6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS

6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS

407

Magyarok a Kárpát-medencében

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA AZ INTERNET A DIÁKOK SZABADIDİS FOGYASZTÓI UTAZÁSI SZOKÁSAIT? GROTTE JUDIT1 SURVEY ON THE INTERNET’S IMPACTS WITH THE TRAVELLING HABITS OF STUDENTS Abstract Tourism worldwide is one of the most dynamically developing sectors. Its impact on the economy is significant.The fast development of information and communication technologies has changed the tourism industry. New trends, new suppliers (on-line travel agencies, low-cost carriers, etc.), ’new’ well-informed customers appeared on the market. The expansion of the Internet has showed a new direction for stakeholders in tourism, e.g.: for the suppliers of commercial accommodations, catering units, additional products (e.g. insurance, rent-a-car services, money exchange, etc.) as well as transportation companies. One of the most important priorities at our College is, to be able to provide the most up-to-date information to our students about their future professions. We always follow recent changes in tourism industry the appearance of new legislative provisions, or latest technologies, for instance. In my primary research, I was curious to know if the travelling habits of the future tourism professionals were influenced by the above mentioned phenomena.

Key words: Off-line travel agency, On-line travel agency, On-line tourist services

Bevezetés Felgyorsult gazdaságunk világa életre hívta az információ-áramlás egy speciális technológiáját, melynek következtében a hagyományos értékesítési metódusok megváltoztak. Az internet megjelenése nem csak mőszaki, de komoly kereskedelmi változásokat hozott az idegenforgalmi szektorban. Új irányvonalat jelölt ki a turisztikai szolgáltatók: kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek, közlekedési vállalatok számára. Az internet és az elektronikus kereskedelem újraszabályozta a légi közlekedés piacát is. Megjelentek a ”diszkont”; ”fapados” vagy más néven alacsony (low-cost carrier) költségvetéső légitársaságok, melyek határozott változásokat hoztak nem csak az utazni vágyók, de a ”hagyományos” légitársaságok körében is. A diszkont légitársaságok magyarországi megjelenése (2003), lehetıséget biztosított a repülésre azon utazni vágyók számára is, akik eddig alacsony keresetük miatt nem vehették igénybe, ezt a gyors és kényelmes közlekedési eszközt. Primer kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon fıiskolás hallgatóink utazási szokásaiban is változást okoztak-e a fent említettek. 1

Fıiskolai Adjunktus, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája

409

4 érv a kutatás mellett Fıiskolánkon, komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok mindig tájékozottak legyenek a szakmájukat érintı legújabb változásokkal, mint pl.: jogszabályok, technológiai újdonságok, stb. Primer, kérdıíves kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon a jövı leendı turisztikai szakembereinek utazási szokásait mennyire befolyásolták a bevezetıben ismertetett változások. A kutatás aktualitását az alábbi tények szolgáltatták: 1. Az internetet kipróbálók és internetet használók száma folyamatosan nı. „Az internet penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb a 15-24 évesek körében: e korcsoport közel kétharmada internetezik” (Forrás: http://www.nrc.hu/hirek?&news_id=403&page=details&newsprint=I) 2.A IATA (International Air Transport Assocciation) a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetsége 2008 januárjától bevezeti az elektronikus jegyet a hagyományos légitársaságoknál. (Forrás: http://www.thetransnational.travel/news.php?cid=IATA-E-Ticket-Deadline.Jun06.21) 3. A diszkont légitársaságok magyarországi forgalma folymatosan nı, ehhez kapcsolódik a KPMG által készített felmérés is. „A fapadosok piaci részedesése 2010-re már a 35 százalékot – és ezzel a 4 millió utaslétszámot – is elérheti. A tanulmány szerint a diszkontlégitársaságok utasai az olcsóbb repülıjegy vásárlásával megtakarított pénzt a célállomáson szívesen költik minıségi szolgáltatásokra.” (Forrás: http://kpmghu.lcc.ch/dbfetch/52616e646f6d495672c39db5e9082faee281e8ef74a58d64e88a7 036b5297cf5/budget_airlines__tourism__survey_-_h_-_2005_march_23.pdf) 4. Egyre tıbb utazási iroda (60%) mőködtet saját weblapot, a hagyományosan kiadott színes katalógus mellett. (Forrás: http://www.piacesprofit.hu/?r=9387)

A kérdıív Intézményünkben nappali és levelezı tagozaton történik a közgazdász képzés. A reprezentatív felmérést tudatosan a másodéves nappali tagozatos diákok körében végeztem el. A továbbiakban elemezni fogom a kérdıív kérdéseire kapott válaszokat. (1. melléklet: A kérdıív) Általános adatok: Nem: Nı: 116 Férfi: 34 Kor: 19-25: 150 fı

Szak: Idegenforgalmi: 2 évfolyam: 150 fı Legmagasabb iskolai végzettség: Érettségi Származás: 55% Budapestrıl, 45% vidékrıl

1.a. Milyen gyakran utazik? Az elsı kérdésre adott válaszokból egyértelmően kiderül, hogy különféle okok miatt a diákok nem utaznak túl nagy gyakorisággal. A válaszadók 47%-a évente egyszer, 29%-a egy évben kétszer, 22%-a évente háromszor, s végül 4%-a utazik az év minden hónapjában. (1. ábra) 410

Az utazás gyakorisága 60% 40% Diákok

20% 0% Havonta

Negyedévente

Félévente

Évente

1. ábra Az utazás gyakorisága

1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Kíváncsi voltam, hogy melyek azok a tényezık, amik a diákok körében az utazás gyakoriságát meghatározzák. Természetesen nem meglepı az eredmény, hisz elsı helyen legtöbben a pénzt, másodikon pedig a szabadidıt jelölték meg. A divat, úgy tőnik nem befolyásolja a diákok utazási gyakoriságát. Az egyéb kategóriában néhányan befolyásoló faktorként említették a szezont, a hangulatot, a konkrét programot; valamint a sport versenyek gyakoriságát. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) A diákoknál a legnépszerőbb utazási motiváció az üdülés, ezt követik a városlátogató utazások, majd a rokonlátogatás foglalja el a harmadik helyet. A hasznos nyelvtanulás csak a negyedik helyen áll, az ötödik helyet a wellness; a hatodik helyet pedig a sport szerezte meg. Érdekes, hogy a vallási indíttatású utak nem motiválják a tanulókat. Az egyéb kategóriában semmi sem szerepelt. 3. Ki szervezi az útjait? A fıiskolások nagy része azt írta, hogy útjait saját maga szervezi, bár a második legnépszerőbb utazásszervezı a család volt, s csak ezt követte harmadikként az utazási iroda. 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) A diákok válaszaiból az alábbi sorrendet lehetett felállítani: 1. Szállás 4. Programok 5. Buszjegy 2. Repülıjegy 6. Csomagtúrák 3. Biztosítás Az egyéb kategóriába egy válasz sem érkezett.

7. Autóbérlés 8. Pénzváltás 9. Vonatjegy

5.a. Van –e kedvenc utazási irodája? A diákok 95%-nak nincs kedvenc utazási irodája, annak az 5%-nak, akinek pedig van, azok az alábbi irodákat nevezték meg: 1. Neckermann, mert megbízható, kedves a kiszolgálás. 411

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Car- tour, mert segítıkészek az iroda munkatársai és elfogadható az ár. Grand Tours, mert jók a szállásai. Fehérvár Travel, mert jók a programok és felkészültek az idegenvezetık. Chemol Travel, mert jó a szervezés. Istria Tours, mert az egyik hallgatónak személyes kapcsolata van ott. IBUSZ, mert jók voltak a személyes tapasztalatok. Van-e kedvenc utazási irodája? 100% 80% 60% Diákok

40% 20% 0% Igen

Nem

2. ábra Van-e kedvenc utazási irodája?

5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP – Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu Ezt a kérdést a diákok nagy része nem töltötte ki. A kitöltöttek között sem volt mindig feltüntetve mind a tíz utazási iroda. A kapott listák alapján az elsı 5-6, illetve a 10. hely ismeretes. Az eredmények tükrében a sorrend az alábbiak szerint alakul. 1. Neckermann 2. IBUSZ 3. TUI 4. Vista

5. OTP-Travel 6. Tensi 10. Go.hu

Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? A diákok nagy része az ismertséget, a média szerepét emelte ki a sorrend felállításánál. Ezután következett a saját tapasztalat, majd a szolgáltatás minısége, az ár, mint döntési tényezı; az ismerısök véleménye és tapasztalata, s végül a találomra történı sorrendbe állítás. A felmérésbıl egyértelmően kiderül, hogy a diákok kevésbé ismerik az on-line, mint a hagyományos utazási irodákat, Miért? Erre a kérdésre sem válaszolt mindenki, azonban az értékelhetı válaszokból jól látszik; hogy a hallgatók nagy hányadának nincs önálló, személyes tapasztalata az utazási irodákkal; hisz keveset utazhatnak, vagy saját maguk szervezik meg utazásaikat. Szintén többen 412

írták, hogy fontos számukra a saját tapasztalat, valamint az utazási iroda Interneten keresztül történı könnyő elérhetısége. 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? A diákok 97%-a nem rendelkezik utazási irodánál törzsvásárlói tagsággal, 3% azonban igen. Melyik irodánál? A legnépszerőbb iroda a Car-Tour volt, majd ezt követte az Istria Tours. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? A hallgatók 98%-a használja az Internetet utazási információk eléréséhez. 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? A hallgatók népszerőségi listáját a Google keresıprogram vezeti; majd ezt követik a különbözı győjtıportálok, mint pl.: www.startlap.hu, azon belül is a lap.hu oldalak; a konkrét desztináció honlapja pl.www.itthon.hu. Az alábbiakban ismertetném kategóriánként felsorolva a kapott eredményeket. (1. táblázat) 1. táblázat

1. Szálláskeresés: www.udulesicsekk.hu; www.danubiushotels.hu; a konkrét szállás honlapja; www.startlap.hu, hotel.lap.hu; 2. Repülıjegyfoglalás:www.malev.hu; www.wizzair.com; www.delta.com, startutazas.hu 3. Látnivalók: www.tourinform.hu; az ország honlapja; www.magyarorszag.hu; www.wikipedia.hu; a város honlapja 4. Menetrendek: www.elvira.hu; www.volan.hu, www.bud.hu 5. Autóbérlés:www.hertz.com; www.europecar.com 6. Egyéb információk:utazas.lap.hu; www.vilagjaro.hu; www.google.hu; www.itthon.hu Megdöbbentı, hogy a jövı idegenforgalmi szakemberei utazásaik szervezésénél menynyire kevés konkrét kategóriába besorolható Internetes weboldalt ismernek, s alkalmaznak. A repülıjegy foglalásnál megjelölt légitársaságok alacsony számából következtethetünk arra, hogy diákjaink nem túl nagy gyakorisággal utaznak repülıvel; valamint, hogy kevéssé ismerik mind a hagyományos, mind a diszkont légitársaságokat. Miután hallgatóink jó része vidéki, így nem volt meglepı, hogy a menetrendek kategóriában szinte mindenki a MÁV és a Volánbusz társaság honlapját írta be, egy ember tüntette csak fel a ferihegyi repülıtér web oldalát. 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Sajnálatos módon a hallgatók csupán csak 41%-a válaszolt erre a kérdésre, s a kapott válaszoknál is ellentmondásokat lehet felfedezni; hisz míg egyes hallgatók naprakésznek ta-

413

lálták a MÁV, a MALÉV és a Volánbusz társaság honlapját; addig mások pont ezeket a honlapokat jelölték gyengének. Az egyértelmő válaszoknál az alábbi eredmények születtek: Naprakész: 1. Google; 2. Wizzair; 3. Neckermann; 4. Itthon.hu; 5. Tourinform; 6. TUI; 7. Hurrányaralunk.hu

Gyenge: 1. Nagyutazas.hu; 2. Lap.hu

9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? A hallgatók 75%-a nem rendelt Interneten keresztül még turisztikai szolgáltatást utazási irodai honlapról. 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Az alábbi turisztikai szolgáltatásokat vették igénybe azon hallgatók (25%), akik már rendeltek Interneten keresztül utazási irodai honlapról (2. táblázat): 2. táblázat

1. helyen a Szállás szerepel, ez volt a legnépszerőbb; a 2. helyezést a Repülıjegy érdemelte ki; a 3. helyen a Biztosítás végzett, amit a 4. helyen a Programok követtek; és elenyészı számban jelölték be az alábbi szolgáltatásokat: Autóbérlés; Síbérlet; Buszjegy (egyéb kategória); Utazási csomagot senki nem vásárolt. 11.-12. Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? A kérdésre csak a hallgatók 20%-a tudott válaszolni. Ebbıl 19,9% elégedett kedvenc utazási irodájának honlapjával, mert szerintük a honlap hasznos, naprakész, színes, figyelemfelkeltı, átlátható, részletes információkat tartalmaz. 0,01% jelölte be azt a választ; hogy nem elégedett kedvenc utazási irodájának weblapjával, mert hiányolja; hogy utazásait nem tudja a honlapon keresztül lefoglalni, valamint, hogy a közölt információk nem mindig pontosak, pl.: nem közli a honlap, hogy a szálloda milyen messze van a vízparttól, vagy a városközponttól. 13. Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? A diákok 87 %-a válaszolt erre a kérdésre. 42% igennel, 45% pedig nemmel. Érdekes, hogy ezek a diákok, akik nap, mint nap használják az Internetet, nem igazán követik a

414

turisztikai szakmai internetes fórumokat, még abban a témában sem, ami a saját útjaik megszervezésére irányul. 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Erre a kérdésre több, mint a hallgatók 60%-a válaszolt igennel. A válasz azért érdekes, mert az 5.b. kérdésnél a diákok – néhány hallgatótól eltekintve- fel sem ismerték a két magyar (hurrányaralunk.hu; go.hu) on-line utazási irodát. 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? A diákok 28%-a szerint az ideális on-line iroda naprakész, 21%-uk úgy gondolja a honlap sok információt kell, hogy tartalmazzon; 16%-nak a weboldal könnyen kezelhetısége, a szolgáltatások honlapon keresztül bankkártyával történı kifizetése jelenti az ideális irodát, 13%-uk a megbízhatóságot emelte ki, 9%-nál a jó árfekvés azonos a jó utazásszervezıvel, 8%-nak a gyorsaság a legfontosabb és csak 5%-nak a jó áttekinthetıség. (3. ábra) Az ideális online utazási iroda 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Naprakész

Diákok A honlap könnyen kezelhetı

Jó az árfekvés

Jól áttekinthetı

3. ábra Az ideális online utazási iroda

16. Milyen online utazási irodákat ismer? Go.hu; Best Reisen, hurrányaralunk.hu; wizzair, vista, Neckermann A válaszok egyértelmően tükrözik, hogy sajnálatos módon a hallgatók nem tudják megkülönböztetni a hagyományos utazási irodákat az on-line irodáktól; sıt olyannyira nincsenek tisztában a fent említettekkel; hogy még egy diszkont légitársaságot is megneveztek ebben a kérdéskategóriában. Feltételezem, hogy a diszkont légitársaság azért kerülhetett bele a felsorolásba, mert az elektronikus repülıjegyet (E-ticket) ugyanúgy ki lehet fizetni dombor nyomott bankkártyával a légitársaság honlapján keresztül, mint ahogy az utazási szolgáltatásokat az on-line utazási iroda portálján. 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? A válaszok megdöbbentıek voltak, hisz a diákok majdnem fele (45%) azt jelölte be, hogy nem rendelt, s a jövıben sem szándékozik rendelni. 39%-uk írta; hogy bár még nem rendelt ilyen szolgáltatást, de a jövıben tervezi. S, csak 1 % rendelt ilyen szolgáltatást; a többi 15% nem válaszolt a kérdésre, ami számomra a szakma iránt érdektelenséget jelzi. 415

18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Erre a kérdésre csak igen kevesen válaszoltak de közülük szállást rendeltek a legtöbben, második helyen a repülıjegy áll, harmadik helyen a biztosítás, autóbérlés, valamint az utazási csomag foglal helyet; s végül utolsóként a síbérlet. 19. Melyik irodánál rendelte? Itt egyetlen on-line utazási irodát jelöltek meg: www.hurranyaralunk.hu 20. Hogyan fizetett? A válaszadók között egyenlı arányban oszlott meg az Interneten keresztül bankkártyával- és a Banki átutalással történı fizetés, s utolsó helyen szerepelt a személyesen az irodában számlakiegyenlítés. 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? A válasz 100%-ban igen volt. Bár a diákok közül kevesen rendeltek meg utazási szolgáltatást on-line utazási irodán keresztül, a 100%-os elégedettségi szint mindenképpen pozitívnak bizonyul. Remélhetıleg ez az eredmény motiválni fogja majd a többi diákot is az on-line utazási.irodák megismerésében. 22. Ha nem, miért? Jelen felmérésben, ez a kérdés feleslegesnek bizonyult. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? (A kérdésre a hallgatók 81%-a válaszolt) A diákok 37%-az: Igen tervezem választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Gyors, 2. Kényelmes, 3. Egyszerőbb A hallgatók 44%-a a : Nem, nem szeretnék választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Nem megbízható, 2. Hiányzik a személyes kapcsolat és ügyintézés Érdekes, hogy ez a korosztály is idegenkedik még az on-line vásárlástól, s megbízhatóbbnak tartja a hagyományos, személyes ügyintézést.

Konklúzió Ismeretes tény, hogy az internet megjelenése az idegenforgalmi piacon új szolgáltatókat (diszkont légitársaságok, on-line utazási irodák) hívott életre. Magyarországon 2003-ban megjelent az elsı diszkont légitársaság, mely olcsó áraival és erıs marketing tevékenységével lehetıvé tette azok számára is a repülés kényelmét, akik eddig anyagi helyzetük miatt ezt nem engedhették meg maguknak. A fenti felmérésben, arra kerestem a választ, hogy vajon az Internet megjelenése a turisztikai piacon mennyire befolyásolta a diákok utazási szokásait. 416

Bár a turisztikai piac nagyot változott, a diákok többségének válaszából egyértelmően kiderül, hogy elsıdlegesen a pénzhiány miatt nem engedhetnek meg maguknak többet, mint évi egy szabadidıs utazás. Utazásuk céljait tekintve természetesen az elsı helyen az üdülés áll, amit a város- és rokonlátogató motivációk követnek. A kérdıívet kitöltı hallgatók a jövı potenciális turisztikai szakemberei, így nem volt megdöbbentı a válasz, miszerint a hallgatók utazásaik jelentıs hányadát saját maguk szervezik, s nem nagyon vesznek igénybe utazási irodai segítséget. Primer kutatásomból sajnos az is egyértelmően kiderül, hogy turizmus szakos hallgatóinknak nincs túl erıs motivációjuk leendı szakmájuk mélyebb ismerete iránt, hisz még a hazai on-line utazási irodákat sem ismerik, nem beszélve a konkrét turisztikai információkat (pl.: szállás, repülıjegy, autóbérlés, látnivalók, stb.) tartalmazó weblapokról. Az egyetlen honlap, ami a turisztikai szolgáltatásoknál minden hallgató kérdıívében szerepelt az a Google keresıprogram volt. Ami azonban még ennél is elkeserítıbb, hogy a megkérdezettek 44%-a nem is tervezi, hogy a jövıben megtekintse és kipróbálja az on-line utazási irodák kínálatát.

Internetes források http://www.aeroviva.hu/-2008.01.12 http://www.alpesitravel.hu/-2008.01.10 http://www.bestreisen.hu/-2008.01.12 http://book.wizzair.com/default.asp?slid=clear&language=HU-2008.02.23 http://www.cartour.hu/-2008.02.22 http://fapadosutazas.hu/cikk/?id=146&r=7 http://fapadosutazas.hu/cikk/?id=67&r=7 http://www.go.hu/-2008.01.14 http://www.hurra-nyaralunk.hu/-2008.01.12 http://www.ibusz.hu/-2008.01.12 http://www.istriatours.hu/-2008.02.22 http://kpmghu.lcc.ch/dbfetch/52616e646f6d495672c39db5e9082faee281e8ef74a58d64e88a7036b5297cf5/budget_ airlines__tourism__survey_-_h_-_2005_march_23.pdf http://www.neckermann.hu/-2008.01.10 http://www.nrc.hu/hirek?&news_id=403&page=details&newsprint=I http://www.otptravel.hu/-2008.01.12 http://www.piacesprofit.hu/?r=2856 http://www.piacesprofit.hu/?r=9387 http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/07/evilag-07.html http://www.thetransnational.travel/news.php?cid=IATA-E-Ticket-Deadline.Jun-06.21 http://www.tui.hu/-2008.01.12 http://www.turizmusonline.hu/cikkek/cikk.php?id=3396 http://www.vilaggazdasag.hu/nyomtat.php?cikk=106129 http://www.vista.hu/-2008.01.13

417

1. melléklet A kérdıív

Hogyan befolyásolja az internet a diákok szabadidıs fogyasztói utazási szokásait? 1.a. Milyen gyakran utazik? Havonta

Negyedévente

Félévente

Évente

1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Szabadidı

Pénz

Divat

Egyéb ………………….

2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) Nyelvtanulás

Üdülés

Városlátogatás

Wellness

Sport

Vallás

Rokonlátogatás Egyéb ……………….

3. Ki szervezi az útjait? Utazási iroda

Saját maga

Család

4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállás Biztosítás Csomagtúrák

Repülıjegy Programok

Vonatjegy Pénzváltás

Buszjegy Autóbérlés

Egyéb …………………………………………………………………………………….. 5.a. Van –e kedvenc utazási irodája?

Igen

Nem

Ha, igen melyik?............................................................. Miért?...................................................................................................................................... 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP – Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu 1………………………….. 418

2………………………….. 3………………………….. 4………………………….. 5………………………….. 6………………………….. 7………………………….. 8………………………….. 9………………………….. 10………………………….. Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? ……………………………………………………………………………………………… Miért? ……………………………………………………………………………………………… 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e?

Igen

Nem

Melyik irodánál? ………………….. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? Igen

Nem

7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… 1. Szálláskeresésre: 2. Repülıjegyfoglalásra: 3. Látnivalókkal kapcsolatban: 4. Menetrenddel kapcsolatban: 5. Autóbérléssel: 6.Egyéb információk: 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Naprakész………………………………… Gyenge:…………………………………… 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? Igen Nem 419

10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Repülıjegyet Biztosítást Szállást Programokat Utazási csomagot Egyéb …………………...

Autóbérlést Síbérletet

11. Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? Igen, mert …………………………………………………. Nem, mert …………………………………………………. 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? ………………………………………………..……………………………………………… ………………………………………………..…………………………………………….... 13. Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? Igen

Nem

14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Igen

Nem

15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? ………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………… 16. Milyen online utazási irodákat ismer? ……………………………………………………………………………………………… 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? Igen, rendeltem

Nem, nem is akarok

Nem, de a jövıben tervezem

18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Utazási csomagot 19. Melyik irodánál rendelte?

420

Biztosítást Síbérletet

Autóbérlést Programokat Egyéb ………………

……………………………………………………………………………………………… 20. Hogyan fizetett? Interneten keresztül bankkártyával

Banki átutalással

Személyesen az irodában

21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? Igen

Nem

22. Ha nem, miért? ……………………………………………………………………………………………. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? Igen tervezem

Nem, nem szeretnék

Miért nem?.............................

mert………………………………………………………………… 24. Nem:  Férfi  Nı 25. Életkor:  14-18;  19 – 25;  26 – 35;  36 – 50;  51 – 65;  66 26. Legmagasabb iskolai végzettsége  Általános iskola  Középiskola  Fıiskola  Egyetem  Egyéb ………….. 27. Az ország melyik részérıl érkezett? Budapest

Megye:……………….

Város………………

421


A VISEGRÁDI ORSZÁGOK TURIZMUSÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS KONTEXTUSÁBAN KÖKÉNY ISTVÁN1 Abstract The Visegrád Cooperation is a regional organization of the Czech Republic, Poland, Hungary and Slovakia, which altogether make a geographically coherent area. Tourism, as a tertiary sector with a multiplicative effect, is economically very important for all these countries. The data determining the infra- and suprastructure’s most important areas at tourism in this group of countries, have been compared during research. Considering tourism as an open system, for proper and unperturbed functioning of the market, economical environment is most determinative. The main indicators of this are essential to be compared for research. The most determining survey of the research was divided into two main areas: on the one part, analysis of the three essential data of inland and foreign tourism (guests, guest nights and average duration of stay), on the other part, analysis of changes and their related reasons since 1995 at internal tourism (in which there are no frontiers any more).

Bevezetés A Visegrádi Együttmőködés (másként Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete, amely földrajzilag összefüggı területet alkot. Az együttmőködés célja ezen Közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A visegrádi csoport abból a megfontolásból jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mindig is ugyanahhoz a civilizációhoz tartozott: közös kulturális és szellemi értékeket vallanak, közösek a vallási hagyományaik, amelyeket meg kívánnak ırizni és tovább kívánnak erısíteni. A visegrádi országok egyaránt célul tőzték ki az európai uniós tagság elnyerését,

1. ábra A visegrádi országokat ábrázoló kép (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Visegr%C3%A1di_E gy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s)

1

A szerzı a Kodolányi János Fıiskola adjunktusa, a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója

423

hiszen a csatlakozást újabb elırelépésnek tekintették. Céljukat 2004. május 1-jén érték el, amikor is mindannyian az EU tagjai lettek. A csoport célja, hogy optimális együttmőködést szorgalmazzon minden országgal, elsısorban a szomszédjaival, mivel legfıbb érdeke a demokratikus fejlıdés Európa egészében. A kulturális kohézió megırzése és erısítése érdekében a visegrádi csoport egyik célja az értékek közvetítése és továbbadása, melynek legmegfelelıbb alapja lehet a turizmus, hiszen „a turizmus egyszerre tekinthetı gazdasági, pszichológiai, társadalmi és kulturális jelenségnek (PRZECLAWSKI K. 1993). „Egy térség egyedi kulturális jellemzıi egyrészt a helyi lakosság által igényelt kulturális kínálat alapjául szolgálnak, másrészt viszont hozzájárulnak az adott térség turisztikai versenyképességének növekedéséhez.” (RÁTZ T. PUCKÓ L. 2002.) Az idegenforgalom definiálása a kutatás szempontjából elengedhetetlen. A fogalom meghatározása nem napjainkban kezdıdött, sıt a jelenleg az adott területen dolgozó kutatók újabb és újabb gondolatokat tesznek hozzá, vagy éppen vesznek el a létezı fogalmakból. A turizmus meghatározásával többek között a francia LITTRÉ (1876), az osztrák STRADNER (1890), a magyar FELLNER (1908), a német SCHRATTENHOFFEN (1911) és GLÜCKSMANN (1935), a francia MATHIOT (1945), a svájci HUNZIKER és KRAFT (1954) foglalkozott. A legelterjedtebb a WTO2 és az Interparlamentáris Unió Hágában 1989-ben megtartott konferenciáján elfogadott definíció: „A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kivüli minden szabad helyváltoztatást, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat” (Hágai Nyilatkozat, 1989). Jelen vizsgálat során fıleg a pszichológiai eredetre visszavezetett meghatározást tekintjük kiindulópontnak, mely szerint „A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor.” (MICHALKÓ G. 2001.). Turizmus ott mőködik és mőködhet csak hosszú távon, ahol az ahhoz szükséges feltételrendszer megfelelı és garantált. Ez a feltételrendszer általános és helyi feltételekre bontható. Általános feltétel elsısorban a desztináció, illetve manapság már annak a tágabb földrajzi környezetét jelentı térség biztonsági kérdései. Helyi feltételként kell megemlíteni az adott célállomás fogadókészségét, fogadóképességét. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltás után 5-6 évvel, az ezredforduló után és végül az uniós csatlakozást követıen hogyan alakult a visegrádi országok idegenforgalma, különös tekintettel az egymás közti mozgások, a turizmus, amit „a környezetváltozással együtt járó élményszerzés motivál”(ILLÉS S. 2000., MICHALKÓ G. 2002.). A vizsgálat alá vont idısíkot tekintve (1995-2005) a határnak fizikai értelemben is még nagyon sok esetben gátló szerepe volt a turizmus erıteljesebb növekedése kapcsán. Napjainkban viszont már igaz, hogy „a nemzetközi határok mobilitást gátló szerepe folyamatosan csökken, mint ahogy az a funkcionális távolság is, ami sok utazót elrettentett a szomszédos ország felkeresésétıl” (TIMOTHY D. 1995.).

A V4-ek általános turisztikai potenciálja Lengyelország Európa 9. legnépesebb állama (313 ezer km2), lakosainak száma meghaladja a 38 milliót. Az ország GDP-jének kétharmadát a szolgáltatási szektor állítja elı. Csehország területe (78 ezer km2) és lakosainak száma (10 millió) megközelítıleg azonos hazánkéval. A GDP 57,3 %-a származik a szolgáltatási szektorból. Közép-Kelet Európa 2

Turizmus Világszervezete

424

egyik legjelentısebb gazdaságával rendelkezı ország. Szlovákia területe (49 ezer km2) és lakossága (5,1 millió) mintegy fele Magyarországnak. Az ország GDP-jének közel kétharmadát a szolgáltatási szektor szolgáltatja. Hazánkban a GDP közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elı. Magyarország központi elhelyezkedése Európában, kultúrája, természeti kincsei nagy lehetıséget teremtettek és teremtenek a turisztikai szolgáltatások révén a GDP ezen területének növeléséhez. Az 1. táblázatban összefoglaltan látható, hogy a négy visegrádi ország GDP-jéhez közvetlenül és közvetetten mennyiben járul hozzá a turizmus, illetve közvetlenül és közvetetten az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya miként alakul az egyes államokban. 1. táblázat

közvetlenül és közvetetten a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı)

összes foglalkoztatott %-ában 13,3

Lengyelország

4,3

2,1

17,5

8,5

300

2,0

1160

8,0

Magyarország

3,2

4,0

8,9

10,8

140

3,5

363

9,3

Szlovákia

0,7

2,2

3,4

13,0

55

2,2

245

9,7

(ezer fı)

633

közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma

2,8

GDP

133

%-ában

14,1

(Mrd USD)

11,8

közvetlenül és közvetetten turizmusból származó GDP

2,6

GDP

2,2

%-ában

Csehország

(Mrd USD)

összes foglalkoztatott %-ában

közvetlenül turizmusból származó GDP

A V4 országok turizmusából származó bevétel részesedése a GDP-bıl, valamint az idegenforgalmi szektorban foglalkoztatottak aránya

Forrás: www.mkt.hu

Az országok közúti és vasúti hálózata viszonylag sőrő. Fontos tranzit útvonalak vezetnek az országokon keresztül. A tranzit útvonalak kapacitása azonban közúton és vasúton a folyamatos beruházások ellenére nem felel meg a növekvı igényeknek. Légi közlekedés szempontjából fejlıdnek, hiszen egyre több nemzetközi repülıtér nyitotta meg kapuit, illetve szinte mindegyik országban megjelentek a „fapados” légitársaságok. Az országokban egyre jobban jelen vannak a nemzetközi szállodaláncok, sıt az utóbbi idıben óriási szállodai „boom” jellemzı az adott térségben. Az 2. táblázatból jól látható, hogy a legjobb adottságokkal Csehország rendelkezik. A nemzetközileg leginkább versenyképes kulturális és természeti attrakciókat kell kiemelni. Az UNESCO világörökségi listáján Lengyelország 13, Csehország 12, Magyarország 8, míg Szlovákia 5 objektummal rendelkezik. Ezen kívül jelentıséggel bírnak a 425

kastélyok, kúriák, a történelmi városok, a gyógyfürdıhelyek, a nemzeti parkok és természetvédelmi övezetek. 2. táblázat

A szálláshely-kapacitás alakulása 2005-ben Többi szálloda + panzió 3 993 187 317 1 268 110 847 1 923 124 229 846 61 443

*****/**** Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia

Egység (db) Ágyszám Egység (db) Ágyszám Egység (db) Ágyszám Egység (db) Ágyszám

286 44 978 82 18 495 138 38 006 37 4 473

Forrás: www.european-quartet.com, saját szerkesztés

A vizsgálat szempontjából elengedhetetlen, hogy a turizmust mint nyílt rendszert tekintsük, melynek a lényege, hogy a környezettel való kapcsolata kimutatható. Ebbıl a szempontból a piac megfelelı és zavartalan mőködésében leginkább a gazdasági környezet az egyik legmeghatározóbb. Az idegenforgalom gazdasági környezete vizsgálható mikro és makró szinten egyaránt. Mikro szintet azok a vállalkozások képviselik, amelyek a kínálati oldalon a vonzerıkhöz kapcsolhatók (üzemeltetés, mőködtetés). Makro szintet a területi és az állami szervezetek gazdaságpolitikája képviseli. A visegrádi országcsoport politikai értelemben ma már nem egyértelmően a glóbusz fejlettebb térségéhez tartozik, gazdasági súlya és jelentısége lényegesen kisebb, mint ami a lakosság lélekszámából következne. A szerény gazdasági összteljesítményt jól jellemzi a V4-országok termelékenységi színvonala, például az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték is, ami vásárlóerı-paritáson számolva az USA termelékenységének körülbelül a felét, az EU-15 országokénak körülbelül a 60%-át éri el. (BORSI B. 2005.) 3. táblázat

A vásárlóerı-paritáson mért egy fıre jutó GDP (EU25=100) Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia

1995 70 41 49 44

2000 64 46 53 48

2005 73 48 62 54

Forrás: Eurostat

Általában elmondható, hogy a V4-országokban az átalakulás utáni sokkot követı GDPnövekedés vagy a TFP3, vagy a tıketermelékenység növekedésének volt köszönhetı. A Visegrádi országok turizmusának gazdasági környezetét vizsgálva megállapítható, hogy – bár elmaradnak az EU-15 országok átlagától, de a GDP növekedés vagy az inflációs ráta (kivéve Szlovákia és Magyarország) bizakodásra adhat okot. A következı táblázatban 3

Total Factor Productivity

426

összefoglalásra kerülnek azok a legfontosabb mutatók, melyek gazdasági oldalról a turizmust meghatározzák. Az egy érkezı turistára jutó árbevétel azt mutatja, hogy az odalátogató vendégek számára az adott desztináció mennyire költésösztönzı. Ebbıl a szempontból Magyarország a vezetı, hiszen itt 1200 eurónál többet is elkölt egy turista (legalább egy éjszakát eltölt a meglátogatott helyen). Érdekes, hogy ezt a kimutatást a legnagyobb ország zárja 314 eurós költéssel, ami majdnem negyede a magyarországi adatnak. 4. táblázat

A turizmus gazdasági környezetének legfontosabb mutatói Ország Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia

GDP/fı 2003 (Euró) 9 298 5 710 8 884 6 368

Reál GDPnövekedés 2002-2003 (%) 3,1 3,8 2,9 4,2

Infláció 2003 (%) 0,1 0,7 4,7 8,6

Idegenforgalmi árbevétel 2003 (euró/érkezı turista) 741 314 1 234 660

Idegenforgalmi árbevétel 2003 (euró/helyi lakos) 323 111 362 169

Forrás: Tourism Market Trends 2004, saját szerkesztés

A turizmus a közép-kelet-európai országok gazdasági mutatóit tekintve 1990 óta minden országban felértékelıdött, több helyen a gazdaság húzóágazatává vált. A GDP-hez és exportbevételekhez való hozzájárulása alapján Csehország és Magyarország esetében a turizmus már az elmúlt évtized elején is fontos szerepet játszott, Lengyelországban pedig, ahol az elmúlt évtized elején szerepe még elhanyagolható volt, az idegenforgalom meghatározó részévé vált a gazdaságnak: 2001-ben az ország devizabevételeinek közel egyharmada, a GDP több mint egytizede a turizmusból származott. A turizmusban foglalkoztatottak száma Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is megnıtt 1990 óta. Közép-Kelet-Európa országaiban 2001-ben a munkahelyek 811%-át adta a turizmus. A turisztikai befektetések összes befektetéshez viszonyított aránya Szlovákiában a legnagyobb, amely aránya meghaladja a 10%-ot, abszolút értékben azonban elmarad Lengyelországtól, Csehországtól és Magyarországtól is (4 670 millió dollár, 7,4%) (BEHRINGER ZS. HERBSZT A. KISS K. TÖRÖK P. 2002.)

Kereskedelmi szálláshelyek jellemzı adatainak elemzése a négy országban Az elemzéshez három mutatót használtam, a kereskedelmi szálláshelyekre érkezett külföldi és hazai vendégek száma, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi és hazai vendégéjszakák száma, valamint a külföldi és a hazai átlagos tartózkodási idı. Az elemzéshez a 2005-ös év adatait vettem irányadónak, de áttekintettem 2002-tıl az adott mutatók általánosan milyen változást mutatnak. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek tekintetében Csehország a vezetı (6336 ezer, 2005-ben), majd Lengyelország (4310), Magyarország (3723) és végül Szlovákia (1514). 2002-tıl nézve ezt a mutatót Szlovákiában mondhatni stagnál, Magyarországon 2003-as enyhe visszaesést követıen növekszik, míg Csehországban és Lengyelországban folyamatosan nı. 427

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégek tekintetében már eltérı a kép. Itt Lengyelország a vezetı (12287), majd Csehország (6026), Magyarország (4008) és végül Szlovákia (1913). 2002-tıl nézve ez a mutató szinte minden ország esetében stagnál. Ami érdekes, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia esetében majdnem azonos a hazai és a külföldi vendégek aránya, viszont Lengyelországban háromszorosa a hazai a külföldinek. A külföldi vendégéjszakák elemzésénél Csehország áll az élen (19595), majd Magyarország (12200), aztán Lengyelország (10542), és végül Szlovákia (4872). 2002-tıl vizsgálva ugyanazt tapasztalhatjuk, mint a vendégek számának elemzésénél. A belföldi vendégéjszakák esetében Lengyelországé a vezetı pozíció (38076), majd Csehország (20725), Magyarország (10486) és Szlovákia (5860) a sorrend. Az átlagos tartózkodási idı elemzésénél könnyő a helyzet, hiszen az elızı két mutató hányadosa (vendégéjszakák száma / vendégek száma). Az adatok szerint a külföldi vendégek Csehországban töltik a legtöbb idıt (4,1 nap), majd Magyarországon (3,3), aztán Szlovákiában - végre nem utolsó a sorban!- (3,1 nap), és végül Lengyelországban (2,4 nap). A belföldi átlagos tartózkodási idıt vizsgálva Csehország (4,4), Szlovákia (3,2), Lengyelország (3,1) és Magyarország (2,6) a sorrend. Ha 2002-tıl vizsgáljuk meg ugyanezt a mutatót, akkor nagyon érdekes, hogy minden országban – ha kis mértékben is, de – folyamatos csökkenés tapasztalható. Összességében elmondható, hogy a V4-országok tekintetében Csehország az igazi „kedvenc” a turisták körében. A belföldi forgalmat vizsgálva Lengyelország az egyik éllovas.

A V4-en belüli turizmus jellegzetességei Az elemzés ezen szakaszában „belsı turizmus”-nak tekintettem a négy ország egymás közt lezajló turisztikai célú helyváltoztatásait, vándorlásait. A vizsgálat szempontjából szintén három fontos mutató került elemzésre. Az egyik ilyen mutató egy visegrádi országból a másik visegrádi országba érkezı turisták száma. A másik ilyen mutató pedig az adott vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. A harmadik pedig az átlagos tartózkodási idı. A vizsgálathoz három idıpontot (évet) választottam, 1995, 2001 és 2005. Az 1. diagramból is jól látható, hogy az egymás közötti turistaforgalom a szlovák-cseh viszonylatban, illetve a cseh-lengyel és a cseh-szlovák forgalomban realizálódott a legnagyobb mértékben, míg a „leggyengébb” a lengyelek szlovákiai látogatása turistaként. Itt kell még egyszer megjegyezni, hogy kizárólag a turistákat vizsgáljuk (akik legalább egy éjszakát eltöltenek a meglátogatott helyen). Az egymás közötti forgalom növekedési ütemét láncviszonyszámok segítségével vizsgálva a legnagyobb volumenő változás (+215%) a Csehországból Magyarországra irányuló forgalomban volt tapasztalható 1995-rıl 2001-re. Ezalatt az idıszak alatt valamennyi desztináció közötti turistaérkezésben növekedést tapasztalhatunk. 2001-rıl 2005-re történı változások esetén már nagyon vegyes képet mutat az ütemet kifejezı mutató. Három irány esetén csökkenés (magyar-lengyel, szlovák-lengyel és cseh-lengyel) mutatható ki. Ebbıl azt a következtetést lehet levonni, hogy Lengyelország iránti kereslet a többi V4-országból megcsappant. Növekedést vizsgálva a legnagyobb változás a lengyel-magyar viszonylatban volt tapasztalható 2001-rıl 2005-re (+128%). A vendégéjszakák esetében hasonló értékeket láthatunk, mint a turistaérkezések esetében.

