5. modul Multi-professzionális képzés: Jogi keretek, szakmák közötti együttmőködés

5. modul Multi-professzionális képzés: Jogi keretek, szakmák közötti együttmőködés

Idıkeret: 45-90 perc Az 5. modul tartalma: 1. téma: Jogi keretek, nemzeti jogszabályok 2. téma: Együttmőködés az áldozatok illetve az elkövetık számára szolgáltatást nyújtó intézményekkel 3. téma: A multi-professzionális együttmőködés alapfeltételei, az egyes intézmények szerepe, kompetencahatárai 4. téma: A szakmaközi együttmőködés alapszabályai Az 5. modul céljai:

• Annak felismerése, hogy az erıszak bőncselekmény, és megbüntetendı • Ismeretek szerzése a közösségi szolgátatókkal való együttmőködés •

fontosságáról A szakmaközi együttmőködés és multi-professzionális munka alapjainak elsajátítása

PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

1

Háttérismeretek 1. téma: Jogi keretek, nemzeti jogszabályok A magánautonómiához és a személyes adatok védelméhez való jog alapvetı polgári jog. A titoktartásra vonatkozó szabályok – többek között – ezeket a jogokat hivatottak biztosítani. A titoktartási kötelezettség azonban természetesen nem szolgálhat kifogásként a személyek közötti erıszak ignorálására. A magántitokkal kapcsolatos szabályozást a személyek érzékeny adatainak, pl. az egészségükkel vagy szociális helyzetükkel összefüggı adatainak védelme indokolja. Az erıszak azonban nem magánügy, és a személyek magánélethez főzıdı jogainak tiszteletben tartása nyilvánvalóan nem jelentheti egyúttal azt, hogy az erıszakról hallgatni kell, vagy el kell tıle tekinteni. (Oulun lääninhallitus 2007: County Administrative Board in Finland.) Finnországban pl. a hatályos szabályok szerint az átlagosnál több adat osztható meg a hatóságok és civil szervezetek között súlyos párkapcsolati erıszak, gyermekbántalmazás, vagy más, a bántalmazótól függı személy bántalmazása esetén. Az információmegosztás más szervezettel ilyenkor akár az elkövetı, akár az áldozat felhatalmazásával megtörténhet. Még ha nem történik további lépés, az intézmények akkor is kötelesek nagyon részletes és rendszerezett nyilvántartást vezetni minden a tudomásukra hozott személyközi erıszak esetrıl. (Oulun lääninhallitus 2007: County Administrative Board in Finland.) Ausztriában távoltartás kiadása esetén a bántalmazott elérhetıségét a rendırség közli a párkapcsolati erıszak ellátásával foglalkozó intervenció-központtal, amelynek két napon belül, majd fél év múlva újra kötelessége felvenni a kapcsolatot az áldozattal, és a nyújtható segítségrıl tájékoztatni ıt, illetve figyelemmel kísérni a sorsát. A magyar jogi környezetrıl ld. a kiadott mellékleteket.

2. téma: Együttmőködés az áldozatok illetve az elkövetık számára szolgáltatást nyújtó intézményekkel A hatékony szociális ellátás az erıszakmegelızés fontos része. Ugyanakkor az erıszakmegelızés részét kellene hogy képezze a szociális ellátást nyújtó összes intézmény tevékenységének, és stratégiájának, valamint gyakorlati eljárási rendjének az intézményrendszer minden szintjén. (Ewalds 2005.) Az áldozat helyzetére szabott biztonsági terv kidolgozása pl. hatékony eszköze lehet a további áldozattá válás megelızésének, és/vagy csökkentheti az erıszak által elszenvedett sérülések, betegségek súlyosságát. A testi önrendelkezéssel kapcsolatos tudatosságot és az erıszak veszélyeit már gyermekkorban illetve fiatal korban szükséges volna intézményesen tanítani (ilyen céllal kísérleti projektek indultak finn, magyar, német, spanyol iskolákban, amelyek igen sikeresek). Különösen fontos a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos képzés a gyermekek és PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

2

fiatalok számára, melynek során a fiatalok elsajátíthatják az együttjárás idején betartandó biztonsági “szabályokat”, megtanulhatják felismerni a bántalmazó magatartás korai figyelmeztetı jeleit magukban és másokban, elsajátíthatják a saját testük feletti önrendelkezéssel kapcsolatos jogaikat és asszertivitást, és az eıszakmentes udvarlás illetve együttjárás alapelveit. A fiatalok ebben a korban alakítják ki párkapcsolati technikáikat, így nagyon fontos, hogy tisztában legyenek az olyan, késıbb gyakran erıszakba átcsapó magatársformák megváltoztatásának szükségességével, mint pl. a féltékenység, illetve másik oldalról, hogy tisztában legyenek azzal, hogy egyes magatartásormákat nem kell elfogadniuk, mert késıbb, mikor ezek erıszakkossá válnak, már nehezebb lesz fellépniük ellene. Ebben a korban lehet kialakítani a fiatalokban az erıszakmentes felnıtt-viselkedés alapjait azzal, ha a fiatalok megfelelı ismereteket, készségeket és ötleteket kapnak az erıszakmentes párkapcsolati viselkedéshez. (Ewalds 2005). A tudatosság növelésének eszköze lehet, ha a fiatalokat és a felnıtteket az erıszakmegelızésrıl szóló tájékoztató kampányokba bevonják, vagy ık maguk állítanak össze ilyen kampányt. Szórólapok, információs anyagok a párkapcsolati erıszakról szintén hasznosak, különösen kisebb közösségekben, helyi szinten. A helyi médiával való együttmőködésnek is komoly hatása van az erıszak megelızésében, a hatékony beavatkozásban, a lehetséges segítség megismertetésében. (Ewalds 2005). Szolgáltatások Az erıszak felismerése az egészségügyi és szociláis ellátórendszer, valamint a jogalkalmazó intézmények mindegyikének feladata. Ez magában foglalja pl. az egészségügyi alapellátást nyújtó, a gyermekegészségügyi, a terhesgondozással foglalkozó, a sürgısségi ellátást nyújtó, a fogászati, a függı-betegeket ellátó intézményeket éppúgy, mint a gyermekellátó intézményeket (óvodákat, iskolákat), a családi-, idıs-, vagy egyéb szociális ellátást nyújtó szolgáltatásokat, a bentlakásos – pl. idıseket, fogyatékkal élıket, stb. ellátó – intézményeket. Ezeknek az intézményeknek képesnek kell lenniük arra, hogy az erıszakról beszámoló áldozatoknak megfelelı információkkal és támogatással szolgáljanak, illetve hogy az elkövetıt – felelısségre vonása mellett – megfelelı segítséghez irányítsák. Az ellátás során az intézményeknek különös figyelemmel kell lenniük az esetleges speciális igényekre (pl. fogyatékosság, fokozott kiszolgáltatottság az áldozat származása, kora, vagy egyéb körülmény miatt, családi háttér hiánya pl. állami gondozott fiatal esetén, bevándorlói státusz, stb.). Minden intézménynek szüksége lehet a saját területére speciálisan kidolgozott szabályrendszerre amely a leginkább biztosítja, hogy az áldozatok védelmét, támogatását garantálni tudja. Az erıszak esetére kidolgozott írásos protokollok, szakmai szabályok segítik a munkatársakat abban, hogy gyorsan, szakszerően és hatékonyan tudjanak intézkedni, ha párkapcsolati erıszak esettel szembesülnek. Ugyanakkor az is hasznos, ha vannak szakmaközi, közösen kidolgozott protokollok, hiszen a legtöbb eset több szakma területét érinti. (Ewalds 2005.) Az alapellátás nyújtó szervezeteknek és intézményeknek ismernie kell a párkapcsolati erıszak jelenségét és spirális természetét, és képesnek kell lennie, hogy (Ewalds 2005.) • felismerjék az erıszakos magatartást, PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

3

• felismerjék a trauma jeleit az áldozaton, • minden ügyfél/páciens esetében rutinszerően meggyızıdjenek róla, nem • •

• •

bántalmazás áldozata-e az illetı (rutinszerő szőrés az erıszakra), pl. betegfelvételi eljárás, vagy egy családsegítıben történı esetfelvétel során, rákérdezzenek az esetleges erıszakra, és tisztában legyenek a következı lépésekkel az áldozat biztonságának elsıdlegességét figyelembe véve, megfelelıen reagáljanak krízishelyzetben – vigyázzanak az áldozat és a munkatársak biztonságára, csak helyes, ám teljeskörő tájékoztatást adjanak az áldozatnak az elérhetı szolgáltatásokról, és ezekehez el is tudják irányítani, figyelemmel kísérjék ügyfél/páciens helyzetének alakulását (utánkövetés), együttmőködjenek más szakemberekkel és intézményekkel.

