4 FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT! Magyar Elektrotechnikai Egyesület szeptember Siófok, Hotel Azúr

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 62.VÁNDORGYŰLÉS, KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

Nagyfeszültségű hálózati védelmi elvek és megoldások A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége 2. rész Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, 2015. 02. 04 A 2014. IV. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok 10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen

FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT!

Rendezvénysorozat Prof. Dr. Bejczy Antal tiszteletére MEE a Construma 2015 Szakkiállításon

2015. szeptember 16-18. Siófok, Hotel Azúr

Főtámogató:

MEE szerepvállalás – Energiát fektetünk a jövőbe

További részletek és jelentkezés: vandorgyules.mee.hu

108. évfolyam

2 0 1 5 /4

www.mee.hu

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Hobbim

nika

ch e t o r t k e az el

ok lyázat á p – 5 201

l kolábó s i 0 1 a tr pályáza unkák. i e d i z A pályam k e t z e k ér

Több éve meghirdetett pályázatunk fő célja, hogy a villamosipar területén érdekelt vállalatok figyelmét felhívja a tehetséges, fiatal szakemberekre, lehetőséget és alkalmat biztosítva a középiskolai tanulmányukat folytató fiataloknak, hogy betekintést nyerjenek potenciális munkáltatók tevékenységébe.

Részletek, információk: http://www.mee.hu/fiatalok/hobbim Tel.: +36-1-353-0117

elektrotechika_iscon_2014.indd 1

2014.09.25. 10:38:32

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Tartalomjegyzék 2015/4

CONTENTS 4/2015

Tóth Péterné: Beköszöntő ...................................... 4

Éva Tóth: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Dr. Danyek Miklós – Kovács Miklós – Woynárovich András: Nagyfeszültségű hálózati védelmi elvek és megoldások . ............................................... 5

Dr. Miklós Danyek – Miklós Kovács – András Woynárovich: High Voltage Protection Schemes

Komlós Ferenc: Ferenc Komlós: A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése A Chance of our Future Break out: Creation of a jövő egyik lehetősége 2. rész . ............................. 11 National Heat Pump Industry Part 2. BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Novothny Ferenc – Kádár Aba – Arató Csaba: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, 2015. 02. 04. .................................................................. 14

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Meeting of the Committee on Electrical Shock held on 04. 02. 2015

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Kosák Gábor: A 2014. IV. negyedévében Gábor Kosák: The list of Hungarian National közzétett, az elektrotechnika területeit érintő Standards in the field of electrical engineering magyar nemzeti szabványok .................................. 17 announced in the fourth quarter of 2014 HÍREK

NEWS

Az MVM OVIT óriási transzformátort szállított MVM OVIT has delivered a huge transformer a MAVIRnak . .................................................................. 10 to MAVIR Befejező szakaszba érkeztek a távvezeték Transmission line restoration process reaching helyreállítási munkálatok ......................................... 13 final phase Kimpián Aladár: 10 000 MW átvitele Aladár Kimpián: Transmission of 10 000 MW 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen ......... 19 to 3000 km on ± 1100 kV DC Kiss Árpád: Átadták az Innovációs Nagydíj Árpád Kiss: kitüntetéseket .............................................................. 23 The Innovation Award honors were passed Dr. Gáti József – Szakál Anikó – Dr. József Gáti – Anikó Szakál – Némethy Krisztina: Rendezvénysorozat Krisztina Némethy: Series of programs in Prof. Dr. Bejczy Antal tiszteletére ......................... 24 honour of Prof. Dr. Antal Bejczy Dr. Bencze János: Energetikai hírek . .................. 26 Dr. János Bencze: News of Energetic Tóth Éva: Éva Tóth: Companies with energy consciousness „Energiatudatos” vállalatokat díjaztak ................. 27 were awarded Tóth Éva: Éva Tóth: The new OTSZ entered in to force Életbe lépett az új OTSZ . .......................................... 28 (OTSZ;National Fire Regulation) Dési Albert: Könyvismertetés ............................... 29 Albert Dési: Book review SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

PRESS RELEASE

ABB hírek ....................................................................... 29 ABB News Az energia-hatékonyságot érintő Challenges concerning energy efficiency were kihívásokat Monacóban tárgyalták ..................... 29 discussed in Monaco MVM hirek . .................................................................... 29 MVM News EGYESÜLETI ÉLET

Hirdetőink / Advertisers

· elexim zr. · hungexpo obo bettermann Kft. · prolan irányítástechnikai · zrt.

SOCIETY ACTIVITIES

Tóth Éva: Éva Tóth: The MEE take part on the “Construma MEE a Construma 2015 Szakkiállításon . ............. 31 2015” professional exhibition Lepp Klára: MEE szerepvállalás – Energiát Klára Lepp: HEA engagement - We invest fektetünk a jövőbe . .................................................... 32 energy into the future Takács Norbert: Elindult a miskolci Norbert Takács: Mentorprogram in Miskolc Mentorprogram ........................................................... 33 has started

Kedves Olvasó! Egy főszerkesztőnek sincs könnyű dolga, amikor az olvasókhoz szeretne szólni. Ezúttal kissé rendhagyó módon teszem ezt, személyes élményektől indíttatva. Nem kerek szám volt a januári évforduló, ugyanis éppen nyolc éve, hogy ezt a nem könnyű, de nagyon szép és nem kevés felelősséggel járó feladatot, az Elektrotechnika főszerkesztői megbízatását elvállaltam. Visszatekintve, alig hiszem el, hogy ennyi ideje szerkesztem már a lapot. Polcomon az egymás mellé rendezett példányszámok hossza jelzi az időt. A levéltári feldolgozásoknál, ezt méterben fejezik ki. Én is eljátszom a gondolattal, hogy erre mit mondana egy levéltáros? Már közelít a méterhez? Meglepetésként ért az elmúlt hónapban a Magyar Sajtó Napja alkalmából kapott kitüntetés, az Urántoll-díj. Többen viccelődve kérdezték, hogy sugároz is? Válaszom, igen, de nem a megszokott értelemben. Számomra az elismerést, a tiszteletet és a megbecsülést jelentette. Különösen nagy megtiszteltetés ez nekem, hogy olyan „csapat” tagjává választottak, amelyet a szakma kiválóságai fémjeleznek. Ezt a díjat kimagasló sajtómunkáért ítélik oda annak, aki a műszaki és természettudományok – ezen belül a nukleáris energia békés célú alkalmazásának - népszerűsítése, a közvélemény objektív tájékoztatása érdekében munkálkodott. Ennek az elvárásnak – bár nem könnyű feladat – de továbbra is szeretnénk megfelelni. Attól eltekintve, hogy mindig az aktuális eseményekről, történésekről kell, hogy szóljanak az adott lap oldalain megjelenő cikkek, hírek, nem könnyű hitelesen napra késznek lenni. A különböző érdekcsoportok által megfogalmazott szakmainak tűnő vélemények a hozzá nem értőkben bizonytalanságot vált ki. Azokat, akik az Elektrotechnika folyóirat elkészítésében közreműködnek, kötelezi az a hitelesség és a szellemiség, amely a 115 éves egyesületet és a 108 éves folyóiratát életben tartotta és tartja. Hatalmas érték számomra az is, amit ennek a nyolc évnek köszönhetek, egyrészt azt, hogy sok kiváló emberrel

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

hozott össze a sors. Olyan közösségeknek lettem tagja és veszek részt a munkájukban, amely felemelő élményt jelent. Ugyan így kell megemlítenem a MEE titkárságon dolgozókat is, akik kedvesen, türelmesen, egymás munkáját is segítve teszik a dolgukat, tartják a kapcsolatot a tagsággal, és mindezt jó kedvűen. Azok, akik rendszeresen olvassák a lapot, bizonyára látják, hogy csak ebben az évben, hány képzés, tanfolyam indult, szakmai kiadvány készült és hány rendezvényt bonyolított le az egyesület és mennyi van teljes körűen, szervezés alatt. Ezt a munkát egy még maroknyinak sem mondható kis csapat végzi, amely a MEE titkárságát jelenti. Ilyen nagyságrendű feladatokat az erre a szakosodó cégeknél legkevesebb egy tucat munkatárs végzi. Ezekről is olvashatnak a lap hasábjain. Amikor egy jól sikerült tanfolyam, rendezvény után köszönet érkezik, az erőt ad a következőhöz. Egy kis példát szeretnék megosztani a kedves Olvasóval a közelmúltból. A Construma Szakkiállításon a MEE-standon több cég kapott lehetőséget bemutatkozásra, egyikük szombatra tudott jönni vidékről. Már reggel korán megérkeztek és este 6 óráig állták az érdeklődők ostromát, mindezt egy nagyon nehéz és fárasztó munkás hét után. Másnap levélben köszönte meg a cég a „csodálatos napot”. Ilyen pillanatokban gondolom azt, hogy érdemes volt. Az egyesület lelke és összetartó ereje az emberi kapcsolatokon múlik, nem a fiskális szemléleten. Tudni kell adnunk ahhoz, hogy kapni tudjunk. Ez tartja életbe ezt a közösséget már 115 éve. E lapszámot a benne lévő információkkal és cikkekkel szívből ajánlom a Tisztelt Olvasónak!

Tóth Péterné főszerkesztő

Energetika Dr. Danyek Miklós, Kovács Miklós, Woynárovich András

Nagyfeszültségű hálózati védelmi elvek és megoldások Cikkünk rövid védelemtörténeti áttekintés után összefoglalja a magyar villamosenergia-hálózaton napjainkban működő védelmi és automatika rendszert, részletesebben ismertetve a 400 kV, 220 kV és 120 kV-os feszültségszinteket. Az összefoglalás után ismertetjük azt a megállapítást, hogy egy mai védelmes mérnöknek a védelmek és automatikák üzembe helyezése, üzemeltetése, tesztelése során a védelmi és irányítástechnikai tudáson felül az Ethernet hálózatok ismeretére is feltétlenül szüksége van ahhoz, hogy kialakítsa, tesztelje a kapcsolatokat az egyes készülékek között, beleértve a védelmek közötti közvetlen kommunikációt, az RTU-t, a védelmes zavarírót és az adatgyűjtőt is.

Az elektrotechnika tudományterületei A MEE Szakmai és Tudományos Bizottság cikksorozata 1. Bevezető A villamos energia a fogyasztókhoz az azt előállító erőművekből átvivő és elosztó berendezések rendszerén keresztül jut el, amit villamosenergia-rendszernek (VER) nevezünk. A védelmek és automatikák feladata, hogy érzékeljék a VERben kialakuló rendellenes üzemállapotokat, a hibás egységeket kikapcsolják és a hiba továbbterjedését megakadályozzák. A cikkben rövid történeti áttekintés után a napjainkban használatos védelmi és automatikaelveket mutatjuk be, részletesebben ismertetve a 400 kV–120 kV-os feszültségszinteket. A cikk második részében azt a technológiát ismertetjük, amely elindította a védelem-/automatikakészülékek és a korábban külön kezelt irányítástechnika közötti konvergenciát és jelenleg szinte egyeduralkodó az alállomási rekonstrukciók/beruházások során.

2. A védelmek és automatikák technikai fejlődése A védelmeket szokták relévédelmeknek is nevezni, ami még az első generációs készülékek idejéből megmaradt elnevezés. A védelmi technikában használatos relé olyan készüléket jelent, amelyet az általa érzékelt fizikai mennyiség adott értékhatárának átlépése működtet, és amely működésekor készülékeket vezérel. A villamosenergia-rendszer kialakulásával, folyamatos fejlődésével egy időben a védelmek is változtak, így a védelmi és automatikaberendezéseknek három nagy generációja

The first part of the paper gives a brief overview of the development of the relay protection devices followed by the description of the protection schemes of the Hungarian electric power system, especially of the 400 kV, 220 kV and 120 kV voltage levels. We come to the conclusion that for a protection engineer of today not only the knowledge of protection automation and control principles are essential but also the knowledge of Ethernet networks for testing the communication between IEDs, RTUs, disturbance recorders.

1. táblázat Védelmi generációk előnyei és hátrányai

Előnyök

Hátrányok

– nagyfrekvenciás zavarokra és szekunder túlfeszültségre érzéketlen – rendszeres karbantartás mellett hosszú élettartam – nincs külön tápellátásra szükség

– alkatrészei mechanikai kopásnak, fáradásnak, szennyeződésnek kitettek – nagy helyigény – a mérőváltókat terheli, a működéséhez szükséges energiát is a mérőváltókról nyeri – néhány jelzésadáson kívül nincs kommunikációs képessége, információigényt nem elégít ki – lassabb működés: 50-100 ms – nem beszerezhető

– kisebb helyigény – egyszerű beállítás, levizsgálás – moduláris felépítés – kis terhelés a mérőváltókra – több védelmi funkció megvalósítása egy készülékben, komplex védelem – nincs mechanikai meghibásodás – gyors működés

– külön tápellátásra van szüksége – információigényt korlátozottan elégít ki – zavarérzékenység – kifutó alkatrészbázis

– kis helyigény, – moduláris felépítés, – kis terhelés a mérőváltókra, – több védelmi funkció megvalósítása, komplex védelem – nincs mechanikai meghibásodás, – gyors működés – azonos hardveren több fajta védelem valósítható meg más-más szoftverrel, – kommunikációs képesség, távoli elérés – az üzemirányító rendszerbe szervesen illeszkedik, – önellenőrzés, – belső zavaríró, eseményrögzítő, – alkalmazkodó képesség – adaptív védelem.

– külön tápellátásra van szüksége, – zavarérzékenység, – a túl gyors szoftver- és néha hardverfejlesztés következtében: egy generáción belül sok verzió. – a nagyobb felhasználói szabadságfok a tipizálás ellen hat

Elektromechanikus relévédelmek

Elektronikus védelmi eszközök

Digitális védelmi eszközök

5

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4

van. A villamosenergia-rendszer kialakulásakor először elektromechanikus relévédelmeket alkalmaztak. Ezek a készülékek hosszú évtizedekig voltak üzemben. Később megjelentek az analóg elektronikus eszközök, melyeket sokkal rövidebb ideig alkalmaztak. Végül a digitális technika, számítástechnika elterjedésével a digitális védelmi és automatikakészülékek kerültek előtérbe. A mai világban szinte kizárólag digitális védelmeket és automatikákat (más néven numerikus vagy processzoros védelmeket és automatikákat) fejlesztenek, és ezek a készülékek folyamatosan váltják fel a régebbi, még üzemben lévő elektronikus, illetve elektromechanikus készülékeket az egész világon. A különböző generációjú készülékek majdnem azonos mérési elveken alapulnak, ugyanakkor alapvetően eltérnek egymástól kivitelükben, a fizikai mennyiség érzékelésében, a belső működésükben és felépítésükben. Az 1. táblázat mutatja az egyes generációk legfontosabb előnyeit és hátrányait. A táblázat szemrevételezésekor az is megfigyelhető, hogy hogyan jelentek meg új igények a készülékekkel szemben, mint például a pontosabb mérés, a gyorsabb működés, a komplex kialakítás, a kommunikációs képesség, vagy a belső hibakeresés, azaz az önellenőrzés. A következő részben bemutatjuk, hogy milyen védelmi és automatikarendszerek üzemelnek napjainkban az átviteli és a főelosztó hálózaton.

3. A VER-ben kialakított védelem-automatika rendszer megoldásai és alkalmazásai A hazai átviteli hálózat (750 kV–220 kV), és főelosztó hálózat (120 kV) fejlődése töretlen az egységes VER kialakulása óta. Az átviteli és a 120 kV-os hálózat primer kialakítását tekintve hurkolt, csillagpontja hatásosan (mereven) földelt, szükség szerint csillagpontlazítás alkalmazásával. A védendő primer objektumok (távvezeték, transzformátor, gyűjtősín, amelyek nagyságrendekkel nagyobb értékűek, mint a védelmi berendezés) védelmi funkcióját szolgáló védelem-automatika rendszerek kialakítása, felépítése a hálózati diszpozíció és a primer környezet által megkövetelt igényeket szolgálja ki a rendelkezésre álló műszaki eszközbázis figyelembevétele mellett. A távvezetékek és transzformátorok védelmi rendszerét az egyszeres vagy az átviteli hálózaton kettős alapvédelmi rendszer és visszakapcsoló automatika, valamint a tartalékvédelmek alkotják. Az alkalmazott védelmi rendszer kialakítása a védendő primer objektum feszültség szintjétől, a VER-ben betöltött szerepétől, a helyétől, jellegétől, annak elrendezésétől függ. 3.1 Az átviteli hálózat védelem-automatika rendszere A magyar átviteli hálózat távvezetékein, és transzformátorain (750 kV/400 kV; 400 kV/220 kV; 400 kV/120 kV; 220 kV/120 kV) kettős alapvédelmi rendszert alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy két különálló készülék (általában ugyanolyan funkcióval) egymástól függetlenül és egymással párhuzamosan védi a primer berendezést. Az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint a két alapvédelmi készülék más-más gyártótól származik, de működési elvük ugyanaz (mindkettő távolsági védelem, vagy transzformátorkülönbözeti védelem). 3.1.1 400 kV-os és 220 kV-os távvezetékek védelem-automatika rendszere Az átviteli hálózat 220 kV és afeletti feszültségszintű távvezetékei védelmére általánosan távolsági védelmet alkalmaznak. A távolsági védelem egy irányított impedancia elvű védelem több impedanciafokozattal. Általában ötfokozatú távolsági védelmet építünk be, négy előre (a védendő távvezeték irá-


nyába) néző fokozattal - amiből egy általában bénítva van - és egy hátra pillantó fokozattal. Az egyes fokozatok különböző nagyságú területeket „látnak” az impedanciasíkon, valamint mindegyik külön késleltethető, így biztosítva a szelektivitást, a mérésekből eredő bizonytalanságok ellenére. Jelentős eltérés a 120 kV-os távvezetékeken alkalmazott távolsági védelmekhez képest (lásd. 3.2.1.1. fejezet), hogy a szabadvezeték két végén lévő alállomások között - nem csak védelmi jelátviteli funkciójú - kommunikációs csatorna van, így az információátvitel lehetősége minden esetben biztosított. A funkciót a védelmi jelátviteli készülékek látják el, és feladatuk a védelmi gyorsító parancsok, valamint másfél megszakítós elrendezés esetén a megszakító beragadás elleni védelmi távkioldó parancs átvitele az ellenkező oldalra. A védelmi gyorsító parancs a távvezeték végén lévő zárlatok gyorsabb hárítását szolgálja, a második fokozatos (időben késleltetett) kioldás késleltetését csökkenti le alapidős kioldásra. A normál üzemállapot mielőbbi visszaállítását visszakapcsoló automatika alkalmazásával valósítjuk meg, mely funkciót a két alapvédelmi készülék integráltan foglalja magába. A hiba típusától (fázis - nulla, 2 fázisú, 3 fázisú stb.) függően Egyfázisú (EVA), illetve Háromfázisú Visszakapcsoló Automatika (HVA) ciklust alkalmazunk. Minden NAgyFeszültségű (NAF) távvezeték rendelkezik Autonóm Zárlati Túláramvédelemmel (AZT0 tip.). Ez a – magyar fejlesztésű és csak Magyarországon alkalmazott– védelem nem igényel külső tápfeszültséget, a zárlat energiájának segítségével kapcsolja ki a megszakítót, abban az esetben, ha sem az alap-, sem a tartalékvédelem nem oldott ki. 3.1.2 NAF/NAF transzformátorok védelmei és automatikái Az átviteli hálózati „óriás” transzformátorokat 2 db különbözeti elvű villamos védelemmel látják el. Ezek háromlábúak, a harmadik láb az alállomás segédüzemét tápláló tercier KÖF tekercsen van lezárva. A védelem önidős, késleltetés nélküli működésű, transzformátor bekapcsolási áramlökésre reteszelő funkcióval kiegészített készülék. Minden transzformátort külön fázis (AZT tip.) és külön földzárlatot érzékelő (AZT0 tip.) tartalékvédelmek védenek. Hasonlóan a 120 kV/középfeszültségű transzformátorokhoz (lásd. 3.2.3. fejezet) mechanikus elvű védelmeket is használunk: gáz- és olajlökésrelé (Buchholz-relé), több ponton mért olaj- és tekercshőmérséklet-érzékelés, nyomáscsökkentő szelep. Mindegyik mechanikus védelem rendelkezik előjelző és kioldó fokozattal is. Amennyiben külön olajterű a transzformátor fokozatszabályzója, akkor az is rendelkezik saját mechanikus védelmekkel: gáz- és olajlökésrelé, nyomáscsökkentő szelep. Amennyiben a tercier körben fojtó is van telepítve, akkor külön KÖF fojtóvédelmet is kell alkalmazni. Mivel a NAF/NAF transzformátor az átviteli hálózat (koncentráltan) legnagyobb értékű eleme, ezért kiegészítő automatika- és diagnosztikakészülék is felügyeli. Önálló hűtésautomatika-készülékkel rendelkezik, amely a mért értékek (olajhőmérséklet stb.) alapján felügyeli és vezérli a hűtést végző szivattyúkat, ventillátorokat, a működési üzemidőket is figyelembe véve. Az online diagnosztika funkciót a telepített transzformátor monitoringrendszere végzi el, ezen nagy értékű berendezések állapota mérési és kiértékelő rendszerük segítségével folyamatosan nyomon követhető. Ez utóbbi eszköz nincs még minden átviteli hálózati transzformátoron telepítve, de újat csak ezzel együtt helyeznek üzembe. 3.1.3 400 kV-os és 220 kV-os gyűjtősínek védelmi rendszere, valamint a megszakító beragadás elleni védelem Az átviteli hálózati csomópontok – az alállomásokban lévő