428

Turistaforgalom változása 1995-2005 HU-SK HU-CZ HU-PO SK-HU SK-CZ SK-PO

turisták száma (ezer)

CZ-HU CZ-SK CZ-PO PO-HU

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1995

PO-SK

2001

2005

vizsgált idıszak

PO-CZ

1. diagram A turistaforgalom változása 1995-2005 Forrás: Tourism Market Trends 2004, www.european-quartet.com, saját szerkesztés

Vendégéjszakák változása 1995-2005 HU-SK

1400

HU-CZ

1200

HU-PO SK-HU SK-CZ SK-PO CZ-HU CZ-SK CZ-PO PO-HU

vendégéjszakák száma (ezer)

1000 800 600 400 200 0 1995

PO-SK

2001

2005

vizsgált idıszak

PO-CZ

2. diagram A vendégéjszakák változása 1995-2005 Forrás: Tourism Market Trends 2004, www.european-quartet.com, saját szerkesztés

A két adatsorból kaphatjuk meg az átlagos tartózkodási idı mutatóját (3. diagram). Ennek vizsgálata során az elızıektıl eltérı adatokat kapunk. Itt a magyarok tartózkodnak a legtöbbet Lengyelországban 1995-ben (3,9) és 2001-ben (3,7), majd egy erıs csökkenés volt tapasztalható 2005-re (2,6%). Ebben az évben (2005) a szlovákok töltötték a legtöbb idıt Lengyelországban. Az adott mutatókból is jól érzékelhetı, hogy ha egy V4-országbeli turista ellátogat a másik országba, akkor Lengyelországban tölt el leghosszabb periódust. Ez mindenképpen Lengyelország számára kedvezı adat.

Összegzés A jelen tanulmányban egy a Közép-Európai térségben mesterségesen kialakított regionalizált együttmőködés turizmusa került bemutatásra az uniós csatlakozás kontextusában. Sokan vitatkoznak arról, hogy ez mennyire régió, mennyire van szükség rá, van-e valamilyen perspektívája. 429

Átlagos tartózkodási idı 1995-2005 HU-SK HU-CZ HU-PO SK-HU SK-PO

átlagos tartókodási idı

CZ-HU

(nap)

SK-CZ

CZ-SK CZ-PO PO-HU

4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 1995

PO-SK

2001

2005

vizsgált idıszak

PO-CZ

3. diagram Átlagos tartózkodási idı változása 1995-2005 Forrás: Tourism Market Trends 2004, www.european-quartet.com, saját szerkesztés

A kutatás a V4-országok turisztikai potenciáljából (vonzerık, szálláshelyek) kiindulva a rendelkezésre álló statisztikai adatok feldolgozásával általánosságban vizsgálta az idegenforgalom legfontosabb 2005. évi mutatóit, illetve azok 2002-tıl történı változásait. A turizmus, mint multiplikátor hatással bíró tercier szektor, mind a négy ország számára gazdasági szempontból rendkívül fontos terület. Egy számomra nagyon izgalmas vizsgálódási terület volt, amikor a visegrádi országok egymás közötti turisztikai kapcsolatrendszerét vettem górcsı alá. A közép-európai együttmőködés nagyon nagy növekedési tartalékokkal rendelkezik. Gazdasági értelemben is, de a térség stabilitását, kultúráját, szellemiségét tekintve is. Az Európai Unióhoz történı csatlakozás mellett is szükség van a szorosabb kapcsolatokra. Közép-Európa felemelkedése feltételezi, hogy a résztvevık közötti konvergencia erısödik. Eljön az a korszak, amikor a közép-európaiság nem rövid távú politikai értéket jelent, hanem megteremtése elkerülhetetlen követelmény lesz a globalizálódó világban

Irodalom BEHRINGER ZS. HERBSZT A. KISS K. TÖRÖK P. 2002. Közép-Kelet-Európa turizmusa. - Turizmus Bulletin, 2002/1. BORSI B. 2006. A visegrádi országok perspektívája az Európai Kutatási és Innovációs Térségben. Információs Társadalom EUROSTAT 2002. Eurostat Yearbook 2002: the statistical guide to Europe 1990-2000. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg ILLÉS S. 2000. Belföldi vándormozgalom a XX. század utolsó évtizedeiben. Kutatási jelentések 63. KSH NKI, Budapest Michalkó G. 2002. Turizmus: praxis vagy tudomány? (A turizmus tudománytani és felsıoktatási kérdései Magyarországon). – AUBERT A. (szerk.) Kutatás a turizmusban – A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. p. 84–96. MICHALKÓ G. 2004. A turizmuselmélet alapjai: Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár PRZECLAWSKI K. 1993. Tourism as the Subject of Interdisciplinary Research; In: D.G. Pearce - R.W. Butler eds.: Tourism Research. Critiques and Challenges; Routledge, London, UK, p. 9-10 RÁTZ T. – PUCKÓ L. 2002. Goethe, Humbert és Odüsszeusz avagy kulturális utak a turizmusban; Turizmus Bulletin 6(3):3-11 RÉTI T. 2003. Visegrád és Brüsszel. Élet és irodalom

430

TIMOTHY D. 1995. International Boundaries: New Frontiers for Tourism Research. – Progress in Tourism and Hospitality Research. 1. p. 141–152. VÉRTES A. – VISZT E. (szerk.). 2005. Tanulmányok Magyarország versenyképességérıl. Stratégiai KutatásokMagyarország 2015. ÚMK, Budapest WTO, 2004 Tourism Market Trends: Europe 2004, Madrid http://hu.wikipedia.org/wiki/Visegrádi_Együttmőködés http://www.european-quartet.com http://www.mkt.hu http://www.utizona.com

431


ÚJ TENDENCIÁK A TURIZMUSBAN, ÉS HATÁSUK A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS FEJLİDÉSÉRE KUNDI VIKTÓRIA1

Bevezetés A világ változásait, legyen az gazdasági, politikai vagy társadalmi, törvényszerően mindig követi valamilyen új igény felmerülése. Az elmúlt évek elsısorban gazdasági változásai nyomán folyamatosan változtak a különbözı rétegek elvárásai. A korábbi, hagyományosnak koránt sem mondható igények (háborústurizmus, katasztrófaturizmus stb.) mára már elfogadottnak mondhatóak. Az új irányvonalakat több szempontból csoportosítom. Egyrészt kitérek az új szállodai trendekre, másrészt az utazási irodák újszerő ajánlataira. Az új trendeket extrémitás szempontjából is tovább lehet csoportosítani, hiszen az új irányvonalhoz tartozó ökoturizmus, vagy wellness, az incentive utazások nem mondhatóak kirívónak, szemben a szexturizmussal vagy katasztrófa turizmussal, a jégszállodák, vagy éppen a tenger fenekén kialakított luxusszállók egyedi ajánlataihoz képest, melyekre egyre nagyobb potenciális kereslet irányul, ugyan akkor még a mai „modern társadalomban” is extrémnek mondhatóak. Primer kutatásomban arra keresek választ, hogy a világon általánosan elfogadottnak mondható új turisztikai tendencia a hazai keresletet és kínálatot tekintve mennyire van jelen, milyen mértékben befolyásoló hatású, illetve a jövıben milyen potenciális változásokkal kell és lehet számolni országos, illetve regionális szinteken.

1. A turisztikai kereslet és kínálat és termék speciális jellege A turisztikai keresletnek számos jellemzıje van, mely megkülönbözteti a többi piacon megjelenı kereslettıl, hiszen egymást kiegészítı szolgáltatások összessége iránt nyilvánul meg. Nehezíti a kereslet feltérképezését szubjektív jellege is: az emberek eltérı ízlése, különbözı szokásai, melyek gyakran még egy ember életén belül is változnak. Napjainkban azért válhat annyira divatossá a turizmus újabb és újabb ága, mert a kereslet változékonysága mellett meglehetısen rugalmas is, könnyen alkalmazkodik a világ folyamatos átalakulásához, a változó életvitelhez, technikai feltételekhez. Mivel a turisztikai szolgáltatások nem tartoznak az elsırendő, létünk fenntartásához feltétlenül szükséges szolgáltatások közé, így azoknál érzékenyebben reagálnak a jövedelem, ár, politika, és gazdasági helyzet változásaira. A turisztikai szolgáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy az idegenforgalomban megnyilvánuló kereslet határozatlan, ami azt jelenti, hogy a potenciális igénybevevıknél csupán a szükséglet konkrét, nem a vágyott termék, ezáltal nagyobb befolyásolási lehetıséget biztosít a programok összeállítói számára.(VOLESZÁK Z. 1998). 1

Széchenyi István Egyetem, tudományos segédmunkatárs

433

A kereslet specialitásából fakad, hogy a turisztikai kínálat esetében figyelembe kell venni, hogy a komplexitást ki kell egészítse az emberek egyediségre való igénye, személyes elképzelése. A turizmusban - a kereslet határozatlanságából adódóan – a kínálat az egyik legfontosabb keresletbefolyásoló tényezı, így az elıbbiekben megfogalmazott összefüggésnek éppen az ellenkezıje is igaz, tehát a vendég egyedi igényeit a szolgáltatók is alakíthatják. A kínálat központi eleme maga a „turisztikai termék”, mely jellemzıi alapján inkább a szolgáltatások közé sorolható, így „marketing szempontból egy nem-fizikai természető problémamegoldást jelent”.(VERES Z. 1998). Szolgáltatás-jellegébıl fakadóan megfoghatatlan, nem tárolható, idıben és térben egybe esik a turisztikai szolgáltatásnyújtás, és igénybevétel. A turisztikai termék bizalmi alapú, és nagyfokú változékonyság jellemzi, ami a szolgáltatások szubjektív megítélésének köszönhetı. Sajátossága még a külsıség, presztízs és imázs központúság, a szolgáltatások megfoghatatlansága miatt a fogyasztó nagymértékben támaszkodik a külsıségekre a döntési folyamat során. A turisztikai szolgáltatások legtöbbször igen könnyen lemásolhatók, az innováció ezáltal nem biztosíthat a vállalat számára tartós versenyelınyt. Így, ha például egy utazási iroda lépést szeretne tartani versenytársaival, nincs más választása, mint hogy folyamatosan új ötleteket, akciókat, megoldásokat kínál a vevık számára (VERES Z. 2005). Az erıs verseny, mely a turisztikai piacot jellemzi, speciálisnak számít abból a szempontból, hogy a verseny a fogyasztók diszkrecionális jövedelméért folyik, melyet utazás helyett költhetnek az emberek egyéb másodlagos szükségleteket kielégítı termékekre, szolgáltatásokra. A diszkrecionális jövedelemért folyó versenyben pedig az egész szakmának együtt kell mőködnie, csak így érhetnek el komoly eredményt (VOLESZÁK Z. 1998).

4. Új trendek és irányvonalak a turizmusban A társadalmi, politikai és gazdasági hatásoknak köszönhetıen új fogyasztói igények jelennek meg a turisztikai piacon. Az egyre öregedı népesség, a családok struktúrájának átalakulása, a magasabb reálkereset, a szabadidı elosztásának megváltozása mind az új igényeknek való gyors megfelelést követeli meg. A termékek esetében meghatározott fogyasztói magatartás trendek (TÖRİCSIK M. – VARSÁNYI J. 1998). a turisztikai kereslet tekintetében is mérvadónak tekinthetık. Ilyenek: • Félelemoldás, védettség keresése, stabilitásigény, • az idı és a teljesítmény nyomása, • élmények, örömök, élvezetek, • ego-trend és önmegvalósítás, • új nemi szerepek, új csoportokhoz való tartozás, • a fiatalság és az egészség, • a felvilágosult, érdekérvényesítı fogyasztó. A fenti trendek széleskörő társadalmi elterjedése és beágyazódása befolyással van az új turisztikai trendek gyors elterjedésére. A kínálati oldalt tekintve a változásokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Kínálati elemeket tekintve elemezhetjük az új utazási szokásokat, keresett szállodai szolgáltatásokat. Vizsgálhatjuk ezen kívül az utazási formát is, hiszen a modern technikának, gyors fejlıdésnek köszönhetıen a világ bármely pontja ma már majdnem egy napon belül elérhetı.

434

5.1 Utazási irodák új kínálati elemei hazánkban

Életmódváltás, a hagyományosan új tendenciák Az extrém igényeket nem preferáló utazóközönségnek is megvan a maga kereslete. İk is alkalmazkodnak az élet változásaihoz, vagy éppen ık maguk generálják azokat. Az új fogyasztói tendenciák egyrészt az életstílus-váltással hozhatók összefüggésbe, melyhez szorosan kapcsolódik, hogy Európa – így Magyarország – népessége is öregedı. A WTO elırejelzése szerint a 60 évnél idısebb emberek aránya 20%-ról 1/3-ra fog növekedni az elkövetkezı két és fél évben, melybıl valószínőleg az egészség-, gyógy- és a „kondícióban-tartó” turizmus tud elınyöket kovácsolni. Megfigyelhetı, hogy az elmúlt években a nagy irodák szinte mindegyike külön katalógust jelentetett meg Wellness&Spa címmel, melyben a legjelentısebb hazai és európai gyógy- és wellness szállodákba kínálnak utakat. Fontos szem elıtt tartani ebben az esetben, hogy az ilyen jellegő szolgáltatásokat igénybevevı ügyfelek nem betegek, csupán egészségük megırzésére, annak javítására törekednek. Az irodai magas árak két okra vezethetıek vissza: egyrészt a nagy fizetıképes keresletre (az egészség ma jó üzlet – az egészséges életmód trendi), másrész a szigorú elıírásokból kifolyólag adódik, hiszen a jogszabályok értelmében csak azok a szállók lehetnek wellness- illetve gyógyszállók, melyek legalább a négycsillagos minısítéshez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Az ökoturizmus megjelenésének is az új életmód lehet az alapja, hiszen a környezettudatosság mára már egyre nagyobb szerephez jut. A nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre évrıl évre több turista érkezik. Megjelennek a nyári hegyvidéki üdülések, barlanglátogató túrák stb. Szintén az életmódváltással, a szuburbanizációs jelenségekkel hozható összefüggésbe a falusi turizmus iránti érdeklıdés növekedése. Itt az elsıdleges cél az aktív vagy passzív pihenés, melyet természetesen összekapcsolhatnak a vendégek kulturális és gasztronómiai igényeik kielégítésével is. A falusi turizmus ugyanis, mint a turizmus egyik új válfaja, elsısorban a tradicionális elemekre – hagyományok, örökségek, folklór, magyar gasztronómia – épít, ezáltal komplexen a régi, hagyományos életvitelt bemutatva az érdeklıdıknek. Megfigyelhetı, hogy hazánkban a falusi turizmusra specializálódó területeken tematikus borutak, vallási- és kulturális utak kerültek (kerülnek) kialakításra (elsısorban a Baranya megyei falvak, az Alföldi tájegységek és Észak-Kelet magyarországi területek esetében jellemzı). Az átlagos tartózkodási idı az ilyen jellegő utaknál általában legalább egy hét, de aki csupán egy-egy tájegység megismerését és nem a pihenés aktív vagy passzív formáját helyezi elıtérbe, azoknál hosszú hétvégés kirándulások is jellemzıek. Véleményem szerint a hagyományosan új tendenciákon belül másik csoportba tartozik a hivatásturizmus és a kulturális turizmus, melyeknél a presztízs, mint motivációs elem is befolyásoló tényezıként van jelen. Az e két irányzat iránti megnövekedett kereslet is bizonyos életmódváltásnak következtében alakult ki. Mára a csökkenı népesség miatt több, de kisebb létszámú család jön létre. Jelen van szerte a világon a karriervágy, melynek következtében magasabb reálbérrel rendelkezı kéttagú családok jellemzıek, akik több, rövidebb idıtartamú utat tesznek egy szezonon belül. A hivatásturizmus - legyen az incentive vagy corporate - a legmagasabb minıséget követeli meg. Éppen ezért az utazási irodáknak külön részlege foglalkozik az üzleti turizmussal, adott esetben annak kiemelt területeivel is. A kulturális turizmus fellendülése kapcsolatba hozható a fent említett karrierista életmóddal. Mára már a széles látókör, a világ legjelentısebb területeinek bejárása, a „csodák” meg ismerése presztízskérdéssé vált. Ezért az irodáknak feladatuk, hogy ne csak a hagyományos 435

kulturális világvárosokba szervezzenek utakat, hanem kínáljanak egy veronai színdarabon való részvételt, egy helikopteres kappadókiai utat, egy Aspendos-i koncertet, vagy éppen részvételt egy indián-beavatási szertartásra. Tipikus példa a kulturális turizmus „sznob turizmusnak” nevezett vállfajára a Bécsi Operabálon való részvétel, melyet a legtöbb esetben nem a kulturális igény, hanem az „ottlét fontossága”, a megjelenés, a presztízs motivál. Extrémitás – extravagancia, mint új kínálat Míg korábban az utazók az „átlagos” utakat preferálták (tengerparti nyaralások, téli sportok Nyugat-Európában stb.), addigra mára ezek az utak már csak középszerőnek mondhatóak. A fogyasztói igények változásának alapját a magasabb reálbérek, valamint az egyedi dolgok utáni erıteljes vágy biztosítja. Mára már elfogadott tény, hogy az irodák háborús övezetekbe, kitörı vulkánok kráterei mellé küldik ügyfeleiket „kikapcsolódni”. Teszik mindezt természetesen busás profit mellett. Ezekben az esetekben a luxusszálloda helyett a sátor, a hidegélelem az ügyfél elvárása, valamint az extrém körülmények között is megkövetelt és persze elvárt biztonság. Nagyon sok iroda etikátlannak tartja ilyen jellegő utak szervezését, mondván az utasok biztonsága nem garantálható maximálisan ezekben az esetekben. Ugyanakkor pont ez az igénye, a motivációja a fizetıképes keresletnek. Az ilyen jellegő utak mellett már kevésbé tekinthetı extrémnek a vadvízi evezés vagy a snowboardozás. Más jellegő „extrémitás” is jelen van azonban a piacon. Egyre több homoszexuális párok útjainak szervezésével foglalkozó iroda nyitja meg kapuit. Természetesen alapszolgáltatás náluk a vendégek adatainak szigorúan bizalmas kezelése, a maximális anonimitás garantálása. Az irodák profilja nem a szexturizmus, hanem a párok olyan desztinációba történı utaztatása, ahol nyugodtan nyaralhatnak, szexuális identitásuk miatt nincsenek atrocitásoknak kitéve. Kevesen tudják ugyanis, hogy több olyan város, illetve sziget van, amelyek szinte kizárólag a Gays and Lesbian (G&L) irodáktól fogadnak vendégeket. A szexturizmus – bár már lassan egy évtizede igencsak domináns forma – mára kapott igazi nyilvánosságot. Korábban az ügyfelek paradicsomai a kelet-európai országok, illetve bizonyos ázsiai és csendes-óceáni térségek voltak. Mára már, hasonlóan a G&L turizmushoz, szigetek várják a testi örömöket hajszoló turistákat. Hogy mindez hogyan lehetséges? A szigeteken nem szexuális szolgáltatásokat kínálnak – pontosabban hivatalosan ezt természetesen nem kínálhatják – csupán biztosítják a megfelelı keretfeltételeket az ide érkezıknek céljaik eléréséhez (monokinis pincérnık, állandó go-go és chipp and dale mősorok, rengeteg bár, „megfelelı felszerelések” stb.). 5.2 Szállodák új kínálati elemei A hagyományos szállásszolgáltatás új irányvonalai A hagyományos alatt a nem kirívó, nem túl egyedi szolgáltatásokat értem, melyeknek szintén lehetnek új irányvonalai. Egyes célterületeken jellemzı a fellendülést követıen, hogy több száz szálloda nyitja meg kapuit. Ennek sajnálatos eredménye a tömegturizmus, mely minden tekintetben a célterület károsodásához vezet, és hosszú távon nem fenntartható. Ennek az irányzatnak a visszafordulása mára már egyre jellemzıbb, hiszen a vendégek egyre inkább a zsúfolt területek helyett a nyugodt, aktív vagy passzív pihenésre alkalmas területeket preferálják. 436

A gyógy- és wellness-szállókra vonatkozó új jogszabályok magasabb minıségő szolgáltatásokat írnak elı a szolgáltatóknak. Ezen szálláshelyek többsége hegytetıkön, vagy érintetlen környezető tó-, folyó-, illetve tengerpartokon található. A szállodáknak képzett orvosokkal, gyógypedagógusokkal, edzıkkel és nıvérekkel is rendelkezniük kell. Étkeztetés terén az új diétás és korszerő étkeztetésre jellemzı elemeket alkalmazzák, ösztönzik az animációs programokon való részvételt, melynek a hagyományos szórakoztató elemeken kívül a testi és szellemi kondíció megırzése a célja. A szállodák többsége az alap- és kiegészítı szolgáltatásai mellé szinte minden esetben felkészült kapcsolódó szolgáltatások ajánlására is, mint például lovas kirándulások szervezésére, kulturális rendezvényekre történı részvétel biztosítására, nemzeti parkok látogatásának megszervezésére stb. Az utazási irodák szervezett útjainál szó volt a hivatásturizmus felélénkülésérıl is. Jellemzı, hogy a cégek alkalmazottaikat motivációs célból incentive útra küldik, melynek helyszíne valamely földi paradicsom, természetesen a legszínvonalasabb szállodákkal. Extrémitás – extravagancia, mint új kínálat Fentebb már említettük a gyógy- és wellness szállodák iránt megnyilvánuló erıteljesebb keresletet. Igazán új tendenciának azonban már ez sem tekinthetı. Az egyediség iránti vágy, a luxusszállodák magas prsztízsértéke iránti igény mára oda vezetett, hogy 2005-ben megnyílt a világ második hétcsillagos szállodája, kiemelkedıen magas színvonalú szobákkal, egyedi, egyénre szabott szolgáltatásokkal. Az extravagancia, mint keresleti tényezı kétféle lehet. Egyrészt luxusszállók iránti erıteljes keresletet jelenthet, másrész egyediség irántit. Mára szállodák sokasága képes egyedi adottsággal, szolgáltatással felhívni magára a figyelmet: Dubaiban egy fedett sípályához építettek alpesi szállodát, a Mandalay Bay szállodában a vendégek megfigyelhetik a pirája-etetést, a Stratosphere Hotel tetején hullámvasúton roboghatnak, az İrület nevő gépezet segítségével pedig a semmi fölött lebeghetnek. A vitorla formájú dubai hotel, a Burj al Arab a modern világ új csodája. Azonban létezik olyan hotel is, amely jégbıl épült, és évente újra meg újra meg kell alkotni, mert elolvad. Az emírségekben a tengert homokkal töltik fel, és egy szigetcsoportot hoznak létre luxusvillákkal, szállodákkal, szolgáltatóegységekkel.2 A „Poseidon-üdülı” tenger alatti luxuslakosztályait egy-két hétre bérelheti ki a tengeri élıvilág szerelmesei. Ez a szállodai „csodalétesítmény” L. Bruce Johnes ötlete és tulajdona, aki a világ talán legjelentısebb magántengeralattjáró cégének elnöke és tulajdonosa. Szintén L. Bruce Johnes és cége gyártja a világ magán-luxustengeralattjáróit, melyek ára kb. 80 millió dollár. 3300 tengeri mérföldre képes egy merüléssel (Földközi-tenger és a Karib-tenger közötti távolság), ami azt jelenti, hogy egyhuzamban háromhetes útra képes. A magán-tengeralattjáró iránti igény azonban mára már nem csak a dollármilliomosoknak adatik meg, hiszen elsı sorban tengerentúli utazási irodák mára már egyhetes utakat szerveznek meg és bonyolítanak le. Mára már oda jutottunk, hogy a beruházások egyetlen gátja a kreativitás hiánya lehet csupán. 5. A primer kutatás eredményei Kutatási célom közt szerepelt, hogy megtudjam, a nemzetközileg már elfogadott, hagyományosan új turisztikai ágak hazánkban még újszerőnek, a világon újszerőnek tekintett 2

Dr. KISS RÓBERT RICHÁRD: http://fantastichotelsoftheworld.com/index.php?lang=hu

437

turisztikai ágak pedig hazánkban még extrémnek, extrémen újszerőnek tekinthetık-e? Hipotézisem szerint tehát hazánk nem az új turisztikai trendeket generáló, hanem az azokat átvevı, követı országok közé tartozik, ugyanakkor az újszerőséggel kapcsolatos igény, elvárás jelen van a turisztikai piacon. A primer kutatásomat kérdıíves felméréssel, önkényes mintavétellel végeztem el. A kérdıív tartalmilag széles területet ölel fel, a kérdéseket több nagy csoportra lehet bontani. Az általános utazási szokások felmérése mellett, a fı kérdéscsoport a turisztikai ágak újszerőségét vizsgálta. Fontosnak tartottam emellett felmérni a különbözı utazási formákon való részvételi szándékot az azokhoz társított elégedettséggel, valamint az új fogyasztói trendeket. A vizsgálatba 200 fıt vontam be. A mintaalanyok korosztályukat tekintve 25 és 60 év közöttiek. Azért erre a korosztályra esett a választásom, mivel a 25 év felettiek már potenciális fizetıképes keresletet támaszthatnak a turisztikai piacon. A felsı korhatár meghatározására azért került sor, mivel az újszerőségek iránti igény és érdeklıdés általánosságban a kor elırehaladtával arányosan csökken. A kormegoszlás a kutatást tekintve a következıképpen alakult: kb. 60% 25-40 év, kb. 30% 41-50 év, és kb. 20% 51-60 év. 5.1 A primer kutatás eredményei A primer kutatásból egyértelmően kitőnik, hogy a válaszadók inkább a külföldi utakat preferálják a belföldi utazásokkal szemben. A felmérés szerint 41,8%-uk évente egyszer tesz külföldi utazást, ami feltételezhetıen a hazai gazdasági helyzettel, a reálbérek csökkenésével magyarázható. Belföldre ezzel szemben 3-4 alkalommal is tesz az utazók 33,9%-a. A válaszadók elsısorban családjukkal utaznak, elenyészı az egyedül utazók aránya (5,1%). Utazási motivációk

kultúrák megismerése; 35,0 barát, rokon; 5,1

természeti kincsek megismerése; 15,3

rekreáció; 19,3 nem adott választ; 0,6 egyéb; 4,5

fürdızés; 18,8 üzleti szempont; 1,7

A világban már nem extrémnek, hanem újszerőnek mondható háborús és katasztrófaturizmus itthon még alig ismert, a válaszadók alacsony hányada (5,1%) venne részt ilyen jellegő utazáson. Az ismertség alacsony fokára utal az is, hogy a megkérdezettek 78,3%-a illetve 80,6%-a extrémnek tartja a háborús illetve a katasztrófa által sújtott területek látogatását. Az utazási célok kiválasztásánál az ár játssza a leginkább befolyásoló szerepet a megkérdezettek 71,2%-ánál. Emellett szintén komoly befolyásoló hatással van az utazási döntésekre az úticél földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége, biztonsága, kulturális és természeti örökségei, melyek fontosságát a válaszadók 55,4% - 68,4% közötti százalékban ha438

tározták meg. 50% alatti, azonban még mindig jelentıs hatás tulajdonítható a világörökségeknek, vízpartnak, nemzeti parkok jelenlétének, valamint a gasztronómiának. Fontos a kutatás eredményei szempontjából, hogy az új tendenciákhoz tartozó környezettudatosság, wellness, sportlehetıségek, újszerőségek csupán közepes erısségő döntési faktorok, míg a termálvíz megléte és a gyógyszolgáltatások igénybevételi lehetısége közömbös hatással (24,9% és 30,5%) van az utazókra a válaszok alapján. Ugyan ez mondható el az extrémitásról, valamint az exkluzivitásról is, valamivel magasabb százalékos adatokkal (37,9% és 48,6%). A válaszadók döntı hányada továbbra is a tengerparti (77,4%), városnézı (65,5%) és vízparti (61%) utazásokat preferálja, de a hegyvidéki utazások és túrák kedveltsége is magas (55,4% illetve 44,1%). Valamivel gyengébb erısségő kedveltség tekintetében a kulturális körutak megítélése. Ezek az utazások a válaszok alapján mind a hagyományosnak mondható utazások közé sorolhatók a válaszadók szerint. Az újszerő utazási formákhoz tartozó utak esetében, mint az extrém sportutak (11,9%), termálturizmus (22%), hegymászás (22%) a részvételi szándék jelentısen alacsonyabb. A felmérésbıl kiderül, hogy míg a világon a gyógyturizmust a hagyományosan új turisztikai formákhoz sorolják, hazánkban a válaszadók döntı többsége (70,1%) egyértelmően a hagyományos kategóriába helyezte. Véleményem szerint ez magyarázható a hazánkban lévı gyógyfürdık hírnevével, ismertségével (gondolok itt elsısorban a fıvárosi fürdıkre), valamint az ország „termálvízhatalom” megítélésével, ami azonban koránt sem jelenti azt, hogy ennek megfelelıen használnánk ki az ebben a turisztikai formában lévı lehetıségeket. A gyógyturizmussal ellentétben a wellness utazásokat 79,1%-ban az utazók újszerőnek vélik, az üzleti utakat 53,7%-ban inkább hagyományosnak, míg a konferenciaturizmust 58,2%-ban inkább újszerőnek. Bár az óceánjáró hajók által kínált lehetıségek már régóta megtalálhatók a magyarországi utazási irodák kínálatai között, megítélése mégis érdekesen alakult, hiszen a válaszadók 22%a hagyományosnak, 38,4%-a újszerőnek, míg 36,7%-a extrém utazásnak tartja. Véleményem szerint ennek egyik oka az ilyen jellegő utazások átlagosnál magasabb árfekvése. A vízisport lehetıségeket és a kerékpáros kirándulásokat a megkérdezettek egyértelmően a hagyományos, míg a raftingot és sziklamászást egyértelmően extrémnek kategóriába sorolták. Ez utóbbi két utazási fajtát azok a válaszadók, akik hazánkat is alkalmasnak tartják extrém turisztikai igények kielégítésére (19,2%) magas százalékban (78,2%) említették meg, mint potenciális kínálati elem. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a válaszadók közel ötöde Magyarország természeti adottságait jelölte meg (Északi-Középhegység, Bakony, Rám szakadék stb.), melyek az új tendenciás turisztikai formáknak megfelelı adottságokat biztosíthatnak (sziklamászás, hegymászás, bunji jumping, barlangászás, wellness lehetıségek), de a sík területeink és folyóink is alkalmasak több extrémsport igény kielégítésére. Szálláshelyek tekintetében a válaszadók általában a panziót és a szállodát 3*-ig preferálják. Több mint 55%-uk lenne kíváncsi, ha hazánkban extrém szálloda nyílna (pl. barlangszálló, a tervben lévı 5*-os hotel, melyet a Rubik kocka formájára építenének meg, stb.).

6. Konklúzió A vizsgálat eredményei tehát igazolták azon feltevésemet, hogy a világban mára már extrémbıl újszerővé, valamint újszerőbıl hagyományossá vált turisztikai formák hazánkban még kevéssé ismertek és keresettek. Véleményem szerint ennek egyik oka az extrém utazá439

sok szők keresztmetszete, magas árfekvése, illetve hogy hazánkban ilyen jellegő utakat kevés iroda szervez. A vizsgálatból kitőnt továbbá, hogy a válaszadók a hagyományosan új, nem extrém turisztikai irányzatokat érdeklıdéssel fogadják, azok egyre nagyobb népszerőségnek örvendenek. A fenti eredmények alapján tehát hazánkba is begyőrőzött a környezetés egészségtudatosság, mely az utazási döntésekre egyre inkább befolyást gyakorol, így a kínálati oldalnak ezt szem elıtt tartva célszerő a jövıben szolgáltatásait, utazási csomagjait kialakítania.

Irodalom IVÁN GÁBOR 2006: Marketing a városi turizmusban, Kézirat Dr. KISS RÓBERT RICHÁRD 2005: A világ legszebb szállodái, MédiaCom Kft. Budapest Dr. KISS RÓBERT RICHÁRD 2006: A világ legszebb szállodái 2., MédiaCom Kft. Budapest TÖRİCSIK MÁRIA - VARSÁNYI JUDIT 1998: Termékstratégia emocionális és racionális közelítésben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 163-192. VERES ZOLTÁN 2005.: Szolgáltatásmarketing - KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó KFT, Budapest. pp. 26-43. VOLESZÁK Z. 1998: Turizmus tantárgy, órai jegyzet VOLESZÁK Z. 1998: A turizmus és a vendéglátás alapjai II, Magánkiadás, Sopron. p. 21.

440


ÖKOTURISZTIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK MAGYARORSZÁGON RAFFAY ZOLTÁN1 Abstract Ecotourism seems to be a realistic alternative for the moderation of the negative social and environmental impacts of tourism, for the environmental education and the increase of the environmental consciousness of tourists. There is a need and a demand for ecotourism; in addition, ecotourism – as opposed to the popular beliefs – is not a type of tourism done by low-demanding and less solvent tourists: eco-tourists spend more time than the average on the destination and spend more money, i.e. they have a more positive impact on the local economy than the mainstream tourists do. Of course ecotourism is not a universal panacea, but it might be a realistic development opportunity just in those areas where the relative lagging behind has helped the preservation of the natural (or quasi natural) environmental conditions. Each sector can join in ecotourism (public sphere, nongovernmental organisations, municipalities, businesses). Luckily enough the government seems to have realised the importance of ecotourism in sustainable development and the positive influence of the environmental consciousness of the Hungarian population, so the future of ecotourism seems to be promising in Hungary.

Az idegenforgalom általános jelentısége A turizmus a világon az egyik legfontosabb és leggyorsabban növekvı gazdasági ágazat. Egy évtizeddel ezelıtt a nemzetközi turistaérkezések száma meghaladta a 625 milliót, 2005-re már 808 millió érkezést regisztráltak (többet, mint korábban bármikor), majd ez a szám tovább emelkedett 2006-ra: 842 millióra. Az elırejelzések szerint 2020-ra a nemzetközi turistaérkezések száma eléri az 1,6 milliárdot. Az idegenforgalomból származó összes bevétel 1998-ban 445 milliárd USD volt, 2006-ban már 725 milliárd a World Tourism Organisation adatai szerint (www.world-tourism.org). a 2007-es év elsı felében a WTO szakértıi a turizmus iparág erıs növekedését figyelték meg (www.origo.hu). A Magyarországra érkezı látogatók száma mintegy 33,6 millió volt 1998-ban, közülük 14,7 millióan minısültek turistának (töltöttek el legalább egy éjszakát az országban). Magyarország a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve az elıkelı 14. helyet foglalta el a világban a WTO 1999-es adatai szerint (sajnos a bevételek tekintetében a sokkal rosszabb 35-40 hely körül voltunk). 2005-ben már közel 39 millióan látogattak Magyarországra (www.itthon.hu). A turizmus jelenségének tömegessé válásával azonban a kétségtelen gazdasági elınyök mellett a tömegturizmus vagy akár a kisebb létszámmal folytatott, de nem körültekintıen szervezett más idegenforgalmi tevékenységek negatív környezeti hatásai is egyre nyilvánvalóbbá válnak (HORN GERGELY 2007). Nem véletlenül nevezik a turizmust „öngyilkos iparágnak”: ha egy frekventált idegenforgalmi desztinációt a terület teherbíró képességénél több turista látogat, szó szerint megsemmisíthetik az attrakciót vagy annak olyan fokú leromlását idézhetik elı, amely miatt a turisták elfordulnak az adott nevezetességtıl (lásd altamirai 1

Dunaújvárosi Fıiskola, Közgazdaságtudományi Intézet, fıiskolai docens

441

barlang festményeinek állagromlása a barlang megváltozott légköri viszonyai miatt, egyes tengerpartok vonzerejének csökkenése azok túlzsúfolttá válása és a túlzásba vitt szállodaépítések miatt, a Taj Mahal elszínezıdését a turistajármővek kipufogógázainak hatására stb.). A turizmus sok egyéb gazdasági tevékenységnél erıteljesebben függ az érintett térség és népességének integrált és fenntartható fejlıdésétıl (VERES L., 2007). A turizmus fejlıdése gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható kell, hogy legyen. Erre megoldást jelenthet az ökoturizmus.

Az ökoturizmus meghatározása és jellemzıi Az 1992-es Rio-i Csúcsértekezleten a világ legtöbb országa aláírta a fajok és a természetes élıhelyek védelmérıl szóló megállapodást. Ennek érdekében a társadalmaknak hosszú távon fenntarthatóvá kell válniuk. A természeti erıforrások felhasználását a hosszú távú fenntarthatóság érdekében vizsgálni és tervezni kell. Ezt minden gazdasági tevékenységnek figyelembe kell vennie, értelemszerően az idegenforgalom sem lehet kivétel ez alól. Az Idegenforgalmi Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) kidolgozta a fenntartható turizmus fogalmát. Ezt a definíciót használja az Európai Unió is: „A fenntartható turizmus fejlesztése oly módon elégíti ki a mai turisták és vendégfogadó régiók igényeit, hogy egyben megóvja és fejleszti a jövı lehetıségeit. A fenntartható turizmus gyakorlása az erıforrásokkal való gazdálkodás olyan formáit segíti elı, amelyek révén kielégíthetık a gazdasági, társadalmi és esztétikai igények, párhuzamosan a kulturális integritás, az alapvetı ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség és az élıvilág rendszereinek fenntartásával.” Az ökoturizmusnak a mai napig nincs egységes meghatározása. A Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság 1991-ben fogalmazta meg a mai napig is általánosan elfogadott definíciót: „az ökoturizmus természeti tájakhoz irányuló, felelısségteljes utazás, mely megóvja a környezetet és fenntartja a helyi lakosság jólétét.” Ezen kívül számos más szervezet határozta már meg az ökoturizmus fogalmát, a különbözı definíciók közös eleme, hogy az ökoturizmus • • • •

természeti területekre irányuló tevékenység; hozzájárul a helyi értékek megırzéséhez; minimalizálja a turisták negatív (társadalmi és környezeti) hatásait és erısíti a pozitív hatásokat; komplex fogalom, több a természetjárásnál vagy a bakancsos turizmusnál.

