5. KISISKOLÁSOK (4 írás) Kozma Lászlóné: Kisiskolások környezeti nevelése Rácsodálkozni, megismerni, megszeretni, megvédeni. Fogékony életkorról lévén szó, a kisiskolások minden tantárgya alkalmas környezeti szemléletformálásra. Ebben fontos és általános szempontok: a) A természetközeliség b) Az életközeliség c) A munkálkodás – az alkotó–teremtő munka – révén az önkifejezés biztosítása 1. Környezetismeret tantárgy Fontos, hogy a tantárgy tanterve helyi, aktuális legyen. A környezetről – a saját környezetéről! – a kisiskolás ne elvont és általános fogalmakat „magoljon”! A környezetismeret tantárgy tanításának célja ne csupán a tankönyv és a munkafüzet „példás” feldolgozása legyen. Ebben az életkorban sok cselekvési helyzetre és játékra, megismerő és vizsgáló feladatra (összehasonlítás, megkülönböztetés, soralkotás…) van szükség. A gyerekeket (télen is) gyakran kell kivinni a természetbe. A terepsétákat készítsük elő, adjunk megfigyelési szempontokat! Készítsünk környezetlátó térképet: Milyen vidéken élünk? Hol helyezkedik el? Hol található a legközelebbi erdő/park? Hogyan tudjuk rendszeresen megközelíteni? Milyen állatok/növények élnek e környékünkön? Milyen élővíz található közelünkben? Milyen növények élnek a partján? Változik-e kb. négy év alatt a part növényvilága? Vajon miért? Hogyan tájékozódjunk lakóterünkben? Hogyan reagálnak az időjárás változásaira a körülöttünk élő állatok/emberek (például téli sószórás)? Milyen mesterségeket találunk lakóhelyünkön? Milyen természetes anyagokkal dolgoznak a mesterek? Hogyan élnek az emberek? Hogyan élünk együtt? Hogyan élhetnénk jobban? Milyen fejlesztésekre volna szükségünk? Milyen természeti és épített értékeink vannak? Milyen közlekedési eszközöket használnak a környéken? Melyik a legkörnyezetkímélőbb? A séták tanulságait tantermi körülmények között emlékezetből (vagy a terepen használt feladatlapok segítségével) idézzük fel, a megfigyelési szempontokat értékeljük, élményeinkről rajzoljunk, fogalmazzunk. Készítsünk tablókat, képgyűjteményeket. Bizakodást és cselekvési vágyat ébresztve bontogassuk az ember felelősségét az élővilág – s tágabban az egész Föld (beleértve az emberi társadalmakat is) fenntartásában. 2. Magyar nyelv és irodalom Az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődést segítjük, ha értékes irodalmat kínálunk természeti környezetünkről, madarakról, bogarakról, állatok szokásairól, az emberről. Fontos az olvasott szöveg feldolgozása, a szereplők cselekedeteinek és tulajdonságainak megbeszélése, kérdések megfogalmazása, az olvasottak összevetése saját élményeinkkel, lehetőségeinkkel, vágyainkkal. Már kisiskolás korban OLVASGATÓT szerkesztünk saját versekkel, mesékkel, rajzokkal. Két oldalas olvasgatónkat havonta sokszorosítjuk, dossziéban gyűjtjük, és tanév végén összefűzve hazavisszük. Méltón üzenünk így mindarról, amit egész évben sétáink során láttunk, hallottunk, tapasztaltunk, ami számunkra fontos volt.
3. Művészetek: Tárgy- és környezetkultúra A közvetlen környezet épületeinek és tárgyainak megismerése, elemzése közben beszélünk öröklött értékeink megőrzésének fontosságáról. Az évszakok bejárható rendjében lehetőségünk van a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. Egy csigaház, pókháló, madártoll, őszi levél, zúzmarás ág… megfigyelése és rajzolása közben kérdések fogalmazódnak bennünk. A természetes anyagok (kukoricacsuhé, szalmaszál, gyapjú, méhviasz stb.) használata a tapintáson, szagláson keresztül ad pozitív élményt. 4. Technika és életvitel Fontos a tevékenység tervezése, a takarékos anyaghasználat, az újrahasznosítás bevezetése, a környezettudatos fogyasztói magatartás alakítása. Hulladék megelőzés hulladékkezelés, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem működése. 5. Matematika Folyamatos feladatunk a tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás fejlesztése. Matematikai feladatok a környezeti nevelés számára hasznosítható példákon. *-*-* Témánk: az AGYAG „A jó ember jó kincséből, jót hoz elő.” Bölcsességek könyve Ötlet Kincs a kezünkben egy maréknyi agyag. Az agyagból edényt tudunk formálni. Az edényt szárítjuk, tűzben kiégetjük, forma és méret szerint csoportosítjuk, polcra tesszük. Egy idő elteltével újra kézbe vesszük, és növényt nevelünk benne. Megvalósítás I. foglalkozás Tevékenységi forma: Beszédkör 1. Körbeadunk egy maréknyi agyagot: – Szabad szagolgatni, méricskélni, szólni hozzá. 