6

Energetika

gyűjtősínek – kiemelt fontosságúak a VER egésze szempontjából, ugyanakkor itt nagyon kicsi a valószínűsége zárlatok kialakulásának, így egyszeres alapvédelmi rendszerük van tartalékvédelemmel. Az alapvédelmi funkciót az áramérzékelésű, feszültségfeltétel ellenőrzött kioldással rendelkező, különbözeti elvű gyűjtősínvédelmi berendezések látják el. Az eszköz kivitelét tekintve lehet centralizált, amely egy központi helyre telepített berendezést jelent (pl. DGYD, EGYD tip.), vagy decentralizált (pl. OGYD tip.), a leágazások saját mezejében történt érzékelést (leágazási egységben), optikai kábelen történő adatátvitelt, majd egy központi egységben történő kiértékelést megvalósító. Utóbbi elterjedését az optikai összeköttetés lehetősége és a numerikus elvű berendezések alkalmazása tette lehetővé. Az átviteli hálózaton kizárólag ilyen védelmek működnek. A gyűjtősínre csatlakozó leágazások valamely megszakítójának esetleges beragadása esetén a megszakító beragadás elleni védelem az összes mögöttes zárlati betáplálást leválasztja, megakadályozva a zárlat okozta romboló hatás továbbterjedését. A tartalékvédelmi funkciót a gyűjtősínekhez kapcsolódó távvezetéki leágazásokba telepített távolsági védelmek gyűjtősín fele néző ún. hátra pillantó fokozata, és a transzformátorleágazásokba telepített impedancia elvű védelmek látják el (lásd 3.1.1. fejezet). Az új átviteli hálózati irányelveknek megfelelően egy készülékbe integrált: a gyűjtősínvédelmi leágazási, a megszakító beragadás elleni védelmi, valamint a holtsávzárlat (a vonali megszakító és az áramváltó közti szakasz) elleni védelmi funkció is. 3.2 A 120 kV-os főelosztó hálózat védelem-automatika rendszere A hazai 120 kV-os főelosztó hálózat a stratégiai kapocs szerepét tölti be az országos átviteli hálózat (400 kV, 220 kV) és a középfeszültségű (35 kV, 20 kV, 10 kV) elosztó hálózat között. Ez a szerepe csak az elmúlt évtizedek folyamán alakult ki. Korábban a 120 kV-os hálózat jelentős mértékben átviteli hálózati funkciókat valósított meg, míg a főelosztó hálózat szerepét a 35 kV-os hálózat töltötte be (≈1960-1980). Átviteli hálózati fejlesztések (400 kV), a 35 kV-os hálózatok ipari ellátási jelentőségének csökkenése (pl.: bányászat, kohászat leépülése), illetve a középfeszültségű hálózatok egységesítésére irányuló hálózatstratégiai döntések (35 kV feszültségszintű hálózatok leépítése) együttesen vezettek ahhoz, hogy a 120 kV-os hálózat a főelosztó hálózati szerepet teljes körűen átvegye. Azonban mind a mai napig vannak a 120 kV-os hálózatnak olyan részei, amelyek átviteli hálózati (pl.: Sajószöged – Felsőzsolca 120 kV, Felsőzsolca – Sajóivánka 120 kV), illetve ipari ellátási (pl.: Sajószöged – TVK 120 kV) funkciókat töltenek be. 3.2.1 120 kV-os távvezetékek védelem-automatika rendszere A 120 kV-os főelosztó hálózatot szabadvezetéki és kábelhálózatok alkotják. A 120 kV-os kábelhálózatok, illetve a sűrűn lakott területek (városok) fölött haladó szabadvezeték védelmét kettős alapvédelmi rendszer alkalmazásával valósítjuk meg, míg a többi távvezetéken egyszeres alapvédelmet használunk. 120 kV-on Gyors (GVA) és Lassú Visszakapcsoló Automatika (LVA) ciklust is alkalmazunk, az EVA és a HVA mellett. Az alapvédelmi rendszer hibája esetén a tartalékvédelem feladata a hibás hálózatelem leválasztása, aminek működés elmaradásakor az AZT0 tip. tartalékvédelem ad nem minden esetben szelektív kioldást.

7

3.2.1.1 Hurkolt távvezetékek Hurkolt távvezetékek meghibásodása esetén a nagy zárlati teljesítmények miatt alapkövetelmény a zárlatos hálózatrész késleltetés nélküli leválasztása, a hálózati zavartatás megszüntetése, a hiba fellépése előtti normál üzemi állapot mielőbbi helyreállítása. – Rövid távvezetékek (L<10 km) Rövid távvezetékek szelektív védelmi funkcióinak ellátására különbözeti elvű szakaszvédelmeket alkalmazunk. A szakaszvédelem előnye a zárlathárítás során a gyors (önidős) kioldás megvalósítása, hátránya a távvezeték két végpontja közötti összeköttetés (információátvitel) biztosítási igénye. Korábban erősáramú jelzőkábeles (M-R tip.), majd telefonvonalas (SZVPIZ tip.) összeköttetéssel rendelkező szakaszvédelmeket alkalmaztunk e funkcióra. Ma már szakaszvédelmi funkcióra - a távvezeték két végpontja közötti védelmi célú jelátvitelt biztosító optikai kábel felhasználásával - numerikus elvű komplex védelem-automatika (pl.: DSZV, DTVA-OX) berendezéseket használunk. – Hosszú távvezetékek (L>10 km) A hosszabb távvezetékek szelektív védelmi funkcióinak ellátására távolsági védelmeket alkalmazunk. A távolsági védelem előnye, hogy nem igényel összeköttetést a távvezeték másik végén lévő berendezéssel. Hátránya, hogy - a megvalósított lépcsős impedancia karakterisztika elvéből adódóan - a vezeték mentén fellépő hibák helyétől függően nem minden esetben történik meg a zárlatos távvezeték önidős leválasztása. A távvezeték végi hibák késleltetés nélküli leválasztását az ún. „Túlfedés” funkcióval valósítjuk meg, ami esetenként a védendő távvezetéken túl fellépő hibákra nem szelektív „járulékos” működést okozhat. Korábban elektromechanikus (BBC L3+HSZA, BBC LZ 32+HELVA tip.) majd elektronikus (ETV+VA120, ETVA tip.), jelenleg már numerikus elvű (DTVA, REL316*4 tip.) berendezéseket alkalmazunk a védelem-automatika funkciókhoz. 3.2.1.2 Sugaras, végponti távvezetékek A sugaras távvezetékek kialakításukat tekintve lehetnek végponti vagy „T” (kettős „T”) fogyasztói transzformátorral rendelkező leágazások. Az alakzat végpontján ún. „C-védelem” elv alkalmazásával látjuk el a védelmi-automatika funkciót, hogy a távvezetéken egyfázisú visszakapcsoló automatika működhessen. Az egyszerűsített érzékelési elv (végponti hibás fázis kiválasztás) a sugaras alakzatból adódóan az üzemelő transzformátor zérus sorrendű zárlati rátáplálás érzékelésére vezethető vissza, és annak leválasztására irányul. 3.2.2 120 kV-os gyűjtősínek védelmi rendszere A 120 kV-os gyűjtősínek védelmét az átviteli hálózatnál már ismertetett (lásd. 3.1.3. fejezet) kombinált gyűjtősín és megszakító beragadás elleni védelmek látják el. Eltérően az átviteli hálózattól vegyesen, centralizált és decentralizált elvű berendezések is vannak a főelosztó hálózaton. A gyűjtősínek tartalékvédelmi funkcióját a leágazásokba telepített távolsági védelmek gyűjtősín irányába érzékelő ún. „visszapillantó fokozata” látja el. Ez a funkció az ún. „természetes gyűjtősínvédelem”. 3.2.3 120 kV/KÖF transzformátorok védelem-automatika rendszere A főelosztó hálózaton alkalmazott transzformátorok teljesítménye 16 MVA, 25 MVA, 40 MVA és 63 MVA. A transzformátor teljesítményétől függően Sn<40 MVA egyszeres alapvédelemként,


Sn>40 MVA kettős alapvédelemként differenciál elvű védelmeket alkalmazunk. A transzformátormező védelmi rendszere korábban ún. „szórt relés” kialakítású volt. Az elektronikus generációjú relékkel megvalósított funkciók már koncentráltan, egy szekrénybe integrálva, komplex transzformátorvédelemként kerültek üzembe. A jelenleg telepítendő numerikus elvű, komplex védelmek az alapfunkciókon túl nagyobb felhasználói szabadságot jelentenek úgy a logikai funkciók, mint a működést követő kiértékelés támogatásában. 3.2.3.1 120 kV/KÖF transzformátorok védelmi rendszere A transzformátorok védelmi feladatainak ellátására villamos és mechanikus elvű védelmeket használunk. A transzformátor alapvédelme a differenciálvédelem, tartalékvédelmi funkcióját a 120 kV-os késleltetett túláramvédelem látja el, valamint AZT tip. tartalékvédelem. Az átviteli hálózatnál már ismertetett (lásd. 3.1.2. fejezet) mechanikus elvű védelmek közül a gázvédelmet, olajáramlás elleni védelmet és túlmelegedés elleni védelmek működnek a 120 kV/KÖF transzformátoroknál. A középfeszültségű gyűjtősín alapvédelmét és a leágazások távoli tartalékvédelmét független késleltetésű, kétlépcsős túláramvédelem vagy impedanciavédelem és visszakapcsoló automatika végzi. A középfeszültségű leágazások beragadási védelmi funkciója szintén a transzformátor védelmi rendszerébe integrált. A középfeszültségű földzárlatvédelmi feladatokat az ún. Földzárlati Áramnövelő ellenállást Vezérlő Automatika látja el.

potának megfelelően) a földzárlati hibahely kapacitív földzárlati áram kompenzálását úgy végezze el az induktív tekercs szabályozásával, hogy a szabvány által meghatározott értékhatárok között legyen a kialakuló maradékáram szintje. Jelenleg már ezt a funkciót is numerikus elven működő automatikák alkalmazásával oldjuk meg (DRL tip.). A 3. fejezetben ismertetett védelmi és automatika elvek részletesebb ismertetése az [1]–ben található meg.

4. Alállomási védelem – automatika és irányítástechnikai rendszerek a 21. században A folyamatosan gyorsuló technikai fejlődéssel a gyakorlati megvalósítás is próbál lépést tartani. Jelenleg egy nagyobb átállás zajlik, melynek kitűzött célja a - legkésőbb 2000 környékén - beépített korábbi rendszerű védelmi és irányítástechnikai készülékek cseréje az általánosan alkalmazott IEC 61850-es szabványnak megfelelőkre. Ez utóbbi egy olyan kompatibilitást biztosító előírás, amely lehetővé teszi, hogy különböző gyártók védelmi és irányítástechnikai készülékei együttműködjenek külön protokollkonverzió nélkül [2]. Amikor megjelentek az első adatgyűjtő és „kommunikáló” rendszerek, minden fejlesztő és gyártó a saját maga számára legmegfelelőbb (gyakran maga által fejlesztett) protokollt használta a centralizált és decentralizált adatgyűjtés megvalósításához (pl: SPA, LON, egyszeres vagy kétszeres hurok, IEC-608705-101). Amikor több gyártótól származó védelmi és irányítástechnikai berendezések kerültek telepítésre egy alállomásba (villamos elosztóba stb.), akkor mindegyiknek szüksége volt a saját gyártójától származó adatgyűjtő rendszerre, az ezek közötti kapcsolat biztosítása pedig protokollkonvertereket igényelt. Erre mutat példát az 1. ábra. Megfigyelhető, hogy minden egyes készülék pont–pont kapcsolattal rendelkezik, redundancia nincs kialakítva az ös�szeköttetésekben (ez alól voltak kivételek pl. Prolan hurok, Protecta hurok), ami nem üzembiztos megoldás pl. egy távkezelt alállomáson (erőművi villamos elosztóban).

3.2.3.2 120 kV/KÖF transzformátorok üzemzavari és üzemviteli automatikái Üzemelő transzformátor meghibásodása, üzemzavara esetén a rendelkezésre álló tartaléktranszformátor vagy sínbontó feltétel-ellenőrzött, azonnali bekapcsolását az Eseményvezérelt TRanszformátor átkapcsoló Automatika (ETRA) végzi el. Az üzemviteli automatikák feladata a hálózati viszonyokban bekövetkező, üzemszerű, tartós változások automatikus kezelése, hálózati jellemzők (pl.: feszültség, kompenzáltság mértéke) paramétereinek szabályozása. A feszültségszabályozó automatika feladata az, hogy a transzformátor menetszámának változtatásával az alállomási gyűjtősín feszültségszintje olyan értéken legyen, hogy a fogyasztók csatlakozási pontjain a feszültség a szabvány által meghatározott értékhatáron belül maradjon. Ezt a funkciót az Feszültség Határoló Automatika (FHA) és Automatikus Transzformátor Szabályozó (ATSZ) automatikák valósítják meg. A transzformátor üzemközbeni túlmelegedését a transzformátor hűtésautomatika funkció gátolja meg a transzformátor hűtőventillátorok megfelelő vezérlésével. Jelenleg ezen funkciók is numerikus elvű platformon valósulnak meg (DTSZ-HA, ITSZ tip.). Az Ívoltó Szabályozó Automatika (ISZA) feladata, hogy (a hálózat mindenkori üzemálla1. ábra Saját protokollos, adatgyűjtők, gatewayek pont–pont kapcsolattal


8

Energetika

Ez utóbbi probléma áthidalására egy kézenfekvő megoldást nyújtott az Ethernet alapú IEC 60870-5-104-es [3] protokoll bevezetése, ami már lehetővé tette a pont-pont kapcsolatok megszüntetését, de a gyártóspecifikusságot nem szüntette meg, mivel ez a szabvány csak a kommunikációs felületet határozta meg, de védelmi és irányítástechnikai funkciókat nem definiált. Az IEC 61850-es szabvány ez utóbbi problémára is megoldást ad. Alkalmazásával és egy megfelelően specifikált és kiépített Ethernet hálózattal a védelmi és irányítástechnikai készülékek adatgyűjtése (jelzések, mérések, zavaríró felolvasás stb.) és vezérlése kialakítható és megfelelő biztonsággal üzemeltethető. Ráadásul egy ilyen rendszer kiépítése során jóval kevesebb szekunder kábelezésre, körvezetékre van szükség a korábbi szekunder rendszerekhez képest annak függvényében, hogy milyen funkciókat bízunk erre a technológiára. Általánosan elmondható, hogy a rekonstrukciók, új beruházások szinte kizárólag csak ennek a protokollnak megfelelően zajlanak a 6 kV-400 kV feszültségszinteken; valamint 2007 óta ilyen rendszerek üzemelnek ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, MÁV és MAVIR alállomásokon valamint a paksi atomerőműben. Ebben a fejezetben már következetesen védelmi és irányítástechnikai rendszerről beszélünk, mivel ha az IEC 61850-nek megfelelő szekunder rendszert egészében tekintjük, akkor a kettőt nem lehet szétválasztani. A szabvány pontosan definiálja a készülékek védelmi és irányítástechnikai specifikációit (IED-k = Intelligent Electronic Device), és funkciótól függetlenül megengedi, hogy egy Ethernet hálózatba kerüljenek (lásd. 2. ábra). A 2 ábrán nem véletlenül szerepel csak IED és nem külön védelmi vagy irányítástechnikai készülék, mivel ebben a rendszerben már egységesen kell azokat kezelni a szekunder rendszerben betöltött funkciótól függetlenül. Középfeszültségen (6 kV-35 kV) jellemző megoldás, hogy egy készülékben valósul meg a védelmi és az irányítástechnikai funkció is, mivel a kezelendő adatpontok (mérés, jelzés, vezérlés) száma ezt lehetővé teszi. Erre a korábbi gyártóspecifikus protokollok időszakában is volt példa: túláramvédelembe mezőgépkártya integrálásával. Ez a készülék még ténylegesen hibridnek számított, mivel a védelmi része is és az irányítástechnikai része is a saját protokollján kommunikált, csak

2. ábra IEC 61850 alapú védelmi és irányítástechnikai rendszer

9

a szekunder ki/bemeneti részek voltak közösek. Egy ilyen készülék fejlesztéséhez a gyártók szoros együttműködésére volt/van szükség, de rendszertechnikai szempontból nem lehet egyként kezelni. A gyártók közötti együttműködés a legújabb protokoll esetén sem kerülhető el. Az IEC 61850 bizonyos mértékű rugalmasságot enged meg, ezért a közvetlen IEC 61850 szerinti kommunikációhoz szükséges egy megelőző ún. interoperability (együttműködési) teszt elvégzése. Ennek során a kompatibilitást konkrét védelmi és irányítástechnikai próbák elvégzésével vizsgálják. Amennyiben a gyártó túllépi a szabvány által biztosított flexibilitási határokat, akkor könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy elkészült egy „kvázi” IEC 61850-es készülék, de nem tud együttműködni a többi gyártóval, tehát a rendszer szempontjából használhatatlan. Mivel a korábbi rendszerek cseréje, korszerűsítése zajlik, elkerülhetetlen, hogy a mostani adatgyűjtő funkciót megvalósító IED-k a régebbi protokollokon is kommunikáljanak, akár adatgyűjtő (kliens), akár kiszolgáló (szerver) feladatot látnak el. Gyakran szükség van, egy IEC 61850/korábbi protokoll konverter ideiglenes beiktatására, ami idővel - ahogyan az adott alállomás/villamos elosztó korszerűsítése zajlik - kikerül a rendszerből (lásd 2. ábra). Mivel Ethernet alapú és nem pont-pont összeköttetésű rendszerről beszélünk, így nagyon fontos, hogy minden küldött adatpont pontos időbélyeggel legyen ellátva, amit egy alállomás esetében az egységes (általában Global Positioning System alapú) NTP (Network Time Protocol) szerverrel valósítunk meg. A mostani védelmi és irányítástechnikai rendszerek teljes körű előkészítéséhez, konfiguráláshoz, paraméterezéséhez, felülvizsgálatához nem elegendő a „klasszikus” értelemben vett védelmes és irányítástechnikai gyakorlat/ismeret, hanem az Ethernet alapú hálózatok legalább készség szintű ismerete és használata is elengedhetetlen. Ez akkor válik igazán fontossá, amikor a készülékek konfigurálása után a rendszer összeállítását végezzük (rendszerintegrálás). Ilyenkor alakítjuk ki a kapcsolatokat az egyes készülékek között, állítjuk be, hogy melyik készülék milyen jelzést, mérést, vezérlést küldjön és fogadjon, beleértve a védelmek közötti közvetlen kommunikációt, RTU (fejgép), védelmes zavaríró és adatgyűjtő forgalmát is. Az IEC 61850-es szabványt használó védelmes szakembereknek tehát rendelkezniük kell ezekkel az új ismeretekkel, de legalább ilyen fontos, hogy a „klasszikusnak” nevezett védelmi funkciókkal is tisztában legyenek. Már az elektronikus védelmek esetében is fontos volt a zavarérzékenység kérdése, a digitális készülékek esetében ez még fokozottabban igaz (alacsonyabb belső feszültségszintek, mikroprocesszorok stb.). Az ebből eredő problémák kivédésére kidolgozott módszerek vannak (megfelelőségi szabványok), amelyeknek alkalmazásával ezeknek a zavartűrési és EMC (ElectroMagnetic Compatibility) hibaforrásoknak a hatása elhanyagolható mértékűre csökkenthető. A digitális korszakban és elsősorban az Ethernet hálózatoknak a védelmi és irányítástechnikai rendszerekben történő általános alkalmazásával került előtérbe a kiberbűnözés kérdése. Az ellene való védekezés állandó kell legyen, mivel a digitális technológiában folyamatosan jelennek meg az újdonságok, amelyek hosszabb-rövidebb késleltetéssel


a VER védelmi és irányítástechnika területén is bevezetésre kerülnek. Erre a két legjobb példa maga az Ethernet hálózat és az érintőképernyő általános körű elterjedtsége a védelemés irányítástechnológiában.

