A projekt alprojektjei és az azokhoz kapcsolódó jogi szabályozói háttér (jogszabályi keretek) összefoglalása*

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

ÖSSZEFOGLALÓ a Hatásvizsgálatok és a kormányzati stratégiai irányítás rendszere egyes ágazati dokumentumainak elkészítése, valamint alkalmazási gyakorlatának támogatása a Honvédelmi Minisztériumban című (ÁROP-1.1.19-2012-2012-0001 kódjelű) projekthez

a fenntarthatósági szempontok érvényesülése érdekében

A projekt alprojektjei és az azokhoz kapcsolódó jogi szabályozói háttér (jogszabályi keretek) összefoglalása*

Készítette dr. Kádár Pál ezredes Takács-Turcsányi Éva őrnagy Lezárás dátuma: 2013. december 19.

* a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján a Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Erre figyelemmel a kivonat részletes gyakorlati információkat nem tartalmaz, alapjául a releváns jogszabályok és az alprojektek összefoglalói szolgáltak.

1

Tartalomjegyzék

Bevezető

3

A tárca éves feladatainak meghatározására szolgáló tervezési rendszer megfeleltetése a KSIR követelményeinek, a HM 2013. és 2014. évi Intézményi Munkatervének kidolgozása, a tervezéssel kapcsolatos belső szabályozók és a Tervezési Módszertani Kézikönyv kapcsolódó fejezetének összeállítása. 4 A honvédelmi tárca 10 éves stratégiai tervének a megfeleltetése az integrált kormányzati stratégiai tervezés rendszerének, a honvédelmi tárca Szakpolitikai Stratégiájának kidolgozása, valamint a Tervezési Módszertani Kézikönyv kapcsolódó fejezetének összeállítása. 7 A Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) kidolgozása, az NKS népszerűsítése és az NKS implementációjával összefüggő feladatok. 10 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdése b) pontja (a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme) rendelkezéseinek utólagos hatásvizsgálata. 13 A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok alcímének utólagos hatásvizsgálata.

15

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló 17/2011. (XII. 23.) HM rendelet utólagos hatásvizsgálata. 17 A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény utólagos hatásvizsgálata. 19 A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet utólagos hatásvizsgálata. 22 A honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről szóló 18/2011. (XII. 29.) HM rendelet utólagos hatásvizsgálata.

25

A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet utólagos hatásvizsgálata. 26 Az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan, a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet utólagos hatásvizsgálata.

2

28

Bevezető A Magyary Program a kormányzati feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében előírja a stratégiaalkotás megújítását, a közigazgatás szervezetének és egyes tevékenységei hatékonyságának fokozását. Ennek érdekében az ÁROP-1.1.19-2012-2012-0001 kódjelű, a „Hatásvizsgálatok

és

a

kormányzati

stratégiai

irányítás

rendszere

egyes

ágazati

dokumentumainak elkészítése, valamint alkalmazási gyakorlatának támogatása a Honvédelmi Minisztériumban” című projekt általános célja, hogy a Magyar Honvédség tisztviselői és katonái számára elősegítse a stratégiai tervezésre és a hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó új jogi környezet gyakorlati alkalmazását. A projekt egyik célkitűzése a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő egyes stratégiai dokumentumok (Intézményi Munkaterv, Szakpolitikai Stratégia, Nemzeti Katonai Stratégia), illetve a tervezéshez szükséges több kötetes Tervezési Módszertani Kézikönyv (TMK) elkészítése, valamint ezek előkészítését, fenntarthatóságát és implementációját segítő rendezvények szervezése és tanulmányok, cikkek készítése. A projekt második célkitűzése az előzetes és utólagos hatásvizsgálatokról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet szerinti hatásvizsgálatok elkészítése nyolc jogszabály vonatkozásában. A társadalmi fenntarthatósági kritérium érvényesítése érdekében kidolgozásra került ezen, a jogszabályi keretek összefoglalását tartalmazó útmutató, mely ingyenesen hozzáférhető a tárca honlapján és az ügyfélszolgálaton. A fentieken túl a projekt eredményeinek fenntarthatóságát intézményi oldalról a TMK, valamint a kidolgozott stratégiai dokumentumok biztosítják, személyzeti oldalról pedig az garantálja, hogy a tárca stratégiai tervezésben érintett kulcsbeosztású állománya szinte maradéktalanul bevonásra került a kidolgozói munkába, a kapcsolódó elemzések egy része publikálásra került, így a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás a jövőben is érvényesíthető. A munkatervek fenntarthatósága rövidtávon értelmezhető, azonban a kapcsolódó módszertan hosszabb időn keresztül alkalmazható. Az utólagos hatásvizsgálatok elvégzésében közreműködők olyan elméleti és gyakorlati ismerteket szereztek, amelyeket a jövőben végzendő hatásvizsgálatok során is tudnak hasznosítani.