Szakosodott szolgáltatások A szakosodott szolgáltatások általában nagyobb városokban találhatóak, így sajnos jelentıs különbség lehet a régiók között. 1987-ben, egy szakértıi csoport vizsgálata alapján az Európai Parlament azt az ajánlást bocsátotta ki, hogy 10,000 lakosonként egy menedékhelyet kell fenntartani a bántalmazott nık és gyermekei számára ahhoz, hogy biztonsággal el lehessen látni mindenkit, aki partnerkapcsolati erıszak elıl menekül.1 Ritkábban lakott területeken vagy falvakban általában nincsenek specializált szolgátatások a bántalmazottak számára, így ezekben a régiókban a helyi önkormányzatok összefogása sokat segíthet abban, hogy az áldozatok mégis hozzáférjenek valamelyes segítséghez, és biztonságba kerülhesssenek. (Ewalds 2005). Az erıszak áldozatatinak, beleértve azokat a nıket is, akiket erıszakkal fenyegetett meg a partnerük, gyors és könnyen elérhetı szolgáltatásokra van szükségük, melyek a tudomásukra jutó információkat bizalmasan kezelik. Az alacsony küszöbő szolgáltatások körébe tartoznak pl. a 24 órában elérhetı anonim ingyenes segélyvonalak vagy információsvonalak, a bántalmazottak számára indított olyan csoportok, melyekhez bármikor és anonim módon lehet csatlakozni, az ingyenes személyes tanácsadást nyújtó specializált központok, melyeknek igénybevétele nem függ bármely eljárás indításától, és amelyek nem szükségszerően vezetnek eljárás indításához bárkivel szemben.2 (Ewalds 2005). A szolgáltatásoknak az utánkövetést is magukban kell foglalniuk, mely csökkenti az ismételt áldozattá válás veszélyét, és a lelki egészség károsodásának következményeit. Az erıszak áldozatainak speciális szolgáltatásként szüksége van terápiára és kortárscsoportokra is. Különösen igaz ez a gyerekekre és fiatalokra, 1

Magyarországon jelenleg 10 krízismenhely lát el ilyen szolgáltatást, melyek összesen mintegy 60-70 fıt tudnak befogadni egy-egy hónapra, amely idıszak után a nık és gyermekeik igény esetén általában átkerülhetnek az anyaotthonba, vagy a családok átmeneti otthonába (ez utóbbiban nem ritkán férfiak is laknak, mivel ez már a szociális ellátás részeként családok számára szolgáltat átmeneti lakhatást). 2 Ezek közül Magyarországon csak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartózó ingyenes országos információs vonal mőködik 24 órás elérhetıséggel, melynek hátránya, hogy államigazgatási szervként nehezen tudja kialakítani elkötelezettségét az áldozatok mellett, és célcsoportja minden erıszak-áldozat. A másik, civil szervezet által fenntartott, és államilag nem támogatott specializált segélyvonal önkéntesekkel mőködik, így korlátozott idıben tudja csak nyújtani a szolgáltatását. Bántalmazottak számára ezeken kívül mindössze egy specializált rendszeres szolgáltatást nyújtó civil szervezet mőködik, mely jogsegélyszolgálatot mőködtet (szintén állami támogatás nélkül). PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – 4 Building on good practice in violence prevention

illetve a nemi erıszak vagy a szexuális abúzus más formáinak áldozataira. Ez utóbbiaknak további specializált szolgáltatások is rendelkezésükre kell, hogy álljanak, mivel a szexuális erıszak a többi személyek-közti erıszakfajtához képest további, speciális lelki és fizika következményekkel jár. Amennyiben az elkövetık számára is rendelkezésre állnak programok, azoknak elsısorban arra kell koncentrálniuk, hogy az elkövetı felismerje, hogy az erıszakért ı a felelıs, így azt csakis ı tudja megszüntetni, és megtanulja, hogy az erıszakos magatartásformáit, szokásait vagy hajlamait hogyan tudja megváltoztatni. Az ilyen programok kizárólag akkor fogadhatók el, ha azoknak fókuszában az áldozatok biztonságának garantálása áll. A szolgáltatások célja az erıszak megszüntetése, és az erıszakmentes viselkedés elısegítése. Minden programnak azon kell igyekeznie, hogy az áldozat megbélyegzését, hibáztatását csökkentse, illetve megszüntesse. (Ewalds 2005). A rendırség általában akkor találkozik a párkapcsolati erıszakkal, amikor kihívják egy erıszakeseményhez. Feladata az erıszak azonnali megszüntetése (leállítása), és a biztonság helyreállítása. A rendırségnek feladata lenne továbbá, hogy információkkal, vagy akár gyakorlati segítséget nyújtva – pl. kíséret biztosításával, az elszállítással, biztonsági terv közös kidolgozásával – segítse az áldozatot abban, hogy minden szükséges támogatást meg tudjon kapni. (Ewalds 2005). A következı fejezet részletesen bemutatja a szolgáltatások nyújtásnak folyamatát, és a képzés jelentıségét. Az optimális multi-professzionális fellépésnek az alábbiakban bemutatott modelljét a Dél-Finnországi „Párkapcsolati erıszak megelızése” c. projekt munkatársai dolgozták ki 2004-2007 között, és azt jelenleg több helyen sikerrel alkalmazzák.

Az erıszakmegelızésre irányuló multi-professzionális együttmőködés optimális modellje (Ld. 1. ábra) 1. Kontextuselemzés A párkapcsolati erıszak kontextusának elemzése több mint az egyes esetek körülményeinek vizsgálata, de természetesen azt is magában foglalja. Az erıszak szélesebb társadalmi közegét, a szőkebb közösség értékrendjeit, és az adott esetet együttesen szükséges vizsgálni a párkapcsolati erıszak megértéséhez és feltárásához, mivel az erıszaknak ez a fajtája, ahogyan azt az 1. modulban kifejtettük, társadalmilag beágyazott jelenség. A helyi szolgáltatóknak képesnek kell lenniük a párkapcsolati erıszak jeleit felismerni, és értelmezni az adott esetben. 2. Stratégia vagy akcióterv az erıszaknak és az erıszak következményeinek kezelésére A helyi szolgáltatónak fel kell mérniük a párkapcsolati erıszak következményeit, és képesnek kell lenniük arra, hogy a legsürgısebb beavatkozási területet azonosítsák. Ez megfelelı tervezés alapján hozott stratégiai elképzelést igényel: pl. mit tekint a szolgáltató az erıszak elleni fellépés hosszútávú céljának, milyen fı céljok vezérlik a beavatkozást az egyes esetekben, milyen erıforrásokat lehet mozgósítani intézményi és egyéni szinteken, hogyan mérik az eredményeket. Azoknál a szolgáltatóknál pl., amelyeknek fı célja a „család mindenáron való egybentartása”, nem várható hatékony fellépés a párkapcsolati erıszak ellen, amennyiben nem PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – 5 Building on good practice in violence prevention

