Talajföldrajz
Trópusi csapadékos klímák Száraz klímák
Humid mezotermikus klímák
trópusi nedves esőerdő (Af,Am) trópusi nedves és száraz szavanna (Aw) szemiarid vagy sztepp (BS) trópusi és szubtrópusi sztepp (BSh) száraz vagy sivatagi (BW) sivatagi (BWh) száraz nyár, szubtrópusi mediterrán (Cs) nedves szubtrópusi meleg nyár (Ca) óceáni hűvős nyár (Cb,Cc)
Humid mikrotermikus klímák
nedves kontinentális meleg nyár (Da) nedves kontinentális hideg nyár (Db) szubartikus(Dc,Dd)
Poláris klímák
tundra (ET) jég (EF)
Differenciálatlan magasföldi klímák
7. ábra. A Föld Klímaövei. Módosított és egyszerűsített KÖPPEN rendszer (G.T. Trewartha után, 1980)
Poláris és szubpoláris zóna
Száraz közepes szélességek
jégsivatagok tundra és fagytörmelékes zóna
sivatagok és félsivatagok füves sztyeppék
Trópusi és szubtrópusi száraz területek Boreális zóna Nedves közepes szélességek
sivatagok és félsivatagok tüskés szavannák tüskés sztyeppék (átmenet a mediterrán felé)
Az ökozónák kiterjedése
Télen nedves szubtrópusok Nyáron nedves szubtrópusok száraz szavannák nedves szavannák
Mindig nedves szubtrópusok Mindig nedves trópusok
tundra
csernozjom, csernozjom szerű
podzol
gesztenyebarna talaj
barna erdei talaj
sivatag
vörös és sárga talaj
hegyi talajok
laterit
A Föld felszín talaj zónái
Klimazóna (Köppen szerint)
Hőösszeg
Nedvesség
Természetes vegetáció
Talajképződési folyamat jellege lejtőn
Talajképződési folyamat jellege síkságon
Poláris öv (EF)
Igen alacsony, tartós fagy
Nagyon kevés, epizodikus olvadás
Hiányzik, vagy foltokban
Tipikus talajképződési folyamat nincs, tartós fagy és jégborítás, kis intenzítású fizikai mállás
Szubpoláris öv (EF-ET)
Alacsony, többnyire tartós fagy
Kevés, rövid nyári olvadás
Kevés növény, többnyire csenevész, törpe formáció
Csekély valódi talajképződési tendencia, szoliflukció és kősávok
Szétfagyásos talajok, pl. poligonok, kőgyűrűk (talajszerű formák)
Tundra öv (ET)
Alacsony
Mérsékelt, nyári olvadás, erősen átnedvesedett talajok
Mohás, bokros és erdős tundra
Tundratalajok, szolifukció
Tundraláptalajok, tundraglejtalajok és podzolos láptalajok
Magasabb földrajzi szélesség, nedves öv (Df-Cfb)
Mérsékelten meleg
Bőséges, csapadék csaknem egész évben
Tűlevelű és lombos erdő
Podzolosodás(kelátosodási folyamat), agyagvándorlás
Glejpodzolosodás, félláptalajok
Magasabb földrajzi szélesség, száraz öv (D-BSK)
Mérsékelten meleg
Mérsékelt, több nyári csapadék
Sztyepp
Csernozjomosodás
Réti talajképződés
Passzátöv (BSh-VWh)
Magas
Kevés, csak periodikus vagy epizodikus csapadék
Perem- és félsivatagi növényzet, vagy vegetáció nélkül
Karbonátosodás, vagy hiányzik a talajképződés
szoloncsákosodásT
Szavannaöv (Aw)
Nagyon magas
Mérsékelt, hosszú csapadékos időszak
Szavanna és fás szavanna
Tírsesedés
Tirsesedés (vertisoltalajképződés)
Örökzöld trópusi esőerdők öve (Af-Am)
Egyenletesen magas az egész év folyamán
Egész évben egyenletesen nagyon magas
Örökzöld trópusi esőerdők
Deszilikátosodás (laterítesedés)
Trópusi láp- és podzoltalajok képződése
A talajképző tényezők és folyamatok a nagy klímazónákban
sarki sivatagok
mm 3000
tundra
tajgazóna
2400 1800 1200 600 0
0
szavanna
szavanna
sztyepp
trópusi erdő félsivatag sivatag
C 25 20 15 10 5 0
mállatlan kőzet
kismértékű kémiai átalakulás
Illit-montmorillonit
kaolinit
Al2O3
Fe2O3 + Al2O3
6. ábra. Különböző földrajzi zónák kőzetmállásának intenzítása (Strahov nyomán)
INPUT szoláris energia csapadék
légköri gázok légköri szennyező anyagok
talajerózió
