76. s z á m. &terkesii fé éi kiadóhitslsl: Nádora. 29. '*". ' horá UfJ a l a p taeuenil rétiéi Illeti h u z l - «,'ny» k, ni rtvnf \ i~

N e g y v e n e g y e d i k évfolyam

S z o m b a t i 1920. o k t ó b e r 16

76. s z á m .

sasa n a K Ö M A R Ü M M E G VEI i Ollietéil ar helyben C s e l i - k z l c v á k ertéksCM : Égeti éire ••»» K, telét re 'JH K, negjeééTie 14 h . Eiofi:etesi rr vidékre póttal szétküldéssel: E| «/ c \ • <• *,o K, felévre 30 k , u« L yefU > i c 15 K.

Egyes

szám á i a ;

a mm

60

fillér.

—

1

O i l t l

wma „ . ^ főszerkesztő:

KÖ2LÖNY

^» &terkesii£fé| éi kiadóhiTSlsl: Nádora. 29. k é l i l3p< '*" . ' horá UfJ a l a p taeUenil rétiéi Illeti h u z l - • « ,'ny» k, • ni p n rtvnf \ i~ " * Q írd* ¿01*k, e l ő fiietfsi fa hirdetési dijak Btb. küldet 1 t. G A A L G Y U L A dr. Kéziratokat nem adunk risua. :

T

sajtói..."

hangzik egy Félhivatalos kijelentés, mely u állammal szemben „nem lojális' . Roppant elasztikus kifejezés: nem lojális! Tágíthatom és saükitbetem, aliogy jól égik, ahogy épen nekem tetszik. Ha aki* . egyssserüeii a/.i mondom a s&ökimondóbb és a keményebben kritizáló sajtóra, hogy nem lojális, ez azután ele­ gendő jogcím tesa a sajtű elnémitására Kishitű kormány v/. moly erre a U lőre téved, amelyen nincsen megállás* Ne a sajtón, kezdjék a rendszabályossást, í nem a renitens kormán ytanácsosokon, akik
akaratának, s törvényeknek és a társi dalmi rendnek érvényt szerezzen Mi küzdünk a cenzúra elten, a diktátora e l l e n és a h a t a l o m n a k minden kivételes rend­ szabálya ellen, metl az! tudjuk, bogy ez nem e mi levegőnk. Mi mag farok a I jes szabadság levegőjében születtünk, nőt­ tünk fél és éltünk. A cenzúrát, sajnos, a háború ismertelte meg velünk. A háború ebből a szempontból még ma sincs b fejezve, amikor mindenki békét kötött már Mi magyarok a szabad sajtó és a szabadságjogok bivei voltunk mindig azok ía maradunk akkor is, a m i k o r az osztrák régi esászárparagrafuí demokratikus folytatása a csehszlovák köztársaság hiva­ talnok kormány lábanyomát régesrégen befújta a szél és beh pte a feledés m o h a .

Csak ennyien v a g y u n k m á r ?

(üín.) Elnéztem a Jókai Egyesület i l t ö hangversenyén megjeleni publikumot Kerestem a régi ismerősöket, akik a magyar lélek minjMjtt^ 4tisf deu megnyilatkozásának iin toppén megjelentek h i d r a , BZéz feje »ao és j»u t v y t t lev.'i;:- Ls szeutükken l.-üs/.k-* fénnyel tetkésedtek a magyar g :;... n i&a ' v: nak Hz &S l Jjelyére. A sajtót megölni vetteti azokat, akik tavaly iiyenköi még velőnk nem lehet sem Ulojaltt&s, sem más cimen. t u y : • . r látenen?, de S Z O ü f D uan ¡ 3 A sajtónak btvatáaa v a n , amelyet a kor* Utóit ki ez a seregszámla, üe kevesen hl voltunk, akik cí.>i.;t voltunk. \): H gyon megmány nem akar megérteni (óriási ét lés a kormány részéről fogyalkozlunk' \ lói vanítak az íntell gens k Ö iség régi, a j , riogy ha m i például a kormányi bi(cedve>j megszokott, de most hiányzó tagjai? «s a hgkeményi bb mértéket & uk r Hová •::<-*•. hová mentek? Miért nincsenek itt, kritikái gyakoroljuk vele s z e m b e n , eszel miért metittk el? Talán (ószántukbói hagytak államellenes agitációt folytatank. Dehogy, itt bennünket árván a kietlen éjszakában? Tacsak kormányellenes agitációt, ehhez po- lán meguntíik a tűrést, a szenvedést ? De nem folytatom a kérdéseket, mert telek, d | [ogunk v a n . meri a kauciói te kelteti ! gy rragj ö is szomorú feleletet kapnék rájuk. tennünk. Á m d e nincsenek bírák Szlov;á« Heg) neműk unták meg a küzdést, a reménykiában r Vonjanak felelősségié azért, amil kettósf, hanem mások uaták meg Őket. Hogy Írunk* Vannak államügyészek is. akik az ízi ssen velünk L-;Í>ÜU üirr.cnck c>' \úmá!< \ )obiTidók jobbra fordulását, d : útjába voltak álli... é r d e k e i t védik) sőt — hw t nol azokn.k, akiké most a hatalom, a ragyogva least — v a n ceuüorö ktf ámeffelőzetesen süíö nap. működik. Figyeltem a művésznők által gyakorolt :./. «»/. \\{vli\±.i:? ••et.zura ni m tetszikhatást is. Igazán Istenadta tehetségek jelentek ... ••. .uk. N a von is kilóg köpöny ge alól meg a pódiumon. Máskor a tc's/.6nek fáiren­ gető jelei mutatkoztak voína. Se vége, sé hossza az abszolutizmus lólába. Mert hogy ab? nem lett volna a lelkesedésnek. É< most?Most szol (turnusban élünk, azl tudjuk, bogy csak Bkunk, c s . k néztünk szárnya szegetten. miérl élőnk beriné, azt nem tudjuk. Mi ! kzósan összt húzódtunk. Nem volt oekitendQlés, nem izgatunk senki ellenéé setprtuellen. a művészek lelkével semmi összeforrás. A nyujcsak félve, csak tartózkodva, Az állam ellen a l^kev&bbő. |1Í áUsm- loti éívezetél késedelmei .n tuduk megemészteni, Miví let* alkotó elem vagyunk, adöt iá ti/etünk, tünk, hova j u ! o l i u : i k ! Pezsgő Éagyar vérünk, van bejelentett l a k a i n k , a kultúrának, U.ogy megaludt, hogy megdermedt! Ml lett a z európai kultúrának feszesei, iámétól P bennünket kábultakká, mi rakta ölbe m á s k o r jo^üí.iC és a torvényeknek, sől annak tisz­ zi jos lenyereinket? Nem merem elhinni! Valóban fagyos telői, akiknek minden ígyekeaetünk odi ;>e jutotfunk v o l n a ? A lángoló magyar léfek irányul, bogy a törvényi éa a jogol i | valóban elaludt volna a csapások özöne alatt m i n d e n k i ti-v.twje és azl egyformáű ra r- vagy az altaíó s z i r é n n ó ' á r a ? Igazén nem t u jék öftindenkíh'ek, szőoiálistának és néra dimk, vagy talán már nem merünk már nekit

L

é|yárántv Retrográd l é p é s el, a m e l y e i Ifkég a lazík> ^ osztóly elli n i«R«ló íkjtóval j e n i ­ SZ0( . a ' - I á n a k

ben elég is

áém;

tudnánk

helyeselni.

Az

M ijetealk nMea utrúiu H sieejtate*,

: BARANYAY JÓZSEF tir.

állani

érői"arra, Kögy rendet téíémtsái ifi a i r a való a bíróság, hogy a z fflftqi

huzalkodr.i, dacos szemekkel a még mindig viüaróSi fergeteges egekbe nézni. Nem lehet c z ! . Magyarok, testvérek fel a fejekkel I Ö'sszeszórltotl ajkakkal bár, Je mégis bUakodöán n é z / ü n k ' a sötít éjbe! .Merjünk és akarjunk hinni, akarjunk bízni, akarjunk remélni.

Nem* >:*z e-.! ég

mííidífe olyan

szurQk-fekete

Akik még vagyunk,

találjunk önnönihagíinkrá, találjunk egymásra ! Ml magunk kárhoztassuk megtépett magyar voltunkat lassú halálra, sorvadásoa kimutatásra Lehel még, szabad még. nem szégyen még magyarnak lenni I

A

szlovákositáse

A világháború és osztályharc által felkorcsolt szenvedélyek okozzák, hogy oly ritkán hallani m a n a p s á g tárgyias ítéletei akár a külső, akár a belső politikában. Érzelmek é s indula­ tok sugallta beállítások vezetik a népekei fa politikusokat egyaránt. A józanész szava I pusztába kiáltó szava. Tán meg annál is rósz* szabb, meit nyomában a csend helyeit vissz­ hang kél, mely túlharsogja a szót. E s z o m o r ú viszonyok ellenére megpróbá­ lt.m sine ira et studio megvilágítani egy poli­ tikai lény körülményeit, abban a hiszemben, hpgy ha nem is talál meghallgatásra, legalább nekünk bizonyíték lesz arra, hogy az állam keretein belül a a mai társadalmi viszonyok közi békés uton kíséreltük meg-az egyezkedési A cseh'szlovák nyelv erőszakos terjesztése az a tény. n k l / ellen érveim fel akarom sorakoztatni. Nem ujak ezek, Régi argumentum k . Nem - mi találtuk k\ a javát, hanem maguk a votl monarchia nemzetiségeinek vezetői. Az egész irás tehát nem más, mint csoportosítás j

Js fejreolvai á.-. A háhoiu örök életében Ritő fatalisl egy rés^e gazdasági ellentétekből,a másik meg erkölc ti momenlujfiokból momlja állandónak, kiküszöbölhetetlennek a lerontásokat. De egyre szaporodik azok száma, akik nem tagadják, hogy a háborúnak van és lesz akár annyi otaj hogy örökké tartsanak, az az ok azonban csakis az emberi ross/indnht é^ l u m s á g . A ?i«viniszta politikusok, a Fantáziák u'án iduló államférfiak makacssága megtör minden jóakaratot. Ez az a makacsság, mely erőszakosan huny szemet a történelem nagy tanítása e l ő t t ; semmiféle el­ nyomás nem vezet jóra. De bál a nagy tanító­ mester is Ugy van, mint a kis tanítómesterek:

minél gyakrabban hangoztatnak valamit, annál unalmasabbá válnak s a tanulók annál kevésbé figyelnek rájuk. Pedig nincsen nem/e: t.dán tz angolon kívül*) — mely Y.e fizetett volna rettenetes tandijat a mesternek, s az elnyomás, a telhetlen hódítási vágy, a különféle beolvasztó eljárások ínég ma sem szűntek meg a politika alkotó elemei lenni. Ml

is bent vagyunk most az olvasztó té­ gelyben, mely körül a soviniszták szemükdül­ lesztve íesdetik, mikor támad éleire a legújabb csodái a magyarba oltott tót. Szentül megvan* hafi u. i. győződve, hogy \ UM beazéd Ráír tót

érzés is egyúttal,

Mikor a párisi konferencia oly tok nem­ zetiséget adott a cseh impérium alá, azért tette, — s e/t Tusát maga mondta, — mivel a eseti delegáliak garantálták, hogy a nemzeti kisebb­

ségek fogai nem csorbulnak meg. A kezdet nem biztat sok reménnyel. Sőt minél lovább hatadjnk, annál c r ö s e b b e n (ők mondják igy) vezetik az ügyeket, Vigasztal azonban, bogy a gondolatok terjedésének a modern sajtóval összefüggő gyorsasága és az a tény, hogy

Siépen . . j a Rutáin intelem g y a n á n t : * A i o m btr stsé malmának • tengerre taló ai?efjetiWi« 6ta *• r«mi a t ö b b i t ő l elütő, tróntfelapitottftkh o m o k j A n : Tfráa Velence A n g l i a trónjait R naty hatalmak elsőjéről c^ak az *»ml»'kozrt nisnult; ;i maacdikból c s a k r o m o k ; a harmadik . . . ha feledi példájukat... a Lsfkefésbb^ ... ».» rom!.(«.• l:\ , i i h a l ( n i . i y le l - l , . , to rSltpitttd Ifttrnction, (Wl/»nc*' Köt^tj

