Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Fukushima

Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Fukushima Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Tantárgy tematika • De csak a témák biztosak, az időpontok nem… 1 2 3 4 5

09.10. 09.17. 09.24. 10.01. 10.08.

6 7 8 9 10 11 12 13 14

10.15. 10.22. 10.29. 11.05. 11.12. 11.19. 11.26. 12.03. 12.10.

EnKocKomm 7.

Bevezetés. Ipari, energetikai kockázatok. A lakossági elfogadás fő elemei A lakossági elfogadás fő elemei Kockázatok kommunikációja Atomenergia elfogadása Lakossági kommunikáció, kommunikáció a sajtóval Vészhelyzeti kommunikáció – TMI, Csernobil Fukushima Meghívott előadó 2. Meghívott előadó 3. Meghívott előadó 4. Csoportmunka 1. Csoportmunka 2. Csoportmunka 3. Csoportmunka 4., ZH az elméleti anyagból Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI

2

FUKUSHIMA 2011. MÁRCIUS 11.

EnKocKomm 7.

Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI

3

A balesetet megelőzően Japánban üzemelő és építés alatt álló atomerőművek

EnKocKomm 7. 4


Fukushima Daiichi telephely

EnKocKomm 7. 5


A földrengés • • • • •

•

•

9 magnitúdó 2011. március 11-én helyi idő szerint 14 óra 46 perckor Japán-árok mentén az Északamerikai- és a Csendes- óceánilemez találkozásánál Honsú keleti partjaitól körülbelül 130 km-re keletre 24 km-es mélységben

EnKocKomm 7. 6


Érintett atomerőművek a part mentén • Fukushima I-II • Onagawa • Tokai

EnKocKomm 7. 7


A cunami keltette árhullám a 4. blokk körül

EnKocKomm 7. 8


Az atomerőmű cunami által elárasztott területei

EnKocKomm 7. 9


A fukushimai atomerőmű balesete • A földrengés hatására az erőmű leszakadt az országos villamosenergia-hálózatról (Loss of Off-site Power – LOOP) – A hálózat helyreállítása a földrengés-károk miatt napokat csúszott

• Cunami hatása: – Végső hőnyelő elvesztése (Loss of Ultimate Heat Sink - LUHS) - Parti vízkivételi mű súlyos sérülése – Üzemzavari dízelgenerátorok elárasztása -> teljes feszültségvesztés (Station Blackout – SBO) EnKocKomm 7.


Hosszú idejű SBO és LUHS egyszerre A tervezési alapon kívül eső kezdeti esemény, súlyos baleset!

10

Hidrogénrobbanások kialakulása és műszaki következményei • • •

a 2011. március 11-i földrengést és cunamit követő baleset során a Fukushima Daiichi 1., 3. és 4. blokkjában robbanás történt a 4. blokki robbanással egy időben a 2. blokk felől is robajt lehetett hallani a TEPCO vizsgálatai szerint: – – –

a Fukushima Daiichi 1. és 3. blokkjának reaktorépületében lejátszódó robbanást a cirkónium-víz reakcióból származó hidrogén okozta a 4. blokkban történt robbanást a 3. blokki primer konténmentből kiáramlott hidrogén okozta A 2. blokk sérülését a konténment lassú túllnyomódása okozhatta

11 EnKocKomm 7.


Radioaktív kibocsátások • Jelentős légköri és folyékony kibocsátás is • A telephelyi monitorozó állomások a cunamiban sérültek (ezért a pontos adatok nem ismertek) • Légköri kibocsátás – Összesen néhány ezer PBq (ennek döntő többsége nemesgáz, a jódizotópok kibocsátása kb. 120-150 PBq) – Elsősorban I-131 és Cs-137 (illetve Xe-133) – A kibocsátás blokkonkénti eloszlása (feltehetően): 1. blokk – 20%, 2. blokk – 40%, 3. blokk – 40%.

Hordalékfogó - forrás: Tepco

• Folyékony kibocsátás – Teljesen pontos adatok nem ismertek – Cs-137: ~10-20 PBq (becslés), I-131-re hasonló nagyságrend – A folyékony kibocsátás fő oka • Kezdeti szakaszban a reaktorok hűtésére használt víz közvetlen kibocsátása; • Szivárgások.

