A 2013. évi statisztikai adatok elemzése Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága folyamatosan csökken ugyan, de ennek ellenére a lakosság számát illetően megyénk továbbra is az ország második legnépesebb megyéje. (682.350 fő – a KSH 2013. január 1-i adata szerint). 2013-ban eggyel nőtt a városi ranggal rendelkező települések száma, melyek közül 162 905 fős (a KSH 2013. január 1-i adata) lakosságszámával messze kiemelkedik Miskolc megyei jogú város. A statisztikai adatszolgáltatást a megyei könyvtár hosszú évek óta koordinálja, a mozgókönyvtári ellátás bevezetését követően szoros együttműködésben tette ezt a szolgáltató városi könyvtárakkal. Az 1997. évi CXL. törvény változásainak következtében, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer jogszabályi és forrásoldali megerősödésével együtt módosult a megyében a könyvtári szolgáltatás rendszere. A korábban mozgókönyvtári ellátást igénybe vevő 284 település mellett továbbiak is megkötötték a szolgáltatási megállapodást a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral, így 2013. január 1-jétől 297 település közvetlen ellátásáról gondoskodik az időközben szervezetileg átalakult megyei és városi könyvtár. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a korábbi 15 kistérség helyébe 2013 törvényi változásának eredményeként 16 járás szerveződött, melyek meghatározó közigazgatási feladatokat látnak el. A megye 358 települése közül 2013-ban 29 rendelkezett városi, illetve 329 községi státusszal, melyből 9 nagyközségi ranggal bír. Megyénk igazi aprófalvas, alapvetően kistelepüléses megye, ahol a településszerkezet, a települések nagysága, infrastruktúrája determinálja a lakosság számára nyújtandó könyvtári ellátás struktúráját is. A Nyilvános könyvtárak jegyzékén lévő könyvtárak száma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, ez a folyamat azonban 2012 végén felerősödött, s tovább folytatódott.. 2013 végén már csupán 59 könyvtár, ebből 53 települési könyvtár szerepelt a jegyzéken. Több, korábban jegyzéken lévő könyvtárat fenntartó település döntött úgy, hogy csatlakozik a KSZR rendszerhez, s ebben az ellátási formában kívánja a település lakossága részére a könyvtári ellátást biztosítani. Az év második felében 2 újabb település írta alá a megállapodást a KSZR szolgáltatásinak megrendelésről, így 2014 januárjától Hidasnémeti és Borsodszirák önkormányzata is könyvtári szolgáltatás megrendelésével tesz eleget törvényi kötelezettségének. Ezzel sajnos még nem csökkent az ellátatlan települések száma, csak az ellátási forma változott a korábbiakhoz képest.
A könyvtárellátási helyzet számokban (2013. december 31.) MEGNEVEZÉS Nyilvános könyvtárak szereplő könyvtárak száma Ebből települési
KÖNYVTÁRAK/KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÓ HELYEK SZÁMA jegyzékén 59 53
Szakkönyvtár Egyházi könyvtár Egyetemi könyvtár Egyesületi könyvtár Megyei és városi könyvtár Városi könyvtár Ebből városi és iskolai feladatokat ellát Községi könyvtár Ebből községi és iskolai feladatokat ellát Könyvtári, információs és közösségi szolgáltató hely Ebből városi könyvtár Könyvtári ellátás nem működik Más formában biztosított a könyvtári ellátás Szünetel az ellátás
2 2 1 1 1 25 6 26 8 297
