220
6. fejezet Az ipar, a közérdekű csoportok és a tudományos szféra tevékenysége
Cél: a vegyi anyagok-kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket támogató nemkormányzati testületek és egységek tevékenységének leírása és áttekintése.
A fejezet információt kíván adni a nem-kormányzati szervezetekről és intézményekről, valamint az általuk vezetett, szervezett minden olyan programról, amely az országban a helyes vegyi anyag-kezelés, illetve a kémiai biztonság érdekében történik. 6.1. A szervezetek/programok leírása 6.1.1. Ipari és mezőgazdasági szervezetek és egységek. – A vegyi anyagok gyártása, formulázása, (kereskedelmi) forgalmazása, importja, exportja, szállítása, tárolása és hulladékkezelése mellett – amelyeket az ipar termelési célként vagy törvényi kötelezettségének megfelelően végez, az ipar szervezeteiben önkéntes programokat hajt végre. A szervezeteket a 6.1. Táblázaton tüntetjük fel. 6.1. Táblázat
Ipari szervezetek a helyes vegyi anyag-kezelés érdekében
Ipari szervezetek, ipari vezetésű műszaki tudományos szervezetek Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete Ipartestületek Országos Szövetsége Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Magyar Agrárkamara Magyar Gumiipari Szövetség Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ)
Cím 1085 Budapest, Rigó u. 3. 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 5. 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. 1037 Budapest, Montevideo u. 3. 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1119 Budapest, Etele u. 57. 1067 Budapest, Csengery u. 48. 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6/8. 1386 Budapest 62, Pf. 970.
Telefon
Fax
313-7034
333-8170
422-1428
343-0985
269-2936 430-3300 430-3310
269-2957
246-2946
246-2946
371-5517 321-3991 352-2822
371-5510 321-3991 352-2822
474-2041
474-2063
270-9101
288-0266
430-3311
221
6.1. Táblázat/1 Ipari szervezetek, ipari vezetésű műszaki tudományos szervezetek Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség (KOZMOS) Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Magyar Munkaadói Szövetség Környezetvédelmi Bizottság Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSZ) Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) MTESZ Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vegyipari Riasztási és Információs Központ, VERIK
Cím 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6/8. 1026 Budapest, Harangvirág u. 5. 1149 Budapest, Egressy út 77. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 15. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. 1146 Budapest, Hermina út 17. „A” torony 7. em. 1036 Budapest, Bécsi út 85. 1027 Budapest, Fő u. 68. 1113 Budapest, Zsombolyai út 6. 1027 Budapest, Fő u. 68. 2443 Százhalombatta,
Telefon
Fax
474-5100
474-5105
398-0823
398-0824
352-0688
363-5226
355-8244
355-8244
460-9504
363-9083
460-9441
471-9110
363-8720
363-8720
224-1405
201-8056
361-4519
385-0414
201-7337 23/ 351-909
201-7337 23/ 351-909
Megjegyzés: a táblázatos, illetőleg szöveges bemutatásra az országban működő valamennyi szervezetnek lehetőséget kívántunk biztosítani.
Tevékenységük: – a szakmai érdekek képviselete a jogalkotásban, valamint a hatóságként működő szervezeteknél; – ágazati munkáltatói érdekképviselet; – az ágazat nemzetközi szakmai képviselete; – az adott iparág általános érdekeit segítő információs és prognosztikai rendszerek működtetése; – egyes környezetvédelmi, biztonságtechnikai tevékenységek koordinálása; – általános kereskedelempolitika összehangolása; – társadalmi megítélés javítása, kapcsolattartás a tömegkommunikációs szervezetekkel. 6.1.2. Egyetemek, kutatóintézetek, privát laboratóriumok, könyvtárak és kvázi kormányzati szervezetek Magyarországon a kémiai biztonság egyik sarkalatos tevékenységét, a veszélyes anyagok megismerésére irányuló rutin toxikológiai vizsgálatokat, valamint a gyógyszer-, növényvédő szer (in vitro és in vivo) és ipari vegyi anyagok biztonsági vizsgálatait a kutató tevékenységet is folytató országos egészségügyi intézetek (pl.
