5. MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE 5.1 A MEGFELELŐ ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS 5.2 MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA Pénzügyi szempontból a lenti két alternatíva került elemzésre, összehasonlításra a költség-hatékonyság elemzés segítségével. A módszerválasztást az indokolja, hogy a két változat közti különbség műszaki-építészeti szempontból minimálisan jelentkezik, csak pénzügyi szempontból jelentkezik eltérés (olcsóbb üvegfelületek és parkoló-burkolati anyagok, valamint hagyományos, s ezáltal ugyancsak olcsóbb kerti öntözőrendszer kialakítása). Mivel a „B” változat összköltsége (2 205 882 ezer Ft) az „A” változat összköltségénél (2 558 884 ezer Ft) bő 350 millió Ft-tal kevesebb, ezért a „B” változat kerül kiválasztásra és elemzésre. A színházépületre nem készült alternatíva, ugyanis a színházépület műszaki paraméterei és a használati mód monofunkciós jellege reális, a jelenlegi kulturális funkciótól eltérő hasznosítást nem tett lehetővé. A színházi kapacitás konferencia-és rendezvényturisztikai felhasználása az egyetlen fejlesztési lehetőség, amiben minden építész és a döntéshozók is egyetértettek. a Narancsház hasznosítási változatai kapcsán az egymástól függetlenül, párhuzamosan dolgozó építészek ugyanarra a következtetésre jutottak. A keleti és nyugati épületből álló épület együttesére, illetve a kiegészítő épületre, a szamáristállóra ugyanazokat a funkciókat és felhasználást tervezték: pálmaház, kávézó, teázó, madárház, kertészeti kiskereskedés, üvegházas látványkertészet.
1
Kastélyegyüttes épületeinek tervezett funkció szerinti összesítő táblázata
2
5.3 „0” MEGOLDÁS – PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Műszaki és szakmai leírás, feltételek •
I/1 Északi „Kapuprojekt”
Megállapítható, hogy a Narancsházak fejlesztés nélküli jövője optimizmusra nem ad okot. Jelenlegi állapotában a két Narancsház épület nem alkalmas semmilyen vendégforgalmi célra, sem vendéglátóipari, sem szolgáltató, kereskedelmi célokra. Ennek egyik oka az, hogy a megfelelő épületgépészeti kapacitások és az ÁNTSZ előírások nem biztosíthatóak. A másik oka a helyiségek tagoltsága és az épületbelsők leromlott, használhatatlan fizikai állapota. Az épületek alkalmatlanságát tovább fokozza, hogy a 2003 – 2004-ben lefolytatott régészeti kutatások, illetve művészettörténeti alapkutatások az alkalmatlanságot tovább növelték. Az átmenő forgalom által generált turizmus kiszolgálása semmilyen formában nem oldható meg. A 8-as útról történő be-és kihajtási lehetőség korlátozott, nem a közúti előírások szerinti, ideiglenes megoldás. Tehát a tervezett fejlesztés elmaradása továbbra is konzerválja a jelenlegi állapotot, a 4. hrsz.-ú ingatlanra történő gépkocsi-lehajtás az útügyi hatóságokkal történt egyeztetés nélkül nem megoldható, finanszírozási háttere nincs, tehát az útszélesítés és a padka kialakítás, valamint a korszerű és előírások szerinti forgalomtechnika megoldhatatlan. Befektetői kezdeményezésre valószínűsíthető egy parkolótér kialakítása, de ebben az esetben a befektetői részvétel csak akkor merülhet fel, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a kezelői jogot megszerző Város – ill. a majdani Kastélyfejlesztő Társaság a Befektetőnek a lehetőséget biztosítja. A parkolótér kiépítése további olyan fejlesztési igényekkel jár, amelyek tovább növelik a befektető kiadásait. A 100 millió forintos nagyságrendű korszerű parkoló befektetői finanszírozása a „0” projekt esetében feltételezi, hogy a parkolók igénybevétele fizetés ellenében történik. Ennek ma, sem a közeljövőben, semmilyen esélye, realitása nincsen, hiszen a 4. hrsz-mal ellentétes másik oldalon az üzletház előtt nagy kapacitású ingyenes parkoló helyezkedik el. A gépjárművel érkező turisták megállítását, leállítását a kastély oldalon a látogatási célok és a funkciók hiánya nem segíti. A rendezetlen várkert (Északi kert) és a funkciók nélküli Narancsház nem lehet turisztikai célpont. A tervezett fejlesztés nélkül a 4. hrsz-ról a kastélyparkba történő bejárás nincs korlátozva. Ugyanakkor kerítéssel van elzárva a turistaforgalom és forgalom elől a várkert és a Narancsházak, melyek megnyitása csak megfelelő beléptető rendszerrel és ellenőrző személyzettel lehetséges. Jelenlegi állapotban a kastélyegyüttes, azaz 40 ha egész területére műszakonként 1 személy ügyel, biztonsági szolgálat nem létezik, nagyobb létszámmal nem tartható fenn. Úgy a kerítésépítés, mint a beléptető kapuk és a megfelelő biztonság kialakítása olyan ráfordításokkal jár, mely a belépődíjak szedését követelné meg. Jelenleg a lakosság az ingyenes parklátogatás ellenére sem veszi igénybe megfelelő nagyságrendben a park kínálta lehetőséget, mert a park állapota ezt nem teszi lehetővé.
3
•
I/2 Nyugati Kapuprojekt
A színház kapacitását városi rendezvényekre, alkalmi előadásokra használja Körmend városa, ebből bevétele nem keletkezik. A színház fejlesztésének elmaradása esetén az egyetlen lehetőség a korszerűsítésre, ha a Város egyéb külső támogatással, újabb pályázattal megpróbálja a színházépület korszerűsítését. Egy sikeres felújítási pályázat esetén is modellezhető, hogy a színházépület fenntartási költségeit a továbbiakban is nehezen tudja a Város előteremteni. A funkcióbővítés és a létesítmény kihasználtsági fokának növelése elkerülhetetlen. További színház-és hangverseny rendezvények számának (bevételének) növelése „0” projekt esetén a Város mérete miatt (a kistérséggel együtt 22.000 fő) nem járható út. A rendezvények jellegét és vonzáskörzetét kell kiszélesíteni, ezt igazolta a piackutatás (konferencia- és rendezvényturizmus). Üzemeltetési feltételek előrejelzése •
I/1 Projekt
Az aktuális tevékenységet a Narancsházak és környezete esetében nem tudjuk vizsgálni, mivel a Narancsházak és Északi kert évek óta hasznosítás nélkül léteznek. A fenntarthatóságot műszaki szempontból kritikusnak tartjuk, állaga progresszíven romlik. A folyamatos állagromlást belülről maguk a kutatási munkák is előidézték, de a használaton kívüliség is intenzíven rombolja az épületek állagát. A félnyeregtetős épületek a kulissza homlokzat mögött feláztak, a fedélszékben intenzív biológiai károsodások indultak meg, mely folyamat a helyszíni szakértői vizsgálatok megállapításai óta (2003 – 2004) csak tovább folytatódtak. Az Északi kert spontán növénytársulásai csak nyomokban emlékeztetnek egy néhai várkertre. Végül is megállapítható, hogy a Narancsházak és szamáristálló födémszerkezetei és tetőszerkezetei súlyosan károsodtak, a 2003-ban elvégzett szakértői vizsgálat eredménye gyakorlatilag a faszerkezetek 50%-át eltávolításra javasolta. A szakvéleményben jelzett károsodások az elmúlt 4 évben valószínűleg még nagyobb mértékben tovább rombolták a fennmaradt, még 50%-ban használható tetőszerkezeti elemeket. •
I/2 Projekt
A színház esetében az elmaradt fejlesztés alulhasználtságát és növekvő fenntartási kiadásait.
konzerválja
a
színház
Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése A fentebb írtak alapján megállapítható, hogy a projekt nélküli esetben csupán karbantartási költség és minimális energiafelhasználási költség jelentkezik.
4
5.4 „A” MEGOLDÁS Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Megegyezik a 6. fejezetben bemutatottakkal. Üzemeltetési feltételek előrejelzése Az üzemeltetés költségeit az alábbi táblázat tartalmazza (lásd részletezve a „B” megoldásnál):
A szervezeti struktúrával.
struktúra
megegyezik
a
végleges
változatban
bemutatott
Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése A mérőszámokat számoltuk ki:
az
alábbi
számítások
5
és
kalkulációk
eredményeképpen
6
7
Az „A” alternatíva minden egyéb szempontból (költségelemek tartalma, társadalmi, gazdasági, környezeti hatások) megegyezik a részletesebben bemutatott „B” verzióval.
5.5 „B” MEGOLDÁS Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása I/1 projekt „Északi Kapuprojekt”- Narancsházak és környezete A kastélyegyüttes és park mai északi határoló vonalán, a főépület által meghatározott észak-déli tengelyre szimmetrikusan helyezkednek el a volt Narancsházak, két épületben, közöttük található a kastély északi kovácsoltvas kapuja. A fennmaradt alaprajzok szerint 1802-ben építették a mai épületeknél szélesebb, déli irányban üveggel fedett Narancsházakat, melyeket az 1880-as években jelentős mértékben átalakították, mikor az üvegházakat az úttól északra húzódó majorság területére helyezték át. Kertészlakot, cselédlakásokat és raktárakat alakítottak ki bennük (Lásd a 14. sz. Mellékletekben). Ekkor készült a jelenlegi, nagyon meghatározó formai elemük, az északi architektúra déli falán beforduló 1 - 1 rizalit. A déli fal ekkor vált homlokzati fallá, eddig egy közbenső válaszfal volt az üvegház és a “lakások” között. A belső nyitott udvar is ekkor alakult ki. 1945 után a lakások mellett irodát is létesítettek 1995-ben az épületek külső-belső homlokzatait felújították. A “kisablakos” szamáristálló (első említése 1850 körül) is nagy változásokon esett át, de ez valószínűleg a diákműhellyé való átalakításakor történt. A Narancsházak üvegházból, melegházból, egy nagy udvarból és kávéházból álltak. A mai épületek területén húzódott a kétszintes kávéház, udvar és az üvegháztól elválasztó folyosó. Jelen hasznosítási terv figyelembe veszi az épületek eredeti funkcióját, ami kiegészülne a szamáristálló tárolásra használandó épületével és a Narancsházaktól keletre lévő Látogatóközponttal. Egy 50 férőhelyes gépkocsi, valamint 5 férőhelyes buszparkoló készülne hozzá az első ütemben. A kertészet kezelné a helyreállított kertet és parkot is. Mindezek leválaszthatóak a kastélyegyüttes többi épületétől funkcionálisan és kezelésben is. A Narancsházak előtt húzódik a 8. számú főút, ami átszeli a várost kelet – nyugat irányban. Ez az együttes látogatottsága szempontjából kedvező, mivel forgalmas helyen fekszik. Az osztrák határ közelsége szintén kedvező tényező. A Narancsházakhoz a „gyalogos” főbejárat a meglévő díszkovács barokk kapu. Innen a látogató a keleti épületben kezdheti a látogatást, majd a pincében egy átjárón a nyugati épületbe jutna. Közben kiléphet a keleti épületből a madárházhoz. A gépkocsival érkezők az autóparkoló és a narancsházak közötti 8
Látogatóközpont érintésével jutnak a Narancsházakhoz (mozgássérültek részére vizesblokk a Látogatóközpontban). A tervben az eredeti forma és funkció visszaállítása a cél. Ez azt jelenti, hogy a mostani épület tömegek elé visszaépülnének az üveg-fém szerkezetű üvegházak, melyekben a látogatók különféle éghajlatú vidékek növényvilágával és állatvilágával ismerkedhetnének meg, mint ahogy azt régen is tették. Ezt persze nemcsak a dézsás módszerrel, hanem pálmaházi módon is kialakítanánk. Emellett a kávézó és kávébolt funkció is visszakerülne az átalakított Narancsházba. A funkcionális kialakításnál figyelembe vettük a kutatás eredményeit. Bemutatandó falfestés került elő a keleti szárny földszinti nyugati jelzésszerűen visszaalakított három terében és az emeleti részen, ahová a kávézó fogyasztótere került (Lásd a 16. sz. Mellékletekben). A nyugati épületben viszont a melegház padlófűtésének csatornája és az eredeti téglaburkolat állítható helyre és kerülne bemutatásra. A keleti épület földszintjén a jegypénztártól a három „falfestéses” kiállítótér után, egy ajándékbolt lesz a látogatók számára kialakítva. A Látogatóközpontban lesz az épület működéséhez szükséges épületfelügyeleti helyiség és az itt dolgozók személyzeti helyisége. Innen két irányba lehet továbbhaladni: a pálmaházba bemenni, vagy a pincébe lemenni, ahol a kiállítás és különböző információs portálok elhelyezése mellett a ruhatár és a vizesblokk is helyet nyert, valamint a pálmaház működéséhez szükséges gépészeti helyiség. A pálmaházban a terepen is lehet bolyongani és egy rámpával az emeleti kávézónál is ki lehet bukkanni, miközben közelről szemlélhetők a növények termései, virágai és a házban szabadon szaladgáló kisméretű majmok, madarak. A pincében, az összekötő átjáróban a Rába élővilágát bemutató akváriumok között átsétálva a nyugati épületbe jutunk. Itt szintén a gépészeti helyiség, a vizesblokkok és kiállítóterek kerülnek kialakításra. A földszintre jutva egyrészt látogathatók az egyes üvegházi terek, ahol virágzó kaktuszfélék, citrusfélék dézsában stb. láthatóak. Az egyikben a helyreállított, korabeli berendezésű kávébolt és kávézó fogyasztótere lenne berendezve, ami mellett elfér a kerttörténeti és épülettörténeti kiállítás, makettekkel és képekkel. A másikban lepkeház is megfér a kaktuszok mellett. A szinten még látogatható az ornitológiai kiállítás, ami Körmend életében jelentős, és az ajándékbolt. Az emelet a látogatók számára nem nyitott, itt az üzemeltető irodái és előadóterme található. A szamáristálló eredeti képének visszahozásával fontos eleme lenne az együttesnek ezután is. Ide kerülnének az új funkcióhoz kapcsolódó raktárak. A terv igyekszik mai eszközökkel jelezni a korábbi kialakítást. Vagyis, ahol az egykori kávéház húzódott, ott hangsúlyosan emeletessé vált a “belső épület”. A tervezés fontos szempontja volt, hogy amennyire lehet az előkerült értékeket megmutassuk, megóvjuk, de mellette egy korszerű, mai pálmaházat alakítsunk ki. A helyreállításnál korszerű, modern anyagokat alkalmaznánk, ami finoman harmonizál a régivel. A mai igényeknek megfelelően a pálmaház teljesíti a mozgássérült látogatók fogadásával járó követelményeket, azonos szintek
9
kialakításával, valamint kifejezetten a mozgássérültek részére kialakított vizes helyiségekkel. Az épületek között kertészeti tereprendezéssel kiegyenlítjük a szintkülönbséget, így a megközelítés akadálymentes lehet. Fontos szempont az épületek megfelelő védelme. Ennek érdekében kiemelkedően fontos a tűzjelző hálózat, és a modern biztonsági rendszer kiépítése, melynek diszpécser központja az ún. Látogatóközpont épületében lesz (Lásd a 17. sz. Mellékletekben). I/2 projekt Nyugati rendezvényterem
Kapuprojekt
-
Városi
Színház
és
Konferencia-
A Nyugat-Dunántúlon, Körmend városában, az osztrák határtól 20 km-re található Magyarország exkluzív rendezvényhelyszíne, a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes részét alkotó Színház. A multifunkciós intézmény a város egyik nevezetességének, a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttesnek részeként működik azzal a céllal, hogy a környező települések közül épített környezetével, kulturális hagyományaival, valamint történelmével kiemelkedő városunk méltó helyet adhasson a régió kulturális, tudományos, üzleti és egyéb rendezvényei számára. Kongresszusi központunk kétszintes épületének 370-450 személyes nagyterme konferenciák (plenáris ülések), színházi előadások és bálok rendezésére egyaránt alkalmas. Emellett öt (leválasztható - átalakítható variálható), együttesen 500 személy befogadására alkalmas szekcióteremmel, valamint professzionális hang-, fény-, és tolmácstechnikai berendezésekkel rendelkezik teljesen klimatizált intézményünk. Épületünkben a mozgássérültek akadálymentes közlekedése is megoldott. A tökéletes rendezvények megvalósításához szükséges szolgáltatások teljes skáláját kívánjuk nyújtani ügyfeleinknek, így természetesen büfé és kiállító tér is rendelkezésre áll. Várjuk konferenciák, tudományos tanácskozások, üzleti tárgyalások, termékbemutatók, szakvásárok, kiállítások, cégrendezvények, színházi események, fesztiválok, bálok, fogadások, kulturális rendezvények, szórakoztató műsorok, társastánc versenyek, divatbemutatók, tréningek, workshopok, továbbképzések továbbá tanfolyamok szervezőit. Körmend fekvése rendkívül kedvező, a térség turisztikai kínálata a kikapcsolódási lehetőségek széles skáláját nyújtja. A látnivalók mellett a természeti adottságok is biztosítják a gazdag programkínálatot. Az egykori téli lovarda egyterű, karzatos belső terét szint-, és egyéb térosztásokkal a XX. sz. második felében alakították művelődési házzá (Lásd a 18. sz. Mellékletekben). A kettős funkció együtt¬élését megfelelő szerződések biztosíthatják. A színházi működés mellett az épület nagyméretű, speciális hátteret igénylő konferenciák, rendezvények befogadására is alkalmas (Nézőtér – ülésterem 370 férőhelyes). Mindezek ellátásához a jelenlegi állapotok megújítására, modern technika beépítésére van szükség. Az épületkutatás a lovarda belső, barokk architektúrájából valószínűleg jelentős maradványokat már nem talál, mivel az épületszerkezet teljes lecsupaszítása előzte meg a többlépcsős átépítést. A színházi funkcióknak megfelelően az első, radikális átépítés 1967-69 közötti, amit 1975-ben újabb korszerűsítések követtek.
