6. sz. fejezet A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" MELLÉKLETEI A GTE GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

6. sz. fejezet A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A GTE a Számviteli Törvény előírása szerinti kettős könyvvitelt vezet, a 2. sz. fejezetben meghatározott számlarend szerint a gazdálkodását a közhasznú szervezetek általános szabályainak, és előírásainak figyelembevételével végzi. A nyilvántartásban a 3. sz. fejezetben meghatározott kódszámlista alapján elkülöníthető a gazdasági folyamat helye. E tevékenységeknél figyelembe kell venni az 1997 évi CVLI. törvény a közhasznú szervezetekről III. fejezete - A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI RENDJE - 7§ (1) - bek. - től 20 § - ig bezárólag. Ezeket részletesen ezen 6. sz. fejezet melléklete tartalmazza. Minden gazdasági tevékenységet munkaszám kérésével és a munkaszám törzskarton kitöltésével kell indítani. A megnyitott munkaszámokhoz tartozó mukaszám-törzskartonokat a jóváhagyás igazolása céljából meg kell küldeni az Egyesület ügyvezető igazgatójának, aki az ellenjegyzést követően gondoskodik az eredeti példány visszajuttatásáról a kezdeményezőhöz, majd dokumentációs és ügyintézési célból másolatban egy példányt az egyesületi irattárban, egy példányt pedig a pénzügyi- számviteli csoportnál letétbe helyez. A munkaszám törzskarton kiegészítő dokumentációja a munkaszám költségvetése és a pénzforgalom várható időarányos alakulást mutató, un „likviditási terv”. A költségvetést nettó áron kell tervezni, az ÁFA értelemszerűen erre rakódik rá. Minden gazdasági tevékenységre kalkulációs lapot kell kitölteni három azonos példányban a GTE központi munkaszámainál, és az önálló gazdálkodást folytató költséghelyeknél is, amelyből az  első példány a központi gazdasági pénzügyi-, számviteli- csoporté;  második példány a GTE központi irattáráé;  harmadik példány a gazdálkodást kezdeményező szervezeté, nevezetesen a szervezőké, A kalkulációs lap egységesített szerkezetű, aláhúzással kell jelölni a gazdálkodási fajtát Ennek alapján kell besorolni a megfelelő kategóriába (ÁFA-s vagy ÁFA-mentes). A minősítés helyességéért a támafelelős és a kalkuláció jóváhagyója a felelős. A pénzforgalom várható időarányos alakulást mutató, un „likviditási terv”-et naptári idősávon hetes, vagy havi bontásban kell elkészíteni.

ELŐKAKULÁCIÓ KÉSZÍTÉSE Az előkalkulációban részletesen soronként meg kell tervezni költségnemenként a közvetlen költségeket. Ezek összege a közvetlen költség. Minden gazdasági tevékenység előkalkulációjakor a tervezett bevétel 10%-a nagyságrendben GTE általános költség címen közvetett költség tervezendő, továbbá az egyesületi költségvetés likviditási fedezeteként 7,5% hozzájárulás, azaz összesen 17,5%. A GTE közvetett költség százalékos tételének és az egyesületi költségvetés likviditási fedezeteként szolgáló hozzájárulás megállapítását a kalkuláció készítője és az ügyvezető igazgató külön megállapodással ettől eltérően is meghatározhatják, de ez nem lehet az önköltségi szint alatt. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a forgalmiadó mentes besorolású gazdálkodási jellegű tevékenységeknél vagy vállalkozásoknál, a harmadik felektől igénybevett szolgáltatásokat az ÁFA -val növelt áron kell a közvetlen költségek között szerepeltetni, mert ebben a kategóriában sem az ÁFA visszaigénylésére, sem pedig továbbszámlázására a GTE-nek nincs lehetősége!

