6.
FÜGGELÉK
6.1. Hivatkozások ALLEN, T. F. H., HOEKSTRA, T. W. 1992: Toward a unified ecology. Columbia Univ. Press, New York. ANDREASEN, C., STRYHN, H., STREIBIG, J.C. 1996: Decline of the flora in Danish arable fields. Journal of Applied Ecology 33: 619–626. ÁNGYÁN J. 1991: A növénytermesztés agroökológiai tényezôinek elemzése (gazdálkodási stratégiák, termôhelyi alkalmazkodás). Kandidátusi értekezés, Gödöllô. ÁNGYÁN J. 2005: Az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés. Agrárium 15: 18–21. ÁNGYÁN J., TARDY J., VAJNÁNÉ MADARASSY A. (szerk.) 1997: Védett és Érzékeny Természeti Területek mezôgazdálkodásának alapjai. Környezet és tájgazdálkodás I. Mezôgazda Kiadó, Budapest. ÁNGYÁN J., PODMANICZKY L., FÉSÛS I., TAR F. (szerk.) 1999: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a környezetkímélô, a természet és a táj megôrzését szolgáló mezôgazdasági termelési módszerek támogatására. I. kötet. Alapok. Kézirat, Budapest. ÁNGYÁN J., PODMANICZKY L., SZABÓ M., VAJNÁNÉ MADARASSY A. (szerk.) 2001: Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Rendszere. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelmérôl 1. ELTE-TTK – SZIE-KGI – KöM-TvH – TEMPUS, Budapest-Gödöllô. ARADI CS., GÔRI SZ., LENGYEL SZ. 2004: Természetvédelmi gyakorlat és konzervációbiológia: a kutatás szerepe a gyakorlati természetvédelemben. Természetvédelmi Közlemények 11: 21–30. ARRHENIUS, O. 1921: Species and area. Journal of Ecology 9: 95–99. BAGI I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi értekezés. SZTE, Szeged. BAGI I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetôségei és korlátai a vegetáció dokumentálásában. Tilia 6: 239–252. BARRETT, G. W., VAN DYNE, G. M., ODUM, E. P. 1976: Stress ecology. Bioscience 26: 192–194. BARTHA S. 2000: In vivo társuláselmélet. In: Vegetáció és dinamizmus. (szerk.: VIRÁGH K., KUN A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 101–141. BARTHA S. 2001: Életre keltett mintázatok. In: Teremtô sokféleség. Emlékezések JuhászNagy Pálra (szerk.: OBORNY B.). MTA ÖBKI Vácrátót, pp. 61–95. BARTHA S. 2002: Társulásszervezôdési törvényszerûségek keresése. In: A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 99–113. BARTHA S. 2003: A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról. In: A természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez szükséges vegetációdinamikai, természetességi és regenerációs kérdésekrôl (szerk.: BARTHA S., MOLNÁR ZS.). Tanulmány a Természetvédelmi Hivatal számára. Vácrátót, pp. 1–18. BARTHA S. 2004: Paradigmaváltás és módszertani forradalom a vegetáció vizsgálatában. Magyar Tudomány 2004/1: 12–26.
221
BARTHA S. 2005. Mikrocönológiai módszerek alkalmazási lehetôségei a vegetáció monitorozására. MBT Botanikai Szakosztály elôadás, Budapest. BARTHA, S., HORVÁTH, F. 1987: Application of long transects and information theoretical functions to pattern detection. I. Transects versus isodiametric sampling units. Abstracta Botanica 11: 9–26. BARTHA, S., KERTÉSZ, M. 1998: The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from ‘trainsect’ data. Tiscia 31: 85–98. BARTHA, S., CZÁRÁN, T., SCHEURING, I. 1997: Spatio–temporal scales of non–equilibrium community dynamics: a methodological challange. New Zealand Journal of Ecology 21: 199–206. BARTHA, S., CZÁRÁN, T., PODANI, J. 1998: Exploring plant community dynamics in abstract coenostate spaces. Abstracta Botanica 22: 49–66. BARTHA S., KERTÉSZ M., MOLNÁR ZS., CSECSERITS A., HENEBRY, G., KOVÁCS-LÁNG E. 1999/2000: Homoki gyepek dinamikájának rekonstrukciója felhagyott szántóföldek és zavart gyepek mintázataiból. Botanikai Közlemények 86–87: 248–249. BARTHA, S., CAMPATELLA, G., CANULLO, R., BÓDIS, J., MUCINA, L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexity in vegetation restoration studies. International Journal of Ecology and Environmental Sciences 30: 101–116. BARTHA S., KUN A., RUPRECHT E., HÁZI J., KERTÉSZ M., VIRÁGH K., HORVÁTH A. 2006a: Társulási szabályok idôbeli változatossága gyepekben. Elôadás, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 22. BARTHA S., HORVÁTH A., TÜRKE I., VIRÁGH K., MOLNÁR E., ILLYÉS E. 2006b: Mikrocönológiai monitorozás – módszertani vizsgálatok. Botanikai Közlemények 93: 126. BARTHA S., BALOGH L., BIRÓ M., BÓDIS J., CSETE S., CSIKY J., FRÁTER E., HAYEK ZS., LÁJER K., PURGER D., SZIGETVÁRI CS. 2006c: Nyílt és záródó homokpusztagyepek társulási viszonyainak összehasonlítása a vácrátóti Tece legelôn. In: Kutatás, oktatás, értékteremtés (szerk.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 111–132. BARTHOLY J., PONGRÁCZ R., MATYASOVSZKY I., SCHLANGER V. 2004: A XX. században bekövetkezett és a XXI. századra várható éghajlati tendenciák Magyarország területére. „AGRO-21” Füzetek 33: 3–18. BELYEA, L. R., LANCASTER, J. 1999: Assembly rules within a contingent ecology. Oikos 86: 402–416. BERGERUD, W. A., REED, W. J. 1998: Bayesian statistical methods. In: Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 89–104. Biodiversity Action Plan for Agriculture. EU Commission, Brusseles, 2000. Biodiverzitás Konvenció. http://www.biodiv.org BIRÓ M. 2006: A történeti térképekre alapuló vegetációrekonstrukció és alkalmazásai a Duna–Tisza közén. Ph.D. értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. BIRÓ M., MOLNÁR ZS. 1998: A Duna–Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmányok 5: 1–34. BÓDIS J. 1993. A feketefenyô hatása nyílt dolomit sziklagyepre. I. Texturális változások. Botanikai Közlemények 80: 129–139. BOLFÁN L. 2005: Korszerû magyar agrárpolitika, mai teendôk, éves távlatok. Agrárium 15: 6–9. 222
BORBÁS V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei II./2: 1–432. BORBÁTH P., SCHMOTZER A., TÓTH L. (szerk.) 2003: Hevesi-sík ÉTT természetvédelmi szempontú monitorozása. Kézirat, Eger. BORHIDI A. 1997: Gondolatok és kételyek: Az Ôsmátra-elmélet. Studia Phytologica Jubilaria, Pécs: 161–188. BORMANN, B. T., CUNNINGHAM, P. G., BROOKES, M. H., MANNING, V. W., COLLOPY, M. W. 1994: Adaptive Ecosystem Management in the Pacific Northwest. General Technical Report. PNW-GTR 341. United States Department of Agriculture, Forest Service, PNW Research Station, Portland Oregon. BOTTA-DUKÁT, Z. 2005: The relationship between Juhász-Nagy’s information theory functions and the log-linear contingency table analysis. Acta Botanica Hungarica 47: 53–73. BOTTA-DUKÁT Z. 2006. A különbözô élôhelyek elözönölhetôsége a MÉTA adatbázis alapján. Poszter, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 34. BOTTA-DUKÁT Z., DANCZA I. 2004: Magas aranyvesszô és kanadai aranyvesszô. – In: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. (szerk.: MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z.). TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 293–318. BÖLÖNI J., KUN A., MOLNÁR ZS. 2003: Élôhely-ismereti Útmutató. Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót. BURROWS, C. J. 1990: Processes of vegetation change. Unwin Hyman Press, London. BUSCH, E. D., TREXLER, J. C. 2003: The importance of monitoring in regional ecosystem initiatives. In: Monitoring ecosystems: Interdisciplinary approaches for evaluating ecoregional initiatives (eds.: BUSCH, E. D., TREXLER, J. C.). Island Press, Washington, D.C., pp. 1–23. CALLICOTT, J. B. 1995: The value of ecosystem health. Environmental Values 4: 345–361. CAMPETELLA, G., CANULLO, R., BARTHA, S. 2004: Coenostate descriptors and spatial dependence in vegetation – derived variables in monitoring forest dynamics and assembly rules. Community Ecology 5: 105–114. CAREY, P. D., BARNETT, C. L., GREENSLADE, P. D., HULMES, S., GARBUTT, R. A., WARMAN, E. A., MYHILL, D., SCOTT, R. J., SMART, S. M., MANCHESTER, S. J., ROBINSON, J., WALKER, K. J., HOWARD, D. C., FIRBANK, L. G. 2002: A comparison of the ecological quality of land between an English agri-environment scheme and the countryside as a whole. Biological Conservation 108: 183–197. CHASE, J. M., LEIBOLD, M. A. 2002: Spatial scale dictates the productivity-biodiversity relationship. Nature 416: 427–430. CLEMENTS, F. E. 1916: Plant succession, an analysis of the development of vegetation. Carnegie Inst. Washington Publ., 242 pp. CLIVE, J. 2006: Global status of commercialized biotech/gm crops: 2006. ISAAA Brief No. 35. International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications. http://www.isaaa.org COLLINS, S. L. 1992: Fire frequency and community heterogeneity in tallgrass prairie vegetation. Ecology 73: 2001–2006.
