59

2010 52. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Lakástakarék: 8 év után megmarad a szabad felhasználás ..................... 5 Már egy hete folyamatosan 220 forintba kerül egy svájci frank ................. 6 Fénysugár! Mi adhat reményt a frankhiteles lakástulajdonosoknak 2011-ben? ...... 7 Idén már fellendülhet a lakáspiac a több éves válság után .................... 10 Irodapiaci hírek .................................................... 12 Befektetési alapok halála 2010-ből ...................................... 13 Házak néptelenedhetnek el Budapesten .................................. 14 Mi várható jövőre az irodapiacon? - A piaci tisztulás megállíthatatlan ............ 15 Hogyan árazzák be a befektetők a zöld épületeket? ......................... 16 Bíznak az élénkülésben a piaci szereplők (1. rész) .......................... 17 Befagyott a finanszírozás - Borul a TóPARK? ............................... 18 Logisztikai hírek ................................................... 19 Kivonul a Lukoil Magyarországról? ...................................... 20 Két új megbízást nyert el Romániában az Ezentis Infraestructuras .............. 21 Nem épül tovább a négyes metró ....................................... 22 Kína óriási csapást mér a német autógyártókra ............................ 23 Se pénz, se metró .................................................. 24 Folytatódhat 2011-ben a kilábalás ...................................... 26 Retail hírek ....................................................... 28 Különös mélygarázsterv a Belvárosban .................................. 29 Túlárazták az ingatlanokat a válság előtt - Merre tovább? .................... 30 Karácsonyi pornóbotrány a pesti plázában ................................ 31 Tovább pörög a lengyel piac ........................................... 32 Bíznak az élénkülésben a piaci szereplők (2. rész) .......................... 33 Gazdasági hírek ................................................... 34 Jönnek az univerzális mobiltelefon-töltők! ................................. 35 Még évekig Magyarország lehet az unió balkáni határa ...................... 36 Az eurózónát nem a gyors meggazdagodásra találták ki- vélemény ............. 37 Kína bért emel - Óriási fordulat előtt a világ ............................... 39 Orbánék Kínát is bevonnák az államadósság rendezésébe .................... 40 Mi vár ránk 2011-ben: a politikusokon múlik ............................... 41 Vizsgálni fogják a BKV- és MÁV-milliárdok sorsát ........................... 43 Válságban az euró (TOP 10 sztori 2010-ben - 4.) ........................... 44 2000 milliárd forint áramolhat a gazdaságba .............................. 45 Bajban a világ pénzügyi rendszere (TOP 10 sztori 2010-ben 3.) ................ 46 Az MGYOSZ ellenzi a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását .............. 48 Mit tehetnek a finanszírozott autóval járó lakáshitelesek? ..................... 50 Minden második osztrák szerint összeomolhat az eurózóna ................... 53 Indulnak a leárazások! Hol érdemes vásárolni? ............................. 54 Egyéb hírek ....................................................... 56 A főváros lassítaná Csipak belvárosi beruházását ........................... 57

2/59

Az olcsó szobaárak miatt szívja a fogát a hazai szállodaipar ................... 58 Társasházból palota - a milliárdos legújabb otthona! ........................ 59

3/59

Lakáspiaci hírek 2010 52. hét

4/59

Lakástakarék: 8 év után megmarad a szabad felhasználás 2010. December 31. Péntek A kormány a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló rendeletének módosításával megerősítette azokat a lakás-takarékpénztári törvényi előírásokat, amelyek kimondják, mikor nem kell visszafizetni az állami támogatást. Ezzel azonban érdemi változásra nem került sor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint.

A kormány a legutóbbi Magyar Közlönyben egy 26 oldalas rendeletben módosítja több pénzügyi tárgyú rendeletét. Ezek egyike a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló jogszabály, amely szorosan kötődik a lakás-takarékpénztári törvényhez. Miután ez utóbbi egyes részei az idei módosításssal átszámozódtak, ezt át kellett vezetni a kormányrendeleten is. Ezek azonban csak technikai változások. Így nem változott az a szabály, hogy aki a lakás-takarékpénztárban 8 évig takarékoskodott, megtarthatja az addig kapott állami támogatást akkor is, ha a megtakarítását nem lakás-célra használja fel. Hasonlóan nem kell visszafizetni az állami támogatást annak, aki 4 évig takarékoskodott a pénztárban, és nem lakás célra veszi igénybe az összegyűlt pénzt, amennyiben a takarékoskodó vagy a házastársa meghal, megrokkan, illetve a takarékoskodó több mint egy éve munkanélküli.

Forrás: Index

5/59

Már egy hete folyamatosan 220 forintba kerül egy svájci frank 2010. December 28. Kedd Gyenge szinteken kezdi a keddi kereskedést a forint, miután az euróval szembeni árfolyama a 279-es szint fölé emelkedett. A nemzetközi piacokon továbbra sincs határozott irány, a dollár viszont esésnek indult a ma délutáni amerikai makrogazdasági adatok előtt.

A 279-es szint felett kezdi a keddi kereskedést a forint euróval szembeni árfolyama. Úgy tűnik tehát, hogy külföldi impulzus hiányában a hazai fizetőeszköz gyenge szinteken stabilizálódik. A forint erejének hiányában a frankkal szembeni árfolyam a 221-es szintekre emelkedett vissza a ma reggeli kereskedésben. Az alpesi deviza gyakorlatilag már egy hete folyamatosan a 220-as szint felett tartózkodik a forint ellenében. A forint frankkal szembeni gyengélkedése elsősorban az alpesi deviza erejére vezethető vissza. A svájci frank ugyanis múlt héten még új történelmi csúcsán is járt az euróval szemben. Eközben a nemzetközi tőzsdéken sincs határozott irány, tegnap az amerikai részvénypiacok vegyesen zártak. A dollár eközben érzékelhetően veszített értékéből mind az euróval, mind pedig a japán jennel szemben. Kereskedők szerint az amerikai fizetőeszköz gyengélkedése a ma délutáni amerikai lakásárindex statisztikával kapcsolatos várakozásokra vezethető vissza. A Bloomberg hírügynökség konszenzusa szerint az S&P/Case-Shiller index január óta az első visszaesést fogja mutatni. A lakásárindex mellett a kereskedés hangulatát befolyásolhatja még a Conference Board fogyasztói bizalmi index decemberi értéke is.

Forrás: Pénzcentrum.hu

6/59

Fénysugár! Mi adhat reményt a frankhiteles lakástulajdonosoknak 2011-ben? 2010. December 28. Kedd Bő két évvel a válság kirobbanása után nagy várakozással tekint az ingatlanszakma a 2011-es esztendő elé. A Széchényi Tervben felvázolt tervek és forinthitelek terjedésével kiszámíthatóbbá vált hitelterhek optimizmusra adnak okot, ugyanakkor a makrogazdaság stabilitására is szükség lenne, hogy a lakás-és hitelpiac kilábaljon a gödörből - derül ki az Otthon Centrum-és az OC hitelközvetítési üzletágának közös elemzéséből.

Lakáspiaci fellendülést hozhat a bizalom A kormányzati lakásprogram elinduló elemei, illetve a forinthitelek terjedésével kiszámíthatóbbá vált hitelterhek következtében jó esély van arra, hogy 2011-ben a lakáspiac a több éves válság után fellendüljön és a vevők mellett az egyéb piaci szereplők is visszanyerjék 2008 végén elvesztett bizalmukat. Mindehhez persze a gazdaság stabilizációjára is szükség van.

"2010. eleji piaci jóslatunk szerint a válság mélyét 2009-ben már elértük, és az idei év a lassú kilábalás megindulását hozza majd. Visszatekintve elmondható, hogy valóban optimistább hangulatban telt ez az év, mint az azt megelőző, ám a tényleges, számokban, forgalomban mérhető pozitív irányú elmozdulás majd csak 2011-ben várható" - mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

Számold ki, mennyit ér a lakásod? Itt vannak a valós négyzetméterárak! "A válság soha nem látott bizalmatlanságot hozott a lakásvásárlók körében. Az elhalasztott vételek következtében mélypontra, országosan - a 2008 előtti 200 ezer felettiről - 90 ezerre csökkent idén a tranzakciószám, ugyanakkor élénkült a bérleti piac. Mindennek fő okának pedig a hitelhez jutás szigorodása tekinthető" - tette hozzá a szakértő

A frank árfolyama miatt ma az adósok a jövedelmének harmadát elviszi a törlesztő "A készpénzes vevők túlsúlyba kerülése miatt a hitelpiac a lakás-tranzakció visszaesésnél is nagyobb arányban szűkült. 2008-hoz képest idén negyedére zsugorodott a hitelfelvétel." - teszi hozzá Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. "Bár a hitelezésben a jelenlegi helyzethez képest sem szigorítás, sem látványosabb enyhülés nem várható, a bankok többsége, szemben a 2009-es állapottal, az egyre élesedő banki verseny miatt az év második felére már aktív hitelezésre rendezkedett be, ami tovább fokozódhat a jövő év első negyedévében." Számos kockázat jellemzi ugyanakkor a hitelpiacot. A folyamatosan erős svájci frank miatt mára a hitelt törlesztő háztartások jövedelmük 32%-át (átlépve a "bűvös" 30%-os határt) fordítják hiteltörlesztésre. Ennek, és az idén tovább csökkenő lakásáraknak köszönhetően már 100 ezer felett van a hitelükkel 90 napon túli késedelemben lévők száma, s a deviza lakáshiteleknél átlagosan 80% a hitel/fedezet arány. Egy másik sajnálatos tényező, hogy az év végére, az

7/59

államháztartás stabilitását szem előtt tartva kamatemelésbe kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), aminek a következményei még nem láthatóak. Nem egyértelmű, hogy ez egy trend kezdete vagy csak egy korrekció. Ezzel kapcsolatos félelem továbbá, hogy mit hoz a kilakoltatási moratórium 2011. április közepi megszüntetése. Az esetlegesen tömegesen meginduló kényszerértékesítések további jelentős árcsökkenést hozhatnak bizonyos szegmensekben. Különösen a kistelepülések, falvak amúgy is fagyos ingatlanpiacán okozhat ez problémákat, illetve a '70-es években épült, és tömegességük, rossz minőségük miatt amúgy is a legnagyobb értékvesztést elérő panellakótelepeken élők kényszerülhetnek áron alul eladni lakásukat. A kockázatok ellenére, az MNB előrejelzése szerint a hitelezésben 2011-ben kismértékű fellendülés várható, köszönhetően a javuló konjunkturális helyzetnek. "Emellett bizakodásra ad okot az szja január 1-től 16%-ra való mérséklése, karöltve a családi adókedvezményekkel. Ez a háztartások nagyobb részének jelent majd tényleges bevétel növekedést, amit majd bátrabban fordíthatnak hitelfelvételre, illetve lakásvásárlásra" - tette hozzá Bánfalvi László. A lakáseladás utáni adózás is megváltozik "Bár a szocpol és az állami támogatott hitelezés egy ideig nem látszik visszatérni, az Új Széchenyi Terv otthonteremtési fejezetében felvázolt kormányzati tervek összességében pozitív hatással lehetnek a piacra, de inkább csak közvetetten. A fő célok - az előtakarékosság, a lakásállomány minőségének javítása, illetve a bérlakásépítés ösztönzése - mindenképpen kívánatosak, ugyanakkor a lakásépítések támogatására, annak gazdaságélénkítő hatása miatt is, célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani. Annál is inkább, mert az OC felmérése szerint Budapesten megindult az eladatlan, de megépült lakáskészlet felszívódása; 2010. januári 3800-ról év közepére már csak 3400 lakás maradt, így hamarosan szükség lehet utánpótlásra" - mondja Kühne Kata. "A lakásépítési mutatók 2010-ben tovább romlottak, így erre az évre mi 20 ezer körüli lakás megépülését valószínűsítjük. 2011-ben számíthatunk a nagyobb lakófejlesztések piacra lépésére." 2011 januárjától, az szja csökkenés hatására adókönnyítés várható a lakások értékesítésekor. A vételt követő öt éven belüli értékesítéskor realizált jövedelem után eddig 25% adót kellett fizetni (idővel csökkenő arányban), januártól viszont csak 16%-ot. Ez, egymilliós nyereséggel számolva 90 ezer forinttal kevesebb adóterhet jelent. Az Otthon Centrum szerint ennek hatása nem lesz érezhető, hiszen az elmúlt évek inkább a lakásárak csökkenéséről szóltak, tehát a kisebb nyereségadó hatása nem érvényesülhet. A 2011-ben elinduló bérlakás-építési programok hatékony megoldást adhatnak a bajba jutott hitelesek problémáira. Az épület-felújítási támogatások kiszélesítése pedig a lakásállomány értéknövekedését hozhatja maga után, amely közvetetten élénkítheti a forgalmat, hiszen a vevők is keresik a minőségi lakásokat, és az eladók is bátrabban vállalják a lakáseladást, ha ingatlanukért magasabb árat remélhetnek. Az energiahatékonyság pedig - válság ide, vagy oda - egyre inkább beépül a vevők igényrendszerébe. 2011-ben az Otthon Centrum az árak még inkább lassuló csökkenésére, sőt, bizonyos, a válságban is keresett termékek és területek - a jó állapotban lévő, belvárosi illetve újszerű lakások - esetében stagnálásra számít. Nőni fog a lakás-adásvételek száma is, amiből mind nagyobb szeletet a nagy ingatlanközvetítő hálózatok hasítanak ki. Az Otthon Centrum 2010 végi felmérése szerint Budapesten és környékén meghaladja az 50%-ot az ingatlanközvetítőkön keresztül realizált értékesítések aránya, ez kb. 10%-os növekedést jelent az elmúlt évhez képest. Az eredmény jól mutatja, hogy az eladók a válságban még inkább hajlandóak

8/59

megfizetni az ingatlanosok hozzáadott értékét, illetve a "közvetítő" helyett a "tanácsadó" szerep erősödését. A lakásvásárlás egyre gondosabb körültekintést igényel, egyre bonyolultabb jogi és pénzügyi megoldásokkal. Amellett, hogy egy nagy hálózatnál a vevők mindehhez segítséget kapnak, a tízezres nagyságrendű tranzakciós adatbázis az ingatlanok reális árazásában is segít. A piaci ár megállapításának szerepe mára - mikor az eladók és vevők elvárásai messzebb kerültek egymástól - jócskán felértékelődött.


9/59

Idén már fellendülhet a lakáspiac a több éves válság után 2010. December 27. Hétfő Bő két évvel a válság kirobbanása után nagy várakozással tekint az ingatlanszakma a 2011-es esztendő elé. A Széchényi Tervben felvázolt tervek és forinthitelek terjedésével kiszámíthatóbbá vált hitelterhek optimizmusra adnak okot, ugyanakkor a makrogazdaság stabilitására is szükség lenne, hogy a lakás-és hitelpiac kilábaljon a gödörből – derül ki az Otthon Centrum-és az OC hitelközvetítési üzletágának közös elemzéséből.