10
A gépészeti, belsőépítészeti installációk és a színházberendezés jelenlegi állapota az erősen használt, közepes és rossz minősítés közötti. A korszerűsítéssel egybekötött teljes körű felújítás még akkor is szükséges lenne, ha a színházépület hasznosítása az új funkciónak történő elvárást nem írná elő. Az épület felújítás – konferenciatermi funkciónak történő megfeleltetés két radikális beavatkozást igényel; • a gépészeti új berendezések padlástérben történő elhelyezése; illetve • az akadálymentesítési beavatkozások egyik szerkezetmódosítást igénylő beruházása egy speciális lift/liftakna építése A színpadtér, a vizesblokkok, a teljes épületgépészet korszerűsítése szintén a felújítás tárgyát képezi. Ugyancsak része lesz a korszerűsítésnek a SzínházLovarda épületének homlokzat felújítása során olyan díszvilágítás megépítése, mely az épületet a „Nyugati kaput” az Óváros Fő terének arculatformáló térfalaként egyedi látványelemmé emeli. A 370 fős nézőtérrel rendelkező színház és konferenciaterem a korszerűsítést – a projekt megvalósítását követően – a kulturális és konferenciarendezvényturizmus először regionális, majd terveink szerint később interregionális - különleges adottságú egyedi helyszíne lesz. A színházépület korszerűsítés rövidített műszaki leírása Az épület eredetileg lovarda volt, korábbi átépítés után jelenleg színházként üzemel. Ennek megfelelően a földszint az egyetlen összefüggő, egy szinten lévő terület. Felette az épület egyik oldalán az emelkedő nézőtér, másik oldalán a színpad van. Mindkét oldalon részleges beépített területek vannak a színpadnézőtér alatt, felett, mellett. Az épület nem rendelkezik pincével. A nagy, faszerkezetű padlástér lényegében beépítetlen. A műemlék épület korlátozott területi adottságai miatt a kialakított színház minden funkcionális részének nagyon feszítettek a területi adottságai. Az épület tervezett átalakítása A műemlék együttes rekonstrukcióját követően az épület színház-konferenciarendezvény-központként fog üzemelni. Az átalakítás elsősorban korszerűsítést jelent - új belsőépítészet, elektromos, gyengeáram, gépészet, technológia készül – az alaprajzi felépítés lényegesen nem fog változni. Bővítésre a padlástér gépészeti térként való hasznosítása ad lehetőséget. Akadálymentesítés A földszinti padlószint 20 cm-rel van magasabban a bejárat előtti külső járda szintjénél, ezért 4,0 m hosszú rámpa építése szükséges, melyet az épület külső falával párhuzamosan tervezünk. Az épületen belül az előcsarnok szintjéhez képest 6,38 m-es magasabban van a lejtős színházterem érkezési szintje. A korlátozott területek miatt csak nagy „erőlködéssel” lehet az előcsarnokból nyílóan elhelyezni egy felvonót, mely úgy érkezik a nézőtér mögé, hogy abba közvetlenül belenyílik. Az utolsó két sor helyén vízszintes sávot lehet kialakítani több kerekesszék elhelyezéséhez.
11
A legkisebb helyigényű, de mozgássérült szállításra alkalmas felvonót terveztük 1,65 m × 1,75 m akna belmérettel, vasbeton akna fallal. A nézőtérbe előtér nélkül belenyíló felvonó tűzrendészetileg elég kényes, ezt a későbbi tervezés során a Tűzoltósággal egyeztetni kell. Az biztos, hogy a felvonó ajtajának egy órás tűzgátlással kell rendelkeznie. A felvonó telepítése miatt a nézőtér mögötti helyiségek, pl. világosító terület csökken. A hasznosítandó ingatlanok bemutatása
Üzemeltetési feltételek előrejelzése Az üzemeltetés költségeit az alábbi táblázat tartalmazza:
12
A szervezeti struktúrával.
struktúra
megegyezik
a
végleges
változatban
bemutatott
Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése A mérőszámokat számoltuk ki:
az
alábbi
számítások
13
és
kalkulációk
eredményeképpen
14
15
Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése Jelen számítások célja a Körmendi Batthyány-Strattmann Kastélyban található I/1-es projekt Narancsházak-Látogatóközpont-Parkoló és Északi kert, valamint a Színház épület + I/2 sz. projekt üzemelési bevétel-költség-eredmény hármasának vizsgálata. A számítások az üzemelési és fenntartási tevékenység vizsgálata mellett azt is kimutatják, hogy az üzemelésből származó cash flow a beruházási költségek megtérülését biztosítja-e a vizsgált (10 éves) időszakban. Az Északi Kapuprojekt I/1 sz. projekt Narancsházak esetében három fő célcsoport jelenti a potenciális látogatókat. Egyrészről az átmenő forgalom (a város a 8-as és a 86-os főút találkozásánál fekszik), másrészt a városlátogató turisták, harmadrészt a későbbiekben megvalósuló Kastély vendégei is a látogatók potenciális táborát jelentik. Az Északi Kapuprojekt alapvetően az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a vendégek részére: • pálmaház, szolgáltatások, •
növényház,
akvárium,
madárház,
kertészet,
vendéglátó
kertlátogatások és ingyenes parkoló.
A Nyugati Kapuprojekt I/2 sz. projekt Színház épület esetében szintén több funkciós hasznosítás lehetséges. A fő bevételi forrás a konferenciák és a rendezvények lebonyolítása és az ezekhez kapcsolódó vendéglátó bevétel. E mellett a terem kulturális célú (színházi előadások, hangversenyek) hasznosításra is alkalmas lesz a felújítást követően is. A bevezetési időszakban, s mindaddig, míg a kastélyegyüttes mint Termék a megfelelő szálláskapacitással nem eladható, a konferenciák egynapos rendezvényként kerülnek lebonyolításra. A komplexum végleges CBA elemzése csak a teljes Kastélyprojekt összes alprojektjének megvalósítása után számítható. A várható bevételek és költségek számbavételekor a mellékelt számításokban minden esetben a bruttó értékek szerepelnek eFt-ban. Az egyes adók és járulékok számításánál a jelenlegi adó-és járulékszinteket vettük figyelembe. Ezek prognosztizált kedvező irányú változását az eredmény esetében tartaléknak tekintettük. Az első üzemelési év után inflációs mértékben növekednek a bevétel alapjául szolgáló egységárak. A számításoknál az óvatos piaci becslésen alapuló piaci felfutással számoltunk, de feltételeztük, hogy a projekt a negyedik üzemelési év már a stabil és hosszú távú üzemelési paraméterek alapján működik. Az inflációs ráta esetében átlagos évi 3%-os mértéket alkalmaztuk. Mivel a magyar gazdaság 2013-15 között az euróövezet tagja kíván lenni, ezért
16
2010-2011-re már teljesíteni kell az ehhez kapcsolódó feltételeket. A fenti ráta alkalmazása indokolt mivel az üzemelés kezdeti időpontja nem várható ezen időpont előtt. A számításokat 10 éves időszakra vonatkozóan végeztük el a Regionális Fejlesztési Ügynökségtől kapott, az EU által a támogatási pályázatokra előírt módon. Az önerőt az önkormányzat a tartalék terhére biztosítja, így sem tőketörlesztés, sem pedig kamatfizetési kötelezettség nem szerepel a számításokban. Fontos kiemelni, hogy a támogatást igénylő szervezet 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő non-profit vállalkozás. A projekt közcélú és részben jövedelemtermelő jelleggel bír, azonban a bevételeket visszaforgatjuk a működtetésbe, ebből a pályázónak realizált haszna nem keletkezik. Az építésitevékenységek egy részét tehát 30%-os, a többit 85%-os intenzitással számoltuk négyzetméter-arányosan (valamint az üzleti marketingtevékenységeket 50%-kal), a számításokat az alábbi táblázat részletezi:
17
A beruházás részletezése A pályázati útmutatóban ismertetett fajlagos költségekre vonatkozó felső határ, mely műemléki épületek esetén 350 000 Ft/nm + ÁFA (= 437 500 Ft/nm), nem műemléki épületek esetén 260 000 Ft/nm + ÁFA (= 325 000 Ft/nm), jelen projekt kapcsán is teljesül, ahogy az az alábbi táblázatban olvasható. A Színház és a Narancsház esetében tisztított költséget szerepeltetünk, mely az alábbi munkanemeket tartalmazza: bontási munkák, építőmesteri, építészeti és szakipari munkák, általános gépészeti és épületgépészeti munkák (fűtés, vízcsatorna, szellőzés, tüzivíz), erős- és gyengeárami munkák.
18
Bevételek 1. Narancsház 1.1. vendéglátás bevételei 1.2. belépődíj (pálmaház és várkert látogatása) 1.3. ajándékvásárlás 1.4. kertészet bevétele a dísznövény értékesítésből 2. Színház
19
2.1. konferencia terem és eszközbérlet 2.2. vendéglátás bevételei (party szerviz rendszerben) 2.3. kulturális célú terem bérbeadás A főbb költségelemek: energia felhasználás, személyi költségek, vendéglátás nyersanyag költsége, ajándéktárgyak beszerzési költsége, egyéb közvetlen üzemelési költségek (pl. takarítás, tisztítószerek), értékesítés költsége, karbantartási költségek, időszaki beruházási szükségletek (cash flow elemek). •
I/1 sz. ÉSZAKI KAPUPROJEKT - NARANCSHÁZ BEVÉTELEI
A nyitva tartás egész évesre tervezett (szünnap nélkül): pálmaház, kertészet, ajándékbolt: naponta 10-19 óráig büfé, kávéház: naponta 06-22 óráig grill étterem: naponta 12-22 óráig A vendégek számának meghatározásánál a hivatalos statisztikai forgalomszámlálási adatokra támaszkodtunk (napi 11.864 gépkocsival számoltunk). Feltételezéseink (más környékbeli látogató-fogadó létesítmény adatai alapján) szerint az első években a Narancsház meglátogatása céljából ennek 2%-a fog megállni a városban. Ez napi 237 autót jelent. Autónként átlagosan 2 fővel kalkuláltunk, ami napi 475 főt jelent (összehasonlításul a Keszthelyi Festetics-kastély prognosztizált látogatószáma a 2009. évre kb. 830 fő). A gépjárművel érkező vendégszám növekedési ütemét az első két évre évi 25%-osra tervezzük az újdonság-hatás miatt, ezt követően pedig csupán 5%-os évi növekedést prognosztizálunk. A vendéglátásban több egység is kialakításra kerül: egy büfé-kávéház-teaház, valamit egy grill étterem. A vendéglátás forgalmánál a stabil átmenő forgalom által generált vendégszám mellett a csúcsidőkben (12-14 óra és 18-20 óra között) az autós vendégszám felével számoltunk minden évben. A Narancsházakban tervezett konyhakapacitás első ütemben napi 300 adagos, az éttermi ülőhelyek száma kb. 100 szék. Feltételezéseink szerint a vendéglátó fogyasztás értéke a kávéházban személyenként átlag 500 Ft, a grill éteremben átlag 1.100 Ft. A belépődíj esetében az átmenő forgalom által generált vendégek ~15%-át kezeljük a Narancsház látogatójaként is (~75fő/nap×366nap=~27500fő/év), a korábban leírt növekedési ütem mellett. A látogatók negyedéről tételeztük fel valamilyen ajándéktárgy vásárlását átlag 800 Ft-ért és hatoduk esetében valamilyen dísznövény-vásárlást is terveztünk átlag 1 500 Ft értékben. A kávéházi, grill-éttermi fogyasztás valamint a belépők esetében az első két évben évi 13%-os, majd 3%-os fogyasztásnövekedéssel, míg a dísznövényekből és ajándéktárgyakból származó bevételek esetében évi 10%, majd 2 év után évi 2%-os növekedéssel kalkuláltunk. Fenti paraméterek összegzésével áll elő a teljes bevétel, mely az első évben 563 eFt/nap, a 7. évben azonban már 1114 eFt/nap. •
I/2 sz. NYUGATI BEVÉTELEI
KAPUPROJEKT
20
-SZÍNHÁZ
-KONFERENCIATEREM
A bevételek esetében lassú felfutásra számítunk, mivel – mint minőségi vidéki rendezvényhelyszín – az országban több helyszín is konkurenciát jelent. A bevételek alapjául szolgáló árak esetében csak inflációs növekedéssel számoltunk. Mindezen megfontolások alapján az első két évben havi négy rendezvénynappal kalkuláltunk, amit kb. kétévente növelünk 2-2 nappal havi 10 napos maximum eléréséig. A rendezvénynapok tartalmilag egyaránt jelenthetnek kulturális vagy konferencia rendezvényt, különbséget a terembérleti díj összegében teszünk. Terem- és eszközbérletből származó többletbevétel Ez a bevételtömeg alacsony nagyságrendet képvisel. Ennek fő oka, hogy a rendezvényszakmában mindennapos az a gyakorlat, hogy ha a rendezvényhez jelentős vendéglátó (és esetünkben szállás) bevétel is kapcsolódik, akkor a terembérlet szinte csak jelképes, illetve sok esetben el is marad. Ezért terem- és eszközbérletből kezdetben átlagosan csak évi 5 millió forint körüli bevételre számítunk, ami a vizsgált időszak végére évi kb. 10 millió forintra növekszik. Rendezvények vendéglátó bevétele A bevételek ezen csoportjába soroltuk az eseményeket megszakító szünetek és étkezések bevételeit. Egy vendég esetében naponként átlagosan 5 (később 7) ezer forinttal számolunk, ami egy kávészünet és egy italfogyasztással egybekötött főétkezés költségeit fedezi. Nem minden esetben számolunk a teljes kapacitást igénybe vevő rendezvényekre, átlagos, mintegy 70-75%-os kihasználtságot tervezünk az összkapacitáshoz (370 fő) képest. A rendezvényekhez helyben szálláslehetőség nem kapcsolódik, ezért csak 1 napos rendezvények lebonyolításával kalkuláltunk, partiszerviz-jellegű lebonyolítással, mivel nincsen megfelelő vendéglátó szolgáltatás (ez indokolja az ehhez kapcsolódó magas ELÁBÉ szintet). Kulturális célú igénybevétel Kulturális célú igénybevételként átlagosan havi 4 alkalmat kalkulálunk terem használatra, melyek egyaránt lehetnek színházi előadások illetve hangversenyek. Ebben az esetben átlagosan csak 3-3,5 millió forint éves bevétellel számolunk, mivel ezen események elsősorban nem profitorientáltak. Összességében a bevételek az első évben mintegy 280 millió forintot tehetnek ki, mely a 4. évtől lépi át az 500 millió forintos értéket. A kastély fejlesztése a szállodai szolgáltatások fejlődésével további bevételi tartalékokat rejthet magában, melyek a rendezvények bevételeit is tovább növelhetik, ezzel azonban a projekt sorsának jelenlegi bizonytalansága miatt egyelőre nem számolunk.
