Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Fukushima

Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Fukushima Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

FUKUSHIMA 2011. MÁRCIUS 11.

EnKocKomm 6.

Dr. Aszódi A., Boros I.

2

A balesetet megelőzően Japánban üzemelő és építés alatt álló atomerőművek

EnKocKomm 6. 3


Fukushima Daiichi telephely

4EnKocKomm 6.


A földrengés 2011. március 11-én helyi idő szerint 14 óra 46 perckor •

9-es magnitúdó

•

A Japán-árok mentén, az Északamerikai- és a Csendes- óceánilemez találkozásánál

•

Honsú keleti partjaitól körülbelül 130 km-re keletre 24 km-es mélységben

Érintett atomerőművek a part mentén: •

Fukushima I-II

•

Onagawa

•

Tokai

EnKocKomm 6. 5


A cunami keltette árhullám a 4. blokk körül

EnKocKomm 6. 6


Az atomerőmű cunami által elárasztott területei

EnKocKomm 6. 7


A fukushimai atomerőmű balesete • A földrengés hatására az erőmű leszakadt az országos villamosenergia-hálózatról (Loss of Off-site Power – LOOP) – A hálózat helyreállítása a földrengés-károk miatt napokat csúszott

Hosszú idejű SBO és LUHS egyszerre

• Cunami hatása: – Végső hőnyelő elvesztése (Loss of Ultimate Heat Sink - LUHS) - Parti vízkivételi mű súlyos sérülése – Üzemzavari dízelgenerátorok elárasztása -> teljes feszültségvesztés (Station Blackout – SBO), mellé az egyenáramú források nagy részének elvesztése

EnKocKomm 6.


A tervezési alapon kívül eső kezdeti esemény, súlyos baleset!

8

A fukushimai atomerőmű balesete

Az 1. blokkon az üzemanyag 2 órával a cunami után szárazra került.

EnKocKomm 6.


9

Hidrogénrobbanások kialakulása és műszaki következményei •

Hidrogénrobbanások – – –

•

1. blokk – március 12. 3. blokk – március 14. 4. blokk – március 15.

a TEPCO vizsgálatai szerint: – – –

a Fukushima Daiichi 1. és 3. blokkjának reaktorépületében lejátszódó robbanást a cirkónium-víz reakcióból származó hidrogén okozta (ami a konténment tartályon kívülre szivárgott) a 4. blokkban történt robbanást a 3. blokki primer konténmentből kiáramlott hidrogén okozta A 2. blokk sérülését a konténment lassú túlnyomódása okozhatta

10 EnKocKomm 6.


Radioaktív kibocsátások • • •

Jelentős légköri és folyékony kibocsátás is A telephelyi monitorozó állomások a cunamiban sérültek (ezért a pontos adatok nem ismertek) Légköri kibocsátás – – – – –

•

Összesen néhány ezer PBq (ennek döntő többsége nemesgáz, a jódizotópok kibocsátása kb. 120-150 PBq) Elsősorban I-131 és Cs-137 (illetve Xe-133) A kibocsátás blokkonkénti eloszlása (feltehetően): 1. blokk – 20%, 2. blokk – 40%, 3. blokk – 40%. I-131 ekvivalensben számolva kb. 570 PBq kibocsátás összesen Március 17 előtt a robbanások ill. konténment leeresztések, ezt követően a füst megjelenése határozta meg

Hordalékfogó - forrás: Tepco

Folyékony kibocsátás – –

Pontos adatok nem ismertek Cs-137: ~10-20 PBq (becslés), I-131-re hasonló nagyságrend

Nagy aktivitású szennyezett vízzel telt árok forrás: Tepco

11 EnKocKomm 6.


Radiológiai helyzet

Forrás: NRA, 2013.06.05.

Levegőben mért dózisteljesítmények a kitelepített zónában a baleset után különböző időpontokban

12 EnKocKomm 6.


Radioaktív kibocsátások • •

Jelentős folyékony kibocsátás A folyékony kibocsátás fő oka – –

•

Kezdeti szakaszban a reaktorok hűtésére használt víz közvetlen kibocsátása; Szivárgások.