2. Beszélgetés: – Mit tudsz az agyagról? Környezetedben hogyan hasznosítják? Te mire használnád? 3. Közös elhatározás: – Néhány hónapon keresztül legyen fő témánk az agyag. (Innentől nem beszédkör) 4. Rejtvény: Mi szükséges ahhoz, hogy az agyag gyúrható legyen? (A kérdést előzetesen csomagolópapírra írom.) 5. Rávezető vers: Tamkó Sirató Károly Dal a tóról (Tanítói felolvasás) Beszélgetés a tóról. 6. Önálló szövegfeldolgozás: Varga Domokos Fürdik a róka. Megbeszélés. 7. Megállapítás: a víz segítségével gyúrható az agyag. II. foglalkozás Tevékenységi forma: Látogatás a Tápió folyóhoz 1. Élménygyűjtés 2. Hangtérkép 3. Kreatív játék: Keress valami aprót a parton! 4. Szabadtéri tárlat
III. foglalkozás: Tevékenységi forma: Az osztályterem szőnyeges részében szabadon körbe ülünk. Az elhelyezkedést énekléssel segítjük.Szókártyák kerülnek a körbe. – Önállóan olvassátok, és próbáljatok rendet tenni a kártyák között! (A szókártyák az alábbi „Agyagnaptár” szavai.) Közös megbeszélés, rendezés, ragasztás, vagyis az „Agyagnaptár” elkészítése. Agyagnaptárunkat az osztályterem jól megközelíthető részén kifüggesztjük. – Írd a neved ahhoz a tevékenységhez, amit legszívesebben végzel! AGYAGNAPTÁR Tevékenységi naptár az agyag témához Szeptember Fő feladat: ANYAGGYŰJTÉS Résztevékenységek: könyvtárlátogatás, keresgélés, videózás, jegyzetelés, „ollózás”, múzeumlátogatás, megfigyelés, felolvasás. Témánkhoz érdekes írásokat gyűjtünk, képeket, festményeket nézegetünk, verseket, meséket olvasunk. Elmegyünk a helyi falumúzeumba, agyagból készült edényeket keresünk. Videózunk. Az agyagos témához kiváló Tóth Péter Pál Termékeny káosz című filmje (a Duna Televízió kínálatában). Október Fő feladat: AGYAGGYŰJTÉS Résztevékenységek: tóparti séta, határozás–összevetés, keresgélés, gyárlátogatás, jegyzetelés, rajzolás, madármegfigyelés, nyomolvasás. Tápiógyörgyén könnyű a dolgunk, mert téglagyár üzemel, s a környékén agyaggödröket ástak. Az agyaggyűjtést megelőzően megismerkedünk a helyi téglagyárral. Megfigyeljük, hogyan készül a tégla. Színes élményrajzainkért cserébe, megkérünk egy hozzáértő dolgozót, segítsen nekünk agyagot gyűjteni és gyúrni. Időpontot egyeztetünk. Ha lassan közelítjük meg az agyaggödröt, állati nyomokat is találhatunk! A nyom titkos üzenet, mindig az élet jelenlétére utal. A nyomkeresés lélegzetelállítóan izgalmas a kisgyerek számára. Természetesen vizsgálunk néhány tóparti növényt, felkínálkozó rovart, békát, vízibolhát, pókot, madarat is; mindazt, amit az ősz felkínál. November Fő feladat: AGYAGEDÉNY ELKÉSZÍTÉSE Résztevékenységek: videózás, filmnézés, vendégvárás, versmondás, fazekas műhely berendezése, feliratozás, fotózás. Felkészülünk az agyagedény elkészítésére. Környezetünkben felkutatunk olyan szakembert, aki mestere az agyagozásnak, s őt felkérjük: segítsen nekünk. Rendkívüli technika órát tervezünk. Lehetőségeinkhez mérten tantermünket fazekas műhellyé alakítjuk. Előzetesen feliratokat készítünk, melyek üzenetét megbeszéljük: „Lementem hát a fazekas házához; az éppen edényt formált a korongon. És ha nem sikerült az edény, amelyet éppen formált, amint ez megtörténik a fazekas használta agyaggal, akkor újra nekilátott, és egy másik edényt csinált belőle a fazekasok szokása szerint.” – Jeremiás próféta