szén-dioxid növényzetből szerves anyagok
oxigén (gyökérlégzés során)
kapilláris víz tápanyagok
OUTPUT anyag, energia
talajvíz
elszívárgási veszteség
bevétel kiadás
9. ábra. A talaj és környezetének kapcsolata
A FAO-UNESCO világ-talajtérképén sok megnevezést az amerikaiból vettek át. Ez a talajosztályozási rendszer jobb, mint az amerikai, mivel az amerikai osztályozás szempontjait egyesíti a klímagenetikus csoportosítással. A fontosabb talajegységek a FAO-UNESCO térképeken: -regosol és glejsol: gyengén fejlett, szelvény nélküli talajok, pl. tundraglejtalajok, -podzol: podzolos , B szinttel rendelkező talajok, pl. típusos podzol, -luvisol: agyagbemosódásos szintjük van vas- és alumínimumfeldúsulással, pl. barna erdőtalajok, -cambisol: világos mull- vagy moderszinttel rendelkező talajok, pl. rankertalajok, -csernozjom: szerves anyagban gazdag sztyepptalaj, -kastanozjom: gesztenyebarna sztyepptalaj-változat, -xerosol: száraz területek gyengén fejlett talaja, -vertisol: magas agyagtartalmú, gyengén fejlett talajok, pl regurtalaj, -yermosol: száraz területek talajai, pl. yerma, a sivatagi homoktalaj, -andosol: gyengén fejlett talaj, jelentős felhalmozódási szint nélkül, pl. a vulkáni talajok, -acrisol: vörös színű, agyagbemosódásos szubtrópusi talajok, -ferralsol: vörös trópusi talajok, pl. trópusi lateritek, -histosol: tagolatlan láptalajok, pl. kotus láptalaj.
0 szint: 01 szint: 02 szint: A szint: Mollic A szint:
a felhalmozódó szerves anyagok szintje ha a növényi részek még felismerhetők ha a növényi részek már nem ismerhetők fel a humifikálódott szerves anyag szintje, ami már keveredik az ásványi alkotókkal általában füves vegetáció alatt jön létre, sötét színű, legalább 1%-os szervesanyag-tartalommal, bázistelítettsége: 50% felett van Umbric A szint: erdők alatt, sötét színű, bázistelítettsége 50% alatt van Ochric A szint: világos színű, alacsony szervesanyag-tartalmú, szemiarid növényzettel, általában fiatal talajoknál E szint: a 0 vagy az A szint alatt található, kilúgozódás miatt kevés szervesanyag- és szeszkvioxid(másfélszeres oxidok) tartalommal, kevés agyagos alkotóval, színe világos, a primer ásványi alkotók felhalmozódása jellemzi (A2 vagy Albic szintként is ismert) B szint: az eredeti ásványos összetétel nem ismerhető fel Argillic B szint: a szilikátagyag-tartalom magasabb, mint az A és E szintben. Az agyagásványok részben az A szintből áthalmozódtak a B szintbe, de a B szintben helyben is keletkezhettek, a szelvényben az ásványi szemcséket burkoló kolloidális agyagfilmek jól felismerhetők Natric B szint: oszlopos vagy prizmás szerkezetű szint, több mint 15% kicserélhető Na+-ion-tartalommal Spodic B szint: az E szint alatt található, a szerves anyagok és a a szeszkvioxidok felhalmozódási szintje Oxic B szint: az intenzív mállás szintje, ahol vas- és alumínium-hidroxidok nagy mennyiségben halmozódtak fel, a kvarc kivételével kevés a primer szilikát Cambic B szint:vörös színű, a primer ásványok szekunder ásványokká alakulásának szintje (a klasszikus B szint ez), a maximális oxidáció szintje K szint: karbonáttal átkeveredett szint, morfológiáját a karbonáttartalom határozza meg (a szint térfogatának 50%-át karbonát képezi) C szint: az alapkőzet mállásszintje, ahol oxidatív folyamatok is lejátszódhatnak, de bizonyos oldható sók és karbonátok is felhalmozódhatnak R szint: a szilárd, nem mállott alapkőzet szintje
A nemzetközileg elfogadott,s a Föld talajtérképén alkalmazott jelrendszer
Savanyú 4,5