Az összes idegenforgalmi tevékenységnek és az összes piaci szegmensnek illeszkednie kell e meghatározásba. Ez különösen fontos a természeti és kulturális örökségre alapozott turizmus esetében, ahol potenciálisan magasabb a célállomás környezete, illetve társadalmigazdasági szerkezete károsításának a kockázata, arról nem is beszélve, hogy amint turizmus egyre nagyobb tömegeket érint az elkövetkezı évtizedekben, elkerülhetetlenül nagyobb nyomás nehezedik majd ezekre a területekre. Nem elég tehát ma már a károknak a mérséklése, hanem a szóban forgó terület számára kézzel fogható elınyt is kell nyújtani – gazdasági, környezeti vagy társadalmi téren. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen elınyök származhatnak a látogató turisták és a vendégfogadó régió lakossága számára a fenntartható turizmusból – gazdasági, környezeti vagy társadalmi téren. 442

Gazdasági elınyök •

•

A látogató szempontjából gazdasági elınyrıl akkor beszélhetünk, ha a látogatók úgy értékelik, értéket kapnak az adott élményben való részvételért kifizetett pénzükért. Ez akkor történik meg, ha versenyképes vállalkozások és jó idegenforgalmi infrastruktúra található a meglátogatott területen. A vendégfogadók gazdasági elınye a teremtett munkahelyekbıl származik, illetve a helyi gazdaság diverzifikálódásából, amely révén a helyi közösség kevésbé függ egy korlátozott számú munkalehetıségtıl. A fenntartható turizmus a vállalkozások közötti együttmőködéshez és azok specializációjához vezet, amelynek az eredménye nagyobb hatékonyság és ezáltal magasabb jövedelmezıség. Környezeti elınyök

•

•

A látogatók szempontjából környezeti elınyt az jelent, ha tájképi szépségben van részük. Ez akkor áll fenn, ha elérhetıek számukra a természet és a történelmi jelentıségő területek, és ha lehetıségük nyílik a természetben folytatott vagy kulturális tevékenységek gyakorlására. Ezeket a tevékenységeket oly módon kell szervezni, hogy a látogatók elfogadják a kulturális és természeti örökség megóvása érdekében hozott védelmi intézkedéseket. A vendégfogadók szempontjából környezeti elınyrıl akkor beszélhetünk, ha a turizmust a természet és a kulturális örökség védelmét szolgáló eszköznek tekintik. A környezet számára elınyös, ha az idegenforgalom a turisták és a helyi közösség környezetbarát termelési és fogyasztói szokásait erısíti. Társadalmi elınyök

•

•

A látogatók szempontjából társadalmi elıny akkor áll fenn, ha a turisták otthonosan érzik magukat, mert az idegenforgalom tiszteletben tartja a vendégfogadók életmódját és kultúráját. A béke, nyugalom, jólét, intellektuális ösztönzı erı stb. akkor érhetı el, ha az idegenforgalom kialakításánál figyelembe veszik a társadalmi tényezıket. A fenntartható turizmusnak ösztönöznie kell a személyes kapcsolatteremtést és kultúrák közötti értékátadást, hogy a látogató alaposabb ismereteket szerezhessen a meglátogatott helyrıl. A vendégfogadók jobb, tartósabb és nagyobb számú munkahelyre tehetnek szert, amivel javíthatnak életszínvonalukon. Ha a vendégfogadók érzékelik ezeket az elınyöket, a társadalmi igazságosság színvonala is emelkedik. A vendégfogadók így érzékelik, hogy részei annak a közösségnek, amelyben élnek.

Az ökoturizmus alapelvei Nem mind arany, ami fénylik – tartja a régi mondás. Nem minden ökoturizmus, amit annak mondanak – tehetnénk hozzá. Mitıl lesz egy turista „öko”, mik az ökoturizmus ismérvei? Az ökoturizmust a turizmus más területeitıl megkülönböztetı jegyek az alábbiak: • a turisták tudatos választás (motiváció) alapján indulnak el; 443

• • • • • • • •

kis csoportokban jelennek meg egy adott helyszínen, nem terhelik túl a desztinációt; lehetıség szerint a helyi közösségi és privát szolgáltatásokat veszik igénybe; ha tehetik, helyben elıállított termék fogyasztanak; elınyben részesítik a környezetkímélı megoldásokat, úgy a szálláshelyet, mint az utazás módját tekintve; felelısségteljes magatartást tanúsítanak a helyi értékek iránt, tiszteletben tartják a helyi szokásokat, hagyományokat; igyekeznek megismerni a helyi nevezetességeket, a helyiek életmódját; az átlagos turistánál hosszabb idıt töltenek a tartózkodási helyen, ami alatt mélyebb és tartalmasabb kapcsolatot alakítanak ki a helyi társadalommal; az egészséges életmód hívei (testmozgás, nyugalom, étkezés) (Ökoturizmus. Természet, kultúra, harmónia, 2006).

1. ábra A fenntartható turizmus elınyei Forrás: MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet, 2005

Az ökoturizmus története Magyarországon Az ökoturizmus legrégebbi formája a szervezett természetjárás, amelynek már több mint 130 éves múltja van Magyarországon (ebben komoly szerepet játszott a Magyar Természetbarát Szövetség). Az ökoturizmus tudatos fejlesztése azonban csak az 1990-es évek elején indult el Magyarországon (elsısorban civil szervezetek és nemzeti parkok kezdeményezésére), majd az évtized közepén az ökoturizmus oktatása is megindult állami képzési intézményekben. Az állami szervek ökoturisztikai szerepvállalásának tekintetében fontos évszám 1998, amikor a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala kezdeményezte egy ökoturizmus fejlesztésével foglalkozó szakmai csapat létrehozását. 1999-ben jött létre a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) ökoturizmus tagozata. Az ezredfordulóra megnıtt a hazai nemzeti parkok száma is 2002-ben már 10 park mőködött Magyarországon. 2007-ben az İrségi Nemzeti Park igazgatóságát összevonták a 444

Fertı-Hanság Nemzeti Parkéval, így az önálló nemzeti parki igazgatóságok száma jelenleg 9 hazánkban. Az 1990-es évek második felében megjelentek ökotúrákat szervezı utazási irodák is Magyarországon.

Az ökoturizmus helyzete hazánkban Magyarország természetföldrajzi adottságainak köszönhetıen kedvezı helyzetben van az ökoturizmus: a Kárpát-medence változatos tájai, a védett területek magas aránya (amely eléri a 10%-ot): tíz nemzeti park, három Európa Diplomás Terület, számos bioszféra rezervátum és nemzetközi jelentıségő vizes élıhely található hazánkban (2. ábra), ami pedig a kulturális örökséget illeti, nyolc világörökség-helyszín és a magyar népszokások, ételek stb. közül választhat a vendég. Az ország környezeti állapota a rendszerváltás óta sokat javult (köszönhetıen a szennyezı ipari létesítmények bezárásának), bár a közlekedés egyre jelentısebb szennyezı tényezıvé válik és a kommunális infrastruktúra hiányosságai is veszélyeztetik a környezet tisztaságát. Hazánk ugyanakkor medencefenéki országként gyakorlatilag tehetetlen a határainkon túlról érkezı szennyezésekkel szemben.

2. ábra Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága

Az egyes szektorok lehetıségei és feladatai az ökoturizmusban Állami szektor Bár turizmus fejlesztésében közvetlenül az üzleti szektor jelentısége a legnagyobb, az állami szervek is nagyon sokat tehetnek a turizmus, azon belül az ökoturizmus fejlesztése, illetve a fejlesztésekhez szükséges keretfeltételek megteremtése érdekében. Magyarországon ráadásul a védett területek, nemzeti parkok stb. döntı többsége állami tulajdonban és kezelésben van, ami kiemeli az állami szektor szerepét az ökoturizmus fejlesztésében. 445

Az állam konkrétan az alábbi tevékenységek révén segítheti az ökoturizmus ügyét: tervezés (fejlesztési tervekbe, koncepciókba, stratégiákba és operatív programokba beépíteni az ökoturizmus szempontjait); jogszabályok, ösztönzık alkotása; földhasználat szabályozása (természeti értékek hasznosításának összehangolása az erdı- és mezıgazdálkodás valamint az ipar szempontjaival); fejlesztések (például kerékpáros és lovas útvonalak építése, kisforgalmú utak felújítása, közösségi közlekedés korszerősítése); turisztikai marketingfeladatok ellátása; képzés, oktatás (ökoturizmus fejlesztésében kompetens szakemberállomány biztosítása); kutatás (például a turisztikai célterületek terhelhetıségét megállapító objektív mérési módszer kidolgozása és indikátorok meghatározása); közbiztonság, közegészségügy biztosítása/javítása; partnerség (az önkormányzatok, a civil szervezetek és az üzleti szféra irányában); nemzetközi feladatok, kötelezettségek vállalása (az EU turizmussal kapcsolatos döntéseinek, illetve a hazánk részvételével mőködı nemzetközi szervezetek turizmuspolitikájának befolyásolása, valamint az ökoturizmussal kapcsolatos információ- és tapasztalatcserében való részvétel). Helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatok közremőködnek a tervezési folyamatokban, ellenırzı, hatósági szerepet tölthetnek, be, helyi rendeleteket alkothatnak és ösztönzıket alkalmazhatnak a turizmus fellendítése érdekében. Számos tevékenységük hasonlít az állami szervekéhez, ezért csak felsorolásszerően említem meg a helyi önkormányzatok szerepét a(z öko)turizmus fejlesztésében: tervezés; ösztönzés; szabályozás, engedélyezés; ellenırzés; infrastruktúra fejlesztése és fenntartása; szolgáltatások nyújtása; attrakciók menedzselése, megóvása; programok szervezése; közbiztonság, közegészségügy biztosítása/javítása; promóció, információnyújtás; oktatás, képzés szervezése; (öko)turisztikai együttmőködésekben való részvétel. Civil szféra A civil szervezeteknek három alapvetı feladatuk van az ökoturizmus fejlesztésében: közfeladatok ellátása, lakossági igények közvetítése; érdekérvényesítés, kontroll; mintaértékő programok, szemléletformálás; illetve egy negyedik feladat: úttörı kezdeményezések felvállalása, modellek, eszközök, módszerek kidolgozása olyan szakterületeken, amelyek a közvélemény és a szakma elıtt kevésbé ismertek, de a közösség számára hasznosak. Üzleti szféra Az üzleti szektor, a vállalkozások (lehetnek) a legfontosabbak a turizmus fejlesztésében: ık építik ki és üzemeltetik a turizmus mőködéséhez szükséges infrastruktúra nagy részét, és többnyire náluk jelentkezik az ökoturizmusból származó anyagi haszon is. Az üzleti szektor saját jól felfogott érdekében is szerepet kell, hogy vállaljon az ökoturizmus fejlesztésében, mert a tiszta környezet, a természeti és kulturális értékek állapota, élvezhetısége saját létalapját jelenti. Az üzleti szektor a következı feladatok vállalásával veheti ki részét az ökoturizmus fejlesztésébıl: szálláshelyszolgáltatás (környezetkímélı megoldásokkal – számos építészeti, gépészeti stb. elıírás létezik környezetbarát, ökoszálláshelyek építésére és üzemelétetésére); utazási irodák mőködtetése; etikai kódex kidolgozása (mint amilyen például az American Society of Travel Agents, Amerikai Utazási Irodák Szövetsége tízparancsolata az ökoturizmusról); túravezetés biztosítása; kölcsönzık (környezetbarát közlekedési eszközök, például 446

kerékpárok és kenuk kölcsönzése); helyi termékek árusítása (tájjellegő élelmiszerek és italok, kézmőves- és népmővészeti termékek); tematikus útvonalak kidolgozása (például borutak, irodalmi túrák stb.); minısítési rendszerek kidolgozása (amelyre remek példát ad a Swedish Ecotourism Society, Svéd ökoturizmus Társaság kézikönyve, amely az „Út a fenntartható vidékfejlesztéshez az ökoturisztikai minısítési rendszereken keresztül” címet viseli). Számos példa bizonyítja, hogy nem csak a kimondottan turisztikai profilú, hanem a turizmussal csak mellékes tevékenységként (hobbiként?) foglalkozó gazdasági szervezetek is felvállalhatnak sikeres ökoturisztikai kezdeményezéseket. A Sárbogárd melletti Aranyponty Zrt. Magyarország legnagyobb haltermelı gazdaságai közé tartozik. Termelésük jelentıs részét nem a halfogyasztást szolgáló közvetlen piaci értékesítés, hanem a horgászegyesületi kezelésen levı vizek haltelepítését szolgáló pikkelyesek teszik ki (ezzel közvetve a horgászturizmus ügyét is szolgálják), de saját horgászcentrumuk és ökoturisztikai bemutató központjuk is van, amelyek a cég forgalmának növekvı (bár az alaptevékenységhez viszonyítva nem túl jelentıs) részét adják (www.retimajor.hu). Hasonlóképpen a Balatoni Halászati Zrt. is komoly lehetıséget lát a horgászturizmusban, illetve horgászturisztikai rendezvények (pl. látványhalászatok) szervezésében (www.balatonihalaszat.hu).

Példaértékő ökoturisztikai kezdeményezések két magyar régióban Az alábbiakban két kiválasztott magyarországi (egy tervezési-statisztikai és egy idegenforgalmi) régió, a Dél-Dunántúl és a Tisza-tó (3. ábra) néhány ökoturisztikai kezdeményezését mutatom be. Helyhiány miatt az összes régió bemutatására nincs lehetıség, ezért azt a kettıt választottam ki, ahol a turizmusfejlesztési elképzelésekben az ökoturizmus a többi régiónál hangsúlyosabban szerepel.) A kezdeményezések közt vannak állami, önkormányzati, civil és üzleti szféra által indítottak is.

3. ábra Magyarország idegenforgalmi régiói 1. Nyugat-Dunántúl, 2. Közép-Dunántúl, 3. Balaton, 4. Dél-Dunántúl, 5. Budapest–Közép-Dunavidék, 6. DélAlföld, 7. Észak-Magyarország, 8. Tisza-tó, 9. Észak-Alföld

A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája (2006. március) a régióban hét fejlesztendı turisztikai kulcsterületet határoz meg (4. ábra), az egyes területekhez pedig a következı prioritásokat rendeli (1. táblázat): 447

1. táblázat

Az idegenforgalom fejlesztendı kulcsterületei a Dél-Dunántúl turisztikai magterületein Turisztikai magterület

Legfontosabb adottságok és lehetıségek

Dél-Balaton és háttérterületei

– Vízi turizmus – Aktív turizmus (vízisportok, kerékpározás, lovaglás, horgászat) – Bor és gasztronómia

Pécs és vonzáskörzete

– Kulturális turizmus – Vízi turizmus – Gyógyturizmus

Villány-Siklós-Harkány

– Borturizmus – Gyógyturizmus és wellness – Kulturális turizmus

Kaposvár és környéke

– Városi turizmus kiegészítı programokkal – Aktív turizmus (lovasturizmus, vízi turizmus) – Falusi turizmus

A Dél-Dunántúl belsı területei

– Aktív turizmus (lovasturizmus, vadászat, golfturizmus, túrázás) – Gyógyturizmus és wellness – Falusi turizmus

Dunamente

– Borturizmus – Aktív turizmus (vízi turizmus, horgászat, kerékpározás, ökoturizmus) – Kulturális turizmus – Falusi turizmus

Drávamente

– Aktív turizmus (Vízi turizmus, vadászat, kerékpározás, ökoturizmus) – Gyógyturizmus és wellness

Megjegyzés: az ökoturizmus közvetlen említései vastag, a kapcsolódó területek dılt betővel kiemelve. Az osztályozás alapja az Eco-Route gyakorlati kézikönyv, 2005) Forrás: Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája

A Dél-Dunántúlt viszonylag érintetlen természeti környezete és a döntéshozók akarata is arra predesztinálja, hogy a magyarországi ökoturizmus egyik vezetı régiója legyen. Az alábbiakban a Dél-Dunántúl néhány ökoturisztikai projektjét mutatom be, köztük állami, civil, önkormányzati és magánkezdeményezést is. Drávai vízitúrák (állami kezdeményezés) A WaterTour projekt keretében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint illetékes természetvédelmi hatóság a fokozottan védett és védett területek, a természeti értékek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a Dráván minıségi víziturizmus alakuljon ki, 448

vízitúrát csak szigorúan szabályozott körülmények között engedélyez a Dráva folyón (5. ábra). Dél-Balaton és háttérterületei

Kaposvár és környéke

A DélDunántúl belsı területei Dunamente

Drávamente Pécs és vonzáskörzete

VillánySiklósHarkány

4. ábra Dél-Dunántúl – „A nyugalom, béke és kikapcsolódás régiója” Forrás: Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája

5. ábra Vízitúrázók a Dráván Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága

A drávai víziturizmus fı szervezési problémáját a rövid szezon jelenti. A legtöbben nyár közepén, július végén, augusztus elején szeretnének túrázni. A védett területeken a helyszín teherbírásának növelése nem lehetséges megoldás. A teherbíróképesség növelésének alapja

449

a túrázók helyes viselkedése lehet: ha tudomásul veszik és betartják az elıírásokat, akkor hozzájárulnak ahhoz, hogy több túrázó részesülhessen hasonló élményekben. A drávai vízi turizmus fellendítése érdekében további fejlesztéseket terveznek: egységes arculatú tájékoztató és irányító táblarendszer felállítása; kishajók üzemeltetése a Dráva mentén; vízitúra táborhelyek fejlesztése; vízi- és kerékpáros bázisok kialakítása (İrtilos, Matty); utazásszervezés, programcsomagok; hatékony PR és marketingtevékenység. Három Folyó kerékpáros túraútvonal A Három folyó kerékpáros túraútvonal (6. ábra) a Mura-DrávaDuna folyók összeköttetését biztosítja a kerékpáros turizmus kedvelıi számára. Az útvonal Ausztriából indul, Szlovénia északi vidékét érintve fut Horvátország és Magyarország határvidékén keresztül, Mohácsnál elérve a Dunát és csatlakozva az EuroVelo kerékpáros túraútvonal Duna-menti szakaszához. A kerékpáros túraútvonal jelen szakasza a Dél-Dunántúl egyik leg6. ábra A Három Folyó kerékpáros túraútvonal logója szebb természeti környezetében, népForrás: www.deldunantul.com rajzi értékekben gazdag tájon, borutakat érintve vezet, mellyel Barcstól Mohácsig közel 120 km hosszú kerékpárbarát útvonalat vehetnek birtokba a kerékpározók. Az útvonal jelentıs része alacsony forgalmú közúton, valamint árvízvédelmi töltésen halad át, számos, a Duna-Dráva Nemzeti Park által védett terület mellett. A határ horvát oldalán a Barcstól délnyugati irányban található Pitomacsa településtıl indul a „Dráva Route” nevő kerékpárút, mely északnyugati irányban egészen Légrádig (a Mura és a Dráva torkolatáig) húzódik. A közeljövıben megtörténik a két hálózat összekapcsolása a barcsi határátkelın keresztül, a magyar oldalon a Barcs-Murakeresztúr szakasz kijelölését követıen Berzence/Gólánál is átjárható lesz a határ kerékpárral, így egységes, határon átnyúló ökoturisztikai régió alakulhat ki a Dráva két oldalán. Aktív Szabadidı és Környezeti Nevelés Dél-Dunántúli Összefogás Az Aktív Szabadidı és Környezeti Nevelés Dél-Dunántúli Összefogás olyan non-profit szervezıdés, amelynek célja a Dél-Dunántúlt, mint régiót Magyarország természeti oktatási központjává tenni. Konkrét cél azon egyének, szervezetek és szolgáltatók egységes fellépésének elısegítése, akik/amelyek a Dél-dunántúli régió természeti értékeit védik; a környezettudatos magatartást népszerősítik; az iskolán kívüli környezeti nevelésben, erdei iskoláztatásban jártasak, vagy ezen téma iránt érdeklıdnek; és a fenntartható fejlıdést aktívan elısegítik. Az eszközök a cél eléréséhez: www.gyeregyalog.hu honlap; egységes arculat a piac felé (pl. szakkiállításokon történı megjelenés); részvétel közös programokon (Gyeregyalog Napok); megjelenés térképeken és egyéb kiadványokon; kapcsolatépítés és lobby. 450

A Mecsek gyöngyszemei a Jakab-hegytıl a Völgységi-patakig A projekt gesztora az Orfő Pécsi-tó Regionális Fejlesztı és Üzemeltetı Közhasznú Társaság, rövidített néven Orfő KHT, amelynek tulajdonosai a Baranya Megyei Önkormányzat mellett egy város (Pécs) és három község (Orfő, Abaliget és Magyarhertelend) önkormányzata. A Mecsek-térség idegenforgalmának magját alkotó települések (Pécs, Orfő, Abaliget, Magyarhertelend, Sikonda, Magyarszék, Magyaregregy, Kárász, Szászvár) már jelen állapotában is Baranya meghatározó turisztikai vonzáscentrumai közé tartoznak. A térség jövıjét a választott ökotudatos fejlesztési irány mellett meghatározza Baranya turizmusában elfoglalt helyzete, súlya és kapcsolódása a megye további idegenforgalmi centrumaihoz. „A Mecsek gyöngyszemei a Jakab-hegytıl a Völgységi-patakig” projekt célkitőzései között szerepel komplex ökoturisztikai szolgáltatást nyújtó látogatóközpontok és természetvédelmi kiállítási terek, illetve az ezekhez kapcsolódó események megrendezésére alkalmas helyiségek kialakítása; a Duna-Dráva Nemzeti Park területén és annak közvetlen közelében, illetve más védett természeti területek turisztikai célra igénybe vehetı részein a turisták közlekedéséhez, sportoláshoz szükséges útvonalak (például gyalogos túrautak, tanösvények) kialakítása, kiépítése, felújítása; marketing tevékenység kifejtése és kiadványok készítése. Dráva Tours A barcsi székhelyő Dráva Tours utazási iroda a Dél-Dunántúl elsı, kimondottan ökoturisztikai profilú utazási irodája. Szolgáltatásai az alábbiakra terjednek ki: közforgalmú kikötı üzemeltetése a Dráva folyón; sétahajózás a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területein; motorcsónakázás kis csoportoknak a Dráva Barcs környéki védett területeire; kenutúrák áprilistól októberig a Dráva folyón; vízi sport eszközök (kenuk, evezık, mentımellények, vízhatlan hordók) bérbeadása; szálláshely biztosítása; kerékpár kölcsönzés és kerékpáros túrák szervezése a Duna-Dráva Nemzeti Park területén; vízisport-eszközök (motorcsónakok, kenuk, kajakok) tárolása, vízre tétele, üzemeltetése; fedett gépkocsi tároló biztosítása a kikötı vendégeinek; társas utak szervezése; terepjáró bérbeadása, mellyel bejárhatók a Nemzeti Park védett területei; horgászturizmus szervezése. Tiszta energia bemutatóközpont – egy tervezett ökoturisztikai nagyprojekt Az egyik legígéretesebb projektnek a Gemenci-erdı turisztikai hasznosítása tőnik. A Gemenci-erdı pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként, de önálló attrakcióként is országos, sıt nemzetközi hírő. A projekt lényege egy olyan látogatóközpont létrehozása, amely a tiszta energia hasznosítását mutatná be. A Gemenc Rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park, illetve a Paksi Atomerımő Rt. együttmőködésével végrehajtandó beruházás eredményeként egy olyan energiapark jöhetne létre, amely 20–25 hektáron, interaktív módon mutatná be a látogatóknak tiszta energiaforrások (biomassza, szélenergia, geotermikus energia) hasznosítását. Az élménypark egyedülálló lenne Magyarországon, de bizonyára a hanem a nemzetközi turisták érdeklıdését is fel fogja kelteni. A megújuló energiaforrások használatának növelése amúgy is jövı egyik legfontosabb feladata nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban (ahol erre konkrét követelmények is megfogalmazódtak: a jelenlegi 2%-ról 2010re 12%-ra, 2020-ra pedig 20%-ra kell növelni az energiafelhasználáson belül a megújuló 451

energiaforrások arányát) is, de globális szinten nem kevésbé. (A projektnek különleges aktualitást ad, hogy 2007-et a Zöldturizmus évének nyilvánították. 2008 a vizek éve – egy ártéri terület a vízhez is ezer szállal kapcsolódik.) Tisza-tó A régió turizmusfejlesztési elképzelései között az elsı a „Vonzerıfejlesztés és régióspecifikus komplex termékek kialakítása” címet viseli, ahol is az elsı (így vélhetıen a legfontosabbnak tartott) tevékenység az ökoturizmus fejlesztése, a következı intézkedések révén: • ökoturisztikai látogató-, és oktatóközpont létrehozása és programkínálatának kidolgozása; • ökológiai tanösvények, megfigyelı pontok, tornyok kialakítása; • Az ifjúsági turizmus fejlesztését szolgáló öko-program kínálat kialakítása; • az ökológiai állapot fenntartását biztosító szervezeti - gazdálkodási rendszerek kialakítása. A kezdeményezések egy része már meg is valósult és fogad látogatókat. A sikerrıl talán még korai lenne beszélni, de a 2007. nyarán tapasztalható látogatottság bizakodásra adhat okot (7. ábra).

7. ábra Ökoturisztikai tanösvény (balra) és kilátás egy madármegfigyelı-toronyból A szerzı 2007. augusztusában készített felvételei

Ökoturisztikai projektek a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) ‘1.1 Turisztikai vonzerık fejlesztése’, illetve az ‘1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása’ intézkedésekben Az Európai Unió által társfinanszírozott magyarországi regionális operatív program turisztikai pályázati felhívásait 2004-ben és 2005-ben tetté közzé az országban. A két fejleszthetı turisztikai terület a ‘Turisztikai vonzerık fejlesztése’, illetve ‘1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása’ volt. A célkitőzések között szerepelt a kereskedelmi szálláshelyek minıségi fejlesztése, a szálláshelyek környezetbarát mőködésének elısegítése, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a magyar kulturális és természeti örökségre épülı, nemzetközi piacokon is versenyképes vonzerık kifejlesztése, illetve a turisztikai vonz452

erık térbeli koncentrációjának csökkentése (tehát számos olyan fejlesztés is, amelyeknek közvetlen ökoturisztikai vonatkozásuk van). Összesen 572 pályázatot nyújtottak be a gesztorok, amelyek közül 142 részesült támogatásban. A támogatott projektek témakörök szerinti megoszlását mutatja be a 8. ábra. Az ökoturizmus a második legtámogatottabb tevékenység az abszolút elsı szálláshelyfejlesztések után, messze megelızve a kerékpáros turizmust (amely egyébként tekinthetı az ökoturizmus részének is). Ha összeadjuk a leírtan ökoturizmus, valamint kerékpáros-, a lovas- és horgászturizmus támogatottsági adatait, az látjuk, hogy a regionális operatív programból támogatott összes projekt 27%-a, azaz több mint egynegyede ökoturisztikai projekt volt.

4%

1%1%

Szálláshelyfejlesztés

1%

Városregeneráció

8%

Múzeumfejlesztés 3%

Kulturális turizmus Ökoturizmus Lovasturizmus

13% 55%

Kerékpáros turizmus Horgászturizmus

4%

Vízi turizmus 4%

Fürdıturizmus 6%

Golfturizmus

8. ábra A ROP-ból finanszírozott turisztikai projektek témakörök szerinti megoszlása, 2005-2006 Forrás: a szerzı szerkesztése az EMIR adatbázis alapján.

Összefoglalás Az ökoturizmus a turizmus negatív társadalmi-környezeti hatásainak mérséklésére, a turisták környezeti nevelésére, környezettudatosságuk növelésére egy reális alternatívának látszik. Van rá igény és kereslet, ráadásul az ökoturizmus – az általánosan elterjedt vélekedéssel ellentétben – nem igénytelen és alacsony fajlagos költéső csoportok turizmusa, hanem az átlagosnál hosszabb tartózkodási idıvel és költési hajlandósággal, azaz a helyi gazdaságra az átlagos turistánál sokkal kedvezıbb hatással bíró turistáké. Az ökoturizmus persze nem csodaszer, de fejlıdési lehetıség többnyire éppen azokon a hátrányos helyzető térségekben, ahol a relatív fejletlenség segített megırizni a természetes vagy ahhoz közeli környezeti állapotokat. Az ökoturizmusba minden szervezet bekapcsolódhat, az állami, civil, helyi önkormányzati szervek ugyanúgy megtalálják feladataikat és lehetıségeiket, mint 453

az üzleti szektor képviselıi. A tanulmány két magyarországi régió néhány ökoturisztikai kezdeményezését mutatja be.

Irodalom Aquaprofit Zrt.: Tisza-tavi Régió Turizmus Fejlesztési Stratégiája 2007-2013. Budapest, 2006 Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Rt.: A Mecsek gyöngyszemei a Jakab-hegytıl a Völgységi patakig. Projekt megvalósíthatósági tanulmány, 2004. június HORN GERGELY: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre. Kovász, V. évf. 3-4. sz., 153-165. o. http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov11/turizmus.html. Letöltve: 2007. szeptember 13. http://www.balatonihalaszat.hu http://www.ddnp.hu http://www.deldunantul.com http://www.drava-tours.atw.hu http://www.gyeregyalog.hu http://www.itthon.hu http://www.origo.hu http://www.retimajor.hu http://www.world-tourism.org KPMG Consulting: A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája. Budapest, 2006 Ökoturizmus. Természet, kultúra, harmónia. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Vác, 2006 Út a fenntartható vidékfejlesztéshez az ökoturisztikai minısítési rendszereken keresztül. Eco-Route gyakorlati kézikönyv, MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet, 2005 VERES LAJOS: A térégi tervezés és a turizmustervezés elméleti és módszertani alapjai. In: AUBERT ANTAL (szerk.): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. PTE TTK Földrajzi Intézet, 2007. 157–177. o. WALTER VIRÁG: A turizmus mint a területfejlesztés eszköze a kaposvári kistérségben. Ph.D. értekezés. Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék, 2006

454


HATÁRMENTISÉG ÉS TURIZMUS. BEVÁSÁRLÓTURIZMUS BEREGSZÁSZON BERGHAUER SÁNDOR1 Abstract Shopping tourism as a touristic form, contrast with public opinion, not a typical East-European particularity. It can be traced in numerous countries for decades, even in wealthy societies such as the USA and the frontier of Canada. Because of the prosperous black market in the Eastern part of Hungary shopping tourism can be identified as a form of smuggling in peoples’ minds. Nowadays this situation has significantly changed, thus shopping tourism became a legal activity. The most important landmarks of it are Hungary’s joining the European Union through what the european border of Schengen moved to the east, the entrance visas for the citizens of the Ukraine and the severe border control as well as the raise of wages and the Hungarian economy. In the east of Hungary the situation has also changed. The shortage of goods came to an end is Ukraine and the production began to progress. In the 21st century many Hungarians realized the excellent possibilities in the shopping tourism.

Bevezetés A bevásárlóturizmus mint turisztikai tevékenység, nem tipikusan Kelet-Európai jelenség. Számos országban, jóléti társadalmakban is (például az USA és Kanada határán) évtizedek óta nyomonkövethetı, tettenérhetı. Magyarország keleti határánál évekig virágzó fekete gazdaság miatt az itt élı emberek tudatában a bevásárlóturizmus gyakran a csempészettel azonosul. Napjainkra jelentıs változások történtek a két ország közös határszakaszán, így a bevásárlóturizmus legális tevékenysége itt is tömegessé válhatott. A változások fontos tényezıje volt Magyarország EU-s csatlakozása, melynek kapcsán Európa schengeni határa keletebbre tolódott, a vízum bevezetése Ukrajnával szemben, a határszakasz ellenırzésének szigorítása, valamint a magyar gazdaság és ezen belül a bérek nyugati szintre való felzárkóztatása. Ukrajnában is fontos változások történtek, a gazdasági összeomlást követı áruhiány és nincstelenség megszőnt, és a termelı szféra pozitív fejlıdésnek indult. A fenti események következtében a 21. század elsı éveiben magyar állampolgárok sokasága ismerte fel Kárpátalja egy sajátos vonzerejét, amely a bevásárlóturizmusban öltött testet.

A magyar – ukrán határ forgalmának alakulása a közelmúltban Ukrajna nyugati részén fekvı Kárpátalja (Zakarpatszka oblaszty) 64 éve része az országnak. Természetföldrajzi tekintettben a terület a Kárpát-medence keleti szegélyét képezi, tájilag és társadalmilag igen sokszínő. Ukrajna nyugati kapuját alkotó Kárpátalja négy országgal határos (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia). Kedvezı geopolitikai 1

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Fıiskola, fıiskolai adjunktus

455

helyzetét csak az utóbbi nem teljes két évtizedben használhatja ki. A szovjet idıszakban csak erısen korlátozott körülmények között lehetett külföldre-, illetve beutazni, számos bürokratikus akadály leküzdésével. Magyarország területére is csupán egy határátkelın keresztül vezetett az út (Záhony – Csap). A Szovjetunió széthullását követıen csak elméletileg javult a helyzet, hiszen a mély gazdasági krízisbe zuhanó Ukrajnában, a határok közelsége, az itt élı lakosság jelentıs részének megélhetését biztosította. A munkahelyek megszőnése, a reálbérek értékének visszaesése és az áruhiány, felértékelte a határ közelségét. A kárpátaljai háztartások bevételei oldalán fontos tételé vált a megélhetési turizmus, ami gyakorlatilag megbénította a magyar – ukrán határ civilizált átlépését. A helyzet javítása érdekében több átkelıhelyet is nyitottak (Tiszabecs-Tiszaújlak, Beregszurány-Asztély, Barabás-Mezıkaszny, Lónya), de ennek hatására ezekben az években javulás nem volt. (DONKA A. – GYURICZA L. 1997) Közvetlenül a rendszerváltás éveiben a határok megnyitásával több, mint ötszörösére növekedett az átkelıhelyek forgalma (1988/89). Ebben az idıben nemcsak a magyarországi KGST piacok látogatása vált céliránnyá lettek, nagyon sok kárpátaljai Jugoszláviába igyekezett vásárlási szándékkal. A határforgalom csúcsát az 1995–s év jelentette, amely a „Z-s turizmus” jegyében zajlott. Ekkor lehetıség volt a szovjet gyártmányú használt gépkocsikat vámmentesen áthozni Ukrajnába. Az ukrán állampolgárok 13-szor többen lépték át a közös határszakaszt, mint a magyar állampolgár a szóban forgó évben (1. ábra). 1996-tól szigorításokat vezettek be az ukrán hatóságok a behozott termékekre, melynek következtében az 1999-es év határstatisztikák adatai alapján mélypont lett. (BALCSÓK I. – DANCS L. 2001)

Magyarországra látogató ukrán állampolgárok, ukrajnába érkezı magyar állampolgárok (ezer fı) Forrás: KSH 2005 5000

4706

4000 3000

2611

2000

1232

1040

1000

561

234

0

1991

199 3

2608

2211

379 1995

252 199 7

ukrán állampolgár

149 1999

2375 2117 1842 1073

476 2001

2003

2005

magyar állampolgár

1. ábra Magyarországra látogató ukrán állampolgárok, Ukrajnába érkezı magyar állampolgárok száma (ezer fı) Forrás: KSH 2005

A határ két oldalán végbement gazdasági, politikai változások sora lépésrıl lépésre véget vetett a kialakult megélhetési turizmusnak. Fontos esemény volt ebben a tekintetben Magyarország Európai Uniós integrációja. Megszüntették a korábban kialakított kishatár456

forgalmat (napjainkban ismét újraindították) és 2006. január 1-jén bevezették az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségét, melyet 2008. január 1-tıl a schengeni-vízum váltott fel. Az Európai Unió külsı határát képezı magyar-ukrán határ 137 km-ét szigorú ellenırzés alá vonták. Jelentısen megváltozott a határátkelıhelyek arculata, kedvezve a „valós” turisztikai tevékenység kibontakozásának. Ehhez természetesen szükség volt egy jelentıs gazdasági fejlıdésre Ukrajnán belül is. A gazdasági élet feléledése, a nyomorküszöb leküzdése, valamint a viszonylag stabillá váló politikai helyzet, lehetıvé tette a helyi háztartások bevételeinek átalakulását, a csencselı tevékenység felhagyását2. A végbement változások következtében jelentısen megváltozott a határforgalom, kiegyenlítıdött a ki-, illetve belépı személyek száma, összetétele. A 2005-ös év adatait áttekintve az ukrán állampolgárok már csak tíz százalékkal többen lépték át a magyar határt, mint a magyar állampolgárok. A Barabás – Kaszony és Beregsurány – Asztély átkelıhelyeken pedig a magyar állampolgárok tették ki a határforgalom 60-70%-át. A határforgalom közel 90%-ra jellemzı, mind ukrán, mind magyar részrıl, hogy 24 óránál kevesebb idıt töltenek a szomszédos országba és a kiadások legnagyobb tételét a vásárlás képezi. Az elızmények tudatában viszont meglepı, hogy míg az ukrán állampolgárok 2005-ben a Magyarországon elköltött pénz 41%-át fordították vásárlásra, az Ukrajnába érkezı magyar állampolgárok esetében ez az érték 75% volt (1. táblázat) (KSH 2005). 1. táblázat

Ukrajnába látogató magyar állampolgárok és a Magyarországra látogató ukrán állampolgárok kiadásai utazási cél szerint (millió forint) Turisztika mo-

Vásárlás

Munka

Egyéb

Összesen

3664

11346

47

65

15122

5109

6902

1852

2618

16480

tiváció együtt Magyar

állampolgárok

kiadásai Ukrajnában Ukrán állampolgárok kiadásai Magyarországon Forrás: KSH 2005.

A bevásárlóturizmus fogalma A turizmus fogalmának értelmezése napjainkban igen széles aspektusban történik. Számos olyan tevékenység, amely korábban nem tartozott a turizmus körébe, ma már turisztikai tevékenységnek minısül. Ilyen például a hivatásturizmus, vagy az adott munka tárgyát képezı bevásárlóturizmus. Annak ellenére, hogy a vásárlás a turizmus minden területén jelen van, a bevásárlóturizmus esetében elsıdleges szerepet kap, így az utazás egyfajta kereskedelmi szerepet is betölt. Az utazást és a vele összefüggésben lévı vásárlást négy tényezı indokolhatja: 2

A rendszerváltást követı években az ukrán – magyar határ mentén élı kárpátaljai lakosok szőkös anyagi lehetıségekkel rendelkeztek és csencseléssel, csempészéssel egészítették ki háztartásaik bevételét. A többség a magyarországon eladott „portéka” áráért az ország keretein belül élelmiszert, használati-, illetve ukrajnában hiánycikknek számító termékeket vásárolt. A megkeresett pénz nagyobb részét magyarország kiskereskedelmi egységeiben költötték el (CSITE A. et al. 1995).

457

• Áruhiány • Minıségi, kurrens termékek • Színvonalas vásárlási körülmények • Árszínvonal közötti különbség „Az a turista, akinek költési struktúrájában az áruvásárlásra fordított összeg eléri a teljes költség felét, bevásárlóturistának nevezhetı” (MICHALKÓ G. 2004a). A kutatás célja és módszerei Bevásárlóturizmus kutatásával ezt megelızıen nem foglalkoztak Kárpátalján. Fontosnak tartottuk, egy helyi viszonylatban jelentısnek vélt turisztikai tevékenység elsı feltáró jellegő kutatásának elvégzését. Szem elıtt tartva ezt, elsı lépésként az adott turisztikai tevékenység legjellemzıbb kérdéseire kellett választ keresnünk, hogy egyértelmően kijelenthessük a bevásárlóturizmus meglétét Kárpátalján. A kutatásunk során kérdıíves módszert alkalmaztunk, ennek eredményeként 345 kérdıívet értékeltünk ki. A mintavétel 2006-2007 során történt, és helyszínéül Beregszász városát választottuk. A kutatás helyszínének kiválasztásánál azért esett a választás Beregszászra, mivel lélekszáma, határhoz való közelsége, illetve nemzetiségi összetétele alapján kedvezıbbek az adottságai bármely más szóba jöhetı településnél. Beregszászon belül három, a turisták által sőrőn látogatott területet különítetünk el – a városközpont közvetlen közelében található sétány és parkolók3 –, ahol a mintavétel alanyainak kiválasztása véletlenszerően történt meg. (BERGHAUER S. 2007) A kérdıíves felmérés eredményei A kutatás egyik fontos kérdése volt, hogy milyen céllal utaztak Kárpátaljára a megkérdezettek. A válaszadók 58%-a a bevásárlást nevezte meg, 25% a rokonlátogatást, a pihenni és üzleti célú utazást pedig 7-7% választotta. Ez már önmagában is egyértelmővé teszi, hogy a bevásárlás, mint olyan, fontos utazási cél. A 2007 évbıl származó kérdıívek adatainak sajátossága, hogy a rokonlátogtási célú utazások aránya megnövekedett a bevásárlási célú utazások rovására közel 9,5%-kal. 2. táblázat

Mi utazásának célja? Bevásárlás

Pihenés/ üdülés/ rekreáció

Rokonlátogatás

Üzleti út

Egyéb

58%

7%

25%

7%

3%

A bevásárlóturizmus vizsgálatának egyik sajátságos kérdése, hogy honnan is érkeztek a felmérés alanyai, milyen nagy az a távolság, amelyet a bevásárlóturisták még hajlandóak 3

Tapasztalataink szerint a vidékünkre érkezı turisták többsége autóval, vagy különjáratos autóbusszal érkezik. Ez nem véletlen, mivel a helyi tömegközlekedés – vasút, távolsági és helyközi buszok – színvonala messze elmarad az európai normáktól. Vasúton csak Csapon keresztül lehet átjönni Magyarországról Ukrajnába és nincs közvetlen buszjárat sem a két ország között.