2013-ban már csupán 3 településen nem volt elérhető a könyvtári ellátás, amely pozitívumként kezelhető, s csak 2 település kényszerült arra, hogy átmenetileg szüneteltesse a könyvtár működését. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy bár Kiscsécs, Szegilong és Viszló községekben már évek óta nincs elérhető könyvtári ellátás, mégsem igénylik a KSZR szolgáltatásait. Hernádkércs, Nagykinizs, Rakaca és Rakacaszend önerőből próbálja megoldani a könyvtári szolgáltatást, így szakfeladaton működik a könyvtár, míg Bodrogkisfalud és Tiszaladány évek óta szünetelteti a könyvtári ellátást, de eddig nem vette igénybe a központi támogatás lehetőségét. Szomorú tényként kell kezelnünk, hogy a már városi rangú települések önkormányzatai közül is a szolgáltatás megrendelése mellett döntenek néhányan. A 2013-as statisztikai évről megyénkben 364 könyvtár, illetve könyvtári szolgáltató hely szolgáltatott adatot a következő megoszlásban: Települési megyei könyvtár 1 db Települési városi könyvtár 25 db Települési községi könyvtár 26 db Települési városrészi könyvtár 1 db Szakkönyvtár, egyházi gyűjtemény 6 db Szakkönyvtár felsőoktatási 2 db Egyéb (börtön) 2 db Szolgáltató hely 297 db Szakfeladaton működő könyvtár 4 db _____________________________________________________________ ___Összesen: 364 db A 25 városi és a megyeszékhelyen működő megyei és városi könyvtár összesen 50 szolgáltató hely fenntartásával biztosítja a könyvtári ellátást. Miskolcon a megyei és városi könyvtár által üzemeltetett 7 fiókkönyvtár mellett 1 könyvtár egyesületi formában lát el települési feladatokat. A városi könyvtárak közül Ózd (1), Szerencs (2) és Tiszaújváros (2) rendelkezik fiókkönyvtárral. A községek közül Múcsony településen működik két könyvtár, az egyik egyesületi formában. A megye sajátosságaihoz igazodó, a gyakorlatban változatos formában
3 3 4 2
megvalósuló Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megfelelő színvonalú és hatékony működését segíti a városi könyvtárak közötti partneri együttműködés, amelynek szakmai irányítója és legfőbb szolgáltatója a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer a megye valamennyi kistérségében biztosít a könyvtári ellátást. Az encsi és a szendrői könyvtár a két könyvtárbusz üzemeltetésében vesz részt, míg Cigánd, Kazincbarcika, Mezőcsát, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tiszaújváros egy-egy ellátási körzetben volt közvetlen kapcsolattartó, vállalt át részfeladatokat a kistelepülési ellátásban. Munkájukat a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár területei referensei koordinálták. Ma már csupán a Tokaji kistérség 2, a Tiszaújvárosi és az Edelényi kistérség 1-1 településén megoldatlan a könyvtári ellátás, de várhatóan a következő években ez a kérdés rendeződik. A 2013. évi statisztikai táblák összeállítása során követtük az előző év módszertanát, így a könyvtárak adatai összehasonlíthatóak, a változások követhetőek. A települési könyvtárak összesített megyei adata mellett külön táblában szerepelnek a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő városi, községi, szak-, egyházi és felsőoktatási könyvtárak adatai, valamint külön táblában szerepeltetjük a szolgáltatást megrendelő városok és községek adatait és a szakfeladaton működő könyvtárakét. Az elmúlt évhez hasonlóan rögzítettük azon települések legfontosabb adatait is, ahol szünetel, vagy nem elérhető a könyvtári ellátás. A Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő városi könyvtárak (bele számolva a megyei és városi könyvtárat, s Miskolc 162 905 fős lakosságát) 390 020 fő, a községi könyvtárak 52 161 fő, a szakfeladaton működő könyvtárak 1 896 fő, míg a szolgáltató helyek 228 593 fő könyvtári ellátásáról gondoskodtak 2013ban. Az előző évekhez viszonyítva emelkedett a KSZR szolgáltatást igénybe vevő települések száma, így az ellátott lakosságszám is. Sajnálatos, hogy folyamatosan csökken a városi szintű ellátásban részesülő lakosságszám, melyhez hozzájárul az is, hogy 2013-ban már 3 város vette igénybe