5. MELLÉKLET: A ZÖLDFELÜLETI KARAKTERTERÜLETEK JELLEGÉNEK ERŐSÍTÉSE

5. MELLÉKLET: A ZÖLDFELÜLETI KARAKTERTERÜLETEK JELLEGÉNEK ERŐSÍTÉSE Jelen fejezet az 1. TKP által meghatározott karakterterületek főbb jellemzőit, karakterelemeit mutatja be (lásd 1. sz. ábra), meghatározva az egyes karakter területeken az Önkormányzat legfontosabb teendőit. Duna-part KARAKTER JEGYEK: − Duna-part, ártér − öntéstalajok − folyóparti jelleg, vízfelület megjelenése − gyakorlatilag nincs beépített terület − magas növényesültség, magas kondicionáló hatás − közterületi zöldterület hiányzik − szinte teljes egészében természetvédelmi védettség alatt áll (országos, Natura2000), az országos védelem alatt álló területek csak korlátozottan látogathatók − közlekedési terhelés a part közelében húzódó 6. főúttól és a szomszédos iparterületektől érkezhet, mértéke alacsony, közepes lehet − természetszerű társulások léte A Duna-partján található, igen változó szélességű karakterterület részben érintetlen, részben viszont teljesen átalakított formában található meg Budafok-Tétény területén. A KÉSZ-ben kijelölt városrészek közül az Alsó Duna-part, a Háros-sziget és Budafok közvetlen parmenti területei tartoznak ide. Igazi ártérrel utóbbi városrészben nem találkozhatunk, a Duna-partja itt közlekedési folyosóvá alakult át. A Duna közvetlen partja az árvízi védelemnek alárendelten kialakított. A másik két területrészen az eredetihez közeli élővilág részben (Alsó Duna-part), vagy egészben (Háros-sziget) megőrződött. A terület szinte teljes egészében védelem alatt áll (Háros sziget – országos védelem, ártér Natura 2000 és ökológiai hálózat terület). Környezetterhelés szempontjából a part közelében húzódó 6. főút és a szomszédos iparterületek meghatározóak. A terület többségén nagy valószínűséggel alacsony, egyes pontokon viszont közepes, sőt jelentős terhelés is adódhat. (Jelentős pl. az M0 zajkibocsátása, mely az ártéri területen is megjelenik.) E mellett néhány részén építési munkák folytak-folynak, illetve a későbbiekben terveznek ilyet (pl. MO-bővítése, Dunaspirit). E terület öntéstalajain potenciális társulásai a puhafa és keményfa ligeterdők. A mély árteret kísérő, természetvédelmi szempontból igen jelentős fűz – nyár ligeterdők uralkodó fafajai a fehér fűz (Salix alba), a törékeny fűz (Salix fragilis), a fekete nyár (Populus nigra) és a fehér nyár (Populus alba). A mély ártéren elhelyezkedő fűz – nyár ligetredők legalább az év felében vízzel borítottak. A területen a „vízben állás”, vagy terepszint közeli talajvízszint lehetősége csak közvetlen a parton adott. E társulás fafajai ezeken a közvetlen vízparti területeken ajánlhatók.

1

Fokozott figyelmet érdemelnek a felsorolt fajok közül megmaradt egyedek, állományok megőrzése (pl. szigetek, szigetek menti parti területek). E területeken a pótlásoknál e fajok alkalmazása szükséges. A partközeli területeken (parti sétányok, üdülőterületek, sportterületek) ezen fajok változatai is telepítésre javasoltak (szomorú fűz - S. alba ’Pendula, S. babylonica, spirál fűz S. matsudana ’Tortuosa, jegenye nyár – P. nigra ’Italica, oszlopos fehér nyár - P. alba ’Fastigiata). Az esetlegesen betelepülő hibrid nyarakat, valamint az egyéb tájidegen, gyomosító fajok (gyalogakác – Amorpha fruticosa, bálványfa – Ailanthus altissima, zöldjuhar – Acer negundo, stb.) minél teljesebb körben eltávolítandók. (Utóbbiak egyébként a kerület más területein is kerülendők.) Természetvédelmi szempontból a terület legjelentősebb potenciális társulása a fogyatkozó tölgy - kőris - szil ligeterdő. Természetes alkotó- és elegyfajai a kocsányos tölgy (Quercus robur), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a májusfa (Padus avium), a vénic szil (Ulmus laevis), a mezei szil (Ulmus procera), a vadalma (Malus sylvestris) és a mezei juhar (Acer campestre). E társulásból már nyomokban is alig lelhető fel maradvány. A partközeli, de magasabb területek fásításánál e fajokat, a lakóházak mellett díszváltozataikat is ajánlott telepíteni. Itt is kerülendők és leváltandók a tájidegen és az adventív fafajok (a már előbb említettek, valamint az amerikai kőris - Fraxinus pennsylvanica, az akác - Robinia pseudoacacia) agresszív terjeszkedésük miatt. Itt érdemes felhívni a figyelmet, hogy a korábban kedvelt és nagy mennyiségben, fasorként is telepített ezüstjuhar – Acer saccharinum is képes gyomosítani, nagyobb veszélye viszont a törékeny ágrendszere miatti balesetveszélyessége. A Duna-parti területeken mozaikosan jelentős építési, átalakítási munkák folynak. Jelentős beavatkozás az M0 bővítése, mely a parti élővilág pusztulásával járt. A munkák befejezésével a növényzet helyreállítását el kell végezni, a fenti fajok igénybevételével. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − kezdeményező, figyelemfelhívó és érdekérvényesítő (lobbi) szerep a természetvédelmi területek kezelőinél a megfelelő fenntartás, a színvonal megőrzése, a degradáció elkerülése érdekében − nem védett területeken, elsősorban a Duna-parton és a Hárosi-Duna-parton a közcélú használat feltételeinek megőrzése, fenntartása, fejlesztése − az építési munkák befejezése után (pl. M0 bővítés) a helyreállítás megfelelő színvonalának figyelemmel kísérése, problémák esetén a megfelelő hatóságok értesítése − fejlesztési területek (pl. Dunaspirit) beépítésénél, új fejlesztések során az ártéri jelleg erősítése (pl. növényválasztásnál). − Yacht-kikötő működésének figyelemmel kísérése, problémák esetén a megfelelő hatóságok értesítése − iparterületen környezetvédelmi problémák észlelése esetén a megfelelő hatóságok értesítése, zöldfelületek bővítésének kezdeményezése

2

Duna-mente (az árterület mögötti, de a parthoz csatlakozó területek) KARAKTER JEGYEK: − magasártéri jelleg − öntéstalajok − folyópart közelsége − üdülő- és iparterületek mozaikjai − részbeni növényesültség − természetszerű társulások hiánya − foltokban iparterületek, jelentős beépültséggel, kevés növénnyel − mozaikosan (Horgásztelep, Dunatelep) üdülőterületek jelentős növényállománnyal, itt az eredeti társulás fajai nyomokban (egyedek) megtalálhatók − az átlagosnál magasabb környezeti terhelés a közlekedésből (6. főút + vasút levegőszennyezése, zaja) és a közbeékelődő iparterületekről Ilyen ártér mögötti Duna-parti területek az Alsó Duna-part, a Budatétény alközpont, iparterület városrészekben, kisebb részben a Budafok Duna-parti területén találhatók. Ezekben a városrészekben sajnos a meghatározó területhasznosítás a közlekedés, a fővárosból dél felé áramló fő közlekedési folyosó itt halad át. Ennek következtében a korábbi magasártér környezeti szennyezettsége magas, jelentős a levegőszennyezés, a zaj- és rezgésterhelés. Ez az adottság a növényzet életlehetőségeit is befolyásolja. Így a területen kényesebb fajok ültetésére nincs lehetőség, csak a várost és szennyezést tűrő fajok telepítése javasolt. Javasoljuk az ezüst hárs - Tilia tomentosa, a kis- és nagylevelű hárs – T. cordata, T. platyphyllos, a mezei, a korai és a hegyi juhar - Acer campestre, A. platanoides, A. pseudoplatanus, a magyar, a virágos és a magas kőris – Fraxinus angustifolia ssp. pannonica F. ornus, F. excelsior, a gyertyán Carpinus betulus, a nyír Betula pendula és nagyobb helyekre egyes tölgyfajok (Quercus robur, Q. pubescens) alkalmazását. A közlekedési folyosótól távolabb található területeken (pl. az üdülőterületek belsejében) az előzőekben a magas ártéren (tölgy-kőris – szil ligeterdők) felsorolt fajokon kívül igényesebb várostűrő fafajok alkalmazása is lehetséges: japán akác - Sophora japonica, húsvirágú vadgesztenye1 - Aesculus x carnea, és változata a piros virágú vadgesztenye - A. x carnea, törökmogyoró - Corylus colurna. Védettebb környezetben a magasabb díszértékű fajták alkalmazása is előtérbe kerülhet. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − a magasártéri jelleg erősítése, ill. ennek kezdeményezése, ahol ez lehetséges − a közterületek színvonalas fenntartása, fejlesztése (pl. Dévér park parkosítása a lakossági igények felmérése után) − az üdülőterületeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) − a hiányos fásítások kiegészítése − iparterületen problémák esetén a megfelelő hatóságok értesítése, zöldfelületek bővítésének kezdeményezése 1

A vadgesztenye - Aesculus hippocastanum alkalmazása az utóbbi időben elterjedő aknázómoly kártétele miatt nem javasolt.