5
Semleges 5,5
6
6,5
Lúgos 7
7,5
8
rozs, zab
kukorica, burgonya csillagfürt(édes)
búza, zab, takarmány répa
Repce retek,lucerna, cukorrépa
keserű csillagfürt lóhere, baltacim takarmány rozs, napraforgó
kosárfűz, silókukorica, len
tarlórépa
mák, dohány, szőlő
komló, káposzta
perje
kender krizantémum, gyöngyvirág
szegfű, rózsa, bükköny
begónia
ciklámen, primula, páfrányok
rododendon
azalea, hortenzia, hanga
káposztafélék
saláta, spenot, spárga
hagyma, zeller
petrezselyem
uborka, rebarbara paradicsom gyümölcsfák
bogyós gyümölcsű cserjék
A mezőgazdasági és kerti növények számára kedvező pH tartományok
Savas
Lúgos
Nitrogén Foszfor Kálium Kalcium Magnézium Kén Vas Mangán Bór Réz és cink Molibdén 4,0
5,0
6,0
7,0
8,0
9,0
10 pH
A0
posztmortális szerves hulladék szintje
A1
humuszos eluviális szint
A2
fakó, tényleges kilúgozási (eluviális) szint
B
kávébarna illuviális (felhalmozási) szint 50 homokos, kavicsos, glaciális üledék mint alapkőzet glejfoltokkal
C
100
állandóan fagyott altalaj
150 cm
24. ábra. A glejes tundratalaj szelvénye
A
C
D
B A : kőzetgyűrűs B : kőzethálózatos C : girlandos D : kőzetsávos
23. ábra. A poláris területek talajszerű formái (Schaefer nyomán)
Kőzetgyűrűs tundra
Kőzethalmos fagytörmelékes tundra
Mohos tundra
A0
növényi maradványok (nyershumusz) szintje
A1
humuszos kilúgozási szint
A2
fakó. fehérszürke kvarcmaradványos kilúgozási szint
B1
humuszgazdag akkumulációs szint 50 vas- és aluminium oxid-feldúsulás (vaskéreg, Orstein keletkezési helye)
100 C
glaciális homok mint alapkőzet
150 cm
25. ábra. A podzoltalaj szelvénye
Podzol talaj szelvénye
Podzol talaj futóhomokon
Podzol szelvény kialakulása a Frank Albban
Rétláp talaj szelvénye
szology
humusz % 0
2
4
6
CO3 % 5
10
Na % 10 20
50
kvarc % 60 70
A 20 B
40 60 80
C
100 cm
26. ábra. A fontosabb komponensek eloszlása a szologyszelvényekben
80
A1
humuszos felhalmozási szint a lomblevelek alomtakarójával (esetleg reliktum)
A2
humuszkilúgozási szint kvarcbehintéssel (gyengén podzolosodó) 50 másfélszeres oxidok (Al2O3;Fe2O3) akkumlációs szintje, tömör, vörösbarna színű
B1
100 B2
karbonátkiválási szint 150
alapkőzet (karbonátos kőzetek)
C cm
28. ábra. A szürke erdőtalaj szelvénye
A
barna színű, humuszos, szemcsés szerkezetű, agyagosodó, gyengén savanyú, pórusgazdag szint
B
barnásvörös színű a felhalmozódott vasvegyületekből (vas-oxihidrátok) agyagtartalma csaknem azonos az A szinttel
50
C 100
néhány 10 cm vastagságban az alapkőzet felső részén mészakkumuláció
alapkőzet (agyag, márga) 150 cm
30. ábra. A barnaföld szelvénye
karbonát maradványos
csernozjombarna erdőtalaj
barna föld
agyagbemosódásos b. erdőtalaj
podzolos barna erdőtalaj
pangó vizes b. erdőtalaj
kovárványos barna erdőtalaj
savanyú barna erdő talaj
Humuszosodás Kilúgozás Agyagosodás Agyagvándorlás Agyagszétesés Redukció Kovárványosodás Savanyodás
uralkodó folyamat
jellemző folyamat
kísérő folyamat
29. ábra. A barna erdőtalajok képződésében uralkodó, jellemző és kísérő folyamatok (Stefanovits nyomán)
Agyagbemosódásos barna erdőtalaj
Barnaföld löszön
Savanyú nem podzolos barna erdőtalaj
Barna erdőtalaj futóhomokon
Kovárványos barna erdőtalaj
Típusos kovárványos barna erdőtalaj
Kovárványos barna erdőtalaj Nyírgelse
Csernozjom barna erdőtalaj löszön
Szemcsés szerkezet az erdőtalaj A szintjéből
Fekete rendzina
Fekete rendzina a Bükk-fennsíkon
Barna rendzina
0
A0
20
A
1
2 A0
3
4 A0
A0
A0 0
A
20
B
40
40 B
B
A0 A
A A
5
B
A
60
60
80
80 B
100 C
120
100 C
C
C
B
cm 1. 2. 3. 4. 5. 6.