222
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ és/vagy Intézetei, OMFI, OKBI, OKI), az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), az egyetemek (Orvos képzéssel foglalkozó egyetemek, Egyetemek állatorvosi és mezőgazdasági, környezettudományi és mérnöki karai) intézetei, kutató intézetek (pl. MTA intézetek), gyógyszergyárak kutató részlegei, újabban privát laboratóriumok végzik. Ugyanezeken a helyeken olyan kutatások és fejlesztések is folynak, amelyek célja új hatóanyagok (gyógyszer, gyógyhatású anyagok, növényvédő szerek, ipari anyagok) felfedezése, illetőleg a helyes vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos módszerek fejlesztése (részletesen lásd: 9. fejezet). Ezeket a kutatásokat a gyárak sponzorálása mellett több kutatás-fejlesztési program által meghirdetett pályázati grantekkel támogatják. Ilyenek – az Egészségügyi Minisztérium által meghirdetett ETT-; – a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett OTKA-; – a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt működő Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett pályázatok; – Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány; – Széchenyi tervhez kapcsolódó kutatási pályázatok; – az EU által meghirdetett programok, kutatási pályázatok. Ezek nem elsősorban a kémiai biztonság területén vannak meghirdetve, de ezen a területen is adnak támogatást. 6.1.3. Egyéb nem-kormányzati szervezetek Számos társadalmi szervezet érdeklődik a vegyi anyagok helyes kezelése iránt, amelyeket a 6.2. Táblázaton tüntettük föl: 6.2. Táblázat
A vegyi anyag-kezelésben érdekelt társadalmi szervezetek
Társadalmi szervezetek Biokultúra Egyesület a magyar biogazdálkodók, környezetkímélők és egészségvédők egyesülete BME Zöld Kör Budapesti Városvédő Egyesület Dunántúl Környezetvédelmi Szövetség Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Hulladék Munkaszövetség Környezet és Természetvédelmi Oktatási Központ Országos Szövetség KÖVET Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Levegő Munkacsoport Liga Szakszervezetek
Cím 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 4. 1061 Budapest, Paulay E. u. 7-9. 1067 Budapest, Eötvös u. 10. 7624 Pécs, Szigeti út 124. 1066 Budapest, Jókai u. 2. 1111 Budapest, Saru u. 11. 2000 Szentendre, Alkotmány u. 12. 1118 Budapest, Budaörsi út 127/b. 1075 Budapest Károly krt. 3/a 1138 Budapest, Váci út 77.
Telefon
Fax
316-2138
316-2139
322-3870
322-3877
72/326-412
72/326-412
131-4577
131-4577
279-1844
386-2648
26/300-089 246-4076
246-4076
266-0150
266-0854
169-2079
169-2079
223
6.2. Táblázat/1 Társadalmi szervezetek Magyar Művelődési Intézet Magyar Népfőiskolai Társaság Magyar Polgári Védelmi Szövetség Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Országos Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (OMKK) korábban: OMTKI ÖKOSZOLGÁLAT Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgálat Reflex Környezetvédő Egyesület Zöld Kereszt
Cím 1011 Budapest, Corvin tér 8. 1903 Budapest, Pf. 314. 1068 Budapest, Dózsa Gy. u. 84/b. 1021 Budapest Ötvös János u. 1-3. 1065 Budapest, Bajcsy Zs. u. 63. Győr Bartók Béla u. 7. 1060 Budapest, Lovag u. 10.
Telefon
Fax
201-4928
201-4928
363-6218
363-6218
351-0690 1762-922 200-7862
341-4342 176-2932 mkk email datanet.hu.
269-4460
111-7855
96/316-192
96/310-988
3128-157
3128-157
Megjegyezzük, hogy a Biokultúra Egyesület és az országban található tagcsoportjai igen jó információ bázisként és közvetítőként működnek. Ez a feladatuk. Az Egyesület úgy ítéli meg, hogy a kormány nem adja meg azt a támogatást, amit megérdemelne ez a nagyon széles lakossági bázisra épült információs lehetőség. Az egyesület célja: az ember és a természeti környezet harmonikus kapcsolatának fejlesztése, az egészség tartós megőrzése, illetve visszaállítása. Céljuk elérése végett egyebek között feladatuknak tekintik környezetünk és táplálékunk vegyi terhelésének csökkentését. Taglétszáma: 792 fő, biominősítést 11 396 ha-ra adtak ki, amelyet ellenőriztek is. Fontos szerepet tölt be egyebek között a környezetvédelmi információ területén a Magyar Népfőiskolai Társaság is, amely pártoktól független országos népfőiskolai egyesület, 1988-ban alakult. Jelenleg 140 tagszervezete és további 400 egyéni tagja van. 1993-ban indították MNT-Művelődés-Népfőiskola-Társadalom című, negyedévenként megjelenő információs szakmai lapjukat. A társadalmi szervezetek elsősorban a helyes vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos oktatásban, valamint a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos információban érdekeltek. (Részletesen lásd: 11. fejezet)
6.1.4. Egyes szervezetek programja 6.1.4.1. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, KÖVET Címe: 1118 Budapest, Budaörsi út 127/b.; Telefon: 246-4076; Telefax: 246-4046
A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (tovább: KÖVET) 1995-ben alakult a Wedel (Holstein) székhelyű INEM (International Network for Environmental Management) hazai tagszervezeteként. Az Egyesület küldetése: fórumot biztosítani a folyamatos információcserének a környezettudatos vállalatirányítás elősegítése érdekében, hogy a gazdálkodók megtalálhassák működésük legkisebb környezeti terheléssel járó útját, s ezt piaci előnyként is felhasználhassák. A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok”, hanem a környezetért felelősséget érző cégek, amelyek lehetőségeik szerint működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélő működésre vonatkozó ismereteket. Az Egyesület alapelveit, céljait, szervezeti felépítését és szolgáltatásait az ún. KÖVET Hírlevél mutatja be. A KÖVET-nek több mint 30 jogi személy rendes tagja, kb. 15 jogi személy társult tagja és néhány magán személy tiszteletbeli tagja van.