3

1. számú alprojekt A tárca éves feladatainak meghatározására szolgáló tervezési rendszer megfeleltetése a KSIR követelményeinek, a HM 2013. és 2014. évi Intézményi Munkatervének kidolgozása, a tervezéssel kapcsolatos belső szabályozók és a Tervezési Módszertani Kézikönyv kapcsolódó fejezetének összeállítása. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet a kormányzati stratégiai irányításról d) 140/2011. (XII. 27.) HM utasítás az egyes honvédelmi szervezetek éves és havi munkaterveinek elkészítésével összefüggő feladatokról e) 99/2009. (HK 12.) HVKF intézkedés a Magyar Honvédség katonai szervezetei éves és havi munkatervének elkészítésével összefüggő feladatokról f) 426/2009. MH ÖHP PK intézkedés az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, valamint az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendelt katonai szervezetei béke-tervezési rendjéről és az azokkal összefüggő egyes feladatokról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény az Alaptörvény felhatalmazása alapján határozza meg a honvédelem rendszerét, a Magyar Honvédség jogállását, irányítási és vezetési rendszerét, felépítését. A hierarchikus felépítésből adódóan nélkülözhetetlen egy centralizáltan felépített tervezési rendszer, amely a munkafolyamatokat egységes keretbe foglalja és a szervezett végrehajtás irányába tereli. Erre figyelemmel került megalkotásra a 140/2011. (XII. 27.) HM utasítás az egyes honvédelmi szervezetek éves és havi munkaterveinek elkészítésével összefüggő feladatokról, amely a tervezés szintjein és közreműködőin túl meghatározza az egyes részfeladatok határidejét és a kidolgozásért felelős szervezeteket. A tervezés általános és végső célja a katonai szervezetek, intézmények célirányos és összehangolt tevékenységének, működésének biztosítása, amelynek ágazati megvalósítását a honvédelem rendszerében a miniszteri utasítás mellett a fenti belső szabályozók biztosítják. 4

A 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a kormányzati stratégiai irányítás alapelveit, mely szerint a kormányzati tevékenység kiszámítható megvalósulása érdekében biztosítani kell a stratégiai tervdokumentumok és a kapcsolódó kormányzati intézkedések összhangját, a magasabb szintű dokumentumok prioritását és a nemzeti érdekek és nemzetpolitikai célok érvényesítésének követelményét. Alapelvként jelentkezik a területi adottságok és felzárkózási szempontok figyelembevételének szükségessége, valamint az átláthatóság. Szintén követelmény, hogy a stratégiai tervdokumentumok egymásra épülő rendszert alkossanak, valamint illeszkedjenek az összkormányzati célkitűzésekhez és a más szakpolitikai területekre vonatkozó stratégiai tervdokumentumokhoz. A kormányzati stratégiai irányítás rendszerében az alábbi dokumentumokat kell kötelező jelleggel elkészíteni: a) ország-előrejelzés; b) nemzeti középtávú stratégia; c) miniszteri program; d) intézményi munkaterv. A hosszú távú koncepció, a fehér könyv, a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és az intézményi stratégia típusú dokumentumokat nem kötelező elkészíteni. A Honvédelmi Minisztérium munkaterve a kötelezően elkészítendő dokumentumok között szerepel, melynek az ÁROP 1.1.19 projekt keretében történő kidolgozására első ízben 2012 decemberében került sor (2013. évi intézményi munkaterv), illetve szintén a projekt keretében került kidolgozásra a 2014. évre vonatkozó intézményi munkaterv. A gyakorlati tervezés során a tárca munkatervezésért felelős szerve, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (HM TKF) évente szeptember hónapban elgondolást ad ki a tervező szervezetek részére az éves intézményi munkaterv összeállításának főbb feladatairól, tartalmi és formai követelményeiről. A tervező szervezetek (HM és alárendelt szinten közel 40 szerv, szervezet) a HM közigazgatási államtitkár (HM KÁT) által jóváhagyott elgondolás alapján állítják össze javaslataikat, amelyet a főosztály feldolgoz, és több körön egyeztet a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében. A szakmai és vezetői egyeztetéseket követően a tervezetet a honvédelmi miniszter hagyja jóvá és adja ki legkésőbb a tárgyévet megelőző év végéig. Az így elkészített intézményi munkaterv a kormányzati stratégiai irányítás rendszeréről szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet stratégiai dokumentumrendszeréhez illeszkedve, kötelezően előkészítendő

dokumentumként

biztosítja

a

5

honvédelmi

szervezetek

működésének

összehangolását. A munkaterv a HM belső elektronikus hálózatán elérhető, illetve valamennyi végrehajtásban érintett számára megküldésre kerül. Az intézményi munkaterv megvalósulásáról a tárgyévet követő január 15-ig jelentés formában be kell számolni a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter részére. A jelentés fő kidolgozója a tárca munkatervezésért felelős szerve, jóváhagyója a honvédelmi miniszter. A fenti intézményi munkatervezés mintájára az alárendelt szervezetek is elvégzik éves tervezési feladataikat, amely során a katonai szervezetre/háttérintézményre vonatkozó tervek is elkészülnek. Ezek kidolgozásának feladatait a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a haderőnemi parancsnok külön intézkedésben szabályozza. Az intézményi munkaterv pontosítását a HM TKF évente egy alkalommal készíti elő, illetve az erre vonatkozó javaslatokat folyamatosan gyűjti és a havi tervezés rendszerében biztosítja az eltérések, új feladatok kezelését. A munkaterv megvalósulását a HM KÁT folyamatosan figyelemmel kíséri, melynek érdekében heti rendszerességgel kimutatást kap a főbb feladatokról, illetve a főosztályvezetőktől szerdánként jelentést kap a végrehajtás helyzetéről. Az intézményi munkaterv kidolgozását 2013-ban az ÁROP 1.1.19 keretében számos tanulmány, konferencia és workshop támogatta.

6

2. számú alprojekt A honvédelmi tárca 10 éves stratégiai tervének a megfeleltetése az integrált kormányzati stratégiai tervezés rendszerének, a honvédelmi tárca Szakpolitikai Stratégiájának kidolgozása, valamint a Tervezési Módszertani Kézikönyv kapcsolódó fejezetének összeállítása. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet a kormányzati stratégiai irányításról d) 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról e) 1656/2012.

(XII.20.)