gondolják át a stratégiájukat, és pl. a családról alkotott fogalmukat. A hatóságoknak, helyi szolgáltatóknak gondolniuk kell a nık elleni családon belüli erıszak jelenségére a helyi szociális programok, vagy az egyéb, pl. drogmegelızı, alkoholizmusmegelızı közösségi programok kialakítása során. A következetes stratégia rendszerszerően segíti a különbözı szakmák közötti együttmőködések létrejöttét és növeli hatékonyságukat az egyes esetek megoldásában. 3. A vegyes szakmai munkacsoportok és az erıszak-esetek Meg kell vizsgálni, hogy mőködnek-e olyan munkacsoportok, melyeknek tagjai különféle szakmák képviselıi, és amelyeknek az a feladata, hogy együtt dolgozzanak egy-egy erıszak-eset kapcsán. Az esetek szisztematikus elemzése feltárja, hogy milyen beavatkozásra, ill. segítségre van leginkább szükség. A helyi intézményeknek olyan kérdésekre kell választ adniuk, mint pl. hogy van-e és mennyi együttmőködés, annak mi áll a középpontjában, kik vesznek benne részt, hogyan épül fel, stb. A helyi és regionális hatóságok figyelemmel kísérhetik az ilyen együttmőködéseket, hogy megállapítsák, milyen további támogatásra van szükség, hogy a munkacsoportok még hatékonyabban mőködhessenek, és a stratégia valóban megvalósuljon. Az erıszak megszüntetésének és megelızésének célját egységes startégia terv, protokollok, és az együttmőködési valamint felelısségi rend meghatározásával az intézményrendszer minden szintjén be kell építeni az eljárásokba. Az így felépített intézményi reakció teszi lehetıvé a folyamatos szolgáltatás-nyújtást, az ellenırzést és a munka értékelését. A vegyes szakmai munkacsoport ajánlásai alapján kialakíthatóak a helyi és regionális ackiótervek, melyekre építve létre lehet hozni a helyi és regionális biztonsági terveket. Amennyiben ilyenek már vannak (pl. helyi közbiztonsági programok), ezeknek integrálniuk kell a családon belüli párkapcsolati erıszak elleni fellépést a fentiek alapján. Egy megfelelı akcióterv magában foglalja a családon belüli erıszakkal kapcsolatos részletes (korra, nemre, családi kapcsolatra, gazdasági státuszra, stb. lebontott) statisztikai adatokat is. Enélkül ugyanis nem lehet megfelelıen felmérni a családon belüli erıszak elterjedtségét, formáit, a szükséges beavatkozás jellegét, az áldozatok szükségleteit, a rendelkezésre álló szolgáltatások minıségét, mennyiségét, hiányosságait, a specializált (pl. a fogyatékkal élı nık, vagy a gyerekek, fiatalok számára nyújtott) szolgáltatások meglétét. Az akciótervnek irányelveket kell tartalmaznia arra nézve, hogy hogyan lehet megállapítani az erıszak fajtáját, mértékét, körülményeit, hogyan lehet megszervezni és koordinálni a megfelelı beavatkozásokat, milyen azonnali fellépési lehetıségek állnak rendelkezésre, melyek a beavatkozás fı céljai, mely új szolgáltalásokat lehet és szükséges létrehozni, és milyen finanszírozási lehetıségek állnak rendelkezésre. A felelısségi körök és a feladatok elhatárolása szintén az akcióterv része. Az adatgyőjtés és információmegosztás módjának, kereteinek és céljainak meghatározása, valamint az együttmőködési csatornák és módszerek megállapítása az akcióterv elengedhetetlen része, különös tekintettel annak áthidalására, hogy az adatvédelemre való hivatkozás ne válhasson az erıszak elleni fellépés elhárításának módszerévé. Az akciótervnek összhangban kell lennie más hasonló dokumentumokkal, és az egyéb programok alapján elrhetı szolgáltatásokkal. Végül az akciótervben magában kell megállapítani a terv felülvizsgálatának módszereit és PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

6

idejét, az esetleges átdolgozás határidejét. Mindez együtt garantálja, hogy az ügyfél/páciens megfelelı és teljes szolgáltatást, illetve ellátást kap erıszak esetén. 4. A multiprofesszionális csoport készsége a személyek közti erıszakkal való foglalkozásra Mennyire állnak készen a vegyes szakmai csportok (vagy akár az egyes szakmák munkatársai), hogy az erıszak-esetekkel szembenézzenek, és hatékonyan reagáljanak rájuk? Képesek-e megelızési tevékenységet kifejteni, még mielıtt láthatóvá válik az erıszak? Ezekre a kérdésekre a helyi és a regionális intézményrendszer kizárólag akkor tud pozitív választ adni, ha folyamatos, speciális ismereteket és készségeket nyútjó képzések szervezésével felkészíti a szakdolgozókat a személyek közti erıszakkal való foglalkozásra. Az önkormányzatoknak fel kell készülnie, hogy milyen és mennyi képzést kell kínálniuk, és fıként mely szakmáknak, figyelembe véve az egyes szakmák eszközeit, lehetıségeit és kompetenciahatárait. Finnországban pl. a betegfelvételi ejlárásba be lehetett építeni az erıszakra vonatkozó kérdéseket a terhesgondozás, kismamaellátás és újszülöttellátás körében, valamint a sürgısségi osztályokon3. A dolgozóknak minden intézményben tisztában kell lenniük saját feladataikkal, felelısségeikkel, lehetıségeikkel és az együttmőködési kötelezettséggel saját egységükön belül, illetve a társintézmények felé. A munkatársaknak tisztába kell jönniük esetleges elıítéleteikkel, vagy korlátaikkal is. Az erıszak áldozatával találkozó munkatársnak ismernie és értenie kell a párkapcsolati erıszak dinamikáját, spirális természetét, fel kell ismernie a trauma különbözı tüneteit és az erıszak figyelmeztetı jeleit, és képesnek kell lennie arra, hogy rákérdezzen az erıszakra anélkül, hogy újratraumatizálná, vagy hibáztatná az áldozatot. Képesnek kell lennie továbbá teljeskörő és pontos információ átadására, valamint arra, hogy ı is megtegye a szükséges és lehetséges intézkedéseket. A munkatársaknak joguk van arra, hogy a mindehhez szükséges képzéseket megkapják.

5. Az akciótervtıl, illetve egyéb stratégiai dokumentumoktól várható hatások a multi-professzionális környezetben A párkapcsolati erıszak kontextusának vizsgálata nem csak a stratégia kialakítása elıtt, hanem annak, illetve az akciótervnek a bevezetése után is fontos. Meg kell vizsgálni, hogy mi változott, melyek azok az igények, melyek még mindig nincsenek kielégítve, mit kell továbbfejleszteni. Minden helyi önkormányzatnak rendelkeznie kell ilyen ellenırzési és utánkövetési mechanizmusokkal.

3

A helsinki Malmi Kórház sürgısségi osztályán a helyi rendırséggel együttmőködve 2002 szeptemberében új rendszert alakítottak ki az áldozatok jogi védelmének és az érintett intézmények együttmőködésének megerısítésére. Ez magában foglalja a “támadás kérdıívet” (PAKE), mely részletes adatokat tartalmaz a páciens sérüléseirıl, és a támadás egyéb körülményeirıl. Ez az elsı ilyen típusú együttmőködés egészségügyi és rendıri szervek között Finnországban. Forrás: Sirkka Perttu (kézirat) Malmi Hospital Summary.


7

Forrás: Savola, Tiina/Pientyöryhmä/Kehittämisryhmä 2007.


8

Az erıszakmegelızés optimális szakmaközi együttmőködésen alapuló modellje

Önkormányzat/Régió/Kerület A helyi politikai döntéshozók elkötelezıdése és munkatársak kijelölése

költségvetés alkalmazottak idı 2. Stratégia

1.A mőködési környezet elemzése 5. Hatékonyság elemzés

Képzés és a munka ellenırzése

ÜGYFÉL kommunikáció

4. Közös akcióterv és együttmőködési készség

Belsı biztonsági terv

A szolgáltatások és a minıség ellenırzésének rendszere

Akcióterv

HÁLÓZAT ÉS EGYÜTTMŐKÖDÉS

Együttmőködés a * házigazdaönkormányzattal, * önkormányzatok szövetségeivel * egyéb szervekkel

3. Multi-professzionális munkacsoport - rendırség - szociális intézmények - egészségügy - BV intézmények - civil szervezetek - egyházak - oktatási intézmények - jogalkotás, - jogalkalmazás


9

„A családon belüli és párkapcsolati erıszak megelızése” projekt, Dél-Finnországi Tartomány 2004–2007 (Pientyöryhmä / Tiina Savola)