458

megtenni vásárlási céllal. A megkérdezettek összesen 54 különbözı települést neveztek meg. A legtöbben Nyíregyházáról (67), Vásárosnaményból (36), Beregsurányból, Budapestrıl, Mátészalkáról érkeztek. A megkérdezettek átlagosan 89,6 km távolságot tettek meg. A legtávolabbról érkezett személyek Nagykanizsáról és Pécsrıl érkeztek (535-600 km)4. Párhuzamot vonva az utazási cél és a megtett távolság között, elénktárul, hogy üdülési/pihenési, valamint üzleti céllal átlagosan 190-200 km távolságról, rokonlátogatás céljából pedig átlagosan 130 km távolságról érkeznek Kárpátaljára. A bevásárlóturizmus vonzáskörzete maximum 130 km-ig terjed, de az átlagosan 54 km távolságot tesz meg a bevásárlás kedvéért egy-egy turista.

2. ábra A megkérdezettek megoszlása utazási cél és megtett távolság szerint

Fontos kérdés a bevásárlóturizmus résztvevıinek behatárolása során, hogy mennyi idıt is tölt egy-egy személy a szóban forgó célterületen, mivel a „tipikusan” bevásárlóturistának tekintett személy nem szokott a célterületen éjszakázni. (MICHALKÓ G., 2004a) A megkérdezettek 50%-a fél napnál kevesebbet, 22% egy napot jelölt be, tehát a megkérdezettek 72%-a kirándulóként érkezett Kárpátaljára. 23% 2-7 napot, 5% pedig hétnél több napig tartózkodott vidékünkön. A két utóbbi csoport idıtöltésére jellemzı, hogy pihenés, rokonlátogatás és kisebb részt üzleti jellege volt utazásainak. A hosszabb idıre érkezı személyek válaszaiban csak ritkán került megnevezésre a bevásárlás, mint úti cél, de ezekben az esetekben is csak más utazási célokkal együtt. Párhuzamot vonva az utazási cél és a Kárpátalján töltött idı között elmondhatjuk, hogy a bevásárló céllal érkezı személyek 96%-a fél- vagy egy napra jöttek csak Ukrajnába. Pihenési céllal csak kettı vagy annál több napra érkeztek területünkre, de a rokonlátogatás és üzleti céllal érkezık esetében is 76%, illetve 67% volt a hosszabb ideig vidékünkön tartózkodó személyek aránya. 4

Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó személyek elsıdleges úti célja nem a bevásárlás volt.

459

Milyen gyakran utazik Kárpátaljára? Hetente többször 7,4%

Hetente

Havonta

Negyedévente

Félévente

Évente

Egyéb

10,4

35,7%

19,1%

11,4

7,4

8,6%

A bevásárlóturizmus egyik sajátos vonása, hogy a vásárlási céllal érkezı személyek viszonylag gyakran visszatérnek az adott célterületre. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen gyakorissággal is jönnek Kárpátaljára a megkérdezett személyek. A minta alapján a legnagyobb csoportot a havonta visszajárók alkotják (35,7%). Kézenfekvı magyarázat esetükben, hogy ezek a személyek rendszeresen itt bonyolítják le havi bevásárlásaikat, illetve elıfordulhat az is, hogy rokoni szállak főzik vidékünkhöz. Ezt támasztja alá az utazási célra adott válaszuk is, hiszen az említett 35,7%-on belül háromnegyed résznyi azoknak az aránya, akik bevásárlói, és megközelítıen egyötödnyi a rokonlátogatási céllal Kárpátaljára érkezett válaszadók száma. A hetente többször (7,4%) és hetente (10,4%) érkezı turisták utazási cél szerinti megoszlásában kitőnik, hogy 90%-uk bevásárlás céljával érkezik. Ez az arány az évente (7,4%) és félévente (11,4%) Kárpátaljára látogatóknál megfordul. A bevásárlást már csak elvétve említik és a pihenésé, valamint a rokonlátogatásé a fıszerep. A Kárpátaljára érkezés gyakoriságára vonatkozóan második legtöbbször elıforduló válasz a negyedévente (19,1%) csoportjába tartozott. Többségük bevásárlási céllal érkeztek (70%), de közöttük már megjelennek azok a turisták, akik 2-7 napot töltenek vidékünkön (23%) és utazási céljuk rokonlátogatás és pihenés. A kutatásban kitértünk néhány kényesebb kérdésre is. Az egyik ilyen, hogy egy-egy alkalommal az ide látogató turisták mennyi pénzt költenek el. Ebben a kérdésben volt a legnagyobb eltérés a két év válaszait összevetve. 2006-ban erre a kérdésre a 230 megkérdezettbıl 209-en válaszoltak és válaszaik alapján 44 215 Ft költenek átlagban ittlétük alatt. 2007-ben a válaszadók 85%-a nevezet meg konkrét összeget, de ez az összeg átlagosan már csak 32 800 forintot jelent. A két évi átlag még így is 40 ezer forint felett van, de természetesen ez esetben a 2006-os minták számbeli túlsúlya miatt. A visszaesés nyilvánvaló, de komolyabb konzekvenciát célszerőbb késıbb levonni az adatokból, ugyanis jelenleg még folyamatban van két másik kárpátaljai település 2007. évi adatainak feldolgozása (Csap és Nagyszılıs). A kérdıívekben megjelenı szélsı értékek szintén érdekesek. Minimális összegként 5000 forint jelent meg, míg a legmagasabb értékek a 160 ezer forint (két esetben), illetve a maximum, egy esetben, 200 ezer forint volt. Utóbbi három megkérdezett 2-7 napig maradtak Kárpátalján és a válaszok a 2006-os felmérés során születtek. Tanulságos adatok jelennek meg az utazási cél és a pénzköltés összevetésébıl. Ebbıl kiderül, hogy az üzleti célú utazások során, illetve a pihenés/ üdülés/ rekreációs céllal érkezı vendégek költik a legtöbbet (70-80 ezer ft). Ennek az összegnek a felét költik a bevásárlóturisták, illetve a rokonaikhoz érkezı látogatók. Utóbbi két csoport jóval kevesebbet költ ugyan, de szem elıtt kell tartani, hogy különösen a bevásárlóturisták tartózkodási ideje sokkal rövidebb, és jóval gyakrabban jönnek Kárpátaljára, mint a pihenési céllal vagy üzleti útra érkezık látogatók. Fontos kérdés volt számunkra, hogy az elköltött pénz hány százalékát költik a megkérdezettek üzemanyagra, vagyis mennyre nyomja rá a bélyegét a kárpátaljai bevásárlóturizmusra a két ország üzemanyag árában tapasztalható különbség. Kényes kérdés lévén 460

sokan nem válaszoltak, 2006-ban 30%, 2007-ben már 50%, illetve azt is feltételezhetjük, hogy voltak olyan személyek is a mintában, akiknél ez a kérdés elég „tárgytalan volt”, mivel szervezett keretek között érkeztek (csoportban busszal). 2006-os év válaszaiból az átlagos összeg 10 ezer forintot eredményezett, míg 2007-ben ez az összeg már csak 6 ezer forint körül mozgott. Azt is elmondhatjuk, hogy a 50-80%-ot üzemanyagra költı személyek (12,5%) esetében az utazás fı célja pont az üzemanyag vásárlás. Voltak olyan megkérdezettek a mintában, akik túlzásokba esve, elköltött pénzösszegként például 50 ezer forintot írtak be, és ennek 60%-át állítólag (30 ezer forint – kb. 180 liter) üzemanyagra költik, illetve a 2007-es mintában sokan 2-3 ezer forintot adtak meg (12-18 liter), ami szintén furcsának mondható. A kérdıívbıl kiderült, hogy a Kárpátaljára látogató bevásárlóturisták többségét (77%), a kedvezı árak motiválják az itteni vásárlásra. A vásárolt termékek közül a legtöbb szavazatott az élelmiszer (a válaszok összértékének 29%-a), ruhanemő (21%), dohányáru (17%), alkohol tartalmú termékek (12%) kapták. Kisebb nagyobb eltérésektıl eltekintve, nem lehet kimutatni jelentısebb eltérést, sem a tartózkodási idıvel, sem az érkezés gyakoriságával párhuzamba állítva az adott kérdés válaszait. Egytıl ötig terjedı skálán 4,54-es átlagra minısítették az itt vásárolt termékek árát. Minıség tekintetében viszont már kritikusabbak voltak a megkérdezettek, az egytıl ötig terjedı skálán 4,13-os átlag jött ki. Érdekes, hogy azok a személyek, akik nagyobb távolságról érkeztek (151 km-nél nagyobb távolság), illetve azok a személyek, akik az átlagot meghaladó (legalább kétszer) összeget költöttek el Kárpátalján a termékek minısítésénél jóval alacsonyabb értékeket jelöltek meg. A bevásárlóturizmus szempontjából fontos adatokat nyújthatnak a váltóhelyiségek, azok statisztikája. Kárpátalján sajátos módon oldják meg az turisták a pénzváltást, 86%-uk ugyanis feketézı „valutásoknál” szokott pénzt váltani. Mindemellett az utóbbi néhány évben gombaszám nyílnak a bankok, igaz a nagy forgalmat a folyamatosan bıvülı hitelpiac jelenti számukra. A bevásárlóturizmus fontos feltétele, hogy a határátlépés rövid idejő és kalkulálható legyen (3. táblázat). A mintában szereplı személyek többsége (39,6%) vélekedett úgy, hogy a határátlépés 2-4 órát vesz igénybe és további 36,5%, hogy 1-2 órát vesz el tılük ez az esemény. A szélsı értékek közül a fél órás várakozást 4,3% tüntetett fel, de 5,7% szerint az átlagos határátlépés 6-óránál többet vett igénybe. Összességében elmondható, hogy azok, akik gyakrabban járnak át, általában kevesebb idıt írtak be, mint a távolabbról érkezı személyek. Ezt talán azzal magyarázhatjuk, hogy a gyakrabban átjáró személyek rutinosabbak, tudják, mikor van nagyobb forgalom és elkerülik azt. 3. táblázat

Mennyi idıt vesz igénybe a határátlépés? ½ óra

1-2 óra

2-4 óra

4-6 óra

Ennél több

4,3%

36,5%

39,6%

13,9%

5,7%

Összegzés Az utóbbi két évtizedben az ukrán-magyar határ mentén jelentıs változások történtek. Megváltozott a szomszédos országok gazdasága, politikája, valamint a határmenti élet rit461

musa. A korábban tapasztalt, elsısorban a megélhetési turizmusnak köszönhetı, körülményes határátlépés fokozatosan átalakult. A két ország pozitív fejlıdése lehetıvé tette az utóbbi években egy új turisztikai tevékenység megjelenését, amely a bevásárlásra irányult. Az eltérı gazdasági fejlıdés következtében a bevásárlóturizmus „klasszikus” elemeit az utóbbi idıben már Kárpátalján is ki lehet mutatni (rövid tartózkodási idı, gyakori visszatérés, sajátságos költési struktúra stb.), sıt elmondhatjuk, hogy helyi viszonylatban jelentıs bevételt jelent/jelentett a vidéken. A Kárpátaljára érkezı turisták majd’ háromnegyed része statisztikai értelemben kirándulóként nyilvántartott és 24 órán belül elhagyja az országot. Az érkezések gyakoriságára jellemzı, hogy a bevásárlóturisták gyakran járnak vissza (hetente, havonta). Ha csak a válaszadók saját bevallását tartjuk szem elıtt, a megkérdezettek közel legalább fele bevásárlóturistaként kezelhetı, de feltételezhetı, hogy a rövidebb idejő rokonlátogatások egy része szintén bevásárlással párosul. Az bevásátlóturizmus fı motívuma a kárpátaljai termékek kedvezı árfekvése. A vásárolt termékek árával, minıségével és a helyi lakosok vendégszeretetével a megkérdezettek egyértelmően elégedettek. A bevásárlóturizmusra fontos hozadéka tovább a rossz országimázs pozitív irányba történı elmozdítása. Fokozott reklámtevékenységgel, a Kárpátaljára látogatók igényeinek megismerésével és a fizetıképes kereslet felmérésével lépéseket kell tenni az ide látogató turisták más ágazatokba történı átirányítására, melyek közül a falusi turizmus, az egészségturizmus, a kulturális és más ágazatok jöhetnek szóba (GYURICZA L. 1997) Valamelyest negatív árnyalatot ad Kárpátalja turisztikai vonzerejének, hogy a megkérdezettek többsége jelenleg is sokallja a határátlépéssel eltöltött idıt és sajnálatos az a tény is, hogy a turisták biztonságérzete a felmérés eredményei alapján valamivel a „jó” minısítés alatt maradt. A végbement folyamatokat áttekintve, illetve a helyi változásokat nyomon követve elmondhatjuk, hogy a jelenleg (2008) Kárpátalján korábban kialakult bevásárlóturizmus leszálló tendenciát mutat. Ez nem véletlen, hiszen a bevásárlóturizmus inflációra, árfolyamváltozásra nagyon érzékeny. Meglátásunk szerint Magyarország ismét vonzó lehetne több termékével az ukrán határ mentén élık számára, de a bevásárlóturizmus, illetve a jelenleg Ukrajnában egyre erısödı szabadidıs turisztikai tevékenység határon átnyúló lehetıségeit jelentısen rontja a 2008. január 1-jétıl életbeléptetett szigorú vízumkiadási eljárás (www.itthon.hu, MICHALKÓ G. 2001).

Irodalom AUBERT A. – MISZLER M.: A regionális szintő területfejlesztés és – menedzselés elméleti keretei a gyógy- és termálturizmusban. In: AUBERT A. – CSAPÓ J.(szerk.): Egészségturizmus. Pécsi Tudományegyeten TTK Földrajzi Intézet, Pécs 2004 BALCSÓK I. – DANCS L.: A határon átnyúló kapcsolatok lehetıségei magyarország egyik leendı schengeni határán. Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 BERGHAUER S.: Bevásárlóturizmus Kárpátalján. Kézirat 2007 CSITE A. – IVASKIN A. – ORBÁN S. – VARGA S.: Csencselık és maffiózók Kárpátalján. Szabolcs – Szatmár – Beregi Szemle 1995/2, Nyíregyháza 1995 DONKA A. – GYURICZA L.: Az Ukrán – Magyar határtérség magyar oldalának területileg differenciált fejlesztési lehetıségei. Határok és Európai Unió, Szeged 2002 GYURICZA L.: Nyugat-Zala turizmusa a szlovén utazók szemléletében (Egy kérdıíves felmérés tanulságai). Muratáj 97/1, Lendva 1997 MICHALKÓ G.: A bevásárlóturizmus. Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár, 2004 (Michalkó G. 2004a)

462

MICHALKÓ G.: A magyarországi bevásárlóturizmus szociálgegráfiai vonatkozásai. Földrajzi Értesítı, L. évf. 1-4 füzet, 2001 MICHALKÓ G.: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár, 2004 (Michalkó G. 2004b) MICHALKÓ G.: Országkép és kiskereskedelem – A külföldi turisták szabadidıs vásárlásai a magyarországi idegenvezetık szemével. Turizmus Bulletin, 2002/3 Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 (KSH), Budapest 2006 SZÉKELY A. – KOTOSZ B.: A határmenti lakosság határképe az EU–csatlakozás elıtt. Statisztikai Szemle, 83. évfolyam, 2005. 12. szám SZILÁGYI ZS. – SASS E. – GÖNCZY S.: Kárpátalja, mint turisztikai desztináció; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat. Kézirat, 2006 www.itthon.hu – A Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatója a hónap küldıországa rendezvénysorozat Ukrajna prezentációjához 2007 június 20.

463


KÁRPÁTALJA UKRAJNA TURIZMUSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA SASS ENIKİ1 Abstract The situation of Subcarpathia is peripheral and it is the second least area in Ukraine. However, its natural and cultural endowments are favourable to tourism. Nowadays Ukraine and also Subcarpathia pay more attention to the qualitative development of the tourism sector. Even so tourism did not become the leading sector in the country economy, because the country has many problems which are also spinning off the tourism. Tourism in Ukraine is concentrated like in some other countries. There are five centres here: 1. Kyev, 2. Crimea, 3. Azov region, 4. Carpathian region and 5. Odessa district. Subcarpathia is in the fourth centre. Its role in the tourism of the country is above average. Although, it is much backward from main administrative units of leading roles.

1. Bevezetı Az idegenforgalom napjainkban számos ország gazdaságában az egyik legdinamikusabban fejlıdı ágazatnak számít. Ukrajnában, így Kárpátalján is, egyre nagyobb figyelmet fordítanak a turizmusszektor minıségi fejlesztésére. Ennek ellenére az idegenforgalom még nem vált húzóágazattá, mivel az ország több, a turizmusra kiható problémával küszködik. A legjelentısebb problémák közé sorolandó a politikai instabilitás, negatív országimázs, a turisztikai vonzerık nemzetközi ismertségének hiánya, közlekedési infrastruktúra fejletlensége, a hosszantartó határátkelés, korrupció, környezetvédelmi elıírások be nem tartása, nem megfelelı közbiztonság, közvilágítás és szennyvízelvezetés, a humán erıforrás képzetlensége, nyelvi korlátok stb. A Szovjetunió felbomlását követıen Ukrajna, és ezen belül Kárpátalja gazdasága erısen visszaesett, majd éveken keresztül alacsony szinten stagnált. A turizmusban rejlı lehetıségeket meglátva, a vonzó természeti és kulturális adottságokra alapozva, a gazdaság fellendítése, illetve a megélhetési gondok leküzdése érdekében megkezdıdött a turisztikai szolgáltatások kialakítása Kárpátalján. Ennek eredményeként megjelentek az elsısorban külföldi keresletet megcélzó turisztikai terméktípusok (pl. termál- és gyógyturizmus, falusi turizmus, téli sportok, vadászat stb.).

2. Helyzetértékelés A világ nemzetközi turistaérkezésének száma 2005-ben 802 millió fı volt. 1950-ben 25 millió fıt regisztráltak. Tehát 55 év alatt a nemzetközi turistaérkezések száma 32-szeresére növekedett. Ez is azt támasztja alá, hogy a turizmus az egyik legdinamikusabban fejlıdı 1

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Fıiskola, PhD hallgató

465

ágazat, s hogy az évek folyamán megnıtt az utazási kedv és egyre több ember költi a diszkrecionális jövedelmét különféle utazásokra. Európában 2005-ben 438,3 millió fı érkezett, vagyis a nemzetközi turistaérkezések 54,7%-a ide irányult. Az ukrajnai nemzetközi turistaérkezések az európainak 4,0%-t teszi ki, illetve a közép- és kelet-európainak (87,8 millió fı) pedig a 20,0%-t (UNWTO WORLD TOURISM BAROMETER, 2007). Ukrajna a világ turisztikai desztinációinak rangsorában míg 1995-ben a 32., 2000-ben a 23., addig 2005-re a 13. helyet foglalta el (UNWTO WORLD TOURISM BAROMETER, 2007). Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy Ukrajna iránt évrıl-évre nı az érdeklıdés, egyre többen keresik fel az országot és így mind nagyobb teret hódít a turizmusszektor az ország gazdaságában. Ukrajna Állami Határırszolgálat Adminisztrációja szerint 2005-ben összesen 34084464 átlépıt regisztráltak a határátkelıkön. Közülük 16453704 a kiutazók és 17630760 a beutazók száma. Az utazások célja szerint a beutazók közül 1039996-an voltak azok, akik hivatalos vagy munkaügyben, 2133980-an akik szervezett turizmus keretében és 14456784-en pedig magáncéllal érkeztek. A kiutazók számát tekintve 1240577-en hivatalos vagy munkaügyben, 1611909-en szervezett turizmus keretében és 13601218-an magáncéllal lépték át a határt. 2005-ben Ukrajnából a legtöbben az országgal határos államokba utaztak, mint például Oroszország, Lengyelország, Magyarország, Fehéroroszország és Moldova. Ez az öt ország teszi ki a kiutazások 89,3%-t. A beutazások 91,4%-a pedig szintén az imént említett országokból származik (1. táblázat). 1. táblázat

A be- és kiutazók száma országok szerinti bontásban (TOP 15) Küldıországok 1. Oroszország 2. Lengyelország 3. Moldova 4. Magyarország 5. Fehéroroszország 6. Szlovákia 7. Németország 8. Románia 9. USA 10. Izrael 11. Olaszország 12. Törökország 13. Azerbadzsán 14. Egyesült Királyság 15. Litvánia

Beutazók száma 6 043 829 3 489 033 2 780 880 1 957 708 1 841 783 321 977 189 546 161 948 73 046 51 186 47 082 45 518 44 226 40 314

Kiutazók száma 5 967 881 4 357 567 2 028 771 1 231 281 1 108 593 310 358 284 336 181 133 174 454 116 996 57 519 54 724 49 956 49 479

38 685 17 126 761

49 479 16 022 527

Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága, 2006

466

Célországok Oroszország 1. Lengyelország 2. Magyarország 3. Fehéroroszország 4. Moldova 5. Szlovákia 6. Törökország 7. Németország 8. Románia 9. Egyiptom 10. Csehország 11. Görögország 12. Bulgária 13. Izrael 14. Olaszország 15.

Ukrajnában a turisták üdülés, pihenés, hivatásturizmus (szolgálati, hivatalos, üzleti tevékenység és tanulás), sport- és egészségturizmus, gyógykezelés valamint speciális turizmus és egyéb célból utaznak. Ezek közül is fıként az üdülés és a pihenés dominál úgy a belföldi, mint a külföldi, valamint a kiutazó turizmus terén. Mivel Ukrajna turizmusa döntı mértékben a belföldi turizmuson alapszik, így nem véletlen, hogy minden látogatási cél szerinti kategóriában, kivéve az egyéb kategóriát, a belföldi turizmus vezet. A hivatalos statisztikai adatok alapján az országba 2000 és 2004 között mindig 2-szer vagy 3-szor több külföldi turista utazott be hivatásturizmus céljából, mint ahányan kiutaztak ugyanezen célból. Viszont a 2005-ös év adatai szerint az e célból beutazó külföldi turisták aránya közel harmadára csökkent, a kiutazóké pedig kisebb növekedést mutatott, így arányuk közel azonos lett (1. ábra).

236 519

hivatás turizmus

533 110

üdülés, pihenés gyógykezelés

92 417 38 239

sport- és egészség turizmus speciális turizmus

3 066

egyéb

28 967 0

100 000

beutazó turisták

200 000

300 000

belföldi turisták

400 000

500 000

kiutazó turisták

1. ábra A turisták számának üdülési cél szerinti megoszlása Ukrajnában, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006.

3. Kárpátalja a megyék rangsorában Ukrajna közigazgatásilag 24 megyére, 1 autonóm köztársaságra (Krím) és 2 köztársasági alárendeltségő városra (Kijev és Szevasztopol) tagolódik. Kárpátalja Ukrajna (603,7 ezer km2) második legkisebb területő megyéje, az ország összterületének 2,1%-át adja, a lakosságnak (47793 millió fı) pedig 2,6%-át. Ukrajna turizmusában — a közigazgatási beosztás tekintetében — a vezetı szerepet a fıváros, Kijev és a Krími Autonóm Köztársaság (Krím A. K.) tölti be. Egy országon belül a fıváros általában nagy vonzerıvel rendelkezik, ami kihatással van úgy a belföldi, mint a nemzetközi turistaérkezésekre. A Krími A. K.-nak pedig minden adottsága megvan az ország turizmusában betöltött szerepének megtartásához és növeléséhez, ami pedig nem más, mint a tengerpart, hegyvonulat, mediterrán éghajlat, egzotikus tájak. Ugyanez vonatkozik Szevasztopolra is. Szevasztopolról, mint köztársasági alárendeltségő városról, melyet turisztikailag is külön egységként kezelnek, elmondható, hogy igen jelentıs számú turistát

467

fogad évente: 2005-ös vendégforgalma az összes megyét megelızte, kivéve az IvanoFrankivszkit. Az elmúlt években Kárpátalja turizmusának a szerkezete jelentıs átalakuláson ment keresztül. A statisztikai adatok alapján a turisták száma 1999-ben volt a legnagyobb és 2004ben a legkevesebb, vagyis kisebb-nagyobb ingadozások mellett 2004-re 76,0%-kal csökkent az érték. A legdrasztikusabb változást a kiutazások terén lehetett megfigyelni, mintegy 97,0%-os volt a visszaesés (2. ábra). A beutazó turisták száma némi fluktuáció mellett 59,6%-kal növekedett, míg a belföldi turizmus terén 1999-tıl 2003-ig 39,0%-os növekedést, 2003-ról 2004-re pedig 43,6%-os visszaesést lehetett megfigyelni. Viszont a turisták számában a 2004-es adatokhoz képest 2005-re 21,4%-os növekedést regisztráltak. Tehát az eredmények azt mutatják, hogy míg 1999-ben a kiutazó turizmus volt, addig 2005-re a belföldi turizmus lett meghatározó Kárpátalján, s a nemzetközi turistaérkezések is egyre nagyobb teret nyernek (SASS E. - SZILÁGYI ZS. - GÖNCZY S. 2007). 250000 200000 belföldi

150000

kiutazó

100000

beutazó

50000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2. ábra A turisták számának változása Kárpátalján 1998-2005 között Forrás: Turizmus Kárpátalján, 2003; Kárpátalja – szanatóriumok és turizmus, 2006

3.1. Turistaforgalom A határátkelık kiemelkedıen magas forgalma ellenére Ukrajna Turisztikai és Üdülési Állami Szolgálata által az Ukrajna Statisztikai Állami Bizottságának (2006) beszolgáltatott adatai szerint a turistaforgalom (beutazó, kiutazó és belföldi turisták száma, akik valamilyen turisztikai szolgáltatásban részesültek) a 2005-ös évben 29505772 fı volt. Ez a szám a határforgalomhoz képest nagyon alacsony és a valódi turistaforgalomhoz képest is irreálisnak tekinthetı. Ennek ellenére a munkában ezek az adatok kerültek feldolgozásra, mivel ez az egyedüli hivatalos szerv által nyilvánosságra hozott adatbázis. Kárpátalja a megyék idegenforgalmi rangsorában a 2000–2005-s periódusban változó helyeket foglalt el. A turistaforgalmat tekintve 2005-ben Kárpátalja (2,2%) a 12. helyen állt a megyék között. Ukrajna legnagyobb turistaforgalmát lebonyolítva Kijev (31,7%) az elsı, amelytıl jóval lemaradva a második helyen a Krími A. K. (12,2%) áll és a harmadikon az 2

Ez a szám a régiók általi adatok összegét mutatja. Viszont ez az összeg általában meghaladja a statisztikai bizottság által megadott összukrajnai adatok mértékét, akár ugyanazon táblázaton belül is. A személyek számát tekintve például a statisztikai bizottság által megadott összukrajnai adat csak 1825649 fı. Ahol nincs régiós lebontás (pl. az utazási cél szerinti megoszlásnál) ott a statisztika ezt a számot dolgozza fel. Hasonló a helyzet az eltöltött napok számával is.

468

Ivano-Frankivszki megye (5,8%) követi (3. ábra). Az Ivano-Frankivszki megye 2005-ös turistaforgalma az elmúlt 5 évhez képest megháromszorozódott, így léphetett az elıkelı 3. helyre. A többi megye egyenként az 5%-os részesedést sem éri el.

Volinyi m. Rivnei m. Csernyihivi m. Szumi m. Zsitomiri m.

Kijev Kijevi m.

Lembergi m.

Hmelynyickiji m. Ternopili m.

IvanoFrankivszki m. Kárpátaljai m. Csernyivci m.

Poltavai m. Harkovi m.

Vinnyicai m.

Luhanszki m.

Cserkaszi m. Kirovohrádi m.

Dnyipropetrovszki m. Donyecki m.

A turisták száma 0-20 000 20 001-40 000 40 001-60 000 60 001-80 000 80 001-100 000 100 001-120 000 120 001-180 000 180 001<

Mikolajivi m.

Zaporizsjai m.

Odesszai m.

Herszoni m.

Krími Autonóm Köztársaság

Szevasztopol

3. ábra A turisták számának megoszlása Ukrajna megyéiben, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006. Szerk.: SASS E. 2008

A fentebb említett gyengeségek mellett pozitívumnak tekinthetı, hogy Ukrajna természeti és kulturális adottságai igen változatos képet mutatnak, ennek megfelelıen egyes területek turisztikailag vonzóbbnak mutatkoznak, mások pedig kevésbé vagy egyáltalán nem rendelkeznek számottevı turisztikai potenciállal. Ezért Ukrajna turizmusára – hasonlóan néhány más országhoz – a centralizáltság jellemzı. Ezt a tényt az egyes közigazgatási egységekbe érkezett turisták számának vizsgálata egyértelmően alátámasztja. A centrumok elsıdleges központja nem más, mint a fıváros, Kijev. Ezen kívül még 4 területi egységen figyelhetjük meg az idegenforgalom kiemelkedıen magas mutatóit (5. ábra). Vagyis Ukrajnában összesen 5 idegenforgalmi centrum van: 1. Kijev 2. Krím-félsziget (Krími A. K. és Szevasztopol) 3. Azov-mellék és környéke (Herszoni-, Zaporizsjai-, Donyecki-, Dnyipropetrovszkiés Harkovi-megye) 4. Kárpátok vidéke (Ivano-frankivszi-, Lembergi-, Kárpátalja- és Csernyivci-megye) 5. Odesszai-megye A turisztikai ügynökségek és utazási irodák területi elhelyezkedése is az imént említett gócpontok meglétét erısítik (6. ábra). Azok a területek pedig, melyek a turisták által kevésbé látogatottak, ott sokkal kevesebb az idegenforgalmi ügynökségek és utazási irodák száma is. 469

Ukrajna nemzeti parkjainak 75%-a, természetvédelmi területeinek 59%-a és bioszféra rezervátumainak 100%-a is a gócpontok területén található (7. ábra). Ehhez a területhez tartozik Ukrajna két hegyvonulata (Északkeleti-Kárpátok és a Krimi-hegység), valamint a tengerek (Fekete- és az Azovi-tenger) által mosott partszakaszának majdnem 100%-a. Az Ukrajnában található négy UNESCO Világörökség közül három teljes mértékben a centrumok részét képezik: 1. Kijev – Szent Szófia katedrális és a kapcsolódó kolostorépületek, Pecserszk Lavra (barlangkolostor) (kulturális/1990, 2005) 2. Lviv (Lemberg) – a történelmi városközpont mőemlékegyüttese (kulturális/1998) 3. A Kárpátok ısi bükkfaerdıi (természeti/2007) A negyedik, a Struve földmérı vonal (kulturális/2005). A földmérı vonal négy pontja Ukrajnában található, mely közül csak egy (Odesszai területen található) tartozik a gócpontok területéhez (http://whc.unesco.org/en/list). % 16,0 12,0 8,0

0,0

Krími A. K. Donyecki Odesszai Herszoni Zaporizsjai Dnyiprop.-i Mikolajivi Lembergi Kijevi Luhanszki Harkovi Cserkaszi Volinyi Kárpátalja Kijev Kirovogrrádi Csernyihivi Poltavai Ivan-Fran.-i Szumszki Vinnyicai Rivnei Zsitomiri Hmelynyicki Szevasztopol Ternopili Csernyivci

4,0

4. ábra Szanatóriumok és gyógyüdülık megoszlása Ukrajna megyéiben, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006.

A szanatóriumok és gyógyüdülık szintén koncentráltan jelennek meg Ukrajnában. Számuk összesen 3245, melynek 17,5% (569) a Krími A. K., 12,9% a Donyecki és 11,3% pedig az Odesszai megyék területén összpontosul (4. ábra). A fent említett öt idegenforgalmi gócpont területén összesen 73,7%-uk található. Ezen belül is jóval kiemelkedik az Azov-mellék és környéke. Itt helyezkedik el a szanatóriumok és gyógyüdülık 34,8%-a. Ez valószínőleg azért van így, mert az említett terület nagy része iparvidék, bányavidék és az itt dolgozók állami támogatást kapnak szanatóriumi kezelésre vagy gyógyüdülésre. Ennek megfelelıen telepedhettek meg az ezen igényeket kiszolgálni kívánó intézmények ilyen nagy arányban. Ez az öt kiemelt terület – mely magába foglalja a két köztársasági alárendeltségő várost, a Krími A. K.-t és10 megyét – teszi ki az összturistaforgalom 82,6%-t. A többi 14 megye, mely többnyire Ukrajna belsı területeit jelenti, s az összterületének 56,4%-t teszik ki, pedig csak 17,4%-ban részesülnek a forgalomból.

470

Volinyi m. Rivnei m. Csernyihivi m. Szumi m.

1.

Zsitomiri m.

4. Ivano-

Hmelynyickiji m. Ternopili m.

Frankivszki m. Kárpátaljai m. Csernyivci m.

Kijev

Kijevi m.

Lembergi m.

Poltavai m. Harkovi m.

Vinnyicai m.

Cserkaszi m.

Luhanszki m.

3.

Kirovohrádi m.

Dnyipropetrovszki m. Donyecki m.

Mikolajivi m.

A turisták száma

Zaporizsjai m.

Odesszai m.

5.

0-60 000 60 001-80 000 80 001-100 000 100 001-120 000 120 001-180 000 180 001<

Herszoni m.

Krími Autonóm Köztársaság

2.

Szevasztopol

5. ábra Idegenforgalmi centrumok Ukrajna területén 2005-ben Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006. Szerk.: SASS E. 2008

Volinyi m. Rivnei m. 40 37 Zsitomiri m. 20

Csernyihivi m. Szumi m. 19 18

Kijev 212

Kijevi m. Poltavai m. Lembergi m. Hmelynyickiji m. 20 43 Harkovi m. 126 Ternopili m. Luhanszki m. 28 96 48 63 IvanoCserkaszi m. Vinnyicai m. Frankivszki m. 19 Dnyipropetrovszki m. 14 Kárpátaljai m. 82 72 Kirovohrádi m. 50 Csernyivci m. 10 Donyecki m. 88 133 Mikolajivi m. Zaporizsjai m. 36 81 Odesszai m. 179 0 - 40 Herszoni m. 31 41 - 80

81 - 120 121 - 160 161 - 200 201 - 240 241 <

Krími Autonóm Köztársaság 566

Szevasztopol 17 6. ábra Turisztikai ügynökségek és utazási irodák megoszlása régiók szerint 2005-ben Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006. Szerk.: SASS E. 2008

471

Fehéroroszoszág 8

Oroszország 10

7

16

17

Lengyelország

Csernyihiv 3c

Kijev

9

2

Ungvár

Magyarország

4b

9

Vinyica

11

Harkov

10

Lemberg

Szlovákia

Don

5

Rivne

2 3

1

13 12

Dnyeper

Cserkaszi

6

5

4a

3d

11

4

4c

Dnyipropetrovszk

Déli-Bug

Donyeck

12

Odessza

3

1

2

Románia

3a

3b

Dnyiszter

Azovi-tenger 14

4

Szimferopol 1

Duna

15 8

Fekete-tenger 7 6

7. ábra Ukrajna nemzeti parkjai, bioszféra rezervátumai és természetvédelmi parkjai Bioszféra Rezervátumok: 1. 2. 3.

Aszkanija-Nova Fekete-tengeri Kárpáti Csornohorai természetvédelmi terület Szvidoveci természetvédelmi terület Máramarosi természetvédelmi terület Kuzijszki természetvédelmi terület Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület Nárciszok Völgye természetvédelmi terület Fekete-hegy botanikai véd. terület Gyulai-hegy botanikai véd. terület Dunai

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Természetvédelmi Területek: Krimi Kanyivszkij Ukrán Sztyepp Luhanszki Poliszjai Jaltai-hegy Martyián földfok Karadag

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9.

Roztoccsia

9.

10. Medobori 11. Dnyiprovszko-Orilyszkij 4. 12. Jelanetszkij Sztyepp 13. Gorgani 14. Kazantipszkij 15. Opukszkij 16. Rivnenszkij 17. Cseremszkij Forrás: http://oregonstate.edu/~peremysv/ukraine/reserve.htm

Nemzeti Parkok:

10. 11. 12.

Kárpáti Szinevéri Azov-Szivasi Vizsnicjai Podóliai Tovtri Szváti Hori Jávorivszkij DesznyánszkoSztárohutszkij Szkolivszki Beszkidi Satszki Uzsánszkij Gutszulszcsina

3.2. Beutazó turizmus A beutazó turizmus (524455 fı) terén 1% alatti arányban részesül 15 megye. 1 és 4% között pedig 8 megye helyezkedik el. Ide sorolandó Kárpátalja is a 2,8%-os részesedési arányával, s ezzel országos szinten a 7. helyet foglalja el. Az eddig említett 23 megye csupán 23,6%-át adja Ukrajna beutazó turizmusának, ebbıl következıleg a többi 76,4% a 472

fennmaradó 1 megye (Odesszai 10,2%) 2 köztársasági alárendeltségő város (Szevasztopol 12,0% és Kijev 32,6%) és a Krími A. K. (21,6%) területén összpontosul (8. ábra).

170 865

120 000 100 000 80 000 60 000 40 000

0

14 728 Krími A. K. Vinnyicai Volinyi Dnyiprop.-i Donyecki Zsitomiri Kárpátalja Zaporizsjai Ivan-Frank.-i Kijevi Kirovogrrádi Luhanszki Lembergi Mikolajivi Odesszai Poltavai Rivnei Szumszki Ternopili Harkovi Herszoni Hmelynyicki Cserkaszi Csernyivci Csernyihivi Kijev Szevasztopol

20 000

8. ábra A beutazó turisták száma Ukrajnában megyei bontásban, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006.

3.3. Kiutazó turizmus Meglepı, hogy a kiutazó turizmus (857807 fı) több mint felét (62,9%) egy közigazgatási területen, a fıvárosban regisztrálták. A többi megye közül kiemelkedı aránnyal rendelkezik még a Harkivi (5,5%), Donyecki (4,6%), Lembergi (4,1%) és az Odesszai megye (3,5%). 1–2,5% közötti aránnyal 6 terület rendelkezik. A fennmaradt 16 terület az 1% alatti csoportot alkotja, s ide tartozik Kárpátalja is (0,9%) a rangsorban a 13. helyet elfoglalva (9. ábra).

539 989

100 000 80 000 60 000 40 000

0


20 000

9. ábra A kiutazó turisták száma Ukrajnában megyei bontásban, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006.

473

3.4. Belföldi turizmus A belföldi turizmus (1568315 fı) 1,8-szer nagyobb és kevésbé koncentrált, mint a kiutazó turizmus. Kiemelkedı belföldi turizmussal rendelkezı és általában a vezetı helyen álló Kijevet (14,4%) 2005-ben a Krími A. K. (15,4%) 1%-kal megelızte, s így jelen kategóriában az elsı helyre kerülhetett. A 3. helyet pedig az Ivan-Frankivszki megye (9,1%) foglalja el. 1% alatti részesedése csak 2 északi megyének van: Szumszki (0,7%) és a Zsitomiri (0,5%). A többi terület részesedése a belföldi turizmusból 1–5% között mozog. Kárpátalja a 16. helyen áll 2,7%-kal (10. ábra). 250 000 242 112

225 064

200 000 150 000 100 000 41 691

0

Krími A. K. Vinnyicai Volinyi Dnyiprop.-i Donyecki Zsitomiri Kárpátalja Zaporizsjai Ivan-Frank.-i Kijevi Kirovogrrádi Luhanszki Lembergi Mikolajivi Odesszai Poltavai Rivnei Szumszki Ternopili Harkovi Herszoni Hmelynyicki Cserkaszi Csernyivci Csernyihivi Kijev Szevasztopol

50 000

10. ábra A belföldi turisták száma Ukrajnában megyei bontásban, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006.

3.5. Kirándulók Kárpátalja a kirándulók (1 704 562 fı) arányát tekintve a 10. helyet (2,7%) foglalja el. Jelen esetben a Krími A. K. áll az elsı helyen (25,6%) – 9,5-szer többen kirándultak itt, mint Kárpátalja területén –, ezt követi Szevasztopol (14,9%), Kijev (7,7 %), valamint a Lembergi (6,6%) és a Zaporizsjai (5,0%) megye. Tehát a kirándulók 60%-a az ország 5 területén összpontosul (11. ábra).