Források: –

– –

13 EnKocKomm 6.

Turbinacsarnokok elárasztása a cunami következtében - 4. blokk épp átrakás alatt, nyitva volt (személy- és teherbejárók), 1-3. blokkba a víz feltehetően a teherkapun, belépőkapukon, légbeömlő zsalukon, átvezetéseken keresztül jutott be. (Sós tengervíz, alacsony aktivitás) Hűtővíz-befecskendezés a blokkok reaktortartályába Helikopteres (3. blokk) és betonszivattyús (4. blokk) nyitott pihentető medence hűtés


Radioaktív kibocsátások • •

Tengeri kibocsátási útvonal: turbinacsarnokot a vízkivételi művel összekötő csővezeték- és kábel-alagutak, árkok Erősen szennyezett víz kijutása a 2. blokknál – –

•

Április 2: igen erősen szennyezett víz (1000 mSv/h dózisteljesítmény a víz felszínénél) egy aknában, ami a másfél méter vastag betonfal egy nyílásán keresztül áramlott ki az óceán felé beton- és üvegkeverékek segítségével napokig próbálták a szivárgást megállítani

Később további nehézségek a szivárgásokkal

A tengeri kibocsátás fő útvonala (1: 2. blokki turbinaépület, 2: 2. blokki tápkábel csatorna, 3: 2. blokki tengervíz-szállító csatorna, : csővezeték, 5: szivattyúház, 6: szűrő, 7: óceán) 14 EnKocKomm 6.


Várható egészségügyi hatások - összefoglalás • • • •

Az elhárítás során 146 munkás kapott 100 mSv-nél nagyobb dózist Fukushima prefektúra lakosai várhatóan kb. 10 mSv többletdózist kapnak teljes életük során A távolabb élők várható többletdózisa 0,2 mSv. UNSCEAR: – –

•

Nem mutatható ki közvetlen egészségügyi hatás a többletdózishoz kötődően Várhatóan sem a lakosságnál, sem a munkások többségénél nem lesz a többletdózisnak kimutatható hatása a későbbiekben sem

WHO: gyermekkori besugárzás esetén a legveszélyeztetettebb csoport esetén (Fukushima prefektúra): pajzsmirigy-rák többlet-kockázata 70%-kal, leukémia 5%-kal, mellrák, egyéb szolid tumoros rák esetén max. 4%-kal nő.

15 EnKocKomm 6.


Tanulságok a kimenekítéssel, elzárkóztatással kapcsolatban • Összesen kb. 150 000 embert menekítettek ki / telepítettek át (többet, mint Csernobilnál) – Tájékoztatás hibái – Szervezési hiányosságok, szennyezettebb helyre menekítés (volt, akit 6-szor evakuáltak!)

• Elzárkóztatás elrendelése – 20-30 km-es zónában több mint egy hónapig érvényes (március 15 – április 22) – Lakosság nagy része kimenekült (március 25-től önkéntes evakuációs zóna), hátramaradottak nagyon nehéz helyzetben

• Jódtabletták kiosztása – Információ-hiány miatt az önkormányzatok önkényesen döntöttek kiosztásról / bevételről

16 EnKocKomm 6.


Lakosság tájékoztatása a baleset során A lakosság körében nagyon kevesen tudtak a balesetről március 11-én 15:42-kor kiadott első közlemény majd a 16:45-kor kihirdetett vészhelyzet ellenére A lakosság kevesebb, mint 15%-a kapott valamilyen előzetes oktatást az evakuációról illetve kevesebb, mint 10%-a volt tisztában egy nukleáris baleset bekövetkeztének lehetőségével Az evakuáció menete és az információ forrása • a kormány és az önkormányzatok közti információ áramlásban komoly Mint TMIproblémák mutatkoztak nál! • a lakosság nem kapott információt a baleset jelen állapotáról vagy bármely, az evakuáció szempontjából hasznos információról

17 EnKocKomm 6.


• A baleset hírének terjedése a lakosság körében a balesetet közvető napokban

Információforrások megoszlása a később kitelepített lakosság körében 18 EnKocKomm 6.


