6 FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT! Kedvezményes jelentkezés július 10-ig! Magyar Elektrotechnikai Egyesület

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Származási garancia

62.VÁNDORGYŰLÉS, KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

Kedvezményes jelentkezés

MEE Jogszabályfigyelő 2015/2 2015. I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika szakterületeit érintő magyar nemzeti szabványok

július 10-ig!

Párhuzamosan kapcsolt inverterek Befejeződött a NAÜ IRRS két hetes vizsgálata A legújabb háromdimenziós rendszerrel tervezik az új paksi blokkokat

FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT!

10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen 3. rész A MEE 91. nyilvános Küldöttgyűléséről

2015. szeptember 16-18. Siófok, Hotel Azúr

Főtámogató:

Díjazottak

További részletek és jelentkezés: vandorgyules.mee.hu

108. évfolyam

2 0 1 5 /6

www.mee.hu

elektrotechnika_V20_V50_1_2.pdf 1 2015.05.26. 15:13:29

+DQüDIHV]ĂOWVçJ{ Új túlfeszültség-védelmi eszközök az OBO-tól 0HJăMXOWNĂOVüçVPHJQ÷YHOWWHOMHVïWPçQ\ ăMPRGXOÛULVUHQGV]HUć9çV9VRUR]DWMHOćWăOIHV]ĂOWVçJOHYH]HWüND]2%2WøO $]ăMVRUR]DWGLQDPLNXVOHYÛODV]WøHJ\VçJJHORSWLNDLÛOODSRWMHO]üYHOçVV]ÛPRVHJ\çE SUDNWLNXVUçV]OHWPHJROGÛVVDOUHQGHONH]LN

a megbízható energiáért A megújult, 25 éves INFOWARE eredményei:

,VPHUMHPHJD]ăMWăOIHV]ĂOWVçJYçGHOPL HV]N÷]÷NHWD]LQWHUQHWHQYDJ\NçUMH Q\RPWDWRWWNLDGYÛQ\XQNDW ZZZRERKXvLQIR#RERKX

C

M

Y

Tanúsított BERENDEZÉS GYÁRTÁS az új, korszerű, 2000 m2-es csarnokban

CM

MY

CY

CMY

K

Új, tanúsított, intelligens AC és DC ENERGIA ELLÁTÓ típusberendezések és rendszerek

Új, redundáns IEC 61850-es MAB3 ALÁLLOMÁSI IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI rendszer

INFOWARE Zrt. 2310 Szigetszentmiklós, Határ út 22. +36 24 465 171 www.infoware.hu, [email protected]

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42

Tartalomjegyzék 2015/6

CONTENTS 6/2015

Póka Gyula: Beköszöntő ......................................... 4

Gyula Póka: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Hamburger Ákos: Származási garancia ............ 5

Ákos Hamburger: Guaranty of origin

Hárfás Zsolt: A kiütéses dán és német győzelem ...................... 8

Zsolt Hárfás: Danish and German “win” in the price of energy supply

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Arató Csaba: Csaba Arató: MEE Jogszabályfigyelő 2015/2 ............................... 10 Rule observer 2015/2by MEE Kosák Gábor: 2015. I. negyedévében Gábor Kosák: The list of Hungarian közzétett, az elektrotechnika szakterületeit National Standards in the field of electrical érintő magyar nemzeti szabványok ..................... 13 engineering announced in the first quarter of 2015 VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Farkas Balázs – Dr. Veszprémi Károly: Balázs Farkas – Dr. Veszprémi Károly: Parallel Párhuzamosan kapcsolt inverterek ...................... 15 connected inverters HÍREK

NEWS

Tóth Éva: Beghelli csúcstermékek a Éva Tóth: Top products of Beghelli on the market világítástechnikai kínálatban .................................. 19 of lighting technics Kiss Árpád: Árpád Kiss: Befejeződött a NAÜ IRRS két hetes The two weeks investigation of NAÜ IRRS vizsgálata ................................................................ 20 ended Szándéknyilatkozat hosszú távú együttműködésről a magyar energiapiacon ....................................................... 21

Statement of intention for long term cooperation on the Hungarian energy market

Mayer György: A legújabb háromdimenziós György Mayer: The new nuclear blocks in Paks is rendszerrel tervezik az új paksi blokkokat ......... 22 planned by the newest 3D met

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Sőrés Péter Márk: Márk Péter Sőrés: Séta az áram útján ...................................................... 23 Walking on the way where the current goes

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Kimpián Aladár: 10 000 MW átvitele Aladár Kimpián: Transmission of 10 000 MW 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen to 3000 km on ± 1100 kV DC 3. rész ............................................................................... 24 Part 3.

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Dr. Gyurkó István: Könyvismertető .................... 14 Dr. István Gyurkó: Book review EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Kitüntetések .................................................................. 29 Awards Günthner Attila: A MEE 91. nyilvános Attila Günthner: Briefly about the “91st”,Plenary Küldöttgyűléséről . ...................................................... 30 Meeting of MEE Hirdetőink / Advertisers

Zrt. · INFOWARE mavir zrt. · obo bettermann Kft. ·

Díjazottak ....................................................................... 31 Awardees

Tisztelt Olvasók! A Magyar Elektrotechnikai Egyesület a szakma összefogásával és fórum biztosításával segíti a szakembereket A 2015. évi küldöttközgyűlésen Elektrotechnika Nagydíj elismerő kitüntetést vehettem át. Így nekem jutott a megtiszteltetés, hogy a díjazottak nevében köszönetet mondjak. Egy ilyen kiemelkedő díj átvételekor eszembe jut saját szakmai pályám, abban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe. Harmadéves hallgató koromban, 1949-ben léptem be a szervezet tagjai sorába. A MEE és a hallgatótársaim között összekötő voltam. A diploma megszerzése után az akkori kötelező elhelyezéssel a miskolci műegyetemre kerültem tanársegédnek. Szakterületemet öt évvel később választottam. Aktív időm nagyobb részében 1955-től 1990-ig a villamosenergia-rendszer védelmeivel és automatikáival foglalkoztam, valamint a szakterületet irányítottam. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület fórumot adott nekem. Többször tartottam előadásokat az egyesületben, több szakcikkem jelent meg az Elektrotechnika lapban. Korai munkám egyikéért 1964-ben Zipernowsky-díjat kaptam. 1960-tól – az Irakban végzett munkám kivételével – folyamatosan oktattam a Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint éveken keresztül a Mérnöki Továbbképző Intézet keretében a Magyar Villamos Művekben és az Áramszolgáltató Vállalatoknál. Jelenleg is a Védelmek és automatikák című tárgyat adom elő a Műszaki Egyetemen. Emellett a Protecta Elektronikai Kft.-nél szakértő vagyok. Életem főműve lett az oktatás, és az előadott szakmai anyagok megjelentetése műegyetemi és mérnöki továbbképző intézeti jegyzetekben, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Műszaki Könyvkiadó közös kiadásában megjelent könyvben. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület régebbi vezetőségeiben számos volt oktatóm és tanítványom is megtalálható. Néhányat említek: alapozó professzorom volt Simonyi Károly, Verebélÿ László és Liska Ferenc. A mi évfolyamunknál kezdte egyetemi oktatási munkáját Kovács Károly Pál. Első tanársegédeim voltak Tuschák Róbert, Csáki Frigyes. Tanítványom volt Varjú György, Tombor Antal, Hatvani György és még sokan mások. És végül, az előző elnökünk, Dervarics Attila is a tanítványom volt. Míg országos viszonylatban lényeges kérdés a mérnöki munka elismertetése – ez kiemelkedő feladata egyesületünknek is –, addig szakmai feladatom volt kollégáimmal együtt a védelmes szakterület elismertetése. A védelmi berendezések technológiai fejlődése és megvalósítása ugyanis ritkán okozott ünnepséget az energiaiparban. Könnyű megérteni, hogy

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

miért van ez így, ha figyelembe vesszük, hogy a kis szürke doboz gyakran elhalványul a generátorok, transzformátorok és kapcsolóberendezések ára és impozáns fizikai mérete mellett. A védelmi témát gyakran csak üzemzavar vagy áramszünet után vitatták meg. Ma már a villamosenergia-szolgáltatásban nagy biztonságot sikerült elérni, köszönet részben a védelmi, automatikai, vezérlési és irányítástechnikai berendezések biztonságos és megbízható teljesítésének. A védelmes szakterület elismertetéséhez járult és járul hozzá az egyesület előadások lehetőségével, cikkek megjelentetésével, és legutóbbi években a közkedvelt Védelmes és irányítástechnikai fórum megrendezésével. Bár meg kell jegyezni, hogy a védelmes technika, úgy látszik, nem fejlődik. Amikor a múlt század ötvenes évei végén a zalai olajmezőknél a szabadban oszcillografáltunk, hogy bebizonyítsuk a háromfázisú visszakapcsolás hatásosságát, néhány tehén nagyon érdeklődött a műszaki tudományok iránt, és csak nehezen tudtuk elterelni a műszereinktől. Most pedig az OVRAM mérnökei az IEC 61 850‑es szabvány utasítására libákat terelgetnek… Köszönöm a díjakban részesült társaim nevében is a megtisztelő, kiemelkedő kitüntetést, amelyet a nagy múltú egyesülettől kaptunk. Műegyetemi előadásaim során többször is előfordult, hogy a hallgatók tapssal ismerték el az előadás színvonalát. Ennél lényegesen nagyobb elismerést jelent a magyar villamos energetika meghatározó szakmai szervezetének elismerése. Még egyszer köszönöm.

Póka Gyula

Energetika Hamburger Ákos

Származási garancia A származási garancia az Európai Unió valamennyi tagállamában elfogadott energiatanúsítvány. A cikk bemutatja a származásigarancia-rendszerek koncepcióját, a nemzetközi és hazai szabályozást, valamint a magyar származásigarancia-piac kezdeti alakulását. Guarantee of origin is an energy certificate, which is accepted by all member states of the European Union. The paper summarizes the concept of guarantee of origin, the international and Hungarian regulations and the first experiences of the Hungarian market.

1. Bevezetés A szén-dioxid-kibocsátás káros hatásaival, a klímaváltozással és a fosszilis tüzelőanyagok végességével való szembesülést követően a XX. század végére a társadalmakban világszerte megjelent a gazdasági tevékenységek környezetileg fenntarthatóvá tételének igénye. Nem kerülte el ez a folyamat az egyik legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátó szektort, a villamosenergia-ipart sem. A legtöbb fejlett országban állami ösztönző, támogató rendszereket vezettek be a környezetbarát, megújuló energiaforrások hasznosítása és az üvegházgázok kibocsátásának vállalt visszafogása érdekében. A környezetbarát energiahordozók iránt felhasználói oldalon is megjelent az igény. A fejlett országokban egyre több vállalat és magánember kívánta energiafogyasztását zöld energiaforrások igénybevételével kielégíteni. Mivel azonban a villamosenergia-hálózatba betáplált villamos energia származása nem követhető nyomon, a zöld energia igazolása a felhasználó felé nem egyszerű feladat. Ennek a nehézségnek a kezelésére különböző szerződésalapú módszerek és energiatanúsítványok egyaránt elterjedtek. E módszerek sokfélesége azonban zavart keltett a piacon, a felhasználók körében.

2. A származásigarancia-rendszerek működési modellje Így jött létre az Európai Unió több országában a származási garancia koncepciója, amely egységes és átlátható rendszert jelent. A koncepció szerint az erőművi oldalon hiteles mérésekkel kell igazolni a hálózatba betáplált villamos energia mennyiségét. A hiteles mérés alapján a hálózatba betáplált villamos energia minden megawattórája után egy darab elektronikus származásigarancia-tanúsítvány bocsátható ki, amely információként tartalmazza a kiadott villamos energia meghatározott tulajdonságait – ideértve az energiaforrás típusát, a termelési időszakot, származási helyet, az erőmű adatait és egyéb paramétereket. A származási garanciák olyan forgalomképes tanúsítványok, melyek beszerzésével a felhasználó biztosíthatja, hogy az általa elfogyasztott villamos energia az általa kívánt tulajdonságokkal rendelkezik. A koncepció szerint tehát a villamos energia és a származási garancia elválik egymástól: a felhasználó akár két külön helyről is beszerezheti a villamos energiát és a származási garanciát. Ez azt is jelenti egyben, hogy a villamos

5

energia önmagában, a hálózatba kerülve elveszíti minden tulajdonságát, és így az energia zöld mivoltát a származásigarancia-tanúsítvány jelenti. Tehát egy felhasználó hiába köt villamosenergia-vásárlási szerződést egy napelemparkkal, ha a nem szerez be a napelempark üzemeltetőjétől vagy bármilyen más piaci szereplőtől a villamosenergia-mennyiségnek megfelelő mennyiségű származási garanciát, nem mondhatja el, hogy az ő fogyasztása megújuló energiaforrásból történt. Ugyanígy vásárolhat villamos energiát közvetlenül akár egy szénerőműtől is, ha a felhasználásának megfelelő mennyiségű, vízenergiára vonatkozó származási garanciát vesz mellé, akkor elmondhatja, hogy a fogyasztása teljes egészében megújuló, ezen belül pedig vízalapú. Ahogy a villamosenergia-piacon a fizikai áramlás elválik a villamos energia vásárlásától, úgy válik el ezektől a származási garancia is. Több Európai Uniós tagállamban is kialakítottak a vázolt koncepciónak megfelelő energiatanúsítvány-rendszereket, Hollandiában már 1997-1998 folyamán létrehozták az első hasonlóan működő címkerendszert. A származási garanciákat kezdettől elektronikus nyilvántartásokban vezették. Az egyes tagállamokban működő, a származási garanciák kibocsátásáért felelős szervezetek 2002-ben létrehozták a Kibocsátó Szervezetek Szövetségét (Association of Issuing Bodies, AIB), melynek célja az volt, hogy az egyes tagállamok kereskedelmi rendszerei egymással összekapcsolhatók legyenek. Az AIB egységes szabályrendszert (European Energy Certificate System, EECS) fektetett le, és egy közös informatikai platformot (HUB) működtet, amely lehetővé teszi az elektronikus tanúsítványok nemzetközi kereskedelmét. Az AIB-nek ma 18 országban összesen 20 tagja van.1 A német kibocsátó szerv ugyan nem tagja az AIB-nek, de HUB-on keresztül Németország is kapcsolódik a többi ország származásigaranciakereskedelméhez. A HUB-on keresztül a piaci szereplőknek lehetőségük van bármely másik AIB-tagországból származási garanciát vásárolni.

3. Az Európai Unió szabályozása Bár a származási garancia fogalma korábbi Európai Uniós jogszabályokban2 is szerepelt, az előző fejezetben vázolt koncepció szerinti származási garancia az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelvében3 (Megújuló Irányelv) lett csak meghatározva. E szerint a származási garancia olyan „elektronikus dokumentum, amelynek kizárólagos rendeltetése a végső fogyasztó felé annak bizonyítása […]4, hogy az energia egy meghatározott részét vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő”. Az Európai Parlament és Tanács 2012/27/EU Irányelve (Energiahatékonysági Irányelv) a származási garanciát kiterjeszti a megújuló energiaforrásból származó villamos energia mellett a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiára is. A Megújuló Irányelv 15. cikke tartalmaz részletes előírásokat a származási garanciákra és azok tulajdonságaira vonatkozóan: Ausztria, Belgium (tartományonként, összesen három kibocsátó szerv), Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Izland, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, Szlovénia 2 2001/77/EC irányelv, 2004/8/EC irányelv 3 2009/28/EK 2. cikk j) pont 4 „a 2003/54/EK irányelv 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően” 1

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 6

- A származási garancia mérete 1 megawattóra; ez azt jelenti, hogy 1 megawattóra villamos energiáról lehet 1 darab származási garanciát kiállítani. - A származási garanciáknak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: energiaforrás; termelési időszak; villamos vagy hűtő/fűtőenergiára lett-e kiállítva; az energiát előállító létesítmény neve, telephelye, típusa, kapacitása, üzembe helyezésének dátuma; a létesítmény vagy az energiaegység részesült-e bármilyen támogatásban; az esetleges támogatás adatai; a származási garancia kiállításának dátuma. - Minden származási garanciához egyedi azonosító számnak kell tartoznia. - A származási garanciák átruházhatók, vagyis forgalomképes termékek. - A származási garanciáknak élettartama van: a hozzájuk kapcsolódó villamos energia megtermelésétől számított 12 hónapig használhatóak fel. - A származási garancia felhasználását követően érvényét veszti, tehát mihelyt a felhasználó számára származási garanciával igazolásra került egy adott villamosenergia-mennyiség, a származási garancia – csakúgy, mint a villamos energia – felhasználásra kerül, nem él többé. - Az Irányelv rendelkezései szerint minden tagállam maga felelős azért, hogy a saját területén a származási garanciák kiállítása pontos és megbízható legyen. A Megújuló Irányelv arról is rendelkezik, hogy a tagállamok kölcsönösen elismerik egymás származási garanciáit. Egy másik uniós tagországból származó származási garancia megtagadására csak a származási garancia hitelességét illető megalapozott kételyek esetén van lehetőség.5 Az irányelvek az AIB EECS szabályrendszerénél kevesebb előírást tartalmaznak a származási garanciákra vonatkozóan. Ha tehát egy tagállam lehetővé kívánja tenni az AIB tagjaként a nemzetközi származásigarancia-kereskedelmet, akkor nem elég egyszerűen az irányelv előírásainak átültetése a nemzeti jogrendbe, hanem az annál részletesebb EECS szabályoknak is megfelelő nemzeti szabályozásra és gyakorlatra van szükség.

4. Magyar jogalkotás Az irányelvek átültetése a tagországok jogrendjébe kötelező, így azoknak az országoknak is létre kellett hoznia saját származásigarancia-szabályozást és -rendszert, amelyek korábban nem rendelkeztek ilyennel. Az irányelv rendelkezéseit tehát a magyar jogalkotásnak is át kellett ültetnie. Az irányelvek által meghatározott tág keretek között azonban lehetőséget adnak minden országban sajátos szabályozás kialakítására. 2013. június 22-én a villamosenergia-törvényben6 (VET) definiálásra került a származási garancia fogalma: „olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó 2009/28/EK 15. cikk (9) bekezdés 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 3. §, 13a. pont 7 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 12. § (1) bekezdés 8 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról 5 6


felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik”. Nagyon fontos, hogy bekerült a VET-be egy olyan előírás is, mely szerint a megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.7 2013. augusztus 16-án lépett hatályba a rendszer részletszabályait tartalmazó Származási Garancia Rendelet8. A rendeletalkotás célja az volt, hogy az uniós irányelveknek, valamint kereskedelmi gyakorlatnak (EECS) egyaránt megfelelő szabályozás jöjjön létre. Az EU tagországainak szabályozása abban a tekintetben eltér egymástól, hogy engedélyezett-e a valamely támogatási rendszerből (pl. kötelező átvételi) részesülő termelők részére a származási garancia kiadása. A Megújuló Irányelv nem tartalmaz ilyen megkötést. Számos ország nem is gördít ilyen akadályt a támogatott termelők elé, vannak azonban kivételek is. Németország például csak olyan termelésre ismeri el a származási garanciát, amely nem részesült nemzeti támogatási rendszerből. A magyar szabályozás – a Megújuló Irányelvvel összhangban – megadja a lehetőséget a kötelező átvételi rendszerben értékesítő termelőknek is arra, hogy a származási garanciák kereskedelméből többlet-bevételre tegyenek szert.