GTESZÁMVPOLÜGYVIGUT-06-110215

1

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" MELLÉKLETEI A GTE GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Azon gazdasági tevékenységeknéll, melyek nem tárgyi adómentes besorolásúak, a közvetlen költségek között csak az ÁFA nélküli értéket kell szerepelteni. Az ezekben az esetekben a GTE központi pénzügyi-, számviteli csoportja a felszámított ÁFA - t vissza kell igényelje - a pénzügyi szolgáltató adatszolgáltatása alapján -. A végszámlán a szolgáltatás díjára (árbevételére) kell felszámolni az ÁFA - t. Egyéb előírások az előkalkuláció készítéséhez:  Külföldi kiküldetés költsége csak akkor számolható el a munkaszámra, ha a feladat teljesítéséhez feltétlenül szükséges. (ebben az esetben is a GTE Országos Elnöksége "utazási határozat"-ban történt hozzájárulása szükséges)  Tanulmányút költségeit rendezvény keretében csak akkor lehet elszámolni, ha az a rendezvény célkitűzéséhez szorosan kapcsolódik. Külföldi tanulmányutakat a GTE Országos Elnökségével előzetesen jóvá kell hagyatni és azokról a visszaérkezést követően egy hónapon belül utijelentést kell készíteni.  Rendezvény terhére kifizetett megbízási díj a szerződés alapján elvégzett munkával arányos legyen! A megbízási szerződést a tevékenység elidításakor kell iktatni és számfejtetni a humánpolitikai szolgáltatóval.  Kiemelkedő gazdasági eredmény esetén a szervezésben közreműködők jutalomban részesülhetnek az adott rendezvény közvetlen költségeinek terhére a GTE gazdálkodási rendszerének érdekeltségi elvei alapján.  Az Egyesület főállású munkatársainak a rendezvényekkel összefüggő hivatali kötelesség körét, mértékét és munkaidejét meghaladó esetben előzetes engedély és megbízási szerződés alapján megbízási díj fizethető, ezt az ügyvezető igazgató hagyja jóvá.

AZ ELŐKALKULÁCIÓ JÓVÁHAGYÁSA Minden előkalkulációra rá kell írni a szervezésért, a munka vállalásért felelős nevét (a továbbiakban: témafelelős), aki aláírásával tudomásul veszi személyes felelősségét a konkrét vállalkozás sikeréért. A " jóváhagyta " rovatban a szervezetek gazdálkodó titkárai vagy felelős elnökei, illetve a GTE ügyvezető igazgatója ír alá, egyben személyes felelősséget vállalva a vállalkozás nyereséges lebonyolítására. A témafelelős és a jóváhagyó azonos személy nem lehet. Kettőjük aláírása nélkül a kalkuláció érvénytelen, annak további felhasználása, illetve elfogadása tilos! Az előkalkuláció 1 példányát, nyilvántartásba vétel miatt, a munkaszám engedélyező jóváhagyásával egyidejüleg, de legkésőbb a rendezvény megkezdése előtt egy hónappal meg kell küldeni a GTE pénzügyi-, számviteli csoportjának, 1 példány pedig irattározásra kerül.

AZ ÁRKÉPZÉS Az árakat úgy kell kialakítani, hogy egyfelől a tisztességes bruttó fedezet (min 7,5%...max 25%) megteremtődjön, másfelől a fizetőképes piac elfogadja azokat és versenyképes legyen a hasonló tevékenységet folytató cégek áraival. Két árkategóriát kell megkülönböztetni: - ÁFÁ - t tartalmazók - ÁFÁ - t nem tartalmazók


2

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" MELLÉKLETEI A GTE GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A gazdálkodási tevékenységeink árainak felépítése az alábbi: 1. Piaci ár, a szolgáltatás díja ÁFA nélkül 2. Közvetlen kalkulált költségek összege 3. Közvetett költségek (pl.: egyesületi általános költség önköltségi szintje az árbevétel 17,5%-a) 4. Bruttó fedezet [4= 1 - (2+3 )]; - ajánlott az árbevétel 3,75%-ától az árbevétel 25%-áig tervezniA bruttó fedezet az árbevétellel szemben tartalmazza az általános költségeket (szervezeti vagy irodai és egyesületi), valamint a nyereséget. Azokban az esetekben, amelyeknél az általunk végzett vállalkozások után ÁFA - t is fel kell számítanunk, úgy azt a szolgáltatás díjára, az árbevételre kell felszámítani, ez a GTE pénzügyi-, számviteli csaoport feladata. Ebben az esetben az árképzés csak a felépítésében tér el a fent leírottaktól, de tartalmát tekintve azonos: 1. Közvetlen kalkulált költségek 2. Közvetett költség (egyesületi általános költség önköltségi szintjén az árbevétel 17,5%-a) 3. Brutto fedezet - ajánlott az árbevétel 3,75%-ától az árbevétel 25%-áig tervezni4. Szolgáltatás díja, árbevétel [4 = (2 + 1)+3] 5. Általános Forgalmi Adó (ÁFA) 6. ÁFA - val növelt ár (6 = 4 + 5) Ez lesz a kibocsájtandó „számla” tartalma! Az árképzés során figyelembe kell venni a jogi tagjainknak nyújtható kedvezményeket. Kétféle árat kell kialakítani, külön a jogi tagoknak és külön az egyéb partnereknek. Ez az eltérés a bruttó fedezetben kezelt megkívánt nyereségben képezhető.