224
A „KÖVET” részvétele a szabályozás folyamatában A KÖVET szolgáltatásai között szerepel, hogy az Érdekvédelmi Munkacsoport tevékenységén keresztül képviseli tagjai állásfoglalását a jogszabály alkotás gyakorlatában:
–
A tagvállalatok észrevételeit a véleményezésre megkapott jogszabály tervezetekről összefoglalva juttatja el a jogalkotóknak.
–
A megjelent jogszabályok bevezetésekor az értelmezés és az alkalmazás tárgyában vitafórumot szervez a vállalatok és a jogalkotók között. Például a Veszélyes hulladék rendeletről a nagy érdeklődésre való tekintettel kétnapos program keretében mintegy 80 résztvevővel közel 100 részletkérdés megvitatására került sor.
–
A vitafórum tapasztalatait a jogalkotókkal közösen nem hatósági állásfoglalásként írásban rögzítik és a vitafórum résztvevőinek megküldik. Ezt a gyakorlatot nagyon jónak tartják, és úgy vélik, hogy még hatékonyabb lenne, ha a jogszabály alkotás előkészítési fázisában lenne rá mód. Mivel környezetvédelmi jogszabály csak kormány-rendelet szintű lehet, a tárcaközi egyeztetések elhúzódása miatt a tervezet végső fázisa rendszerint olyan határidő csúszásban van, hogy csak napok maradnak a civil szervezetek állásfoglalásának kialakítására. Az érdemi munkát az ipari és környezetvédelmi tárcákkal való szoros együttműködés teszi lehetővé.
–
Esetenként a jogalkotók szabályozási vizsgálati elemzést készíttetnek például az EMLA (Environmental Management and Law Association) hazai szervezetével.
Az elemzés kiterjed a következőkre: a) b) c) d) e) f)
tervezett előírások mennyiben javítják illetve befolyásolják a környezet állapotát; a tervezett intézkedés elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetve a lakosságot; a hazai feltételek adottak-e a tervezett intézkedés bevezetéséhez; a közigazgatási szervezetek felkészültek-e a tervezett intézkedések végrehajtására; a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti, és eljárási feltételek adottak-e; a szabályzás mennyiben jelent eltérést a nemzetközi gyakorlattól.
–
A szabványok készítését és honosítását a szakmai és tudományos szervezetek összehangoltan és eredményesen végzik. A KÖVET részt vesz az ISO 14 000 szabvány sorozatot adaptáló MSZT/MB 725 munkabizottságban.
A „KÖVET” szerepe a vegyi anyag-kezelésben A megfelelő vegyi anyag-kezelés ösztönzését segítő mechanizmusok.
– – – –
A Környezetbarát Termék minősítés elnyerése a piaci helyzet javításán túl bizonyos gazdasági előnyökkel is jár. A visszaváltott göngyölegek után a termelő termékdíj fizetési kedvezményt kap. Számos pályázati lehetőség feltételei között szerepel környezetvédelemmel összefüggő követelmény. Önkormányzatok, kormányzati szervezetek és alapítványok különböző díjakat adományoznak a kiemelkedő környezetvédelmi teljesítményekért.
6.1.4.2. Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) (korábban Növényvédő Mérnöki Kamarák Szövetsége) A 2000. évi LXXXIV-es törvény alapján felsőfokú növényvédelmi tevékenységet az folytathat, aki tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának. A Kamarának jelenleg 2 800 tagja van, minden megyében működik területi szervezet. A köztestületi formában működő szakmai szervezet szervezi és intézi a növényvédő mérnök és növényorvosi tevékenységgel összefüggő közfeladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A kémiai biztonsággal összefüggően a következő feladatokat látja el:
225
− véleményezi a növényvédő szer kiskereskedelmi engedélyek, szaktanácsadói és vállalkozási engedélyek kiadását; − nyilvántartást vezet a növényvédelmi szolgáltatókról és nagykereskedelmi egységekről; − eljárást kezdeményez a szakszerűtlen növényvédelmi tevékenységet végzők ellen; − mezőgazdasági termelők iskola rendszeren kívüli képzése, továbbképzése (80 órás, zöldkönyv); − tagjai számára 5 évente kötelező továbbképzés megszervezése; − együttműködik az illetékes hatóságokkal, jelentős agrokémiai eredetű környezetszennyezés esetén, tagjain keresztül tevékenyen, aktívan közreműködik; − szigorú számadású nyomtatványként ellátja tagjait „Növényvédelmi-Növényorvosi Vénnyel” [5/2001. (I.16.) FVM rendelet 14/A §], amely az I., illetve II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására szolgál. 