5. A magyar származásigaranciarendszer bemutatása Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) a felelős származási garanciák kiállításáért és a származásigarancia-rendszer működtetéséért. A Hivatal egy elektronikus kezelőrendszert vezet, mely a származási garanciák nyilvántartására szolgál. A Hivatal mint kibocsátó szervezet egyelőre nem tagja az AIB-nak, így a magyar kezelőrendszer nem kapcsolódik közvetlenül más európai kezelőrendszerekhez, ugyanakkor a Megújuló Irányelvnek megfelelően a Származási Garancia Rendelet szerint a Hivatal elismeri a más tagállamokból érkező származási garanciákat. Magyarországon bárki – gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó vagy magánszemély – részt vehet a származásigarancia-kereskedelemben. Ehhez egy ún. forgalmi számlaszerződést kell kötni a Hivatallal. Ezt követően a Hivatal megnyitja a szerződő partner számláját az elektronikus kezelőrendszerben. A számla éves díja 20 000 Ft. Miután a Hivatal megnyitotta a számlát, a számlatulajdonos rendelkezhet a számlájával, benyújthat a Hivatal felé származási garanciára vonatkozó kérelmeket, és a kezelőrendszeren keresztül kereskedhet származási garanciával. A kezelőrendszerben lehetősége van a számlatulajdonosoknak az általuk üzemeltetett erőműegységeket regisztrálni, ehhez azonban az adott erőműegységnek rendelkeznie kell a Hivatal által kiadott, hatályos minősítési határozattal, mely megállapítja, hogy az adott erőműegység ténylegesen alkalmas megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú technológiával villamos energiát termelni. A minősítési kérelem igazgatási szolgáltatási díja az erőműegység beépített teljesítményétől függően 5 000 Ft és 1 000 000 Ft között változhat. Ez azonban a legtöbb termelő esetében nem

6

Energetika

jelent többletköltséget, mivel a minősítés megszerzése 2014. március 1-je óta feltétele annak is, hogy a termelők a kötelező átvételi rendszerben értékesíthessenek villamos energiát. A kezelőrendszerbe két módon kerülhet be származásigarancia-tanúsítvány: regisztrált erőműegységgel rendelkező számlatulajdonos bejegyzési kérelmére, vagy bármely számlatulajdonos külföldi származási garancia elismerése iránti (import) kérelmére. A bejegyzési és import kérelmek igazgatási szolgáltatási díja tanúsítványonként (vagyis megawattóránként) 10 Ft. Az import kérelemre azért van szükség, mert a Hivatal mint kibocsátó szervezet egyelőre nem tagja az AIB-nak, így a magyar kezelőrendszer nem kapcsolódik közvetlenül más európai kezelőrendszerekhez. Amennyiben azonban a kérelmező számlatulajdonos igazolja a Hivatal felé az importálni kívánt származási garancia beszerzését, a Hivatal a Megújuló Irányelvnek megfelelően elismeri a külföldi származási garanciát, és felvezeti azt a magyar kezelőrendszerbe. Bejegyzési kérelem esetén a termelés adatainak hivatali vizsgálatát követően kerülhetnek be a származási garanciák a kezelőrendszerbe. Ezt követően a számlatulajdonos bármely más számlatulajdonos részére átutalhatja a tanúsítványait. Fontos megjegyezni, hogy a kezelőrendszer csak a származásigaranciatanúsítványok nyilvántartására szolgál, nem kereskedelmi platform. Ha a piaci szereplők megegyeztek egy adott men�nyiségű származási garancia adásvételéről, az eladó a kezelőrendszeren belül átruházhatja a megadott mennyiséget partnere számlájára. Az ilyen átutalások díjmentesek, végrehajtásukhoz nincs szükség kérelemre vagy a Hivatal jóváhagyására. A rendszerből a származási garanciák elsősorban felhasználással kerülhetnek ki. A számlatulajdonosnak ehhez törlési kérelmet kell benyújtania a Hivatal felé. A kérelem űrlapon megjelölheti a törölni kívánt származási garanciák kedvezményezettjét. A Hivatal a kérelem elbírálását követően a kezelőrendszerben jóváhagyja a származási garanciák törlését. A számlatulajdonos a kezelőrendszerből exportálható adatokkal igazolhatja partnere felé, hogy az ő részére származási garanciát töröltetett. A törlési kérelem díja 5 Ft megawattóránként. Amennyiben a származási garancia nem kerül felhasználásra vagy exportálásra, de lejár az élettartama, automatikusan törlődik a kezelőrendszerből. Mivel a Hivatal egyelőre nem tagja az AIB-nak és így nem jogosult a HUB használatára, a Magyarországról külföldre történő export esetén is törlési kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, melynek díja szintén 5 Ft/MWh. A Megújuló Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a magyar kezelőrendszerből is automatikusan törlődnek azok a származási garanciák, melyek a villamos energia megtermelését követő 12 hónapon (nagy hatásfokú, kapcsoltan termelt villamos energia esetén, 24 hónapon) belül nem kerültek felhasználásra.

6. A magyar származásigarancia-rendszer eddigi tapasztalatai A Hivatal a számlavezetési, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak meghatározásakor arra törekedett, hogy azok mértéke lehetőleg minél jobban ösztönözze a piaci szereplőket a származásigarancia-rendszerbe való belépésre.

7

Amint látható, egy származási garancia a magyar kezelőrendszerben lezajló életútja során összesen 15 forint költséget (10 forint bekerüléskor és 5 forint törléskor) jelent a számlatulajdonosok részére, ami azonban nem feltétlenül egyenlő arányban oszlik meg a szereplők között. Egy számlatulajdonos regisztrációja további 20 000 forint költséget jelent éves szinten. A számlatulajdonosoknak olyan árat és akkora forgalmat célszerű elérniük a származásigarancia-piacon, hogy ez az éves szinten 20 000 forint számlavezetési díj megtérüljön. A kérdés az, hogy a származási garancia milyen áron értékesíthető a végfelhasználók részére – vagyis, hogy egy végfelhasználó mennyi többletet hajlandó azért fizetni, hogy az általa felhasznált villamos energia megújuló legyen. A Hivatal a díjak kedvezőnek szánt megállapításán túl valamennyi villamosenergia-kereskedő társaság figyelmét felhívta arra, hogy a VET 2013. évi módosítását követően a villamos energia megújuló vagy nagy hatásfokú voltát csak származási garanciával lehet a felhasználó részére igazolni. A 2014 márciusa óta működő kezelőrendszerben az első számlanyitásra csak 2014 őszén került sor, de 2015 első negyedévének végére 15 számlatulajdonost regisztrált a Hivatal. A kezelőrendszerbe összesen 460 738 darab származási garancia került be, ezek közül 293 445 darab hazai termelésű és 167 293 darab külföldi import volt. 2015 első negyedévében egyes számlatulajdonosok megkezdték a származási garanciáik töröltetését is felhasználóik részére: összesen 92 171 darab tanúsítvány került sikeresen felhasználásra Magyarországon. A kezelőrendszerben regisztrált erőműegységek száma 4. A Hivatal által kiadott minősítő határozattal ugyanakkor összesen 165 erőműegység rendelkezik, ami azt jelenti, hogy potenciálisan jóval több termelő léphetne be a származásigarancia-piacra. Az erőműegységek minősítését elsősorban a kötelező átvételi értékesítéshez kérelmezik a Hivatalnál, a származási garanciák kereskedelmében azonban egyelőre kevés termelő lát megfelelő, megtérülő üzleti lehetőséget. A számok a Hivatal előzetes várakozásainak megfelelően egyelőre mérsékelt igényt mutatnak a származási garanciák iránt. Általános vélekedés szerint Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest alacsony a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, ugyanakkor a felhasználók vásárlóereje is alacsonyabb. A villamosenergia-beszerzésnél egyértelműen a legfontosabb (ha nem az egyetlen szempont) a villamos energia ára. Bizakodhatunk azonban abban, hogy a származási garancia is hozzájárulhat a fogyasztói tudatosság növeléséhez, valamint a hazai megújuló villamosenergia-felhasználás növekedéséhez. Úgy gondoljuk, hogy a származási garancia alkalmas eszköz lehet a fogyasztói tudatosság és tájékozottság növeléséhez, illetve a megújuló termelők számára is bevételt jelenthet alkalmazása. A KÁT-ból kikerülő, megújuló erőműegységek számára idővel majd megnövekedhet a származási garancia mint bevételi forrás szerepe.

Hamburger Ákos piaci elemző és engedélyezési ügyintéző Villamosenergia-ipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal [email protected]


Energetika Hárfás Zsolt

A kiütéses dán és német győzelem Az Eurostat 2015. május 27-én publikálta legújabb jelentését az Európai Unió villamosenergia-árainak alakulásával kapcsolatban, amely 2008-óta 30 százalékkal emelkedett. Egyértelmű, hogy Dániában és Németországban a legdrágább a villamos energia, hiszen ezen országok túlzott ártámogatást alkalmaznak a megújuló energiaforrások további elterjesztése érdekében. A Siemens alelnöke, Dr. Volkmar Pflug is rámutatott a túlzott ártámogatás következményére: „…Mára kiderült, hogy a német energiafogyasztóknak évi 26 milliárd eurójába kerül a megújuló energiaforrások támogatása. Ez az összeg folyamatosan növekszik – a megújuló energiák szubvencióját 20 évre garantáló adórendszer alapján…” Ez pedig már középtávon is jelentős hatással lehet a német versenyképességre is. Magyarországon az új paksi blokkok ellenzői szinte állandóan Dániát és Németországot hozzák fel egy kiváló példaként a megújuló energiaforrások egyre nagyobb részarányú létjogosultságának az igazolására. Ugyanakkor arról egyáltalán nem szólnak, hogy már most egy dán háztartási fogyasztó 91, egy német pedig közel 90 forintot fizet 1 kWh villamos energiáért. Emellett folyamatosan azt hangoztatják, hogy a paksi két új blokk egy soha meg nem térülő beruházás. Az új blokk által termelt villamos energia piaci alapon a 2025-ös években nem lesz eladható, pedig a teljes üzemidőre számolt termelési egységköltség csak közel 17 Ft/kWh. Hozzátéve azt is, hogy arról is elfeledkeznek az ellenzők, hogy a megújulós beruházások megvalósítása érdekében „elvárják” az 50-60-100 százalékos beruházási támogatást és a kötelező átvételt is. A megújuló energiaforrások „kiszabályozása” rendszerszinten pedig további jelentős költséget okoz. Németországban évről évre nő a nap- és szélerőművek beépített teljesítménye, hiszen 2012-ben az összes beépített teljesítményből e két energiatermelési mód

még csak 36 százalékot képviselt, 2014-re azonban ez az arány már közel 42 százalékra növekedett. Közben pedig még 2014-ben is több energiát termeltek a német atomerőművek, mint a nap- és szélerőművek összesen. Ha pedig a németek már leállították volna az összes atomerőművet, akkor – az arányokat figyelembe véve – bizonyára már ők vezetnének toronymagasan a legdrágább villamosenergia-termelő európai országok versenyében. Az adatok alapján pedig az is egyértelmű, hogy francia háztartási villamosenergia-fogyasztók azért fizetnek csak közel 52 forintot 1 kWh villamos energiáért, mivel ott a termelés közel 77 százalékát atomerőművek biztosítják. A valós német energetikai helyzetkép megértéséhez érdemes megvizsgálni az „elhallgatott” részleteket is. A megújuló energiaforrások közül főként az időjárásfüggő nap- és szélerőművek jelentős hatással vannak az egész német és az európai villamosenergia-rendszerekre is, hiszen naperőművek csak akkor termelnek villamos energiát, ha süt a nap, mivel a sötétedést ezek az erőművek nem nagyon tudják tolerálni, hiszen ekkor a termelésük 0 MW.

1. ábra Az európai háztartási villamos energia árak alakulása 2014. második félévében, valamint az adott országban a nap- és szélerőművek részaránya (2012-es adatok alapján) az összes beépített teljesítőképességből Adatok forrása: Eurostat

2. ábra A németországi erőművi kapacitások és a villamosenergia- termelés 2014. évi megoszlása Adatok forrása: Fraunhofer ISE


8

Energetika

3. ábra A német villamosenergia-termelés alakulása 2015. 19. hetében (május 4. – május 10.) Diagram forrása: Fraunhofer ISE

erőművek teljesítménye közel 6000 MW-tal, 34,25 GW-ra növekedett, de a villamosenergia-igények kielégítéséhez ez sem volt elegendő, így közel 2,0 GW villamos energiát importáltak pl. Franciaországból, ahol a megtermelt villamos energia közel 77 százaléka atomenergiából származik. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy az adott esti órában a villamosenergia-igé nyek közel 95 százalékát továbbra is fosszilis, atom- és egyéb erőművek biztosították.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy egy téli, borús napon hogyan is alakul a német villamosenergia-termelés összetétele. pl. 2015. január 20-án 13.00 órakor a naperőművek csak 2,29 GW, a szélerőművek csak 0,34 GW, az atom-, szén-, gázerőművek 58,87 GW, az import pedig 0,7 GW teljesítményt képviseltek. Ebben az esetben pedig az igények már közel 96 százalékát az atom-, a szén- és gázerőművek biztosították. 4. ábra A német villamosenergia-termelés alakulása 2015. 04. hetében (január 19. – január 25.) Mindezek rámutatnak Diagram forrása: Fraunhofer ISE arra, hogy kizárólag megUgyanez igaz a szélerőművek termelésre is. Ha fúj a szél, újuló energiaforrások felhasználására nem lehet egy adott akkor van termelés, ha nem, akkor a kieső kapacitást más villamosenergia-rendszert alapozni. Látható, hogy az adott forrásból szükséges fedezni a villamosenergia-rendszer bizidőszakban a nap- és szélerőművek alig termeltek villamos tonságos üzemeltetése érdekében. energiát, így a villamosenergia-igények döntő hányadát ebben az esetben is atom-, gáz- és szénerőművek biztoEgy példával illusztrálva a folyamatosan változó nap- és sították. szélerőművek termelése azt jelenti, hogy pl. 2015. május 7-én délután 13.00 órakor a naperőművek teljesítménye A paksi beruházás ellenzői számos alkalommal a né18,2 GW, a szélerőműveké 14,41 GW, a 100 MW-nál nametországi példát hozzák fel alternatívaként a két új gyobb (atom, szén, gáz) erőműveké 27,99 GW és az villablokk megépítése helyett, hiszen véleményük szerint a mosenergia-export 7,26 GW volt. Az export természetesen németek már most megújulókkal „képesek megoldani” továbbra is „kényszerexport” a nap- és szélerőművek túltera villamosenergia-ellátásukat. A fentiek alapján ugyanmelése miatt, amellyel a szomszédos villamosenergia-rendakkor azt láthatjuk, hogy a németországi „megújulós” szerirányítóknak okoznak jelentős kiszabályozási feladatot. példakép csupán egy energetikai és gazdasági illúzió. A teljesítmények megértéséhez és valós értékeléséhez azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a németországi beépített naperőművek teljesítménye a 2014. évi adatok alapján Hárfás Zsolt 38,12 GW, a szélerőműveké pedig 35,68 GW! Ezzel szemben aznap 22.00 órakor bekövetkezett az, amit a naperőművek nem tudnak tolerálni, nem sütött a nap. Ez pedig azt jelentette, hogy a naperőművek teljesítménye 0 MW-ra, a szélerőműveké – a változó szélsebesség miatt – 1,94 GW-ra csökkent, eközben az atom-, szén- és gáz-

9

energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök Atomenergia Info szakértője MEE-tag [email protected]


Szakmai előírások Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2015/2

A villamos berendezések felülvizsgálatairól Az ELEKTROTECHNIKA 2014. szeptemberi számában a MEE Jogszabályfigyelőben a fenti cím alatt összefoglaltuk e témára vonatkozó 2014. augusztusában hatályos jogszabályokat. Ebben a cikkben már jeleztük, hogy előkészítés alatt áll, és a közeljövőben várható az OTSZ új kiadása. Ez be is következett: 2014. decemberében a belügyminiszter kiadta az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendeletet, amely 2015. március 5-én lépett hatályba. Az új OTSZ nagyon sok változást hozott, ezért most ismét áttekintjük a villamos berendezések felülvizsgálatáról szóló jelenleg hatályos jogszabályokat és a kapcsolódó előírásokat. Magyarországon hatályos jogszabályok írják elő a létesített villamos berendezések első ellenőrzését és rendszeresen ismétlődő, időszakos felülvizsgálatát. A több évtizede szabályozó jogszabályok és szabványosítási elvek alapján kialakult gyakorlat három önálló szabványossági felülvizsgálatot különböztet meg: – az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) felülvizsgálatát, – a villamos berendezések szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát és – a villámvédelmi, illetve az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés ellen védő berendezések felülvizsgálatát. 1. Táblázat Vizsgálat

A norma szerinti villámvédelem (NV) gyakoriságát nem az OTSZ írja elő, hanem a belügyminiszter 53/2014.(XII.5.) BM rendelete alapján létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottság által kiadott TvMI 7.1:2015.03.05. jelű „szabványként funkcionáló” Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 9.4. pontja tartalmazza. FIGYELEM! A TvMI címlapjára ez van írva: „A TvMI alkalmazása önkéntes”! Ezzel szemben a hivatalos állásfoglalás szerint a törzsdokumentumának alkalmazása nem kötelező, de eltérni csak hatósági engedéllyel szabad, a törzsdokumentum megjegyzéseinek és mellékleteinek alkalmazása nem kötelező! Az ellenőrzések és felülvizsgálatok alapját képező, a villamosberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket a 2. táblázatban felsorolt szabványok tartalmazzák. Megjegyzés: Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos felülvizsgálatával kapcsolatban a témakör szakértői szerint ugyan több elektrosztatikával foglalkozó szabvány van érvényben, de ezek között jelenleg nincs olyan érvényes szabvány, amely minden szempontból alkalmas, megfelelő ellenőrzési követelményeket tartalmazna. Az OTSZ a vonatkozó műszaki követelményekre, azaz a hazai és Európai Uniós szabványok és normák összességére hivatkozik (tehát a felülvizsgáló főleg a szakértelmére, és tapasztalatára támaszkodhat!)

Előíró jogszabályok • ÁLTALÁBAN: - 191/2009. (IX. 15.) Korm. r.