UTÓKALKULÁCIÓ Minden gazdálkodási projekt befejezését követően két hónapon belül (a tárgynegyedév végéig) az utókalkulációt el kell készíteni. Indokolt esetben az utókalkuláció max. 3 hónapon belül (az esedékes negyedéves elszámolással együtt) készítendő el. Az utókalkuláció adatait valamennyi munkaszám elszámolásakor a kalkulációs lap rovatainak ismételt kitöltésével kell elkészíteni, majd három példányban lemásolva az első példányt meg kell küldeni az ügyvezető szervezet központi gazdasági csoportnak, a lezárást követő 10 napon belül, a harmadik példányt pedig az iktatásnak. Szakosztályoknál, illetve területi szervezetek esetében, a pénzügyi szolgáltató maga a központ gazdasági csoportja. Az utókalkuláció készítésére a gazdálkodó titkár vagy megbízottja megbízza a pénzügyi szolgáltatót. Az elkészített utókalkulációt, a témafelelős, mint jóváhagyó köteles felülvizsgálni és egyetértése esetén aláírásával ellátni. Ameddig a kalkuláció lezárása nem történik meg, addig kizárólag a külön megbízási szerződés alapján teljesített feladatok közvetlen költségben kalkulált díjai ( pl. szakértő, szerző, szerkesztő, lektor, megbízott szolgáltatást végzők, stb...) fizethetők ki. Kiemelkedő gazdasági eredményt hozó, szakmai szempontból is kifogástalan rendezvény, konferencia előkészítésében, kivitelezésében közreműködő társadalmi aktívák részére csak a kalkuláció gazdaságilag is eredményes lezárását követően fizethető jutalom. Veszteség esetén a szervezők anyagi felelősségét meg kell állapítani. Veszteségesnek tekintjük azt a vállalkozást, amely utókalkulációjában a "bruttó fedezet" nem pozitív szám. A GTE általános költségét minden vállalkozásnak fedeznie kell, ezért szerepeltetjük külön a "közvetett költség" sorban. A "bruttó


3

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" MELLÉKLETEI A GTE GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI fedezet" ennek értelmében csakis a szervezők szervezeti vagy irodai, ill. egyesületi nyereségét tartalmazhatja. A veszteségért a témafelelős és a jóváhagyó egyetemlegesen felel, erkölcsi felelőssége mellett anyagilag is. Amennyiben a szervezés során valószínűsíthető, hogy a vállalkozás, rendezvény megtartása veszteséges lesz, úgy saját hatáskörén belül a témafelelős és a gazdálkodó titkár azonnal intézkedni köteles a lehető legkisebb kár bekövetkezésének elvén, akár a rendezvény leállítására is. Ha egyesületi érdekből ez nem teljesíthető, úgy azonnal értesíteni kell az ügyvezető igazgatót, aki az illetékes társadalmi vezető véleménye alapján hozza meg döntését. Ennek elmulasztása megerősíti a témafelelős és a jóváhagyó anyagi felelősségét. Év végén, december 31-i fordulónappal, (de általában december 15-i intézkedési határ nappal) a gazdálkodó titkár a pénzügyi szolgáltatóval közösen köteles jegyzőkönyvet készíteni a tárgyévben elkezdett, de a következő évre áthúzódó vállalkozásokról, munkaszámonkénti részletezéssel, a befolyt bevételek és a felmerült költségek egyenlegének feltüntetésével a rendelkezésükre álló bizonylatok szerint. Egyébként a negyedévenkénti elszámolások rendjét követve, a tárgynegyedévben lezárt rendezvényekről a gazdálkodó titkár és a témafelelős köteles időben elszámolni. Az ügyvezető igazgató a lezárt és a befejezetlen munkaszámokról köteles az év végi mérleg készítésekor az elhatárolások felülbírálatával dönteni, a mindenkor érvényes rendeletek figyelembevételével. Az elhatárolásokat a mérlegkészítés folyamatában az egyesület könyvvizsgálója hagyja jóvá.

ÉRDEKELTSÉGI ELVEK Minden GTE vállalkozás munkaszám-törzskartonán megnevezett témagazdája jogosult a pénzforgalmilag lezárt és utókalkulált munkaszám bruttó fedezetének 20%-a erejéig jutalék címén az elért eredményből részesülni. Célszerű, ha ezt a jutalékot a témagazda 75%-25% arányban megosztja közvetlen munkatársaival, segítőivel. Az összeg teljes mértékéig annak felhasználásáról a témagazda rendelkezik. A GTE központi költségvetése és a munkaszámokhoz rendelt gazdálkodó szervezetek 50%-50% arányban osztoznak a bruttó fedezet maradék részén. A GTE ügyvezető igazgatója szerződéses alapon állapodik meg a munkaszámhoz kötődő rendező szakmai szervezettel az eredménymegosztás mértékéről. Ezen megállapodás alapján az összeg teljes felhasználásáról a gazdálkodás általános elveinek megfelelően a témában érintett gazdálkodó titkár és a szervező bizottság vetetője rendelkezik. Budapest, 2011. február 15.