Nagy aktivitású szennyezett vízzel telt árok forrás: Tepco

12 EnKocKomm 7.


Radioaktív kibocsátások • Légköri kibocsátások • Március 17 előtt a robbanások ill. konténment leeresztések, ezt követően a füst megjelenése határozta meg

Az IRSN kibocsátás-becslése minden légkörbe bocsátott radionuklidra (kék: 1. blokk, piros: 2. blokk, zöld: 3. blokk) [5.3] 13 EnKocKomm 7.


Radiológiai helyzet

Forrás: NRA, 2013.06.05.

Levegőben mért dózisteljesítmények a kitelepített zónában a baleset után különböző időpontokban

14 EnKocKomm 7.


Radioaktív kibocsátások • Jelentős folyékony kibocsátás • Források: – Turbinacsarnokok elárasztása a cunami következtében - 4. blokk épp átrakás alatt, nyitva volt (személy- és teherbejárók), 1-3. blokkba a víz feltehetően a teherkapun, belépőkapukon, légbeömlő zsalukon, átvezetéseken keresztül jutott be. (Sós tengervíz, alacsony aktivitás) – Hűtővíz-befecskendezés a blokkok reaktortartályába – Helikopteres (3. blokk) és betonszivattyús (4. blokk) nyitott pihentető medence hűtés 15 EnKocKomm 7.


Radioaktív kibocsátások • • •

Folyékony kibocsátások Kibocsátási útvonal: turbinacsarnokot a vízkivételi művel összekötő csővezeték- és kábel-alagutak, árkok Erősen szennyezett víz kijutása a 2. blokknál – –

Április 2: igen erősen szennyezett víz (1000 mSv/h dózisteljesítmény a víz felszínénél) egy aknában, ami a másfél méter vastag betonfal egy nyílásán keresztül áramlott ki az óceán felé beton- és üvegkeverékek segítségével napokig próbálták a szivárgást megállítani

A tengeri kibocsátás fő útvonala (1: 2. blokki turbinaépület, 2: 2. blokki tápkábel csatorna, 3: 2. blokki tengervíz-szállító csatorna, : csővezeték, 5: szivattyúház, 6: szűrő, 7: óceán) 16 EnKocKomm 7.


Várható egészségügyi hatások összefoglalás • Az elhárítás során 146 munkás kapott 100 mSv-nél nagyobb dózist • Fukushima prefektúra lakosai várhatóan kb. 10 mSv többletdózist kapnak teljes életük során • A távolabb élők várható többletdózisa 0,2 mSv. • UNSCEAR: – Nem mutatható ki közvetlen egészségügyi hatás a többletdózishoz kötődően – Várhatóan sem a lakosságnál, sem a munkások többségénél nem lesz a többletdózisnak kimutatható hatása a későbbiekben sem

• WHO: gyermekkori besugárzás esetén a legveszélyeztetettebb csoport esetén (Fukushima prefektúra): pajzsmirigy-rák többlet-kockázata 70%-kal, leukémia 5%-kal, mellrák, egyéb szolid tumoros rák esetén max. 4%-kal nő.

17 EnKocKomm 7.


Tanulságok a kimenekítéssel, elzárkóztatással kapcsolatban • Összesen kb. 150 000 embert menekítettek ki / telepítettek át (többet, mint Csernobilnál) – Tájékoztatás hibái – Szervezési hiányosságok, szennyezettebb helyre menekítés (volt, akit 6-szor evakuáltak!) -> probléma a koncentrikus zónák miatt

• Elzárkóztatás elrendelése – 20-30 km-es zónában több mint egy hónapig érvényes (március 15 - április 22) – Lakosság nagy része kimenekült (március 25-től önkéntes evakuációs zóna), hátramaradottak nagyon nehéz helyzetben

• Jódtabletták kiosztása – Információ-hiány miatt az önkormányzatok önkényesen döntöttek kiosztásról / bevételről 18 EnKocKomm 7.