4. Összegzés Az elvégzett vizsgálat alapján bizonyossá vált, hogy Ukrajna területén léteznek turisztikai gócterületek, melyek nagymértékben befolyásolják az ország turizmusának irányultságát. Kárpátalja Ukrajna 5 idegenforgalmi centrumának a 4. csoportjába sorolt tagja. Az ország 27 közigazgatási egységének a kiemelkedıen magas és kiemelkedı keresettségnek örvendı területei utáni középmezıny 7.-16. helye között ingadozó, és fejlıdést mutató tagja. Kárpátalja ebben az erısen koncentrált, éppen ezért differenciált területi megoszlású turizmusképben a területének (2,1%) és lakosságszámának (2,6%) megfelelı arányban, sıt néha azt meghaladva veszi ki részét az idegenforgalomból a statisztikai adatok szerint. Ez az arány a vizsgált 2005-ös évben átlagosan 2,3% volt. 474

300 000

436 209 253 293

250 000 200 000 150 000 100 000

0


50 000

11. ábra A kirándulók száma Ukrajnában megyei bontásban, 2005 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága. 2006.

Kárpátalja turistaforgalmának számottevı részét a Magyarországról érkezı turisták teszik ki, akik nagymértékben a magyar falvak által nyújtott falusi turizmus szolgáltatásait (szállásadás, étkeztetés, esetleg programszervezés) veszik igénybe. A statisztikai adatgyőjtés és a szabályzatok kidolgozatlansága miatt ez a turistaszám nem jelenik meg a statisztikában. Valószínősíthetı, hogy a nem regisztrált turisták számával Kárpátalja az Ukrajna területenkénti turizmusát bemutató vizsgálat rangsorában jóval elınyösebb pozíciót tölthetne be. Kárpátalja fejlıdéséhez adottak a feltételek, ahogyan azt már HANUSZ ÁRPÁD (2005) is meghatározta: „A természeti, történelmi, építészeti emlékek, a folyók és tavak, a források és gyógyvizek, a növény és állatvilág, a népi építészet, a kézmővesség, az évszázados szokások, a gyalog és kerékpártúrák, a halászat és vadászat, a lovaglás, a helyi nemzeti ételek vonzóvá tehetik a falusi turizmust a bel- és külföldi turisták számára.” Az Ukrajnában általánosan jelen lévı és a turizmusra kiható problémák kiküszöbölését követıen a falusi turizmus húzó ágazattá válhat Kárpátalján, amelyben a kárpátaljai magyarság a jövıt, a megmaradást, a megélhetıségi lehetıségeket és akár a felemelkedést is megtalálhatja.

Irodalom HANUSZ Á. 2005: Adatok és tények Kárpátalja turizmusáról, In: Kókai S. szerk: Természettudományi Közlemények 5., Nyíregyháza, pp. 125-140. KÁRPÁTALJA – SZANATÓRIUMOK ÉS TURIZMUS 2006: (Закарпаття – санаторії та туризм) Статистичний збірник. Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. 88 p. SASS E. - SZILÁGYI ZS. - GÖNCZY S. 2007: Kárpátalja, mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Régiók a Kárpát-medencén innen és túl, Nemzetközi tudományos konferencia, Eötvös József Fıiskola, Baja, pp. 455460. TURIZMUS KÁRPÁTALJÁN 2003: (Туризм у Закарпатській області) Статистичний бюлетень. Закарпатськe обласне управління статистики. Ужгород. 84 p. TURIZMUS UKRAJNÁBAN 2006: (Туризм в Україна) Статистичний збірник. Державний комітет статистики України, Київ. 184 p.

475

UNWTO WORLD TOURISM BAROMETER, Commited to Tourism, Travel and the Millennium Development Goals, Volum 5 No. 2 June 2007. pp. 1-13 http://oregonstate.edu/~peremysv/ukraine/reserve.htm http://whc.unesco.org/en/list

476


A FALUSI TURIZMUS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEI A HATÁRMENTI RÉGIÓBAN C. INTERREG PROJEKT HATÁSAI ÉS TANULSÁGAI RICZ ANDRÁS1 Bevezetés A Szerbiában lassan nyolc éve megtörtént rendszerváltásnak köszönhetıen az Európai Unió is ha csak kis lépésenként is, de megnyitja kapuit Szerbia elıtt, ennek elsı eredményei az Uniós fejlesztési alapokból az országnak folyósított támogatások. 2003 óta több alapból, körülbelül 50 millió Euró értékben érkezetek az országba fejlesztési források. Az elsı idıkben csak ad-hoc alapon az Unió Újjáépítési Ügynökségén keresztül csorgatták a támogatásokat jellemzıen valamilyen Uniós kérés jutalmaként. Majd pedig 2005-ben írták ki az elsı komolyabb pályázati lehetıséget az Interreg III A program keretében a Szerb – Magyar Szomszédsági programot. Ilyen programja Szerbiának nem csak Magyarországgal, hanem Romániával is van, a 2007-2013-as programozási idıszakban pedig már az elıcsatlakozási alap (IPA) keretén belül az összes szomszéd országgal lesznek határmenti programok. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés célja elsısorban a gazdasági és társadalmi kohézió erısítése a határ menti együttmőködések támogatásával, valamint az Európai Unión belüli és kívüli tagállamok közötti együttmőködés elısegítése. A szerb – magyar szomszédsági programban magyar részrıl Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye vett részt, míg szerb részrıl Vajdaság tartomány és Belgrád város. Mindkét oldalról az érintett felek már nagyon várták, a program elsı kiírást a magyarországiak azért, mert a többi határmenti terület már rég részt vett ezekben a programokban és számos jó programot sikerült itt támogattatni, a szerbiaiak pedig azért, mert kialakult egy olyan réteg elsısorban a közigazgatás és a nem kormányzati szervezetek részérıl, akik a további fejlıdésükhöz igényelték az Uniós források bevonását. Itt kell megemlíteni, hogy 2003-ban már volt magyar – szerb részrıl egy PHARE CBC kísérleti kisprojekt alap, amelyben magyar pályázók vonhattak be szerbiai partner szervezetek, akik így részt vehettek a programok aktivitásaiban, bár pénzügyi támogatásban nem részesülhettek. E projektben az észak-vajdasági elsısorban magyar többségő önkormányzatok igen jól szerepeltek, ami indukálta a többi szereplı hajlandóságát is a pályázásra.

A projekt összefoglalása E munka szerzıje a Szegedi Tudományegyetem Hódmezıvásárhelyi Mezıgazdasági Fıiskoláján fejezte 2004-ben a tanulmányait. Kutatási témám és diplomamunkám témája is a falusi turizmushoz kapcsolódott, azon belül is arra kerestem a választ, hogy hogyan lehetne a határ két oldalán meglévı falusi turisztikai potenciálokat összekapcsolni és, ezeket egymást erısítve egy határon átnyúló klaszterbe csomagolva közös programcsomaggal kilépni a turisztikai piacra. 1

Regionális Tudomány Társaság Szabadka, PhD hallgató

477

A Csornai Richárd Ökológusok Egyesülete, mint egy a környezetvédelemmel már több mint húsz éve foglalkozó civil szervezet, tapasztalt volt már a pályázati rendszerek világában, hiszen attól függetlenül, hogy az ország hosszú ideig ki volt zárva minden együttmőködésbıl, ık továbbra is tartották a kapcsolatot külföldi szervezetekkel és ennek köszönhetıen részt is vettek nagyobb projektekben, mivel a természetvédelemnek nem lehetett határt szabni. Az egyesület és én a program kiírásakor kölcsönösen megtaláltuk egymást, hiszen az egyesületnek szándékában állt mindenképpen pályázni, de nem volt hozzá sem megfelelı programja, sem megfelelı szakgárdája, nekem pedig szükségem volt egy olyan non profit szervezetre, amely pályázóképes. Így egymás szükségleteit kölcsönösen kielégítve létrejött egy olyan együttmőködés, ami mint azt a késıbbiek megmutatták igen gyümölcsözınek bizonyult. Már csak egyetlen feltétel hiányzott az eredményes pályázáshoz, megfelelı magyarországi partnert kellett találni, aki elvállalja a partner szerepét és hajlandó végigvinni az akkor még csak reménybeli nyertes projektet. Magyarországi kapcsolataimnak köszönhetıen gyorsan rátaláltunk a mórahalmi Homokháti Mikrorégió Fejlesztési Egyesületre és a Mórahalom Homokhát Eurointegráció Kht.-re, akik örömmel álltak mellénk a projektben, azzal, hogy ık már egy korábban megvalósított hasonló aktivitásokkal operáló projektet állítottak tükörprojektként a mi projekt tervezetünk mellé, mint határon túli partner. A Szomszédsági program elsı kiírása 2005 kora tavaszán jelent meg és a pályázatok beadási határideje május 25.-ke volt. Így három hónapunk volt arra, hogy a diplomadolgozatom alapján kidolgozunk egy konkrét projektet, és azt benyújtsuk. A pályázati kiírás szerint két prioritás volt, amelyre pályázatokkal lehetett konkurálni: 1. prioritás: A határmenti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erısítése és második prioritásként a piacok integrációját elısegítı és a helyi közösségek közötti koherenciát erısítı együttmőködési kezdeményezések támogatása. Jelen projekt erre a második prioritás 2. számú intézkedésére lett benyújtva, melynek célja volt a kis- és középvállalkozások együttmőködésének támogatása ezen belül is a turizmus területén történı közös munkálkodás. A projekt hosszú távú célja volt, hogy a természet, és a régió adta lehetıségeket kihasználva a lehetı legnagyobb mértékben tudjuk a falusi és öko turizmust fejleszteni a határmenti térségben. A célunk volt, hogy a projektum végére a falusi turizmussal foglalkozók száma Vajdaságban a jelenlegi értéket 30%-kal meghaladja, és a foglalások száma legalább a duplájára növekedjen. A projekt során célunk volt, hogy feltérképezzük mindazokat a vállalkozókat, akik falusi turizmussal foglalkoztak, és azokat, akik szerettek volna vele foglalkozni, de még valamilyen ok miatt nem kezdhették el. Ebbıl a kutatási anyagból egy középtávú fejlesztési tervet szándékoztunk készíteni. A kutatásban részt vett személyek számára a magyar partnerek tapasztalatait, felhasználva egy oktatási kurzust tartottunk, majd harmadik lépésben egy a határon átnyúló klasztert hoztunk létre a magyar vállalkozókkal. Az így létrehozott klaszter közös markenting tervét terveztük kidolgozni, valamint közös a határon átnyúló programcsomagokat terveztünk elkészíteni, mellyel kiléphettünk az Unió turisztikai piacára. Konkrét cél egy közös pr kiadvány elkészítése, valamint közös internetes oldal mőködtetése. A falusi turizmusban Magyarországon már több mint tíz éve megalakultak alulról jövı kezdeményezésként a szakszövetségek. Vajdaságban ez még várat magára. A már mőködı, és a mőködését még csak indítani kívánó vállalkozók viszont, igénylik egy olyan ernyıszervezet létrehozását, amely segíti ıket a mindennapi életben a falusi turizmushoz kapcsolódó minden kérdésben. A szervezetünk felvállalta, hogy magyarországi partnerével közösen ezt az integráló projektumot véghezviszi. A projekt közvetlen célcsoportja mindazon 478

vállalkozók voltak, akik eddig autodidakta módon tanulták meg a falusi turizmus alapelveit, és ezeket hasznosítják is, és azok a leendı vállalkozók, akik éppen amiatt, hogy nem volt szervezett oktatás, és tapasztalatcsere valamint érdekvédelmi, és érdekérvényesítı szervezet nem mertek belevágni a falusi- és öko- turizmusba annak ellenére, hogy az anyagi, és egyéb feltételeik adottak lettek volna. A falun és a tanyavilágban élık számára biztosítani kellett egy alternatív jövedelemszerzı tevékenységet, mivel Szerbiában is a mezıgazdaságból csak nagyon nehezen lehet megélni. Azzal, hogy integrálni terveztük ıket, valamint kidolgoztunk számukra a fejlesztési és marketing terveket, elısegítjük a fejlıdésüket, mellyel közvetetten az egész régió fejlesztését is célunk volt növelni. A projekt közvetett célcsoportja mindazon turisták, akik ezeket a desztinációkat a projekt hatásaként meg fogják látogatni, és egy kellemes kikapcsolódás után feltöltıdve térnek vissza az Unió valamely országába, ahol munkáját újult erıvel kezdheti meg. A projekt hatásai a Szerbiát és Magyarországot elválasztó határvonaltól mind délre, mind északra egy 50 km-s körzetben valósultak meg. Szerbiában ez a Vajdaság részeként álló észak-bácskai és észak-bánáti körzetet jelenti. Elsısorban a Szabadka környéki településeken él a kiválasztott célcsoport. Magyarországon Csongrád megye déli részét érinti a projekt, mely Mórahalom várost és a kistérséghez tartozó 16 települést jelenti. A pályázat beadása után 10 nap híján egy évet vártunk arra, hogy megérkezzen az eredmény az elbírálásról, majd pedig újabb egy hónapot a támogatási szerzıdés aláírására, amivel rögtön indult is a projekt, attól függetlenül, hogy a támogatási összeget csak hónapok multán kaptuk meg. A projekt összesen 15 hónapra volt tervezve, amibıl két hónap eltelt mire megérkezett az elnyert összeg 80 %-a elılegként, ettıl függetlenül az aktivitásokat el kellett kezdeni, mert az idıközi jelentéseket be kellett nyújtani. A projektum kezdetén a pályázati dokumentációval összhangban elkezdtük felkutatni mindazokat a fent meghatározott földrajzi egységen belül tevékenykedı vállalkozókat, akik falusi és öko turizmussal foglalkoznak. Mindezek mellett létrehoztunk egy vonzerıleltárt a régióban, található turisztikai attrakciókról mely kiegészítheti a falusi turizmushoz kapcsolódó programokat. Elsı lépésként felállítottuk a kutatói team-et, majd a szükséges kérdıívet elkészítettük, a team az egyesület által felkért szakértıkbıl állt, akik között volt turisztikai szakember, néprajzkutató, szociológus, agrármérnök és biológus is. A kutatást a már meglévı adatbázisunk, és a terepi munka alatt begyőjtött információk alapján végeztük el. A kutatás alatt begyőjtött anyagot feldolgoztuk, majd szakértık segítségével egy közép távú falusi és öko- turizmusfejlesztési tervet dolgoztunk ki. Második lépésként a projektumban, a kutatásban részt vett, illetve a kutatás eredményeként fellelt vállalkozók és leendı vállalkozók számára releváns oktatási programot szerveztünk. Ebben a partnerünk volt a szegedi Napraforgó Dél-Alföldi Falusi Turizmus Egyesület, akik már nagy tapasztalattal rendelkeztek a falusi turizmus oktatásának területén. Az oktatás témája két részre oszlott. Az elsı modul, szakmai képzés, melybe belefoglaljuk a magyarországi ágazati tapasztalatokat, a falusi turizmusban használt elıírásokat, a szálláshelyek minısítését, a kommunikációt a vendégekkel, az étkeztetési szabályokat és szokásokat, a környezetvédelem kérdéskörét, a HACCP rendszer mőködését, és a marketing és pr tevékenységet is. Természetesen e mellett a szerbiai szabályozást és az itteni törvényi hátteret is ismertettük a hallgatókkal. A második modulba az Uniós projekt menedzsment, valamint pályázatírási tanulmányok tartoztak. A projektum harmadik lépésében a magyarországi partnerünkkel együttmőködve a határt átszelı klasztert alakítottunk ki. A klaszter tagjai lettek mindazon vállalkozók a határ mindkét oldaláról, akik falusi turizmussal vagy hozzá kapcsolódó szolgáltatással foglalkoz479

nak. A klaszter célja, hogy összefogja, és közös kínálattal vigye ki a piacra a régióban mőködı vállalkozásokat. A klaszter keretében elkészítettünk egy marketing tervet az egész régióra vonatkoztatva, valamint közös a határon átnyúló programcsomagokat alakítottunk ki. Ezzel a változatos, de mégis a falusi és öko turizmushoz kapcsolódó csomaggal már a turisztikai világpiacra is ki tudnak lépni a határon átnyúló régió vállalkozói és, nem kell csak a régióban gondolkodnunk.

A projekt hatásai A projekt hatásai hosszú távon lesznek láthatóak, de már most a lezárása után fél évvel is kézzel fogható eredményeket tudunk felmutatni. Sikerült felkutatnunk a projekt által lefedett területen 22 vállalkozót, akik falusi turizmussal foglalkoznak, emellett több mint 10 olyan személyt vettünk a nyilvántartásunkba, akik szándékoznak falusi turizmussal foglalkozni. Elkészítettük a terület vonzerı leltárát, és ez alapján, illetve a települések vezetıivel történt beszélgetések során kialakult az a kép, hogy hogyan is állunk mi a falusi turizmus terén. Ebbıl kiindulva elkészítettük a határmenti falusi turizmus középtávú fejlesztési stratégiáját, melynek alapján kitőztük a stratégiai célt ami a következı: A falusi lakosság jövedelemtermelı képességének növelése a kulturális és természeti értékek fenntartható fejlesztése révén különös tekintettel a falusi turizmusra. Ezt az anyagot szerb, magyar és angol nyelven 300-300 példányba jelentettük meg és eljuttattuk minden releváns intézménynek a régióban. Négy hétvégén át falusi turizmusról szóló képzést tartottunk azok számára akik vagy már foglalkoznak falusi turizmussal, vagy csak tervezik azt. Ezen a képzésen konstans 25-30 résztvevı vett részt, akik a saját bevallásuk szerint is sok újat tanultak meg. A képzéseken természetesen felméréseket végeztünk arról, hogy az egyes elıadásokkal milyen mértékben voltak elégedettek, és kijelenthetjük, hogy a résztvevık nagy többsége az elıadások zöméveé elégedett volt. A képzés befejeztével kezdtük el szervezni a határon átívelı klasztert. Szerbiában ekkor még a klaszterrıl sokan azt sem tudták, hogy mit jelent, így elég nehéz volt a köztudatba elültetni azt, hogy ı javukat szolgáló képzıdményrıl lesz szó. Ebben a fázisban léptek be a magyar partnerek a projektbe, nekik kellett, a magyar vállalkozásokat biztosítani a klaszter megalakulásához. Ki kell jelentenünk, hogy a magyar oldal sokkal nyitottabb volt az együttmőködésre mint a szerb. A klaszter megalakuló konferenciát 2007. június 6.-án tartottuk meg a ludasi Róka Tanyán, mint a falusi turizmus egyik autentikus színhelyén Vajdságban. A klaszter alakuló konferencián megjelent 34 vállalkozó a két országból, Szabadka és Mórahalom polgármesterei, Magyarország szabadkai fıkonzulja, illetve számos prominens személyiség a projektet lefedı térségbıl. Nagyon sikeres konferencia után megalakult a klaszter, melynek a gyakorlati feladatait a két országban a két pályázó szervezet látja el addig, amíg a klasztert jogilag is hivatalosan be lehet jegyezni. A klaszter feladatául tőzte ki a projekt, hogy egy hosszú távú marketing tervet dolgozzon ki a klaszter számára, illetve a PR anyagokat jelentessen meg a térségrıl, a klaszter tagjairól. Ezek a munkálatok a projekt során el is készültek, meghoztuk és a klaszter tagjai elfogadták a marketing tervet, elkészült 2500 példányban egy 40 oldalas szóróanyag, melyben minden klaszter tag bemutathatja szolgáltatásait, valamint ennek alternatívájaként azóta is mőködik a www.vrt.org.yu honlap. Mindkét kiadvány mind magyar, mind szerb, mind angol nyelven elérhetı az érdeklıdık számára. Ezeket a kiadványokat a környezı városok 480

(Budapest, Szeged, Veszprém, Debrecen, Újvidék, Belgrád, Banja Luka) turisztikai kiállításain mutattuk be, ahol óriási sikert aratott, és már most megállapíthatjuk, hogy számos foglalás jött létre e kiadványoknak köszönhetıen. A projekt hozadékaként nagyon jó kapcsolat alakult ki a két ország turisztikai vállalkozói között, akik azóta is tartják egymás között a kapcsolatot, látogatásokat szerveznek egymáshoz, és természetesen a projekt fı célkitőzései is megvalósultak: a vendégek mozognak a határon át, hiszen küldik egymáshoz a vendégeket, illetve Szerbiában a magyar hatásra növekszik a falusi turizmus potenciálja, ami a magyar vállalkozóknak is elınyös, mert a bejáródott vendégkörnek újabbnál újabb attrakciókat kell mutatni, ami az alig néhány kilométerre távolabb lévı Vajdaságban széles körben megtalálható.

A megvalósítás során tapasztalt nehézségek Mint már említettem Szerbiában ez volt az elsı komolyan szervezett Uniós finanszírozású projekt, ami a nemzeti kifizetı ügynökség (Európai Újjáépítési Ügynökség) és a felügyelı szervek (szerbiai gazdasági minisztérium) munkáján igen meglátszott. İk is velünk együtt tanulták a szakmát, sokszor egyetemrıl kikerülı fiatal szakembereket ültettek az íróasztalok mögé, akik a nagy nyomás miatt néhány havonta cserélgették egymást, így, a kommunikáció esetleges és nehézkés volt, míg az Európai Újjáépítési Ügynökség, mint kifizetı szerv pedig tılük és tılünk is elvárta az idıben beérkezı és megfelelı minıségő jelentéseket, így sokszor a 18 nyertes projekt menedzsere egymás közt egyeztetett, és próbálta kitalálni, hogy adott kéréssel mire gondoltak a minisztériumban, vagy pedig az ügynökségben. E problémák és a nem megfelelı hozzáállás miatt, a projektre szánt energiánk 80%a ment el a sokszor feleslegesnek minısülı adminisztrációra, míg a projekt aktivitásaira így a tervezettnél kevesebb energiánk maradt. Mindezek ellenére sikerült a projektet úgy végrehajtani, hogy az mind a támogató elvárásainak megfeleljen, mind pedig a pályázati anyagban felvázolt indikátoroknak. Megállapíthatjuk, hogy a szerb közigazgatás sem jogilag, sem pénzügyileg, sem humánerıforrások tekintetében nem volt még felnıve ehhez a feladathoz, és ahhoz, hogy komolyabb Uniós forrásokat is fogadni tudjon még sok tapasztalatszerzésre van szüksége.

Irodalom RICZ ANDRÁS (2004) A falusi turizmus fejlesztési lehetıségei a határmenti régióban, szakdolgozat, SZTE, Mezıgazdasági Fıiskolai Kar www.interreghrs.com Raffai Judit et al.: A falusi turizmus középtávú fejlesztésének stratégiája, (2006), Csornai Richárd Ökológusok Egyesülete, Szabadka

481


A MEGKÖZELÍTHETİSÉG ÉS A KASTÉLYTURIZMUS KAPCSOLATA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN NAGY ADRIENNE1 – PETYKÓ CSILLA2

1. Bevezetés A turizmus résztvevıinek körét olyan látogatók (turisták, kirándulók) alkotják, akiket az utazásra valamilyen motiváció ösztönöz. Egy meghatározott területre (országba, régióba, megyébe) érkezı látogatók – utazási motivációjuknak megfelelıen – különbözı szolgáltatásokat vesznek igénybe, s az ezekbıl származó bevételek révén növekedhet a térség gazdasági ereje. A regionális elérhetıség biztosítása és fejlesztése pedig javítja a térség turisztikai vonzerıinek megközelíthetıségét, csökkenti az eljutáshoz szükséges idıt, és ezzel növelheti a látogatási kedvet. Így a turizmus és a közlekedés fejlesztése egymást erısítı hatásként mutatkozhat meg a régió életében, különösen, ha ezek a fejlesztések összehangoltan mennek végbe. Észak-Magyarország régióban rendkívül sok kastélyépület található, bár számuk megállapítása komoly kihívást jelentett, ugyanis a Magyarországon található kastélyokról jelenleg (2007-ben) nem áll rendelkezésre teljes körő nyilvántartás. Az épületek számbavételekor nem kerültek megkülönböztetésre az egyes kastélyok a szobaszám, a méret vagy az alaprajz alapján, mert a szakirodalomban sem létezik a kastélyokra vonatkozó egységesen elfogadott definíció, illetve megkülönböztetés. Az idegenforgalmi használaton belül a kastélyszállókra vonatkozóan a Magyar Szállodaszövetség napjainkban végzi a definíció kialakítását, amely a késıbbiekben kiinduló alap lehet e meghatározásokhoz.3 A tanulmány elkészítése során cél volt annak megállapítása, hogy a kastélyok hasznosítását befolyásolja-e, és ha igen, milyen módon a megközelíthetıség. A régió turisztikai fogadóképességének javítása a kiemelt turizmusfejlesztési célok között szerepel, amelyeknek részét képezik a kastélyok turisztikai hasznosítása is. A bemutatásra kerülı kastélyok kiválasztásának alapja a turisztikai hasznosítás volt. 2. A közúthálózat és a turizmus jellemzıi a régióban Jelenleg az Észak-Magyarország régió mindösszesen 128,1 km gyorsforgalmi úttal rendelkezik az M3 autópályának és a 3 autóútnak a régión áthaladó szakaszait figyelembe véve.4 A régió fıúthálózatának adatait és az országos hálózathoz viszonyított arányát az 1. 1

A szerzı közgazdász (KVIF, ME), jelenleg a BGF KVIFK Turizmus Intézeti Tanszékén tanársegéd, PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója A szerzı közlekedésmérnök (BME), jelenleg a BGF KVIFK Turizmus Intézeti Tanszékén adjunktus, PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója 3 Magyar Szállodaszövetség Kastélyszálló Szekciójának elnökével, Glaser Gyulával készült interjú alapján (2007) 4 Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma I., A fıúthálózat átlagos napi forgalma, öszszesítı táblázatok (országos és megyei), Magyar Közút Állami Közútkezelı Fejlesztı Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság, Budapest, 2007. 2

483

táblázat mutatja be, a régió közúthálózatának térképe pedig az 1. ábrán látható. Az M3 autópálya az V. számmal jelölt Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest-Lvov-Kijev irányú keletközép-európai közlekedési folyosó része, ezért fontos északkelet-délnyugati tranzitszerepet tölt be a személy- és az áruszállításban, valamint a turizmusban is. A magyar gyorsforgalmi- és közúthálózat fontos elemét, a délnyugat-északkeleti irányú fı közlekedési útvonal Budapesttıl keletre esı részét alkotja. Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Északkelet-Európa felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A közúthálózat állapota, a hálózat fejlettsége közvetlen hatással van a nemzetközi és hazai gazdasági és kulturális kapcsolatokra, a térségben realizálódó turizmus alakulására, a külföldi és belföldi beruházások megjelenésére, az úthasználók közlekedési költségeire stb. Ezért a fejlıdés szempontjából a rendelkezésre álló közutak hossza és minısége az ország valamennyi régiója számára fontos kérdés. 1. táblázat

Az Észak-Magyarország régió fıúthálózata és az országos hálózatból való részesedése (2006) 2006

Nógrád

Heves

BAZ

É-Mo régió

gyorsforgalmi utak (km)

0,000

63,761

64,290

128,051

I. rendő fıút (km)

84,257

97,749

112,837

294,843

II. rendő fıút (km)

83,965

188,973

242,910

515,848

Fıúthálózat összesen (km)

168,222

350,483

420,037

938,742

2006

Nógrád

Heves

BAZ

É-Mo régió

gyorsforgalmi utak (%)

0,00

7,38

7,44

14,82

I. rendő fıút (%)

3,75

4,36

5,03

13,14

II. rendő fıút (%)

1,91

4,31

5,54

11,76

Fıúthálózat összesen (%)

2,25

4,68

5,61

12,53

Forrás: OKA 2006 adatai alapján saját szerkesztés

A turizmus kínálata a régióban alapvetıen támaszkodhat kedvezı földrajzi adottságaira (hegyek, folyók, gazdag termál- és gyógyvíz készlet, magas területi arányú erdıség, borvidékek, világörökségek, nemzeti parkok), valamint gazdag kulturális és történelmi örökségeire (várak, kastélyok, ıskori leletek). A kínálat egyik gyenge eleme a szálláshely-kapacitás, amely jelenlegi összetételében nem felel meg a kereslet igényeinek sem a mennyiségét, sem a minıségét illetıen. Az idegenforgalomban megmutatkozó tendenciák szerint a turisták egyre inkább a jobb minıségő szolgáltatásokat keresik. A régióban napjainkban összesen hét 4*-os és egyetlen 5*-os szálloda található. A kínálat másik gyenge eleme a régió programkínálata, amely ugyan tartalmaz több kiemelkedı rendezvényt is, azonban a teljes prog484

ramstruktúrát tekintve nem jelenik meg az összehangolás igénye, vagyis az egyes rendezvények többnapos rendezvénysorozattá való megszervezése. És végül a gyenge elemek között meg kell említeni a régió határ menti területeinek rossz megközelíthetıségét is. Egy térség turizmusának alakulását azonban nem lehet csak a kínálat értékelése alapján megítélni, hanem vizsgálni kell azt is, milyen mutatókkal rendelkezik a régió vendégforgalma. A KSH adatai szerint 2006-ban az Észak-Magyarország régió a belföldi vendégek körében a harmadik legnépszerőbb régió volt, amely megmutatkozik az összes belföldi vendégéjszakákból való 12,9 %-os részesedésében. Fontos kiemelni, hogy ezt a pozícióját a régió évek óta tarja, tehát egyértelmően megállapítható, hogy a belföldi vendégek egyik tartósan kedvelt célterületérıl van szó. A turisztikai régiók közül Észak-Magyarország régió vendégforgalma összességében is növekedést mutatott a 2005-ös évhez képest, bár ennek mértéke igen alacsony (+0,4%). A régió népszerőségét a belföldi vendégkörben az is alátámasztja, hogy a belföldi utazók által látogatott legnépszerőbb magyarországi városok között Eger a nyolcadik helyen szerepelt 2006-ban.

1. ábra Észak-Magyarország régió közúthálózata Forrás: www.gkm.hu

3. A kastélyhasznosítás hazai jellemzıi A kastélyok építésük idején lakó- és birtokigazgatási funkciót láttak el, területükhöz hatalmas kiterjedéső park illetve majorság tartozott. Ezek az épületek a kor szellemi és kulturális életének központjai voltak, hően tükrözve az építtetı mővészi érdeklıdését, ízlését, életmódját. A kastélyok az évek során sok megpróbáltatáson és funkcióváltozáson mentek keresztül. Kastélyhasznosítási módok A kastélyok olyan értékeket jelentenek, melyek minden ország számára fontosak, és a kulturális örökség részét képezik. A turisztikai hasznosítás legelterjedtebb módja a múzeu485

mok mellett a szállodai és rendezvénytípusú hasznosítás. A legnagyobb nehézséget a turisztikai célú hasznosításban az jelenti, hogy a II. világháborút követıen a legtöbb kastély teljes berendezése, vagyontárgyai és parkja is megsemmisült vagy eltőnt. Ezért – ellentétben nyugat-európai, cseh vagy lengyel társaikkal – már nem állíthatók vissza eredeti pompájukban. Napjainkban a következı kastélyhasznosítási módokat különböztethetjük meg: • közösségi funkciók ellátása (kastély-idegen funkciók): egészségügyi és szociális hasznosítás; oktatási célú; ismeretgyőjtést szolgáló; tudományos célú; illetve igazgatási épületként történı hasznosítás, • magáncélú hasznosítás: lakás- vagy üdülıfunkcióval, nagyközönség elıl elzártan, • turisztikai hasznosítás: szálláshely, múzeum, rendezvény- helyszín, alkotóház. A turisztikai hasznosítás ún. „nyílt funkció”, mely biztosítja a nagyközönség számára az épület látogathatóságát. Természetesen a gazdaságossági szempontok miatt gyakori a vegyes, többcélú hasznosítás, különösen az idegenforgalomban. Egy projekt kezdetekor az elsı nehézséget a tulajdonviszony tisztázása jelenti. Kastélyaink négy nagy tulajdonosi kör kezében vannak: 1. Az állam a legnagyobb kastélytulajdonos hazánkban. Ebben az esetben a MNV ZRt5 és a MNG6 képviseli az államot, mint tulajdonost. Az állam idırıl idıre felülvizsgálja kastélyainak állapotát, hasznosíthatóságát, és az állami tulajdonból való kiadás lehetıségét. Jelenleg is kínálnak állami tulajdonú kastélyokat eladásra. 2. Másik nagy tulajdoni kör az önkormányzat. Ilyen esetekben a kastély valamely önkormányzati feladat ellátásához biztosít helyszínt. Amennyiben az épületek önkormányzati hasznosítása nem megoldott, cél az értékesítés. 3. Magántulajdonban elsısorban a védettség alatt nem álló épületek vannak. 4. A rendszerváltást követıen az egyházi ingatlanok visszaadásával az egyházak jelentıs tulajdonossá léptek elı. 5. A legsajátságosabb helyzet az elızıek kombinációjából adódó vegyes tulajdon. Ilyen helyzetben az szokott problémát jelenteni, hogy nem tudnak egyezségre jutni a tulajdoni hányad és a kötelezettségek tekintetében. Sajnálatos módon nem létezik folyamatosan frissített országos nyilvántartás a kastélyokról, naprakész adatforrás csak egy-egy épületre van. A következı megoldandó problémát tehát az adatbázis hiánya okozza. Ennek a létrehozására igen nagy szükség lenne. Tisztázni kell, hogy a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelmérıl szóló törvény értelmében az épület szerepel-e a tartósan állami tulajdonban tartandó listán, védett-e, milyen kötelezettségek merülnek fel a tulajdonosnál az épülettel kapcsolatban, illetve a tervezetnek milyen a jogszabályi háttere. A hasznosítás során nagyon gondosan kell eljárni a funkcióválasztáskor (PRAZNOVSZKY 2005). Mérlegelésre kerülnek a következı szempontok: gazdaságos üzemeltetés, mőemlékvédelmi szempontok, funkcionális szempontok (szobák száma, kialakítása, lehetséges közösségi terek), látogathatóság, illetve turisztikai vagy magáncélú hasznosítás történik-e. Mindezekkel párhuzamosan mérlegelni kell a finanszírozási lehetıségeket. A magántıkén és a hiteleken kívül, az üzemeltetés bevételeibıl (szobaár, fotózás vagy reklámfelvételek, belépıjegyek vagy bérleti díj a szolgáltatóktól) visszaforgatott hányad lehet finanszírozási forrás, valamint a pályázatok által biztosított források. Állami tulajdonú épület azonban 5

Magyar Nemzeti Vagyonkezelı ZRt (a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Nemzeti Földalap és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Igazgatóság Rt összevonásával jött létre, 2008. január 1-tıl) Az intézmény önálló jogi személyiségő, önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozóan, az Országos Mőemlékvédelmi Hivatal szakmai felügyelete alatt. 6

486

nem szolgálhat jelzálog fedezeteként. Egy mőemlék kastély helyreállítási és fenntartási költségei a többszörösét teszik ki egy klasszikus szálloda költségeinek. A költségek fedezéséhez pénzügyi segítséget jellemzıen pályázatok útján nyerhetnek az erre vállalkozók. A kastély mint szálláshely Magyarországon az elsı kastélyszálló az 1930-as években nyitotta meg kapuit a Károlyiak füzérradványi kastélyában. Ma a számuk nem haladja meg a százat, de fokozatosan bıvül. Problémát jelent, hogy ezeknek a szállóknak nincs sem egységes minısítési- és kritérium-rendszere, sem egységes marketingje. Igazából az sem került még meghatározásra, hogy mely szálláshely típus minısül kastélyszállónak. A Magyar Szállodaszövetség Kastélyszállók Szekciója már benyújtotta javaslatát az illetékes minisztériumhoz arra vonatkozólag, hogy a kereskedelmi szálláshelyek sorában hogyan kerüljön meghatározásra a kastélyszálló, mint külön kategória. A rendeletmódosítás idén várható.7 Világszerte növekvı a kereslet a kastélyturizmus iránt, így fontos, hogy Magyarország is tudjon ilyen lehetıséget nyújtani. A vendégekre jellemzı, hogy kíváncsiak a kastély történetére, a legendákra, a különlegességekre, a látható és „láthatatlan” emlékekre. Tehát levonható az a következtetés, hogy amelyik vendég kastélyban száll meg, az tudatosan választotta ezt a szállástípust, még ha ez anyagilag nagyobb áldozatot is kíván tıle. A tendencia azt mutatja, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a vidéki, csendes, nyugodt környezet iránt, nı a minıségi turizmus jelentısége. A mőemlékek, jelen esetben a kastélyok nem tömegtermékek, minden esetben valami egyedit nyújtanak.

4. Észak-Magyarország régió kastélyai A régióban az évszázadok során mintegy 300-350 kastély, kúria és fıúri lakhely létesült.8 Ebbıl a jelentıs számú épületállományból napjainkra a következı térképeken látható, mintegy 100 helyszínen lévı 123 kastélyépület maradt fenn. A vizsgálatok során azok az épületek kerültek számbavételre, melyek megnevezésükben is kastélyként szerepelnek. (A 2. ábra a régió kastélyainak területi elhelyezkedését mutatja be.) A bemutatott térképen jól látható, hogy a legtöbb kastélyépülettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye (70 db) rendelkezik. Közel azonos épületszámmal bír Heves (23 db) és Nógrád (27 db) megye. Arányait tekintve a három megyébıl mégis Borsodban hasznosul legkevesebb épület a turizmusban (20%), ugyanakkor Nógrád megyében a legtöbb (45%). Ennek magyarázatai között a megyék területi eltérésein túlmenıen az elhelyezkedés és ennek következtében a megközelíthetıség mindenképp szerepet játszik. A rendszerváltás után a régi felhasználói kör megszőnésével a kastélyok jelentıs hányada funkcióváltáson esett át. A tulajdonviszonyok a mai napig nem rendezıdtek, a kastélyhasznosításban számos minisztérium, civil szervezet, önkormányzat érintett. A köztük lévı kapcsolat nehezen átlátható, hiányzik az egységes koordináció, nem utolsó sorban a Turizmus törvény, mely megfelelı jogalapot teremthet a rendezett viszonyok kialakításához.

7 8

Magyar Szállodaszövetség Kastélyszálló Szekciójának elnökével, Glaser Gyulával készült interjú alapján (2007) Saját összesítés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatai, valamint OLAJOS CSABA (2001) tanulmánya alapján

487

2. ábra A régió kastélyainak területi elhelyezkedése Forrás: Saját szerkesztés, 2007

2. táblázat

Észak-Magyarország régió kastélyai hasznosítási formák szerint, megyénként (2007) Kastélyok hasznosítási formái funkciók Oktatási

Iskola, óvoda Speciális oktatási intézmény Közösségi Önkormányzat épülete Szociális ellátó-hálózat része Idegenforgalmi hasznosí- Szálláshely tás Múzeum Látogatható épület, kiállítótér Vegyes hasznosítás* Zárt funkció (magántulajdonban van, nem látogatható) lakás Gazdasági célt szolgál Iroda, birtok központ Raktár, üzem Egyéb (hasznosítása nem ismert, nem hasznosítják) ÖSSZESEN:

B.A.Z. 14 5 3 7

darabszám HEVES NÓGRÁD 3 5 1 0 0 2 2 2

8 5 4

4 2 1

4 1 2

? 2 5 6 ? 11 70

1 1 0 2 1 7 23

0 4 2 1 1 6 28

Forrás: saját szerkesztés (2007)

A rendelkezésre álló választékból az idegenforgalmi hasznosítás szempontjából jellemzı példák kerülnek bemutatásra. Egy kastélymúzeum (Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum), 488

egy kastélyszálló (Parádsasvár, Kastélyhotel Sasvár), egy látogatható épület, melyet nem hasznosítanak (Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély) és egy rendezvényhelyszín (Bercel, Berceli Kastély). 4.1. Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum Elhelyezkedés, megközelíthetıség: A település Nógrád megye északi részén, az Ipoly-völgyének szélén, a szlovák határ közvetlen közelében helyezkedik el. Közúton elérhetı a 2-es fıúton Vácig, onnan a 22-es úton, vagy Salgótarján felıl szintén a 22-es úton. A vasúti közlekedés is e két város érintésével lehetséges. Tulajdonviszony és a jelenlegi helyzet: A II. világháború után ennek az épületnek is számos funkciója volt. Használták szükséglakásnak, sajtérlelınek, késıbb penészlaboratóriumot hoztak benne létre. Csak 1975 után hasznosították múzeumként a rendbe hozott épületet, mely az idegenforgalmi hasznosítás legkorábbi formája hazánkban. A kastély tulajdonosi jogait a KVI9 gyakorolja. Üzemeltetésre a Nógrád megyei Mővelıdési Szervezetnek illetve a Kubinyi Ferenc Múzeumnak a került átadásra ingyenes használatra. A múzeum költségvetésbıl gazdálkodó intézmény. Ezen felül bevételük származik a belépıkbıl, a reklámkiadványokból, emléktárgyak értékesítésébıl, tudományos kiadványokból, terembérleti díjakból, illetve pályázatokból. A kastélynak nincsenek állandó támogatói, esetenként támogatásokat kap helyi vállalkozásoktól, intézményektıl. A kastély értéke az idegenforgalom szempontjából: A Kubinyi Ferenc Múzeum területi múzeum. Győjtıterülete Nógrád megye története a 19. század végéig, illetve Nógrád megye régészetének kutatása, lelıhelyeinek felkutatása, leletek győjtése és feldolgozása. A látogatottsági adatokból világosan látszik, hogy a számok növekvı tendenciát mutatnak 2004-ig10. A visszaesés oka egy teljes körő felújítás. Ennek során úgy alakították ki a kastélyt, hogy mozgássérültek is látogathassák. Az állandó11 és idıszaki12 kiállítások mellett a Múzeumi Baráti Kör ülései havi egy-két alkalommal kerülnek megrendezésre, társ múzeum programjainak, illetve önálló rendezvényeknek is helyet biztosítanak. Egyéb lehetıségek az esküvık, külsıs konferenciák (például orvos konferencia), promóciós elıadások. Ilyen rendezvényeken az étkezés is megoldható. Lehetıség van esküvıi fotózásra. A terembérleti díjak kiszabása esetenként történik. Az árkialakítás több tényezı függvénye, ilyen például a résztvevık létszáma, a rendezvény idıpontja, nyitvatartási idı, eszközigény, stb. Növelheti a múzeum látogatottságát az, hogy a település határában található bányató jelenleg a horgászok paradicsoma.