Korm.

határozat

Magyarország

Nemzeti

Katonai

Stratégiájának elfogadásáról f) 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről g) 1419/2013. (VII. 10.) Korm. határozat a honvédelmi tárca 10 éves stratégiai terve jóváhagyásának rendjéről, valamint a NATO és EU tervezési dokumentumokkal kapcsolatos feladatokról h) 1420/2013. (VII. 10.) Korm. határozat a honvédelmi tárca 2013–2022. közötti időszakra vonatkozó hosszú távú, stratégiai tervének fő irányairól szóló jelentés elfogadásáról és a szakpolitikai stratégia kidolgozásáról i) 124/2011. (XI. 25.) HM utasítás a honvédelmi tárca 2013–2022. évekre vonatkozó hosszú távú stratégiai tervének kidolgozásáról j) 114/2010. (XII. 29.) HM utasítása HM Védelmi Tervező Bizottság feladatairól és működési rendjéről k) 98/2009. (XII. 11.) HM utasítás a honvédelmi tárca védelmi tervező rendszere felső szintű tervezési szabályainak alkalmazásáról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A tárca védelmi tervező rendszerének felépítését alapvetően meghatározza a NATO 10 éves stratégia tervezési ciklusának működése. A védelmi tervező rendszer keretében kerülnek összeállításra a haderőfejlesztés 10 éves stratégiai dokumentumai. 7

A NATO védelmi tervezési eljárásrendjének célja a nemzeti és szövetségi szintű tervezési területek hatékonyabb összehangolása, integrációja. A védelmi tervezés eljárásrendje magában foglalja a fegyverzeti tervezés, a haderőtervezés, a logisztikai tervezés, a polgári veszélyhelyzeti tervezés, az erőforrás tervezés, a vezetés-irányítási és kommunikációs tervezés, a nukleáris tervezés, a légvédelem, a légiforgalmi tervezés, a szabványosítás, a kutatás-fejlesztés, a katonai egészségügy, a hírszerzés területeit, amelyek leképezése a tárca stratégiai tervdokumentumában is megtörténik. A Honvédelmi Minisztérium a gördülő tervezés módszerével folyamatosan naprakészen tartja a fejlesztési terveit, a szakmai követelmények és rendelkezésre álló források változásának függvényében elvégzi a szükséges korrekciókat. A kormányzati stratégiai irányítás rendszere által megkövetelt új dokumentumhierarchia keretében a tárca a fejlesztési terveit áttekintette és a kapcsolódó elvi előkészítő munkát követően transzformálta egy szakpolitikai stratégia besorolású dokumentumba. A szakpolitikai stratégia kidolgozására kizárólag a Kormány döntése alapján van lehetőség, amelyre a felhatalmazást az 1420/2013. (VII. 10.) Korm. határozat biztosította. A védelmi tervezés rendszere elsődlegesen képesség alapú, mivel haderőképességeket kíván megalapozni, csak a következő lépésben kerül sor a források vizsgálatára és a visszatervezésre. A NATO tervezési eljárása öt lépésből áll, amelyhez illeszkedve kellett kialakítani a hazai szakpolitikai stratégiai tervezés eljárását is. A tervezés során az első lépés a politikai iránymutatás katonai szakmai igényekké transzformálása, majd az ehhez szükséges képességek meghatározása következik. A harmadik lépésben a rendelkezésre álló képességek fejlesztésének módja kerül kidolgozásra (elosztás a nemzetek között), melyet negyedikként egy nemzetek közötti összehangolási folyamat támogat. Végül a nemzetek felajánlásai alapján sor kerül a visszaellenőrzésre, hogy a politikai iránymutatásban meghatározott cél eléréséhez szükséges valamennyi képességet sikerült-e biztosítani. A honvédelmi tárca szakpolitikai stratégiája mindezekre figyelemmel került összeállításra, igazodva a NATO tervezési ciklusához. A védelmi tervezés jelentős eredménye a 2013. évben, hogy a honvédelmi miniszter megkapta a felhatalmazást a Kormánytól, hogy a nem katonai képességek felajánlásával összefüggésben is biztosítsa a Kormány képviseletét a haderő fejlesztési tárgyalások során, illetve koordinálja az ezzel kapcsolatos hazai tevékenységet. 8

A védelmi tervezés rendszerét a miniszter utasításban szabályozta, amely tervező alrendszereket hoz létre, illetve a résztervek összehangolásának feladatát és a stratégiai tervdokumentum kidolgozásának koordinációját a HM Védelmi Tervező Főosztályhoz (HM VTF) telepíti. A hatályos szabályozó alapján a Védelmi Tervező Rendszer alrendszerei: Stratégiai Iránymutatási Alrendszer, a Képesség- és Feladattervező Alrendszer, az Erőforrásés Költségtervező Alrendszer, és a Költségvetés-tervező Alrendszer, a működés részletes szabályait a 98/2009. (XII. 11.) HM utasítás határozza meg. A főosztály a nemzetbiztonsági alapdokumentumok és a miniszteri irányelvek alapján állítja össze a tervezet első változatát, amelyet többszintű és költségelemekig lemenő bontásban történő egyeztetési folyamat követ. A védelmi tervezés rendszerének összehangolását külön munkacsoport is támogatja (HM Védelmi Tervező Bizottság). A stratégiai tervdokumentumot a miniszter előterjesztésére a Kormány hagyja jóvá. Figyelemmel arra, hogy a 10 éves haderő fejlesztési terv és a szakpolitikai stratégia az ország biztonságát meghatározó, alapvető, minősített információkat tartalmaz, annak közzététele nem lehetséges, a kidolgozás módszertanára vonatkozó kézikönyv elérése azonban a megfelelő betekintési jogosultsággal rendelkező szakemberek számára a HM VTF-en folyamatosan biztosított, illetve a védelmi tervezésben érintettek elektronikusan feldolgozhatják az abban szereplő információkat. A szakpolitikai stratégia kidolgozását az ÁROP 1.1.19 projekt keretében 2013-ban számos háttértanulmány elkészítése támogatta.

