és angol nyelven, nem magyar nyelven folyó képzés ese-
tén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható. (5)
Az alapképzésben és mesterképzésben, egyetemi és kiegészítő egyetemi szintű
képzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat. (6)
Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga bizonyít-
ványt nem tudták bemutatni, a záróvizsga eredményes letételéről igazolást kell kiállítani, amelyet a dékán ír alá. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csupán tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról a TH-n központi nyilvántartást kell vezetni. (7)
Az oklevél minősítését az alábbiak egyszerű átlaga adja meg: -
a szakdolgozat (diplomamunka) védésére adott osztályzat;
-
záróvizsga szóbeli részére adott egy osztályzat;
-
a gyakorlati záróvizsgára adott osztályzat (ha van);
-
a teljesített félévek (két tizedesig kifejezett) tanulmányi átlagai átlaga. (SZD + ZV + GY + ((Á1+Án)/n)) / 4
56
Az oklevél minősítése lehet:
(8)
Kiváló:
4,51-5,00;
Jó:
3,51-4,50;
Közepes:
2,51-3,50;
Elégséges:
2,00-2,50;
Kitüntetéses oklevelet kap az a végzett hallgató, aki a tanulmányai során vala-
mennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyból a számonkéréseken, valamint a szigorlatokon és a záróvizsgán a legmagasabb értékelést szerezte meg.
57 VI. fejezet A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA 38. § A kreditrendszerű képzés nyilvántartása (1) (2)
Az egyetem Képzési Programjának egy-egy példányát a TH tárolja. A hallgatói tanulmányi teljesítmény, valamint a megszerzett kreditek nyilván-
tartását a TH végzi. (3)
A nyilvántartás aktualizálása minden félévben a regisztrációs időszak utolsó
napján ér véget. Ettől eltérő időpontban a hallgató tanulmányi és vizsgarendjén csak a dékán engedélyével a hallgató kérésére (illetve az őt beiskolázó szervezet egyetértésével) lehet változtatni.
39. § A hallgatók tájékoztatása (1)
A hallgatók tájékoztatásának megszervezéséről a dékán gondoskodik.
(2)
Az intézménybe való jelentkezés időszakában a TH tájékoztatja a pályázókat a
karok általános képzési céljáról, a karok szakjairól (szakirányairól) és az itt szerezhető szakképesítésekről, a hallgatók járandóságairól, jogairól és kötelességeiről. (3)
Az egyetem szakjaira felvételt nyert hallgatókat a beiratkozás alkalmával a TH
ellátja a TVSz és a Térítési és Juttatási Szabályzat egy-egy példányával, valamint a NEPTUN NET hallgatói modul használati útmutatójával és a hallgatói azonosító jelekkel. (4)
A szak képzéséért felelős tanszékek a tanulmányi év kezdetére biztosítják,
hogy a hallgató megismerhesse az adott képzési szak (szakirány) mintatantervét, tantárgyi programjait.
58 (5)
Valamennyi tantárgy első foglalkozásán egyeztetni kell a kurzus névsorát a
résztvevőkkel, a regisztrálatlanokat a TH-ra kell irányítani. (6) Valamennyi tantárgy első foglalkozásán ismertetni kell: a) a tantárgyi programot és a tárgyfelelőst, b) a tantárgy oktatásának célját, helyét, szerepét a képzés rendszerében, c) az évközi feladatokat, d) az aláírás megszerzésének, pótlásának feltételeit, lehetőségét, e) tan-, és összóraszámát, a számonkérés formáit és kreditértékét, f) a kurzus oktatóit és a tanácsadó tanárok nevét, elérhetőségét (7)
A kar információs és tanácsadó rendszert működtet, amelyben a kar oktatóiból
és hallgatóiból álló rendszer segíti a hallgatót. 40. § A tanulmányi tanácsadás (1)
Az egyetemi tanácsadórendszer elemei: - hallgató felkészülését segítő oktató; - hallgatói információs és tanácsadórendszer; - egyéb tájékoztató források, kiadványok
(2)
A hallgatók számára az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi ta-
nácsadás megszervezése a szakfelelős feladata. (3)
A tanácsadó személyét a hallgató képzéséért felelős tanszék vezetője jelöli ki.