223
COLLINS, S. L., GLENN, S. M., ROBERTS, D. W. 1993: The hierarchical continuum concept. Journal of Vegetation Science 4: 149–156. CONNELL, J. H., SLATYER, R. O. 1977: Mechanisms of succession in natural communities and their role in community stability and organization. American Naturalist 111: 1119–1144. CORNELL, H. V., LAWTON, J. H. 1992: Species interactions, local and regional processes, and limits to the richness of ecological communities: a theoretical perspective. Journal of Animal Ecology 61: 1–12. COSTANZA, R., D’ARGE, R., DE GROOT, R., FARBER, S., GRASSO M., HANNON B., LIMBURG K., NAEEM S., O'NEILL R. V., PARUELO J., RASKIN R. G., SUTTON P., VAN DEN BELT M. 1998: The value of the world’s ecosystem services and natural capital. Ecological Economics 25: 3–15. CRITCHLEY, C. N. R., MASKELL, L. C., MITCHLEY, J., ADAMSON, H. F., BURCH, F. M., CAREY, P. D., FIRBANK, L. G., FOWBERT, J. A., PARKIN, A. B., SMART, S. M., SPARKS, T. H. 2002: Review and Recommendations of Methodologies to be used for Botanical Monitoring of Agri-Environment Schemes in England. Report to the Department for Environment, Food and Rural Affairs. CROFTS, A., JEFFERSON, R. G. (eds.) 1999: The Lowland Grassland Management Handbook (2nd ed.). English Nature/The Wildlife Trusts. CSECSERITS, A., RÉDEI, T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Applied Vegetation Science 4: 63–74. CSETE S., PÁL R. 2006: A Szarvasi-1 energiafû (Elymus elongatus subsp. ponticus cv. Szarvasi-1) inváziós képességének kritikai értékelése. Botanikai Közlemények 93: 124. CSORBA P. 2003: Lehetôségek a tájképi érték monetáris kifejezésére. Tájökológiai Lapok 1: 7–17. CZÁRÁN T. 1998: Populáció- és társulásdinamika térben és idôben: tömeg- és objektumkölcsönhatási modellek. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 35–58. CZÁRÁN, T., BARTHA, S. 1989: The effect of spatial pattern on community dynamics: a comparison of simulated and field data. Vegetatio 83: 229–239. DALE, M. R. T. 1999. Spatial pattern analysis in plant ecology. Cambridge Univ. Press, Cambridge. DARVAS B. (szerk.) 2006: Részletek az Országgyûlés Felsôházi Termében 2006. november 22-én 10 órakor tartott „Mezôgazdasági géntechnológia – elsôgenerációs GMnövények” címû Országgyûlési Nyílt Napok programjából. Budapest, 82 pp. https://www.nakp.hu/download/GK10Dar7.pdf DAVIS, F. W. 1993. Introduction to spatial statistics. In: Patch dynamics (eds.: LEVIN, S.A., POWELL, T.M., STEELE, J.H.). Springer-Verlag, Berlin, pp. 16–26. DELCOURT, H. R., DELCOURT, P. A., WEBB, T. III. 1983. Dynamic Plant Ecology: The spectrum of vegetational change in space and time. Quaternary Science Reviews 1: 153–175. DIAMOND, J. M. 1975: Assembly of species communities. In: Ecology and Evolution of Communities (eds.: CODY, M. L., DIAMOND, J. M.). Harvard University Press, Cambridge, pp. 342–444. DONALD, P. F. 1998: Changes in the abundance of invertebrates and plants on British farmland. British Wildlife 9: 279–289. 224
DONALD, P. F., GREEN, R. E., HEATH, M. F. 2001: Agricultural intensification and the collapse of Europe’s farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society of London Series B-Biological Sciences 268: 25–29. DRURY, W. H., NISBET, I. C. T. 1973: Succession. Journal of Arnold Arboretum 54: 331–368. DUPRÉ, C. 2000: How to determine a regional species pool: a study in two Swedish regions. Oikos 89: 128–136. ECNC: Agri-Environmental Indicators. ELISA project for the European Commission’s Research Directorate-General. EGLER, F. E. 1954: Vegetation science concepts. I. Initial floristic composition – a factor in old-field vegetation development. Vegetatio 4: 412–417. ERIKSSON, O. 1996: Regional dynamics of plant: a review of evidence for remnant, source-sink and metapopulation. Oikos 77: 248–258. ERZ W. 1978: Probleme der Intergration des Naturschutzgesetzes in Landnutzungsprogramme. TUB, Zeitschrift der Technischen Universität 10: 1–19. European Commission, 2002: Integration indicators and environmental issues in agricultural policy. European Environment Agency 1999: Environmental Indicators: Typology and Overview. Technical report, Copenhagen. http://www.eea.europa.eu/ European Environment Agency 2000: Transport Indicator Groups. http://themes.eea.europa.eu/Sectors_and_activities/transport/indicators FEKETE G. (szerk.) 1985: A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. FEKETE, G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21–29. FEKETE G. 1998: Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Botanikai Közlemények 85: 17–30. FEKETE G. 2005: A fülöpházi homokterület, ahogyan azt az 1970-es évektôl fogva látom. In: IV. MÉTA-túra Túravezetô Füzet (szerk.: PÁNDI I., MAJORNÉ T., GREZNERNÉ R.). Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót. FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élôhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élôhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. FEKETE G., VARGA Z. 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. FEKETE, G., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R., ORLÓCI, L. 1998: Landscape and coenological differentiation of Brachypodium pinnatum grasslands in Hungary. Coenoses 13: 39–53 FEKETE G., KUN A., MOLNÁR ZS. 1999: Chorológiai gradiensek a Duna–Tisza közi erdei flórában. Kitaibelia 4: 343–346. FEKETE, G., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R., PRÉCSÉNYI, I. 2000: Static and dynamic approaches to landscape heterogeneity in the Hungarian forest-steppe zone. Journal of Vegetation Science 11: 375–382. FEKETE, G., MOLNÁR, ZS., KUN, A., BOTTA-DUKÁT, Z. 2002: On the structure of the Pannonian forest steppe: grasslands on sand. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48 (Suppl. 1): 137–150. FORMAN, R. T. T. 1995: Land mosaics: the ecology of landscapes and regions. Cambridge University Press, Cambridge.