10

3. téma: A multi-professzionális együttmőködés alapfeltételei, az egyes intézmények szerepe, kompetencahatárai Együttmőködés és hálózatépítés, mint a szakmai etika része A hatékony együttmőködési modellekben minden szakmának megvannak a maga lehetıségei által alakított elképzelései a megelızési munkáról. Ezért fontos tisztázni a nézeteket, a szerepeket és feladatokat, és felelısségeket. Fontos megismerni egymás határait is, és az esetleges nehézségeket, amelyekkel egyes szakmák munkatársai találkoznak, csak így biztosítható ugyanis az, hogy más szakterületének tiszteletben tartása mellett egyenlı munkakapcsolat alakuljon ki a multiprofesszionális munkacsoport résztvevıi között. Így biztosítható a felelısséghárításnak, illetve a másik szakterület hibátatásának elkerülése is. Az együttmőködést akadályozó tényezı lehet, ha a különféle szakmák nem ismerik egymás munkáját, céljait és problémáit, ha negatív verseny, vagy szakmai féltékenység (territoriális gondolkodás), esetleg szakmai dominancia mőködik, de ilyen hatással lehetnek korábbi rossz tapasztalatok, vagy a másik szakmával szembeni elıítéletek is. Egy szakmai csoportban sem minden helyzetben könnyő asszertíven fellépni, ezért minden munkacsoportban érdemes megállapítani azokat a szabályokat, melyek biztosítják, hogy minden résztvevı hozzászól, be tudja fejezni a megkezdett gondolatát, meg tudja hozni saját döntéseit azzal kapcsolatban, hogy mit gondol az adott kérdésrıl. Fontos arra is figyelni, hogy lehessen beszélni a problémákról mielıtt azok krízissé válnak, és hogy minden résztvevı átérezze, hogy jelenléte a csoportban fontos, ugyanakkor a többiekével egyenlı. A csoport munkája akkor hatékony, ha a felelısségeket, feladatokat, a megbeszélt eseteket, helyzeteket, problémákat, döntéseket és a megállapított teendıket mindenki komolyan veszi. Forrás: Interdisciplinary project on Domestic Violence, Kanada

Hogyan építsünk tiszteletteljes és együttmőködı kapcsolatokat Az egymás iránti tiszteleten alapuló együttmőködı kapcsolatok – mint mindenhol, így a munkában is – a másik megértésére, és a bizalomra épülnek. Ez utóbbiak csak párbeszéd alapján alakulhatnak ki: a tapasztalatok, és egymás szempontjainak megismerésén keresztül. A csak a hibákat hangsúlyozó megközelítés nem hasznos, mivel nem hozza létre az együttmőködés légkörét. Az akadályok felbukkanásakor a hatékony módszer annak megvizsgálása, hogy hogyan lehetne jobban alakítani, mint addig. (Waltz and Chuck 1999.) Együttmőködések létrehozására kiválóan alkalmasak az egy, vagy maximum két szakma által szervezett, rendszeres csoportos találkozók, melyekre számos szakma képviselıjét hívják meg. Nagyobb csoportokban a bizalom kiépülése hosszú idıt vehet igénybe. Ez a módszer ugyan idıigényes, de hosszabbtávú hatékony együttmőködések alapja lehet. Kezdetben PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – 11 Building on good practice in violence prevention

kisebb csoportokban, majd fokozatosan az összes érintett intézmény, hatóság részvételével lehet folytatni a megbeszéléseket, s ennek alapján meg lehet határozni a kulcsfontosságú szakmákat, feladataikat, felelısségüket. Ekkor meg lehet állapodni a koordinátor személyében (vagy intézményében) is, és ki lehet jelölni a együttmőködés további kereteit. Hasznos, ha a koordinátori feladatokat nem egy személy látja el, hanem egy koordinátori csoport, de a felelısségeket és feldatokat e csoporton belül is, és az egész együttmőködı csoportban is pontosan meg kell állapítani. Az alapvetı fontosságúnak ítélt szakmákat tömörítı munkacsoport gyakrabban találkozik, mint a nagyobb hálózatot magában foglaló csoport. Ez a módszer pl. hasznos lehet ha egy régióban új „shelter” (menedékház) nyílik, melynek tevékenységét, szerepét, feladatait a többi szakma, vagy a szőkebb közösség még nem ismeri, vagy ahol a szakmák együttmőködése hiányos, illetve ahol problémák vannak a különféle hatóságok hatalmi viszonyaiban. (Waltz and Chuck 1999.)

Az együttmőködés kialakításának kilenc szakasza 1. Az együttmőködés közös szemléletének kialakítása, a célok és alapelvek közös meghatározása: az áldozatok biztonságát, az elkövetı felelısségre vonását, és az áldozathibáztatás elkerülését szolgáló szabályok 2. Az eljárások közös megállapítása: az áldozatok tapasztalainak elismerése 3. Az esetek figyelemmel kísérése a szakemberek felelısségre vonhatóságának biztosítására: az egyes szakmák felelısségi köreinek tisztázása 4. Az információáramlás biztosítása a szakmák között: a titoktartási elvekel és szabályokkal kapcsolatos közös álláspont kialakítása 5. Szolgáltatások és erıforrások létrehozása az áldozatok számára 6. Szankciók, korlátok és szolgáltatások biztosítása az elkövetıknek 7. Intézményi válaszok kialakítása a gyerekek károsodásának megelızésére, és az áldozattá vált gyermekek számára terápiás lehetıségek kialakítása 8. A koordinált jogalkalmazói válaszok monitorozása (ez feltételezi a koordinált jogalkalmazói fellépést, ami Magyarországon még egyáltalán nem valósult meg): a rendıri, ügyészi, bírói és pártfogó felügyelıi munka figyelemmel kísérése 9. Folyamatos képzés (Forrás: Waltz Catherine and Derry Chuck 1999.)

A különféle szakmák szerepe a beavatkozásban Az együttmőködés és hálózatépítés fejlesztésének konkrét eszközei a közös képzések, közö projektek, a multi-professzionális munkacsoportok, szakmai koordinátorok együttmőködései, illetve helyi megelızési akciótervek. A bántalmazott nık számára fenntartott specializált szolgáltatásokat nyújtó nıszervezetek munkatársainak szerepe minden ilyen együttmőködésben abban áll, PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

12

hogy az innen érkezı szakértık közvetlen ismereteiket és készségeiket megoszthatják a többi, közösségi vagy önkormányzati alapon mőködı, illetve hatósági inzétmény munkatársaival. Az ilyen szolgáltatások általában képzést is nyújtanak, és tájékoztató kampányok szervezésében szerzett tapasztalataikat is át tudják adni. Fontos azonban szem elıtt tartani, hogy a párkapcsolati erıszakkal kapcsolatos képzések és felvilágosítás szervezésének feladata és finanszírozása állami felelısség. A szakmai együttmőködés elısegítheti (és ez feladata is) az egyes áldozatok jogérvényesítéséi képességének növelését, mivel egyrészt az együttmőködésben részt vevı munkatársak több információval rendelkeznek az adott ügyrıl és saját, valamint a többi szakma lehetıségeirıl, másrészt a bántalmazottak ellátására specializálódott szervezetek szélesebb körő információval láthatják el az áldozatot. Az egyes ügyekben az együttmőködéshez azonban szükséges az áldozattal való konzultáció, mivel az ı részvétele nélkül valószínő, hogy a mégoly kiváló szakmaközi hálózati munkakapcsolatok sem hozzák meg a kívánt eredményt. Mivel járulhatnak hozzá a különbözı szakmák az áldozatok védelméhez: 1. Nıszervezetek, bántalmazott nık számára fenntartott menedékházak (shelterek): a rendelekzésükre álló, a témával kapcsolatos többlet tapasztalat, ismeret és készség megosztása. 2. Gyermekvédelmi intézmények: a bántalamazott nık önrendelkezési jogának elismerése, a bántalmazó és a bántalmazott megkülönböztetése, világos és a további bántalmazást megelızı láthatási döntések, az áldozat biztonságát garantáló titoktartás betartása. 3. Szociális ellátórendszer, önkormányzatok: a bántalmazás felismerése, komolyan vétele, az áldozat támogatása információkkal, anyagilag, elhelyzéssel (szociális bérlakásban, vagy bántalmazottak számára fenntartott menedékházban), az ingyenes tanácsadást nyújtó intézményi szakemberek (fıképp az erre alkalmazott jogászok, pszichológusok) képzésének biztosítása, további ingyenes szolgáltatások (pl. terápia) indítása speciálisan képzett szakemberekkel. 4. Migránsokat, bevándorlókat segítı szervezetek: információ nyújtása a hazai jogszabályokról és az elérhetı támogatásokról, szolgáltatásokról, speciális szolgáltatások nyújtása (pl. terápiás csoportok, tolmács). 5. Egészségügyi intézmények: az áldozat medikalizációjának elkerülése (a bántalmazás nem az áldozat pszichés problémája, a depresszió nem ok, hanem tünet, az antidepresszánsok nem oldják meg az áldozat helyzetét, a fizikai betegségek gyógyítása ugyan természetesen szükséges, de megszüntetni elsısorban a bántalmazást kell, stb.); pontos látleletfelvétel, információ a látlelet ingyenes beszerzésének lehetıségérıl, rutinszerő szőrés az erıszakra, információ az erıszaknak a felnıtt és gyermek áldozatra gyakorolt egészségügyi hatásairól, az áldozat retraumatizálásnak elkerülése a vizsgálatok során. PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