6.1.4.3. MTESZ Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68.; Telefon: 201-6883; Telefax: 201-8056 1907-ben alapították. Az egyesület célja a tagok és ezen keresztül az egész társadalom szakmai színvonalának emelése, érdekeinek védelme. Célja továbbá, hogy lehetőséget adjon a közéleti szerepléshez és a tagok szakmai munkáját mások is megismerjék és elismerjék. Ezúton kívánja segíteni az ország műszaki és gazdasági fejlődését. Az Egyesület tudományos-műszaki-gazdasági előadásokat, továbbképzéseket, kongresszusokat, szakmai bemutatókat, kiállításokat szervez. Három folyóiratot, kiadványokat szerkeszt és ad ki. Foglalkozik a szakterület kutatási, fejlesztési és oktatási kérdéseivel és javaslatokkal, értékelésekkel járul hozzá azok eredményeihez. Az Egyesületen belül 26 szakosztály működik. A vegyi anyagok gyártásával, felhasználásával, raktározásával kapcsolatos káros hatások megelőzésének kérdéseivel kiemelkedő eredményességgel foglalkozik a kémia-tanári, környezetvédelmi és vegyipari biztonságtechnikai szervezet; taglétszáma: ~ 5 400 fő. 6.1.5. Programok szervezése a helyes vegyi anyag-kezelés érdekében 6.1.5.1. Felelős Gondoskodás Magyarországon A Magyar Vegyipari Szövetség a 1991-ben csatlakozott a Felelős Gondoskodás (Responsible Care) programhoz. Ezzel a térségben elsőként hazánk kötelezte el magát a vegyipar ezen önkéntes kezdeményezése mellett. A Felelős Gondoskodás program 2005-ben megalakulásának 20 éves évfordulóját ünnepli. Szerte a világon mindenhol a megújítások folyamata zajlik. Az európai programot a CEFIC – az Európai Vegyipari Tanács – koordinálja. A nemzeti szövetségek – figyelembe véve vegyiparuk jellegzetességeit, szerkezetét, szereplőit – megalkották, majd időről időre a változó követelményekhez igazították Nemzeti Programjaikat. A kezdeményezés egyik legfőbb üzenete, hogy a vegyipar önkéntes alapon nyitottá válik a közvélemény számára, folyamatos fejlődésre törekszik az egészség és környezetvédelem, valamint a biztonságtechnika területén.
226
A MAVESZ vegyipari termelő vállalatainak döntő többsége már a kezdetekkor csatlakozott a programhoz, és azóta is aktív tevékenységet folytat. Az újonnan belépő vállalatok is általában elkötelezik magukat a program mellett. A vállatok vezetői Nyilatkozatot írnak alá, melyben vállalják, hogy a program céljainak megfelelő módon végzik tevékenységeiket. Ezen programok keretében nagyon sok vegyipari vállalat kezdeményez nyílt napokat, ad közre tájékoztató kiadványokat, kezdeményez párbeszédet a zöld szervezetek képviselőivel, költ tetemes összegeket környezetvédelmi, biztonság növelési technológiákra. Ezeknek az erőfeszítéseknek van eredménye, a program indulása óta a közvélemény megítélése sokat javult, de azt még el kell ismerni, hogy van még mit tenni: a közvélemény szerint a vegyipar még most is az egyik legelutasítottabb ága az iparnak. A programban résztvevő, és az iránt érdeklődő, vállalatok vezetői, illetve környezetvédelmi, biztonságtechnikai szakemberei évről évre találkoznak, és megosztják tapasztalataikat, eredményeiket szakmai összejövetelükön. Az ilyen, és ehhez hasonló összejövetelek száma a jövőben csak növekedni fog, hiszen a tapasztalatcsere, a nehézségek megoldásának továbbadása, az ismeretek átadása éppoly fontos a gyárkapun belül, mint kívül. A Felelős Gondoskodás program eredményeinek ennél is konkrétabb formája körvonalazódik aktuális megújítások során: a tagvállalatok a Responsible Care-hez köthető aktivitásukról önértékelő kérdőívek formájában számolnak be. A Felelős Gondoskodás önkéntes kezdeményezés: a vegyipartól indult, és noha mind több elemét emelik be a törvényalkotók a jogszabályokba, most is alapvetően abból a célból működik, hogy a vegyipar saját erőfeszítéseit a biztonságos és környezettudatos termelés érdekében minél hatékonyabban tehesse meg, és ezt kommunikálni is tudja a közvélemény felé. A Felelős Gondoskodás nem egy zöld mozgalom: a környezetvédelmi, egészségvédelmi és biztonságtechnikai törekvéseket egységként kezeli. A biztonság, az egészség- és környezetvédelem tudatosításának érdekében mind több vállalat fordít kiemelkedő figyelmet az oktatásra, a képzésre, az ismeretek átadására. Vonatkozik mindez a dolgozók körében tartott továbbképzésekre (mely része annak a politikának, hogy a Felelős Gondoskodás nem csupán egy felsővezetői szinten hozott döntés, hanem egy, a dolgozók minden rétegét érintő gondolkodásmód). A fiatalok képzése, tanulmányi versenyeik, szakmai törekvéseik támogatása is egyre elterjedtebb a vállalatok körében. A Felelős Gondoskodás, mint törekvés alapvetően a gyártásra, az üzemi folyamatokra vonatkozik. A gyártó/forgalmazó felelőssége a termékeiért/szolgáltatásaiért mostanában mind nagyobb fontosságúvá válik. A Felelős Gondoskodás termékekre adaptált része a Termék Követés (Product Stewardship) program. Ennek keretében a gyártók és forgalmazók a termékforgalmazás nyolc területén kapnak ajánlásokat a biztonságos és környezettudatos termékkezeléssel kapcsolatban: − termékértékesítés; − csomagolás, címkézés; − kezelés, tárolás, szállítás;