Első ellenőrzés

 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről  54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) A részleteket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

33.§ (3) c) bekezdése

• ÉRINTÉSVÉDELEM: - 8/1981. (XII .27.) IpM r.(KLÉSZ) 22.§-a - 14/2004 .(IV. 19.) FMM r. 5/A.§ (2) bekezdése • VILLÁMVÉDELEM: - 54/2014.(XII. 5.) BM r. (OTSZ)

279. … 281. §-a

• ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM: - 54/2014.(XII.5.) BM r. (OTSZ) 278.§ (2)a) bekezdése

Rendszeresen ismétlődő, azaz időszakos felülvizsgálat

• ÉRINTÉSVÉDELEM: - 8/1981. (XII.27.) IpM r.(KLÉSZ) 23.§, 26.§ (4) bek. és 27.§-a - 14/2004 .(IV.19.) FMM r. 5/A.§ (3) bekezdése • SZABVÁNYOS ÁLLAPOT: - 54/2014. (XII.5.) BM r. (OTSZ)

MSZ HD 60364-6:2007 (61. fejezete)

MSZ EN 62305-3:2011 (7. fejezete) MSZ EN 62305-4:2011 (9.3. fejezete)

MSZ HD 60364-6:2007 (62. fejezete)

276.§ (1) bek. és 277.§-a

• VILLÁMVÉDELEM: - 54/2014. (XII.5.) BM r.(OTSZ) 279. … 281.§-a • ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM: - 54/2014. (XII.5.) BM r. (OTSZ) 278.§ (2) bekezdése

Az első ellenőrzéseket és az időszakos felülvizsgálatokat előíró, jelenleg: 2015. júniusában hatályos jogszabályok a következők:  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről  8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ)


Vonatkozó szabvány

MSZ EN 62305-3:2011 (7. fejezete) MSZ EN 62305-4:2011 (9.3. fejezete)

Az ellenőrzések, illetve felülvizsgálatok végzéséhez szükséges szakképzettségeket is jogszabályok határozzák meg, így:  21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet: Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. A rendelet 1. § (1) bekezdése szerint: A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek csak az ott megjelölt

10

2. Táblázat Ellenőrzés/Felülvizsgálat KISFESZÜLTSÉGEN ≤1000 V AC ~ ≤1500 V DC =

NAGYFESZÜLTSÉGEN

Jelenleg érvényes szabványok

Korábbi szabványok

ÉRINTÉSVÉDELEM:

MSZ HD 60364 sorozat, ebből különösen: MSZ HD 60364-4-41, MSZ HD 60364-5-54; továbbá: MSZ EN 61140

MSZ 172-1

SZABVÁNYOS ÁLLAPOT:

MSZ HD 60364 és az MSZ EN 60079 sorozatok,

MSZ 1600 sorozat

MSZ EN 50522, MSZ 172-4

MSZ 172-2,-3

MSZ EN 61936-1 és MSZ EN 60079 sor.

MSZ 1610 sorozat

MSZ EN 50164, 62305 és 62561sorozatok

MSZ 274 sorozat

ÉRINTÉSVÉD.: SZABV. ÁLL.:

VILLÁMVÉDELEM: ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS:

(MSZ EN 61340 és MSZ 16040, 16041 sorozatok, irányelvként!)

képesítéssel, szaktanfolyami képzettség birtokában végezhetők.  150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a 2012. évi Országos Képzési Jegyzéket (OKJ).  27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet határozza meg részletesen a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések – így az épületvillamossági szerelő, illetve a villanyszerelő szakképesítés és a ráépülő kiegészítő felülvizsgáló képesítések – szakmai és vizsgakövetelményeit.  9/2015. (III.25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről.

Érintésvédelmi felülvizsgálatokhoz szükséges képesítések

Villamos berendezések érintésvédelmi (áramütés elleni védelem) szabványossági felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti „Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló” szakképesítéssel rendelkezik [lásd: 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet]. A szabványossági felülvizsgálat számszerű értékeket igénylő méréses vizsgálatait és ezek kiértékelését, illetve ennek alapján a minősítést csak felülvizsgálói szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti. A 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet szerinti szerelői ellenőrzés elvégzéséhez (ahol nincs méréses vizsgálat) nem szükséges a felülvizsgálói szakképesítés, elegendő az alap villamos szakképzettség is: az MSZ 1585:2012 szabvány 4.2.101. szakasza szerinti IV/c. csoportba tartozó szakember. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálóknak jelenleg nincs előírva az OKJ szerinti sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítés megléte, abban az esetben, ha robbanás veszélyes térségben végeznek érintésvédelmi felülvizsgálatokat. Mégis feltétlen ajánlott nekik is ezt a szakképzettséget is megszerezni, hiszen ilyen térségekben érdemi méréses felülvizsgálatokat végezni, ami egyes készülékek, berendezések vagy dobozok mérésekhez szükséges megbontásával jár, csak e képesítés megléte esetén jogosultak!

Az OTSZ-hez kapcsolódó képesítések

A korábbi OTSZ előírta a vizsgálatok végzéséhez a szükséges szakmai képesítési követelményeket. Az új koncepció szerint

11

ezt nem az OTSZ írja elő, hanem a 9/2015. (III.25.) BM rendelet 8.§ (3) és (4) bekezdése, valamint a 9.§ … 11.§-a tartalmazza a következők szerint: A) Tűzvédelmi kézikönyv A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére és felülvizsgálatára tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervező jogosult. A tűzvédelmi szakértők esetében felsőfokú tűzvédelmi szakképesítésként elismert felsőszintű szakmai képesítéseket a rendelet 1. mellékletének 1.2.3., és 2.1.3. pontja, és a 3. mellékletének 2.1.3. pontja tartalmazza. B) Erősáramú berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata Villamos berendezések szabványossági (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek – ha ott az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő – villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személynek az előző bekezdésben meghatározottakon felül az OKJ szerinti sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkeznie kell. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha mindegyikük rendelkezik az erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítéssel és legalább az egyikük rendelkezik robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel. C) Villámvédelmi berendezések Villámvédelmi berendezés tervezésére csak az a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki villamos tervező jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői tanfolyamot eredményesen elvégezte, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta a különösen gyakorlott címet (így a kiemelt területeknél feltűntetett Vn jelzettel rendelkezik). Az itt meghatározott követelményekkel az építési műszaki ellenőrnek is rendelkeznie kell.


Villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelmények anyagából az MMK által akkreditált villámvédelmi képesítést szerzett vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az Országos Képzési Jegyzék szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett. Rendkívüli felülvizsgálat végzésére az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult.

robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása.” Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálónak ellenőriznie kell az üzemeltetőtől kapott adatokat, azokat észrevételezheti és javasolhat más besorolásokat is, amit az üzemeltető feljogosított szakértőjének kell véglegesíteni. Vitás esetben a szakhatóságé a döntő szó. b) A módosított 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet értelmében az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végző személyeknek érvényes tűzvédelmi szakvizsgával is kell rendelkezniük! A tevékenységeket és az ezekhez szükséges szakképesítéseket az OKJ alapján a 3. táblázatban foglaltuk össze.

2. Táblázat Tevékenység

A tevékenységhez szükséges szakképesítés az Országos Képzési Jegyzék szerint

1.) Lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények érintésvédelmi vizsgálata

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló OKJ száma: 101. sorszámon, 35 522 03; FEOR: 7524 Azonosító száma: 11267-12

2.) Erősáramú berendezések felülvizsgálata, minősítő nyilatkozat megtétele*

Erősáramú berendezések felülvizsgálója OKJ száma: 89.sorszámon, 35 522 02; FEOR: 7524 Azonosító száma: 11268-12

3.) Lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények villámvédelmi berendezéseinek felülvizsgálata

Villámvédelmi felülvizsgáló OKJ száma: 476. sorszámon, 35 522 16; FEOR: 7524 Azonosító száma: 11298-12 nem norma szerinti felülvizsgáló, 11299-12 norma szerinti felülvizsgáló

*A 9/2015.(III.25.) BM rendelet 9.§ (2) bekezdése alapján kötelező kiegészítő szakképesítés az erősáramú berendezések felülvizsgálóinak robbanásveszélyes térségekben végzett felülvizsgálatok esetén: 4.) Sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések kezelése Ez természetesen nem csak a villámvédelemre, hanem a túlfeszültség-védelemre is igaz minden olyan esetben, ahol a túlfeszültség-védelmet az MSZ EN 62305-2 és az MSZ EN 62305-4 szabályai szerint a külső villámvédelemmel összhangban kell létesíteni. A fenti általános szabály alól csak akkor lehet eltérni, ha a túlfeszültség-védelem létesítését csak és kizárólag az MSZ HD 60364-4-443 előírásai követelik meg. D) Elektrosztatikus védelmi berendezések Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére csak a következő, ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró személyek jogosultak: a MMK által bejegyzett villamosmérnök szakértő, igazságügyi villamos szakértő és villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi szakértő. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére olyan akkreditált vizsgáló intézet vagy szervezet is jogosult, amely az előzőekben fel sorolt szakértőt foglalkoztat. E) Ami nem változott: a) Az egyes helyiségek, térségek kockázati osztályainak meghatározása és ennek dokumentálása továbbra is az adott létesítmény üzemeltetőjének feladata: mindig a létesítmény „tűzvédelmi dokumentációjának elkészítéséért felelős személy” határozza meg a kockázati egységeket és azok kiterjedését. A tűzvédelmi dokumentáció, azaz a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) készítésére tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező jogosult. Ugyanakkor az új OTSZ 277.§ (5) bekezdése előírja: „A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely


Robbanásbiztos berendezés kezelője OKJ száma: 381. sorszámon, 52 522 03; FEOR: 7524 Azonosító száma: 11284-12 Megjegyzés: Általában elfogadható az az alapelv, hogy az új szabályozások nem érintik a korábban megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét, lásd: 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 3.§ (1) és (2) bekezdését! Ennek értelmében a korábbi kiadású oklevelek, – ha nincs rajtuk lejárati határidő és nem változott a munkavállaló munkaköre – változatlanul elfogadhatók, illetve érvényesnek tekinthetők. Ezek mellett azonban szükség lehet további kötelező képzésekre is: pl. az említett „Tűzvédelmi szakvizsgára”, a „Robbanásbiztos berendezés kezelője”, vagy a „Norma szerinti villámvédelmi felülvizsgáló” szakképesítésre, amelyeket későbbi jogszabályok írtak elő. Jelen ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, az ismertetett témakörökben közvetlenül érintett szakembereknek, felülvizsgáló kollégáknak ajánlott az ismertetett jogszabályok és szabványok alapos megismerése és az azokban foglalt előírások és követelmények betartása.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEE-tag [email protected]

12

Kosák Gábor

A 2015. I negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT) A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listája az MEE honlapján: az Elektrotechnika/Aktuális szám/Szakmai előírások címszó alatt található meg. Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások MSZ EN 60601-1-3:2015 Gyógyászati villamos készülékek. 1-3. Rész: Az alapvető biztonságra és a lényeges működésre vonatkozó általános követelmények. Kiegészítő szabvány: Diagnosztikai röntgenberendezések sugárvédelme (IEC 60601-1-3:2008) Az IEC 60601-1 nemzetközi szabvány a gyógyászati villamos készülékek és gyógyászati villamos rendszerek alapvető biztonsági és lényeges működési követelményeit határozza meg. Ez a kiegészítő szabvány olyan gyógyászati diagnosztikai röntgenberendezésekre és azok részegységeire vonatkozik, amelyeknek a humán páciensről készített radiológiai képeit diagnosztizálásra, illetve gyógyászati eljárások tervezésére vagy vezérlésére használják. Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) MSZ EN 60079-1:2015 Robbanóképes közegek. 1. rész: Gyártmányok védelme nyomásálló tokozással, „d” (IEC 60079-1:2014) MSZ EN 60068-2-75:2015 Környezetállósági vizsgálatok. 2-75. rész: Vizsgálatok. Eh vizsgálat: Kalapácsos vizsgálatok (IEC 60068-2-75:2014) MSZ EN 60300-1:2015 Megbízhatóságirányítás. 1. rész: Útmutató a kezeléshez és az alkalmazáshoz (IEC 60300-1:2014) *MSZ EN 60749-42:2015 Félvezető eszközök. Mechanikai és klimatikus vizsgálati módszerek. 42. rész: Tárolási hőmérséklet és páratartalom (IEC 60749-42:2014) MSZ EN 60846-1:2015 Sugárvédelmi mérőműszerek. A röntgen-, a béta- és a gammasugárzás környezeti és/vagy irány szerinti dózisegyenértékét (egyenértékű dózisteljesítményét) mérő műszerek és/vagy monitorok. 1. rész: Hordozható munkahelyi és környezeti mérőeszközök és monitorok (IEC 60846-1:2009, módosítva) MSZ EN 61076-2-104:2015 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetelmények. 2-104. rész: Kerek csatlakozók. Csavaros vagy bepattanó rögzítésű M8-as kerek csatlakozók termékelőírása (IEC 61076-2-104:2014) MSZ EN 62047…..:2015 Félvezető eszközök. Mikroelektromechanikus eszközök című szabványsorozat *-20, *-21 és *-22 jelzetű részei MSZ EN 62489-2:2015 Elektroakusztika. Hallásjavító hangfrekvenciás indukciós

13

hurokrendszerek. 2. rész: A hurok által kibocsátott kisfrekvenciás mágneses tér számítási és mérési módszerei az emberi expozíció határértékeire vonatkozó irányelveknek való megfelelőség értékeléséhez (IEC 62489-2:2014) MSZ EN 62751…..:2015 Teljesítményveszteségek a nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC-) rendszereknek a feszültségforrásos konverter (VSC) szelepeiben című szabványsorozat *-1 és *-2 jelzetű részei. Nemzeti elektrotechnikai szabványok visszavonása A következő nemzeti szabvány(oka)t az MSZT közvetlen utód nélkül visszavonta: MSZ IEC 194:1990 Nyomtatott áramkörök fogalommeghatározásai MSZ IEC 51-1:1992 Közvetlen működésű, analóg értékmutatású, mutatós villamos mérőműszerek és tartozékaik. Fogalommeghatározások és általános előírások MSZ IEC 1037:1993 Elektronikus vevőkészülékek központi hangfrekvenciás árszabás- és terhelésvezérléshez MSZ IEC 1038:1992 Kapcsolóórák tarifa és terhelés szabályozására MSZ IEC 68 Környezetállósági vizsgálatok című szabványsorozat még érvényben levő tagjai. Immáron a teljes szabványsorozat vissza van vonva. MSZ IEC 721-2-1:1994 A környezeti feltételek osztályozása. 2. rész: Természeti környezeti feltételek. Hőmérséklet és légnedvesség MSZ IEC 721-2-3:1994 A környezeti feltételek osztályozása. 2. rész: Természeti környezeti feltételek. Légnyomás MSZ IEC 342-3:1998 Villamos szellőzők és szabályozóik biztonsági követelményei. 3. rész: Sugár-szellőzők MSZ HD 407 S1:2001 Az ívhegesztés és rokon eljárásai berendezéseinek használatára vonatkozó biztonsági előírások MSZ HD 427 S1:2001 Az ívhegesztés és rokoneljárásai berendezéseinek létesítésére vonatkozó különleges biztonsági előírások MSZ IEC 605 Elektronikus berendezések megbízhatósági vizsgálata című szabványsorozat MSZ IEC 60287-1-1:1999 Villamos kábelek. A terhelhetőség számítása. 1. rész: A terhelhetőség egyenletei (100 %-os terhelési tényező) és a veszteségek számítása. 1. főfejezet: Általános rész MSZ IEC 60287-3-2:1999 Villamos kábelek. A terhelhetőség számítása. 3. rész: Üzemi viszonyok. 2. főfejezet: Az erősáramú kábel vezető-keresztmetszetének optimalizálása gazdasági szempontból MSZ IEC 815:1993 Irányelvek szennyezett környezetben használható szigetelők kiválasztására MSZ IEC 61233:1999 Nagyfeszültségű, váltakozó áramú megszakítók. Induktív terhelés kapcsolása MSZ IEC 61643-1:2001 A kisfeszültségű elosztóhálózatok túlfeszültségvédelmi eszközei. 1. rész: Működési követelmények és vizsgálati módszerek MSZ IEC 255-11:1991, -16:1995, -20:1991 Erősáramú relék című szabványsorozat tagjai MSZ IEC 354:1994 Olajtranszformátorok terhelési útmutatója MSZ IEC 542:1994 Terhelés alatti fokozatkapcsolók alkalmazási útmutatója MSZ IEC 146-4:1992 Félvezetős átalakítók. Szünetmentes áramellátó rendszerek műszaki követelményei és vizsgálati módszerei MSZ IEC 909-1:1997 Zárlati áramok számítása háromfázisú váltakozó áramú rendszerekben. 1. rész: Tényezők a zárlati áramok IEC 909 szerinti számításához háromfázisú váltakozó áramú rendszerekben MSZ IEC 1020 Elektronikus készülékek elektromechanikus kapcsolói című szabványsorozat MSZ EN 60432-2:2001 Izzólámpák biztonsági követelményei. 2. rész: Volfrámszálas halogénlámpák háztartási és hasonló általános világítási célokra (IEC 432-2:1994, módosítva)


Könyvismertető

A német Scholars’ Press könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg „Science, Research and Higher Education in the Knowledge-Based World" (Tudomány, Kutatás és Felsőoktatás a Tudásalapú Világban) című könyvet, amelynek alcíme „Knowledge Triangle in Civilized World" (Tudásháromszög a Civilizált Világban) angol nyelven, 565 oldalon. A mű szerzői a Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Intézet jeles szakmai egyéniségei, dr. Szentirmai László professzor, a szerkesztőbizottság 1995-2010 között volt elnöke és dr. Radács László docens a diósgyőri szervezet elnöke. Az első 7 főfejezet a tudomány, a kutatás, az innováció fejlődése, az eredmények értékelésére alkalmas jelzőszámok (indikátorok) elemzése után a kutatási rendszer dinamizmusa egy analóg, zárt hurkú modell megalkotásával kerül bemutatásra, összehasonlítva Európa és a nagyvilág eredményeit. Az emberi erőforrásokat a nagy nevek, kiemelkedő gondolkodók és tudósok fémjelzik – beleértve a róluk elnevezett mértékegységeket. A fizikai, kémiai és orvosi-fiziológiai tudományok Nobel-díjasainak országonkénti megoszlása hazánkat Svédországgal együtt a 9-10-ik helyre érdemesíti. Számunkra külön értékes, hogy az első elektrotechnikai kongresszus 1893-ban Chicagóban milyen sikeres volt. A kutatói-egyetemi életpálya modellek elemzése az utóbbi 45 évben bekövetkezett változások, elsősorban a digitális világ megjelenése azt mutatják, hogy az elhelyezkedési lehetőségek a tudás növekedését és szabad áramlását igénylik, továbbá a nők szerepének növelése nélkülözhetetlen. Új világjelenség a tudásalapú társadalom kialakulása, fejlődése és hatásai, mindezekről nagyszerű, demonstratív, eredeti illusztrációkat is találunk a könyvben. A nemzetközi együttműködés, a vállalatok a tudásalapú társadalomban és a főbb eredmények ismertetése után a szellemi tulajdonról is kitűnő áttekintést ad, önálló ábrákkal bemutatva a kutatástól a piacig vezető utat. A kutatásban az együttműködés érdekében születtek meg az első Európai Tudományos Kutatási és Műszaki Fejlesztési Keretprogramok. Először a kezdeteket és az első 5 keretprogram célkitűzéseit, eredményeit, résztvevőit, a növekvő ráfordítások hasznosítását ismerteti a könyv, majd az Európai Űrkutatás fontos részletei következnek. Az Európai Kutatási Térség kezdeti lépéseiről, majd a 6-ik és 7-ik keretprogramokról, az új innovatív, kapcsolódó Európai Szervezetekről és egy nagyszerű, 5 oldalas táblázatban a térség fejlődéséről értekezik a mű. A távlatok: az Európa 2020 stratégia, a 2030-ra megújuló Kutatási Térség, amely a kulcskihívások megoldására keres új utakat a kutatás-fejlesztési irányban, pl. a Horizon2020 új keretprogrammal és egy összeurópai távlati koncepcióval. A második 7 főfejezet alapvetően az Európai Felsőoktatási Térséggel foglalkozik, mert a szervezett oktatás Európában – 90 millió tanuló, ebből 19 millió a felsőoktatásban – és a világban egyaránt a gazdaság, az emberi közösség és a tudásalapú társadalom fejlődésének mérföldköve. Az általánosított oktatási rendszert az oktatási szintekre (ISCED) fordított összegeket a végzettek népességhez viszonyított aránya tükrében mutatja és megállapítja a négyzetes, sőt exponenciális tudásnövekedést a ráfordítások függvényében. A szerzők az egyetemek gyökereit és fejlődését egy teljesen eredeti ábrában is összefoglalják, amelyben a létesítések évszámai a tudás gyarapodásának térfelén szerepelnek. A doktori címek és fokozatok struktúrája, tartalma és jövője elválaszthatatlan a felsőoktatási rendszer dinamizmusától, amelynek tárgyalása ugyancsak egy zárt hurkú sémán alapszik; a rendszerváltozó kimenetének illusztrációja is vadonatúj. Nagyobb teret szán a könyv az egyetemek szerepére és jeles modernizációs törekvésekre a civilizált országokban.