9

Magyar Állam Kincstári Vagyonigazgatósága Forrás: Múzeum adatai a belépıjegy értékesítésbıl 11 Állandó kiállítások: Évezredek üzenete (Régészeti kiállítás a kastélyban); Vadászat, vadgazdálkodás (Természettudományi kiállítás a kastélyban); Kırösi Csoma Emlékkiállítás (a kasznárházban); A Szécsényi vár története címő kiállítás (a keleti bástyában) 19. század végi kastélybelsı nıi lakosztálya; Forgách kastély története; Rákóczi állama - Nógrád megye; „Két világ határai” nógrádi végvárak a török korban; „Tárgyakba zárt múlt”- fejezetek Nógrád megye új kıkorából; Rituálék és hitvilág a bronzkorban; 12 Idıszaki kiállítások 2007: Bacsúr Sándor- Nógrádi Mőemlékek, képzımővészeti kiállítás 2007. április 18-tól május végéig; II. Méhespatak Menti Nemzetközi Fotómővészeti Fesztivál kiállítása, 2007. június 22- július 13.; A Múzeum Baráti Kör 30 éve, 2007. szeptemberétıl; 10

489

4.2. Parádsasvár, Kastélyhotel Sasvár Elhelyezkedés, megközelíthetıség: A mintegy 500 lakosú kisközség a Mátra északi részén helyezkedik el. Megközelíthetı közúton az M3 autópályán majd a 24-es fıúton. Vasúti közlekedés nincs a településen. Érdekesség, hogy a hotel vendégei helikopterrel is érkezhetnek, mely szándékukat elızetesen jelezniük kell. Tulajdonviszony: A háborút követıen SZOT üdülıként üzemelt az épület, majd 1984-94 között üresen állt. A privatizáció során magánkézbe került, jelenlegi tulajdonosa 1996-ban vásárolta meg. Az új tulajdonos a mőemlékvédelmi hatóság engedélyével felújíttatta az 1800 m2 –es kastélyt. A felújítási költségek 2,7 milliárd forintot tettek ki. A kastély értéke az idegenforgalom szempontjából: A Kastélyhotel Sasvár nemcsak a Mátra, hanem egész Észak-Magyarország tekintetében is fontos szereplıje az idegenforgalomnak, hiszen itt nyílt meg az ország elsı vidéki ötcsillagos szállodája, amelyben 5 lakosztályt és 52 kétágyas, részben pótágyazható szobát alakítottak ki. Mind a lakosztályok, mind a szobák igényes kialakításúak, és a kor hangulatát idézik. A kastély több különbözı mérető konferenciateremmel rendelkezik (Monarchia, Millennium, Szalon I., II., III., IV.). A sportok kedvelıit számos teremsport és kültéri mozgási lehetıség várja. A szálló vendégköre 84%-ban hazai vendégekbıl áll13. Ez az arány az elmúlt három év folyamán csak csekély mértékben változott. Az átlagos tartózkodási idı 2,2 nap14, ami rendkívül rövid. Az árak szobatípustól és szezontól függıen 35.000 Ft és 89.000 Ft között mozognak (2007). Legmagasabb foglaltsággal ünnepnapokon és rendezvényekhez kapcsolódóan májustól novemberig üzemelnek. Kiemelt idıszak a szálloda életében a szilveszter és az újév, amikor a foglaltságuk meghaladja az 50%-ot. Éves átlagos szobakihasználtsága 35-40%, amely megfelel a vidéki kastélyszállók átlagos éves kihasználtságának. 4.3. Edelény, L'Huillier-Coburg-kastély Elhelyezkedés, megközelíthetıség: A város Budapest irányából megközelíthetı az M3 autópályán Miskolcig (182 km), Miskolctól Sajószentpéterig a 26-os úton (13,5 km), majd Sajószentpétertıl a 27-es úton (11 km). Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a kastély helyezkedik el a megyeszékhelyhez legközelebb, így a leginkább érzékelhetı javulást ennek a kastélynak a megközelíthetıségében jelentette az M3 autópálya meghosszabbítása. Tulajdonviszonyok és a jelenlegi helyzet: A kastély jelenlegi tulajdonosa a Magyar Állam, míg az üzemeltetıje, illetve az ingatlan kezelıje az MNG. Az elmúlt három évre visszatekintve, közel 32 millió forintot költöttek az épület felújítására. Az elkövetkezendı idıkben tervezik a kastély teljes felújítását. A hosszú távú tervek közé tartozik a helyiségek hasznosításának megszervezése. A tervek megvalósítása a MNG feladata, melyben a települési önkormányzat is szerepet vállal majd. Az NFT II-höz kapcsolódó kiemelt kormányzati keretbıl 2007 júniusában nyert 2,5 mrd Ft támogatást. 13 Központi Statisztikai Hivatal Egri Igazgatóság 2006: Heves megye Statisztikai Évkönyv, 2005, Regiszter Kiadó és Nyomda Kft.

14

uo.

490

A kastély értéke az idegenforgalom szempontjából: Az ország egyik legnagyobb barokk kastélya méltatlanul leromlott állapotban, üresen várja sorsa jobbra fordulását. Turisztikai szempontból nagyon kis mértékben, egyéb szempontból az épület nem hasznosul. A kastély adottságai és mérete tekintetében megfelelı rendezvények tartására, akár 2-3 fél, illetve egész napos programra. Esetenként jelenleg is rendeznek benne esküvıket. Nyaranta a kastélykertben kulturális programként hangversenyeket, közös koncerteket, borversenyt (2004 óta) szerveznek. 2006-ban körülbelül 60007000 látogatója volt a kastélynak, de errıl sajnos nem vezetnek pontos nyilvántartást (!). A turisztikai hasznosításra vonatkozóan többféle elképzelés született. A Bódva-vidék fejlesztési programban História-völgy tematikus programcsokor részeként15, a kistérségi fejlesztési programban minıségi szolgáltatásként jelenik csak meg, a megyei koncepcióban pedig a tematikus utak kapcsán nevesítik. Jelenlegi helyzetébıl kiutat jelenthet az „Országbemutató Program” is, melyhez Uniós források kapcsolhatók, s melynek keretében hangsúlyos szerepet szánnak az épületnek. 4.4. Bercel, Berceli Kastély Elhelyezkedés, megközelíthetıség: A község Nógrád megye déli felén, a Cserhát középsı részén fekszik. Budapesttıl 65 km-re található, a 2/A jelő úton vagy az M3-as autópályán közelíthetı meg. Tulajdonviszony: A Kállay család egykori kastélyában a helyi önkormányzat több évtizeden keresztül általános iskolát mőködtetett, azonban amikor a faluban megnyílt az új iskola, a gyerekek kiköltöztek onnan. Tíz éve egy francia származású magyar család vásárolta meg, melyben vezetıképzı és kulturális központot alakítottak ki. Nógrád megye tizenöt kastélya és kúriája közül választották ki erre a célra a berceli kastélyt, mivel itt területbıvítésre is lehetıség volt. A kastély értéke az idegenforgalom szempontjából: Az épületet önerıbıl és hitelekbıl pompázatossá varázsolták, és mind a tizenöt szobát ónémet stílusú bútorokkal rendezték be. Jelenleg a kastélyt az Excellence Kft. üzemelteti, mely szoros közremőködésben van egy bécsi központú vadásztató társasággal.16 A történelmi hangulatú, de a teljes felújításnak köszönhetıen modern igényeket kielégítı háromcsillagos Bercel Kastély kifejezetten kis létszámú (15-35 fı) vezetıi tréningek és konferenciák lebonyolítására alkalmas. A tréningek alatt a vendégek egyedül vannak a szállóban, mivel min. 8 szoba foglalása esetén a kastély kapui bezárulnak más csoportok elıtt. Az átlagos tartózkodási idı 2-3 éjszaka, mely megegyezik mind a tréningek, mind a vadászatok esetében. Tavasztól ıszig a tréning célú felhasználás a jellemzıbb, ısztıl tavaszig átveszik a helyet a vadászatra érkezett olasz, német és osztrák vendégek. A kastély erıssége az elhelyezkedésében és a szolgáltatáscsomag megválasztásában rejlik. Csendes, nyugodt környezetben található – kiszakítva ezzel a képzések, konferencia résztvevıit a hétköznapokból –, mégis közel a fıvároshoz, mert másfél óra alatt elérhetı. Vezetıi tréningekre, továbbképzésekre egyre nagyobb igény mutatkozik17, és saját „csomagot” is kínálnak „H2R”18 névvel. Meglepı tény azonban, hogy a kastély nem csak turisták, de a szakma iránt érdeklıdık elıtt is zárva van. A 18 szoba maximálisan 41 férıhelyet biztosít, pótágyakkal. A község idegenforgalma nem 15

A Bódva-vidék turisztikai fejlesztési stratégiája, A Bódva-vidék turisztikai fejlesztési célrendszere 2002-2010, REG-LEX Bt., Edelény, 2002. 16 Jagd Steidl Jagdreisen GmbH 17 Részletesen lásd a referencia listát a honlapon www.bercel.com 18 A „humánusabb humán-erıforrás gazdálkodás” angol fordításából

491

jelentıs, inkább átmenı forgalom jellemzi, amit részben a közeli szandai vár és rendezvényei, részben pedig a sziráki kastély19 táplál.

5. következtetések Észak-Magyarország régió bıvelkedik kastélyokban. Ennek megfelelıen a kastélyturizmus az idegenforgalom húzó ágazata is lehetne itt, azonban a még állami tulajdonban lévı kastélyok, mőemlék jellegő épületek hasznosítása késik. A hasznosításnak természetesen többféle megoldása lehetséges, amelyet befolyásol a kastély területi elhelyezkedése, megközelíthetısége, az épület állapota, a helyreállítás, ill. a funkció kialakításának költségei, stb. Egy mőemlék jellegő épület idegenforgalomba történı bevonásának költségei azonban igen magasak. Egy mőemlék kastély helyreállítási és fenntartási költségei a többszörösét teszik ki egy klasszikus szálloda azonos költségeinek. Ez egyértelmően megnehezíti valamennyi, így a vizsgált kastélyépületek hasznosításának lehetıségeit is. A végzett vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy az állami tulajdonú kastélyok hasznosításra vonatkozóan egyelıre nem létezik egységes koncepció. Ennek következtében az sem volt megállapítható, hogy a megközelíthetıség minısége befolyásolja-e a leendı funkció kiválasztását a megyében található kastélyok hasznosításának meghatározásakor. A tréning és konferencia szolgáltatás a kastélyszállók kínálatában a nemzetközi idegenforgalmi tendenciákkal egyezıen egyre fontosabb, viszont alapvetıen kiegészítı elem, mint Szécsény és Parádsasvár esetében. Ezzel szemben a Berceli kastély vállalta, hogy erre a területre specializálja magát. Egyéni vendégfogadás felé nem bıvíti a kínálatot, kockáztatva ezzel azt, hogy szabad kapacitásait nem tudja értékesíteni. Az edelényi kastély hasznosítására már számos elképzelés született, mely a tervezési fázison nem jutott túl. Egy magas minıségő, egyedi szolgáltatás esetén fontos szempont a könnyő, gyors megközelíthetıség egy közeli nagyvárosból. Ez feltétlenül javítja a hasznosítás esélyeit, melyhez most már a források is adottak. Meg kell jegyezni azonban, hogy valamennyi vonzerı esetében léteznek olyan „küszöbértékek”, amely értékek alatt a vendégek még hajlandóak erıfeszítéseket tenni a nyújtott szolgáltatások elérése érdekében, és amely értékek felett már lemondanak a kínált szolgáltatásokról. Ilyen „küszöbértékek” megállapíthatóak az adott vonzerı vonzáskörzetére vonatkozóan, a keresleti célcsoport tőrıképességére vonatkozóan, valamint további más tényezık tekintetében egyaránt, így természetesen a megközelíthetıségre vonatkozóan is. A „küszöbértékek” nagysága függ a szolgáltatások egyediségétıl, a szolgáltatások ár-érték arányától, a keresleti célcsoport fizetıképességétıl, stb. A kastélyok hasznosításának vizsgálatakor figyelembe vett célcsoportok esetében tehát feladat kell, hogy legyen az eljutási idı „megközelíthetıségi küszöbérték”20 alá történı csökkentése is. Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan további vizsgálat tárgyát képezik jövıbeni kutatásainkban a következı területek: a kastély-fogalom meghatározása és az adatbázis megteremtése; az, hogy a jövıbeni hasznosításnál szempont-e a megközelíthetıség minısége; más közlekedési módok szerepének vizsgálata a megközelíthetıségben; valamint a vendégkönyv analízis.

19

Kirándulók, illetve a téli szezonban vadászat A vonzerıkhöz kapcsolódó „küszöbértékek” meghatározása és kidolgozása folyamatban van, melynek közzététele hamarosan várható. 20

492

Irodalom ERDİSI F. (2002): Gondolatok a közlekedés szerepérıl a régiók/városok versenyképességének alakulásában, Tér és Társadalom, XVI. évf. 2002/1: 137-161. o. OLAJOS CS. (2001): Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, in: Tanulmánykötet Detshy Mihály 80. születésnapjára, szerk. BARDOLY ISTVÁN és HARIS ANDREA; (német fordítás Hollósi Éva et al.), Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002 PRAZNOVSZKY H. (2005): A kastélyhasznosítás problémái, in: Turizmus Bulletin IX. évf. 3. szám, pp: 49-60. SZILÁGYI F. (2005): Az idegenforgalom alakulása Észak-Magyarországon, Miskolc, KSH Miskolci Igazgatósága Heves megye mőemlékjegyzéke, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2005, Budapest Nógrád megye mőemlékjegyzéke, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2005, Budapest Központi Statisztikai Hivatal Egri Igazgatóság 2006: Heves megye Statisztikai Évkönyv, 2005, Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. Központi Statisztikai Hivatal Salgótarjáni Igazgatóság 2006: Nógrád megye Statisztikai Évkönyv, 2005, Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma I., A fıúthálózat átlagos napi forgalma, összesítı táblázatok (országos és megyei), Magyar Közút Állami Közútkezelı Fejlesztı Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság, Budapest, 2007.

493


MAGYAR NYELVŐ OKTATÁS ÉS FELNİTTOKTATÁS AZ ÖNÁLLÓ HORVÁTORSZÁGBAN MAJDÁN JÁNOS1

2

Közismert a Magyar Királyság több évszázad állami kapcsolata Horvátországgal. Különbözı korokban többféle módon szabályzott együttélés az 1868. évi törvénycikkel a XIX. században is törvényesített formát öltött.(1868. XXX. tcz.) Bár mindkét szerzıdı fél soraiban sokan és sokat vitatkoztak a kapcsolatok megújításán, a gyakorlatban fennmaradt a határnélküli, szabad áru- és személycserét biztosító állapot. Ugyanakkor İfelsége Ferenc József 1871. augusztus 8-án kiadott rendeletében a horvát határırvidéket a polgári megyékbe osztotta. A területen az 1882 nyarán életbelépett törvény hatására alapvetıen megváltoztak a földbirtokviszonyok. (1882. XL.tcz.) Az évszázadok alatt kialakult házközösség (zadruga) helyett a névreszólóan rögzített birtokok új helyzetet teremtettek. A határırvidék horvátországi térségében lakók egy része – itt nem részletezett okok miatt – gyorsan túladott birtokain. Vásárlóként elsısorban somogyi, veszprémi földnélküliek költöztek a Dráván túlra. (SZILY F. 1995) A magyarok száma a hivatalos statisztikai adatokban is ugrásszerően megnıtt. Az elsı világháborút lezáró szerzıdések következtében létrejött új déli királyság elsı lépései közé tartozott a magyarok hátrányos helyzetbe hozása. A korabeli politikusok és döntési helyzetben lévık – nyíltan, vagy burkoltan – egyik fı célként fogalmazták meg a tulajdonnal rendelkezı magyarok országból történı kiszorítását. Az ennek érdekében tett lépések sikeres voltát bizonyítja a Horvátország területén élı magyarok számának csökkenése. A módszerekben idınként és helyenként történt ugyan változtatás, de hasonló folyamat játszódott le a második világháború után is. A horvátországi magyar közösség tagjai a Jugoszláv állam keretei között munkavégzés, tanulás, házasságkötés miatt elköltöztek az országon belül más tagállamokba. Sokan a tengerparton és Belgrádban telepedtek le, növelve az ottani magyarok korábbi kis számát. Ezzel egyidıben a külföldi munkavállalók sorában sok magyar költözött Németországba, és Ausztriába. Az elköltözések mellett az asszimilációs folyamat következményei is látszanak az 1981. évi népszámlálás adataiban. (1. ábra) A Jugoszláv szövetségi állam szétesése elıtti pillanatban felvett 1991. évi anyanyelvi adatok szerint a Baranya megyei községek mellett a kelet-szlavóniai falvakban, illetve Zágrábban és néhány tengerparti településen laktak mérhetı nagyságban magyarok. A háborús körzetben élı magyarság soraiban bekövetkezett halálozások mellett a térségbıl történt elmenekülések vezettek el oda, hogy a legutóbbi adatfelvétel idejére tovább zsugorodott a horvátországi közösség. A korábban említett baranyai és Kelet-szalavóniai települések mellett a 16 599 fıbıl arányaiban megnıtt a Zágrábban és a tengerparton élık

1

PTE BTK Újkortörténeti Tanszék, habilitált egyetemi docens A tanulmány a bajai Eötvös József Fıiskola horvátországi testvérintézményi és Erasmus kapcsolatai alapján (Eszék-Osijek, Split, Csáktornya-Čakovec) kialakult kutatási együttmőködésekre alapult. Az adatok pontosításában nagy szerepe volt Sipos Tündének (Pélmonostor-Beli Monoster), akinek ezúton mondok köszönetet 2

495

száma. Ez utóbbiak csoportjában sokan Szerbiából költöztek át a korábbi nyaralóikba, s a vajdasági származású magyarokkal bıvült a horév vátországi közösség. 1840 5 000 A kisebbségek fennmaradásának egyik kulcsa a saját múltjukat, a szokásaikat bemutató, 1910 103 405 illetve megırzı oktatási és kulturális hálózat 1921 76 000 megléte. A horvát – magyar kiegyezés alapján az oktatásügy mőködtetése, felügyelete Zágráb 1953 47 711 fennhatósága alá tartozott. A növekvı magyar 1981 25 439 lakosság számára a horvát fél semmilyen oktatást nem szervezett. A statisztikai adatok közre1991 22 355 adása és elemzése kiváltotta a magyar politiku2001 16 595 sok aggodalmát, s állandósult az asszimilációs félelem, melyet a korabeli újságok egy része fo1. ábra Magyarok Horvátország területén lyamatosan ismételgetett. A szórványban élı magyarok gyerekeinek oktatására az egyesületi alapon történı iskolanyitások adtak megoldást. A Julianus akció keretében egy-két tanerıs, általában osztatlan iskolákban zajlott magyarul és magyar tantervek alapján az oktatás. (BERNICS F. 1995)A horvát értelmiségiek körében nagy felháborodást kiváltó akció mellé társult a MÁV iskolák nyitása. Az államvasúti dolgozók gyerekeinek megnyitott 13 elemi iskolába és egy ipari iskolába döntıen magyar gyerekek jártak, bár semmi nem tiltotta bármilyen vallású és anyanyelvő tanuló beiratkozását. Az oktatási ügyekben belsı kormányzattal rendelkezı Horvátországban 1910-ben:

fı

103 405 fı számára

82 iskola

12 000 tanuló

2. ábra Magyarok száma, iskoláik és tanulóik Horvátországban 1910-ben.

A királyi Jugoszlávia idıszakában valamennyi magyar tanítású iskolát bezárták Horvátországban. Változás a Titó vezette szocialista jugoszláv államszövetségi rendszerben következett be, amikor elvi okok miatt támogatták a kisebbségek anyanyelven történı oktatását. Bár a magyarok száma – a korábban bemutatott módon – folyamatosam csökkent, az oktatási hálózat 1991-re kiépült. A 22 355 fı számára 10 óvoda 11 általános iskola 1 középiskola 19 anyanyelvápoló csoport Összesen 41 intézmény

234 gyerek 661 tanuló 149 tanuló 1 008 tanuló 2 502 tanulóval

3. ábra Magyar nyelvő oktatás Horvátországban 1991-ben

A délszláv háború során a magyarok lakta Kelet-Szlavónia és Baranya megye köztudottan hadszíntérré változott, az ottani lakosság sokat szenvedett. A magyarok egy része elmenekült Eszékre, vagy Magyarországra, a másik része helyben maradva próbálta családját, 496

vagyonát megırizni. Az oktatás ilyen körülmények között szétzilálódott. A vörösmarti és a pélmonostori iskolák tanárokkal és tanulókkal együtt bemenekültek Magyarországra. A kórógyi iskola a frontvonalra került községben nem üzemelt. Egyedül a laskói iskolában folyt magyar nyelven tanítás. A szerb megszállás miatt az iskola kikerült a horvát állami hálózatból, de a tantestület döntése alapján megpróbálták az oktatást fenntartani.3

A horvátországi magyar oktatás 2001 után Az önálló Horvátországban 2001-ben lebonyolított népszámlálás adatai jelezték a magyarság veszteségeit. A korábbiakhoz képest tovább csökkent számuk, amely 16 2595 fı. E kis közösség számára még inkább létfontosságú az oktatási hálózat mőködtetése. A háború után sajnos magyar nyelvő óvoda nem nyitott ki, a gyerekek – ha egyáltalán közösségbe tudtak menni az iskola elıtt – akkor horvátul beszélı személyzetet találtak. A korábbi iskolák mőködtek, ha nem is a háború elıtti létszámmal. A vörösmarti és a pélmonostori iskolák visszaköltöztek Magyarországról, s 2001-ben a következı létszámokkal dolgoztak: •

2 általános iskola 285 tanuló 20 pedagógus – Vörösmart 176 tanuló – Laskó 109 tanuló.

A szlavóniai szétlıtt magyar falvakba visszaköltözık saját lakásaik újjáépítése mellett a templomok és az iskola felújításával is foglakoztak. A templomokat magyarországi támogatásokkal 199-ben újból birtokukba vették a hívek. Az újjáépítési folyamat részeként és eredményeként – ha jelképesen is, de – megnyitotta kapuit a kórógyi iskola is: •

Kórógy (osztatlan) 11 tanuló 2 tanító.

Jugoszláviában korábban mőködtek anyanyelvi ápolást végzı délutáni szakkörök, ahová önként jelentkezı érdeklıdık jártak. A nem tantárgyi keretek között zajló foglalkozások inkább a kulturális identitás megırzését vállalták a népdalok, versek tanulásával, idınkénti mősorok készítésével és bemutatásával. A szórványban élı magyar gyerekek számára ez volt az egyetlen szervezett lehetıség a magyar kultúrához való tartozásukra. Az önálló Horvátországban is tovább élt ez a módszer, s helyenként a régi keretek között újjászervezıdtek ezek a csoportok. Ugyanakkor az asszimiláció és a szétszóródás miatt tovább csökkent a délutáni-vasárnapi kulturális közösségben folyó munka kerete, s radikálisan visszaesett az abban résztvevık száma: •

14 iskolában anyanyelvápolás

65 tanuló.

Az újjászervezésen túljutott magyar nyelven (is) tanító oktatási hálózat megteremtette ugyan az anyanyelvi tanulás lehetıségét, de az egyre kevesebb gyerek egyre kisebb létszámú iskolákat, osztályokat eredményez, veszélyeztetve ezáltal az intézmények létét is.

33

Tették ezt annak ellenére, hogy az iskola udvarán felállított fegyverekbıl gyakran a szünetekben is lıtték Eszéket. A baranyai térség visszafoglalása után az iskola ismét a horvát tanügyi hálózat részeként üzemel, bár sokan a laskói tantestületet kollaborációval vádolták meg.

497

A 2007. szeptemberi helyzet A stabilizálódás jele, hogy megindult a magyar nyelvő óvodákban is a munka. Jelenleg három helyen foglalkoznak folyamatosan magyarul a gyerekekkel, illetve egy kéttannyelvő intézmény mőködik: • Óvoda 100 gyerek 8 óvónı (Czúza, Vörösmart, Eszék) Zágráb kétnyelvő óvoda. Érdekesség, hogy a fıvárosban mőködı kéttannyelvő csoportba elsısorban nem magyar, hanem zágrábi értelmiségi családok gyerekei járnak. A szülı különbözı okok miatt fontosnak tartják gyerekük magyar nyelvtudását.

Általános iskolák Megváltozott a helyzet az általános iskolákban. A korábban már mőködı laskói és vörömarti iskolában az idei tanévben továbbra is 20 pedagógus oktatja a 232 tanulót. Sajnos a gyerekek számának gyors csökkenése jól látszik az évfolyamok tanulói létszámán. •

Laskó (Luk) – 2007. szeptember.

évfolyam

magyar tagozat

horvát tagozat

4 4 4 4 8 18 11 11

1 3 3 1

elsı második harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik • évfolyam elsı

Vörösmart (Zmajevac) – 2007. szeptember. magyar tagozat 5

•

Horvát tagozat

tagiskolák magyar tagozattal Csúza Sepse Újbezdán 4 3 5

Külön elemzést érdemel Kórógy, ahol a 2006 ıszén adták át a háborúban megrongált iskola új épületét, és 9 tanár tanítja a diákokat. évfolyam 1-2 3-4 5-6 7-8

498

Várdaróc – tagiskola magyar tagozat 7 2 2 0

tanulók száma 4 9 5 6

•

A magyar tagozatok mellett napjainkban is több helyen folyik magyar nyelv és kultúra ápolása: Antunác, Darázs (Draž), Szentlászló (Laslovo), Hercegszılıs (Knežvi Vinograd), Pélmonostor (Beli Manastir), Bellye (Bilje), Dálya(Dalj), Kiskıszeg (Batina), Ivanovci, Gradina.

Középiskolai oktatás Horvátország függetlenné válása megváltoztatta a magyarországi oktatási intézményeket is. Az addig közösen mőködı szerb/horvát általános és középiskolák szétváltak, s önálló létesítményként folytatták munkájukat. A Pécsett és a Budapesten mőködı közös intézmények helyett megalapított önálló gimnáziumok közül a baranyai megyeszékhelyen teljes felújításon és kollégiumi bıvítésen esett át, míg a magyar fıvárosban teljesen új épületet adtak át a diákoknak. A magyarországi fejlesztések kiváltották a horvátországi magyar középiskola új épületbe költöztetését is. Eszéken (Osijek) új iskolaközpontot építettek. A központ alapítója – az államközi szerzıdések alapján – a Horvát Köztársaság. Az új intézmény alapító okiratát a horvát kormány 1999. április elsején adta ki. Az oktatás ugyanebben az évben ısszel kezdıdött meg az általános iskolai és a gimnáziumi tagozatokon. A következı év ıszén megindult az óvoda, s így teljessé vált a •

Magyar Oktatási és Mővelıdési Központ.

A gimnáziumi osztály mellett 2000. szeptember 11-tıl közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolai osztályok is indultak. Jelenleg turisztikai és idegenforgalmi, illetve eladói területen kapnak szakképzést a MOMK keretein belül. Korábban Pélmonostoron (Beli Maanstir) az akkori Kéttannyelvő Középiskolában lehetett érettségit, illetve mezıgazdasági géplakatos szakmai bizonyítványt szerezni. Az új eszéki Központ megnyitása után csak itt folyik középfokú oktatás magyar nyelven Horvátországban. A Központ alapításától kezdve mővelıdési feladatokat is ellát. Az iskolákhoz kapcsolódó könyvtár mellett itt mőködik több horvátországi magyar intézmény, végpont. Jelenleg Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, a "Szülıföldön Magyarul" pályázati iroda, az Információs iroda és a "Drávatáj" TV stúdió megléte segíti az eredeti célkitőzés megvalósulását. A sokszínő szolgáltatás mellett az Eszéken (Osijek) lebonyolított magyar állami ünnepek és egyéb közösségi rendezények is a Központban kerülnek megrendezésre, lebonyolításra.

Egyetemi képzés Hosszú évekig tartó vita végére került pont azzal, hogy 2007 ıszétıl megkezdıdött a magyar nyelv és irodalom szakon az oktatás Eszéken (Osijek). A Stossmayer Egyetem Filozófiai Fakultásán megindult egyetemi szintő képzés szakpárban mőködik. Az elsı évfolyamon horváttal, angollal és némettel párosították a felvételt nyert hallgatók a magyar nyelv és irodalom szakot. Az eredeti indítási engedélyben szerepelt még a történelem szakpár is, de erre nem volt jelentkezı. A háromszor 5 hallgatóval • 2 fıállású oktató Eszékrıl • 2 fıállású oktató Pécsrıl 499

• 1 fıállású oktató Budapestrıl • 1 lektor Magyarországról foglalkozik.

A felnıttképzés Sem Jugoszláviában, sem az önálló Horvátországban nem alakult magyar nyelvő iskola, intézmény, egyesület, amely a felnıttképzést saját programjának tekintette volna. Az idık során történtek kísérletek a téli népmővelés keretében arra, hogy elıadásokat tartsanak a községekben. Szervezett magyar nyelvő szakmai sorozatok azonban nem indultak, képzettséget adó kurzusok nem folytak. A rendezvények nagy része a jugoszláv-horvát, illetve a magyar állami ünnepekhez kapcsolódott. Esetenként a helyi hagyományok megırzése, felújítása céljából került sor rendezvényekre. A magyar településeken lebonyolított események döntı többsége valamilyen kulturális rendezvény volt, amellyel a helyiek megpróbálták az identitásukat megırizni. Iskolai, vagy iskolánkívüli felnıttképzésre a horvátországi magyarság körében nem volt példa. A mezıgazdaságban és a környezetünkben tapasztalható gyors átalakulások miatt az utóbbi években többször szó esett a szervezeti keretek megteremtésérıl. A népfıiskolai mozgalom magyarországi újbóli megerısödése alkalmazható példaként. (XXYY) A tapasztalatok egyértelmően bizonyították, hogy ez a felnıttoktatási forma a szórvány magyarság számára megfelelı lenne. A fentiekbıl kiindulva 2007-ben Pélmonostorról (Beli Monoster) hivatalosan kezdeményezték az elsı horvátországi népfıiskola megalapítását. A bejegyzési és engedélyezési eljárás befejezıdött, s 2007. október 21-étıl szabályozott keretek között mőködik a Baranyai Júlia Népfıiskola – Pélmonostor (Beli Manastir).4 Az alapító okirat szerint a népfıiskola célja: a magyar nyelvő felnıttképzési igények feltérképezése és a kérésekhez igazodó tanfolyamok indítása. A térség adottságaihoz igazodva rövidebb-hosszabb kurzusokat kívánnak indítani, melyek között végzettséget adó képzések s vannak. Ezt a feladatát a helyi igényeknek megfelelıen elsı lépésként három területen indított képzéssel kívánja megvalósítani: • • •

Szılı- és gyümölcskertész Idegenfogalmi szaknyelvi képzés Játszóház- és néptáncvezetı képzés.

A kurzusok indítására megtörténtek az elıkészületek. Az elızetes igényfelmérés alapján 2008 tavaszán mind a három kurzus elindult. A szılészek és a játszóház vezetık 10-10 fı fölötti létszáma minden várakozást felülmúlt, s a képzéssel párhuzamosan megindult e témakörökben a kimaradtak számára az újabb tanfolyam szervezése. A két kurzuson részvevık felnıttek, akiket felkészült tanárok oktatnak Villányból és Budapestrıl. Az idegenforgalmi szaknyelvi képzésre kevesen (3-4) jelentkeztek, holott a pélmonostori középiskolában horvát nyelven tanulnak baranyai fiatalok ilyen tárgyakat. Hiába van az osztályokban sok magyarul is beszélı diák, az elsı kurzus nem váltotta ki az érdeklıdésüket. Ez 4 Baranyai Júlia (Monyorósd 1906 – Vörösrmart 1982) tanár, etnográfus, a horvátországi magyarság néprajzának kutatója. Tanított több drávaszögi iskolában, munkássága során összegyőjtött tudását „Vízbe veszı nyomokon” címen adta ki. Helytörténeti győjteményt alapított, amely az idık során tönkrement.

500

valószínőleg összefügg azzal a ténnyel, hogy a középiskolások nincsenek teljesen tudatában az elhelyezkedési lehetıséggel, s ezért nem ragadták meg a magyar nyelvő képzést. A szervezık szeretnék elérni, hogy a horvátországi magyarság felnıtt tagjai rendszeres formában, minél szélesebb területen új szaktudáshoz jussanak. Ez a törekvés azért is fontos, mert a térségben horvát nyelven sincs iskolánkívüli képzés. A Baranyai Júlia Népfıiskola remélhetıen mintát is szolgáltat Baranyában a felnıttképzés Magyarországon már sikeres módszereinek átemelésére. A Népfıiskola további munkája során célszerőnek látszik tevékenységi körének és hatósugarának kiterjesztése a kelet-szlavóniai és az eszéki térségre is. A kiteljesedése akkor fejezıdne be, ha a Horvátország más településein élı szórványmagyarság felnıtt tagjai számára is tudna – az ottani igényeknek megfelelı – kurzusokat indítani. A felnıttoktatás és az információszerzés szempontjából fontos, hogy Horvátország területén is az érdeklıdık elérhetik magyarul az elektronikus hálózatot. Az emagyar.net hálózat végpontjai hosszú távon segíthetnek a távoktatásban. A baranyai és kelet-szlavóniai települések mellett Horvátország más pontjain élı magyarok számára is mőködik a Bellye, Csák, Csúza, Dályhegy, Eszék, Haraszti, Hercegszılıs, Kopács, Kórógy, Laskó, Nagybodolya, Pélmonostor, Pula, Sepse, Újbezdán, Várdaróc, Vörösmart, Zágráb.) Az új módszerek megjelenése remélhetıen segít az oktatásban és a mővelıdési élet szervezésében.

Összegzés Az egész Horvátországra – és a Kárpát-medencére – jellemzı egyre csökkenı gyermekszám változtatásokat igényel az oktatás és a felnıttoktatás területén. A jószomszédi viszony alapján politikailag támogatott mind Magyarországon, mind Horvátországban a kisebbségi oktatás. A politikusoknak és az oktatás résztvevıinek alapvetı célul kell kitőzniük, hogy a kis létszámok ellenére maradjanak meg Horvátországban a magyar, Magyarországon a horvát óvodák, általános és középiskolák. A felsıoktatásban meglévı tanszékek és képzések mellé célszerőnek látszik további szakirányok indítása, amelybe minden érdeklıdı bevonásával ki lehet terjeszteni a résztvevık körét. (Tolmácsképzés, szakfordítói kurzusok, mővészettörténeti és idegenforgalmi képzések, gazdasági szakemberek tájékozódó képzése, a jogharmonizációhoz kapcsolódó, katonai és biztonságpolitikai továbbképzések stb.) Horvátország hamarosan bekövetkezı NATO és Európai Uniós tagságágából eredı határlebontásokra a meglévı iskolai és iskolánkívüli formák hatékony és összehangolt mőködtetésével segíthetnek a magyar közösség tagjai és intézményei. Köszönetnyilvánítás: Ezúton köszönöm meg Sipos Tünde kulturális menedzser tanulmány megírásához nyújtott segítségét.

Irodalom BERNICS F.1995: Julianus akció Pro Pannónia, Pécs SZILY F. 1995: Kivándorlás a Dél-kelet Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába, Kaposvár 1868. XXX. tc. Magyar törvénytár Budapest, 1896. 1882. XL. tc. Magyar törvénytár Budapest, 1896. Horvátországi Magyar Napló számaiban megjelent cikkek: A kórógyi általános iskoláról 2006. szeptember. Becsöngettek! 2007. szeptember.

501


OKTATÁS ÉS IDENTITÁS A „DÉLI VÉGEKEN”1 M. CSÁSZÁR ZSUZSA2 Abstract The Treaty of Trianon dismembered Hungary and these hungarian nationailities who are living in the treated territories- particularly in the Serbian Vojvodina and in Croatia- sorely tried change of fortunes in the last above eighty years. The immigration of hungarian minorities from the area had been intensified, because of the stormy events and with that attaching and following political changes. The other reason of the reducation of hungarian population could be the increasingly more powerful assimilation, especially in the circle of youth, particularly in Croatia. „The losing of human resources” could be a grand danger; in the hungarian populated territories the assimilation or the migration of intellectuals, which speaks hungarian and has hunagrian identity, is a huge problem. My presentation would like to explore how forming the function of the regressive number of hungarian minority schools in Croatia and Vajdaság in the keeping of national identity.

Key words: hungarian minorites, assimilation, education, identity A szomszédos országokban élı magyarság közül a volt Jugoszlávia területén lakók demográfiai helyzete tekinthetı a legkatasztrofálisabbnak. A térségen belül az egész Kárpátmedencét figyelembe véve Horvátországban csökken a legrohamosabban a határon túli magyarság létszáma. Sajnálatos módon nem sokkal jobb a helyzet a Vajdaságban sem. A drámai mérető „magyarságvesztést” az élve születések számának csökkenése, a külföldi munkavállalás, a kivándorlás és az asszimiláció egyaránt magyarázza. Végveszélyben van-e a déli végeken élı magyarság? A magyar népesség csökkenése miatt vajon fennmaradnak-e azok a kulturális intézmények - elsısorban az oktatási intézmények - amelyek a nemzetiségi identitás ırzését, az összetartozást szolgálják? Hogyan garantálja a többségi nemzet - a horvát, illetve a másik országban a szerb - a kisebbségi nyelv használatát, a kisebbségi oktatást? Mindezekre a kérdésekre próbál választ keresni az elıadás. A nemzeti identitás megırzésének és folyamatos megújításának az oktatás a legismertebb és legfontosabb terepe. A határon túl élı magyar kisebbség számára létfontosságú a magyar tannyelvő oktatási intézmények mőködtetése, az ahhoz szükséges többségi nemzet támogatásának elnyerése. A kisebbségi oktatáshoz való jog biztosítása azonban nem minden szomszédos országban egyértelmő a hatalmon levı nemzet vezetıi számára. Érdemes ezért számba venni a kisebbségi oktatási jogokra vonatkozó nemzetközi elvárásokat. Különösen figyelemre méltó az EBESZ nemzeti kisebbségek oktatási jogait tartalmazó Hágai Ajánlása, amely az általános kisebbségvédelemtıl független oktatási megközelítésével Európa legszínvonalasabban kidolgozott, a kisebbségek oktatására vonatkozó joganyagát jelenti (HOLLÓSI G. 2004). A dokumentum az etnikai kisebbségek jogai közé sorolja pl. a saját oktatási intézmény létrehozását, amelynek támogatására, mőködésére a többségi állam nem köteles anyagi feltételeket biztosítani. „ A kisebbségi nyelvet iskolai tantárgyként, a tanterv szerves részeként kell oktatni. A hivatalos államnyelvet ugyancsak 1 2

M. Császár Zsuzsa PhD, egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet A tanulmány a 61432 számú OTKA támogatásával készült

503

iskolai tantárgyként kell tanítani, ezt leginkább olyan kétnyelvő tanárokra kell bízni, akik jól ismerik a gyermekek kulturális és nyelvi hátterét” (Részlet a Hágai Ajánlásból, 1996). Figyelemre méltó, hogy az Ajánlás az államnyelv elsajátítását is megköveteli a kisebbségi oktatásban. Szól a kisebbségi felsıoktatásról is, amely akkor szervezhetı meg, ha a nemzeti kisebbség az erre vonatkozó igényét kinyilvánította, és létszámuk ezt indokolja. Az ily módon létrejött felsıoktatási intézmény mőködhet a már létezı oktatási egységeken belül, vagy attól függetlenül a kisebbségek létrehozhatják. A Hágai Ajánlás az elsı verziót preferálja, de ha önállóan jön létre a saját felsıoktatási intézmény, azt az államnak el kell ismernie. Szükséges ezentúl azt is biztosítania, hogy ne csak a tanárképzésre korlátozódjon mőködése.