2

„Komáromi Lap •

O U i

Kossuth azt mondja angolországi felolva­ mindéi iroM szót mindenül! jóformán egyszerre /ásnak; a leigázott k i - közösségek számára sásaiban: Az alkotmány minden jóvoltaira leli M leszi, h >gj saj íl >s e Lök l i és l >•- tositó nemesi kiváltságok sohasem voltak kire­ kesztő [ a magyar faj számára fenntartva, sadalnii eszméik megvédéseié felemeljék és ik lill ikozó saivuk il (A ige I) E lehelő • ha II n része voli azokban ai országol la!;ó minden más fajiak i általában az alkotmányos scgtöl még a cenzúra intézménye se foszthat jogok élvezetéhez a fajkérdésnek annyira nem n ;g, A kínai falak építésének ideje elmúlt A i . ! semmi köze, ho^y ezrekre, meg ezrekre mai emberiség j ó : m rés;4"» elválasztó t.i'ak gy azon nen magyarok száma, k;k nemesi helyett összekötő hidakat akar építeni. A pú előjogokkal birtak, mig magának a magyar lilikai elszigeteltség, mely a katonai társadalmak fajnak löbb, mint öl milliónyi zöme az alicotsajátja, tűnőben, s helyébe a nemzetközi mun­ mányós iogok élvezetéből leljesen ki voli re­ kamegosztás lép. mely az iparos társadalmakat kesztve. Éppen a.' kép:/, a/ 1848-iki korszak k lemzi A nemzetközi tuti tkatnfgosztás mely örök dicsőségét, hogy a nemesség gyakorlati jóformán az utolsó emberöltő munkájának ered* g megvalósította az egyenlő szabadság, egyenlő n e u y e , nem Ith többé büntetlenül gátakat nem­ zetek között, s minden hosszabb megszakítás, jog, egyenlő kötelesség nagy elvét a magyar koroia területének összes keresztény lakossága minden Üzemi zavar, félvilágokat dönt krízisbe, számára faj-, nyelv- és valiáskülönbségre való [öl láthatni ezt manapság, mikor győztes és tekintet nélkül A nyelvkérdésről p e d i g : Enylegyőzőn egyaránt érzi a vílágháboru oko?:a sémi zavart, A csehnek nincs elei; búzája, a nvit elég v -'t mondanom, miszerint Isten és nagyarnak nincs elég szene stb, stb világ előtt indokolva legyen azon intézkedé­ sünk, hogy a holt latin nyelv helyébe a saját S mind ez azért, mivel manapság egy élé nyelvünkéi tettük De jegyezzék meg jól nemze! sem élhet meg önmagában, mint ré gébben. A régi jóvilágban mi idea család ni tg i ura n . a holí latin, nem akármel) más élő nyelv helyébe tettük. Mi senkii sem öltünk meg, Hitette összes eszközeit, ma pedig jóformán miszerint éljünk: ahol csak más nyelv hasz­ csal > törvényszéki btrő tud meglenni teszem nálatban volt, egyházban, iskolában, községi susztei nélkül Igy meg nem is oly régen igazgat sban, mi azt sehonnan se szorítottuk minden állam önmagában él önmagából élt. ki, segédkezet nyújtottunk, hogy a különM i ez nem lehr*: többé. A nemzetközi munka* rí »g r#ztác azl hozta magával, hogy pl. Karwin b '.• i nemzetiségek nyelvüket az erkölcsi, val­ - i . bányász, a Nagyalföld meg arat és lásos, társadalmi és tudományos téren szaba­ azután cserélnek Elszigeteli állami élei lehe­ don fejleszthessék. tetlen. Ezl at nem látni s a megértés helyett Széchenyi, mint egy titán küzdött a túl­ ti szakoskodiifc nemzeti önrablógyiikolás zók ellen: „ K ö n n y e b b volna, elhiszem, s ha­ sonlíthatatlanul kényelmesebb, s sokkai kevésb Mái pedig az erőszakos lériigetés útját fáradsággal s előzményekkel járó, ha ügy, quia í i a megértésnek, mivel a mag) n nye v g c volo sic juben, a honnak már minden la­ elnyomása nemcsak ..z ittenieknek fáj, de fáj a tuliaknak is, ami t á p j t ad az irredentizmusnak kosa rögtön magyarrá is válnék, vajgy ha már Ezen a szemponton kivül felhozom azt azért magyarrá vált volna, mivel három, né.^v is, hogy ni. magyarok semmikép nem érde­ nyelv melleit szólani még magyaiul i.> tud. ily meljük meg, hogy a szlovákba oltsanak bennflnkényelmesen a dolog azonban néni megy: mert kei Az {az ugyan, hogy a kiegyezés után, mely valamint egyetlenegy kiképzett emberi velőben letörölte a világtáblájaról a magyar kérdést, löbb magához vonzó, több m a g i b a n 'olvasztó éntek túlkapások. De nem szabad azl sem erő van, mint ezer üres vagy zagyvateli főben, elfelejteni, hogy a magyai nemzet késznek épenug) terjeszthet nemzetiséget is egyedül mutatkozott, de mái csak akkor, midőn min­ felsőbbség, es semmi egyéb: midőn a leg­ den égett a feje felet. Feltéve ezl a legsúlyo­ szentebb buzgalom, a legdicsőbb vitézség, a sabb esetet, a l kérdc n, mikor szánja rá ma­ legszilárdabb akai it, melyekkel jól Irányozva gát valaki a hiba jóv ítéieiéi e • — megengedem - ezer csatát lehet nyerni, nemcsak hogy hűvelykuyivel sem mozdítják Nem ue-cm akkor, ha rájött, hogy hibát követeti el. Előbb szó se lehet önjővátéteirői, elő a magyarság ügyét, de épen ellenkezőleg (De még a baj meglő tente után is beköveta lehető legaggaszióbb veszélybe bonyolítják kc bet az az állapot, b o « a hibázó nem is­ azt, ha hogy üzen telelte nagy dicséretreméltó meri el lubajit. Érre miuaeuki tud esetet. — { tulajdonok hátterében nem világlik az erkö'csi Mag) ii ország tehát elismeri, hogy hibáz \xi a | felsőbbség cllentállhatatlan súlyával a chilisedénemzetiségekkel szemben éá sietett jóvátenni i nak varázsfaatal na." hibáját. E|lenben a szlovákositani akaró sovi- | Igy tehát minden olvasztó politika el­ r szták elismerik-e, hogy rossz utón járnak ? lenében sokan e két nagyság híve: voltak egy­ Nem! I gról beszélnek. S mii fognak mon- i részt, másrészt azt se s; ibad figyelmen kivül dani, na politikáink valami nag) veszedelembe hagyni, hojy a magyarosítás egészen más kö­ sodorja az o r s z á g o l ? Ha egyszer a csehszlorülmény közt találta a tótokat, mint a szlováv i politikusok annyira iskola: ott* \ voltak, I ositás a magyarokat. h gy jóval az osztrák és magyar politikusok A ti épen ugy nem voltak anyael t felfedezzék a németesítés és magyarosítás nyelvükné I gva hivatalokban a Bach korszak káros következményeit, azt hiszem most is alatt, mint a magyarok, lesznek oly iskolázottak, hogy előbb felfogják A német hivatalos nyelv megszüntetése a tévedési semmint a krach beatne. Az sem tebál nem pozitive, hanem csak negatíve érin­ lehetetlen, hogy útközben elfelejtették a megtette a tót kat, azaz r.e n lett senki se kenye­ állai láí i i Mtndenkivc megeshet az ilyesmi, I rétől megfosztva a nyelve miatt, hanem csak A] 5 .. •: nem ülik és nem szép an i a jövőben lett számuk.a lehetetlenné teve a hivatkozni, hogy a monarchia politikusai is igy hivataloskodás Remélem mindenki átlátja, ez cs illák korám se n érinti oly c r z e n e n y . u a / . embereket, A kiegyezés, mellyel a magyarság lemon­ mmtha a már meglevő állapotból forgatják ki dott arról a támogatásról, amelyei Kos$u'h őket. Drasztikusan kifejezve: akár német, akár nagy munkával tudott megszerezni a m igv i magyar: egy kutyái Az elsőtől se kaptam sem­ roknak, mint a legújabb korban Masaryk a mit, a másodiktól se kapok semmit. Ha azoncseheknek, a kiegyezés — mondom —- oly b n a már meglévő kenyérkeresetből forgatta elemeket sodort a politika élére, melyek vagy volna ki é.k't a magyarofeitás, ugy érteném a fáradtak a meddő passzíva reszisztenciába, neheztelést, amint értem a magyar tisztviselőkét. vagj minden politikai előrelátás nélkül akarták A másik nagy különbség abban van, hogy népük szupremaciáját biztosítani. (A történet­ az általánosan kötelezővé tett magyarnyelvi hi­ írás \at eldönteni cs Ítéletet mondani vatalos érintkezés ellenére a lótok nem káróarról, hogy a haza bölcse mennyire érdemli sodtak annyit, mint a nem általánosan kötele­ m i g ezt a jelzőt ) zővé tett tót hivatali érintkezés mellett a ma­ A soviniszta iramlat nemsokára megtörte gyarság szenved A Bach-korszak alatt u. I a kezdetben opponáló Tiszáékát, Később a ket nép nyelvi joga egj szinten állt, A kiegye­ függetlenségi pártot is magával sodorta abban zés ebből a szititböl kiemelte a magyart, a a mértékben, melyben demokratikus jelleget lótot meg benthagyta. A párisi konferencia, elvesztette s egyre inkább a nagybirtok füg­ jobban mondva a tót politika, azonban egészen gőségébe jutott máa i» lyzetet teremtett: a lótot felemelték, a Nem szabad azonban feledni, hogy ezzel magyart meg lenyomtuk, vagy ha még nem, de az áramlattal szemben mindii is volt számban lc akarják. Mig tehát a kiegyezésbe! cgvszeii -••*•> a néptömegtől támogatott csoport, ének eltolódás volt csak, a mai politika mellett mely görcsösen ragaszkodott azokhoz i i e l ­ kétszeres & t nemcsak mennyisé-ben nagyobb vekhez, melyeket a reformkor két legnagyi az eltolódás, hanem minőségben if. szelleme. Széchenyi és Kossuth vallottak Mert a kiegyezés után a csak tótul tudó 1

;

ember (kik Mfeett iskolázott ember, moi egy se voli;, a csak tótul t u d ó gyermekei aa* a maga mesterségére nevelte, amely biztosította

számára a megélhetési (már amennyire őseinek biztosította), vagy pedig ha akarta, beküldőin magyar iskolába, hol könnyen elsajátíthatta i hivataloskodáshoz megkívánt államnyelvei fog egyrészt minden tőt részére biztosítva volt a megélhetési nyújtó m e s t e r s é g , másrészt m e g n

intellektuális pálya se volt előle el/árva. ,v\.azonban nem ig\ van. S o k intelligens ember van, a k i csak magyarul u i J . vagy jobban mondva nem tud tótul. Mit tegyen az ilyen ember? Elődei foglalkozásánál (hivatal) nem maradhat meg. Kénytelen vagy nyomorogni, vagy I munkára menni. A d i p l o m a * emberek egy tészc JSt

u

tehát okvetlenül

sújtva

van.

A

kis gyermek

előtt természetesen nyitva áll az ut, hogy el­ sajátítva az államnyelvet, boldogiom fog n intellektuális pályákon De nagy baj van mái a nagyobb fiukkal, fi^ek szülőikkel hasonló sorsra jutnak S minden túlzás hiján van \ azl mondóiig az ilyen sors kulturált? sülyedést jelent. E sülyedés lerjedelme legalább ke: em­ berölő. Míg tehát a m a g y a r o s í t á s senki kultú­ ráját nem sütyesztette, hanem legfeljebb régi állapotában hagyta, addig a sziovakosttás i megélhetés nehezítése mellett legalább • nemzedék kulturális nívóját sülyeszti. A . krata lobogó alatt küzdőktől tehát a jelen eset­ ben többet szenved a társadalom, mint a mi biii. A/. S %

• \ éie kőt.)

Oillanyuilágiíás

Komáromban.

Villanyvilágítás bevezetése* — Folyna tárgyalások u lőszergyárfal, — Valami a régi békeidőbői mintha újra életre kelne, mintha kezdenénk beletanulj i munkába, olyan biztatónak tetszik a városi náci felhívása a város publikumához a vil a világítás bevezetése ü g y é b e n . Akik még emlékeznek arra az időre^m d o u I) • nán> j in^tN^^garmjsier^'-ge
egymásra,

mert une,

megjött

u

idő, h gj a villany is teret kapjon nálunk. A fiatalabb genetétfö is emlékezik, miiy lázas munka folyt akkor a gázvezetékek lefek­ tetésénél, az egész város tele volt hatalmas vakatuiturásokkal s a munkások százai dolg s az egész város lüktető kíváncsisággal várta az első gázlámpák felgyujtását. Ma kétszeresen üdvözölni való a városi tanács terve, mer- a kivitelhez s z á m o s munkanélkülit juttathat kere­ sethez egyrészt, s a városi világítás kérdésé i glegesen megoldja másrészt. A gázmű felállítása annak Idején á lás volt a városra s kötelességét hiven is teljesí­ tette addig, mig a horribilis s z é n á r a k , , iie meg

a szénhiány is minden meg nem hiusítottak.

hozzáfűzött

reményi

Ma már ugy vagyunk a gazzal, hog) van

de nincs, megbízhatatlan, nem ég, vagy csak pislákol, a méreg dr ga, amiről ugyan a vái nem tehet, de végre is a lakosság zsebére megy a sötétség és világosság rosszul vezetett küz­ delme. A lakosság körében elhangzó vélemények szerint örömmel v a j a k a villanyvilágítás beve zetését, bar a várakozást nagy kétkedések is kisérik, szinte lehetetlennel.' tartják, hogy a még mindig zavaros világban valami komoly munka is keresztülvihető lenne. A nagy kérdés most az, hogy a vái vezetősége hogyan oldja meg a gázgyár d Igái mert uj befektetést tenni, anélkül, hogy a régi, nagy rezsivé! d o l g o z ó gázgyár folytatólagos üzeme kárt ne Szenvedjen, látszólag lega I l is kockázatos. Igaz, hogy a vezetékeket s min­ den velejáró inunkat a lakosság fizetne meg, a varost anyagi megterhelés nem érintené, de ez a negatív kalkulus m é g sem e l e g e n d ő akkor, midőn egy nagy üzem hatalmas deficitjeit ík rendezését számításon kivül hagyni lehetetlen­ ség. A villany mellett, igaz, a gaz is megma­ radhat, de vájjon egy 16000 lakosú város, me a sajnos körülmények miatt ma g a z d ^ s i g ü a g inkább visszafejlődik, kibir-c ily kettős üzemel Minden praktikus oldala miatt a villany nak sok barátja akad s előre látható, hogy € tekin­ tetben a gáz mellett csak a d d i g maradna!

október

1920. I

»Komarotiii Lapok«

U

megfelelő pénzzel a villany bevezete>fhez e n rendelkednek. Hogy a g / g y á r így még delg fennállhat, az a inai kereseti viszonyok a:», előrelátható. U n latszik ezzel s z á m o l t a Jrofi vezetősége, midőn felhívását kiküldíe a h

lakossághoz.