227
− − − −
biztonsági adatlapok; termékfejlesztés; hibás termékek kezelése; termék és a csomagolás ártalmatlanítása; − termék információk, adatbázis, dokumentáció. Továbbá általánosságban megfogalmazható, hogy a programhoz csatlakozó termelők − győződjenek meg arról, hogy a forgalmazó tisztában van a termék veszélyességének mértékével, a kezelésének helyes módjával, ezáltal minimálisra csökkentve a balesetveszélyt; − tartsanak kapcsolatot a disztribútorokkal, az esetleges szállítási, értékesítő telephelyi balesetek azonnali jelentésének lehetőségével; − függesszék fel a kapcsolatot azokkal a disztribútorokkal, akik meg nem engedhető kockázatokat vállalnak a termék kezelése során. A forgalmazók számára az alábbi általános elvárásokat támasztja a program, az elérhető maximális biztonság érdekében: − az elérhető, és gazdaságilag vállalható valamennyi biztonsági intézkedést tegyék meg a termék szállítmányozása, tárolása, és kezelése során; − függesszék fel a kapcsolatot az olyan termelőkkel, akik vállalhatatlan kockázatot jelenthetnek a termék nem megfelelő csomagolása, előkészítése vagy a szükséges termék dokumentáció hiánya miatt. A Felelős Gondoskodás programban való részvételt a vállalatok a program saját logójának használatával is kommunikálják a közvélemény felé. A logó azonban nem csak egy PR eszköz. Hazai elterjedése még nem kellő mértékű, a 20 éves évforduló kapcsán azonban várható a nagyobb publicitás, és az ezzel járó ismertség is. 6.1.5.2. SQAS (Biztonsági és Minőség Értékelő Rendszer) Magyarországon A betűszó a Safety and Quality Assessment System rövidítése, de a biztonság és a minőség mellett kiterjed a környezet- és egészségvédelem témaköreire is. Lényegét tekintve fordíthatnánk EBKM felülvizsgálati rendszernek. Az európai vegyipar nagymértékben támaszkodik azokra a logisztikai szolgáltató cégekre, akik a nyersanyagok, intermedierek és végtermékek tárolását, kezelését és szállítását végzik. A vegyi anyag gyártóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a szolgáltatók ezeket a műveleteket biztonságosan és minőségi módon hajtják végre; úgy, hogy a munkaerő, a lakosság és a környezet védelmét is tekintetbe veszik. A múltban ennek igazolása úgy történt, hogy az egyes vegyi anyaggyártók különkülön és rendszeresen felülvizsgálatokat tartottak logisztikai szolgáltatóiknál. Ez szervezetlen és többszörös felülvizsgálatokat eredményezett, ami költséges és nem elég hatékony, sem a vegyipar sem a szállítmányozási ipar számára. A Felelős Gondoskodás program keretén belül a CEFIC, az Európai Vegyipari Tanács az 1990-es évek elején bevezette az ICE (International Chemical Environment) programot. Ennek célja a vegyi anyagok szállítása, tárolása és kezelése közben a
228
biztonság javítása volt. Az ICE program legfontosabb eleme több SQAS modul kifejlesztése volt. Első fejezetét a közúti szállítás (SQAS Road) biztonságáról a CEFIC 1995-ben dolgozta ki. Céljuk az volt, hogy a logisztikai szolgáltatók és a vegyipari vállalatok számára egy közös értékelési rendszert dolgozzanak ki, melynek segítségével objektív eszközökkel értékelhetővé válik a szállítás és árukezelés minősége, biztonságossága, hatékonysága. A rendszer mára 9 logisztikai tevékenységre kidolgozott modulból áll, Magyarországon teljes mértékben a Közúti szállítás biztonságáról szóló SQAS Road rendszer érhető el. A minősítés során egy kb. 500 kérdésből álló kérdőív alapján értékelik a szolgáltatók egyes működési területeit: − − − − − −
vállalatirányítási rendszer (Management); biztonság, munkavédelem, környezetvédelem területe (HSE); berendezések (Equipment); a tervezés és működtetés vizsgálat (Operations); személyi és telephely biztonság (Security); helyszíni szemle (Site inspection).