Lakosság tájékoztatása a baleset során A lakosság körében nagyon kevesen tudtak a balesetről március 11-én 15:42-kor kiadott első közlemény majd a 16:45-kor kihirdetett vészhelyzet ellenére a lakosság kevesebb, mint 15%-a kapott valamilyen előzetes oktatást az evakuációról illetve kevesebb, mint 10%-a volt tisztában egy nukleáris baleset bekövetkeztének lehetőségével Az evakuáció menete és az információ forrása • a kormány és az önkormányzatok közti információ áramlásban komoly problémák mutatkoztak Mint TMI• a lakosság nem kapott információt a baleset jelen állapotáról vagy nál! bármely, az evakuáció szempontjából hasznos információról

19 EnKocKomm 7.


• a baleset hírének terjedése a lakosság körében a balesetet közvető napokban

információforrások megoszlása a később kitelepített lakosság körében 20 EnKocKomm 7.


• a lakosság azon százaléka, aki tudott arról, hogy az otthona evakuációs zónába esik - a balesetet követő napokban

az evakuáció utasításáról szóló információforrások megoszlása az lakosság körében

21 EnKocKomm 7.


A TEPCO kommunikáció értékelése • Az első órák kommunikációját a földrengés utáni „safe shutdown” ismétlése jellemezte • A baleset első napjaiban a TEPCO szűkszavú, tényközlő tájékoztatásokat adott ki (ne feledjük a körülményeket!) • Ezek részben fedték a valóságot, de egyáltalán nem adtak tájékoztatást a helyzet súlyosságáról • Tipikus technokrata megfogalmazások, amelyekből még a szakértők sem tudták értelmezni a helyzetet • Bizonytalanságok hangsúlyozása (lehet, megerősítésre szorul, stb.) • A rövid távú tájékoztatásban a veszélyek kicsinyítése, elhallgatása figyelhető meg • 4 napig csak közlemények, ezt követően tartották az első sajtótájékoztatót

EnKocKomm 7.


Egy TEPCO közlemény (március 11. este): At this moment, we have decided to implement measures to reduce the pressure of the reactor containment vessel for those units that cannot confirm certain level of water injection by the Reactor Core Isolation Cooling System, in order to fully secure safety. We will endeavor to restore the units and continue monitoring the environment of the site periphery.

22

A TEPCO kommunikáció értékelése • Néhány hét elmúltával jóval bővebb tájékoztatás, de a hitelvesztés nem fordítható vissza • A TEPCO-vezetők nem voltak hitelesek (írott tájékoztatók felolvasása, kérdésekre válasz kerülése, stb.) • Később is gyakran fordultak elő elhallgatások (pl. magas aktivitáskoncentráció mérési eredmények elhallgatása hónapokig) • A cég egyszerűen nem tűnt úgy, mintha a lakosság érdekében cselekedne EnKocKomm 7.


23

A japán kormányzati kommunikáció értékelése • A kormányzati kommunikáció egy ideig a TEPCO tájékoztatásán alapult • Kan miniszterelnök proaktívan tájékoztatott (a baleset-elhárításba is beleavatkozva) • A kormányzati kommunikációt aláásta a nukleáris hatóságokban való bizalom elvesztése is – A lakosság nem hitt a hivatalos radiológiai mérési adatoknak, szakértőknek – A hatóság és üzemeltető összefonódása miatt bizalomvesztés – Civil mozgalmak alakulnak az önálló mérések, tájékoztatások céljára EnKocKomm 7.


24

A japán kormányzati kommunikáció értékelése

EnKocKomm 7.


25

HAZAI TAPASZTALATOK

EnKocKomm 7.


26

Hírek hazai hozzáférése – az első napok • A földrengésről (majd a cunamiról) a hazai sajtó 1-2 órán belül beszámolt • Az atomerőművek helyzetéről az első tájékoztatás szakmai forrásokon keresztül 09.35-kor (cunami időpontja: 08.41) • Az első hírek földrengés hatásáról szóltak, és megerősítették, hogy az üzemelő blokkok gond nélkül leálltak • 10.02-kor a Kyodo hírügynökség: URGENT: Abnormality reported at Fukushima nuclear plant • Eszerint az 1. és 2. blokk üzemzavari hűtése leállt • 14:00-kor WNN tájékoztatás szerint (reggel 08:42-kor) Tokyo Electric Power Company has notified the Nuclear and Industrial Safety Agency of a 'nuclear emergency' as required by law after the failure of certain emergency diesel generators at Fukushima Daiichi. This appears to be the only serious aspect of the situation.