Mindenesetre

Örömmel

kell üdvözölni a

tervel s bíznunk abban, hogy a villany beve­ zetés financiális kérdéseinek megoldása nehéz-

végeket nem fog gördíteni. Tisztára a városi lakosságra hagyni azonban a kérdés eldöntéséi gy aligha lehet, hogy valami hitelnyújtásról is : város vezetősége ne gondoskodnék. Értjük a Intelt: a bevezetés költségejnek megtérí­ téséhez. Mert bármennyire is kívánja a város valamennyi lakosa lakását, műhelyét villannyal berendezni, anyagi ereje a szándékát nem lógathatja. A hitelnyújtást a v á r o s fedezete

i

lellett, lehet hinni, hogy valamelyik nagy I a^k vállalná, s igy lehetővé vállnék, hogy Í hetőleg minden háztartás villanyvilágításra l< rhessen át.

;

L

f

lehet. A villanymotorok bármilyen üzemben célszerűen használhatók és csendes, megbízható ütemüket, valamint hosszas használhatóságukat tekintve a legjobb üzemi erőt képezik. A v i l ­ lanyvilágítás bevezetésének bikeuilte esetén, elsósoiban azok fognak bekapcsoltatni és a/ok fognak áramot kapni, akik ezen nyilatkozat k i ­ állításával már most bejelentik az áram átvé­ telére vonatkozó hajlandóságukat. A munkála­ tok megkezdése közben, vagy azután jelentke­

zők csak

A helybeli volt lőszergyár vezetősége : ánlatott tett a városi tanácsnak villanyáram sz< igáitatására vonatkozólag. Ezell ajánlat tárgyaihatása szempontjából szükséges annak ismerete, bogy a lakosság

y mér ben kívánja a villanyáramot világítási, ipari, grzoosági célodra igénybe venni Amennyiben elegendő számú villám a - a m m t r ö k beszerezhetők r um lennének, az

átalányéit 62 Igállatná az egyeseknek. Ebben az eset i lakások, vendéglők, kávéházak részére napi 4 él fél órai, szállodáknál napi ő, üzletek é s k i rakatoknál napi másfél, irodák és műhelyek él napi 2 é s fél, házbejáratoknál, íépcsi házaknál naoi 3 őrai világítási idő vétetik számitási esetben

a

villanyáramot

a

város

é s kávéházakkal szajftm iur-ira m e g h o s s z a b b í t á s eTetén hosszabb v n á -

lapul.

Vendéglők

L tási tártam fog megállapittatt;}. Minthogy a volt tölténygyár v e z e t ő s é g é n , c czidőszeiint a" vrros részére szolgáltatni kívánt villanyáram egységárát megjelölni még nem áll m ó d j á b a n a magánfogyasztók által fogyasz-

nelynek adatai azonban nem tekinthetők Vég. veknek azért, mert nem ismeretesek még "ttunk a fogyasztók adatai és a villanyáram

• l jégára. Óránként egy 10.

l ó . 25, 32, 50 gvertya-

ényü fémfonalas izzólámpa után 9, 15, 22, 30, 44 fillér fizetendő. egy 1C0, 200, 400, 600, gyertyafényü Watt lámpa után 48. 9$, J 8 S , 4 8 0 fillér fizetendő. Óránként 1

t

1000 192,

Egy villanymotor után óránként ha I , 2

4. ^ 6 , 7, 8, 9, 10 léerős 350, 700. H5 . 1400, 1750, 2100, 2450, 28C0, 3150, 3500 fü­

léi fizetendő, A belső világításhoz szükséges szerelési a fogyasztó tartozik majd fizetni Beszerzett Idatok szeiint egy lámpahely, vezető anyaggal, iztositékkal, munkadíjjal — de világító test í izzólámpa nélkül alapos és egyszerű kivi­ leiben külső s / a e í é - b e n együtt jelenleg 280 koronába kerül. Az a n y a g á r a k folytonos válto­ zás folytén azonban ez az összeg sem tekint­ hető végleges, f'x Összegnek. A villanyvilágítás technikai

tökéletessége,

gienikus volta, tűzbiztonsága és egyszerű .veszélytelen kezelése oly előnyökkel bír, melye­ m á s világítás r u m nyújthat.

Ugyanez

áll a villanymotorokra

stb.

az első

sorban, most jelentkezettek

bekapcsolása után és csak sorra, ha a termelendő áram még lehetővé fogja tenni.

akkor kerülnek mennyisége e/t

Az első izben jelentkezők természetszerűen

jutányosabb áron végeztethetik a A fentiek alapján kérjük a által kiadott táblázatos-nyilatkozat állítását és ezen nyilatkozatnak 4 a polgármesteri hivatalba leendő tását.

berendezést. polgármester mielőbbi ki­ napon belül

beszolgálta­

A tejkérdéshez* Lipscher dr., korház igazgatónak a Komá­ romi Lapok mull számában „Milyen tejet isznak Komáromban cimfl közleménye bizonyára érleklődést keltett a lap olvasóinál s merem 41

.1 tanács felhívása.

ket

> .b . ahol m á s erőátviteli gépel beállttan) nem

Tudomásunk szerint a viMatiyvliágitási ékkel a tanáéiban Badik Béla városi tanács-

\ k foglalkozik behatóan, aki azt a lehető legnagyobb körültekintéssel s az aduit viszo­ nyok beható mérlegelésével igyekszik k«"znae«. égedésre megoldani.

3.

is,

amelyek olyan helyeken is felállíthatok és üzemben tarthatók (pl, üzlet, előszoba, műhely

hinni, hogy az érdeklődésen felül az illetékesek a cikkben megjelölt irányelvek szerint a lejjel Űzött visszaélések megszüntetésére minden esz­ közi felhasználnak egyrészt, másreszt a tejmanipulások esetleges bojkottját praktikus módon

lehetetlenné teszik.

A tejellátás kérdése ugyanis kettős feladat ele állítja az azt megoldani s z á n d é k o z ó t : 1. elegendő tej behoz tálát biztosítani, 2. csakis tisztán kezelt, teljes tej forgalomba hozatalai

ellenőrizni.

Mindkettő nehéz feladat, mert mint minden árunál, a tejnél is, a vásárló közönségei csakis a ,,van vagy nincs kérdése érdekli, a tejmi­ nősége ára másodrendű fontosságú kérdéssé sülyed, az éhes profithabzsoló lelkiismeretlen tejárusok és a váiosba szállított tej szükségletet nem teljesen fedő mennyisége következtében. A hosszú vajúdás után felállított hatósági íejü_e... .i helyzet javítása: célozta mind a kot irányban, főt falán három irányban is, mert a te] arának még múlt év novemberben történt megállapításához való ragaszkodással, a nem hatósági tejüzem által forgalomba hozott tej árát i 'ts részben irányító hatással volt, A jó cél szolgálatában kisszerű berendezésével, tőke­ 41

hiány

miatt

te'jes

javitó

hatással" még

sem

tudott '.inni, éppen azért, mert a tavalyi évben elég • yelra len szabaddá tett lej orcalom, a ek-fának kiadott tejárusttás) engedéseknél a helytelenül alkalmazott .méltányos elbánás,* absolutc nem segítette elő a tejbehozatal mennyi­ ségben növekedését, sem az Ö9ZŐ kereskedői agyakban betegesen lerögződötl szabad-keres* kedelmi irány nem játszott szerepel egészséges s főleg tisztességes verseny kifejlődésere. A városi orvos urak, a tisz i föoives úrral é ' j k ü r , fáradságot nem ismei\e látják cl ellen­ re] lisztjüket, az ügyes tejpancsolók és drágabban mérők körmönfont-ágán azonban meg­ törik minden javitó igyekezetük. A beszállított ú j minőst gének ellenőrzé­ sére ár. Lipscher által ajánlott mód a tejnek zsírtartalom szerint történő ármegállapítása sze­ r

rintem

tan sil

is a

legcélravezetőbb eszköz lenne

a

ok, föl zések leküzdésére. A zsírtarta­

lom szerinti próbákat a hatósági tejüzem május Ma be i s . vezette, s hogy a tejjel ujabb vissza­ éléseknek eg>szer már gátat vethessünk a ,:sirpróbák általános bevezetését a Rendőrkapitányi HivataJnak már hónapokkal ezelőtt ajánlottam. T e r m é s z e t e s d o l o g , hogy ennek keresztülvitele a s a k l - a tejellátás centralizásával lehetséges, Nem értem 'ez alatt azt, hogy kössJk meg a szabaddá lett rorgalmat, eléggé megbénítják azt re-nl^etek, hanem oly módon, hogy minden

oldal.

a varosba szállított tejet kizárólag egy üzem vehesse at, egy helyre összegyűjtött tejet az orvos uiak vagy a vizsgálathoz értő könnyen megvizsgálhatja, mert a zsirvizsgálafot minden egyes tej ki mérőnél külön-külön keresztülvinni lehetetlenség. Ha komolyan javítani akarunk, ha nemcsak újságcikknek volt szánva a tejellátásunkkal foglalkozó múltkori cikke dt Lipscher kórházigazgatónak, akkor a kérdés egy rendelettel megoldható, utasítsák a vám snkat, hogy minden egyes behozó nevét, ál­ tala behozott tej mennyiségét vezessék be egy felvételi lapba, melynek másolatával a teietszallitó köteleztessék a rendőrségen, vagy városi tejüzemben jelentkezni. A fajsúly vizs­ gálatot naponta meg kell ejteni, ztirvizsgálatol

pedig

ídokö/önkint.

Leghelyesebb

lenne

ponta zsírpróbát venni, ahhoz azonban egy nagyobb (20 p r ó b á s ) Gcrber-vftsgáló beszer­ zése válnék szükségessé A tejüzem n é g y p r ő b á készüléke s a kórházi készülék a nagyobb vizs­ gálóeszköz beszerzéséig elegendő lenne. Az zsirpróbák költségét természetesen a lejszálli• x ize nék a behozott tej zsírtartalma ut kivetendő néhány fillér vizsgálati díj címén. Ily módon a hatóság ellenőrizhetné a tej­ árusokat, a falun tejgyüjtéssel foglalkozó gán kimérő helyeket, mert ma az a hely/ ' hogy minden engedély nélkül számosan fog koznak tejkereskedéssel, mert ez egyike a leg­ jobb üzleteknek i a hatosig mai k e w s elit őrző közegeivel képtelen az ily á r u s a k a t ellen­ őrizni. A tej megvizsgálása után meg mindig I tere nyilik a lejesnek a tei hamisítására, m a vizsgálat megtartása és a tej eladása közötti idő éppen elegendő ahhoz, hvgy hasznot hajtó c

megkeresztelés megtörténjek. Hogy ennek eleje vétessék, minden á i h u m á n u * nézőpont I félretéve, a rendőrségnek be kellene tiltani D den g y a n ú s lejkimérő helyet, hol engedély nél­ kül árusítanak, s oly helyeket, hol engedéllyel árusítanak, de a bygienikus követelmények

tartása nélkül (tisztátlan szobában, u cán i t l j a kis;.rusitókat kényszeríteni tisztán tartható helyiség tartására vagy ilyenektől a kimérés jogát elvenni. Különösen, és ami leginkább hetetlen, az utcai árusítást kell megszüntetni S o k a n félnek attól, hogy a szigorú ható­ sági beavatkozás a 'tejbehozatalt Csökkenteni fogja. Kérdés most mar, hogy rni íont« ll b akármilyen tejet kapjon-e a közönség B be­ hunyt szemmel tűrjük a lelketlen hamisítást, vagy kevesebb tejet, de tisztát.