21
Bevételek összegzése (2009-2018)
22
A kapuprojektek működési költségei A projekt üzemeltetési költségeinek becslése az elmúlt évek hasonló tárgyú közbeszerzéseinek figyelembevételével történt. A beruházási költségek tervezésénél a szakterületen elfogadott TERC/Viking tervezési díjak és költségnormák alapján a műemléki többletköltségek (1,3-1,5) szorzóinak figyelembevételével számoltunk, valamint figyelembe vettünk egyéb hasonló projektek során alkalmazott releváns költségkalkulációkat ugyancsak. A szükséges személyzeti létszámot az alábbi paraméterek alapján számoltuk: Egy teljes munkaidős alkalmazott átlagosan 25 nap szabadsággal számolva 1912 munkaórát teljesít egy évben. Az esetleges betegszabadság miatti helyettesítést is figyelembe véve 1800 munkaórával számoltunk. Az egyes munkaköröknél ezért először a munkaköri típusonként szükséges létszámot ill. az általuk teljesítendő munkaórát határoztuk meg, majd ezt elosztottuk a fenti teljesíthető órák számával, így megkapva a szükséges alkalmazandó létszámot. A létszám meghatározása egy tizedesjegyig történt, feltételezve a részmunkaidős alkalmazást is. A jelenlegi munkakörök (vagyis a kiinduló értékként megjelölt 6 fő) az alábbi: 2 fő tourinform-munkatárs, 2 fő technikai személyzet, 2 fő közművelődési szakember. Az I/1-es Projekt működtetéséhez az alábbi munkakörök szükségesek: Szükséges
munkaidő
(napi)
(éves)
Pénztáros
10 óra
3 650 óra
2,0 fő
Felügyelet
30 óra
10 950 óra
6,1 fő
Takarítás
16 óra
5 840 óra
3,2 fő
Kávéház
26 óra
13 140 óra
7,3 fő
Grill étterem
84 óra
30 660 óra
17,0 fő
Kertészet
40 óra
14 600 óra
4,1 fő
Ajándékbolt
10 óra
3 650 óra
2,0 fő
Összesen:
Szükséges létszám
41,7 fő
Ez összesen kb. 42 főt jelent. Az alkalmazottak részére havi átlag bruttó 130 eFtos bérrel kalkuláltunk. A bérköltségeket az inflációs rátánál 1%ponttal magasabb mértékben emeltük a reálbér növekedés biztosítása miatt. Az I/2 Projekt Színház épület esetében 5 fő technikai személyzettel számoltunk, a takarítást külső cégre bízzuk. A saját üzemelésben végzett vendéglátás (Narancsház) ELÁBÉ (nyersanyag ill. beszerzési költségek aránya a bevételhez) szintjét 10%-ra állítottuk be. A rendezvények esetében a parti-szerviz jellegű szolgáltatás igénybe vétele miatt az ELÁBÉ-szint 60%-os, mely tartalmazza a felszolgálók díját és a fogyóeszközök biztosítását is. A megvásárlásra kínált ajándéktárgyak esetében a beszerzési ár aránya az értékesítési árhoz képest 60%-os.
23
A bevétel 2%-ában határoztuk meg a közvetlen költségek (takarítószerek, külső takarítás, egyéb üzemelési anyagok, akvárium állateledel, növényápoló szerek, kertészeti anyagok, stb.) valamint az értékesítés általános költségeinek szintjét. Az üzemelés első két évében extra piaci bevezetési marketing költséget is terveztünk, mivel az első időszakban nagyobb összeg kalkulációja indokolt az általános üzemelés közben felmerülő marketing költségeknél. 10 millió forintban határoztuk meg az igazgatási költségek (bankköltség, könyvelés, adminisztráció) induló szintjét tapasztalati adatok és piackutatás alapján. Ezt követően az inflációval (3%) megegyező növekedést tervezünk. A mindennapos műszaki-karbantartási költségeket – új beruházásról lévén szó – viszonylag alacsony szinten határoztuk meg inflációval azonos növekedéssel. Véleményünk szerint a működés során tízévente szükséges jelentősebb mértékű karbantartás és felújítás elvégzése is. Ennek mértéke azonban jelenleg pontosan nem ismert, a számításokban nem jelenik meg, mivel a vizsgált időszak után válik esedékessé. Az adók és biztosítási költségek kezdőszintjét 2500e Ft-ban határoztuk meg, az adók alatt az iparűzési és az innovációs adófizetési kötelezettséget értettük. Működési költségek összegzése (2012-2018)
A Kapuprojektek gazdaságossági számításának összegzése A Kapuprojektek létjogosultságát a benne rejlő lehetőségek miatt optimistán közelítjük meg. A teljes helyreállítást követően képes az önfenntartó üzemelésre, bár a felfutási időszakban a forgalmi adatokat még óvatosan kezeljük. Reményeink szerint a 3-4. évre már jelentősen megnő a kastély forgalma, vonzáskörzete kibővül. Ezen reményeinket a KSH, OIB, Matur által készített hazai vendégforgalmi adatok is alátámasztják. A kumulált pénzügyi nettó jelenérték a vizsgált 10 éves időtartam alatt kb. -1,06 milliárd Ft, a pénzügyi belső megtérülési ráta pedig -6,34% (negatív). A beruházás mindenképpen külső támogatásra szorul, mert a projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív (FNPV = -1 057 millió Ft), ami indokolja a megpályázott támogatás igénylését. Mivel a megtérülés rendkívül hosszú idejű, a megpályázott támogatás elnyerése a beruházás megvalósulásának esélyét növeli, mert mind magán, mind pedig közberuházás esetén a Beruházó számára az önerő minél gyorsabb megtérülése elsődleges szempont. A megpályázott támogatási összegnél kisebb támogatás megítélése esetében növekszik az önerő, és csökkenhet a beruházási hajlandóság is.
24
A beruházás nem kizárólag a projektgazda részére termel hasznosságot, hanem adó – és járulékfizetés révén, valamint a környékbeli kisvállalkozások megnövekedett forgalmán keresztül közvetett módon a társadalom számára is. A projekt közgazdasági nettó jelenértékét és belső megtérülési rátáját meghatározva (ENPV = 405,9 millió Ft; ERR = 13,15%) szintén arra a következtetésre jutunk, hogy indokolt a támogatás igénylése. Összegezve tehát: jelen pályázat keretében a projektgazda egy műemlék ingatlan felújítását végzi el, melyet üzemeltetésre egy non-profit üzemeltető számára kíván bérbe adni, ezért a teljes projekt a jövedelemtermelő közcélú kategóriába esik. Projektgazda a felújítást vissza nem térítendő támogatásból kívánja megvalósítani, mert nem várható el a beruházás közvetlen megtérülése. A bemutatott üzemelési számítások csak annak alátámasztására szolgálnak, hogy a projektgazda részéről reális elvárás egy olyan üzemeltető feltételezése, aki a megadott paraméterek alapján hajlandó a felújított ingatlanok bérbevételére és azok üzemeltetésére. A számítás a jelenlegi állapotot modellezi, mely szerint a Kapuprojektek a következő ütemek (Főépület, Melléképületek, Park) megvalósításáig önellátó, önfenntartó módon kell, hogy működjenek. Az üzemeltetők részére a projektet a Projektgazdával (a várossal) esetleg külön kötött megállapodásokban lehet még érdekeltebbé tenni. A fenti adatok alapján készített pénzügyi táblázatok, valamint az eredményszámítás és a projekt tervezett ütemezése a következő oldalakon található.
25
26
A maradványértéket 10%-os éves leírási kulcs alapján számoltuk a negyedik évben beszerzett teljes eszközállományra a 10. év végéig, azaz 141 792 eFt (nettó 113 433,6 eFt) × 0,97 = 63 580 eFt.
27
5.6 LEGMEGFELELŐBB ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSA Abból a tényből kiindulva, hogy örökségvédelmi létesítményről van szó, a projekt esetében a többszempontú értékelés speciális típusát alkalmaztuk. Az elsősorban a 2001. évi LXIV. tv., az 1997. évi LXXVIII. tv., illetve a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó létesítmények esetén a felügyeleti tárca előírásainak, elvárásainak szükséges eleget tenni. Az építészeti és funkcionális alternatívák részletes bemutatásától annak terjedelme miatt eltekintünk, a dokumentáció elérhető a Projektgazdánál, illetve a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóságán, címe A körmendi BSL kastély és park hasznosítási alternatívái I. + II. kötet. Pénzügyi szempontból a fenti két alternatíva került elemzésre, összehasonlításra a költség-hatékonyság elemzés segítségével. A módszerválasztást az indokolja, hogy a két változat közti különbség műszaki-építészeti szempontból minimálisan jelentkezik, csak pénzügyi szempontból jelentkezik eltérés (olcsóbb üvegfelületek és parkoló-burkolati anyagok, valamint hagyományos, s ezáltal ugyancsak olcsóbb kerti öntözőrendszer kialakítása). Mivel a „B” változat összköltsége (2 205 882 ezer Ft) az „A” változat összköltségénél (2 558 884 ezer Ft) bő 350 millió Ft-tal kevesebb, ezért a „B” változat kerül kiválasztásra és elemzésre.
28
6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 6.1 MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA I/1 projekt „Északi Kapuprojekt”- Narancsházak és környezete A kastélyegyüttes és park mai északi határoló vonalán, a főépület által meghatározott észak-déli tengelyre szimmetrikusan helyezkednek el a volt Narancsházak, két épületben, közöttük található a kastély északi kovácsoltvas kapuja. A fennmaradt alaprajzok szerint 1802-ben építették a mai épületeknél szélesebb, déli irányban üveggel fedett Narancsházakat, melyeket az 1880-as években jelentős mértékben átalakították, mikor az üvegházakat az úttól északra húzódó majorság területére helyezték át. Kertészlakot, cselédlakásokat és raktárakat alakítottak ki bennük (Lásd a 14. sz. Mellékletekben). Ekkor készült a jelenlegi, nagyon meghatározó formai elemük, az északi architektúra déli falán beforduló 1 - 1 rizalit. A déli fal ekkor vált homlokzati fallá, eddig egy közbenső válaszfal volt az üvegház és a “lakások” között. A belső nyitott udvar is ekkor alakult ki. 1945 után a lakások mellett irodát is létesítettek 1995-ben az épületek külső-belső homlokzatait felújították. A “kisablakos” szamáristálló (első említése 1850 körül) is nagy változásokon esett át, de ez valószínűleg a diákműhellyé való átalakításakor történt. A Narancsházak üvegházból, melegházból, egy nagy udvarból és kávéházból álltak. A mai épületek területén húzódott a kétszintes kávéház, udvar és az üvegháztól elválasztó folyosó. Jelen hasznosítási terv figyelembe veszi az épületek eredeti funkcióját, ami kiegészülne a szamáristálló tárolásra használandó épületével és a Narancsházaktól keletre lévő Látogatóközponttal. Egy 50 férőhelyes gépkocsi, valamint 5 férőhelyes buszparkoló készülne hozzá az első ütemben. A kertészet kezelné a helyreállított kertet és parkot is. Mindezek leválaszthatóak a kastélyegyüttes többi épületétől funkcionálisan és kezelésben is. A Narancsházak előtt húzódik a 8. számú főút, ami átszeli a várost kelet – nyugat irányban. Ez az együttes látogatottsága szempontjából kedvező, mivel forgalmas helyen fekszik. Az osztrák határ közelsége szintén kedvező tényező. A Narancsházakhoz a „gyalogos” főbejárat a meglévő díszkovács barokk kapu. Innen a látogató a keleti épületben kezdheti a látogatást, majd a pincében egy átjárón a nyugati épületbe jutna. Közben kiléphet a keleti épületből a madárházhoz. A gépkocsival érkezők az autóparkoló és a narancsházak közötti Látogatóközpont érintésével jutnak a Narancsházakhoz (mozgássérültek részére vizesblokk a Látogatóközpontban). A tervben az eredeti forma és funkció visszaállítása a cél. Ez azt jelenti, hogy a mostani épület tömegek elé visszaépülnének az üveg-fém szerkezetű üvegházak, melyekben a látogatók különféle éghajlatú vidékek növényvilágával és állatvilágával ismerkedhetnének meg, mint ahogy azt régen is tették. Ezt persze nemcsak a dézsás módszerrel, hanem pálmaházi módon is kialakítanánk. Emellett a kávézó és kávébolt funkció is visszakerülne az átalakított Narancsházba.
29
A funkcionális kialakításnál figyelembe vettük a kutatás eredményeit. Bemutatandó falfestés került elő a keleti szárny földszinti nyugati jelzésszerűen visszaalakított három terében és az emeleti részen, ahová a kávézó fogyasztótere került (Lásd a 16. sz. Mellékletekben). A nyugati épületben viszont a melegház padlófűtésének csatornája és az eredeti téglaburkolat állítható helyre és kerülne bemutatásra. A keleti épület földszintjén a jegypénztártól a három „falfestéses” kiállítótér után, egy ajándékbolt lesz a látogatók számára kialakítva. A Látogatóközpontban lesz az épület működéséhez szükséges épületfelügyeleti helyiség és az itt dolgozók személyzeti helyisége, de emellett hangsúlyosabban a látogatókhoz kapcsolódó funkciók (illemhelyek, jegypénztár, stb.) is helyet kapnak. Innen két irányba lehet továbbhaladni: a pálmaházba bemenni, vagy a pincébe lemenni, ahol a kiállítás és különböző információs portálok elhelyezése mellett a ruhatár és a vizesblokk is helyet nyert, valamint a pálmaház működéséhez szükséges gépészeti helyiség. A pálmaházban a terepen is lehet bolyongani és egy rámpával az emeleti kávézónál is ki lehet bukkanni, miközben közelről szemlélhetők a növények termései, virágai és a házban szabadon szaladgáló kisméretű majmok, madarak. A pincében, az összekötő átjáróban a Rába élővilágát bemutató akváriumok között átsétálva a nyugati épületbe jutunk. Itt szintén a gépészeti helyiség, a vizesblokkok és kiállítóterek kerülnek kialakításra. A földszintre jutva egyrészt látogathatók az egyes üvegházi terek, ahol virágzó kaktuszfélék, citrusfélék dézsában stb. láthatóak. Az egyikben a helyreállított, korabeli berendezésű kávébolt és kávézó fogyasztótere lenne berendezve, ami mellett elfér a kerttörténeti és épülettörténeti kiállítás, makettekkel és képekkel. A másikban lepkeház is megfér a kaktuszok mellett. A szinten még látogatható az ornitológiai kiállítás, ami Körmend életében jelentős, és az ajándékbolt. Az emelet a látogatók számára nem nyitott, itt az üzemeltető irodái és előadóterme található. A szamáristálló eredeti képének visszahozásával fontos eleme lenne az együttesnek ezután is. Ide kerülnének az új funkcióhoz kapcsolódó raktárak. A terv igyekszik mai eszközökkel jelezni a korábbi kialakítást. Vagyis, ahol az egykori kávéház húzódott, ott hangsúlyosan emeletessé vált a “belső épület”. A tervezés fontos szempontja volt, hogy amennyire lehet az előkerült értékeket megmutassuk, megóvjuk, de mellette egy korszerű, mai pálmaházat alakítsunk ki. A helyreállításnál korszerű, modern anyagokat alkalmaznánk, ami finoman harmonizál a régivel. A mai igényeknek megfelelően a pálmaház teljesíti a mozgássérült látogatók fogadásával járó követelményeket, azonos szintek kialakításával, valamint kifejezetten a mozgássérültek részére kialakított vizes helyiségekkel. Az épületek között kertészeti tereprendezéssel kiegyenlítjük a szintkülönbséget, így a megközelítés akadálymentes lehet. Fontos szempont az épületek megfelelő védelme. Ennek érdekében kiemelkedően fontos a tűzjelző hálózat, és a modern biztonsági rendszer kiépítése, melynek diszpécser központja az ún. Látogatóközpont épületében lesz (Lásd a 16. sz. Mellékletekben).