225
FÜHRER E., MÁTYÁS CS. 2005: A klímaváltozás hatása a hazai erdôk szénmegkötô képességére és stabilitására. Magyar Tudomány 2005/7: 837–841. GALLÉ L. 1998: Ekvilibrium és nem ekvilibrium koegzisztencia életközösségekben. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 11–33. GERGELY E., ÉRDINÉ SZEKERES R. 2002: Természetvédelem és területhasználat a hullámtereken. Nemzeti ökológiai Hálózat 5. KvVM TVH, Budapest. GLEASON, H. A. 1926: The individualistic concept of the plant association. Bulletin of the Torrey Botanical Club 53: 7–26. GOLDEWIJK, K., BATTJES, J. J. 1997: A hundred year (1890–1990) database for integrated environmental assessments. National Institute for Public Health and the Environment (RIVM). Bilthoven, Netherlands. GREIG-SMITH, P. 1983. Quantitative plant ecology. 3rd ed. Univ. California Press, Berkeley. GROSS, J. E. 2003: Developing Conceptual Models for Monitoring Programs. http://science.nature.nps.gov/im/monitor/docs/Conceptual_Modelling.pdf HAHN, I., SCHEURING, I. 2003: The effect of measurement scales on estimating vegetation cover: a computer-assisted experiment. Community Ecology 4: 29–33. HANSKI, I., GILPIN, M. 1991: Metapopulation dynamics: brief history and conceptual domain. Biological Journal of the Linnean Society 42: 3–16. HANSSON, L., FAHRIG, L., MERRIAM, G. (eds.) 1995: Mosaic Landscapes and Ecological Processes. Chapman & Hall, London. HAWKE C. J., JOSÉ P. V. 2002: A nádasok kezelése gazdasági és természetvédelmi szempontok szerint. RSPB-MME, Budapest. HELM, A., HANSKI, I., PÄRTEL, M. 2006: Slow response of plant species richness to habitat loss and fragmentation. Ecology Letters 9: 72–77. HENLE, K., ALARD, D., CLITHEROW, J., COBBS, P., FIRBANK, L., KULL, T., MORITZ, R., MÜHLE, H., WASCHER, D., WÄTZOLD, F., YOUNG, J. 2003: Agricultural Landscapes Thematic Working Group Report. In: Conflicts between human activities and the conservation of biodiversity in agricultural landscapes, grasslands, forests, wetlands and uplands in Europe (eds.: WATT et al.). A Report of the Bioforum project. http://www.nbu.ac.uk/bioforum/Bioforum%20report%20_V_5.pdf HILTY, J., MERENLENDER, A. 2000: Faunal indicator taxa selection for monitoring ecosystem health. Biological Conservation 92: 185–197. HOLE, D. G., PERKINS, A. J., WILSON, J. D., ALEXANDER, I. H., GRICE, P. V., EVANS, A. D. 2005: Does organic farming benefit biodiversity? Biological Conservation 122: 113–130. HOLLING, C. S. (ed.) 1978: Adaptive environmental assessment and management. John Wiley & Sons, London. HOLMES, C.W. 1974: The Massey grass meter. Dairy Farming Annual: 26–30. Massey University, Palmerston North, New Zealand. HONTI J., ERÔS ZS., KUN A., RÉDEI T. 2003: A fajkészlet eloszlása egy három növénytársulás alkotta tájmozaikban. Poszter, 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllô. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 112. HORN, H. S. 1974: The ecology of secondary succession. Annual Review of Ecology and Systematics 5: 25–37. HORN, H. S. 1976: Succession. In: Theoretical ecology: principles and application (ed.: MAY, R. M.). Blackwell Sci. Publ. Oxford, pp. 187–204.
226
HORVÁTH A. 1997: A Kiskunsági Nemzeti Park Miklapusztai területének botanikai állapotfelmérése és vegetációtérképezése. Kutatási jelentés. KNP Ig., Kecskemét. HORVÁTH A. 1998a: A mezôföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése. Kitaibelia 3: 91–94. HORVÁTH, A. 1998b: INFOTHEM program: new possibilities of spatial series analysis based on information theory methods. Tiscia 31: 71–84. HORVÁTH A. 2002: A mezôföldi löszvegetáció términtázati szervezôdése (Synbiologica Hungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest. HORVÁTH A. 2006: SynData: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelô és -elemzô program. Poszter: Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. Konferencia, Debrecen. Összefoglaló: Kitaibelia 11: 55. (A program letölthetô: http://www.botanika.hu/ahorvat/SynData.zip) HORVÁTH A., SZITÁR K. 2005: Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer: Biodiverzitás monitorozás módszertan. Tanulmány a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Kézirat, Vácrátót. HORVÁTH A., VIRÁGH K., ILLYÉS E. 2006: Florisztikai differenciáció versus mikrocönológiai szervezettség. Poszter, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 86. HORVÁTH F., RAPCSÁK T., SZILÁGYI G. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer I. Informatikai alapozás. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. HYDE, Land Cover. http://www.mnp.nl/hyde/land_data/cover/ IJJAS I. 2002: Területi vízgazdálkodás. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései (szerk.: SOMLYÓDY L.). MTA, pp. 245–277. IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2001. IPCC Third Assessment Report: Climate change 2001 (eds.: WATSON, R. T. and Core Writing Team). IPCC, Genf. http://www.ipcc.ch ISTVÁNOVICS V., HAHN I., SOMLYÓDY L. 2000: A jövô vízgazdálkodása: kihívás a mérnök és az ökológus számára. Magyar Tudomány 45: 1202–1211. ISTVÁNOVICS V., SOMLYÓDY L. 2002: Ökológia és természetvédelem. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. (szerk.: SOMLYÓDY L.) MTA, pp. 177–204. IZSÁK J. 2001: Bevezetés a biológiai diverzitás mérésének módszertanába. Scientia Kiadó, Budapest. JAKUCS, P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai Kiadó, Budapest. JÁRAI-KOMLÓDI M. 2000: A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. Tilia 9: 5–59. JÁSZBERÉNYI M., PÁLFALVI J. 2006: Közlekedés a gazdaságban. Aula Kiadó, Budapest. JEDICKE, E. 1994: Biotopverband. Ulmer Verlag, Stuttgart. JUHÁSZ-NAGY, P. 1967: On some ‘characteristic area’ of plant community stands. Proc. Colloq. Inf. Theory, Bolyai Math. Soc., Debrecen, pp. 269–282. JUHÁSZ-NAGY P. 1972a: Elemi preferenciális folyamatok információelméleti modellezése szünbotanikai objektumokon. Kandidátusi értekezés, Budapest. JUHÁSZ-NAGY P. 1972b: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 1. rész. Bevezetés. Botanikai Közlemények 59: 1–6. JUHÁSZ-NAGY P. 1973: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 2. rész. Elemi beskálázás a florális diverzitás szerint. Botanikai Közlemények 60: 35–41.
