D R . S T E G E N A I
(7 ábrával és 1 táblázattal) összefoglalás: A Magyar-medence területén az átlagosnál 8 — 10 km-el vékonyabb a töldkéreg. A világ több helyén végzett szeizmikus mérés szerint ez a jelenség általános: a süllyedékek alatt a földkéreg vékony. E z arra utal, hogy a földkéreg kivékonyodása és a lesüllyedés genetikus kapcsolatban állnak; a kéreg kivékonyodása okozza a süllyedést. A Magyar-medence területén a földkéreg 8 — 10 km-es kivékonyodása az izosztatikus számítás szerint kb. 1 km-es süllyedést okozott. Ehhez járult a lerakódott kb. 2,5 km-es (felsőkréta-pannon-pleisztocén) üledék újabb, ~ 1,5 km-es süllyedést létrehozó hatása. Ez az egyszerű mechanizmus kvantitatív magyarázatát adja a Magyar-medence kialakulásának. A földkéreg elvékonyodásának módja és oka további vizsgálatokat igényel.
A Magyar-medence úgy alakult ki, hogy a p r e p á m o n időktől kezdve a jelenkorig a földkéreg 8— i o k m - e l elvé konyodott. Az elvékonyodás miatt a kéreg lesüllyedt, mintegy I km-el. A süllyedékbe rakódott üledékek tovább s ü l l y e s z t e t t é k a k é r g e t , ú j a b b 1.5 k m - e l . E tétel bizonyítása az alábbi: 1. A M a g y a r - m e d e n c e t e r ü l e t é n a f ö l d k é r e g 8 — i o k m - e l v é k o n y a b b a z á t l a g n á l . Magyarországon a földkérget a felső köpenytől elválasztó Moho-felszín átlag 23—26 km mélységben van, míg a kontinentális „normál" kéreg 33 km, ( P r e s s , 1961) az orosz táblára vonatkozó normálkéreg 35 km vastag ( S u b b о t i n et al. 1965). A hazai vékony földkéregre vonatkozóan megfelelően nagy mennyiségű, és minő ségű reflexiós és refrakciós szeizmikus mérés áll rendelkezésre (1. ábra) (G á 1 f i S t e g e n a 1957, S t e g e n a 1964, M i t u с h - P о s g a y 1965, M i t u c h 1966). A csatlakozó külföldi mérések is megfelelő egyezést mutatnak. ( M i t u c h 1967. S o l l o g u b V. B . 1967, valamint P r o s e n D . , P e c К . és H r d 1 i с к a J . szóbeli közlései.) 2. A M a g y a r - m e d e n с e t e r ü l e t é n a f e l s ő k ö p e n y v a l a m i v e l k i s e b b s ű r ű s é g ű m i n t a z á t l a g o s . Ez a földkéreg vastagság, és a gravitációs anomáliák összetevéséből levonható tanulság, amely jelen fejtegetésünk szempontjából nem központi jelentőségű, de a kéregkivékonyodás folyamatának vizsgá latánál az lesz. Magyarországon a laza (harmadidőszaki) üledékek hatásától mentesített Bougueranomália átlag + 3 5 mgal ( R e n n e r — S t e g e n a 1966). Ezzel szemben a kéreg 8—10 km-es kivékonyodása, és a köpeny Ab = 0,4—0,5 g/cm -el nagyobb sűrűsége ( P r e s s 1961, S u b b o t i n et al. 1965) miatt -f 130-7-200 mgal anomáliát kellene kapnunk. A különbség célszerűen úgy magyarázható, ha feltesszük, hogy a köpeny 20—30 km vastag felső része 0,1 cgs-el kisebb sűrűségű az átlagosnál. 3
* A Magyar Geofizikusok Egyesülete 1967. febr. 23-i előadóülésén elhangzott előadás.