„2010. eleji piaci jóslatunk szerint a válság mélyét 2009-ben már elértük, és az idei év a lassú kilábalás megindulását hozza majd. Visszatekintve elmondható, hogy valóban optimistább hangulatban telt ez az év, mint az azt megelőző, ám a tényleges, számokban, forgalomban mérhető pozitív irányú elmozdulás majd csak 2011-ben várható” – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „A válság soha nem látott bizalmatlanságot hozott a lakásvásárlók körében. Az elhalasztott vételek következtében mélypontra, országosan – a 2008 előtti 200 ezer felettiről – 90 ezerre csökkent idén a tranzakciószám, ugyanakkor élénkült a bérleti piac. Mindennek fő okának pedig a hitelhez jutás szigorodása tekinthető” – tette hozzá a szakértő „A készpénzes vevők túlsúlyba kerülése miatt a hitelpiac a lakás-tranzakció visszaesésnél is nagyobb arányban szűkült. 2008-hoz képest idén negyedére zsugorodott a hitelfelvétel.” – teszi hozzá Bánfalvi László , az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. „Bár a hitelezésben a jelenlegi helyzethez képest sem szigorítás, sem látványosabb enyhülés nem várható, a bankok többsége, szemben a 2009-es állapottal, az egyre élesedő banki verseny miatt az év második felére már aktív hitelezésre rendezkedett be, ami tovább fokozódhat a jövő év első negyedévében.” Számos kockázat jellemzi ugyanakkor a hitelpiacot. A folyamatosan erős svájci frank miatt mára a hitelt törlesztő háztartások jövedelmük 32%-át (átlépve a „bűvös” 30%-os határt) fordítják hiteltörlesztésre. Ennek, és az idén tovább csökkenő lakásáraknak köszönhetően már 100 ezer felett van a hitelükkel 90 napon túli késedelemben lévők száma, s a deviza lakáshiteleknél átlagosan 80% a hitel/fedezet arány. Egy másik sajnálatos tényező, hogy az év végére, az államháztartás stabilitását szem előtt tartva kamatemelésbe kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), aminek a következményei még nem láthatóak. Nem egyértelmű, hogy ez egy trend kezdete vagy csak egy korrekció. Ezzel kapcsolatos félelem továbbá, hogy mit hoz a kilakoltatási moratórium 2011. április közepi megszüntetése. Az esetlegesen tömegesen meginduló kényszerértékesítések további jelentős árcsökkenést hozhatnak bizonyos szegmensekben. Különösen a kistelepülések, falvak amúgy is fagyos ingatlanpiacán okozhat ez problémákat, illetve a hetvenes években épült, és tömegességük, rossz minőségük miatt amúgy is a legnagyobb értékvesztést elérő panellakótelepeken élők kényszerülhetnek áron alul eladni lakásukat. A kockázatok ellenére, az MNB előrejelzése szerint a hitelezésben 2011-ben kismértékű fellendülés várható, köszönhetően a javuló konjunkturális helyzetnek. „Emellett bizakodásra ad okot az SZJA január 1-től 16%-ra való mérséklése,karöltve a családi adókedvezményekkel. Ez a háztartások nagyobb részének jelent majd tényleges bevétel növekedést, amit majd bátrabban fordíthatnak hitelfelvételre, illetve lakásvásárlásra” – tette hozzá Bánfalvi László. „Bár a szocpol és az állami támogatott hitelezés egy ideig nem látszik visszatérni, az Új Széchenyi

10/59

Terv otthonteremtési fejezetében felvázolt kormányzati tervek összességében pozitív hatással lehetnek a piacra, de inkább csak közvetetten. A fő célok – az előtakarékosság, a lakásállomány minőségének javítása, illetve a bérlakásépítés ösztönzése – mindenképpen kívánatosak, ugyanakkor a lakásépítések támogatására, annak gazdaságélénkítő hatása miatt is, célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani. Annál is inkább, mert az OC felmérése szerint Budapesten megindult az eladatlan, de megépült lakáskészlet felszívódása; 2010. januári 3800-ról év közepére már csak 3400 lakás maradt, így hamarosan szükség lehet utánpótlásra.” – mondja Kühne Kata. „A lakásépítési mutatók 2010-ben tovább romlottak, így erre az évre mi 20 ezer körüli lakás megépülését valószínűsítjük. 2011-ben számíthatunk a nagyobb lakófejlesztések piacra lépésére.” 2011 januárjától, az SZJA csökkenés hatására adókönnyítés várható a lakások értékesítésekor. A vételt követő öt éven belüli értékesítéskor realizált jövedelem után eddig 25% adót kellett fizetni (idővel csökkenő arányban), januártól viszont csak 16%-ot. Ez, egymilliós nyereséggel számolva 90 ezer forinttal kevesebb adóterhet jelent. Az Otthon Centrum szerint ennek hatása nem lesz érezhető, hiszen az elmúlt évek inkább a lakásárak csökkenéséről szóltak, tehát a kisebb nyereségadó hatása nem érvényesülhet. A 2011-ben elinduló bérlakás-építési programok hatékony megoldást adhatnak a bajba jutott hitelesek problémáira. Az épület-felújítási támogatások kiszélesítése pedig a lakásállomány értéknövekedését hozhatja maga után, amely közvetetten élénkítheti a forgalmat, hiszen a vevők is keresik a minőségi lakásokat, és az eladók is bátrabban vállalják a lakáseladást, ha ingatlanukért magasabb árat remélhetnek. Az energiahatékonyság pedig – válság ide, vagy oda – egyre inkább beépül a vevők igényrendszerébe. 2011-ben az Otthon Centrum az árak még inkább lassuló csökkenésére, sőt, bizonyos, a válságban is keresett termékek és területek – a jó állapotban lévő, belvárosi illetve újszerű lakások - esetében stagnálásra számít. Nőni fog a lakás-adásvételek száma is, amiből mind nagyobb szeletet a nagy ingatlanközvetítő hálózatok hasítanak ki. Az Otthon Centrum 2010 végi felmérése szerint Budapesten és környékén meghaladja az 50%-ot az ingatlanközvetítőkön keresztül realizált értékesítések aránya, ez kb. 10 százalékos növekedést jelent az elmúlt évhez képest. Az eredmény jól mutatja, hogy az eladók a válságban még inkább hajlandóak megfizetni az ingatlanosok hozzáadott értékét, illetve a „közvetítő” helyett a „tanácsadó” szerep erősödését. A lakásvásárlás egyre gondosabb körültekintést igényel, egyre bonyolultabb jogi és pénzügyi megoldásokkal. Amellett, hogy egy nagy hálózatnál a vevők mindehhez segítséget kapnak, a tízezres nagyságrendű tranzakciós adatbázis az ingatlanok reális árazásában is segít. A piaci ár megállapításának szerepe mára – mikor az eladók és vevők elvárásai messzebb kerültek egymástól – jócskán felértékelődött.

Forrás: Világgazdaság online

11/59

Irodapiaci hírek 2010 52. hét

12/59

Befektetési alapok halála 2010-ből 2010. December 31. Péntek A válság óta egyre kevesebb alap volt kénytelen beszüntetni teljesítményét, így idén "már csak" 1400 befektetési alap húzta le a rolót. Az alapok bukásához javarészt a hibás befektetési politika, a drága működés, vagy a menedzserek pocsék irányítása járult hozzá, de előfordult, hogy éppen a sikeres menedzser távozása miatt döntöttek az alap megszüntetése mellett. Itt van hát néhány példa az idei sikeres bukásokra.

Idén jóval kevesebb befektetési alapot kellett valamilyen oknál fogva megszüntetni, vagy beolvasztani egy másik alapba mint tavaly, de idén összesen így is 1400 alap húzhatta le a rolót az Egyesült Államokban. Ezek nagy része gyorsan feledésbe merült, vesztüket pedig a hibás befektetési politika, vagy például a közkedvelt portfólió menedzser távozása okozta. Néhány példa az idén bebukott alapokra: Az idén kénytelen volt tevékenységét megszüntetni az 1998-ban induló StockCar Stocks, amely a NASCAR versenyek népszerűség-robbanásából kívánt profitálni, azonban az alapban tartott részvényeknek semmi közük nem volt a versenyhez, csupán a hirdetésekhez. Az alap összességében úgy teljesített, mint a többi nagy kapitalizációjú vállalatokat kereső részvényalap, azzal a különbséggel, hogy rendkívül drágán működött, az alap működésére ugyanis évi 3,6 százalék ment el. A teljes cikk itt olvasható

Forrás: Portfolio.hu

13/59

Házak néptelenedhetnek el Budapesten 2010. December 30. Csütörtök Mi lesz a rengeteg üresen álló házzal Budapesten? Hova költöznek a régi irodaházakból a bélrők? Érdekel-e ma valakit Magyarországon, hogy fenntartható-e egy épület vagy sem? A Biggeorge's-NV - vezérigazgatójával, Hajnal Istvánnal beszélgettünk az irodapiac 2011-es kilátásairól.

Portfolio.hu: Gondolja, hogy tud növekedni az irodapiac keresleti oldala? Lesznek új bérlők, vagy csak a meglévők költöznek át máshová, mert majdnem ugyanannyiért vagy még alacsonyabb bérleti díjért jobb irodaházat tudnak választani? Hajnal István: Úgy látom, hogy inkább ez utóbbi lesz várható a következő 1-2 évben. Ez a fajta migráció is nagyon lassú, de talán valamelyest felgyorsult, különösen az utóbbi 7 hónapban. Az új keresletek egészen elenyésző mennyiségben jelennek meg ma a piacon. A Bécsi Corner bérlői is jellemzően már bérlők voltak valahol, és a migrálók mindegyike jobbat, szebbet és általában kisebbet szeretne. Persze nem egy olyan megkeresés érkezik, aki továbbra is csak összehasonlító árakat szeretne kapni a piacon jelenlegi főbérlőjével szembeni alkupozícióit javítandó, ezt a tendenciát viszont csökkenőnek érzem. Akiben ez a gondolat megfordult, az már meghozta azt a döntést, hogy marad vagy továbbköltözik. Tavasszal volt komoly mozgás, sokan bekértek ajánlatokat, ezt most kevésbé látom, inkább a tényleges migrációs igényeket érzékelem. A jövőben pedig a gazdaság élénküléséig nem várható az, hogy tömegesen új szereplők jelenjenek meg a bérleti piacon. Szokták emlegetni az állami szektort, de ez mint potenciális bérlő egyelőre nem mozdult a várakozásokkal ellentétben. Azt várom, hogy ebben lesz egy felismerés, hogy mozdulni kell, de attól is tartok, hogy amilyen lassúnak látszik a kormányzat döntéseinek az integrálása a mindennapokba, olyan lassú lesz az is, hogy az állami szektor költséghatékonyabbá tegye a működését. Láthatóan ez még nem érkezett el, nincsenek ilyen tenderek, megkeresések, pedig itt is lenne mit takarékoskodni a költségeken. Persze itt visszatérhetünk ahhoz a problémához, hogy mi történne az állami szervek által elhagyott irodákkal. S jelenleg sajnos a piac erre semmilyen választ nem kínál. A teljes cikk itt olvasható


14/59

Mi várható jövőre az irodapiacon? - A piaci tisztulás megállíthatatlan 2010. December 29. Szerda Az irodaházak piaca idén közel sem zár jó évet, sem az új átadások, sem az üresedési ráták alakulása, sem a piacon tapasztalható bérleti díjak, de – a magasnak mondható tranzakciós hozamok ellenére – még a befektetések sem hoztak örömteli eseményeket.

Az idei év azonban lassan véget ér, és ahogy egy ideje látszik is, jövőre már jóval letisztultabb piacon fognak fejleszteni, elemezni, közvetíteni és adni-venni a szektor szereplői − ki-ki a maga területén.

Nehéz évük volt az új átadásoknak A közvetlenül a válság előtt vagy annak elején megindított ingatlanfejlesztések közül szinte minden olyat átadtak, amelynek az építését nem tudták vagy nem akarták felfüggeszteni. Ezekkel az átadásokkal pedig igencsak próbára tették a saját, illetve megbízott értékesítő, közvetítő csapatokat, mivel szinte már közhelyszámba megy, hogy jelenleg a bérlő és a vásárló az úr, már ha akad egyáltalán. Ez az állapot azonban egyes részpiacokon a következő egy-két évben fordulatot vehet, sőt szinte bizonyos, hogy fordulatot is vesz majd, és szép lassan visszatér egy egészségesen növekvő pályára. Persze a jelenleg minden három kiadott négyzetméterre jutó egy üres négyzetméter feltöltése − ami 25% körüli kihasználatlanságot jelent az irodapiacon − még eltart egy ideig, de az elemzői várakozások szerint a térben és minőségben differenciált irodapiacon jól kirajzolódnak azok az alpiacok, amelyek elsőként számíthatnak majd a kereslet élénkülése okozta érdeklődésre. Tovább a teljes cikkhez

Forrás: ReSource

15/59

Hogyan árazzák be a befektetők a zöld épületeket? 2010. December 28. Kedd A reggelin nemzetközi sztárelőadók és a hazai ingatlanszakma jeles képviselői ülnek majd az előadói asztaloknál. Az eseményen elsősorban nem előadások, hanem interaktív panelbeszélgetések keretén belül folynak majd a szakmai viták.

Az esemény célja, hogy bemutassa az ingatlanértékelés, értékbecslés legfontosabb európai és globális folyamatait, kihívásait és ebben a kontextusban elemezze a hazai ingatlanpiaci szereplők aktuális problémáit, szakmai vitáit. A reggeli legfontosabb témái:

- Az ingatlanhitelezésen keresztül az ingatlanok értékének meghatározása az egész világgazdaságra meghatározó hatással volt az elmúlt 2-3 évben. Mit tanult az ingatlanszektor a válságból? Elkerülhető lett volna az összeomlás? Mennyire voltak túlárazva az ingatlanok Európában, illetve specifikusan Magyarországon? A válság után minden visszatér a régi kerékvágásba, vagy a krízis hosszú távú változásokat hozott az ingatlanok értékének meghatározásában? - Az épületek energiafelhasználása egyre inkább az ingatlanszektor egyik meghatározó szakmai kihívásává válik. Az egyre szigorodó Európai Uniós szabályozás és a kemény piaci verseny következtében a zöld megfontolások nagy hatással vannak az ingatlanok értékelésére. Milyen szinten és hogyan érinti az ingatlanok piaci értékét a zöld forradalom? Hogyan árazzák be a befektetők a zöld épületeket, megoldásokat? Jelentkezés és további részletek itt


16/59

Bíznak az élénkülésben a piaci szereplők (1. rész) 2010. December 27. Hétfő Az ingatlanpiacot szinte teljesen átalakító 2010-es évben a túlélés volt az elsődleges tét. A vételi árak és bérleti díjak, a kihasználtság, a fejlesztések üteme és megannyi mutató az eddigi legmélyebb szinten áll. De mit is várnak az egyes területek meghatározó szereplői 2011-től?