30
I/2 projekt Nyugati rendezvényterem
Kapuprojekt
-
Városi
Színház
és
Konferencia-
A Nyugat-Dunántúlon, Körmend városában, az osztrák határtól 20 km-re található Magyarország exkluzív rendezvényhelyszíne, a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes részét alkotó Színház. A multifunkciós intézmény a város egyik nevezetességének, a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttesnek részeként működik azzal a céllal, hogy a környező települések közül épített környezetével, kulturális hagyományaival, valamint történelmével kiemelkedő városunk méltó helyet adhasson a régió kulturális, tudományos, üzleti és egyéb rendezvényei számára. Kongresszusi központunk kétszintes épületének 370-450 személyes nagyterme konferenciák (plenáris ülések), színházi előadások és bálok rendezésére egyaránt alkalmas. Emellett öt (leválasztható - átalakítható variálható), együttesen 500 személy befogadására alkalmas szekcióteremmel, valamint professzionális hang-, fény-, és tolmácstechnikai berendezésekkel rendelkezik teljesen klimatizált intézményünk. Épületünkben a mozgássérültek akadálymentes közlekedése is megoldott. A tökéletes rendezvények megvalósításához szükséges szolgáltatások teljes skáláját kívánjuk nyújtani ügyfeleinknek, így természetesen büfé és kiállító tér is rendelkezésre áll. Várjuk konferenciák, tudományos tanácskozások, üzleti tárgyalások, termékbemutatók, szakvásárok, kiállítások, cégrendezvények, színházi események, fesztiválok, bálok, fogadások, kulturális rendezvények, szórakoztató műsorok, társastánc versenyek, divatbemutatók, tréningek, workshopok, továbbképzések továbbá tanfolyamok szervezőit. Körmend fekvése rendkívül kedvező, a térség turisztikai kínálata a kikapcsolódási lehetőségek széles skáláját nyújtja. A látnivalók mellett a természeti adottságok is biztosítják a gazdag programkínálatot. Az egykori téli lovarda egyterű, karzatos belső terét szint-, és egyéb térosztásokkal a XX. sz. második felében alakították művelődési házzá (Lásd a 18. sz. Mellékletekben). A kettős funkció együtt¬élését megfelelő szerződések biztosíthatják. A színházi működés mellett az épület nagyméretű, speciális hátteret igénylő konferenciák, rendezvények befogadására is alkalmas (Nézőtér – ülésterem 370 férőhelyes). Mindezek ellátásához a jelenlegi állapotok megújítására, modern technika beépítésére van szükség. Az épületkutatás a lovarda belső, barokk architektúrájából valószínűleg jelentős maradványokat már nem talál, mivel az épületszerkezet teljes lecsupaszítása előzte meg a többlépcsős átépítést. A színházi funkcióknak megfelelően az első, radikális átépítés 1967-69 közötti, amit 1975-ben újabb korszerűsítések követtek. A gépészeti, belsőépítészeti installációk és a színházberendezés jelenlegi állapota az erősen használt, közepes és rossz minősítés közötti. A korszerűsítéssel egybekötött teljes körű felújítás még akkor is szükséges lenne, ha a színházépület hasznosítása az új funkciónak történő elvárást nem írná elő. Az épület felújítás – konferenciatermi funkciónak történő megfeleltetés két radikális beavatkozást igényel;
31
• a gépészeti új berendezések padlástérben történő elhelyezése; illetve • az akadálymentesítési beavatkozások egyik szerkezetmódosítást igénylő beruházása egy speciális lift/liftakna építése A színpadtér, a vizesblokkok, a teljes épületgépészet korszerűsítése szintén a felújítás tárgyát képezi. Ugyancsak része lesz a korszerűsítésnek a SzínházLovarda épületének homlokzat felújítása során olyan díszvilágítás megépítése, mely az épületet a „Nyugati kaput” az Óváros Fő terének arculatformáló térfalaként egyedi látványelemmé emeli. A 370 fős nézőtérrel rendelkező színház és konferenciaterem a korszerűsítést – a projekt megvalósítását követően – a kulturális és konferenciarendezvényturizmus először regionális, majd terveink szerint később interregionális - különleges adottságú egyedi helyszíne lesz. A színházépület korszerűsítés rövidített műszaki leírása Az épület eredetileg lovarda volt, korábbi átépítés után jelenleg színházként üzemel. Ennek megfelelően a földszint az egyetlen összefüggő, egy szinten lévő terület. Felette az épület egyik oldalán az emelkedő nézőtér, másik oldalán a színpad van. Mindkét oldalon részleges beépített területek vannak a színpadnézőtér alatt, felett, mellett. Az épület nem rendelkezik pincével. A nagy, faszerkezetű padlástér lényegében beépítetlen. A műemlék épület korlátozott területi adottságai miatt a kialakított színház minden funkcionális részének nagyon feszítettek a területi adottságai. Az épület tervezett átalakítása A műemlék együttes rekonstrukcióját követően az épület színház-konferenciarendezvény-központként fog üzemelni. Az átalakítás elsősorban korszerűsítést jelent - új belsőépítészet, elektromos, gyengeáram, gépészet, technológia készül – az alaprajzi felépítés lényegesen nem fog változni. Bővítésre a padlástér gépészeti térként való hasznosítása ad lehetőséget. Akadálymentesítés A földszinti padlószint 20 cm-rel van magasabban a bejárat előtti külső járda szintjénél, ezért 4,0 m hosszú rámpa építése szükséges, melyet az épület külső falával párhuzamosan tervezünk. Az épületen belül az előcsarnok szintjéhez képest 6,38 m-es magasabban van a lejtős színházterem érkezési szintje. A korlátozott területek miatt csak nagy „erőlködéssel” lehet az előcsarnokból nyílóan elhelyezni egy felvonót, mely úgy érkezik a nézőtér mögé, hogy abba közvetlenül belenyílik. Az utolsó két sor helyén vízszintes sávot lehet kialakítani több kerekesszék elhelyezéséhez. A legkisebb helyigényű, de mozgássérült szállításra alkalmas felvonót terveztük 1,65 m × 1,75 m akna belmérettel, vasbeton akna fallal. A nézőtérbe előtér nélkül belenyíló felvonó tűzrendészetileg elég kényes, ezt a későbbi tervezés során a Tűzoltósággal egyeztetni kell. Az biztos, hogy a felvonó ajtajának egy órás tűzgátlással kell rendelkeznie. A felvonó telepítése miatt a nézőtér mögötti helyiségek, pl. világosító terület csökken.
32
A hasznosítandó ingatlanok bemutatása
33
6.2 RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT A kezelői jogok MNV-től történő átvétele esetén az önkormányzat által létrehozott non-profit üzemeltető szervezet (városfejlesztési gazdasági társaság többségi önkormányzati tulajdonlásban) feladata az elkészült létesítmények átvétele, üzemeltetése valamint fejlesztése a mindenkori kapcsolódó projekteket is beleértve. A működtetés- üzemeltetés során keletkező bevételeket a város a kastélyra fordítja vissza, közösségi célok megvalósítására. Az üzemeltetés személyi feltételei kapcsán a menedzsment bemutatása a 2.4-es pontban olvasható. A nyújtandó szolgáltatások kapcsán a 4. és 6.1. fejezet ad bemutatást. A fejlesztési irány illeszkedése az Operatív Programhoz A projekt fejlesztési irányai illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe (továbbiakban ÚMFT), illetve az annak alapján kialakított operatív programok rendszerébe. Az ÚMFT 5. „Területfejlesztés” című prioritása szerint a versenyképesség növelése érdekében hangsúlyos szerepet kell kapjon a helyi lehetőségek, adottságok kihasználása. Fontos továbbá, hogy a régiók fenntartható módon gazdálkodjanak a természeti és kulturális örökségükkel, erőforrásaikkal, kiaknázva a helyi lehetőségeket. Szintén lényeges a regionálisjelentőségű épített örökség védelme és fejlesztése. Az ÚMFT alapján, az ezekkel kapcsolatos feladatok integrált programokban, koordináltan az érintett regionális operatív programokba beépítve jelentek meg. E prioritási tengely céljai közül a tervezett beruházás a régió turisztikai versenyképességének fejlesztését kívánja előmozdítani.. E lehetőség kihasználása érdekében szükség van a jelentős turisztikai vonzerők és szolgáltatások színvonalának fejlesztésére, valamint komplex, élményszerű turisztikai termékek kialakítására. A prioritási tengely által támogatandó fejlesztések témái ezért az attrakciók színvonalas és hatékony fejlesztését irányozzák elő. A tervezett beruházás teljesen egészében a kulturális és örökségturizmus támogatása jegyében valósul meg, mivel: -
az épített örökségünk részét képező, épületegyüttes fejlesztésére kerül sor
-
a komoly turisztikai jelentőséggel rendelkező kulturális látogatóbarát fejlesztése, magasabb vonzerőt generáló termékké alakítása történik.
Illeszkedés a Nyugat-Dunántúli Turizmusfejlesztés
Régió
történelmi
Stratégiai
korszakot
Tervéhez
2.
idéző
intézmény turisztikai prioritás
A régió-specifikus gazdasági elemek lendületbe hozása érdekében a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat az alábbi kiemelt témák körében kívánja koncentrálni. • A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és teljes megőrzése és védelme, valamint ezen vonzerőinek klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas
34
minőségű fejlesztése, amely magába foglalja • a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztési láncolatát; • a tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását; • a régió turisztikai intézményrendszerének menedzsment szervezetek felállítását).
megújítását
(desztinációs
Ebből adódóan a turizmus és szabadidő-gazdaság szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi fejlesztésére van szükség, beleértve a jelentős kulturális- és örökségkincsünkre épülő programok széles választékát a Ny-D Régió Stratégiai Terve szerint. Fentiekkel összhangban a körmendi kastély fejlesztésének tervezett tevékenységei hozzájárulnak a kiemelt célkitűzésekhez, turizmusra gyakorolt pozitív hatása révén segíti a Stratégiában foglaltak megvalósulását. A projekt illeszkedése a nyugat-dunántúli operatív program turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása prioritási tengelyhez, illetve a projekt illeszkedik az alábbi egyéb fejlesztési programokhoz: 1. Turizmusfejlesztés, Pannon Örökség Megújítása 2. Pannon Kulturális Út, kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz 3. Regionális gazdaságfejlesztés, Komplex befektetés ösztönzés, a befektetői környezet fejlesztése 4. Kapcsolódás a Környezet- és Energiagazdálkodási Operatív Programhoz Miként járul hozzá a projektjavaslat versenyképességének javításához?
az
ország,
régió,
kistérség
A projekt interregionális léptéke a határmenti országok kulturáliskereskedelemfejlesztési kapacitásokra közvetlenül hat. A projekthelyszín NyugatDunántúl legfontosabb kelet-nyugati és észak-déli közlekedési csomópontjában található. Az átmenő gépjárműforgalomra épül az I/1-es sz. projekt. Stratégiai szerepét tovább erősítik a főközlekedési utak kapacitásbővítési tervei ill. a Bécs-Sopron-Szombathely-Körmend-Graz vasútvonal korszerűsítése, mely már a tényleges megvalósulás szakaszába lépett. Az I/2 sz. projekt a kulturáliskonferenciaturizmus egyedi változatát teremti meg a régióban. Az interregionális konferencia és rendezvényturizmus tervezett léptékű kiterjedése hiánycikk a piackutatás alapján a régióban. A projekt megvalósítása a következő regionális hatásokat erősíti: 1.
Interregionális közlekedés- és vasút korszerűsítési program
2.
Interregionális kulturális-, konferencia- és rendezvényturizmus fejlődése.
A kontrolling szervezet a működtető önkormányzati non-profit szervezeten belül kap helyet, nem különülve el a többi részlegtől teljesen, az alkalmazottak több területen végzik munkájukat. Az engedélyezési és jóváhagyási eljárások hasonlóak az önkormányzatnál korábban már bevált módszerekhez.
35
Régiós szerepvállalás Régión ez esetben inkább értjük a város 150 km-es körzetét mint közigazgatási területet. A szerepvállalás nem máshol megismételhetetlen értékek felvállalását jelenti, hanem a környéken lévő értékek nagyobb közönséghez való eljuttatását. •
Körmend az Őrség kapuja. Az Őrség olyan egyedi kultúr-táj mely a hármas határon átívelő évszázados hagyományokat őriz. A Narancsházak egyik terme feltétlenül az Őrség értékeinek bemutatására szolgálna. Az Őrség híres kézműves iparáról. A kiállítást ki lehetne egészíteni kis darabszámú kézzel készített iparművészeti alkotásokkal, használati tárgyakkal.
•
Az Őrség szintén híres érintetlen természeti értékiről. A már sokat emlegetet 40 ha park területe alkalmas az Őrség egyedi világának bemutatására, akár egy eredetihez hasonló szer bemutatására.
•
Természeti értékek hangsúlyozása kerül előtérbe a Dráva-túrán itt megálló vízi túrázóknál megállításánál is. A vízi túrázók nyilván érdeklődnek a természeti értékek iránt, hiszen túrájuk nagyészén természet közeli élményekkel gazdagodnak. Színes folt lehet egy ilyen túra részeként a körmendi megálló, mely sokrétű élményt nyújthat.
•
A tudományok területén az orvostudomány élvez kiemelt hangsúlyt, azon belül is a szemészet. A várkastély névadója Batthyány-Strattman László, akit 2003-ban boldoggá avattak, szemész volt. A kastélyban kialakított rendelőben fogadta betegeit. A névadó kastélytulajdonosra való emlékezés, és a hagyományok átvitele az egész projekten átívelő motívum. Ilyen a park arborétum jellegének visszaállítása, a tanösvények, a vakok kertje, a narancsházak visszaállítása.
•
Idegenforgalmi termékek bevezetésénél nagyon fontos tisztázni, hogy a hely szelleméhez igazodó, hagyományokra építő, és azokat tovább vivő attrakcióról van szó, vagy egy ezektől független, új termékről.
6.3 MARKETING TERV A Kapuprojektek és a belföldi turizmus A belföldi turizmus évente 3-5%-kal növekszik, ma már közel a felét termeli hazánk éves turisztikai bevételének. A belföldi turizmus bővülése mellett ugyanakkor a magyarok által külföldön elköltött összeg jelentősen csökkent: a külföldre utazó magyarok 2,1 milliárd eurót fordítottak utazásaikra, amely csaknem 11%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Ennek eredményeként a turisztikai egyenleg igen jelentős, 38,9%-os növekedést mutatott, ez 380 milliárd Ft bevételi többletet jelentett a nemzetgazdaságnak. 2005 (millió EUR)
2006 (millió EUR)
Változás (%)
Bevétel
3433
3599
+ 4,8%
Kiadás
2347
2092
-10,9%
Egyenleg
1085
1507
+ 38,9%
Forrás: KSH 2007
36
Az elmúlt esztendőben folytatódott ez a tendencia, és egyúttal a hazai turisztikai infrastruktúra erősödését hozta magával. Ilyen térségi és makrogazdasági környezetben minél előbb Körmend városának is ki kell használnia a növekvő hazai vendégforgalmat. A Kapuprojektek a fejlesztés első szakaszában az átmenő utasforgalomra épít, mivel a város turisztikai bevezetettsége még nagyon korai állapotban van. A KSH fenti adatai azt a tényt támasztják alá, hogy a Kapuprojektek fenntartható üzemeltetése a megfelelő város és turisztikai marketing és menedzsment megvalósítását követően a jelenlegi igen óvatos működési eredményszámítások (CBA számítás) vendégforgalmi adatait egyértelműen a növekedés irányába tolják el. Ilyen objektív gazdasági megközelítés mellett is meghatározó a térségi és helyi turisztikai (desztináció) menedzsment szerepe. Forrásoldalról megközelítve a turizmusfejlesztést, látványosan megnőtt a szektor támogatottsága, amihez az uniós források a hazaiakon kívül jelentősen járulnak hozzá; Amíg az első Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak 2,7 %-a állt közvetlenül a turizmusfejlesztés rendelkezésére, addig ez az arány a jelenlegi tervezési időszakban 4,5%-ra nő. Ez az aránypár is jól szemlélteti, hogy a fejlesztéspolitikában a turizmus szerepe még a korábbiakhoz képest is jelentősebb. Régiók kiemelt turizmusfejlesztési céljai: turisztikai attrakciók kapcsolódó szolgáltatás és desztináció-menedzsment fejlesztések. Az árképzés tartalmazza.
módszereit
és
indoklását
a
„7.
Pénzügyi
fejlesztése,
elemzés”
fejezet
Értékesítési csatornák Marketingeszközök szélesebb tárházát kívánjuk igénybe venni, melyek alkalmazásra kerülnek tevékenységünk népszerűsítése és ismertségének a lehető legszélesebb körben való elterjesztése céljából: -
Televízió-rádió Helyi kábeltelevíziók adásai: A nagyobb parti települések helyi sugárzású kábeltelevízióiban reklámok bemutatása. Kereskedelmi rádiók: Országos és elsősorban helyi sugárzású kereskedelmi rádiókban figyelemfelkeltő híradások bemutatása
-
Plakátok-szórólapok A turisták szempontjából frekventált területeken utcai plakátok kihelyezése, valamint önkéntesek és nyári munkában dolgozó diákok által szórólapok osztása.