Stegéna:
A Magyar-medence
kialakulása
279
I. ábra. A Moho-felület mélysége Magyarországon, kilométerben. G á l f i , M i t u c h , P o s g a y és S t e g e n a mérései alapján. Fig. I. Depth of the Moho beneath Hungary in km. Based on the results by G á 1 f i, M i t u c h , P o s g a y , and S t e g e n a
3. A M a g y a r - m e d e n c e kérge a (pannon) süllyedéssel e g y i d e j ű l e g , v a g y a z t v a l a m i v e l m e g e l ő z v e v é k o n y o d o t t el. A kéreg vékonysága még n e m feltétlenül jelent elvékonyodást, és főleg n e m a süllyedéssel kapcsolt elvékonyodást. E z t külön kell bizonyítani. E fontos tétel bizonyítását az adja, hogy szerte a világon t ö b b helyen végzett szeizmikus mérések m e g m u t a t t á k , hogy a s ü l l y e d é k e k alatt a kéreg á l t a l á b a n v é k o n y . Részletezve :
2. ábra. Kéregszerkezet a Great Valley (USA) süllyedek területén. ( E a t o n , 1963) Fig. 2. T h e structure of the earth's crust over the area of the Great Valley subsidence, USA ( E a t o n 1963)
280
Földtani
Közlöny,
XCVII.
kötet, 3. füzet
A n y u g a t i USA-ban levő, hazánkhoz hasonló területű és korú süllyedek, a Great Valley területén a kéreg ~ 20 k m vastag ( E a t o n , 1963) (2. ábra). A környező hegy ségek (Coastal R a n g e és Sierra Nevada) kérge 30—50 km-es ( H e a 1 y 1963, P a k i s e r . S t e i n h a r t 1964).
3. ábra. Táblák és pajzsok (a), alpi hegyek (b) és süllyedékek (c) tipikus kéregszerkezete, a és b К о sm i n s k a y a—R i s n i t s e n к о (1964) nyomán. J e l m a g y a r á z a t : 1. Bazalt, 2. Moho Fig. 3. Typical crastal structures of platforms and shields (a), alpine mountains (b), and depressions (c); (a) and (b) after K o s m i n s k a y a — R i s n i t s e n k o (1964). T, e g e n d: 1. Basalt, 2. Moho
A Basin and R a n g e provinciában (USA, Sierra N e v a d a és Rocky Mountains között) a medencék vékony, a kiemelkedések vastag kérgűek ( T h o m p s o n - T a l w a n i igö4). A Pó-síkság süllyedéke környezetéhez képest kivékonyodó kéreggel bír (C a r rozzo-Morelli 1965, D i F i l i p p o - P e r o n a c i 1961). A Fekete-tenger kérge szintén vékony (3. ábra) ( S u b b о t i n et al. 1965, K o s m i n s k a y a - R i s n i t s e n k o 1964). Az u k r á n t á b l á n fektetett kéregkutató szelvény (4. ábra) ( S о 11 о g u b et al.
4. ábra. Kéregkutató szeizmikus szelvény a Fekete-tenger és a Voronyezs masszívum között (S о 11 о g u b et al., 1966). J e l m a g y a r á z a t : 1. Üledék, 2. Gránit, 3. Bazalt, 4. Mohó Fig. 4- Seismic upper mantle profile between the Black Sea and the Voronesh Mcssif (S о 11 u g u b et al., 1966). L e g e n d : 1. Sediment, 2. Granite, 3. Basalt, 4. Molio
S t e g e n a:
A Magyar-medence
kialakulása
281