A horvátországi magyar kisebbség A történelmi Magyarország korábbi területének több mint 70% - át az 1920-as trianoni békeszerzıdés révén elcsatolták. Horvátország és Szlavónia nélkül a Mura-vidék, Muraköz, Duna-Dráva-szög, Bácska, és a volt Temesi Bánság harmada került az idıközben magalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. A térség népességének közel egyharmada magyar ajkú volt. Napjainkra gyökeresen megváltozott a helyzet, a három országra bomlott egykori Jugoszlávia területén élı magyar kisebbség lélekszámában és erejében is egyre jobban elapad. Különösen a horvátországi magyarság fogyása feltőnı, már 1980 és 1991 között 30%os csökkenés volt tapasztalható, de mindez felgyorsult a délszláv háború idején és az azt követı években. A valamikor szebb idıket megélt horvátországi magyarság története két idıszakhoz kapcsolódik. Egyfelıl az itt élık egy töredéke ıshonos, autochtón népességnek tekinthetı, hiszen a Száva Dráva és Duna közét a honfoglalás után magyarok népesítették be. Még a múlt század elején ıshonos (Árpád-kori eredető) magyarok jelentıs számban csak Kelet-Szlavóniában (a Szerémségben), Eszéken és a Vuka-folyó vidékén, fıleg Kórógyon, Harasztin, Szentlászlón, Rétfalun éltek. A XV. századig a túlnyomóan magyar többségő megyék Magyarországhoz tartoztak. Majd a török hódítás miatt egyre több szerb és horvát költözött erre a vidékre, és az állandó háborúknak, járványoknak köszönhetıen lassan a magyarság száma elapadt (CSÜLLÖG G. 2007). A másik történelmi idıszakban, a XVIII. században lehetıség nyílott arra, hogy a magyarok újból gyökeret eresszenek ezen a tájon, ugyanis a térségben megszervezett Határırvidékre ugyan a királyi kamara telepítési akcióival kezdetben még németek, szlovákok érkeztek, de a késıbbiekben a modernizálódó termelési viszonyok miatt egyre többen telepedtek át magyarok is. Fıleg a bácskai, baranyai és a somogyi törpebirtokosok, a megélhetési gondokkal küzdık számára volt vonzó a terület. A határırvidék felszámolása után azonban a határırök (granicsárok) földjeit délmagyarországi magyar parasztok vásárolták fel igen olcsón, a magyarországi áraknak mintegy 5–10%-áért. A betelepülés mértékét mutatja, hogy míg Fényes Elek 1840-ben a horvátországi magyarok számát 5 ezerre tette, s az 1910-re 106 ezerre nıtt. Így a XIX/ XX. század fordulójára már Szlavónia minden településén éltek magyarok, sıt volt ahol többségben. Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy ugyanakkor megindult az asszimiláció folyamata is. Ennek okát abban kell keresni, hogy a legtöbb magyar kisdiák még mindig szerb vagy horvát iskolába járt, a katolikus templomokban az igehirdetés horvát nyelven zajlott, és bármilyen változtatási igényt mereven elutasított a horvát fél (ARDAY L., 2002). Végül a budapesti kormányzat, gróf Klebersberg Kunó miniszterelnökségi államtitkár vezetésével magyarságmentı akcióként létrehozta a Julián egyesületet, amely a magyar 504

nyelvő oktatás és mővelıdés megszervezését tőzte ki célul. A tanítók magyar nyelven tanítottak közel 12 ezer elemista diákot, istentiszteleteket tartottak, gazda-, és olvasóköröket szerveztek, színi elıadásokat rendeztek (BERNICS F, 1988). A Julián akció következtében tovább emelkedett a magyarok, különösen a magyarul beszélık száma, a XX. század elejére elérte a 130 ezer fıt. A korabeli források szerint a Julián Egyesület, a MÁV és a reformátusok 1914-ben, 82 iskolában folytattak magyar nyelvő oktatást. A számbeli növekedés és a kisebbségi lét prosperáló idıszaka 1918-ban a Szerb-Horvát-Királyság megalakulásával, majd véglegesen a trianoni békediktátummal megtört. A magyar nyelvő intézmények többségét bezárták, az értelmiségiek nagy részét kiutasították. Az impériumváltozást követıen az összes Julián- és MÁV-iskolát államosították, így a két világháború között a horvátországi magyaroknak már egyetlen magyar nyelvő elemi iskolai tagozata sem mőködött. A Horvát Bánság megalakulása 1939-ben, majd 1941-ben a Független Horvát Állam létrejötte sem hozott javulást a magyar kisebbség sorsában. A II. világháború alatt és után mintegy tízezer magyar hagyta el Horvátországot. A két ország államközi kapcsolatainak megromlása, szemben állása miatt egy új megközelítéső nemzetiségi politika vette kezdetét Jugoszláviában. 1949 és 1953 között a titói politika Magyarországról elidegeníteni, leválasztani óhajtotta a horvátországi magyarságot, ennek érdekében engedélyezte közmővelıdési intézmények mőködését és nem állt ellent a magyar nyelvő oktatás elindításának sem. A fentiek jegyében 1949-ben - részben a Magyarországtól való elidegenítés szándékával - megalakult a Magyar Kultúr- és Közoktatási Szövetség, amely 1967-ben a Horvátországi Magyarok Szövetsége nevet vette fel. Legfontosabb feladatának az anyanyelvi oktatási és mővelıdési tevékenység újjászervezését tartotta. Mőködési köre korlátozott volt, tevékenysége nem terjedhetett ki Horvátország egész területére. A mővelıdési tevékenység szervezésében az 1950-es évek közepéig egyértelmően kiemelkedı szerepet játszott, különösen a szlavóniai szórványmagyarság életében: a magyarul írni-olvasni már nem, sıt sok esetben beszélni is alig tudó magyar származásúak kerültek aktív kapcsolatba anyanyelvükkel és gyenge nemzeti azonosságtudatuk is erısödött. 1955-tıl - felsıbb utasításra - a kulturális munkában a hangsúly a politikamentes szórakoztatásra, valamint az ismeretterjesztésre tevıdött át. 1991-ben a Horvát Köztársaság kilépett a Jugoszláv Föderációból, kikiáltotta függetlenségét. Hamarosan megkezdıdtek a fegyveres harcok, az ország közel egyharmadát megszállták a szerb szabad csapatok, a nem-szerb lakosság nagy részét menekülésre kényszeríttették. A háború szétzúzta a helyi intézményrendszert, így az oktatási struktúrát is, a lakosság nagy része elhagyta lakóhelyét, sokan átmenetileg Magyarországra menekültek. A települések jelentıs hányadában a nagyobb harcok idején szünetelt az oktatás. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülık egy része, mint a magyarság átmeneti megoldásként máshol folytatta tanulmányait. A háborút követıen nehezen haladt a demokratikus átalakulás, a hosszú évtizedek után önállóvá vált nemzetállamban a nemzeti identitás kérdése különösen a HDZ politikájának, retorikájának egyik alapelemévé vált. Elsısorban az etnikai kisebbségek ügye, különösen a szerb kérdés foglalkoztatta mind a nagypolitikát, mind a közvéleményt. De a többi etnikummal szemben sem tudott a hatalmi elit demokratikus megoldásokat elfogadni. A kormányzat megpróbálta intézkedéseivel korlátozni a kisebbségi oktatási intézmények tevékenységét, amelyet legerıteljesebben az olasz kisebbség sérelmezett. Végül megoldás született a problémára, de a kormányzat szemléletbeli változását csak a 2000-ben végbement politikai fordulat hozhatta meg.

505

Magyar kisebbségi oktatás Az 2002-ben kiadott, a nemzeti kisebbségek jogairól szóló alkotmányos törvény 4. cikkelye szerint a „Horvát Köztársaság minden állampolgárának joga van kinyilvánítani, hogy melyik nemzeti kisebbséghez tartozónak érzi magát”. Az új törvény messzemenıen biztosítja az anyanyelven folyó tanítást, a kisebbség nyelvhasználatát minden olyan településen, ahol a kisebbségben élık száma eléri az összlakosság egyharmadát, lehetıség nyílik az egyenjogú nyelvhasználatra. Az említett jogi passzusok mellett a Horvát állam 2000-ben törvénnyel is rendezte a kisebbségi, nemzetiségi iskolák státusát. Gyakorlatilag az óvodától a középiskoláig lehetıvé vált az anyanyelven folyó képzés. Az intézkedés legfıbb erénye közé tartozik a pozitív diszkrimináció, ugyanis a nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatást a horvátnál kisebb létszámú csoport, tagozat részére is lehet szervezni. A kisebbség nyelvét a horvátok is tanulhatják azokban a járásokban, városokban, ahol a létszámtól függıen hivatalos nyelv a kisebbség beszélt nyelve. A nemzetiségi oktatásnak három szintje és változata alkalmazható Horvátországban: „A” modell szerint a teljes oktatás a kisebbség nyelvén történik, de emellett kötelezı a horvát nyelv és irodalom tantárgy oktatása is. „B” modell szerint a természettudományos tárgyak horvátul, míg a társadalomtudományhoz kapcsolódóké a kisebbség nyelvén zajlik, emellett horvát nyelv és irodalom tantárgy oktatása kötelezı. „C” modell szerint a teljes oktatás horvát nyelven, de heti 2-5 óra között az adott kisebbség nyelvén kisebbségi kultúra megismertetése, anyanyelvápolás zajlik. Az adott kisebbség települési arányától, illetve az iskola vonzáskörzetében élı kisebbségek számától és a szülık igényeitıl függ, hogy az adott intézményben melyik modellt alkalmazzák. Nem egy esetben az iskola igazgatójának jó indulata is szükséges az oktatás beindításához és zavartalan mőködéséhez. Természetesen az oktatásügy centralizált jellegébıl adódóan meghatározó a minisztérium szerepe is, támogatja-e pénzügyileg az adott iskolában valamelyik modell alkalmazását. 1. táblázat

Horvátországi magyarság a népszámlálások tükrében 1910 1921 1948 1981 1991 2001

3161584 3447594 4132000 4601469 4784265 4437460

121572 81835 71400 25439 22355 16595

3,5 2,4 1,7 0,6 0,5 0,4

Szerk: KOCSIS K: A Kárpát-medence etnikai térképsorozatának (1997-2005) népszámlálási adatai alapján

A magyarság lélekszáma majdnem száz év alatt 121 ezer fırıl 16, 5 ezer fıre esett vissza (1. táblázat) Ezt a gyors és drasztikus fogyatkozást egyrészt az utóbbi évtizedekben felerısödı asszimiláció, másrészt a születések kis száma magyarázza, a lakosság elöregedési indexe is egyre nagyobb arányú. A helyzetet súlyosbította, hogy a lakosság fı megélhetését biztosító mezıgazdaság fokozatosan leépült. A fiatalabb korosztály elvándorolt, s az ország fejlettebb vidékein vagy Nyugat-Európában keresett boldogulást. Az 1991-es háború következtében is sokan elhagyták az országot. Vagyis a horvátországi magyarok aránya egy-egy közigazgatási 506

területen belül az elmúlt közel száz év alatt jelentısen megváltozott, következményként sok általuk lakott terület, illetve helység szórvánnyá vált. A jelenség legszembetőnıbben Nyugatés Kelet-Szlavóniában tapasztalható. E területeken kívül, hasonló körülmények között szórványban találunk még magyarokat Zágrábban és környékén, valamint a tengermelléken, bár ık statisztikailag csekély számban vannak jelen. Egyedül a Drávaszög falvaiban élnek még egyre szőkülı homogén nyelvi élettérben, igaz az 1991-ben szerbek által kirobbantott déli szláv háború ott is meggyorsította fogyatkozásukat (LÁBADI K. 2003). Az 1991-es háborús események során a horvátországi magyar nyelvő oktatási rendszer teljes mértékben megsemmisült, és az óvodai hálózatot a mai napig sem sikerült az eredeti állapotban helyreállítani. Összesen 5 helyen, - a Hercegszöllısi járás területén Csúzán és Vörösmarton, a Bellyei járás területén pedig Laskón, Várdarócon és Kopácson - mőködik magyar óvoda illetve 2002-tıl az eszéki Magyar Oktatási és Mővelıdési Központban két 25-25 fıs óvodai csoport. Alapfokú képzésben magyar nyelvő oktatás csak a Drávaszög és Kelet-Szlavónia 4 településen zajlik. Néhány helyen- közöttük Zágrábban is - kétnyelvő oktatással találkozunk. Az anyanyelvápolás (a magyar nyelv és irodalom, történelem, énekzene, tánc szervezett oktatása) lehetıségei alig néhány horvát tannyelvő általános iskolában biztosítottak. Ennek hatásfoka igen szerény, jelentısége a megmaradás szempontjából elenyészı. A magyar nemzetiségő általános iskolai diákok száma tehát a háború elıttihez viszonyítva a felére csökkent. Horvátország területén 1999 szeptemberétıl két középiskolában folyt magyar nyelvő oktatás. Az eszéki központban tanulók valamennyi tantárgyat magyarul hallgatják. Sajnálatos módon a másik, pélmonostori 1969 óta mőködı kétnyelvő középiskolában, 2001-ben megszőnt a magyar diákok oktatása. Az elmúlt 6 tanév adatait figyelembe véve megállapítható, hogy folyamatosan csökkent a magyar tanulók száma. Az általános iskolákban, míg 2000-ben 395-en, addig 2005/2006-ban már csak 336-an tanultak. Szomorú tény hogy két négyosztályos tagozat is megszőnt. A 2005-2006-os tanévben az eszéki Magyar Oktatási és Mővelıdési Központban az óvodások, és általános iskolások mellett a korábbi 95 fı helyett 76 középiskolás kezdte meg a tanévet. A Drávaszögben és Szlavóniában tehát összesen 412 magyar diák tanult. Az Eszéki Egyetemen a tervezett magyar nyelvő pedagógusképzés a 2007. évi ıszi közös kormányülésen, majd államfıi találkozót követıen ismét napirendre került, úgy tőnik, elindul a képzés. A Zágrábi Egyetemen 1994 óta Hungarológiai Tanszék mőködik az Általános Nyelvészeti és Orientalisztikai Intézet szervezeti keretein belül, szinte kizárólag nem magyar nemzetiségő hallgatókkal. A felvételi vizsgán is horvát nyelvbıl és irodalomból kérdezik a jelölteket. A horvátországi magyar kisebbség oktatásügyének helyzetét bizonyos mértékben meghatározza földrajzi elhelyezkedése. Eltérı körülmények között élve - egyfelıl többnyire magyar környezetben, másfelıl a szórványmagyarság tagjaként - másként alakul a magyar kisebbség identitástudata és ennek függvényeként a magyar nyelvő oktatás iránti igénye is. A szerb-horvát háború után sikerült rendezni a kisebbségi oktatást. De a háború nemcsak az iskolahálózat infrastruktúráját károsította, hanem a pedagógusok és a diákok távozását is kiváltotta, s a magyarság további szétszóródását okozta. Még súlyosabbak azonban azok a következmények, amelyeket a háború a magyar kisebbség tudatában okozott. A legnagyobb problémának jelen pillanatban az tőnik, hogy igen erıteljes, különösen a fiatalok körében az asszimiláció veszélye, közülük többen a biztosabb megélhetés reményében az ország fejlettebb régióiba költöznek, ez egyrészt nyelvváltáshoz vezet, amely azonban nem kétnyelvőséget vagy kétkultúraságot jelent, hanem a magyar nyelv fokozatos háttérbe szorulását, következményeként pedig a magyar kultúra eltőnését. Másik veszély az egyébként is hátrányos helyzető magyarlakta területeket érintı ” humánerıforrás vesztés”, a helyi magyar 507

nyelvő, magyar identitástudattal rendelkezı, véleményformáló értelmiségi réteg távozása vagy asszimilálódása. A fenti folyamatok felerısödése és az egyre romló demográfiai mutatók miatt az egyre kisebb tanulószámmal mőködı kisebbségi iskoláknak elenyészik a nemzeti identitástudat ırzésében betöltött szerepe.

Vajdasági magyar kisebbség A ma Vajdaságként ismert terület három egysége - a Bánát, a Bácska és a Szerémség közel egy évezreden át a történelmi Magyarország déli részét alkotta. Különösen a Szerémség és a Duna-Tisza közének déli fele vált a magyar királyság leggazdagabb, legsőrőbben lakott és tisztán magyar népességő országrészévé. A térség etnikai összetételének átrendezıdése a törökök elıl menekülı szerbek betelepedésével indult meg a XIV. század végén. A románok tömeges helyfoglalása is a török hódoltság idején indult meg. A török kiőzése után újabb szerb beáramlás érte a vidéket, a Balkán nagy részét felszabadító keresztény seregekhez csatlakozó szerbek a török ellentámadás elıl menekülve az elnéptelenedett dél-magyarországi és szlavóniai területeken telepedtek le. A Temesvári Bánságban nagyarányú és szervezett újratelepítés során elsısorban katolikus németeket toboroztak. A türelmi rendelet (1782) utáni idıszakban protestáns - többségében református - magyarok, németek és szlovákok is érkeztek e vidékre. Ennek köszönhetıen újra magyarok népesítették be a Tisza-mentét, a két Kanizsától Óbecséig, Csókától Torontálvásárhelyig. A késıbbi századokban egészen az I. világháború végéig kisebb törésekkel, mint 1848/49-es események, de relatíve jelentıs népességnövekedés, a magyarság számarányának emelkedése, gazdasági fejlıdés, rendezett nemzetiségi viszonyok jellemezték a Vajdaságot. A trianoni békeszerzıdés értelmében a történelmi Magyarország területének (Horvátország és Szlavónia nélkül) 6,5%-a a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált. Az 1910-ben 55,4%-ban, 1921-ben 51,4%-ban magyar és német többségő Vajdaság több szempontból is hátrányos helyzetbe került az új államon belül. Az ipar és a közlekedés fejlesztése megállt, és a nemzeti alapon végrehajtott földreform visszavetette a mezıgazdasági termelést. Szabadka (1910-ben az ország harmadik legnagyobb városa) fejlıdése megállt, s vele szemben a szerb többségő Újvidéket, a Duna-Bánság székhelyét hozták elınyös helyzetbe. Mindez belsı migrációra és kivándorlásra kényszeríttette az itt élıket. Ugyanakkor a tartományba jelentıs számú - 80 ezer fı- szerb telepedett. Az egyre nehezedı politikai helyzet miatt több ezer hivatali alkalmazott, tisztviselı, értelmiségi menekült át Magyarországra, így szellemi vezetıréteg maradt a vajdasági magyarság. Anyanyelvő oktatás csak az elemi iskola alsó 4, illetve 6 osztályában folyt; Szabadkán mőködött az egyetlen magyar tannyelvő gimnázium; a felsıoktatás nyelve még a teológiai akadémiákon is az "államnyelv" volt. A félmilliós magyarságnak csupán egy ezreléke szerzett diplomát a két háború közötti idıszakban. 1941-ben a megváltozott politikai viszonyokat kihasználva Magyarország visszafoglalta a Bácskát, Dél-Baranyát, a horvátok lakta Muraközt és a szlovének lakta Muravidéket. A II. világháború viszont súlyosan érintette a magyarságot, vérveszteségük megközelítette a 60 ezer fıt; a magyar nyelvő zsidóságé a 16 ezret. A háború után a Vajdaság autonóm tartományi státust kapott Szerbián belül. Etnikailag tovább szlávosodott a térség, 1953 és 1971 között is több mint 500 ezren költöztek délrıl be a Vajdaságba. A jugoszláv –magyar viszony javulását követıen új nemzetiségi koncepció jegyében lépések történtek az önálló magyar intézmények felszámolására. A kétnyelvő mővelıdési egyesületek erıltetésével és körzetesített iskolák létrehozásával fokozatosan elsorvadt az önálló szellemi élet a magyar 508

szórványtelepüléseken. A fiatal nemzedékek megindultak az asszimiláció útján. Ezzel szemben egy sor, a térségben egyedülálló mővelıdési és tájékoztatási intézményrendszert mőködtettek, pl. a Magyar Szó címő újvidéki napilapot, az újvidéki rádiót és televíziót, folyóiratokat. Az 1974-es alkotmány szerint a Vajdaság (Koszovóval egyetemben) közel másfél évtizeden át köztársasági jogállást élvezett. Ez az állapot az 1989-es Miloševići politikának a bevezetésével ért véget. A délszláv háború ugyan nem érintette a Vajdaság területét, mégis a magyarság hatalmas veszteségeket szenvedett el, különösen a számarányán felül a háborúba behívott fiatalokat tekintve. Az 1999-es NATO bombázás a Vajdaság jelentıs részét érintette, a tartomány iparát és infrastruktúráját szétzúzta, hatalmas károkat okozva. Szólni kell a háborúk – elsısorban a Koszovói, de a horvát-szerb vagy a boszniai háborúk - következtében elmenekült szerbek tömeges betelepedésérıl a térségbe. Az etnikai arányok eltolódásán túl a fellépı feszültségek, ellentétek a vajdasági magyarok egy jelentıs részét szülıföldjének elhagyására késztette, készteti napjainkban is. A fiatalok nagy része középiskolai, majd felsıfokú tanulmányaikat Magyarországon folytatják, többségük végzése után sem tér vissza szülıföldjére. Ez az otthonmaradt magyar kisebbség elöregedéséhez, majd kihalásához vezet. Érdemes megvizsgálni a fent jelzett események hatását a magyar népesség alakulására vonatkozólag 1991 és 2002 között (2. táblázat). A Vajdaság össznépességén belül a szerbek aránya már egyre markánsabban emelkedett (56, 8%-ról 65% -ra nıtt), míg a magyaroké jelentısen csökkent 18,9%-ról 14,3% -ra). Egy sor településen elvesztette többségét a természetes fogyás, az elköltözés és a szerb bevándorlás miatt. A magyarok vesztesége a tartományi székhelyen, az etnikai tömb peremén az elvándorlásnak köszönhetıen - mint Szabadka, Óbecse, Bácstopolya - volt a legnagyobb mérető. De Északkelet-Bácskában a magyarság még abszolút többséget képvisel pl. Zentán, Adán, Magyarkanizsán (KOCSIS K, 2006). 2. táblázat

Vajdasági magyarság a népszámlálások tükrében Évszám 1910 1921 1941 1971 1981 1991 2001

Össznépesség 1515983 1535794 1662862 1952533 2034772 2013889 2031992

Magyarság 425952 533466 473241 423866 385356 339491 290207

%-os arány 28,1 24,2 28,5 21,7 18,9 16,9 14,3

Szerk. KOCSIS K: A Kárpát-medence etnikai térképsorozatának (1997-2005) népszámlálási adatai alapján

A vajdasági magyar oktatás helyzete Szerbiában az oktatáspolitika irányelveinek meghatározása, az oktatásirányítás 1990-tıl újra központosított elvek alapján Belgrádból történt. Ehhez képest jelentıs átalakulást hozott a 2000. évi rendszerváltás, hiszen megindult a decentralizáció folyamat, az új oktatási törvény kidolgozása. A változások közül az egyik legjelentısebb a Vajdaság önállósága 509

szempontjából az ún. Omnibusz örvény, amelynek értelmében a tartomány visszakapta az oktatás terén is a korábban megszüntetett jogkörök egy részét. A demokratizálódás jeleként 2003-ban életbe lépett új közoktatási törvény szerint Szerbiában külön szabályozzák az általános iskolai, a középiskolai és felsıfokú oktatást. Az alapfokú képzést 9 évre emelték, 3 ciklusra osztva. A tartalmi szabályozás alapját a kerettanterv jelenti, amelybıl önálló oktatási programot dolgoznak ki az intézmények. A törvény szerint a tantervek és programok összeállítása a Nemzeti Tanügyi Tanács feladata, amelyet a szerb oktatási minisztérium nevez ki. Igen széles jogkörrel rendelkeznek az iskolaigazgatók, önállóan dönthetnek a tanárok felvételérıl és elbocsátásáról, az oktatás megszervezésérıl. Az iskolavezetés kinevezésének joga a helyi önkormányzatokhoz került, de jóváhagyás kell az Oktatási Minisztériumtól is. A tankönyvek nyomtatása sem állami monopólium már, hanem több kiadó pályázhat. A felsıoktatásban is új törvény lépett életbe, 2002-tıl már autonómiával rendelkezı intézményekben tanulhatnak a fiatalok. Az új jogszabály elvileg lehetıvé teszi az oktatást a nemzetiségek nyelvén is. A vajdasági magyar nyelvő oktatás története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Két tannyelvő iskolákat alakítottak ki azzal a céllal, hogy a nemzetiségi egyenjog meg kívánta akadályozni a kisebbségek önálló fejlıdését. Érezhetı is volt a rendelkezés hatása, hiszen a magyar nyelvő iskolák jelentıs részét megszüntették. A késıbbi évtizedekben sem változott a helyzet, de a gondokat már nemcsak a törvényi korlátok jelentették, hanem a magyar nyelvő diákok számának fogyatkozása. Ez egyrészt a születések számának csökkenésébıl, másrészt az aszszimilációs folyamat felgyorsulásából fakad. Ez utóbbi azzal is magyarázható, hogy egyre több fiatal mondott le az anyanyelvi oktatás jogáról és szerb iskolában folytatta tanulmányait (nem egyszer azért, mert nem volt a lakóhelyén magyar nyelvő tanulásra). Az 1990-es évek politikai légköre, a háborús események egyaránt közrejátszottak abban, hogy egyre többen hagyták el lakóhelyüket, költöztek Magyarországra, vagy gyermekeik továbbtanulását már a középiskolai képzésektıl kezdve nem a szülıföldjükön biztosították Az oktatás minden szintjén hanyatlás mutatkozik az anyanyelvő tanuló létszámában.(pl. 1978-ban még 30564 diák járt magyar osztályokba, addig 1993-ban már csak 26000) A 2002-es az ún. Omnibusztörvény, a Vajdaság számára is egyértelmővé teszi önálló jogosultsággal rendelkezı területeket. Ennek értelmében a tartomány részletesen szabályozza a kisebbségek nyelv és íráshasználatát. Az oktatás terén meghatározza az iskolai hálózatot, annak mőködési feltételeit, a tanterveket, a kisebbségi oktatás megszervezését. Emellett a magasabb jogi rangú köztársasági oktatási törvények szabályozzák a Vajdaság nemzeti kisebbségének oktatási jogait: Az általános iskolai (129. és 133. szakasz), a középiskolai (99. és 100. szakasz), valamint a felsıoktatási törvény (97. és 99. szakasz) elıírja, hogy a kisebbségi tagozatokon a tanulók részére a hivatalos okiratokat, diplomákat és bizonyítványokat két nyelven, tehát a kisebbség nyelvén is ki kell állítani, továbbá az iskola hivatalos nyilvántartását is két nyelven kell vezetni, ha ott az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén is folyik. A kisebbségi oktatás megszervezése, ahogy már utaltunk rá, a tartományi közigazgatás feladata és jogköre, a törvények szerint kisebbségi oktatás mőködésének, vagyis egy kisebbségi tannyelvő tagozat megnyitásának feltétele legalább 15 beíratott elsıs diák. A tartományi oktatási titkár jóváhagyásával kisebb létszámú osztályt is meg lehet indítani. Jelenleg a Vajdaságban élı több nemzetiségbıl csak a szlovák és magyar közösség haladja meg jelentısen az 50%-os fedettséget.

510

Általános iskolai oktatás A 2004-2005-ös tanévben Vajdaság 344 általános iskolája közül 78-ban oktattak magyarul (is), ebbıl 8 általános iskola csak magyar tannyelvő, 64 kétnyelvő (szerb és magyar, ebbıl 20 dominánsan magyar), 6 iskola pedig háromnyelvő (2 szerb-román-magyar, 2 szerb-szlovák-magyar és 2 szerb-horvát-magyar). A 344 alapfokú oktatási intézménybıl 274-ben tanult magyar nemzetiségő diák. A magyar nemzetiségő tanulók együttes létszáma 21.953 fı, ami a vajdasági általános iskolások 12,35%-át teszi ki. A 21953 magyar nemzetiségő tanuló közül 17687 magyar tannyelvő osztályba jár (80,57%). A magyar tannyelvő iskolák jelentıs részében egyes tantárgyakat szerb nyelven oktatnak, magyar nyelvő szaktanár-hiányra hivatkozva. A magyar nyelvő képzés hiánya sajnos az oktatás teljes skálájára jellemzı. A szórványban nagyon kedvezıtlen az általános és középiskolai hálózat helyzete, ami miatt sok magyar ajkú diák iratkozik szerb osztályokba.A legtöbb (ezernél is több) magyar nyelven tanuló általános iskolással (a vajdasági magyar tanulók közel 70%-a) az alábbi községek rendelkeznek: Szabadka (3718), Magyarkanizsa (2172), Zenta (1786), Topolya (1793), Óbecse (1662) és Ada (1190).

Középiskolai oktatás A vajdasági magyar tömbhöz tartozó településeken a 2004/5 ös tanévben összesen 5 669 magyar ajkú középiskolás tanult, ami a magyar diákok 76,23%-ának felel meg. A többi, szórványhoz tartozó területre összesen 1 072 magyar középiskolás jut. A szórványmagyarság lakta településeken igen kedvezıtlen az általános és középiskolák hálózata, és emiatt viszonylag sok magyar nemzetiségő tanuló szerb osztályokba kényszerül járni. Hozzá kell tenni a magyar tannyelvő középiskolákban is a tantárgyak jelentıs részét szerb nyelven tanítják. 2000-ben a magyar nyelvő középfokú oktatásban részt vevı diákok mindössze 19,68%-a járt gimnáziumba, 39,46%-a négyéves szakközépiskolába, 39,25%-a pedig hároméves szakközépiskolába. Igen alacsony az érettségit adó képzésekben résztvevık aránya, különösen a gimnáziumokban tanulóké, ahonnan könnyebben jelentkezhetnének a felsıoktatásba, elsısorban ez magyarázza az egyetemen továbbtanulók kis arányát. Kissé javult a helyzet 2004-ben, ugyanis az idıközben elindított két magyar tehetséggondozó gimnázium tanulóival a gimnáziumba járó magyar ajkú diákok aránya növekedett. De még így is a többségi nemzethez képest jóval kevesebb magyar fiatal vesz részt a közép és felsıfokú képzésben. A probléma természetesen messzebbre vezet, hiszen diplomások értelmiségiek hiányában a magyarság vezetık nélkül marad, fennmaradása is veszélybe kerül.

Felsıoktatás Az érettségizı magyar diákok a szabadkai, az újvidéki és a magyarországi felsıoktatási intézményekben tanulnak tovább. Önálló magyar felsıoktatási intézmény nem található a Vajdaságban. Bár az 1980-as évek elején az újvidéki bölcsészkaron a jogi keretek és a személyi feltételek adottak lettek volna teljes magyar nyelvő évfolyam megindítására, ennek kivitelezését lehetetlenné tették. Napjainkban néhány fıiskolán ugyan az oktatás magyar nyelven is folyik, mint pl. Szabadkán a Mőszaki fıiskolán, de ez igen egyedi. Tisztán magyar nyelvő képzéssel csak magyarországi egyetemek, fıiskolák kihelyezett tagozatain ta511

lálkozhatunk pl. Zentán 1996 nyílt meg a Corvinus Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari Karának konzultációs központja. Ugyanettıl az évtıl mőködik Szabadkán a Gábor Dénes Mőszaki Fıiskola távoktatásos konzultációs központja. A hatalom 1997-ben kísérletet tett mindkét konzultációs központ mőködésének ellehetetlenítésére. A felsıoktatásban a helyzet tovább romlik, mert a magyarok alulreprezentáltak a többségi nemzethez képest. A magyar nyelven tanuló érettségizı diákok nagy része Észak-Bácskában él, nagyrészt itt összpontosul a magyar nyelvő felsıoktatás bázisa is. A vajdasági magyar tömbbıl és a nyugatbácskai községekbıl évente körülbelül 700 magyar érettségizı fejezi be tanulmányait. A tapasztalatok szerint a felvételik után több mint a felük felvételt nyer a felsıoktatási intézményekbe. A közép- és dél-bánáti, valamint a dél-bácskai érettségizık (évente kb. 250 diák) egy része, a területi közelség miatt az újvidéki karokat választja. A magyar diákok száma viszonylag nagyobb a szabadkai Közgazdasági Karon és a Mőszaki Fıiskolán, többek között azért is, mert a munkaerıpiacon is népszerő e két szak. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a térségi felsıoktatási intézményekbe iratkozott hallgatók aránya relatíve igen alacsony, pl. a 2002/2003-as tanévben a beiratkozottak 12,8%-a magyar. (kb. 3 ezer fı), ez a magyarság korosztályos arányához képest igen alacsony, s ha a kihelyezett tagozatokon tanulókat is hozzáadjuk (összesen 338 fı) akkor sem változik jelentısen. A vajdasági magyar tömbben érettségizık egy része Magyarországot választja (fıleg a szegedi, pécsi és a budapesti karokat) továbbtanulása színhelyéül. Többségük a végzést követıen Magyarországon marad, esetleg külföldön folytatja tanulmányait. De a hazatérıket komoly procedúra várja, diplomahonosítás, beilleszkedés és elhelyezkedési gondok. A mutatók szerint a magyarság iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a többségi nemzeté, ezzel romlanak a munkába állás esélyei, munkaerı-piaci pozícióik. Segíthetne ezen a helyzeten a magyar nyelvő oktatás intézményi rendszerének bıvítésével, növelni kellene a gimnáziumok számát, ösztönözni a továbbtanulást ebbe az iskolatípusba, és magyar nyelvő felsıoktatási intézményt(ket) alapítani a Vajdaságban (GÁBRITY MOLNÁR I, 2002). Ahogy az elemzésekbıl látszik a vajdasági magyar oktatásban is hasonló tendenciák indultak el, mint a horvátországi esetében. Egyrészt a magyar tannyelvő alap és középfokú képzésben résztvevık száma tovább csökken, ugyanakkor növekszik a nem magyar nyelven tanulók aránya. Feltőnı a közép- illetve a felsıfokú végzettséget tekintve a vajdasági magyarok lemaradása a többségi nemzethez képest. Különösen a felsıoktatásban mutatkozó alacsony részvételi arány aggasztó. Márpedig értelmiségi vezetı réteg nélkül a magyarság megmaradása is veszélybe kerül. Összefoglalásképpen elmondható, hogy mindkét országban élı magyarság lélekszámának csökkenése az utóbbi években/évtizedekben felgyorsult. A nagyarányú népességfogyás az alacsony reprodukciós képességre, az asszimilációra és az elvándorlásra vezethetı viszsza. A magyar nyelvő oktatási hálózat hiányosságai - különösen a felsıoktatásban - rontják a magyarok”túlélési esélyeit ” a régióban. A magyarul beszélı magasan képzett szakemberek számának növelésével erısödhet az identitástudat, az oktatás betölthetné azt a funkcióját, ami a kisebbségi lét megmaradásához elengedhetetlen.

Irodalom ARDAY L. (2002): Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában, BIP Bp. pp. 273-313 BERNICS F. (1998): Julián iskolák Horvátországban 1904-1918. In: Horvátországi Magyarok Szövetségének Évkönyve 10. Eszék, pp. 85-107.

512

BOGNÁR A. (2000): A magyarság természetes szaporulata Horvátországban az utóbbi másfél évszázadban. In: LÁBADI K. (szerk.): Rovátkák. HunCro, Eszék 5–35p. CSÜLLÖG G. (2007): Az európai vándorlási terek hatása a Kárpát-medence területi tagolódásának történeti folyamatára (X-XVII.század) - In: (REMÉNYI P.- SZEBÉNYI A. szerk) V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia : A nagy terek politikai földrajza pp. 334-343 GÁBRITY MOLNÁR I (2004): A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségutánpótlás feltétele – Fórum, Társadalomtudományi Szemle 2004. 2. szám pp.58-82 Kocsis K (2006): A Kárpát –medence etnikai etnikai térképsorozata (1997-2005) - Series of ethnic maps of the Carpatho-Pannonian area (1997-2005) MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest 2006 CDROM/Tudományos [1024322] Lábadi K. 2003: Nyelvtörvények, nyelvi jogok Horvátországban In: NÁDOR O.–SZARKA L. (szerk.): Nyelvi jogok. Akadémiai Kiadó, Budapest Mák F.(1997): Menekülésben In: Pro Minoritate VI.évf. 2. szám M. Császár Zs. (2006): Iskolázottság és oktatási struktúra Horvátországban - Balkán Füzetek – No.4. Pécs, 2006. – (Horvátország az Európai Unió kapujában) – pp. 99-112.

513


A LOVASTURIZMUS, MINT A TERÜLETI FEJLİDÉS EGYIK SAJÁTOS SZEGMENSE RÁCZ SZILÁRD3 Abstract The topic of this paper is to examine the Hungarian equestrian tourism both from territorial and service-based point of view. Tourism, the sector that reports the biggest turnover these days, is a relevant, however not universally valid way of generating income for both countryside and cities. One of its sectors is equestrian tourism. There are numerous things to do, broader cooperation is necessary, since – in spite of our exceptional features –, our competitiveness is more and more decreasing. The solution should be education, qualification, administrative regulation, elaboration of a national concept and a well-grounded marketing activity.