120
C
140
északi csernozjom kövér csernozjom közönséges csernozjom déli csernozjom déli csernozjom kaukázusi változata mélyen fagyott északi csernozjom
o karbionát * gipsz
C
160 cm
34. ábra. Különböző csernozjomtípusok szelvényei Oroszország területéről (Dobrovolszkij nyomán)
6
Mészlepedékes csernozjom Nagyszékely
Mészlepedékes csernozjom Karcag
Csernozjom löszön
Csernozjom löszön Ny-Szibéria
Mészlepedék a csernozjom talajban
szolonyec
humusz % 0
A
2
4
6
karbonát % 5
10
nátrium % 15
10
20
30
kvarc % 50
20
B
40
60 C
80
100 cm
36. ábra. A fontosabb alkotók eloszlása a szolonyec szelvényében
60
70
Ca cm
Mg
Na
HCO3
Cl
SO4
0 -10 -20
-40
-60
-80 30
20
10
0
10
20
30 %
37. ábra. Az ionok eloszlása a szoloncsák szelvényben
Szoloncsák felszín Akasztó határában
Réti szolonyec Karcag
Szoloncsák Hortobágy
Szoloncsák Fülöpszállás
Sókiválás a szoloncsák talaj felszínén
Szikes lapos és padka
Szoloncsák
Típusos réti talaj
rövid füvű sztyepp „mezőségi folyamatokkal”
réti folyamatok
szolonyecesedés
kastanozjom barna talajok
réties kastanozjom barna talajok
szolonyec
44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban kontinentális klímaterületeken (Ganssen nyomán)
lombos erdők
vegyes erdők
D
ürmöspuszták, félsivatagok
rövid füvű sztyeppek
É
hosszú füvű sztyeppek tundrák
cm 0 20 40 60 80 100 Ah: humuszos feltalaj A1: agyagvándorlás, agyagásványban szegény szint E : podzolos, tápanyagban és vasban szegény szint Bh: humuszos akkumulációs szint podzoloknál, gyakran kemény szint Bs: rozsdaszínű, vas-oxid-tartalmú szint a podzoloknál
Bv: a kőzetmállás szintje O : nyers humusz St : fagyott altalaj feletti nedves szint (tundra) Gf : állandóan fagyott altalaj (tundra) C : alapkőzet
40. ábra. A talajszelvény változása a növényzet és a talaj átnedvesedésének függvényében (észak-déli keresztmetszet Oroszország területéről az 50o-os hosszúság mentén) (Vissotzki nyomán)
A sárgásbarna humuszos feltalaj B1 gyengén humuszos, halványvörös szint
50
sötétvörös, mészkővel és kvarckonkrécióval átkeveredett szint
B2
100 mészkő alapkőzet
C
cm
38. ábra. A terra rossa szelvénye
Megművelt kavicsos terra rossza talaj Mallorcán
Öntözés a nyári időszakban a mallorcai terra rosszán
Terra rossza kitöltés karsztos dolinákban baleári csűdfűvel
Terra rossza karros mélyedésben
Teraszos művelés a mediterrán területeken
Maradvány vörösagyag talaj Aggteleken
nagyon száraz (hiperarid) terület
száraz (arid) terület
fél száraz (szemiarid) terület
A sivatagok területi eloszlása a Földön (Hagedorn, 1987 nyomán)
A0
0
A
alacsony (1-3%) humusz- és magas karbonáttartalmú szürkés homok szint
metamorf aagyagos szint poliéderes szerkezettel Na+ és Mg2+ a kolloidokon
B
50
löszös alapkőzet gipszkristályokkal
C
100
cm
39. ábra. A szerozjom szelvénye
száraz szavanna, félsivatag karbonátosodás
szoloncsákosodás sókéreg
szürkésbarna talajok szerozjom karbonátkéreg szoloncsák
44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban trópusi és szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)
sivatagi szegély időszakosan összeáramló vagy talajvíz
kőzetdarabok takíresedés
talajszerű formák
takír, epizodikus víz gyakran mész- és sókiválások
44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)
teljes sivatag
futóhomok-felszínek, dűnék
hammada, szerír talajképződés nélkül finom üledék
44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban trópusi és szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)
Takir talaj a sivatagi területek mélyedéseiben
A
B
m 30
C
D
20 10
nyershumusz A: esőerdő B: szárazerdő C: erdős szavanna D: ligeterdős szavanna E: száraz szavanna
kilúgozási szint alapkőzet humuszos feltalaj differenciálatlan B szint
41. ábra. A növényzet és talaj a trópusi területeken (Stein nyomán)
E
Primer vastartalmú ásványok
Primer Al-szilikátok
3 és 4 rétegű agyagásványok (montmorillonit, szekunder kloritok)
Szekunder vastartalmú ásványok
Deszilikátosodás az alkálifémek és alkáliföldfémek ionjainak kimosodása
Kaolinit Halloysit
További SiO2-elszállítás extrém kimosódás Hidrargillit (Al2O3-hidrát)
Hematit Fe2O3-hidrát
A kimosódás lépcsői és a deszilikátosodás a trópusi klímában
0
humuszos szint szürkésbarna agyagos homok kvarcszemcsékkel
1