1966) hatszorosan, (hárorn süllyedek vékony kéreggel, és h á r o m pajzs v a s t a g kéreggel) bizonyítja t é t e l ü n k e t . A Tien—Shan és Pamir területén szintén azt találták, hogy a hegységek vastag, a medencék v é k o n y kéreggel rendelkeznek ( K r e s t n i k o v - N e r s e s o v 1962, K h a i n 1964). De nemcsak a süllyedékek bírnak tipikus kéregszerkezettel, h a n e m a t á b l á k és hegységek is. Ezek jellemzőit az I. t á b l á z a t tartalmazza. A kéregkutatások jelenlegi fejlettsége mellett mintegy 6 alosztályt lehet felállítani ( S t e g e n a 1966a): ősi táblák-pajzsok, fiatalabb (epiherzin) táblák, paleozóos hegységek, alpi hegységek, fiatalabb süllyedékek vékony kéreggel, és végül egyetlen fiatal süllyedek, a F e r g h a n a medence — v a s t a g kéreggel. E z utóbbi egyetlen kivétel, a m a g a speciális, rendkívül erősen és fiatalon tektonizált, az Alai-Pamir h a t a l m a s hegyeivel körülvett viszonyaival n e m veszélyezteti a t é t e l általános érvényességét: a s ü l l y e d é k e k s z e r t e a világon vékony vagy igen vékony kéreggel rendelkeznek. E z logikusan m a g a u t á n vonja a következő tételt: a s ü l l y e d é s é s a k é r e g k i v é k o n y o d á s e g y ü t t j ö n l é t r e , s z i n g e n e t i k u s . T o v á b b á való színűsíti azt az állítást, hogy a s ü l l y e d é s elindítója a kéreg kivé konyodása. 4. A p r e p a n n o n f e l s z í n a 8 — i o k m - e s kéregelvékonyodás miatt ~ 1 km-el lesüllyedt. A normál átlagos felsőköpeny 0,4—0,5 g/cm -el sűrűbb, m i n t a kéreg ( P r e s s 1961, S u b b o t i n e t a l . 1965). E z jól megalapozott érték, levezethető a kontinensek átlag-magasságából is (5. ábra). H a a tengervizet és az óceánfenék bazaltját megfelő vastagságú köpenyanyaggal helyettesítjük, akkor a kontinensek ~ 5 km-el emelkednek a k ö p e n y a n y a g fölé. Az úszás feltételéből következik, hogy 3
ff
h
22
=
ff
h
i( i
+
h
2>
Behelyettesítve a kontinens átlagos -f- h = 33 k m kéregvastagságát, a = 2,8 g/cm sűrűségét, és h = 5 k m értékét, kapjuk, hogy 2
x
=
3
x
Ла = a — ff = 0,5 g/cm 2
3
x
5. ábra. Kéregszerkezetek izosztatikus egyensúlyban. J e l m a g y a r á z a t : a) Átlagos, „normál" kéreg; b) Azonos, a tengeri szerkezet átszámolva köpeny-anyaggá; c) Alul 10 km-rel elvékonyodott kéreg, a felszín 1,5 km-rel süllyed; d) A vékony kéregre felül 2 k m kéreganyag rakódott, a régi kéregfelszín ismét i,7 km-t süllyed Fig. 5. Crustal structures in isostatic equilibrium. l i e g e n d : a) Average, „normal" crust; b) Idem, marine structure converted into mantle material; c) Crust thinning by 10 k m in thickness a t its base, surface subsided by 1,5 km; d) The thinned crust is overlain by 2 km of mantle material, the. former surface has subsided by an additional r,7 k m
3 Földtani Közlöny
282
Földtani
Közlöny, XCVII.
