7. A XVI-XVII. század magyar alternatívái; az ország három kulturális régiója. Barokk főúri kultúra Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
Történeti áttekintés Kettős királyválasztás 1526 novemberében a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronáztatta magát: Szapolyai János 1526 decemberében Pozsonyban a Habsburg-pártiak Ferdinándot választják királyukká. 1527: A két király közötti versengés háborúvá vált. Ferdinánd: zsoldosok Szapolyai János: török segítség A Habsburgok uralma alatt álló, ún. Királyi Magyarország fővárosa Pozsony lett. A törökök Budát János királynak hagyták, de a nagyobb városokat elfoglalták. 1538: Váradi egyezmény: János halála után területeit Ferdinánd örökli.
1540: Szapolyai János halálos ágyán az országrészt és Erdélyt fiára, János Zsigmondra hagyja. Gyámja és az ország irányítója: Martinuzzi György (Fráter György) 1541: Buda elfoglalása Az ország fővárosa 145 évre török kézre kerül A három részre szakadt ország: Erdély és a keleti vármegyék (Részek, Partium): János Zsigmond és anyja Izabella uralkodik török fennhatóság alatt Nyugat és Északmagyarország: Ferdinánd – Királyi Magyarország Duna mentén egyre szélesebben: török hódoltság Portyázások, kíméletlen adóztatás következtében ezen a területen alakulnak ki a mezővárosok. Marhatenyésztés és a hajdúk jelentőségének megnövekedése
Martinuzzi György: 1551 lemondatja Izabellát és a fiát, átadja Erdélyt Ferdinándnak, aki jutalmul vajdává nevezi ki. A törökök havasalföldi és moldvai segítséggel vonulnak Erdélybe, Castaldo seregei megverik. Fráter Györgyöt az alvinci kastély nyugati bástyájában berendezett kastélykápolnában gyilkolták meg 1553-ban Giovanni Battista Castaldo császári biztos bérencei: Fráter titkára Marco Aurelio Ferrari, SforzaPallavicini generális és emberei.
1570-ben János Zsigmond szerződést köt az új császárral, Habsburg Miksával: lemond a királyi koronáról, felveszi Erdély fejedelme címet, s halála után Erdélyt a császárnak ígéri. 1571: halála után az erdélyi rendek Báthory Isvánt választják fejedelemnek, aki később Lengyelország királya is lesz. 1686-ig nem változik jelentősen az így kialakult 3 részre szakadt ország politikai és függőségi rendszere.
Barokk A 17. és részben a 18. sz. uralkodó európai művészeti stílusának konvencionális megnevezése. Etimológiája máig sem maradéktalanul tisztázott, valószínű, hogy a portugál, ill. spanyol ’szabálytalan alakú gyöngy’ jelentésű szóból ered, s az olaszban rögzült barocco szolgált először egy stílus megnevezésére. Klasszicista szerzők használják pejoratív jelentéssel: szabálytalan, rendhagyó, mértéktelen, stb. Barokk művek: általában műfajuknál fogva eleve erősen retorizáltak (prédikáció, szónoki-politikai beszéd, a kegyességi irodalom többnyire középkori gyökerű, misztikus érzelemorientált alkotásai), részletező szerkezetűek, mozgalmasak, dekoratívak, meghökkentőek, lenyűgözőek, csodálatot kiváltó hatásra törekszenek, kedvelik a pátoszt. Invenció: ötlet Diszpozíció: elrendezés Elokúció: stílus
A barokk mint irodalmi irány és a barokk mint stílus a következő változatokban létezhet (Kőszeghy Péter):
1. Barokk korban barokk mű barokk stílusban: Lépes Bálint – teljes retorikai rendszere barokk 2. Barokk korban nem barokk mű barokk stílusban: Rimay János – invenciója nem barokk 3. Barokk korban nem barokk mű nem barokk stílusban (számos közköltészeti alkotás) 4. Barokk korban barokk mű nem barokk stílusban: Bethlen Miklós – elokúciója biztosan nem barokk A barokk kor értékelésében a legfontosabb szempont, hogy legfőbb jellemzője a vallás és a vallásosság rendkívüli erejű felerősödése. A szerzetesrendek (kivált a jezsuiták) kulturális és oktatási szerepének jelentős növekedése, a tanítás és a papi hivatal összefonódása, a világi irodalom háttérbe szorulása, az írásbeliség gyors terjedése.
Neosztoikus tanok térhódítása: e változó, békétlen világban békét csak önmagunkban találhatunk; mindent meg kell tenni a helyesnek ítélt cél megvalósításáért, de a siker nem rajtunk múlik, így az esetleges kudarcon szükségtelen bánkódni.
Justus Lipsius hatása: Rimay Jánosra, Ecsedi Báthory Istvánra, a protestáns Thurzó György nádornak ugyanolyan kedves olvasmánya volt, mint a jezsuita Káldi Györgynek és Pázmány Péternek.
A korszak jellemző metaforája a labirintus, a kiutat nem találó állandó kiútkeresés, kedvelt témái: bűnbánat, négy végső dolog: halál, ítélet, pokol, mennyország
A politikai gondolkodás alapmotívumai: Propugnaculum Christianitatis – Európa (a kereszténység) védőbástyája Oh én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád.