A kérdésjegyzék és a hozzá tartozó magyarázat 9 nyelven, köztük magyarul is elérhető. Az felülvizsgálatot akkreditált auditorok végezhetik. 2004 márciusában 2 magyar auditor tett vizsgát. A rendszer legfontosabb előnyei, hogy objektíven, kimondottan a vegyipar, illetve a vegyi anyagok szállításával kapcsolatos igényekre kidolgozott metódus alapján értékel. Az értékelés végeredménye online adatbázisba kerül, melyben jelenleg több mint 650 tanúsított cég adatai érhetőek el. A rendszer Service Group szolgáltatásához a legnagyobb európai vegyipari vállalatok csatlakoztak, hogy ezáltal hatékonyabban, és a biztonság szem előtt tartásával választhassák ki a megfelelő fuvarozókat. Mind több vegyipari vállalat követeli meg a beszállítóitól és szállítmányozóitól az SQAS felülvizsgálatot: ezáltal biztosítják, hogy alapanyagaikat és termékeiket az elérhető legjobb biztonsági feltételek mellett, a szállítási balesetek kockázatának minimálisra csökkentésével szállítsák. A rendszert a CEFIC és a nagy vegyipari vállalatok veszélyes áruszállítással foglalkozó szakemberei folyamatosan korszerűsítik. A Közúti rendszer legutóbbi frissítése 2001-ben volt, és 2004 végére egy újabb készült el. Magyarországon folyamatban van a tartálytisztító állomásokra vonatkozó modul átvétele is. 6.1.5.3. Nemzetközi Vegyi Anyag Környezet (International Chemical Environment – „ICE”) programja Az Európai Vegyipari Tanács a Felelős Gondoskodás nevű program keretén belül 1991-ben hozta létre az „ICE” rendszert, az európai vegyipar önkéntesen vállalt vegyielhárítást segítő programját.
229
A program keretében a tagországok vegyipara segítséget nyújt az országos hatóságoknak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos szállítási balesetek elhárításában. A szervezetnek 17 európai tagországa van, ezen kívül hatékony együttműködés alakult ki az USA, illetve Kanada hasonló rendszereivel, valamint a tengerhajózási és szállítási szervezetek információs központjaival. Az „ICE” program megvalósításában a VERIK rendszer révén Magyarország is részt vesz. Az „ICE” tagrendszerei 3 fokozatban nyújtanak segítséget I. fokozat: ingyenes információ és tanácsadás hírtechnikai eszközök segítségével; II. fokozat: önköltséges helyszíni tanácsadás; III. fokozat: önköltséges elhárítás a szállítási baleset helyszínén. Bár a rendszert önkéntesen működteti a vegyipar, a tevékenység lényeges kérdéseit (felelősség, illetékesség, stb.) a legtöbb tagországban országos szintű jogszabályokban rögzítették. A segítségnyújtás felmerülő költségeit a szállító cégek biztosítói viselik. Ahol ez a biztosítás nem működik, ott a segítséget igénybevevőnek (szállítmány tulajdonosa, elhárítást végző hatóság, stb.) kell megtéríteni a segítséget nyújtással járó önköltséget. Az „ICE” rendszer központja Brüsszelben van. A program menedzsmentje koordinálja az országos rendszerek tevékenységét, szervezi a baleset-elhárításhoz szükséges információcserét, kiadja és aktualizálja a vegyi anyagokra és készítményekre vonatkozó adatbázisokat, részt vesz az Európai Unió vonatkozó jogszabályainak alkotásában, szervezi a központok feladatokra való felkészítését. A tagországok rendszerei közötti kapcsolattartás, illetve segítségnyújtás az úgynevezett „nemzeti központokon” keresztül valósul meg angol nyelven. A segítségkérő szervezet rövid időn belül bármely tagország veszélyes anyag adatbázisának adataihoz, valamint szaktanácsaihoz hozzájuthat. 6.1.5.4. Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) A VERIK a magyar vegyipari vállalatok önkéntes szerveződése abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak elsősorban a hivatásos elhárító szervezeteknek a veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek kárelhárításában. A VERIK, mint az „ICE” rendszer tagja, szintén 3 fokozatban nyújt segítséget a nap bármely szakában (24 órás szolgálat). I. fokozat A baleset helyszínéről érkező segélykérő telefon-, vagy fax-hívásokra szakmai tanácsadás a lehetséges veszélyek elhárítására vonatkozóan. Ez a szolgáltatás ingyenes. II. fokozat A baleset helyszínére szakértők küldése, akik szakismeretükkel, tanácsadással segítik az eredményes kárelhárítást. A szolgáltatás önköltséges.