kötet, 3. füzet
Most gondolatban vegyünk el a kontinens vastagságából alulról 1 k m - t (5. ábra). Egyensúly esetén ismét érvényes az előbbi képlet, és a = 3,3 a = 2,8 = h = 32 értékeket behelyettesítve kapjuk, hogy h = 4,85. Vagyis az eredeti felszín 1 km-es kéregelvékonyodáskor ~ 0,15 k m - t süllyed. 8—10 km-es kéregkivékonyodáshoz t e h á t 1,2—1,5 k m süllyedés tartozik. Mivel a felső köpeny nálunk valamivel hígabb, az ala csonyabb értéknél kisebb, ~ 1 k m süllyedés a legvalószínűbb érték. 5. A k é r e g e l v é k o n y o d á s m i a t t i s ü l l y e d é k b e rakódott ~ 2 , 5 k m ü l e d é k ú j a b b ~ 1 , 5 k m к é r e g s ü 11 y e d é s t h o z o t t létre. H a az előző gondolatkísérletet úgy végezzük, hogy n e m alul elveszünk, hanem felül hozzáteszünk 1 k m kéreganyagot (5. ábra), akkor az új egyensúlyra h = 5,15 k m - t k a p u n k , azaz a régi felszín 4,15 km-nél lesz, t e h á t a kiinduló 5 km-hez képest 0,85 k m - t süllyedt. A lerakódott ~ 2,5 k m laza üledék ~ 1,8 k m kéreganyagnak felel meg, ez t e h á t az izosztatikus egyensúlyig 1,8. 0,85 ^ 1,5 k m süllyedést eredményez. Ezzel kiinduló tételünk bizonyítást nyert. 6. H o g y a n é s m i é r t t ö r t é n t a k é r e g k i v é k o n y o d á s . Fen tiek a Magyar-medence süllyedésének mechanizmusára adnak k v a n t i t a t í v választ, de n e m érintik a kéregkivékonyodás mikéntjét és okát. E „végső" kérdések egzakt tárgya lására m é g nincs elegendő ismeretanyagunk. Röviden ezt m o n d h a t j u k : A kéreg átalakulására k é t fő elmélet-csoport v a n . Az egyik szerint a M o h o f e l ü l e t n e m k é m i a i t e r m é s z e t ű , h a n e m fázisfelület, amely felett bazalt, a l a t t a eklogit fázis v a n . A k é t kőzet azonos kémiai összetételű, és a Mohónál érvényes p , T-nél ( ~ i o k b a r és 500°) bazalt —>- eklogit fázisátmenet következik be (6. ábra). A p , T változására ez a felszín lefele vagy felfele vándorol (F e r m о r 1914, W y 11 i e 1963, Y o d e r - T i l l e y 1961). 2
x
2
x
x
6. ábra. A bazalt-eklogit fázisátmeneti görbe ( W y l l i e 1963 nyomán) Fig. 6. Curve of phase change of the basalt-eclogite (after W y l l i e , 1963)
7. ábra. Felmelegedés a bazalt-eklogit elmélet szerint emelkedést hoz létre Fig. 7. Heating produces uplift as suggested by the basalt-eclogite theory
S t e g e n a:
A Magyar-medence
kialakulása
283
A földkéreg vastagsága (H), vertikális átlagsebessége (V) és az M-réteg határsebessége (P ) a Föld egyes területein n
I. táblázat — Table I.
J
H (km)
V (km/s)
P„ (km/s)
I. Т А В 1 Д К É S PAJZSOK
a)
Ősi táblák és pajzsok Balti-pajzs ( b i t v i n e n k o et al. 1962) Orosz-tábla (G 0 d i n et al. 1959) . . . . Finnország (V e s a n e n 1965) Arkansas (W o o l a r d 1965, P a k i s e r - S t e i n h a r t 1964) Interior Plains, USA ( S t u a r t et al. 1964, P a к i s e r—S t e i n h a r t 1964) Keewenaw, Wisconsin (S t e i n h a r t • Alberta, Canada ( R i c h a r d s—W a 1k e r 1959) Yilgarn, Australia ( B u l l e n 1965) . .
Ъ)
Fiatalabb t e к t 0 n i к ai 1 a g aktivált táblák Coastal Plains, USA ( S t u a r t et al. 1964, P a k i s e r — S t e i n h a r t 1964, C r a m 1961, T a t e l et al. 1954) N é m e t herzinicum (German Research Group 1064, С l o s s 1965) Türkmén-tábla (К o s m i n s k a y а —
36-40 36-40 35
6,6 6,4-6,8 6,4
8,1 8,2 8,4
43
6,4-6,5
8,1-8 2
40-50
6,1-6,8
8,0-8 5
36-42
6,3-6,4
8,1
43 32 — 39
6,6 6,0 (?)