lateritkéreg (vasborsók)
2
málladék vaskötésekkel, törmelékkel
A
3 B
glejfoltok 4
5
kőzetmálladék szürkészöld glejfoltokkal
6 C m
kaolinit
42. ábra A laterit szelvénye
Laterit talaj Dél-Mexikóban
sötétvöröses humuszos homok sötétvöröses agyagos homok, vas-oxiddal összecementálódott konkréciókkal
0 A 1 2 3 B
sötétvöröses barna „vörörföld” (szintezettség nélkül)
4 5 6
törmelék sötétvöröses agyagban 7 laterit-törmelékdarabok
8 9 C
10
mészkő alapkőzet
11 m
43. ábra A vörösföld szelvénye
Trópusi vörösföld
Vörös agyag Etiópiában
Vörös agyag Dél-Amerikában
szavanna
karbonátosodás tirsfolyamatok
fahéjszínű talajok karbonátkéreg tirsek
44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban trópusi és szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)
Trópusi fekete föld Afrikában
Tiszai öntés talaj Szatmári síkság
barna erdőtalajok csernozjomok szikesek réti talajok láptalajok rendzinák homokos váztalajok öntéstalajok 45.ábra. Magyarország genetikus talajai (Stefanovits nyomán)
vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok trópusi sztyepptalajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok sárgásbarna és sárgásszürke trópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok fekete trópusi öntéstalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok szoloncsák és szolonyec szikes talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok trópusi láptalajok sárga és vörös szubtrópusi talajok félsivatagi réti szerozjom szürkésbarna félsivatagi talajok kastonozjom talajok csernozjom talajok szubtrópusi fahéjszínű talajok szubtrópusi sivatagi talajok jéggel borított területek poláris talajszerű képződmények tundratalajok
podzolosodó talajok fagyott altalajon típusos podzoltalajok savanyú, nem podzolos és szürke erdőtalajok tőzeges és láptalajok réti csernozjom vörös rendzina és terra rossa talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok
47.ábra. Eurázsia talajai
vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok szoloncsák és szolonyec szikes talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok szürkésvörös lateritek trópusi láptalajok sárga és vörös szubtrópusi talajok félsivatagi réti szerozjomok fahéjszínű szubtrópusi talajok szubtrópusi sivatagi talajok vörösesbarna réti talajok fahéjszínű vöröses réti talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok
50.ábra. Afrika talajai
vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok sárga szubtrópusi erdőtalajok vöröses-fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok vöröses szavannatalajok szubtrópusi sztyepptalajok sárgásbarna és sárgásszürke szubtrópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok szürke trópusi öntéstalajok szubtrópusi és trópusi szologytalajok trópusi és szubtrópusi szolonyectalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok sárgásbarna rendzina szoloncsák és szolonyec szikes talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok
48.ábra. Észak−Amerika talajai
futóhomok és félig kötött homoktalajok
vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok sárga szubtrópusi erdőtalajok vöröses-fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok vöröses szavannatalajok szubtrópusi sztyepptalajok sárgásbarna és sárgásszürke szubtrópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok szürke trópusi öntéstalajok szubtrópusi és trópusi szologytalajok trópusi és szubtrópusi szolonyectalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok sárgásbarna rendzina szoloncsák és szolonyec szikes talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok
49.ábra. Dél−Amerika talajai
vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok sárga szubtrópusi erdőtalajok vöröses-fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok vöröses szavannatalajok szubtrópusi sztyepptalajok sárgásbarna és sárgásszürke szubtrópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok szürke trópusi öntéstalajok szubtrópusi és trópusi szologytalajok trópusi és szubtrópusi szolonyectalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok sárgásbarna rendzina szoloncsák és szolonyec szikes talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok
51. ábra Ausztrália talajai