227
JUHÁSZ-NAGY, P. 1976: Spatial dependence of plant populations. Part 1. Equivalence analysis (an outline for a new model). Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 22: 61–78. JUHÁSZ-NAGY P. 1980a: A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése. Akadémiai Doktori értekezés, Budapest. JUHÁSZ-NAGY P. 1980b: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 3. rész. Florális diverzitás: elemek. Botanikai Közlemények 67: 185–193. JUHÁSZ-NAGY, P. 1984: Spatial dependence of plant populations. Part 2. A family of new models. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 363–402. JUHÁSZ-NAGY P. 1985: Bevezetés a szündinamikába. In: A cönológiai szukcesszió kérdései (szerk.: FEKETE G.). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 13–31. JUHÁSZ-NAGY P. 1986a: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. Akadémiai Kiadó, Budapest. JUHÁSZ-NAGY P. 1986b: A biológia fogalomrendszerének néhány problémája 2. Tûnôdés hiányzó fogalmakon. Abstracta Botanica 10: 35–78. JUHÁSZ-NAGY, P. 1993: Notes on compositional diversity. Hydrobiologia 249: 173–182. JUHÁSZ-NAGY, P., PODANI, J. 1983: Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio 51: 129–140. KELEMEN J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. A KTM TvH tanulmánykötetei 4. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. KELLY, J. R., HARWELL, M. A. 1990: Indicators of ecosystem recovery. Environmental Management 14: 527–545. KENYERES Z., BAUER N. (szerk.) 2003: Az agrár-környezetvédelmi program ÉTT programjának támogatásával fenntartott Marcal-menti élôhelyek természetvédelmi szempontú monitorozása (Mintaterületek alapfelmérése). Kézirat. KERTÉSZ M. 2002: Hosszútávú ökológiai vizsgálatok (LTER). In: A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 115–124. KERTÉSZ, M., LHOTSKY, B., HAHN, I. 2001: Detection of fine-scale relationships between species composition and biomass in grassland. Community Ecology 2: 221–230. KLEIJN, D., SUTHERLAND, W. J. 2003: How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology 30: 947–969. KLEIJN, D., VAN ZUIJLEN, G. J. C. 2004: The conservation effects of meadow bird agreements on farmland in Zeeland, The Netherlands, in the period 1989–1995. Biological Conservation 117: 443–451. KLEIJN, D., BERENDSE, F., SMIT, R., GILISSEN, N. 2001: Agri-environment schemes do not effectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413: 723–725. KNAPP, R. (ed.) 1974: Vegetation dynamics. Junk, The Hague. KNAPP, A. K., BRIGGS, J. M., HARTNETT, D. C., COLLINS, S. L. (eds.) 1998: Grassland dynamics. Long-term ecological research in tallgrass prairie. Oxford Univ. Press, New York. KNAUER, N. 1980: Möglichkeiten und Schwierigkeiten bei der Schaffung funktionsfähiger Naturschutzgebiete in der Agrarlandschaft. Landwirtsch. Forsch., Sonderh. 37: 105–116. Idézi: ÁNGYÁN J. et al. 1999.
228
KOVÁCS-LÁNG, E. 1997: Developing the framework for a Biodiversity-monitoring System in Hungary. In: Proceedings of the „Research, Conservation, Management” Conference. Vol. I. (eds.: TÓTH, E., HORVÁTH, R.). Aggtelek, pp. 147–150. KOVÁCS-LÁNG E., FEKETE G. 1995: Miért kellenek hosszú távú ökológiai kutatások? Magyar Tudomány 102: 377–392. KOVÁCS-LÁNG E., FEKETE G., MOLNÁR ZS. 1998: Mintázat, folyamat, skála: hosszú távú ökológiai kutatások a Kiskunságban. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 209–224. KOVÁCS-LÁNG, E., FEKETE, G., HORVÁTH, F., MOLNÁR, ZS., TÖRÖK, K., TARDY, J., DEMETER, A. 2000: Development and implementation of a National Biodiversity Monitoring Programme in Hungary. In: European Monitoring for Nature Conservation (eds.: BISCHOFF, C., DRÖSCHMEISTER, R.). Schriftenr. Landschaftspflege Naturschutz, Bonn (Bundesamt für Naturschutz) 62: 76–89. KOVÁCS-LÁNG E., TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III. Növénytársulások, társuláskomplexek és élôhelymozaikok. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. KOVÁCSNÉ LÁNG E., FEKETE G. 2002: A biodiverzitás védelme és monitorozása. In: A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 153–168. KÖLLNER, T. 2000: Species-pool effect potentials (SPEP) as a yardstick to evaluate landuse impacts on biodiversity. Journal of Cleaner Production 8: 293–311. KRÖEL-DULAY GY., GARADNAI J., KOVÁCS-LÁNG E. 2003: Bolygatást követô regeneráció homokpuszta-gyepekben. Elôadás, 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllô. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 160. KRUESS, A., TSCHARNTKE, T. 2002: Contrasting responses of plant and insect diversity to variation in grazing intensity. Biological Conservation 106: 293–302. KUN A., MOLNÁR ZS. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI. Élôhely-térképezés. Scientia Kiadó, Budapest. KUN A., RUPRECHT E., BARTHA S., SZABÓ A., VIRÁGH K. 2007: Az Erdélyi Mezôség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia 12: 93–102. KvVM 2005: Jelentés a Duna vízgyûjtôkerület magyarországi területének jellemzôirôl, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzésérôl. KvVM, Budapest, 2005. Kyotói Jegyzôkönyv. http://www.unfccc.int LANDRES, P. B., VERNER, J., THOMAS, J. W. 1988: Ecological uses of vertebrate indicator species: a critique. Conservation Biology 2: 316–328. LÁNG E. 1996: A biológiai sokféleség monitorozása. A Magyar Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer kifejlesztésének alapelvei és tervei. Természet Világa 127. Biodiverzitás különszám, pp. 44–46. LÁNG E., FEKETE G., TÖRÖK K., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F., VIRÁGH K., GALLÉ L., PETHÔ Á., MOLNÁR E., PUKY M. 1995: A Magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (MNBMR) kifejlesztésének alapelvei, magyarországi céljainak és feladatainak kidolgozása, és áttekintés az európai országokban mûködô (regionális és globális) biodiverzitás-monitorozási rendszerek célkitûzéseirôl, prioritásairól és metodológiájáról. Tanulmány, MTA ÖBKI, Vácrátót.