9

3. számú alprojekt A Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) kidolgozása, az NKS népszerűsítése és az NKS implementációjával összefüggő feladatok. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet a kormányzati stratégiai irányításról d) 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról e) 1656/2012.

(XII.20.)

Korm.

határozat

Magyarország

Nemzeti

Katonai

Stratégiájának elfogadásáról f) 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet stratégiai dokumentum rendszertani besorolása alapján a Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) hosszú távú koncepcióként

azonosítható

be,

erre

figyelemmel

az

adott

szakpolitikai

terület

vonatkozásában azonosítja a legfontosabb szakterületi problémákat, meghatározza a jövőképet és a kapcsolódó célokat, a beavatkozási irányokat, kockázatokat és a fontosabb eszközöket. A hosszú távú koncepció előkészítésének megkezdéséről és elfogadásáról is a Kormány jogosult dönteni. Fontos elem, hogy a más típusú stratégiai dokumentumokkal szemben az NKS tervezetét minden esetben társadalmi véleményezésre kell bocsátani és megvalósításáról utólagos értékelést kell készíteni. Az NKS a biztonságpolitikai alaphelyzet ismertetését követően bemutatja az ország működési környezetének alapvető jellemzőit, részletezi a stabilitást és biztonságot erősítő folyamatokat, valamint az ez ellen ható tényezőket. Értékeli az ország szövetségi tagságából eredő előnyöket és kihívásokat, a nemzetközi egyezmények szabta működési keretek hatásait. Az NKS tételesen meghatározza a haderő várható alkalmazásának jellemzőit és megjeleníti a védelmi feladatokhoz rendelkezésre álló erőforrások biztosítottságának helyzetét, a kapcsolódó elvárásokat. 10

A stratégia tervdokumentum ismerteti a Magyar Honvédség koncepcionális feladatait, figyelemmel arra, hogy a tényleges feladatok a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény rendelkezései között jelennek meg. Az NKS számba veszi azokat a katonai és egyéb képességeket, feltételeket, amelyek a dokumentum megvalósításához szükségesek. Stratégiai ágazati alapdokumentumként meghatározásra kerülnek a képességfejlesztés alapvető szempontja, külön hangsúlyt kapva a szövetségi együttműködésből eredő előnyök kihasználása fontosságának és a nemzeti önerő jelentőségének. A dokumentum követelménykatalógusa szerint a haderő képességfejlesztése eredményeként olyan haderőt kell kialakítani, amely: a) a NATO kollektív védelmi rendszerének keretében alkalmas az országvédelemre és képes – az agresszió mértékétől függően – az ország fegyveres védelmére a szövetséges erők beérkezéséig; b) képes a szövetséges erők befogadó nemzeti támogatása katonai feladatainak ellátására; c) Magyarország vállalásainak megfelelően hozzájárul a Szövetség kollektív védelméhez; d) hozzájárul az EU válságkezelési műveleti és képességfejlesztési tevékenységéhez a KBVP keretein belül; e) képes részt venni a műveletek teljes spektrumában az alacsony intenzitású stabilizációs műveletektől a magas intenzitású harci műveletekig; f) a katasztrófavédelemhez kötődő képességek fenntartásával és fejlesztésével képes részt venni természeti és ipari katasztrófák elhárításában, valamint azok következményeinek felszámolásában; g) képes együttműködni a műveletekben érintett polgári hatóságokkal, civil szervezetekkel, kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel hazai és nemzetközi környezetben egyaránt; h) aktívan részt vesz a NATO transzformációs tevékenységében és adaptálja annak eredményeit; i) a megszerzett tapasztalatokat feldolgozza, megosztja és felhasználja a felkészítés, a kiképzés és az alkalmazás során. Az NKS tételesen szabályozza a végrehajtás irányelveit is, valamint elrendeli, hogy valamennyi végrehajtást szolgáló dokumentumot ki kell dolgozni, pontosítani kell.

11

Az ÁROP 1.1.19 keretében kidolgozásra került a Nemzeti Katonai Stratégia, az azt megalapozó, ahhoz kapcsolódó és értékelő tanulmányok, a stratégia megismertetését célzó program és elkészült a szöveg hivatalos angol nyelvű fordítása is.

12

4. számú alprojekt A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdése b) pontja (a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme) rendelkezéseinek utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 78/2011. (V. 12.) Korm. rendelet a Magyar Honvédség által védendő létesítmények kijelöléséről, valamint a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyék köréről és az őrzésükre vonatkozó szabályokról d) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebbi épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet. A 2010-ben hivatalba lépett Kormány javaslata alapján az Országgyűlés a Szent Korona őrzésének megtisztelő feladatát a Magyar Honvédségre bízta. A feladat súlyát és jelentőségét az is igazolja, hogy ez a tevékenység a Magyar Honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatait részletező Hvt. felsorolásban kiemelt helyet kapott, közvetlenül Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelmét követően jelenik meg, megelőzve a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítését. Az Országgyűlés épületében az Országgyűlési Őrség biztosítja a Szent Korona látogatása során a látogatás rendjének betartatását, azonban a tényleges őrzési feladatokat – amely semmiképpen sem kizárólag protokolláris feladat – a Honvéd Koronaőrség látja el. A kapcsolódó rendelet alapján a Honvéd Koronaőrség működésével, szolgálatteljesítésével kapcsolatban felmerült költségek a Honvédelmi Minisztériumot terhelik.