3

Logisztikai és ipari területek, közlekedési folyosók2 KARAKTER JEGYEK: − általában magasártéri jelleg és a folyópart közelség − öntéstalaj, hagyományos iparterületeken felmerül a talajszennyezettség előfordulásának lehetősége − jelentős arányú beépítés és burkolás ipari- és közlekedési területeken − az átlagosnál magasabb környezeti terhelés (technológiából, szállítási forgalomból adódóan) − biológiai aktívás, alacsony zöldfelület arány − zöldterületek hiánya A legnagyobb összefüggő logisztikai és ipari terület Nagytétény gazdasági területe, de sajnos néhány helyen a lakóterület közé ékelődve más városrészekben is előfordulnak ilyen területek (pl. Duna-parti területek, Nagytétény északi fejlesztési területe, Budatétény alközpontja, iparterülete). E mellett a városrészek között önállóan nevesített az M0 és M6 autóutak csomópontja és környéke, mely karakterjegyeiben és terheléseit tekintve ide sorolható. Ezek a területek a gazdasági funkcióik miatt az általánosnál nagyobb arányban beépítettek és burkoltak, zöldfelületeik viszonylag kisebb arányúak, és többnyire csak néhány reprezentatív helyre (bejárat, központi, szociális épület melletti pihenő) korlátozódnak. Általános az is, hogy ezeken a területeken viszonylag magasak a környezeti terhelések (általában nagyobb a forgalom, a rakodás, anyagszállítás porkeltéssel, zajjal, esetenként bűzzel is együttjár). A nagy beépített, burkolt felületek a mikroklímát is befolyásolják (kisebb a beszivárgás, a burkoltfelületek felmelegednek), így a növényzet létfeltételei kedvezőtlenebbek a környező lakóterületekénél. E miatt csak a legvárostűrőbb – az előzőekben már felsorolt - hazai fafajok alkalmazása javasolt (ezüst hárs - Tilia tomentosa, kis- és nagylevelű hárs – T. cordata, T. platyphyllos, mezei, korai és hegyi juhar - Acer campestre, A. platanoides, A. pseudoplatanus, magyar, virágos és magas kőris – Fraxinus angustifolia ssp. pannonica F. ornus, F. excelsior, gyertyán Carpinus betulus, nyírfa Betula pendula és egyes tölgyfajok – pl. Quercus robur, Q. pubescens.) Igényesebb területrészeken pl. bejáratok, pihenőterületek javasolt telepíteni fenti fajok díszváltozatain kívül a magas díszítőértékű berkenyefajokat is. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − a környezetszennyezés, problémák esetén a megfelelő hatóságok értesítése − zöldfelületek bővítésének kezdeményezése

2

Korábban csak a logisztikai területeket határozta meg karakterterületként a KP. Véleményünk szerint karakterjegyeiben és kezelésének módjában mind az iparterületek, mind a közlekedési folyosók ide tartozhatnak.

4

Nagytétény központ KARAKTER JEGYEK: − kisvárosias beépítés − nagyrészt családiházas övezet egy kisebb lakóteleppel (Bartók Béla úti ltp.) − magasártéri jelleg + enyhe D-DK-i kitettségű lejtő − öntés- és barna erdőtalajok − Dunapart viszonylagos közelsége − magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány (részben a családi házak kertjei, részben parkok, közterek, intézményi zöldterületek) − kiemelt jelentőségű zöldterület megjelenése (Nagytétényi kastélypark és környezete) − az utcafásítás megfelelő mennyiségű és minőségű fafajjal − környezetterhelés valamivel magasabb az átlagosnál (két nagyforgalmú közlekedési folyosó, a 6-os főút és az M0 között) Nagytétény központi, kisvárosias beépítésű területe, mint azt már korábban megállapítottuk a kerület egyik legjobban ellátott területe, akár zöldfelületi, de még inkább, ha a zöldterületi ellátottságát vizsgáljuk. A magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány részben a családi házas övezet kertjeiből, részben parkokból, közterekből - Szent Flórián és Szentháromság terek - és intézményi zöldterületekből - pl. Nagytétényi SE, Pannonpalst sportterülete – adódik. Zöldterületi, kegyeleti funkciójú terület még a karakterterület szélén a nagytétényi temető is. Nagytétény központjának környezetterhelés valamivel magasabb az átlagosnál, hiszen két nagyforgalmú közlekedési folyosó, a 6-os főút és az M0 között helyezkedik el. A forgalmi terheléseket növeli maga a Nagytétényi út is. (A közlekedési folyosók mentén a fásításoknál az előző pontban megnevezett várostűrő fajok alkalmazása javasolt.) A központi terület családiházas övezeteiből rövid sétával az igényesen kialakított Nagytétényi kastélypark és a volt kastélyparkból kialakított városi szintű közpark elérhető, sőt a vasút és a főút alatt a Duna-partja is. A kastélypark mellett találhatót igényes közparkban kialakított játszótér színvonalas, korszerű, a növényzet és a berendezések állapota, a park kertészeti megoldása megfelelő. (Esetleg a Pohár utca felöli oldalon lehetne cserjesávval leválasztani a területet a lakóterületektől.) Így a park részben városi, részben lakóterületi zöldterületi funkciókat is képes betölteni (pihenés, játszás, sportolás), de teljes mértékben nem elégíti egy városi szintű közparkkal szembeni elvárásokat (pl. sportoláshoz kapcsolódó funkciók, berendezések). Ehhez nem is elegendő a kiterjedése. Mind a családiházas övezetben, mind a Bartók Béla lakótelepen megfelelő kialakítású és állapotú zöldfelületekkel találkoztunk. A kisebb terek növénytelepítése is elfogadható. Az Anger Jakab utcától nyugatra fiatal erdősáv telepítés hosszabb távon alkalmassá válhat az iparterület és a lakóterületek elválasztására. Az erdősávok telepítését lehetőség szerint e mozaiktól délre is folytatni kellene. A Nagytétényi út mellett a Sallai és Kormorán utcák közötti területen szép új játszóteret létesítettek. A növénytelepítés azonban még nem megfelelő. Elsődleges fontosságú volna a Nagytétényi út felé zárt kerítés és védősövény telepítése (a forgalom légszennyezés, zajhatása és zavarása miatt) Nem szerencsés a

5

megmaradt öreg bálványfa sem. Az új telepítések (friss kőris telepítés) megerősödéséig az árnyékolást figyelembe véve megőrzendő, utána azonban leváltása javasolt. Az utcafásítás e városrészben is igen vegyes. Megjelennek ugyan a családiházas területeken mindenütt előszeretettel alkalmazott gyümölcsfák, de nem uralkodó fafajokként, inkább egyenként. A családiházak között hársak, juharok, a városrész központjában e mellett vadgesztenyék, japánakác, idősebb akácok, nyarak is megjelennek. Az egész kerületben jellemző még az akác – Robinia pseudoacaccia jelenléte. Utcafásításra ugyan alkalmas faj, de nevesített özönnövény, ráadásul szúrós és törős, ezért új telepítésre az alapfajt nem, csak gömb - R. pseudoaccacia ’Umbraculifera’ és piros virágú – R. Neomexicana változatát javasoljuk. (Ez a többi városrészre is igaz!) A kerületben sok helyen alkalmazzák a japán akácot is. E mellett érvek és ellenérvek is szolnak. Az ellenzők a termés nyálkás hüvelyének balesetveszélyességét emelik ki, a pártolók várostűrését, jó habitusát. Véleményünk szerint – mivel a kerületben láthatóan jól érzik magukat, telepíthetők, tudva, hogy a lehullott termés eltakarítására gondot kell fordítani. A családiházas övezetben a többi városrésztől eltérően viszonylag széles utcákkal találkozhatunk, ez lehetőséget ad nagyobb méretű fák ültetésére is. Javasolt növényfajok: díszcseresznye változatok - Cerasus serrulata és egyéb ázsiai fajok hibridjei, dísz Prunus fajok, dió - Juglans regia, hársfajok - Tilia tomentosa, T. cordata, T. platyphyllos, húsvirágú vadgesztenye - Aesculus x carnea, kőrisek - Fraxinus angustifolia, F. excelsior, juharok – Acer platanides, A. pseudoplatanus, tölgyek és egyes tölgyfajok – pl. Quercus robur, Q. pubescens és a felsorolt fajok változatai. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − a közterületek színvonalas fenntartása, fejlesztése a lakossági funkcionális igények3 felmérése után (pl. Nagytétényi út mellett a Sallai és Kormorán utcák között található játszótér növénykiültetésének kiegészítése, elsősorban a forgalmas Nagytétényi út felöli lezárás biztosítása, zárt kerítéssel, sövénnyel, a Nagytétényi kastély melletti park hasonló lezárása a Pohár utca felé) − a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) − kezdeményező szerep a hiányos fásítások kiegészítésére − a Dunaspirit fejlesztésnél a biztonságos és karakteres kapcsolat megteremtése e területrésszel