• A lakosság azon százaléka, aki tudott arról, hogy az otthona evakuációs zónába esik - a balesetet követő napokban

Az evakuáció utasításáról szóló információforrások megoszlása az lakosság körében

19 EnKocKomm 6.


A TEPCO kommunikáció értékelése • Az első órák kommunikációját a földrengés utáni „safe shutdown” ismétlése jellemezte • A baleset első napjaiban a TEPCO szűkszavú, tényközlő tájékoztatásokat adott ki (ne feledjük a körülményeket!) • Ezek többnyire fedték a valóságot, de egyáltalán nem adtak tájékoztatást a helyzet súlyosságáról • Tipikus technokrata megfogalmazások, amelyekből még a szakértők sem tudták értelmezni a helyzetet • Bizonytalanságok hangsúlyozása (lehet, megerősítésre szorul, stb.) • A rövid távú tájékoztatásban a veszélyek kicsinyítése, elhallgatása figyelhető meg • 4 napig csak közlemények, ezt követően tartották az első sajtótájékoztatót EnKocKomm 6.


Egy TEPCO közlemény (március 11. este): At this moment, we have decided to implement measures to reduce the pressure of the reactor containment vessel for those units that cannot confirm certain level of water injection by the Reactor Core Isolation Cooling System, in order to fully secure safety. We will endeavor to restore the units and continue monitoring the environment of the site periphery.

20

A TEPCO kommunikáció értékelése • Néhány hét elmúltával jóval bővebb tájékoztatás, de a hitelvesztés már nem fordítható vissza • A TEPCO-vezetők nem voltak hitelesek (írott tájékoztatók felolvasása, kérdésekre válasz kerülése, stb.) • Később is gyakran fordultak elő elhallgatások (pl. magas aktivitáskoncentráció mérési eredmények elhallgatása hónapokig) – A TEPCO 2 hónap elteltével ismerte el azt, hogy az 1. blokki zóna az első nap már megolvadt

• A cég egyszerűen nem tűnt úgy, mintha a lakosság érdekében cselekedne EnKocKomm 6.


21

A japán kormányzati kommunikáció értékelése • A kormányzati kommunikáció egy ideig a TEPCO tájékoztatásán alapult • Kan miniszterelnök proaktívan tájékoztatott (a baleset-elhárításba is beleavatkozva) • A kormányzati kommunikációt aláásta a nukleáris hatóságokban való bizalom elvesztése is – A lakosság nem hitt a hivatalos radiológiai mérési adatoknak, szakértőknek – A hatóság és üzemeltető összefonódása miatt bizalomvesztés – Civil mozgalmak alakulnak az önálló mérések, tájékoztatások céljára

EnKocKomm 6.


22

A japán kormányzati kommunikáció értékelése

EnKocKomm 6.


23

Fukushima és a sajtó • Az atomerőmű-baleset nagyobb publicitást kapott, mint a cunami áldozatai • Az első napokban jelentős híréhség a sajtóban (ld. TMI, Csernobil) • Bonyolult műszaki probléma, nehéz gyorsan elmagyarázni a laikusoknak • Az embereket elsősorban a sugárzás érdekli • Jelentős előrelépés néhány nagy sajtóterméknél a korábbi balesetekhez képest (pl. New York Times – grafikák, magyarázó ábrák a nyomtatott lapban, további videók, háttéranyagok az online kiadásban, az első 3 és fél hónapban 440 cikkel!) • A tévécsatornákon is jelentős fejlődés a magyarázó ábrák, szakértők alkalmazásában

EnKocKomm 6.


24

HAZAI TAPASZTALATOK

EnKocKomm 6.


25

Saját tapasztalatok – az első napok • A földrengésről (majd a cunamiról) a hazai sajtó 1-2 órán belül beszámolt • Az atomerőművek helyzetéről az első tájékoztatás szakmai forrásokon keresztül 09.35-kor (cunami időpontja: 08.41) • Az első hírek földrengés hatásáról szóltak, és megerősítették, hogy az üzemelő blokkok gond nélkül leálltak • 10.02-kor a Kyodo hírügynökség: URGENT: Abnormality reported at Fukushima nuclear plant • Eszerint az 1. és 2. blokk üzemzavari hűtése leállt • 14:00-kor WNN tájékoztatás szerint [reggel 08:42-kor] Tokyo Electric Power Company has notified the Nuclear and Industrial Safety Agency of a 'nuclear emergency' as required by law after the failure of certain emergency diesel generators at Fukushima Daiichi. This appears to be the only

serious aspect of the situation. EnKocKomm 6.