1. Kötényt kötünk, újságot terítünk a padokra, nagyméretű műanyag vödrök tetejét újrahasznosítva (korunk találmánya a műanyag, erre a célra nagyon alkalmas), magunk elé tesszük alátétnek, vizet osztunk. 2. Vendégünk érkezik. Elek Angéla, fazekas. Verssel köszöntjük. 3. Körben ülve képeket nézegetünk, kérdezünk, beszélgetünk. 4. Asztal mellett mindenki kap egy maréknyi összegyúrt agyagot. „Az ember megtanulja, hány ujja van.” 5. Önálló munka: - Most kedved szerint formáld az agyagot, bármit gyúrhatsz belőle. - Gyakran nyúlj vízért, hogy az agyag csússzon a kezed között! - Bemutatás: Mondd el, mit készítettél! Tegyél jelet a munkádra, és helyezd az ablakpárkányra. Rövid szünet után, melyet ajánlatos szabadlevegőn eltölteni, folytatjuk munkánkat. 6. Az agyag alkalmas arra, hogy EDÉNYT készítsünk belőle. Együtt a fazekassal: Száradás után kemencébe kerülnek az edények, hogy a tűz is elvégezze feladatát. 7. Vendégünktől elköszönünk. Megígérjük, tavasszal kerékpártúrát szervezünk Abonyba: kíváncsiak vagyunk a forgatókorongra, a mázazásra, a kemencére. 8. Munka után rendet teszünk, mindenki talál bőven feladatot. Sok kéz, hamar kész. Rend a lelke, mindennek – mondogatjuk. Elfáradtunk. Elkészült edényeinkből, tantermünk védett sarkában kiállítást rendezünk. Iskolatársaink, szüleink felé is megnyitjuk. December Fő feladat: Luca napi BÚZAÜLTETÉS Résztevékenységek: égetés, vásárlás, ültetés, megfigyelés, mérés, csomagolás. December elején már gondolunk a Karácsonyra. Luca napján agyagedényünkbe búzát ültetünk. Előzetesen megszervezzük agyagedényeink kiégetését. Virágföldet és búzát vásárolunk. Adventi ablakunk szorgalmas munkáról árulkodik. „Búza, búza, búzamag, benne aluszik a nap.” - népköltés Reggelente figyeljük, kinek bújt elő a búzája? – Kié mekkorát nőtt? – Néhányan a környezetismeret füzetükbe rajzokat készítenek. Mindez hasznos időtöltés az iskolában. A téli szünetben minden kisiskolás otthon gondozza tovább növénykéjét. Megbeszéljük, hogy régen a hajtatott búzát az ünnepi asztalra tették az emberek. Amikor a búza színét veszítette, a tyúkoknak adták, vagy komposztálták. - Fontos, hogy az üres agyagedényt mossátok tisztára, és őrizzétek a következő karácsonyig. Az újesztendő új feladatokat hoz a természetre figyelő kisiskolás számára. Az AGYAG téma szerteágazó, termékeny forrása, öröme az emberi leleménynek. Ha megszerettük, majd tovább bontogatjuk a fazekasság titkát.
Szabóné Márta Judit: Módszertani gyűjtemény Iskolánkban, logopédiai osztályokban részképesség-zavaros gyerekekkel foglalkozom, alsós osztályokban. Speciális képzésükhöz tartozik a szenzoros integrációs terápia, amin belül érzékelés, észlelés és mozgáskoordináció fejlesztést végzek. A terápia fejlesztési területeihez kapcsolódva gyűjtöttem össze a játékokat, ami remélhetőleg gyerek és pedagógus számára is üdítően hatnak. Célom: • A terápiás munka megújítása, zöldítése, • a gyerekek természeti környezetükkel való kapcsolatának szorosabbá válása, • viselkedésük környezetbaráttá tétele. Mivel a logopédiai osztályokba járó gyerekeknek nagy lemaradásuk van a beszédértés, beszédmegértés fejlődésében, ezért nagy hangsúlyt kapnak a különféle beszédkésztetési gyakorlatok, játékok. Beszédkészség fejlesztése Anyanyelvi játékok A játékok csoportosan, oldott légkörben, jó hangulatban játszhatók. Alkalmasak a beszédkedv fokozására, a beszédértés és kifejezőkészség fejlesztésére, a nyelvi fantázia kialakítására. Így elősegítjük a gyermek számára a magyar nyelv használatát. Papagáj játék 1. A játékvezető a gyermekek által már ismert állatneveket mond elő. Az elmondottakat a megfelelő sorrendben kell visszamondani: pl. zebra, pingvin, delfin. Az elemek számát növelni lehet, az előadás gyorsaságát, pedig fokozni. Papagáj játék 2. Az állatok nevét lehet szűkíteni, illetve csoportosítani: pl. csak madarak nevét mondani, csak emlősökét, csak sarkvidéken élőkét. Kakukktojás A felsorolt szavak közül ki kell találni, hogy mi nem illik az elmondott sorba: pl. alma, körte, rigó, szilva. Mondd egy szóval! A pedagógus által felsorolt szavakat gyűjtőfogalommal kell kifejezni: pl. hóvirág, ibolya, rózsa-virág, retek, borsó, uborka-zöldség. Folytasd! Szógyűjtés adott fogalomhoz, természeti jelenséghez. A gyerekek körben állnak, a tanár labdadobással összekötve, dob egy szót egy gyermeknek. A tanuló a labda visszadobásával, új szóval bővíti a fogalomkört. A játék addig tart, amíg a gyerekek találnak új szavakat. Ezután egy új fogalomkörben folytatódik a játék. pl. szellő, szél, vihar, orkán vagy eső, zivatar, jégeső, zápor. A fele sem igaz! Az elmondott rövid történetben meg kell találni, hogy mi nem igaz. pl. Elmentem a játékboltba. Vettem egy elefántot. Amikor kijöttem a boltból, felültem az elefánt hátára és hazamentem.