Dr. Danyek Miklós (Ph.D.) irányítástechnikai szakágvezető MVM OVIT Zrt. MEE EISZ és MEE OVIT szervezet titkár [email protected]

5. Összegzés Cikkünk rövid védelemtörténeti áttekintés után összefoglalja a magyar villamosenergia-hálózaton napjainkban működő védelmi és automatikarendszert, részletesebben ismertetve a 400 kV, 220 kV és 120 kV-os feszültségszinteket. Az összefoglalás után ismertetjük, azt a megállapítást, hogy egy mai védelmes mérnöknek a védelmek és automatikák üzembe helyezése, üzemeltetése, tesztelése során a védelmi és irányítástechnikai tudáson felül az Ethernet hálózatok ismeretére is feltétlenül szüksége van, ahhoz, hogy kialakítsa, tesztelje a kapcsolatokat az egyes készülékek között, beleértve a védelmek közötti közvetlen kommunikációt, az RTU-t, a védelmes zavarírót és az adatgyűjtőt is.

Kovács Miklós okleveles villamosmérnök (MSc) ÉMÁSZ Hálózati Kft. MEE tag [email protected]

Woynárovich András okleveles villamosmérnök (MSc) MAVIR Zrt. relévédelmi munkatárs MEE EISZ vezetőségi tag [email protected]

Irodalomjegyzék [1] Póka Gyula: Védelmek és automatikák villamosenergia-rendszerekben. Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988 [2] http://tissue.iec61850.com/default.mspx [3] http://www.ipcomm.de/protocol/IEC104/en/sheet.html

ELEXIM

Látogasson meg minket az IPAR NAPJAI nemzetközi szakkiállításon!

Várjuk a G 205A standon! Ismerje meg világcégek extrém körülmények között használatos villamosipari termékeit! Végálláskapcsolók, mikrokapcsolók, DIN panelek, különféle okos mérők a világ vezető gyártóitól, Magyarországon először!

M A FELEC

PETERCEM


HÍREK Az MVM ovit óriás transzformátort szállított a mavirnak

2015. április 13-án, speciális szállítóeszközökkel nagyméretű transzformátort szállított az MVM OVIT Zrt. a MAVIR ZRt. martonvásári alállomására. A könnyebb szállítás érdekében szétszerelt transzformátortest tekintélyes méretű: több mint 8 méter hosszú tömege pedig közel 150 tonna, amely nyolc kamion súlyának felel meg. A magyarországi villamosenergia-átviteli hálózaton összesen három ilyen méretű transzformátor található, ebből kettő a martonvásári, egy pedig a sajószögedi alállomáson. Az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. szállítási üzeme – amely évtizedek óta végzi az energetikai ipar nagyberendezéseinek nehézszállítását– az ABB transzformátorgyártó üzletágától arra kapott megbízatást, hogy a transzformátort 2015 áprilisában Lengyelországból a MAVIR Magyar Villamosenergiaipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. martonvásári alállomására szállítsa. A szállításra előkészített transzformátortest tekintélyes méretekkel rendelkezik: 8,4 méter hosszú, 3,8 méter széles, 4,45 méter magas, tömege pedig 147 tonna. Az óriás transzformátor speciális vasúti szállítóvagonnal érkezett a kápolnásnyéki vasútállomásra, ahol az MVM OVIT Zrt. nehézszállító szakcsoportja átrakta a társaság egyedi kialakítású, konzolos, közúti szállítóeszközébe. A munkafolyamat különlegességét az adta, hogy az áthelyezés – a vagon és a szállítójármű hidraulikus emelési képességeit kihasználva – daru nélkül történt. A közúti szállítószerelvény szintén extra méretű: 66 méter hosszú, 3,8 méter széles, 4,45 méter magas és 320 tonna össztömegű. A 2x10 tengelyen, tengelyenként 8 keréken, vagyis összesen 160 keréken guruló szerelvény négy kamion hosszának és nyolc kamion tömegének felel meg, továbbá 11 méterrel hosszabb, mint a budapesti Nagykörúton közlekedő Combino villamos. A transzformátort a nehézszállítók a szerelvényről az előkészített alapra helyezték. Miután valamennyi részegység a helyszínre érkezik, az MVM OVIT Zrt. alállomás-építő szakembereinek feladata lesz, hogy a transzformátort felszereljék és 2015 május végéig üzembe helyezzék, hogy az átviteli hálózat 400 és 220 kV-os elemei között biztosítsa az energia áramlását. A berendezés az erőművekben termelt villamos energia áramerősségét és feszültségét képes megváltoztatni, így lehetővé válik az elektromos energia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítása, illetve annak sokrétű felhasználása is. A szállítás közbeni veszteség minimalizálása érdekében az energiaátviteli feszültség nagyobb átviteli távolságok esetén 120, 220, 400 kV, a nemzetközi együttműködési rendszerben 400, 750 kV.

10

Energetika

Komlós Ferenc

A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége 2. rész Elektrotechnika 2015/3 (9-11. old.)számában megjelent tanulmány 1. része a technológia általános előnyeit, az energiatárolás-fogyasztói tarifarendszer összefüggését, új munkahelyek létrehozását, valamint a hőszivattyús technika minőségének emelését és az életciklus-elemzés összehasonlítását tárgyalja. A cikk 2. befejező része vázolja az energiaimport csökkentését, az energiahatékonyság növelését a hőszivat�tyúzás széleskörű elterjesztésével, továbbá a nemzetgazdasági szempontból nagy hatású aktuális kérdésekre koncentrál. The first part of this study published in vol. 2015/3 of the journal Elektrotechnika (pp 9-11) described the general advantages of the heat pump technology, relations of energy storage and the consumer tariff system, the establishment of new jobs, the enhancement of the quality of the heat pump technology and comparative life cycle analyses. The second closing part of this study describes effect of penetration of heat pumping on the reduction of the need of energy import through the increase of energy efficiency, this way focusing on actual questions of high influence on national economy.

5. Az energiaimport csökkentése az energiahatékonyság növelésével Ismeretes, hogy az olajválságok hatására a távhőellátás fejlődése általában azokban az országokban volt jelentős, ahol a viszonylag nagy fűtési hőigényeken felül az ország energiahordozókban szegény volt és a szénhidrogént importálni kellett, tekintettel arra, hogy a központosított távhőellátás esetén pl. a tüzelőanyag-csere végrehajtása könnyebben és gyorsabban megoldható. A távhőellátás segítheti az önkor-

2. ábra Hőszivattyúk csoportos megtáplálása tápfolyadék vezetékpárral

mányzatokat energiapolitikai programjuk megvalósulásában, a számukra előnyös és gazdaságos energiahordozó-struktúra kialakításában. Egyedi családi házak tömeges hőszivattyús fűtéskorszerűsítését sokkal kedvezőbb beruházási költségekkel és lényegesen magasabb hatékonysággal meg lehetne oldani (2. ábra). Úgy, hogy nem szondákat, hanem utcaszinten (akár településrészszinten) egy tápfolyadékpárt fektetnének le és 100–200 m mély fúrt kútpárokból egy központi hőcserélőn keresztül adnák át a hőt, a zárt rendszerben keringő tápfolyadék (víz-fagyálló keverék) amelyből 50–100 db épület hőszivattyús távhője biztosítható lehetne. Egy ilyen zárt rendszerű vezetékhálózat kiépítése lehetővé tenné azt is, hogy a településen esetlegesen keletkező hulladékhőt, vagy a település ivóvizének néhány °C-os hűtéséből keletkező hőt egy hőcserélőn keresztül a tápvízhálózatba engedjék, s ezzel csökkentsék a kútvíz tömegáramigényét, valamint javítsák a hőszivat�tyús rendszerek hatékonyságát. „A felszínközeli, hőszivattyúval kombinált és vízvisszatápláláson alapuló talajvizes hőhasznosítás elsősorban a sokévi átlaghőmérséklet mellett tárolt napenergiát veszi igénybe. A földi hőáram melegítő hatása (0,02 °C) e mélységtartományban elhanyagolható. …Talajvizes fűtőművek üzemeltetésekor tehát a ki nem sugárzott energia (vagyis a korábban elnyelt napenergia visszatartott része) mérsékli a felszín, ezen keresztül pedig a talaj lehűlését. …” 1 A 80–90%-os import földgáz túl értékes primerenergiahordozó ahhoz, hogy vízmelegítőkben vagy kazánokban 30–65 °C hőmérséklethez hőtermelés céljából eltüzeljük! Kedvezőbb lenne, ha a földgáz a vegyiparban kerülne növekvő felhasználásra, mert ez az ágazat jelentős hozzáadott értéket tudna adni, valamint ha üzemanyagként környezetbarát járművek hajtására használnánk, továbbá a kiépített gáztározóink, meglévő gázelosztó hálózatunk és a tervezett országunkon áthaladó, gázt szállító vezetékek lehetővé tehetnek pozitív szaldót hozó eredményt a nemzetközi földgázkereskedésben, ha a következő hosszú távú földgázszerződéseink ezt lehetővé tennék. Magyarországon a földgáztüzeléses fűtőkészülékekből, hiányos szellőzésből, rossz kéményekből eredő szén-monoxidmérgezés a leggyakoribb halálos kimenetelű háztartási baleset! A szilárdtüzelésű kazánok helytelen kezeléséből eredően pedig egyre több a családi ház tűzeset hazánkban! A kb. három millió darab magyarországi gázkonvektor egészségi szempontból hátrányos hatásáról és az összkomfortos lakások kis számának energiahatékonysági, valamint hőkomfort szempontjából kedvezőtlen tulajdonságairól is beszélni szükséges. Hagyományos hőlépcsőjű (pl. 90/70 °C-os) radiátoros fűtéseknél és elsősorban a gázkonvektoros fűtéseknél is kialakul a helyiségben a hőleadó által gerjesztett légáram, a gyakran allergiás megbetegedést okozó ún. porhenger. Az új és meglévő épületek hőszigetelésének és tömörségének fokozása már nemcsak a melegvíz üzemű sugárzó fűtéseknél (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a fan-coil-nál, hanem a radiátoros központi fűtéseknél is lehetővé teszi a hőszivattyúk gazdaságos alkalmazását, amely mindenekelőtt a méretezési külső hőmérséklethez tartozó, 90 °C-nál jóval kisebb fűtési előremenő hőmérsékletből adódik. Székely Ferenc DSc.: Hévizeink és hasznosításuk. Magyar Tudomány, 171. évfolyam – 2010/12. szám (1478. oldal).

1

11


A villamos hajtású hőszivattyú a jövőbe tekintve is biztonságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony fűtését, hűtését és hmv-ellátását bármilyen forrásból származzék is a villamos energia. Magyarországon sok villanybojler működik hmv-előállításra, ezek korszerűsítése kedvezőbb villamosenergia-fogyasztású hőszivattyúval is lehetséges fűtés és/vagy hűtés funkcióval kombináltan. Ezeknek a berendezéseknek a kiváltása az említett hőszivattyúra hmv és hűtési feladatnál sokkalta nagyobb hatékonyságot2 eredményez. Így például a felszíni víz, a talajvíz és a nagyobb mélységben elhelyezkedő rétegvíz a lakosság háztartási és az ipar vízszükségletének a kielégítését szolgálja, emellett jelentős a hőtartalma is. A vezetékes víz hőmérséklete a fagyveszély elkerülése érdekében hazánkban legalább 5−7 °C. Vízműveink termelő kutjai viszont sokkalta nagyobb hőmérsékleten működnek. Így adódik a lehetőség a hőfelesleg kinyerésére mielőtt feladatát (pl. ivóvízellátás) ellátná. Vízenergiából „hő, nemcsak villany termelhető”! Széles körben ismert szlogen, hogy „Magyarország Európa fürdőnagyhatalma”. A földgáz kiváltása és a termálvíz energiatakarékos felhasználása nevezetesen az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden önkormányzatnak, fogyasztónak, felhasználónak illetve üzemeltetőnek közös érdeke. Magyarország a fürdők országa. A fürdőkből és uszodákból naponta jelentős mennyiségű 10 °C-nál nagyobb hőmérsékletű víz folyik el a csatornába kihasználatlanul! Termálvizeink is hasonló a helyzet általában 30–50 °C hőmérsékleten a csurgalékhévíz a megfelelő vízadó rétegbe felszín alá visszaengedésre vagy visszasajtolásra kerül. Esetleg hűtőtavakba vagy közcsatornába szintén hasznosítás nélkül elfolyik. Fontos hangsúlyozni, hogy az országunkban jelentős mennyiségű csurgalékhévíz, mint hőforrás hőszivattyús rendszerekkel hasznosítható lehetne! Jelenleg hazai villamosenergia-fogyasztásunk importhányada 30%. Széles körű hazai elterjedésüknél nyári időszakban csökkenne, téli időszakban pedig növekedne a villamosenergia-igény. Ugyanakkor a hőszivattyúzás nagy arányú megújuló energiaforrást vagy hulladékhőt hasznosít, és a működtetéséhez felhasználható a nukleáris villamosenergiatermelésből származó olcsóbb áram! A sokoldalú és tiszta alkalmazhatósága miatt a villamos energia növelésének jelentős szerepe van az életminőség és az életszínvonal alakulásában, és a fogyasztók szeretnének a villamos energiához a lehető legolcsóbban hozzájutni. Ismeretes, hogy Magyarországon az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya mintegy 40%-os, amelybe a fűtés, hűtés és hmv-készítés tartozik (energiafelhasználás megoszlása: épületek 41%, közlekedés 31% és ipar 28%). Magyarországon a lakó- és középületek fűtésére fordított energia mennyisége az országos energiafelhasználás egyharmadára tehető. Tényadat, hogy olajfogyasztásunk importhányada (90%) megegyezik az EU-statisztika adatával, a földgáz azonban sajnálatosan 20%-kal meghaladja az EU statisztikai átlagát (60%), vagyis Magyarországon a 80%ot. A lényeg az energiafüggőség csökkentése, az export és a GDP növelése. Ami nélkül nincs hatékony minőségi munkahelyteremtés. Ezt elsősorban a gázfelhasználás lakossági szektorban való csökkentésével, és exportképes, tudásalapú technológiák hazai fejlesztésével lehet megalapozni. Hatékonysági mutatószám: átlagos fűtési tényező (SCOP), illetve átlagos hűtési tényező (SEER).

2


Új villamos erőművek szükségesek a versenyképes ellátás biztosításához, ehhez a lakossági gázfelhasználás csökkentése illetve részleges és folyamatos kiváltása szükséges olcsó villamos energiával, hőszivattyúk alkalmazásával. Kormányzatunk egy kiemelt hőszivattyú-programon keresztül nagy segítséget adhat. A hőszivattyús rendszerek jól alkalmazhatók önkormányzati létesítményekhez, kórházakhoz, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, műemlékeknél, lakó- vagy más szállásépületekhez (nyugdíjasházaknál, garzonházaknál, utak, járdák, kocsilehajtók jégmentesítésére), ipari és mezőgazdasági épületekhez: növényházakhoz, állattartási épületekhez; öntözővíz-temperáláshoz; szárításhoz; élelmiszeripari célokra; távfűtésre és távhűtésre egyaránt. A hőszivattyúk nagy előnye, hogy hűtésre is kedvezően alkalmazhatók. A hűtés korunkban már elengedhetetlen komfortszükségletté vált. A hőkomfortigény magyarországi fejlődése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás). A hőszivat�tyúk használata az épületgépészetben (fűtés–hmv–hűtés) egyre nagyobb szerepet kap. Megítélésem szerint, ha a gépészetben a XIX. század a gőzgép, a XX. század az elektromosság korszaka volt, akkor a XXI. század leginkább a hőszivattyúzás korszakává válik!

6. Összefoglalás Az energetika számos, egyre növekvő számú szakterület ismeretanyagát felhasználó interdiszciplináris tudomány. A feladat ebben a témában már nem technikai jellegű, hanem új etikát, szemléletet, megközelítéseket követel. A paradigmaváltás, már nem halasztható tovább ezen az egyre fontosabbá váló energetikai szakterületen. Fontos, hogy a béklyókat levetve, szakmai és gazdasági szempontból korrekt, társadalmilag is elfogadható új szintézis legyen a mérnöki gondolkodásban. A hőszivattyús rendszerek előnyeit, hátrányait és gazdasági kihatásait az értelmiségnek, a mérnöki társadalomnak mielőbb fel kell tárni és közismerté kell tenni! A különböző fűtési megoldások között a hőszivattyús technika kiemelkedő minőségi előnyei: nincs helyi károsanyag-kibocsátása, megújuló energiát hasznosít és használata az energiahatékonyság növekedését jelenti. Az energia hatékony használata napjaink alapvető követelményévé vált. Így például a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének anyagában is egyik javasolt megoldás a hőszivat�tyúk alkalmazása, amelyek lehetővé teszik alacsony hőmérsékletszintű energiaforrások felhasználását is. Feladatként szerepel, hogy 2018. december 31. után épülő új középületeknek, valamint minden 2020. december 31. után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie! Az épületek fűtésére jelenleg Magyarországon jelentős számban különböző műszaki elven működő kazánokat alkalmaznak. Például a gázkazán éves hatásfoka 90–100%. Ez annyit jelent, hogy egységnyi felvett primer energiából a legjobb hatékonyságú kondenzációs földgázkazán is legfeljebb egységnyi hőenergiát biztosít az épületben! Az említett geotermikus hőszivattyú alkalmazásával egységnyi felvett hálózati villamos energiából éves átlagban 4–5 egységnyi fűtési energia biztosítható az épület részére! A nyári hűtést biztosító folyadékhűtők, split klímák és az ún. „légkondi” berendezésekhez viszonyítva a fenti geotermikus hőszivat�tyú villamosenergia-felhasználása legfeljebb 50%! A földhő energiájának egyik legnagyobb előnye, hogy évszaktól és napszaktól is független állandó energiaforrásként használható. Ahhoz, hogy mielőbb a világ élvonalába kerülhessen az ország, a politikai döntéshozókra kiemelt szerep hárul,

12

Energetika

fel kellene vállalniuk hőszivattyúiparunk megteremtését, amely nemzetközi szinten és hazai körülmények között is várhatóan a legdinamikusabban bővülő piaccal rendelkező iparág. Itt az időszerű alkalom: indokolt megteremteni Magyarországon a hőszivattyúipart! Az EU érdekelt az energiahatékonyságban, a hőszivattyús technológia széles körű növelésében. Megítélésem szerint az EU 2021–2027-ig tartó következő időszakában a V4-ek (www. visegradgroup.eu) összefogásával eredményessé tehetnénk a hőszivattyúipart országunkban. Hőszivattyúiparunk megteremtésével sikeresebbek lehetnénk Európában! Akkor örülnék igazán, ha országunk zászlóvivője lehetne a fentiekben bemutatott csúcstechnika világviszonylatú, szélesebb körű elterjesztésének.

– – – – –

– Építészfórum honlapon (2012. július 19. 07:46); – Magyar Installateur, 22. évfolyam, 2012. október, 35–36. oldal. Komlós Ferenc: Hőenergia alapigények a hőszivattyúk alkalmazása és a Heller-terv célkitűzései tükrében. Elektrotechnika, 105. évfolyam, 2012/09. szám, 5–8. oldal. Komlós Ferenc: Hőszivattyúk a kertészetekben és a magyar geotermikus hőszivattyú. Elektrotechnika, 107. évfolyam, 2014/06. szám, 7–9. oldal. Fodor Zoltán: A földhő hőszivattyús rendszerek fajlagos költségei fűtéskorszerűsítéseknél I. és II. Magyar Installateur, 24. évfolyam, 2014. február–március, 24–25. oldal és 2014. április, 28–29. oldal. Komlós Ferenc: A hőszivattyúzás táblázata és a felszínalatti víz hőjének hasznosítása magyar hőszivattyúval. Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlés (Szeged, 2014. július 2–4. Szegedi Tudomány Egyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport) dolgozata, amelyet a rendezvény CD-ROM-ja (ISBN 978-963-8172-32-1) tartalmazza. –Tervlap honlapon (2014. augusztus 7.).