Az egyetemek világrangsora – több mint 10 000 egyetem működik a nagyvilágban – érdekes képet ad. A könyv először a 3 legjelentősebb és legbefolyásosabb minősítő szervezet – Times (brit), Shanghai index és Quacquarelli Symonds (QS) – rangsorolási jellemzőit és a hozzájuk rendelt százalékokat áttekintő táblázatokban is bemutatja. Ezután a legutóbbi évek eredményeit figyelembe véve az első 150 egyetem rangsorát állítja össze, értékeli a 3 minősítő összevetésével, majd a változásokat és eltéréseket vizsgálja, továbbá országonként sorra veszi az élenjáró egyetemeket. Megismerhetjük az európai törekvéseket a felzárkózásra 2030-ig. Az Európai Felsőoktatási Térség a Bolognai Szerződéssel lépett életbe (1999). Részleteket ismerhetünk meg a térség fejlődéséről, az oktatók és hallgatók szervezett tanulmányútjairól (mobilitás Európában és a nagyvilágban), a kezdetektől kiindulva a különböző, majd a legújabb Erasmus+ programokról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről. A felsőoktatás és a gazdasági élet, elsősorban az ipar sikeres kapcsolata a tudásvezérelt gazdaság zászlóvivője, amelyben a műszaki felsőoktatásé – ennek világképét is megismerjük – a vezető szerep. Áttekinthetjük a stratégiai (hosszú távú), a kutatási és az oktatás/tanulás modernizálására irányuló együttműködéseket. Új létesítmény az Európai Innovációs és Műszaki Egyetem (EIT) Budapesten, amelynek kezdeti eredményei és tervei is olvashatók. Kiemelt figyelmet kap a szerzőktől a felnőttoktatás és az egy életen át tartó tanulás témája is. A modern tudósvándorlás és az agyelszívás a tudás körforgásával együtt napjaink jelentős gondja. Az agyelszívás fő kategóriáit számszerű adatokkal ismerteti, majd a gazdaságban és tudományban élenjáró országok és a felzárkózók problémái, előnyök, hátrányok és az emigránsok helyzete következnek. Néhány, a hatást kiegyenlítő törekvés bemutatása a munkaerő szabad áramlásával együtt is csak kis részben tudja kezelni a problémát. Új jelenség a fiatalok olcsó ázsiai egyetemekre törekvése a nyugati országokból; már látszik, hogy az egyre globálisabb világban a magasan képzettek kölcsönös áramlása fokozódni fog. Az európai és a nemzetközi dimenzió a felsőoktatásban egy fontos, új téma és megvalósítása megkerülhetetlen célkitűzés. A hallgatói mobilitás például ma már trend: 2010-ben az Unió 3 millió hallgatója tanult más uniós országokban, 2025-re pedig már 5 millió a terv. Európa és a nagyvilág közelhozása az egyetemekhez megjelenik az előadásokon és az oktatási anyagokban; az idegen nyelvek ismeretének központi fontossága ma már szükségszerű – az idegen nyelven kommunikálóak között hazánk a 27-ik helyen állt 2013 elején. (Horvátország akkor még nem volt az Unió tagja). A tanárképzésben a változást a digitális világ hozta: a tanárok szerepe teljesen megváltozott. Az oklevelek és előtanulmányok kölcsönös elismerése minden európai országnak és fiatalnak kedvező. Az előbbiekkel együtt a felsőoktatás nemzetközi szerepe és rendszeres párbeszéd a felsőoktatási szektorral egy összefoglaló táblázatban is figyelemfelkeltő. Az esettanulmányokban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a magyar műszaki felsőoktatás néhány fontosabb eredményeinek közreadása számomra a mű külön értéke. Az Epilógus (Zárszó) az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségeket a világ élvonalában mutatja be részben egy nagy összefoglaló, innovatív illusztrációval és a hozzá tartozó magyarázatokkal. Három melléklet az Európai Unió fejlődését, a fizikai Nobel-díjasokat 1901-2014 között – születési hely, állampolgárság, munkahely a Nobel-díj kihirdetésekor, valamint a tudományos eredmény feltüntetésével –, végül az oktatásra vonatkozó fontosabb európai dokumentumok összefoglalását érdekes táblázatokkal is bemutatja. A könyv a tudományos élet, a kutatási-műszaki fejlesztési intézmények és a felsőoktatás oktatói-kutatói mellett ajánlott elsősorban az ipar és általában a gazdasági élet közép- és felsőszintű vezetői figyelmébe; érdeklődés esetén megrendelhető a www.morebooks. de/store/gb/book/science,-research-and-higher-education-in-theknowledge-based-world/isbn/978-3-639-51713-2 linken. Dr. Gyurkó István, PhD ÉMÁSZ Rt. ny. Fejlesztési Osztályvezető Aranyokleveles villamosmérnök

14

Villamos berendezések és védelmek Farkas Balázs, Dr. Veszprémi Károly

Párhuzamosan kapcsolt inverterek Napjainkban az inverterek teljesítménynövelésének egyik tipikus módja párhuzamos kapcsolásuk. A párhuzamosan kapcsolt inverterek azonban a nagyobb elérhető teljesítményen kívül más előnyös tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabbak a nagyobb megbízhatóság és redundancia, a szükséges passzív elemek méretének csökkenése, illetve a feszültség- és áramharmonikusok csökkenése. Jelen cikk röviden bemutatja a félvezető modulok és inverterek párhuzamos kapcsolását, kitérve az alapvető főáramköri elrendezésekre, jelenségekre, illetve a tipikus szabályozási megoldásokra is. The power level of the inverters can be usually increased by parallel connection. Apart from power level, parallel connection gives other benefits e.g. higher reliability, smaller passive components, reduced voltage and current harmonics. This article introduces the parallel connection of the semiconductor modules and inverters, focusing on the topologies, on the most important phenomena and typical controller structures.

1. BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy a félvezető modulok egységteljesítménye folyamatosan nő, egy adott teljesítményszint felett a piacon kapható teljesítménymodulok egyedül már nem elegendőek (kisfeszültségű alkalmazásokban kb. 200-300 kW). Ebben az esetben több modul beépítésére van szükség. Ezen modulok összekapcsolására többféle lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb megoldás a félvezetők közvetlen párhuzamos kapcsolása. Ilyenkor a modulokat nem tudjuk külön-külön vezérelni, ezért az áramutak és a meghajtó rendszer szimmetriájának biztosításával (pl.: sínezés, hűtés stb.), illetve a gyújtó jelek késleltetésszórásának csökkentésével érhető el az egyenletes árameloszlás. Mivel az előbb említett technológiai paraméterek kézben tartása csak korlátozottan lehetséges, termikus méretezéskor nagyobb tartalékokat kell alkalmazni, ahhoz képest, mintha invertereket kapcsolnánk párhuzamosan. Utóbbi esetben passzív elemekkel vagy pedig valamilyen szabályozási algoritmussal biztosítható az egyenletes árameloszlás. Párhuzamosan kapcsolt inverterekből épített készülékek sok egyéb kedvező tulajdonsággal is rendelkeznek. Jól skálázhatóak, ennek köszönhetően a fejlesztési idő és költség is csökkenthető. A nagy modularitás miatt nő a készülékek megbízhatósága és egyszerűsödik a karbantartás, emiatt jelentősen csökkenthető az ezekhez kapcsolódó üzemszünet. Nagyobb feszültségű alkalmazásokban gyakran alkalmazzák a félvezetők vagy inverterek sorba kapcsolását is, azonban jelen cikk ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozik.

2. PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁS

hogy az inverterek főáramköreinek mely részei között van galvanikus kapcsolat (1. ábra). A legegyszerűbb esetben, az egyenkörök egymástól függetlenek és csak a kimenetek vannak egy impedancián keresztül párhuzamosan kötve, ilyenkor az inverterek egyenköre egy transzformátor külön szekunder tekercseiről kap táplálást (1/a. ábra). Ez a megoldás a leválasztó transzformátor miatt költséges és nagy helyigényű. A második eset, amikor nemcsak az inverterek kimenetei vannak összekötve, hanem az egyenkörük is (1/b. ábra). Ilyenkor azonban kialakulhatnak közös módusú keresztáramok, amiknek a korlátozásáról gondoskodni kell, (lásd 3. fejezetet).

1. ábra Inverterek párhuzamos kapcsolásának két alapesete [2] Az inverterek áramszabályzója csak az alacsony frekvenciájú, illetve DC keresztáramokat tudja hatékonyan csillapítani, hiszen a kapcsolási frekvenciához képest relatív alacsony vágási frekvenciával rendelkezik. A nagyfrekvenciájú keresztáramok csökkentése, a párhuzamosan kapcsolt inverterek megfelelő szinkronizációjával, a késleltetések közötti eltérések csökkentésével, illetve az inverterek közé kapcsolt passzív elemekkel lehetséges. A meghajtó jelek jelútjában lévő késleltetések és torzítások közötti eltérések nagyfrekvenciás és DC keresztáramokat is okozhatnak. Nagyfrekvenciás esetben a feszültség-idő területek átlaga egy kapcsolási periódusra nulla marad, így a fojtók nem fognak elmágneseződni, ezért ebben az esetben a keresztágba kapcsolt impedanciákkal a keresztáram korlátozható (2. ábra).

2. ábra Jelkésleltetések által okozott kimeneti feszültségkülönbség

2.1 Alapesetek Inverterek párhuzamos kapcsolásakor a főáramkör szempontjából 2 alapesetet különböztethetünk meg, attól függően,

15

Abban az esetben, ha a jelútban lévő komponensek torzító hatása miatt a gyújtó impulzusok átvitele nem alakhű, a feszültség-idő területek átlaga egy kapcsolási periódusra


nem lesz nulla, ez a DC feszültség elmágnesezi a keresztágban lévő induktív elemeket. Ennek a DC jellegű keresztáramnak a hatékony korlátozásához valamilyen aktív megoldásra van szükség, hiszen ezt az áramot csak a körben lévő parazita ellenállások korlátozzák, így egyéb beavatkozás nélkül ez igen nagy értékű lehet.

hogy a Miller-hatás miatt ilyenkor a legkisebb küszöbfeszültségű félvezető határozza meg a kapcsolási folyamat során az összes félvezető gate feszültségét, ezért gyakorlatilag egyedül kapcsol. További problémát jelentenek a szórt induktivitásokon eső feszültségek által keltett gate-köri keresztáramok. Mindkét probléma megoldható a gate-körbe helyezett R szétcsatoló ellenállásokkal (4. ábra), hiszen ezek korlátozzák a köráramokat, illetve biztosítják, hogy ne a legkisebb küszöbfeszültségű félvezető határozza meg a kapcsolási folyamatot. 2.2.2 Lágy párhuzamos kapcsolás Ilyenkor az egyes modulok vagy inverterek egy soros impedancián keresztül kapcsolódnak egymással párhuzamosan (5. ábra). Ezzel a megoldással a szabályzó egyszerűsége megmarad, azonban a terhelés egyenletes eloszlása kevésbé függ a párhuzamosan kapcsolt modulok egyformaságától.

3. ÁRAMKIEGYENLÍTÉSI MEGOLDÁSOK

3. ábra Impulzustorzítás által okozott kimeneti feszültségkülönbség Bizonyos esetekben szándékosan alkalmazunk a vivők között fázistolást, ez az ún. interleave vezérlés a 6. fejezetben kerül bemutatásra. 2.2 Áramköri megoldások csoportosítása 2.2.1 Közvetlen párhuzamos kapcsolás Az előbbi megoldások közül az iparban általában a félvezető modulok közvetlen párhuzamos kapcsolását alkalmazzák (4. ábra). Ilyenkor a szimmetriákon túl nagyon fontos, hogy minél kisebb szórású modulokat kapcsoljunk párhuzamosan, illetve a meghajtóban lévő jelkésleltetések minél inkább azonosak legyenek. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy ilyenkor a párhuzamos félvezető modulok egyetlen eszközként vezérelhetőek. A meghajtásra azonban külön figyelmet kell fordítani, mert a gate-küszöbfeszültségek eltérése miatt, ha közvetlenül összekapcsolnánk a gate-eket, akkor a legkisebb gate-küszöbfeszültséggel rendelkező félvezető áramterhelése lenne a legnagyobb. Ennek az a magyarázata,

4. ábra Párhuzamosan kapcsolt IGBT-k meghajtása. [5]


Mivel a párhuzamosan kapcsolt inverterek nem teljesen azonosak, ezért beavatkozás nélkül a terhelés nem oszlana meg rajtuk egyenletesen. Így a készülék kihasználása csökkenne, ezért a tervezés során gondoskodni kell az aszimmetria hatásának korlátozásáról. A legfontosabb aszimmetriák: – IGBT-k és diódák nyitóirányú feszültségesésének eltérése – Gate-jelek torzítása – Kimeneti fojtók reaktanciájának eltérése – Hűtési feltételekben lévő aszimmetriák 3.1 Passzív áramkiegyenlítési módszerek Olyan áramkiegyenlítési módszerek tartoznak ebbe a csoportba, amik a körben lévő impedanciákra bízzák a terhelés egyenletes elosztását, illetve a párhuzamosan kapcsolt inverterek szabályozó köreinek nincs áramosztási feladata. A passzív megoldások fő előnye az egyszerűség, hiszen vezérlési szempontból nincs jelentős különbség egy egyedül működő inverter struktúrájához képest. Általánosságban elmondható, hogy a passzív elemekkel megvalósított áramkiegyenlítés egyszerűbb, de kevésbé hatékony, illetve jelentősen költségesebb, mint az aktív beavatkozáson alapuló megoldások. Mivel a kimeneti fojtók csak az AC köráramokat képesek korlátozni, különös figyelmet kell fordítani a DC feszültséget okozó aszimmetriák minimalizálására, hiszen az ezek által okozott DC keresztáramokat csak a körben lévő parazita ellenállások tudják korlátozni. A DC áramok nagyságát a néveleges terhelés néhány százalékára célszerű korlátozni. Ha ez nem teljesíthető (pl.: alacsony névleges terhelés) egy DC áramszabályzóra kell bízni a kiegyenlítést, ilyenkor az áram mérések pontosságán múlik mennyire csökkenthető le a DC köráram értéke. 3.1.1 Párhuzamos inverterekben alkalmazott fojtó típusok A korábban említettek miatt a kimeneten lévő keresztáramokat korlátozó fojtótekercseket úgy kell megkonstruálni, hogy jelentős közös módusú induktivitást képviseljenek (5. ábra). Két alapeset lehetséges. Az elsőben fizikailag egyetlen fojtó tekercs biztosítja a keresztáramok korlátozásához szükséges közös módusú induktivitást és a hálózat felé szükséges differenciál módusú induktivitást. Második lehetőség, hogy a keresztáramokat egy külön erre a célra kialakított 3 fázisú áramkompenzált fojtótekercscsel induktivitással korlátozzuk LCM (5/a. ábra). Az ilyen fojtó tekercselési iránya olyan, hogy a közös módusú gerjesztés által létrehozott fluxus záródik a vasban. Keresztáram korlátozására a hagyományos, egyetlen

16

Villamos berendezések és védelmek

3 oszlopos magon lévő háromfázisú fojtótekercsek (L3ph) nem alkalmazhatóak, hiszen a zérus sorrendű fluxus csak a levegőben tudna záródni, így a keresztáramok szempontjából csak a szórási impedanciájukkal számolhatunk. Az ilyen fojtókat ezért csak a párhuzamos kapcsolás után a hálózat irányába célszerű alkalmazni. Kimeneti fojtóként alkalmazhatunk 3 db 1 fázisú (5/b. ábra) vagy 1 db 4 oszlopos fojtótekercset. Egyetlen 4 oszlopos maggal megvalósított 3 fázisú fojtótekercs a negyedik oszlopán csak a közös módusú gerjesztés esik, ezért ez lehet a másik 3 oszlopnál kisebb keresztmetszetű is. A közös módusú fojtótekercs lehet 3 fázisú vagy 1 fázisú. Mivel ennek a fojtótekercsnek a szórási induktivitása differenciál módusú fojtóként viselkedik, abban az esetben, ha E magot vagy C magot használunk, a differenciál módusú induktivitás értékét növelhetjük is (5/c ábra), ilyen ún. integrált fojtótekercset mutat a 6. ábra. A 6/a. ábrán Látható, hogy C mag esetében a tekercselés iránya miatt, a differenciál módusú áram által gerjesztett fluxus csak a levegőben tud záródni. Ha E magot használunk, akkor a középső oszlopon a differenciál módusú fluxus tud záródni (6/b. ábra). A közös módusú fojtótekercsek alkalmazásának előnye, hogy a tekercselési irány miatt a vasat csak a közös módusú gerjesztés veszi igénybe, ami a kimeneten lévő terheléstől független, így nincs szükség olyan nagy légrésre.

keresztáramok korlátozásához ebben az esetben is a keresztágba helyezett közös módusú impedanciára van szükség. Többféle terhelés kiegyenlítő módszer létezik ezek közül a fontosabbak: droop vezérlés, multi-master, illetve a masterslave struktúra. 3.2.1 Droop control Ezt a módszert párhuzamosan kapcsolt tápegységek esetében gyakran alkalmazzák. Minden egység saját szabályzóval rendelkezik, a párhuzamosan kapcsolt egységek között nincs szükség kommunikációra. A terheléselosztás azon alapul, hogy egy szoftveres karakterisztikával imitáljuk a kimenettel sorosan kapcsolódó impedancia terheléskiegyenlítő hatását. Ez azt jelenti, hogy a kimeneti feszültség függ az áram értékétől, így a rendszer kimenő feszültsége terhelésfüggő lesz. A módszer módosítható úgy, hogy a karakterisztika esése az áram aszimmetria értékétől függjön. 3.2.2 Hálózatba kapcsolt modulok Ha a párhuzamosan kapcsolt modulok egy közös kommunikációs hálózaton kommunikálhatnak egymással, akkor minden modul képes a saját vezérlését a rendszer többi eleméhez igazítani. Ezen az elven egy multi-masteres rendszer építhető fel. 3.2.3 Egyetlen több csatornás szabályzó Hasonló a hálózatba kapcsolt megoldáshoz, de ebben az esetben nem több szabályzó elosztott kommunikációján alapul a terheléselosztás, hanem egyetlen szabályzó vezérli az összes modult. Ez a megoldás azonban nem moduláris és nincs benne redundancia sem.

4. DROOP ALAPÚ SZABÁLYOZÁSI MÓDSZEREK 4.1 Arányos droop szabályzás Ilyenkor két karakterisztikát használunk, az egyik a hatásosteljesítmény-áramlást szabályozza és a kimenő frekvencián keresztül a feszültség fázisszögét módosítja, a második a meddőteljesítmény-áramlást szabályozza a kimenő feszültség amplitúdójának módosításával.