-
Újsághirdetések-internet Helyi terjesztésű ingyenes és nem-ingyenes újságokban Interneten: Turisztikai webportálokon hirdetések megjelentetése, valamint önálló, kifejezetten a rendezvényhez köthető honlap beindítása. 37
További részletezés a 10. fejezetben olvasható. Térségi és helyi TDM vagy DMO A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 2008. december 17.-i ülésén tárgyalta a Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezethez való csatlakozási szándékát. A TDM szervezetet azon települések alakíthatják meg, amelyek rendelkeznek 40 ezer vendégéjszakával. A körmendi kistérséghez tartozó településeken ez mindössze 10 ezer vendégéjszaka, így a tanács együttműködést kíván kezdeményezni Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Kőszeg Város Önkormányzatával, Sárvár Város Önkormányzatával, Bük Város Önkormányzatával, és Körmend Város Önkormányzatával, egy, a megyén átívelő TDM szervezet létrehozásáról. Ennek jelentős előnyei lesznek Körmend számára, hiszen olyan tourinform irodák, vállalkozások, civil együttműködések lehetősége jön létre, amely a Kapuprojektek generálásához is hozzájárul. Az alábbiakban a korábbi verzió kerül ismertetésre, melynek egyes elemei megjelennek a tervezett együttműködés keretein belül is. A turisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztésekre 530 millió forint került betervezésre. Ebből lehet finanszírozni többek között a turisztikai desztinációs menedzsment rendszer, a tájékoztató és táblarendszer, a turisztikai kártyarendszer kialakításának feladatait, illetve a kisvasutak fejlesztését az alábbiak szerint; • A turisztikai desztináció menedzsment rendszer kialakításához szükséges ösztönzők, szakmai szempontrendszer és tájékoztatás finanszírozandó a TC-ből a ROP-os fejlesztésekkel és finanszírozással összhangban (akciótervekkel összhangban véglegesíthető) • A desztinációk fejlesztését elősegítendő a turisták eligazodását és tájékozódását, illetve teljes körű információs szolgáltatás elérhetővé tétele turisztikai táblákkal, információs pontokkal az utakon, a városokban, és a turisztikailag frekventált természetközeli területeken. Szakmai irányok kidolgozása és mintaprojekt támogatása, ösztönzése. • A desztinációk működését a versenyképesség segítését szolgáló turisztikai kártyarendszerek fejlesztésének (pl. Budapest Kártya, Balaton kártya) ösztönzése, szakmai iránymutatás, valamint helyzetfelmérés és az alapján mintaprojekt támogatása. • A kisvasutak turisztikai jelentőségének felmérése és az alapján javaslat kidolgozása a turisztikai kínálatba való integrálás érdekében. A helyzetfelmérés alapján mintaprojekt(ek) segítése. A térségi turizmus menedzsment (TDM - Tourism Destination Management) azon tevékenységek összessége, amelyek egy adott földrajzi térség számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás tökéletes utazási élményt nyújtson. A TDM feladata a turisztikai szolgáltatások megtervezése, fejlesztése, marketingje, képzése és adminisztrációja oly módon, hogy a fogadó közösség és
38
a vállalkozások számára is a turizmus optimális gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket nyújtson. A TDM tehát egy szintetizáló tevékenység. Célja: a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése egy térségben a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén. A fenntarthatóság kritériuma a turizmus olyan menedzselését feltételezi, amely elősegíti, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a desztináció közössége számára ma és a jövőben egyaránt előnyösek legyenek. Ehhez az szükséges, hogy a turista jusson élményhez és tartózkodásával legyen elégedett, a desztináció gazdasága fejlődjön, a közösség és kultúrája gazdagodjon, a természetes és épített környezet pedig részesüljön védelemben. TDM célkitűzések Körmenden • Kiemelt cél olyan térségi és helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása, mely az önkormányzat, a vállalkozások, szakmai és civil szervezetek együttműködésével képes a turisztikai célterületet érintő alábbi feladatcsoportok eredményes ellátására •
turisztikai tervezés, termék és vonzerő fejlesztés, projektmenedzsment
• turisztikai információszolgáltatás, informatikai rendszer kialakítása és működtetése (ld. Tourinform)
foglalási
értékesítési
• marketing és kommunikációs kampányok tervezése és gyakorlati megvalósítása (az adott térség turisztikai szereplői a termékfejlesztéssel és értékesítéssel kapcsolatos feladatokat összehangoltan alakítják ki); a projekt marketing és értékesítési koncepcióját a 13. sz. Mellékletekben mutatjuk be •
turisztikai adatszolgáltatás, kutatás és monitoring rendszer működtetése
• emberi erőforrás fejlesztés (képzések, konferenciák, munkaértekezletek, stb.) •
szakmai
tanulmányutak,
menedzsment és egyéb adminisztratív feladatok biztosítása
• a turisztikai szereplők tevékenységének összehangolása, költségcsökkentés és hatékonyság növelés (partnerség és hálózat menedzsment) Helyi együttműködések A TDM szervezet tehát a partnerségi viszony intézményesítését is jelenti. A nyugat-dunántúli RMI-től kapott tájékoztatás szerint több településen kezdődött a TDM szervezet megalapítása. Tekintettel arra, hogy a TDM szervezet alulról építkezik, ezért javasoljuk a helyi szervezetek közötti kölcsönös együttműködést ahhoz, hogy a középszintű mikro-régiós szerveződés létrejöhessen. A helyi kezdeményezésre épülő mikro-régiós együttműködés képezi az alapját annak az adatbázisnak, amely a térségi szintű tervezéshez és marketinghez elengedhetetlen. A regionális TDM szervezet a térség több mikro-regionális TDM szervezetéből jön létre, melyhez az állam és a turisztikai szolgáltatók további támogatást nyújtanak. Körmendi TDM és a partnerségek
39
• Úgy gondoljuk, hogy a körmendi helyi TDM szervezet létrehozásához elengedhetetlenül szükség van a körmendi óváros és a kastélyprogram indító projektjeinek elindulására. A TDM szervezet megvalósítása a kastélyprojekt beruházási, építés-kivitelezési munkáival párhuzamosan jönne létre, mivel a projektek átfutását min. 2 évre becsüljük, ez az időszak elegendő lehet ahhoz, hogy a Város kiképezze a TDM üzemeltetéséhez szükséges szakértőket, s létrehozza a mikrorégióban a szükséges partnerségi kapcsolatokat. • A Város már rendelkezik Tourinform Irodával, mely egyébként a TDM szervezet létrehozásának egyik alapfeltétele. Információink szerint a szervezet létrehozásának további feltételei is vannak, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy a Város szerződéses jogviszonyt hozzon létre a turisztikai vállalkozásokkal (pl. a kereskedelmi és magán szálláshelyek képviselőinek legalább 40-60%ával). Az Önkormányzat és a Tourinform Iroda között létrehozott egyesületnek tagja kell, hogy legyen például a város legalább egy civil szervezete (pl. Városszépítő Egyesület). A turisztikai termék/együttműködés létrehozásához a partnerségi kapcsolatok kialakítása különösen fontos Körmenden. ● A 2007-ben az Interreg projekt (A Batthyányiak és az Őrség a lélek fényében) egyik eredményeként létrehozott Tourinform iroda kiemelt stratégiai feladata a városi turisztikai szolgáltatókkal/vendéglátóhelyekkel, kereskedelmi és magán szálláshelyekkel, kereskedőkkel, kis-és kézműiparosokkal, valamint civil szervezetekkel történő együttműködések létrehozása. A helyi partnerségi együttműködések katalizálása mellett a Tourinform egység biztosítja a marketing hátteret a város turizmusfejlesztési törekvéseihez. A város turisztikai arculatát meghatározó három pillér, Kastély -Óváros -Rába kulturális, turisztikai szabadidős programjainak népszerűsítéséhez az Iroda hatékony segítséget nyújt. TDM és az esélyegyenlőség • Jelentős szerepet vállal a turisztikai arculat kialakításában a Kastély főépületében működő Batthyány-Strattmann László Múzeum, mely az előbb említett Interreg projekt katalizálásával országos hírű időszakos és állandó kiállításaival joggal kelti fel a kulturális turizmus alkalmi és állandó szereplőinek érdeklődését. Az együttműködés a Tourinform / TDM szervezetekkel minél előbb javasolt, mivel a társulás támogatási pályázatok benyújtására is jogosult • A Kastélyprogram népszerűsítésében az esélyegyenlőségi kezdeményezések 2007-től kezdődően kiemelt hangsúlyt kaptak. A gyengén látók és vakok részére a Múzeum állandó kiállítást nyitott. Ugyanakkor a Kapuprojektek keretében a Narancsházak felújításával párhuzamosan, az Északi Várkertben tervezett Vakok - gyengénlátók kertje - egy különleges Clusius tanösvény - remélhetőleg a fogyatékkal élők újabb csoportjait készteti Körmend városának meglátogatására. • A körmendi helyi/kistérségi turisztikai célterületi menedzsment TDM Szervezet létrehozását az alábbi potenciális történelmi - földrajzi - etnográfiai kulturális adottságok is serkentik; •
Körmend - Németújvár (Güssing) kapcsolat
40
• Körmend (Muraszombat/Rakicsány/Felsőlendva) •
Felsőmuravidék
kapcsolat
Körmend - Zalalövő/Lenti/Lendva kapcsolat.
• Güssing/Németújvár esetében még kiemeljük azt az egyedi történelmi adottságot is, hogy Körmenddel együtt a két város a monarchia idejében járási székhely is volt. Egyedül ez a tény elegendő történelmi/kulturális/gazdasági alapanyagot szolgáltathat például egy TDM szervezet kezdeményezésében megvalósítható közös állandó kiállítás és turisztikai élményprogram kölcsönös létrehozásához a két "szomszédvárban". (Lásd a 10. sz. Mellékletekben)
6.4 CSELEKVÉSI ÜTEMTERV Műszaki ütemezés Az alábbiakban a műszaki kivitelezés időigényét foglaltuk össze. A munkálatok pozitív elbírálás esetén a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után kezdődnek. I. ÜTEM:
Színház, Narancsházak, Szamáristálló
II.ÜTEM:
Kertészeti épületek, Parkoló és Kert
SZÍNHÁZ :
Felvonulás
2 hét
Felvonulás
2 hét
Bontás
2 hét
Épület kiürítés
4 hét
Szerkezetépítés
12 hét
Bontás
8 hét
Gépészet
6 hét
Szerkezetépítés
16 hét
Szakipari munkák 6 hét
Gépészet
12 hét
Befejező munkák 12 hét
Szakipari munkák 20 hét Befejező munkák 12 hét
KERT :
NARANCSHÁZAK :
Felvonulás
2 hét
Fakivágás
1 hét 4 hét
Felvonulás
2 hét
Bontás
Bontás
4 hét
Szerkezetépítés
16 hét
Tereprendezés – közművek 4 hét
Gépészet
12 hét
Öntözőrendszer kiépítés 1 hét
Szakipari munkák 16 hét Befejező munkák és restaurálás 20 hét
Burkolatépítés
4 hét
Növénytelepítés
3 hét
Berendezési tárgyak1 hét
Növény betelepítés 4 hét
PARKOLÓ
KERTÉSZETI ÉPÜLETEK :
41
8 hét
A tervezett közbeszerzési eljárások ütemezése Pozitív elbírálás esetén a Projektgazdának, a beruházási projekt megvalósításába bevonandó Vállalkozót vagy Megbízottat (tervező, kivitelező, szállító, tanácsadó, szolgáltató) versenyeztetéssel kell kiválasztania. EU támogatás felhasználása esetén a Kbt. 9. paragrafusa független, hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonását írja elő, mely tanácsadó tevékenységéért járó ellenszolgáltatás a támogatás elszámolható költségei körébe tartozik. Az eljárásoknál a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásait a beszerzések esetén a Kedvezményezett felelőssége betartani. A közbeszerzési kötelezettség megállapítása során meg kell vizsgálni a beszerzés becsült értékét, figyelembe véve a Kedvezményezett egyéb beszerzéseit, azaz a Kbt. 35. par. - 40.par.-ainak figyelembevételével részletes vizsgálat szükséges. A 2006-2007. években érvényes közösségi értékhatárokat a Kbt. tartalmazza, míg a nemzeti értékhatárokat és egyszerű eljárás értékhatárait a költségvetési törvény állapítja meg. A Kbt. 48. paragrafusa szerint a közbeszerzési eljárás megkezdhető, azaz az ajánlati felhívás közzétehető, ha az Ajánlatkérő (Pályázó/Kedvezményezett) támogatás megszerzésére irányuló pályázatot nyújtott be, azonban erre utalni kell az ajánlati felhívásban. Az alábbi táblázatok a közbeszerzési tevékenységek ütemezését tartalmazzák a Kapuprojektek megvalósítása céljából. •
Közbeszerzés I. ütem Projektelem - Kapuprojekt/Tervezés
Kezdés
Vége
2008. április
2008. május
Közbeszerzés- ajánlati dokumentáció előkészítése
2008. november
2008. november
Közbeszerzési tenderek lebonyolítása
2008.12.08.
2008.12.22.
Értékelés, Eredményhirdetés, Szerződéskötés
2008.12.16.
2008.12.22.
Közbeszerzési eljárásokat lebonyolító cég kiválasztása
•
Közbeszerzés II. ütem
Projektelem - Kapuprojekt/Tervezés
Kezdés
Vége
2008. december
2009.01.15
Közbeszerzés- ajánlati dokumentáció előkészítése
2009.01.15
2009.01.30
Közbeszerzési tenderek lebonyolítása
2009.03.15
2009.07.03
folyamatosan
2009.03.31
Közbeszerzési eljárásokat lebonyolító cég kiválasztása (opcionális, az előző szakaszban kiválasztott cég végrehajthatja)
Értékelés, Eredményhirdetés, Szerződéskötés
42
Közbeszerzési eljárás során főszabály szerint a Kedvezményezett az Ajánlatkérő. Amennyiben a támogatást több szervezet együttesen kapja, esetenként meg kell vizsgálni a közbeszerzési kötelezettséget és az Ajánlatkérő személyét. A közbeszerzés előkészítésére kiemelt hangsúlyt kell fektetni, mivel a közbeszerzési eljárások sikere és időtartama nagyban befolyásolja a beruházási projektet, illetve az eljárás eredményeképpen megkötött szerződés csak szűk körben, a Kbt.-ben meghatározott esetekben módosítható. Figyelembe véve a projekt méretét, az első lefolytatandó eljárással a Kbt. 9.par.nak megfelelően független hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell kiválasztani (várhatóan egyszerű nemzeti értékhatár fele alatti meghívásos pályázaton – 3 hét), aki a beruházás sikeres megvalósításához kapcsolódó (szolgáltatások) versenyeztetési eljárásokat lefolytatja. A MT készítésekor láthatóan a legkritikusabb, nagy összegű építési beruházás megvalósításához nemzeti nyílt építési közbeszerzési eljárás (90 nap) indítását tervezzük. A projekt egyéb elemei is a Kbt. alá tartoznak, ám tervezett összegüknél fogva több esetben csupán a nemzeti értékhatár alatti egyszerű meghívásos eljárást folytatunk le (30 nap). Az eszközbeszerzést adott esetben – beszerzendő eszköztől függően – tagolni szükséges, a várható eljárástípusokat: központosított közbeszerzési eljárás vagy meghívásos pályázat. Pénzügyi ütemezés Az alábbiakban mutatjuk be a projekt pénzügyi ütemezését és finanszírozását tartalmazó, összefoglaló táblázatot. Beruházási költségek ütemezése (2009-2011)
•
A projekt pénzügyi megvalósításával kapcsolatos feltételezések
- A pénzügyi kockázat elfogadható, mert feltételezzük, hogy a Projektgazda és a Projektmenedzsment ill. Kastélyfejlesztő Társaság stabil működési és finanszírozási feltételek mellett fog dönteni. - A késve folyósított támogatás (források: ROP, Projektgazda, Kastélyfejlesztő Társaság) késedelmes teljesítést, és Projektgazdára háruló késedelmi kamat fizetését eredményezheti, ami a projekt megvalósítását veszélyeztetné. Feltételezzük, hogy a Projektgazda úgy tudja kiírni a közbeszerzési tendert, hogy a szállítók tudomásul veszik a negyedévenkénti számlázási rendet, a szállítói finanszírozást és a 30 napos fizetési határidőt. - Azoknál a költségelemeknél, amelyeknél az előfinanszírozás feltétlenül szükséges, megoldást jelenthet, ha a 16%-os önrész adott negyedévre eső részét előlegként folyósítaná az NFÜ. - Megvalósulás után a projekt üzemeltetéshez elégséges bevételt fog
43
az önálló, támogatások nélküli termelni a Projektgazda és a
Kastélyfejlesztő Társaság részére. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK Rendelet (2006. július 11.) jövedelemtermelő projektről szóló 55. cikk előírása szerint a jövedelemtermelő projekteknél megvalósuló beruházásból származó nettó árbevétellel csökkenteni kell a projektre fordítható elszámolható költségeket (jelenértékkel számolva). A megvalósuló program feltételezésünk szerint az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó kultúrafejlesztési projekt, mert a kastély létesítményei elsősorban kulturális események színhelyei is lesznek. Így értelmezésünk szerint – hivatkozva az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkében foglaltakra – nem kell alkalmazni a fenti EU rendeletet. - Fenntarthatósági kockázatot jelent bevételi oldalon a tervezett látogatószám növekedésének külső hatásoktól való nagymértékű függése, kiadási oldalon pedig a fel nem újított kastélylétesítmények állagfenntartási költségének növekedése (ha nem valósul meg a Projekt tervezett további II. – VI. üteme).