Horváth Péter, közép-európai vagyongazdálkodási vezető, MOSAIC Property LLP A kiskereskedelmi piac valószínűleg elérte a mélypontját. De a fellendülés sajnos több szempontból is hosszadalmasnak és fájdalmasnak látszik. Minden a lakosság vásárlási hajlandóságán és a zsebekben lévő elkölthető pénz mennyiségén, valamint a bankok hitelkihelyezési gyakorlatán múlik. Az első tényező valószínűleg már eleve behatárolja a kereslet növekedését, hiszen a létbizonytalanság és a bevételek folyamatos csökkenése sajnos nem fogja nagymértékben fellendíteni a keresletet. A felvett hiteleket most is törleszteni kell, és ez már sok családot eleve erőn felül terhel meg, ahol pedig a hitelek törlesztése is ellehetetlenült, ott sajnos már egész rétegek estek ki a potenciális vásárlók köréből. Az elmúlt évek fejlesztési láza a keresetek növekedésére épült, ami − a kereskedelmi láncok bővülése és a könnyű hitelezés mellett − sorra generálta az újabb és újabb kereskedelmi központok létrehozását. A teljes cikk itt olvasható

Forrás: ReSource

17/59

Befagyott a finanszírozás - Borul a TóPARK? 2010. December 27. Hétfő Most már hivatalos, hogy befagyott a TóPARK projekt első ütemének finanszírozása. A cég legfrissebb közleményében tájékoztatott arról, hogy az Eurohypo AG 2010 év eleje óta szünetelteti a folyósítást, így a beruházó nem tudja a további kifizetéseket eszközölni.

A munkálatok leállásának okára ugyan megkaptuk a választ, az eddig 47%-os előbérlettel rendelkező irodakomplexum konkrét bérlőit, a jelenlegi első ütem átadását, valamint a leendő fázisok kivitelezését és finanszírozását azonban továbbra is homály fedi. De hogy is jutottunk el 2010 végéig? Több mint három évvel ezelőtt, 2007 augusztusában írtunk először, az eddigi egyik legnagyobb, komplex város- és ingatlanfejlesztésről, a TóPARK fantázia névre keresztelt projektről. A kezdetekkor összesen 140 hektárosra megálmodott új várost, 13 év alatt, összesen több mint 300 milliárd forintból, az M0, M1 és M7-es autópályák által határolt aranyháromszögben kívánta megvalósítani a Walker & Williams Investment Group (WWIG). Az eredeti tervek szerint, az első ütemben 2010 végéig, 100,000 négyzetméter iroda, és 168 bérlakás, illetve apartman került volna átadásra. Az első híreket Petrovszky Gábortól, a Walker & Williams magyarországi képviselőjétől kapta a szakma a fejlesztésről, aki még 2007 nyarán úgy nyilatkozott, hogy a hatalmas területen Európa egyik legnagyobb irodaparkját és szolgáltató, innovációs központját szeretnék megvalósítani. Az akkori hírek szerint a projekt első lépéseit az OTP Bank és az Eurohypo finanszírozta. Petrovszky azt is elárulta, hogy egyedülálló módon csak a projekt előkészítése 3 milliárd forintba került, a kivitelező pedig a Deutsche General Bau lesz, amely számos magyar alvállalkozó bevonásával hajtja majd végre a fejlesztést. A teljes cikk itt olvasható

Forrás: ReSource

18/59

Logisztikai hírek 2010 52. hét

19/59

Kivonul a Lukoil Magyarországról? 2010. December 31. Péntek Visszaadja üzemanyag-nagykereskedői engedélyét a Lukoil magyarországi leányvállalata a válságadó hatására - nyilatkozta Denis Ryupin az orosz hátterű Lukoil Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Népszabadságnak.

Természetesen nincsen szó a magyar piacról való teljes kivonulásról, mivel kúthálózatukat továbbra is üzemeltetni kívánják - hangsúlyozta Ryupin. Az ügyvezető elmondása szerint a Lukoil Magyarországon főként az üzemanyag-kiskereskedelemeben vesz részt, melyet leginkább közel száz töltőállomásuk fémjelez. Ezt a fő tevékenységüket egyáltalán nem kívánják feladni - a piaci félreértések elkerülése végett az ügyvezető leszögezte, hogy töltőállomásaik megmaradnak, ügyfeleiket továbbra is a megszokott feltételekkel szolgálják ki. A JET töltőállomás hálózat 2007-ben történő megvásárlásával debütált hazánkban a LUKOIL Magyarország Kft., amely a ConocoPhillips Hungary társaság jogutódja. A társaság jelenleg 76 töltőállomást üzemeltet szerte az országban, ebből 30 töltőállomás korábban JET néven üzemelt. A Magyarországon üzemelő leányvállalat a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgáztermelő és feldolgozó társaságának, a globális LUKOIL hálózatnak a része.


20/59

Két új megbízást nyert el Romániában az Ezentis Infraestructuras 2010. December 30. Csütörtök Két új projekt megvalósítására nyert megbízást az Ezentis Infraestructuras Romániában, összesen 9,46 millió euró értékben. A társaság Moreni ipari parkjának fejlesztését végzi 8,8 millió euró értékben, valamint Bukarest egyik kerületének vízés csatornahálózatának rehabilitációját 660 ezer euróért

Dambovita tartomány önkormányzata az Ezentis Infraestructuras és a román Complis cég alkotta konzorciumnak ítélte a Moreni térségében fekvő ipari terület átalakítását. A Bukaresttől 90 kilométerre, északra fekvő városban megvalósítandó fejlesztés értéke 8,8 millió euró. A beruházás magában foglalja az út, víz- és csatornahálózat, az elektromos és gázellátás, valamint a telefon- és internetszolgáltató rendszer felújítását. A munkálatok részét képezi továbbá 13 ipari csarnok felépítése és számos, már meglévő épület elbontása is. A befektetés – amely az Európai Unió Regionális Operatív Program 2007-2013 keretében nyert támogatást – egy új iparterület kialakítását célozza a régióban. A bukaresti vízművek (Apa Nova Bucuresti) az Ezentis Infraestructuras és a Triada Prod Impex cégekből álló konzorciumot hirdette ki nyertesként a főváros több utcájának víz- és csatornahálózatának felújítására, bővítésére és fenntartására kiírt pályázaton. A projekt magában foglalja a már meglévő hálózat felülvizsgálatát, és több mint 100 000 méternyi csatorna építését Bukarest Dobroiesti, Bulgaru Ion, Pucheni, Sighet, Liniei és Floare de Gheata nevű utcáin. Az Ezentis Infraestructuras már rendelkezik hasonló jellegű tapasztalattal az országban, hiszen az idei év elején fejezte be a Priboiu-Branesti térség, valamint a főváros közelében található ipari területek fejlesztésének kivitelezési munkáit. A társaság számos városfejlesztési beruházást vitt véghez Romániában, többek között Bukarest és Braila történelmi városrészeinek rehabilitációját, valamint több útépítési munkában, például a Turnu és Magurele közötti autóút kiépítésében is érdekelt.

Az Ezentis Cégcsoportól: A Madridi és a Bilbao-i Tőzsdén jegyzett Ezentis (korábban Avánzit) Csoport több mint 50 éves tapasztalattal rendelkezik a technológiai, infrastrukturális és telekommunikációs fejlesztések területén. Az idei év februárjában Mario Armero vezetésével új fejlődési szakaszba lépett a vállalat. A cég egyik főbb célja, hogy a nemzetközi piacokon és a növekedés előtt álló szektorokban vezető pozíciót töltsön be. A Csoport tevékenysége három fő üzletágba szerveződik: Ezentis Infraestructruras (infrastruktúra-fejlesztésre szakosodott ágazat), Ezentis Technología (információs és software-es technológiára szakosodott ágazat), valamint az Ezentis Telecom (telekommunikáció és optikai hálózatok területét lefedő ágazat); résztulajdonosa továbbá a Vértice 360º, audiovizuális szolgáltatásokat nyújtó cégnek. A cég jelentős érdekeltségekkel bír Latin-Amerikában, a Karib térségben, Észak-Afrikában és Kelet-Európában. A Csoport 4 kontinens 30 országában több mint 5 000 alkalmazottal végez munkálatokat számos szektorban, mint a telekommunikáció, a közlekedés, az energiaellátás és közművek, illetve az építőipar (mély- és magasépítés) területén.

Forrás: Heart Communications Kft.

21/59

Nem épül tovább a négyes metró 2010. December 29. Szerda A kockázatok sokasága és az akár 56-100 milliárd forintot is elérő hiány miatt Budapest jövő évi büdzséje „válságköltségvetés” lesz, csak a legszükségesebb fejlesztésekre lesz pénz, a 4-es metró folytatására nem – írta a Népszava, a lap birtokába került koncepció alapján.

A lap szerdai számában megjelent írás szerint a főbb számokat, gazdálkodási kereteket tartalmazó dokumentumról a január 12-i, rendkívüli közgyűlésen szavaznának, miközben Tarlós István főpolgármester egyeztetésbe kezd a fővárosi frakciókkal. A Népszava emlékeztet arra, hogy főpolgármester-jelöltként Tarlós István a nyár végén még azt mondta: a Fidesznek nincs szándékában leállítani a beruházást, "be akarjuk fejezni a metróépítést és mindent meg is fogunk tenni” ezért. Viszont már akkor nyitva hagyta a lehetőségét, hogy lesz-e második ütem. Ezt az őszi önkormányzati választás után közvetlenül már attól tette függővé, "hogy a szocialisták és a főpolgármester milyen állapotban hagyják itt a kasszát”. A lap azt írta, hogy a jövő évi költségvetési koncepció éppen erre hivatkozva megállapítja: "a ciklus egészének gazdálkodási teljesíthetőségét tekintve (…) válsággal kell megküzdeni”. A dokumentum a csak a jövő évre becsült, akár 56-100 milliárd forintos "halmozott hiányt” is azzal magyarázza, hogy "az átadáskori anyag feltételezései több tekintetben tévesnek, illetve túlzottan optimistának minősíthetők.” A költségvetési koncepció szerint első körben a "halmozott hiány” csökkentése történik meg a felújítások és fejlesztések felülvizsgálatával. A második körben a hiány olyan mértékűre csökkentése, "ami a 4-es metró II. szakaszának elhagyásával” lehetővé teszi évi tízmilliárd forint támogatás nyújtását a BKV-nak.

Forrás: MTI

22/59

Kína óriási csapást mér a német autógyártókra 2010. December 29. Szerda Peking a hatalmas város forgalmi dugóit azzal akarja mérsékelni, hogy 2011-ben harmadára csökkenti az újonnan kiadott forgalmi engedélyek számát. Az elképzelése hatására az autógyártók részvényeinek árfolyama meredeken zuhanni kezdett.

A BMW és a Daimler részvényeinek az árfolyama mintegy 5 százalékkal csökkent a hír felröppenését követően. A közlés szerint Peking jövőre 240 ezer forgalomba helyezési engedélyt ad ki, ez a Business Day által idézett szakértő szerint a harmadik a tavaly érvényes számnak. A kínai konjunktúra éppen a német autógyártók számára jelent igen fontos elhelyezési piacot hangoztatta Andreas Lipkow, az MWB Fairtrade részvénykereskedője. Ráadásul egyes szakértők szerint Peking városa csak az első lépés, amelyet további szigorítások követnek majd. A Volkswagen számára jelenleg Kína a legnagyobb piac, a cég közlése szerint az országban működő két vegyesvállalata 2015-ig 10,6 milliárd eurót fordít ottani fejlesztésekre, a cél a VW kínai gyártókapacitásának megduplázása. Hasonlóan fontos célpont Kína a Mercedesnek, a német luxusmárka január és november között 119 százalékkal több autót értékesített az országban, mint tavaly.


23/59

Se pénz, se metró 2010. December 28. Kedd A VEKE Karácsony előtti közlemény roppant egyszerűen közelíti az egyre terebélyesedő, igazi szappanoperává váló Alstom botrányt: hol a pénz, hol a metró, kik és miért így kötötték a szerződést.

A VEKE döbbenten figyeli, hogyan packázik egy elvileg jó nevű nemzetközi járműgyártó cég a magyar vevőivel. A vevők végső soron mi, utasok és adófizetők vagyunk. Az Alstom lassan öt éve ül a mi pénzünkön és eddig nem volt képes a szerződésnek megfelelően szállítani, több mint két éves csúszásban van és még be is perelte a saját vevőjét. Viselkedésében, megnyilvánulásaiban a magyar tárgyalópartnerekkel, a BKV dolgozóival a nekünk beszámolók szerint e cég munkatársai lekezelően, ellenségesen bánnak. A magyar hatóságok, sőt, a megrendelő Főváros és a finanszírozó Magyar Állam képviselői mindezek ellenére évekig említésre sem tartották méltónak sem ezt a bánásmódot, sem az időbeli csúszásokat, ellenkezőleg, leginkább asszisztáltak az eseményekhez. Egyáltalán nem szokványos ez a viselkedés az üzleti világban. Magára valamit is adó cég így nem viselkedik kiemelt vevőjével. Itt azonban vélhetően nem szokványos üzleti megállapodásról van szó. A VEKE meggyőződése, hogy a szállító által tanúsított hozzáállás nem lett volna lehetséges, ha nem kap teljes körű támogatást Magyarországról. Tény, hogy a szerződés a magyar fél számára kirívóan hátrányos feltételekkel köttetett. Ezek a feltételek olyannyira előnytelenek, hogy felmerül a kérdés, valójában kinek az érdekeit is képviselték a szerződés magyar kidolgozói, illetve aláírói. Sajnos, eddig még senki nem kérdezte meg az ügyet valójában belülről jól ismerőket, hogy mi is történt a szerződés megkötésekor, illetve előtte. Mivel a károk felmérhetetlenek, ezért meggyőződésünk, hogy a magyar hatóságoknak hivatalból feladata mielőbb meghallgatni a szerződést aláíró Aba Botond akkori BKV vezérigazgatót és a szerződés kidolgozásáért felelős Donáth Zoltán akkori BKV műszaki vezérigazgató-helyettest. Ugyancsak mielőbb meg kell hallgatni a szerződést szokatlan módon a kézjegyével ellátó Demszky Gábor akkori főpolgármestert és a szerződés létrehozásában aktív szerepet játszott, az aláírás után mindössze két hónappal kiemelt sürgősséggel francia Becsületrendet kapott Medgyessy Péter akkori miniszterelnököt is. Emellett az Alstom konzorciumi partnere, a szerződés aláírásának másnapján csődöt jelentő Transelektro-csoport akkori vezetői és tulajdonosai is bizonyára fontos információkkal rendelkeznek. További érdekes részletekkel szolgálhatnak a későbbi, a szállító csúszásait és nem megfelelő műszaki megoldásait, derogációs kérelmeit jóváhagyók, vagy jóváhagyásra esetleg utasítást adók. Szükséges meghallgatni Balogh Zsolt megbízott BKV vezérigazgatót, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest és Horváth Zsolt Csabát, a Nemzeti Közlekedési Hatóság volt elnökét, akik bizonyára tudnak segíteni a felmerült súlyos kérdések megválaszolásában. Csakúgy, mint a szállítóval magyar részről a tárgyalásokat bonyolító Guba János, a BKV DBR Metró Projektigazgatóság helyettes vezetője is, aki a Fővárosi Közgyűlés idén júniusi ülésén személyesen, egyenesen a pulpitusról garantálta a képviselőknek a típusengedély megszerzését. Amíg a saját portánkon nem lesz rend, és nem tudjuk, kik azok, akiknek ezt a szinte megoldhatatlan helyzetet köszönhetjük, ne várjuk, hogy egy ellenérdekelt, magát nyeregben érző külföldi szállítóval szemben eredményesen lehessen fellépni. Elvárjuk tehát a magyar adófizetők pénze fölött őrködni hivatott hatóságoktól, hogy hivatalból intézkedjenek és derítsék fel a rendkívüli károkat okozó szerződéskötés és szerződés nem teljesítés felelőseit. Fel kell tárni, kik voltak azok, akik hanyagságukkal, hozzá nem értésükkel, vagy esetleg bűnös módon ebbe az elképesztő helyzetbe hozták a Fővárost.