Irodalomjegyzék – Teljes tanulmány a Polgári Szemle, 11. évfolyam, 2015/1-2. szám – Lovas Rezső akadémikus (szerk.): Köztestületi Stratégiai Programok 1. Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról (iparfejlesztési javaslat: 61–62. oldal). MTA Budapest, 2012. – Komlós Ferenc: A hőszivattyúipar úttörője: Emlékezés Heller Lászlóra, halálának 30. évfordulóján. Elektrotechnika, 103. évfolyam, 2010/12. szám, 28. oldal. – Komlós Ferenc – Fodor Zoltán: Városok hőszivattyús fűtése. Átfogó tervre lenne szükség. Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/5. szám, 18–21. oldal. – Kaszanitzky Csilla – Komlós Ferenc: Új autószalon Fóton magyar hőszivattyúval.

Komlós Ferenc okl. gépészmérnök, ny. minisztériumi vezető-főtanácsos MEE-tag [email protected]

HÍREK

Befejező szakaszba érkeztek a távvezeték helyreállítási munkálatok Az elsődleges üzemzavar-elhárítást követően a tavaly decemberi rendkívüli időjárási körülmények következtében megsérült villamos távvezetékek helyreállítása megkezdődött, az ehhez szükséges közbeszerzési eljárások sikeresen lezárultak. Az építési munkálatok összesen 38 távvezeték oszlopot érintenek, mintegy 14 km-es szakaszon. A kivitelezést végző MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. haladéktalanul hozzá látott a helyreállítás építési munkálataihoz annak érdekében, hogy a tervek szerint június-július hónapra újra üzemeljenek a kiesett távvezetékek. Az elmúlt évben ítéletidővel köszöntött be a december Budapest térségében. Elsősorban az ónos eső jelentett problémát számos területen, így az átviteli hálózaton is: 2014. december 1-jén éjszaka megsérültek az Ócsa–Zugló 220 kVos és az Albertirsa–Göd 400 kV-os távvezetékek. Közel 14 kmes szakaszon 38 távvezetékoszlop sérült, sodronyok és szerelvények hibásodtak meg. A kiesés ellenére a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. folyamatosan biztosítja a hazai villamosenergia-átviteli rendszer működését. Az átviteli villamosenergia-rendszer párhuzamos, szükség esetén egymást helyettesítő elemekből, távvezetékekből áll össze, amelynek köszönhetően egy adott vezetékszakasz kiesése mellett is biztosítható, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló elosztói engedélyes szolgáltatók és ipari nagyfogyasztók villamos energia ellátása zavartalan legyen. Már az elsődleges üzemzavar-elhárítást követően, december 2-án megkezdődött a károk felmérése és a helyreállítás előkészítése. Először az utak, telkek és a közvetlen fogyasztói

13

Ócsa-Zugló 220 kV ellátást biztosító távvezetékek felszabadítása, majd a roncsolódott távvezetéki szerkezetek, a földre került sodronyok, szigetelők, alaptestek elbontása következett. A munkálatokat mostoha időjárási körülmények nehezítették, a jelentős mennyiségű csapadék és a fagypont feletti hőmérséklet valóságos „sártengerré” változtatta a munkaterületet. A kivitelezési munkákra irányuló közbeszerzési eljárás lezárult, melynek értéke mintegy 1,3 Mrd forint. Ennek eredményeként azonnali hatállyal megkezdődnek az MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. által az építési munkálatok annak érdekében, hogy a tervezett nyári átadásra újra üzemeljenek a megsérült távvezetékek.


Albertirsa-Göd 400 kV

Valóságos „sártengerben” zajlottak a munkálatok

Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2015. április 1.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 275. ülésén először Szabó Ágota, az MKEH vezető főtanácsosa tartott rövid ismertetést a CE-jel alkalmazásáról és a velejáró kötelezettségekről. Ezután dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt falétra alkalmazási tilalmával, vadvédő kerítések földelésével, fázisok színjelölésével, PEN-vezető bekötésével, illetve szakadásával, és a kézi szerszámok ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekre. 1.) SZABÓ ÁGOTA, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Piacfelügyeleti Osztályának vezető főtanácsosa a CE-jel alkalmazását és a vele kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és felelősségeket ismertette. Az Európai Unió „új megközelítésű irányelvei” hatálya alá tartozó termékek esetén a gyártónak a terméket nem kell országonként – esetleg egymástól eltérő módon – előzetesen engedélyeztetniük piacfelügyeleti szempontból, hanem a termékeknek az adott EU-irányelv (direktíva) követelményeinek, illetve az azokat a nemzeti jogrendbe bevezető rendeletekben meghatározott alapvető követelményeknek kell megfelelniük, az Európai Unióban egységes előírások alapján. A rájuk vonatkozó irányelvekben és a hozzájuk tartozó szabványokban meghatározott alapvető biztonságtechnikai követelményeket kell teljesíteni az egyes termékeknek a veszélyes tényezők kiküszöbölése és a jó minőség érdekében. A harmonizált szabványok alkalmazása önkéntes. Ha a gyártó nem alkalmazza a harmonizált szabványokat, akkor köteles igazolni, hogy a terméke kielégíti az alapvető követelményeket az általa választott megoldással. Amennyiben az alapvető követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották a terméket, továbbá sikeresen elvégezték a megfelelőséget értékelő eljárásokat, és azokat dokumentálták, akkor a gyártónak vagy az Európai Unióban letelepedett képviselőjének el kell helyeznie a berendezésen a CE-jelölést, ki kell állítania az EK megfelelőségi nyilatkozatot, el kell készítenie a használati útmutatót a felhasználás helye szerinti nemzeti nyelven, és ezek után szabadon forgalomba hozhatja a terméket az Európai Unió területén. A CE-jelölés általános elveit a 765/2008/EK rendelet rögzíti. Ezek közül néhány fontosabb: A CE-jelölést csak a gyártó vagy meghatalmazott képviselője helyezheti el. A CE-jelölést csak olyan termékeken szabad elhelyezni, amelyek esetében az elhelyezésről a közösségi harmonizációs jogszabályok rendelkeznek. Semmilyen más terméken nem szabad azt elhelyezni. A CE-jelölés elhelyezésével a gyártó jelzi, hogy vállalja a


felelősséget a termék valamennyi olyan alkalmazandó közösségi harmonizációs jogszabályban megállapított követelményeknek való megfeleléséért, amely a jelölés alkalmazását előírja. Az előadó ismertette a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényt is. Elmondta, hogy a piacfelügyeleti eljárás eszköz az új megközelítésű irányelvek alkalmazásának kikényszerítésére az Európai Unión belül. Célja annak biztosítása, hogy a vonatkozó jogszabályok előírásai a Közösség szintjén megvalósuljanak, elősegítve ez által a jogszabályok követelményeit kielégítő termékek szabad áramlását, az állampolgárok azonos szintű védelemét az egységes piacon, függetlenül a termék eredetétől. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet piacfelügyeleti hatóságként az MKEH-t jelöli ki. Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. A piacfelügyeleti eljárás során az MKEH jogszabály szerinti felhatalmazása az egyes gazdasági célfelhasználásra szánt villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének és tanúsításának ellenőrzésére terjed ki. A kisfeszültségű villamossági termékre a 2014/35/EU jelű Kisfeszültségű berendezések (LVD) irányelv vonatkozik, amelynek jelenleg hatályos hazai elrendelő jogszabálya az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet. A kisfeszültségű villamos termékek esetében e rendelet szerint kell lefolytatni a megfelelőségértékelési eljárást. A rendelet melléklete tartalmazza azokat a termékféleségeket, amelyekre nem vonatkozik az LVD (pl. karámok, háztartási csatlakozók, stb.) ezeken nem szabad CE-jelölést alkalmazni! Az MKEH honlapja: http://mkeh.gov.hu/piacfelugyeleti_ muszaki/felugyeleti_osztaly 2.) TÓTH GYULA kérdése: Egy húsüzemben a villanyszerelők részére megtiltották a falétra használatát higiéniai okokra hivatkozva. Nedves, párás helyiségekről van szó. Milyen jogszabály, szabvány stb. tiltja ezt? VÁLASZ: A válaszunkat a következő dokumentumok figyelembevételével adjuk meg: • Az Európai Parlament és a Tanács élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelete, valamint: • Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet Magyarország Kht. és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége közös kiadványa: Útmutató a húskészítmények gyártása jó higiéniai gyakorlatához. Az elvi szabályozások, jogszabályok stb. alapján az adott húsüzemnek mindig el kell készíteni a minden részletre és minden szempontra kiterjedő belső munkavédelmi, higiéniai szabályzatát kockázatelemzés alapján a helyi viszonyok, körülmények, adottságok figyelembevételével. Ha ezek a belső szabályzatok tiltják pl. a falétra alkalmazását, akkor tilos használni! Ezeket a szabályokat az élelmiszeripari vállalkozások saját hatáskörben, kockázatértékelés alapján határozhatják meg (HACCP). Nagyobb átépítések, szerelések esetében megoldható úgy is

14

villanyszerelő munka (vagy felülvizsgálat) végzése ilyen helyeken, hogy a higiéniai kockázattal járó munkavégzés előtt minden terméket (húsféleségeket), érzékeny eszközt eltávolítanak a munkaterületről, majd a munkavégzés után a higiéniai utasításban előírt takarítás/fertőtlenítés után folytatják a húsipari tevékenységeket! Ha külsős vállalkozót bíznak meg bármilyen telephelyen belüli munkával, akkor a vonatkozó higiéniai követelményeket az élelmiszer-ipari vállalkozásnak kell előírnia, lehetőleg még az ajánlatkérési fázisban, hogy a külső vállalkozó tudja mérlegelni a követelmények teljesíthetőségét, esetleg az alternatív megoldásokat (pl. lehet, hogy az egész üzemet feszültségmentesítenie kell, ha nem vihet be alkalmas eszközöket). 3.) TÁBOROSI ANDRÁS az autópályák felett vagy a kerítés mellett lévő távvezetékek közelében elhelyezett vadvédő kerítések földeléseinek időszakos vizsgálatáról érdeklődik: milyen időközönként kell azokat elvégezni/ elvégeztetni? VÁLASZ: A kérdezett esetekre jelenleg nincs hatályos jogszabályi és érvényes szabványelőírás. Ilyenkor általános követelmény az, hogy elvárható gondossággal kell eljárni. Ezt kielégíti a visszavont (de más szabállyal nem módosított) szabványok követelményeinek teljesítése. Ezért a már visszavont érintésvédelmi szabványok ellenőrzési előírásait ajánlott figyelembe venni és ezek alapján megszervezni, illetve elvégezni el az ellenőrzéseket, a következők szerint: • Első alkalommal mindig el kell végezni a szemrevételezéses és méréses vizsgálatokat a létesítés, bővítés, átalakítás, javítás vagy durva rongálódások helyreállítása után. • Az MSZ 172-2:1994 szabvány 5.1.2. szakasza szerint, ha a közelben lévő távvezeték feszültsége 1 és 60 kV között van: 3 évenként megszemléléssel, 6 évenként földelési ellenállásméréssel, és 12 évenként szúrópróbaszerűen kijelölt helyen kiásással javasolja a korrózió ellenőrzését, amikor a szükséges javításokat és karbantartásokat, majd utána a méréseket is el lehet végezni. • Az MSZ 172-3:1973 szabvány 6. fejezete szerint, ha a közelben lévő távvezeték feszültsége nagyobb, mint 60 kV: 4 évenként megszemléléssel és földelési ellenállásméréssel, 12 évenként szúrópróbaszerűen kijelölt helyen kiásással javasolja a korrózió ellenőrzését, amikor a szükséges javításokat és karbantartásokat, majd utána a méréseket is el lehet végezni. • Ha szemmel láthatóan gyorsan romlik a kerítés, illetve a földelések állapota pl. mechanikai rongálódások, vagy agresszív környezeti igénybevételek miatt, akkor növelni kell a gyakoriságot, azaz sűríteni kell az ellenőrzéseket. 4.) DRINÓCZI ZOLTÁN kollégának tekintélyes gyűjteménye van egykori és most is használt különféle fajtájú szabadtéri szigetelőből és légvezetéki szerelvényekből. Ezúttal Olaszországból származó porcelánszigetelők kapcsán a három fázis színjelölésének kialakulása, illetve ennek jogszabályi és szabványi hátteréről érdeklődik. VÁLASZ: A háromfázisú hálózati rendszerek alkalmazásának elterjedésével szükségszerűen jelentkezett az igény az egyes fázisok megjelölésére. A legegyszerűbb megoldásként adódott a színjelölés. Általában a nemzeti trikolor színeit vették alapul. A 20.

15

század évtizedei alatt ez több változáson ment keresztül, (ebben a műszaki célok mellett néha még nemzeti és politikai megfontolások is szerepet játszottak!), míg kialakult és elterjedt a ma Magyarországon általánosan használt zöld-sárga-piros szín alkalmazása. Ismereteink szerint Magyarországon ezt iparági szabvány szabályozta: a NIMSZ 238-72 jelű, amelyet később az MSZ-09-0238:1979 váltott fel, ezt 2004 után vonták vissza. 5.) NOVÁK ERNŐ az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány 54.1.b ábrájával (2. példa) kapcsolatban a PEN-vezető bekötésére kért magyarázatot. VÁLASZ: A szabvány 543.4.3. szakasza a következőt írja: „Hacsak nincs a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy -sín, a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni (lásd az 54.1a ábrát), (példák az 54.1b és 54.1c ábrán láthatók).” A szakaszhoz tartozó három ábra közül az 54.1.b ábra magyarázatra szorul: A fázissíneken kívül két sín van: egy nulla (N) és egy védővezető (PE) sín. A két sín ös�sze van kötve ez a szétválasztási pont. Ez előtt az összekötő vezeték előtt van két síndarab, amelynek mindkét darabja a PEN-sínnek felel meg, mert utána van a kettéválasztás. Ezért tehető meg, hogy „elméletileg” a PEN-vezető bármelyikre köthető. Tehát jó az ábra, csak nem szerencsés! Ráadásul a szabvány magyar nyelvű kiadásában egy sajtóhiba is van: a PEN-sín felirata után zárójelben „PE” van írva „N” helyett. Az eredeti angol nyelvű IEC szabványban helyesen szerepel

Az IEC 60364-5-54:2011 szabvány 54.1b ábrája (2. példa) MDB: Főelosztótábla L1, L2, L3, PEN(N), PE bar: L1, L2, L3, PEN(N), PE-sínek PE conductors: PE-vezetők (védővezetők) N conductors: N-vezetők (nullavezetők) az ábra, amit most közreadunk: 6.) ZOLAREK PÉTER kérdése a nem villamos, de villamos munkákhoz használt kéziszerszámok (1000 V-os csavarhúzók, fogók stb.) időszakos ellenőrzésével kapcsolatos: Kinek és milyen időközönként kell ezeket vizsgálni, és mi írja ezt elő? VÁLASZ: Az MSZ EN 60900:2013 jelű angol nyelvű szabvány foglalkozik e témakörrel. Címe: Feszültség alatti munkavégzés. Kéziszerszámok legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségen és 1500 V egyenfeszültségen való használatra. A szabvány C mellékletének C5. szakasza írja elő e szerszámok rendszeresen ismétlődő ellenőrzését. Az ellenőrzéseket megfelelően kioktatott személy végezheti. A vizsgálatokat nemzeti szabályozás vagy vevőtájékoztató írhatja elő. Kétséges esetekben szigetelésvizsgálatokat kell végezni. Az MSZ 1585:2012 szabvány


pedig a feszültség alatti munkavégzés formáit és lehetőségeit „6.3. Feszültség alatti munkavégzés” szakaszban rögzíti. Lásd még a szabvány 3.4.4., 3.4.4.101. és 3.4.4.102. szakaszait is! A témakör nemzeti jogi szabályozása: 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet: a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. Lásd: a rendelet 4. és 5.§-t! Másik jogszabály írja elő az ún. FAM-munkavégzés biztonsági követelményeit: 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet: a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának (FAMBSZ) kiadásáról, amelyben pontosan rögzítve vannak a szerszámokkal szembeni követelmények is. Létezik még, az ún. „egyszerű FAM” azaz EFAM munka is, amelyet az MSZ 1585:2012 szabvány 6.3.102- 6.3.104 szakasza részletez – benne a 7.4 szakaszban felsorolt műveleteket. Ezeket csak a célnak megfelelő és rendszeresített munkaeszközzel, műszerrel, illetve segédeszközzel (pl.: fényforrás) szabad elvégezni. Minden egyéb tevékenység csak feszültségmentes állapotban végezhető el. Az itt közölt szabvány és rendeletek alapján a felhasználónak kell eldöntenie, hogy milyen időközökben milyen vizsgálatokat ír elő. Megjegyezzük, hogy az MSZ EN 60900 szabványnak megfelelő szerszámok nem alkalmasak a 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet szerinti FAM-munkára, annak ellenére, hogy a szabvány ezt „sugallja”! 7.) RAPCSÁK JÁNOS kolléga a PEN-vezető szakadásával foglalkozott. Közismert, hogy ha a PEN-vezető elszakad, a földelő vagy védő vezetőn keresztül kikerülhet a fázis a fémberendezések testére. Erre az érintésvédelmi hiányosságra nem nyújt elegendő védelmet az áram-védőkapcsoló, kiegészítő földelés hiányában. Ezt megelőzendő azt javasolja, hogy az áramkörbe be kell építeni egy mágneskapcsolót, ami elejt, ha megszakad a PEN-vezető, így automatikusan lekapcsolja a hibás, életveszélyes részt a hálózatról. VÁLASZ: A probléma akkor lép fel, ha az áram-védőkapcsoló utáni áramköri részben egyfázisú fogyasztók – pl. világítás is – van, s a PEN-vezető az áram-védőkapcsoló beiktatása előtti részben megszakad. PEN-szakadás esetén a háromfázisú fogyasztók üzeme változatlanul működik, ezek bajt nem okozhatnak. Az egyfázisú fogyasztók áramköre megszakad, ezek tehát üzemi áramot nem vehetnek fel, nincs semmi ok az áram-védőkapcsoló kikapcsolására. Viszont: a fázisvezető–egyfázisú fogyasztó ellenállása–egyfázisú fogyasztó N-vezetője–PEN-vezető szakadt része úton a szakadt rész és az ehhez PE-vezetővel összekötött valamennyi hibátlan szerkezet teste fázisfeszültségre kerül, s így érintése életveszélyessé válik. Nem lép fel hibaáram, így az áram-védőkapcsoló nem észlel semmit. Ha most valaki hozzáér valamelyik feszültség alá került részhez, az ő testén keresztül haladó áramot sem érzékeli az áram-védőkapcsoló, mert az nála nem a védővezetőn, hanem az N-vezetőn folyik, tehát ő ezt egyfázisú üzemi áramnak tartja.

hálózaton még így sem!). (Megjegyezzük még, hogy a világítási fogyasztók létesítése mágnes-kapcsolóval alaphelyzetben nem oldható meg, mert áramszünet után nem lesz világítás!) A megoldás tehát csak az, hogy a PEN-vezető épségét kellő biztonságos kivitelezéssel oldják meg. 8.) PAPP GYÖRGY felülvizsgáló kolléga kérdése: hogyan végezzük el az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatokat, olyan lámpatestek esetében, amelyekhez nem lehet hozzáférni, vagy csak nehezen elvégezhető, sérülésekkel járó, bonyolult kiszerelés után, lehet méréseket végezni? Ilyen lámpatestek készülhetnek teljesen műanyag házzal, mégis I. év. osztályúak, PE csatlakozó kapoccsal ahová be is kötik a védővezetőt. Másik esetben 12 V-os LED-lámpákat építenek be, nem kivehető rendszerű álmennyezetbe. Általában a felülvizsgálót akkor kérik a helyszínre, amikor már minden kész, és nincs lehetőség mindent újból szétszerelni. VÁLASZ: Sajnos a kérdező által felvázolt problémával gyakran találkoznak a felülvizsgáló kollégák. Több lehetőséget látunk a megoldásra: • Amennyiben megoldható, a felülvizsgálatokat a szerelés alatt, a készre szerelés előtt lenne célszerű elvégezni. • Amennyiben a lámpatestek 2,5 m-nél magasabbra vannak felszerelve, akkor a „kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezés” áramütés elleni védelmi módot lehet alkalmazni, az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 410.3.5. és B3. szakasza szerint. Ez esetben azonban a lámpatestekhez szigorúan csak szakképzett vagy kioktatott személyek; vagy csak szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt személyek férhetnek hozzá (pl. fényforráscsere végzésekor)! Ezen kívül: a kézzel elérhető tartományon belül ne legyenek egyidejűleg érinthető (2,5 m-en belüli), egymástól eltérő potenciálú részek. Ez a módszer alkalmazható az olyan LED-lámpák esetében is, amelyek 230 V-os hálózatra csatlakoznak és minden lámpatesten belül egyedileg állítják elő a törpefeszültséget – ezek kisfeszültségű lámpatestek közé tartoznak. • Ha a LED-lámpákhoz szükséges törpefeszültséget egy központi transzformátor állítja elő, így létre jön egy SELV/PELV hálózat az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 414. fejezete szerint. Ekkor csak a táptranszformátort kell vizsgálni, amelynek az MSZ EN 61558-2-6 szabvány szerinti biztonsági szigetelőtranszformátornak kell lenni (az adattábláján ezt jelölni kell!). • Ahol viszonylag könnyen hozzá lehet férni közvetlenül a lámpatest fölé szerelt leágazó csatlakozó dobozhoz (pl. ipari csarnokok esetében) az is megoldás lehet, hogy ebben a leágazó dobozban a lámpa csatlakozási pontján végezzük el a mérést. Így a lámpahelyre vonatkozóan kapjuk meg a mérés eredményét. Ilyen módon is elkerülhető a sérülékeny műanyag lámpatest megbontása vagy szétszedése. *** Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését 2015. június 3-án, szerdán du.14.00 órakor tartja a MEE központi székhelyén: 1075 Budapest, VII. kerület Madách Imre út 5. III. emeleten a nagytárgyalóban. Az emlékeztetőt összeállította:

A baj tehát fennáll, de ezt nem az áram-védőkapcsoló, hanem a PEN-vezető okozza, az áram-védőkapcsoló alkalmazása nem növeli a veszélyt. Háromfázisú hálózaton elvben ezt műcsillagpont-képzéssel és ez, valamint a PE-vezető közé kapcsolt feszültségrelével lehetne kivédeni (egyfázisú


Arató Csaba

Kádár Aba, lektor

16

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

Szakmai előírások Kosák Gábor

A 2014. IV. negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT) A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listája az MEE honlapján: az Elektrotechnika/Aktuális szám/Szakmai előírások címszó alatt található meg. Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások MSZ EN 50401:2014 Termékszabvány a vezeték nélküli távközlőhálózatok rádióadásra (110 MHz – 40 GHz) használt, állandó helyű berendezéseinek a rádiófrekvenciás elektromágneses terek lakossági expozíciója alapkorlátainak vagy referenciaszintjeinek való, üzembe helyezéskori megfelelősége igazolására Ez az európai szabvány tárgya annak igazolása, hogy a 110 MHz – 40 GHz frekvenciatartományban működő bázisállomások üzemi környezetükben elhelyezve és üzembe helyezve megfelelnek a megnevezett frekvenciatartományú elektromágneses terek lakossági expozíciójára vonatkozó alapkorlátoknak közvetlenül vagy a referenciaszinteknek való megfelelőségen keresztül, azokon a helyeken, melyekhez a lakosság hozzáférhet MSZ EN 50525-1:2011 Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (Uo/U) névleges feszültségig. 1. rész: Általános követelmények Az EN 50525 szabványsorozat a HD 21 és HD 22 CENELEC harmonizációs dokumentumokat váltja fel. Az EN 50525 részeinek közös tárgya: a vezetékek szabványosítása, a biztonságot közvetlenül vagy közvetve érintő jellemzők és gyártási követelmények meghatározása, valamint vizsgálati módszerek előírása e követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére. Ez az 1. rész az erősáramú berendezésekben, valamint a háztartási és ipari készülékekhez használatos váltakozó áramú, legfeljebb 450/750 V névleges feszültségű merev és hajlékony vezetékekre vonatkozó általános követelményeket adja meg. MSZ EN 55032:2012 Multimédia-készülékek elektromágneses összeférhetősége. Zavarkibocsátási követelmények (CISPR 32:2012) E szabvány a legfeljebb 600 V effektív értékű névleges váltakozó vagy egyenfeszültségről táplált, az elsődlegesen profes�szionális használatra szánt multimédia-készülékek (MME) sugárzottzavar-kibocsátási követelményeit tartalmazza. Nem vonatkozik az ITU (Nemzetközi Távközlési Unió) hatáskörébe tartozó rádióadókból származó adásokra, sem az ezekkel kapcsolatos bármilyen zavarkibocsátásokra.

17

MSZ EN 60079-0:2013 Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények (IEC 60079-0:2011, módosítva) Az IEC 60079 sorozatnak ez a része a robbanóképes közegben használatos villamos gyártmányok és Ex-alkatrészek kialakítására, vizsgálatára és megjelölésére vonatkozó általános követelményeket határozza meg. E szabvány és e szabványt kiegészítő más szabványok további vizsgálati követelményeket határoznak meg a normál hőmérsékleti tartományon kívül üzemelő gyártmányokra. Külön megfontolás és további vizsgálat szükséges olyan gyártmányok esetében, amelyek a normál légköri nyomás tartományától és a normál oxigéntartalomtól eltérő viszonyok között üzemelnek. Ez a szabvány a robbanás közvetlen kockázatán kívül nem határoz meg más biztonsággal kapcsolatos követelményeket. MSZ EN 61643-11:2013 Kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültségvédelmi eszközök. Követelmények és vizsgálatok (IEC 61643-11:2011, módosítva) Az IEC 61643 szabványsorozat e része a túlfeszültség-védelmi eszközök (TVE-k) biztonságának és működőképességének vizsgálataival foglalkozik. Azon túlfeszültség-védelmi eszközökre alkalmazható, amelyek a villám vagy más tranziens túlfeszültség közvetlen vagy közvetett hatása ellen nyújtanak védelmet. Ezeket az eszközöket 50 Hz-es váltakozó áramú erősáramú áramkörökhöz és legfeljebb 1000 V effektív feszültségű berendezésekhez lehet csatlakoztatni. Ebben a szabványban meghatározzák a működőképességi jellemzőket, a biztonsági követelményeket, a szabványos vizsgálati és értékelési módszereket. Ezek az eszközök legalább egy nemlineáris elemet tartalmaznak, és a lökőfeszültségek korlátozására, valamint a lökőáramok levezetésére szolgálnak. MSZ EN 62353:2008 Gyógyászati villamos készülékek. Gyógyászati villamos készülékek ismétlődő és javítás utáni vizsgálata (IEC 62353:2007) Ez a nemzetközi szabvány az IEC 60601-1 előírásainak megfelelő gyógyászati villamos készülék (ME-KÉSZÜLÉK) és gyógyászati villamos rendszer (ME-RENDSZER) vagy ezek részeinek üzembe helyezés előtti, szerviztevékenység alatti, karbantartás, ellenőrzés és javítás utáni vizsgálatára vagy ismétlődő vizsgálataira vonatkozik, az ME-KÉSZÜLÉK vagy ME-RENDSZER, vagy annak részei biztonságának igazolása céljából. Ez a szabvány tartalmaz ”általános követelményeket”, valamint az ME-KÉSZÜLÉK és ME-RENDSZER speciális típusaira vonatkozó „részletes követelményeket”, amelyeket az „általános követelményekkel” összhangban kell alkalmazni. Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) MSZ EN 50125-1:2014 Vasúti alkalmazások. A berendezések környezeti feltételei. 1. rész: Gördülőállomány és a fedélzeti berendezés *MSZ EN 50491-1:2014 Lakások és épületek elektronikus rendszereinek (HBES), valamint épületautomatikai és szabályozási rendszereinek (BACS) általános követelményei. 1. rész: Általános követelmények *MSZ EN 50575:2014 Erősáramú, jelző- és távközlőkábelek. Építmények általános alkalmazású kábelei a tűzállósági követelményeknek való megfelelés szempontjából


MSZ EN 61000…..:2014 Elektromágneses összeférhetőség (EMC) című szabványsorozat -3-2, -4-19, -4-5 jelzetű részei

MSZ EN 61260-1:2014 Elektroakusztika. Oktávsáv- és törtoktávsáv-szűrők. 1. rész: Előírások (IEC 61260-1:2014)

MSZ EN 60034…..:2014 Villamos forgógépek című szabványsorozat *-18-41, -30-1 jelzetű részei

MSZ EN 61587-5:2014 Elektronikus berendezések vázszerkezete. Vizsgálatok az IEC 60917 és IEC 60297 szabványokhoz. 5. rész: Vázak, rekeszek és fiókok szeizmikus vizsgálatai (IEC 61587-5:2013)

MSZ EN 60079…..:2014 Robbanóképes közegek című szabványsorozat -29-3, *-31 jelzetű részei MSZ EN 60214-1:2014 Fokozatkapcsolók. 1. rész: Működési követelmények és vizsgálati módszerek (IEC 60214-1:2014) MSZ EN 60317…..:2014 Tekercselőhuzalok egyedi típusainak előírásai című szabványsorozat -51, -53 jelzetű részei MSZ EN 60358-3:2014 Csatolókondenzátorok és kapacitív osztók. 3. rész: AC- vagy DC-csatolókondenzátorok harmonikus szűrők alkalmazásához MSZ HD 60364-7-753:2014 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-753. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Fűtőkábelek és beágyazott fűtőrendszerek (IEC 60364-7-753:2014) MSZ EN 60507:2014 Váltakozó áramú rendszerek nagyfeszültségű szigetelői mesterséges szennyezettségének vizsgálata MSZ EN 60549:2014 Nagyfeszültségű biztosítók a söntkondenzátorok külső védelméhez MSZ EN 60601-2-34:2014 Gyógyászati villamos készülékek. 2-34. rész: Invazív vérnyomásfigyelő készülékek egyedi alapvető működési és alapvető biztonsági követelményei (IEC 60601-2-34:2011) MSZ IEC 60417-SN:2014 Berendezéseken használt grafikai jelképek *MSZ IEC 60617-SN:2014 Elektrotechnikai rajzokon használt grafikai jelképek MEGJEGYZÉS: Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) az EN 60417 Berendezéseken használt grafikai jelképek, valamint az EN 60617 Villamos rajzjelek című szabványsorozatot utód nélkül visszavonta, és az e terület szabványosítását a tagországok saját hatáskörű intézkedésére bízta. Az MSZT vonatkozó nemzetközi szabványokat nyilvánítja MSZ szabvánnyá (MSZ IEC 60417-SN, Berendezéseken használt grafikai jelképek és MSZ IEC 60617-SN, Elektrotechnikai rajzokon használt grafikai jelképek). MSZ EN 60831…..:2014 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű váltakozó áramú rendszerek öngyógyuló típusú, nagyteljesítményű söntkondenzátorai című szabványsorozat -1, -2 jelzetű részei MSZ EN 60871…..:2014 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű, váltakozó áramú energiarendszerek söntkondenzátorai című szabványsorozat -1, -4 jelzetű részei MSZ EN 61076-2-109:2014 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetelmények. 2-109. rész: Kerek csatlakozók. 500 MHz-es adatátviteli frekvencia feletti M 12 × 1 csavarzáras csatlakozók részletes leírása (IEC 61076-2-109:2014) Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4

MSZ EN 61869-4:2014 Mérőtranszformátorok. 4. rész: Kombinált mérőtranszformátorok kiegészítő követelményei MSZ EN 62116:2014 Közcélú hálózatra kapcsolt fotovillamos átalakítók. Szigetképződés-gátló intézkedések vizsgálati eljárása *MSZ EN 62146-1:2014 Nagyfeszültségű váltakozó áramú megszakítók feszültségkiegyenlítő kondenzátorai. 1. rész: Általános előírások (IEC 62146-1:2013) MSZ EN 62271…..:2014 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek című szabványsorozat *-4, -109:2009/A1, -112, -201, -202, -211 jelzetű részei *MSZ EN 62747:2014 Nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC-) rendszerek feszültségforrás-elvű konvertereinek (VSC) terminológiája (IEC 62747:2014) Nemzeti elektrotechnikai szabványok módosítása Az MSZT a következő magyar nyelven közzétett nemzeti szabványkiadvány(ok) forrásdokumentumához adott ki módosítást, (ezek) szövege a Szabványügyi Közlönyben teljes terjedelmében, magyarul megtalálható: MSZ EN 61439-1:2012 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész: Általános szabályok (IEC 614391:2011) MSZ EN 61439-2:2012 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 2. rész: Teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések (IEC 61439-2:2011) MSZ EN 62271-202:2014 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 202. rész: Nagy-/kisfeszültségű, előre szerelt alállomás (IEC 62271-202:2014) MSZ HD 60364-7-717:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-717. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Mobil vagy szállítható egységek (IEC 60364-7-717:2009, módosítva) Nemzeti elektrotechnikai szabványok visszavonása A következő nemzeti szabvány(oka)t az MSZT közvetlen utód nélkül visszavonta: MSZ 2364-200:2002 Nemzetközi elektrotechnikai szótár. 826. kötet: Épületek villamos berendezéseinek létesítése (IEC 60050-826:1982 + A1:1990 + A2:1995 + A3:1999) MSZ 21710:1998 Normálelemek (IEC 428:1973) MSZ 7731-1:1997 Villamos hálózatok távirányítású védelmi berendezéseinek követelményei és vizsgálatai. 1. rész: Keskenysávú vezérlőrendszerek Kosák Gábor okl. villamosmérnök Magyar Szabványügyi Testület MEE-tag [email protected]

18

Hírek Kimpián Aladár

10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen 1. rész: Az egyenáramú erőátvitel történeti és rövid elméleti áttekintése Megismétlődik az áramok XIX. század végi harca a XXI. században, vagy teret nyer békés egymás mellett élésük? – Ez a világ viharos gyorsaságú műszaki fejlődésének egyik érdekes kérdése. Will the „War of Currents” at the end of the XIXth century occur again in the XXIst century or a peaceful coexistence of DC and AC will come? – This is one of the interesting issues of the tempestuous technical development of the world.

A villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem fordul elő, ezért „trükkös módon” más energiafajtákból kell egyen vagy váltakozó villamos áramként előállítani, majd valamilyen célszerű hálózaton keresztül elszállítani a fogyasztókhoz. A vita – időnként háborúság (the „War of Currents”) – arról, hogy az áramnem és a hálózat a Thomas Alva Edison által favorizált egyenáramú, vagy a Nikola Tesla által szabadalmaztatott és George Westinghouse által anyagilag támogatott váltakozó áramú legyen-e, már a XIX. század nyolcvanas éveiben elkezdődött [1].

1. ábra Thomas Alva Edison, Nikola Tesla és George Westinghouse [1] Edison ragaszkodott a háromvezetős (+110 V, 0, -110 V) egyenáramú rendszerhez, amely annak ellenére jelentős területeket hódított meg az Egyesült Államokban, hogy a kis feszültség miatti nagy I2R veszteség és a túl nagy feszültségesés elkerülésére sűrűn – egymástól kb. 1,5 mérföld (kb. 2,5 km) távolságra – kellett telepíteni az egyenáramú generátorokat. A Tesla által szorgalmazott és Westinghouse által támogatott váltakozó áram döntő fölényét a magyar Ganz és Tsa cég három zseniális mérnöke, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly által feltalált és szabadalmaztatott zárt vasmagú transzformátor és a fogyasztók párhuzamos kapcsolásának rendszere alapozta meg, amelyek lehetővé tették nagy teljesítmény szállítását nagy távolságra, kis veszteséggel. Edisonék különböző eszközökkel sokáig igyekeztek megakadályozni a váltakozó áram térhódítását:

19

2. ábra Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly [1] – Sajtókampányt indítottak a közönség meggyőzésére, hogy a váltakozó áram sokkal veszélyesebb, mint az egyenáram. – Bár Edison ellenezte a halálbüntetést, az az elhatározása, hogy ellehetetleníti a váltakozó áramú rendszert, vezetett oda, hogy egyik alkalmazottja, Harold P. Brown megkonstruálta az első villamosszéket, melyet természetesen váltakozó árammal működtettek, demonstrálandó, hogy az mennyire halálos. De minden ármány ellenére a váltakozó áram folytatta térhódítását, mind a termelés, mind a felhasználás terén: ahogy nőtt a motorikus fogyasztók száma és teljesítménye, úgy vált egyre általánosabbá a váltakozó áramú termelés, átvitel, elosztás és fogyasztás és szorult vissza az egyenáramú hálózat. A sporadikusan megmaradt egyenáramú fogyasztókat többé már nem egyenáramot termelő erőművek, hanem a váltakozó áramú hálózatról táplált egyenirányítók látták el. A versenyt, hogy a villamosenergia-szolgáltatás egyenvagy váltakozó áramú hálózatra épüljön-e, végül is a váltakozó áram elvi határok nélküli, több ezer MW-os teljesítménytartományban megvalósítható, egyszerű és viszonylag olcsó transzformálhatósága döntötte el; ilyet az egyenárammal egyszerű módon és eszközökkel nem tudtak csinálni, azaz nem tudtak létrehozni egy több feszültségszintű egyenáramú hálózatot. Segítette a döntést az orosz Mihail Oszipovics DolivoDobrovolszkijnak, az AEG mérnökének találmánya, a kalickás forgórészű, háromfázisú váltakozó áramú aszinkron motor, amely a ma létező legegyszerűbb villamos forgógép, és amelyet szerte a világon széles teljesítmény-tartományban és óriási mennyiségben gyártottak és gyártanak. Dolivo-Dobrovolszkij (1862 – 1919), a rigai műszaki egyetemen tanult, majd a II. Sándor cár elleni 1881-es sikeres bombamerényletet követő represszió elől Németországba távozott. Tanulmányait a darmstadti műegyetemen folytatta, majd belépett az Allgemeine Elektrizitätswirtschafts-AG (AEG)-hez, és haláláig itt dolgozott [2]. A háromfázisú váltakozó áram döntő áttörését hozta az 1891-es frankfurti Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállítás, melynek világítási és motorikus fogyasztóit a Lauffen am Neckar-i vízerőmű Dolivo-Dobrovolszkij által konstruált, 150 f/min fordulatszámú, 40 Hz-es, 200 kVA-es, 50 V-os generátora táplálta háromfázisú váltakozó árammal, feltranszformálva, egy 175 km-es, 15 kV-os, szintén általa tervezett távvezetéken keresztül [2]. A XX. század első felében kialakultak az egyes országok váltakozó áramú nemzeti – nagyobb országok, mint pl. az Egyesült Államok, Kanada, Japán, a Szovjetunió esetén az egyes országrészek regionális – villamosenergia-rendszerei


3. ábra M. O. Dolivo-Dobrovolszkij és 2 lóerős háromfázisú aszinkron motorja [2] (Kerényi A. Ödön közkeletűvé vált rövidítésével VER-jei), a század második felében pedig létrejöttek e nemzeti, illetve regionális VER-ek egyesülései (ismét csak Kerényi A. Ödön rövidítésével VERE-i [villamosenergia-rendszer egyesülései]). Ha a nemzeti, illetve regionális rendszerek önmagukban többé-kevésbé kiegyensúlyozottak voltak, azaz annyit termeltek, amennyit fogyasztottak, illetve a szomszédos rendszerek névleges frekvenciája ugyanaz volt, akkor a VER-eket kellően nagy átviteli képességű váltakozó áramú, nagyfeszültségű – a kontinentális Európában 400, 380 vagy 220 kV-os – távvezetékekkel össze lehetett kötni. Így jött létre 1951-ben az európai kontinens első nagy VERE-je, az UCPTE ( Union for the Coordination of Production and Transmission of Electricity), melyhez 1995. október 18-án mi is csatlakoztunk. Az Európai Unió belső villamosenergia-piacának liberalizációja kapcsán 1999. július 1-jén az UCPTE-ből kikerült a P, és lett UCTE, melynek Magyarország 2001. május 17-én lett teljes jogú tagja.