8,2 8,2
30-40
5,5-6,5
8,1-8 2
~3°
6,1-6,3
8,2
30-З5
6,5
8,2
33-39
6,0 — 6,7
8,1-8 2
II. OROGEN K I E M E L K E D É S E K
a)
Paleozóos hegységek Appalachian Highlands ( S t u a r t et al. 1964, P a к i s e r—S t e i n h a r t 1964) Rheinische Schiefgebirge (German Re search Gruop 1964, С 1 0 s s 1965) . . . . Schwarzwald (German Research Group
~3°
6,1
8,2
~ 8
6,4 (?)
8,2
2
Ь)
NuraTau Bukhara (К o s m i n s k a y aR i s n i t s e n k o 1964)
~4o
A 1 p i d ák Alpok (С l o s s 1965, P e t e r s с h m i d t et al. 1964, F u с h s et al. 1963)
~55
Kárpátok ( S o l l o g u b
1966)
6,2 — 6,3
6,2 — 6,4 (7,1 Ivrea?)
8,2
8,1-
,2
— —
~55 ~55
— —
~5o ~50
-6,5 6,2 — 6,4
7,9-8 2 7,9-8 О
50-70 ~55
6,0 —6,i
8,0
R o c k y Mountains ( S t u a r t et al. 1964, P a к i s e r—S t e i n h a r t Sierra Nevada ( E a t o n 1963) Tien-Shan, Pamiro-Alai ( K o s m i n s к a y a—R i s n i t s e n к 0 1964, K o s m i n s k a y a 1958) Kopet-Dag (G 0 d i n et al. 1962)
3*
Földtani
284
Közlöny, XCVII.
kötet, 3. füzet
H (km)
V (km/s)
P
n
(km/s)
I I I . M E D E N C É K ÉS T Á B L Á S SÜLLYEDÉKEK a)
Vékony kéreggel Great-Valley, USA ( S t u a r t et al. 1964, P а к i s e r—S t e i n h a r t 1964, E a t o n 1963) Magyar-medence ( S t e g e n a 1964, M i t u c h — P o s g a y 1965,
20
6,0-6,1
7,9
20 — 27
6,0 — 6,1
8,1
Pó-síkság ( D i F i H p p 0—P e r 0 n a с i <~35
19S1)
Fekete-tenger ( K o s m i n s k a y a — Risnitsenko 1964) Dnyeper-árok (S 0 11 0 g u b et al. 1966) b)
Vastag földkéreggel Ferghana-medence ( K o s m i n s k a y a R i s n i t s e n k o 1964)
23-36 38
53
5,7
8,2
5,6-61,1 6,4 (?)
8,2-8,4 8,2
6,2
8,3
A másik elmélet-csoport szerint a M o h o - f e l ü l e t k é m i a i j e l l e g ű , felette bazalt, alatta ultrabázit (periodotit) van. A kéreg anyagvándorlással (magmaáram lás) alakul át. Tételezzük fel, hogy a két elmélet közül az egyik igaz. (Ez nem biztos feltételezés, mindkét elmélet ellenvéleményeket váltott ki) ( S t e g e n a , 1 9 6 6 b ) . Ekkor könnyen dönthetünk :ugyanis a bazalt-eklogit átmeneti öv magasabb hőmérséklet esetén lejebb húzódik (7. ábra), így eklogit bazalttá alakul, ennek kisebb a sűrűsége, így a terület emelkedik. Ha tehát nálunk kisebb a hőáram — ennek eldöntésére még sok to vábbi hőáram-mérést tartok szükségesnek — akkor a bazalt-eklogit elméletet elvethet jük. (A jelenlegi felszíni hőáram a tízmillió év előtti (pannonkori) Moho-hőáramot tük rözi; ennyi idő kell míg felér a hő.) Ha a bazalt-eklogit elméletet elvetjük, mint a Magyar-medence kéregkivékonyodási mechanizmusát, marad a „magmaáramlás". Szimpatikusnak tűnő feltevés, hogy a prepannon időkben a magmaáramlás felszálló ága hazánk alatt volt; a kéreg alatt víz szintesre forduló ág magával ragadta a kéreganyag egy részét talán a szelektív migráció formájában, S z á d e c z k y - K a r d o s s E l e m é r elmélete szerint — és a leszálló ág tetején — a későbbi Kárpátok alatt — lerakta. Mindenekelőtt azonban sok hőáram-mérést kellene végezni.