Varázsló játék Meséld el, mi szeretnél lenni, ha egy tündér átvarázsolna egy tündérkertbe! A gyerekek röviden mondják el elképzeléseiket. Elő is adhatják, dramatizálhatják is azt. Fejezd be a történetet! Valaki elkezd egy történetet egy vízcseppről, az óceánról, a fáról vagy az erdőről. Mindenki a saját elképzeléseinek megfelelően fejezi be a történetet, el is játszhatja azt. Mozgásérzékelés- mozgáskoordináció A célirányos koordinált mozgások létrejöttéhez több érzékelési terület együttműködésére van szükség. A nagymozgásos játékok gyakoroltatása során fejlődik térben való tájékozódásuk, izomtónusuk akaratlagos változtatásának képessége. Egyensúlyérzékelés, tér és helyzetérzékelés Kakasviadal Két gyerek egymással szembefordul, egy méter távolságra. A mérkőző felek karba fogják a kezüket a mellükön, egyik lábukat felhúzzák, mint a gólyák. „Rajt” vezényszóra, fél lábon ugrálva egymásnak mennek, és összefont karral lökdösik egymást. Hol összemennek, hol szét, hogy új erőre kapva, megint meglökjék egymást. Aki kettőjük közül, előbb teszi le a lábát a földre, az veszítette el a menetet. Mocsárjárás Három lapos, nagyméretű követ teszünk a földre egymástól kis távolságra. Egy gyermek rááll két kőre, biztosan egyensúlyban tartva magát. Óvatosan lehajol a harmadik kőért, és azt az egyik lába elé helyezi. Felegyenesedik, rálép a most odahelyezett kőre, majd újból lehajol, és az üresen maradt követ teszi a másik lába elé. Így halad lépésről lépésre előre. Patakugrás A patakot a földön két párhuzamosan elhelyezett bottal jelöljük meg. A gyerekek álljanak sorba, és egymás után ugorjanak az egyik partról a másikra. Vízbe ugrani nem szabad, aki beugrik, az „belefullad”. Legyen hosszú a patak, így mindenki egyszerre ugorhat. Többféle módon ugorhatnak: nekifutással, helyből, páros lábbal, fél lábon, dobbantással, hátrafelé. Kötéltáncos Hosszú, vastag kötelet fektetünk a földre két fa közé. Ezen kell a kötéltáncosnak végighaladni. A haladás lassan és óvatosan történjék, különben a „mélybe” esik az egyensúlyozó. A különböző feladatokat egymás után végzik a gyerekek, a többiek ülve figyelnek, mint a cirkuszban volnának. A kötéltáncos mehet: egyszerű lépésekkel, láblendítéssel, felhúzott térdekkel, oldalazva, lábujjhegyen, sarkon, hátrafelé. Két karjukat kitárva egyensúlyozhatnak, sőt esernyőt is használhatnak karjuk meghosszabbításaként. Egyenes vonal helyett, hullámos, cikcakk, kör alakú pályán is haladhatnak a mutatványosok. Ha elég hosszú a bejárnivaló, szakaszosan indulhatnak a gyerekek, így folyamatosan többen is végezhetik a feladatot. Gólyajárás Nagyra nőtt fűben kell magas lábtartással átérni egyik oldalról a másikra. Vigyázni kell, hogy a gyerekek ne tapossák le a füvet. Meghatározott lépésszámmal kell átérniük. Rönkfutás Homokba épített farönkökön lépegetés, majd futás leesés nélkül.