Norvégia, Svédország) – barna: UKTSOA (Nagy-Britannia) – narancs: ATSOI (Írország, Észak-Írország) – lila: BALTSO (Észtország, Lettország, Litvánia) – világosszürke: nem ENTSO-E tagországok (Albánia, Belarusz, Moldávia, Oroszország, – Törökország, Ukrajna; Észak-Afrika) Milyen feltételeknek kell teljesülniük két villamosenergiarendszer egyesülésének váltakozó áramú távvezetékeken keresztül történő párhuzamos üzeméhez? Legyen azonos a két VERE névleges frekvenciája (pl. 50 Hz). Mindkét VERE legfeljebb néhány század Hz-cel térhet el a névleges frekvenciától, ellenkező esetben az összekapcsolás pillanatában olyan nagy teljesítményáramlás indul meg a nagyobb frekvenciájú VERE-ből a kisebb frekvenciájú VERE felé, amely meghaladhatja az összekötő távvezeték átviteli kapacitását, és a túlterhelés-védelem kikapcsolja a vezetéket, mielőtt a párhuzamos üzem létrejöhetett volna. Legyen megfelelő nagyságú tartalékteljesítmény (pl. erőművi forgótartalék és/vagy gyorsindítású gázturbinák, import a szomszédoktól), hogy blokk-kiesés esetén a hiányzó teljesítményt meghatározott idő – legfeljebb néhány perc – alatt pótolni lehessen. Amíg a hiányt a szenvedő VER, illetve VERE a tartalékai bevetésével vagy fogyasztói korlátozással meg nem szünteti, addig az megoszlik az együttműködő VER-ek, illetve VERE-k között, és a közös frekvencia kisebb lesz, mint a hiány fellépése előtt volt. Ha a két VERE névleges frekvenciája különböző (pl. Japánban a DNy-i országrész – észak-amerikai hatásra – 60 Hz-en, az ÉK-i országrész – német hatásra – 50 Hz-en üzemel), vagy a VERE-k közötti frekvenciakülönbség tartósan nagy (néhány tized Hz), akkor a két VERE párhuzamos üzeme egyenáramú összeköttetés közbeiktatását igényli. (Így lehetett együttes üzemet tartani az UCPTE és a [volt] KGST országok CDU rendszeregyesülése között, 3 db, egyenként 600 MW átviteli kapacitású egyenáramú összeköttetéssel, német-csehszlovák, osztrák-csehszlovák és osztrák-magyar irányban, Etzenricht, Dürnrohr és Wien Südost alállomásokon.)

5. ábra A nagyfeszültségű egyenáramú átvitel sémája

4. ábra Az európai ENTSO-E tag-rendszeregyesülések [3] A 4. ábrán az európai tag-rendszeregyesülések láthatók; 34 ország 41 átviteli rendszerirányítója 2008. 12. 19-én alakította meg az ENTSO-E szervezetet (European Network of Transmission System Operators for Electricity) [3]. A színek jelentése: – bordó: UCTE – zöld: NORDEL (Dánia egy része, Finnország, Izland,


A frekvenciakülönbség áthidalásának elve rendkívül egyszerű: az egyik VERE f1 frekvenciájú nagy váltakozó feszültségét egyenirányítják (azaz váltakozó áramból egyenáramot „készítenek”), majd a kapott nagy egyenfeszültséget váltóirányítják (azaz egyenáramból váltakozó áramot „készítenek”) a másik VERE f2 frekvenciájával. A nagyfeszültségű egyenáramú átvitel két fő változata: – Mind az egyen-, mind a váltóirányítás ugyanazon a helyen (erőműben, alállomáson) történik; e berendezés neve: egyenáramú betét (back-to-back station, Gleichstromkurzkupplung, вставка постоянного тока). – Az egyen- és a váltóirányítás különböző helyeken történik, és ezeket a konverter alállomásokat több száz vagy ezer kilométer hosszúságú, nagy átviteli képességű nagyfeszültségű egyenáramú távvezeték (szabadvezeték vagy [tenger alatti] kábel) köti össze. Ilyenkor f1 és f2 többnyire megegyezik.

20

A szakirodalom mindkét változatot HVDC (high voltage direct current = nagyfeszültségű egyenáramú) összeköttetésnek nevezi. (Az 5. ábrán: HVAC (high voltage alternating current) = nagyfeszültségű váltakozó áram; Rectifier = egyenirányító; Inverter = váltóirányító.) Váltakozó áramból egyenáramot előállítani legegyszerűbb a Karol Pollak lengyel elektrotechnikus által feltalált, 1896. január 14-én szabadalmaztatott hídkapcsolással. Ezt 1897-ben Leo Graetz német fizikus népszerűsítette az Elektronische Zeitung szakfolyóiratban; ma ez a kapcsolás Graetz-híd néven közismert [4], [5].

fenn a (lassan csökkenő) kimenő egyenfeszültséget (piros görbe). Ily módon közel sima egyenfeszültséget és -áramot kapunk. A nagyfeszültségű egyenáramú erőátvitel szempontjából a legfontosabb egyenirányító kapcsolás a háromfázisú hídkapcsolás, mert a háromfázisú táplálás következtében ennek (és az ebből származtatható) kapcsolásoknak van a legnagyobb gyakorlati jelentőségük. Megfelelő kapacitív és induktív simító elemekkel szinte teljesen sima egyenáram érhető el.

8. ábra Háromfázisú egyszerű hídkapcsolás kimenő egyenfeszültsége és sémája (simítás nélkül)

6. ábra Karol Pollak (1859-1928) és Leo Graetz (1856-1941) [4], [5]

Ha a háromfázisú táptranszformátor két szekunder tekercsű és az egyik csillag, a másik delta kapcsolású, valamint a háromfázisú egyenirányító hidat is megkettőzzük, akkor előáll a legtöbbször alkalmazott háromfázisú, kétutas, 12 ütemű kapcsolás (a szokás szerinti angol nyelvű kódolással 3Ph[ase]2W[ay]12P[ulse]), amely már majdnem sima egyenáramot ad.

7. ábra Egyfázisú Graetz-híd kimenő egyenfeszültsége és kapcsolása simító kondenzátorral

9. ábra Háromfázisú, kétutas, 12 ütemű egyenirányító. A háromtekercsű táptranszformátor egyik szekunder tekercse csillag, a másik 30°-kal eltolt delta kapcsolású. Eredőben a zöld egyen hullámformát kapjuk

Amikor az egyfázisú táptranszformátor szekunder tekercsének U2a pontja pozitív potenciálú az U2b pontéhoz képest, akkor a D1 és D4 diódák vezetnek, D2 és D3 lezárnak. Amikor a következő félperiódusban az U2b pont potenciálja válik pozitívabbá az U2a pontéhoz képest, akkor a D2 és D3 diódák vezetnek, D1 és D4 lezárnak. Amikor a szinuszos tápfeszültség nagyobb, mint az R1 terhelő ellenállással párhuzamosan kapcsolt kondenzátor maradékfeszültsége, akkor a kondenzátor töltődik, amikor kisebb, mint a kondenzátor feszültsége, akkor a kondenzátorból kifolyó töltés tartja

Váltóirányításkor (invertáláskor) a sima egyenáramot az áramirányítók (tirisztorok, IGBT-k [insulated-gate bipolar transistor – szigetelt bázisú bipoláris tranzisztor] stb.) vezérlésével a kívánt frekvenciájú periodikus, váltakozó négyszögárammá alakítják, majd szűrőkörökkel eltávolítják a felharmonikusokat, így marad a tiszta alapharmonikus. A HVDC előnyeit és hátrányait időállóan foglalta ös�sze Edward Wilson Kimbark (1902-1982) a szakmában alapműnek számító, 1971-ben megjelent Direct Current Transmission c. könyvében [6].

21


16. Adott szigetelés (pl. légköz, kábel érszigetelése) √2-ször nagyobb névleges feszültséget bír el, hiszen a szigetelési szilárdságot a feszültség csúcsértékére kell méretezni. 17. A DC kábel-összeköttetés hossza többszöröse lehet az AC-énak.

10. ábra Váltakozó áram előállítása sima egyenáramból

11. ábra Az igen nagy feszültségű HVDC berendezések 7500 A névleges áramú, 1,02 V soros feszültségesésű, 1200 V zárófeszültségű, optikai vezérlésű, vízhűtéses tirisztorai. Előnyök: 1. A DC szabadvezeték szerkezete egyszerűbb, mint az AC vezetéké; kisebb a nyomvonal szélessége, egyszerűbb, tetszetősebb az oszlop. 2. Nagyobb az áramvezetőnkénti átvihető teljesítmény. 3. A föld használható üzemi áram-visszavezetőként. 4. Következésképp minden egyes szigetelt áramvezető külön áramkört tud képezni. 5. Nincs kapacitív töltőáram. 6. Nincs szkinhatás (azaz az áramvezető egyenáramú ohmos ellenállása kisebb, mint a váltakozó áramú). 7. Az egyenáramú kábelek nagyobb feszültséggradienssel üzemelhetnek. 8. Az egyenáramú távvezeték teljesítménytényezője mindig egységnyi, azaz a vezetéken nem áramlik meddő teljesítmény, csak hatásos. 9. Kisebb a koronasugárzási veszteség és a rádióinterferencia, mert az áramvezető körüli állandósult tértöltés virtuális átmérő-növekedést okoz. 10. Nem szükséges, hogy az egyenáramú távvezeték végponti alállomásai szinkronban legyenek egymással. 11. Következésképp a távvezeték hosszát nem korlátozza a stabilitás. 12. Aszinkron üzemelő vagy különböző névleges frekvenciájú VER-ek vagy VERE-k összekapcsolhatók. 13. Az egyenáramú távvezeték rövidzárlati áramai kisebbek, mint a váltakozó áramúé. 14. A váltakozó áramú villamosenergia-rendszer perturbációit (pl. zárlatait, lengéseit) sem az egyenirányító, sem az inverter nem engedi át (tűzfal), azaz a velük összekapcsolt váltakozó áramú rendszerek nem tudják megnövelni egymás zárlati teljesítményét. 15. Az egyenáramú összeköttetésen keresztül áramló teljesítmény könnyen szabályozható.


Végeredményben tehát igen nagy (5–15 GW) villamos teljesítmény nagy távolságra (2–3000 km-re) olcsóbban (kisebb beruházási és veszteség-költséggel) szállítható HVDC-vel, mint HVAC-vel. Hátrányok: 1. Az áramirányítók drágák. 2. Az áramirányítók jelentős meddő teljesítményt igényelnek, amelyet a konverter alállomásokon kell előállítani. 3. Az áramirányítók felharmonikusokat termelnek, ezért szűrőkörökre van szükség. 4. Az áramirányítókat kevésbé és sokkal rövidebb ideig lehet túlterhelni, mint a váltakozó áramú kapcsolóberendezéseket. 5. Mivel nem létezik nagyfeszültségű egyenáramú megszakító, ez akadályozza többvégpontú (multiterminális) vagy hálózatos alakzatok létrehozását. (Ez a Kimbark-könyv írásakor, 1971-ben még így volt; ma már [2012 óta] léteznek félvezetős és kombinált HVDC megszakítók, tehát létesíthetők többvégpontú és hálózatos HVDC alakzatok.) 6. Föld-visszavezetéses monopólusú üzemben elektrokémiai korrózió lép fel, amely kikezdi a fém csővezetékeket; az ez elleni védekezés költségnövelő. A világ eddigi ipari méretű HVDC távvezetékes összeköttetései [7] Megszüntetve

Üzemben

Építés, ill. tervezés alatt

Afrika

–

3

–

Ausztrália

1

5

–

Ázsia

1

39*

13

Földrész

Dél-Amerika

–

3

–

Észak-Amerika

1

14

5

Európa

16

40

12

Összesen

19

104

30

*Ebből 24 db kínai belső összeköttetés A világ eddigi ipari méretű egyenáramú betétei (back-to-back [B2B] stations) [7] A 2014. júliusi állapot szerint a világon 52 db egyenáramú betétet létesítettek, többségüket Észak-Amerikában (20 db-ot) és Ázsiában (19 db-ot). Az Európában épült 6-ból 4 a kelet-európai, volt CDU-tagországok UCTE-csatlakozása következtében okafogyottá vált (Dürnrohr [A-ČS], Etzenricht [D-ČS], Wien Südost [A-H]), és 1995–96-ban leállították, majd 2007–2009ben le is bontották, a Nyugat- és Kelet-Németország közötti wolmirstedti betét szerelését pedig be sem fejezték. FOLYTATJUK!

Kimpián Aladár okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tag [email protected]

22

Kiss Árpád

Átadták az Innovációs Nagydíj kitüntetéseket A XXIII. Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket március 26-án a Parlamentben - 2014. évi kiemelkedő innovációjuk eredményes megvalósításáért - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kövér László házelnök, valamint Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke adta át a díjazottaknak. Az idei innovációs nagydíjat és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. évi Innovációs díját a Sanatmetal Kft. kapta a Vortex poliaxiális csontlemez rendszerért, amelyet a traumatológiában használnak csonttörések ellátására. A házelnök köszöntőjében üzenetértékűnek nevezte a díjátadó helyszínét. Szavai szerint ez azt közvetíti, hogy Magyarországon a politika és a műszaki innováció felelős képviselői egyaránt pontosan tudják azt, hogy a nemzetet nem pusztán az ország területének nagysága vagy lélekszáma, természeti vagy anyagi erőforrásai, hanem mindenekelőtt emberi erőforrásai tesznek erőssé. Az emberekben, a közösségben rejlő tudományos, kulturális, társadalmi újítás képessége, Farkas József Sanatmetal Kft. vagyis az innováció nélkül egyetlen ügyvezető igazgatója a ország és egyetlen nemzet sem nyagydíjjal tudja fenntarthatóvá tenni fejlődését. Köztudott, hogy a magyar innováció képviselőinek újítási tervei a sokszor nehéz, néha mostoha pénzügyi körülmények ellenére a világ élvonalába emelik a magyar tudományt. A döntéshozók felelőssége és lehetősége, hogy az ország gazdasági teljesítőképességének növelésével és felelős döntéssel bővítse a magyar műszaki innováció pénzügyi forrásait. A házelnök elismerését és köszönetét fejezte ki az Országgyűlés nevében a díjazottaknak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy A Nagydíj Magyarország tradicionálisan erős az új tudományos eredmények létrehozásában. Világviszonylatban is élen járó tudományos műhelyek folyamatosan hozzájárulnak a magyar találmányok hírnevének gyarapításához. Magyarország ott van a tudományos felfedezések világtérképén, és azon a földrajzi méreténél jóval nagyobb helyet foglal el. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke azt emelte ki, hogy az intézményének létrehozása csak az első lépés, hogy lendületet adjon a magyar innovációnak. Hangsúlyozta, hogy az innovációra fordított forrásokat nem támogatásnak, hanem befektetésnek kell tekinteni, amitől komoly eredményt várnak. Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke emlékeztetett: 24 éve adják át az innovációs nagydíjat, létrehozásával az alapítvány szándéka az volt, hogy példák

23

felmutatásával ráirányítsa a figyelmet a kreatív tevékenység társadalmi hasznára, az ilyen életpályákra, mint az erkölcsi és anyagi siker lehetséges forrására. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetvédelmi innovációs díját a Mol Nyrt. és a Strabag Általános Építő Kft. kapta a gumibitumennel épült aszfaltút kifejlesztéséért. Az FM agrárinnovációs díját a QuantisLabs Kft. kapta a speciális szőlővédelmi szenzorhálózatáért. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) innovációs díját a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. érdemelte ki az univerzális forgóvázas darus jármű kifejlesztéséért. A Magyar Innovációs Szövetség Startup Innovációs Díját a Synetiq Kft. kapta a neuromarketing médiakutatási technológia kifejlesztéséért. A bizottság kiemelt elismerésében részesültek többek között a Strauss Metal Kft. páncélozott termékei, valamint az Electrolux Lehel Kft. Ergorapido automata porszívója. Kiss Árpád, ny. főtanácsos gazdasági Újságíró Képek a szerző felvételei


Dr. Gáti József, Szakál Anikó, Némethy Krisztina

Rendezvénysorozat prof. dr. Bejczy Antal tiszteletére az Óbudai Egyetemen A nemzetközi tudományos közélet 2015-ben ünnepli a magyar származású prof. dr. Bejczy Antal fizikus 85. születésnapját, aki az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatója, a California Institute of Technology, illetve a Washington University in St. Louis professzora, az Óbudai Egyetem díszdoktora, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyisége

Haidegger Tamás, Rudas J. Imre, Tar K. József

A „Pioneer of Space Robotics” Kollokvium megnyitója Ebből az alkalomból az Óbudai Egyetem „Pioneer of the Space Robotics” 2015 címmel meghirdetett rendezvénysorozattal, kiállítással, nemzetközi kollokviummal és kapcsolódó programokkal mutatta be Bejczy Antal életét, szakmai tevékenységét, illetve a róla elnevezett Bejczy Antal iRobottechnikai Központot (BARK). A megnyitóra az Óbudai Egyetem Kiscelli utcai épületének Einstein termében került sor. A meghívott vendégek között szerepeltek a BARK Nemzetközi Tanácsadó Testületének tagjai, neves kutatók és professzorok a világ vezető egyetemeiről. Mellettük az egyetem kezdeményezésére 2014 nyarán megalakult CELLI (Central European Living Lab for Intelligent Robotics) partnerei is nagy számban képviseltették magukat szlovákiai, romániai, lengyelországi és ausztriai egyetemekről és kutatóintézetekből.


A megnyitón prof. dr. Rudas Imre, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Irányító Testületének elnöke köszöntötte a megjelenteket és sikeres együttműködést kívánt. Kiemelte, hogy „régiónknak szüksége van olyan kezdeményezésekre, mint a CELLI, hiszen a közép-európai robotikai innováció kihívásaival csak együtt tudunk szembenézni.” Prof. dr. Tar József, a Bejczy Antal iRobottechnikai központ igazgatójának köszöntője után dr. Haidegger Tamás, igazgatóhelyettes mutatta be a BARK jelenlegi kutatásait, céljait, illetve az intézmény struktúráját, amelyet egy interaktív laborbemutató követett. A rendelkezésre álló robotinfrastruktúra és a folyamatban levő kutatások bemutatása mellett a résztvevőknek lehetősége nyílt a robotok kipróbálására, tesztelésére, többek között az első magyarországi da Vinci sebészrobot megtekintésére. A kávészünetet követően megkezdődött a BARK Nemzetközi Tanácsadó Testületének és a CELLI partnerek képviselőinek közös kerekasztal-beszélgetése, amelyen a résztvevők a központ jövőjéről és az együttműködés kereteiről tanácskoztak. A második napi kollokviumot prof. dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora és prof. dr. Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, az Óbudai Egyetem díszdoktora nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitót követően prof. dr. Rudas Imre, nagy megtiszteltetésként értékelte, hogy a Bejczy család képviseletében megjelent az eseményen Bejczy Antal Magyarországon élő sógornője, Tóth Ida, valamint jelen volt szülőhelye, Ercsi korábbi polgármestere, Szabó Tamás, akiket az Óbudai Egyetem nevében köszöntött. Az angol nyelvű kollokvium előadói négy fő témakörre fókuszáltak, a robotikai újításokra, a felhő alapú robotikára, az orvosi szakterületeket érintő robotikai kutatásokra és a jövőbe mutató trendekre és várható változásokra. Az egyetem hallgatói számára meghirdetett egyedülálló előadás-sorozatot közel 200 hallgató kísérhette nyomon. Elsőként a résztvevők Oussama Khatib, a Stanford Egyetem professzorának prezentációját tekinthették meg, aki kutatásaiban olyan eljárásokra és technológiákra helyezte a hangsúlyt, amelyek az emberi mozgás, tapintás szintézisével, az emberközpontú robotikával foglalkoznak. Fumio Harasima, a Tokyo Metropolitan Egyetem professzora kutatási területeit és tudományos életútját bemutatva hozott olyan kapcsolódási pontokat, ahol Bejczy Antallal találkozott. A robotika terén az egészség és biztonság kérdéskörét mutatta be hallgatóinknak. A National Taiwan Egyetem profes�szora, Ren C. Luo, aki többek között az Egyesült Államokban és Japánban is dolgozott, a szenzor alapú intelligens robotrendszerek, multiszenzoros fúziós, a számítógépes látás, mikro/nano technológiák, és a korszerű gyártási rendszerek területén kutat, számos szabadalommal rendelkezik. Bruno Siciliano professzor, a nápolyi II. Frederico Egyetem képviseletében, az egyetemek és az ipar kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta a robotika területén. Ezt követően a McGill Egyetemről érkező Jozsef Kövecses előadására került sor, aki többek között a mechatronikai rendszerek dinamikájával, modellezéssel, elemzéssel, az űrrobotikai rendszerek tervezésével foglalkozik. A felhő alapú robotika előadás-sorozatot Hamido Fujita, az Iweta Prefectural Egyetem professzora nyitotta meg. Az Óbudai Egyetem képviseletében Rudas Imre professzor beszélt a felhő alapú robotika lehetőségeiről és technológiai hátteréről, majd Galambos Péter az MTA SZTAKI képviseletében a 3D virtuális együttműködésről és a VirCA filozófiájánal alapilléreiről, illetve annak a felhő alapú robotikával való kapcsolatáról szólt.

