BÁNYAI BALÁZS
74∞&£∞§™
Nádasdy Ferenc gróf díszmagyarban, 1940 körül
74∞&£∞§™
Nádasdladány utolsó ura Gróf Nádasdy Ferenc 1907–1944
74∞&£∞§™
A nádasdladányi kastély fŒhomlokzata. Klösz György felvétele, 1896 körül
74∞&£∞§™
G
róf Nádasdy Ferenc nagyszülei Nádasdy és Wenckheim ágon is koruk ismert és elismert személyiségei voltak. A jogi végzettségű gróf Nádasdy Ferenc (1842–1907) a fokozatosan intézményesülő sportéletben vállalt szerepe révén vált híressé. Szenvedélyes vadász volt: Észak-Magyarországon és Svájcban is bérelt vadászterületet, híres falkával bírt, és birtokain maga is rendezett vadászatokat. Az ő kezdeményezésére jött létre az Országos Vadászati Védegylet, melynek elnöke lett. Családja lovainak kitűnő hírnevét tekintve nem csoda, hogy a Magyar Lovaregylet versenybírájaként is dolgozott fiatalkorában. A grófnak saját vitorlásai voltak a Balatonon, és jelentős szerepet játszott a balatoni vitorlássport fejlesztésében. Vezetőségi tag volt a Balaton Egyletben, és részt vállalt a Stefánia Yacht Egylet megalapításában. Gróf Nádasdy Lipót nagy kiterjedésű, Fejér és Veszprém megyében található hitbizományi birtokait és a család egyéb földjeit testvére, Tamás (1837–1856) váratlan halála következtében a család i#abb gyermeke, Ferenc egyedül örökölte és vezette. 1868-ban vette feleségül gróf Zichy Ilonát, aki négy gyermeknek adott életet: 1869-ben Júliának, 1870-ben Tamásnak, 1871-ben a csecsemőként elhunyt Annának és 1873-ban Irmának. Nádasdy Ferenc és felesége közösen határozta el az új nádasdladányi kastély építését. Az építkezés kezdetét még megérte Zichy Ilona, de az 1873-as kolerajárvány idején a fertőzés őt sem kímélte: rendkívül fiatalon, 24 évesen elhunyt.
Egyetlen fiuk, Nádasdy Tamás gróf (1870–1915) a főrendi ház örökös tagja volt, Komárom megye főispáni címét a család legidősebb férfi tagjaként örökölte, ezeken felül huszár hadnagyi, valamint császári és királyi kamarási titulusa ismert. 1903-ban házasságot kötött Wenckheim Mária grófnővel. Hét gyermekük született, először két lány: 1904ben Ilona, majd 1905-ben Katalin. Nem kellett sokat várniuk a fiú utód születésére sem, mivel 1907-ben megszületett Ferenc, a nádasdladányi kastély utolsó tulajdonosa. Őt 1908-ban Orsolya követte, majd újabb fiúk – Pál, Tamás és László – születtek. Tamás gróf 1913-ban világra jött, hetedik gyermekének második születésnapját már nem érhette meg, mivel 1915-ben, élete derekán súlyos betegségben elhunyt.
TANÍTTATÁS, NEVELTETÉS A Nádasdladányban felcseperedő i#ú arisztokraták tanításában és nevelésében több tanár és nevelő vett részt a szülők mellett. A Nádasdy gyerekek elemi szintű oktatását bentlakó tanítónőkre bízták, akik közül az 1910-es évek második feléből Sajó Rózsit és Sajó Máriát (Micit), majd az 1920-as évekből – a már a faluban lakó – Jády Gizellát ismerjük név szerint. Az elemi vizsgákat a falusi diákokhoz Özvegy Nádasdy hasonlóan a helyi iskolában Tamásné hét tették le a grófi gyerekek is. gyermekével. Ferenc, 1922-ben Nádasdy Tamásné Ilona, Pál, Kata, kérésére Rott Nándor veszp- László, Orsolya, rémi püspök keresett tanárt Nádasdy Tamásné, az özvegy grófnő gyermekei Tamás, 1917 körül mellé. Választása Molnár An-
74∞&£∞§™
74∞&£∞§™