24/59

Forrás: LogPortál

25/59

Folytatódhat 2011-ben a kilábalás 2010. December 27. Hétfő Az idén a várt felett nőtt a gazdaság, jövőre további gyorsulás valószínűsíthető, de továbbra is vannak kockázatok. Az elmúlt évekhez képest az idei gazdasági folyamatokat meglehetősen pontosan sikerült a kutatóintézeteknek előre jelezni.

Ha jövőre is beválnak a jóslatok, akkor ötéves csúcsra emelkedhet a növekedés, de továbbra is problémás marad az inflációnk. Az államháztartás hiánya viszont az EU-csatlakozásunk óta első ízben teljesítheti az uniós követelményszintet, ráadásul akkor, amikor ez a tagországok többségének nem fog összejönni.

A decemberben kiadott kutatóintézeti prognózisokban 2,5 és 3,3 százalék közötti GDP-növekedés szerepel 2011-re. Az idei, 1 százalék körüli teljesítmény után már érzékelhetővé válhat a bővülés, legalábbis a szereplők egy része számára. A növekedés az EU átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz. Továbbra is az export húzza majd a gazdaságot, azonban immár a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon – a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt – a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése – figyelmeztet a GKI legutóbb kiadott anyagában. A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz a kutatóintézet szerint. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nőhet, mint emlékezetes, az idén a kedvezőtlen időjárás miatt az átlagostól jócskán elmaradtak a növénytermesztés eredményei. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik a prognózis szerint. A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül a GKI várakozása szerint, ez az egész gazdaság – főleg a kkv-szektor – növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ez az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja. Más intézetek is felhívják a bankadó ilyen hatására a figyelmet, valamint arra is, hogy az egyes ágazatokra kirótt különadók szintén rontják a befektetési klímát. A Századvég Gazdaságkutató ugyanakkor rámutat: az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene javítja a kilátásokat. A Kopint-Tárki 2011-ben a versenyszféra egészét tekintve is a beruházások bővülésére számít, emögött a továbbra is viszonylag dinamikus állami beruházások és a visszaesésből stagnálásba váltó háztartási beruházások állnak.

A válság során megemelkedett állástalanság még jövőre is velünk marad, hiába a kormány ambiciózus célkitűzései. A foglalkoztatottak száma 2011-ben néhány tized százalékkal, lényegében az idei csökkenéssel azonos mértékben emelkedhet a GKI szerint. E szerint a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik. Ennél a Kopint-Tárki és a Századvég is valamivel kedvezőbb adattal kalkulál, ám már az is nagy eredmény lenne, ha jövőre egy számjegyű lenne a munkanélküliségi mutatónk. Míg a válság kitörésekor úgy tűnt, legalább az inflációt sikerül megfékezni, amíg nincs kereslet a

26/59

gazdaságban, végül magasan maradt a drágulási ütem. Ebben nagy szerepe volt a kormánynak, hiszen a hatósági árak emelése mellett az áfakulcs megnövelése is hatott a pénzromlásra. Időközben a már említett gyenge mezőgazdasági termés is éreztette a hatását: újra gyorsulni kezdett az élelmiszerár-emelkedés. Utóbbinak még jövőre is lesz hatása az inflációban, de az energiaárak is inkább felfelé mutatnak. Mivel a fogyasztói árindexben jelentős súlyt képvisel a kiskereskedelmi láncokban zajló forgalom, az ezekre kivetett különadó is emelheti néhány százalékponttal az éves inflációt – mutat rá a Kopint-Tárki. Mindezek miatt jövőre tovább folytatódhat a kamatemelési ciklus, és 2011 végére az irányadó ráta 6,25 százalékra emelkedik a Századvég szerint. A Magyar Nemzeti Bank decemberben kiadott inflációs jelentése is a 3 százalékos cél feletti áremelkedéssel kalkulál, csakúgy, mint a kormány.

A 2011-es büdzsé egyébként nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő makropályát feltételez, 3 százalékos gazdasági növekedést és 3,5 százalékos drágulást tartalmaz. Az utóbbi két évben igyekezett a kormány konzervatív módon betervezni a gazdasági folyamatokat, vagyis kissé alullőtték a piac várakozásait. Igaz, a hiánycélok végül így sem teljesültek, erre viszont most minden esély megvan. Az MNB-től a kutatóintézeteken át a piaci elemzőkig mindenki tarthatónak minősíti a 3 százalék alatti jövő évi hiánytervet. Ezzel kikerülhetünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Az államháztartás szigora persze többnyire kényszerű magatartás következménye, mivel további kicsapongást már aligha engedhettünk volna meg a nemzetközi szervezetek retor-ziója nélkül. Szintén nem teljesen önkéntes alapon, de az elmúlt két évben számottevően javult a magánszektor pénzügyi egyensúlya is. A korábban jelentős devizaadósságot felhalmozó háztartások egyrészt megnövekedett törlesztőrészletük miatt költöttek kevesebbet fogyasztásra. Másrészt a hitelhez jutás is nehezebb lett, ez szintén a nettó pozíció javulását eredményezte. Utóbbi azonban – nem túl szerencsés módon – jelentősebben hatott a vállalkozások finanszírozási helyzetére. Bár a pénzügyi folyamatokat az utóbbi években nehéz volt előre jelezni, alapvetően pozitív egyensúlyi képet festenek fel a kutatóintézetek. 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében egymilliárd euró deficit keletkezhet a GKI szerint, ugyanakkor az EU-támogatások növekedése következtében a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlan marad, 3 milliárd euró lesz. Összességében tehát a lakosság és a vállalkozások számára az ideinél valamivel könnyebb lesz a jövő év. Valószínűleg kevesebb cég csődjével kell számolni, és munkát találni is könnyebb lesz. A kormány tavaszra ígérte a nagy állami rendszerek átalakítását, amelyet a közgazdászok már régóta sürgetnek. Ennek inkább a hosszú távú növekedési pályára lehet hatása, optimális esetben sikerül csökkenteni a pazarlást, javítani a hatékonyságot az oktatásban, az egészségügyben és a közösségi közlekedésben, de az önkormányzatok helyzetének rendezése sem várathat már sokáig magára.


27/59

Retail hírek 2010 52. hét

28/59

Különös mélygarázsterv a Belvárosban 2010. December 29. Szerda Különös módon „gondoskodna” a Belváros legpatinásabb utcáinak részprivatizációjáról az V. kerület - írja a Népszabadság. Az Új Városközpont alá a lap szerint a beruházó úgy építhetne mélygarázst, hogy 99 éves üzemeltetési jogát később tulajdonjogra válthatná egy most még homályos törvényi lehetőséggel.

A szerződés a Népszabadság szerint egy többszintes mélygarázs építésére vonatkozna, érintve a Bécsi utca Szervita tér és Harmincad utca közti szakaszát, a Deák Ferenc utca, valamint a Kristóf tér egyegy részét. Aki pedig mindezt birtokba veheti, az a Csipak Acquisitions cégcsoport érdekeltségébe tartozó Immobilia Real Estate Development Kft. Az V. kerületi Fashion Street-projektet is jegyző ingatlanvállalkozó, Csipak Péter a területen szeretné megvalósítani az Új Városközpont nevű fejlesztését, a korábban megvett épületek lebontásával. A három ház védettségét az V. kerület lobbizásának köszönhetően a nyáron szüntette meg az előző Fővárosi Közgyűlés - teszi hozzá a lap. Csakhogy a terveket és a kivitelezéshez asszisztáló önkormányzatot a Népszabadság szerint számos bírálat érte az UNESCO világörökségi tanácsadó cége, az ICOMOS, a nemzetközi és a hazai építészszakma, valamint civil szervezetek részéről. Az új, többfunkciós épületegyüttes és a tetejére álmodott üvegzeppelin szétzúzná a történelmi belváros architektúráját, veszélyeztetve a világörökségi címet - állítják a lap szerint, amely hozzáteszi, hogy a közelmúltban Tarlós István főpolgármester neves építészeti tanácsadói is arra kérték Rogán Antalt: álljon el a beruházás támogatásától. E bizonytalan helyzetben adna a Belváros zöld utat a városközpont alá épülő, a megállapodástervezetben alépítményként is nevesített mélygarázsnak. A köztulajdonú alépítményrészt a beruházó 99 évre viszszabérelné, kizárólagosan üzemeltetné, majd a tulajdonjogát is megszerezhetné. Ezzel együtt pedig akár a szóban forgó utcarészeket is birtokba vehetné. Jóllehet a szerződés rendelkezik az önkormányzati tulajdonjog folytonosságáról, ám több pontja is előrevetíti az esetleges vagyonvesztést. A kerület lényegében elveszítheti a szóban forgó közterületek feletti forgalomtechnikai és üzemeltetési kontrollját, emellett engedélyezi az önkormányzati és a magántulajdonú „ingatlanrészek terepszint alatti összeépítését”, a mélygarázs egészéről pedig kimondja, hogy az „egy építményegységet képez”. Magyarul: egyetlen teleknek tekinti. Ennek tulajdonjogához juthatna tehát a beruházó - írja a lap.

Forrás: HVG

29/59

Túlárazták az ingatlanokat a válság előtt - Merre tovább? 2010. December 29. Szerda Meg lehet -e határozni egy ingatlan értékét a mai illikvid, bizonytalan piacokon? Hogyan hatott a válság az értékbecslési alapelvekre, módszerekre? Hogyan árazzák be a befektetők a zöld épületeket? A Portfolio.hu és az RICS Magyarország 2011. január 20-án szakmai reggelit szervez az ingatlan-értékbecslés legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseiről.

A Property Valuation Reggelin nemzetközi előadók és a hazai ingatlanszakma jeles képviselői ülnek majd az előadói asztaloknál. Az eseményen elsősorban nem előadások, hanem interaktív panelbeszélgetések keretén belül folynak majd a szakmai viták. Az esemény célja, hogy bemutassa az ingatlanértékelés, értékbecslés legfontosabb európai és globális folyamatait, kihívásait és ebben a kontextusban elemezze a hazai ingatlanpiaci szereplők aktuális problémáit, szakmai vitáit. Mit tanultunk a válságból? Az ingatlanhitelezésen keresztül az ingatlanok értékének meghatározása az egész világgazdaságra meghatározó hatással volt az elmúlt 2-3 évben. Mit tanult az ingatlanszektor a válságból? Elkerülhető lett volna az összeomlás? Mennyire voltak túlárazva az ingatlanok Európában, illetve specifikusan Magyarországon? A válság után minden visszatér a régi kerékvágásba, vagy a krízis hosszú távú változásokat hozott az ingatlanok értékének meghatározásában? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a panelbeszélgetésben résztvevő szakemberek. Tovább a Portfolio.hu cikkére.


30/59

Karácsonyi pornóbotrány a pesti plázában 2010. December 29. Szerda Múlt szerdán, karácsony előtt két nappal egy pénisznek öltözött férfi tűnt fel a budapesti Westend City Center bevásárlóközpontban.Egy szemtanú a Velvet.hu-nak számolt be a különös látványról: "Körbe-körbe rohangált ebben az érdekes jelmezben, és ijesztgette a járókelőket.

Nem tudom, hogy valami reklám része volt, vagy mi célból tette eme cselekedetet, de mindenesetre volt olyan jó fej, hogy beállt egy fotóra. Állítólag ilyen képeket szokott karácsonyi üdvözlőlapként elküldeni. Ezt követően nemsokára elvezették a biztonságiak, de még ott helyben leeresztették vele a jelmezét" A cikkhez kapcsolódó egyik hozzászólásban megszólalt az állítólagos jelmezes is. Mint írta, minden évben csinál valamilyen különleges karácsonyi üdvözlőlapot, idén a pénisz-jelmezre esett a választása. A jelmez elvileg egy magyar online boltban is kapható: ára 12 500 forint, jelenleg azonban a teljes raktári készlet elfogyott.


31/59

Tovább pörög a lengyel piac 2010. December 28. Kedd Nincs megállás a lengyel ingatlanbefektetési piacon. Az amerikai Heitman megvásárolt a Poznanban található Galeria Malta bevásárlóközpont 75 százalékos tulajdonrészét a spanyol Neinver-től - értesült a PropertyEU.

Az amerikai kockázati tőke társaság és a spanyol ingatlanfejlesztő nem közölte, hogy milyen árazási szint mellett cserélt gazdát a 97 százalékban bérbeadott 54 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont. Az amerikai cég a HEPP IV nevű európai ingatlanalapján keresztül vásárolta meg a részesedést. Az alap jelenleg 505 millió eurónyi vagyont kezel Európában.

Forrás: ReSource

32/59

Bíznak az élénkülésben a piaci szereplők (2. rész) 2010. December 28. Kedd Az ingatlanpiacot szinte teljesen átalakító 2010-es évben a túlélés volt az elsődleges tét. A vételi árak és bérleti díjak, a kihasználtság, a fejlesztések üteme és megannyi mutató az eddigi legmélyebb szinten áll. De mit is várnak az egyes területek meghatározó szereplői 2011-től?