3

Lakossági funkcionális igények (mit szeretne az ott lakó közösség, hogy milyen használati funkciók – pl. játszótér, sportterület, pihenőkert, stb. – legyenek a parkban, kertben) felmérése mind a meglévő zöldterületek fejlesztése, mind új parkok kialakítása esetén javasolt. (Minden karakterterületen és városrészben.) Ez szórólapokkal, internetes kérdőívek segítségével elvégezhető.

6

Óhegy - Ráchegy4 KARAKTER JEGYEK: − a Duna és a Tétényi-fennsík közötti, elsősorban déli kitettségű, száraz domboldal, lejtős terület − Ramann féle barnaföld, barna erdőtalaj − üdülőterületi jelleg, beékelődő lakóházakkal − magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány (részben üdülőkertek, részben az ezek közé és mellé ékelődő volt gyümölcsös és mezőgazdasági területek) − az előzőekből következően magas gyümölcsfa arány − szűk, többnyire burkolatlan utcák − nagyrész fátlan és nem is fásítható utcák (kivétel ez alól a Barackos utca alatti terület, ahol az utcák fásítottak, többnyire nem túl keskenyek, lásd pl. az egyik a legszebben fásított kerületi utca a Szilvafa utca is itt található) − magasabb közlekedési terhelés csak közvetlenül az M0 és a 7. főút mellett, másutt az átlagosnál kisebb, alacsony terhelések Az Óhegy – Ráchegy területe délre néző domboldala korábban egybefüggő gyümölcsös lehetett, néhol szőlő-ültetvényekkel tarkítva. A meleg, de viszonylag száraz lejtőkön az eredeti (potenciális) erdőtársulást és a korábbi növénytermesztést is figyelembe véve Ramann féle barnaföld és barna erdőtalajok lehetnek. (A települési belterületekre nem készültek talajtérképek, így a földtani adottságokból, a szomszédos területek jellemzőiből kiindulva becsültük a terület talajtani adottságait. A barna erdőtalajok és barnaföld előfordulása a Tétényi fennsík és a Duna ártere közötti terület egészén valószínűsíthető.) A növénytermesztés régi hagyományai még mutatóban ma is megtalálhatók. (Idős barackosok, mandulások foltokban, mára jelentősen elhanyagolva.) A volt Gömbös birtokon talán ezt a hagyományt képviselte a Zöldség-termesztési Kutató Intézet is, szép kerttel, értékes növényekkel. Ezt a területet nagyrészt kiparcellázták, üdülőterületté alakították, melyben mára már a lakóházak is megjelentek. A karakterterület magas biológiai aktivitását, a magas zöldfelületi arányt az üdülőkertek növényállománya, részben az ezek közé és mellé ékelődő volt gyümölcsös és mezőgazdasági területek határozzák meg. Utóbbiakra a jelentős elhanyagoltság általánosan jellemző, a leromlás az előző felmérésekhez képest folyamatos. Az M0 mellett ezt a közlekedési folyosó megjelenése is erősítette. Itt nemcsak a korábbi gyümölcs- és szőlőtermesztéssel hagytak fel, de látszólag az üdülőkerteknek sincs gazdája. Itt nemcsak az Óhegyi városrész, hanem az egész kerület érdekében kedvező lenne egy véderdősáv telepítése. Magasabb közlekedési terhelés tehát csak közvetlenül az M0 és a 7. főút mellett jellemző e karakterterületen, másutt az átlagosnál kisebb terhelések jellemzőek a kis forgalom és az egyéb környezetszennyező források hiánya miatt. A terület megközelítése nehézkes, utcái szűkek, többnyire csak egy gépkocsi fér el bennük. Az utcák nincsenek szilárd burkolattal ellátva, így szinte minden nagyobb eső után jelentős

4

Ráchegy területét mi kapcsoltuk az óhegyi karakterterülethez. Ennek oka, hogy adottságaiban, megjelenésében igen hasonló, ezért kezelésében sem lehetnek jelentős eltérések.

7

eróziós károk (kimosódások, kátyúk) keletkeznek rajtuk. Ezek a kis utcák természetesen fátlanok és nem is fásíthatók. Önállóan kezelendő területrésze Óhegynek a Barackos út melletti és az attól délre található lakóövezet. Itt az utcák többnyire megfelelő szélességűek, fásítottak, néhány helyen pótlások, kiegészítések szükségesek. A terület szinte teljesen zöldterület hiányos. Mind a fatelepítés, mind egy esetleges zöldterületi fejlesztés a későbbi területhasználatok függvényében javasolható. A Bartók Béla út környezeténél, ha a „keretek” összeköttetését meg akarjuk valósítani javasolható egységes fasor kialakítása, az út menti területeken magasabb zöldfelületi arányok megtartása a még nem, vagy kevéssé beépített területrészeken. (Ez igaz mind az Óhegyi, mind a Baross Gábor telep felőli oldalra.) ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − az üdülő- és családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) − szabad felület(ek) fenntartása későbbi zöldterületi kialakítás céljára − az M0 és a Dézsma utca között véderdősáv telepítés lehetőségének megvizsgálása − Bartók B. út egységes fásítása, javasolt fajok a szakaszosan már most is megtalálható juhar és/vagy hárs

Baross Gábor telep KARAKTER JEGYEK: − a Duna és a Tétényi fennsík közötti, elsősorban déli kitettségű, száraz domboldal, lejtős terület − Ramann féle barnaföld, barna erdőtalaj − nem nőtt, hanem tervezett városrész (rendezett városszerkezet, egyenes, hálós szerkezetű utcarendszer) − magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány (szinte kizárólag a családi házas övezet kertjei) − az előzőnél szélesebb utcák, többnyire fásítottak − sok az összefüggő szép fasor, egy-egy kiemelkedő jelentőségű, védendő fasor is előfordul (pl. I., VI. és XV. utcák) − jelentős zöldterületi hiányok − viszonylag nagy tartalékterület (Nagytétény északi fejlesztési területe) − az átlagosnál alacsonyabb környezetterhelés (kivéve a déli peremen az M0-ra rávezető út és vasút miatt) A Baross Gábor telep városrész kialakításából is látható, hogy viszonylag fiatal lakóterületről van szó, mely nem nőtt, hanem tervezett városrész. Az utcák egyenesek, viszonylag (az óhegyi üdülőterülethez képest mindenképpen) szélesek, tehát tervezésekor a közlekedési szempontokra és a fásítási lehetőségre is gondoltak.