tos szerepük volt. Amint arról a fényképek is tanúskodnak, velük játszottak a gyerekek a kastélyban és a parkban is. Sajó Mária tanítónő pedig színdarabokat írt számukra, amelyekben mindenkinek jutott szerep. Nádasdy Ferencnek az érettségi letétele után lehetősége nyílt arra, hogy angolnyelv-ismeretét egy évig Angliában fejlessze tovább, illetve a szigetországban tartózkodva és utazva szélesebb látókörre tegyen szert. Ahogyan a társadalom polgári rétegeiben, úgy az arisztokrata körökben is inkább a családok férfi tagjai tanultak tovább felsőfokú intézményekben, amelyek közül a jogi és mezőgazdasági iskolák voltak a legnépszerűbbek és a leghasznosabbak a földbirtokosok számára. Angliából való hazatérése után a Nádasdy-vagyon első számú várományosa, Ferenc gróf a magyaróvári Gazdasági Akadémián készült fel a hatalmas uradalom vezetőjeként rá váró feladatokra. Ugyanitt tanult később öccse, László is. A kötelező tananyag mellett – ahogy ez más főrendi családoknál is általános volt – a zenében is elmélyedhettek a nádasdladányi kastély i#ú lakói. Ennél is nagyobb szerepe volt azonban életükben a sportnak. A tenisz, a lovaglás és az autózás rendkívül népszerű volt arisztokrata körökben, Nádasdy Ferenc azonban nemcsak szerette ezeket a sportokat, hanem remek eredményeket is elért. Amatőr lovasként alig tizennyolc éves korában
74∞&£∞§™
Mr. Linner angol nevelŒ és Nádasdy Ferenc, 1917 körül (balra)
4∞Gróf Nádasdy László, Pál és Ferenc hangszereikkel, 1924 körül (lent)
74∞&£∞§™
tal katolikus papra, görög nyelv–történelem szakos gimnáziumi tanárra esett, a grófi csemeték középfokú tanítása ezután az ő feladata volt. A gyerekek az otthoni tanulást követően budapesti gimnáziumi vizsgákkal és ajándék budapesti sétával, ebéddel zárták le a tanévet. Az általános tananyag mellett természetesen nagy hangsúlyt kapott a nyelvoktatás is. Mr. Linner angol nevelő angolra, egy német kisasszony németre, míg egy román származású gyereklány francia nyelvre oktatta Nádasdy Tamásné gyermekeit a tízes–húszas években. A nevelők és tanárok szinte egész nap a gyermekek mellett tartózkodtak, nemcsak a tanításban, de a nevelésben is fon-
24
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
74∞&£∞§™
első díjat nyert egy szombathelyi verseAz ifjú Nádasdy Ferenc az Œt a nyen, és a Veszprémi vadászat rejtelmeibe Lovas Egylet tagjabevezetŒ Széchenyi ként is több jó eredZsigmond gróffal és ménnyel büszkélkedhetett. Autóverseny- vadászzsákmányukkal, 1920 körül zőként szintén Szombathelyen, az ottani autóklub gyorsasági versenyén ért el első helyezést. A felsorolt sportágakkal ellentétben a futballról nem mondható el, hogy leggyakrabban arisztokraták játszották volna, Nádasdladányban azonban nem csak a kastélyparkon kívül volt népszerű. Ferenc gróf és testvérei rendszeresen játszottak azokon a mérkőzéseken, amelyeken az uradalom és a község futballbarát tagjai űzték kedvenc sportjukat. A vadászat szintén jelentős szerepet töltött be Ferenc gróf életében. A család nádasdladányi és bakonynánai erdei kitűnő terepet biztosítottak a vadászat alapismereteinek elsajátítására, ebben gróf Széchenyi Zsigmondnak volt vezető szerepe. A híres vadász és író apja pentelei birtokáról gyakran látogatott Nádasdladányba és a bakonynánai Nádasdy-va dászházba, sokat vadászott előbb a Nádasdy gyerekekkel, majd a húszas évek végéig a már felcseperedett grófokkal.
74∞&£∞§™
HÁZASSÁG, CSALÁD A házasulandó Nádasdyak – vagy gyermekeik számára szüleik – döntően az arisztokrácia, de mindenképpen a régi nemesi családok tagjai közt találták meg a megfelelő házastársat évszázadokon keresztül. Nádasdy Ferenc testvérei is ezt a hagyományt követték. Ilonát gróf Széchényi Imre, a somogyvári birtok örököse választotta társául 1922-ben, Katalint gróf Károlyi György vette feleségül, Orsolya pedig Somssich Gyula hitvese lett 1926-ban. A legkisebb fiú, László is főúri párt választott 1940-ben báró Bornemisza Anna személyében. Az esküvőket főúri pompával, népes arisztokrata vendégsereg jelenlétében rendezték. Ferenc azonban nem ragaszkodott az évszázados szokásokhoz, és szíve választottját, a kitűnő színművésznőt, az apja révén félig zsidó származású Radó (később Tolnay) Máriát vezette oltár elé. Nádasdy a Nemzetiben látta meg az i#ú és gyönyörű színésznőt, aki házasságkötésük után elhagyta a szeretett színházi pályát. Öccse, Pál szintén polgári származású hölgyet, Augner Antóniát választotta feleségéül néhány évvel később. Nádasdy Ferenc hitvese 1932-ben Júlia, 1933-ban Katalin nevű lányuknak adott életet, s a várva várt fiú utód is hamarosan megérkezett: a legi#abb Ferenc 1937ben született. A nagy eseményt ökörsütéssel és mulatságos játékokkal tették RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