Honi Katalin, Director of Property Management, Strabag PFS A piaci szereplők helyzetének megerősödését, a piac tisztulását és az erőviszonyok rendeződését várjuk 2011-től. Minden piaci szereplő alkalmazkodott a jelen gazdasági helyzethez, kialakította stratégiáját, és ennek megfelelően kezd el működni. A kialakuló új igényeknek megfelelően új piacok nyílnak, amelyek lehetőséget teremtenek bővülésre, erőforrásaink jobb kihasználására. A STRABAG PFS minőségi szolgáltatást nyújt immár nemcsak a facility management, hanem a property management területén is, ahol célul tűzte ki további neves ingatlanfejlesztők és -befektetők megnyerését ügyfélként. Az ingatlanszolgáltatások területén újabb megbízások megszerzésével tovább erősítjük pozíciónkat a változatlanul éles piaci versenyben, ahol azonban a piaci tendenciákhoz igazodóan reményeink szerint már nem elsősorban az ár fog diktálni, hanem a megfelelő árhoz társuló magas színvonal. A tulajdonosok egyre inkább felismerik, hogy manapság az egyik legfontosabb kulcsszó a szolgáltatások területén is a minőség, amelynek ára van ugyan, de hosszú távon megtérülő befektetés a megfelelő szolgáltató kiválasztása. A teljes cikk itt olvasható

Forrás: ReSource

33/59

Gazdasági hírek 2010 52. hét

34/59

Jönnek az univerzális mobiltelefon-töltők! 2010. December 31. Péntek Már a jövő év első hónapjaiban megjelennek az első univerzális mobiltelefon-töltők az Európai Unióban - jelentette be az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.

A közös töltők megjelenését az tette lehetővé, hogy az illetékes európai hatóságok egységes szabványokat készítettek. Ennek pedig az volt az előzménye, hogy tavaly nyáron tizennégy vezető mobilgyártó cég megállapodott a töltők egységesítésében. Antonio Tajani ipari biztos közleményében hangoztatta, hogy a közös töltő könnyebbé teszi a fogyasztók életét, hasznot jelent a cégeknek, valamint hozzájárul a hulladék csökkenéséhez is, hiszen minden háztartásban elég lesz egyetlen töltőt tartani, melyet új telefonok vásárlásakor sem kell majd lecserélni. Tajani elmondása szerint sikerült megállapodni a szükséges szabványokban, így most már az iparon múlik, hogy mikor kezdi meg a termelést. Az olasz származású ipari biztos mindazonáltal hozzátette, hogy ezek a töltők csak azokkal a készülékekkel használhatók együtt, amelyek számítógéphez csatlakoztathatók, ugyanis a megállapodások szerint a szabványtöltőt speciális microUSB-csatlakozóval látják el. Az Európai Bizottság reményei szerint jövő évtől már a legtöbb mobiltelefon kompatibilis lesz az új eszközzel.

Forrás: MTI

35/59

Még évekig Magyarország lehet az unió balkáni határa 2010. December 30. Csütörtök Meglehet, még hosszabb ideig Magyarország marad a Balkán egésze felé az Európai Unió schengeni határa. Ugyanis a napokban Németország és Franciaország nyilvánvalóvá tette: blokkolni kívánja Bulgária és Románia belépését a schengeni övezetbe.

A két ország belügyminisztere erről levélben tájékoztatta Cecilia Malmström belügyi biztost. Brice Hortefeux francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint ugyanis a két balkáni ország még nem érett meg arra, hogy a terveknek megfelelően 2011 márciusában csatlakozzon a schengeni övezethez. Ezt a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban tetten érhető bolgár és román hiányosságokkal indokolták. A cikk a hirdetés után folytatódik A német és francia elutasítás alaposan megnehezítheti, sőt meg is hiúsíthatja a 2011. első féléves magyar soros elnökség egyik fontos prioritásának tekintett schengeni bővítést Bulgáriával és Romániával – mutat rá a BruxInfo jelentése. Martonyi János a magyar elnökségi program múlt heti bemutatásakor (a német–francia levél nyilvánosságra kerülése előtt) is aláhúzta, hogy a leendő elnökség mindent elkövet majd a bővítés érdekében. A tagállamok szakértői januárban terjesztik elő a két ország felkészültségéről szóló jelentést, amely a szakértők helyszíni szemléinek tapasztalatain alapul majd. A jelentés szolgál majd alapul a döntés meghozatalához, hogy a két tagállam csatlakozhat-e vagy sem a belső határokat lebontó schengeni egyezményhez. Ez egyhangú döntést igényel, egy tagállam vétója is elegendő tehát a bolgár és román remények szertefoszlatásához – emlékeztet a BruxInfo jelentése. Traian Basescu román elnök az országával szembeni diszkriminációnak nevezte a francia és a német döntést. „A német–francia levél Románia elleni diszkriminatív lépésnek tekinthető” – idézték hírügynökségek kedden a román államfőt, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárkit is hátrányosan megkülönböztessenek. Basescu arra célzott, hogy a francia–német páros a Bulgária és Románia bel- és igazságügyi téren történő felzárkózását figyelemmel kísérő verifikációs mechanizmussal kötötte össze a két ország Schengen-tagságát, amellyel szerinte eddig nem létező, új feltételt támasztanak – fejtette ki a BruxInfo jelentése. „Ugyanolyan feltételeknek kell alávetniük minket, mint a többi tagállamot” – figyelmeztetett Basescu az AFP szerint. Berlin és Párizs diplomaták szerint elismeri, hogy formailag nem lehet összekötni a két kérdést, de azzal érvelnek, hogy ugyanakkor elválasztani sem lehet őket egymástól.

A schengeni övezet Jelenleg 25 tagja van, köztük három nem uniós tagállam: Norvégia, Svájc és Izland. Ugyanakkor Nagy-Britannia és Írország nem vesz részt az együttműködésben. Bulgárián és Románián kívül Ciprus vár még bebocsátásra.


36/59

Az eurózónát nem a gyors meggazdagodásra találták ki- vélemény 2010. December 30. Csütörtök A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a G20 csoporthoz tartozó országok a GDP-jük 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz 905 milliárd dollárt fordítottak a válság által megrendített pénzügyi szektoraik támogatására. Ezen felül pedig a GDP-jük 2 százalékának megfelelő összeget költöttek a gazdaságuk fiskális ösztönzésére, 2009-ben és 2010-ben egyaránt. Ez óriási adósságot okozott.

Luxemburgot és Finnországot leszámítva az euróövezet minden tagállamában meghaladta a GDP 3 százalékát az államháztartás hiánya a 2009-es pénzügyi évben. Görögországban, Spanyolországban és Írországban a deficit 10 százaléknál is nagyobb volt. Az euróövezet államaiban egy év leforgása alatt közel 10 százalékpontnyival növekedett a GDP-arányos államadósság: a 2008-as 69,3 százalékról 78,7 százalékra ugrott 2009-ben. Ami Németországot illeti, a 2010-es költségvetés rekordöszszegű, jóval 50 milliárd euró feletti költségvetési hiánnyal számolt. A közületi szektor adóssága meghaladja az 1700 milliárd eurót, ez közelít a GDP 80 százalékához. Az utána fizetendő kamatok szintje a német költségvetés több mint 10 százalékára rúg, ez az adósságheggyel arányosan tovább növekszik, különösen, ha a kamatszint maga is emelkedik. A pénzügyi válság és a rá következő recesszió azonban csak részben okolható a kialakult magas adósságszintért. Az igazság az, hogy számos európai és G20-állam jóval a lehetőségei felett élt, ezalól a fiskális mintagyerekként számon tartott Németország sem kivétel. A kormányok még a jó időkben is sokáig költöttek többet a bevételeiknél. Ennél is roszszabb, hogy egyesek annál is többet költöttek, mint amennyit viszonylag könnyen vissza lehet fizetni, mivel a lakosságuk elöregedése miatt gyengül a gazdaságuk hosszú távú növekedési potenciálja. Ez a tékozlás vezetett ahhoz az adósságszinthez, amely fenntarthatatlanná válik, ha nem cselekszünk. Válaszként Németország 2009-ben elhatározta, hogy szigorú fiskális szabályokat vesz fel az alkotmányába. A Schuldenbremse vagy „adósságfék” arra kötelezi a szövetségi kormányt, hogy a strukturális deficit 2016-ra ne legyen nagyobb a GDP 0,35 százalékánál, a tartományok szintjén pedig egyáltalán nem lehet szerkezeti hiány 2020-ra. A kötelezettséget a jelenlegi kormány nyilván betartja, ami azt jelenti, hogy a strukturális deficitet 2016-ra leszállítja tízmilliárd euró körüli szintre, ez nagyjából évi hétmilliárdos hiánycsökkentés. Az idén a jóléti juttatások a szövetségi kiadások több mint felét képviselik, ezért azoknak a legalább mérsékelt lefaragását nem lehet elkerülni. Ilyen fiskális konszolidáció azonban csak akkor hajtható végre, ha azt a többség szociálisan igazságosnak érzi. Az áldozatvállalásból a szociális segélyben részesülőknek ugyanúgy ki kell venni a részüket, mint a cégeknek és a köztisztviselőknek. A német nagyvállalatoknak a még meglévő szubvenciók lefaragásával, illetve a nagy energiaszolgáltatókra, a légitársaságokra és a pénzügyi szektorra kivetett adók növelésének formájában kell hozzájárulni a stabilizációhoz. A köztisztviselőknek tudomásul kell venni a már beígért fizetésemelések elmaradását, a hadseregben pedig szerkezeti átalakítások révén kell elérni évente hárommilliárd eurós megtakarítást. A kötelezővé tett német fiskális szabályoknak példaként kellene szolgálniuk az euróövezet többi állama számára. Hasonló kötelezettségek vállalásából egyetlen ország sem vonhatja ki magát, ha vissza akarja szerezni a piacok és saját polgárainak bizalmát. A legfrissebb kutatások szerint ha az adósságteher elér egy a fenntarthatóság szempontjából kritikus pontot, utána a több deficit inkább

37/59

fékezi, semmint élénkíti a növekedést. Az európai gazdaságpolitikusoknak a görög válság jelzést adott arra, hogy ne hagyják a végtelenségig növekedni az államadósságot. Az EU helyesen járt el, amikor – az euró stabilizálása végett – rövid lejáratú segítséget nyújtott Athénnak és létrehozta az Európai Pénzügyi Stabilizációs Alapot (EFSF). Ez ugyan fontos lépés volt a bizalom helyreállításához vezető úton, a görög válság azonban rámutatott az európai fiskális rendszer szerkezeti gyengeségeire. E fogyatékosságokat pedig nem lehet azzal orvosolni, hogy a problémakupacra még rádobjuk más országok pénzét. Magam részéről az EFSF-re mint ideiglenes, hiánypótló intézkedésre tekintek, amely addig alkalmazható, amíg orvosolni lehet a stabilitási és növekedési paktum fogyatékosságait, megerősítve annak szankciórendszerét. Az euróövezet hatékonyabb válságmegelőző és -megoldó mechanizmusának megteremtéséhez meg kell erősíteni a stabilitási paktum preventív és korrekciós szabályait. Az Európai Monetáris Unió (EMU) rendelkezéseit durván megsértő tagállamokra a megfelelő szankciókat sokkal gyorsabban, kevesebb politikai beavatkozással és keményebben kellene kiszabni. A hitelfelvételekre és a kiadásokra Németország és Franciaország szigorúbb szabályokat javasolt, az azokat megszegő országokra félig automatikus módszerrel kirovandó szankciókkal alátámasztva. Ha pedig valamely ország ismételten figyelmen kívül hagyja a túlzott deficit csökkentéséről szóló, neki címzett ajánlásokat, vagy meghamisítja a statisztikai adatokat, akkor be kell fagyasztani a neki járó uniós segélyeket, és fel kell függeszteni a szavazati jogát. A monetáris uniót nem orvosságnak szánták a tagországok számára, sem pedig a gyors meggazdagodás modelljéül a spekulánsok részére. Olyan rendszernek sem terveztük, amely a gazdagabb tagállamoktól elveszi és a szegényebbeknek újraosztja a pénzt, akár valamiféle közös eurókötvény, akár közvetlen fiskális transzferek formájában. Az sem fog menni, hogy egyes államok folyamatosan deficiteket halmoznak fel, és ezzel rontják a maguk hitelképességét és az euró stabilitását. Az EMU-t úgy tervezték meg, hogy bátorítsa a szerkezeti reformokat. A tékozló tagországoknak a stabilitási paktumba, illetve a többi kormány azon figyelmeztetésébe kellett volna ütközniük, hogy éljenek a lehetőségeik keretei között, és erősítsék meg a versenyképességüket. Sajnos Németország korábbi, szociáldemokrata kormánya gyengítette a stabilitási paktumot, amikor az számára kényelmes és alkalmas volt. Berlin ezzel a kevésbé versenyképes tagállamokat szinte ösztönözte a béremelésekre, a közületi szektor felduzzasztására, és félrenézett, amikor az olcsó hitel gyorsan táplálta az adósságok hizlalását és az eszközárbuborékok kialakulását. Még több adósság felhalmozása árán képtelenség elindítani a tartós növekedést vagy megelőzni egy újabb szuverénadósság-válságot Európában (vagy bárhol másutt). Az európai államoknak meg kell lelniük annak a módját, miként lehet az államadósságot növekedésbarát módon lefaragni. Ez megoldható: Németország leszállítja az adósságterheit, miközben megszilárdítja hosszú távú növekedési kilátásait. A növekedésbarát deficitcsökkentés – a tagállamok fiskális rendszerének megerősítését célzó ajánlásokkal együtt – amolyan sorvezetőként szolgálhat az európai gazdasági kormányzás számára. Wolfgang Schäuble Németország pénzügyminisztere Copyright: Project Syndicate, 2010 @ www.project-syndicate.org Szerző: Wolfgang Schäuble


38/59

Kína bért emel - Óriási fordulat előtt a világ 2010. December 30. Csütörtök A pekingi hatóságok a kínai fővárosban fél éven belül immár másodszor, ezúttal mintegy 20 százalékkal emelték a minimálbéreket az élelmiszerárak drágulása, az ingatlanárak növekedése miatt.