13

6. Rendırség: az áldozat jogainak biztosítása információátadással és hatékony fellépéssel erıszak esetén, feltétel nélküli kiszállás a helyszínre, általában oktatás és képzés a témában, speciális egységek létrehozása. 7. Jog: olyan jogi környezet és jogalkalmazói szemlélet kialakítása, mely érzékeny a családon belüli erıszak áldozatainak helyzetére és jogaik érvényesítését elısegítit, garantálja, ingyenes jogi szolgáltatások létrehozása speciálisan képzett szakemberekkel. 8. Szakmapolitikai intézmények, kutatók: információ a döntéshozók számára az áldozatok helyzetérıl, igényeirıl, és védelmérıl. A multi-professzionális munka jellemzı akadályainak néhány példája: Társadalami normák és attitődök - megjelenhetnek a jogszabláyokban (mi számít elfogadható viselkedésnek) - mennyi erıforrást fordít a társadalom a megelızésre általában - tévhitek és sztereotípiák a személyek közti erıszakkal kapcsolatban (pl. hogy személyiségproblémának, alkoholproblémának tekintik)

A rendelkezésre álló szolgáltatások mennyiségük minıségük (vannak-e specializált szolgáltatások, speciálisan képzett munkatársakkal, van-e pl. a rendırségeken, kórházakban specializált egység, csoport) - szakemberek képzése - mennyi idı jut egy ügyfélre/betegre

A szakember (egészségügyi dolgozó, jogász, rendır, szociális munkás, stb.) személyes értékrendje, normái - sztereotípiák az erıszakáldozatokról - tévhitek az erıszakról - sztereotípiák a nemi szerepekrıl

A munkatársak személyes meggyızıdései azzal kapcsolatban, hogy mi számít szakmainak, és mi a szakember szerepe

A munkatársak képzettsége (fontos azonban: a végzettség önmagában nem garantál semmiféle rendszerezett tudást a párkapcsolati erıszakról, a családon belüli erıszakról, vagy az egyéb strukturális és hierarchikus erıszakról, mivel az erre vonatkozó képzés és számonkérési rendszer a szakmákban jellemzıen még nem intézményesült!)

-

-

A munkatárs személyes érzései az erıszakkal kapcsolatban félelem (pl. az elkövetıtıl)


14

-

düh (az elkövetı, az áldozat, vagy mindkettı irányában) tehetetlenségérzés és frusztáltság ha az erıszak újra megtörténik, ha az áldozat újra meg újra visszatér segítséget kérni, vagy ha a helyzet nem oldódik meg elég gyorsan vegyes érzések, ha látja, mit kellene tenni, de nincs rá idı, ha nem tudja, mit kellene tenni, hová lehetne irányítani az áldozatot.

(Rautava & Perttu 2002 eds.) A szakemberek másodlagos traumatizálódásának veszélye szintén akadálya lehet a hatékony együttmőködések kialakításának, ezért fontos, hogy az ilyen munkacsoportokban résztvevık megfelelı szupervíziós háttérrel rendelkezzenek. Ideális esetben a szakemberek saját terápiák során is fel tudják dolgozni a felmerülı problémákat. Az egészségügyi dolgozók személyes nehézségeirıl ld. az egészségügyi dolgozók képzésére szóló rész 1. modulját, a szakemberek megerısítésének általános elemeirıl ld. az e modulhoz tartozó mellékletet.

4. téma: A szakmaközi együttmőködés alapszabályai A szakmaközi együttmőködés alapelveit az hatrozza meg, hogy miylen típusú együttmőködést készülnek kialakítani. (WiBIG 2004). Dr. Barbara Kavemann professzor pl. négyféle együttmőködés-típust különböztet meg (2007, elıadás): • kötelezı együttmőködés o rendırség – ügyészség o ifjúság- és gyermekvédelem – (családjogi) bíróság4 • szabályozott kétoldalú együttmőködési megállapodások o rendırség – krízis-intervenciós és nyitott szolgáltatások5 • intézményesített többoldalú együttmőködési hálózatok o intervenciós programok, együttmőködési szövetségek • egyéni szintő együttmőködés, az adott esettıl, és az adott szakembertıl függıen A sikeres együttmőködést elısegíthetik az alábbi szempontok, és szemléletmódok: • A védelemre és támogatásra szorultság szemléletmódja helyett a védelemre és támogatásra való jogosultság szemléletmódja

4

Magyarországon nicsen családjogi bíróság, hanem a polgári bíróság tárgyalja a családjogi ügyeket. Ahol van családjogi bíróság, ott általában az tárgyalja a családdal kapcsolatos büntetı- és közigazgatási ügyeket is, ezek nálunk különbözı eljárásokban tárgyalhatóak csak, más és más bírók által. A gyermekvédelmi törvény 17. §-a azonban elıír együttmőködési kötelezettséget számos szakterület között. 5 Ilyen nálunk már csak azért sincs, mert nincsen krízis-intervenciós szolgáltatás. A civil nıszervezetekkel, illetve a menedékházakkal a rendırségnek nincsen írásos együttmőködési megállapodása. PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – 15 Building on good practice in violence prevention

• • •

• • • •

A magánszférában áldozattá válók jogvédeleme és fizikai védelme is állami kötelezettség A magánszférában áldozattá vált személyek emberi jogainak elismerése mindenki kötelezettsége A nık elleni erıszakot már nem tekintjük a nık problémájának; a férfiak részt vállalnak az erıszak elleni fellépésben (beleértve az amellett való kiállást, hogy az elkövetıknek az elkövetett erıszakért felelısséget kell vállalniuk) A családon belüli erıszak jogsértés, és az áldozatoknak joguk van a jogsértés elleni védelemet és támogatást biztosító szolgáltatásokra Az erıszak tanúivá vált gyerekek és fiatalok igényei elismerést nyertek Az elkövetık számára rendelkezésre álló szolgáltatásokat („elkövetıprogramok”) mindenki fontosnak ítéli A minél több partner által megvalósított szakmai együttmőködés hatékonysága bizonyított: az áldozatok számára szolgáltatóknak, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, nıszervezeteknek, családvédelmi, oktatási és egyéb intézményeknek, a rendırségnek, egyéb jogalkalmazóknak együtt kell mőködniük.

