7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái.
A növényfajok eredete 1. Őshonos fajok (mely flóraelemek?) Megegyezéssel definiált fogalom: Azokat tekintjük őshonosnak, amelyek az utolsó két évezredben (mások szerint i.e. 5-6000 évvel ezelőtt is) természetes elterjedési területeiken (esetünkben a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában) spontán előfordulnak.
Fajok őshonosságát igazolhatja a faji környezet, az élőhely egyedisége, lenyomatok, pollenek, szerves maradványok. A széllel, vízzel spontán terjedők általában természetes előfordulásúnak tekinthetők.
2. Jövevény fajok (adventív fajok) hazánkkal nem érintkező areákból: • szándékosan BETELEPÍTETT- dísznövények, termesztett növények – Eranthis, Robinia, Nelumbo • akaratlanul BEHURCOLT (kereskedelemmel) - Ambrosia • emberi tevékenységtől függetlenül BEKERÜLT (terjedt, bevándorolt) – folyóvizek, szél – Mimulus guttatus – sárga bohócvirág – NY- Európán keresztül
Mimulus guttatus Sárga bohócvirág
3. Rejtett honosságú (ismeretlen eredetű) fajok Mindhárom csoportban vannak valamilyen szempontból értékes, veszélyeztetett, védett fajok. Mindháromból kikerülhetnek inváziós fajok és gyomok is.
Jövevény (adventív – tájidegen) fajok távol eső – nem érintkező areák fajai
Időskála szerint: • archeofitonok – ójövevények. Első hulláma a földművelés és állattenyésztés terjedésének – ókor.
• neofitonok – újjövevények (1492). Második hullám a földrajzi felfedezések időszaka – 71 inváziós. Szerepük szerint: • özönnövények (inváziós növények), közöttük átalakító fajok – nem csak adventív fajok!!! • alkalmi fajok (vendég fajok) – gyakoribb a madaraknál • meghonosodott fajok - Eranthis
szerk.: Mihály Botond – Botta-Dukát Zoltán TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Bp. 2004 Elsőként Kitaibel tesz említést veszélyükről. Darwin (1859) – a fajok új hazában sikeresebbek lehetnek. Annál jobban szaporodnak, minél kevesebb a konkurens rokon faj.
A magyar flórában 600-nál több a neofitonok száma, ebből kb. 70 özönnövény (inváziós faj). A hazai nemzeti monitorozó programban 22 monitorozásra javasolt, 13 monitorozott özönnövény van. Erre a természetvédelmi törvény, a riói CBD, a Berni és Bonni Egyezmények is kötelezik a szerződő feleket.
Ma már több nemzetközi folyóirat, pl. a Biological Invasions foglalkozik a témával
Az inváziv fajok jellemzői Szaporodásbiológia: Vegetatív úton vagy/és sok apró propagulummal szaporodnak Széllel terjednek
Életforma: többségük terofiton és geofiton Származás: sok az É-Amerikai (fajgazdagabb a flóra) Taxonómia: sok az világviszonylatban is
Asteraceae,
követi
a
Brassicaceae
Veszélyeztetett élőhelyek: hullámterek, gátak, vasutak, utak menti területek, erdőirtások, felhagyott szántók
Invázió MEGELŐZÉS - zavarás, bolygatás elkerülésével VÉDEKEZÉS 1. Mechanikai védekezés: kaszálás, nyírás, kihúzás, legeltetés.
2. Kémiai beavatkozások Előzetes hatástanulmányt és engedélyezést igényel a megyei növény és talajvédelmi szolgálatoktól ill. a nemzeti parkoktól. Garlon, Medallon a kétsziküekre, (Dual Gold 960 egyszikűekre -alig)
Vegyszeres védekezés kockázatai - elsodródás, csöpögés - célnövényen kívüli pusztítás
- vízbe mosódás - állatvilág pusztítása
Indirekt kockázatok: •a létrejött szabad felszínek gyomosodása, •lassan bomló herbicidek tartós negatív hatása
Tapasztalatok: Bálványfa –GLIFOZÁT hatóanyagú 15 %-os MEDALLON (glifozátammonium) felszínre, sebbe juttatva 86-100 %-os hatásfokú
Akácnál a kivágott csonkokat ecseteljük 20%-os MEDALLON-nal, ősszel, tavasszal hajtástaposás Ezüstfa – mechanikai és vegyszeres védekezés együtt hatásos, vágás után permeteztek GARLON-nal Gyalogakácnál április-májusi szárzúzás, mások téli láncos zúzást ajánlanak - erdősítés is visszaszorít- fényhiány!