8

Zöldfelületi szempontból e karakterterületen is meghatározóak a családi házas övezet kertjei, a biológiai aktivitást szinte kizárólag ezek adják, a zöldterületek jórészt hiányoznak, vagy csak igen apró mozaikokra korlátozódnak. Igen apró, de kertészeti szempontból szépen megoldott az új Baross Gábor szobor terecskéje, a Minta – Dózsa Gy. – I. utcák sarkán. Rózsakert – XI. utca sarkán kis játszótér található, szilárd burkolatú kosárpályával. Környezete szépen fásított (platán, juhar, kőris, dió, cseresznye, berkenye). A városrészben jellemzően rendezettek az utcák, képi megjelenésük kellemes, a megfelelően széles utcákon szinte mindenütt találunk utcafásítást. Itt elsősorban a hárs, a japán akác, a juhar, a dió a kedvelt utcafa, a gyümölcsfák aránya a többi városrészekéhez képest alacsonyabb. A XVII. és Bíbic utca sarkán szép nagy, idős (kb. 60 éves) japánakác (Sophora japonica) – védelemre érdemes A terület északi végén, a 7-es út mellett önállóan kezelendő területrész Nagytétény északi fejlesztési területe. Ennek felhasználása figyelembe véve a hulladéklerakást, mint előzményt és a városrész jelentős zöldterületi hiányát nagyon átgondoltan kell meghatározni, elengedhetetlen közcélú zöldterület kialakítása is. E karakter területen a városrész egészénél alacsonyabb környezetterheléssel lehet számolni. A belső részeken a közúti forgalom alacsonya, a tartalékterület a 7. főút felől elszigeteli a lakóterületet. A Baross Gábor telep déli peremén az M0-ra felvezető út és a vasút forgalmi terheléseivel kell csak számolnunk. Közbeékelődő iparterület nincs. (Remélhetőleg a tartalékterületet sem ilyen típusú fejlesztés fogja érinteni.) A már meglévő szép fasoroknál az esetleges pótlásokat a már alkalmazott fajokból kell megoldani. A terület utcái kisforgalmúak, helyenként nagy fák telepítésére nem alkalmasak. Ezeken a részeken a gömbfák alkalmazása előnyös: pl. gömbjuhar - Acer platanoides ’Globosum’, gömb szivarfa - Catalpa bignonioides ’Nana ’, gömb kőris - Fraxinus ornus ’Mecsek ’, Fraxinus excelsior ’Globosa’, gömbmeggy - Prunus fruticosa ’Globosa ’. Itt érzékenyebb, kevésbé várostűrő, az átlagosnál nagyobb díszértékű, különleges fajok alkalmazása is elképzelhető. Lásd pl. díszalmák – pl. Malus baccata, törpe, gömbkoronájú fehéreper - Morus alba ’Fegyvernekiana’, mezei juhar - Acer campestre és változatai, a már említett húsvirágú vadgesztenye - Aesculus x carnea, nyírlevelű körte - Pyrus betulifolia, szépen díszítő berkenyefajok - Sorbus sp., piros virágú díszgalagonya - Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet', színes levelű fajták vörös levelű juhar - Acer platanoides 'Fassen's Black', aranykőris - Fraxinus Excelsior ’Aurea’ A kerületben egy-egy helyen különleges fákból álló kiültetést is találtunk, melyek láthatóan jól érezték magukat, szépen fejlődtek, így ezek alkalmazását is lehetségesnek, tartjuk, színesítésként utcafaként történő alkalmazásukat javasoljuk. Ilyen fajok pl. a selyemakác Albizia julibrissin, a délkínai mézesfa - Evodia hupehensis, a liliomfa - Liriodendron tulipifera, a császárfa – Paulownia tomentosa, a szelídgesztenye - Castanea sativa. Azt azonban tudni kell, hogy ezek csak védettebb utcakörnyezetben és nagyobb odafigyeléssel, fokozott törődéssel lehetnek utcánk díszei.

9

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − közterületek fejlesztése, új közcélú zöldterület kialakítása a lakossági funkcionális igények felmérése után − helyi védelem alatt álló fasorok megfelelő állapotának fenntartása, a XV. utca védelem alá helyezése − a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) − kezdeményező szerep a hiányos fásítások kiegészítésére, ahol még nincs szilárd burkolat, annak megvalósítása után feltétlen (Bartók B. út előző pontnál javasolt egységes fásítása)

Budatétény KARAKTER JEGYEK: − a Duna és a Tétényi-fennsík közötti, délkeleti kitettségű, száraz domboldal, lejtős terület − Ramann féle barnaföld, barna erdőtalaj − részben nőtt, részben tervezett jelleg − magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány (egyrészt a családi házas övezet kertjei, másrészt kisebb-nagyobb zöldterületi mozaikok, főként intézménykertek) − zöldterületei többnyire kicsik, nagyrészt intézményekhez kapcsolódnak − városszerkezeti szempontból üres (beépítetlen) mozaikok ékelődnek a lakóterületek közé − utcái változó szélességűek, részben szűkek, fátlanok és nem is fásíthatók − helyenként kiemelkedő jelentőségű fasorok (Karéj, Nádirigó, Vörösmarty, Rizling utcák) − átlagos körüli környezetterhelés (főút csak a déli és északi peremen, közbeékelődő iparterület nincs) Felső- és Alsó-Budatétény karakterjegyeit tekintve részben hasonló, részben eltérő. Mindkét településrészre igaz, hogy elsősorban családi házas övezet, melybe Alsó-Budatétény területén lakótelepi mozaikok is ékelődnek (Rózsakert utcai lakótelep). Megjegyezzük, hogy Rózsakert utcai lakótelep régi része szépen fásított, egészséges a beépített terület – zöld terület arány. Az új részek viszont túlzottan beépítettnek tűnnek, jóval kevesebb zölddel. A területen a környezetterhelés átlagos, mivel nincs nagy forgalom csak az északi 7-es főút) és a déli (Nagytétényi út) peremen. A belső utcák forgalma a beépítés sűrűségét figyelembe véve közepes lehet. A magas zöldfelületi arány alapvetően itt is a családiházak kertjeinek növényállományából adódik, csak kisebb mértékben egészítik ezt ki a lakótelepi- és az intézménykertek. A városrészbe több helyen ékelődnek jelentősebb növényállományú intézménykertek (Rózsakert, Reménysugár Habilitációs Intézet, Szövok Kft. kertje), melyek közül a Rózsakert (hagyományőrző jellegét is tekintve) kiemelkedő jelentőségű, védelemre érdemes. E mellett sok helyen találunk nagyobb kiterjedésű beépítetlen, „tartalék”területeket (pl. Csiperke, Móricz Zs. utcák környezete). Ezek zöldterületi szempontból is potenciális

10

tartalékterületek, és mivel a városrész igazi közcélú zöldterületben szegény, jó volna fenntartani belőle parkosítás számára is. Az utcák elrendezése, kialakítása az alsó területen inkább domborzathoz illeszkedő, számos helyen kanyargósabb szűkebb, míg a felső részen szerkesztettebb, egyenesebb vonalú (több esetben azonban itt is viszonylag szűkek az utcák). Felső-Budatétényben fásítása fiatalabb, de valamivel egységesebb. Kiemelkedően szép utcafasor található pl. a Karéj utca egy-egy szakaszán, hársból és vérszilvából, Nádirigó utcán gömbjuharból. Ezen a részen az előző területhez hasonlóan viszonylag alacsonyabb gyümölcsfák alkalmazásának aránya. Kellemes, szép megoldású a Cankó tér, melyben kis játszótér is rejtezik. Kiemelkedő értéket képvisel a téren egy oltott, idős és viszonylag jó állapotú fekete eper (Morus nigra), mely védelemre érdemes. A felső terület részben még burkolatlan, vagy csak szakaszosan burkolt (pl. Móricz Zs., Karéj utca), ezekben az utcákban a szilárd burkolat megvalósítása után érdemes az utcafásítást elvégezni. Felső-Budatétény területén a Baross Gábor telephez hasonlóan alkalmazhatók az érzékenyebb, kevésbé várostűrő fajok, mivel kisebb forgalmú, kevésbé terhelt területről van szó. A kisebb utcában itt is a kisebb koronájú gömbfák telepítése javasolt. (Alkalmazható fajokat lásd a Baross Gábor telepnél.) Alsó-Budatétény területén vegyesebb az utcakép, kimondottan szép fasorok (pl. Vörösmarty utca hatalmas szürkenyarai, Rizling utca gömbjuhar sora), vegyes fásítások (Háros utca, Lépcsős, Közgazdász utcák) és hiányos vagy fátlan utcák (Tűzliliom, Őszibarack) váltakoznak. Zömében azonban megfelelőnek találtuk a fásítás mennyiségét és minőségét. Itt a gyümölcsfák aránya a felső területnél magasabb (dió, meggy, szilva, mandula). Kedvelt fajok a dió, a kőris, a juhar, a hárs és itt-ott találunk vadgesztenyéket is. Több helyen találkoztunk friss utcafa telepítéssel (pl. Park utca csörgőfái). A bemutatott változatosságnak megfelelően kell a teendőket meghatározni, a szép, karakteres utcák képét megőrizni, a hiányosakat pótolni, ahol lehet a telepítéseket folytatni. A telepítéseknél a már alkalmazott fajok mellett a Baross Gábor telepnél felsorolt érzékenyebb fajok alkalmazása is lehetséges. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − közterületek fejlesztése, közcélú zöldterület kialakítása a lakossági funkcionális igények felmérése után − helyi védelem alatt álló fasorok megfelelő állapotának fenntartása, egyes utcaszakaszok további védelmének megfontolása (Háros utca) − a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) − kezdeményező szerep a hiányos fásítások kiegészítésére − a nem saját fenntartású intézménykerteknél (Rózsakert, Habilitációs Intézet, Szövok) a karakterjelleg megőrzése érdekében kezdeményező, segítő szerep

