A 2012/5. SZÁM TARTALMA
SZARVASMARHA Ózsvári L., Muntyán J., Berkes Á.: A légzőszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban / 259
KECSKE Pajor F., Weidel, W., Németh S z., Gulyás L., Bárdos L., Polgár J. P., Póti
P.:
A
szomatikus
sejtszám
és
a
tejtermelés,
a
beltartalmi
összetétel, valamint egyes fizikai tulajdonságok közötti összefüggések vizsgálata magyar parlagi kecskefajtában / 265
KISÁLLAT Fialkovičová, M., Mard zinová, S., Karasová, M., Faixová, Z., Hluchý, M., Zöldág L., Buleca, J. jr.: A hyperadrenocorticismus (Cushing-kór) gyógykezelése. Esetleírás / 271
ÉLELMISZER-BIZTONSÁG Lac zay P.: Élelmiszer-bioterrorizmus. Irodalmi áttekintés / 280
GYÓGYSZERTAN Csikó Gy., Jerzsele Á.: Pradofloxacin, új generációs fluorokinolon a kisállatgyógyászatban / 289
MIKROBIOLÓGIA
Szmolka A., Fortini, D., Villa, L., Carattoli, A., Anjum, M. F., Nagy B.: Kinolonrezisztencia-plazmidok
molekuláris
epidemiológiai
jellemzése
sertés eredetű, multirezisztens, kommenzalista E. coli törzsekben / 297
LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ Visnyei L.: Kisállatok utaztatása európai országokba / 309
AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK Sterc zer Á., Bajcsy Á., Cs., Jerzsele Á.: Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia (Az Állatorvos-tudományi kutatások 2011-ben, az akadémiai beszámolók tükrében) / 312
Ózsvári L. – Muntyán J. – Berkes Á.: A
LÉGZŐSZERVI
BETEGSÉGEK
(BRD)
ÁLTAL
OKOZOTT
VESZTESÉGEK A SZARV ASMARHATARTÁSBAN
A szerzők a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján összefoglalják a szarvasmarhák légzőszervi megbetegedése (BRD) előfordulását,
a
befolyásolt
termelési
mutatókat
és
azok
megváltozásának mértékét, valamint ezek alapján megbecsülik a BRD által
okozott
éves
veszteségek
nagyságát
állományszinten
és
országosan. Magyarországon a BRD által okozott átlagos becsült összes veszteség meghaladja az 1,7 milliárd Ft-ot (6,2 millió euró) évente. Egy ezer f ejőstehenet tartó tehenészetben a BRD több mint 5,3 millió
Ft
(19,5
ezer
euró)
becsült
éves
veszteséget
okoz,
ami
átlagtehenenként visszaszorítása
5300
Ft
jelentősen
(19
euró)
veszteséget
hozzájárulhat
a
jelent.
A
BRD
szarvasmarha-ágazat
jövedelmezőségének növeléséhez, ezért a BRD hátterében álló főbb kórokozók ellen specifikus védekezést is alkalmazni kell.
Pajor F. – W eidel, W . – Németh Sz. – Gulyás L. – Bárdos L. – Polgár J. P. – Póti P.: A SZOMATIKUS SEJTSZÁM ÉS A TEJTERMELÉS, A BELTARTALMI ÖSSZETÉTEL, KÖZÖTTI
VAL AMINT
EGYES
ÖSSZEFÜGGÉSEK
FIZIKAI
VIZSG ÁLAT A
TULAJDONS ÁGOK MAGY AR
P ARLAGI
KECSKE FAJTÁBAN
A szerzők a magyar parlagi kecskék (n=30) tejtermelését, a termelt tej összetételét,
valamint
egyes
fizikai
tulajdonságainak
alakulását
értékelték a szomatikus sejtszámmal összefüggésben egy Győr-MosonSopron megyei kecskefarmon. A tejmintákat a laktációs tejtermelés elején, közepén és végén, reggeli és esti fejéskor vették. A vizsgálatok során szárazanyag-, zsírmentes szárazanyag-, tejzsír-, tejfehérje- és tejcukortartalmat, a pH-értéket, a savfokot, a szomatikus sejtszámot és az összes baktériumszámot határozták meg. A tejmintákat 4 csoportba osztották a szomatikus sejtszám szerint: <400 ezer, 401–1000 ezer, 1001–3500 ezer, >3501 ezer. Pozitív (P<0,01) összefüggés mutatkozott a szomatikus sejtszám és a fehérjetartalom (r=0,30), valamint a pH-érték (r=0,41) között. Negatív összefüggést mutattak ki a szomatikus sejtszám és a tejcukor (r=– 0,41), a savfok (r=–0,33) és a napi tejmennyiség (r=–0,64) között. A
szomatikus
sejtszám
baktériumszámmal
pozitív
(r=0,65;
szomatikus
sejtszám
kecsketej
mennyiségére,
összefüggést P<0,001).