13

A 2011. óta hatályos jogszabály értelmében a miniszterelnök a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter együttes előterjesztésére javaslatot tesz a Szent Korona Testület részére a Szent Korona rendkívüli állapotban, szükségállapotban, veszélyhelyzetben vagy annak épségét közvetlenül fenyegető más okból történő veszélyeztetettsége esetére a Szent Korona biztonságba helyezésére vonatkozó eljárási szabályokra. Ha a Szent Korona őrzési helyről történő elszállításáról a Testület döntést hoz, az elszállítást kizárólag a Honvéd Koronaőrség – tehát nem a Rendőrség, nem a Terrorelhárítási Központ és nem az Országgyűlés Hivatala – hajtja végre. Az elszállítás végrehajtásáról a honvédelemért felelős miniszter a Testületet tájékoztatja.

14

5. számú alprojekt A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok alcímének utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény d) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról e) hadisír gondozás tárgyában kötött kormánymegállapodások:  Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányával, 1993-ban;  Oroszországi Föderáció Kormányával, 1995-ben;  Ukrajna Kormányával, 1996-ban;  Moldovai Köztársaság Kormányával, 1998-ban;  Olasz Köztársaság Kormányával, 2003-ban;  Szlovén Köztársaság Kormányával 2007-ben;  Románia Kormányával, 2008-ban;  Lengyel Köztársaság Kormányával, 2013-ban;  Bolgár Köztársaság Kormányával, 2013-ban. A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A magyar hősi halottak sírjaival kapcsolatos átfogó szabályozásra 2012. január 1-jét megelőzően nem került sor. A magyar hadisírokkal kapcsolatban korábban a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény tartalmazott védelemre vonatkozó rendelkezést. Ennek értelmében „hősi temető, hősi temetési hely megszüntetéséhez a honvédelemért felelős miniszter jóváhagyása is szükséges”. A hősi temetőre és hősi temetési helyre vonatkozó szabályokat kellett alkalmazni a Magyar Köztársaság területén lévő más nemzetek hősi temetőire, hősi temetési helyére is, a hősi temetőt, hősi temetési helyet pedig nemzetközi egyezményben foglaltak szerint kellett fenntartani és megőrizni.

15

A fenti szabályozás kiegészítéseként és újragondolása eredményeképpen jelent meg 2012-től a korábbi elégtelen „passzív” védelemmel szemben a hősi temetési hely „aktív” védelme, amelynek alapvető magyarázata az a tény, hogy az általános hadkötelezettség bevezetésével katonává vált állampolgárok életüket áldozták a Hazáért, így a hősi halottnak alanyi jogon kell jogot szereznie az általános védettségre. A védettség nem differenciált, az alanyi jogon, a hősi halál időpontjától és módjától függetlenül fennáll. A hősi temetési helyre vonatkozó védelmet a sírhely megváltási, illetve rendelkezési jog időtartamának lejárta esetén a szükséges újraváltás kötelezettsége alóli mentesítéssel célszerű megvalósítani, ezáltal biztosítható a sírhely felszámolását előidéző ok kiiktatása. Kegyeleti, valamint megőrzést és szakszerű ápolást biztosító szempontból indokolt a Magyarország területén elszórtan található hősi temetési helyek hősi temetőbe történő áthelyezése. Rendkívül lényeges, hogy több állam szabályozási elvétől eltérően az ilyen hősi temetési helyek végleges megőrzése nem eredeti helyükön, hanem áthelyezés révén, hősi temetőben valósul meg. Emiatt nem kell élni az ingatlan kisajátításának lehetőségével, amelyre számos esetben kerülhetne sor, hanem csak az áthelyezésig történő megóvás és a hozzáférés biztosításának kötelezettségét kell biztosítani. A temetkezési törvény 40/D. § (1) bekezdése alapján a hősi temetőkről, hősi temetési helyekről és a hősi halottakról az ellenőrző szerv nyilvántartást vezet. Jelenleg az erre kijelölt szervezet a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya (HM TKHKF), amely a második világháborúval összefüggő események következtében elhunyt hősi halottak adatait az e célból létrehozott honlapon teszi közzé. További részletek a www.hadisir.hu honlapon érhetőek el. A temetkezési törvény 40/C. §-a határozza meg a nyilvántartás létrehozásával, illetve az adatkezeléssel, adatigényléssel kapcsolatos feladatokat. 2013. március 18-án indult el az Országos Hadisír és Hősi Emlékmű Felmérés Program és vált hozzáférhetővé a Belügyminisztérium

EBR

rendszerén

keresztül

az

ország

3177

önkormányzata

vonatkozásában. A tárgyban született számos kétoldalú nemzetközi hadisír gondozási megállapodás a részes államok kölcsönös kötelezettségeit és vállalásait rögzíti, amellyel több évtizedes adósságát rendezi hősei vonatkozásában az emlékező nemzet.