IRODALOM -
REFERENCES
B u l l e n , К . E . (1965): Crustal thickness in Australia. Annales of the IGY. X X X . — C a r r o z o , M. T., M о r e 11 i, C. (1965): Model Earth calculations and correlations with Moho depths. Boll, di Geofisica. 28. — C l o s s , H. (1965): Results of explosion seismic studies in the Alps and in the German Federal Republic. The Upper Mantle Symposium, New Delhi — C r a m , I. H. (1961): Crustal structure refraction survey in South Texas. Geophysics — D i-F i 1 i p p o-P e r o n a c i (1961): Structura délia crosta terrestre nelle Pre Alpi Lombardo-Venete quale risulta dallo studio del terremoto del Garda del 19. 2. i960. Ann. Geofisica, 4. — E a t о n, J. P. (1963): Crustal structure from San Francisco, California, to Eureka, Nevada, from seismic refraction measurements. Journ. of Geophys. Res., 20. — F e r m о r, L,. L. (1914): The rela tionship of isostasy, earthquakes, and volcanicity to the Earth's infraplutonic shell. Geol. Magazin 51. — F u c h s , К . et al. (1963): Krustenstruktur der Westalpen. Gerlands Beiträge z. Geophysik, 3. — G á 1 f i, J., S t e g e n a, L. (i957) : Tiefenreflexionsversuche in Ungarn zum Studium der kontinentalen Aufbauung. Geol. Rundschau, 1. — German Research Group for Explosion Seismology, (1964): Crustal structure in Western Germany. Zeitsehr. f. Geophysik, 5. — G о d i n, Y. N. et al. (1959): Progress in geophysical methods for prospecting for oil and gas in the USSR. World Petrol Congr. 5th. New York. — G о d i n, Y .
S t e g e n a:
A M agyar-medence
kialakulása
285
N . et al. (1962): Osobennosti strojenija zemnoi kori zapada Srednej Azia. Doki. ANSSSR. 4. — К h a i n, V. J. (1964): Evolucija zemnoj kori i vozmosnije forrni jeje svjázi s processami v verchnej mantii. Sovjetskaja Geológia 6. — K r e s t n i k o v , V. N., N e r s e s о v, I. I,. (1962): Tektonicseszkoje strojenije Pamira i Tien-Sana. Sovjetskaja Geológia n . — K o s m i n s k a y a , I. P., R i s n i t s e n к о, У. V. (1964): Seismic studies of the Earth's crust in Eurasia, in Research in Geophysics, 2. — K o s m i n s k a y a , I. P. (1958): Strojennije zemnoi kori po sesmicseszkim danniim. Bull. M. O.—VA Isp. Prirodi, Otd. Geologi, 4. — E i t v i n e n k o , I. V., N e к r a s о v а, К . A. (1962): Osobennosti glubinnogo seismicseszkogo zondirovanija na Baltijskom shite, in G. S. Z. zemnoj kori v SSSR, Moszkva. — M i t u c h E . , P о s g a y К . (1965): A hazai szeizmikus kéregkutatás fejlődése és eddigi eredmény e. Földtani Kutatás, 2. — M i t u c h E. (1966): A magyarországi kéregkutatás folytonos harántszelvényezéssel kapott eredményei. Geofizikai Közlemények, X V . 1—4. — M i t u c h E . (1967) : A földkéregkutatás legújabb eredményei Magyarorszá gon. Geofizikai Közlemények, XVI. 1 — 2. — P a k i s e r , I,. C , S t e i n h a r t , J. S. (1964): Explosion seismology in the Western Hemisphere, in Research in Geophysics, 2. — P a k i s e r , I,. C. (1965): The basalt-eclogite transformation and crustal structure in the Western United States. U. S. Geol. Surv. Res. 525. B . — P e t e r s c h m i d t , E . , M e n z e l , H., F u c h s , К . (1964) : Seismische Messungen in Alpen. Zeitschr. f. Geophysik, 1. — P r e s s, F. (1961): The Earth's crust and upper mantle. Science, 133 (3463). — P r o s e n , D . (1966): Előadás a szeizmikus kéregkutatás munkaülésén. Budapest. — R e n n e r J., S t e