nagysága
mutatott
az
Eredményeik
lényeges
összetételére,
összes
szerint
hatással
van
a
fizikai
és
a
termelt higiéniai
tulajdonságaira.
Fialkovičová, M. – Mardzinová, S. – Karasová, M. – Faixová, Z. – Hluchý, M. – Zöldág L. – Buleca, J. jr.: A
HYPERADRENOCORTICISMUS
(CUSHING-KÓR)
GYÓGYKEZELÉSE. ESETLEÍRÁS
A szerzők a Cushing-kór két, kismértékben eltérő klinikai esetét, annak az
egészségi
állapottal
összefüggő
szövődményeit
ismertetik
eredményes trilosztános gyógykezelést követően. Az egyik esetben, egy 4 éves francia bulldognál a bőrtünetek főleg a hát és a nyak felső részén, calcinosis és enyhe fokú pyoderma formájában mutatkoztak meg.
A
másik
esetben,
egy
9
éves
törpe
spicc
szukánál
a
bőrhegesedések és főleg a bővizelés, a sok vízivás és a fokozott étvágy volt jellemző. Mindkét esetben a trilosztán (Vetoryl) kapszulával végzett gyógykezelés eredményes volt, amit jelzett, hogy nemcsak az endokrinológiai és a biokémiai vizsgálatok értékei, hanem a klinikai tünetek
is
javultak.
Az
esetismertetés
a
kutyák
Cushing-kórjának
megállapításával, trilosztános gyógykezelésével és a hozzá társuló megbetegedésekkel (húgykövesség, pancreatitis) foglalkozik.
Laczay P.:
ÉLELMISZER-BIOTERRORIZMUS. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
Az
élelmiszerek,
ill.
az
élelmiszer-
és
ivóvízellátó
rendszerek
szándékos, terrorista célú szennyezése különböző biológiai, kémiai, fizikai vagy radiológiai ágensekkel valós veszélyt jelent világszerte. Az élelmiszer-bioterrorizmus az előbbieken belül az élelmiszerek, ill. az élelmiszer-
és
ivóvízellátó
rendszerek
elleni
azon
terrorista
cselekményeket jelöli, amelyeket biológiai ágensek, így baktériumok, vírusok, paraziták, ill. baktériumtoxinok felhasználásával követnek el. A szerző a közleményben áttekintést nyújt az élelmiszerek szándékos szennyezésére igénybe vehető biológiai ágensekről, azok esetleges terrorista célú alkalmazásának lehetőségeiről.
Csikó Gy. – Jerzsele Á.: PRADOFLOX ACIN,
ÚJ
GENERÁCIÓS
FLUOROKINOLON
A
KIS ÁLLATGYÓGYÁSZATBAN
Az antibakteriális hatású kinolonszármazékokat közel fél évszázada alkalmazzák a gyógyászatban. A kinolonok csoportjába nagyszámú hatóanyag tartozik. Ezek közül napjainkban is sokat igénybe vesznek a különböző bakteriális fertőzések ellen. A spektrumuk alapján egyre újabb
generációkba
sorolt
fluorokinolonok
jelentősége
az
állatgyógyászatban is folyamatosan nő. A korai kinolonok, az ún. első generációs hatóanyagok jobbára csak az Enterobacteriaceae
családba
tartozó
baktériumok
ellen
voltak
hatásosak. A második és harmadik generációs szerek már számos
Gram-negatív,
továbbá
néhány
Gram-pozitív
baktérium
és
egyes
intracelluláris kórokozók ellen is hatékonyak. A legújabb, negyedik generációs fluorokinolonok rendkívül széles antibakteriális spektrumú hatóanyagok.