16

6. számú alprojekt A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló 17/2011. (XII. 23.) HM rendelet utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (Gfbt.) d) 17/2011. (XII. 23.) HM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról e) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A Gfbt. szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, a törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. A gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés célja, hogy a biztosított által okozott kárért a biztosító helytálljon, vagyis, hogy a biztosító megtérítse a biztosított által okozott káresemény folytán a károsultnál keletkezett kárt. A Gfbt. 2011. évi módosításakor megjelent felhatalmazás alapján, ágazati szinten megszületett rendelet nyomán 2012. január 1-jétől a honvédségi járművek nem rendelkeznek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Az új szabályozás célja a költséghatékonyság fokozása volt, elvi alapját pedig az a tény adja, hogy a Magyar Honvédség nagy számban üzemben tartott járművei által okozott károkért az állam áll helyt, így indokolatlan egy komoly költségvetési teherként jelentkező biztosítási kötelezettség megállapítása, különösen

17

arra figyelemmel, hogy a ténylegesen okozott összkár rendszerint nem éri el a biztosítási díjak ágazati szinten jelentkező összegét. A 17/2011. (XII. 23.) HM rendelet értelmében a honvédségi járművek üzemben tartóinak a biztosításkötési kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor. A jogszabály tulajdonosként az MH Logisztikai Ellátó Központot (a 2013. júniusi szervezeti változásokat követően a jogutód MH Anyagellátó Raktárbázist) jelöli meg. A rendelet meghatározza a tulajdonos feladatait, a mentesített gépjárművek nyilvántartására, valamint a kártörténeti nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. A jogszabály rögzíti az esetleges káreseményt követően a kár megtérítésére, a tényleges kár megállapítására vonatkozó szabályokat, és nevesíti a kár megtérítésére kötelezett szervezetet. A rendelet a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatalt jelöli meg kötelezettként, mely szervezet 2013. június 22. óta HM Védelemgazdasági Hivatal néven folytatja tevékenységét. A rendelet mellékletében kapott helyt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség hatálya alól mentesített gépjárművek részére kiadandó „Igazolás” mintája, amelyet az MH Anyagellátó Raktárbázis állít ki saját üzemben tartott járművei számára.

18

7. számú alprojekt A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (Küfe.) d) 5/2013. (VII. 3.) HM rendelet az egyes külföldi fegyveres erőket, nemzetközi katonai parancsnokságokat és azok állományát megillető egyes adómentességek fennálltának igazolásával kapcsolatos eljárási szabályokról e) 9/2011. (IX. 26.) HM rendelet a szolgálati célú belépésről és tartózkodásról szóló értesítés egyes eljárási szabályairól és iratmintájáról f) 16/2011. (XII. 21.) HM rendelet a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásának részletes eljárási szabályairól, valamint

szolgálati

célú

tartózkodásához

kapcsolódó

igazolványáról

és

igazolásáról g) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: Magyarország NATO csatlakozását követően a Magyar Honvédség mindennapjainak részévé váltak a külföldi missziók és a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők mozgása is szabályozott rutinná vált. Ezen körülmények között vált szükségessé a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre, a Magyarország területén

felállított

nemzetközi

19

katonai parancsnokságokra és

azok

állományának tagjaira, továbbá az állomány tagjainak Magyarország területén tartózkodó hozzátartozóira vonatkozó rendelkezések kidolgozása. A jogszabály hatálya nem terjed ki az akkreditált diplomáciai képviselethez tartozó katonai állomány tagjaira, azonban a Magyarország területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell. A törvény az egységes értelmezés érdekében meghatározza a szakterület alapfogalmait (többek között: külföldi fegyveres erő, nemzetközi katonai parancsnokság, hozzátartozó, szolgálati célú belépés, stb.), valamint kimondja, hogy nemzetközi katonai parancsnokság Magyarország területén az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten erre irányuló nemzetközi szerződés alapján állítható fel. A jogszabály részletesen tartalmazza a külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Ennek alapján a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet más államok fegyveres erői Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó állományának tagjairól, a szolgálati céllal itt tartózkodó külföldi fegyveres erőkről, a hazánkban felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról, valamint az azokhoz tartozó itt szolgálatot teljesítő állomány tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak Magyarország által nemzetközi szervezetként történő elismeréséig. A törvény meghatározza a külföldi fegyveres erő Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyarország területén felállított és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön tartózkodó hozzátartozói Magyarország joghatósága alá tartoznak. Ebből következően a magyar anyagi és eljárási jog alkalmazása az irányadó. Kiemelt jelentőséggel bír az a rendelkezés, amely a fenti személyi körbe tartozó katonák fegyverhasználati jogát határozza meg. Ennek értelmében a külföldi fegyveres erő, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket Magyarország területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használhatják. Ez alól a honvédelmi miniszter adhat előzetes felmentést, aki 20

engedélyezheti a NATO és PfP tagállamok katonáinak, hogy a Magyar Honvédség fegyveres szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó fegyverhasználati szabályok szerint használhassák szolgálati fegyvereiket az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények területén belül. A törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján nincs szükség munkavállalási engedélyre a hazánkban szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állománya tagjának a szolgálati célú tartózkodásából eredően a küldő állama fegyveres erejénél, a Magyar Honvédségnél vagy a nemzetközi katonai parancsnokságnál történő munkavégzéséhez. A Küfe. tartalmazza továbbá a regisztrációs adó alóli mentesség eseteit is, amely értelmében többek között a NATO tagállamai és a PfP államok fegyveres erőinek Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó állománya a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdése vagy a NATO tagállamai és a Békepartnerség más államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás alapján saját, illetve hozzátartozóik használatára ideiglenesen behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás 3. cikk 2. bekezdésében meghatározott személyi állomány tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén nem kell regisztrációs adót fizetni. Ezek a mentességek és kedvezmények a nemzetközi gyakorlatban is általánosnak tekinthetőek, alapjuk az esetek jelentős részében a kölcsönösség, a hazai szabályozás a szövetség más tagállamaihoz közelítő megoldást tartalmaz.