229
LÁNYI A. 1999: Ökológia és ökonómia. In: Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában. Liget Mûhely Alapítvány, Budapest, pp. 168–176. LEGENDRE, P., FORTIN, J. 1989. Spatial pattern and ecological analysis. Vegetatio 80: 107–138. LEPART, J., DEBUSSCHE, M. 1991: Invasion processes as related to succession and disturbance. In: Biogeography of Mediterranean Invasions (eds.: GROVES, R. H., DI CASTRI, F.). pp. 159–177. LIU, J., TAYLOR, W. W. (eds.) 2002: Integrating Landscape Ecology into Natural Resource Management. Cambridge University Press, Cambridge. LOREAU, M., NAEEM, S., INCHAUSTI, P., BENGTSSON, J., GRIME, J. P., HECTOR, A., HOOPER, D. U., HUSTON, M. A., RAFFAELLI, D., SCHMID, B., TILMAN, D., WARDLE, D. A. 2001: Biodiversity and ecosystem functioning: current knowledge and future challenges. Science 290: 804–808. LUNDSTROM-GILLIERON, C., SCHLAEPFER, R. 2003: Hare abundance as an indicator for urbanisation and intensification of agriculture in Western Europe. Ecological Modelling 168: 283–301. MAES, D., VAN DYCK, H. 2001: Butterfly diversity loss in Flanders (north Belgium): Europe’s worst case scenario? Biological Conservation 99: 263–276. Magyarországi Élôhelyek Térképi Adatbázisa (MÉTA) 1.0 változat, 2006. MTA ÖBKI, Vácrátót. http://www.novenyzetiterkep.hu/meta MANLY, B. F. J. 1997: Randomization, Bootstrap and Monte Carlo Methods in Biology (2nd ed.). Chapman & Hall, London. MANLEY, P. N., ZIELINSKI, W. J., STUART, C. M., KEANE, J. J., LIND, A. J., BROWN, C., PLYMALE, B. L., NAPPER, C. O. 2000: Monitoring ecosystems in the Sierra Nevada: The conceptual model foundations. Environmental Monitoring and Assessment 64: 139–152. MARGÓCZI, K. 1995: Interspecific associations in different successional stages of the vegetation in a Hungarian sandy area. Tiscia 29: 19–26. MARGÓCZI, K.,TAKÁCS, G., BÁTORI, Z., SZALMA, E. 2006: Wetland restoration in Hungary, an overview and evaluation. 5th European Conference on Ecological Restoration, Greifswald. Conference Programme & Abstracts, p. 125. MCALLISTER, M. K., PETERMAN, R. M. 1992: Experimental design in the management of fisheries: a review. North American Journal of Fisheries Management 12: 1–18. MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2004: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2006: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alalpítvány Kiadó, Budapest. MILES, J. 1979: Vegetation dynamics. Outline studies in ecology. Chapman & Hall, London. Millennium Ecosystem Assessment 2005. Our human planet: summary for decisionmakers. Islandpress. Washington, Covelo, London. http://www.maweb.org MOLNÁR ZS. 1997a: Másodlagos löszpusztagyepek fejlôdése dél-tiszántúli felhagyott szántókon I. Trendek és variációk. A Puszta 1/14: 80–95. MOLNÁR, ZS. 1997b: The land-use historical approach to study vegetation history at the century scale. In: Proceedings of the „Research, Conservation, Management” Conference. Vol. I. (eds.: TÓTH, E., HORVÁTH, R.). Aggtelek, pp. 345–354. 230
MOLNÁR ZS. (szerk.) 2003: MÉTA módszertani és adatlapkitöltési útmutató. Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót. MOLNÁR ZS. 2007: Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Ph.D. értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. MOLNÁR, ZS., BOTTA-DUKÁT, Z. 1998: Improved space-for-time substitution for hypothesis generation: secondary grasslands with documented site history in SE-Hungary. Phytocoenologia 28: 1–29. MOLNÁR ZS., HORVÁTH F., KERTÉSZ M., KUN A., ASZALÓS R., BAGI I., BARABÁS S., BIRÓ M., CSECSERITS A., CSETE S., GERGELY A., HAHN I., HALASSY M., HORVÁTH A., KÖRMÖCZI L., MARGÓCZI K., MOLNÁR E., RÉDEI T., CSOMÓS Á., SEREGÉLYES T., SZABÓ M., SZOLLÁTH GY., TATÁR D., VIDÉKI R. 1998: A vegetáció térképezésének objektivitása. Kitaibelia 3: 307–308. MOLNÁR ZS., PAPP L., MOLNÁR A., HORVÁTH A., KEVEY B., SCHMOTZER A., VIDRA T., KIRÁLY G., BÖLÖNI J., VIRÁGH K. 2000: Az alföldi erdôssztyeppek mai helyzete Magyarországon: a fennmaradt állományok adatbázisa. In: Alföldi erdôssztyepp-maradványok Magyarországon (szerk.: MOLNÁR ZS., KUN A.). WWF füzetek 15., pp. 42–48. MOLNÁR ZS., VAJDA Z. (szerk.) 2000: A Duna-Tisza köze élôhely-térképezése (D-TMap 1996–2000). Kézirat, Vácrátót–Kecskemét. MOLNÁR ZS., BARTHA S., SEREGÉLYES T., ILLYÉS E., TÍMÁR G., HORVÁTH F., RÉVÉSZ A., KUN A., BOTTA-DUKÁT Z., BÖLÖNI J., BIRÓ M., BODONCZI L., DEÁK J. Á., FOGARASI P., HORVÁTH A., ISÉPY I., KARAS L., KECSKÉS F., MOLNÁR CS., ORTMANN-NÉ AJKAI A., RÉV SZ. 2005: Magyarország aktuális vegetációtérképének (MÉTA) koncepciója, módszerfejlesztése és a módszer szabványosítása. Kézirat, Vácrátót. MOLNÁR, ZS., BARTHA, S., SEREGÉLYES, T., ILLYÉS, E., BOTTA–DUKÁT, Z., TÍMÁR, G., HORVÁTH, F., RÉVÉSZ, A., KUN, A., BÖLÖNI, J., BIRÓ, M., BODONCZI, L., DEÁK, J. Á., FOGARASI, P., HORVÁTH, A., ISÉPY, I., KARAS, L., KECSKÉS, F., MOLNÁR, CS., ORTMANN–AJKAI, A., RÉV, SZ. 2007: A Grid Based, Satellite-image Supported, Multi-attributed Vegetation Mapping Method (MÉTA). Folia Geobotanica et Phytotaxonomica, Praha: in press. NAGY Z. 2006: Soha rosszabb gazdasági évet a mezôgazdaságnak. Mezôhír 11:24–34. Natura 2000. http://www.natura.2000 NÉMETH F., SEREGÉLYES T. 1989: Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési útmutató. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. NOBLE, I. R., SLATYER, R. O. 1980: The use of vital attributes to predict successional changes in plant communities subject to recurrent disturbances. Vegetatio 43: 5–22. NOSS, R. F. 1990: Indicators for monitoring biodiversity: a hierarchical approach. Conservation Biology 4: 355–364. NYBERG, J. B. 1999: An introductory guide to adaptive management for project leaders and participants. Manuscript. Victoria, Canada. http://www.for.gov.bc.ca/hfp/amhome/Pubs/Introductory-Guide-AM.pdf NYBERG, J. B., TAYLOR, B. 1995: Applying Adaptive Management in British Columbia’s Forests. Proceedings of the FAO/ECE/ILO International Forestry Seminar, Prince George, BC, September 9–15, 1995. Canadian Forest Service, pp. 239–245. http://www.for.gov.bc.ca/hfp/amhome/apply/applyam.htm OBORNY B. 1988: Természetes társulások rezisztenciája idegen fajok ellen (az allelopátia szerepe). Szakdolgozat. MTA ÖBKI, Vácrátót.