ω(P) = ωn – mp * P U(Q) = Un – mQ * Q Mivel a frekvenciában és feszültségben lévő eltérés csak nagyon kicsi lehet, a droop együtthatók értékének is picinek kell lenniük. Ez tranziens üzemben nagyon lassú kiegyenlítést biztosít. Alternatív megoldásként 3 fázisú rendszereknél triviális megoldás, d-q koordináta rendszerben elvégezni a P és Q kiegyenlítést, a megfelelő áram csökkenő jellegű módosításával.

5. ábra Keresztáram-korlátozó fojtó konfigurációk [1]

6. ábra 1 fázisú integrált közös módusú fojtótekercs, (a) kis differenciál módusú induktivitás, (b) nagy differenciál módusú induktivitás. [1] 3.2 Aktív módszerek Ezeknél a módszereknél az egyes párhuzamosan kapcsolt inverterek vezérlő jele különbözik, a szabályzók így biztosítják az egyenletes terheléseloszlást. A kapcsolási frekvenciás

17

4.2 Tranziens droop Annak érdekében, hogy tranziens üzemben biztosítható legyen a megfelelő terheléselosztás, a droop karakterisztikát leíró egyenletet egy felül áteresztő szűrőt leíró taggal egészítjük ki, aminek együtthatója már nagy lehet. A felül áteresztő szűrő eliminálja ennek a tagnak a hatását állandósult állapotban, de tranziens üzemben ez határozza meg a működést.

5. SZOROSAN CSATOLT RENDSZEREK Az előzőekben bemutatott droop alapú megoldásoknál előnyösebb olyan szorosan csatolt rendszerek alkalmazása, amelyekben az egyes modulok között van valamilyen


kommunikáció. Ezek lehetnek master-slave vagy multi-master alapú rendszerek, attól függően, hogy a referenciajelek kitől érkeznek. A továbbiakban a 3 legfontosabb szabályozási struktúra kerül bemutatásra. 5.1 Külső hurkú szabályozás Ebben a master-slave struktúrában a kimeneti áramszabályzó közös, de minden inverter rendelkezik saját áramkiegyenlítéssel (7. ábra).

5.2 Belső hurkú szabályozás Ebben a multi-masteres struktúrában minden párhuzamosan kapcsolt egység rendelkezik saját áramszabályzóval, aminek nemcsak az áramkiegyenlítés a feladata, hanem a kimenő áramszabályozás is (8. ábra).

9. ábra Multi-masteres szabályozási struktúra részletes felépítése. [6] Ilyen rendszerre mutat példát a 9. ábra. Ebben egy nagysebességű szinkron jel biztosítja az egyes modulok szinkronizált működését. Minden modul rendelkezik egy hajtásszabályzóval, ennek feszültségalapjelét a modulszabályzók úgy módosítják, hogy az áramaszimmetria csökkenjen.

7. ábra Master-slave külső hurkú szabályozási struktúra

5.3 Külső szabályzó Ebben a master-slave struktúrában minden szabályozási szempontból fontos mennyiséget egyetlen külső szabályzó gyűjt össze és a párhuzamosan kapcsolt egységek csak feszültségalapjeleket vagy gate-vezérlő jeleket kapnak. Így ebben a struktúrában inverterek nem rendelkeznek semmilyen szabályzó egységgel.

6. INTERLEAVE VEZÉRLÉS Interleave vezérléskor a párhuzamosan kapcsolt inverterek vivőjeleit szándékosan elcsúsztatjuk egymáshoz képest. Ez lehetővé teszi a kimeneti fojtón lévő áramhullámosság csökkentését. Az Interleave vezérlés lehet aszimmetrikus és szimmetrikus. Szimmetrikus vezérlésnél a fázistolás nagysága a párhuzamosan kapcsolt modulok N számától függ, a vivők közötti fázis szög értéke 360/N. Aszimmetrikus esetben a fázistolás értéke attól függ, mely harmonikusokat szeretnénk eliminálni [1]. Az interleave vezérlés az áramharmonikusok csökkentésén kívül lehetővé teszi az egyenköri kondenzátor (amennyiben az közös) terhelésének csökkentését. Így a kondenzátor és fojtó mérete jelentősen kisebb lehet. Az interleave vezérlés legnagyobb hátránya, hogy a vivők között lévő fázistolás miatt az induktivitásokra nagy ķözös módusú feszültségidő terület jut, azért hogy ilyenkor ne alakuljon ki nagy keresztáram, viszonylag nagy közös módusú induktivitásra van szükség.

7. ÖSSZEFOGLALÁS

8. ábra Master-slave belső hurkú szabályozási struktúra


A cikk fő témája a teljesítményelektronikai készülékek párhuzamos kapcsolással történő teljesítménynövelése, valamint az ezzel járó előnyök áttekintése volt. Bemutatásra kerültek az IGBT modulok, illetve inverterek párhuzamos kapcsolásakor fellépő fontosabb jelenségek is. Mivel a párhuzamos kapcsolás nem csak a főkör szempontjából jelent kihívást, a

18

Villamos berendezések és védelmek

A téma iránt mélyebben érdeklődők az irodalomjegyzékben találhatnak hivatkozásokat a további kutatómunkához. Irodalomjegyzék [1] Di Zhang: Analysis and Design of Paralleled Three-Phase Voltage Source Converters with interleaving, Dissertation, 2010 [2] L. Asiminoaei, E. Aeloiza: Parallel interleaved Inverters for Reactive Power and Harmonic Compensation,PESC’ 06, pp 1-7, june 2006 [3] L. Asiminoaei, E. Aeloiza: An Interleaved Active Power Filter with Reduced Size of Passive Components, APEC ’06, march 2006 [4] K.Matsui, Y. Muari: Pulsewidth-Modulated Inverter with Parallel Connected Transistors Using Current-Sharing Reactors, IEEE Transaction on Power Electronics, vol. 8, NO. 2, April, 1993 [5] H. Rüedi, O. Garcia: Intelligent Paralleling, Bodo Power, March 2009 [6] B. Shi, G. Venkataramanan: Parallel Operation of Voltage Source Inverters with Minimal Intermodule Reactors, 39th IAS Annual Meeting, vol. 1, Oct 2004

Farkas Balázs Power Electronics, Hyundai Technologies Center Hungary Ltd. doktorandusz hallgató, BME VET MEE-tag [email protected]

Dr. Veszprémi Károly 10. ábra Külső szabályzón alapuló struktúra cikk kitért a fontosabb szabályozási struktúrákra is. Részletesen foglalkozott a droop alapú megoldásokkal, illetve az interleave vezérléssel.

Hírek Beghelli csúcstermékek a világítástechnikai kínálatban Sajtótájékoztató és szakmai szeminárium A világ szinte minden földrészén megtalálható akárcsak a velünk szomszédos országokban is, - a 30 éves múlttal rendelkező - észak-olaszországi Beghelli cégcsoport. Budapesten a városközpontban a színvonalas üzlet mellett bemutatóterem is várja az érdeklődő szakembereket.

Bemutatóterem és üzlet a Váci utca 34-ben A cég tevékenységének alappillérei a kutatás, innováció, kommunikáció és szolgáltatás. A magyarországi cég elkötelezett abban, hogy a világításszektorban a legnagyobb

19

BME Villamos Energetika Tanszék egyetemi tanár MEE-tag [email protected]

támogatást nyújtsa a hazai szakembereknek, nem csupán termékeket, hanem megoldásokat is kínálnak. Műszaki tanácsadás, képzési programok és együttműködés a szakmai szervezetekkel, intézményekkel, mind a cég tevékenységének része. Kiemelt szempont az energia- és költségmegtakarítás a világújdonságnak számító rendszereiknél. Az intelligens SmartDriver olyan innovációs megoldás (intelligens elektromos előtét), amely dimmelhető, fejleszthető és nem utolsósorban 4 órás bővíthető. Minden bővítéssel egy újabb funkciót lát el. Az alapfunkciók mellett a ráSorpresa powerled dióvezérlésű rendszer bővíthető autodimmer, épületfelügyeleti és Vision funkciókkal, amely segítségével energiahatékony és automatizált rendszer hozható létre. A LED-es közvilágítási megoldásoknál ezt a megoldást alkalmazzák. Egy érdekesség a sok újdonság közül, az „izzók” választékából, egy forradalmian új megoldás - a ledes „izzó” - a Sorpresa PowerLED, amely áramkimaradás esetén automatikusan bekapcsol és 4 órán át folyamatosan világít, a beépített akkumulátornak köszönhetően. Tóth Éva Forrás: Sajtótájékoztató


2 órás

Hírek Kiss Árpád

Befejeződött a NAÜ IRRS kéthetes vizsgálata Közös sajtótájékoztatót tartott május 22-én Budapesten az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) abból az alkalomból, hogy befejeződött Magyarországon az IRRS misszió vizsgálata. A 12 napos vizsgálat célja az atomenergia hazai alkalmazását felügyelő hatósági rendszer felülvizsgálata volt. Az IRRS misszió célja, hogy a nukleáris hatósági rendszer infrastruktruktúráját erősítsék. A misszió tagjai áttekintik a felügyeleti, műszaki és általános kérdéseket, összevetve azokat a NAÜ ajánlásaival, és – ahol az indokolt – az egyéb jó gyakorlatokkal. A sajtótájékoztatón jelen volt a magyar kormány képviseletében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

A NAÜ úgy nevezett IRRS-missziója által végzett felülvizsgálatról szóló zárójelentést, ami három hónapon belül készül el, a nyilvánosság is megismerheti. Ez, illetve azon komplex önértékelés alapján, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal a misszióra készülve végzett el, akciótervet állítanak össze a hatósági munka javítása érdekében. A NAÜ vezetői azt is elmondták, hogy már megkapták a magyar kormány felkérését arra az utóvizsgálatra, amely arra hivatott, hogy ajánlásaikat hazánk beépítette-e a hatósági munkába. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója előadásában kiemelte, hogy a missziók nem minősítik a hatósági rendszereket, hanem az ajánlások és javaslatok által támogatják a hatóságokat abban, hogy mely területeket kell továbbfejleszteniük. A jelentésnek nem célja, hogy más országokkal hasonlítsa össze a hazai rendszert.

Fónagy János, Fichtinger Gyula, Grzegorz Rzentkowski és Michael R. Johnson Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar hatóság szakemberei elkötelezettek a nukleáris biztonság garantálása mellett, mind az atomenergia alkalmazása, mind a radioaktív források kezelése terén – összegezte a Grzegorz Rzentkowski, a NAÜ Nukleáris Létesítmények Biztonsága Divíziójának igazgatója a szervezet által Magyarországon végzett felülvizsgálat eredményét. Ugyanígy vélekedett Michael R. Johnson misszióvezető, az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatóságának igazgatóhelyettese is, aki arról számolt be, hogy a magyar kormány felkérésére végzett, két héten át zajló nemzetközi felülvizsgálat azt állapította meg, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a nukleáris biztonság iránt elkötelezetten, magas színvonalon végzi a munkáját és több olyan gyakorlata van, ami más országok számára is követendő például szolgálhat. Azonosítottak több olyan területet, ahol lehet még lépéseket tenni a biztonság magasabb szintre emeléséért. Ahogy Grzegorz Rzentkowski is mondta, a legfontosabb üzenet, amit a szakértők nem a hatóság, hanem a kormány felé fogalmaztak meg az, hogy biztosítani kell a felügyeleti hatóság hatékony függetlenségét, a munkájához szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. Minden biztonságért, kinevezésért az OAH vezetője a felelős. A követendő példák közül kiemelték azt, hogy Magyarország élen jár a fukusimai tapasztalatok alapján készített biztonsági rendszerek alkalmazásában, a több atomerőművi blokkra kidolgozott baleset-elhárítási gyakorlata pedig példaértékű.


Az előkészítésről szólva elmondta, hogy 2013 végén kezdődött a felkészülés, és több emberévnyi munkát követelt. A vizsgálat teljes körű volt, azonban Fichtinger Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a NAÜ 2014-ben kiadott ajánlásai nem képezték tárgyát a felülvizsgálatnak. A jelentés alapján Magyarország véglegesíti akciótervét, amelyet a következő években hajt végre hazánk. Grzegorz Rzentkowski a meglévő és tervezett atomerőműre vonatkozó újságírói kérdésekre is válaszolt. Abban, hogy titkos az építésre vonatkozó szerződés, mint mondta, nem lát kivetnivalót, hiszen az gazdasági kérdés. Arra, hogy az ügynökség lát-e biztonsági kockázatot abban, hogy a paksi atomerőmű menedzsmentjét fejvadász cégek által keresett külföldi vezetőkkel cserélnék le, az igazgató leszögezte: tapasztalataik szerint a paksi atomerőmű mostani üzemeltetői felkészült, kompetens szakemberek. Ezek a feltételek semmi esetre sem csorbulhatnak – hangsúlyozta. – Megvizsgáltuk és azt tapasztaltuk, hogy a hatóság nagyon szigorú követelményeket támaszt az engedélyes, egyéb radióaktív anyagokkal kapcsolatos alkalmazások pl. egészségügyi, különféle ipari és a paksi atomerőmű felé a nukleáris biztonság terén. Az erőmű vezetőinek és minden munkatársának önértékelést kell végeznie a nukleáris biztonságra vonatkozóan. Ez nagyon jó gyakorlat. Egy sor garancia, biztosíték van arra, hogy ez a menedzsment a legjobban végzi a feladatát és őrzi, biztosítja a nukleáris biztonságot – szögezte le. A 20 főből álló IRRS misszió 11 NAÜ tagállam (Kanada, Kuba, Finnország Franciaország, Görögország, Pakisztán, Szlovénia, Svédország, Egyesült Királyság /Anglia/, Amerikai Egyesült Államok és Hollandia), valamint a NAÜ négy szakértőjéből állt. A szakértők Budapesten kormányzati tisztviselőkkel és a négy hatóság (Országos Atomenergia Hivatal, ÁNTSZ

20

Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakizgazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentruma, Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya) vezetőivel és szakembereivel találkoztak. A felülvizsgáló csoport teljes körű együttműködést, nagyon nyitott és átlátható hozzáállást tapasztalt a magyar partnerek részéről a hatósági, műszaki és szabályozási kérdések megvitatásában. Végezetül még egyszer hangsúlyozta – Grzegorz Rzentkowski –, hogy az atomenergia biztonságos használata, feltétlen követelménye a hosszú gyakorlattal rendelkező szakemberek nyugodt körülmények között végezhető munkájának

biztosítása, miközben számukra is kötelező a folyamatos önképzés, valamint az újabb biztonsági rendszerek alkalmazása és a lehető leggyorsabb bevezetése. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a „biztonság garantálása egy véget nem érő tevékenység”: a követelményrendszer egyre szigorúbb, valamint a területhez kapcsolódó műszaki fejlődés is folyamatos. A baleseteknek mindig van valamekkora valószínűsége, arra kell tehát törekedni, hogy ezek bekövetkezését elkerüljük. Amennyiben mégis baleset történik, akkor minimalizálni kell mind az emberi, mind a környezeti következményeket. Általános követelmény a nyilvánosság tájékoztatása és az átlátható működés. Kiss Árpád, ny. főtanácsos

Szándéknyilatkozat hosszú távú együttműködésről a magyar energiapiacon

A kétmandantos modell biztosítja a kereskedelmi és hálózati tevékenységek teljes szétválasztását. Az elmúlt időszakban a KSG sikeresen vezetett be olyan fejlesztéseket és innovációkat, amelyek tovább javították az ügyfélszolgálat gyorsaságát és minőségét, amelyet az elvégzett fogyasztói felmérések is visszaigazolnak.

Az RWE/ELMŰ-ÉMÁSZ és a Mátrai Erőmű, valamint a Magyar Kormány május 28-án, egyrészről az RWE, az ELMŰ-ÉMÁSZ és a Mátrai Erőmű, másrészről a Magyar Kormány képviselői aláírták a magyar energiapiacon való hosszú távú együttműködésükről szóló szándéknyilatkozatot. A szándéknyilatkozat aláírásával az érintett felek megerősítették szándékukat és kifejezték erős elkötelezettségüket a magyar energiapiacon való gyümölcsöző jövőbeli együttműködésük iránt. Ezzel hozzájárulnak a magyar fogyasztók villamosenergia-ellátásának biztonságához és a megfizethető energiaárakhoz, valamint az ország fenntartható gazdasági és energetikai fejlődéséhez. Ennek ellenére a szándéknyilatkozat nem köti a feleket mert, az abban említett tranzakciók bármelyikének lezárása csak a sikeres átvilágítástól és értékelésektől, valamint a felek közötti további megállapodások létrejöttétől függ. Az aláírt szándéknyilatkozat alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ kifejezte azon szándékát, hogy partnereivel együttműködjön bizonyos kérdésekben egyes tranzakciók/ügyletek megvalósulása érdekében. A szándéknyilatkozat magába foglalja az ELMŰ-ÉMÁSZ ESZ (egyetemes szolgáltatás) üzletágának eladását az MFB (Magyar Fejlesztési Bank) részére. Az ELMŰÉMÁSZ ESZ csaknem 2,1 millió, többségében háztartási villamosenergia-fogyasztót lát el a fővárosban valamint a közép- és északkelet-magyarországi régiókban. Az ELMŰÉMÁSZ ESZ nagy tapasztalattal és tudással rendelkezik a beszerzés, a portfólió-menedzsment és követeléskezelés, a marketing, valamint széles körű szakértelemmel az ügyfélfolyamatok és szabályozási eljárások kapcsán. A megállapodás tervezet kiterjed az ügyfélszolgálati (KSG) üzletág két lépcsőben történő értékesítésére az ENKSZ (Első Nemzeti Közműszolgáltató) részére. Az ELMŰ-ÉMÁSZ KSG az egyik legnagyobb ügyfélszolgálat Magyarországon, ahol több mint 700 munkatárs dolgozik folyamatosan szolgálatban. A KSG stabil alapja az informatikai rendszer, amely egyedülálló Magyarországon.

A képek a szerző felvételei

A szándéknyilatkozat szintén magába foglalja az ELMŰÉMÁSZ DSO (elosztóhálózat-üzemeltetés) üzletág 49%ának eladását az MFB részére. Az ELMŰ-ÉMÁSZ DSO több mint 46 ezer km kis- és középfeszültségű villamosenergiahálózatot üzemeltet a csaknem 20 ezer km2-t kitevő, a fővárost és a közép- valamint az északkelet-magyarországi régiókat lefedő ellátási területén. Ezzel kb. 2,2 millió fogyasztási helyet lát el villamos energiával. A szándéknyilatkozat értelmében az MVM (Magyar Villamos Művek) 49%-ra növelheti a részesedését a Mátrai Erőműben az EnBW részvényeinek megvásárlása révén. Az MVM és a Mátrai Erőmű szoros együttműködést alakíthat ki az észak-magyarországi lignitvagyon hosszú távú kiaknázását szolgáló erőművi és bányászati fejlesztések érdekében. A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, a saját bányákban külfejtéses technológiával kitermelt lignit felhasználásával, 950 MW beépített teljesítményével az ország villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli. Martin Herrmann az RWE East ügyvezető elnöke rámutatott, hogy az RWE, mint az ELMŰ-ÉMÁSZ és a Mátrai Erőmű többségi tulajdonosa, 20 éves magyarországi üzleti jelenléte alatt hosszú ideje kereste az együttműködés lehetőségeit a Magyar Kormánnyal és az állami tulajdonú energetikai vállalatokkal. Dr. Marie-Theres Thiell, az RWE Hungária ügyvezető elnöke, hozzátette: „Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen szándéknyilatkozat aláírásával stratégiailag megerősítettük együttműködésünket. Meggyőződésünk, hogy ez a lépés további hasznos és sikeres lehetőséget teremt a jövőben mindkét oldal részére, az üzleti szinergiák létrehozásával és kiaknázásával. Ez a megállapodás jelentősen hozzájárul az RWE/ELMŰ-ÉMÁSZ és a Mátrai Erőmű hosszú távú céljainak megvalósításához a magyar energiapiacon.” A szándéknyilatkozatban a Magyar Kormány megerősítette elkötelezettségét a meghatározott célok teljesítésének támogatása mellett, valamint erős energetikai partnerségre törekszik a Mátrai Erőművel és az RWE/ELMŰ-ÉMÁSZ-szal. Kiss Árpád, ny. főtanácsos

A magyar energiaszolgáltatók közül csak ez rendelkezik teljesen szétválasztott informatikai rendszerrel.