230
III. fokozat A VERIK központok elhárító csoportjai a helyszínen nyújtanak segítséget a kárelhárítás (speciális) feladatainak végrehajtásában. Az előzőhöz hasonlóan önköltséges a szolgáltatás. A rendszer 1998 óta működik különböző fokozatokban. Jelenleg 7 tagközpontja van: BORSODCHEM (I), EUROFOAM HUNGARY KFT. (I), BUDAPESTI VEGYI MŰVEK (I-II), NITROGÉNMŰVEK (I-II), NITRO-VÉD (Nitrokémia 2000) KFT. (I-II), TISZAI VEGYI KOMBINÁT (I-II-III), MOL FER TŰZOLTÓSÁG (I-II-III.) (A római számok a vállalt fokozatokat jelzik; lásd még: 6.3. Táblázat.) A központok önállóak, tevékenységüket a Magyar Vegyipari Szövetség koordinálja. Rendszer működésének szabályait, a központok igénybevételi lehetőségeit és elérhetőségét, veszélyes anyag adatbázisát a MAVESZ által kiadott VERIK kézikönyv tartalmazza. A magyar rendszer tevékenysége és működése alapvető feltételeinek és elemeinek jogszabályi biztosítása késik. Ezt a hiányt együttműködési megállapodások keretein belül törekednek pótolni. Büntetőjogi felelősséget a „VERIK segítségnyújtók” nem vállalnak, a szakmai felelősség természetesen adott. Mindez következik a szolgáltatás önkéntes jellegéből és abból a tényből, hogy a cél nem az elhárítás feladatkörének átvétele, csupán segítségnyújtás annak ellátásához szakmai ismereteik és tapasztalataik átadásával. A rendszer a MÁV Vegyielhárító Szolgálattal hatékony együttműködést alakított ki. A nemzetközi kapcsolattartással a százhalombattai FER VERIK központ van megbízva. Működtetője a FER Tűzvédelmi Szolgáltató Egyesülés, a MOL RT Dunai Finomítójának és a Dunamenti Erőmű Rt. főfoglalkozású létesítményi tűzoltósága. A VERIK eddigi működési ideje alatt a legtöbbször I-es és III-as fokozatú segítségnyújtásra volt szükség. 2003-ban 28 esetben I-es és 12 esetben III-as fokozatú segítséget nyújtott a rendszer. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos információ igény mind anyagfajtában, mind felhasználás irányában széles körű, meghaladja a „saját anyagok listáját” és veszélyelhárítás feladatkörét. A „többlet igény” elsősorban a „nemzeti központ” és a társ „ICE” központok adatbázisainak felhasználásával kerül megválaszolásra.
231
Az Információs Szolgálat (I-es fokozat) a következő adatok megválaszolására képes: 1.
Veszélyes vegyi anyag:
- azonosítás - fizikai, kémiai tulajdonságok - veszélyhatások
2.
Elhárítás:
-
3.
Belföldi szállító, gyártó, felhasználó cégek adatai: - cím - szakemberek neve, elérhetősége - eszközök
4.
Egyéb, az elhárításhoz kapcsolódó szervezetek, intézmények adatai
biztonsági intézkedések elsősegélynyújtás anyagok terjedése beavatkozások anyagai, eszközei (oltó, közömbösítő, felitató, mentesítő)
III. fokozatú beavatkozások során a legtöbbször tűzveszélyes folyadékok átfejtéséhez kértek segítséget az elhárításban résztvevő szervezetek. A fenti átfejtéseken kívül a rendszer alkalmas: ¾ a vegyi elhárítás általános feladatainak végrehajtására (megközelítés, felderítés, veszélykezelés, személyvédelem, veszélyzónák kijelölése, gáz-gőz koncentrációmérés … stb.). ¾ Éghető gázok átfejtésére. ¾ Éghető gázokat, gőzöket tartalmazó edények (tartályok) nyomásmentesítésére, fáklyázására. ¾ Kisebb mértékű folyások, szivárgások ideiglenes megszüntetésére, anyagok felfogására, felitatására, szétfolyások megakadályozására. ¾ Gázok, gőzök lecsapatására. Összefoglalva. A vegyipar részvételére a környezet biztonságának megteremtésében, az egészség magas szintű védelmében és a vegyi balesetek elhárításban társadalmilag szükség van, az iparág speciális szakértelme és eszközei nem nélkülözhetők.
232
6.3. Táblázat
Vegyipari Riasztási és Információs Központok (VERIK) Telefon
Fax
BORSODCHEM RT
48 511 211
48 311 839
BUDAPESTI VEGYIMŰVEK Rt
1 280 69 12 (Diszpécser)
1 282 67 73 csak munkaidőben
NITROGÉNMŰVEK Rt
88 476 111/1361
88 476 150 v. igazgató /3770 88 476 602 termelési igazgató a fax vonalak csak munkaidőben hívhatók
NITRO-VÉD KFT (Fűzfő Gyártelep, NITROKÉMIA 2000)
88 586 271 (Diszpécser)
88 586 271
EUROFOAM HUNGARY KFT (PORÁN)
46 549 040; 46 549 079
46 549 240 csak munkaidőben
TVK
49 521 198 (Diszpécser) 49 521 767; 49 521 777
49 544 196
MOL FER (Tűzoltóság) VERIK
23/551 909 23/552 915 (tartalék)
23/551 909 e-mail:
[email protected]
6.2. A rendelkezésre álló kormányon kívüli szakértelem A 6.4. Táblázatban összefoglaltuk a nem-kormány szervezetekben rendelkezésre álló szakértelmet; (az adatok nem teljes körűek): 6.3. Magyarázat/Elemzés/Javaslatok A kormány a nem-kormányzati szervezetek részére eljuttatja az információkat. A helyes vegyi anyag-kezelést és a kémiai biztonságot érintő törvényeket, rendeleteket, fontosabb közleményeket a Magyar Közlönyben, a Tárcák Közlönyeiben, a szaklapokban, a napilapokban, a rádióban, TV-ben közzéteszi. Az EüMin. működteti az ETTSZ-t, valamint a PHARE támogatással kiépített Kémiai Biztonsági Információs rendszert (KBIR) (lásd: 5. fejezet), amelyek nemcsak a kormányzati szervezeteknek, hanem az iparnak (térítés ellenében) és a lakosságnak (díjtalan) is kötelesek információt adni. A KBIR alkalmas a kormányközi nemzetközi szervezetekkel (pl. WHO, ILO, UNEP, IPCS, IFCS), valamint az OECD-vel, EU-val (RAS-BICHAT) is kapcsolatot tartani.