g e n a I,. (1966): Magyarország mélyszerkezetének gravitációs vizsgálata. Geofizikai Közlemények, X I V . i — 4. — R i с h a r d s, T. C , W a 1 к e r, D . J. (1959) : Measurement of the thickaess of the Earth's crust in t i e Albertan Plains of Western Canada. Geophysics. — S o l l o g u b , V. В . , P a v l e n k o v a , N . I., T s e к u n о v, A. V., H i 1 i n s к i j , I,. A. (1966): Glubinnoje strojenine zemnoj kori vdolj meridio nalnogo peresetsenja Csernoje More Voronyezskij Massziv. Geofizicseszkij Zbornik, A N U S S R , 1 5 . — S о 1I о g u b , V. B. i dr. (1967): Sztrojenije zemnoj kori . . . . Szovjetszkaja Geológia, 6. — S t e g e n a , I,. (1964): The structure of the Earth's crust in Hungary. Acta Geologica 1 — 4. — S t e g e n a , 1,. (1966/a): II principio dell'attualismo e l a superficie Moho. Boll, di Geofisica V I I I . 31. — S t e g e n a , É. (1966/b): On the possibility of diffusion at the M discontinuity. Boll, di Geofisica V I I I . 32. — S t e i n h a r t , J. S., M e y e r , R. P. (1961): Explosion studies of continental structure. Washington. — S t u a r t , D . Y . , R o l l e r , J. C , J a c k s o n W. H., M a n g a n , G. В . (1964): Seismic propagation paths, regional traveltimes and crustal structure in" the Western United States, Geophysics. — S u b b о t i n, S. I., N a u m c h i k , G. I,., R а к h i m о v a, I. Sh. (1965) : Influences of upper mantle processes on the struc ture of the Earth's crust. Tectonophysics, 2 (2/3). — S z á d e c z k y-K a r d o s s E . : A föld szerkezete és fejlődése. Budapest, s. a. — S z é n á s Gy. (1965) : A geofizikai térképezés földtani alapjai Magyarországon. ElyGI É v k ö n y v I I . sz. — T a t e 1, H . E . , T u v e , M. A . , H a r t , P., (1054): Crustal structure from seismic explosions. Journ. of Geophys. Res. — T h o m p s o n , G. A., T a i w a n i, M. (1964): Geology of the crust and mantle. Science, 3651. — V e s a n e n , E . (1965): Seismic crustal studies in Finland. Annals of the IGY, X X X . — W y 11 i e, P. J. (1963): The nature of the Mohorovicic discontinuity, a compronise. Journ. of Geophys. Res. 1 5 . — W о о 1 a r d, G. P. (1965): The Unites States program of seismic crustal studies during IGY. Annals of the IGY X X X . - Y о d e r, H . S., T i 11 e y, C G . (1961): Origin of basalt magma: an experimental study of natural and synthetic rock systems. Journ. of Petr. 3.
On the formation of the Hungarian basin D R . I,. S T E G E N A
Over the area of the Hungarian basin the earth's crust is thinner by 8 to 10 km than the average. As shown by seismic records from other parts of the world this seems to be a general phenomenon i. e. beneath depressions the earth's crust is relatively thin. This suggests that there is a genetic interconnection between the thinning of the earth's crust and subsidences and these latter are produced by the thinning of the crust. In the Hungarian basin the thinning of the earth's crust resulted as shown by isostatic calculations in a sinking of about 1 km. This was increased by an additional subsidence of 1.5 km due to the effect of a sediment layer (Upper Cretaceous — Panno nian — Pleistocene) of about 2.5 km thickness. This simple mechanism provides a quantitative explanation of the formation of the Hungarian basin. The mode and cause of the thinning of the earth's crust still require additional investigations.