A vidéki

gazdaközönség,

a bejövő I tlu-

siak ugyan eleinte zaklatásnak veszik az e l l e n ­ őrzést, de vájjon az életfenntartási eszk i többieinél nincs-e meg a még szigorúbb ellen­ őrzés, pedig h i valaki egy zsák krumplit hoz be, csak a requirálási rendeletet szegi mej míg a hamis tejjel kufárkodók s azt is drágán mérők a gyermekek egészségéi, a betegek gy^ gyulását veszélyeztetik. Hogy m á s h o v a szállít­ ják a lejét? E d d i g is megtehették volna, mert

Pozsonyban jóvkl drágább a tej, de a szállítási

viszonyok

K o m á r o m h o z kötik a környékbeli gazdaságokat Nyáron annyi tei volt a városba,

hogy feldolgozásra a hatósági üzemben naponta

30e»~oOO hter tej került, s a készült vajat, tú­ rót alig lehetett itt elhelyezni s kénytelenek voltunk a túrót vidékre eiadui. Télen, termé­ szetesen súlyosabb a helyzet, tejhozam k e v e ­ sebb, s igy még inkább kifizető mesterség a tej felvizczése, fölözesc. A zsirpróbákkal tg) kisoe megkéstünk, a nagy tejböség idején k e l ­ lett volna .ízokai elkezdem, de még ma sem késő, s jobb egyszer elkezdeni, mint állandóan felszínen hagyni ily lontos kérdést megoldat­ lanul. Éppen ez az oka, hogy a városi tejüzem részére lejszállitásra kötéseket tenni eddig is a legnagyobb nehézségekbe került s eddig csak két 1 »zséget sikerült ugy megszervezni, hogy tejgyüjtőink e községekoen naponta 3 O 0 - - 4 0 * liter tejet is tudtak egy szállítmányban bekül­ deni ^ mihelyt egyikük g y e n g é b b tetet küldött, a szállítást nyomban beszüntettük nála, I 1

* Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése

és

(Orthopäd) cipészmühelye,

Nádor-utca

27.

l -

szám.

(Az OtlIlOil MÚllcl

Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját mühe. lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.

Szemben.)

teteti s aki tegnapról mára csak a Munkáslap tejtiüUtóinkiuk b ttositi It kedvezményeket megszerint lehel huligánn nhik tőle. Mikor kocsin vagj \ istiton alázom, avagy Más a helyzet a belyb li gazd I künn járok a virágos retek között, e , n é z e m a kii elleaórirni, K ü l ö n apparátus kétlem - i i hászl és nyáját. S >k száz birka es bárány tel folyamán kevés lessz a lej, a g izd tk le van a botja alatt és két három pulival rendet .•• őrzése igen.- aklu i l í t i á fog váln . Hogy az ar betartalik e, arra \\&z\ c ludoti tart A i eltévedőket, elmaradozókai a pirii beés meg is kapja lába ikráit, ha nem log, hogy erre nem néz a publikum A ;ár- . !, .V, előfordul, hogy a tejüzembe lejei w i- elég gy raan voniri vissza a nyájhoz. Nem sárlók lejéri kiterenktnl 2 K fiO füléit adnak lehetek róla, ha ez a : analógia jut most is eszembe, A szocialista p i r l tagjai abban a oda, s figyelmeztetésre, hogy csak 2 K 20 fil­ hiszemben élnek, hogy a szabadság kizárólag lér, azt mondják, hogy másutt „ugy" fizetik. Ha m á s élelmicikkoél a teljes szabad for­ az fl tulajdonuk. Borzasztó tévedés. Látszat galom a kívánatos, alig tévedek, ha állítom, s z a b a d s á g az, amely gondolkodnom nem en­ hogy annyi visszaélés után, amennyit a lejjel ged, amely véleményemre nem k í v á n c s i , amely tesruek i gészft jogos \ sót igaza i i ' - csak egy két hangos3bb kiváltságosnak a s z a ­ gyasztó közönség érdekében áltónaz bizonyul badalma. A plrtvczetöség mindenhatósága nem nék a tejnek teljesen centrális kezelése, legyen biráiható, mert az nem csalódhatik semmiben. es i városi hatósági üzem vagy magánvatialKi íve i pol likai sztrájkot, mint azt a mos­ kozás. Az igazi ellenőrzést csak igy lehelne tam példa mutatja Amely cézárokat és Imiikeresztülvinni. gánokal termelt ¡.1 magából Proletár cézárokai és burzsoá huligánokat, tetszik tudni. Ivánt ty Géza

— Na, mégis, mi volt a z a dolog ? — H á l k é r e m ugy történt, hogy r é g * van annak mar 35 esztendeje, kivégsés "vr* Reichenbergben. Egy r a b ó g y j t k o s t akasztottunk é s én s e g é d k e z t e m az apámnak. Az aktus é p p e n megkezdődött, az apum föiliág a létrára hogy majd a delikvens n y a k á b a akasztj%^ kötelet • . . egyszer csak meginog hágcste elfeketedik az arca é s holtan bukott a lábam elé — az a p á m , a h ó h é r . . . A guta ütötte m2 a

— —

Na é s ? — s ü r g e t t e m . * ' N a és én ott, az a p á m holtteste fölfli felkúsztam a létrán - - é s végrehajtottam M Ítéletet. Hja k é r e m , a parancs, az parancs A z ó t a m é g jobban u t á l o m a mesterségemet. s , Megborzongva n é z t e m azt a fáradt, ma, c s á i s z i n ü szemet. Rettenetes egy ember. Brr. — H á n y s z o r akasztott m a r ? — 19 eset Ben, 3ő éve vagyok már ezáa a g y a l á z a t o s p á l y á n , de a fiamat nem engedem I n k á b b kolduljon, A z t á n legalább jól fizetik ezért? (J

— ht megelevenedett a kis öreg.

d m

Ddíi ÍN

örüt, hogy nem akadt dolgo Beregszászon. — Utálja a mesterségét. — Egy hátborzongató tragédia*

Ez a

téma jobban é r d e k e b e . — Keservesen, rosszul. A í i z e i é ^ o " : - - ^ is igen lehet megélni k é r e m , de nem is kapok magam mellé s e g é d e t . N e m akad s e ü k , aki ilyen k e v é s fizetésért p r i b é k n e k vállalkozzék, ugy, hogy most e g y e d ü l „ d o l g o z o m 4 4 , — Ki t u d j i meddig. M'ir (öreg embet 9 vagyok é s egyszer egy k i v é g z é s n é l talán en­ gem is m e g ü t a gula, mint az apámat, aztán kész . . .

s ha épen luAii akarod, mit [elenteszó: megmondjuk neked: az angol nyelv ezen az elvetemültság és az emberiesség kiveti zött marlalócot ért, aki brutalitásával, doronggal és Egyik beregszászi tudósilónk i r j a : Beregkéssel vagy revolverrel harcol. Ez az Ő elvi szaIszotl majdnem akasztás volt, ugy, hogy álláspontja. Lásd, munkástestvérem, huligánnak már a hóhért is odatelegrafálták, odatelegrafálták, aKí aki mint nevez a Munkáslap téged azért, mert más v é ­ pontos állami tisztviselőhöz illik, annak rendje leményen próbáltál lenni a mindenható pártve­ Mikor elbúcsúztam, m á r nem fogtam zetőséggel szemben es nem követted vakon, és módja szerint mcg'i érkezeti Beregszászra, kezel a hóhérral. gondolkodás nélkül utasítását és merész voltál lejelentkezett a főügyésznél és várta a rette­ 1 a saját fejeddel elgondolni azt, hogy ez a netes parancsot, amikor majd egy hideg h a j n a ­ sztrájk nem vezet célra Lásd, munkástestvérem, lon a toghiz udvarán egy feketébe öltözött, —- hiszen testvérek vagyunk, mert le Is, 01 is komor ur elmondja a végzetes v é g s z ó t ; — Hóhír, végezze kötelességét! dolgozunk, te kalapáccsal én meg a tollammal, Hiába mondja kérem, Mondom, a hóhér megérkezett, de sze­ — ezért vagy le hu ígá 1, hogy a pokolba fogok jutni. \\c m i r nem új­ rencsére dolga nem akadt, mert a rögtönitélő ság előttem. Ugyan h o v á is juthatnék másh \ Huligán a i is, aki a muszka pogromokai biróság a hazaárulással vádol! Murzsa Elek mini újságíró, hozzá még vidéki ujságin M rendezte es csinálta sok pálinka és kevés ru­ Ugyél a rendes törvényszék hatáskörébe utalta m é g e n n é ! is t ö b b : k o m a r o m i ujságj ó. É l ie beléit, aki meg--'te a ghetto ártatlan zsidaját, át. A szerdai főtárgj iláson az ítélet után talál­ t e s - ' ; ,:/.t hinni, kWfve* kékszemil Pok mert zsidó volt, telni kom >ly ok nélkül. Te, koztam a hihérral a törvényszék folyosóján. munkástestvérem, nem öltél senkit, non bán­ kívánóm, hogy azért fogo)c 1 Dante Poklának Sose hittem volna, hojjy ez a hóhér, ha a tár­ tottál senkit, csak dolgoztál, hogy családod nem tudom i n h á n y a d i k részébe jutni, hogy saságomban levő dr, Reisman védőügyvéd nem szükségét ne lásson, h >gy a gyermeked szájá­ magukat, nőket, leányokat és asszonyokat rgy figyelmeztél rá, Egy hajlotthátu, őszbecsavaro­ ból el ne vonjad a mindennapi kenyeret Ezérl kicsit néha-néha kiszerkesztem, a hibáikat gán« dott öregember ! döngött a folyosón, inkább vagy huligán a szen! és csalhatatlan szakszer­ csolom. Oh n e m ! ezek ellenkezőleg mindaz k lemplomszolgának, mini hóhérnak nézné az vezel felkent papjai előtt, akik vizet prédikál­ a mérföldmutató k ö v e k , amelyek a menj ••• nak, de mégis bort isznak és mindig a csuhá­ ember, ö t ö z e t e egyszerű és tiszta, a szeme szagba vezetr. utat m é r i k . körül valami jószívű alázatosság bujkál a rán­ val van bajuk meg a burzsoávat, akii most Egészen másért jut a v i d é k i újságíró a cok közölt, olyan megnyugtató külseje van, felszólítottak mégis a „reakció elleni harcra*. P kolba. mint egy szatócsnak, aki" „becsületben őszült Munkástestvérem, ha mostan kiközösít és Mondjuk pl. meghal e^y közismert uzso­ meg." anatémát is mond fejedre a szakszervezet szent rás, egy igazi akasztófára való, aki nyúzta a Reisman doktor bemutatott neki. táltosa, világért el ne búsuld magad. Nézz a s z e g é n y embert, aki miatt felfordulhatott volna — Meine Name is Woitschláger kél k é i ^ s tenyeredre, feszülő izmaidra, melyek mondja tisztán, érthetően és a kezét nyújtja a világ összes árvája és özvegye. Deltát ez 1 még bírják a munkát, Aki dolgozni tud, az közgyülöletnek örvendő pasi föl tudott mászni felént boldog ember, mert annak a hitét megtömi az uborkafára, valamelyik pártban még szere­ Ránéztem a kezére. Ezekkel a bütykös, nem tudja semmi. Te dolgozni fogsz, mert pel is vitt, igy aztán az illető p á r t l a p gyá$a« vastag ujakkal hány csigolyát csavart a halálba dolgoznod ken. dolgozni fogra akkor is, m i ­ keretben jelenik meg a haláleset alkalmával, kor a szakszervezet szajkói már réges-régen ez a kis öreg nyárspolgár, aki olyan ártatlan a meghallat, mini félisteni parentáfják el, aa máshol ismételgetik betanult nótáikat, más em­ udvariaskodással hajbókol itt előttem és k i ­ özvegyek es á r v á k istápolóját, aki becsületa nyújtott keze még mindig a levegőben várja, bereket .világosítanak fel* arról, hogy a sztrájk munkával szerezte meg v a g y o n á t , akit e g é » hogy megsz ritsam, Mindössze egy tel pillanamilyen gyönyörű é? milyen boldogító valami. vái >s osztatlan részvéte kisért ki utolsó ut« 1 lig haboztam, aztán kezet fogtam a hóhérral. Mi ez/e! szembúi a n u ka apoteózisáról (Sokkal nagyobb gazemberrel is paroláztam j ira a zokogó harangok z ú g á s t mellett. dalolunk es azt hirdetjük, hogy a munka tz, ; m á r . aki pedig „mintaképe volt az erényeknek/ Hányszor közismert, v á r o s szerte beszélt megi,it es íei.tart bennünket, ami í i d -I sőt kezet fogtam egy inspicirung alkalmival d dog, hogy egyik másik házastárs ugy él, mint » ..: e- utignjug'i.: bennünket. A munka viszi egy királlyá, is. E l a szegény buta paraszt, a kutya, meg a macska. De csak haljon meg előre a világot, a munka találta fel a világ valamelyik, a helyi sajtó már siet megimt, akinek ilyen undok és szerencsétlen mestersége minden találmányát, a szellemi haladás minden van, még nem a leghitványabb gazember, aki« hogy boldog és példás házasságának ennyed t állomásán a munka bélyegét talajuk, a munka vei ne lehessen parolázni, ha a kezét nyújtja | esztendejében ragadta el a kérlelhetetlen halál eredményei a mindennapi kenyerünk, fűtött imádásig szerető hitvese karjai közül. S z ó l o k hozzá: si bánk es ruházatunk A sztrájkról mindezt Sőt a v i d é k i sajtó m é g attól sem retten Mondja kedves Woltschtöger ur, d e ó s z i n rem k- nstatálhatjuk, annak eredményei negatí­ ! vissza, hogy ha egy matróna meghal, hozzáfűzi, vak, a sztrájk a munka fordítottja hatásában és ; lén, mit szól ahhoz, hogy ez egyszer nem hogy az elhunyt Mrassionyban X. Y. J. barátunk következményeiben egyaránt. Sebeket ejt és • „dolgozhatik ?« hőn szeretett, imád >tl anyósát gyászolja. nem tud gyógyítani, rombol és nem epit. — Bizonyisten örülök neki. K a p n é k ugyan H á t persze, hogy a pokolba jut minden némi ki> zulagol az esetnél, de természetesen v i d é k i újságíró. Nem vagy lestvérem huligán, becsületeez nem ok arra, hogy ne ö r ü l j e k a halálos den folt nem esett azért, mert doboztál A De hagyjuk most a h a l á l t . ítélet végrehajtásának elmaradásán. (Ilyen cif­ szolidaritás ellen nem vétettél azzal, ha mun­ Kisvárosban mindent tudnak egymásról iá rán mondta ezt az öreg h ó h é r , ugy latszik a kába álltál, ha láttad, hogy a sztrájk semmi emberek. Ott nem a s a j á t , h a n e m a szomszéd mondatoknak is ki szokta csavarni a nyakát.) eredményre nem vezet. Ha saját agyaddal B rtügyes-bajos d o l g á v a l vesződnek. Igy a z t á n leg­ Mert tessék nekem elhinni, hogy nálamnál dolkodtál es ha g o n d o l k o d t á l , az nem főbentöbbször nyilt titok, hogy egy egy cljegyzeit senki [óbban nem utálja a m e s t e r s é g é t . (Elint[ái 1 bün. Sőt. Egyéniséged, ö n á l l ó s á g o d tanumicsoda prózai alku, anyagias m e g b e s z é l é s ' ! . s -tétele Korántseai l á z a d á s szocialista elve- tem neki s z ó nélkül | De hát mit csináljak előzik meg, de ha nyilvánosságra jut a hír. a kérem, ha mar az a p u n is hóhér volt. Ebben idei szemben, csak bírálata a szakszervezet vidéki sajtó siet hozzá f ű z n i : A szerclemsrülte fen nevelkedtem. N e h é z a sora a ikődésének, ami a meggyőződés szabadsá- a mesters frigyhez mi is csatoljuk ő s z i n t e j ó k i v á n a t a i n k i í . h ó h é r fiarak. mert azt a t á r s a d a l o m kergeti v mai kctaégbevonhatlan t o ' y o m á n y a . SikSZQf a menyasszony c s ú n y a , mini Ml el magatol ¿3 kényszeríti arra, hogy apia mesSzabadsági Mily visszaélések történnek e terségét folytassa S e g é d k e z t e m é n is az a p á m - é j s z a k a , de a helyi t á r o g a t ó ugy irja meg. hogj "agy s z ó jelentésével I Ily vissaélái é s lehűltnak, a m í g azlán egyszer tragikus dolog t ö r - X. Y. Z. b á j o s é s kellemdus l e á n y a . No " g á n o z á t a e g y kotönhen eddig tisztelt é s be- i * " t e r m é s z e t e s , hogy a legbutácskább é s a l e g M • Eh, jobb erről nem is b e s z é l n i etOM egyetmek, akit elvtársainak bizalma kit 1 \. gyobb libutka menyasszony a „ m ü v e i t fetarfW Legyintett a k e z é v e l . k a p j a : az a menyasszony pedig, aki m é g rán1