a KSZR szolgáltatásait. A szünetelő, illetve nem működő könyvtárak miatt 2013-ban már mindössze 2 040 fő maradt ellátatlan, szemben a 2012-ben mért 3 631 fővel. Megyei szinten a könyvtárak átlagos alapterülete 103 m², de rendkívül nagyok az eltérések az egyes könyvtártípusokon belül is. A Nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő városi könyvtárak átlagos alapterülete 515,6 m², az előző évhez viszonyítva itt csökkenés tapasztalható. A még jegyzéken lévő községi könyvtárakat vizsgálva örvendetes, hogy nőtt a rendelkezésre álló alapterület nagysága. Míg 2012-ben 1 települési könyvtár átlagosan 134 m²-en működött, addig 2013-ban a jegyzéken maradt könyvtárak átlagos alapterülete 149 m² volt. A városi szolgáltató helyek esetében minden tekintetben változást rögzítettünk, hisz itt is, csakúgy, mint a községi szolgáltató helyek esetében, nőtt a számuk. A lakosság által használható számítógépek száma jelentősen változott 2013-ban. Míg 2012-ben összesen 789 db, addig 2013-ban már 880 db állt a településen élők rendelkezésére. Ellenkező irányú változást regisztráltunk a városi könyvtárak esetében, hisz amíg 2012-ben átlagosan 10 db gép állt a használók rendelkezésére, addig 2013-ban már csak 8,8 db. Ezzel szemben a községi szolgáltató helyek esetében pozitív változásról, növekedésről számolhatunk be (2012-ben 1,4 db, 2013-ban 1,7 db számítógép állt a használók rendelkezésére),
ami minőségi változással is együtt járt. A városi szolgáltató helyeken 2012-ben egyetlen darab számítógép sem állt rendelkezésére a használóknak, ugyanakkor 2013-ban már 4-4 számítógép fogadta a látogatókat valamennyi város könyvtári szolgáltató helyen. A tárgyévben beszerzett állomány tekintetében visszalépés tapasztalható a nyilvános jegyzéken szereplő könyvtárak körében. A legnagyobb csökkenést a városi könyvtárak esetében regisztráltuk, itt több mint 10 ezerrel kevesebb új dokumentumot szereztek be 2013-ban, mint az előző évben. Statisztikai sorosan kevesebb új beszerzés látható a községi szolgáltató helyek esetében is, de itt 2013-ban már csak azokat a dokumentumokat regisztráltuk, amelyet a település helyi forrásból szerzett be. A KSZR keretében jelentős számú, 25 116 db dokumentum beszerzésére került sor, mely kihelyezésre került az egyes könyvtári szolgáltató helyekre. Az állománygyarapításra fordított keret összességében emelkedett, de visszalépés a nyilvános jegyzéken szereplő könyvtárak esetében itt is érzékelhető. Míg korábban a szakfeladaton lévő könyvtárak is gyarapítottak, addig 2013-ban már nem regisztráltunk saját forrásfelhasználást. Egy-egy városi könyvtár 2013-ban átlagosan mindössze 697 db új dokumentumot szerzett be, és a megyeszékhely adatait is beszámítva sem éri el ez a szám az ezer dokumentumot (995 db új dokumentum beszerzését regisztráltuk). A községi könyvtárak 2012-ben átlagosan 99 db, míg 2013-ban már csak 87,5 db új dokumentummal bővítették állományukat. A községi és városi szolgáltató helyekre átlagosan 85 új dokumentum került beszerzésre, de a már meglévő megyei állományból is került kihelyezésre, illetve a csereletéteket is beszámítva ennél gazdagabb kínálatot tudtak a szolgáltató helyek biztosítani az új dokumentumokból. Örvendetes, hogy a KSZR megállapodások mellett néhány önkormányzat továbbra is támogatja a helyi könyvtári szolgáltató hely állománygyarapítását, esetenként maximum 100 ezer Ft támogatást nyújtva. A szakfeladaton működő könyvtárak 2013-ban önerőből már nem tudták gyűjteményüket fejleszteni, új dokumentumok beszerzésére nem került sor. A beszerzett dokumentumok átlagára megyei szinten 2013-ban 1 116 Ft, míg korábban ez