Január elsejétől a havi minimálbér Pekingben 960 jüanról (30 800 forint) 1 160 jüanra (37 ezer forint) emelkedik - közölte a kínai kormány az AFP tudósítása szerint. Idén júliusban már emelték Pekingben a minimálbéreket, mégpedig ugyancsak 20 százalékkal, 960 jüanra. Az emelést egyrészt a rendkívül magas infláció, másrészt az egyre mélyülő társadalmi szakadék indokolja. Az élelmiszerárak novemberben közel 12 százalékkal emelkedtek, az inflációs ráta pedig több mint két év után először meghaladta az 5 százalékot. A pekingi kormány ugyan igyekszik megnyugtatni a közvéleményt az inflációval kapcsolatban, de elemzők szerint óriás nyomás nehezedik a kabinetre a gazdaság túlfűtöttségének megakadályozására. Az infláció mellett ugyanakkor az ázsiai ország munkaerőpiaca is forrong. Az idei évben – szokatlan módon – számtalan sztrájkra került sor nyugati vállalatoknál, a Honda például több napra kénytelen volt leállítani a termelést a kínai üzemében meghirdetett munkabeszüntetés miatt. Kína idén már több béremelést hajtott végére a kirobbant munkaügyi viszályok és több dolgozó öngyilkossága után, amely az országban alacsony bérből élő dolgozók növekvő elégedetlenségét tükrözte. A legnagyobb vihart a Foxconn okozta; a tajvani gyártó kínai üzemeiben eddig több mint tíz alkalmazott végzett magával. Megfigyelők szerint a vállalat rendkívül rossz munkakörülmények között dolgoztatja óriási állományát. A nemzetközi felháborodás miatt a Foxconn változtatott működésén és béremeléseket léptetett életbe. A vállalat már közölte, hogy a fizetésemelések miatt drágul a termelés, ez pedig a cég által összeszerelt termékek, köztük az iPhone és iPad árának emelkedését hozhatja. A világ legnagyobb beszállító vállalata, a Li & Fung igazgatója, Victor Fung úgy fogalmazott: beszélhetünk egy Foxconn előtti és egy Foxconn utáni időszakról. Szakértők szerint a tajvani elektronikai gyártónál bejelentett béremelések csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen Kínában 20-30 százalékkal emelkedtek a munkabérek február óta, de például a Honda guangdongi gyárában 47 százalékkal magasabb fizetést kapnak a dolgozók. Ugyan a bérek már a kilencvenes években is erősen emelkedtek Kínában, de ezt a termelékenység is követte, így ennek negatív hatása részben kompenzálódott, a bázis pedig nagyon alacsony volt. Azonban ha a következő öt évben évi 19 százalékkal emelkednek a fizetések, akkor a BCG becslése szerint 623 dollár lesz az átlagos havi fizetés Kínában, ez pedig az egész gazdaságon végighullámzik majd. Kínából esetleg Vietnámba telepedhetnek azok a nyugati cégek, amelyek sokallják a bérköltségeket, ahol az átlagos fizetések 31 százalékkal alacsonyabbak. Viszont az ottani gyárak termelékenysége jóval alacsonyabb, így a költség különbség máris csak 14 százalék.


39/59

Orbánék Kínát is bevonnák az államadósság rendezésébe 2010. December 30. Csütörtök Felmerült annak ötlete, hogy a magyar adósságfinanszírozásba a kormányzat bevonná Kínát – erősítette meg az Indexnek adott interjújában Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Kínával a Malévről is tárgyalnak.

Forrás: HVG

40/59

Mi vár ránk 2011-ben: a politikusokon múlik 2010. December 29. Szerda A globális gazdaság megosztottabb 2010 végén, mint az év elején. India, Kína és a délkelet-ázsiai térség országai robusztus növekedést mutatnak, a másik oldalon viszont Európa és az Egyesült Államok amolyan igazi „japán betegséggel” – stagnálással és nagyarányú munkanélküliséggel – kényszerülnek szembenézni.

A fejlett ipari államokban a problémát nem az állásteremtés nélküli fellendülés, hanem a vérszegény fellendülés jelenti. Vagy talán még ennél is rosszabb, egy kettős viszszaeséssel járó, W alakú recesszió. Ennek a kétsebességes világnak a megléte néhány szokatlan kockázatot támaszt. Ázsia gazdasági kibocsátása ugyan túl kevés ahhoz, hogy magával húzza a világ többi részének növekedését, ahhoz azonban elég lehet, hogy a nyersanyagárakat felhajtsa. Eközben a visszájára sülhet el az amerikai gazdaságélénkítő terv, amelyet a jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi könnyítése révén hajtanának végre (amelynek keretében a Fed eszközvásárlásokkal pénzt teremt és növeli a likviditást – a szerk.). A globalizált pénzügyi piacokon a frissen kibocsátandó pénztömeg a legjobb megtérülési lehetőségeket keresi, ami ez idő tájt nem az USA-ban, hanem Ázsiában van. A teremtendő új pénz így nem ott köt ki, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, hanem eszközár- és nyersanyagár-emelkedést fog kiváltani, főleg a feltörekvő piacokon. Mivel Európában és Amerikában tetemes kapacitásfelesleg van és nagyarányú a munkanélküliség, ezért itt a mennyiségi könnyítés aligha fejt majd ki azonnali inflációs nyomást. Támaszthat viszont a jövőre vonatkozó inflációs félelmeket, amelyek felhajthatják a hosszú lejáratú kamatokat, ez pedig éppen ellenkezője annak, mint amit a Fed szeretne. Ez azonban nem az egyetlen – sőt nem is a legfontosabb – negatív kockázat, amely a globális gazdaságot fenyegeti. A legnagyobb veszélyt a világon végigsöprő megszorítási hullám jelenti, amely azt követően indult el, hogy a kormányok – főleg Európában – szembesülni kényszerültek a recesszió által kiváltott hatalmas deficitekkel és az adósságtörlesztés bizonytalanságaival. A siettetett fiskális konszolidáció kimenetelét könnyű megjósolni: a növekedés lelassul, majd megcsappannak az adóbevételek, emiatt a deficitcsökkentés kilátásai tovább romlanak. Globálisan integrált világunkban az európai növekedés lassulása hasonló hatást vált ki az Egyesült Államokban és viszont. Az USA jelenleg rekordala-csony kamatszintek mellett tudna hiteleket felvenni. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a közületi beruházások – egy évtizednyi elhanyagolás után – magas hozamokkal kecsegtetnének, nyomban világossá válik, mi lenne a teendő. Nagy horderejű állami beruházási programokkal már rövid távon élénkíteni lehetne a foglalkoztatást, hosszú távon pedig a növekedést, ez végül elvezetne az államadósság csökkenéséhez. A pénzügyi piacok tanújelét adták rövidlátásuknak a válság előtti években, és most is ezt teszik: nyomást gyakorolnak a kiadások csökkentése végett, annak árán is, hogy égetően sürgős közületi beruházások maradnak el. A politikában megnyilvánuló bénultság ugyanakkor szavatolja, hogy az amerikai gazdaság további, lappangó problémái ügyében se történjen semmi. A jelzáloggal terhelt ingatlanok kényszerértékesítése a jogi bonyodalmak dacára folytatódik, a kis- és közepes vállalatok forráshiány miatt vergődnek, csakúgy, mint az őket hagyományosan hitellel ellátó kis és közepes bankok. A dolgok Európában sem állnak jobban, annak ellenére, hogy a görögöknek és az íreknek szánt segélyakció valahogy öszszejött. A válság előtt a két országban amolyan urambátyám-kapitalizmust működtettek, ami igazolta, hogy a szabadpiaci közgazdaságtan az Óvilágban sem volt különb, mint az USA-ban. Görögországban – csakúgy, mint az Egyesült Államokban – egy új kormányra maradt a

41/59

rendteremtés. Írországban a kormány a válság előtt bátorította a gondatlan bankokat a hitelek folyósítására, s ez ingatlanpiaci buborékot váltott ki. A kabinet azonban semmivel sem alkalmasabb a kialakult válság kezelésére, mint volt annak előtte a kormányzásra. A politikát félretéve azt is látni kell, hogy az ingatlanpiaci buborékok hagyatékaként mindig jelentős adósság és kapacitásfelesleg marad vissza, amit nem könnyű korrigálni. Főleg akkor, ha a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező bankok elhárítják a jelzáloghitel-állomány átütemezését. A 2011-re érvényes gazdasági kilátások feltárása számomra nem jelent különösen érdekes kérdést. A válasz mindenképpen komor: gyenge potenciál a javulásra és sok lefelé mutató kockázat. Vajon milyen sokáig tart, amíg Európa és Amerika képes lesz a kilábalásra, és vajon növekedhetnek-e a kivitelre erősen ráutalt ázsiai gazdaságok, ha hagyományos piacaik nyomottak maradtak? Ez utóbbi kérdésre a legjobb fogadásom az lenne, hogy képesek tovább növekedni az ázsiai gazdaságok, ha áttérnek az eddig nagyrészt feltáratlan belső piacaik kiszolgálására. Kína és India gazdasága továbbra is dinamikusan fejlődik, és mindkettő igazolta a recesszióval szembeni ellenálló képességét. Korántsem vagyok ilyen bizakodó Európát és Amerikát illetően. Az alapvető problémát mindkét esetben az összkereslet elégtelenségében látom. A helyzet igazi iróniája azonban az, hogy a piacokon egyszerre van jelen tetemes kapacitásfelesleg és kielégítetlen igény, közben pedig sehol sem látszik olyan gazdaságpolitika, amelylyel a kettőt összhangba lehetne hozni. A fejlett világ mindkét térségének visszamenőlegesen is ki kell igazítani a gazdaságát, hogy például megfeleljen a légköri felmelegedés által támasztott kihívásoknak. Emellett folytatni lehetne olyan gazdaságpolitikát, amely eleget tenne a hosszú távú költségvetési követelményeknek. A probléma azonban a pártpolitikai gyakorlatban van: a republikánusok szívesebben látnák Obama elnök bukását, mint a gazdaság sikerét. Európa 27 tagállama – az eltérő érdekek és kilátások mentén – megannyi irányba húz, mert nincs meg a kiegyenlítéshez szükséges szolidaritás. A mentőcsomagok mindazonáltal fontos vívmánynak tekintendők. A válságra adandó hatékony válasz megtervezésénél mind Európában, mind Amerikában megköti a politikusok kezét az uralkodóvá tett szabadpiaci ideológia, amely az eszközárbuborékok hatalmasra fúvódását is lehetővé tette. Az elv úgy hangzott, a piacok mindent és mindenkinél jobban tudnak, ezért a kormányoknak nem szabad beavatkozniuk. Azt gondolhatnánk, a válság eléggé aláásta a bizalmat ezen ideológia iránt, a nézetrendszer e helyett ismét felbukkant, hogy a kormányokat és a gazdaságokat a megszorítások révén mélybe rántsa. Ha Európában és Amerikában a politizálás módjával van baj, akkor a növekedést csak politikai változások árán lehet újraindítani. Ennek hiányában meg kell várni, amíg a kapacitásfelesleg eltűnik, vagy a tőkejavak elavulttá válnak, és a gazdaságban ható belső regenerációs erők elvégzik a munkájukat. Bármiként legyen is, a győzelem nincs karnyújtásnyira. Joseph E. Stiglitz a Columbia Egyetem közgazdaságtan-professzora Copyright: Project Syndicate, 2010 @ www.project-syndicate.org Szerző: Joseph E. Stiglitz


42/59

Vizsgálni fogják a BKV- és MÁV-milliárdok sorsát 2010. December 29. Szerda Az új alkotmány kidolgozását követően kezdődhet meg a számvevőszéki törvény alaptörvénnyel harmonizáló megújítása - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új középtávú stratégiájának bevezetőjében Domokos László elnök.

A dokumentum szerint "a következetes elszámoltatás tekintetében a zárszámadás ellenőrzésének kiemelt szerepe van", a számvevőszék az eddigitől eltérő megközelítésű, tartalmú és eljárású ellenőrzési modellt alakít ki, írja a Napi Gazdaság. A büdzsé véleményezése a jövőben várhatóan új hangsúlyt kap, figyelemmel az EU-nak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozó, bevezetés alatt álló szabályaira. Az ÁSZ a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretne adni közfeladat-ellátó rendszerek, valamint a közpénzekből finanszírozott programok és projektek, beruházások teljesítmény-ellenőrzésének. Az ÁSZ 2011-es ellenőrzési tervében 56 téma szerepel, ezek várhatóan több mint 54 000 közvetlen ellenőri napot igényelnek. Az idén kezdett és jövőre áthúzódó ellenőrzésből 22 lesz, míg 2011-ben indul és be is fejeződik 19 ügy. Jövőre kezdődik és várhatóan csak 2012-ben ér véget a vizsgálat 15 ügyben. Az első kategóriába tartozó témák között szerepel az oktatási és kulturális ágazat irányítási rendszerének, működésének ellenőrzése, a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés, valamint a klímapolitika keretében tett intézkedések hatásának vizsgálata. A helyi önkormányzatoknál a gazdálkodás megszokott ellenőrzésén kívül figyelnek a fejlesztési célú támogatásokra, valamint a természeti katasztrófák megelőzésére és elhárítására kialakított rendszerekre is. Az államháztartáson kívüli szervezetek témakörben jövőre készül el - többek közt - a 2009-2010-ben befejeződő autópálya-beruházásokról, a 2010-es országgyűlési választásra fordított pénzeszközök elszámolásáról, valamint az MNB 2010-es működéséről szóló jelentés. A második kategóriában szerepel a hazai és uniós forrásból finanszírozott, munkahelyteremtést és -megőrzést elősegítő támogatások értékelése, az állami felsőoktatási intézmények érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok ellenőrzése vagy a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek vizsgálata, de nem marad el a Budapesti Közlekedési Zrt. gazdálkodásának ellenőrzése sem 2011-ben. A harmadik kategóriába, a 2012-re áthúzódó vizsgálatok közé tartozik például a kórházi ellátás működtetésére fordított pénzek felhasználásának, a vasúti közlekedés állami támogatási rendszerének, a ppp-konstrukcióban megvalósult kulturális és felsőoktatási projektek hasznosulásának, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények és támogatások ellenőrzése.

43/59

Válságban az euró (TOP 10 sztori 2010-ben - 4.) 2010. December 29. Szerda Az eurózóna közel tizenkét éves fennállásának eddigi legsúlyosabb válságát élte 2010-ben. Eleinte úgy tűnhetett, a problémák az eurózóna perifériális országaira koncentrálódnak. A piac legott rá is ragasztotta a "disznók" (angolul PIGS) bélyeget ezekre az országokra (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország), bár már világosan látszik, hogy kisebb-nagyobb gondokkal ennél jóval több ország küszködik.

Az egységes válságkezelés, az országok egyéni érdekeinek ütközése, és az így kialakult tehetetlenség miatt alapjaiban rengett meg a bizalom az euró és a közösség szilárdságával szemben. Az európai integráció számára a tét most már annak eldöntése lehet, fennmarad-e a jelen formájában az euró vagy sem.

Ahány ország, annyi válságsztori A valutaövezet problémáit sommásan leginkább európai adósságválságként hivatkozzák, közelebbről nézve a nagyfokú integráció mellett vagy ellenére az egyes országok más és más úton jutottak el odáig, hogy helyzetük válságosnak legyen mondható. A közös fizetőeszköz, az alacsony kamatkörnyezet jó ideig elfedhette (sőt, gerjesztette) ezeket a problémákat, pedig a legtöbb esetben nem csupán a válság szülte pillanatnyi krízishelyzetről van szó. A teljes cikk itt olvasható


44/59

2000 milliárd forint áramolhat a gazdaságba 2010. December 29. Szerda Az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően kétezer milliárd forint áramolhat a gazdaságba, ezzel együtt tíz százalékkal emelni kell a foglalkoztatottak arányát Magyarországon mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden Egerben sajtótájékoztatón.