EnKocKomm 7.


27

Hírek hazai hozzáférése – az első napok • A „nuclear emergency” hirdetése után 3 km-es körzetben sürgős kimenekítés • A TEPCO hazai idő szerint este 8 körül jelentette be a konténment leeresztés tervét az érintett blokkokra, valamint hogy az 1. blokkon 6 bar konténment nyomást mérnek (4 bar tervezési nyomás) • Estére szakmai forrásokból kiderült az is, hogy az 1. blokk valóban hűtés nélkül van, a zóna hamarosan szárazra kerül • Március 12-én reggel 6-kor TEPCO közlemény:

EnKocKomm 7.


28

Hírek hazai hozzáférése – az első napok • Egy tökéletes példa: március 12-én reggel 8:36-kor az 1. blokk konténmentjében hidrogénrobbanás • 13:12-kor Kyodo szerint: URGENT: Explosion did not occur at Fukushima reactor: Edano • 4 órával később (!) pontosítás: történt robbanás a reaktorépületben, de nem a reaktortartályban/ konténmentben • Március 13. reggelre vált világossá, hogy a 2-3. blokkon is ennyire súlyos a helyzet EnKocKomm 7.


29

Hazai tájékoztatás • A BME NTI tájékoztatási szerepe

EnKocKomm 7.


30

Saját tapasztalatok • 8 helyzetelemző közlemény publikálása • Sajtótájékoztató március 25én • Számos tájékoztató előadás a fukushimai atomerőművi balesetről • Személyes tapasztalatok – A sajtó hozzáállása – hatalmas hírigény, megbízható források hiánya – Egyéb megkeresések, kérdések, panaszok – a lakossági szorongás tünetei EnKocKomm 7.


Forrás: Jávor Benedek blogja

31

Hazai tájékoztatás • „Messze van, mint Paks Fukusimától - az atomerőmű-baleset tálalása a magyar elektronikus sajtóban” • kvalitatív elemzés • Az Energiaklub megrendelésére Dr. Bodó Balázs készítette • A baleset első 2 hónapjában a hazai online sajtóban 149 db, 4000 leütésnél hosszabb cikket azonosítottak – A cikkek jelentős részében (42%) a BME NTI (Aszódi Attila) jelent meg szakértőként – Az elemzés szerint túl optimista hangvételű, részrehajló, pronukleáris nyilatkozatokat tett, saját szakterületéről kilépve (a nukleáris technikai kérdéseken túl az egészségügyi/polgári védelmi kérdésekben és energiapolitikai kérdésekben is aktívan és határozottan kommunikált)

EnKocKomm 7.


32

ÖSSZEFOGLALÁS

EnKocKomm 7.


33

A lakosság érdeklődése • A Google 35 600 000 találatot ad Fukushimára • 2011. március 11. előtti dátummal kb. 860 000-et • Az új elektronikus média hatásaira (hírek / rémhírek terjedési sebességére, lakosság felfokozott érdeklődésére) nem volt felkészülve a tájékoztatás a baleset

szennyezett víz tartályok szivárgása

EnKocKomm 7.


34

A lakosság érdeklődése • Kulcsszerep a nukleáris energia megítélésében • Számos ország változtatott energiapolitikáján • Csernobil hatása a közvéleményre 2000 után már gyengült, most Fukushima az új viszonyítási alap

EnKocKomm 7.


35

Az új média hatása • Az olvasó választja ki, ami érdekli • Nem feltétlenül a mainstream média határozza meg a fő híreket, gyakran ő is az elektronikus sajtóból tájékozódik • Sokkal részletesebb, bővebb információhoz lehet jutni, mint a hagyományos csatornákon (háttéranyagok, mérési eredmények, grafikák, multimédia) • Helyszíni beszámolók • Hivatalos források kritikája is könnyen elérhető -> alaposabb tájékoztatásra kényszerít • A gyors hírterjedés néha hátrányos is (pánik, rémhírek)

Az új igényekre válaszul újfajta tájékoztatásra kell felkészülni! … és sose hazudj! EnKocKomm 7.


36

Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Fukushima

Recommend Documents