;

Komáromi

levelek.

1

4 4

1920.

október

10.

» Komáromi Lapoft*

i vest se tudna tógái, bizonyosan a .házias" tetonboi jut az eljegyzési hírben. Ha valamelyik család sokat bukott, vala-

veinket megkeserítse. fis e feletti elkeseredé­ sünkben botzuból olyat nyisszantunk az olló­

val a felhőszövetből szabásközben, hogy az meg a felhők kQzött is tuldekoltáltnak talál­ ják és visszaküldik, hogy kezdjük ujra. Hat íme lássak kedves Haragos, aztán Megbékült Olvasóm, színházi Szomszédnőira,

gj n átismételt éa átkönyörgötl fia a outiad>rtc$ érdemeiért

álláshoz

jut, akkoi

a

sajtó a fkit, mint X Y , szepkészüitségü tálalj i fel a hírrovatban. I la

5. o l d a l .

valamelyik

szerepvivő szabadságra •_. . és bejárja vidéki, falusi rokonait, atiol

Kékszemű G á n c s o l o m , Hoszantóm é s Fantom. Ignota, hogy Inába gáncsoltak, hogy csak a nőket merem kritizálni, de a s a j á t ' hibáinkat eltussolom, — mert hat most csak eléggé jói kiszerkesztettem önmagunkat is és erősen h i ­ szem, hogy ezt a menyben az én javamra írják.

^, kat iszik és a szódabikarbóna után sajgó

rég sig Sgyoneszi magát, a sa tapasztalatait gyümölcsöztetni fogja a < ; java;a. A vidéki sajtó szerint minden felköszöntő v gyöngyözd humorú, — minden két I >s társas ebéd kikullusi lakoma, ahol ídoztak az asztalok a sok jótól s halai. - d s mi jó falat, lehetett ott látni. A magánvacsorák leírásánál, minden házi my bajos és mesésen főz é s lebilincselő, nálthatatlan kedvességgel, mosollyal kínálja geit. No persze a haztkisasszonyok egye­ li a mennyből szálltak le. Vztán a műkedvelő előadásokról jobb nem . í Ini. A legszánalmasabban nyafogó énekest . !i ./. Pattihoz hasonlítanak. Sőil Jászai, Márkus egyenesen Kis Miska, azaz Kii 'tska a helyi csillaghoz képeli, mosogató \\ ndcn zongorista megközeliti, sőt .;>,. Liszt technikáját, zenei tudását, aki
Hát most már isten Vele kedves Pokalba

kívánóm.

Faun*

Irta: Bánat Tóth Pál

*

;

Láthatjuk tehát, hogy a földrengést eszet i t t nemcsak vulkanikus jelenség, hanem egyén ok is létrehozhatja. Vulkanikus földrengésnél viszont a d >log meg is fordulhat; a földrengés törési okozli i és ez a törés lehet aztán szülőanyja a követ­ kező í >ldrengéseknek.

k

r. A földrengések szerepe a geológiában.

Földünk ősi korszakaiban a lö drengések és kitörések rendkivül gyakorik voltak. A nagynehezen megszilárdult vékony felső kerge; folyton ostromolta, rázta, sőt gyakran át is törte az alsó folyékony tömeg es elöntötte a felszint Mindegyik ilyen nagy elöntés után valószínűleg nyugodtabb id ta/ak következett, mely alatt ujbol valamivel mindig vastagabb szilárd kéreg keletkezett. Természetes, hog) él i A műkedvelő előadásoknál nem elég szervezeteknek ekkor még nyoma sem lehetett. : jdicstrni a szereplőkel egyenkint és összesen, A belső meleg szaporításához, a belső feszült­ felfordulna a világ, ha a vidéki sajtó ség kifejlődéséhez valószínűleg nagyban hoz­ ... a korttna húzóról is nem írna dicshimzájárultak a föld mélyében végbemenő kémiás túszokat folyamatok is. Ezen ko[szakoi a geológiában Ha ines ház előtt, minden taps, tetszés proterozoikus kornak nevezzük. E korban • vánitás nélkül játszanak is, a vidéki sajtó egyrészt a vulkáni működés és at ezzel össze­ *•: ^betegednék, ha nem írhatná meg, hogy a függő hatalmas földrengések, másrészt a viz • lá'sig magtelt ház tomboló, sflfün viséza- ei seiek óriási munkája következtében gyorsan ; i lapsorkánnal, letszés ciklonnal és hogyhaladt előre toldunk kérgének kialakulása. . ujra tájfunnal honorálta a nyújtott műRengeteg vulkáni és vizeredesfi kőzetréteg ke­ . . *zetet. letkezett, melyeket a földrengések és a rájuk Hál a bálokról, hogy mit Ir a vidéki nehezedő nyomás sokszorosan összegyűrtek. ? Ha hatan táncolták a négyest, a helyi fizen gyűrődött proterozoikus rétegek fe­ gat • képes azt írni. hogy a négyeseket'80 lett már jóval rendszeresebben feküsznek az Ita és azért nem 200. mert a terem ujabb eredetű rétegek; bár ezekben isvanmég sra cnek bizonyult, felhívjak a vezetőséget, elég gyűrődés és vetődés rés/int a meleg, ré­ gy a lerem kibővítési tervéi valósítsa meg szint a felső rétegek nyomása, részint a rázs g isen. kódások következtében. .\ vidéki sajtó szeiinl a helyi tűzoltóság A ge>.»gio mukban a földrengéseknek, • lig öt perced előbb a tüz kitörése előtt mint mondottuk is mar, sokkalta nagyobb e enik a heiys7lnen, ahol dacára a dühöngő szerepük volt a földkéreg kialakításában, mint szélviharnak, sikerül a tüzet lokalizálni. manapság De mindenesetre, ha nagvobo ará­ Ha valamelyik csatád csemetéje kikerül nyokban IS, Ugyanazon jelenségek kisérték es g/obb városba tanulni, s ha ott a pótvizs- jellemezték az ősidőben is, mint ma. zalahogyan átmászott, a helyi sajtó a A földrengés sohasem larl egy helyen : r t v«zsga cím alatt gratulál a boldog hosszú ideig ; a legborzasztóbb földrengés idő­ tartama is c^ak legfeljebb 1 - 2 percre tehető, Aztán mit is ir meg a kisvárosi sajtó? de általában ennél is kisebb, csak másodper­ I mar úgyis lud mindenki. A vidéki cekben fejezhető ki. Középértékül 45 mp-et lea ; nem azért olvassák BZ elő és utótag Hze- bet venni. Kezdetét rendszerint de nem , h >g> ujat találjanak benne, hanem azért, mindig — furcsa, kísérteties földalatti moraj >gy ellenőrizzék, hogy a szegény szerkesztő jeiz:, mint az a komáromi nagy földrengésnél hagyott-e ki valamit, amit már az egész is történt. N: i n távoli suhogás, zúgás hallható, mely mindinkább erősödik. s úgyis tud. Hál természetes, hogy ezek után a pokolba A morajt elunté gyenge rezgés követi, a buti rok megreccsennek, a lazán megkötött, minden vidéki újságíró. És ha még arra ts kíváncsi kedves Po« vágj te függesztett tárgyak megmozdulnak. Majd tkivánóm, hogy a pokol melyik szakosz- erősödik a moraj, harsogóvá válik, a rezgés i jutnak a vidéki újságírók és szerkssztöl - durva rázassa fajul, majd roppant erejű lökések • is elárulom. Mivel az ollóval jól l u d - váltják fel. A lalaj emelkedik és sülyed, mintha ánni, hát a szabászati tanfolyam osztá­ •hatóimas hullámok rohannának el alattunk. A lökések folyton ismétlődnek, a házak, tornyok sból mi fogjuk önöknek angyaloknak ténybeli divat szerint azokat a lenge kis összedőlnek. Ha még komplikáltabb a rengés, akkor a föld rrvinyszerüleg 8-as alakban meg­ tokát szabni, amelyekben c^ak angyatokindul, ez fctőii be* aztán a rombolást. Ezutap ! illik járni. h imarosan gyengülnek a rohamok és a hatalmas És hogy mi lesz a mi kínszenvedésünk? tüneménynek vege. ízen angyalruhákat szabni az nem pokolA t Ir mgés e zen h írom I »jláj i a l i l szenvedés, mondják önök. A mi sienvcink az lesz, hogy folyton azon mérgelőd­ lámza os, lökéses és örvényszerfl külön-külön j ü n k , hogy maguk hölgyeim, akiket a föl- is el fordulnál; legsúlyosabban akkor, ha mind úgyis angyaloknak hívtunk szóban, irás- a három együtt jele lik meg. \ hu i.imratos f< I liehgés a Fzal adban, , cikkben és versben, még a túlvilág »n ! angyalok lettek é s a legnagyobb izftv- sík vidéken egész j-i| megfigyelhető Va-dsigos hullám láthatók, nem mag sak és gj >rsan ísünk az lesz, hogy önöktől nagyon követik egymást Gyakran a lítil km >k nyomán ISZe fogunk esni és nem lesz senki, OK: B erű perceinket megédesítse é s az édes per- mcMi Md a föld, de utánna ismét b e a t ü l . v

1

1

i i

i

•

•

•

•

^

•

•

a

i

a

M

w

a

—

Ekkor a kiszoruló levegő homokot, harnuf kavicsot, sŐt gyakran vizet lövell a magasba. A hullára nyoma gyakran vissza is marad. Az egész folyamat sokszor annyi ideij sem tan, míg e sorokat elolvastuk; természetes,' hogy az ilyesmit átél", megriadt ember, e l s ő ­ sorban saj it énjére g o n d o l , nem a földrengés N

nagyszerű

jelenségeire

s

mire

feleszmélne,

akkorra m i i vege ts van a tüneménynek. A földrengés nagyságái rendszerint hatása alapján mérik, pedig ez nem mindig felel meg Kisebb földrengés is lehet borzalmas hatasu. h t SÜrün lakolt helyet ér, pld. n a g y v á r o s ; . Viszont sokszor a leghatalmasabb földrengésről is csak a seismografok visznek tudomást, h l lakatlan p a s z n s t^on, hegységben, vagy épen a tenger fenekén megy végbe. A seismografok állandóan rengéseket jelez­ nek, mutatván, hogy a Főid állandóan izg\lomban van még m a n a p s á g ts. A földrengés színhelyét'I u i. földhld-

lám >k indulnak ki minden irányban. A meg­ figyelések azonban azt mutatják, hogy a hul­ lámok nem terjednek minden irányban egyforma erejűek Ezen megfigyelés a seismolgrafoknak köszönhet V ilószinüleg azon irányban 'e*jednék legmesszebbre a hldhullámok, amerre a i első fölökét irányul.