6.5 A PROJEKT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ELEMZÉSE Környezeti hatások - "Élhető város" Szervezett gépkocsi-parkolás, légszennyezés csökkentése A Narancsházak melletti gépkocsiparkoló több ütemben történő kiépítése 50-200 szgk. és 5-10 db turistabusz tárolását biztosítja. A gépkocsiparkoló eredetileg a Narancsházak vendégkörét, az átmenő forgalom által generált turizmust hivatott befogadni, de az a véleményünk, hogy a kastély és parkja látogatottságának növekedésével arányosan veszik igénybe majd ezt a parkolókapacitást a kastély és színházlátogatók is. Városközpont tehermentesítése/forgalom + levegő Jelenleg az Óváros központi, legértékesebb részét foglalják el a gépjárművek. Az Óváros felújítási programjának I. ütemében megújul a Főtér, kiszorulnak a gépkocsik a tér peremére, illetve a szomszédos utcákba. A város legforgalmasabb tengelyéről, a 8-as főútról a Kapuprojekt parkolója közvetlen le-és felhajtással biztosítja a parkolást. Az Óvárosba történő behajtási lehetőség megszűnik, pontosabban csak a célforgalomnak lesz megengedett. A Narancsházak és a Főépület közötti kert kb. 16.000 négyzetméteren terül el. A kert funkcionálisan kiszolgálja a Narancsházakat, sétányai összekötik a parkolót (Látogatóközpontot) a Színház épületével. Úgy gondoljuk, hogy a felújított Várkert átveszi a kastélypark korábbi (leromlott állapota előtti) szerepét a városi lakosság körében. Az Óváros lakossága, de az északi városrész lakói részére is a Várkert lesz a legkönnyebben elérhető zöldterület. Látványelemekben sem fog szűkölködni a Várkert, sétányok, szobrok, szökőkutak, virágágyások és díszcserjék, ápolt pázsitok mellett itt kerül kialakításra a Clusius tanösvény (a vakok kertje). A speciális, a gyengén látók részére épített parkrészlet a jól látók részére is felüdülést nyújt különleges összetételű, illatos virág- és fűszernövény kínálatával. A műemlék és környezetvédelmi előírások betartása A Narancsházak és a Színház felújítása során fokozottan érvényesek a címben jelölt védettségek,
44
mivel egyidejűleg védett két Főhatóság (KÖH/OKM -KvVM) által a teljes projektterület. A beruházást megelőzően az engedélyezési szakaszban elkészített örökség-és környezetvédelmi hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani a tervezett hasznosítások betartását. A Narancsházak üzemeltetése során előírás lesz a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a legtakarékosabb energiafelhasználás a Projektgazda vagy a későbbi üzemeltető számára. A beruházás és üzemeltetés során az örökségvédelmi valamint környezet/természetvédelmi hatóságok felügyelőt delegálnak a helyszínre felügyeleti céllal. A Projekt fenntartható, jogszabálykövető üzemeltetéséhez feltétlenül szükség lesz az üzemeltető és a Város közötti együttműködésre, főként a környezetvédelmi előírások szigorú betartása céljából.
6.6 ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A kastélyegyüttes családbarát szolgáltatásaival kiemelt figyelmet szentel a nagycsaládosoknak is. Az épületekben egyaránt megtalálhatóak lesz pelenkázó, szoptatóhelyiség és babakonyha is. Családi szobáink berendezésénél gondolunk a legkisebbek kényelmére is, a kiságyat, pelenkázót, fürdetőkádat érkezéskor bekészítjük a szobába. Éttermünk választékának kialakításánál a gyermekekre is gondolunk, a kicsiket pedig etetőszékek, külön baba- és gyermekbüfé, valamint gyermekétlap várja. Óvodai gyermek- és bébi felügyeletünk a biztosíték arra, hogy amíg a gyermekekre szakértő munkatársaink vigyáznak, addig a szülők is kikapcsolódhatnak akár a Narancsházban, akár a várkertben. Célunk, hogy az egész családnak tartalmas, élményekben gazdag pihenést biztosítsunk. Dr. Batthyány-Strattmann László, a néhai szemészprofesszor a kastély utolsó tulajdonosa nyomdokán haladva a fejlesztési program külön foglalkozik az esélyegyenlőséggel. Körmend-Muraszombat-Rakicsány útvonalon és vissza a vakok és gyengénlátók részére a projekt megfelelő eszközökkel „láthatóvá” teszi a múzeumok gyűjteményeit, - de a parkok és a falusi turizmus egyes létesítményeit is. A kastély és kulturális turizmus, illetve konferenciaturizmus, vízi – és zöldturizmussal kibővített egyedi változatát kívánjuk Körmenden megvalósítani a komplex programmal. Ebbe a programba illeszkedik a két Kapuprojekt. A mozgássérültek és gyengénlátók részére a legkorszerűbb tervezési irányelvek szerint történik az akadálymentesítés. A Narancsházak és a Színház területén a tervezési programok külön hangsúlyt fektetnek a jelentős vendégforgalom kiszolgálásának kapacitásbiztosítása mellett az esélyegyenlőségi feltételek (eszközök, bútorok, tájékozódási pontok és hangzós programok) megteremtésére. A hotel épülete szintén az esélyegyenlőség jegyében lesz kialakítva. Valamennyi lépcső mellett fogódzkodó és rámpa kerül kialakításra a gyengénlátók és a mozgássérültek részére. A kerekesszékkel közlekedők számára külön szobákat tervezünk, amik berendezésükkel, megközelíthetőségükkel, kialakításukkal (pl. speciális fürdőszoba, szélesebb ajtók) egyaránt a fogyatékkal élők problémamentes kikapcsolódását szolgálja. Lehetővé tesszük kerekesszék bérlését is arra az esetre, ha a saját nem szállítható.
45
• A Kapuprojektek mindkét helyszínén a tervezési koncepció részletesen kitért a fogyatékkal élőkre (mozgás-és látássérültekre). A hatályos jogszabályoknak megfelelő közlekedési útvonalakat, tájékozódást, mozgást segítő eszközöket, berendezéseket beterveztük. • Egy igen fontos és elsősorban a látássérülteknek nagyon hasznos programot - alprojektet is beillesztettünk a Várkertbe - a vakok kertjét. • A fogyatékkal élők csoportjain kívül Körmenden - szerencsés és az országban majdnem egyedülálló módon – gyakorlatilag nem találni hátrányos helyzetű csoportokat. Szegregációs jelenségek nincsenek, a hivatalos KSH adatok ezt alátámasztják. • Az évi kb. 300 fős munkanélküli részére javasolható az átképzés mint eszköz, mellyel a Kapuprojektekbe történő integrálásuk megoldható lenne. • Az idősebb korosztály és a fiatalok szabadidő eltöltéséhez a Kapuprojektek a Várkert területén jól elhatárolható helyszíneket jelöl ki. • A fiatalabb generáció kertlétesítményei a Várkert északi részén Narancsházak nyitott teraszai mellett, illetve a Narancsházakban találhatóak.
a
• Az idősebb korosztály nyugodt kávézói is biztosítva lesznek az ún. Nosztalgia Kávézóban. • A szabadtéri pihenést szolgáló - időeltöltéshez a Színház - Főépület közeli kerti létesítmények biztosítják a csendet és nyugalmat. • A kismamák, gyermekes szülők a játéklehetőségeket egyaránt megtalálják a Várkertben és a Kastélyparkban. • A gépjárművel érkező turisták gyermekhada a Látogatóközpont érintésével - azaz ellenőrzötten - beléphet az összes kert-és parklétesítménybe, legyen az a Várkertben vagy a Kastélyparkban. • A Projekt teljes területe videokamerákkal ellenőrzött, melynek központja a Látogatóközpont diszpécserszobájában lesz elhelyezve. A projekt során hangsúlyt kívánunk fektetni a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésére, erősítésére; a nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentésére; akadálymentesítésre; fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítására; hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci es társadalmi esélyeinek javítására. A felvenni tervezett munkavállalóknál kiemelten ügyelünk a kötelezően teljesítendő, megvalósítandó horizontális szempontok érvényesülésére, azaz: - a hasonló munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek, - a szervezet döntéshozói, esélyegyenlőségi képzést tart,
munkavállalói
vagy
közönsége
számára
- projektgazda növeli a tudásmegosztáson részt vett munkavállalóinak arányát, - a létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja.
46
7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS Jelen számítások célja a Körmendi Batthyány-Strattmann Kastélyban található I/1-es projekt Narancsházak-Látogatóközpont-Parkoló és Északi kert, valamint a Színház épület + I/2 sz. projekt üzemelési bevétel-költség-eredmény hármasának vizsgálata. A számítások az üzemelési és fenntartási tevékenység vizsgálata mellett azt is kimutatják, hogy az üzemelésből származó cash flow a beruházási költségek megtérülését biztosítja-e a vizsgált (10 éves) időszakban. Az Északi Kapuprojekt I/1 sz. projekt Narancsházak esetében három fő célcsoport jelenti a potenciális látogatókat. Egyrészről az átmenő forgalom (a város a 8-as és a 86-os főút találkozásánál fekszik), másrészt a városlátogató turisták, harmadrészt a későbbiekben megvalósuló Kastély vendégei is a látogatók potenciális táborát jelentik. Az Északi Kapuprojekt alapvetően az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a vendégek részére: • pálmaház, szolgáltatások, •
növényház,
akvárium,
madárház,
kertészet,
vendéglátó
kertlátogatások és ingyenes parkoló.
A Nyugati Kapuprojekt I/2 sz. projekt Színház épület esetében szintén több funkciós hasznosítás lehetséges. A fő bevételi forrás a konferenciák és a rendezvények lebonyolítása és az ezekhez kapcsolódó vendéglátó bevétel. E mellett a terem kulturális célú (színházi előadások, hangversenyek) hasznosításra is alkalmas lesz a felújítást követően is. A bevezetési időszakban, s mindaddig, míg a kastélyegyüttes mint Termék a megfelelő szálláskapacitással nem eladható, a konferenciák egynapos rendezvényként kerülnek lebonyolításra. A komplexum végleges CBA elemzése csak a teljes Kastélyprojekt összes alprojektjének megvalósítása után számítható. A várható bevételek és költségek számbavételekor a mellékelt számításokban minden esetben a bruttó értékek szerepelnek eFt-ban. Az egyes adók és járulékok számításánál a jelenlegi adó-és járulékszinteket vettük figyelembe. Ezek prognosztizált kedvező irányú változását az eredmény esetében tartaléknak tekintettük. Az első üzemelési év után inflációs mértékben növekednek a bevétel alapjául szolgáló egységárak. A számításoknál az óvatos piaci becslésen alapuló piaci felfutással számoltunk, de feltételeztük, hogy a projekt a negyedik üzemelési év már a stabil és hosszú távú üzemelési paraméterek alapján működik. Az inflációs ráta esetében átlagos évi 3%-os mértéket alkalmaztuk. Mivel a magyar gazdaság 2013-15 között az euróövezet tagja kíván lenni, ezért 2010-2011-re már teljesíteni kell az ehhez kapcsolódó feltételeket. A fenti ráta alkalmazása indokolt mivel az üzemelés kezdeti időpontja nem várható ezen időpont előtt. A számításokat 10 éves időszakra vonatkozóan végeztük el a Regionális Fejlesztési Ügynökségtől kapott, az EU által a támogatási pályázatokra előírt módon. Az önerőt az önkormányzat a tartalék terhére biztosítja, így sem tőketörlesztés, sem pedig kamatfizetési kötelezettség nem szerepel a számításokban. Fontos kiemelni, hogy a támogatást igénylő szervezet 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő non-profit vállalkozás. A projekt közcélú és részben 47
jövedelemtermelő jelleggel bír, azonban a bevételeket visszaforgatjuk a működtetésbe, ebből a pályázónak realizált haszna nem keletkezik. Az építésitevékenységek egy részét tehát 30%-os, a többit 85%-os intenzitással számoltuk négyzetméter-arányosan (valamint az üzleti marketingtevékenységeket 50%-kal), a számításokat az alábbi táblázat részletezi:
A beruházás részletezése A pályázati útmutatóban ismertetett fajlagos költségekre vonatkozó felső határ, mely műemléki épületek esetén 350 000 Ft/nm + ÁFA (= 437 500 Ft/nm), nem műemléki épületek esetén 260 000 Ft/nm + ÁFA (= 325 000 Ft/nm), jelen
48
projekt kapcsán is teljesül, ahogy az az alábbi táblázatban olvasható. A Színház és a Narancsház esetében tisztított költséget szerepeltetünk, mely az alábbi munkanemeket tartalmazza: bontási munkák, építőmesteri, építészeti és szakipari munkák, általános gépészeti és épületgépészeti munkák (fűtés, vízcsatorna, szellőzés, tüzivíz), erős- és gyengeárami munkák.
49
Bevételek 1. Narancsház 1.1. vendéglátás bevételei 1.2. belépődíj (pálmaház és várkert látogatása) 1.3. ajándékvásárlás 1.4. kertészet bevétele a dísznövény értékesítésből 2. Színház 2.1. konferencia terem és eszközbérlet 2.2. vendéglátás bevételei (party szerviz rendszerben) 2.3. kulturális célú terem bérbeadás A főbb költségelemek: energia felhasználás, személyi költségek, vendéglátás nyersanyag költsége, ajándéktárgyak beszerzési költsége, egyéb közvetlen üzemelési költségek (pl. takarítás, tisztítószerek), értékesítés költsége, karbantartási költségek, időszaki beruházási szükségletek (cash flow elemek). •
I/1 sz. ÉSZAKI KAPUPROJEKT - NARANCSHÁZ BEVÉTELEI
A nyitva tartás egész évesre tervezett (szünnap nélkül): pálmaház, kertészet, ajándékbolt: naponta 10-19 óráig büfé, kávéház: naponta 06-22 óráig grill étterem: naponta 12-22 óráig A vendégek számának meghatározásánál a hivatalos statisztikai forgalomszámlálási adatokra támaszkodtunk (napi 11.864 gépkocsival számoltunk). Feltételezéseink (más környékbeli látogató-fogadó létesítmény adatai alapján) szerint az első években a Narancsház meglátogatása céljából ennek 2%-a fog megállni a városban. Ez napi 237 autót jelent. Autónként átlagosan 2 fővel kalkuláltunk, ami napi 475 főt jelent (összehasonlításul a Keszthelyi Festetics-kastély prognosztizált látogatószáma a 2009. évre kb. 830 fő). A gépjárművel érkező vendégszám növekedési ütemét az első két évre évi 25%-osra tervezzük az újdonság-hatás miatt, ezt követően pedig csupán 5%-os évi növekedést prognosztizálunk. A vendéglátásban több egység is kialakításra kerül: egy büfé-kávéház-teaház, valamit egy grill étterem. A vendéglátás forgalmánál a stabil átmenő forgalom által generált vendégszám mellett a csúcsidőkben (12-14 óra és 18-20 óra között) az autós vendégszám felével számoltunk minden évben. A Narancsházakban tervezett konyhakapacitás első ütemben napi 300 adagos, az éttermi ülőhelyek száma kb. 100 szék. Feltételezéseink szerint a vendéglátó fogyasztás értéke a kávéházban személyenként átlag 500 Ft, a grill éteremben átlag 1.100 Ft. A belépődíj esetében az átmenő forgalom által generált vendégek ~15%-át kezeljük a Narancsház látogatójaként is (~75fő/nap×366nap=~27500fő/év), a korábban leírt növekedési ütem mellett. A látogatók negyedéről tételeztük fel valamilyen ajándéktárgy vásárlását átlag 800 Ft-ért és hatoduk esetében valamilyen dísznövény-vásárlást is terveztünk
50
átlag 1 500 Ft értékben. A kávéházi, grill-éttermi fogyasztás valamint a belépők esetében az első két évben évi 13%-os, majd 3%-os fogyasztásnövekedéssel, míg a dísznövényekből és ajándéktárgyakból származó bevételek esetében évi 10%, majd 2 év után évi 2%-os növekedéssel kalkuláltunk. Fenti paraméterek összegzésével áll elő a teljes bevétel, mely az első évben 563 eFt/nap, a 7. évben azonban már 1114 eFt/nap. •
I/2 sz. NYUGATI BEVÉTELEI
KAPUPROJEKT
-SZÍNHÁZ
-KONFERENCIATEREM
A bevételek esetében lassú felfutásra számítunk, mivel – mint minőségi vidéki rendezvényhelyszín – az országban több helyszín is konkurenciát jelent. A bevételek alapjául szolgáló árak esetében csak inflációs növekedéssel számoltunk. Mindezen megfontolások alapján az első két évben havi négy rendezvénynappal kalkuláltunk, amit kb. kétévente növelünk 2-2 nappal havi 10 napos maximum eléréséig. A rendezvénynapok tartalmilag egyaránt jelenthetnek kulturális vagy konferencia rendezvényt, különbséget a terembérleti díj összegében teszünk. Terem- és eszközbérletből származó többletbevétel Ez a bevételtömeg alacsony nagyságrendet képvisel. Ennek fő oka, hogy a rendezvényszakmában mindennapos az a gyakorlat, hogy ha a rendezvényhez jelentős vendéglátó (és esetünkben szállás) bevétel is kapcsolódik, akkor a terembérlet szinte csak jelképes, illetve sok esetben el is marad. Ezért terem- és eszközbérletből kezdetben átlagosan csak évi 5 millió forint körüli bevételre számítunk, ami a vizsgált időszak végére évi kb. 10 millió forintra növekszik. Rendezvények vendéglátó bevétele A bevételek ezen csoportjába soroltuk az eseményeket megszakító szünetek és étkezések bevételeit. Egy vendég esetében naponként átlagosan 5 (később 7) ezer forinttal számolunk, ami egy kávészünet és egy italfogyasztással egybekötött főétkezés költségeit fedezi. Nem minden esetben számolunk a teljes kapacitást igénybe vevő rendezvényekre, átlagos, mintegy 70-75%-os kihasználtságot tervezünk az összkapacitáshoz (370 fő) képest. A rendezvényekhez helyben szálláslehetőség nem kapcsolódik, ezért csak 1 napos rendezvények lebonyolításával kalkuláltunk, partiszerviz-jellegű lebonyolítással, mivel nincsen megfelelő vendéglátó szolgáltatás (ez indokolja az ehhez kapcsolódó magas ELÁBÉ szintet). Kulturális célú igénybevétel Kulturális célú igénybevételként átlagosan havi 4 alkalmat kalkulálunk terem használatra, melyek egyaránt lehetnek színházi előadások illetve hangversenyek. Ebben az esetben átlagosan csak 3-3,5 millió forint éves bevétellel számolunk, mivel ezen események elsősorban nem profitorientáltak. Összességében a bevételek az első évben mintegy 280 millió forintot tehetnek ki, mely a 4. évtől lépi át az 500 millió forintos értéket. A kastély fejlesztése a szállodai szolgáltatások fejlődésével további bevételi tartalékokat rejthet magában, melyek a rendezvények bevételeit is tovább növelhetik, ezzel azonban a projekt sorsának jelenlegi bizonytalansága miatt egyelőre nem számolunk.