11

Budafok KARAKTER JEGYEK: − önálló karakterjegyeket mutató, jól elkülöníthető részterületek (BudafokFelsőváros, Óhegy5-Újhegy, Budafok-Belváros) − eltérő domborzati adottság (tető, völgyület, Duna felé forduló lejtő) − Ramann féle barnaföld, barna erdőtalaj − részben nőtt, részben tervezett jelleg − magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány (egyrészt a családi házas övezet kertjei, másrészt kisebb-nagyobb zöldterületi mozaikok, közcélú parkok, kertek, intézménykertek) − kiemelkedő értékű közkertek megjelenése (Városház tér, Savoyai J. tér) − közbeékelődő nem beépített és iparterületek − környezeti terhelés az egyes részterületeken eltérő, Óhegy-Újhegy területén alacsony, másutt közepes, átlagos körüli A terület (bár korábban egy karakterterületként került meghatározásra) önálló karakterjegyeket mutató, jól elkülöníthető részterületekből áll. Ezek a részterületek BudafokFelsőváros, Óhegy-Újhegy és Budafok-Belváros. Ha az egyes részek természeti adottságát, elsősorban domborzati formáját tekintjük már akkor is megmutatkoznak a jellegzetes különbségek. Az Óhegy-Újhegy területrész tető helyzetben lévő terület, a kerület Tétényifennsíkon kívüli legmagasabban fekvő része. A Felsőváros az összekötő lejtő (helyenként jelentős meredekséggel) a tető és a Duna partja között. A központ pedig magas ártéri, közel vízszintes terület. Eltérőek az egyes területrészek beépítési jellemzői is. A központi területrész kisvárosias jellegű, részben lakóteleppel (Leányka utcai ltp.) beépített, így jelentős a beépített terület és a népsűrűség. A Felsőváros területe családiházas beépítésű, az előzőnél kevésbé sűrű, de a kerület családiházas övezeteinél (Baross Gábor telep, Budatétény) sűrűbb beépítéssel. Óhegy-Újhegy a korábbi zártkert jelleget mutató szabadabb, nagyobb telkes, lazább beépítésű, egy-egy nagyobb szabad mozaikkal (lásd pl. a Hittérítő és Alkotmány utcák közötti területet, vagy a Promontor szőlőskertjét). Ez utóbbi, azaz a Promontor utca mellett, ÚjhegyÓhegy szélén található szőlőültetvénye igen szép megjelenésű, kiemelkedő jelentőségű a hagyományőrzés és a tájképvédelmi szempontjából is. Ezért védelemre érdemesnek tartjuk. Térképen nézve jelentősebb szabad mozaiknak tűnik a Kehely és Orsovai utcák közötti terület. Ez azonban szinte függőleges fal, igen meredek terület, melynek aljában a magasfeszültségű vezeték áll. Így bár tatáriszalaggal teljesen benőtt és így némi kondicionáló jelentősége lehet, használati értéke nincs, és nem is lehet. A környezeti terhelés jellemzői is eltérnek az egyes részterületeken. Legkevésbé terhelt Óhegy-Újhegy területe, ahol viszonylag alacsony a belső forgalom és más szennyezőforrásról nincs tudomásunk. Budafok-Felsőváros területén a sűrűbb beépítés viszonylagosan magasabb belső forgalmat okoz, és a Dunához közeli területen még előfordulnak (ha nem is kifejezetten szennyező, de) ipari létesítmények. A központ terhelését is a közlekedés

5

A Budafok-Óhegy városrész karakter területi besorolása nem volt egyértelmű a megkapott anyagokból. Karakterjegyeit tekintve véleményünk szerint közelebb áll az Újhegyi területekhez, ezért itt tárgyaljuk.

12

(Leányka és Kossuth L./Mária Terézia utcák forgalma és az iparterületek közelsége adja meg. Meteorológiai helyzet függvényében a 6-os főút szennyezései is elérhetik ezt a városrészt. A karakterterület egészét tekintve itt is elmondható, hogy magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány, ami nagyobbrészt itt is a családi házas övezet kertjeinek köszönhető. E mellett Budafokon található a kerületben a legtöbb, kisebb-nagyobb kiterjedésű zöldterületi mozaik, közcélú park, kert, tér, intézménykert. Ezek többsége a központi részen (BudafokBelváros) található, ahol a kertek, terek többsége igen magas kertészeti megoldású (lásd Városház tér, Savoyai J. tér). Általános kép a városrész közterületeinek (közparkok, közkertek, közterek) megfelelő karbantartása és ennek következtében kellemes képi megjelenése. A központon kívül többnyire csak kisebb közcélú kertek, pl. játszóterek, valamint nagyobb intézménykertek fordulnak elő. Ezek többsége a Duna partjához közelebbi területrészen található, a 7-es út felőli területrészekről szinte teljes egészében hiányoznak az ilyen zöldterületi mozaikok. (Kivételt képez pl. Erdődűlőn, a 7-es főúton túli területen, az Elza és Barátcinege utcák sarkán található kis játszótér, mely közepes állapotú, néhány nyír, juhar, kőris veszi közre.) A Saskő tér ma szinte teljes egészében parkolónak használt burkolt felület, csak a szélein található néhány idős fa. Zöldszigetként történő nyilvántartása mai állapotában felesleges. A nagyobb intézmény kertek is meghatározó zöldszigetek, ilyen többek között a Törleykastély kertje, a Budafoki temető, a BMTE-Hungarovin sporttelepe. E karakterterület utcakép szempontjából igen vegyes megjelenésű. A Dunához közelebbi óvárosi részeken inkább nőtt jellegű, feljebb sokkal tervezettebb, egyenes utcákkal, hálózatos jelleggel. Óhegy északi részén, a tető letörésénél, Rózsavölgy peremén az utcák vonalvezetését a domborzat, azaz az erős lejtők határozzák meg. E részen sok a forduló nevű utca (Vadász, Zsoldos forduló), ami arra utal, hogy az utca 180 fokban visszafordul, hogy emelkedése a gépkocsival való közlekedést lehetővé tegye. Felsővárosban szinte minden elképzelhető megjelenésű utcafásítás megtalálható a szép védendő, egységes fasortól a teljesen fátlan szűk utcáig. Sok olyan utca van itt, mely részben szépen fásított, de részben fátlan és fásítható. Példák a két végletből: szép védendő fasor található pl. a Tüzér, a Karácsony utcán, a Mező utca egy szakaszán. Fátlan pl. a Szondi, a Badacsony, a Kötélgyártó, a Kötélverő, a Nagy- és Kiskőbánya utcák. A fásításnál telepített fajok a lehető legtágabb körből kerülnek ki, többséget a kőris, a juhar, a dió, a vadgesztenye ás az akác adja. Természetesen gyümölcsfák itt is találhatók. Az utcafásítás az óhegyi és újhegyi területrészen is vegyes, a fatelepítések részben hiányosak, sok a gyümölcsfa, mandula, dió, de találunk itt juhart, vérszilvát, nyírfát, akácot és hársfát is. A központban a legtöbb az idős fa a kerületben, az idős egyedek, fasorok között sok szép vadgesztenyeét kőrist, juhart, hársat, ostorfát találunk. Ugyanakkor a meredekebb részen a Kálvária-hegy felé található szűk utcák fátlanok és nem is fásíthatók. Egy-egy kiemelkedően szép faegyedet is találtunk a városrészben. Pl. a Kapisztrán utcában található 2 szép 40 év körüli szelídgesztenyéről – Castanea sativa, illetve a Kőérberki és

13

Pedellus utca sarkán található szintén idős (30 év körüli) szép császárfáról - Paulownia tomentosa nem tudjuk, hogy védett lenne. A Duna parthoz közeli területeken számos beékelődő ipari jellegű terület van. Ezek közül sok hagyományosan ide települt, az élelmiszeriparhoz tartozó cég (Törley, Hungarovin pincészet, stb.). Zöldfelületi szempontból ezek jelenléte, a magas beépítettség miatt nem előnyös, de a városrész egészének zöldfelületi arányait tekintve nem befolyásol jelentősen. (Ettől függetlenül törekedni kell, hogy felé ösztönözzék az itt található cégeket. Ezen túl a nagyobb terhelést jelentő cégek kitelepedését is ösztönözni kell.) A környezetterhelés másik forrása a belső forgalom, a Leányka és Kossuth L. utcák forgalma. E mellett időnként a Duna parton húzódó 6-os főút forgalmi terhelései is elérik Budafok belvárosát. Érdemes röviden említést tenni a 7-es főút mellett található Szoborparkról, mely elvileg a zöldterületi intézmények között lenne számításba vehető. A növénytelepítés a parkban és környékén sajnos elég szegényes, javasolható intenzívebb növénytelepítés megvalósítása. Nem messze tőle a Szabadkai utcán viszont a Fitoland, valamint a víztorony szépen rendezte, fásította környezetét. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − közterületek fejlesztése, lehetőség szerint új közcélú zöldterület kialakítása az Óhegy-Újhegy területén és a Felsővárosban a lakossági funkcionális igények felérése után − helyi védelem alatt álló fasorok megfelelő állapotának fenntartása, egyes utcaszakaszok védelmének megfontolása (Karácsony utca) − a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) − kezdeményező szerep a hiányos fásítások kiegészítésére − a nem saját fenntartású intézménykerteknél a karakterjelleg megőrzése érdekében kezdeményező, segítő szerep (lásd pl. Szoborpark és környéke rendezése) − iparterületeken környezetvédelmi probléma észlelése esetén az illetékes hatóságok értesítése, ösztönzés a minél kisebb terhelésű technológiák alkalmazására és az iparterületek zöldítésére.