24

Bejczy Antal életét bemutató tablósorozat az egyetem aulájában Az előadások szüneteiben, a tudományos poszterek és Bejczy Antal életét, szakmai eredményeit bemutató angol nyelvű tablósorozat megtekintésén túl, lehetőség nyílt a robotépítő verseny előkészületei közben a diákok által hozott robotok megtekintésére, amelyek egy speciális pályán teljesítették az előre megadott feladatokat. Az orvosi szakterületeket érintő robotikai kutatásokat bemutató előadáspanelben elsőként Gernot Kronreif profes�szor, az ACMIT előadója mutatta be hallgatóinknak a robotika és a radiológia kapcsolódási pontjait. A következő meghívott előadó Paolo Fiorini, a Verona Egyetem professzora volt, aki az Egyesült Államokban számos projektben dolgozott együtt Bejczy Antal professzorral. Előadásának elején méltatta kollégája kiemelkedő szakmai tudását és a NASA JPL munkatársaként elért több évtizedes eredményeit. Hamido

Fujita professzor, az Óbudai Egyetem diszdoktora, az Iweta Prefectural Egyetemet képviselve, a felhő alapú robotika orvosi, egészségügyi alkalmazásinak lehetőségeiről adott elő. A közép-európai trendek és változások irányáról Paolo Fiorini professzor előadását követően Krzysztof R. Kozłowski, a Poznan Műszaki Egyetem professzora beszélt, a kérdés lengyelországi vonatkozásait példaként említve. Az esemény zárásaként az Óbudai Egyetem által meghirdetett robotverseny, esszéíró és grafikai versenyek eredményhirdetésére és az ünnepélyes díjátadóra került sor. A robotépítő verseny során a rendezők a pályázóktól Bejczy Antal robotikai kutatásaihoz kötődő működő robotmodell elkészítését várták. A versenyzők „LEGO robot" és „egyedi robot" kategóriában nevezhettek. A robotnak egy „marsi" körülményeket imitáló pályán kellett végrehajtania autonóm pályakövetést, útválasztást, akadálykerülést és színfelismerést, valamint tárgymozgatást. A verseny első helyezettje az egyedi robot kategóriában induló Tomor Endre, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatója lett. Második helyezést ért el a LEGO kategóriában induló Bán Titusz, Nagy Viktor és Turczi Ádám, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csapata. Harmadik díjat vehettek át az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói, Kovács D. Dániel és Kormos Tamás „Pók robotjukkal”. A zsűri különdíjban részesítette Herczeg Zoltánt, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatóját a telemanipulációs robotkar megtervezéséért és kivitelezéséért. Az esszéíró verseny keretében az egyéni pályázóktól olyan esszé elkészítését kérték, amely a mai fiatalok nézőpontjából átfogóan, vagy életének egy-egy időszakára, illetve részletére fókuszálva mutatja be Bejczy Antal életét, eredményeit. Fábián Máté, a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium tanulója „Bejczy Antal élete, munkássága” című összeállítását díjazta a zsűri első hellyel. A második helyezést Homoki Patrik, az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon (Kazincbarcika) diákja vehette át „Robot az űrben 2015” című irásáért. A kategória harmadik díjjal kitüntetettje András Attila volt, a Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulója „A marsjáró (MER-A Spirit)” című esszéjével. A Bejczy Antal grafikai versenyre szabadon választott kézi vagy számítógépes grafikus technikával elkészített alkotásokat vártak a szervezők, amelynek tartalma kapcsolódik Bejczy Antal űrrobotika területén folytatott tevékenységéhez. Első helyezést ért el Kárnyáczki Brigitta, a Szentgyörgyi Albert Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulója, továbbá díjazásban részesültek a Széchenyi István KözgazdaságiInformatikai Szakközépiskola tanulói, név szerint Léstár Noémi, Varga Dorina, Vildner Dániel és Cseke Dorina. Gratulálunk a győzteseknek! A díjakat prof. dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem Kutató és Innovációs Központ Irányító Testületének elnöke, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ alapítója, Morvay Gyögy az Angyal Business Consulting Kft. képviselője, valamint dr. Gáti József főigazgató adták át a programsorozat zárásaként. Dr. Gáti József intézményfejlesztési főigazgató, Óbudai Egyetem [email protected]

Pillanatképek a robotépítő versenyről

25


Hírek Kínának szüksége van koordinált légszennyezési- és klímavédelmi stratégiára

Energetikai hírek a világból Dr. Bencze János Indulásra kész az ausztráliai Dél-Hemsphere legnagyobb foto-villamos erőműv

Az ausztráliai foto-villamos erőműprojekt közel megkétszerezi az ország foto-villamos erőművi kapacitását e Ebbe a körbe ugyanakkor nem tartozik bele a kisméretű (háztetőkre szerelt) napelemes rendszerek által termelt villamos energia- tájékoztatott az ausztráliai „First Solar Inc” vállalkozás szóvivője. A New South Wales államban telepített 220 millió amerikai dolláros projekt, 25 MW-al járul hozzá az eddig megépített kapacitásokhoz, amely értéke már Ausztráliában eléri a 102 MW-ot. Forrás: Bloomberg/12 Mar 2015

A Görög kormány ellenzi az energiaszektor privatizációját

A görög energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány határozottan ellenzi az energia szektor privatizálását. Görögország Energia és Környezetvédelmi minisztere sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között arról is tájékoztatott, hogy az

Az MIT (Massachussets Institute of Technology) az Amerikai Egyesült Államok egyik legnevesebb egyetemének és intézményének – Globális Gazdaság és Management szaka tanulmányt készített Kína jelenlegi légszennyezési- és környezetvédelmi állapotáról. A tanulmány megállapította, hogy a jelenlegi helyzet és az eddigi intézkedések koránt sem elegendőek azon cél eléréséhez, melyet Kína kitűzött 2030-ra. A kitűzött cél elérése érdekében jelentősebb forrásokat kell biztosítani, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Forrás: Paulsen Institute/25 Feb 2015

India 3000 MW-os foto-villamos naperőművet szándékozik építeni

India nyilvánosságra hozta azon tervét – és az ahhoz tartozó költségvetési támogatását – melynek keretében, - eleget téve a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos elkötelezettségének, - 3000 MW kapacitású, átviteli hálózatra csatlakoztatható foto-villamos erőművet létesít. A Megújuló Energiák Minisztériuma 25 éven keresztül fix tarifát biztosít a létesítmény által termelt villamos energiának. Forrás: Blooomberg/12 Mar 2015

Olaszország meghaladta az EU egyes országainak átlagos megújuló energia termelését

Olaszország megújuló energia termelése meghaladta az Európai Unió országai átlag megújuló energia termelését, jelentették be az elmúlt napokban. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Királyság (UK) klímaváltozásért felelős megbízottja kijelentette, hogy ahogy Olaszország egyre „Zöldül”, úgy növekszik az ország gazdasága. Forrás: The Local/10 Mar 2015

Japán kénytelen széntüzelésű erőműveket építeni

Japán folytatja széntüzelésű erőmű építési programját, hogy csökkenteni tudja a bezárt atomerőművek okozta egyre jelentősebb villamos energia hiányt. Ezt. annak ellenére teszi, hogy más országok jelentősen csökkentik az üvegház hatású gázok kibocsátását. Japán számára jelenleg nincs más járható út. A széntüzelés olcsó és Japán számára most az egyetlen lehetőség energia gondjai csökkentésére. Forrás:Wall Street Journal/12 Mar 2015

Dr. Bencze János MEE-tag [email protected]

új görög kormány határozottan ellenzi a stratégiai szektorok és vállalkozások privatizációját. A miniszter Hangsúlyosan kiemelte a az energia és az infrastruktúra szektorokat. Forrás: Fox News/11 Mar 2015


26

„Energiatudatos” vállalatokat díjaztak

A Virtuális Erőmű Program a legnagyobb szakmai és társadalmi összefogással rendelkező hazai energiahatékonysági program, amelyhez már csaknem 2000 vállalat csatlakozott. Az Energiatakarékossági Világnap alkalmából 2015. március 6-án, negyedszer díjazták az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat keretében a már mérhető eredményeket elért energiatudatos és energiahatékony szervezeteket. Idén további 5000 szervezethez tervez eljutni a program.

Gáspár Attila, Fürjes Balázs Zoltán, Dr. Szili Katalin, Glattfelder Béla A 2011-ben indult Virtuális Erőmű Program (VEP) és a program keretében meghirdetett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat célja, hogy Magyarország európai uniós vállalásaival összhangban 2020-ra egy 200 MW-os fosszilis erőmű kapacitásának megfelelő virtuális erőművet „építsen fel” igazolt energiamegtakarításokból, kiváltva ezzel egy új erőmű megépítését. A VEP minden egyes megtakarítást egy erőműegységre fordít le: a díj tégla formája is a vállalatok hozzájárulását jelképezi a virtuális erőmű megépüléséhez. Az elmúlt három évben kidolgozott egységes értékelési rend, valamint egy nemzetközileg is egyedinek számító motivációs rendszer segítségével a pályázat tovább inspirálja a magyar iparvállalatokat energiahatékonyságuk növelésére. A program tanácsadó testületében egyaránt képviseltetik magukat a tudományos élet, a szakigazgatás, a civil szervezetek, valamint az energiahatékonyság területén példaértékű mentorvállalatok is. A 2015. március 6-án, a Nemzetgazdasági Minisztérium Dísztermében megrendezett ünnepélyes díjátadón „Energiatudatos Vállalat” címet kapott többek között a Budapesti Közlekedési Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., valamint az AutoVision Magyarország Kft. „Energiahatékony Vállalat” díjat kapott például a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., az AUDI Hungaria Motor Kft. valamint az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy az energiahatékonysági beavatkozások mind a hazai vállalati szektor versenyképességének növelésének, mind a gazdaság karbonmentesítésének fontos alapkövét jelenthetik. Az államtitkár elmondta, hogy munkatársai az energetikai vonatkozású gazdaságfejlesztési programok felhívásai kialakítása során kiemelt figyelmet fognak fordítani arra, hogy a

27

Díjátadók és a díjazottak Virtuális Erőmű Programban részt vevő kis- és közepes vállalkozások által megjelölt energetikai fejlesztési igények finanszírozást nyerhessenek. A díjátadón elhangzott: a VEP 2015-ben kiemelt prioritásként kezeli a KKV-k energiahatékonysági fejlesztését, valamint az innovatív megoldások támogatását. Ennek megvalósítására egy három pillérből álló stratégiát dolgoztak ki. Elsőként létrejött egy innovációs regiszter, amelybe azon vállalatok jelentkezését várják, amelyek szolgáltatásai hozzájárulnak a vállalatok energiahatékonyságának fejlesztéséhez. Továbbá kifejlesztés alatt áll egy olyan interaktív workshop módszertan, amely jelentősen támogatja a keresleti és a kínálati oldal szereplőinek egymásra találását. Végül egy motivációkutatás segítségével arra keresik a választ, hogy mely tényezők hatnak pozitívan a döntéshozókra, amikor egy-egy energiahatékonysági projekt jóváhagyása a tét. A tervek szerint a VEP motivációs rendszere a korábbi jó gyakorlatoknak megfelelően beépülne az európai uniós gazdaságfejlesztési pályázatok rendszerébe. A cél az, hogy azon vállalatok, amelyek bizonyítottan foglalkoznak az energiahatékonyság témakörével, minél több azonnali előnyhöz jussanak (például pluszpontok EU-s pályázatokon vagy kedvezményes képzési lehetőségek). Az együttműködés sikerét jelzi, hogy az idei díjátadón az önértékelést kitöltöttek nevében emléklapot átvevő Príma Pék Kft. tulajdonos ügyvezetője is arról számolt be, hogy cégüknél a VEP önértékelő kérdőívének hatására indultak el bizonyos energiahatékonysági fejlesztések. Az energiahatékonyság területén már eddig is példaértékű, országos lefedettségű adatbázis ebben az évben az 5000 elemből álló energiahatékonysági felméréssorozat eredményével egészül ki. A létrejövő adatbázis kulcsfontosságú alapot jelent a magyarországi KKV-k valós energiahatékonysági helyzetképéhez igazodó támogatási és ösztönzési stratégia kialakításában. A stratégiát megalapozó munka szakmai minőségbiztosításában az illetékes minisztériumok képviselői és a program tanácsadó testületének tagjai is részt vesznek. Az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázathoz bárki csatlakozhat, és ezzel kiaknázhatja a mások jó példáján alapuló gyors tanulás lehetőségét. A program célja továbbá, hogy hozzásegítse a hazai vállalatokat ahhoz, hogy a 2014–2020as európai uniós forrásokban kiemelt prioritásként kezelt vállalati energiahatékonyság témakörében rejtő lehetőségeket minél hatékonyabban fel tudják használni versenyképességük növelése érdekében. Tóth Éva VEP - PR és Kommunikációs Szakbizottság Képek a szerző felvételei


Életbe lépett az új otsz!

Konferencia beszámoló

2015. március 5-én lépett életbe az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, vagyis az új OTSZ. Az épületek kockázati elemzésére épülő teljesen új szabályozásnak köszönhetően a tűzvédelem területén lezárult egy több évtizede tartó korszak. Az új OTSZ jelentős változásokat hozott a tűzvédelem területén, épp ezért a központi témája volt a XI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciának is, melyet a TFH+E TetőkFalak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia keretében rendeztek meg. A TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia második napján rendezték meg az immár hagyománnyá vált ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia és Továbbképzést, ami egyben a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szakmai továbbképzése is volt. A konferencián építész tervezők, tűzvédelmi szakértők és tervezők, az építésügyi, az építésfelügyeleti hatóság, a tűzoltó szakhatóság és a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat tagjai is képviseltették magukat. A rendezvényen az új OTSZ-szel kapcsolatos tudnivalókat, változásokat mutatták be. A hazai tűzvédelem területén egy korszakot zárt le az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0), melynek március 5-i életbe lépésével megkezdődött az épületek kockázati alapú besorolásán alapuló tűzvédelmi tervezés. Az eseményt Lengyelfi László ny. tű alezredes, a MMK Tűzvédelmi Tagozatának elnöke nyitotta meg és Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség képviselője vezette le. Első előadóként Heizler György ny. tű. ezredes, a Védelem, a Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője foglalta össze a tudnivalókat az új OTSZ szerinti kockázati osztály meghatározásáról, és annak gyakorlati oldalát is megvilágította. Elhangzott, hogy az új OTSZ a kockázatelemzés és a rizikóanalizis szemléletét érvényesíti a rugalmas kombinációkkal való kockázat csökkentés érdekében. Kiemelte, hogy új kockázati osztályok kerültek bevezetésre (NAK – nagyon alacsony kockázat, AK – alacsony kockázat, KK – közepes kockázat, MK-magas kockázat) az eddigi tűzveszélyességi osztályba sorolás helyett. A szakértő elmondta, hogy az új OTSZ szerint a prioritási sorrend: 1. életvédelem, 2. közösségi értékvédelem, 3. tulajdonosi értékvédelem. A következő előadás a tervezői felelősséget mutatta be az új OTSZ és a közelmúlt jogszabályi változásai alapján Lestyán Mária kiemelte, hogy a tervező felelősségi körébe tartoznak: • a maga által készített építészeti-műszaki tervek (a kivitelezési terveket is ideértve), • a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása (ideértve a tűzvédelmi tervezőt is) • és a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása.


Az építészeti-műszaki tervező felelőssége az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és a műszaki vezető által kiválasztott építési termék jóváhagyása. A tűzvédelmi tervező feladata, hogy a kockázati egység kockázati osztályát és a tűztávolság szükségességét és mértékét meghatározza, illetve a tűzgátló ajtókat vizsgálati ciklus szerint besorolja. Az is elhangzott, hogy a terv tűzvédelmi munkarészének előkészítésére a tűzvédelmi szakértő és a tűzvédelmi tervező jogosultak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az új OTSZ nem csak az új épületek létesítése során alkalmazandó, hanem a meglévő épület módosítása során is. Az előadó ismertette azt is, hogy a munkálatok egyes fázisaiban mely OTSZ az irányadó. Felhívta a közönség figyelmét arra, hogy nem elég a hatályos előírásokat ismerni, hanem az előző OTSZ-t is kell. A szakértő kiemelte, hogy az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) készülnek, melyek önkéntesen alkalmazandó tervezői segédletek, választható módszereket, megoldásokat tartalmaznak. Az irányelveket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság alkotja meg, kilenc témakörben. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) – ami szintén egy további új eleme az új OTSZ-nek és olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza – is említésre került. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak kell elkészíttetni. A konferencia- és továbbképzés további részében a tervezésé volt a főszerep. A szakértők az új OTSZ előírásai alapján mutatták be az egyes épületrészek tervezésének folyamatát. Kulcsár Béla a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar - Tűz és Katasztrófavédelmi Intézet, okl. építészmérnöke, tűzvédelmi szakmérnöke az új OTSZ alapján történő tartószerkezet és aktív oltórendszer tervezést mutatta be. Dr. Takács Lajos Gábor docens, a BME Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke az új OTSZ és a TvMI szerinti tűzgátló szerkezetek tervezését ismertette. A térelhatároló szerkezetek tervezéséről Tóth Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezetője és Geier Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezető helyettese és az Építésügyi Minőségellenőrző Innováció Nonprofit Kft képviselője tartott összefoglalót. Marlovits Gábor, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti Tűzvédelmi Tagozat tagja a szakipari szerkezet új OTSZ alapján történő tervezését ismertette. Az utolsó blokkban a menekülés, mentés feltételeinek biztosítása állt a középpontban. A hő- és füstelvezetés tervezését az új OTSZ alapján Nagy Katalin, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének elnöke ismertette, míg Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke a menekülés, mentés tervezésének folyamatát mutatta be. Az előadások anyagai az új OTSZ-szel összefüggésben az alábbi honlapon megtekinthetők: http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_ reszletek&hirazon=1844 Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény

28

Hamarosan megjelenik az Épületvillamosság szakkönyv 5. kiadása 2015. II. negyedévében jelenik meg az „Épületvillamosság” című szakkönyv ötödik, bővített, átdolgozott kiadása. Az ismételt kiadást az indokolta, hogy a szakma két és fél év alatt „elfogyasztotta” a több mint ezer példányban megjelenő kiadványt. Remélhetőleg e bővített és az új ismereteket is feldolgozó szakkönyv továbbra is hasznos információkat nyújt olvasóinak, az épületvillamos tervezőknek, kivitelezőknek, beruházóknak, az áramszolgáltatás területén dolgozó szakembereknek, valamint a villamos szakmát oktató szaktanároknak és az e területtel ismerkedő diákságnak. A kötet – bár az előző kiadáshoz képest újabb szakterületekkel bővül – sem terjedelmében, sem felépítésében nem szándékozik az épületvillamosság teljes területét átfogni az alapoktól a jelenkor követelményéig. A szerzők továbbra is azt a célt tűzték maguk elé, hogy az épületvillamosság főbb, napjainkra jellemző ismereteit a teljesség igénye nélkül összefoglalják, bemutassák, különös figyelemmel az EU-tagságunkból adódó rendeleti, szabványossági és más szabályozási kérdésekre.