Súlyosság lekicsinylése, késlekedés a tájékoztatásban

26

Saját tapasztalatok – az első napok • A „nuclear emergency” kihirdetése után 3 km-es körzetben sürgős kimenekítés • A TEPCO hazai idő szerint este 8 körül jelentette be a konténment leeresztés tervét az érintett blokkokra, valamint hogy az 1. blokkon 6 bar konténment nyomást mérnek (4 bar tervezési nyomás) • Estére szakmai forrásokból kiderült az is, hogy az 1. blokk valóban hűtés nélkül van, a zóna hamarosan szárazra kerül • Március 12-én reggel 6-kor TEPCO közlemény:

Túl szakmai, technokrata

EnKocKomm 6.


27

Saját tapasztalatok – az első napok WNA, 9:57 Japanese prime minister Naoto Kan has appeared on television. He said that there was currently no indication of a radioactive release at any of the nuclear power plants. However, there is not yet official or precise information available on the exact status of Japan's nuclear power plants. Kyodo, 10:02 URGENT: Abnormality reported at Fukushima nuclear plant TOKYO, March 11, Kyodo The operator of the Fukushima No. 1 nuclear plant reported an abnormality Friday following a powerful earthquake which hit a wide area in northeastern Japan including Fukushima Prefecture, the industry ministry said. The system to cool reactor cores in case of emergency stopped at the No. 1 and No. 2 reactors of the plant operated by Tokyo Electric Power Co., it said. Index Mechanikus probléma, nincs közvetlen veszély márc. 11. 12:36 Japán A japán kormány főtitkára, Jukio Edano szerint mechanikai hiba történt a Fukushima atomerőmű 1. blokkjában a reaktor hűtésében az atomerőmű leállítása után. A veszélyhelyzetet "elővigyázatosságból" rendelték el, a létesítmény "nincs közvetlen veszélyben". (AP) vs. Nem tudják lehűteni a Fukushima reaktorait márc. 11. 12:30 Japán Az NHK japán hírtelevízió jelentése szerint nukleáris veszélyhelyzet az elrendelt vészhelyzet. A földrengés után a rengés epicentrumához viszonylag közel levő Fukushima atomerőmű két reaktorában is leállt a hűtés, és az NHK jelentése szerint eddig még nem sikerült megoldást találni a problémára. (Guardian)

Eddigre az 1. blokkban már az üzemanyag-sérülés is rég bekövetkezett

WNA, 15:12 Currently, reactor water level for Units 1 to 4 is maintained by injecting water into the reactors by the Reactor Core Isolation Cooling System. … Water level to cool the irradiated nuclear fuel in the reactor core is maintained at this moment. EnKocKomm 6.


28

Hazai tájékoztatás • A BME NTI tájékoztatási szerepe

EnKocKomm 6.


29

Saját tapasztalatok • 8 helyzetelemző közlemény publikálása • Sajtótájékoztató március 25-én • Számos tájékoztató előadás a fukushimai atomerőművi balesetről • Személyes tapasztalatok – A sajtó hozzáállása – hatalmas hírigény, megbízható források hiánya – Egyéb megkeresések, kérdések, panaszok – a lakossági szorongás tünetei EnKocKomm 6.


Forrás: Jávor Benedek blogja

30

Hazai tájékoztatás • • • •

„Messze van, mint Paks Fukusimától - az atomerőmű-baleset tálalása a magyar elektronikus sajtóban” kvalitatív elemzés Az Energiaklub megrendelésére Dr. Bodó Balázs készítette A baleset első 2 hónapjában a hazai online sajtóban 149 db, 4000 leütésnél hosszabb cikket azonosítottak – –

A cikkek jelentős részében (42%) a BME NTI (Aszódi Attila) jelent meg szakértőként Az elemzés szerint túl optimista hangvételű, részrehajló, pronukleáris nyilatkozatokat tett, saját szakterületéről kilépve (a nukleáris technikai kérdéseken túl az egészségügyi/polgári védelmi kérdésekben és energiapolitikai kérdésekben is aktívan és határozottan kommunikált)

EnKocKomm 6.