25
74∞&£∞§™
tucat holddal csökkentette a grófi uradalom területét. A felsoroltak következményeként a nádasdladányi birtok mérete az 1911-eshez viszonyítva valamivel több mint 400 holddal csökkenve 1925 elejére 3402 holdat tett ki. A kiskorú Nádasdy Ferenc tulajdonában ekkor összesen 15 419 hold volt, míg a család további 7059 hold földdel rendelkezett. Gróf Sennyey Bélát a família egy i#abb tagja, Somssich Gyula váltotta hitbizományi gondnokként az 1920-as évek közepén. Nagyrészt az általa irányított időszakra, 1925 és 1930 közé esik a Nádasdy Tamás halála után kettéválasztott hitbizomány a nádasdladányi uradalmat is magába foglaló első számú felének nagy befektetést és kölcsönfelvételt igénylő fejlesztése. A magyar gazdaság 1924–25ben kezdődő fellendülése idején természetes volt a hosszú távra tervezett beruházás, a folytatás azonban nem úgy alakult, ahogy azt az optimista befektetők várták. Az 1929-től 1933-ig húzódó gazdasági válság a mezőgazdasági termelőket sújtotta leginkább. Termékeiket nehezen tudták értékesíteni, azok árai drasztikusan csökkentek. Az i#ú Nádasdy Ferenc 1930-ban vette át a családi gazdaság vezetését. A birtok irányítása természetesen nem csak a Gazdasági Akadémiát 1929-ben befejező grófra hárult, munkáját tapasztalt gazdasági szakemberek segítették: 1919-től az 1940-es évek elejéig Bajza Elemér, utána Sass József felelt az uradalom vezetéséért. A hozzáértő szakembergárda erőfeszítései ellenére az adósság törlesztésére a válság következményeként csak birtokeladással nyílt reális lehetőség. Így került sor az 1930-as évek első felében a hitbizomány védettsége alá nem tartozó gárdonyi kastély és a gárdony-agárdpusztai uradalomból több mint 2000 hold, nagyrészt szántóföld és legelő eladására. A család adósságának visszafizetésére ez feltehetően még mindig nem bizonyult elegendőnek, mivel 1935-ben a József körúti Nádasdy-bérházat is eladták. Az adósságtörlesztés ellenére a Ná dasdy-birtokok működőképessége nem forgott veszélyben, hiszen a család nemcsak eladott, hanem vásárolt is földet: a Lókúton megszerzett 1745 holdas uradalom Nádasdy László és Nádasdy Pál tulajdonában állt 1935-ben. Ugyanekkor Nádasdy Pál gazdálkodott a második számú hitbizomány – lepsényi, bakonynánai és dudari – területein, Nádasdy Ferenc kezelésében pedig a hitbizomány nádasdladányi és sárkeszi földjei, valamint az inotai, szabadbattyáni és berhidai birtokok voltak, összesen 6587 hold méretben. Ferenc gróf birtokaiból 2797 hold volt szántó, ahol döntően gabona-, kukorica-, borsó-, takarmánymag- és répatermesztés folyt.
Radó Mária színmıvésznŒ, 1930 körül. Angelo felvétele
74∞&£∞§™
emlékezetessé a falu apraja-nagyja számára, az ételt és az italt természetesen az uradalom biztosította. Az egész napos programok jól mutatják, mekkora jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy fiúgyermekkel bővült az egyik legősibb magyar arisztokrata família. Nádasdy Ferenc leányainak oktatása a főúri hagyományoknak megfelelően, magánúton történt. Nádasdy Júliát és Katalint először a nádasdladányi tanítónő, Jády Gizella, majd kollégája, Németh Gyula kántortanító ismertette meg az elemi iskola tananyagával, mellettük német nevelőnő dolgozott. A hittan oktatása külön folyt, édesapjuk egykori tanára, dr. Molnár Antal plébános vezette be a hit világába a Nádasdy lányokat.