Tárcája eddigi tevékenységére visszatekintve a miniszter beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapok során megvizsgálták a pályázati rendszert. Megállapították, hogy a rendszert az előző kormányzat szétaprózott és ötlettelen elképzelései mellett számos szabálytalanság is bonyolította, különösen az operatív programok területén. Emiatt az Európai Unió számos pályázat támogatásának folyósítását fel is függesztette. Különösen sok gondot okozott, hogy a pénz útja a nyertes pályázatok esetében nehezen volt követhető - jegyezte meg. Tovább a teljes cikkhez


45/59

Bajban a világ pénzügyi rendszere (TOP 10 sztori 2010-ben 3.) 2010. December 29. Szerda Miközben a világgazdaság problémái egyre súlyosabbak, a világ "pénzügyi urai" még mindig azon vitatkoznak, hogy kit tegyenek felelőssé a válság kirobbanásáért, ahelyett, hogy teljes gőzzel a problémák megoldásán dolgoznának. Az Egyesült Államok vádolja Kínát, Kína vádolja az Egyesült Államokat, a feltörekvő országok pedig szenvednek.

A jelenlegi helyzettel senki nem elégedett, nem jók a szabályok, nem jók az intézmények. Egyesek szerint a dollár helyett új tartalékdeviza kellene, mások deficit/többlet-célok megállapításában látják a megoldást, de olyanok is vannak, akik szerint egyszerűen azzal van a baj, hogy túl sok tartalékot képez a világ. Valójában az Egyesült Államokon és Kínán múlik minden: ha az amerikai gazdaság képes lesz elég gyorsan növekedni, Kína pedig hajlandó lesz árfolyam-politikai kérdéseit rugalmasabban kezelni, akkor a világ problémái valószínűleg sokkal kisebb lesznek.

Senki nem elégedett! A jelenlegi pénzügyi rendszerrel senki nem elégedett, aminek oka: 1. A dollár dominanciája. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok már "csak" a világgazdaság GDP-jének 24 százalékát állítja elő, a deviza- és kereskedelmi tranzakciók jelentős részét még mindig dollárban bonyolítják, a jegybankok pedig továbbra is előszeretettel tartalékoknak dollárban. Ez két dolog miatt aggályos: egyfelől azért, mert nem a valós világgazdasági erőviszonyokat tükrözi, másfelől azért, mert sok országot tesz függővé az amerikai jegybank döntéseitől. 2. Az óriási devizatartalékok. 15 év alatt mintegy meghatszorozódott a világ devizatartalék-állománya. A tartalék-felhalmozás a feltörekvő országokban volt a legintenzívebb, így jelenleg a teljes tartalékállomány kétharmadát ők tudhatják magukénak, ami totálisan ellentmond a közgazdasági logikának, hiszen a szegény országok ahelyett, hogy a hazai befektetések adta előnyök után kutatnának, olcsó forrásokhoz juttatják gazdag társaikat elsősorban az Egyesült Államokat. Ezzel egyfelől az volt a baj, hogy hatására annyira lecsökkentek a kamatok az Egyesült Államokban, hogy a válság kirobbanását szinte lehetetlen lett volna elkerülni. Emiatt aztán az amerikai lakosság fogyasztási hajlandósága visszaesett, pedig a világgazdaságnak most pont nagy szüksége lenne minden egyes elköltött dollárra. 3. A tőkeáramlások mérete és volatilitása. Az elmúlt harminc évben sokkal nagyobb gyakorisággal fordultak elő pénzügyi válságok a világban, mint korábban. Számos politikus szerint a probléma ott kezdődik, hogy van egy olyan feltörekvő régió, amelyet egyik pillanatról a másikra óriási mennyiségű tőke áraszthat el (mint most) vagy hagyhat el (mint az 1997-98-as ázsiai válságban vagy 2008-ban). Tovább a cikkhez

46/59


47/59

Az MGYOSZ ellenzi a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását 2010. December 29. Szerda Rolek Ferenc alelnök arra figyelmeztet, hogy ha Magyarországon bevezetik a vasárnapi munkavégzés tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyképességi hátrányba kerülnek.

A vasárnapi munkavégzés komoly társadalmi, gazdasági kérdés, ezért csak az érdekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani – mondta Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hangsúlyozta: az MGYOSZ kész tárgyalni a törvényt érintő egyes részletek módosításáról, de a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását ellenzi. „Az egyeztetés idáig nem történt meg” – mondta az MGYOSZ alelnöke. A társadalmi vitában bizonyára felvetődik az a jogos érv, hogy a család a hét egyik napján, vasárnap együtt legyen. Ugyanakkor lehet érvelni azzal is, hogy sok, sőt egyre több ember igényli a vasárnapi családi bevásárlást, az ezzel egybekapcsolható szórakozást – magyarázta Rolek Ferenc. A kérdés gazdasági oldalát vizsgálva felvetődik a versenyképesség problémája, hiszen az Európai Unióban sem kizárt a vasárnapi munkavégzés, az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik a kérdés, így, ha Magyarországon bevezetik annak tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyképességi hátrányba kerülnek – figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke. A gondolatmenetet folytatva elmondta: ez nemcsak a kereskedelmet érinti, hiszen például a nemzetközi hálózattal rendelkező, betelepült szolgáltatók által működtetett központok (call-centerek) akár el is költözhetnek az országból, ha a vasárnapi munkavégzés lehetetlenné válik. Márpedig ezek a cégek magas szaktudású, jól fizetett álláshelyeket hoztak létre. A vasárnapi munkavégzés eltörlése nem utolsósorban munkahelyek, akár több tízezer munkahely megszűnéséhez vezet – érvelt Rolek Ferenc, hozzátéve, ha a vasárnapi munkavégzést eltörlik, akkor bizonyos szektorokban a jelenlegi munkaerőállomány hetede akár feleslegessé is válhat. Az MGYOSZ álláspontja szerint a vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályozása – amely megengedi a kivételeket – megfelelő, a változtatás komoly problémákat okozhat – fogalmazott Rolek Ferenc. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a kérdés még nem volt napirenden, ugyanakkor a bértárgyalásokat nehezítette a személyijövedelemadó-törvény változtatása, hiszen az általános bérajánlás mellett a kereseti sávokat, azaz a nettó keresetek januártól érvényes alakulását is figyelembe kellett venni – hangsúlyozta a gyáriparosok alelnöke. Rolek Ferenc véleménye szerint a 78 ezer forintos minimálbér, és a 94 ezer forintos garantált szakmunkás bérminimum elfogadható a munkaadók számára. Hozzátette: a megállapodásnak ez a része nem gerjeszt a jegybank számára sem kezelhetetlen inflációt. Kifejtette: ami pedig a 4-6 százalékos bérajánlást illeti, ott az OÉT álláspontja az volt, hogy ezt a mértéket csak az alacsonyabb nettó kereseteknél ajánlatos alkalmazni. Hiszen a magasabb bérrel rendelkezők keresete az egykulcsos, 16 százalékos, illetve szuperbruttóval számolva 20,3 százalékos adó után önmagában az ideinél magasabb nettó keresetet eredményez, azaz nagyon sok cégnél ezeknek az embereknek egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben fognak bért emelni. Az MGYOSZ egyébként a 4-6 százaléknál kisebb bérajánlást tartotta volna kívánatosnak – jelezte Rolek Ferenc. „Az egykulcsos szja-nak akkor van értelme, illetve javuló versenyképességi hatása, ha megjelenik a munkaerő költségekben, ami gyakorlatilag a munkaerő költségek szinten tartását, vagy az inflációnál kisebb emelkedését jelenti” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Ez nemcsak 2011-re

48/59

érvényes, hiszen 2012-től fokozatosan kikerül a rendszerből a szuperbruttósítás, azaz a nettó keresetek maguktól tovább emelkednek – fűzte hozzá. A többi adóváltozatásról az MGYOSZ azért fogalmaz óvatosan, mert tisztában van a magyar gazdaság nehéz helyzetével, a válságból való kilábalás nehézségeivel. Rolek Ferenc rögzítette: az MGYOSZ számára alapvetően fontos az államháztartási egyensúly, ez az a kályha, ahonnan el kell indulni, az egyensúly nélkül nem oldható meg az ország finanszírozása. Ezért a gyáriparosok el tudják fogadni azt az elvet, hogy rendkívüli helyzetben rendkívüli adókat vessenek ki, de meg kell állapodni a következőkről: ezek az adók csak átmenetiek legyenek, mértékük elviselhető legyen, és az érdekeltekkel való tárgyalás után alakuljon ki – mutatott rá. Az egyes elemekről Rolek Ferenc elmondta: a válságadók keveseket érintenek túlzott mértékben, a meghirdetett három évre szóló időtartam kétségessé vált, az egyeztetés pedig nagyrészt elmaradt. Az MGYOSZ elnöke hangsúlyozta: a gyáriparosok azt várják, hogy a kormány ígérete szerint hozzákezdjen a nagy állami elosztó rendszerek, az egészségügy és az oktatás reformjához, amely mellett megérett a változtatásra az önkormányzati rendszer, és a közösségi közlekedés felépítése és finanszírozása.

Forrás: MTI

49/59

Mit tehetnek a finanszírozott autóval járó lakáshitelesek? 2010. December 29. Szerda Az elszabadult árfolyamok miatt megemelkedett törlesztőrészlet nem csak lakáshitel esetén lehet probléma. Egyre több az olyan autótulajdonos, akinek a lakáshitel mellett egy finanszírozott autó fenntartása már komoly gondot jelent, sőt nem ritka, hogy a korábbi átmeneti fizetési nehézség mára tartós problémává nőtte ki magát.

Magyarországon átlagosan a hitel és lízing konstrukciók 10%-a dől be. Tévhit, hogy egy ilyen helyzet csak az ügyfél gondja lenne. Domonkos András "A finanszírozó cég számára a késedelmes törlesztés ugyanúgy probléma és veszteségforrás. A havi törlesztésű hiteleknél a kamatok alakulása miatt az időtényező kiemelt jelentőséggel bír, azonban, ahhoz, hogy a segítség időben érkezzen, a fizetési nehézséget jelezni kell és ezzel az ügyfelek jelentős hányada még mindig nincs tisztában" - mondja Domonkos András, a Lombard Lízing Csoport vezérigazgatója. A megugrott törlesztőrészlet nem csak a lakáshitelesek problémája; ma a gépjárművek nagyságrendileg 30%-a lízingelt vagy hitelre vásárolt, így az árfolyam-ingadozás a gépjármű-finanszírozásra is hatással van. Az árfolyam-változás miatt átlagosan az ügyfelek törlesztőrészlete svájci frank esetén 30%-kal, euróban történő konstrukciónál 10-15%-kal, míg japán jenben való eladósodásnál akár 45%-kal is megnőhet. Magyarországon a hitel és lízing konstrukciók átlagosan 10%-a dől be. A 2007-2008-ban kötött szerződések dőltek be a legnagyobb számban, mivel ezekben az években akár 0-10%-os önerővel, 10 év futamidőre is lehetett autóhitelt felvenni. Ráadásul ebben az időszakban a mostanihoz képest nagyon alacsony volt a svájci frank árfolyama, azok a törlesztők kerültek a legrosszabb helyzetbe, akik ezekben az években vettek fel hitelt. 2009-2010-ben folyamatosan szigorították a hitelezés törvényi feltételeit (minimum önerő 20% forint esetében, kötelező eladósodottsági vizsgálat, devizahitelek tiltása), így azok az ügyfelek, akik már megfeleltek ezeknek a szigorúbb szabályoknak sokkal kisebb valószínűséggel kerülnek ilyen nehéz helyzetbe. Jó tudni, hogy a hitelbedőlés a finanszírozó cégnek sem érdeke, éppen ezért partner az ügyfelek számára a fizetési nehézségek kezelésében és megoldásában. Az ügyfelek azonban csak nagyon ritkán élnek ezekkel a lehetőségekkel. "Hiába dolgoztunk ki számos megoldást a fizetési nehézségek áthidalására, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy ügyfeleinknek csupán 6-8%-a jelezte nekünk időben, hogy fizetési problémái vannak és éltek az általunk felkínált könnyítési lehetőségek egyikével. Általános tendencia, hogy az ügyfelek nem kérdeznek, vagy nem időben kérnek segítséget. Pedig a késlekedés nem csak jelentős többletköltséget, de akár az autó elvesztését is eredményezheti" - tette hozzá a vezérigazgató.

Mit tehet az ügyfél átmeneti fizetési nehézség esetén?

50/59

Először is a kétségbeesés helyett érdemes megnézni a rendelkezésre álló lehetőségeket, megvizsgálni, hogy a fizetési nehézség átmenetei vagy tartós gondot jelent-e? Átmeneti nehézség esetén a futamidő kitolásával lehetőség van a havidíj csökkentésére, a díjfizetésének átmeneti felfüggesztésére vagy egy adott díj későbbi időpontban történő megfizetésére. Árfolyam-különbözetből adódó fizetési nehézség esetén megoldás lehet a havi fix konstrukcióra történő áttérés, aminek lényege, hogy az ügyfél a futamidő alatt az árfolyamváltozásnak köszönhető változó nagyságú törlesztőrészlet helyett egyforma összegű részleteket fizet. Az ez alatt az idő alatt felgyülemlő kamat- és árfolyamváltozásból eredő fizetési kötelezettséget a finanszírozó az ügyfél számláján folyamatosan nyilvántartja, és azt a futamidő lejártával érvényesíti úgy, hogy annyi hónappal nő meg a törlesztés ideje, ahány hónap alatt azt az eredetileg megállapított törlesztő részlet mértékében az ügyfél kifizetheti. Ez a konstrukció, azért kedvező, mert előre tervezhető, és mivel a havi részlet állandó, nincs váratlan fizetési kötelezettség a futamidő során. "Bár sokan menekülnének az árfolyamkockázattól, a devizahitel forintra történő átváltását senkinek sem ajánljuk, hiszen ezzel realizálják az elszenvedett árfolyamveszteséget. Az árfolyamveszteséget pedig az ügyfélnek kell megfizetnie, ami vagy szerződésmódosításkor történik meg, vagy lehet kérni új szerződés megkötését, amelynek kölcsönösszege már az új, forintban számított a szerződésére fennálló tartozás és az árfolyam különbözetből adódó fizetési kötelezettség összegével azonos" - mondja Domonkos. Néhány praktikus tanács ügyfeleknek fizetési nehézség esetén Minden esetben érdemes időben jelezni a finanszírozónak a fizetési problémát. Utólag sokkal nehezebb megoldást, könnyítési lehetőségeket találni, ráadásul a finanszírozó megterheli az ügyfelet a különböző különeljárási díjakkal is. A szerződés felmondás minden esetben csak a végső megoldás legyen. Ha telefon, sms vagy levél érkezik a finanszírozótól, tanácsos azonnal felvenni velük a kapcsolatot. Ha már a szerződést felmondták, jobb, ha az ügyfél magától leadja a hitelezett autót és nem várja meg, hogy a banki behajtó menjen érte. Így nem csak a több tízezres behajtási költséget spórolhatjuk meg, de hamarabb is kerül eladásra a gépjármű, ami magasabb vételárat eredményezhet.

