6. helyzetelemzés a 2011. március 11-i japán földrengés Fukushima Daiichi atomerımőre gyakorolt hatásairól, következményeirıl Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet 2011. április 5.
Sok levelet kapok Japánban dolgozó magyaroktól, a szigetországban tanuló diákoktól vagy a szüleiktıl. Mindannyian azt kérdezik, biztonságos-e Japánba utazni vagy ott maradni. A válasz nyilván helyfüggı, és nehezen adható objektív, mindenkire érvényes válasz. Elıre is hangsúlyoznom kell, hogy a biztonságérzet – a tudományos definíció szerint1 is – szubjektív, így ugyanazt a szituációt egyes emberek teljesen másként élhetik meg. Azt is el kell mondani, hogy Budapestrıl a kinti életkörülményeket nem lehet jól megítélni. A szökıár által sújtott területeken az infrastruktúra (villamos, gáz- és kommunikációs hálózatok, utak, tömegközlekedés stb.) súlyosan sérült. Az erımővek kiesése miatt az áramtermelı kapacitások súlyos hiánya lépett fel Japánban, ami miatt idınként gördülı – a szolgáltatók által elıre programozottan megvalósított – áramszünetek vannak nagy területeken. Egyes élelmiszerek és fogyasztási termékek folyamatos ellátása nehézkessé vált ott is, ahol a szökıár nem pusztított. Ez sok embernek terhes lehet. A sugárzási helyzet jól nyomon követhetı a japán Oktatási és Tudományos Minisztérium (MEXT) vonatkozó weblapján (http://www.mext.go.jp/english/radioactivity_level/detail/1303986.htm). Az itteni adatok alapján a magyarok által gyakrabban látogatott városokban (Tokyo, Kyoto, Nagano, Chiba) a jelenlegi sugárzási helyzet egyáltalán nem veszélyes az egészségre. A 2011. március 11-i földrengést és szökıárat követıen a fukushimai atomerımő blokkjaiban bekövetkezett robbanások után több nagyvárosban is nıtt a háttérsugárzás intenzitása 2 , de a növekedés mértéke nem volt olyan nagy, hogy emiatt egészségkárosodástól kellene tartani. Részleteket lásd az 1. mellékletben. A mindennapi életünkben elıforduló tipikus dózisokról és dózisintenzitásokról lásd a 2. mellékletben lévı ábrát. A fukushimai atomerımő 30 km-es környezetében a dózisintenzitás most is magas, és ez a helyzet itt hónapokon keresztül fennmaradhat. Ide nem tanácsos utazni, de valószínőleg nem is lehetséges azoknak, akiknek nem ott élnek, vagy nincs kifejezett feladatuk! Az atomerımőtıl északnyugatra 60-80 km távolságban egyes településeken (pl. Fukushima város, Iitate falu) is több µSv/h (mikrosievert-per-óra) a környezeti dózisintenzitás, ami – ha több hónapig fennmarad – hazai viszonyok 3 között szokatlanul magas éves lakossági dózist eredményezhet. Ide sem tanácsolható a kiutazás, ha valakinek halasztható teendıi vannak. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy mi történhet még az atomerımőben. Nagy valószínőséggel hónapokon keresztül lesz még környezeti kibocsátás. Ha ez a mostani szinten maradna, a 30 km-es körön kívül érdemi egészségügyi kockázattal nem kell számolni. Azonban a jövıben nagyobb környezeti kibocsátás lehetıségét sem lehet kizárni. Erre az alábbiakból következtetek: • A hétvégi közlemények szerint a japán illetékesek nitrogéngázt terveznek bejuttatni az 1. reaktor hermetikus védıépületébe. Ez arra utal, hogy nem biztosak az 1. reaktorban lévı sérült üzemanyag elégséges hőtésében, így 1
Biztonság: „Alapvetı szükséglet és szubjektív élmény lét és/vagy egzisztenciális helyzetekben: amikor a személyt nem fenyegeti semmifajta veszély, vagy ha igen, képes azt elkerülni...”. Forrás: Magyar Nagylexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995 2 Dózisintenzitás vagy dózisteljesítmény alatt az egy órára esı dózist értjük. A dózis egysége a µSv (mikrosievert), míg a dózisteljesítmény mértékegysége a µSv/h (mikrosievert-per-óra). 3 Itthon a természetben tipikusan 0,08 – 0,16 µSv/h a dózisintenzitás, 0,5 µSv/h alatt semmilyen hatósági vizsgálatnak vagy intézkedésnek nincs érdemi oka. 1
•
•
további hidrogénképzıdést sem tartanak kizártnak (a nitrogén ún. inert gáz, amivel lecsökkenthetı a hidrogénrobbanás veszélye, ha keletkezne hidrogén). Ha újabb hidrogénrobbanás történne, a március 12-15. idıszak robbanásait követı kibocsátásokhoz hasonlóra lehetne számítani. A hétvégén bemutatott videofelvételek tanúsága szerint a 4. reaktor pihentetı medencéjébıl továbbra is gız száll fel, ami arra utalhat, hogy az ott lévı üzemanyagok nincsenek teljesen víz alatt. Ha ez így van, ott további üzemanyag-sérülés és radioaktív kibocsátás lehetséges. Kis valószínőséggel, de elképzelhetı, hogy a kibocsátás intenzitása jelentısen meghaladja a mostani értéket. Az 1., 2., 3. reaktorban, valamint az épületükben található pihentetı medencében, illetve a 4. blokki pihentetı medencében volt üzemanyag-sérülés. Ennek következtében üzemanyag-olvadás és geometriai átrendezıdés is minden bizonnyal bekövetkezett. Mivel ezek a pihentetı medencék a korábbi hidrogénrobbanások által súlyosan rongált csarnokokban, a reaktorépületek felsı részében vannak, innen a külvilág felé jelenleg semmi nem korlátozza a kibocsátást. Ennek megszüntetése az elhárításon dolgozók egyik legfontosabb feladata jelenleg. Az épületek további sérülése (pl. újabb földrengés miatt vagy most nem ismert belsı esemény miatt) sem zárható ki. Ilyen események esetén újabb jelentısebb kibocsátások lehetségesek.
Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy ha saját családtagjaim akarnának Japánba utazni tanulmányi vagy munkavégzési céllal a fukushimai atomerımő 80 km-es környezetén, vagy Fukushima prefektúrán kívülre, akkor nem beszélném le ıket az utazásról, azt elfogadható kockázatúnak ítélem. A sérült atomerımő 80 km-es körzetén belülre különös indok nélkül, polgári személyeknek az utazás nem tanácsolható. De a Japánba utazásra vonatkozó döntést mindenkinek magának kell meghoznia. Azoknak a személyeknek, akik Japánba utaznak, vagy ott tartózkodnak, általános elvként azt tanácsolom, hogy folyamatosan kövessék nyomon a helyi hatóságok és a kormány tanácsait, utasításait. A hatóságok által közölt óvintézkedéseket érdemes és szükséges is betartani.
Budapest, 2011. április 5. 06:00
Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet
2
1. melléklet Sugárzási adatok Japán néhány városában
3
4
5
6
A környezeti dózisintenzitás idıbeli alakulása az elmúlt 3 hétben a fukushimai atomerımő körül4
4
Forrás: http://www.jaif.or.jp/english/news_images/pdf/ENGNEWS01_1301893784P.pdf 7
2. melléklet
8