A
már
említetteken
túl,
a
Gram-pozitív
kórokozók,
valamint anaerob baktériumok számos faja ellen is hatnak. A széles körű hatékonyság mellett a modern kinolonok további lényeges előnye, hogy a farmakokinetikai és toxikológiai tulajdonságaik is kedvezőbbek. A szerzők, irodalmi adatok alapján mutatják be a kinolonokat, és ezen belül részletesebben a pradofloxacint, amely a negyedik generációba sorolt, új állatgyógyászati fluorokinolon. A kinolonok baktériumellenes aktivitásának ismertetése mellett kitérnek a fontosabb farmakokinetikai tulajdonságaikra, alkalmazásuk biztonságára és az eddig megismert jelentősebb klinikai alkalmazásukra kutya és macska vonatkozásában.
Szmolka A. – Fortini, D. – Villa, L. – Carattoli, A. – Anjum, M. F. – Nagy B.: KINOLONREZISZTENCI A-PLAZMIDOK EPIDEMIOLÓGI AI
MOLEKULÁRIS
JELLEMZÉSE
SERTÉS
EREDETŰ,
MULTIREZISZTENS, KOMMENZALISTA E. COLI TÖRZSEKBEN
A
szerzők
áttekintik
a
Gram-negatív
enteralis
baktériumok
kinolonrezisztenciájának főbb mechanizmusait, különös tekintettel a plazmid által közvetített mechanizmusokra. Mivel a hazai állatorvosi szakirodalomban idevonatkozó magyar nyelvű leírás nem található, röviden
ismertetik
módszereket
is:
az
itt
alkalmazott
molekuláris
multilókuszszekvencia-tipizálás
epidemiológiai (MLST),
DNS-
microarray
és
PCR-re
amelyeket
egyéb,
alapozott
ismert
plazmidreplikon-tipizálás
módszerekkel
(PCR,
(PBRT),
plazmidanalízis,
klónozás, szekvenálás) kiegészítve jellemezték a plazmidon kódolt kinolonrezisztencia-géneket hordozó, sertés eredetű E. coli törzseket és azok plazmidjait. A fenti enteralis baktériumok plazmidon kódolt kinolonrezisztenciájáért (PMQR) részben az ún. qnr gének felelősek, amelyek
mind
a
humán-,
mind
az
állategészségügyben
egyre
gyakoribbak, gyakorlati jelentőségüket viszont nem vagy alig ismerjük. Jelen közleményben ismertetik a S Z M OL K A és mtsai (38) által publikált idevonatkozó adatokat, amelyek szerint a sertés eredetű, PMQR gének közül a qnrS génnel jellemezhető multirezisztens, kommenzalista E. coli törzseket vizsgálták, amelyek egy romániai sertéstelep választás előtti, egészséges malacainak bélsarában 34%-os gyakorisággal fordultak elő. Közülük random módon kiválasztott, hat qnrS1 E. coli törzset, MLSTtipizálással három új MLST típusú klónként azonosítottak. Konjugációs plazmidtranszfert követően a qnrS1 plazmidokat PBRT-rendszerben tipizálták.
Megállapították,
hogy
a
plazmidok
mind
IncN
típusú
replikonnal rendelkeznek, és élelmiszer-termelő állatokban, az első ilyen
replikon
típusú
qnrS1
plazmidok.
A
qnrS1
gén
genetikai
környezete egy csirke eredetű Salmonella Infantis plazmid és humán klinikai E. coli izolátumok IncN plazmidjainak qnrS1 gént tartalmazó régiójával mutatott átfedést, jelezvén hogy a humán és állati eredetű Salmonella
és
E.
coli
törzsek
qnrS1
plazmidjai
kompatibilisek, s így zoonotikus jelentőségűek lehetnek.
egymással