21

(Forráss:MTI/OS)


A legújabb háromdimenziós rendszerrel tervezik az új paksi blokkokat Az új paksi blokkok versenyképes technológiája című május végén rendezett budapesti fórumom mutatta be a paksi bővítés orosz fővállalkozója, a Nyizsnij Novgorodi Mérnöki Iroda – Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) képviseletében Alekszej Szacsik azt az új Multi-D technológiát, amely a Roszatom egyik versenyelőnyeként biztosítja az új atomerőművi blokkok határidőre történő átadását és a költségkeret betartását.

Alekszej Szacsik bemutatja a Multi-D rendszer Mint Alekszej Szacsik, a Multi-D rendszer marketingvezetője többek között bemutatta, tíz éves előkészület előzte meg a Multi-D programot, amely olyan bonyolult mérnöki létesítmények, mint az atomerőművek építését segíti. A rendszer lehetővé teszi az atomerőmű tervezés, a berendezések gyártása és az építés során a folyamatok költség, munkaráfordítás és minőségbiztosítási paramétereinek optimalizálását, ami versenyelőnyt biztosít a Roszatomnak. A paksi blokkok tervezése során figyelembe vették a magyar fél több mint 12 ezer követelményét. A tervezés végeztével az adatok bekerülnek a Multi-D rendszerbe, ami biztosítja a teljes folyamat naprakész nyomon követését, ezzel végső soron a beruházás határidőre és költségkereten belüli teljesítését. Azt is jelezte, hogy az atomerőművek sorozatgyártása lehetővé teszi a kivitelezési idő csökkentését. Példaként említette a tavalyi év végén átadott rosztovi atomerőmű 3-as blokkját, melyet 2 hónappal a tervezett határidő előtt sikerült átadni, valamint költségmegtakarítást is elértek. A tervezési idő a 3D program segítségével gyakorlatilag a felére csökken. A tervezés fázisában egy olyan háromdimenziós modellt hoznak létre, amely alapján készítik el a tervdokumentációt. Ezt a munkát egy elektronikus katalógus is segíti, így megszületnek a kivitelezési dokumentumot. Ezzel együtt a beszállítók számára is létrehoznak egy olyan elektronikus felületet, melyen keresztül kommunikálni tudnak a fővállalkozóval és a megrendelővel. Digitalizálva nyomon követhető az egész folyamat, a tervezéstől egészen az építés befejezéséig. Ezzel optimalizálják a teljes folyamatot, így a költségek alakulását is. Alekszej Szacsik a rendszer működéséről példaként elmondta azt is, hogy az építkezésen elhelyeznek olyan 360 fokban mozgatható kamerákat, amelyekkel pontosan nyomon lehet követni az építést és mindent pontosan egybe lehet vetni a háromdimenziós modellel. Alekszej Szacsik kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a határidő rövidítése mellett a költségeknél is komoly megtakarítást lehet elérni a Multi-D rendszerrel.


Hárfás Zsolt előadást tart Ezt követően Hárfás Zsolt, az atomenergiainfo.hu portál szakértője, képviselője tartott előadást a beruházás előnyeiről. Előadásának bevezető részében kitért a klímaváltozás kérdéseire, jelezve azt, hogy elengedhetetlen a az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes fejlesztése. Mint mondta, az előrejelzések szerint világszerte 2050-ig a nukleáris kapacitás legalább megduplázódásával lehet számolni, ám Európában főleg a németországi folyamatok miatt vélhetően csökkenni fog az atomenergia részaránya. Mint jelezte, a világban jelenleg 438 reaktor működik, ezek pedig összességében 380 000 MW teljesítményt képviselnek, így 2014-ben az atomerőművek termelték meg a világ villamosenergia-termelésének közel tizenegy százalékát. Franciaország energiaszükségletének 77 százalékát fedezi az országban működő 58 atomerőművi blokk. Jelenleg 15 országban 67 új blokk áll építés alatt, ezek összes kapacitása közel 66 000 MW. A közeljövőben pedig 165 új blokk építését tervezik, 186 000 MW beépített teljesítménnyel. Ezt követően kiemelte, hogy sokak szerint Magyarországon van elég erőmű, így nincs is szükség Paks 2-re. Ugyanakkor ma is importból szerezzük be villamosenergia-szükségletünk 40-45 százalékát, ez pedig számos súlyos ellátásbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdést felvet. Hazánknak pedig alapvető nemzeti érdeke az, hogy a villamosenergia-fogyasztásunk döntő részét hazai erőművek állítsák elő. Hazánkban az energetikai előrejelzések szerint 2030-ig 7300 MW új erőművi kapacitásra lesz szükségünk, amelyből a két új paksi blokk pedig csak 2400 MW-ot fog jelenteni. Vagyis további 4900 MW másmilyen tüzelőanyag bázisú erőművet is fel kell majd építenünk. Az előadó cáfolta azokat a felvetéseket is, hogy nem voltak jogi, szakmai előzményei az orosz-magyar megállapodásnak. szerinte 2009-ben országgyűlési határozat született a bővítésről, és a 2011-es Nemzeti Energiastratégia is egyértelműen tartalmazta már az új atomerőmű-blokkok építését, mivel 2032-37 között a mai paksi blokkok üzemideje lejár. Majd arról beszélt, hogy minden más felvetés ellenére ez egy gazdaságos beruházás lesz. Hiszen saját számításai szerint is az erőmű 60 éves tervezett üzemidejére vetítve összességében csak 17 Ft/kWh termelési költséggel számolhatunk és a 21 éves hiteltörlesztést követően - 39 éven keresztül – már csak 9 Ft/kWh árral kell számolhatunk (mai árakon számolva) Ugyanakkor az orosz-magyar megállapodás értelmében beruházási ös�szeg 40 százalékát hazai beszállítók kaphatják meg megrendelésként, amely 4-5 milliárd eurós bevételt jelenthet a magyar cégeknek. Hárfás Zsolt végül beszélt példaként a németországi helyzetről is, amit sokan az atomerőművek bezárása miatt „zöld Németország” példaként említenek. Ám arról kevesen beszélnek, hogy a nap és szélerőművek mellett mekkora kapacitású szén és gázerőműveket tartanak

22

a rendszerben és folyamatosan építenek újakat is. A teljes németországi villamosenergia-termelés mintegy 46 százalékát szénerőművek adják, így bármennyire is zöldnek tarják az országot, nő a szén-dioxid kibocsátásuk. A nap és szélerőművek a villamosenergia-fogyasztás csak 16 százalékát termelik meg, rendkívül komoly állami támogatás mellett, amely azt eredményezi, hogy németországban a háztartási fogyasztó közel 90 forintot fizet 1 kWh villamos energiáért. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon is a nap és szélerőművek csak állami támogatás mellett versenyképesek.

A Roszatom jelenleg 9 blokkot épít Oroszországban, külföldön pedig 18 blokk kivitelezésén dolgozik. Rendelésállománya több mint 100 milliárd dollár. A Nyizsnij Novgorodi Mérnöki Iroda – Atomsztrojexport (NIAEPASZE) a világ atomenergetikai ipari engineering piacán 31 százalékos részesedéssel bír. A világ 15 országában, köztük Magyarországon rendelkezik képviselettel, megrendelés állományának 80 százaléka külföldi. Mayer György szakújságíró

„Séta az áram útján” Május 30-án, egy napfényes szombat délelőtt indult a MEE és az Elektrotechnika Múzeum közössége által életre hívott „Séta az áram útján" elnevezésű rendezvény nulladik, tesztalkalma. A másféltucat lelkes résztvevő öt különböző, az elektrotechnika kezdeteinél és kiteljesedésében szerepet játszó belső-erzsébetvárosi helyszínen nyert betekintést a villamos technikák fővárosi fejlődésébe. A tematikus séta fókuszában a XX. század kezdetén robbanásszerűen elterjedő elektrotechnikai újítások (egyen- és váltakozó áramú háztartási villamosenergia-ellátás, izzó- és ívlámpa, közúti villamosok, telefonhírmondó, rádió, neonreklámfények, stb.) mind a mai napig fennmaradó emlékei állA séta kiinduló pontja nak. A belvárosi túra a jelenleg is kiemelkedően fontos elosztó hálózati szerepet betöltő Erzsébetváros transzformátorállomást útba ejtve az Elektrotechnika Múzeum kiállítótermeinek megtekintésével zárult.

Múzeumi kiállítóterem-részlet

23

A program nemcsak a szakmai kötődésű résztvevők előtt áll nyitva, hanem bárki számára ajánlott, aki érdeklődik a város hely- és kultúrtörténeti érdekességei iránt. A legközelebbi sétaalkalmak a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretein belül indulnak, majd a tervek szerint a másfélórás barangolás - egybekötve az Elektrotechnika Múzeum látogatásával - önálló hétvégi programként is jelentkezni fog a közeljövőben. A tapasztalatokról konkrétabban: Nagyon nyitott csoport jött össze az első alkalommal, sok kérdés érkezett a műszaki megoldásokKözvilágítási emléktábla kal és az új találmányoknak a kor emberére vonatkozó hatásaira vonatkozóan, arra, hogyan élték meg 100 éve a hatalmas sebességű technológiai fejlődést. A séta kb. 5-6 háztömbnyi területet érint, és már ilyen kis területen is rengeteg olyan épített emlék áll a mai napig is, mely mindmind kapcsolatban áll az elektrotechnika kezdeteivel. A hallgatóság a séta utolsó perceiben is érdeklődő volt, sőt a további egy órányi múzeumi látogatás során is sok érdekes tapasztalattal, információval gazdagodott. Sőrés Péter Márk MEE-tag


Kimpián Aladár

10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen 3. rész: Nagy- és ultranagy feszültségű egyenáramú távvezetékek

magú, kompakt alumíniumsodronyokkal is. Szigetelésük egysapkás üveg- vagy porcelánszigetelőkből álló lánc, illetve kompozit hosszúrúd-szigetelő. Általában 2 db védővezetőt használnak. Ugyanakkora külső átmérőjű ACCC sodrony alumínium keresztmetszete 28%-kal nagyobb, vesztesége 25-40%-kal kisebb, mint a hagyományos ACSR sodronyé. A kompozit mag hőtágulása mindössze 1/10-e az acélmagénak, így összességében ugyanakkora belógáshoz kétszer akkora áramterhelhetőség („ampacitás”) tartozik [19].

Cikksorozatunk 3. része bemutatja a nagy- és ultranagy feszültségű egyenáramú távvezetékeket, majd a döntő áttörést a hurkolt, többvégpontú HVDC-hálózatok felé: a legújabb fejlesztésű nagyfeszültségű egyenáramú megszakítót. Összehasonlítja a nagytávolságú egyenés váltakozó áramú átvitelek beruházási költségeit, végül felvázolja az európai egyenáramú szupergrid jövőképét. The 3rd part of this series of articles illustrates the high and ultra high voltage transmission lines, then it describes the decisive break-through towards the meshed, multiterminal HVDC network: the high voltage direct current circuit breaker of newest development. It compares the investment costs of the long distance HVDC and HVAC transmissions, and finally it outlines the future idea of the European direct current supergrid.

33. ábra ± 500 kV-os egyenáramú távvezeték feszítőoszlopa négyes kötegű áramvezetővel és kettős feszítő szigetelőláncokkal, melyek áganként 44 db egysapkás szigetelőből állnak. Az áramkötések oszlophoz lengését tartóláncok korlátozzák [20]

Nagy- és ultranagy feszültségű egyenáramú távvezetékek E távvezetékek (szabadvezetékek) névleges feszültsége ± 400, 500, 600, 800 kV, de Kínában már kísérleti stádiumban van a ± 1100 (1200) kV-os távvezeték is. Jellemző átviteli képességük 3000, 5000, 6400, 7200 MW (az 1100 kV-osé 10 000 MW), a megépült távvezetékek hossza 800-2500 km között változik. Egyrendszerű oszlopaik rácsos profilacél-szerkezetek, a több kilométer oszlopközű folyamkeresztezések 100 métert meghaladó magasságú oszlopait többnyire csőből készítik. Áramvezetőik négyes, hatos, nyolcas kötegű acélalumínium sodronyok, de kísérletek folynak kompozit (szén- és üvegszál) 34. ábra A brazil Madeira-projekt egyik 2375 km-es, 3150 MW átviteli képességű, ± 600 kV-os távvezetéke, négyes kötegű áramvezetővel, üvegszigetelős négyes feszítőlánccal [21]

32. ábra Hagyományos ACSR sodrony, körkeresztmetszetű alumínium és acél elemi szálakkal (balra) és kompozit (szén- és üvegszál) magú ACCC (aluminum conductor composite core) kompakt sodrony, ívelt hosszanti oldalú trapéz keresztmetszetű alumínium elemi szálakkal (jobbra) [19]


Kínában a 2014-ben befejeződő 12. ötéves terv során 300 000 km új távvezetékkel bővítik a meglévő nagy- és ultranagy (U ≥ 110 kV) feszültségű távvezeték-hálózatot Az egyik új vezeték a Tibetet ellátó, 1000 km-es Geermu (Quinghai tartomány)-Lhásza ± 400 kV-os egyenáramú ös�szeköttetés, mely egyben a világ legmagasabban, átlagosan 4500 m-en haladó távvezetéke (legmagasabb pontja 5300 m-en van). 8 m hosszú, 28 m kúszóútú kompozit hosszúrúd-szigetelőit a kínai Shenma Electric Power gyártotta. Az ilyen feszültségen szokásosnál kétszer hosszabb szigetelőket a több ezer méteres tengerszint feletti magasságban haladó nyomvonal indokolja, a V-láncokat pedig az erős, sokszor viharos szél [22]. Kína 2010-ben ismert, 114 milliárd t szénkészletének túlnyomó része az ÉNy-i Hszincsiang-Ujgur tartományban található, az ipar és az 1,3 milliárd lakos zöme és az őket ellátó hőerőművek azonban az ország keleti és középső részén települtek.

24

37. ábra Távolságtartó szerelvény szerelése kínai ± 800 kV-os, 6400 MW-os egyenáramú távvezeték hatos kötegű áramvezetőjén. A felvétel arról a képen éppen nem látszó helikopterről készült, amely a szerelőt potenciálra helyezte [15]

35. ábra A világ legmagasabban haladó távvezetéke, a Tibetet ellátó ± 400 kV-os HVDC [22]

38. ábra Kétsapkás fehér és barna porcelánszigetelőkből álló hatos tartólánc által függesztett köteges áramvezető sodrony beszabályozása és „klemnizése” (rögzítése a tartószerelvényben) folyamkeresztező tartóoszlopon, Kínában [23].

39. ábra Kína 2010-2020 között megépített és tervezett nagyfeszültségű (± 400, 500, 660 kV-os) és ultranagy feszültségű (± 800, 1100 kV-os) egyenáramú összeköttetései [24] 36. ábra Kínai ± 800 kV-os egyenáramú, hatos kötegvezetőjű, 6400 MW átviteli képességű távvezeték V-láncos tartóoszlopa (felső kép) és saroktartó oszlopa (alsó kép); a kar szélessége 40,7 m, föld feletti magassága 51 m, a teljes magasság 57 m, az áramvezetők távolsága 22,1 m [15] A 2-2,5 milliárd t/év „nyugati” szén keletre szállításának reális alternatívája a villamos energia „bányaközeli” előállítása és keletre szállítása ultranagy feszültségű, kis veszteségű

25

egyenáramú távvezeték(ek)en. Hasonló a helyzet a középső országrész gigantikus vízerőműveiben termelt villamos energiával is. A számos ± 800 kV-os DC távvezetéknek a 2010-es években összegyűlt pozitív létesítési és üzemi tapasztalata alapján az SGCC (State Grid Corporation of China – Kínai Állami Átviteli Hálózati Társaság) döntött a 10 000 MW átviteli képességű, akár 3000 km távolságú ± 1100 kV-os egyenáramú összeköttetés tudományos-tervezői és anyagi előkészítéséről és 2015-ös üzembe helyezéséről [25].


40. ábra Az első ± 1100 kV-os DC távvezeték 2600 km-es nyomvonala az ÉNy-kínai Hszincsiang-Ujgur tartománybeli Zhundong konverter-alállomástól a közép-kínai Szecsuán tartománybeli Chengdu konverter-alállomásig (a 39. ábrán a 33. számú távvezeték) [25]

43. ábra Rugalmas, rezgéscsillapító betétű távolságtartó szerelésének laboratóriumi gyakorlása a ± 1100 kV-os egyenáramú távvezeték nyolcas kötegű áramvezetőjén [26]

44. ábra A ± 1100 kV-os konverter-alállomás kínai (BPEG – Beijing Power Equipment Group) gyártmányú simító-fojtótekercsének laboratóriumi feszültségpróbája [27]

41. ábra A ± 1100 kV-os egyenáramú távvezeték feszítőoszlopa a kunmingi próbaállomáson [26]

42. ábra A ± 1100 kV-os egyenáramú távvezeték tartóoszlopa a kunmingi próbaállomáson [26] A dél-kínai Jünnan tartomány székhelyén, a 16. legnépesebb városban, a 4 millió lakosú Kunmingban 2009-ben kezdte meg működését az ultranagy feszültségű technológiák laboratóriuma (National Engineering Laboratory for UHV Technology), melynek fő berendezései: 7,2 MV feszültségű, 720 kJ energiájú lökőgenerátor, 2250 kV-os, 4,5 MVA-es egyfázisú próbatranszformátor, 3 db egyfázisú 1050 kV-os, 40 MVA-es


45. ábra 45. ábra Próbatermi vizsgálat 2012-ben a kínai ±1100 kV-os DC átvitel transzformátorának 1100 kV-os kompozitköpenyes, műgyanta-impregnálású átvezető-szigetelőjén a gyártó HSP Hochspannungsgeräte GmbH német cég Troisdorfban, Kölntől 20 km-re, 2007-ben épült nagyfeszültségű laboratóriumában, a cég 750/√3:1100 kV-os próbatranszformátorába szerelve. Az első néhány példány importálása után a gyártást át fogják venni a kínai cégek [28] próbatranszformátor, ± 1600 kV-os, 50 mA-es egyenáramú feszültséggenerátor, 1000 kV-os, 8 kA-es áramlökő-generátor. Itt építették fel a ± 1100 kV-os egyenáramú távvezeték 800 m hosszú, 3 oszlopközös, 2 feszítő- és 2 tartóoszlopos kísérleti szakaszát [26]. A megépítendő távvezeték áramvezetője 8×1000 mm2 keresztmetszetű kötegvezető, névleges árama 4750 A, így névleges átviteli képessége 2200 kV × 4,75 kA = 10 450 MW.