VI A ko

lii i Hdrengések okairól.

Az e d d i g tárgyaltak segítségével megpr •

báliuljuk — nem hogy biztos okokat megje­ löljünk — hanem, hogy a komáromi földreng • s e \ valószinü-okairói elmélkedjünk. Sajnos, , i geológia tudomány, igen s o k Jtipothezissel tytelen dolgozni. Már pedig a hipotézisek csak addig tekinthetők a v a l ó s á g o t i e d ö való­ színűségnek, amíg a tünemények velük p l m ig) arázhatok. Mihelyt o yan jelenségre a k a d u n k , a nelyet a h i o ! h e z i s rosszul, vagy sehogyan sem tud megokadatolni, akkor már gyengül a hipotézis, javítani ke.l. vagy m i s t r

Kelt gondosk(»dni

Lithatjuk, hogy a geológia hipothezisel nagyrészben k o r á n t s e m bizonyosságok. A föld­ rengésekről szólók pedig e p e i rendkivül sok­ félék é s sokoldalúak, bár lehet, hogy vala­ mennyi li ilyes Amikor tehát általán >s okokul o l y a n ne­ héz megjelölni, t e r m é s z e t e s e n épen ilyen nehéi egyes speciális eseteket elbírálnunk az • \ szempontjából, amilyen p!d a komáromi nagy földreng 5s, (Folyt, köv.)

HÍRF.K. ili tanfelügyelőd Szlovenszkó lelj hátaim i miniszteie, Jezso Marton vyhodnai igazgató­ i u l : . - ; Komarom város es Komárom vármeg s tanfelügyelőjévé nevezte ki. Rneoezés. Homma Jolán beszterce­ bányai polg. isk. tanárnőt, szlovenszkó m i ­ nisztere a komáromi állami polgári leánjriskoIához tanárnővé nevezte k i . — Házasságkötés. Bn \n \ Ferenc vái tisztviselő t hó 12-én tarn>tta esküvőjét Zanka lloaka uileánnyal. Zinka Ede lekftitélyea ko­ máromi kereskedő leányával a Szt. András templomban. Násznagyon voltak: dr. Kiss Jenfl ügyvéd es Puhr Károly. Esküvő után menyekz i ebéd Fritz Páme vendégi ében v A\ megtartva melyen a család es jótsmerösök vettek rés/ 1

— felhívás. A komáromi r. kath. hitköz­ ség adózó tagjai felkéretnek, hogy esedékes iskolaadójukat azonnal, az egész évit pedig november közepéig feltétlenül befizessék a hit­ község pénztárába a Majláth- iskolában, mert ellenkező esetben a 10 ,,,-os eljárási költsége* ket ÍS a felek tartoznak viselni. —

Szegény

rikkancsok, uratok

is rájár \

rud. Vége a nagy szabadságtoknak, nem s z i bad mar ezentúl végig szaladnotok az utcán ékesen kiabálva a lapok cimeit. Kofává sülyefcztett le benneteket a legújabb rendelet lizentul ki kell Ulniök a piacra, vagy az utcára cg meghatározott helyre, oda asztal; keii kivinniök es ott s z a b i d csak árulniok az újságot, E l tönkreteszi a lapok utcai árusítását es egy CSODÓ rikkancs kezéből veszi ki a kenyetet.

visszavonjak a tarthautlán rendeletet, men az ugyan csak nem árt senkinek, ha m o z g ó rikkancsok áríftReméljük

éppen

• i c az ujs igot

azért,

hogy

0

M4*\

Komáromi

1920.

Lapuk"

- fl m. kir. oszlálysorsjálék 6 0 0 0 0 0 ko­ — fl lantió néni neuenapja nund g ünnep •., kuli lenni az iskolában. A gyerekeket otthon I ronás főnyereményéi a b z e i d j i u'olsó húzáson a szokottnál t ö b b szappan fölhasználásával J a népszerű Benkö bank részvénytársaságnál Budapest,* Andrássy-ut 60. vásárolt 26625. szaniu |obbtn kimondatják a gondos anyák, s a virásorsjegy nyerte. Az uj sorsjegyek már most >oa kertből egy kis csokraiét is összekötnek, megrendelhetők a közkedvelt bankházban. Pros­ ^ztán az iskolában kiáll egy okos fiúcska, vagy pektust kívánatra ingyen küld. leányka é s valamelyik Köszöntő könyvből e l ­ mond egy rövidke köszöntő verset. Tóthkárolyi — fTIéy egyszer és ulo jára „fl Harc ' A Lajos vizsgálóbíró kisleány kaját azonban n e m „Munkáslap rossz néven veszi tőlünk, hogy mindennapi kegyben részesítette a sors, 6 nem A Harc cikkére, melyben e komáromi „Horthy egy közismert, agyoncsépelt, sablonos verset közigazgatásról" hazudozott össze-vissza sok tarul a tanitó néni nevenapjára, hanem egy mindent, reflektáltunk. Mi csak azon akadtunk ( lyan szép kis versikét, amelyet a papája, aki fenn, hogy a Munkáslap csupán a megtámadott mint isrreretcs ügyesen pengeti a lantot, irt főkapitány személyét veszi védelmébe, a lobbii egyenesen erre az alkalomra. Hogy a versike nem, bár láthatja, ha szemei ki vannak nyitva, közkinccsé váljék, nekünk is beküldte a talenhogy a többi vád is olyan, mint a jobboldali

S

1

Névnapi Kisiskolái

köszöntő.

Uányom

részérc

—

/.senga s z i v e i n k b e ! sborui i Egyet k i i • • .itbat, r-'em fel n * r . i e S e i é l n * I Azt a t i s z t a Sgyet, H o g y i z e r e s s t t n l téped Amire

< A

L a p o k - o n keresztül :«»itént-e? Ezt a kérdést nem értjük. Hogyan történik valamely támadás valamin keresztül? De bárhogyan is történt, az most már melékes kérdés. A polgármester é s a főjegyző a város régi, oszlopos tisztviselői,

működésük iránt mindenkor a legnagyobb b i ­ zalommal volt a polgárság, mindkét főtisztviselő társadalmi munkássága is olyan, hogy mindenki elismeréssel és tisztelettel veheti azt tudomásul, meri ezt önzetlenül végzik a szegények, elha­ gyottak, özvegyek és átvák, a társadalom ele­ settjei érdekében, már évek hoSSZU SOra i ta.

gondu'rti

mesékben m< . Bnk te i s k o l á d tett \ " t t - r i i é n y e » k« rittok, amelyben izellsmed \*MI.t»biti

cenzúra, mely a K o m á r o m i Lapoknak kedvez. Ezért kellett a megtámadott tisztviselő k védel­ mére kelnünk. Hogy ez a támadás a Komáromi

lelkünk .

k i s z o b ö n m o s t ;*ár i á n k o n y v nétkOJ j á r v á n M é g s e m »;iuük itt bena Elhagyatott á i v á n . Nf» rt e l m é d SfkSdlfc

Napi politikával tudomásunk szerint egyikük - m foglalkozik, e helyeit inkább d ilgoznak. Ezért védíük meg őket és semmi másért. Édenben nagy megelégedéssel és megnyugvással • bajunk határán. vesszük tudomásul á Munkáslap kijelentését, h< ey „az irrídentizmust értjük egy magyar I 1t I í r kassáén lapnál, de a Hortyzmus az nem egy a HortyzKrizantém k bérit De ínink-t n»a sefSHBi, mussal." örömünkre szolgál, hogy a Munkáslap Semmi el nem némít: a megértés útjára lépett és mar megérti az Vldja meg ; i / Isti n irrídentizmust. Most mi is megmondjuk, mit i aes - fer< * i nénit! lútiikarvlyi Lajos. ériünk irridentizmuson: a faji, nyelvi, kulturális es politikai egységre való törekvést* Az állami Mi leközöltük ezt a kis versikél a szerző törvények keretein belül minden nemzed kisebb­ kívánsága szerint, de már i:t l e ^ ő g e z z ü k . hogy ség mindenhol erre törekszik. Erre verekesznek a talentumos szerző nem is sejti, hogy ezzel c i ős fegyverekkel a németek, gyengébbekkel a milyen veszedelmes precedensét követett el Jaj magyarok. Ma ezi a munkásság megérti, az a 'esz most szegény apákrak, akiknek iskolába magyarság kívánatos e g y s é g e szempontjából Káró a p r ó s á g a i k vannak, mert azok most azon sokat jelentene. A Hortyzmusra nézve, melytől fognak siránkozni, hogy az ő papájuk fs írjon a munkáslap fél, könnyen meg lehet egyezni alkalmi verset, ha közeledik az Aranka, M a r i s k a , Kornél, Ella, E l z a . Róza, Uns, Juliska, Margit, Etelka, Ilona, Viki, Irma, Hermift, Katinka, Adél, Bözske, Ida, S a n nénik ncveuapja. "Sze­

gény spák most a poétikát vehetik elő és tanul­ mányozhatják, hogy mi is az a vers, a n m , a z Btem, a ritmus, a metszet, mik azok a p á r o s , kereszt és ölelkező rímek, a száphói, aszkle-

piádeszi és a jó Isten tudja micsoda verssorok. É s biztosan tudjuk, hogy egy-két apa izzadó homlokkal fogja megállapítani, hogy D e köny-

annyival könnyebben, mert tudomásunk szerint itt nincsen Hortyzmus. Ezzel csak öreg csel szlovák dadák ijesztgetik makrancos kis cseme­ téiket. L g ) é h k é n t A ! l : r c cikke a hülyék és dadogók tanfolyamán talán szenzáci >l csinált volna, mi felnőtt és Idestova öreg legények napirendre tértink felette, ezt teszi legjobban

fiatal laptársunk, a Munkáslap Is.

Komárno, 15. X. 1920.

Olvashatatlan aláin

f j TtSlVfcKE

B U D A r E S T , V I I . , »;.ikóczi-jí 6 . (5*;j/. \ b ál iban ) A/. 5sszei hangszerek éá besn tógépek, !• günom a l i i minőségben nagyban és kicsinyben. Heg «liik. : . v o l á k . tárogatók, harmonikák,zene­ kari rétfuvós hangszerek, cimbalmok, amerikai barmoniumok^ z o n g o r á k . Bét-,selyem* és acétl ok Vidékre f a l é i z á l U t a s o k a t legpontosabban • sikdtJQ&Jc. Hangszerek j . i v i t ú s á t s z a k s z ^ r m * i i végeuQk.

íl katonai rendőrség cáfolata. Mull s z á ­ munkban megírtuk egy letartóztatott földbirto­ indulj 1" kos kálváriáját egy egészen szavahihető f o n á s Bizi ny ilyen esetek is elő fognak fordulni, után. E hírűnkre a komáromi katonai rendőrség fl Bt. k r. oszlálysorsjálék ui prospek­ lapunk zártakor egy cáfolatot küldött be. M i ; tusa megjelent, b j o n egy levelezőlapot a az idő rövidsége miatt nincs módunkban a Benkő banknak Budapest, A n d r á s s y u t 80. vei és fenti forrásunkkal beszélni, csak a jövő s z á ­ azonnal megkapja ingyen és bérmentve. munkban térhetünk v i s s z a a dologra. A cáfolat Sitniest a Dalegnesllletbeu. A Komakülönben igy h a n g z i k : DalegyesQlel műkedvelői folyó hó 1 6 - á n Tck. Szerkesztő L'r! s z - m b a t o n . 1 T-en v a s á n t a p s esetleg Igén kedden este 8 órakor a Dalegyesület NádorA „Letartóztattak egy földbirtokost cimü utcai színháztermében színielőadást rendez, cikkre, mely a ..Komáromi L a p o k " e hó 13-áról tinre kei R, .Moly Margit úrasszony feltép keltezett s z á m á b a n jelent meg, kérném a köv. lével A vöröl Bapka. Kezdete p«>ntosan 8 ó r a ­ leközölni. kor. H e l y á r a k : Ülőhely 1 - 1 0 sor 8 K, a többi A katonai rendőrségnél soha semmi féle 6 K . állóhely 4 K. .'egyek előre válthatók csü­ Kégl nevfl földbirtokos nem volt letartóztatva. törtöktől kezdve Czike Dénes könyvkereskedés A várban csak egy börtön van, a kat. rendőrség 1 felügyelete alatt s igy ennek föltétlen minden fo44

%

—

Clláoozás. —- —

Para

Miklós,,

a —

hal H U H '§í j í i

tejüzem szakvezetője állásáról lemondott s 7-én távozott el K o m á r o m b ó l . Mint a G ö m ö r m e g y e i 1 ejszöveikezetek központi zője ajánlotta fel szolgálatát a városnak, vid ideig tartó működése alatt is pá

lelő tökével hatalmas vaj, sajfgyárrá lehel lesz'eni, s minden igyekezete e célra irái sajnos azonban, a mai áldatlan viszonyok nagyobbszabásu berendezkedésre szám sem lehet. Időközben G y ő r város háta iái méretű gépekkel s napi 15000 liter tej feU .1 g o z á s á r a berendezett tejüzeméhez hívták igazgatónak. T e h e t s é g é n e k megfelelő es bármennyire ragaszkodott is a hatósági üzemhez, már el is foglalta, és bizonyos hoi a város vezetősége, s kik működését közelebbről ismerték, sajnálattal látják távozni a tej­ üzem éléről, nagy tudása méltó elismerés felajánlott uj állasába " W ™ i • u

i- n maii icz

waggonoííként vag> an vesz A A R L D L O N H Y S O B E S L A U , Csehország.

ima lÉiíil szeretődi a oék 1

J3j annak a nőnek,aki nagyon válog lós.