51
Bevételek összegzése (2009-2018)
52
A kapuprojektek működési költségei A projekt üzemeltetési költségeinek becslése az elmúlt évek hasonló tárgyú közbeszerzéseinek figyelembevételével történt. A beruházási költségek tervezésénél a szakterületen elfogadott TERC/Viking tervezési díjak és költségnormák alapján a műemléki többletköltségek (1,3-1,5) szorzóinak figyelembevételével számoltunk, valamint figyelembe vettünk egyéb hasonló projektek során alkalmazott releváns költségkalkulációkat ugyancsak. A szükséges személyzeti létszámot az alábbi paraméterek alapján számoltuk: Egy teljes munkaidős alkalmazott átlagosan 25 nap szabadsággal számolva 1912 munkaórát teljesít egy évben. Az esetleges betegszabadság miatti helyettesítést is figyelembe véve 1800 munkaórával számoltunk. Az egyes munkaköröknél ezért először a munkaköri típusonként szükséges létszámot ill. az általuk teljesítendő munkaórát határoztuk meg, majd ezt elosztottuk a fenti teljesíthető órák számával, így megkapva a szükséges alkalmazandó létszámot. A létszám meghatározása egy tizedesjegyig történt, feltételezve a részmunkaidős alkalmazást is. A jelenlegi munkakörök (vagyis a kiinduló értékként megjelölt 6 fő) az alábbi: 2 fő tourinform-munkatárs, 2 fő technikai személyzet, 2 fő közművelődési szakember. Az I/1-es Projekt működtetéséhez az alábbi munkakörök szükségesek: Szükséges
munkaidő
(napi)
(éves)
Pénztáros
10 óra
3 650 óra
2,0 fő
Felügyelet
30 óra
10 950 óra
6,1 fő
Takarítás
16 óra
5 840 óra
3,2 fő
Kávéház
26 óra
13 140 óra
7,3 fő
Grill étterem
84 óra
30 660 óra
17,0 fő
Kertészet
40 óra
14 600 óra
4,1 fő
Ajándékbolt
10 óra
3 650 óra
2,0 fő
Összesen:
Szükséges létszám
41,7 fő
Ez összesen kb. 42 főt jelent. Az alkalmazottak részére havi átlag bruttó 130 eFtos bérrel kalkuláltunk. A bérköltségeket az inflációs rátánál 1%ponttal magasabb mértékben emeltük a reálbér növekedés biztosítása miatt. Az I/2 Projekt Színház épület esetében 5 fő technikai személyzettel számoltunk, a takarítást külső cégre bízzuk. A saját üzemelésben végzett vendéglátás (Narancsház) ELÁBÉ (nyersanyag ill. beszerzési költségek aránya a bevételhez) szintjét 10%-ra állítottuk be. A rendezvények esetében a parti-szerviz jellegű szolgáltatás igénybe vétele miatt az ELÁBÉ-szint 60%-os, mely tartalmazza a felszolgálók díját és a fogyóeszközök biztosítását is. A megvásárlásra kínált ajándéktárgyak esetében a beszerzési ár aránya az értékesítési árhoz képest 60%-os.
53
A bevétel 2%-ában határoztuk meg a közvetlen költségek (takarítószerek, külső takarítás, egyéb üzemelési anyagok, akvárium állateledel, növényápoló szerek, kertészeti anyagok, stb.) valamint az értékesítés általános költségeinek szintjét. Az üzemelés első két évében extra piaci bevezetési marketing költséget is terveztünk, mivel az első időszakban nagyobb összeg kalkulációja indokolt az általános üzemelés közben felmerülő marketing költségeknél. 10 millió forintban határoztuk meg az igazgatási költségek (bankköltség, könyvelés, adminisztráció) induló szintjét tapasztalati adatok és piackutatás alapján. Ezt követően az inflációval (3%) megegyező növekedést tervezünk. A mindennapos műszaki-karbantartási költségeket – új beruházásról lévén szó – viszonylag alacsony szinten határoztuk meg inflációval azonos növekedéssel. Véleményünk szerint a működés során tízévente szükséges jelentősebb mértékű karbantartás és felújítás elvégzése is. Ennek mértéke azonban jelenleg pontosan nem ismert, a számításokban nem jelenik meg, mivel a vizsgált időszak után válik esedékessé. Az adók és biztosítási költségek kezdőszintjét 2500e Ft-ban határoztuk meg, az adók alatt az iparűzési és az innovációs adófizetési kötelezettséget értettük. Működési költségek összegzése (2012-2018)
A Kapuprojektek gazdaságossági számításának összegzése A Kapuprojektek létjogosultságát a benne rejlő lehetőségek miatt optimistán közelítjük meg. A teljes helyreállítást követően képes az önfenntartó üzemelésre, bár a felfutási időszakban a forgalmi adatokat még óvatosan kezeljük. Reményeink szerint a 3-4. évre már jelentősen megnő a kastély forgalma, vonzáskörzete kibővül. Ezen reményeinket a KSH, OIB, Matur által készített hazai vendégforgalmi adatok is alátámasztják. A kumulált pénzügyi nettó jelenérték a vizsgált 10 éves időtartam alatt kb. -1,06 milliárd Ft, a pénzügyi belső megtérülési ráta pedig -6,34% (negatív). A beruházás mindenképpen külső támogatásra szorul, mert a projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív (FNPV = -1 057 millió Ft), ami indokolja a megpályázott támogatás igénylését. Mivel a megtérülés rendkívül hosszú idejű, a megpályázott támogatás elnyerése a beruházás megvalósulásának esélyét növeli, mert mind magán, mind pedig közberuházás esetén a Beruházó számára az önerő minél gyorsabb megtérülése elsődleges szempont. A megpályázott támogatási összegnél kisebb támogatás megítélése esetében növekszik az önerő, és csökkenhet a beruházási hajlandóság is.
54
A beruházás nem kizárólag a projektgazda részére termel hasznosságot, hanem adó – és járulékfizetés révén, valamint a környékbeli kisvállalkozások megnövekedett forgalmán keresztül közvetett módon a társadalom számára is. A projekt közgazdasági nettó jelenértékét és belső megtérülési rátáját meghatározva (ENPV = 405,9 millió Ft; ERR = 13,15%) szintén arra a következtetésre jutunk, hogy indokolt a támogatás igénylése. Összegezve tehát: jelen pályázat keretében a projektgazda egy műemlék ingatlan felújítását végzi el, melyet üzemeltetésre egy non-profit üzemeltető számára kíván bérbe adni, ezért a teljes projekt a jövedelemtermelő közcélú kategóriába esik. Projektgazda a felújítást vissza nem térítendő támogatásból kívánja megvalósítani, mert nem várható el a beruházás közvetlen megtérülése. A bemutatott üzemelési számítások csak annak alátámasztására szolgálnak, hogy a projektgazda részéről reális elvárás egy olyan üzemeltető feltételezése, aki a megadott paraméterek alapján hajlandó a felújított ingatlanok bérbevételére és azok üzemeltetésére. A számítás a jelenlegi állapotot modellezi, mely szerint a Kapuprojektek a következő ütemek (Főépület, Melléképületek, Park) megvalósításáig önellátó, önfenntartó módon kell, hogy működjenek. Az üzemeltetők részére a projektet a Projektgazdával (a várossal) esetleg külön kötött megállapodásokban lehet még érdekeltebbé tenni. A fenti adatok alapján készített pénzügyi táblázatok, valamint az eredményszámítás és a projekt tervezett ütemezése a következő oldalakon található.
55
56
A maradványértéket 10%-os éves leírási kulcs alapján számoltuk a negyedik évben beszerzett teljes eszközállományra a 10. év végéig, azaz 141 792 eFt (nettó 113 433,6 eFt) × 0,97 = 63 580 eFt.
57
Az FNPV alakulása 0 2009
2010
2011
2012
2013
-200 000
-400 000
-600 000
-800 000
-1 000 000
-1 200 000
-1 400 000
-1 600 000
-1 800 000
-2 000 000
58
2014
2015
2016
2017
2018
8. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Közgazdasági költség-haszon elemzést a projekt egészére kell végezni. A közgazdasági költségeket is folyó áron kell számolni a pénzügyi költségek alapján. A közgazdasági költség a nettó pénzügyi költséggel egyezik meg. A projekt hatásainak számbavételénél, számszerűsítésénél és pénzbeli kifejezésénél a projekt elvárt hatásairól szóló elemzésnek is meg kell jelennie. A projekt hatásai lehetnek: -
közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok;
-
külső gazdasági (externális) hatások azon hatások, amelyek nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, de közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket.
Jelen projekt kapcsán tehát a fenti táblázatból kiolvasható, hogy a pénzügyi elemzésnél kiszámolt, „használónál jelentkező hasznok” mellett az externális hasznokat is figyelembe vettük, melyek mértékét a használónál jelentkező hasznok 40%-ában állapítottuk meg hasonló projektekben alkalmazott kulcs alapján. Ennek döntő részét (kb. 70%-át) a környéken megtelepedő (vagy már jelenleg is ott működő) kisvállalkozásoknak, szállodáknak a megnövekedett vendégforgalomból származó extrabevételei, illetve ezeknek adó formájában jelentkező önkormányzati bevételei jelentik. A fennmaradó kb. 30%-os hányadot olyan, még nehezebben számszerűsíthető - s ezért csak közelítőleg becsülhető tételek adják, mint például az önkormányzati telekárak növekedése a megnövekedett kereslet következtében, az alkalmazott munkaerő megnövekedett fogyasztásából származó bevételek vagy adott esetben további belföldi és külföldi településekkel kötendő megállapodásokból származó reménybeli hasznok. A beruházási és működési költségeket nettósítottuk, s így kaptuk meg végeredményként a pozitív (405 911 eFt) közgazdasági nettó jelenértéket, s ezáltal a 8%-os referenciakamatlábnál nagyobb (13,15%-os) közgazdasági belső megtérülési rátát.
59
Az ENPV alakulása
400 000
200 000
0 2009
2010
2011
2012
2013
-200 000
-400 000
-600 000
-800 000
-1 000 000
-1 200 000
-1 400 000
-1 600 000
60
2014
2015
2016
2017
2018
9. ÉRZÉKENYSÉG ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 9.1 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak es paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítménymutatókra. „Kritikus” minden olyan változó, melynek 1%-os mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók legalább 5%-os mértékű változását okozza. Jelen projekt esetében csak a közgazdasági nettó jelenérték kapcsán kritikus a bevételre számított érték (s az is csupán nem egész 2 százalékponttal haladja meg az 5%-os értéket), ami a mutató jellegéből (előrejelzésének nagyobb fokú bizonytalanságából) adódik. Ezen túlmenően még a pénzügyi belső megtérülési ráta lépi túl az 5%-os küszöböt, de csak minimális, a hibahatáron belüli mértékben. A küszöbérték jelentése: a kritikus változók milyen mértékű %-os változásánál válnak a pénzügyi es közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet. A küszöbértékek a rugalmasságból adódóan ott magasak (abszolút értékben), ahol a rugalmassági mutatók alacsonyak és fordítva. Mivel a belső megtérülési ráta és a nettó jelenérték ugyanott válik kritikussá (0 Ft és 8%), ezért a küszöbértékek páronként és soronként megegyeznek.
Rugalmasság és küszöbérték
61
9.2 KOCKÁZATELEMZÉS -
Kockázatok jogi szempontból A vonatkozó törvényhelyek alapján a műemlékegyüttes helyreállítási kötelezettsége fokozottan fennáll. Mivel az állagromlás folytatódik, az épületek helyreállítási költségei növekednek, várhatóan rövid időn belül életveszélyessé minősül a két Narancsház műszaki állapota, tető és födémszerkezetek. Jogi szempontból a jogszabálysértés fennáll és tovább fenn nem tartható a kialakult helyzet. A tényállás törvénysértés: az építési törvény (1997. évi LXXVIII.), illetve az állami vagyongazdálkodás 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, kulturális örökség védelméről szóló (2001. LXIV. tv) tv. alapján
-
Társadalmi szempont A Narancsházak állagromlása a bekövetkező látványos károsodások esetén nem kívánatos. A körmendi civil szervezetek megmozdulása előre jósolható.
-
Pénzügyi – gazdasági szempontból az idő előrehaladtával a helyreállítási, újjáépítési költségek is progresszíven növekednek.
-
Intézményi szempontból a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (ma MNV) a kezelői feladatokat nem látta el, így a kezelői jog visszatartása csak tovább súlyosbítja a helyzetet.
-
Jogi szempontból a színház folyamatos állagromlása újabb és magasabb fenntartási költségeket generál. A gépészeti, elektromos és építészeti előírások (pl. az akadálymentesítési feltételek nem teljesítése vagy a biztonsági előírások nem teljesítése) feltételezhetően rövid időn belül a színházi rendezvények és a színházépület működtetésének megszüntetését eredményezi. (1997. évi LXXVIII. tv.)
-
Társadalmi szempont Ebben az esetben a színházépület fenntartási költségeit az Önkormányzatnak úgy kell vállalnia, hogy sem társadalmi, sem kulturális haszon, sem bevételi lehetősége a közeljövőben már nem lesz, csak kizárólag kiadásai. Ismételten várható a civil szervezetek tiltakozása és a színházi, kulturális megmozdulások hiánya szélesebb lakossági köröket is megmozdíthat.
-
Pénzügyi – gazdasági fenntarthatósági szempontból a színházépületben tervezett fejlesztések elmaradása az állagromlás és a műszaki szabályozóknak nem megfelelés miatt növekedni fognak a színházépület fenntartási költségei.
-
Intézményi szempont Amennyiben fejlesztések nélkül kell a Városnak tovább üzemeltetnie a színházat úgy két lehetőség áll a Város vezetősége előtt. Vagy vállalja a Város a progresszíven növekvő fenntartási költségeket, vagy új kezelőt, üzemeltetőt keres, aki átvállalja a színházépület üzemeltetését saját kockázatára. Ez utóbbi esetben továbbra is fennállnak az előző sorokban megjelölt kockázatok, veszélyek, nevezetesen a jogszabályoknak és előírásoknak nem megfelelő üzemeltetést az új tulajdonosnak sem engedélyezik az illetékes hatóságok.