Bevezetés A dolgozat témája a hazai lovasturizmus. Célom betekintést adni e terminus hátterébe, hazánkban betöltött szerepébe. Részletesen áttekinteni területi és szolgáltatási (minıségi) szempontból. Mint azt SÁNTHA ATTILA (1993) összefoglalta: a szabadidı megnövekedése, az általános életszínvonal emelkedése és a közlekedés fejlıdése egyszerre járult hozzá a turizmus iparággá fejlıdéséhez. A kultúrált idıtöltés világszerte, így hazánkban is egyre növekvı mértékben irányul a természeti közegre. A megvalósítás módjai eltérıek: a háziállatok, növények otthoni tartásától a kirándulásokig sokféle lehetıség adott. Ennek egyik formája a lovaglás. A lovaglás tradicionális, testet-lelket nemesítı, unikális sport. A sportágak közé az ember–eszköz rendszerő idı- és térleküzdı csoportba került besorolásra, mégis 100 százalékban társas idıtöltés, mert az egyetlen, melyben az eszköz egyben sporttárs is, egy élı, önálló (gondolkodó) lény: a ló. A mai városi ember szeretné kapcsolatát újjáépíteni a természettel, az állatokkal, az eleit is hátán hordozó örök társsal, a lóval. Újra megismerni és megtanulni azt, amit ısei tudtak, ismertek. Ez a „nosztalgia” a posztmodernizmus jellemzıje. Persze a lovaglás, mint az identitás vagy az imázs kifejezıje is megjelenhet. A lovaglás különlegességét tovább fokozza, hogy magunkat, magyarokat lovas nemzetnek definiáljuk. Elég, ha lóra ülünk vagy csak a nemes állat közelébe kerülünk, garantáltan eszünkbe jut. Arról felesleges írnom, honnan ered ez a lószeretet, lovashagyomány ám felvethetı, hogy manapság kevéssé mutatkozik „ısi mivoltunk”, a németek például sokkal 3 tudományos segédmunkatárs, MTA–ELTE Atelier, Európai Historiográfia és Társadalomtudományok kutatócsoport, [email protected]

514

inkább lovas népség. A lovas nemzet mítosz mindenesetre továbbra is él, de állandó vita szakmai körökben. Szerintem a nemzetközi sporteredmények, a nyugati szakmai dominancia inkább azt bizonyítják, mennyire fontos a technikai sportágakban – melyek közé a lovassport is sorolandó – a tıke (életszínvonal) és az állami hozzáállás (ménesek, támogatások). Megjegyezném, hogy a magyar lovassport, lóállomány, a teljes lovas szektor fejlettségének ma érezhetı elmaradása múltbéli pozíciójához, illetve a mai világszínvonalhoz képest egyértelmően a II. világháború és az azt követı évtizedek alatt keletkezett, kivételt képez az akkor is pártolt fogathajtás. A lovasturizmus igen sajátos szerepet játszott a szocializmus éveiben, ennek részletezése viszont nem e dolgozat feladata. A rendszerváltással, privatizációval a lovas világ is nagyot változott. Az elmúlt másfél évtized sorra alakuló lovardái, a piaci alapokon nyugvó mőködés kirajzolták azt a világszerte ismert tényt, hogy a ló jellemzıen csak „viszi a pénzt”. Kevés az önfenntartó, jövedelmezı szegmens ebben az „iparágban”. Magyarországon a mezıgazdaság mellett egyedül a turizmus képes permanensen pozitív külkereskedelmi egyenleget produkálni, ezek a legnagyobb devizaszerzı és külkereskedelmi mérlegjavító ágazatok. A közepes fejlettség és a félperiférikus jelleg egyik jellemzı vonása volt, hogy a két versenyképes ágazat közül hosszú idın keresztül egyik sem kapott a fejlesztésekben prioritást, bár mind a külföldi, mind pedig a magántıkének a föld és a turizmus iránti fokozott érdeklıdése is jelzi, hogy e téren a magyar adottságok nem átlagosak (BUDAY-SÁNTHA A. 2001). Saját tapasztalataim szerint a gombamód szaporodó lovas létesítmények, egyesületek, az egyre népszerőbb lovassportok költségigénye messze meghaladja a közvetlenül elérhetı bevételeket. A fenntartás csak folytonos tıkebefektetési vagy támogatási (szponzori, pályázati) elven lehetséges. Persze ide sorolható az értékes genetikai és sportló állomány kényszerő értékesítése is. A lósportok esetében köztudott, hogy az államilag társfinanszírozott és fogadási rendszerrel megtámogatott ügetı, illetve galopp kizárólag a fıvárosban életképes (Kincsem Park). Egy-két kivételtıl (pl. némely magántenyészetek, export vagy profi istállók) eltekintve a lovasturizmus az egyetlen hosszabb távon is gazdaságosan üzemeltethetı lovas ágazat, melyben a ló a szó szoros értelmében eltartja magát. Hozzátenném, gyors fejlıdése ellenére a hazai lovasturizmus lehetıségei még messze nincsenek kiaknázva, kiváló adottságaink nemzetközi összehasonlításban is magas potenciált tesznek lehetıvé. A hazai helyzet vizsgálata elıtt azonban szükségét érzem – mindenekelıtt a téma tudományos szintő igénye okán – a terminus definiálását.

Mi a lovasturizmus és mit jelent hazánkban? Az idegenforgalom napjaink legnagyobb forgalmú ágazata, megelızve az olajipart és a fegyvergyártást is. Releváns, bár nem abszolút érvényő jövedelemszerzési megoldás minden vidéknek, településnek. Ennek egyik szegmense a lovasturizmus. Besorolása, pontos fogalmi meghatározása nem könnyő feladat. MICHALKÓ GÁBOR (2002) turizmus definícióját alapul véve legegyszerőbben úgy értelmezhetjük, mint olyan élményszerzéssel párosuló környezetváltozást, amely során lóval kapcsolatos szolgáltatások igénybevételére kerül sor, vagyis olyan turizmus, amelynek célja, eszköze a ló. Az alábbi csoportosítással belátható, mennyire sokrétő ágazatról van szó, a felsoroltakra ugyanis szinte kivétel nélkül ismerünk „lovas” példákat. A turizmus célja szerint – BUDAY-SÁNTHA (2001) nyomán – lehet ismeretszerzı, sajátos igényt kielégítı, rekreációs, falusi turizmus. Fogadó helye alapján: tanya, 515

farm, falu, község, város. A fogadási/ellátási módot tekintve: nomád, falusi vendéglátás, agroturizmus, csőrturizmus, kempingezés, fizetıvendéglátás, panzió, kastély, hotel. Ezeket áttekintve kijelenthetı, hogy a lovasturizmusnak igen sok formája létezik, az olasz agriturismo-tól – az erdélyi lovastúrákon át – a város közeli lovardák nyári táboráig, közös elemük a lóval való szoros kapcsolat. Magyarország kifejezetten jó természeti adottságokkal rendelkezik a lovasturisztika szempontjából, szinte korlátlan a tereplovaglás lehetısége. A nyugati országokkal szemben kiépített lovaglóút-hálózatunk elenyészı, mivel nincs rá igény. A terepet nem korlátozzák ugyanis magashegységek, nagy kiterjedéső mőtárgyak (pl. sőrő autópálya-hálózat, összefüggı iparvidékek), átjárhatatlan magánterületek (erdık, legelık). Hazánk népsőrősége is alacsony a nyugat-európai átlaghoz képest, a településsőrőség megfelelı. Emellett igen magas a védett területek aránya, 10 nemzeti parkunk szinte háborítatlan ısállapotával páratlan „lovas” vonzerıvel rendelkezik. A lovas szempontból mindenkor kardinális talajállapot is megnyugtató, löszös, homokos, barna erdıtalajú gyepek, jól használható erdı- és mezıgazdasági földutak jellemzıek. Mindezek a kedvezı klimatikus viszonyokkal párosulva kiváló talajon, szinte egész évben lovagolható terepet biztosítanak. 1. táblázat

A magyar lovasturizmus SWOT-analízise Erısségek

Gyengeségek

-

Természeti adottságok

-

-

(tájak, domborzat, talaj, klíma)

-

Lovas hagyományok

-

Fejletlen kapcsolatok, gyenge hálózat

-

Lószeretet, „lovasnemzet” imázs

-

Szakirodalom részleges hiánya

-

Meglévı magas szakértelem (profik)

-

Szakmai képzés kiforratlansága

-

Intézményi keretek (MLTSZ)

-

Kevés a szezonális függıséget feloldó infrastruktúrafejlesztés Ma a lovaglás marginális része kultúránknak Veszélyek

Szakmai színvonal szerkezete, eloszlása kedvezıtlen

Lehetıségek -

Nemzeti imázs

-

Vendégkör negatív tapasztalatai

-

-

-

Népszerősítı programok (Országos gyermek lovas találkozó, Nyitott lovardák program) Képzés és minısítés intézményesülése

-

Nemzetközi verseny fokozódik (Középés Kelet-Európa más országainak piacra lépése) Kifullad az ágazat növekedése Európában

-

Minıségbiztosítás, hatósági szabályozás

-

Célirányos pályázati lehetıségek hiánya

-

Országos koncepció (Nemzeti Lovas Program)

Forrás: a szerzı saját szerkesztése

A magyar lovashagyományok történelmi idıkbıl erednek. A honfoglaló magyarok, a világhírő huszárság harci sikereinek alapja a kiváló lóanyag volt. A csikós, a huszár nemzeti imázsunk része, ezt támasztja alá a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége felállítása is. A hagyományos lótartás, a pásztorkultúra (karikás ostor, pányva), a betyárro516

mantika megannyi velejárója (viselet, eszközök) olyan keretet biztosít, melyre a hazai lovasturizmus kezdetek óta épül. Lótenyésztésünk hagyományai, nagy múltú bázisai szintén kiemelt turisztikai vonzerıvel bírnak. Elegendı csak néhány helységnevet felsorolni: Bábolna, Mezıhegyes, Szilvásvárad. Ezek mellett számos kisebb fennmaradt, illetve újonnan alakult magánlétesítmény alkalmas az idegenforgalmi potenciál bıvítésére. Sajnos a jelenlegi lehetıségekkel még csak kevesek és alacsony szinten élnek. Napjainkban a hazai lóállomány 60–70 000 db körül mozog. Szakmai szempontból igen fontos, hogy a hagyományos magyar lófajták – kisbéri félvér, gidrán, furioso-north star (mezıhegyesi félvér), shagya (bábolnai) arab, nóniusz, lipicai – szinte kivétel nélkül alkalmasak a turisztikai célú hasznosításra. A hagyományırzés az idegenforgalom fiatal területe. A lovashagyományokat igen szerteágazó profilú egyesületek ápolják a szkíta kortól kezdve – a végvári katonaéleten át – a világháborúk idıszakával bezárólag. A katonai hagyományırzés a kilencvenes években fokozatosan kapcsolatba került az idegenforgalommal. Kezdetben különbözı rendezvények szüneteit kitöltı programokkal, majd önálló rendezvényekkel a turisztikai kínálat szerves részévé vált. Nem utolsó sorban kiemelendı a magyar lószeretet, a lovasszellem, a hagyományos szakértelem, amely a lovasemberi fellépést hitelessé és értékessé teszi mind elméleti, mind gyakorlati szinten. Ez jelenti a lovasturisztikai szolgáltatások azon nélkülözhetetlen humán hátterét, melynek megléte viszont alapvetı kompetenciaként értelmezhetı. Gondoljunk csak a parasztgazdára, akinek élete összefonódott jószágaival. A ló gyakorlati haszna mellett a gazda büszkesége is volt, akkoriban a jószág megbecsülése a társadalmi morál szerves részét képezte, sokoldalú szakértelemmel párosulva. Említhetném a lovas alakulatok (huszárság, tüzérség, csendırség, rendırség, méneskar, határırség) tevékenységét, mely mindenkor a szakmai elitet reprezentálta. A nemesség áldozatkész lószeretete, ménesfenntartói, korszerő gyakorlati (genetikai megújítás, lóverseny) és elméleti (Széchenyi Dénes, PettkóSzandtner Tibor stb.) hozzájárulása kihatott az egész lovastársadalom fejlıdésére. Sajnos a szocializmus évtizedei alatt tudatosan szétzilálták ezeket: szétverték a szakmai elitet, töredéknyire zsugorodott a lóállomány, társadalmi bázisát vesztette a ló, a tudást sokhelyütt a tudatlanság váltotta fel, a kisemmizett történelmi osztályok elveszítették kapcsolatukat a lóval, a kapcsolódó mesterségek (kovács, nyeregkészítı) is sorvadni kezdtek. Mindez máig kiható tényezı. A lovas vállalkozások szakmai színvonaláról elmondható, hogy igen hátrányos szerkezető. GYİRFFY-VILLÁM ANDRÁS (2001) tapasztalatai alapján három jellegzetes csoportba osztotta ezeket, persze kivételek, átfedések is létezhetnek. Az elsı csoport a profik, szakmabeliek azon része, akik bevételeik kiegészítése céljából vágtak bele a lovasturizmusba. Ezek az edzık, versenyzık, tenyésztık így kevésbé jövedelmezı alaptevékenységüket továbbra is végezhetik. Igényes és minıségi munka, lóállomány és környezet jellemzı, többnyire hosszú távra terveznek, reális célokat kitőzve. A másik nagy csoportot az önálló vállalkozásba kezdı, lóval „kevésbé” szoros kapcsolatban élık alkotják. Igen széles rétegrıl van szó, melynek egy része tudatosan képzi magát, önmaga fejlıdésével emeli a szakmát. A harmadik csoport a gátlástalan, lovakkal kíméletlen, rövidtávon meggazdagodni kívánó vállalkozóké. Gyırffy-Villám szerint ezek aránya 20–60–20 százalék, ami abból a szempontból elkeserítı, hogy a vendégek öt az egyhez – egyes térségekben három az egyhez – rossz tapasztalat alapján alkotnak képet az ágazatról. A nemzeti imázs szlogen szerint „képet kapnak” az országról és hírül viszik. Mint ismeretes, a rossz élményeket az ember sokkal többeknek adja tovább, mint a pozitív tapasztalatokat. A 517

gazdaság oldaláról közelítve kihangsúlyozandó, hogy az ágazat szervesen kapcsolódik a vendéglátóiparhoz, a szolgáltató szektorhoz. Felmerül a kérdés, miért nincs a szakma gyakorlásának megfelelı hatósági (jogszabályi) feltételrendszere? Miért nem „megy” itthon a lovasturizmus? Talán, mert az elmúlt években a korábban monopolhelyzető lovasiskolák színvonala is romlott. Az ágazatból élık szerint hazánknak nincs megfelelı koncepciója, hiányoznak az igazi lovasbázisok és a hozzáértı szakemberek. Gondot jelentenek a korábbi lovastúrák útvonalai mentén felszántott rétek, bekerített erdık. A környezı országok is konkurenciát jelentenek már, bár például Csehországban az ágazat még alig épült ki. A magasabb igényő külföldi vendégek fıleg az Ibériai-félsziget felé indultak, mert ott korábban rájöttek, hogy infrastrukturális fejlesztésre van szükség. A turisták összetétele is változott. Ez a turizmus egészére igaz. Manapság a belföldiek kerültek túlsúlyba, számukat azonban tovább lehetne növelni. Ha a gyerekek oktatására nagyobb hangsúlyt helyeznénk, késıbb stabil kereslet jelentkezne a hazai szolgáltatások iránt. A problémafelvetés után tekintsük át, honnan is indult az ágazat.

A magyarországi lovasturizmus története A hazai lovasturizmus kialakulását a múlt század harmincas éveire tehetjük. Ez az idıszak volt ugyanis a puszta felfedezésének kezdete. Pontosabban az idegenforgalom megszületése Bugacon. Az elsı programot 1932-ben dolgozták ki, majd rá következı évben rendezték az elsı szakmai bemutatót. A meghívott hírességek – többek között Móricz Zsigmond, Tamási Áron –, szakemberek és nem utolsó sorban nyugati laptudósítók elragadtatással fogadták a kezdeményezést. Ennek hatására az 1933-as esztendıben csaknem tízezer fıs látogatottsággal büszkélkedhetett Bugac. A késıbbi vendégek sorában királyok, hercegek, filmcsillagok sokasága ismert. ’34-ben került sor az elsı komolyabb lovastúrára – 60 holland lovassal – a Magyar Gazdák Országos Lovasegyesülete szervezésében. Másik nagy pusztánk hírnevét elsısorban a vadászok vitték nyugatra, de nem kis promóciót jelentett Hölering 1936-ban készült filmje a Hortobágy, mely Móricz Zsigmond A komor ló c. regényébıl készült. A harmincas évek fellendülését elsöpörte a háború és a rákövetkezı kelet-nyugati elzártság, távol tartva a nyugatiakat. Magyarországon az életkörülmények azokban az idıben nem engedtek meg ilyenfajta idıtöltést. A politikai szigor enyhülése a hatvanas évek elején tette ismét lehetıvé a kapcsolatok újjáélesztését. A lovastúrák szervezése az Ibusz feladatkörébe került. Szerencsére a régi szakmai gárdából sikerült kiváló szakembert választani Flandorffer Tamás, volt huszárszázados személyében. Az elsı túrára 1962-ben került sor Tihany környékén, ezt ısszel a Mátra és a Bükk térségében újabb követte. Az ún. Hungária lovastúrák kezdeti idıszaka volt ez. A szervezés munkálatait az Ibusz, a szakmai munkát az Országos Lótenyésztési Felügyelıség (korábban Lótenyésztési Igazgatóság) végezte. 1963-ban elsı ízben kerültek megrendezésre a Nagyvázsonyi Lovasjátékok, második alkalommal – 1964-ben – az 5 napos rendezvénysorozat közel 30 ezer fıt csalogatott az európai viszonylatban is egyedülálló produkcióra (történelmi lovasképek felelevenítése, karusszel 32 lóval, sportversenyek, néptánc- és haditornász bemutatók). Ezzel a Balaton-felvidék is bekapcsolódott a túrahelyszínek lassan gyarapodó csoportjába. Ekkor nyílt lovarda Siófokon. 1965-ben megalapították a diplomataistállót Alagon. Egyre szélesedett az Ibusz-hálózat, mind több lovarda lépett be az üzletágba. 1967-tıl beindult a túravezetık oktatása, vizsgáztatása. Az évtized vége óriási pezsgést hozott: ’67-ben az Ibusz lovascsoportjának forgalma meghaladta a százezer amerikai dollárt. A fejlıdés foly518

tatódott a ’70-es években is. 1972-ben 1318 vendég, 12368 vendégéjszakát és 4242 nyeregben töltött napot produkált 40 lovastúrán. Ismét rendeztek vadászlovaglást is (NAGY I. 2000). A partnerek száma tovább gyarapodott: tsz-ek, állami gazdaságok (pl. Pécsi ÁG, Üszügpuszta), korábbi lovasbázisok (Visegrád, Sümeg, Rádiháza, Kaposvár) kapcsolódtak be a munkába. A szakmai háttér felkészült és alkalmas lovasemberekre épült. Ez idı tájt új tulajdonosi forma, a magán lovasiskola is megjelent: sokáig a maszek világot Pécsely és Zamárdi-felsı lovardája jelentette a lovasturizmusban. A fejlıdés hozta a Pegazus Tours létrejöttét, mintegy az Ibusz versenytársaként. Újdonsága volt, hogy a szervezés mellett saját idegenforgalmi telepeket, vagyis önálló lovastúra-hálózatot is létrehozott (Bugac, Dömsöd, Lajosmizse stb.). Ez azt jelentette, hogy minden szolgáltatás (szállás, étterem, istálló) egy helyen rendelkezésre állt, korábban ugyanis reggel-este utaztatni kellett a vendéget. A minıségi fordulat kihangsúlyozta a komplex kínálatú lovastelepek fölényét az idegenforgalomban. A szervezett lovasturizmus fénykora a ’80-as évek elsı felére tehetı, az ország frekventáltabb lovas vidékein – Hortobágyon, Kiskunságon, Balaton-felvidéken – egyszerre több csoport túrázott (GYİRFFY-VILLÁM A. 2001). A rendszerváltozás felborította a korábban mőködı rendszert, alapvetı változások történtek. A privatizáció folyamata a lovasbázisokat is érintette, emellett robbanásszerően bıvült a magán lovasiskolák száma is. A piaci alapú mőködés az évtized folytán letisztázta a piacot, sok vállalkozás csıdbe ment vagy átalakult.

Új eredmények – Területiség és szolgáltatások napjainkban Hetvenéves története, többszöri átalakulása után napjainkra valamelyest letisztult, kiforrott formáját öltötte a hazai lovasturizmus. Az elmúlt évek kezdeményezéseinek köszönhetıen széleskörő adatbázisok teszik lehetıvé az ágazat mélyebb igényő elemzését, ami ez idáig mégsem került publikálásra. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség (továbbiakban: MLTSZ) a hazai lovasturizmusban tevékenykedı lovardákat a szállodák csillagrendszeréhez hasonlóan minısítette, egytıl ötig patkókkal jelölte. Az említett szolgáltatói adatbázis a MLTSZ honlapján (http://www.equinfo.hu/index.asp) érhetı el. Hazánkban, 2008-ban a lovardák száma hozzávetılegesen 700-ra tehetı, ezt a mennyiséget támasztja alá több szakmai fórumon (pl. www.díjugratas.hu) közzétett adat is. A sportegyesületeket tekintve az adatok teljes körőek. A Magyar Lovas Szövetség (továbbiakban: MLSZ) adatbázisa szerint idén 451 hivatalosan mőködı egyesület létezik az országban. A nem egyesületi (értsd: MLSZ-hez be nem jelentett) formában mőködı lovarda területi eloszlásáról homogenitást feltételezek, mivel adathiányból eredı kihagyásuk véleményem szerint nem rontja szignifikánsan a területi vizsgálatokat, a nagyobb létesítményeknek ugyanis elengedhetetlen mőködési feltétele a regisztráció, így a kimaradt apróbbak miatt csak fajlagosan kis hibával kell számolnunk. A területi dimenzióról differenciáltabb képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk a lovasturisztikai vállalkozások eloszlását kistérségi szinten. A 2. ábra alapján elmondható, hogy 58 kistérség esetében – a 168-ból – ez a szám nulla. A lovas vállalkozások földrajzi elhelyezkedése alapján megpróbáltam felépíteni a hazai lovasturizmus nagytereit. Mint azt nevében is hordozza, a lovasturizmus követi az idegenforgalmi sőrősödéseket – a turisztikai régiókat, ill. a városi térségeket – a korreláció azonban sokszor nem egyértelmő. Összesen 13 térséget különítettem el a szolgáltatásfejlettség, a lovasiskola-sőrőség, a forgalom és a vendégkör alapján (3. ábra). Ezeket hat nagyrégióba 519

rendszereztem (Észak-Dunántúl, Balaton térsége, Dél-Dunántúl, Fıváros és vidéke, Északiközéphegység, Alföld) északnyugatról délkeleti irányba haladva. 6,7%

1

12,7% 3,5% 3,5% 1,8% 2,4% 3,5% 4,9%

12,3%

9,0%

2

3

1 - Lovasturisztikai egységek (2007. január) 2 - Lóállomány (2007. december) 3 - Lovardák (2008. január) 4 - Egyesületek (2007. december)

4

6,7%

3,7% 4,0% 3,5% 3,1% 7,3% 3,8% 7,0% 3,1% 3,5% 5,4% 3,0% 3,5% 2,4% 4,9% 2,1% 5,3% 4,2% 7,8% 4,0% 3,0% 2,4% 4,8% 4,0% 5,8% 6,2% 7,0% 5,3% 3,4% 1,9% 4,0%

6,9% 6,7%

3,7%

5,3% 25,3%

8,8% 7,1%

24,5% 1,8% 3,5% 3,5%

8,4% 7,2% 4,2% 7,0% 1,6% 3,1% 1,8% 3,7% 3,5% 10,4% 1,6% 1,3% 4,3% 3,0% 5,3% 3,5%

8,8%

12,7%

4,1%

1,9% 2,6%1,9% 0,7%

3,7%

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1. ábra A lovasturisztikai egységek, a lóállomány, a lovardák és az egyesületek területi eloszlása Forrás: a szerzı saját szerkesztése az MLTSZ, az MLSZ és a KSH adatai alapján

2. ábra Regisztrált lovasturisztikai egységek száma kistérségi bontásban (darab) Forrás: a szerzı saját szerkesztése az MLTSZ adatbázisa alapján

520

Az Észak-Dunántúl az egyik legfejlettebb, legmagasabb jövedelmő (magánlótartók helyzete, állományi minıség), átlagon felüli szolgáltatási színvonalat, nagy lovardasőrőséget és forgalmat magáénak tudó térség. Négy jellegzetesen elkülönülı részre osztottam. 1. számmal jelölve a nyugati határzóna látható. Ennek középsı és északi része a legnagyobb vállalkozássőrőségő (az ismertebbek: Rádiháza, Ágfalva, Szarvaskend, Dunakiliti), a Sopron-Fertıdi, Szombathelyi, Mosonmagyaróvári kistérségek önmagukban két tucat vállalkozást tömörítenek, a térség szinte teljesen osztrák vendégforgalomra alapul, erıs évközi és hétvégi szezonalitás jellemzi. Mint a Közép-Magyarország utáni legnagyobb jövedelmő régióban, a magas életszínvonal magas bértartott lóállományt, tehát szezonalitás kiigazító lehetıséget indukál. A 2. számú zóna egyik része medencejellegő, szintén kiemelkedı sőrőségő, sok ismert lovasbázist (Gyır, Pápa) tömörít, ide soroltam Zalaszentgrót térségét is (pl. Szentmihálypuszta). Másik részén eltérı tájon, nagy múltú lovaslétesítmények (Bábolna, Kisbér) és a Velencei-tó ill. Székesfehérvár vonzásterületén létesült turisztikai szoláltatók koncentrálódnak. A 3. számú térség maradék elven létesült, közös sajátossága az alacsony hasznosítottság: tíznél kevesebb létesítményt regisztrál.

3. ábra A hazai lovasturizmus nagyterei Forrás: a szerzı saját szerkesztése

Bár az Észak-Dunántúlon található, déli konvergálása miatt mégis a Balaton térsége (4.) mellé sorolnám a Bakony lovardáit (Sümeg, Nagyvázsony stb.) is. Ez a térség sok nagy és közepes mérető lovasiskolát integrál. A Balaton 15–20 kilométeres közelében jellemzıen a déli parton (pl. Siófok, Szántódpuszta, Balatonfenyves) és a Keszthely–Veszprém tengelyen (Keszthely, Hévíz, Salföld, Pécsely) országosan talán a legmagasabb a lovasvállalkozások sőrősége. A szezonalitás itt is jelentıs tényezı, a vendégforgalom erıs korrelációt mutat a balatoni idegenforgalmi régió számaival. 521

A Dél-Dunántúlon (5.) már sokkal szerényebb az idegenforgalom. A korábbi állami tenyészetek, lovasbázisok (pl. Enying, Kaposvár, Dalmand, Békáspuszta, Üszögpuszta) nagy száma ellenére – valószínő a régió félperiférikus helyzete (közlekedési elzártság, rendszerváltás utáni kedvezıtlen fordulat) miatt – máig magas a kihasználatlan potenciál. Szerencsére igen sok dinamikusan fejlıdı kisvállalkozás található a 6. számmal jelölt térségekben. Ezek növekedését leginkább Kaposvár (Toponár a Pannon Lovasakadémia székhelye), illetve Pécs kisugárzása indukálja (Orfő, Bükkösd). Budapest (7.) és vidéke (8.) jellegzetesen elkülönül a többi tájegységtıl. Ennek egyik oka a létesítmények magas száma, például a sportegyesületek negyede (ld. 1. ábra) itt található. A lovardák bevételei fajlagosan e régióban a legmagasabbak, mivel a szezonális ingadozás itt a legkisebb – köszönhetıen a folyamatos mőködésnek –, sok a bértartott ló (a fıvárosban havi 50–110 ezer Ft/ló közötti összegért) és nagy az állandó ügyfélkör (legnagyobbrészt hazai vendégek). A nagyváros közelsége sok szempontból áldásos, bár relatíve itt a legnagyobb a beépített – lovaglást akadályozó – terület. Véleményem szerint a fıváros szőkebb vonzáskörzete a 8. számmal jelölt területre terjed ki. Az Északi-középhegység egyik fehér foltja a hazai lovasturizmusnak, egy-két igen felett lovasbázistól (Vanyarc-Sarlóspuszta, Szilvásvárad) eltekintve csak Eger, Miskolc és Tokaj környékén van számottevı lovasturisztikai tevékenység, ezeket 9-es számmal jelöltem. Utolsó nagytérnek a legnagyobb területő Alföld maradt. Ennek jól elkülöníthetı része a Kiskunság (11.), mely hosszú idık óta kedvelt turisztikai cél (a legismertebb: Bugac). Mint fentebb írtam, a hazai lovasturizmus kialakulását – a puszta felfedezésének kezdetét – e térségre vezetjük vissza. Nemcsak története miatt különleges ez a vidék, a homokos talaj, a nagy lovardasőrőség (35 vállalkozásból csak Kecskemét térségében 19 található), a hálózatos elhelyezkedés, a széles kínálat és az átlagon felüli színvonal alapján az egyik legfejlettebb területnek tekinthetjük. Az Alföld Tiszántúli részén jellegzetesen a tradicionális központok (Nyíregyháza, Tisza-tó, Hortobágy–Debrecen, Szeged–Hódmezıvásárhely, Orosháza–Mezıhegyes) körüli gravitálódást láthatunk (12.). A csoportosítás persze másképp is alakulhat, a mellékletként közölt táblázatok összeállításában az MLTSZ által fenntartott adatbázis – turisztikai régiók szerinti – térfelosztását követtem (4. ábra). A 244 vállalkozás (286-ból 42 db esetében nincs megjelölve régió) eloszlása bizonyítja a fentebb leírtakat, miszerint az osztrák határ menti, a fıváros környéki és a kiskunsági területek a legfejlettebbek. A három régió mintegy 60 százalékot képvisel mind a lovasturisztika, mind a sportegyesületek tekintetében. A nagy mennyiség e területeken párosul a magas minıséggel is. Szintén megerısítést nyert, hogy az Északiközéphegység esetében nem túlzás, ha komoly gyengélkedésrıl számolok be. A régió területén – mely a hegyvidéken túl további térségeket is magában foglal – csupán 11 (4,5%) turisztikai, illetve 26 db (5,70%) egyesületi minıségben mőködı létesítményrıl tudunk. Más kiadványaiban (Magyar Turizmus Rt. 2006) a MLTSZ eltérı térszemléletet követ: a 4. ábra térfelosztásából megtartja Budapest és környéke (5), ill. Balaton (9) beosztását, összevonja viszont a teljes Dunántúlt (6, 7, 8) az Alföldet a Tisza-tóval (2, 3, 4) végül Észak-Magyarországot (1) Eger-Tokaj hegyvidékre szőkíti. A minıség legfontosabb eleme a lóállomány. Az 1. ábrán említett 451 egyesület 4568 aktív sportlóval rendelkezett 2007. év végén. Ez lovasiskolánként mintegy 10 versenyló. Mivel tapasztalataim szerint az aktív versenyzı állomány mellett igen jelentıs pótló, fiatal ló, hobbiló, iskolaló létszámmal számolhatunk, a hazai lovasiskolák átlagosan 20–25 saját tulajdonban lévı lóval rendelkeznek. A szórás igen nagy: magánkézben 420–450 ló az ismert felsı határ, az alsó limitet személy szerint 5–6 lónál húznám meg, de ismerek ennél 522

kevesebb lóval mőködı „vállalkozást” is. Ami a – tágan értelmezett – lovasturizmusban is tevékenykedı lovasiskolákat illeti, átlagosan 10–15 idegenforgalomban, oktatásban használt lóval bírnak. Az említett igen nagy méretbeli szórás természetszerőleg kategóriákra bontja a vállalkozásokat. Legfıképp azért, mert szerintem a méret elsıdleges indikátor a szolgáltatási paletta szempontjából.

4. ábra Forrás: saját szerkesztés

A szolgáltatások részletes adatai a mellékelt táblázatokban találhatók, összeállításukkor arra törekedtem, hogy minél beszédesebb formába öntsem ezeket. Amennyiben rászánunk pár percet könnyen fölfedezhetı, mennyire nyilvánvaló például, hogy Észak-Magyarországon óriási szakadék tátong a vállalkozások között. Ez a méretre és minıségre egyaránt igaz. Az elkülönülés következménye a kooperáció hiánya, ez alapjaiban meggátolja a hálózatosodást, ami pedig az ágazat térbeli érintettség miatt – úgy gondolom – a fejlıdés alapja lehetne. A különbözı igényeket, eltérı életkorú vendégeket kiszolgálni, hatékony külföldi marketinget folytatni csak egy komplex kínálattal, együttesen fellépı térség képes. Ennek jó példája Karintia, ahol Európa legnagyobb összefüggı lovaglóút-hálózata (600 km, 70 lovas pihenıhely, jól felszerelt szállások, lovardák) található. Zárszóként: sok a teendı, nagyobb együttmőködésre van szükség, mert adottságaink ellenére versenyképességünk egyre romlik. A megoldás: képzés, minısítés, hatósági szabályozás, nemzeti koncepció kialakítása és megalapozott marketingtevékenység.

Irodalom BUDAY-SÁNTHA ATTILA 2001: Agrárpoitika-vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. pp. 32–39. Dél-Dunántúli Lovasturizmus Egyesület 2003: Nyeregbe! Dél-Dunántúl minısített lovasturisztikai ajánlatai. Pécs. pp. 1–40. GYİRFFY-VILLÁM ANDRÁS 2001: A lovasturizmus kézikönyve. Mezıgazda Kiadó, Bp. KSH 2008: Állatállomány, 2007. december 1.(elızetes adatok) gyorstájékoztató. Bp. Magyar Lovas Szövetség egyesületi adatbázisa 2007. decemberi állapot http://www.lovasszovetseg.hu/_feltoltott_fajlok/egyesulet2007.xls (2008.01.30.)

523

Magyar Lovas Turisztikai Szövetség: magyarországi lovas turisztikai létesítmények minısítési rendszerében létrejött szolgáltatói adatbázis http://www.equinfo.hu/index.asp (2007.05.15.) Magyar Turizmus Rt. 2006: Lóháton Magyarországon. Budapest. pp. 1–52. MICHALKÓ GÁBOR 2002: Turizmus: praxis vagy tudomány? (A turizmus tudománytani és felsıoktatási kérdései Magyarországon). In: AUBERT A. (szerk.): Kutatás a turizmusban – A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Országos Turisztikai Konferencia. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs pp. 84–96. NAGY IMRE 2000: Lovas vadászatok, falkavadászat, falkászat, vadászlovaglás. Lapu Bt., Bp. SÁNTHA ATTILA 1993: Környezetgazdálkodás, általános rész. Akadémiai Kiadó, Bp.

1. sz. melléklet

A lovasturisztikai vállalkozások minısítési és területi dimenziói Régió Minısítés

Nincs adat

1 patkós

8

2 patkós

8

3 patkós

7

4 patkós

4

5 patkós

3

Bemutatóhely

1

ÉszakMagyarország

Tiszató

ÉszakAlföld

DélAlföld

4

6

BpKözépDunavidék

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

5

3

10

4

Balaton 3

43

15,03

1

5

8

4

9

6

4

45

15,73

9

9

1

8

6

7

54

18,88

3

3

8

2

4

4

3

4

35

12,24

2

1

2

2

3

3

1

17

5,94

1

2

1

5

1,75

1

Falusi turizmus

1 2

7

4

2

1

1

2

1

Ménes

1

1

Nomád

1

1

1

Oktatóhely

1

Regisztrált

Megoszlás (%)

3

4

Fogatos oktatóhely

Kiemelt bemutatóhely Kiemelt gyermektábor

Összesen (db)

9

7

8

1

3

23

4

4

1

0,35

5

1,75

15

5,24

1

0,35

2

0,70

3

1,05

1

0,35

59

20,63 100,00

Összesen (db)

42

11

4

15

48

33

20

61

28

24

286

Megoszlás (%)

14,69

3,85

1,40

5,24

16,78

11,54

6,99

21,33

9,79

8,39

100,00

Forrás: a szerzı saját számításai az MLTSZ adatbázisa alapján

2. sz. melléklet

A minısítési besorolás objektív paraméterei (összefoglaló) 5 fı szempont átlagpontszáma egyenként *

Szolgáltatásban résztvevı lovak száma

Szolgáltatástípusok ma**

szá-

Idegennyelvtudás

Pontszám

5 patkós

4,0 felett

legalább 12

4 patkós

3,8 felett

legalább 10

minimum 3

Kötelezı

22–25

minimum 3

Kötelezı

3 patkós

3,4 felett

legalább 8

minimum 2

19–21 17–18

2 patkós

3,0 felett

legalább 6

minimum 2

15–16

1 patkós

2,4 felett

legalább 5

minimum 1

12–14

Forrás: MLTSZ http://www.equinfo.hu/index.asp (2007.05.15.) * (1) Környezeti szempontok, (2) lovak tartásával, alkalmasságával kapcsolatos szempontok, (3) lovas szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok, (4) személyi tényezık, (5) egyéb programok, lehetıségek.

524

** Oktatás, tereplovaglás, fogatozás, bemutatók, speciális szolgáltatások: vadászlovaglás, terápiás lovaglás, tenyésztés, stb. 5 patkós: egyik szempontnál sem lehet 4 pont alatti átlagpontszám. 4 patkós: négyesnél nem lehet alacsonyabb a 2. szempont átlagpontszáma (lovak) 3, 2 és 1 patkós: hármasnál nem lehet alacsonyabb a 2. és 3. szempont átlagpontszáma (lovak, lovas szolgáltatások) Regisztrált: minısítése nem éri el az 1 patkós színvonalat, vagy átalakulás, építkezés miatt nem minısítették. Bemutató/kiemelt bemutató: elsısorban lovas bemutatók bonyolítására szakosodott minısített szolgáltatók, ahol a "kiemelt" kategória kb. a 4-5 patkós szintnek felel meg. Falusi turizmus: fıként falusi szállásadásra szakosodott turisztikai létesítmények, melyek néhány lóval - kiegészítı tevékenységben - elfogadott minıségben alapfokú lovasturisztikai szolgáltatást is végeznek. Nomád: turisztikai kínálatában a tradicionális ısmagyar életmód felelevenítését célzó - elfogadott minıségi szintő - programok kapcsán alapszintő lovasturisztikai szolgáltatást is folytató létesítmények. Ménes: fı tevékenységi körben lótenyésztést folytató létesítmények, amelyek azonban kiegészítı méneslátogatási programjaik, alapszintő lovasturisztikai szolgáltatásaik, illetve a magyar lovas ágazatban betöltött stratégiai szerepük miatt idegenforgalmi jelentıséggel is bírnak. A következı három minısítési kategória a létesítmények besorolhatatlansága és különös fontossága miatt kreálódott: Kiemelt gyermektábor: Szabó Tanya, Bükkösd, Szentdomján; Oktatóhely: Pannon Lovasakadémia, Kaposvár; Fogatos oktatóhely: Fogadó a három Lókötıhöz, Bicske.

3. sz. melléklet

A lovasturisztikai vállalkozások szolgáltatási és területi dimenziói Régió

Nincs adat

Szolgáltatás

ÉszakMagyarország

Tiszató

ÉszakAlföld

DélAlföld

Bp KözépDunavidék

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

Balaton

Összesen (db)

Megoszlás (%)

Lovasoktatás

32

11

4

9

43

33

20

45

26

23

246

86,01

Lovassport

23

9

2

9

31

22

16

48

22

17

199

69,58

Bértartás

18

6

2

5

30

25

14

41

22

16

179

62,59

Fogatozás

26

8

2

6

31

16

15

32

20

17

173

60,49

Túralovaglás

14

9

2

4

25

24

14

40

17

19

168

58,74

Étkezés

16

5

2

3

33

23

10

33

17

13

155

54,20

Szállás

15

5

2

4

28

17

13

30

16

11

141

49,30

Méneslátogatás

6

2

19

4

1

7

4

6

49

17,13

Lovarda

5

4

4

1

14

4

3

42

14,69

Gyógylovaglás

3

2

Összes szolgáltató

42

11

2

3

2 2

5

3

7

2

5

29

10,14

4

15

48

33

20

61

28

24

286

100,0 0


4. sz. melléklet

A lovasturisztikai vállalkozások szolgáltatási és minısítési dimenziói Minısítés Szolgáltatás

1 pat kó

2 pat kó

3 patkó

4 patkó

5 pat kó

Bemut atóhely

Fogatos oktatóhely

Falusi turizmus

Kiemelt bemut atóhely

Lovasoktatás

38

43

52

32

17

2

1

4

13

Lovassport

26

29

42

29

15

4

1

4

9

Kiemelt gyermektábor 1

Ménes

2 2

Nomád

3

Oktatóhely

Regiszt -rált

Öszszesen (db)

Megoszlás (%)

1

37

246

86,01

1

37

199

69,58

525

Minısítés Szolgáltatás

1 pat kó

2 pat kó

3 patkó

4 patkó

5 pat kó

Bemut atóhely

Kiemelt bemut atóhely

Kiemelt gyermektábor

Fogatos oktatóhely

Falusi turizmus 3

9

2

1

24

179

1

2

12

1

2

24

173

4

6

1

2

25

168

26

155

1

23

141

1

6

49

1

9

42

3

29

59

286

Ménes

Bértartás

30

32

31

29

12

5

Fogatozás

20

29

41

22

15

4

Túralovaglás

27

30

37

20

15

1

Étkezés

19

25

30

21

11

3

1

5

12

2

Szállás

16

20

31

20

10

3

1

4

10

2

Méneslátogat ás

6

5

6

5

5

3

9

2

Lovarda

3

5

8

6

7

1

9

4

6

4

2

43

45

54

35

17

Gyógylovaglá s Összes szolgáltató

1

2

Oktatóhely 1

1 5

1

5


526

Nomád

15

1

2

3

1

Regiszt -rált

Öszszesen (db)

Megoszlás (%) 62,59 60,49 58,74 54,20 49,30 17,13 14,69 10,14 100,0 0

527

6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS

Recommend Documents