Szép legyen — mondja a 16 ( - és hős, bátor, mint az oroszlán. . . bakii: jón vívni, l o v a g o l n i , táncolni és főleg szépi mondani, ü r ó f legyen, vagy legalább bál \ esetleg színész, vagy pedig iró, költő. De szép legyen, hős és jó tát cos. — G a z d a g legyen, — mondja a leány — sok, sok pénze legyen nagyon. Né legyen fiatal, inkább egy kicsit " : e g , iiogj nál szabadabban mozoghasson a Beniczl Ohnet, Marlitl regénytől átitatott lelkű • • menyecske.

w

nyebben is ment a versírás, amikor még az ínyjakomnak leánykorában verseket irtani a heiyi lapokban álnév alatt, csak a szerkesztő tudta, meg én és ő az édes, hogy én irtain és l gy neki s z ó ! ! " . . . Viszont lesznek praktiku­ sabb apák, akik nem fogják a toll szár végét rágni versírás közben, hanem azt mondják a pöttön ki> lánykájuknak: „Jól ide vigyázz kis l e á n y o m ! Elmész szépen a Tóthkárolyi L a j o s bácsihoz t s ott azt mondod, hogy tisztelteti a papa és nagyon k e n , hogy a te számodra is n egy szép kis köszöntő verset, mert köze­ it lik a tanitó néni nevenapja. Hr'edted! oda fogsz menni! Nekem itt ne nyafogj a nyaka­ mon, hogy verset irjakl Az a bácsi szebbet tud ••• , mint én és aztán még ki is teszik a neve­ det az újságba, hogy milyen szépen elszavaltad a L a j o s bácsi versikéjét. No egy, kettő! —

I

goiyról t u d o m á s a van. A vár börtönében a ^ nagyobb rend é s tisztaság uralkodik, ott L nem volt senki kiütéses tífusszal bezárt tisztára nevetséges az ilyen állítás. Hogv, a katonai rendőrség hatáskörét polgári egyéne re teljesen megszüntette a nemzetvédelmi n- , \ terium, ez nem áll, amennyiben a katonai er.d! őrséghez beosztott detektiveknek igenis joguk civil dolgokba beavatkozni.

1

himos szerzője és igy hangzik:

október

— Ne legyen kártyás, ne szivai Sokat üijön otthon, m á s nőre ne is t e r ; . : . : Uajkálja a babát, mossa tel az edényt, járjon a s s z o n y a után, de tudja meg! kell, az ebedet is. Ilyen, — gondolja Ba \ a s s z o n y a — csakis ilyen 'ehet az igazi. ;.

mintaférj. — Ifjú

.

legyen

é* erőt, mint a Karja, ha ölel, mint az abroncs szoríts asszony derekát, csókja, mint a júliusi nap

likkassza ajakát,

féltékeny legyen, féljen,

es

késsen toie, — ennél jobb barátot kivánhat-e egy asszony, aki tul van már a harmadik X-ení — V a s á r n a p délutánonkint türelmese v a s s á fel a napilapok tárcáit, a kölcsönkért re­ gényeket, a pipája ne füstöljön nagyon ésvesst

le a cipőit, ha a szőnyegre l é p ; egye meg ételt, még ha olyan kozmás is. dicsérje •' szony takarékosságát, ha ninCS semmi vacs -

iára. E r r e vágyik az asszony, ha haját Sül lepi el az ősz, ha fél évszázad van a háta mi gött, ha mát elmúlt az a kor, amidőn dozó bakfis, férjre vágyó leány, ha Ba a s s z o n y a , a szerelem rabja volt; meri m minden elmúlik, csak a nő ö n z é s e , hiúság nem, mert az nem szűnik meg s « h a . az Igy volt ez már ti/ezer éve, igy is lesz,

vájjon meddig? A szerkmteserl u rogxorkc&/to a frlclöl* Lapkiadó: Spitzer Béls. IfoaiatoU Spitxcr Sándor könyrnyomáájilban Ki r » :

akióber I O ,

120

„Komáromi

H I R D E T É S E K .

MAITZ

Qalgóczy mátyás

REZSŐ

.

:

A

!

I feh

Kel fős

j

Megrendelésre vállal mindennemű bútorok készítését.

17 én

C S Ó K

A ősserepb, . F r a u z i s k a ö t ö l n i .

öngyilkosság


k a t o n a z e n e

Prvir ^ttj

ARANY

CLUB

c s e n g ő felszerel->t, valamint minden a mechanikai szakmába vágó mun­

f&EGHfVÓ.

Rendelje m e g áronnal az alant kiválssstetl noi!>ieK>ekct 16207 43625 16295 46527 24533 46543 24590 52437 42951 58678

Minden m á s o d i k Hivatalos arak :

mini Szövetkezet

5i l évi rendes közgyűléséi _ >, évi október hó 31-én, délelőtt 11 órakor táromban, saját házának nagytermében g megtartani, hova az egylet tagjai tiszte­ lettel meghivatnak.

sorsjegy

nyer!

63 , */, 34.—, y 17 - korona

:

á

Proipekltist khrénstrs ingyen kuU:

BENKŐ BANK R - T .

Budapest, V I . , Andráasy-ut 60. Idegen pénzek l e g j o b b beváltási helye Kendéiéin?/ levckvo!..;-) elegendő* AJ-

Tárgyai:

a. \/ 191». évi 7.ár*/;*:r;id;ís oMterjeSZtéSC éa n < • • -megállapítása •) A k ••'•¡'0 XLVI <''vt-lr.swl.iti leszámolás jóvá-

SZÁLLODA. Naponta

fc

5. ivnttk választás, íl [zaiga'é választás. 7. At gfi/gaió-biíoUáátí 2 í tafjának alapszabályleg választása. Kotnáiom, 1920 oktéb x 12. Veloz Zsí {mond

Mérlegszámla 1919, december Sí-ín Vagyon \ • i: • 1919 dec. 31 ,n 2í9-Js) K. pnü-auk.tr. kpér.zt árban 4947 K. feszesen 29943*S4 K. K> le vékez<*sségfeé4il5*t' K, bekebelezve 10^7500' M n 1491952' K 360 Komáromi Első Takarék : írná elhelyezve beié! 323801"52 K. Komárom ikarélpénztárnál elhelyezve betét 120450(>3 K. 11 I«HI 444252*15 K. Kisl»irtok».»ok Ortzágoi Foldin'A/. alapítványa 1000 - K. Gseh-3sio*vák •

*

T.MÍO

• nak k» \sz«-ik* • < S"ii

| TÖLTÉSSY LAJOS

;,!;;,

Műhelyemben |ókarban levő használt vatrógépek és gramopfon lemezek kaphatók. Levelezi lap hívásra azonnal megyek. Píeghivó. A K e r e i k i < 1 slsal R é s z v é n y t á r s a s á g léítt " anricz SOFMH) Párkttny

(cze-

i

negyedik rendes közgyűlését 1920. év4 o k t ó b e r hé M « é a d. c . 11 ó r a k o r tartjn m.»r ;» Párkányjárási Ipai >sok KeréskedSk éi

Gsidák Bmnkja r-t. tsjiácskerrnében Párkinybtn, molyrs • :. néssvéovesek mcgfalvslnsjk. \z Ifatfstésád Kh onsl i • ttapsi sbál] okból 20 \ közsyülégen non réssvényoieksjfsi fasj iiavazsli jofuk, ;«k;k i í | leimében a réasvénykanyvbtti, les^ilább 3 bónmppsl a kösgyOléi előU rési vénytulajdonosként werepeln^ s akik rétsvénvtiket a kSscvüléi legalább 3 nappal i lársasáf illetvo ;i Páriái jfjá . Iparosok Kereskedőft (lasdák bitetssd* vétkeseiének penxtáránál letétbe helyeitek. SS. S Minden résivAi) izsvazstfa ogosH -0 isjtvaxa'nái többet szonbsn sem saját, w »» meijbisója j o p j á n . sem mindkél jo^on rgyfUtesen senki icm jcyak r roíbs • 1

1. \- itazgató bizottság kteatéee.

;,,

kálatokat Midőn a n é. íözöntég s/.ívcs pártfogását kérem, egyben biztosítom pontos és jő munkámról és azoüd áraimról. Tisztelettel

'<>>ronát nyerhet a november 17-6n kudMi m kir.

600.000 400.000 200.000 100.000 90.000 80.000 70.000

Eloaifis ólán iw n IttfeM Hfttizta.

Önsegélyző Egylet

iiiilliÁ miIllU

'S/t.iív-iorsjálékon, va^v

Piloirtfénj 4 fölvonásban.

•. 1

n

nyitottam. - - Elvállalok: varrigép, kerékpár, irögép | tvitást, villamos-

w ^ a i

3

S erdán 20 án éi ciütőrtökón 21-én

AZ

e

4

_ - o muston éi vasáraa] lo-án

F O R R Ó

el

•

V 9 órakor'

,7és

Van lacrcncsém Komarom es vidéke u. é. közöntégéval tudatni, hogy

Komárom^ Szekér-uíca 6. sz.

Komárom, Duna-rakpart. kezdete

mechanikai mühelii megnuitás Komáromban. Rozmaring-utca 10. sz. a

bútor- é s épölet-aszfalos

Apollo moggóstinháta

előadások

Ma!.

Lapo'; •

K.

Komárom vá*

» k Qn 5000 — K. intézeti ház 45596 GO K. hadikben 461625 - l\. kölcsön kamat bátraié 8 K, 11 eteii 2547416*59 K. Teltet: Törzsfizeiések *i osi ilékaibán 8274675*90 K, átmeneti köles* • . atok 1990. évre IÜ38.- K. Átmeneti lakbérek 1920 I 225' K. tártai* *.a!;;;K. K il«'f..j • ÍJ 7052 93 K, nyufdiialap 9896S'9t K, nyMgd 1 • 11 5kt5l 127-96 K. Összesen 97096*9*2 > . eteredmény 96648*56 K. (frízeién 2547416*5$ K. Eredményszámla 1 119. d emborHi-én. Tartóz •. .'. 3468*43 K, elnSk, Qgyész, igazgató, tisztviselők ». ga fi; kése is lakbérpótléka lB599*Sel K. drága*ᣠ• . 1314995 K. könyvek éi nyomtatványok §78*20 ei I >Uségek 5156*71 K Csehszlovák államnak . rántartái járulék '2'>e,[ íl K. BsJeteiedsaénf 6é8'5#J ... Összesen 105166 50 K Követel- Kölc?ön smat é* késedelmi kamatod I824t»6 90 K. lakbérek K 5sszesai 186166 30 K Velei Ziigmond it áztató Poloni Lajos pénztárnok, RJOS, I fókőnyvvezetó. Igazgatóság: Konkoly • Béla elnök, Bátyai Mihály, Brüll Manó, Cséh Ist« tiks Dénes, Delej Domány Ferenc, Fektor urgy. Fried Jóíseí, Ooldschmid Vilmos, Gulyás XaigTIlorvátfa Ferenc, llorvátli Jósser, Roczor Gyula, j Tbege Kálmán. Marcsa U'nse:. Nagy János, S ' c t Ká >ly Szélei István, Bartha Iános> Tuba 1 - a j o a . • • mérl*s> éi eredményszámlál megvizsgáltuk éi renda a.ii.k. Kon.ámm. li»2o. iW; januái né Kaci r. » elügyeia-bizottsági elnök, líilch Dósod felügyelő* lág tag, Lakatot Kái . •• • . .- • iá [i toz Intézeti] vagyoni állásai 1 következőkben ISi I fel: Intézetünknél ISIS.december3t-én volt 1990 %t ' B370S arak - ítél el ;
ÉTTEREM. frissen

csapolt

kitűnő

seni sör (ősforrás) Kapható H o r v á t h I s t v á n Duna'

M

Mérlegtzdmla

kpart 8 szám alatti éttermében

Nkk A 1 kor. 50 fi!!.

:i; 1 kor. U üli.

K i t ű n ő konyh&* Elsőrendű

szállodai

szobák

kaphatók.