233
6.4. Táblázat Szakértelem területe Adat-gyűjtés Vegyi anyag tesztelés Kockázatbecslés Kockázatcsökkentés Tesztelési irányelvek Oktatás és képzés Alternatívák kutatása
A rendelkezésre álló szakértelem területei Kutató Egyetem Intézet
Ipar
x
x
x
x
x
x
x
*
x
*
x
x
x
x
x
x
x
Környezet/ fogyasztói Szakcsoportok szervezetek
Szakmai szervezetek
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x x+
Monitorozás Végrehajtás Munkások informálása A nyilvánosság informálása Egyéb (meghatározni) adatbázis
Egyéb szervezetek
x x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Összességében megállapítható, hogy a 2000-s évek elejére a nem-kormányzati szervezetek (különösen az ipar, de az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a felsőoktatási intézetek is) meghatározó jelentőségűvé váltak a magyarországi kémiai biztonságban.
Mindezek ellenére az információ-áramlás akadozik, az országon belül nincs összehangolva. Nem alakult ki az ETTSZ-re, KBIR-re épülő Méregközpont funkció, nem működik egyelőre a klinikai toxikológiai osztályok bevonásával kialakítható konzultatív információs szolgálat mérgezési esetek során felmerülő igények kielégítése érdekében. A nem-kormányzati szervezetek közül a szakszervezetek és az egyéb munkavállalói érdekképviseleti szervek az Érdekegyeztető Tanácsban, illetőleg annak Munkavédelmi Bizottságában a kémiai biztonság és a helyes vegyi anyagok kezelése területén közreadott rendeleteit – azok megjelentetése előtt – véleményezhetik. A nemkormányzati szervezetek képviseltetik magukat a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottságban.
*
lásd MTA Kémiai Kutató Központ (9. fejezet) a Kormányon kívüli szervezeteknek, illetőleg a gazdálkodó egységek (gyárak, vállalkozások, stb.) túli szervezeteknek nincs ismert monitorozási tevékenysége; a monitorozást – mint az egyik legfontosabb prevenciós eszközt – célszerű lenne a nem-kormány szervezeteknek is alkalmazni. +
234
A szabályozások konszenzussal vagy szavazattöbbséggel jutnak túl a Bizottságon, vagyis a véleményt a Kormányzat messzemenően törekszik figyelembe venni. A társadalmi szerveződések a készülő törvényeket, rendeleteket az ún. tárcakörözések idején vagy az azt megelőző társadalmi vitában ismerik meg és véleményezik; véleményük megismerése és figyelembevétele még nem kielégítő. A nem-kormányzati szervezetek (ipar, tudományos szféra, társadalmi szervezetek) közül az ipar egyre inkább képes a közvélemény informálására és azt a közvélemény egyre inkább elfogadja. A tudományos kutatási, egyetemi, akadémiai szféra hasonló tevékenysége bővítendő. A tudományos szféra, az egyetemek, valamint az ipar által sponzorált kutató bázisok alkalmasak a kormány vegyi anyag-kezelése terén rendelkezésre álló kapacitásának bővítésére, de a megfelelő eredmény eléréséhez sokkal több, célzott (pályázatokkal történő) támogatásra lenne szükség. A szakszervezetek eredményei az információ közvetítés vonatkozásában kifejezetten jók. Sokat fejlődtek a társadalmi szervezetek is, de információközvetítő hatékonyságukat tovább kell javítani. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon megtörtént a kémiai biztonság alapjainak lerakása. Megállapítható továbbá, hogy a kormány és a nem-kormányzati szervezetek együttműködése a helyes vegyi anyag-kezelés területén az ipar és a szakszervezetek részéről tervszerű, egyre inkább eredményes. A kutatási, egyetemi és tudományos szféra főként az információ szakszerűségének garantálásában, adattartalmának növelésében ér el eredményeket. A társadalmi szervezetek elsősorban az információ terjesztésben és az oktatásban töltenek be egyre inkább meghatározó szerepet. Javaslatok 1. Információáramlás kormányzati és nem-kormányzati szervezetek között. Az információáramlást eredményesebbé kell tenni. Létre kellene hozni egy olyan fórumot, ahová a különböző szervezetek eljuttathatnák a kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységükről szóló ismertetőket, eredményeiket tartalmazó összeállításaikat. Ez a szervezet segíthetné az egyes tevékenységek kapcsolódási pontjainak összeillesztését, illetőleg rendszeres kapcsolatot tarthatna a kémiai biztonságért tevékenykedőkkel. Ezt a feladatot a kémiai biztonságért felelős tárcaközi bizottság önálló titkársága láthatná el. 2. Az információáramlás koordinálásával és javításával, az oktatás, ismeretterjesztés bővítésével facilitálni kell a nem-kormányzati szervezetek (különösen a tudományos intézmények, az egyetemek, civil szervezetek) kémiai biztonság iránti érdeklődését.