Létrán-járás Földre fektetett létrán, fokain lépegetve végigsétálni vagy fokai között ugrálni. Gördülés lejtőn A gördülések a helyváltoztatás ősi formái. Az oldalirányú gördüléseknek kedvez a ferde talaj. A mozgás végrehajtását segíti a gravitációs erő is. Enyhén lejtős, füves domboldal alkalmas erre a célra. A lejtő tetejéről hason fekvésben induljanak el a gyerekek, nyújtott karral. Menetközben ne húzzák be karjukat a mellkas elé, mert ez akadályozza a folyamatos gördülést. Ebben a helyzetben megtapasztalják a gravitáció hatását és erejét. A gördülés során felerősödik testérzetük, ami jótékonyan segíti testképük alakulását. Sárkány A gyerekek szétszórtan helyezkednek el a térben. Az egyik gyerek kezében széles sálat vagy szalagot tart és maga mögött lengetve fut. A többiek igyekeznek elkapni kézzel a szalagot, ha sikerül a győztes fut vele tovább. Több sárkányt vivő gyerekekkel is lehet játszani. Bekötött szemű társukat vezessék a gyerekek egy általuk kiválasztott fához. Tapogassa körbe a fát, tanulmányozza keze segítségével fa kérgét, repedéseit. A kiindulási helyhez való visszavezetés után vegyék le a kendőt társuk szeméről, akinek meg kell keresnie a letapogatott fát. Társ megforgatásával bonyolítva jól fejleszti a térben való tájékozódást, a téri koordinációt. Dühös kígyó Az előző játék változata. Most a szalagot kígyóként a földön húzva szalad az egyik gyerek, a többieknek pedig, egy lábbal rálépve kell a kígyót megfogni. Gyíkocskák és a légy Kedvelt szerepjáték. A légy szemben ül a többiekkel törökülésben 15-20 m-re. Ha csukva tarja a szemét, vagyis alszik, a gyíkok kúszásban elindulnak feléje. Ha kinyitja a szemét, vagyis felébred, akkora többieknek mozdulatlanná kell merevedniük. Ha a légy mozgásban talál valakit, visszaküldi a kezdővonalhoz. Aki hamarabb megfogta a legyet, helyet cserélhet. Trambulinon való szökdelés Erősíti a lábat, lábfejet, a gyors karmozgások aktivizálják a felsőtörzs és a vállöv izmait. Az ugrások lehetőséget adnak a levegőben való egyensúly megtartására, a test és a végtaghelyzetek összerendezésére. Ugróiskola Milyen messzire ugranak az állatok? Homokba ugranak a gyerekek távolra. Oldalt állatok képei elhelyezve, olyan távolságra, amekkorát a bizonyos állat ugrik. Jelöljük cm-ben, m-ben megadva. Szent Iván-éji tűzugrás Egy népi hagyomány volt az Alföldön, ma ismét feléledt ez a szokás. A tűzbe terméseket dobáltak és átugrották. Megtisztulást jelentett annak, aki ezt megtette. Ma bátorság próbának is használják. Hallásérzékelés Hangok a világból Magnóra vett zajokat kell felismerni. Szél fújása, levelek zizegése, esőcseppek kopogása, avar zörgése, madárcsicsergés, templom harangjának zúgása. A környezetünkben hallható hangok
témákra is oszthatók. Lehet az állatkertben, az erdőben, a tengernél, a parkban hallható hangokat megfigyeltetni és felismertetni. Keresem a hangot! Tájékozódás hang irányába A gyerekek fa, bokor mögé bújnak. Időnként kiáltanak egyik társuknak, akinek az a feladata, hogy a hang segítségével megtalálja a többieket. Tapintási, bőrérzékelés Sétáljunk mezítláb homokban, avarban, földön, kavicson, fűben, víztócsában. Rajzoljunk lábunkkal egyszerű formákat, hullámos vonalakat. Gyűjtsünk a természetben található anyagokat. Tapogassák meg alaposan a kezükkel. Tegyük ezeket egy zsákba. A zsákba kézzel nyúlva tapogassák meg a gyerekek a kagylót, madártollat, gesztenyét, fenyőtobozt, ágdarabkát, követ. Ismerjék fel a tárgyakat a látás kizárásával. Látási észlelés Figyeltessünk meg a gyerekekkel fakéreg darabot, gesztenyefalevelet, hársfalevelet, csigaházat, platánfa termését, gesztenyét. Ezeket tegyük sorba, jól láthatóan, majd takarjuk le. Keressen mindenki a parkban vagy erdőben ugyanilyeneket. Kézügyesség fejlesztése, finommotoros koordináció Játékkészítés fűből A szép, zöld fűcsomókból játékokat lehet készíteni. Fogjunk két csomó füvet össze úgy, hogy tövei fedjék egymást, a levelei meg kifelé álljanak, és kötözzük meg erősen középen fűszállal vagy spárgával. Ha összehajtjuk, és kezet is fűzünk bele, fűbaba lesz belőle. Pici koszorút is fonhatunk belőle és fejünkre téve, elvarázsolhatjuk magunkat tündérré vagy királynővé. Játékok vesszőből Fűz.-, mogyoró- vagy nyírfavessző szükséges hozzá. Kanál, pipa, karikaformákat alakíthatunk ki. A napfonathoz két, három vékony ágdarabkát használjunk. Középen erősen kötözzük össze a spárgával, amit kifelé haladva hurkoljunk minden ágacskára körbe haladva. Mindig csak annyi anyagot használjunk, amennyi feltétlenül szükséges. Beszéljünk a gyerekekkel a természeti kincsekről, és az azokkal való takarékoskodásra. Faöltöztetés, élő fák díszítése Beszéljünk arról, hogy milyen alkalmakkor díszítenek az emberek fákat. Legismertebb fadíszítés a karácsony napja. Májusfa! Májusfát állítanak a legények kedves lányismerősük ablaka alá, szalaggal, borral, kendővel díszítve. Szalagos zöld ágat tűznek a kőművesek a felhúzott falak tetejére, mielőtt rákerül a tetőszerkezet. Mi, ha van hozzá kedvünk és szép az idő, menjünk a parkba, a kertbe a gyerekekkel. Vigyünk magunkkal szalagot, krepp papírt, ollót, magunk gyártotta díszeket. Csak úgy díszítsünk bokrokat, fákat. Télen a kopasz ágakra kötözhetünk színes virágokat. Ünnepeljük szépségüket emberi módon, de ne okozzunk fájdalmat, pusztulást. Legyen ez a gondolat dolgozatom zárása. Remélem a játékgyűjtemény használata során, sikerül ebben az „elmodernizálódott” világban ismét közelebb kerülni természeti környezetünkhöz, harmonikusan és egységben élni vele.