A GAZDÁLKODÓ A Nádasdy-hitbizomány és a család Arad, Fejér, Veszprém és Zala megyei birtokai 30 000 kataszteri hold felett voltak a 19. század végén, így a nádasdladányi kastélyépítő Nádasdy a tekintélyes vagyonú
26
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
földbirtokosok közé tartozott. A lányainak juttatott hozományoknak, az Arad megyei birtokok csökkenésének, valamint a zalai terület tulajdonosváltásának eredményeképpen fiának, Nádasdy Tamásnak a földjei 1911-ben ugyan még mindig tekintélyes területre, de már kevesebb mint 24 000 holdra terjedtek ki. Tamás gróf 1915-ben bekövetkezett halálát követően a hitbizomány gondnokságát sógora, gróf Sennyey Béla vette át, akinek az első világháború, az ezt követő zűrzavaros időszak, majd az 1920-as évek gazdasági nehézségektől sújtott első felében kellett kézben tartania a hatalmas uradalmak gazdasági ügyeit. Az 1920-as évek első felében került sor Nádasdladányban az 1920-ban törvénybe foglalt Nagyatádi-féle földreform végrehajtására, amelynek során a Nádasdy-uradalomból is kiosztottak néhány száz holdat részben házhelyek, részben kis- és törpebirtokok számára. A településen ekkor kezdett kiépülni a ma Újfalunak nevezett terület. A vagyonváltsági földek felmérésére és kiosztására 1925-ben került sor a faluban, ez újabb néhány
74∞&£∞§™
A két világháború közti Nádasdy Ferenc időszakban a szántóföldi gróf, 1934 körül gazdálkodás terén a gépesítés jelentett előrelépést. Az 1124 hold rét az állattartáshoz biztosította a szénát télre, míg a részben németalföldi módszerrel öntözött 890 holdas legelőn tavasztól őszig legeltek az állatok. Az állattartás szerkezetében nem történtek nagyobb változások a századelőhöz képest, hiszen az 1911-es felméréssel egyezően 1937-ben és 1944-ben is a szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhtenyésztés bírt jelentős szereppel Nádasdladányban. A nagy mennyiségű tej termelése lehetővé tette, hogy az 1930-as években egy kis tejüzemet működtessenek Ilona-majorban, ahol a tej egy részét feldolgozták. Az itt előállított termékeket a család várpalotai és péti üzleteiben értékesítették. A szarvasmarha-tenyésztés mellett az erdő- és vadgazdálkodás is többféle bevételi forrást biztosított: az erdőben kitermelt fát az uradalmi fatelepen dolgozták fel, szerszám- és tűzifát, erdei csemetéket, emellett élő és lőtt vadat árultak. A faiskola a kitermelt fa utánpótlásának biztosítása mellett gyümölcs- és díszfa, valamint díszcserje árusításával is foglalkozott. Említésre méltó újdonság az agárdpusztai uradalomhoz hasonlóan Nádasdladányban is sikeresen folytatott baromfitenyésztés, amelynek meghonosításában nagy szerepe lehetett Nádasdy Tamásnénak, aki több, baromfitenyésztéssel foglalkozó egyesületben is vezető szerepet vállalt. Az uradalomban továbbra is termeltek bort, a feles bérletbe kiadott bolgárkertészet pedig a család ellátása mellett piaci értékesítésre is termesztett zöldséget. A malomnak kiemelkedő szerep ju- igyekezett minden bevételi forrást fenntott az uradalom gazdálkodásában, mivel tartani és a gazdasági lehetőséget kihasza saját gabona őrlése mellett bérbe is dol- nálni. 1918-tól termelt az uradalmi téggozott, továbbá itt állították elő a kastély lagyár, amely a szerény falusi kereslet és melléképületei, valamint a néhány falu- mellett főleg külső piaci igényeket elégíbeli épület villamos ellátását biztosító tett ki többfajta tégla és tetőcserép gyárelektromos áramot is. tásával. A gyárban nagy beruházást hajJelentős változást hozott az uradalmi tottak végre 1938-ban. Egy új, közel ötgazdálkodásban az 1938-as év, amikor az ven méter magas kéménykürtőt emeltek, 1936-os hitbizományi törvény adta lehe- az üzleti szerencse azonban elpártolt a tőséget kihasználva Nádasdy Ferenc kis- gróf mellől, mivel a beruházás megtérübérletek számára közel 3000 holdat par- lését nagyban nehezítette, hogy 1938cellázott ki birtokaiból. Lépése – abban ban jelentősen visszaesett az építőipari az időszakban, amikor még mindig a termékek iránti kereslet. nagybirtok egyben történő bérbe adása A korábban változó tulajdonosok által volt a jellemző – kedvezett a környékbe- működtetett nádasdladányi tőzegtelepet li kisgazdáknak, az uradalmi cselédek 1932-ben vette át Nádasdy gróf, s a gépeközül azonban többnek bizonytalanná sítést követően megkezdte a kitermelést. vált a nádasdladányi munkahelye. Nádas- A tőzeget tüzelőként értékesítették, emeldy ezzel a döntésével egyszerűsítette gaz- lett a téglagyár, a kastély és több falubeli dálkodását, és lehetővé tette, hogy az ura- ház fűtéséhez is hasznosították. A cselédalom nagyobb figyelmet szenteljen az dek konvenciójának is része volt. A tőzegállattenyésztésnek s egyéb irányú vállal- telep és a téglagyár termékeit az 1925kozásainak. ben már biztosan működő uradalmi kisAhogy Nádasdy gróf a mezőgazdaság vasúttal szállították. A több lábon álló uraés erdőgazdálkodás terén is tette, úgy a dalom tulajdonosa az 1940-es évekre a nádasdladányi birtok egészére nézve is tőzegtermelés kiváló ismerőjévé vált.
74∞&£∞§™
Hogy szakértelmét kamatoztassa, az 1940-es évek elején Mesterházy Gyula tőzeg- és tőzegkályha-kereskedővel alkalmi egyesülést hozott létre 600 vagon tőzeg kitermelésére és eladására, valamint 3300 db, tőzeg tüzelésére alkalmas kályha gyártása és értékesítése céljából. Az ügylet külön érdekessége, hogy a gyártásra szánt kályhát maga Nádasdy Ferenc és gépésze, Kocsis Károly fejlesztette ki. A vállalkozó kedvű nagybirtokos üzletember, Nádasdy Ferenc tehát mezőgazdasági és ipari vertikumokat alakított ki, hogy biztosítsa öröksége fenntartható működését. Vállalkozásai azonban a háború miatt nem teljesedhettek ki, a jövőre vonatkozó elképzeléseinek létjogosultságát pedig korai halála és a háborút követő társadalmi átalakulás nem engedte bizonyítani.