az összeg 1 995 Ft volt. A települések könyvtári gyűjteményei rendkívül eltérő nagyságúak, még az azonos típusú könyvtárak esetében is jelentős a különbség. A városi könyvtárak átlagos állománynagysága 2013-ban 51 417,6 db volt, a megyei jogú város adatait is beszámítva ez az érték már eléri a 83 580 darabot. A nyilvános jegyzéken lévő községi könyvtárak esetében egy település átlagos gyűjtemény nagysága valamelyest csökkent, 2013-ban 9 640 db volt. A községi szolgáltató helyeken lévő állomány nagysága látszólag jelentős mértékben növekedett, hisz 2013-ban 212 034 db dokumentummal többet jelentettünk, mint korábban a statisztikában fellelhető volt. Az eltérés nem a néhány százezer forintos saját keret felhasználásából adódik, hanem egyértelműen az eltérő statisztikai jelentési gyakorlat következménye. A mozgókönyvtári ellátást biztosító városi könyvtárak közül néhányan nem mérték fel a kistelepülések saját állományát, s csak a mozgókönyvtári normatívából a szolgáltató városi könyvtár által beszerzett és a településre kihelyezett dokumentummal számoltak. A KSZR keretében megtörtént a szolgáltató helyek saját állományának számbavétele, így valós adatok kerültek a statisztikába.
Kiugróan megemelkedett megyénkben a kurrens folyóiratok (megrendelt címek) száma. Több mint 1600 címmel bővült a választék, elsősorban a szolgáltatást megrendelő kistelepülések körében. A könyvtári szolgáltató helyet működtető települések a helyi igényeknek megfelelően kapták a kurrens folyóiratokat, míg a két könyvtárbusz esetében egy kisvárosi könyvtár kínálatát igyekeztünk biztosítani. A folyóirat kínálatot tekintve a kistelepülések esetében előrelépésről beszélhetünk, a városi könyvtáraknál viszont visszalépésről tanúskodnak a számok. 2013-ban több mint 240 címmel csökkent a megrendelt folyóiratféleségek száma az előző évhez viszonyítva. A szakfeladaton működő könyvtárak 2013-ban már egyetlen lapot sem fizettek elő, így a legnagyobb visszalépésről az ő esetükben beszélhetünk, bár a nyilvános jegyzéken szereplő községi könyvtáraknál is szinte felére csökkent az előfizetések száma. A könyvtárhasználat tekintetében némi visszalépés tapasztalható, a legnagyobb visszaesés a személyes használat terén mutatkozik. Míg 2012-ben 107 226 fő regisztrált használója volt a könyvtáraknak, addig 2013-ban már csak 105 479 fő regisztráltatta magát. Bár számszerűen csökkenést tapasztaltunk a regisztrált használókat illetően, de miután a megye lakosságának lélekszáma is csökkent, így a regisztrált használók aránya magasabb, mint előző évben, 15,5%. A regisztrált felhasználók száma a nyilvános jegyzéken lévő városi könyvtárak esetében több mint 4 ezerrel csökkent, de ennél nagyobb mértékben veszítettek aktív használókat (11 ezer). Csökkent a regisztrált és az aktív használók száma a nyilvános jegyzéken lévő községi könyvtárak esetében is, s természetesen a nem gyarapító, szakfeladaton lévő könyvtárak esetében is ezzel kell szembesülni. Mind a városi, mind a községi szolgáltató helyek esetében nőtt a regisztrált és az aktív felhasználók száma, mely a jövőre nézve biztató adat lehet. A személyes használat megyei szinten 450 ezerrel csökkent (2013-ban 1 027 332), de örvendetes, hogy 21 %-ra emelkedett az internethasználat aránya, mely a nagymértékű informatikai fejlesztésnek is köszönhető. Drasztikusan lecsökkent a városi könyvtárakat személyesen felkeresők száma, mintegy 500 ezer használót veszítettek el. Ez a tendencia megfigyelhető a községi könyvtárak esetében is, s mindkét helyen tovább csökkent az internethasználat is. A forgalmi adatok tekintetében némi visszalépés tapasztalható, hisz csökkent