Osztheimer Erika – Zilahiné Szegő Viktória: Környezetvédelmi nevelés a 2. osztályban Szeptember Fedezzük fel a szeptemberi erdőt. Cél a gyerekek érdeklődésének felkeltése irányított program alapján. A megfigyelés, megismerni vágyás képességének kialakítása. A természet változásainak megfigyelése szeptemberben. 1. Séta • Felkészülés a kirándulásra. Mi legyen a hátizsákunkban? Hogyan öltözködjünk? Mit vigyünk magunkkal? Az erdő élőhely. Viselkedésünkkel ne zavarjunk semmit, ami ott él. Szabályok megfogalmazása. Az erdő fohásza. AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól, és gyümölcsöm oltja szomjadat. ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel a deszka, amelyből csónakodat építed. ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele. NE BÁNTS! •
A turistákat, kirándulókat segítő eszközök, létesítmények az erdőben (turistajelzések, esőház, tűzrakóhely stb.) • Az iskola erdőjének bejárása, megismerése. Érzékszerveink, melyek segítenek az erdő megismerésében, felfedezésében. A kirándulás után Ötletbörze: Mit tehetünk az erdőnkért? Mit tennénk az erdőnkben szívesen? A felvetett ötletek listába rendezése megvalósíthatóságuk alapján. Tervek készítése a megvalósításhoz. A témával az év folyamán folyamatosan foglalkozunk a megbeszéltek alapján. MONDÓKA: „Dib, dáb, daruláb, tarka disznó mezétláb, én elmentem az erdőbe tölgyfa karót szedni, utánam jött Beke bácsi hátba veregetni. Dib, dáb daruláb, tarka disznó mezétláb, eredj ki te hát!” 2. Séta Az erdő, mint élőhely. Növények megfigyelése. A növények szerepe a természetben, életfeltételeik, felhasználásuk.
A növények típusai, megjelenési formái (fás- és lágyszárú növények, lombhullatók és örökzöldek). • Növényfelismerés (tölgy, bükk, mogyoró). (Kapcsolat az olvasókönyvvel, Ok. 24-25. o.) • Csoportmunkákban vizsgáljuk a fák méretét, a lombkorona alakját, a fák törzsének vastagságát, a fakéreg színét, mintázatát. • A lehullott levelek mennyiségének megfigyelése. Levelek gyűjtése. A gyűjtött levelek színének, tapintásának, nagyságának, alakjának és szélének összehasonlítása. • A levelek lepréselése. • Képalkotás a levelekből (ritmus és/vagy állatfigurák). • A növények készülődése a télre – Megfigyelés, beszélgetés. MONDÓKA: „Esik eső, csepereg, Megáznak a gyerekek. Sáros lesz a kis cipő, Vizes lesz a főkötő. Esik eső, u-ju-ju, Hozzá még a szél is fú, Ha esik is, mindhiába, El kell menni iskolába. Esik eső, csepereg, Sárga levél lepereg. Elcsendesül már az erdő, Vége felé az esztendő. Ess, ess, esőcsepp, Szomjas a föld, itasd meg.” Október Az erdő, mint a táj része. Az erdő, mint élőhely. 3. Séta • Milyen állatok laknak az erdőben? Emlősök, madarak összehasonlítása (testfelépítés, kültakaró, szaporodás, életmód). Ízeltlábúak, puhatestűek az erdőben (poszméh, hangya, pók, róka, mókus, cinege). • Az állatok nyomainak keresése. Lábnyomok kiöntése gipszből. • Az őszi időjárás hatása az állatokra. Az állatok készülődése a télre. (Búvóhelykeresés, élelemgyűjtögetés, vastag zsírréteg ill. bunda növesztése.) • Itt telelő és költözőmadarak. (Ok. 35. o.) (cinege, daru, gólya) • Állathang- illetve mozgásutánzás, rajzkészítés. JÁTÉK: Mókuskáim, ki a házból…, Kakukkjáték) 4. Séta Az erdő, mint éléskamra – termések gyűjtése. • A gyűjtés szabályai. Ehető növények, gyógynövények, mérgező növények. Egészséges életmódra nevelés. Hogyan fogyasztjuk őket? (gombák, gyümölcsök, dió, mogyoró, szeder; csipketea készítése) • A gyűjtött növények, termések vizsgálata. • Képmontázs a gyűjtött növényekből, levelekből. Az erdő színei. Játék a színekkel. • Az emberi tevékenység nyomai a természetben. A környezeti szennyezés hatásai; példák gyűjtése. Hogyan óvhatjuk mi az erdőt? Öröm- és bánatpontok az erdőben. ÜNNEPEINK: SZÜRET „Ősz a hegyen” rendezvény. (Már hagyomány az iskolában, hogy minden napközis csoport készít egy gyümölcskosarat, amikből kiállítást rendeznek, majd egy rövid műsor után vendégül látják a szülőket egy kis teázós, süteményes beszélgetésre.) JÁTÉK: Lipem-lopom a szőlőt…