Az együttmőködö szövetségeknek minden szükséges felhatalmazással rendelkezı munkatársakra van szüksége a munkacsoportokban • Az együttmőködést úgy kell felállítani, hogy annak döntései kötelezıek legyenek. Ellenkezı esetben azok gyakran csupán hangzatos deklarációk, vagy szándéknyilatkozatok maradnak. • Elengedhetetlen, hogy az együttmőködést kifejezetten óhajtsák a résztvevı intézmények, és ne pusztán tolerálják. • Az együttmőködésnek írásban meg kell határoznia az eljárást, protokollokat, szabályokat, az informácimegosztás rendjét és irányát, és a feladatok megosztásának rendjét. Az együttmőködések sikere a szakértık elkötelezettségén az intézmények szakmai hozzáállásán, a politikai akaraton, és a megfelelı források rendelkezésére bocsátásán múlik. Hasznos, ha a találkozók koordinálását (meghívók kiküldését, jegyzıkönyv vezetését) egy a munkacsoporton kívül álló független személy vagy kisebb csoport végzi. A meghívandók listáját a régióban megtalálható intézmények közül kell kiválasztani. Példák: • Nık elleni erıszak áldozatainak szolgáltatást nyújtó civil szervezetek • Gyermekek elleni erıszak áldozatainak szolgáltatást nyújtó civil szervezetek • Rendırség • Ügyészség • Gyermekjóléti szolgálat, családsegítı központ, gyámhatóság • Bíróság (polgári, büntetı, közigazgatási bíró) PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

16

• • • • • •

Migránsokat, bevándorlókat ellátó civil és állami szervezetek Nık speciális csoportjainak szolgáltatást nyújtó szervezetek (fogyatékkal élı nık, roma nık, leszbikus nık, stb. szevezetei) Elkövetı-programok képviselıi Emberi jogi szervezetek Egészségügyi intézmények Jegyzı

Fontos emlékeztetni arra, hogy a hálozati egyttmőködés egy készség, amely tanulható, és fejleszthetı, és hogy az ún. intekulturális készségek közé tartozik: minden intézménynek megvan a maga kultúrája, értékrendje, nyelvezete és célja. Az ezek közti „tolmácsolás” és kommunikációs készség nagyon fontos: semmi sincs olyan romboló hatással az együttmőködésre, mint az elıítéleteket megerısítı kellemetlen tapasztalatok. (Barbara Kavemann) Források: Eichler, S./ Schirrmacher, G. (1998): „Friedenspraxis gegen Alltagsgewalt“ – Voraussetzungen interinstitutionelle Zusammenarbeit zum Abbau von Gewalt im Geschlechterverhältnis, Universität Osnabrück Ewalds, H. (ed.) (2005): Kenelle lyönnit kuuluvat? Kuntaopas pari- ja lähisuhdeväkivallan ehkäisytyöhön. Sosiaali- ja terveysministeriön oppaita 2005:7. Vem angår våldet? Kommunens handbok om förebyggande av våld i par- och närrelationer. Social- och hälsovårdsministriets handböcker 2005:7.(in Finnish and in Swedish.) Examples of people working together. Ideas for collaboration at work. Interdisciplinary project on családon belüli erıszak. A resource kit from Canada. Kavemann, B. (2007): Working together to combat családon belüli erıszak Multy-agency co-operation: structures, standards and guidelines. Catholic University of Applied Sciences Berlin. Lecture in Finland, Espoo 09.10.2007. Findings of the evaluation research assessing intervention projects against családon belüli erıszak (German acronym: WiBIG) www.wibig.uni-osnabrueck.de Perttu, Sirkka (unpublished) Malmi Hospital Summary. Oulun lääninhallitus (2007): County Administrative Board in Finland. Lainsäädäntö- ja rikosasian asiantuntijatyöryhmä. Lähisuhde- ja perheväkivallan ehkäiseminen 2004–2007. (2007) Oikeus ja kohtuus. Viranomaisyhteistyön mahdollisuudet ja rajoitteet lähisuhdeväkivallan ilmitulossa ja ehkäisemisessä. Rautava, M./ Perttu, S. (Ed.) (2002): Intimate partner violence – the trainers’ handbook for the basic and supplementary vocational education. National Research and Development Centre for Welfare and Health, Stakes/Finland). Savola, T./Pientyöryhmä/ Kehittämisryhmä (2007): Päätöksellä väkivaltaa vastaan. Etelä-Suomen läänin Lähisuhteissa ja perheissä tapahtuvan väkivallan ehkäisy 2004-2007 –hankkeen loppuraportti. Etelä-Suomen lääninhallituksen julkaisuja STO 6/2007. (in Finnish) WiBIG (2004): Wissenschaftliche Begleitung Interventionsprojekte gegen häusliche Gewalt: Gemeinsam gegen häusliche Gewalt, www.wibig.uni-osnabrueck.de WiBIG (2004): Working together to combat családon belüli erıszak: Együttmőködés, intervention, research.Findings of the evaluation research assessing intervention projects against családon belüli erıszak (German acronym: WiBIG). Federal Ministry for Familiy Affairs, Senior Citizens, Women and Youth, www.wibig.uni-osnabrueck.de WiBIG (2004): Elements of good practice and indicators of social progress. From local innovations to standards of good practice: Intervention projects and their work. Final report of evaluation research 2004, volume 4, www.wibig.uni-osnabrueck.de


17

Gyakorlati rész: 1. téma: Jogrendszer / államokon belüli jogi intézkedések Idıkeret: ~30 perc Célok: -

információk átadása a büntetıjogi jogalkalmazással kapcsolatban információk átadása a jogalkotással kapcsolatban

Módszerek: Meghívott szakértık elıadása (15-20 perc), és a hallottak megbeszélése (10-15 perc) Kellék: melléklet a törvényekrıl Jegyzetek a képzınek: A képzı hívjon meg olyan elıadót, aki szakértıje a témának, és ı tartsa meg a képzés állami jogi intézkedéseirıl szóló részét, illetve készítsen elı egy handoutot ebbıl a témából. 2. téma: Együttmőködés az áldozatok és a bántalmazók segítésére fenntartott közhasznú szervezetekkel (szerintem ez már a 3. témába tartozik) Ennek a gyakorlatnak a megtartása opcionális. Javasoljuk, hogy ha választani kell, inkább hagyjanak elég idıt a panel-beszélgetésre (lásd következı feladat), mint hogy a 2. témából is megcsinálják a vonatkozó gyakorlatot, mivel az eléggé átfedi a képzésben már elhangzott anyagot. Idıkeret: 30 perc Célok: Együttmőködni más szervezetekkel és intézményekkel (community servicekkel?) Módszer: csoportos munka Segédanyag: handout A feladat leírása: Példa egy multiprofesszionális képzésen a csoportoknak feltehetı kérdésekre: -

Melyek vagy kik azok a kulcsfontosságú szervezetek /intézmények /szakemberek, amelyeknek/ akiknek az önök régiójában/ önkormányzati egységében kezdeményeznük kellene a segítségnyújtási folyamatot?of what?, vagy az együttmőködést az erıszak megelızésében? PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention

18

-

Hogyan zajlik az önök régiójában a koordinált együttmőködés, és hogyan lehetne fejleszteni? Gondolkodjanak rajta/ készítsenek tervezetet a több szervezetet (hatóságokat és NGOk?-at) is bevonó szolgáltatási folyamatra („láncra.”) Mik a követelmények, kihívások, vagy már jól mőködı gyakorlatok az önök régiójában? o Mi az egészségügyi szervezetek, intézmények szerepe és feladata a közös együttmőködésben? Mit tehetnének az egyéb szervezetek, intézmények (szociális szféra, gyermekvédelmiek, rendırség, ügyészség, stb.), hogy az egészségügy jobban teljesíthesse munkáját, kiteljesíthesse szerepét az együttmőködésben? o Mi a szociális szférában dolgozó/ gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szerepe és feladata a közös együttmőködésben? Mit tehetnének az egyéb szervezetek, intézmények (egészségügyiek, rendırség, ügyészség, stb.), hogy ezek jobban teljesíthessék munkájukat, kiteljesíthessék szerepüket az együttmőködésben? o Mi a rendırség szerepe és feladata a közös együttmőködésben? Például ha egy sürgıs esethez hívják ki ıket? Mit tehetnének az egyéb szervezetek, intézmények (egészségügyiek, szociális szféra, gyermekvédelmiek, ügyészség, stb.), hogy a rendırség jobban teljesíthesse munkáját, kiteljesíthesse szerepét az együttmőködésben? Például miben segíthetnek egy erıszakos bőntett felderítése során? o Mi a rendırség szerepe és feladata abban, hogy az ügyészség a bőnügy felderítése során a megfelelıen teljesíthesse saját feladatát a közös együttmőködésben?