A GTE Országos Elnöksége 02./08. 2006.(08.29.) OE Határozatával alkalmazását elrendelte: 2006. szeptember 01-től A GTE Országos Elnöksége 02./02. 2011.(02.15.) OE Határozatával elrendeli "A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011"

részeként, jelen szabályozás alkalmazását 2011. március 1.-től A módosított változat helyettesíti a korábban érvényben lévő intézkedéseket!


4


mellékletek

6.sz. fejezet A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - nak mellékletei

A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok az 1997. évi CLVI törvény alapján az ALAPÍTÓ OKIRATBAN ELŐÍRT SZABÁLYOZÁS: 7. §. ( 1 ) A közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a legfőbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) 1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet. 2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára. 3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára. b a közhaznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetelenségére. c ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenörző a vezető szervtől elkülönült szerv ( a továbbiakban:felügyelő szerv )létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint d a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. ( 2 ) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy ennek felhatalmazása alapján belső szabályzatának rendelkeznie kell: a olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ( ha lehetséges, akkor személye) megállapítható. b a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlései, illetve nyilvánosságra hozatli módjáról, c a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint d a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. 8 .§.( 1 )a vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685. §. b, pont ), élettársa ( továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján. a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. ( 2 ) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a a vezető szerv elnöke vagy tagja, b a közhasznú szervezettel a megbizatásán kívülil más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető pénzbeni szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezetek által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve


5

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" MELLÉKLETEI A GTE GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI d az a -c pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 9. §.( 1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. ( 2 ) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött. 10. §.( 1 ) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. ( 2 ) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. 11. §.( 1 ) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. ( 2 ) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz , ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. ( 3 ) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak öszszehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást ,hogy a a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény ( mulasztás ) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. b a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. ( 4 ) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelt esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. ( 5 ) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg , a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A KÖZCÉLÚ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI 12. §.( 1 ) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. ( 2 ) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatlamazása alapján végezhető. 13. §.A közhasznú szervezt részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.


6


A GAZDÁLKODÁS TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 14. §.( 1 ) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. ( 2 ) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban.A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. ( 3 ) A ( 2 ) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. ( 4 ) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátarozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 15. §.A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható , hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van( színlelt pályázat ). ( 2 ) Színlelt pályázat a cél szeriti juttatás alapjául nem szolgálhat. 16. §. ( 1 ) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestetítő értékpapírt nem bocsáthat ki. ( 2 ) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel b az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható fel. 17. §.A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetknek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el.

A NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK: 18. §.( 1 ) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. ( 2 ) A közhasznú szervezet bevételei: a az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljáta vagy működési költsége fedezésére kapott támogatás illetve adomány b a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel c az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából szármató, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel d a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel e tagdíj


7

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" MELLÉKLETEI A GTE GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI f egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel g a vállakozási tevékenységből származó bevétel ( 3 ) A közhasznú szervezet költségei: a a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások ) b az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások ) c vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások ) d a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek ( ráfordítások, kiadások ) , amelyeket bevételarányosan kell megosztani. ( 4 ) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK: ( 1 ) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg jelentést készíteni. ( 2 ) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. ( 3 ) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:  a számviteli beszámolót  a költségvetési támogatás felhasználását  a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást  a cél szerinti juttatások kimutatását  a központi költségvetési szervtől , az elkülönített állami pénzalaptól , a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét.  a közhasznú szervezet vezetői tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét  a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót ( 4 ) A közhaszú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. ( 5 ) A ( 3 ) bekezdés a pontjában foglalat rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésre és közzétételre vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznú szervezet közhasznú jogállásának megszünésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.


8


MUNKASZÁM TÖRZSKARTON

szervezet kódja:

gazdálkodási kód:



munkaszám:

folyamatos sorszám:





Cél szerinti tevékenység:

tárgyév:

 Társasági adó köteles vállalkozási tevékenység:

A munka, téma szabatos megnevezése: …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… A téma rövid megnevezése: …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… A munka finanszírozásának forrása (szerződés, pályázat, stb.): …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… A munka, téma finanszírozásának pénzneme (Ft, deviza), a keretösszeg várható nagysága és éves /vagy havi ütemezése: Év /hó Keretösszeg Pénznem (Ft, USD,EURO,stb.) Témavezető neve: ………….……………………………………………………………… A munkaszám terhére kötelezettséget vállalhat, kiadásokat utalványozhat: ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. A munkaszám nyitás várható időpontja, a zárás várható ideje: nyitás:

zárás:

A munkaszám nyitását kéri (dátum, név, aláírás):……………………………

………………………..