November 5. Séta • Öröm- és bánatpontok. • Közlekedés okosan és biztonságosan, és udvariasan. (Ok. 55. o.) • A tömegközlekedés szabályai. • Drámajáték: utazunk. Kisállatok a lakásban. (kutya, macska, tengerimalac stb.). A kisállattartás szabályai. (Ok. 62. o.) ZENEHALLGATÁS: „Nálatok, laknak-e állatok…” 6. Séta Hogyan készülődik a természet a télre. Séta a novemberi erdőben. • Hogyan várják a telet az állatok és a növények? • Hogyan segítsünk átvészelni a telet? Búvóhelyek – etetők a ház körül és a természetben. Kapcsolatfelvétel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. • Etetők készítése, lehetőleg újra hasznosítható anyagokból. A kész etetők kihelyezése az erdőbe. Mit tegyünk az etetőbe? Milyen madarat mivel etessünk? Téli eleség készítése. • A rendszeres téli etetés megszervezése: mivel, ki, milyen rendszerességgel jár ki az etetőkhöz; fedezet előteremtése. KÉZMŰVESSÉG: gyapjúmadarak készítése, papírképek hajtogatása, állatok készítése fonalból körmöcskézéssel. December Beköszöntött a tél. • A tél jellemzői: rövid nappalok – hosszú éjszakák, időjárás, téli csapadékfajták. • A hó és a jég. Kialakulása, szerepe, jelentősége, haszna és kára, szennyezettségének vizsgálata. KÉZMŰVESSÉG: hópehely rajzolása, nyírása. MONDÓKA: Varjú károg, fúj a szél, Esik a hó, itta tél. Jaj de nagyon hideg van, Ropog a hó alattam. Vígan csúszik a kis szán, Most örülök igazán. 7. Séta • Téli sportok az erdőben (hógolyózás, hóemberépítés, szánkózás stb.). • A téli erdő állatai, madarai. Gyakorlati madárvédelem: folyamatos etető tisztítás, feltöltés, megfigyelés. Madárkarácsony. • Téli fák: fenyők. Örökzöldek. • Játékos vetélkedő növényekről-madarakról. • A természet és a művészet – játékok, vers, zene, szólások, stb. (Szabó Lőrinc, Móra Ferenc, Lázár Ervin, Kányádi Sándor műveinek segítségével –ok.) Ünnepeink: Mikulás, Karácsony (A fény születése)
8. Séta Karácsonyi Gryllus Vilmos koncert Január Az idő változása a természetben. • Az évszakok múlása, a születéstől a halálig elmúló idő. • Évforduló, hétforduló, napforduló. • Évszakok, hónapok, hetek, napok, napszakok változása. Éjszakai és nappali állatok. • A mi napirendünk. (Ok. Birtalan: Üzenet; Sípos Júlia: Hónapok) MONDÓKÁK: Év múlik, évet ér…; Hétfőn egy szem makkot leltem… Január elől jár… 9. Séta Mit csinálnak a növények és az állatok télen? • Nyomkeresés, nyomfelismerés a hóban. • Érzékelő játékok a szabadban (látás, tapintás, hőérzékelés, szaglás, ízlelés, hallás), az erdő kincsinek felhasználásával. • Szoborjáték (jégszoborként állnak). • Virághagyma ültetés – a fejlődő virág megfigyelése. • Erdő- és vadgazdálkodási ismeretek. A vadvédelem gyakorlati eszközei. A tél hatásai az erdőre. Téli erdészeti munkák. • Beszélgetés az erdész munkájáról. ÜNNEPEINK: A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – versírás, verstanulás. Február Környezetszennyezés – környezetvédelem. Az ember és a természet. • Lakóhelyünk, közeli és távoli környezetünk. (Ok.: A három kismalac és a farkas) • Házak természetes anyagokból. 10. séta • Az iskola környékének bejárása: öröm-bánat térkép készítése. • Mit tehetünk környezetünk szebbé, jobbá tételéért? – beszélgetés. • Sérülések, bal-esetmegelőzés az erdőben és otthon. Egészségünk védelme. A helyes fogmosás, öltözködés, tisztálkodás, mozgás, táplálkozás, friss levegő. Az erdő jótékony hatása szervezetünkre. • Táplálkozás – tápláléklánc az erdőben. ÜNNEPEINK: FARSANG – télűzés, téltemetés. Álarcok, maszkok készítése. Farsangi mulatság. Népszokások. Március Az erdő, mint élő és lakóhely. Ébredezik a természet. (Ok. 158. o.: Devecseri Gábor: Tavaszhívogató). Változások az erdőben (időjárás, nappal és éjszaka változása).