31

Egy érdekes tapasztalat – a közösségi média • • • •

Nagy különbség TMI-hoz és Csernobilhoz képest Példa: a NAÜ kommunikációja A baleset előtt Facebook követők száma: 5000 A balesetet követően használt felületek a honlap mellett: Facebook, Twitter, Youtube, Scribd, SlideShare

Forrás: R. Quevenco: Social Media in Crisis Communication: The IAEA's Experience During the Fukushima Accident EnKocKomm 6.


32

Egy érdekes tapasztalat – a közösségi média • Példa: a NAÜ kommunikációja • A NAÜ tapasztalatai: – Jelentős tömeget értek el a közösségi csatornákon keresztül – A különböző csatornák segítségével rövidhírektől kezdve hosszabb magyarázó anyagokig lehetséges az információ-nyújtás – A látogatók száma később is magas maradt – De: igen jelentős erőforrást igényel, trollokkal foglalkozni kell

Forrás: R. Quevenco: Social Media in Crisis Communication: The IAEA's Experience During the Fukushima Accident EnKocKomm 6.


33

ÖSSZEFOGLALÁS

EnKocKomm 6.


34

Fő tanulságok a fukushimai balesetből • A japán lakosság nem volt tisztában az atomenergia kockázataival, • A baleset során a hivatalos források egymásnak ellentmondó állításokat tettek 3 fő faktor: •

•

•

Kockázat letagadása – ennek következtében a lakosságot és a dolgozókat sem készítették fel veszélyhelyzetekre (gyakorlatok hiánya, eljárásrendek hiánya, stb.) A helyzet súlyosságának kicsinyítése – a kormány és a TEPCO által. Pl. előzetes INES besorolás, zónaolvadás nem említése Valószínű kimenetel (és worst case szcenárió) elhallgatása – pl. SPEEDI elemzések eltitkolása, várható intézkedések (pl. élelmiszerkorlátozások) elhallgatása

EnKocKomm 6.


Az embereket három dolog érdekli: - Mi történt, és mit lép erre a kormány / üzemeltető? - Mi fog most várhatóan történni és mit tegyünk mi? - Mi a legrosszabb, ami történhet?

35

A lakosság érdeklődése • Kulcsszerep a nukleáris energia megítélésében • Következmény: számos ország változtatott energiapolitikáján • Csernobil hatása a közvéleményre 2000 után már gyengült, most egy ideig Fukushima az új viszonyítási alap (de ez a hatás már múlóban)

EnKocKomm 6.


36

A lakosság érdeklődése • A Google 35 600 000 találatot ad Fukushimára • 2011. március 11. előtti dátummal kb. 860 000-et • Az új elektronikus média hatásaira (hírek / rémhírek terjedési sebességére, lakosság felfokozott érdeklődésére) nem volt felkészülve a tájékoztatás a baleset

szennyezett víz tartályok szivárgása

EnKocKomm 6.


37

Az új média hatása • •

•

• • •

Az olvasó választja ki, ami érdekli Nem feltétlenül a mainstream média határozza meg a fő híreket, gyakran ő is az elektronikus sajtóból tájékozódik Sokkal részletesebb, bővebb információhoz lehet jutni, mint a hagyományos csatornákon (háttéranyagok, mérési eredmények, grafikák, multimédia) Helyszíni beszámolók Hivatalos források kritikája is könnyen elérhető -> korrektebb tájékoztatásra kényszerít A gyors hírterjedés néha hátrányos is (pánik, rémhírek)

Az új igényekre válaszul újfajta tájékoztatásra kell felkészülni! felkészülni … és sose hazudj! EnKocKomm 6.


38

Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Fukushima

Recommend Documents