A munkaszám engedélyező (dátum, név, aláírás):……………………………

………………………...

Ezen munkaszám törzskarton együtt érvényes a hozzá tartozó kalkulációs lappal, amelynek végrehajtására a projekt hatáskörében.a Témavezető hivatalos megbízást kap az egyesülettől …………………………….. ………………………................. Ügyvezető igazgató ellenjegyzés


9


KALKULÁCIÓS LAP (tanfolyam, konferencia) Megnevezés: Munkaszám: Szakmai felelős, szervező: Szervező egység: előkalkulált

utókalkulált

előkalkulált

utókalkulált

résztvevők száma részvételi díj résztvevők befizetése egyéb bevétel:

összes bevétel: költségtételek terem, technika előadói díjak járulékkal hirdetés, posta meghívók, kiadvány étkezés, ellátás utazási költség közreműködők járulékkal kiállítás vizsga díjak egyéb:

közvetlen költségek össz. GTE általános költség (17,5%) költségek összesen Eredményfelosztás: Bruttó fedezet GTE központi költségvetés fedezete Szakmai szervezet fedezete ebből témavezető munkatársak összesen 0

0

Budapest, 200….. …………………………………… szakmai felelős


…………………………………….. ügyvezető igazgató

10


RENDEZVÉNY KÖLTSÉGVETÉS

2. sz. melléklet a Gazdálkodás és Vállalkozás Ügyrendjéhez

A rendezvény megnevezése Helye, időpontja:

1.

Munkaszáma:

KIADÁSOK

Tervezett

1.1.

Anyag, fogyóeszköz költség

1.2.

Bérleti díjak (terem, technika, stb.)

1.3.

1.8.

Kiküldendő értesítések, körlevelek költségei (külön részletezve a nyomdai, postai díjak, minden tervezett kiküldésre) A kiadvány elkészítése (külön részletezve a nyomdai, gépelési, fordítási, szerkesztési, stb. költségeket) A vendégek költségei (külön részletezve a szállás, utazás, napidíj, stb.) A szervezéssel kapcsolatos költségek (utazások, szállítások, dekoráció, tasak, kitűző, stb. külön részletezés mellékelve) A tolmácsolással kapcsolatos költségek (tolmácsok napidíjai, tolmácskészülék bérleti díja, stb. külön részletezve) A fogadás költsége (……. Fő, ……..…Ft/fő)

1.9.

Reprezentációs költségek (kávé, üdítő, elnököknek

1.4. 1.5. 1.6.

1.7.

kisebb emléktárgyak, stb.) 1.10.

Alkalmi munkák díjazása (gépírónő, technikai személyzet, stb. külön részletezve)

1.11.

Szakmai programok költsége (részletezés!)

1.12.

Kiállítás költségei (részletezés mellékelve)

1.13.

Egyéb költségek (részletezés mellékelve) Közvetlen költség összesen A GTE általános költsége (az árbevétel min. 17,5% ) Összes költség (szükséges minimális bevétel) A kalkulált bruttó fedezet: (az árbevétel min. 3,75% -max 25%-a) Kalkulált költség (szükséges bevétel)


11

Utókalkulált


BEVÉTELEK

2.

Tervezett

2.2.

Részvételi díjból Hazai…………… fő x ……………… Ft/fő Külföldi ………… fő x ……………… Ft/fő Szponzoroktól (részletes listát mellékelve)

2.3.

Szakmai programok díjából (külön részl.)

2.4.

Kiállítói díjakból (részletezés mellékelve)

2.5.

Egyéb bevételek (részletelés mellékelve)

2.1.

Utókalkulált

Összes bevétel

Budapest, ………… év ……………………….. hó …………………..nap

………………………….. a Szervező Bizottság elnöke

Figyelem:

..………………………….. Rendező szervezet

Ahol bér jellegű költségek kerülnek felvételre, ott a bért az összes törvényes járulékkal, teherrel megnövelve kell betervezni.

 Megjegyzés:

Itt kell feltüntetni mindazon bevételeket, illetve költségeket, amelyeket nem lehetett más címszó alatt megjelentetni és amelyek GTE szolgáltatásokhoz kapcsolódnak (pl: baráti vacsora, kulturális rendezvény, kísérő személyek, stb.).


12

6. sz. fejezet A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Recommend Documents