A KÖZÉLETI EMBER Nádasdy Ferenc 1930-ban vette át birtokainak irányítását. Ekkortól ő volt a katolikus templom kegyura, az iskola és az RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
27
74∞&£∞§™
renc uradalmának pénzügyi helyzete azonban már nem tette lehetővé, hogy elődeihez hason lóan gondoskodjon az alapfokú oktatás és az egyházközség fenntartásáról. Ez volt az oka, hogy először az iskolaépület, a tanítói és tanítónői lakások, valamint kertjeik, továbbá a tanítói föld egyházközségnek történő felajánlásával 1941-ben megváltotta a katolikus iskola körüli addigi kötelezettségeit. Szintén ebben az évben ajánlott fel a gróf 85 hold szántóföldet, több mint 21 hold rétet és a plébánialakot a hozzá tartozó melléképületekkel a kegyúri terhek megváltására. Az ügy rendezése céljából összehívott, rendkívüli egyházközségi képviselő-testületi ülésen Molnár plébános beszé dében felidézte és megköszönte a Ná dasdy család tagjainak addigi áldozatvállalását, és a felajánlást elfogadta. A család a kegyúri terhek megváltása után sem hagyott fel az iskola és a plébánia támogatásával, ám anyagi ereje már csupán az alkalmankénti segítségnyújtást tette lehetővé. A megváltásként felajánlott épületek közül a plébánialakot ma is a helyi katolikus gyülekezet, az egykori iskolát a község használja.
Gróf Nádasdy Ferencné (Radó) Tolnay Mária a szobalánynak, Fekete Etelkának dedikált lapja, 1940
74∞&£∞§™
A TÁRSASÁGI ÉLET
1933-ig működő kisdedóvó fenntartója. Az i#ú gróf őseihez hasonlóan szerepet vállalt a település köztestületeiben is. A községi mezőgazdasági bizottság elnöke volt, és az ezüstkalászos gazdatanfolyam megrendezésekor megjelenésével növelte a rendezvény tekintélyét. Elvállalta az 1935-ben alakult, gróf Nádasdy Ferencről elnevezett MOVE Sportegylet elnöki tisztét is, a kultúra terén pedig a dalárda támogatásával jeleskedett. A Székesfehérvári Atlétikai Klubnál szintén az elnöki posztot töltötte be néhány évig az 1930as évek derekán. A gróf ugyanakkor az eddigi kutatások szerint felmenőivel ellentétben érdemben nem vett részt sem a megyei, sem az országos politikai életben – ez azonban az arisztokrácia országosan csökkenő politikai szerepének ismeretében nem tekinthető különösnek –, csak az augusztus 20-i székesfehérvári körme-
28
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
neteken szerepelt a nyilvánosság előtt. A fiatal grófné először a községi iskolában bemutatásra kerülő, jótékony célú színielőadások, illetve zenés estek szervezésével és rendezésével váltott ki figyelmet Nádasdladányban, később, a háborús évek alatt előadóként vett részt a településen tartott egészségügyi tanfolyamon. Ugyancsak az ő nevéhez köthető a frontharcosok számára készülő csomagok összeállításának megszervezése, amihez egyrészt Nádasdladányban gyűjtöttek ruhát, másrészt a kastélyparkban folyó selyemhernyó-tenyésztésre alapozva varrtak pufajkákat a helyi asszonyok segítségével. A háborús években szintén a grófné szervezte meg és irányította az óvoda újbóli működését is. A Nádasdy család tagjai anyagi lehetőségeikhez mérten mindenkor támogatták a katolikus iskolát és az egyházközséget. Az 1940-es évek elején Nádasdy Fe-