Tartós fizetési nehézség esetén Vannak esetek, amikor az átmeneti fizetési könnyítés már nem jelent megoldást és nincs más lehetőség, mint az autó értékesítése. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ez kinél történik! Egy finanszírozott gépjármű értékesítése történhet a lízingcég engedélyével vagy az autótulajdonos vagy a finanszírozást biztosító cég által. Az ügyfél szempontjából azonban mindenképpen az első megoldás a kedvezőbb, hiszen ez esetben ő maga dönthet az árról és a szerződéséből akár veszteség nélkül is kiszállhat - ha olyan vevőt talál, aki a tulajdonosváltás után továbbfizeti helyette a részleteket. Ha nincs, aki átvállalná a tartozást, nincs más, mint visszaadni azt a finanszírozónak, aki kényszerértékesíti a járművet. A szakember szerint a kényszerértékesítés az ügyfelek 10%-át érinti, a veszteségük ilyenkor akár több százezer forint is lehet.

51/59


52/59

Minden második osztrák szerint összeomolhat az eurózóna 2010. December 28. Kedd A Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Írországban bekövetkezett adósságválság egyre nagyobb bizonytalansággal tölti el a vállalatokat Ausztriában – ez egyértelműen kiderül egy friss felmérésből.

Szeptemberben még a megkérdezett osztrák cégeknek csak 37 százaléka vélekedett úgy, hogy az euró válsága veszélyezteti az osztrák fellendülést. Ez az arány mára közel 60 százalékra növekedett. Az osztrák vállalatok abban is kételkednek, hogy az eurózóna tagállamai képesek lesznek megbirkózni az eladósodottságukkal. Mindez az Ernst and Young vállalati tanácsadó szervezet tanulmányából tűnik ki, amelyet a Die Presse idéz. Korábban az osztrák cégek nagy, vagy igen nagy bizalommal viseltettek az euró stabilitása iránt, a megkérdezettek 60 százaléka vélekedett pozitívan a zónáról. Mára ez az arány 30 százalékponttal csökkent. Az euróövezet jövőjével kapcsolatos félelem növekvő fejtörést okoz az osztrák vállalatoknak: a megkérdezett cégek 46 százaléka – vagyis közel minden második – aggódik a valutaunió esetleges szétesése miatt. Szeptemberben az aggodalmaskodók csak 25 százalékot tettek ki. Mindazonáltal a cégek 89 százaléka azzal számol, hogy az euró középtávon túléli a válságot. Ami a részleteket illeti: a legtöbben (74 százalék) a növekvő energiaárak miatt aggódnak, de 60 százalékban félelmet kelt az államadósság növekedése is. "Az elmúlt negyedévekben tapasztalt optimizmus mostanra elpárolgott" – kommentálta az eredményt Helmut Maukner, az Ernst & Young Ausztria szakértője. Minden ágazat bizalomvesztést szenvedett el ősz óta, a legkevésbé az ipar szenvedte meg a helyzetet (82 százalékos bizalmi aránnyal), a legrosszabbul pedig a bankok jártak, mindössze 37 százalék "bízik valamennyire" a pénzintézetekben.


53/59

Indulnak a leárazások! Hol érdemes vásárolni? 2010. December 28. Kedd Az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva bátran kijelenthetjük, hogy hétfőn már beindulnak a karácsony utáni leárazások. A felgyorsult vásárlási szokásoknak köszönhetően a kereskedők már nem várnak januárig, hanem a két ünnep közötti időszak első napjától kezdve indítják az akciókat.

Igaz, 2010 egyik sajátossága volt, hogy már karácsony előtt megjelentek a boltokban a leértékeléseket jelző SALE feliratok. Igaz, ezekkel csak az üzletek egy részében találkozhattunk, és ott is csak bizonyos termékeket kínáltak akciós áron. A két ünnep közötti napokban és január elejétől azonban beindulnak a szokásos karácsony utáni leárazások. A kereskedők rákényszerülnek ilyenkor arra, hogy jóval olcsóbban adják termékeiket, vagy legalábbis azok egy részét. Legtöbbjüknek gyakorlatilag nincs más választása, olcsóbban kell adni az árut, ha meg akar szabadulni készleteitől. Hétfőn természetesen a plázák Budapesten és a vidéki nagyvárosokban egyaránt nyitva lesznek, de a Váci utca -illetve a vidéki nagyvárosok bevásárlóutcáinak- nagyobb üzletei is várják a vevőket. A ruházati piac egyik legjelentősebb szereplője, az Inditex-csoport üzletei magyarországi megjelenésük óta élen járnak a karácsony utáni leértékelésekben. A lánchoz tartozó boltok, például a Zara, a Pull&Bear, a Bershka rendszerint a lehető leghamarabb kezdik el az akciókat, vélhetően nem lesz ez másként 2010-ben sem. Ezek az úgynevezett "fast fashion" ("gyors divat") üzletek a luxusgyártókhoz képest jelentősen olcsóbban kínálják termékeiket, amelyek mégis gyorsan igazodnak az aktuális divatirányzatokhoz. A cél, hogy a téli/karácsonyi kollekció minél hamarabb kipörögjön a kínálatból, átadva a helyet az újabb termékeknek.

Hasonló leértékelésekre lehet számítani a Springfield üzletekben is, de várhatóan már a nagyobb, szélesebb termékválasztékot kínáló ruházati boltok, mint például a C&A, a Van Graaf, vagy a Peek and Cloppenburg is beindítja az akció-rakétákat. Érdemes tehát felkerekedni hétfő délelőtt a 20-60 százalékkal olcsóbb ruházati termékekre vágyóknak, de azoknak is, akik a szilveszteri bulira vennének egy-egy igényesebb ruhadarabot, kedvező áron. Tavaly azt tapasztaltuk, hogy a két ünnep közötti időszakban jellemző volt az 1-et fizet, 2-t kap akció, addig januárban már inkább csak a "klasszikus", százalékos kedvezményekkel találkozhatunk. A kereskedők hetente egyre nagyobb arányú kedvezményeket kínálnak, így a fennmaradó készletekből egyre alacsonyabb áron válogathatunk. Arra azonban figyeljünk, hogy a nagyobb üzletláncok hajlamosak ilyenkor korábbi, akár több éve raktáron levő "maradék" termékeket is betenni az akciós kínálatba. Előbb-utóbb a műszaki áruházak nagyobb leárazásaira szintén számítani lehet. A tavalyi évhez hasonlóan ismét várhatóak például áfamentes napok, amikor egész termékcsoportok (például konyhagépek, fényképezők, mobiltelefonok) kerülnek 20-25 százalékkal kevesebbe: tanácsos várni ezekre, ha nem sürgős a műszaki cikk megvásárlása. Az akciós termékre is van garancia! Nem árt tudnunk, milyen lehetőségeink vannak karácsony után, mit tehetünk akkor, amikor hibás vagy nem tetszik az ajándékba kapott műszaki cikk vagy ruhanemű, vagy éppen az nem megfelelő számunkra - figyelmeztet a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület.

54/59

Fontos tudnunk, hogy csak akkor illet meg minket szavatosság, illetve jótállás alapján a csere, javítás, illetve az árleszállítás lehetősége, vagy a teljes vételár, ha a termék ténylegesen hibás, azaz minőségi kifogás merül fel vele kapcsolatban. Ha tehát az áru méretben nem felel meg, vagy a színe, külseje nem tetszik nekünk, esetleg több darabbal is rendelkezünk belőle, de az egyik felesleges, akkor a forgalmazó nem köteles a cserére. Nem árt azonban figyelni az egyes üzletek reklámjait, mert nem egy - különösen ünnepek táján - kínál olyan vásárlási lehetőséget ügyfelei számára, melynek alapján bizonyos időhatáron belül minőségi kifogás hiányában is visszaveszik, vagy kicserélik az árut. Rengetegszer találkozhatunk azzal a kereskedői reakcióval, mely szerint akciós terméket nem váltanak vissza, nem cserélnek. Fontos tudnunk, hogy akciós termék esetén is ugyanazon jogokkal rendelkezünk, mintha nem leértékelt terméket vettünk volna. Azaz megilletnek bennünket a szavatossági, jótállási jogaink, függetlenül az árcsökkenéstől, mely meglehetősen gyakori karácsony táján. Mindez alól egyetlen kivétel van: ha azért akciós az áru, mert valamilyen hibája van, és ezt a vásárláskor a tudomásunkra hozzák, ezen hiba miatt nem reklamálhatunk. Szintén gyakorta találkozunk azzal a kereskedői módszerrel, melynek értelmében a hibás termék javítása, vagy ugyanolyan árura történő cseréje helyett egy másik, hasonló árucikket ajánlanak fel részünkre, akár plusz ráfordítás nélkül, akár további ráfizetés mellett. Azaz levásárolhatjuk a hibás termék árát, akár egy kapott kupon, vagy bón segítségével. Természetesen elfogadhatjuk ezen felkínált lehetőséget, de nem kötelezhet bennünket a kereskedő a levásárlásra, azt nem vagyunk kötelesek elfogadni, és ragaszkodhatunk szavatossági, jótállási jogainkhoz. Azt is tudnunk kell, hogy tartós fogyasztási cikk esetén - melynek körét jogszabály határozza meg, ide tartoznak tipikusan a műszaki, háztartási cikkek többek között -, ha a vásárlástól számított három munkanapon belül élünk hibás termék miatt csereigénnyel, úgy nem hivatkozhat a kereskedő arra, hogy az esetleges aránytalan többletköltség miatt inkább javítja csere helyett a terméket. Végül, de nem utolsó sorban nagyon fontos: vásárlás előtt alaposan tájékozódjunk az egyes termékekről és lehetőségeinkről. Ha pedig hibásnak minősül az áru, ne féljünk élni lehetőségeinkkel, merjük jogainkat érvényesíteni.


55/59

Egyéb hírek 2010 52. hét

56/59

A főváros lassítaná Csipak belvárosi beruházását 2010. December 30. Csütörtök Tarlós István tanácsadói a Csipak Péterhez köthető Zeppelin-projekt lassítása mellett foglaltak állást. Az Index cikke szerint a főpolgármester városrendezési tanácsadói december 17-i levelükben új építésügyi eljárás lefolytatását javasolják, az alapján, hogy az eredeti eljárást még az öt ház lebontásával járó projektre írták ki.

Ahogy azt korábban mi is megírtuk, az Immobilia számára a kért öt helyett csak három ház bontását tették lehetővé a másodfokú elvi építési engedélyben. Ráadásul a tervezett komplexum építménymagassága legfeljebb átlagosan 30 méter lehet. Az Index mai cikke szerint Tarlós tanácsadói a bontási engedély visszatartását javasolják addig, míg a vállalkozó be nem mutatja ingatlanjának terveit, és azokat el nem bírálja a tervtanács. Sőt, a Finta József, Ráday Mihály, Zoboki Gábor és Kerekes György által jegyzett dokumentum szerint a tervet nyilvánosságra is kellene hozni. Mindez annak ismeretében értékelendő határozott véleménynek, hogy nem csak hogy nem ismert, pontosan mit építtetne Csipak a Bécsi utca 6., 8. és 10. számú házak helyére, de a tervek felmutatását az V. kerületi önkormányzat nem is várta el. Rogán Antal hivatala októberben például rendkívüli testületi ülést hívott össze, ahol Csipak Péter 99 évre közterület-használati jogot kapott a tervezett ingatlanja körüli területekre, ahol például autólejárókat alakíthat ki. Mindezt úgy, hogy az önkormányzat nem tudta, milyen lesz az az épület, aminek garázsába beállnak majd az autók.


57/59

Az olcsó szobaárak miatt szívja a fogát a hazai szállodaipar 2010. December 29. Szerda Magyarország szállodaipara nem lesz nyertese a gazdasági fellendülésnek. Magyarországon még a legfontosabb európai versenytársaknál is szerényebb, mérsékeltebb a vendégforgalom növekedése, amivel még a tavaly regisztráltnál is alacsonyabb értékesítési átlagárak párosultak.

Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnökének véleménye szerint 2006-tal összehasonlítva az idei évet, megállapítható, hogy bár mintegy 9 százalékkal növekedett a szállodai szobák kapacitása, valamint jelentősen nőtt a magas kategóriájú, drágább szobák aránya, azonban a bruttó szobaátlagár forintban 5,6 százalékkal alacsonyabb, mint 5 évvel ezelőtt. Így a megnövekedett kapacitások ellenére is kevesebb szobaárbevételt értek el szállodák az idén, mint a válsággal terhelt tavalyi évben, és kevesebbet mint 2006-ban.

A teljes cikk itt olvasható


58/59

Társasházból palota - a milliárdos legújabb otthona! 2010. December 28. Kedd Roman Abramovics orosz származású milliárdos üzletember nem elégszik meg a világ számos pontján általa birtokolt ingatlanokkal, most Londonban fogott felújításba, hogy királyi igényeket is bőségesen kielégítő luxusházat alakítson ki egy az általa az évek során felvásárolt társasházakból.

A londoni Chelsea FC labdarúgóklub tulajdonosa még az elmúlt években vásárolta fel a két szomszédos városi épületet, amiben jelenleg 9 társasházi lakás található. A két szomszédos ingatlan egyenként 15 valamint 20 millió fontjába (4,85 és 6,47 milliárd forint) került a dúsgazdag orosznak, azonban ingatlanszakértők véleménye szerint, amint befejeződik a nagyszabású átalakítás, az impozáns palota akár 150 millió fontot (48,5 milliárd forint) is megérhet majd. A tervek szerint a palota belsejét, illeszkedve a homlokzat stílusjegyeihez, neoklasszicista stílusban szándékozik kialakítani, szigorúan hanyagolva a ma népszerű minimalista dizájnt. Így Abramovics elképzelései szerint a klasszikus stílus védjegyének számító történelmi korokat idéző bútorok és kárpitok, az adott kor szellemiségét tükröző minták és színek kapnak majd helyet a figyelemre méltó palotában. A hatalmas ház 2700 négyzetméterén 6 hálószoba kerül kialakításra, mely lakosztályok mindegyike rendelkezik majd külön fürdőszobával. Ezen kívül az ingatlanban helyet kap majd egy gőzkamrával és szaunával felszerelt hatalmas alagsori úszómedence. A nem mindennapi házban kialakításra kerülő szórakoztató szobában, valamint moziteremben pedig minden valószínűséggel kellemesen tudja majd eltölteni idejét Abramovics előző házasságából született, vendégségbe érkező öt gyermeke, valamint modell menyasszonyától nemrégiben született legújabb utóda is. Roman Arkagyevics Abramovics zsidó származású orosz milliárdos üzletember, 2003-tól a londoni Chelsea FC labdarúgóklub tulajdonosa. 2000-2008 között Csukcsföld kormányzója, majd 2008. október 24-étől a csukcsföldi parlament elnöke. A Forbes által 23,5 milliárd dollárra becsült vagyonával ő a leggazdagabb orosz, és a világ 50. leggazdagabb embere.

Oroszország leggazdagabb emberének gépkocsiparkjának is bőven jut majd hely a több autó számára kialakításra kerülő teremgarázsban. A főépület mögött elhelyezkedő 4 lakásból pedig a személyzeti szállásokat kívánja a tulajdonos kialakítani.


59/59

59

Recommend Documents