Jegyzetek a képzés vezetıinek, kiemelendı pontok, és javaslatok a beszélgetés vezetésére: - A résztvevıket úgy osszuk csoportokba, hogy az adott csoport tagjai lehetıleg hasonló régióból valóak, viszont eltérı, de egymással együttmőködést fenntartó szakmák képviselıi legyenek - A képzı kérdéseket tesz fel és ötleteket ad a csoportos beszélgetések során


19

A következı gyakorlatot sok országban kipróbálták már, és mindenhol igen jelentısségteljesnek és hasznosnak bizonyult. Kötelezı gyakorlat. 3. téma: A multiprofesszionális együttmőködés alapjai, a különbözı szakmák szerepe, feladata és határai Feladat: Esettanulmány a multiprofesszionális panel-beszélgetéshez (a multiprofesszionális képzési napon) Idıkeret: A panel-beszélgetés 45-60 percet vesz igénybe. Célok: -

a multiprofesszionális együttmőködés modellezése a közösség feladatának tudatosítása a párkapcsolati erıszak megelızésében

Módszerek: Panel-beszélgetés (kerekasztal-beszélgetés meghívott elıadókkal) - A beszélgetés résztvevıi az egészségügy, a gyermekvédelem, a rendırség, és az ügyészség képviselıi, az utóbbi helyett vagy mellett lehet ügyvéd, vagy bíró is, illetve szerepel még egy kifejezetten a nık támogatására és segítésére fenntartott szervezet egy dolgozója is. - A beszélgetés elıtt mindenki megkapja és elolvassa a szöveget. A beszélgetést egy tapasztalt képzı vezesse. Kellékek: mindenkinek kiosztott handout, amelyben a következı esettanulmány leírása található


20

A feladat leírása: Az esettanulmány (a 4. modulban már megismert eset, most más szempontból): Liza, a 35 éves háziasszony, két kisgyermekével a kanapén ül a nagyszobában. Fáj a válla és a csuklója, de sérülésnek nem látható nyoma. Egyre jobban fáj a feje az ıt ért ütésektıl. A rendırség, akiket a szomszéd hívott ki, gyorsan megérkezett, az egyik rendır a kocsihoz vezeti Liza férjét, a másik valamiféle papírokat tölt ki az elıszobában. Liza férje elég ideges volt az elmúlt pár hétben. Múlt héten teljesen elvesztette az önuralmát, amikor a kisebbik gyerek nem akarta megenni a vacsoráját. Ordítozott és ırjöngött. Mikor Liza a védelmébe vette a gyereket, a férje megütötte, és Liza szemöldöke erısen vérezni kezdett. A férfi rázta az öklét a gyerek felé, és azt kiabálta: „elkényeztetett titeket az anyátok”. A helyzet kicsit nyugodtabb lett, amikor észrevette, hogy Liza vérzik, de egész este folytatta Liza szidását, hogy elkényezteti a gyerekeket, és nem tudja ıket fegyelmezni. Két éve már volt egy hasonló eset a családban, a férje erısen megverte Lizát. Akkor is a szomszéd hívta ki a rendırséget. De ez sehová sem vezetett. Mire a rendırség kijött, már enyhült a helyzet. Liza elkezdett félni a férjétıl, és értette, mi történik. A férje minden héten ad neki egy bizonyos összeget (konyhapénzt), mert azt gondolja, Liza nem tud bánni a pénzzel, nem tudja összehangolni a család kiadásait. A férj nagyon szigorú a pénzügyi kérdésekben, Lizának minden elköltött forintról be kell számolnia neki. Mióta a második gyerek megszületett, Liza nem dolgozik a házon kívül. Liza azt gondolja, talán ha a gyerekek nagyobbak lesznek, és elkezdik az iskolát, javulni fog a helyzet. A nagyobbik gyerek idén kezdi az iskolát, a kisebbik otthon van Lizával. Jegyzetek a képzés vezetıinek, kiemelendı pontok, és javaslatok a beszélgetés vezetésére: - a beszélgetés résztvevıi a képzés résztvevıi elıtt, a „színpad”-részen ülnek - a beszélgetést tapasztalt képzı vezesse, aki képes rá, hogy pontos és provokatív kérdéseket tegyen fel - a beszélgetés végén a képzés résztvevıi maguk is kérdezhetnek a szakértıktıl Kérdések a szakértıkhöz: - Mi az önök szervezetében/intézményében a bevett szokás egy hasonló helyzet kezelésében? (Minden meghívott megszólal, és beszámol a szakterületével kapcsolatos felelısségekrıl, kötelességekrıl és az esetleg felbukkanó problémákról) - Hogyan kapcsolódnak munkájukkal más szervezetekhez, intézményekhez? Vagy: Milyen más szervezetekkel, intéményekkel mőködnek együtt a családon belüli erıszak esetei során? (Sirkka Perttu 2008.)


21

Handoutok 1. téma: Jogrendszer / helyi jogi lehetıségek Errıl a képzıknek egy, az adott országra vonatkozó anyagot kell összeállítania6.

3. téma: A munkatársak és alkalmazottak teljesítıképességének és szakértelmének fokozására alkalmas körülmények

6

A munkaközösség támogatása, fejlesztése Biztonsági intézkedések bevezetése a munkatársak védelmének érdekében Változatos feladatok és csoportos munka Együttmőködés egyéb hivatalokkal, intézményekkel, szervezetekkel A munka közös átbeszélése, konzultációk, ellenırzés (visszajelzés és szupervízió) Folyamatos továbbképzés és új tudnivalók átadása Elegendı szabadság és pihenıidı: ne feledjük, hogy nekünk magunknak is szükségünk van pihenésre, szabadidıre Segítségkeresés az erıszakkal kapcsolatos saját félelmeken és reakciókon való túllépésben: keressünk segítséget és támogatást, amikor csak úgy érezzük, szükségünk van rá Megtanulni, hogyan kezeljük az ellentétes érzelmeket, összetett helyzeteket Megérteni, hogy az áldozaton múlik, kilép-e az erıszakos párkapcsolatból A lényegre összpontosítani, a munkát egy elıre kidolgozott tervhez igazítani A feladatok rangsorolása: a klienseknek több igénye, szükséglete is van. Az elsı és legfontosabb feladat azonban az erıszak ciklusának megtörése. A segítségnyújtási folyamat kisebb lépésekre osztása A feladatok megosztása, a felelısségek kijelölése A hosszútávú kilátások elıtérbe helyezése – kilépni egy erıszakos párkapcsolatból idıbe telik Használjuk a humorérzékünket, és ne hanyagoljuk el társas kapcsolatainkat Tartsunk szünetet, ha problémát észlelünk a segítségnyújtási folyamatban: olykor a kliens nem fogadja el a segítséget, vagy meggondolja magát

Ld. pl. www.patent.org.hu Hová fordulhatnak az áldozatok? A dokumentum 2008-ban készült, minden képzés elıtt ellenırizni és frissíteni kell! PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – 22 Building on good practice in violence prevention

Tartsuk magunkat és céljainkat a realitás talaján Fogadjuk el hatáskörünk és munkánk határait Legyünk figyelemmel magunkra, és a saját szükségleteinkre is (érzelmi, spirituális, fizikai, társadalmi) (Rautava & Perttu 2002.)


23

4. téma: A szervezetek közti együttmőködés sztenderdjei Példa a sikeres együttmőködési rendszerre: Az (1998 óta aktív) berlini erıszakmegelızési projekt /Kavemann et al, 2001./ Az erıszakmegelızés és közbeavatkozás stratégiájának kialakítása

Átfogó munkacsoportok Koordináló munkacsoport A rendırség beavatkozása Támogatás és menedékhely a bántalmazott nık számára A szemtanúvá vált gyermekek támogatása

Kerekasztal

A bevándorló nık támogatása Büntetıjog Polgári jog

Az irányelvekrıl és gyakorlati kérdésekrıl szóló

Programok a bántalmazók számára

Példa a sikeres, több szervezet és intézmény bevonásával megvalósított beavatkozásra és erıszak-megelızésre, a gyermekek és fiatalkorúak figyelembe vételével: a Rostock és Schwerin proaktiv tanácsadó szolgálat családon belüli erıszak ügyei során, rendırségi beavatkozást követıen használt modellje.