Rózsavölgy KARAKTER JEGYEK: − völgyjelleg − ÉK-i és DNY-i kitettségű oldalak − barna erdőtalaj, öntéstalaj − rendezett a völggyel párhuzamosan és arra merőlegesen futó utcák, domborzathoz illeszkedően − patakpart − magas biológiailag aktív, azaz zöldfelületi arány (családi házas övezet kertjei) − zöldterület hiány − környezetterhelés viszonylag alacsony (a kis belső forgalomból és a villamos zajából adódik)

14

A Rózsavölgy sajátos karakterét a Hosszúréti-patak és a völgyjelleg határozza meg. Sajnos a patakra gyakorlatilag teljes mértékben ráépültek a családi házak, pedig az igazán kedvező az lett volna, ha a parton legalább egy keskeny, sétányszerű közcélú zöldfelület maradt volna. Ettől függetlenül a terület kedvező megjelenésű, szépen fásított. A patak déli oldala meredekebben fut fel az Óhegyi terület felé, az északi részek kevésbé meredekek. Mindkét oldalon családiházas a beépítés, a sűrűség a kerület általános beépítési sűrűségéhez hasonló. (Az előző pontban bemutatott Budafok Felsővárosnál lazább a beépítés.) Az utcák többsége a Hosszúréti-patakkal párhuzamosan, illetve arra merőlegesen fut. Általában megfelelő szélességű utcákkal találkozunk. Kivételt képeznek ez alól a patak déli oldalán található, a patakra merőleges utcák egy része (pl. Tengeri, Tokaji, Cserjés utcák), mely meredekségük, szűkösségük miatt fásításra nem, vagy csak kis gömbfákkal alkalmas. Néhány szűkebb utca a másik oldalon is van, ahol szintén csak kisebb gömbfákkal történő telepítés javasolható. Összességében az utcaképek többsége itt is rendezett, megfelelő a fásítás. Kiemelkedő jelentőségű az Ady E. út vegyes (juhar, japánakác, kőris, hárs) fasora. A Honfoglaló utca elején, a patak partján található szomorúfüzek szépek, lehetőség szerint még erősíteni kellene itt a parti növényzet jellegét (pl. ide illő cserjékkel, más fajokkal). Pásztorlány utca 6. előtt viszonylag idős (30 év körüli), szép császárfa (Paulownia tomentosa) - védelemre érdemes A városrész zöldterület hiányos, közcélú zöld mozaikok nem találhatók itt. A terület környezetterhelése viszonylag alacsony. A belső forgalom viszonylag kicsi, átmenő csak az Ady E. utcán jelenik meg. Közbeékelődő iparterületekről nincs tudomásunk. Speciális terhelésként jelentkezik a villamosforgalom zaja. A zöldterület hiányát enyhítendő a zöldfelületi stratégia kialakításakor meg kell vizsgálni, hogy a Pék utcai egykori homokbánya területén meglévő zöldfelületet és Kanyargó utcai Kiserdőt hogyan lehet rendezni, fejleszteni.

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − közterületek fejlesztése, közcélú zöldterület kialakítása − a szabad, nem beépített felületeken patakpart jelleget erősítése, elsősorban vízjelző növények telepítésével (fűzek, hazai nyarak, esetleg éger, szíl, kőris, stb.), mintaként szolgálhat a Honfoglaló utca és a patak közötti szabad terület (cserjésítés itt is jó volna) − a patak menti tulajdonosokat is befolyásolni, hogy elsősorban az ide való fajokat telepítsék. (Pl. felvilágosítás, akciós növényvásárlási lehetőség.) − kiemelkedő értékű fasorok megfelelő állapotának fenntartása (pl. Ady E. utca) − a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése)

15

− kezdeményező szerep a hiányos fásítások kiegészítésére, a rendezetlen zöldfelületek rendbe tételére − a Hosszúréti-patak árvízvédelmi munkái, rehabilitációja után a helyreállításnál előírt 100-as nagyságrendű fatelepítés ellenőrzése (vízkedvelő, vízparti fajok alkalmazását kell előtérbe helyezni és a fák mellett cserjék telepítése is javasolható) Tétényi-fennsík KARAKTER JEGYEK: − fennsík jelleg − mészkövön kialakult rendzina talaj − száraz tető − természetszerű társulások léte − jelentős degradálódás, az eredeti társulások visszaszorulása − beépítetlen − magas biológiailag aktív felület arány a természetszerű társulásokból − környezetterhelés a nagy forgalomból (7-es főút, Kamaraerdei/Dózsa Gy. út), és az általános zavarásból (emberi jelenlét, hulladékelszórás, stb.) adódik Az előző KP szerint: A Tétényi-fennsík „eredeti növénytakarója mára csak töredékeiben maradt fenn. Feltételezhető, hogy korábban még a platók is különféle száraz erdőkkel lehettek borítva, mára ezeknek csak a maradványai léteznek. Ezek főként erdészetileg megváltoztatott fafaj-arányú cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) állományok. A mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescenti-cerris) és karsztbokorerdő (CotinoQuercetum pubescentis) társulások is gyakoriak voltak egykor. Az erdők helyén ma túlnyomórészt gyepek találhatók (ahol még megvannak), néhol kiterjedt cserjésekkel, esetenként erősödő cserjésedéssel. A korábbi erdőültségre utal, hogy még a legszárazabb, erodáltabb tájrészletekben is megvannak az egykori erdőszegélyek, erdők fajai. A védelemre tervezett területen az ültetett, tájidegen erdők aránya mérsékelt, a legjelentősebb folt a terület délkeleti sarkában található fekete fenyves. A fennsík értékes gyeptársulásainak megóvása érdekében a fásítások kerülése javasolt. A területen telepített (kultúr) fafajok (pl.: korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), közönséges mandula (Amygdalus communis), őszibarack (Persica vulgaris), fekete fenyő (Pinus nigra), erdei fenyő (Pinus sylvestris), fekete nyár (Populus nigra), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera)) és gyomosító fafajok (pl.: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima) is előfordulnak. Hosszú távon komoly veszélyt szinte csak a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a bálványfa (Ailanthus altissima) jelent, a többi fajoknak – legalábbis úgy tűnik – ez a terület túl száraz és sekély talajú.” A felülvizsgálat terepbejárásának tapasztalata szerint a nyílt pannon-szubpannon jellegű gyepek még inkább visszaszorultak. Véleményünk szerint komolyabb rehabilitációs beavatkozások (cserjéktől és gyomosító fáktól, cserjéktől való mentesítés) nélkül a korábbi értékes vegetáció teljes átalakulása, jelentős szukcesszió, beerdősülési folyamat várható, amit erősít az ember jelenléte és zavaró hatása is.