231
OBORNY B. 2000: Játék határokkal – Társulási szabályok az ökológiai közösségekben. In: Vegetáció és dinamizmus (szerk.: VIRÁGH, K., KUN, A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 79–96. O’NEILL, R. V., DEANGELIS, D. L., WAIDE, J. B., ALLEN, T. F. H. 1986: A hierarchical concept of ecosystems. Princeton University Press, Princeton, New Jersey. ÓNODI, G., KERTÉSZ, M., BOTTA-DUKÁT, Z. 2006: Effects of Simulated Grazing on Open Perennial Sand Grassland. Community Ecology 7: 133–141. ÓNODI G., KERTÉSZ M., BOTTA-DUKÁT Z., ALTBÄCKER V. 2007: Birka- és nyúllegelés hatásainak vizsgálata az égésre homokpusztagyepen. Kézirat, Vácrátót. PÁLFAI I. 1994: Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetôségeirôl. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba. PÄRTEL, M., ZOBEL, M., ZOBEL, K., VAN DER MAAREL, E. 1996: The species pool and its relation to species richness: Evidence from Estonian plant communities. Oikos 75: 111–117. PETERMAN, R. M., PETERS, C. N. 1998: Decision analysis: taking uncertainties into account in forest resource management. In: Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 105–127. PETIT, J. R. et al. 1999: Climate and atmospheric history of the past 420,000 years from the Vostok ice core, Antarctica. Nature 399: 429–436. PFISTERER, A. B., SCHMID, B. 2002: Diversity-dependent production can decrease the stability of ecosystem functioning. Nature 416: 84–86. PICKETT, S. T. A., MCDONNELL, M. J. 1989: Changing perspectives in community dynamics: a theory of successional forces. Trends in Ecology and Evolution 4: 241–245. PICKETT, S. T. A., WHITE, P. S. (eds.) 1985: The ecology of natural disturbance and patch dynamics. Academic Press Inc., Orlando. PINKE GY., PÁL R. 2005: Gyomnövényeink eredete, termôhelye és védelme. Alexandra Kiadó, Budapest. PODANI, J. 1984: Spatial processes in the analysis of vegetation. Theory and review. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 30: 75–118. PODANI, J. 1992: Space series analysis of vegetation: processes reconsidered. Abstracta Botanica 16: 25–29. PODANI, J. 2006: With a machete through the jungle: some thoughts on community diversity. Acta Biotheoretica 54: 125–131. RAKONCZAY Z. 1998: Természetvédelem. Mezôgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. RAPPORT, D. J. 1995: Ecosystem health – more than a metaphor. Environmental Values 4: 287–309. RAUSZ A. (szerk.) 2003: Környezetstatisztikai évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. RÉV SZ. (szerk.) 2006: A vidék jövôje Magyarországon. MME, Budapest. RÉVÉSZ A., CZÚCZ B., HORVÁTH F. 2004: A települések és az úthálózat szerepe a Duna–Tisza közi természetközeli gyepek pusztulásában. Poszter. I. Magyar Tájökológiai Konferencia, Szirák. RICKLEFS, R. 1987: Community diversity: relative roles of local and regional processes. Science 235: 167–171. 232
ROSSI, R. E., MULLA, D. J., JOURNEL, A. G., FRANZ, E. H. 1992. Geostatistical tools for modeling and interpreting ecological spatial dependence. Ecological Monographs 62: 277–314. ROUTLEDGE, R. D. 1998: Measurements and estimates. In: Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 55–68. RUPRECHT, E. 2005: Secondary succession in old-fields in the Transylvanian Lowland (Romania). Preslia, Praha 77: 145–157. SCHWARZ, C. J. 1998: Studies of uncontrolled events. In: Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 19–39. SEREGÉLYES T., CSOMÓS Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket? Tilia 1: 158–169. SIMONFFY Z. 2002: Vízigények és vízkészletek. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései (szerk.: SOMLYÓDY L.). MTA, pp. 107–138. SIMS, R. E. H, HASTINGS, A., SCHLAMADINGERZ, B., TAYLOR, G., SMITH, P. 2006: Energy crops: current status and future prospects. Global Change Biology 12: 2054–2076. SINGH, J. S., MILCHUNAS, D. G., LAUENROTH, W. K. 1998: Soil water dynamics and vegetation patterns in a semiarid grassland. Plant Ecology 134: 77–89. SIT, V., TAYLOR, B. (ed.) 1998: Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC. URL: http://www.for.gov.bc.ca/hfd/pubs/docs/lmh/Lmh42.pdf SMITH, G. J. 1998: Retrospective studies. In: Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 41–53. SOMODI I. 2004. Degradációs és regenerációs dinamikák egy dombvidéki löszsztyeppréten. Diplomamunka. ELTE, Budapest. SOMODI, I., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R. 2004. The effect of the grazing on the mosaic of vegetation patches in a temperate grassland area in Hungary. Ecological Complexity 1: 177–189. SOÓ R., ZÓLYOMI B. (szerk.) 1951: Növényföldrajzi – térképezési tanfolyam jegyzete (Vácrátót). Kézirat, Budapest. SPOONER, P. G., LUNT, I. D., BRIGGS, S. V., FREUDENBERGER D. 2004: Effects of soil disturbance from roadworks on roadside shrubs in a fragmented agricultural landscape. Biological Conservation 117: 393–406. STAMPFLI, A., ZEITER, M. 1999: Plant-species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reserved by mowing. A case study from the southerns Alps. Journal of Vegetation Science 10: 151–165. STANDOVÁR T., PRIMACK, R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SYMSTAD, A. J., TILMAN, D. 2001: Diversity loss, recruitment limitation, and ecosystem functioning: lessons learned from a removal experiment. Oikos 82: 424–435. SZALAI S., KONKOLYNÉ BIHARI Z., LAKATOS M., SZENTIMREY T. 2005: Magyarország éghajlatának néhány jellemzôje 1901-tôl napjainkig. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest.http://www.met.hu/pages/climate/Magyarorszag_eghajlatanak_nehan y_jellemzoje_1901-tol.pdf 233
SZIGETVÁRI CS. 2002: Az invázív késeiperje Cleistogenes serotina (L.) Keng. szerepe nyílt homokgyepek társulásszervezôdésében. Kitaibelia 7: 119–139. SZÔCS Z. 1977: Új típusú számítógép-orientált módszerek a vegetáció szerkezetének elemzésére. Kandidátusi értekezés tézisei. Kézirat, Vácrátót. TABARELLI, M., MANTOVANI, W., PERES, C. A. 1999: Effects of habitat fragmentation on plant guild structure in the montane Atlantic forest of southeastern Brazil. Biological Conservation 91: 119–127. TAYLOR, B., KREMSATER, L., ELLIS, R. 1997: Adaptive Management of Forests in British Columbia. BC Ministry of Forests, Forest Practices Branch, Victoria BC. URL: http://www.for.gov.bc.ca/hfd/pubs/docs/sil/sil426.htm THOMAS, C. D., CAMERON, A., GREEN, R. E. et al. 2004: Extinction risk from climate change. Nature 427: 145–148. TILMAN, D., DOWNING, J.A. 1994: Biodiversity and stability in grasslands. Nature 367: 363–365. TÓTHMÉRÉSZ B. 1994: Diverzitási rendezések és térsorozatok. Akadémiai Doktori értekezés tézisei, Debrecen. TÓTHMÉRÉSZ B. 1997: Bevezetés a biológiai diverzitás mérésének módszertanába. Scientia Kiadó, Budapest. TÓTH P., BALCZÓ B. (szerk.) 2006: Érzékeny Természeti Területek monitorozása 2006. Alapállapot felmérés és módszertani javaslatok. KvVM, Természet- és Környezetmegôrzési Szakállamtitkárság, Budapest. TÓTH Z., BÁLDI A. 2006: Az organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra. Természetvédelmi Közlemények 12: 17–33. TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IV. Növényfajok. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. TROCMÉ, M., CAHILL, S., DE VRIES, J. G., FARRALL, H., FOLKESON, L., FRY, G., HICKS, C., PEYMEN, J. (szerk.) 2003: The European Review: Prepared by COST 341. Habitat fragmentation due to transportation Infrastructure. TUBA Z. 2007: Növényökofiziológia: autökofiziológiától a szünfiziológiáig. Magyar Tudomány: in press. TUBA Z., CSINTALAN ZS., NAGY Z., SZENTE K., KEMÉNY G., TAKÁCS Z., KOCH J., BADACSONYI A., MURAKEÖZY P., PALICZ G., KÓBOR SZ., ÖTVÖS E., BARTHA S. 1998: Szünfiziológia: alapozó gondolatok és exploratív vizsgálatok egy születô növényökológiai tudományterülethez. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 171–196. UPTON, G. J. G., FINGLETON, B. 1985. Spatial data analysis by example. Vol. 1. Point pattern and quantitative data. J. Wiley & Sons, New York. US Census Bureau. http://www.census.gov/ipc/www/worldpop.html és worldhis.html VAHAVA projekt. Változás – hatás – válaszadás. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös projektje a globális klíma változásáról, hazai hatásairól és az arra adandó válaszokról, 2003–2006. http://www.vahava.hu VALK, A. G. 1981: Succession in Wetland. A Gleasonian approach. Ecology 62: 688–696. VAN BUSKIRK, J., WILLI, Y. 2004: Enhancement of farmland biodiversity within set-aside land. Conservation Biology 18: 987–994.