24

Fax

Krízis- és tanácsadóközpont

Rendırség (Fax)

Fax

Gyermekjóléti központ

Proaktiv kapcsolatfelvétel, krízishelyzet kezelés, rövidtávú (gyors) tanácsadás Információn alapuló hozzájárulás a kríziskezelési eljárásokhoz a gyermekek számára

Kríziskezelés és Proaktiv tanácsadás a szemtanúvá vált gyermekek számára

Továbbá: Fontos, hogy minél gyakrabban kiértékeljük és megvitassuk a közös célkitőzések megvalósíthatóságát, eredményességét, mibenlétét Fontos, hogy minél gyakrabban kiértékeljük és megvitassuk az új eljárásokat, irányelveket Az erıszak-megelızés és a beavatkozás romlása kulcsfontosságú probléma nem csak az egyes személyek, de a szervezetek, intézmények számára is A sikeres multiprofesszionális együttmőködéshez szükség van különbözı forrásokra: idı, pénz és türelem nélkül nem mőködik

25

Melléklet: A megfelelı eljárás elemei, és tanácsok a jövıre nézve, a német erıszak-megelızési és bevatkozási tanulmány alapján (Forrás: WiBIG 2004: Working together to combat domestic violence [Közös munka a családon belüli erıszak leküzdéséért]: Cooperation, intervention, research [Együttmőködés, beavatkozás, kutatás]. Findings of the evaluation research assessing intervention projects against domestic violence [Az intervenciós projektekrıl szóló összehasonlító kutatás eredménye] p. 30) A végrehajtott kutatások, és az azokból készült tanulmány alapján a kiértékelı-kutató projekt a következı központi kérdésekre hívja fel a figyelmet, a m Né,etországra vonatkozóan: Tisztázott jogi alapok a fejlett erıszak-megelızés és beavatkozás érdekében: • A speciális standardokat a szövetségi rendırségi eljárás részévé kell tenni, szabályozva a távoltartási rendeletek kiadását, amelyek elhatárolják a bántalmazót a bántalmazottól a családon belüli erıszak esetet követıen. A speciális standardok biztos jogi hátteret szolgáltatnak a rendırség munkatársai számára az ilyen esetekben való eljárás során. Ez egy megkülönböztetett szintő kifejezése annak a politikai célkitőzésnek, hogy az állam fel akar lépni a családon belüli erıszak ellen. A biztonság megırzésére szabott eljárások • Minden, a családon belüli erıszak eseteivel kapcsolatos intézkedést elıször annak fényében kell megvizsgálnunk, hogy azok növelik vagy kockáztatják az áldozat és/vagy gyermekei biztonságát. • A bántalmazókra vonatkozó eljárások és kezelések célja az erıszakmegelızés és beavatkozás során az áldozatok védelme, és jogaik megóvása. A bántalmazókkal foglalkozó szervezetek/intézmények mindennapi gyakorlatának része kell, hogy legyen az (ex-)partnerrel való kapcsolatfelvétel, és kapcsolattartás ellenırzése, amikor is az ellenırzés forrása nem az elkövetı. Speciális munkacsoportok a szervezetekben/intézményekben, a családon belüli erıszak ügyeinek kezelésére • Az álandó és megfelelı színvonalú rendıri munkához a családon belüli erıszakkal szembeni fellépésben fontos, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely független az egyes személyektıl • A koordinált/megosztott modellek a gyakorlatban igen sikeresnek bizonyultak (ld. fent, példa erre a berlini és a Rhineland-Palatinate eljárási rendszer), úgyanúgy, ahogyan a többi, kiosztott feladatkörrel rendelkezı munkacsoportokra osztott rendszer is (pl.: Mecklenburg-Nyugat Pomerania és Hannover). • Azok az ügyészségek, amelyek még nem tették meg, szintén fel kell, hogy állítsanak speciális munkacsoporokat a családon belüli erıszak eseteinek kezelésére. Csatlakozhatnak egy helyi együttmőködı hálózathoz, amely a

26

családon belüli erıszakkal foglalkozik, vagy amennyiben ilyen rendszer ott még nem mőködik, kezdeményezheti annak kialakítását. Különleges intézkedések a védelem és támogatás terén, a családon belüli erıszak áldozatainak igényeire szabva • Kulcsfontosságú, hogy minden családon belüli erıszak-esettel kapcsolatos rendırségi eljárás során felajánluk a proaktiv tanácsadás lehetıségét. • A tanácsadó szolgáltatások azon az elváráson alapulnak, hogy az ügyfelek fogják megtenni az elsı lépést, ık fognak hozzájuk fordulni. Ezt ki kell egészíteni egy kifelé nyitó magatartással, egy, a kezdı lépést magára vállaló szolgáltatás kialakításával. • A proaktiv tanácsadásnak és kríziskezelésnek a családon belüli erıszak eseteiben egy széleskörő szolgáltatásokból kiépített támogatási rendszerbe kell illeszkednie, amely a további védelmi intézkedéseket biztosító szolgáltatásokat is tartalmazza menedékehelyek, krízisintervenciósközpontok, és az erıszakáldozatok számára ingyenesen elérhetı szocális, jogi, pszicholgiai és egyéb szolgáltatások formájában. Külön támogatási eljárások a családon belüli erıszak hatása alatt élı gyermekek és fiatalkorúak számára • Létfontosságú felismerni a gyermekek és fiatalkorúak védelemre, információra és tanácsadásra vonatkozó kiemelt igényeit. Az, hogy ki vannak-e téve az erıszak kockázatának, nem egy harmadik, közvetítı személyen, vagy a szülıkön keresztül, hanem egyenesen a feléjük intézett kérdések alapján kerüljön tisztázásra. • A gyermekjóléti központ részét kell, hogy képezze az együttmőködési láncnak. Programok a bántalmazó erıszakos magatartásának megváltoztatására • A bántalmazókkal foglalkozó szervezeteknek/intézményeknek rendszeres kapcsolattartást kell bevezetniük a bőnmegelızési, és a bántalmazott nıket támogató szervezetekkel. Ez biztosítja, hogy a felelısségteljes ügyintézés és az áldozatok biztonsága egyszerre teljesüljön. A családon belüli erıszak megelızésével, az abba való beavatkozással, és az áldozatok támogatásával kapcsolatba kerülı szervezetek és intézmények közti együttmőködés intézményesítése • A szervezetközi együttmőködéshez szükség van egy közös helyre, ahol mőködhet, különbözı kommunikációs fórumokra, és független forrásokra. A koordinációs feladatoknak helyet kell kapnia az együttmőködı szervezetek hálójában, és feltétlenül biztosítani kell meglétét. Szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az érvényben lévı eljárásokat a célnak megfelelıen finomítsa, módosítsa. A képességek és a tájékozottság fejlesztése, kiterjesztése • Az alapvetı képzést és a szervezeten belüli továbbképzést a családon belüli erıszak témájában minden, a témával kapcsolatban álló, vagy azzal kapcsolatba kerülı szervezetben be kell vezetni. A képzés tartalmát folyamatosan ahhoz a célhoz kell igazítani, hogy a résztvevık minél inkább 27

•

megértsék, és tisztában legyenek a családon belüli erıszak összetettségével, és magával a jelenséggel. Az ügyészségnek a családon belüli erıszak áldozataival a megfelelı módon kapcsolatba kell lépni. Így lehetıvé teszi, hogy az áldozatok mihamarabb az eljárás és a megoldási folyamat részeseivé váljanak.

Dokumentáció, és az új gyakorlat bevezetését követı változási folyamatok figyelemmel kísérése • A rendırség családon belüli erıszakkal kapcsolatos eljárásait és intézkedéseit rögzítı megfelelı, szabályos dokumentáció kialakításához konzultációra van szükség az ügyészséggel, a bíróságokkal, és az egyéb érintett hatóságokkal. Az eljárásrendszer és az új gyakorlat kiértékelése • A fenntarthatósághoz és a minıség biztosításához belsı dokumentációra és külsı kiértékelésre van szükség.

28

5. modul Multi-professzionális képzés: Jogi keretek, szakmák közötti együttmőködés

Recommend Documents