Selyemkóróra már 3 %-os MEDALLON is hatékony Aranyvesszőt kaszálással is féken lehet gyomvédelemben hasznosítják szőlőkben
tartani
–
Bíbor nebáncsvirág, parlagfű – kaszálás, nagy a magkészletük
szárait
Állatvilágban elsőként: patkányok inváziója (őshazájuk Ázsia) – patkánybolha, Pasteurella pestis baktérium - 1347-től pestisjárvány – ma már a világ szigetvilágának is 82%-án jelen vannak Kanadába a fogoly magyar telepesekkel került – ma a legelterjedtebb szárnyas
Rododendron - sok virág, virágonként néhány ezer mag – az árnyékot is elviseli – Angliában terhes gyom - akadályozza az erdősüléseket – gyökerei sarjadzanak. Indiából került Angliába 1763 körül. Vírusok néhány óra alatt bejárhatják a Földet - az ember teremtette inváziós utakon. Mivé alakul? …… Újabb özönnövények: Lemna minuta – meleg forrásokban, tavakban terjed, általában monodomináns, más békalencse fajokat kiszorít – újvilági faj – 1986-tól van jelen
Bálványfa Nagy levél, akár 40 levélke, mindkét oldalon mirigyszőrösek, szürke kérge papillás, gyors növésű, felemás kétlaki, sok tápanyagot raktározó gyökerek biztosítják a sarjadzást Kínából, kicsit délebbre tőlünk tág tűrésű, korán termő, rövid, max 80 éves életkor, Eu-ban 1700-as évek közepe, szépsége, angol neve: tree of heaven
Nincs kártevője itthon, kellemetlen szaga miatt Aszfaltrengetegben jól nő, szaporodik, résekben A természetben minden másnál gyorsabban nő, erős allelopatikus hatású
Ha a sarjírtás nem rendszeres, csak rosszat teszünk Növényvédő szerrel írtható Városokban és alföldön – zárt erdőkben nincs Pártfogói méhészek, energiafának, vegyipari kutatások: csírázásgátlók, rovarölők előállítására
1998 Jósvafőn került megrendezésre az Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem c. szakmai találkozó. A rendezvényen összeállították a legveszélyesebb fajok listáját: 1. Akác Robinia pseudo-acacia 2. Alkörmös Phytolacca americana 3. Ártéri keserűfű Fallopia japonica 4. Átoktüske Cenchrus incertus 5. Bálványfa v. ecetfa Ailanthus altissima 6. Betyárkóró Conyza canadensis 7. Bíbor nenyúljhozzám Impatiens grandulifera 8. Borzas kúpvirág Rudbeckia hirta 9. Csicsóka Helianthus tuberosus 10. Egynyári seprence Erigeron annuus 11. Gyalogakác Amorpha fruticosa 12. Japán komló Humulus scandens 13. Kanadai aranyvessző Solidago canadensis 14. Kaukázusi medvetalp (+rokon fajok) Heracleum montegazzianum
15. Keresztlapu Erechtites hieraciifolia 16. Keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia 17. Kisvirágú nenyúljhozzám Impatiens parviflora 18. Kőrislevelű v. zöld juhar Acer negundo 19. Magas aranyvessző Solidago gigantea 20. Magas kúpvirág Rudbeckia laciniata 21. Nyugati ostorfa Celtis occidentalis 22. Óriás japánkeserűfű Fallopia sachalinensis 23. Őszirózsa fajok Aster spp.pl. novi belgii 24. Parti szőlő Vitis riparia 25. Selyemkóró Asclepias syriaca 26. Süntök Echinocystis lobata 27. Sokvirágű napraforgó Helianthus decapetalus 28. Sziklai szőlő Vitis rupestris 29. Ürömlevelű parlagfű Ambrosia artemisiifolia 30. Vadszőlő fajok Parthenocissus spp. 31. Vörös kőris Fraxinus pennsylvanica
Agropyron repens – özönnövény, átakakító faj – cirkumpoláris, tehát nem adventív
Ázsiai – melegvizekben özönnövény
Kagylótutaj – Pistia stratiotes - Araceae - áttelel
Vizijácint - Eichhornia crassipes