Azok az oktatók végezzék a tanulmányi tanácsadást, akik a szak képzési programját legjobban ismerik. A tanácsadóknak hetente legalább két alkalommal fogadóórát kell tartani, amelyek időpontját a tanszéken ki kell függeszteni. (4)
A hallgató kérelme alapján lehetőséget kell biztosítani a tanácsadó személyé-
nek megváltoztatására.
59 (5)
A hallgatói információs és tanácsadó rendszer elemei: -
az EHÖK tanácsadói szolgálata;
-
a TH ügyintézői;
-
az egyetemi Kreditiroda munkatársai;
A hallgatói információs rendszer elemeinek félfogadási rendjét a félfogadás helyén jól láthatóan ki kell függeszteni. Amennyiben a hallgató a tanácsadási rendszerben kérdésére nem kap kielégítő választ a HTVSZÜB-hez fordulhat felvilágosításért.
60
VII. FEJEZET 41.§ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (1)
Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket – fo-
lyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (2)
Azok a hallgatók, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték
meg, azt a tantervi követelmények alapján fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. (3)
Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték
meg, de tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint a 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat. (4)
A 2005. évi CXXXIX. törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolód-
hatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők is, (5)
Az oklevél kiadásának feltételeként a főiskolai, egyetemi, illetve kiegészítő
egyetemi szintű képzésekben a hatályon kívül helyezett képesítési követelményekben előírtak a továbbiakban is érvényesek. A kifutó képzések folytatásának időtartama alatt - a hivatkozott előírások alapján - a TH minden tanév szeptemberében szakokra bontva kiadja az adott tanévre vonatkozóan a végzősök részére a diploma kiadása feltételeként meghatározott nyelvi követelményeket.
61
VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. § Az ösztöndíjas hallgatók kiemelkedő tanulmányi munkájának elismerése (1)
Az ösztöndíjas hallgató részére az 1996. évi XLV. törvény 38. § (2) bekezdése
alapján – az első évfolyam második félévétől kezdődően – kiemelt összegű tanulmányi pótlék adható. A kiemelt tanulmányi pótlék szakonként és évfolyamonként három fő részére ítélhető oda. (2)
Az ösztöndíjas hallgató kiemelt összegű tanulmányi pótlékban részesülhet,
amennyiben érvényben lévő fenyítése nincs, ellene fegyelmi eljárás nem folyik, a tanulmányi követelményeket az adott félévben legalább jeles szinten teljesítette és azt a tancsoportvezető, illetve a szakfelelős tanszékvezető javasolja. (3)
Az elismerésre vonatkozó javaslatot a következő szorgalmi időszak első heté-
nek végéig lehet megtenni, azt a Katonai Kollégium nevelő főtisztje (századparancsnok) és az EHÖK véleményezi. (4)
A kiemelt tanulmányi pótlék folyósítását (egy félév időtartamra) a dékán enge-
délyezi. (5)
A honvédelmi miniszter 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet 10. §-ában Kiváló Ta-
nulmányokért kitüntető címet alapított. A címet a miniszter adományozza a honvédelmi ösztöndíjasként tanulmányaikat kiváló eredménnyel befejező hallgatók részére. A kitüntető címre javasolt hallgatók névsorát, a záróvizsga befejezését követő két munkanapon belül a TH készíti el, és eljuttatja az illetékes kari vezetőhöz. A cím adományozására a dékán előkészítése és a Személy- és Munkaügyi Igazgatóság előterjesztése alapján a rektor tesz javaslatot. A címet a tanulmányok befejeztével az első beosztásba történő kinevezéssel egyidejűleg, ünnepélyes keretek közt kell átadni.
62
43. § Az ösztöndíjas Hallgatók Hallgatói Rangsorának Számítási Rendszere (1)
Az egyetem az ösztöndíjas hallgatók részére különösen a szakirány választás-
nál, illetve a sikeres államvizsga utáni beosztásra történő jelentkezéskor, valamint a különböző speciális juttatások és elismerések odaítélésének, illetve az egészséges versenyszellem kialakításának céljából minden félév végén Hallgatói Rangsort állít fel. (2)
A rangsor összeállítása a HTVSZÜB feladata.