234
MAAREL, E. 1988: Vegetation dynamics: patterns in space and time. Vegetatio 77: 7–19. VERHULST, J., BÁLDI, A., KLEIJN, D. 2004: Relationship between land-use intensity and species richness and abundance of birds in Hungary. Agriculture, Ecosystems and Environment 104: 465–473. VIRÁGH, K. 1982: Vegetation dynamics induced by some herbicides in a perennial grassland community. Acta Botanica Hungarica 28: 424–447. VIRÁGH, K. 1987: The effect of herbicides on vegetation dynamics; A 5–year study of temporal variation of species composition in permanent grassland plots. Folia Geobot. Phytotax., Praha 22: 385–405. VIRÁGH, K. 1989a. The effect of selective herbicides on temporal population patterns in an old perennial grassland community. Acta Botanica Hungarica 35: 127–143. VIRÁGH, K. 1989b. The effect of selective herbicides on structural changes of an old perennial grassland community. An experimental approach to the study of community stability: resilience and resistance. Acta Botanica Hungarica 35: 99–125. VIRÁGH, K. 1991. Diversity and resilience after herbicide disturbances in a Hungarian perennial grassland community. In: Biological Diversity (eds.: PINEDA, F. D., CASADO, M. A. et al.). Fundacion Ramon Aceres, Madrid, pp. 223–227. VIRÁGH K. 1992. Diszturbációt követô vegetációdinamizmus egy sztyepptársulásban. Kandidátusi értekezés, Vácrátót. VIRÁGH, K. 1994. Spatial aspects of vegetation dynamics induced by herbicide disturbances in a Hungarian loess grassland community. Tiscia 28: 3–13. VIRÁGH K. 2000: Vegetációdinamika és szukcessziókutatás az utóbbi 15 évben. Gondolatok a kutatási trendekrôl és módszerekrôl. In: Vegetáció és dinamizmus (szerk.: VIRÁGH K., KUN A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 53–77. VIRÁGH K. 2002: Vegetációdinamikai kutatások. In: A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 65–93. VIRÁGH, K., GERENCSÉR, L. 1988. Seed bank in the soil and its role during secondary successions induced by some herbicides in a perennial grassland community. Acta Botanica Hungarica 34: 77–121. VIRÁGH, K., BARTHA, S. 1996: The effect of current dynamical state of a loess steppe community on its responses to disturbances. Tiscia 30: 3–13. VIRÁGH K., HORVÁTH A., BARTHA S., SOMODI I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdôssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Kutatás, oktatás, értékteremtés (szerk.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89–110. WALTERS, C. J. 1986: Adaptive management of renewable resources. McMillan, New York. WALTERS, C. J. 1997: Challenges in adaptive management of riparian and coastal ecosystems. Conservation Ecology [online] 1: 1. http://www.consecol.org/vol1/iss2/art1/ WALTERS, C. J., GUNDERSON, L., HOLLING, C. S. 1992: Experimental Policies for Water Management in the Everglades. Ecological Applications 2: 189–202. WALTERS, C. J., HOLLING, C. S. 1990: Large-scale management experiments and learning by doing. Ecology 71: 2060–2068. VAN DER
235
WATSON, D. M. 2003: Long-term consequences of habitat fragmentation – highland birds in Oaxaca, Mexico. Biological Conservation 111: 283–303. WATT, A. S. 1947: Pattern and process in the plant community. Journal of Ecology 35: 1–22. WHITE, P. S., JENTSCH, A. 2001: The Search for Generality in Studies of Disturbance and Ecosystem Dynamics. Progress in Botany 62: 399–449. WICKMANN, D. 1999: Bayes-statisztika. Betekintést nyerni és dönteni bizonytalan helyzetekben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. WIEGLEB, G. 1989: Explanation and prediction in vegetation science. Vegetatio 83: 17–34. WIENS, J. A. 1989: Spatial scaling in ecology. Functional Ecology 3: 385–397. WIENS, J. A. 1999: The science and practice of landscape ecology. In: Landscape Ecological Analysis: Issues and Applications (eds.: KLOPATEK, J. M., GARDNER, R. H.). Springer, New York, pp. 371–383. WU, J. 1999: Hierarchy and scaling: Extrapolating information along a scaling ladder. Canadian Journal of Remote Sensing 25: 367–380. WU, J., LOUCKS, O. L. 1995: From balance of nature to hierarchical patch dynamics: a paradigm shift in ecology. The Quarterly Review in Biology 70: 439–466. ZECHMEISTER, H.G., SCHMITZBERGER, I., STEURER, B., PETERSEIL, J., WRBKA, T. 2003: The influence of land-use practices and economics on plant species richness in meadows. Biological Conservation 114: 165–177. ZOBEL, M. 1992: Plant species coexistence – the role of historical, evolutionary and ecological factors. Oikos 65: 314–320. ZOBEL, M., VAN DER MAAREL, E., DUPRÉ, C. 1998: The species pool: the concept, its determination and significance for community restoration. Applied Vegetation Science 1: 55–66. ZÓLYOMI, B., FEKETE, G. 1994: The Pannonian loess steppe: Differentiation in space and time. Abstracta Botanica 18: 29–41.
236
6.2. Rövidítések Rövidítés AIR AKG Á-NÉR AS CSS DPSIR ESA ÉTT EU FD FVM GIS GPS KvVM LTER MEA MÉTA NDVI SE
Teljes elnevezés Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer Agrár-környezetgazdálkodás Általános Nemzeti Élôhely-osztályozási Rendszer Asszociátum Countryside Stewardship Scheme Driving forces – Pressures – State – Impact – Responses (hajtóerô – kényszer – állapot – hatás – válasz) Environmentally Sensitive Area (érzékeny természeti terület) Érzékeny Természeti Terület Európai Unió Florális diverzitás Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Geographical Information System (térinformatikai rendszer) Global Positioning System (globális helymeghatározó rendszer) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Long-term Ecological Research (hosszú távú ökológiai kutatás) Millenium Ecosystem Assessment Magyarországi Élôhelyek Térképi Adatbázisa Normalizált Differenciális Vegetációs Index Standard Error (az átlag szórása)
237
6.3. A monitorozás alapfogalmai Alapállapot: adott (cél- vagy referencia-) objektumnak a kezelt objektum konkrét kezelésének elkezdését közvetlenül megelôzô (az állapot felméréséhez adekvát) idôszakban detektált állapota. Ideális esetben megegyezik a kezdô állapottal. (Az állapot felméréséhez akkor tekinthetô adekvátnak egy adott idôszak (pl. a vegetációs idôszak adott tartománya), ha abban az objektum az indikátorváltozók felvételéhez – méréséhez, becsléséhez – megfelelô fenofázisbeli állapotban van.) Állapot: az állapotváltozók alkotta fázistérben az adott objektumnak az állapotváltozók aktuális értékei által kijelölt pozíciója. Állapotváltozó: az a változó, amely által leírható az adott objektumnak az adott kérdés (modell) szerint releváns valamely tulajdonsága. Attribútum: bizonyos természeti objektum valamely élô vagy élettelen, mérhetô vagy becsülhetô olyan jellemvonása vagy folyamata, amely lehetôvé teszi, hogy az objektumnak (ökoszisztémának) az adott kérdés szempontjából releváns állapotát megismerjük. Az attribútum az állapotváltozó adott értékével (vagy értékeivel) írható le. Biodiverzitás monitorozás: biológiai objektumon (általában valamilyen ökológiai rendszeren) elvégzett monitorozás, amelynek célja a vizsgálandó faj, populáció, fajcsoport vagy életközösség diverzitási állapotában bekövetkezett változás nyomon követése. Tágabb (esetenként félrevezetô) értelmezésben általánosan a biológiai rendszerek monitorozását értik alatta. Biológiai rendszerek monitorozása: a biomonitoringgal ellentétben a monitorozás ebben az esetben végsô soron magára a vizsgált biológiai (ökológiai) rendszerre irányul; a monitorozás célja az adott ökológiai rendszer állapotában bekövetkezett változások nyomon követése. A biodiverzitás monitorozás kifejezést gyakran a biológiai rendszerek monitorozásának szinonimájaként használják. Ez azonban csak akkor igaz, ha a biodiverzitást ebben a szóösszetételben meglehetôsen tágan értelmezzük, hiszen a biológiai rendszereknek a diverzitás (a komponensek sokfélesége) mellett sok más más jellemzôje (pl. funkciója, szerkezete) is monitorozandó. Megkülönböztetünk trend- és hipotézistesztelô monitorozást. Biomonitoring: a fizikai környezet valamilyen állapotváltozójának közvetett nyomon követése valamilyen faj vagy fajegyüttes felhasználásával. Megkülönböztetendô a biológiai rendszerek monitorozásától és a biodiverzitás monitorozástól. Célállapot: a cél-objektumnak az az elvárt állapota, amely a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés hatására feltételezhetôen bekövetkezik. A cél-objektum a monitorozás idôtartama alatt nem feltétlenül éri el a célállapotot; ebben az esetben definiáljuk az elvárt céltrendet, amely megvalósulására a monitorozott trendbôl következtetünk. Céltrend: A cél-objektum állapotának megváltozásában az elvárásaink szerinti trend, amely a célállapot felé való elmozdulásra utal. A céltrend értelmezhetô egyrészt a célobjektum alapállapota és célállapota relációjában, másrészt a cél-objektum és a referencia-objektum monitorozott állapotának viszonyában.