A legtöbb arisztokrata számára természetes volt, hogy mindent megtegyen a családi örökség fenntartásáért, gazdasága fejlesztéséért, és sokan rangjukkal járó kötelességüknek tekintették a településükön működő iskola fenntartását és az egyház támogatását is. Birtokaik jövedelme ugyanakkor többségük számára biztosította a ranghoz méltó, a ranggal rendelkezőktől elvárt életmódot. Nem volt ez másként Nádasdladányban, a Nádasdy család esetében sem. Az i#ú Nádasdy Ferenc akár naponta lovagolhatott a család pompás lovain, rendszeresen vadászott Nádasdladányban, Ba konynánán, a szomszédos és rokon birtokosok erdeiben, az iskolaév befejezését követően pedig a család Balatonszemesen vagy Monte-Carlóban bérelt villájában pihenhette ki az év fáradalmait. A megfelelő kort elérő Nádasdy i#ak számára a báli szezon és a színházlátogatás tette még változatosabbá a társasági érintkezés helyszíneit. A hagyományos főúri kedvtelések mellett az 1920-as évektől a műszaki újdonságok nyújtotta lehetőségeket, az autózást és a motorozást is élvezhette Ferenc gróf. A család életében fontos, nagy társaságot megmozgató és a sajtó, valamint a helybéliek figyelmét is felkeltő események voltak a családtagok, a szomszédok,
barátok esküvői, így a Nádasdy lányoké is, amelyeken a kiterjedt rokonság és a barátok mellett alkalmanként a közélet ismert arisztokrata személyiségei is megjelentek. Ennek köszönhetően Nádasdy Ferenc i#ú évei döntően a család és az arisztokrata barátok társaságában, tehát a hagyományosnak nevezhető főúri körökben teltek el. A rendelkezésünkre álló források szerint a megszokott életvitelből egyedül a helyi futballcsapatban való részvétel és a futball iránti rajongás tűnik ki mint főúri körökben szokatlan szórakozási, sportolási forma. Az utazás, a vadászat, a sport és a színház természetesen felnőttként is végigkísérte Nádasdy Ferenc életét. A külföldi utazások célpontja ekkor leggyakrabban Olaszország volt. Nádasdy és felesége, amíg tehette, minden évben San Remóba utazott pihenni, a nyári hazai kikapcsolódást továbbra is a Balaton mellett bérelt villa biztosította. Bár a nádasdladányi uradalmi erdőben egész évben vadászhattak a gróf és vendégei, mégis az őszi-téli vadászati szezon alkalmával gyűltek össze a nagyobb társaságok a család bakonynánai birtokán, ahol – Nádasdladánnyal szemben – nagyvadak is terítékre kerültek. Nádasdy ezenfelül továbbra is rendszeres meghívottja volt a rokonai és barátai által rendezett vadászatoknak az ország számos pontján. Feltűnő változást mutat azonban az 1930–40-es években az egyes vadászatok vendégeinek társadalmi helyzete az 1920as évekhez képest. Míg korábban szinte kizárólag arisztokraták vettek részt a
Nádasdy Ferenc által is látogatott vadászatokon, addig a háborút közvetlenül megelőző és a háborús évek alatti összejöveteleken találunk főnemest, nemest, vitézi címmel kitüntetettet, orvost, jómódú, a politikai életben is megfordult iparost, mérnök katonát és nagykereskedőt is. A társaságok tehát társadalmilag meglehetősen nyitottá váltak. Ez a változás egyaránt jelezte a megelőző évtizedek társadalmi mozgásait és Nádasdy életfelfogását, mely szerint nem kizárólag a vele azonos társadalmi állású és származású személyek közül választotta barátait. Ezt támasztja alá az is, ha végigtekintünk Nádasdy Ferenc közeli barátainak, a Nádasdladányban gyakran megforduló személyeknek a csoportján. A rokonokon kívül megtalálhatók köztük volt miniszterelnökök leszármazottai i#. gróf Bethlen István és gróf Hadik Béla személyében, vállalkozók, mint a székesfehérvári nagykereskedő és rumgyáros Karl Tibor, a vállalkozó földbirtokos Mesterházy Gyula, dr. Bacsák János gyárigazgató, Párvy-Rieger Aladár alezredes, Nádasdy egykori huszárosztály-parancsnoka, valamint Gallusz Géza gépészmérnök, aki Nádasdy támogatásával végezte el egyetemi tanulmányait, s később tenisztrénerként is megfordult Nádasdladányban. Ugyanakkor mind Nádasdy Ferencnek, mind Pál öccsének rangon aluli házassága azt eredményezte, hogy baráti társaságuk és családjuk néhány tagja vagy egyáltalán nem kívánta fenntartani a kapcsolatot, vagy sokkal ritkábban érintkeztek a grófokkal.