21

8. számú alprojekt A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére,

illetőleg

szolgáltatások

megrendelésére

vonatkozó

sajátos

szabályokról d) 2009/81/EK irányelv e) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A védelmi piacot alapvetően az különbözteti meg más piacoktól, hogy vevői oldalon szinte kivétel nélkül állami szervek állnak, a védelmi piacon kínált termékek és szolgáltatások pedig szigorú szabályozás alá esnek. Éppen ezért a piaci szereplők száma is korlátozott. Amikor Magyarország átültette a 2009/81/EK irányelvet a hazai jogrendbe, védelmi piacát megnyitotta az Európai Unió többi tagállama előtt. A jogalkotó az Irányelv hatálya alá tartozó védelmi és nemzetbiztonsági célú beszerzéseket két különálló jogszabályban szabályozza. A védelmi beszerzéseket a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendeletben, míg a nemzetbiztonsági célú beszerzéseket a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendeletben.

22

A 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet hatálya értékhatárra tekintet nélkül kiterjed valamennyi, a tárgyi hatálya alá tartozó védelmi beszerzésre. Ellentétben a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelettel és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvénnyel a védelmi beszerzések területén nincsen értékhatár alatti beszerzés, aminek egyik oka lehet a védelmi piacon

kínált

termékekre

és

szolgáltatásokra

vonatkozó

szigorú

szabályozás.

A

nemzetbiztonsági célú beszerzések esetében még szigorúbb szabályokkal találkozunk, a jogalkotó mégis a közbeszerzési értékhatárok fölött rendeli csak el a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet alkalmazását. Ez a gyakorlatban leginkább a kis értékű katonai célú építési beruházások esetében okoz problémát, hiszen egy kisebb épület karbantartási, vagy festési szolgáltatás igénybevételéhez is több hónapig tartó eljárást kell lefolytatni. Ezzel összefüggésben a másik sajátossága a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendeletnek más közbeszerzési tárgyú jogszabályokhoz viszonyítva, hogy nem szabályoz külön nemzeti és uniós eljárást. Ezáltal a már említett kis értékű katonai célú építési beruházás, vagy egy több milliárd forint értékű, összetett haditechnikai rendszer beszerzésére is ugyanolyan eljárás keretében kerül sor. Ez a megoldás a kisebb értékű beszerzések esetében felesleges – a beszerzés értékével arányban nem álló – adminisztrációs terheket ró az ajánlattevőkre. A szóba jöhető eljárástípusok azonosak abban, hogy valamennyi egy részvételi és egy ajánlattételi szakaszból áll, amelyből a hirdetmény közzétételével induló részvételi szakaszban bármely gazdasági szereplő korlátozásmentesen részt vehet, a különbség főként abban áll, hogy míg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről, addig a meghívásos eljárásban tárgyalni nem lehet. E fenti különbség miatt a gyakorlatban a honvédelmi beszerzések esetében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás az alapeljárás, hiszen az eljárás eredményessége, az ajánlatkérő igényeinek megfelelő áron és minőségben történő kielégítése tárgyalásos eljárás esetében nagyobb bizonyossággal érhető el. A versenypárbeszéd lefolytatására korlátozottabb körben van lehetősége az ajánlatkérőknek. A versenypárbeszéd egy három szakaszos eljárás, amely áll egy részvételi szakaszból, amely hirdetménnyel indul, ezt követi a párbeszéd lefolytatása a kiválasztott gazdasági szereplőkkel, majd az utolsó szakasz az ajánlattétel szakasza. Versenypárbeszéd lefolytatására abban az esetben van lehetősége az ajánlatkérőnek, ha megítélése szerint a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését. 23

A hazai szabályozásról összefoglalásként elmondható, hogy az EK irányelv lényegi szabályait átvette, így nem kimutatható érdemi eltérés a magasabb szintű EU-s és hazai jog között.

24

9. számú alprojekt A honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről szóló 18/2011. (XII. 29.) HM rendelet utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) 18/2011. (XII. 29.) HM rendelet a honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről d) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: A 2010-es kormányváltáskor a honvédelmi tárca vezetésének határozott szándéka volt a költségek racionalizálása, a Magyar Honvédség egészének lehető leghatékonyabb működtetése. Ennek egyik első megnyilvánulásaként megváltoztatták az előző kormányzat idején, a sokak által csak „kiszervezett”-ként aposztrofált jogi képviselet ellátásának gyakorlatát, mely során a Honvédelmi Minisztérium peres ügyeiben a jogi képviseleti tevékenységet nem a korábbi sokévi gyakorlatnak megfelelően a minisztérium alkalmazottai látták el, hanem a tárca által megbízási szerződéssel erre megbízott ügyvédi iroda, ügyvédi irodák. Az új jogszabály a Honvédelmi Minisztérium képviseletét a bíróságok, illetve más hatóságok előtti közigazgatási, büntető, szabálysértési, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban – ideértve a fizetési meghagyásos eljárásokat és az azok nyomán megindult végrehajtási eljárások során a végrehajtható okirat kiállítására irányuló kérelem előterjesztését is – a Honvédelmi Minisztérium jogi képviseletének ellátásáért felelős szervében foglalkoztatott jogi munkatárs számára írja elő. A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő honvédelmi szervezetek jogi képviseletét a fentieken túl jogszabályban meghatározott esetben az MH Egészségügyi Központ vagy a HM Védelemgazdasági Hivatal jogi munkatársa látja el.