(3)
Az értékelésnél a következő kritériumok szerint kerülnek rangsorolásra a hall-
gatók: a) Objektív mérési adatok: - tanulmányi átlageredmények, - követelmény szinten felüli nyelvismeretek, - KTSK igazgatója által elismert versenyeredmények, - testnevelési teljesítményének eredményei, - fegyelmi vétség alapján megítélt büntetések; b) Tudományos munka elismerése: - Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián vagy azzal egyenértékű tudományos szimpóziumon elért helyezés, illetve különdíj, - Országos Tudományos Diákköri Konferencián vagy azzal egyenértékű tudományos szimpóziumon elért helyezés, illetve különdíj, - nemzetközi tudományos konferencián elért helyezés, illetve különdíj, - lektorált publikáció illetve tudományos konferencián való előadás megtartása; - egyéb szellemi termék (bejegyzett szabadalom, találmány, újítás, vagy tudományformáló elmélet); c) Szubjektív értékelés (elöljárói – vezetői értékelések, elismerések): - századparancsnoki értékelés, - századparancsnok-helyettesi értékelés, - századparancsnoki dicséret, - tanszékvezetői dicséret,
63 - dékáni dicséret, - rektori dicséret, - magasabb elöljárói dicséret. (4)
A szempontok súlyozása és a pontmegállapítás a következők szerint folyik: a) Objektív mérési adatok: - tanulmányi átlageredmény egy tizedesre kerekített értékének tízszerese (max. 50 p), - követelményszinten felüli nyelvismeret (egyszeri, középfokú nyelvvizsga 40 p, felsőfokú 60 p, egy nyelvből csak egy jogcímen adható pont. Amíg a követelményszintű nyelvvizsgával nem rendelkezik a hallgató, bármilyen egyéb nem szakmai nyelvvizsga nem ér pontot, csak az oklevél kiadásának feltételeként előírt nyelvvizsgáért jár pont); - KTSK igazgató által elismert versenyeredmény (nemzetközi szinten I. hely 25 p, II. hely 22 p, III. hely 20 p, MH szinten I. hely 15 p, II. hely 12 p, III. hely 10 p, MH középszinten I. hely 10 p, II. hely 7 p, III. hely 5 p), - testnevelési teljesítmény (1-20 p; a KTSK által használt 400 pontos értékelési rendszerben elért 0-40 p=2 p, 41-80 p=4 p, […], 361=400 p= 20 p), - fegyelmi büntetés (megrovás egyszeri, - 10 p, a szigorú megrovás egyszeri, -20 p); b) Tudományos munka elismerése: - Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia vagy azzal egyenértékű tudományos szimpózium: I. hely 50 p, II. hely 40 p, III. hely (különdíj 30 p, - Országos Tudományos Diákköri Konferencián vagy azzal egyenértékű tudományos szimpózium: I. hely 100 p, II. hely 80 p, III. hely (különdíj 60 p, - nemzetközi tudományos szimpózium: I. hely 120 p, II. hely 100 p, III. hely (különdíj 80 p, - lektorált publikáció illetve tudományos konferencián való előadás megtartása; egyetemi szintű (50 p), országos szintű (100 p), nemzetközi szintű 150 p),
64 - egyéb szellemi termék 150 p; c) Szubjektív értékelés (elöljárói – vezetői értékelések, elismerések): - századparancsnoki értékelés (20 p), - századparancsnok-helyettesi értékelés (10 p), - századparancsnoki dicséret (10 p), - tanszékvezetői dicséret (15 p), - dékáni dicséret (20 p), - rektori dicséret (25 p), - magasabb elöljárói dicséret (30 p). (5)
Az értékelés valamennyi tényezője minden félév végén újra meghatározásra
kerül, az eredmények nem halmozódnak. (6)
A képzés utolsó szemeszterében a félévente szerzett pontok számtani átlagának
kiszámítása adja meg a végleges hallgatói rangsort. (7)
Pontegyenlőség esetén a 43.§ (4) bekezdésében foglalt mérési adatok eredmé-
nyeinek a meghatározott sorrendben történő összehasonlítása a mérvadó. 44.§ Jogkörgyakorlás (1)
A hallgatók tanulmányi kérelmeikkel a HTVSZÜB-hez, adminisztrációs igé-
nyeikkel a TH-hoz forduljanak. (2)
A TVSz-ben változásokat az Egyetemi Minőségügyi Bizottság javaslatára, az
EHÖK egyetértésével a Szenátus hajthat végre. (3)
A Szenátus ezen szabályzatot 2006. május 16-ai ülésén megtárgyalta.