A Nádasdy família évenként húsvétkor találkozott a legidősebb fiúnál; az összejövetel az ünnep jegyében telt. A leggyakoribb vendégek Nádasdy Ferenc fiútestvérei voltak. Közülük is Nádasdy Pál és felesége látogatott leggyakrabban Ná dasdladányba, akik lepsényi birtokukról akár lóval is rövid idő alatt Nádasdladányba érhettek. Nádasdy Ferenc és Pál hitveseikkel Budapesten töltött hétvégi programjait futballmérkőzések színesítették, a férfiak délután a Ferencváros mérkőzésein drukkoltak kedvenc csapatuknak, míg a hölgyek barátaikkal, ismerőseikkel találkoztak. A mérkőzés és esetenként az azt követő összejövetel után az urak ismét csatlakoztak feleségeikhez, s változatos közös programjaik között a színház-, koncert- és operalátogatás váltotta egymást. Az estét gyakran a bárok könynyedebb világában tett látogatással és tánccal zárták le. A gróf sportszeretetét jól példázza az is, hogy az 1936-os berlini olimpia eseményeit a helyszínen kísérte figyelemmel. A sport iránti rajongás mellett a sportolásnak is fontos szerep jutott Nádasdy Ferenc és felesége életében. A vadaskertben kialakított lovaglópályát otthoni tartózkodása idején naponta igény-
74∞&£∞§™ A Szent Jobb fogadására összegyılt Fejér megyei birtokosok 1938. június 1-jén: gróf Széchenyi Zsigmond, gróf Esterházy László, ismeretlen, gróf Nádasdy Ferenc, Fiáth Pál, Nagy Pál, gróf Zichy István, Jankovich Miklós, Kégl György, ismeretlen, gróf Cziráky László, ismeretlen
74∞&£∞§™
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
29
74∞&£∞§™
Gróf Nádasdy Ferenc. Székely Aladár felvétele, 1938 körül
74∞&£∞§™
be vette a gróf és felesége; az istállókhoz közeli, kastélypark melletti akadálypályán a földbirtokos fejleszthette saját és lovai ügyességét. A kikapcsolódást szolgálta a parkban található tavon történő csónakázás, a teniszpálya pedig a család és a nagyobb társaságok teniszjátszmáinak színtere volt. A hagyományos főúri sportokat a medencében rendezett baráti vízilabda-mérkőzések, valamint az uradalomban dolgozó futballbarátok csapatával, az „öregfiúk”-kal hétvégenként játszott meccsek egészítették ki, hiszen Nádasdy Ferenc és öccse, Pál, akárcsak i#úkorukban, harmincas éveikben is a futballcsapat tagjai maradtak.
A NÁDASDY-HUSZÁROK ÉLÉN Az első világháborút lezáró trianoni békediktátumnak a magyar haderőt érintő súlyos rendelkezései nem kímélték a hadsereg lovasfegyvernemét, ezen belül a huszárezredeket sem. Az 1914-ben számlált tizenhat cs. és kir. közös huszárezredhez, valamint tíz m. kir. honvéd huszárezredhez képest nagyarányú csökkenést jelentett, hogy a háború után csupán négy huszárezred képviselhette ezt a tradicionális fegyvernemet. Az ezredeket 1930-tól a magyar lovasság történetének kiemelkedő személyiségeiről nevezték el. Az ekkor Sopronban és Tolnán, később Pápán is állomásozó 3. huszárezred a „Nádasdy Ferenc” elnevezést vette fel, és a 2. huszárezreddel egyetemben az 1. lovasdandárnak volt alárendelve. Nádasdy Ferenc, miután 1929-ben befejezte tanulmányait a magyaróvári Gazdasági Akadémián, az 1. huszárezred kötelékében, Budapesten teljesített katonai szolgálatot 1930 nyaráig, amikor önkéntes hadapródjelöltként szerelt le. A gróf tartalékos tisztként – ekkor már valószínűleg hadnagyként – 1938. október 7-én már a 3. huszárezred 3. századának szakaszparancsnoka volt. Ismert, hogy Nádasdy Ferenc i#ú testvérei is a „Nádasdy Ferenc” huszárezredben szolgáltak, szintén tartalékosként. A lovasalakulatokra váró első megmérettetés az 1938–1941 közti terület-viszszacsatolásokhoz kapcsolódó bevonulásokban való részvétel volt. Nádasdy Ferenc és ezrede 1938-ban részt vett a felvidéki, 1939-ben a kárpátaljai, 1940-ben az erdélyi és végül 1941-ben a délvidéki bevonulásban, melyek közül az elsőről a gróf által vezetett rövid naplóból tudunk meg részleteket. A napló szerint október 6-án vonult be a Nógrád megyei Szarvasgedére, másnap pedig átvette a második szakasz parancsnokságát. Hosszas előkészületek után, november 4-én indult el egységével a határ felé. A csapatok érintették többek között Palotást, Pásztót, Tart és Kishartyánt, ahol a hazafias lelkesedéstől áthatott falubeliek mindenütt