a kölcsönzött dokumentumok száma. Biztató adat, hogy nőtt a helyben használat, több iskolai és óvodai csoport keresi fel a könyvtárakat, könyvtári szolgáltató helyeket. A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumok száma összességében csökkenést mutat, s ez tükröződik az egy regisztráltra jutó kölcsönzött dokumentumszám is, mely 15,3 db volt az 1 619 810 összértéken belül. A regisztrált olvasók 34,8%-a 14 éven aluli, mely a korosztály aktivitásának csökkenését jelzi. A gyermekek átlagosan 10 alkalommal keresték fel a könyvtárat, összesen 13 db dokumentumot kölcsönözve 2013-ban. Ezen a téren nincs változás az előző évhez viszonyítva. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében rendelkezésre álló forrás olvasásnépszerűsítő, közösségi programok szervezésére is fordítható, de a felhasználóképzés is nagy hangsúlyt kap a közvetített szolgáltatásokon belül. A regisztrált rendezvények száma mintegy 4%-al nőtt az előző évhez viszonyítva, de ennél nagyobb arányú növekedést mértünk a résztvevők számát illetően. A lakosság 38,4%-a vett részt a könyvtárak által szervezett programok valamelyikén, míg a regisztrált felhasználók átlagosan 3 programot látogattak
meg 2013-ban. A központi forrásnak köszönhetően 2013-ban már a könyvtári szolgáltató helyeken/helyekre szerveződött a programok 39%-a, s a városi könyvtárak csupán a rendezvények 33,5 %-ának voltak gazdái. Megyénkben egy település átlagosan 15 olvasásnépszerűsítő, kulturális programot biztosított a könyvtárakon keresztül a lakosság számára. A nyilvános jegyzéken szereplő városi könyvtárak átlagosan 73 programnak voltak a gazdái, míg községi könyvtárak átlagosan 9 rendezvényt szerveztek, melye egyértelműen a forráshiány következménye. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek könyvtári ellátása 2013-ban összességében kedvezően alakult. Csökkent azon települések száma, ahol egyáltalán nincs lehetőség a könyvtári szolgáltatás igénybe vételére, s a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer új alapokon történő működtetésének eredményeként kiegyensúlyozottá és rendszeressé vált a kistelepülések dokumentum ellátása. Javult a könyvtárak infrastrukturális feltételrendszere, rendszeresebb lett a könyvtárak közötti együttműködés. Más, hasonló adottságokkal rendelkező megyékkel összehasonlítva sem lehetünk elégedetlenek, mert egyes mutatók a mi megyénkben kedvezőbbek, míg más mutatók a hasonló adottságú megyékben kedvezőbbek. A települési könyvtárak esetében 5,2 db dokumentum jut egy lakosra, míg a regisztrált használók esetében ez a szám 33,5 db, mely kedvezőbb a 2012. évi adatokhoz képest. A beszerzett dokumentumok átlagára 1 116 Ft volt 2013-ban, az egy lakosra fordított beszerzési keret 200,5 Ft-ra emelkedett az előző évi 174 Ft-ról. A szolgáltatást megrendelő települések (297) esetében 1 lakosra jutó állománygyarapítási összeg 2013-ban a saját forrással együtt 296,5 Ft, míg csak a KSZR forrást számítva 264 Ft volt. 2012-ben a városi és községi szolgáltató helyeken az egy lakosra jutó állománygyarapítási keret 187 Ft volt, tehát ezen a téren is jelentős előrelépés történt. Ez az eredmény azért is örvendetes, mert bár a kistelepülési könyvtári ellátásban áthelyeződtek a hangsúlyok, a dokumentumok beszerzés mellett jelentős összeg került felhasználásra olvasásnépszerűsítő, közösségi programokra, felhasználóképzésre, valamint a szolgáltató helyek működési körülményeinek javítására (számítógép, bútor, egyéb eszközök beszerzése), kiegyensúlyozott maradt a lakosság dokumentummal történő ellátása is, nagy hangsúlyt helyezve a kurrens információforrások megrendelésére.