(4)
A szabályzat 2006 szeptember 01-től az egyetem valamennyi hallgatójára hatá-
lyos. A tanulmányaikat 2006. szeptember 01-e előtt megkezdő hallgatók esetében, a hallgató kérésére, amennyiben a tanulmányai megkezdésekor hatályos TVSZ egy adott helyzetre ked-
65 vezőbb előírást tartalmaz, annak előírásait kell alkalmazni, kivéve ha jogszabály azt eltérően szabályozza. Budapest, 2007.
-n.
(Prof. Dr. Szabó János nyá. dandártábornok) rektor
Készült: 2 eredeti példányban Egy példány: 65 lap Itsz.: 0501 Ügyintéző, ( ): Veres Zoltán alez. (29-357) Vogel Dávid hallgató (29-675) Kapják: 1.sz. pld.: Levéltár 2.sz. pld.: Irattár
66 1. sz. melléklet a ZMNE TVSz-hoz FELADATOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A NEPTUN.NET JOGOSULTSÁGOK ALAPJÁN
rendszer adminisztrátor
kari adminisztrátor
tanulmányi adminisztrátor
2.1. Képzés előkészítésének feladatai 2.1.1. Képzés kezdetének feladatai (egyszeri feladatok)
tanszéki adminisztrátor
2. Képzés megvalósításának feladatai (induló képzés esetén) Előzetes tárgy-/kurzusfelvételi időszak megnyitása (rendszer adminisztrátor) Beiratkozási időszak megnyitása (rendszer adminisztrátor) Tárgy-/kurzusfelvételi időszak megnyitása (rendszer adminisztrátor) Szorgalmi időszak megnyitása (rendszer adminisztrátor) Vizsgaidőszak megnyitása (rendszer adminisztrátor)
hallgató
1. Képzés tervezésének feladatai Jogosultságok kiosztása Szervezeti egységek létrehozása Szervezeti egységek adatokkal való feltöltése (oktatók), karbantartása Szervezeti egységek tárgyainak felvétele/létrehozása/, adatokkal való feltöltése Tárgy alapadatainak karbantartása Tárgy kiegészítő adatainak (elő- és végleges követelmények) karbantartása Tárgytípus felvétele, tárgy tárgytípusba sorolása Tárgy tárgycsoport(ok)ba sorolása Tárgyhoz tartozó tematika megadása és karbantartása Tárgyhoz tartozó tematika jegyzetének megadása Együttes tárgyak (egy ciklusban teljesítendő tárgyak) megadása Együttes tárgyak követelményének szerkesztése Tárgyhoz tartozó ekvivalencia szabályok megadása, karbantartása feltételek megadásával Szakok (virtuális szakok) létrehozása, karbantartása Szakhoz mintatanterv létrehozása, karbantartása Mintatantervhez tartozó tárgyak felvitele, karbantartása Szak mintatantervének tárgyaihoz tartozó elő és végleges követelmények szerkesztése Szakirányok létrehozása, karbantartása Szakirányhoz mintatanterv létrehozása, karbantartása Mintatantervhez tartozó tárgyak felvitele, karbantartása Szakirány mintatantervének tárgyaihoz tartozó elő és végleges követelmények szerkesztése Karhoz tartozó képzés létrehozása, karbantartása Szak képzéshez rendelése Szakirány képzéshez rendelése Szakirány szakhoz rendelése
oktató
Feladat megnevezése
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
x x x x x
67 x x x x