25

10. számú alprojekt A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: e) Magyarország Alaptörvénye f) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) g) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) h) 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól i) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: Az Alaptörvény 45. cikk (3) bekezdése értelmében a Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában. A szabályozás alacsonyabb szintjén a Hvt. 36. § alapján a Magyar Honvédség fegyverhasználati jog nélkül közreműködik a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. A Kat. alapozza meg az országos katasztrófavédelmi rendszer működését, határozza meg a kapcsolódó intézményrendszert és a védekezésben és a felkészülésben érintett szervek főbb feladatait. A törvényi szintű szabályozók felhatalmazása alapján bocsátotta ki a honvédelmi miniszter az ágazati katasztrófavédelmi feladatokat részletező rendeletét. A rendelet életre hívja a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszert (HKR), amelynek főbb elemei Védelmi- és Közigazgatási

Csoport

(VKCS),

Katasztrófavédelmi

Operatív

Törzs

(KOT),

Katasztrófavédelmi Operatív Csoportok (KOCS), végrehajtó erők, Ágazati Információs Központ és az MH Járványügyi Védekezési Csoport. A HKR szakmai irányítója és egyben az ágazat képviselője a kormányzati koordinációs tárcaközi bizottságban a HM közigazgatási államtitkára, míg a végrehajtó erők katonai vezetője a Honvéd Vezérkar főnöke. A közigazgatási államtitkár tevékenységét a VKCS támogatja, javaslata alapján kerül aktivizálásra a HKR teljes rendszere. A jogszabály a HKR 26

elemeinek részleges aktivizálását is lehetővé teszi, illetve rendkívüli esetben, amennyiben a HKR nincs aktivizálva, illetve az élet- és vagyonmentés indokolja az azonnali intézkedést, az érintett katonai szervezet parancsnoka saját hatáskörében dönthet a segítségnyújtásról. A 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet valamennyi HKR elem feladatait részletezi úgy a védekezés, mint a felkészülés időszakában. Ennek lényege, hogy a HKR az országos katasztrófavédelmi rendszer részeként biztosítja a szükséges erőket és eszközöket a védekezéshez, illetve készenléti szolgálatai és kijelölt munkacsoportjai útján lehetővé teszi a gyors reagálást, valamint a polgári szervektől érkező igények teljesítését. A jogszabály meghatározza a HKR készenléti rendszerét, az egyes területekhez tartozó fő szakmai felelősséget is, amelynek értelmében a HM Védelmi Hivatal elsődlegesen a védelmi igazgatás területén, az MH Vezetési és Doktrinális Központ a kijelölt katonai erők operatív vezetése területén, míg a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály a költségvetés tervezés, szabályozás és a rendszer fejlesztése területén kap feladatot. A rendelet értelmében lehetőség van a nemzetközi segítségnyújtásban való közreműködésre is, amely esetben a magasabb szintű döntések (Kormány, Országgyűlés) előkészítésével kapcsolatos ágazati feladatokat, valamint a nemzetközi katasztrófavédelmi feladatok ágazati koordinációját a HM közigazgatási államtitkár, a segítségnyújtásban közreműködő erők kijelölésével, felkészítésével és igénybevételével kapcsolatos feladatokat pedig a Honvéd Vezérkar főnöke végzi.

27

11. számú alprojekt Az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan, a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet utólagos hatásvizsgálata. Kapcsolódó jogi szabályozók: a) Magyarország Alaptörvénye b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) d) 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan, a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról e) 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról A szabályozók rövid tartalmi összefoglalása: Az Alaptörvény XXXI. cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. A tartalékos rendszer további szabályait a Hvt. és a Hjt. valamint ezek végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Önkéntes tartalékos katona az a katona, aki önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként szerződésben vállalja a katonai szolgálatot. A szolgálat lényege, hogy az ilyen szerződést aláíró személy csak a tényleges szolgálatra történő behívása idejére kerül a Magyar Honvédség állományába, ezen időtartamon kívül polgári személynek minősül. Az önkéntes tartalékos katonák háromévente összesen legfeljebb hat havi szolgálatra kötelezhetők az éves katonai kiképzésen felül (25-15 nap/év). Ezen idő alatt a polgári munkahelyükön a jogviszonyuk szünetel, a távollétükre munkabér részükre nem jár, juttatásaikat a teljesített katonai szolgálat alapján a Hjt. szabályaira figyelemmel a Magyar Honvédség biztosítja. A tartalékos rendszer működésének egyik támogató eleme a munkáltatók számára elérhető kompenzáció biztosítása, amely azt a tartalékos katonai szolgálat miatti munkaerőből eredő hátrányt hivatott kompenzálni, amely a tényleges szolgálatteljesítés idején a polgári munkáltatót sújtja. A Kormány által a tárgyban kiadott (294/2011. (XII. 22.)) rendelet nagy vívmánya az önkéntes tartalékos rendszernek. Korábban ilyen jellegű támogatás nem volt

28

biztosítható a munkáltatók számára, amely hozzájárult ahhoz, hogy a tartalékos rendszer közel 10 éven át nem jelentett valódi katonai képességet. A jogszabály értelmében a munkáltató önkéntes tartalékos munkavállalója tényleges katonai szolgálatteljesítése időtartamára, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult, melynek mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára publikált féléves, vagy éves ágazati bruttó átlagkereseti adatok alapján számított napi összeg. A kompenzáció abban az esetben jár teljes összeggel, ha a munkáltató vállalja, hogy nem kéri a munkavállalója behívásának átütemezését. A 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza a kifizetés alapjául is szolgáló megállapodás mintát.

* * *

Az alprojektek által végzett tevékenységekről szóló részletes összefoglaló a Honvédelmi Minisztérium belső hálózatán került közzétételre, tekintettel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdésére.

Budapest, 2013. december

29