JÁNOS

MiHOvrrs

VagwmiPéaúk

r

Ereúményszámla 1920.

lulias hó

VetzteU&

K; amat izámla 908*086 K. adók I&609 I ! K költségek 7GS8{r7l K. K, pzemélyzeti kö.tségek ! i4•'^J^2 k. jutalék à 7- 6 I ! • K ázbéi l"7.~> > i\. mull évi i rerei i ssarad váns ?ií**J.'i í\. folyó •'.. nyer • 203157 ld K. 5ssss st n 5 !":*»s 96 K. A -, » • \. .; 591 e> \ K, muli évi maradván*) ¿2^ :>ò ì,. (Ha essi )91701*96 X. Uárkány, I92Ü évi juliu« hó 31 sn. \7 igazgatótág: Bgyv. igasg dj PrObaul Béla ígas^. helvétté* Paunc/ Borna itazgat-i, rlerscbborn Ml.i igazg. lag S< lüler Lipól igaag ta^, Ezen vagyonmérlegei éi eredmény-számlát al Isott fttSgy^ia bizottság g kSnyvekkel 5sszehasonlito( i H a valósáéiraI megegyezónek i.iláita. Manovíll Dávid felügy. 1»:/.. elndk, Ivaniis (2ruta felügy. »•,/.. ta-j. Kir, i Uberi fclagv Mi lag, S/oll^ii |tyoz6 felggy. biz. las 325 s

buioraaatalos ÓS

fA

lakásberendezA, kárpitos és diszilfi

;

M

:

316

KOMÁROM, POLGÁR-UTCA 3.

,

1

9920, fuliashó3l

készlet B5692D7 K. ái ik 9tU 1965110*96 K értékpipi TOK 194.880 K 7.» árb. bofértékei izvény, 50 drb. luv.i'-.''..». észvéi |. 15 d . fa na i részvény, 2i8 . párkányjárási részvény, hadik^lcsOn o\lir70 K. bWen« desésl számla 95&5I9& K lovak, kocsik, raktárépSle!, üzl.'ii berendezések Adósok 793T>|] 03 K fWsaesen Bt679L7'9l K. Teher. R izvénvtőki 100 000 K. tartalék lőke 90000 K adóttrlaték 80000 K e' fogad fán y isássla 77**4»»** K. badik ci n lombard 7705*1 K. ItUelezÓi 9t4071*4a K. alapítási kdltsésrszámla 20000 K. |öté^ konysáf B zárnia 1000 K mult évinyen u • maradvány 229*33 K. futyé évi HVT^I-S 20615715 K. Otsiesen 3167917 91 K

foeíos cikket Kékítő

e'őnyöseii •I

_

vehetnek 44

I I'

kereskedők a I

"

(Jíftiif Waschb3 in assMi, Kktos es Issam)

Kocsikenőcs Képviselők kerestetnek ! "Hí-jf

POZSONY, Széplak-utca 45. sz.

Ténta

33!

Weisz Armin szállító Komárom Vállal mindennemű szál­ lítást. — Vámkezelések.

Költözéseket

Telefon

szekereken

77.

végez

lito-kocsijaival,

fedett

valamint

teljes

butorszálnyitott

felelősség

tár­

mellett

Kiés beszállítási enge­ délyek m e g s z e r z é s e . Telefon 77.

1

MEGHÍVÓ.

Nevelőt keresek Brück és Róna I 5

Cim a kiadóhivatalban.

Értesítés. séra hozom, 16, szám alatt

tudomá­ hogy Komárombsti Citrom-utca

Tárgysorozat! 1

közönség szíves támoga­ teljes tiszteletiéi

Sfénásy 319

M i h á l y ,

kályhásmester.

Dzhcrmcönytrtís!

föl

\'uti szei - ncst m a közönség b. tudomására

«3

» ,

l ó i - és

tisztelt hozni,

mm

Vicad&lbaEL

. ir\ üti lelé:»'t»'tt.

A részvények letételéről s/.ól<» elismervény i gyűlésen s z a v a z a t i igazolványul s z o l g á i , melynek nében a közgyűlés bfte}osie u t á n a leteti ésa i kiadatnak. Mérlegszámla 1919. évi d e c e m b e r hó Vagyon: Pénztárkászlet tót.8Sfröl K, kamatozó jelzői t* i >l gön 1.902.503'SO K. törlesztései jeizá « i 780.54882 K, kötvény kölcsön 49.151 v*i K, vált ^ 188.76770 K. óvadékköleson 220700— i\. előleg (à 1200 ' - ö l első minőségű szántóföldből álló papírokra al.600*— K. értékpapír állomány 8.818.51 birtok 1921. október hó l-MH K. I' «)-os oaeb-szlovák kényszerkölcsön t7S^80 bank r s i'i/.i osztály nyugdíjalap értékpapírjai 16-' K, Folyószámla adósok 2,e56.!75'o4 *. m á s : i leknél elhelyezett tőkék 7618282*78 K , kü »i él< Igen jó bérlő-lakás, bőséges gazdasági ípüle­ 3.116 46 R, klapka 6f örgy-téri báz 900.000. K utca 89. száma ház 25O.0CO*— K, Felszen i 50 K iekkel, tz intás, herevetések, lak irmányés szalma átmeneti lételék 8S.403'74 K. értékpapírok realizál! inventoriai. Bővebbet a Komáromi Lapok ki* i v a m vesztesége 986.820*60 K. eszesen 25.912.1 £ • . ív. adóhivatalában Komáromb in. 321 Teher:Ré»zvénytókel.O0O000 - K. lai talékl ke8C0 K, különleges t a r t a l é k 270000- K. adotartalék K. osztalék tartalékatap 88 00* - K. nyugdijai: 173.73 .Sü K. b a n k és -' Bztái) n*j al p M 1 ü K, i s k o l a i alapítvány 6.805*75 K. tisztviselő lin í 41 velési segélyalap 10.000 K. Itetét könyv< 19 965.60054 K. íolyőszámláo 'J.'i97 696 98 K öl 24.763 297 5S R óvadék értékpa] okbai Solóváltó 878.00U* - K, vissz'eszámiioit valló 83.1; • — K. különféle bitetezők 14.318'36 K. betétkamata r a l é k 22.75808 K , átmeneH létetek 18.84093 K, veti osztalék 8.180*— K. 1919 évi nyeseség 16.080 6$ K össsi sen 25 912.180 18 t\. Eredmény számla 1919. I cembei Kiadások: Betétkamatok 5S8.512"77 K, isk dai . .. »• kamat n037Ö K nyugdijalap kamat 6.081 10 • . L nk és biztosítási o s z t á s ' ' nyugdijalap kamat l.238'9i r. alapszabályszfrQ liszteleldijak l o . l ' o o K . t i s z t i lizetéV Vállal minden e szakmába vágó « sek, lakbérek i drágasági pótlék 97.89T16 K, n> és munkál modern, i . ï ses kivitelben. kegydijak 7.001 *2SK, visszleszán olt váll k a r n á l 7*71 K. solóváltó kamat 7.788*60 K, Illeti adó 24.976! betétkamat adó &095t57 K üzleti költsézek 274iJ &! v ctmrflBbflKfli: e s Nádor-utcai báz fennta tási költsége 9 916 98 K. k • h ótékony célokra 185*—K, leírás értékpapírból 8S5.UU0*— K. 1919. é v i nyereség 16X18068 K -a zesen l,S42 " U (íRBon K. Jövedelmek. \\ remény áthozat iO.OOO' • .\ log kölcsönök kamatja 187.^90 61K, valló kamat fcl«£81 - • íolyószámls kamatok 800.18981 K értékpapii M 98562 61 l\, különféle kamatok T.lüT48* K, léi 83.52631 K. Klapka György-téri ház tiszta jöv -ian 6.005*55 K, magán p é n z t á r .Saf« Dvposit) 'fi\ ! 715- — K. leirt követ lésekből befolyt 211*84 K. K u György-téri ház értékemelkedése 050.000— K. íá»lorSzállít utca s9. számú báz értékemelkedése 205.000'— K fel­ szerelés 50.000*— K. nyereséaa bank és . . t. 2^,091 26 K. összesen 1,642 974*32 K. A könyvelésért ifj. ^íag** Fános 161 Inyvelo angol leoeszőr és gatöság: (iail>;« Károly elnök,'Kolos Ödön agyv. i- Adler I/. dor, C««*py Öanl, Í^Őwy Külöp, S z a b ó . '-y^echmeister János rfdügyel h oitrá.-: l'i*:«. i Gr Un Teld Ernő ' . .1 aác, tbomsi itz Mihály. a

II

üzletet n y i t o t t a m . Nagy \ ftlasztékban i aktán n tartok tétü éa uöi szöveteket, barchelokat, vásznakat, kanavásznakat, kötéuyeket, harisnyákat és trieó árukat.

"RSÏ

O A t. vevőközönség b. pártfo­ . o O gásai kérve, ki faló tisztelettel un Lax

k h,i..;.-.

!:

Mór-u. 1 9 . a z . ¿1. öi ség mellett

október 18-tól

a

\ k'i/nv.•••-•y/.')ki'»t\vfrn<

küldendő két részfenyői választan. I \/. igazgaJöaág és felügyelő-bizotUág H .i m**rleg és eredmény-ssáSila megállapítása í g 19 .fi tiszta jöiH•di'leni feletti intézkedés. A. Három igazgatótági tag vÁlaszI ísa. 1- (>• (Írd ügyelő-bizottsági tag választá < 5. 11 is/, választmányi tag választása K»'lt Komáromban, Í920 október 7-én. Az l&zeo közgyűlésre .1 t. részvényesek iizon meztetéssd h i v a t n a k meg, hoty az alapszabályok Lg és l^- 19-ai értelmében csak oly tészrényei ^yako batja akár saját ize mélyéban akár tnegbataln által szavazati jogát, kirink részvénye tS19. évi ber bó 3 1 - i p névére íratott ^ a közgy itési au n a p v a g y i s fotyé évi oktöbei bé BO-án délelőtt 12 « a lársaaág pénztaránál még le nem járt izelvéi

nyitottam. Elvállalom cserépkályhák r a k á s á t , j a ­ v í t á s á t é s m i n d e n e s z a k m á b a vágó m u n ­ A nagyérdemű tását kérve, vágyok

Takarékpénztar

4

kályhás-üzletet helyben é s v i d é k e n a legpontosabb k i ­ szolgálás mellett, legfutányosabb áron.

Első

raja üzleti lyiségébcn 1020. évi október M \r d. e. II órakor tartja, melyre a társasig réi i H tif lelettel meghivatnak.

U'abb

kák

Komáromi

74-ik évi rendes közgyűlését

Bíalisto. SIÉli-u! 2]..

nagyéidermi közönség szíves

A

A

Papírgyári raktár Papirkonf ekció Papirzacakógyártás

vidékre, I V . gimn. fiam mellé, fizetéssel, teljes ellátással. Nos ember lakást is kaphat.

október 16

1920.

> K o i u á r o n i t>Hi*ok «

Dániel.

Ozletáf helyezet,

Van szerencsém a n . é. közönség szivei tudomására adni, hogy a J ó k a i JV ti-ulca 1 9 , szám alatt volt

o

!U

:

KomflRom, Rfljnfib-u. 3.

/.Hlüll'.itlliull.ll:.auiflnyos

c&oRSfln

KÉSZII

lyiiuli LILIIlirlnielIu i00l!ctiálo.V. il-

MIM htfllfl OW i ta fisss 24.

szám alá helyeztem át, hol nagy válasz. fsSlfij n c i é s g y e r m e k cipőket, bakán i soka csizmákat.

A;

„Embe

érsekújvári cipő­ gyár foeíárusiíó helye* M

Hecht Lajos.

K L E I N MÓR FOTEREN Szállítmányozási és át köiiözködési üzlet sürgönyeim:

lüelialr. i)

saját gyártmányú bőrszijjdkaf, űeyjobb minőségű hasonló cikkekel. ílycrsbőr, fogaskerekek, pompafrőr és pumpaklappni, dugattyú. Hollandi uarrózsinego min­ denféle méi élben * > minőségben . apható. : Ügynökök : ei lelnek.

KOMARC-

Á t k ö l t ö z k ö d é s e k e t é s b u t o r s z á l ttáfl kat e s z k ö z ö l , nyitott stráfkocsikkal, . dékre, valamint 6 éa ö méter hosszú párnázott, e s u kutt butorszálliió kocsijaival a belföld és külföld m i n ­ den vasul és hajóállomására.

E n g e d i 'yezési

k é l vényeket,

l

Ur. Komarom,

Stlye Hugó Deák

i

M i c - I | t c a 3«

\i\m sebészeti íi sfbfteoeket.

Komáromi Raktár-Szövetkezet.

SZállitmán) ok LS

vámáruk behozatalára, vagy kivitelére készít és be­ t e r j e s z t d a r a b o n k é n t (mely 5 példányi . tll) bé­ lyeggel és postaköltséggel együtt 2 0 k o r o n á é r t * \ izállitinányozási, vagy átk< ItOzési megbízást kkal kap­

csolatos átkelési és vizsgálati kérvényeket tel­

Raktáron

kukoricamorzsoló legolcsóbb á r b a n .

jesen díjtalanul elintézi.

Vállalja t u t o m k és áruk beraktározását.

1 VI