26

Új fejlemény a modern HVDC-technikában: a nagyfeszültségű egyenáramú megszakító A nagyfeszültségű és nagyteljesítményű egyenáramú átvitelek az első ipari méretű létesítmény, az 1954-ben üzembe helyezett Gotland-kábel óta kivétel nélkül pont-pont közötti összeköttetések voltak, azaz az energiaáramlást befolyásoló szándékolt vagy védelmi kapcsolást – nem létezvén nagyfeszültségű egyenáramú megszakító – csak a két konverter (az egyenirányító és az inverter) váltakozó áramú oldalán lehetett végrehajtani, tehát nem volt mód a váltakozó áramúéhoz hasonló többvégpontú, illetve hurkolt egyenáramú hálózat kiépítésére. 2012 novemberében az ABB bejelentette, hogy elkészült a nagyfeszültségű hibrid (villamos félvezetős és mechanikus) egyenáramú megszakító prototípusa (46. ábra). Ez műszakilag lehetővé teszi kiterjedt, sokcsomópontú (multiterminális), nagy- és ultranagy feszültségű egyenáramú hálózatok létrehozását, amelyeken óriási teljesítmények áramolhatnak kis veszteséggel, a hurkolt hálózatokéhoz hasonló megbízhatósággal [29].

46. ábra Nagyfeszültségű hibrid egyenáramú megszakító áramköri felépítése [29]. A forradalminak ígérkező készülék a következőképpen működik: 1. Üzemszerűen a sárga áramkör (a kevés félvezető elemből álló, ezért kis ohmos ellenállású, kis veszteségű segéd dc megszakító [Auxiliary dc breaker] és a vele sorba kapcsolt igen gyors mechanikus szakaszoló [Fast Disconnector]) vezeti a több kA-es egyenáramot. 2. Szándékolt vagy védelmi „ki” parancsra lezár a segéd dc megszakító, majd miután az áram átterelődött a kék sokszekciós, sokelemes fő dc megszakítóra (Main dc Breaker), kikapcsol az igen gyors mechanikus szakaszoló. 3. Most zárásba vezérlik a fő dc megszakítót. Ha eközben túl nagy feszültség jutna a szekció(k) félvezető elemeire, azt a megszólaló rózsaszín varisztorok levezetik. 4. Miután a fő dc megszakítóban megszűnt az áram, működik a megszólalt varisztorok maradékáramát kikapcsoló megszakító (Residual dc Current Breaker) is [29]. A 47. ábra bemutat egy elképzelést a HVDC hibrid megszakító megvalósításáról: az egyen- és váltóirányító tirisztorokéval azonos, függesztett szerkezetben tervezik elhelyezni a fő dc megszakító sok-sok sorba kapcsolt IGBT elemét, a vezérlő és a túlfeszültség-védelmi áramkörökkel, valamint a hűtéssel együtt. Mivel az egyenáram gyors megszakításakor nagy az áramváltozás di/dt meredeksége, a szerkezetnek kis szórási induktivitásúnak kell lennie, hogy ne lépjen fel túl nagy Ldi/ dt feszültség [30]. A nagyfeszültségű hibrid egyenáramú megszakító megalkotásával megnyílt az út a több csomópontú egyenáramú hálózatok létrehozása előtt. Most már csak az egyenfeszült-

27

47. ábra Nagyfeszültségű hibrid egyenáramú megszakító cellájának elképzelt elrendezése [30] ség-szint egyszerű változtatásának eszközét kell feltalálni, hogy a kétféle hálózat egyforma felépítésű lehessen. A nagytávolságú, nagyfeszültségű váltakozó áramú (HVAC) és egyenáramú (HVDC) összeköttetések beruházási költségeinek alakulását az átviteli távolság függvényében a 48. ábra mutatja. A HVAC végponti alállomások (transzformátorok, kapcsolóberendezések, védelem, irányítástechnika, építészet) viszonylag olcsók, de a háromfázisú AC távvezetékek drágák. A HVDC végponti alállomások – elsősorban az áramirányítók (egyenirányítók és inverterek) miatt – drágák, viszont a kétvezetős DC távvezetékek olcsóbbak, mint a 3 fázisvezetős AC-k. Az egyes projektek különböző egyedi fel 48. ábra Nagytávolságú, nagyfeszültségű tételei következtében váltakozó áramú és egyenáramú villamosaz eredő beruházási energia-átvitel beruházási költségeinek jellege; költséggörbék metszésterminal cost: végponti (alállomási) költség, pontja (break-even line cost: távvezetéki költség [31] distance) viszonylag tág határok között van, de határozottan létezik, szabadvezeték esetén nagyjából 600 km, kábelnél 60 km körül található. Ennél rövidebb összeköttetésnél az AC, ennél hosszabbnál a DC összberuházási költsége kisebb [31]. Figyelembe kell azt is venni, hogy 49. ábra Kínai számítások szerint ha a távolság nagyobb, 10 000 MW teljesítmény 3000 km távolságra mint 600–800 km, akszállításához szükséges távvezetékek száma kor AC esetén közbülső és összveszteségeik alállomásokat kell létesíteni söntfojtókkal, hogy a meddőteljesítmény-viszonyok uralhatók legyenek; ez jelentősen drágítja az AC átvitelt, ha a cél 1000 km távolság egyben való áthidalása. Kínai számítások szerint 10 000 MW teljesítmény 3000 km-re történő szállításához a különböző nagy- és ultranagy feszültségű és rendszerű távvezetékekből a 49. ábrán látható


darabszámú szükséges. Az átviteli veszteség a ± 1000 kV-os egyrendszerű egyenáramú távvezeték esetén a legkisebb. A nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur tartomány-beli óriási feketeszénkészletek esetén mondják: „Coal by wire” – inkább áramot szállítsunk, mint szenet.

megújuló forrásokon alapuló, HVDC-hálózatokkal összekapcsolt villamosenergia-rendszeregyesüléseit – az egyenáramú európai szupergridet – vizionálja, Dr. Gregor Czish, a németországi Kasseli Egyetem professzora szerint [33].

Végül sémák a (közel?)jövőből:

A szerző köszönettel tartozik Szabó Benjáminnak és néhai Kerényi A. Ödönnek, akik kezdeményezték, hogy az ETE Szenior Energetikusok Klubjában hangozzék el a „Nagy villamos teljesítmények átvitele nagy távolságokra nagy egyenfeszültségen” c. előadás; ez képezi alapját a jelen cikksorozatnak.

Az 50. ábra középfeszültségű egyenáramú (MVdc) gyűjtősínje fölött a dc/dc betáplálások (HVDC-alállomások, üzemanyagcellás és napelemes [fotovoltaikus] erőművek), valamint az AC átviteli hálózati és a szélerőmű-betáplálások; a gyűjtősín alatt a közvetlen dc/dc fogyasztók (ipari üzemek, adatközpontok, villamos gépjárművek, szünetmentes ellátást igénylő, érzékeny terhelések), valamint a dc/ac átalakítós, frekvenciaváltós hajtások és egyéb ac terhelések. (Egyes becslések szerint a világ összes villamosenergia-termelésének már ma is a 30%-át egyenáramként használják fel; 2020-ra ez felmehet akár 80%-ra!) [32]. Az 51. ábra az észak-, nyugat-, dél- és közép-európai, az észak-, nyugat- és kelet-afrikai, valamint a közel-keleti régiók

Köszönetnyilvánítás

Irodalomjegyzék Az 1. részhez 1. en.wikipedia.org/wiki/War_of_Currents 2. en.wikipedia.org/wiki/Mikhail_Dolivo-Dobrovolsky 3. en.wikipedia.org/wiki/European_Network_of_Transmission_System_ Operators_for_Electricity 4. en.wikipedia.org/wiki/Karol_Pollak 5. en.wikipedia.org/wiki/Leo_Graetz 6. Kimbark, Edward Wilson: Direct current transmission, Wiley, 1971 7. en.wikipedia.org/wiki/List_of_HVDC_projects A 2. részhez 8. en.wikipedia.org/wiki/HVDC_Gotland 9. en.wikipedia.org/wiki/Pacific_DC_Intertie 10. en.wikipedia.org/wiki/Nelson_River_DC_ Transmission_System 11. en.wikipedia.org/wiki/Cahora_Bassa_(HVDC) 12. en.wikipedia.org/wiki/Rio_Madeira_HVDC_System 13. images.google.com/HVDC_transformers 14. www.alstom.com/press-centre/2014/4 15. www.google.com/Yunnan-Guangdong_800_kV_ HVDC 16. new.abb.com/systems/hvdc/references/xiangjiabashanghai 17. www.powermag.com/china-completes-ultra-highvoltage-transmission-superhighway/ 18. www.google.com/oklaunion+converter+station

50. ábra

A 3. részhez 19. www.quickiwiki.com/en/Overhead_power_line 20. www.beijingje.com/projects/power_line.html 21 electrical-engineering-portal.com/analysingthe-costs-of-high-voltage-direct-current-hvdctransmission 22. www.inmr.com/2014/02/worlds-highest-hvdc-linedelivers-power-totibet/2/ 23. www.zgqw.org/a/wenzhongguo/2013/0129/89806. html 24. Dr. Retzmann, Dietmar: HGÜ und FACTS Lösungen auch für Deutschland, www.vde.com 25. Liu Zehong et al.: R & D progress of ± 1100 kV UHVDC technology, CIGRÉ 2012 Középfeszültségű egyenáramú elosztóhálózat jövőképe [32]. 26. www.inmr.com/2014/09/±1200-uhvdc-test-line 27. www.bpeg-usa.com/News.html 28. www.hspkoeln.de/front_content.php?idart=105&changelang=2 29. Adapa, Ram: DC Breaker Concepts (in: High-Wire Act), IEEE Power & Energy Magazine, Vol. 10, No. 6, Nov.-Dec. 2012, pp. 25-26 30. www.theengineer.co.uk/energy/news/abb-breakthrough-could-enableeuropean-electrical-supergrid/1015665.article 31. be.convdocs.org/docs/index-47963.html?page=4 32. Reed, Gregory F. et al.: General MVdc architecture layout (in: Ship to Grid), IEEE Power & Energy Magazine, Vol. 10, No. 6, Nov.-Dec. 2012, p. 73 33. en.wikipedia.org/wiki/European_super_grid

Kimpián Aladár okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tag [email protected]

51. ábra Az egyenáramú európai szupergrid víziója [33] Elektrotechnika 2 0 1 5 / 6

28

Egyesületi élet Magasrangú kitüntetések Almási Sándor

Eötvös Loránd Elismerő Oklevelet vett át 2015. május 29-én, amely az ipar, a szabványosítás, a mérésügy, a minőségügy, vagy a műszaki biztonsági és piacfelügyelet érdekében végzett kimagasló tevékenység, vagy életmű elismeréséért adományozható. A díjat dr. Lenner Áron Márk, NGM belgazdaságért felelős helyettes államtitkár adta át. Dr. Lenner Áron Márk átadja az oklevelet Almási Sándor pályája szoAlmási Sándornak rosan kapcsolódik az energetikához, az erősáramú villamosmérnöki szakterületekhez, sőt a hazai közvilágítás nemzetközileg is elismert energiatakarékos

Dr. Ábrahám Tibor

kitüntetése 2015. május 29-én az Óbudai Egyetem EUPED ünnepség keretén belül címzetes egyetemi docens címet adományoztak dr. Ábrahám Tibornak. A VDE (Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik) tagja, és ebben a minőségében kapcsolattartó a MEE (Magyar Elektrotechnikai Egyesület) között. Régóta segíti munkájával az ÓE Kandó Kálmán Karának Villamosenergetikai Intézetét is. Immár hatodik alkalommal kerül megszervezésre az Óbudai Egyetem diákjainak németországi szakmai látogatása, melynek során Baden-Württenberg-i ipari létesítményeket, oktatási intézményeket keresnek fel. Dr. Ábrahám Tibor a program előkészítésében és a helyszíni vezetésben is rendszeresen részt vesz. Dr. Ábrahám Tibor fizikus, elméleti és gyakorlati elektronikai szakember, erős szakmai kötődéssel a robottechnika iránt.

Garai János 2015. június 5-én, az Építők

Napja alkalmával rendezett központi ünnepségen dr. Lenner Áron Márk NGM belgazdaságért felelős helyettes államtitkártól Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át. Az épületvillamosság területén végzett társadalmi tevékenysége, valamint, az építési szerelőipar, különös tekintettel az ipari- és csarnok jellegű épületek villamos szerelési rendszereinek minőségi forgalmazásában nyújtott vezetői tevékenysége elismeréséül kapta a díjat. Széleskörű szakmatársadalmi, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél évek óta betöltött aktív társadalmi vezető tevékenységéért a MEE vezetése Miniszteri Elismerés kitüntetésre javasolta. Garai János cége az épületvillamosság, de az ipari- és csarnok-

29

(nátriumlámpás) közúti (országosan 65-70%-ban), és középületek díszvilágítási eljárásának kidolgozásához, illetve annak megvalósulásához. Mint a Tungsram-Schréder Zrt. korábbi vezérigazgatója (2001-2006), irányításával, vezetésével, sőt egyéni szakmai közreműködésével került kialakításra a települési önkormányzatok - előÜnnepi pillanat: Almási Sándor és felesége nyös pénzügyi megoldással - a közvilágítási berendezések széleskörű bevezetése, megvalósítása. Szervesen és aktívan részt vett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola posztgraduális világítástechnikai szakembereinek képzésében, oktatásában, akik ma a Plázák, Sport - stadionok, neves Középületeink elismerésre méltó köz- és díszvilágítását tervezik, illetve kivitelezik. Részt vett a Nemzetközi Világítástechnikai Társaság (CIE) 4. osztály (útvilágítások, útjelzések) munkájában, mint magyar képviselő. 1971 óta tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Jelenleg is a MEE Világítástechnikai Társaság Közvilágítási Munkabizottságában aktívan dolgozik.

Az utóbbi évtizedben számos ponton építette a kapcsolatot a stuttgarti konzulátuson keresztül a hazai ipar, felsőoktatás és a németországi cégek, illetve felsőoktatási intézmények között. 2008-ban hozta létre a robottechnikai FANUC cég és az Óbudai Egyetem jogelődje, a Budapesti Műszaki Főiskola közötti kapcsolatot, amelynek eredményeként ipari robotok és szimulációs szoftverek kerültek az egyetem laboratóriumaiba. Ebben a munkában együttműködött Rudas Imrével, Tar Józseffel, Zentay Péterrel, Szabolcsi Róberttel.

épületek magyarországi létesítésénél meghatározó, minőségi- és szabványelőírásoknak is teljes körűen megfelelő villamos alapszerelési és komplett szerelési rendszerek német alapossággal gyártott termékeinek meghatározó forgalmazója és megbízható szállítója. Az OBO irányítása alatt több minőségi elismerést elnyerő díjban részesült. A Duna -Tisza között évrőlévre bővítette telephelyét, ezzel is segítve a vonzáskörzet foglalkoztatásának biztosítását újabb és újabb munkahelyek létrehozásával.


Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár gratulál Garai Jánosnak

Egyesületi élet A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 91. nyilvános Küldöttgyűléséről Zökkenőmentesen zajlott és eredményesen zárult a küldöttgyűlés A 2015. május 16-án 10 órai kezdettel került sor a küldöttközgyűlésre Budapesten a Hunguest Hotel Griff termében. Balázs Péter, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke 10 óra 30 perckor 78 fő küldött, valamint 4 fő szavazati jogú, a Küldöttgyűlés által választott tisztségviselő regisztrációját jelentette be. A küldöttgyűlés levezető elnöke Béres József a MEE elnök volt. Az előterjesztett határozatokat a küldöttgyűlés egyhangú szavazatokkal elfogadta

intézményvezetője. a Király Árpád Emlékérmet Szabó Benjámin úrnak Ezt követően Béres József a díjbizottsági döntések alapján átadta a MEE 2015. évi Haddad Richard, Béres József díjait. A díjazottak nevében és Tóth Péterné Póka Gyula mondott köszönetet az elismerésért. A díjat megilletődötten vette át és beszédét is átjárták az érzelmek, az emlékek és a meghatódottság. Felidézte a MEE-hez kötődő

A díjazottak csoportja A szavazást követően Béres József megtartotta összefoglaló beszámolóját a MEE 2013-2016 évi stratégiájának megvalósításáról, majd a MEE díjak átadására került sor. Tóth Péterné, az Elektrotechnika főszerkesztője külön elismerésben részesült a 2015. évben részére ítélt Urántoll díjért, amellyel jelentős mértékben hozzájárult az Elektrotechnika folyóirat népszerűsítéséhez és szakmai elismertségéhez. A küldöttgyűlés keretében adta át dr. Antal Ildikó az Elektrotechnikai Múzeum

Király Árpád emlékérem átadása Az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány (EMMA Alapítvány) 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy a villamosenergia-iparral kapcsolatos technikatörténeti emlék mentéséhez, védelméhez, népszerűsítéséhez hozzájárul, továbbá segítséget nyújt az Elektrotechnikai Múzeum gyűjteményének fenntartásához, bővítéséhez, közönségszolgálati minőségének javításához. Az EMMA Alapítvány, az Elektrotechnikai Múzeum kezdeményezésére 2011-ben a múzeum egykori múzeumigazgatójának emlékére Király Árpád emlékérmet alapított. Király Árpád a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjaként egyik megálmodója, kezdeményezője, létrehozója, majd igazgatója volt a Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kormánykitüntetést kapta a Magyar Elektrotechnikai Múzeum létrehozásáért és két évtizeden át végzett múzeumigazgatói tevékenységéért. A Király Árpád emlékérmet elsőként Dr. Horváth Tibor professzor emeritusnak adományozták. Idén, 2015-ben a MEE Küldöttgyűlésén az emlékérmet Szabó Benjamin kapta, a magyar elektrotechnika értékeinek,


szakmai pályáját, korábbi díjait. Kiemelkedő elismerést jelentett mindig, amikor diákjai az óra végén tapssal köszönték meg eredményes előadását. Szakmai szempontból azonban a MEE által adományozott Elektrotechnikai Nagydíjat még ennél is nagyobbra értékeli. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve a MEE honlapján megtekinthető: http://www.mee.hu/jegyzokonyvek Günthner Attila irodavezető hagyományainak őrzése és ápolása, valamint a Magyar Elektrotechnikai Múzeum szellemi támogatása terén kifejtett munkásságának elismeréséül. Az emlékérmet a Múzeum és az Alapítvány nevében Dr. Antal Ildikó az Elektrotechnikai Múzeum intézményvezetője adta át Szabó Benjámin okl. villamos- és gazdasági mérnök 1961-1963 az Ajkai Erőmű Vállalat vezérigazgatója volt. 1967-1983 között két év megszakítással miniszteri biztosi, vállalat vezérigazgatói, kormánybiztosi beosztásokban a Paksi Atomerőmű létesítésének irányítását, és üzemeltetésének megszervezését végezte. Ezt követően nyugdíjazásáig az Országos Villamostávvezeték Vállalat vezérigazgatója volt. 2005-ben megjelent könyve ATOMKORKÉP címmel. A könyvben eredeti dokumentumok felhasználásával a Paksi Atomerőmű létesítésének húsz éves történetét dolgozta fel ipar történeti és korrajz formájában. Tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületnek. Ez utóbbi (ETE) Szenior Klubjának az elnöke és az ETE szakfolyóiratának szerkesztő bizottsági tagja. Aktív szervezője a klub által - az Elektrotechnikai Múzeumban ismert előadók bevonásával - hetente megtartott szakmai előadásoknak, az energetika területén dolgozó kollégák részére.