Fertilitas Pannoniae: az ország régi dicsőségére, gazdagságára és termékenységére való hivatkozás Querela Hungariae: a romlás és pusztulás feletti siralom és panasz
A memoár-napló-önéletírás-vallomás rokon műfajokba tartozó művekből igen sok íródott: Kemény János, Bethlen Miklós, Tótfalusi Kis Miklós Bethlen Kata önéletírása – a pietista lelkiség, az önfeltárás legjellemzőbb példája Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae Barokk főnemes-politikus: Zrínyi Miklós (1620-1664) Barokk udvari kultúra: Csákornya Zrínyi írói munkássága összegezte mindazt, amit a XVII. század közepére Magyarországon az udvari kultúra, politikai és katonai műveltség, történetírás és államelmélet, poétika és retorika, etika és teológia fel tudott mutatni. Múlt: Mátyás király a példakép, minthogy az ő centralizált állama szolgálhatott követendő mintául az anarchiába hulló, magát a töröktől megvédeni képtelen XVII. századi magyar politikai vezetésnek. Szigeti veszedelem – világirodalmi alkotás
Gyöngyösi István (1629-1704): Rendi-köznemesi A kor messze legnépszerűbb barokk költője Marsal Társalkodo Muranyi Venus. Avagy Annak Emlékezete: Miképpen a Mélt. gróff Hadadi Veselenyi Ferencz Magyarország Palatinussa, akkor Füleki Fő Kapitány, a Tekintetes es Nags Gróff Rimai Szetsi Maria Aszszonnyal jövendőbéli házasságokról való titkos végezése által tsudálatosképpen meg-vötte a Hires Muranyi Varat. Mellyet irt… Magyar Versekben szerezvén… Kassa, 1664. Porábúl meg-éledett Phoenix, Avagy A Néhai Gyerő Monostori Kemeny János, Erdeli Fejedelemnek Lonyai Anna Aszszonnyal lévő házasságának, Tatár Országi rabságának, az Török ellen viselt Hadi dolgainak, és végre, Hazája mellett Vitézül le-tett életének, halála utánnis élő emlékezete, Az Mellyet… ennek előtte egynehány Esztendővel irt volt, és el-rongyollott első irásinak töredékiből most ujab le irással kisebb rendben vett… Lőcse, 1693.
Barokk kedvelt műfaja: dráma Iskoladrámák jelentős szerepe Felvinczi György, aki korábban maga is a kolozsvári kollégium tagja volt, 1696-ban színjátszási engedélyért folyamodott a császárhoz
Királyi Magyarország - 3 vallás 3 felsőoktatási intézmény Nagyszombati egyetem – Pázmány Péter alapítása 1635-től a jezsuiták irányításával működik Sárospataki református kollégium a Rákóczi család, főleg Lorántffy Zsuzsanna bőkezű támogatásával működött. Eperjesi evangélikus kollégium a városi polgárság és evangélikus nemesség adományaiból alapították (1660-1667).
Szellemi és kulturális élet keretei: Magyar Királyság: az új főváros, Pozsony és az esztergomi érsekség székhelye, Nagyszombat Nagybirtokos udvarok: Nádasdy Tamás Sárvár: iskolát és nyomdát alapított, s olyan tudósokat foglalkoztatott udvarában, mint Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás, Melius Juhász Péter. Élete végén itt talál menedéket Tinódi Lantos Sebestyén Bécsben a Magyar kancellárok háza vált a magyar kulturális élet különleges színterévé. Erdélyben: gyulafehérvári fejedelmi udvar.
Az írás térhódítása Megváltoztatja a mentalitást: a kalendáriumok és nyomtatott térképek elterjedésével az emberek tér- és időfogalma is megváltozik: a bizonytalan körvonalú múltkép helyébe számszerűen tagolt, mérhető idő lépett. Magyarnyelvűség: A Habsburg Birodalomhoz tartozó királyi Magyarországon a magyar nyelvű írásbeliség a hivatalos ügyintézés “magasabb szféráiba” nem juthatott el, a soknyelvű birodalomhoz tarozó országrészben a közügyeket továbbra is latinul intézték. Önálló fejedelemség: magyar. 1565-től kezdődően az erdélyi országgyűléseken hozott törvényeket kizárólag magyar nyelven tették közzé. Török hódoltság: magyar. A török pasák és bégek könnyebben találtak olyan íródeákot, aki tudott magyarul.
Barokk építészet A jezsuiták nagyszombati temploma (1629-37, tervező: Antonio mester, kivitelező Pietro Spazzo) Esterházy Miklós mecénás Minden korabeli templom mintája római Gesú Alaprajz: kereszt alakú, egyetlen hajú, kétoldald 4-4 kápolna Négyzete fölött kupola emelkedik Középen a tér: mindenki jól látja és hallja a prédikációt Kápolnák: magánáhitatot biztosítják A templomtér gazdag díszítése segít a hívőkben azt az érzetet kelteni, hogy a rendkívüli, a transzcendens jelen van e környezetben MO: tornyokat is építenek, elmarad a kereszthajó és a kupola Következő évtizedekben nem változik a nagyszombati templom által diktált stílus Legjelentősebbek: győri (1635-41), trencséni (1653-57)
Világi építészet: Pozsonyi vár: 1635-46 között Pálffy Pál kamaraelnök felügyelete alatt, Giovanni Battista Carlone császári építész tervei szerint lezajlott az újjáépítés.
Ikonográfia