Új, azaz változott a könyvben a bővebb és részletesebb világítástechnikával foglalkozó rész, különös tekintettel az energiatakarékosabb, hosszabb élettartalmú és egyben környezetbarát világítótestek alkalmazására, megoldásaira, továbbá a túlfeszültségvédelemre, a tűzvédelemre, villámvédelemre, a szünetmentes tápegységek fontosságára, és azok elemeinek alkalmazására történő figyelemfelhívó rész. Új rész lesz továbbá a könyvben a Magyar Mérnöki Kamara új szabályozási rendjével, a műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők, valamint a tervezők és szakértők minősítésével foglalkozó fejezet Abban a korban élünk, amikor a szerzőknek is és az olvasóknak is egyaránt újra és újra tanulniuk kell ezt a szakmát, az új megfogalmazást, az új elnevezéseket, az új szemléletet. Dési Albert

Sajtóközlemény

Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrttől. A transzformátort, 2015. április 14-én érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba. Az ABB a MAVIR közbeszerzési tenderén nyerte el a projek-

Az energia-hatékonyságot érintő kihívásokat Monacóban tárgyalták A legsürgetőbb energia-hatékonysági kihívásokra keresték a választ Európa véleményvezérei Monacóban az „Innovációk az energiahatékonyságban” című kerekasztal-beszélgetéseken. A Johnson Controls, a Klíma Csoport és a II. Albert, Monaco Hercege Alapítvány, valamint a GE Lighting közös szervezésében, 2015. március 30-31. között. Az eseményen az energia-hatékonyságra vonatkozó szabályozásokat és üzleti megoldásokat

Stratégiai együttműködés a mavir és a Budapesti Állatkert között Stratégiai együttműködésbe kezd a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, és a Fővárosi Állat- és Növénykert által

29

tet. Az 1,8 millió euro értékű szerződés magában foglalja a gyártást, a szállítást, a helyszíni összeállítást. A transzformátort, ami fontos szerepet játszik – többek közt - Délbuda és Délpest energiaellátásában és a villamosenergia-ellátásbiztonság megőrzésében - a MAVIR martonvásári alállomásán fogják üzembe helyezni várhatóan 2015. május végéig. A transzformátor segítségével valósítható meg a feszültségszintek közötti áttérés. Az alállomási auto-transzformátorok a bejövő nagyfeszültséget alakítják át a következő, alacsonyabb feszültség szintre, például a bejövő 400 kV-os nagyfeszültséget 220 kV-ra. ABB Sajtóközlemény

vitatták meg a szakértők. A rendezvényen folyó párbeszéd a jövőre ismét megrendezésre kerülő Euromediterrán Energiahatékonysági Fórumot (EEF) készítették elő. Az „Innovációk az energiahatékonyságban” kerekasztalbeszélgetések során a politikai és vállalati döntéshozók, valamint a non-profit szervezetek vezetői közösen keresik a megoldást az olyan kihívásokra, mint a szűkös természeti erőforrások, a versenyképesség és az egészségvédelem. A három kerekasztal-beszélgetés a technológiai innovációt, az új finanszírozási és online kommunikációs-, valamint üzleti modelleket, és az energiahatékonyság társadalmi vonatkozásait járta körbe. GE Lighting Sajtóközlemény

életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány. A megállapodást április 22-én, a Föld napján, az állatkerti Föld Fesztivál nyitóeseményén írták alá. A Föld Fesztivál programjaként a MAVIR környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei többek között bemutatót tartottak arról, mi mindent lehet tenni a madarak áramütésének megelőzése érdekében. MVM Sajtóközlemény


$352/$1=UWD.XWDWiVL)HMOHV]WpVLpV,QQRYiFLyV$ODSWiPRJDWiViYDO D9DV~WL,17HJUiOW(QHUJHWLNDL5HQGV]HU9,17(5 SURMHNWNHUHWpEHQ LQWHOOLJHQVWpUYLOiJtWiVLUHQGV]HUWIHMOHV]WPHO\HQHUJLDWDNDUpNRV PĦN|GpVHDV]ROJiOWDWyND]XWDVRNLJpQ\HLQHNPHJIHOHOĘHQDXWRPDWL]iOW z$](&/,36(&RQWUROD]LQWHOOLJHQVWpUYLOiJtWiViOODQGyNDSFVRODWRWWDUWIHQWDPR]GRQ\IHGpO]HWLUHQGV]HUHNNHOLOOHWYH D IRUJDORPLUiQ\tWy N|]SRQWRNNDO tJ\ D SHURQRN YLOiJtWiViW D YDOyV YRQDWIRUJDORPKR] WXGMD LJD]tWDQL Forgalommentes LGĘV]DNRNEDQOHFV|NNHQWLDSHURQRNPHJYLOiJtWiViWXWDVPR]JiVUDLOOHWYHDYRQDWRNpUNH]pVpKH]N|]HOHGYHIRO\DPDWRVDQQ|YHOL DPHJYLOiJtWRWWViJRWSHUFFHODYRQDWPHJpUNH]pVHHOĘWWPiUEL]WRVtWMDDRVYLOiJtWyWHVWNLYH]pUOpVWDPD[LPiOLVEL]WRQViJ pUGHNpEHQ z $ IHMOHWW 6&$'$ V]ROJiOWDWiVRNNDO pV GLDJQRV]WLNDL HOHP]pVHNNHO D KLEiN D]RQQDO IHOWiUiVUD NHUOQHN ËJ\ D MDYtWiVRN WHUYH]pVHORJLV]WLNDLV]HUYH]pVHPiUDKLEiNIHOOpSpVHNRUPHJNH]GĘGKHWH]iOWDOJ\RUVDEENLMDYtWiVWWHV]OHKHWĘYp z Az intelligens telemenedzsment rendszerek WHOMHVN|UĦHQYH]pUOLNpVIHOJ\HOLND]iOORPiVRNpVPHJiOOyNYLOiJtWyWHVWHLW LOOHWYHDWpUYLOiJtWiVLKiOy]DWDLWDPLQHNHUHGPpQ\HNpQWPHJWDNDUtWiVRNpVW|EEOHWV]ROJiOWDWiVRNpUKHWĘNHO z $]LQWHOOLJHQVUHQGV]HUHNDONDOPD]iViYDODWpUYLOiJtWiVLIRJ\DV]WiVPpUĘNWiYOHROYDViVD pVD]HQHUJLDIRJ\DV]WiVIRO\DPD WRVIHOJ\HOHWHLVPHJROGyGLN z (OpUKHWĘ N|]|WWL HQHUJLD PHJWDNDUtWiV D] ]HPHOWHWpVL N|OWVpJHN FV|NNHQpVH YDODPLQW D W~OIRJ\DV]WiVRN PHJV]QWHWpVHPLDWW z $]]HPHOWHWĘNQHNWRYiEELHOĘQ\KRJ\DUHQGV]HUDONDOPD]iViYDOMDYXODPXQNiMXNKDWpNRQ\ViJD,PHJV]QWHWKHWĘN D] HOOHQĘU]Ę EHMiUiVRN DPLYHO N|OWVpJHW WDNDUtWKDWQDN PHJ 7|EEOHW LQIRUPiFLyNDW NDSQDN D KiOy]DW iOODSRWiUyO D UHQGV]HU PHJKLEiVRGiVDLUyOYDODPLQWPDJDVDEEV]tQYRQDO~V]ROJiOWDWiVWQ\~MWKDWQDNDPHJUHQGHOĘNQHN

AZ ECLIPSE, az intelligens térvilágítás felépítése

Y

1. szintDWHUHSLHJ\VpJHNV]LQWMHOiPSDYH]pOĴNN|U]HWYH]pUOĴNV]HQ]RURN (J\PiVN|]|WWNRPPXQLNiOKDWQDNDVDMiW WiSNiEHON|QPHJYDOyVtWRWWURERV]WXV3/&YHODPHO\KDWyWiYROViJDHUĴVtWpVQpONONPHV$WHUHSLHV]N|]|NOHJIRQWRVDEE MHOOHP]ĴMHKRJ\DXWRQyPPyGRQ|QiOOyDQPĵN|GQHNpVNRPPXQLNiOQDNHJ\PiVVDODNNRULVKDHVHWOHJDNDSFVRODWDN|]SRQWWDO *60**356 iWPHQHWLOHJPHJV]DNDG 2. szintD]LQWHOOLJHQVUHQGV]HUN|]SRQWMDDPHO\V]HUYH]LLUiQ\tWMDpVNLpUWpNHOLD]|VV]HVIRO\DPDWRWH]HNEĴO HVHPpQ\QDSOyNDWNpV]tWVWiWXV]RNDWULDV]WiVRNDWNpSH] 3. szint DIHOKDV]QiOyNV]LQWMHNDUEDQWDUWyNV]ROJiOWDWyNYDV~WWiUVDViJRN DNLNDWpUYLOiJtWiVL UHQGV]HUPĵN|GpVpYHOiOODSRWiYDONDSFVRODWEDQLQWHUQHWHVIHOOHWHQNHUHV]WOPLQGHQIRQWRV LQIRUPiFLyUyOD]RQQDOpUWHVOKHWQHNpVD]RQQDOLQWp]NHGKHWQHNDSUREOpPiNPHJROGiViUyO Az ECLIPSE-vel olyan rendszer alakítható ki, mely az energiahatékony és tJ\N|UQ\H]HWNtPpOĘEEPĦN|GpVHQW~OD]]HPHOWHWĘNQHNPHJWDNDUtWiVW D]XWDVRNQDNNpQ\HOPLIXQNFLyNDWQ\~MW

352/$1,UiQ\tWiVWHFKQLNDL=UWH-2011 Budakalász, Szentendrei út 1-3., Hungary telefon: +36-20/954-3100, fax: +36-26/540-420, email: [email protected]

ZZZSURODQKX

(X)

Egyesületi élet MEE a Construma 2015 Szakkiállításon

Már hagyomány, hogy a látogatók évek óta megtalálják a MEE standját a Construma Szakkiállításon. Ezúttal sem volt másként. A Hungexpóval évek óta tartó kitűnő kapcsolatnak és együttműködésnek köszönhetően az „A” pavilonban, 2015. április 15-19. között ismét saját standon közvetíthettük a MEE programját, a társadalomnak szóló üzenetét. A kiállításunk fő üzenete a „biztonságos villanyszerelés” volt, ezt a lehetőséget vette igénybe az OBO és a C+D . Mindkét cég képviselői a biztonságos villanyszerelést mutatták be az érdeklődőknek.

Színesítette a programunkat a Hobbim az elektrotechnika egyik tavalyi győztesének, Oszlánczi Sándornak a bemutatója. Egy kis „fizikaóra” is vonzotta az érdeklődőket, dr. Tóth Judit és dr. Jeszenky Sándor bemutatóival. Az elmúlt évről is visszatérő látogatói is voltak standunknak, akik érdeklődtek, mikor láthatják újra az előadót, aki tavaly tartotta a technikatörténeti bemutatót. Dr. Jeszenszky Sándor népszerűsége semmit sem halványult és vasárnap meg is látogatott minket.

Kruppa Attila az OBO biztonságos villanyszerelési termékeit ismerteti

Boszkovics Zoltán és Farkas András szakmai információt ad

Amikor dr. Jeszenszky Sándor bemutatót tart

A C+D-től Furján Attila biztonságos villanyszerelést oktat

Fizika óra fiataloknak Április 16-án a BKIK-MEE-EMOSZ közös szervezésében Szakmai Napot tartottak, Kádár Aba elnökletével, „Villamos biztonságtechnika 2015” címmel. Többek között dr. Novothny Ferenc „Áramütés elleni védelem aktuális problémái” és Kruppa Attila „Az új OTSZ-hez kapcsolódó villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek” című előadásokat hallgathatták meg az érdeklődők. A felvételek tükrözik a MEE stand mindennapját. Tóth Éva Képek a szerző felvételei

Oszlánczi Sándor magyaráz

31


A MEE szerepvállalása – Energiát fektetünk a jövőbe 2015. március 25-27. között került megrendezésre az Óbudai Egyetem által szervezett XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekciója.

Nyitó ünnepség az Óbudai Egyetemen

A rendezvénysorozat célja a hallgatói tudományos és művészeti diákköri tevékenység ösztönzése, a tehetséges hallgatók és mestereik támogatása, és ezáltal a jövő tudósainak sikeres pályakezdéséhez való hozzájárulás. Az OTDK 12 különböző tudományterületet felölelő szekciója közül a legnagyobb érdeklődés a Műszaki Tudományi Szekció iránt mutatkozott. Az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a dolgozatok száma, ez évben 565 került bemutatásra. Hasonló arányban nőtt a résztvevő hallgatók száma is. Több mint 5000 pályamunkát neveztek be 24 hazai és határon túli felsőoktatási intézményből. Március 25-én a rendezvény ünnepélyes megnyitója során, különlegességeként dr. Cziráki Szabina, az OTDT titkárságvezetője egy kedves OTDK-s dolgozatból a következő idézetet vette ki: „A derűs embereknek nem könnyebb a sorsuk, csak más szemüveg van rajtuk. Azt szoktuk mondani: jó természetük van. A jóra vannak hangolva. Életörömre… tedd csak fel az „áldott szemüvegedet”, s máris látod, hogy süt a nap, hogy sok öröm és emberi jóság van.”(Müller Péter) A jelenlevők rendhagyó módon, fejükön bölcs bagoly szemüvegben kapták meg az útravalót: Nézd más szemmel a világot!

Dr. Cziráki Szabina, az OTDT titkárságvezetője Záróünnepség a Millenáris Teátrumban

Tudományos Diákköri Munkáért díjak Dr. Gáti József főigazgató és a közönség „bölcs bagoly" szemüvegben Az OTDK a magyar felsőoktatás hagyományosan legnagyobb, kétévente lebonyolításra kerülő hallgatói tudományos seregszemléjére. A több mint hat évtizedes múltra vis�szatekintő tudományos diákköri mozgalom országos fórumot biztosít az önképző, kutató, illetve művészeti munkában legkiválóbb eredményeket felmutató egyetemisták és főiskolások számára. A fővédnökök az Országos Tudományos Diákköri Tanács szervezésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia voltak.


Az első helyezést elérő dolgozat jutalma Mechwart András bronzba öntött mellszobra

32

Orlay Imre és Varga Mihály átadják a MEE különdíját Mayer Martin Jánosnak A díjátadásra ünnepélyes keretek között március 27-én 10:00 órai kezdettel, a záró rendezvény keretében a Millenáris Teátrumban került sor. Minden díjazott szerző egy-egy színesfém alapanyagú, magyar tallér méretű emlékérmet vehetett át, amelyet az Óbudai Egyetem kifejezetten az OTDK-ra készíttetett. A konferencia színvonalas megrendezéséhez, a legjobb szakmai teljesítményt nyújtó hallgatók díjazásához a gazdasági élet meghatározó szereplői nyújtanak támogatást. Az Óbudai Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottsága mellett kiemelt különdíj adományozásával hangsúlyozza a tehetséggondozás, a kutatói utánpótlás nevelésének fontosságát a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, valamint a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága.

Elindult a miskolci mentorprogram A Miskolci Szervezetben Orlay Imre évek óta kiemelten fontos szerepet tulajdonít a fiatal utánpótlás támogatásának. Nem véletlen, hogy a mentorprogram elindításában is elől állnak. 2015. február 5-én a Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Szak hallgatóiból és a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában végzett diákokból álló csoport – a szó átvitt értelmében is – elindult Takács Norbert kíséretében Budapestre.

A MEE kiemelt különdíjat ajánlott fel a XXXII. OTDK elektrotechnika, villamos energetika tagozatok résztvevői közül 3 pályamunka szerzőjének. A díjakat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Orlay Imre, a MEE mentorprogramjának vezetője adta át. Mindhárman részvételi és előadási lehetőséget kaptak a MEE 62. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás rendezvényén, amely idén Siófokon szeptember 16-18. között kerül megrendezésre. A díjazottak: Takács Borbála a „Háztartási méretű fotovoltaikus termelés értékelése”, Fazekas Tibor „Az adathiány kezelése az öregedő villamosenergia-rendszer élettartam analízise során” és Mayer Martin János a „Napelemek termelés előrejelzésének pontosítása” című előadásával. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület egyik fontos célkitűzése a fiatalok támogatása. A szakmai tehetséggondozó program célja tehetséges fiatalokat felkutatása annak érdekében, hogy a villamosipar szereplőinek támogatásával hosszú távon profitálhassanak az utánpótlás-nevelés terüVarga Mihály Nemzetgazdasági letén folyó munkából. Támogatva a Miniszter beszédet tart fiatal szakemberek beilleszkedését, sikeres pályafutásuk indítását. Ennek szellemében született meg az a döntés, hogy a MEE patrónusként támogatja a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekcióját. Lepp Klára Képek: Óbudai Egyetem

Élménybeszámoló egy tartalmas napról

Az ÉMÁSZ miskolci régiójának telephelyén a reggel 6 órára kitűzött találkozóra mindenki időben érkezik, így indulhatunk is a tanulmányútra. A csapat tagjai, akiket elkísérek erre az útra, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mentorprogramjának részesei. Hosszas egyeztetés előzte meg ezt a mai utazást, hogy a tervezett intézmények fogadóinak is megfeleljen. Mennyivel másabb ez a program, mint egy kötelező megbeszélés. A mentoráltak és támogatóik között baráti a légkör. Utunk első állomása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Addig is van idő egymás megismerésére, beszédesebbek lettek az útitársak is. A mentoráltak jövőbeli terveiknek, elképzeléseiknek adnak hangot, hosszas eszmecsere zajlik, miközben a viccelődés is teret kap.

Indulás az ÉMÁSZ miskolci teklephelyéről

BME nagyfeszültségű laboratóriuma

33


Szűcs László tárlatvezetése az Elektrotechnikai Múzeumban „Ember" a Faraday kalitkában A tervezett menetrend szerint 9:00-kor megérkezünk a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumához, ahol Szmodics Ádám fogad minket. Ő a mi idegenvezetőnk. Mielőtt belépünk a labor területére, rövid munkavédelmi és helyismereti oktatásban részesülünk. A hatalmas labor izgalmas látványt nyújt, ez talán a fényképeken is érzékelhető, teli érdekességekkel. Nem is gondoljuk, hogy milyen nagyszerű bemutatóval várnak minket. A különböző feszültségszinteken történő átívelések érdekes és egyben félelmetes látványt nyújtanak. Mindenki érzi már, hogy mire képes a nagyfeszültség. Záró bemutatóként egy „önként jelentkező” vállalja, hogy bezárkózik egy Faraday-kalitkába… de erről többet nem árulnék el, akit érdekel, az a következő MEE-utunk alkalmával velünk tarthat! Következő programunk helyszíne az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma. Szűcs László nyugdíjas tárlatvezető fogad bennünket. Meglepetésként éri mindannyiunkat, hogy nemcsak a múzeumban kiállított tárgyakat nézhetjük meg, hanem számos elektromos jelenségen alapuló kísérlet és látványosság részesei lehetünk. Ezek a kísérletek nagyszerűen reprezentálják azokat a villamos jelenségeket, amelyeket a hétköznapi eszközeink használata közben nem tapasztalunk meg, gondolok itt például egy egyszerű forgó mágneses térre. A múzeumban eltöltött 1,5 óra Az egyik tárló a múzeumban

MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET Alapítva 1900

A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete

tartalmas és maradandó élmény marad mindnyájunknak. Ezt követően még átsétálunk tanulmányutunk utolsó helyszínére, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület központjába egy „üzemlátogatásra”. Közben azon tűnődöm, hogy az eddigi tanulmányaim során miért nem jutottam el

Günthner Attila fogadja a fiatalokat az Egyesület központjában ide, hiszen a múzeum látogatása egy villamos szakember tanulmányainak elengedhetetlen része kellene, hogy legyen. Az egyesület központjában Günthner Attila irodavezetővel egy kötetlen beszélgetés keretében zárul tartalmas tanulmányutunk. Ez a tanulmányút Németh Bálint BME adjunktus és Orlay Imre, a MEE Miskolci Szervezetének elnöke, valamint Szepesi István a MEE Miskolci Szervezet titkárának közreműködésével valósulhatott meg. Várom a Miskolci MEE tagok szíves jelentkezését a norbert. [email protected] email címen. Takács Norbert Miskolc


34

Üzlet van.

IPAR NAPJAI, MACH-TECH – ahol ember és gép találkozik! PiMXViEDQ~M]OHWLOHKHWĘVpJHNHWNtQiOYDDKD]DLpVQHP]HWN|]LLSDUL ~MGRQViJRNDWpVWUHQGHNHWEHPXWDWYDQ\LWMDPHJNDSXLWD],3$51$3-$,D HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. $PXOWLQDFLRQiOLVFpJHNNLVpVN|]pSYiOODODWRNNtQiODWDPHOOHWW V]DNPDLHOĘDGiVRNNRQIHUHQFLiN QDJ\GtMDVWHUPpNHNEHPXWDWyMD NLiOOtWyL~MGRQViJEHPXWDWyN 0$&+7(&+7HFKWRJHWKHU±HJ\HWHPLVWiNIĘLVNROiVRNYHUVHQ\HSpQWHNHQ YiUMiNDV]DNHPEHUHNHW Ä$](PEHUpVJpS0~OWMHOHQ«pVDM|YĘ´FtPPHOLGpQLV$SSOLFDWLRQ Zone!$]~MNRQFHSFLyDODSMiQ|VV]HiOOtWRWWJ\DNRUODWLEHPXWDWyQOiWKDWy OHV]W|EEHNN|]|WWYLUWXiOLV'NpSHWPHJMHOHQtWĘWDEOHWELRPHWULNXV PXQNDLGĘQ\LOYiQWDUWyUHQGV]HUIpPHWDONDOPD]y'Q\RPWDWyN|]YHWOHQO DGDWU|J]tWĘ V]RIWYHUEHGROJR]yPpUpVLUHQGV]HU

2015. május 12–15.

ÈSULOLVHOHMpWĘOHOĘ]HWHVRQOLQHUHJLV]WUiFLyDKRQODSRQD] ingyenes belépésért. %ĘYHEELQIRUPiFLywww.iparnapjai.hu

programod van

$NLiOOtWiVWiPRJDWySDUWQHUH

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

2015. június 3-4. Hotel Azúr Siófok Eddig több mint 100 szakember regisztrált a rendezvényre Program és részletek az alábbi linken megtekinthetők: http://www.mee.hu/cikk/vedelmes2015

4 FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT! Magyar Elektrotechnikai Egyesület szeptember Siófok, Hotel Azúr

Recommend Documents