virágesővel fogadták őket. Este Ságújfaluban táboroztak le. Az emelkedett hangulatot tovább fokozta, hogy a grófnak testvérével, Pállal és másokkal lehetősége nyílt a Ferencváros november 6-i salgótarjáni mérkőzését megtekinteni, majd 7-én a jó barát Hadik Béla és mások pezsgővel lepték meg a várakozó huszárokat. A bevonulást megelőző napon megérkezett Nádasdy Ferenc felesége is, a történelmi jelentőségű eseményt érthető módon a grófné is személyesen kívánta átélni. A bevonulás várva várt napja november 9-én érkezett el. Karancsberény elhagyása után óriási tömeg várta a csapatokat a trianoni határon. A következő órák eseményeiről az alábbiakat jegyezte le Nádasdy Ferenc: „Nem lehet leírni, mit érzek, amikor átlépjük a volt cseh határt […] Az első felszabadult község Fülekpilis. Leírhatatlan a fogadtatás. Mindenki sír, mi is mind a huszárjaim, kivétel nélkül. Minden községben diadalkapu, síró és földre boruló emberek. Színtiszta magyarok.” A meghatódott huszárok ebben az euforikus hangulatban vonultak be Fülekre, majd némely egységeik másnap tovább Rimaszombatra. A terület-visszacsato lások következtében a „Nádasdy Ferenc” 3. huszárezred központja 1939 januárjában Munkácsra került, majd az erdélyi bevonulást követően, 1940 novemberében Nagyváradra helyezték át. A visszacsatolt területekre történő bevonulásokat követően hamarosan frontszolgálat várt a huszárokra. Nádasdy gróf 1941. július 1-jétől az ezred 4. századának harmadik szakaszát vezette a gyorshadtestbe beosztott 1. lovasdandár ukrajnai hadműveletei során. Vitéz Vattay Antal altábornagy, dandárparancsnok és vitéz Pongrác Pál ezredparancsnok vezetése alatt feladataik közt egyebek mellett közel- és távolfelderítés, folyamellenőrzés, üldözés, partizáncsoportok felszámolása és a német csapatok biztosítása szerepelt. Miközben a Dnyeperig törtek előre, Nádasdy Ferencnek kiújult fertőzéses térdízületi gyulladása miatt szeptemberben haza kellett térnie utókezelésre, de valószínű, hogy ezt követően még 1941 őszén visszatért bajtársaihoz, végül november 21-én szerelt le. A harctéri sikereket követően Horthy Miklós kormányzó megszemlélte a hazatért ezredeket, és a kitüntetéseket személyesen osztotta ki. A legfelsőbb hadúr a következő dicsérő szavakkal köszönte meg a Nádasdy-huszárok teljesítményét: „Újra fényt szereztetek a magyar lovasságnak és új megbecsülést szereztek a lónak is.” Nádasdy Ferenc előléptetése sem váratott magára sokáig. A kormányzó 1942. március 23-án visszamenőlegesen, 1941. szeptember 1-jétől tartalékos főhadnaggyá nevezte ki. A háború borzalmai már Európa nagy részére kiterjedtek, amikor Nádasdy 1941 októberében egy barátjától olyan ajánla-
tot kapott, hogy a következő behívás esetén lehetősége nyílna a központba vagy Komáromba, a kémelhárítókhoz kérni beosztását. A gróf nem használta ki az adódó lehetőséget, továbbra is huszárezredében szolgált, vállalva élete kockáztatását. Az egykori huszárbajtárs, a Nádasdy-huszárok második századát vezető Nagy Kálmán százados véleménye szerint Ferenc, Pál és László grófok „a Nádasdyak ősi vérét örökölték”. Nádasdy gróf a háborús évek alatt csupán rövid időszakokat tölthetett családjával. 1943 második felében Észak-Erdélyben, a Keleti-Kárpátokban, majd 1944 júniusától a határokon kívülre vezényelt utolsó magyar lovasseregtest tagjaként a keleti hadszíntéren előbb a 3. huszárezred 2. századának arcvonal mögötti tisztjeként, utóbb századparancsnokaként teljesített szolgálatot. Az 1. lovashadosztályt 1944 nyarán délbelorusz területen, a Pripjaty-mocsarak közelében vetették be. Feladatukként a vidék partizánoktól való megszabadítását, a visszavonuló német hadosztályok fedezését, valamint mások mellett Luniniec város biztosítását rendelték el, de itt mind a terepet jól ismerő partizánokkal, mind a technikai fölényben lévő szovjet csapatokkal szemben súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezek után a német hadvezetés az augusztus 1-jén kitört varsói felkelés leverésére is be kívánta vetni a magyar lovashadosztályt, de az újonnan kinevezett, a nagy múltú lengyel–magyar barátságra hivatkozó hadosztályparancsnok, Ibrányi Mihály határozott tiltakozására végül elállt ettől a szándékától. Ezt követően a Varsótól keletre folyó harcokban vetették be a huszárhadosztályt, ahol a szovjet harckocsik sorozatos betörései ellenére minden alkalommal visszafoglalták védőállásaikat. A dandárra végül a magyarországi harcok során volt szükség, így október elején hazaszállították. Az Alföldön a Budapest elfoglalására törő szovjet és román seregekkel kerültek szembe, amelyek túlerejét nem tudták ellensúlyozni. Nádasdy Ferenc október 26-án egy ellenséges lövedék becsapódásakor hősi halált halt a Kiskunfélegyháza melletti Fricska-tanyánál. A századparancsnok visszamaradt tetemét harckocsival támogatott ellentámadás során mentették ki bajtársai. Nádasdy Ferencet a nádasdladányi kastély kápolnájában ravatalozták fel, majd a kastélyparkban temették el. A front közeledtével családja elhagyta a kastélyt, s mire 1945-ben hazatértek, azt kifosztva találták. Két évig még a településen éltek, de nádasdladányi életük ellehetetlenült, így Budapestre költöztek. Az emberi tartásában, hazaszeretetében és hazájáért vállalt áldozatkészségében őseit idéző Nádasdy Ferenc a háborút követően a budapesti Farkasréti temetőben lelt végső nyugalomra. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
31