62
Kockázatelemzés összesítő táblázat (értéktartomány: 1-től - 7-ig)
63
10. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Körmend Város Önkormányzata ebben fekteti le a projekt megvalósítása során alkalmazandó kommunikációs tevékenységek formáját, meghatározza a különböző kommunikációs eszközök alkalmazásának rendjét.
10.1 A CÉLCSOPORTOK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A Kapuprojektek közvetlen célcsoportjai Vidéki turizmus Célcsoportjai: Népi hagyományokat, romantikát keresők, a kevésbé aktív pihenést választó középkorúak (pihenés, természetjárás,) aktív, sportot kedvelő fiatalok (kerékpártúrák, vízi turizmus), baráti és szakmai társaságok, (kerékpártúrák, öko-túrák), jó egzisztenciával rendelkező „gyökérkeresők” (kapcsolódó sport, lovas-turisztikai szolgáltatások igényével,), szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező, természetszerető városi családok (természetjárás, kerékpározás). Kulturális turizmus, kastélyturizmus, kulturális örökség turizmusa Célcsoportjai: A történelmi emlékhelyek megismerése iránt érdeklődők, tanulmányaikat elmélyítő, kiegészítő diákok, iskolai csoportok, egyetemisták, családi hétvégi kirándulók, az ún. 3. generációs kirándulók, szórakozni vágyó fiatalok illetve társaságok, művészetkedvelők, „művészet-sznobok”, sportot kedvelők, szurkolók, a régióban üdülő vendégek. Jellemző rájuk, hogy gyakran presztízsből fogyasztanak, romantikus hangulata miatt keresnek fel egy-egy helyet, élményeket keresnek, vagy csak a szabadidejüket akarják hasznosan kulturális élményekkel gyarapodva eltölteni. Többnyire magas jövedelemmel rendelkeznek, szabadidejük igen széles skálán mozog. Hivatás turizmus Célcsoportjai: szakmai, tudományos, kulturális és civil szervezetek, jelentősebb üzleti, multinacionális kötődésű vállalkozások, cégek, a szakmai kiállítások iránt érdeklődő, aktív cégek, tárgyalásokon, üzleti ügyekben a régióban tartózkodó üzletemberek, vezetők, értékesítők. Motivációik között leggyakrabban a kapcsolatépítés, üzlet-szerzés, ellenőrzés szerepel, vagy épp jutalom útjukat töltik. Átlagos tartózkodási idejük 1-4 napig terjed, mely napok általában hétköznapokra esnek. Jellemző rájuk, hogy kevésbé ár érzékenyek, mivel nem saját jövedelmet költenek. Táj turizmus Célcsoportjai: kikapcsolódni, regenerálódni kívánók, természetbarátok, vízi sportok kedvelői, családok, baráti társaságok, diák-csoportok, ifjúsági szervezetek, nyugdíjas közösségek, csoportok. Szinte minden korosztály megtalálható ebben a célcsoportban gyerekektől egészen a nyugdíjasokig, főleg a családosok. Motivációik között elsősorban
64
élményszerzés, kikapcsolódás, társas / családi együttlét, más környezet megismerése, ismeretszerzés, aktív időtöltés szerepel. Tartózkodási idejük átlagosan rövidebb mint a többi turisztikai célcsoport esetében, leginkább az egész napos programokat részesítik előnyben. Az alkalmazandó kommunikációs eszközök és formák szempontjából nincs jelentős különbség a célcsoportok között. Ha a vendégszám oldaláról közelítjük meg a célcsoportokat, úgy a tanulmány VIII. fejezetében megállapításra került, hogy a Narancsházak esetében mintegy nyolcszoros vendégforgalommal számolhatunk a Színház látogatottságához képest. Ebben a megvilágításban a kommunikáció mennyiségi megközelítése határozza meg a minőséget is. •
A fenti célcsoportok bontásában az alábbi kommunikációs igényeket vázolhatjuk:
- belföldi egyéni és családos turisták (autóturisták, + egyéb utazók): út menti közterületi hirdetőtáblák, hirdetések vendéglátóhelyeken, parkolókban, benzinkutakon, közterületi szórólapok, ajándéktárgyak, autós szaklapok, turisztikai magazinok, internetes weboldalak, média (tv-rádió, írott sajtó) - belföldi csoportos turizmus: lásd mint fent, továbbá utazásszervező irodák, gazdasági szervezetek dolgozói - külföldi egyéni utazók: határátkelő helyen (pl. Rábafüzes) elhelyezett hirdetések, szórólapok, figyelemfelkeltő szóró ajándéktárgyak, és hirdetés nemzetközi kastély utak, európai kastélyszállók szervezetein keresztül, a 8-as és 86-os út melletti vendéglátó és szálláshelyek reklámanyagokkal történő ellátása - külföldi csoportos utazók: a bel – és külföldi utazásszervező irodák, információs anyagokkal történő ellátása, kiemelt fontosságú az internetes naprakész kommunikációs híranyag biztosítása, a további kommunikációs igények megegyeznek a fenti célcsoporti felsorolással. A Stratégia Tekintve, hogy a kastélyegyüttes végső formáját egy új beruházás keretein belül nyeri el, a megfelelő marketing stratégiának lényegesen nagyobb jelentősége van, mint egy már létező és működő szálloda, vagy színház esetében. Így tehát bemutatunk néhány olyan lépést, amely mindenképpen a komplexum megfelelő piaci bevezetését szolgálják. A Batthyány-Strattmann kastély marketing stratégiáját három lényeges fázisra kell bontani, amelyek egyenként a következők: a., Nyitást megelőző marketing b., Nyitási marketing c., Működési marketing Nyitást megelőző marketing: A nyitást megelőző marketing fázis mintegy 10 hónappal a komplexum hivatalos megnyitása előtt kezdődik. Ebben a fázisban elkészül a kastély-együttes honlapja, hirdetve a kialakítandó kastélyszállót, színházat, megújuló Narancsházakat.
65
A honlapon már a nyitást megelőzően elérhető lesz a foglalási rendszer, ami kiváló lehetőséget biztosít a komplexum bevezetésére és az indulásra prognosztizált forgalom teljesülésére. Az előértékesítés szintén a nyitást megelőző marketing fázis része kell legyen. Ezen időszak alatt valamennyi brosúra és kiadvány elkészítésre kerül és azokat kiküldjük az utazásszervezőknek és a nagyközönségnek. A menedzsmentet adó cég különböző médián keresztül, mint például TV és újság cikkek, interjúk, kommunikációt kezdeményez a jövőbeni vendégekkel. Szintén, mint a nyitást megelőző marketing stratégia része a személyzet kiválasztása és betanítása. Nyitási marketing: A komplexum, úgynevezett szoft megnyitása a hivatalos megnyitót 2 héttel megelőzően kezdődik. A szoft nyitási fázis során elsősorban VIP vendégeket fogad majd a komplexum. Ez annyit jelent, hogy a média képviselőit, helyi hatóságok képviselőit, utazásszervezőket fog a BatthyányStrattmann kastély-együttes vendégül látni, amely látogatás alkalmával ezen vendégek megízlelhetik a komplexum szolgáltatásainak színvonalát és próbára tehetik a személyzetet. A szoft nyitási fázis során számos cikk és interjú megjelentetését tervezzük, amely mind azt célozza, hogy a nagyközönség figyelmét mind inkább a Batthyány-Strattman várkastélyra vonjuk.
10.2 TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG Az Önkormányzat kommunikációjának főbb formái A stratégia négy fő eszközre épül: - Személyes keresztül
informálás
prezentációkon,
előadásokon,
lakossági
fórumon
- Sajtó - Honlap - Hirdető és információs táblák, reklámfelületek A lakossági tájékoztatása érdekében az önkormányzat munkatársai a következő kommunikációs tevékenységeket folytatják: - Nyilvánosság biztosítása (sajtó- és ügyfél tájékoztatás, előadások) - Lakossági fórumon tájékoztatás a tervezett beruházásról - A helyi médiában és a szélesebb nyilvánosság előtt tájékoztatás, riportok beszámolók a kastély projektről, bemutatva a kastélyt jelenlegi állapotában, három dimenziós képek segítségével pedig a tervezett beruházás bemutatása. - Társadalmi partnerség kialakítása és működtetése •
Képviselet
A különböző szakmai és kommunikációs kérdésekben következők:
média-eseményeken, illetőleg az önkormányzatot képviselő
66
szakmai és személyek a
A Polgármester és az alpolgármester képviselik az önkormányzatot a médiában, különböző rangosabb eseményeken. A projekt megvalósítási tanulmányával és a pályázattal kapcsolatos kérdésekben, vagy médiaszerepléseken az önkormányzat jegyzője képviseli az önkormányzatot. A projektmenedzsment pénzügyi, műszaki, turisztikai munkatársai a szakterületükhöz tartozó helyi jelentőségű eseményeken és a projekt speciális kérdéseiben képviselik az önkormányzatot. Kapcsolattartás és együttműködés az irányító hatósággal Az önkormányzat és az NFÜ közötti kapcsolat tartásában a projektmenedzser az illetékes. Sajtótájékoztatók, sajtóközlemények A sajtótájékoztatók szervezése, illetve a sajtóanyagok, elkészítése az illetékes szakterületek bevonásával történik. •
sajtóközlemények
Honlap
A lakosság a város honlapján keresztül rendszeresen frissített információkhoz juthat a projekt előrehaladásáról. A közérdekű adatok, a közérdeklődésre számot tartó egyéb nyilvános adatok, valamint a hitelesített támogatási adatok a honlapon rendszeresen frissítésre kerülnek.
10.3 PR ÉS 10.4 IMAGE, KÜLSŐ MEGJELENÉS Marketing és Értékesítési Területek Az alábbiakban részletesen kifejtjük a nyitási időszak marketing és értékesítési költségeinek tételeit. Marketing Amikor arról beszélünk, hogy hogyan értékesítünk és reklámozunk egy terméket, mindenképpen különbséget kell tennünk a helyi és a nemzetközi értékesítési csatornák között. Bemutatásunkat kezdjük mindenekelőtt a hirdetések felsorolásával, ahol külön felsoroljuk a helyi, illetve a nemzetközi csatornákat. 1. Hirdetések a. Újság cikkek, hirdetések: •
•
•
•
•
HVG – Magyarország vezető üzleti hetilapja. Az újság célközönsége első sorban üzletemberekből tevődik össze. Magyar Hírlap – Magyarország üzleti és politikai napi lapja. Az emberek széles körét célozza meg. Turizmus Panoráma – Havi szakmai folyóirat a turizmus szakemberei és az utazásszervezők részére. Nemzetközi turisztikai publikációk út menti közterületi hirdetőtáblák, hirdetések vendéglátóhelyeken, parkolókban, benzinkutakon, közterületi szórólapok
67
b. Rádió és TV hirdetések: •
•
•
Rádió – Speciális promóciós anyagok, mint például játékok nyereményeként felajánlott, a komplexumban eltölthető pihenés. TV – Különböző TV programokba való bekapcsolódás, elsősorban azokba, ahol a komplexumban eltölthető idő nyereményként felajánlható; fizetett interjúk, beszámolók a komplexumról a helyi, regionális és országos médiában egyaránt Nemzetközi Ausztria)
TV
bemutatkozások
(elsősorban
c. Internet •
•
A Batthyány-Strattmann várkastély honlapjának megépítése, reklám bannerek elhelyezése turisztikai ill. kulturális honlapokon. Keresés optimalizáció: A Batthyány-Strattmann várkastély honlapja számos link gyűjtő oldalon is regisztrációra kerül. Ilyen lesz például: www.turizmus.lap.hu; www.hotel.lap.hu; www.utazas.lap.hu; www.kastelyhotel.hu. Ezen túlmenően azonban a keresést optimalizálni kell, amely eredményesebbé teszi a komplexumra történő találatokat.
2. Értékesítési promóciók: Az értékesítési promóciók első sorban azon célt szolgálják, hogy a forgalomban tapasztalható szezonalitást kiegyenlítsék. Ezek magukban foglalhatják az elő-, illetve utószezoni kedvezményeket, csomagokat. Az értékesítési promócióknak nagy jelentőségük van a komplexum bevezetésének időszakában, hiszen kedvező árakon a vendégek szívesen kipróbálnak új helyeket és így megismerhetik a komplexum szolgáltatásait és színvonalát. 3. Public Relations: Külső PR - negyed- félévente megjelenő elektronikus hírlevél, a szakma tájékoztatása -nyomtatott hírlevél kiadása, szintén (Kastélyhírek – Kapuprojektek címmel)
havi
megjelenéssel
- a legjelentősebb turisztikai szaklapok az országos és regionális napi és hetilapok, valamint az elektronikus média vezető munkatársait javasolt évente min. 2-3 alkalommal sajtótájékoztatóra meghívni
68
- Study tour a kül- és belföldi utaztató irodák bevonásával a kulturális és incentív turizmus, valamint rendezvényszervezők segítségével szakmai utak szervezése - kiállítás kezdeményezése, kiállításokon való részvétel - internetes portál létrehozása - online reklámozás - munkakapcsolatok kialakítása az európai kastély utak szervezőivel o Image, külső megjelenés Az image kialakításának igen nagy szerepe van, mivel minden szolgáltatásnál igen fontos az első benyomás. A Projektgazda feladata a tervezett arculat meghatározása. Igen fontos, hogy a leendő vendéget már előzetesen meggyőzzük a Termék/Szolgáltatás nélkülözhetetlenségéről, arról, hogy számára egyedülálló élményt fog nyújtani, mivel a kínált szolgáltatásokat – a Narancsházak illetve a Színház nyújtotta szolgáltatásokat - csak a helyszínen tudja kipróbálni. Az arculat elkészítése során feltétlenül utalni kell közvetett vagy közvetlen módon arra, hogy a Projekt csak egy szelet abból a tortából, amit a Város turisztikai palettája kínál (Kastély, Óváros, Rába hármas együttese). Belső PR A belső PR keretein belül kialakításra kerülnek az Arculati Kézikönyv és az arculati eszközök Pl. céges levélpapír és boríték, névjegykártya, egyenruha, címerek és logók.
10.5 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV •
Tájékoztatás a támogatási szerződés megkötése előtt
A kiemelt projektről lakossági fórum keretein belül tájékoztatjuk a lakosságot. •
Tájékoztatás a támogatási szerződés megkötése után
A beruházás megkezdése, a projekt bevezető szakaszában a fejlesztési források elnyert támogatások megismertetését, a lakosság tájékoztatását, szintén lakossági fórumon keresztül biztosítjuk, valamint sajtóközleményt is megjelentetünk. A város minden lakóját tájékoztatjuk arról, hogy a Kastélyprojekt sikeres megvalósítása milyen módon járul hozzá a város fejlődéséhez, az életminőség javításához. Továbbá milyen forrásokkal járul ehhez hozzá az Európai Unió; A program előrehaladásról és az elért eredményekről folyamatos tájékoztatást adunk az alábbiak szerint: Tájékoztató táblák elhelyezése „B” típusú hirdetőtáblát helyezünk el a Narancsház főút felöli oldalán, a munkálatok indulásakor. Projekt zárásakor az épületek ünnepélyes átadásával egyidejűleg „D” típusú emléktáblát helyezünk el a Látogató Központ főút felöli oldalán és a Színház bejáratánál.
69
Zárórendezvény A projekt sikeres zárásakor sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes átadást. Ekkor helyezzük el az emléktáblákat is. Intézkedési terv A projekttervezés jelen helyzetében nem áll rendelkezésre a projekt megkezdéséhez – a támogatási szerződéshez szükséges összes dokumentum (előkészítés alatt állnak az engedélyezési tervek) és a projekt által érintett állami tulajdonú területek kezelői viszonyainak rendezése is még folyamatban van. A projekt előkészítési tevékenységek és tervezett ráfordítások - a pozitív elbírálás esetére tervezetten - a következőek: Lépés
Kezdés
Véghatáridő
Megvalósíthatósági tanulmány 2008. 10. hó
2009. 09. hó
Elbírálás
2009. 04. hó
2009. 10. hó
Hatástanulmányok elkészítése 2008. 06. hó
2008. 12. hó
Engedélyezési tervek
2008. 09. hó
2009. 12. hó
Támogatási szerződés
2009. 09. hó
2009. 10. hó
10.6 KOMMUNIKÁCIÓS KÖLTSÉGEK A marketing tevékenység költségeit és azok ütemezését az alábbi táblázat részletezi:
70