16

Kedvező beavatkozások is, azaz ellenpéldák is láthatók itt: a víztorony és a Fitoland környezetét szépen rendbetették, fásítottak, fasort telepítetek. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK: − kezdeményező, figyelemfelhívó és érdekérvényesítő (lobbi) szerep a terület kezelőinél a további degradáció elkerülése érdekében

17

1. sz. ábra: Zöldfelületi karakter-területek

18

Összefoglaló táblázat a karakterterületek legfontosabb jellemzőiről és a vonatkozó önkormányzati feladatokról karakterterület megnevezése jellemző/feladat KÉSZ szerint érintett városrészek

domborzat égtáji kitettség 6 talaj víz

Duna-part

- Alsó Dunapart egy része - Háros-sziget - Budafok Duna-parti területe egy része

Duna-mente (árterület mögötti, de a parthoz csatlakozó területek) - Alsó Dunapart egy része - Budatétény alközpont, iparterület - Budafok Duna-parti területe egy része magas ártéri jelleg - (közel sík) öntéstalaj folyópart közelsége

Logisztikai és ipari területek, közlekedési folyosók - Nagytétény gazdasági területe és északi fejl. ter. - MO és M6 csomópontja - más városrészekbe beékelődő iparterületek ált. magas ártéri jelleg - (közel sík) öntéstalaj (szennyezettség?) ált. folyópart közelsége

ipari- és üdülőterület

ipari- és közlekedési terület jelentős mértékű beépítés és burkolás átlagosnál magasabb környezeti terhelés (főként a technológiából, forgalomból) -

Nagytétény központ

Óhegy – Ráchegy

Baross Gábor telep

- Nagytétényi belváros

- Óhegy és környéke - Ráchegy és környéke

- Baross Gábor telep

magas ártér + enyhe lejtő D-DK öntés- és barna erdőtalaj Dunapart viszonylagos közelsége kisvárosias beépítés, családiházas övezet + 1 lakótelep közepes intenzitás, sok intézményi zöldterület környezetterhelés a két nagyforgalmú közlekedési folyosó miatt (6-os főút, M0) -

lejtős domboldal D barnaföld, barna erdőtalaj - (száraz domboldal)

lejtős domboldal D barnaföld, barna erdőtalaj - (száraz domboldal)

elsősorban üdülőterület (beékelődő lakóházakkal) alacsony beépítési intenzitás

tervezett/rendezett városszerkezet, családiházas beépítés alacsony beépítési intenzitás

magasabb közlekedési terhelés csak közvetlenül az M0 és a 7. főút mellett tervezett (fővárosi) az Óhegy északi csücskén

általában alacsony terhelések, kivéve az M0 és a 7-es főút mellett helyi védett fasorok

településszerkezet

vízpart – ártér - (közel sík) öntéstalaj folyóparti jelleg, vízfelület megjelenése beépítés teljes hiánya

beépítés intenzitása

-

alacsony beépítési intenzitás

környezetterhelés

közlekedési terhelés a 6. sz. főúttól és a szomszédos iparterületekről Háros-sziget orsz. védelem, ártér Natura 2000 és ökológiai folyosó hálózat terület természetszerű társulások léte, magas növényültség, magas kondicionáló hatás természetszerű társulásokból

magas terhelés a közlekedésből (6. főút + vasút) és a beékelődő iparterületekről Alsó-Dunaparton egy mozaik az ökológiai hálózat területe csak részbeni növényesültség, iparterületeken hiányzik, eredeti társulások fajai nyomokban

alacsony biológiai aktívás, alacsony zöldfelület arány

magas a biológiailag aktív felületek aránya: családi házak kertjei, parkok, közterek, intézményi zöldterületek

magas a biológiailag aktív felületek arány: üdülőkertek közé ékelődő volt gyümölcsös és mezőgazdasági ter.

Közterületi zöldterület hiányzik – védett területek korlátozottan látogathatók -

gyakorlatilag hiányzik

hiányzik

egyik legjobb ellátottsági mutató (kastélypark, temető)

hiányzik

magas a biológiailag aktív felületek aránya: szinte kizárólag családi házak kertjei, sok szép fasor, kiemelkedő jelentőségűek is hiányzik

Dévér park

-

-

-

- érdekérvényesítés a védett területeken - közcélú használat feltételeinek megőrzése, fejlesztése - Yacht kikötő és a szomszédos iparterületek működésé7 nek (nh.) ellenőrzése - M0 befejezése után a rekultiváció (nh.) ellenőrz. - fejlesztési területeken az ártéri jelleg erősítése

üdülőterületeken megfelelő - magasártéri jelleg erősítése, kezdeményezése - közterületek fenntartása, fejlesztése (Dévér park parkosítása) - üdülőterületeken a zöldfelületek ellenőrzése - hiányos fásítások kiegészítése. - . -

ált. részleges - környezetszennyezés (nh.) ellenőrzése, problémák esetén a megfelelő hatóságok értesítése - zöldfelületek bővítésének kezdeményezése

ált. szűk, nem fásítható utcák - zöldfelületek ellenőrzése - szabad felület(ek) fenntartása későbbi zöldterület kialakítás céljára - az M0 és a Dézsma utca között véderdősáv telepítésének kezdeményezése - Bartók B. út egységes fásítása (javasolt fajok a szakaszosan már most is megtalálható juhar és/vagy hárs)

A csoport – vízparti jelleget erősítő fajok (csoportokba tartozó fajok felsorolása a táblázat végén)

A csoport várostűrő fajai + B csoport – várostűrő fajok

B csoport – várostűrő fajok és ezek változatai + berkenyék a bejáratoknál, pihenőterületeknél

kiemelt jelentőség zöldterület (Nagytétényi kastélypark) megfelelő minőség, menny. - közterületek lakossági igényeket is figyelembe vevő kezelése, fejlesztése (pl. Nagytétényi út mellett a Sallai és Kormorán utcák között található játszótér elszigetelése) - családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése - hiányos fásítások kiegészítése - a Dunaspirit fejlesztésnél (nh.) ellenőrzés a biztonságos és karakteres kapcsolat megteremtésére B csoport – várostűrő fajok/ változataik+dió, díszcseresznyék, Prunus fajták, nagynövésű fajok alkalmazhatók

elég széles, fásított utcák - közterületek lakossági igényeket is figyelembe vevő kezelése, fejlesztése - helyi védelem alatt álló fasorok megfelelő állapotának fenntartása, - a XV. utca védelem alá helyezése - a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése - hiányos fásítások kiegészítése, ahol még nincs szilárd burkolat, annak megvalósítása után alapvetően B és C csoport (belső területeken D csoport is)

védettség

zöldfelületi jelleg

zöldterületi jelleg

zöldsziget utcafásítás teendő

fásításra fajok

6 7

javasolt

B csoport – várostűrő fajok + itt gyümölcsfa fajok telepítése is elképzelhető

A városok belterületére talajtérképek nem készültek, így a talajtípusra csak a domborzati adottságból és a szomszédos területek talajtani adottságaiból tudtunk következtetni. nh. = nem hivatalos

19

Összefoglaló táblázat a karakterterületek legfontosabb jellemzőiről és a vonatkozó önkormányzati feladatokról (folyt.) karakterterület megnevezése jellemző/feladat KÉSZ szerint érintett városrészek

Budatétény Budatétény-felső

Budafok Budatétény-alsó

Budafok-Felsőváros

Óhegy-Újhegy

- Budatétény-felső

- Budatétény-alsó

- Felsőváros

domborzat égtáji kitettség talaj víz

lejtős domboldal DK barnaföld, barna erdőtalaj - (száraz domboldal)

lejtős domboldal DK barnaföld, barna erdőtalaj - (száraz domboldal)

lejtős domboldal K-DK barnaföld, barna erdőtalaj - (száraz domboldal)

településszerkezet

tervezett/rendezett városszerkezet, családiházas beépítés

részben nőtt, részben tervezett városszerkezet, családiházas + 1 lakótelep

inkább nőtt városszerkezet, családiházas beépítés

beépítés intenzitása

közepes beépítési intenzitás

viszonylag sűrű beépítés

környezetterhelés

közepes beépítési intenzitás, beékelődő üres területek átlagos környezetterhelés (főút csak az északi peremen, közbeékelődő iparterület nincs)

átlagos környezetterhelés (főút csak a déli peremen, közbeékelődő iparterület nincs)

közepes környezetterhelés, elsősorban a belső forgalomból adódóan + D-i szélen ipar

inkább tervezett, a domborzathoz illeszkedő szerkezet, családiházas beépítés lazább beépítés, néhány beépítetlen folttal viszonylag alacsony (kis forgalom, csak a Ny-i szélen a 7-es főút)

védettség

helyi védett fasorok

helyi védett fasorok

helyi védett fasorok

helyi védett fasorok

zöldfelületi jelleg

magas a biológiailag aktív felületek aránya: szinte kizárólag családi házak kertjei

zöldterületi jelleg

szinte teljesen hiányzik

magas a biológiailag aktív felületek aránya: családi házak kertjei, zöldterületi mozaikok, főként intézmény-kertek főként kicsi intézménykertek

magas a biológiailag aktív felületek aránya: családi házak kertjei, zöldterületi mozaikok, főként intézmény-kertek főként intézmény kertek

magas a biológiailag aktív felületek aránya: szinte kizárólag csak családi házak kertjei szinte teljesen hiányzik

zöldsziget

kevés, kicsi, pl. Cankó tér

kiemelt jelentőségű a Rózsakert

utcafásítás

változó jelleg, kiemelkedő változó jelleg, kiemelkedő jelentőségűek is (Karéj, jelentőségűek is (pl. Rizling u.), Nádirigó u.) sok gyümölcsfa - közterületek fejlesztése, új közcélú zöldterület kialakítása (meglévő üres területi mozaikok fenntartása e célra) a lakossági funkcionális igények előzetes felmérése után - helyi védelem alatt álló fasorok megfelelő állapotának fenntartása, egyes utcaszakaszok további védelmének megfontolása (Háros utca), új védelem (Cankó tér) - a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése - hiányos fásítások kiegészítése - a nem saját fenntartású intézménykerteknél (Rózsakert, Habilitációs Intézet, Szövok) a karakterjelleg megőrzése érdekében kezdeményező, segítő szerep

teendő

fásításra fajok

javasolt

alapvetően B és C csoport (belső területeken D csoport is)