238
Cél-objektum: az a természeti objektum, aminek az állapotában várhatóan változás következik be a kezelt objektumon végrehajtott konkrét kezelés eredményeképpen. Azért „cél”, mert a beavatkozás az objektum állapotának közvetlen vagy közvetett megváltoztatását, bizonyos célállapotba juttatását tûzi ki célul. Hipotézistesztelô monitorozás (vagy hatás-monitorozás): adott környezet tényezônek vagy emberi beavatkozásnak az ökológiai rendszer viselkedésére gyakorolt hatását, a prognosztizált változás bekövetkezését figyelemmel kísérô monitorozás. Indikátorok: adott természeti objektum fizikai, kémiai vagy biológiai elemei vagy folyamatai közül azok a monitoring attribútumok, amelyek különösen információgazdagok, vagyis értékeik jól jelzik annak az ökológiai rendszernek az állapotát (minôségét, egészségét, integritását stb.), amelyhez tartoznak. Indikátorváltozók: a releváns állapotváltozók közül azok, amelyeket módszertani szempontok alapján alkalmasnak találunk a célállapot vagy a céltrend hatékony detektálására. Kezdô állapot: adott (cél- vagy referencia-) objektumnak a monitorozás elsô (alapállapot-felvételt célzó) felmérése során detektált állapota. Ideális esetben, vagyis ha a monitorozás elsô felmérése közvetlenül megelôzi a konkrét kezelés elkezdését, a kezdô állapot megegyezik az alapállapottal. Elôfordulhat, hogy az elsô felmérés jóval (pl. több évvel) a konkrét kezelés elindítását megelôzôen zajlott le, vagy csak az azt követô években került rá sor; ezekben az esetekben a kezdô állapot nem feltétlenül az alapállapotot írja le, és a bekövetkezô állapotváltozások helyes értelmezése is problémás lehet. Megoldást jelenthet, ha a cél-objektum kezdô állapotát a referencia-objektum állapotához (mint referencia állapothoz) viszonyítjuk. Kezelt objektum: az a topográfiailag körülhatárolt ökológiai rendszer (életközösség, élôhely vagy élôhely-komplexum), amely valamilyen konkrét kezelés alatt áll. Konkrét kezelés: az a tevékenység (vagy több tevékenység együttese), amit a kezelt objektumon végrehajtanak. A konkrét kezelés lehet egy adott beavatkozás, vagy éppen egy adott beavatkozás hiánya. Kontrollált hatótényezô: a cél-objektumot érô azon általunk befolyásolt hatótényezô, amely a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés következtében lép fel. Feltételezés szerint a kontrollált hatótényezô következtében a cél-objektum állapota a célállapot felé fog tartani. A cél-objektumot ezen kívül nem kontrollált hatótényezôk is befolyásolják. Monitorozás (monitoring): valamely objektum állapotára vonatkozó, idôben megismételt, meghatározott eljárás szerinti adatgyûjtés. A monitorozás célja az, hogy a releváns állapotváltozók nyomon követése által értékelje az objektum állapotának változását egy elôre meghatározott tartományban. A monitorozási rendszerek feladata, hogy jelezzék, ha az egy vagy több állapotváltozó aktuálisan mért értéke eltér a várt tartománytól, vagy elérte a kitûzött értéket. A biológiai objektumokkal kapcsolatos monitorozás alapvetôen kétféle lehet: biomonitoring és a biológiai rendszer monitorozása. Monitorozott állapot: a monitorozás során (a monitorozás elsô felmérését – a kezdô állapot felvételét – követôen) a cél- vagy a referencia-objektum detektált állapota. A célobjektum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés a monitorozott trend.
239
Monitorozott trend: a cél-objektum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés. A monitorozott trendbôl következtetünk arra, hogy a cél-objektum állapota a célállapot felé tart-e, vagyis bekövetkezett-e a cél-trend. Nem kontrollált hatótényezô: minden olyan, a cél-objektumra ható tényezô, amely nem a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés következtében lép fel. A nem kontrollált hatótényezô (és hatás) releváns, ha a célállapotot befolyásolja, ha viszont nem feltételezhetô (bizonyítható), hogy befolyással lenne a célállapotra, akkor nem relevánsnak nevezzük. Paraméter: általában egy konstans egy adott kvantitatív modellben. A cél-objektum esetén paraméternek tekinthetô az a változó, amely értéke a cél-trend monitorozásának idôtartama alatt számottevôen nem változik meg. (Kivételes esetben a modell hosszú idejû mûködése során a paraméter lassan változhat.) Referencia állapot: az az állapot, amelyhez a cél-objektum valamely monitorozott állapotát viszonyítjuk az esetlegesen bekövetkezett (a célállapot felé tartó) változások detektálása végett. Referencia állapot lehet magának a cél-objektumnak az alapállapota, vagy a referencia-objektum ugyanazon idôszakban felvett monitorozott állapota. A cél-objektum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés a monitorozott trend. Referencia-objektum: viszonyítási alapnak kiválasztott olyan objektum, amely a célobjektumhoz képest: – a monitorozás megkezdésekor megegyezô alapállapotú; – minden olyan attribútumban megegyezô, amelyek a cél-állapot elérését lényegesen befolyásolják; – ugyanazok a nem kontrollált hatótényezôk (hatások) érik; – a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelések azonban nem hatnak rá. Releváns állapotváltozók: az objektum (cél- vagy referencia-objektum) állapotát leíró állapotváltozók, amelyek által meghatározott paramétertérben a cél-objektum állapottranszformációja (vagyis a változók értékeinek bizonyos – elôre definiált – mértékû és irányú megváltozása) jelzi a célállapot vagy a céltrend bekövetkezését. Trend-monitorozás: az élôvilág egységei (populációk, közösségek, közösség-komplexek) spontán állapotváltozásának, viselkedésének nyomon követése. Célja a vizsgált objektumok természetes dinamikáinak (fluktuációinak, életciklusának, trendszerô változásainak) rögzítése. Ez viszonyítási alapot adhat a természetestôl eltérô viselkedések felismeréséhez, értelmezéséhez.
240