Hallgatók adatainak (személyes, hivatalos, elérhetőségei) bevitele, karbantartása Hallgató előképzettségi adatainak megadása, karbantartása Hallgató nyelvvizsga adatainak megadása, karbantartása Hallgató fénykép felvitele, belépési feltételek megadása Hallgató adatmódosítási kérelme Hallgató adatmódosítási kérelmének elfogadása Hallgató képzéshez rendelése Hallgató beiratkoztatása Hallgatók szakhoz rendelése Hallgatók szakirányhoz rendelése/szakirányválasztás Hallgató mintatantervhez rendelése 2.1.2. Félévenkénti (ismétlődő) feladatok Feladatok a megelőző félévben Tárgy adott félévre hirdetése (kurzus meghirdetésével automatikusan is lehet) Tárgy mintatantervének megtekintése, tárgyadatok (csoportos) szerkesztése Tárgy aktivizálása (rendszerint félévenként) Tárgyvéleményezési kérdőív rendelése Kurzus meghirdetése/létrehozása és az alapadatok megadása Kurzushoz jegyzet rendelése Kurzushoz oktató rendelése Kurzusvéleményezési és kurzus-oktató véleményezési adatlap kurzushoz rendelése Kurzushoz félévközi bejegyzés rendelése az automatikus eredményszámításhoz Kurzushoz követelmény megadása (előkövetelmény, évközi követelmény) Kurzus "félévközi feladatok" meghatározása Órabontások kurzushoz rendelése (órarend tervezéséhez) Kurzus preferenciák megadása (órarend tervezéshez) Párhuzamosan tartható kurzusok megadása Órarendi teremigény felvitele Engedélyezett időpontok Tiltott időpontok Preferált termek Preferált teremcsoportok Preferált teremeszközök Hallgatók kurzusra jelentkezése Feladatok az adott félévben Hallgató beiratkozási kérelmének felterjesztése Hallgató beiratkozási kérelmének elfogadása/elutasítása, beiratkoztatás Tárgyakreditáció (más intézményben oktatott tárgy eredményének elfogadása) Hallgató tárgyjelentkezése Hallgató tárgyjelentkezésének elfogadása-elutasítása Hallgató kurzusra jelentkezése Hallgató kurzusra jelentkezésének elfogadása-elutasítása Hallgató kurzus módosítása/cseréje/változtatása 2.2. Kézpési/oktatási feladatok (félévenkénti feladat) 2.2.1. Feladatok a szorgalmi időszakban Hallgató kurzusához "félévközi feladatok" osztályozásának beírása Kurzuskövetelmény ellenőrzés (ha előtte definiáltunk követelényeket) Hallgató kurzusának jegybeírása, aláírásbevitel Kurzushoz vizsgakiírás (egy adott kurzushoz)
x x x x x x x
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
x x x x
x
68 x x x x x x
Vizsgához kurzus rendelése (egy vizsgaalkalomhoz uazon tárgy több kurzusa) Vizsgához más tárgy kurzusának rendelése (feltételekkel) Adott vizsgaidőponthoz további kurzusok hozzárendelése Kurzus vizsgájához vizsgáztató rendelése Kurzus vizsgájához terem (hozzá)rendelése Vizsgateremigény felvitele, karbantartása 2.2.2. Feladatok a vizsgaidőszakban Vizsgajelentkezés elfogadása/letiltása Vizsgára jelentkeztetés/lejelentkeztetés Vizsgajegy beírása Vizsgalap/vizsgaeredmények nyomtatása Hallgató átlagának számolása Hallgató előrehaladásának vizsgálata Félévzárás/lezárás és archiválás Indexnyomtatás 2.3.Képzés befejezésének feladatai (egyszeri feladatok) Záróvizsga, szakvizsga eredményének felvitele 2.4. Rendkívüli feladatok Igazolások kiadása, nyomtatása Igazolványok kiadása Szakirányválasztás kezelése Tagozatváltás (modulváltás Neptun.net-ben)
Készült: 2 eredeti példányban Egy példány: 3 lap Itsz.: 0501 Ügyintéző, ( ): Veres Zoltán alez. (29-357) Kapják: 1.sz. pld.: Levéltár 2.sz. pld.: Irattár
x x x x x x x x
x
x x x x