30

Díjazottak Elektrotechnika Nagydíj PÓKA GYULA 1951-ben a villamosmérnöki oklevél megszerzése után először a VEIKI elődjénél, a Villamosítási Kutatási Bizottságnál dolgozott, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Villamos gépek Tanszékén lett tanársegéd. Az oktatási munkák mellett több tudományos és gyakorlati munkában vett részt, részben a diósgyőri üzemekben. 1955-től 1984-ig az Erőmű Trösztnél, majd jogutódjánál, a Magyar Villamos Művek Trösztnél volt alkalmazásban. Munkája mellett 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Művek Tanszékén oktató. 1978 júliusától 1982 júniusáig Irakban dolgozott, mint szakértő a State Organisation of Electricity cég Directorate General of Major Electrical Projects főosztályán.

1982-84-ig az MVM-OVRAM-nál műszaki-gazdasági tanácsadó, majd 1984-től az OVIT-nál. 1990. május 25-én nyugdíjba vonult. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1949ben lett tagja még egyetemista korában. Hosszú, alkotó szakmai életútja során jelentős hatással volt a magyarországi védelem-automatika szakterület fejlődésére. Ennek a tevékenységnek jelentős részét a MEE munkabizottságainak keretében végezte el. Oktatói tevékenysége során a villamos védelem és automatika szakterületén villamosmérnökök nemzedékeinek tudását alapozta meg. A távolsági védelmek ébresztőelemeinek problémáiról szóló előadása alapján írt cikkéért a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettől 1964-ben Zipernowsky díjat kapott. Tagsága későbbi időszakában tevékenyen részt vett az egyesület munkabizottságaiban, mint bizottsági tag, gyakran, mint a munkabizottság vezetője.

MEE ÉLETPÁLYA-DÍJ SZILÁGYI ANDRÁS A BME Villamosmérnöki Kar Távközlési Ágazatán okleveles villamosmérnök diplomát szerzett. Villamosmérnök – matematikus szakmérnök. 1966tól a Magyar Villamos Művek Távközlési Szakszolgálatánál beosztott mérnök. 1971-től az ERŐTERV– VMF Távközlési Osztályán, a távközlési- és üzemirányítási rendszereinek tervezése témakörben önálló tervező, majd 1978-tól az osztály vezetője. 1995-től a Magyar Villamos Műveknél az OVT Üzemirányítási Rendszerének Korszerűsítése (ÜRIK) projektben

Horváth Károly Erősáramú villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, szakszolgálati mérnökeként kezdte pályafutását. Éveken át a Békéscsabai Üzletigazgatóság üzemviteli osztályvezetői, majd nyugdíjba vonulásáig főmérnöki munkakörben dolgozott. 1963-tól tagja a MEE-nek. Belépésétől kezdve napjainkig a MEE Békéscsabai Szervezet aktív tagja, éveken át a szervezet titkára majd elnöke volt. Titkárként kialakította a helyi szervezet arculatát, Fiatal mérnökként jelentős szerepet vállalt szakmai képzések szervezésében, oktatásban. Jelentős szerepet vállalt a térség településeinek villamos energia el-

Jakab Vince Villamos üzemmérnök, mérnök-menedzser, villamos energetika rendszertechnika szakmérnökként tevékenykedett nyugdíjba vonulásáig. Kapcsolatot tartott a megye üzemeinek energetikusaival, koordinálta a cégek részéről érkező megbízásos tevékenységeket. Kiemelkedő tevékenysége új tagok beszervezése, közreműködés a nagyüzemeknél

31

főmunkatárs. 2001-től az akkor megalakult MAVIR Rt. Műszaki és Szolgáltató Osztályának vezetője 2006-os nyugdíjba vonulásáig. 1966-tól – pályája kezdetétől fogva – a MEE lelkes tagja. Számos tisztséget töltött be, bizottságokat vezetett, amelyekben aktívan, folyamatosan dolgozott az egyesületért. Jelenleg tagja a MEE szervezési bizottságának, az Egyesületi Tevékenység II. Díjbizottságnak illetve az EISZ (korábban AISZ) vezetőségének, több cikluson át – elnöke, illetve MEE elnökségi delegáltja volt. 1998-ban Csáki- díj, 2004-ben Kandó-díj elismerésben részesült. látási tanulmánytervek készítésében, a megbízásos munkák szervezésében. Irányításával villanyszerelő képzés, továbbképzés, szabványossági felülvizsgálói képzések és felsőfokú energetikus képzés is folyt a Békéscsabai Szervezet égisze alatt. Magas szintű szervező munkája mellett jól felkészült oktatóként is példát mutatott kollégáinak. Munkahelyi vezetőként szem előtt tartotta a fiatalok szakmai tudásának növelését kötődésüket a szakmai szervezethez. Az informatika megjelenése kapcsán kiállt az új technológia megismerése és alkalmazása mellett. Az Egyesület tevékenységének támogatásban, napjainkban is példaértékű munkahelyi vezetőként dolgozott. A szervezet tiszteletbeli elnöke.

helyi szervezet létrehozásában.Hazai és külföldi szakmai bemutatók és tanfolyamok szervezésén túl, szakmunkás tanulók oktatásában is részt vállalt. 1974-től MEE-tag. 1976-tól 2013-ig a Salgótarjáni Szervezet titkára. Stabil pénzügyi gazdálkodás biztosítása a szervezetben. Az egyesületben kifejtett munkája elismeréseként 1998-ban Kandó-díjat kapott.


LIPCSEI GÁBOR Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. Mérnöktanárként több évtizeden keresztül oktatott. Igazgatója volt a Szemere Bertalan szakközépiskolának. Szakmai vizsgaelnökként ma is részt vesz a szakképzésben. Jelentős szerepet vállalt OKJ, SZVK átalakításában, kidolgozásában. 1994-től tagja a miskolci szervezetnek. Aktív korában a Szemere

szakközépiskolai MEE-csoport bizalmija. Támogatta a MEE oktatási tevékenységét, szervezte az iskolában a Villamos hálózatszerelő képzést, amelyen maga is oktatott, ÉMÁSZ támogatással kiépítette a FAM KIF tanpályát az iskolában és több sikeres tanfolyamnak biztosította a helyszínt. Pályafutása alatt sokat segített a MEE Miskolci Szervezetének szakmai céljai megvalósításában.

BLÁTHY-DÍJ Németh Bálint 1999-2004 BME villamosmérnöki és Informatikai Karon villamosmérnöki oklevelet szerzett. 2004-2007 PhD képzés a BME villamosmérnöki és Informatikai Karán. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékén egyetemi adjunktus, Nagyfeszültségű Laboratórium laborvezetője, továbbá a Dr. Csikós Béla FAM oktatási központ ve-

Kovásznay Béla SIEMENS Transzformátor Kft-nél műszaki tanácsadó, majd fejlesztési főmérnök. 1991-től kereskedelmi, majd 1994-től műszaki és kereskedelmi igazgatóként tevékenykedett. 1998-tól minőségbiztosítási és fejlesztési vezető. 2002-től minőség- és környezetmenedzsment vezetőként dolgozott. A MEE-nek 1969 óta tagja. Az egyesület Transzformátor Mun-

zetője. OVIT Zrt, fejlesztési tanácsadója. 2003-ban lépett be a MEE VET szervezetébe, Villamos gép, Készülék és Berendezés Szakosztály munkájában is részt vesz. A MEE FAM munkabizottság titkára 2012től, 2013-tól a FAM bizottság tagja. A díjat az ICOLIM 2014 konferencia sikeres megrendezésében végzett kiemelkedő szervezői részvételéért kapta.

kabizottságában tevékenykedett. A MEE Villamos Gép-, Készülék és Berendezés Szakosztályban, valamint a Vándorgyűléseken is tartott előadásokat. 2001-től 2010-ig a MEE Csepeli Szervezetének elnöke, jelentős szervezési munkával elérte, hogy sok fiatal mérnök lett tagja a fokozódó nehézségek ellenére a MEE-nek. Jelentős munkát végzett a szakmai tanulmányutak szervezésében is.

kandó-DÍJ Kardos Zoltán 1983-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán villamosmérnök diplomát, majd 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdasági szakokleveles mérnök diplomát szerzett. Szakmai munkáját az EON-nál és jogelődjénél a DÉDÁSZ-nál végezte és végzi jelenleg is.

Müller Ferenc Villamosenergiaipari technikus, Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamos mérnökként míg a Széchenyi István Főiskolán logisztikai és szállítmányozási menedzser szakmérnökként végzett. 1989- 1998 ÉDÁSZ energia ellenőr, vállalkozási mérnök. 19982010 VHSZ Kft-EHSZER Kft anyaggazdálkodási osztályvezető, logisztikai vezető. 2010-től EHSZER Kft mérnökiroda vezető. 1997-től MEE-tag, területi vezető-Pápa, MEE szakértő és MEE projekt koordinátor.


32

Főbb munkakörei: ÜIK vezető, üzemeltetési mérnök, fejlesztési csoportvezető, régióvezető, 2013-tól hálózattechnológiai szakreferens. 1981-től MEE-tag. 2002-től a kaposvári szervezet titkára, feladatát lelkiismeretesen, pontosan látja el és biztosítja a szervezet működését a tagság megelégedésére. Az utóbbi időben a tanfolyamok szervezésében vállalt aktív szerepet.

A VHTSZ megalakulása óta részt vesz a szakosztály munkájában, rendezvényen előadásokat tart, a technológiai oktatási anyagok kidolgozásában vesz részt szakértőként és MEE-koordinátorként. A MEE oktatási projektjének keretében részt vállalt az anyagok kidolgozásában, integrálva a hálózati engedélyesek által alkalmazott új és régebbi technológiákat is. Több mint 25 éves szakmai pályafutása a MEE tevékenységi köréhez kapcsolódik, sőt ezen tevékenységek jelentős részét a MEE keretei között.

Szepesi László 1976-ban BME – okleveles villamosmérnök, 1980ban erősáramú szakmérnök diplomákat szerzett 1995-ben Brunel University – MBA (Master of Business Administration),1976 Diploma megszerzése után OVIT- nál Üzemviteli mérnök, 1985-től számítástechnikai csoportvezető, feladata a számítástechnika alkalmazásának elindítása az OVIT-nál. 1994-től főmunkatárs, munkaköre: előminősítési eljárások és

Szikora Ferenc Kandó Kálmán Villamos Ipari Műszaki Főiskolán okleveles villamos üzemmérnöki diplomát szerzett, majd 1983-ban SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézetnél munkavédelmi üzemmérnöki oklevelet. 1981-ben az Érintésvédelem ellenőrzése, 1983-ban a Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányokat üzemeltető, karbantartó és javító jogosító képesítést, 1987-ben a Középfokú tűzvédelmi, 2002-ben a Villámvédelem felülvizsgálói, 2004-ben pedig az

alállomás-építési ajánlatok kidolgozása. Szerződéskötések. A projektek menedzselése. 2014-től senior műszaki szakértő. 1984-től MEE-tag. MEE OVIT szervezetben megalakulása óta aktív tagként képviselteti magát, korábban titkári, jelenleg második ciklusát töltő elnöki pozícióban. Folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek a szervezet tagjai számára hasznos, szakmai információkkal, ismeretekkel szolgálnak

Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója képesítéseket szerzett. 1986-tól a Magyar Mérnöki Kamara hivatásos szakértője. 1976-2001 Szegedi Elektromos Szövetkezetnél, önálló villamos felülvizsgáló, 2001-2013 Westing Szakértői Iroda Kft. ügyvezető, műszaki szakértő. 1984-től MEE-tag. Több évtizede tagja még a MEE keretein belül létrehozott számos szakmai fórumnak az Érintésvédelmi Munkabizottságon kívül, így a Tűzvédelmi-, Villámvédelmi- és a Robbanásbiztos berendezés munkabizottságának is.

Csáki-Díj Dr. Raisz Dávid 2000 BME villamosmérnöki oklevelet szerzett. BME VIK 1999-2001 között vendégkutató a Grazi Műszaki Egyetemen. 2000-2003 doktori képzés, BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK). 2011-ben PhD fokozat megszerzése. 2009-től BME VET, adjunktus, tudományos segédmunkatárs. 2006-tól BME VET tanársegéd, majd docens, 2011-től pedig tanszékvezető-helyettes. Rendszeres előadója a MEE Vándorgyűlésnek és szakmai szemináriumoknak. Oktatói és kutatói tevékenysége során folyama-

tosan műveli az energetikai informatika több ágát, publikációi során minden esetben kiemelt szerepet kapnak az Energetikai Informatika Szakosztály által gondozott szakterületek. 2004-től tagja a MEE VETnek Rendszeres előadója a MEE Vándorgyűlésnek, szakmai szemináriumoknak (pl. Védelmes Értekezlet, MEE MAIT konferencia), az Elektrotechnikában több cikke jelent meg. Hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert szakmai fórumok, konferencia bizottságok tagja, köztük az IEEE-nek, ICREPQ-nak és a VDE-nek.

LISKA-DÍJ Dr. Koller László A BME-n 1967-ben villamosmérnöki, 1972-ben mérnöktanári diplomát szerzett, műsz. doktor 1980, műsz. tud. kandidátusa 1994, PhD 1994. 1974-től a BME oktatója; 1995-től egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszéken 1998-tól 2002-ig, valamint a Villamos Energetika Tanszéken 2005-től 2008-ig. 2009-től 2013-ig főiskolai tanárként is oktatott a Kecskeméti Főiskolán. 2013-tól a BME címzetes

33

egyetemi tanára. A villamosmérnök-képzés történetében először vezette be a villamos hőtechnikai ismeretek oktatását és kutatását, megteremtve ezzel a villamos hőtechnikai iskolát, amely később a nagyáramú technika iskolájává szélesedett.1976-tól MEEtag. Tevékenyen részt vett az egyesületi munkában: korábban a Villamos Hőtechnikai Szakosztály, jelenleg pedig a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály tagjaként. Számos előadás tartásával is hozzájárult a szakosztályok sikeres működéséhez.


Straub-díj kruppa attila Egyetemen bányamérnökként (mérnök-geofizikus) diplomázott. 1990-1993 a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos segédmunkatársa. Légi geofizikai mérések feldolgozása és értelmezése munkakörben dolgozott. 1993-1997 Phoenix Contact Kft. mérnök-üzletkötője. 2005-OBO Bettermann Kft. műszaki szaktanácsadó – termékfelelős, projekttámogatás. 20082011 közreműködés az MMK Elektrotechnikai Tagozata

és a BM OKF által létrehozott Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság (ETMb) megalapításában, titkári teendők ellátása, Villamos Ajánlott Műszaki Megoldások kidolgozása. 2008- az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és egyéb jogszabályok előkészítésében közreműködés. 2011-től az Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály tűzvédelmi munkabizottságának a vezetője. 2012- től oktatás a BME Tűzvédelmi mérnökképzés keretein belül. Több kézikönyv elkészítésben szerző vagy társszerző.

URBANEK-díj Kulcsár Ferenc 1966-ban érettségizett az újpesti Könyves Kálmán gimnáziumban, ahol mechanikai műszerész végzettséget is szerzett. 1971-ben a Kandó Kálmán műszaki főiskolán erősáramú üzemmérnöki diplomát szerzett. 1971-1976 a Budapesti Elektromos Művek közvilágítási osztályon a fővárosi közvilágítási munkák műszaki ellenőre, valamint a köz- és díszvilágítási tervdokumentációk bírálója.1976-tól főleg fejlesztési és technológiai feladatokat végzett. 2001-től a

Budapesti Dísz és Közvilágítási kft-ben üzemviteli és beruházási mérnök. 2011-ben ebből a beosztásból ment nyugdíjba. A Magyar Mérnöki Kamara hivatalos szakértője, tervezője. A MEE VTT-nek 1973 óta tagja. A Világítástechnikai Társaságnak megalakulása óta egyik legaktívabb, regisztrált tagja. több évig a díjbizottság tagja, majd elnöke. Az útvilágítási szabvány és a Közvilágítási Rendelet tervezetének véleményezője. A LED-es világítótestek minimumkövetelményei munkabizottság tagja volt.

VerebélŸ-díj Rajkai Ferenc A Budapesti Műszaki Egyetemen okl. villamosmérnöki diplomát szerzett. 1982-től 1989-ig az ÁÉTVnél dolgozott villamosmérnöki tervező gyakornok, majd villamosmérnöki tervező, vezető tervező, megbízott villamos osztályvezető beosztásokban. 1989-1992 ÁÉTVill Kft. ügyvezető igazgatója és villamosmérnöki vezető tervező. 1992- Hungaroproject Mérnökiroda Kft. ügyvezetője és villamosmérnöki

vezető tervező. A MEE VTT-nek 1984 óta tagja. Több szakmai bizottságban is aktívan részt vesz. Az egyesület életében és annak fejlesztésében és szervezésében kiemelkedő tevékenységet végez, az egyesület munkáját és ezen keresztül az épületvillamossági szakma fejlesztését jelentős mértékben segíti. Jelenleg az új OTSZ-hez kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TVMI) kidolgozását végző munkacsoportot irányítja.

nívóDíj Farkas Csaba – Dr. Dán András

Dr. Kránicz Balázs 1992-1997, Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai szakon, okleveles mérnökinformatikus diploma. 1997-2000, Veszprémi Egyetem, Informatikai Tudományok Doktori Iskola, PhD 2001-2008 között a Pannon Egyetem, Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék, egyetemi tanársegéd, majd adjunktus. 2008-2013 között Pannon Egyetem Veszprém, Fizika és Mechatronika Intézet, egyetemi adjunktus. 2013-tól a Continental Automotive Hungary Kft. szoftverfejlesztő mérnöke. 2005-től a MEE VTT tagja, 2006-ban lépett be. A Nívódíjat az Elektrotechnika című szakmai folyóirat 2014/04 számában megjelent „Fénysűrűség mérése digitális fényképezőgéppel” című cikkéért kapta.


34

Az Elektrotechnika című szakmai folyóirat 2014/12 számában megjelent „Villamos autók töltöttségének sztochasztikus modellezése” című cikkért kapták a Nívódíjat.

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Villanyszerelők továbbképzésének villamos alapismeretei

A műszaki alapelvek ugyan nem változtak, de az elmúlt 4 év alatt sokat változtak a műszaki tartalmú jogszabályok előírásai és a villamos szabványok követelményei. A szerkesztők 2014. szeptemberéig követték nyomon, és rögzítették az új jegyzetben a tárgykörhöz tartozó változásokat.

2014 novemberében jelenik meg a Villanyszerelők továbbképzésének villamos alapismeretei című jegyzet, mely elsősorban a villanyszerelő szakképzésre ráépülő képzések (pl. villamos hálózat kezelő, villamos alállomás kezelő, kábelszerelő, FAM szerelő) szakmai alapismereteit, jogszabályi és szabvány követelményeinek összefoglalását adja, ezen a területen hiánypótló kiadványként. A szakképzésben résztvevőkön kívül ajánljuk minden olyan villamos szakembernek, aki meglévő tudását szeretné feleleveníteni, frissíteni.

Szerzők: Arató Csaba és Magyar Gábor

Szerző: Orlay Imre

Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyve 5. átdolgozott kiadás

A jegyzet bruttó ára: 5 900 Ft

A jegyzet bruttó ára: 7 500 Ft,

A MEE tagoknak 5% kedvezmény! A jegyzetek megvásárolhatóak a Magyar Elektrotechnikai Egyesület irodájában, 1075 Budapest, Madách Imre út 5., vagy megrendelhetőek online a http://www.mee.hu/jegyzetek oldalon keresztül. Bővebb információ a könyvekről a MEE honlapján található. Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1075, Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Telefon: 06-1-353-0117 www.mee.hu

6 FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT! Kedvezményes jelentkezés július 10-ig! Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Recommend Documents