- Rózsavölgy-Budafok Óhegy óhegyi része - Újhegy dombtető barnaföld, barna erdőtalaj - (száraz tető)

Rózsavölgy Budafok-Belváros - Városközpont és környezet

- Rózsavölgy-Budafok Óhegy rózsavölgyi része

-

magasártéri jelleg - (közel sík) barnaföld, barna erdőtalaj Dunapart viszonylagos közelsége nőtt és tervezett városszerkezet, kisvárosi és lakótelepi beépítés

patakvölgy jelleg ÉK-i és DNY-i barna erdőtalaj, öntéstalaj patakpart, vízközelség

fennsík mészkövön kialak. rendzina - (száraz tető)

domborzathoz illeszkedő

beépítetlen

viszonylag sűrű beépítés

viszonylag sűrű beépítés

beépítetlen

közepes környezetterhelés (belső forgalom, K-i perem közlekedési folyosó + iparterületek) helyi védett fasorok

viszonylag alacsony (kis belső forgalom + villamos)

környezetterhelés magas (forgalom, általános zavarás: emberi jelenlét, hulladékelszórás, stb.) a fennsík fővárosi védett, Natura 2000 és ökológiai hálózat terület egyszerre magas a biológiailag aktív felületek aránya természetszerű társulásokból

magas a biológiailag aktív felületek aránya: vegyes: családi házak kertjei, köz-célú zöldterületi mozaikok is legmagasabb arány, kisebb parkok, zöld terek temető, sporttelep szépen fásított parkok, terek, kiemelkedő a Városház tér változó jelleg, kiemelkedő vegyes, számos helyen hiányos legtöbb idős, kiemelkedő jelentőségű is (Tüzér, jelentőségű fasor (sok nem Karácsony u.) fásítható) - közterületek lakossági igényeket is figyelembe vevő kezelése, fejlesztése, lehetőség szerint új zöldterületi mozaikok kialakítása az Óhegy-Újhegy és Felsőváros területén - helyi védelem alatt álló fasorok megfelelő állapotának fenntartása, egyes utcaszakaszok védelmének megfontolása (Karácsony utca) - a családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése (pl. gyomfajok elterjedésének, az elhanyagolásnak a megelőzése) - hiányos fásítások kiegészítése - a nem saját fenntartású intézménykerteknél a karakterjelleg megőrzése érdekében kezdeményező, segítő szerep (lásd pl. Szoborpark és környéke rendezése) - az iparterületek szennyezőforrásainak, szennyezésének (nh.) ellenőrzése, probléma esetén az illetékes hatóságok értesítése, ösztönzés a minél kisebb terhelésű technológiák alkalmazására és az iparterületek zöldítésére. alapvetően B és C csoport (belső területeken D csoport is)

alapvetően B és C csoport (belső területeken D csoport is)

20

Tétényi fennsík

alapvetően B és C csoport

helyi védett fasorok

Tétényi fennsík

magas a biológiailag aktív felületek aránya: szinte kizárólag csak családi házak kertjei szinte teljesen hiányzik

hiányzik

-

elvben a Szoborpark lehetne

változó jelleg, kiemelkedő jelentőségűek is (pl. Ady E. u.)

-

- közterületek lakossági igényeket is figyelembe vevő kezelése, fejlesztése - patakpart jelleg erősítése közterületeken, kertekben - kiemelkedő értékű fasorok állapotának fenntartása - családiházas területeken a zöldfelületek ellenőrzése - fásítások kiegészítése - Hosszúréti-patak árvízvédelmi munkáinak (nh.) ellenőrzése alapvetően B és C csoport (belső területeken D csoport is)

-

-

kezdeményező, figyelemfelhívó és érdekérvényesítő (lobbi) szerep a terület kezelőinél a további degradáció elkerülése érdekében

Ültetésre javasolt fafaj csoportok: A csoport – vízparti jelleget erősítő fajok - Az alacsonyabb szinteken fásításra javasolt a fehér fűz (Salix alba), a törékeny fűz (Salix fragilis), a fekete nyár (Populus nigra), a fehér nyár (Populus alba) és a potenciális fűz-nyár ligeterdők társulás alkotó fajainak változatai a szomorú fűz - S. alba ’Pendula, S. babylonica, a spirál fűz S. matsudana ’Tortuosa, a jegenye nyár – P. nigra ’Italica, az oszlopos fehér nyár - P. alba ’Fastigiata). Ugyanakkor az esetlegesen betelepülő hibrid nyarakat, valamint az egyéb tájidegen, gyomosító fajokat (gyalogakác – Amorpha fruticosa, bálványfa – Ailanthus altissima, zöldjuhar – Acer negundo, stb.) eltávolítandó! - A magasabb szinteken a tölgy - kőris - szil ligeterdő alkotó- és elegyfajai javasoltak: a kocsányos tölgy (Quercus robur), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a májusfa (Padus avium), a vénic szil (Ulmus laevis), a mezei szil (Ulmus procera), a vadalma (Malus sylvestris) és a mezei juhar (Acer campestre). Az alacsony szinteknél felsorolt fajok mellett eltávolítandó az amerikai kőris - Fraxinus pennsylvanica, az akác - Robinia pseudoacacia), valamint a korábban kedvelt és nagy mennyiségben, fasorként is telepített ezüstjuhar – Acer saccharinum, mely gyomosítani is képes, nagyobb veszélye viszont a törékeny ágrendszere miatti balesetveszélyessége. B csoport – várostűrő, nem érzékeny fajok, viszonylag nagyobb méretű fajok: - Közlekedési folyosó mellett az ezüst hárs - Tilia tomentosa, a kis- és a nagylevelű hárs – T. cordata, T. platyphyllos, a korai és a hegyi juhar - Acer platanoides, A. pseudoplatanus, a magyar, a virágos és a magas kőris – Fraxinus angustifolia ssp. pannonica F. ornus, F. excelsior, a gyertyán Carpinus betulus, a nyír Betula pendula és nagyobb helyekre egyes tölgyfajok (Quercus robur, Q. pubescens). - A közlekedési folyosótól távolabb ezek mellett igényesebb várostűrő fafajok alkalmazása is lehetséges: pl. japán akác - Sophora japonica, húsvirágú vadgesztenye8 - Aesculus x carnea, és változata a piros virágú vadgesztenye - A. x carnea, törökmogyoró - Corylus colurna. Védettebb környezetben a magasabb díszértékű fajták alkalmazása is előtérbe kerülhet. C csoport – nagyobb díszértékű, érzékenyebb és többnyire kisebb méretű fajok - Kisebb méretű gömbfák: gömbjuhar - Acer platanoides ’Globosum’, gömb szivarfa Catalpa bignonioides ’Nana ’, gömb kőris - Fraxinus ornus ’Mecsek ’, Fraxinus excelsior ’Globosa’, gömbmeggy - Prunus fruticosa ’Globosa ’ - kevésbé várostűrő, az átlagosnál nagyobb díszértékű fajok: díszalmák – pl. Malus baccata, törpe, gömbkoronájú fehéreper - Morus alba ’Fegyvernekiana’, mezei juhar Acer campestre és változatai, húsvirágú vadgesztenye - Aesculus x carnea, nyírlevelű körte - Pyrus betulifolia, berkenyefajok - Sorbus sp., piros virágú díszgalagonya Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet', színes levelű fajták vörös levelű juhar - Acer platanoides 'Fassen's Black', aranykőris - Fraxinus Excelsior ’Aurea’ D csoport – különleges utcafák (melyek már bizonyítottak a területen): selyemakác - Albizia julibrissin, a délkínai mézesfa - Evodia hupehensis, liliomfa - Liriodendron tulipifera, császárfa – Paulownia tomentosa, szelídgesztenye - Castanea sativa. 8

A vadgesztenye - Aesculus hippocastanum alkalmazása az utóbbi időben elterjedő aknázómoly kártétele miatt nem javasolt.

21