•
Rügyfakadás, első tavaszi virágok. A növények fejlődése. Bab csíráztatása a teremben.
11. séta • Keressük az ébredő természetre utaló jeleket az erdei séta során. A csírázás megfigyelése a természetben. • A vonuló madarak érkezése (Ok.: Gárdonyi Géza: Gólyák) • A rovarvilág ébredése. Vizsgálódás nagyítóval. • Életjelenségek: fejlődés a szabadban (légzés, táplálkozás, mozgás, növekedés, fejlődés, szaporodás, pusztulás) a növényeknél és az állatoknál. (Ok.: Mikszáth K.: Madárfészek) • Az erdő szintjeinek a megnevezése rövid magyarázattal. Az erdő lakói. • A kullancs: Hogyan előzhetjük meg a kullancscsípés okozta betegségeket? (Megfelelő öltözködés, este a testünk átvizsgálása; agyhártyagyulladás ellen létezik megelőző védőoltás, a Lyme-kór pedig antibiotikummal gyógyítható.) ÜNNEPEINK: MÁRCIUS 15. Készülődés: csákó, kokárda, kard készítése. Megemlékezés. MÁRCIUS 22. A FÖLD NAPJA: Készülődés a föld napjára – rajzkészítés környezetvédelmi témákban. 12. séta Látogatás egy Föld napja alkalmából megtartott rendezvényen. Április 13. séta egy közeli rétre (l Anna-rét). • A rét életének a megfigyelése. Vizsgálódás nagyítóval. A mező növényei. (Ok. Simai Mihály: Tavaszi dúdoló; Kányádi Sándor: Meddig ér a rigófütty?) • A lágy- és fásszárú növények összehasonlítása, lágyszárú növények gyűjtése • . A növények részei: gyökér – szár – levél – virág - termés. A növénygyűjtés, növénytartósítás szabályai. ÜNNEPEINK: ÁPRILIS 23. A KÖLTÉSZET NAPJA versek olvasása, tanulása a természetről. 14. séta Séta a Dunapartra. HÚSVÉT – tojásfestés többféle technikával, verstanulás – locsoló- és fogadóversek, népszokások. 15. séta A Magyar Mezőgazdasági Múzeum húsvéti kiállításának megtekintése. Május Mérések az iskolában és a szabadban különböző tárgyakkal, mennyiségekkel. 16. séta az erdőnkben • (Ok.: Bálint Ágnes: Tavaszi kirándulás) – olvasás, beszélgetés a padoknál.
•
Mérjünk hosszúságot (gyalogút szélessége, hossza két fa között, fatörzs nagysága stb.), tömeget (összegyűjtött levelek, gallyak, kavicsok tömege stb.), űrtartalmat (az előző séta után lehullott eső mennyisége, a séta alatt elfogyasztott innivaló mennyisége stb.).
Ünnepeink: ANYÁK NAPJA - ajándékkészítés, műsor az édesanyáknak. MADARAK ÉS FÁK NAPJA (május 11.) – megemlékezés. • Madárhangok, állathangok megfigyelése, rögzítése diktafonra. Miért énekelnek a madarak? 17. séta • A közeli vizes élőhely tanulmányozása. Eszközök: nagyító, dunsztos üveg, merítőháló. (Margitsziget – halastó, Feneketlen-tó) • A víz szerepe, körforgása. • A víz védelme, jelentősége. Június A nyár első hónapja. Az időjárás változásai. Tisztább környezetünkért. • Mit sikerült megvalósítanunk az éves terveinkből, - közös beszélgetés, az éves munka értékelése. • Mit tehetünk környezetünkért? • A szelektív hulladékgyűjtés, takarékoskodás fontossága. – Séta a Böszörményi úti hulladékudvarba. (18. Séta). Szelektív hulladékgyűjtő szigetek az iskola környékén. • 19. Séta a Várhegy Duna felőli oldalán. Ismerkedés Budapest nevezetességeivel. Nevezetes épületek a Duna két partján. • 20. Séta Barlangászás a Szemlőhegyi-barlangban. • Készülődés a nyárra. Tervek, programok. Balesetmegelőzés. Időbeosztás. Megfigyelési szempontok, ötletek. Ez a tervezet a 2.d osztály éves munkájához készült. Beszélgettünk az erdésszel, aki körbekísért minket az iskola erdőjében. Szóba kerültek a terveink, az erdőrésszel. Segítséget ígért a munkánkhoz. Vállalta, hogy elkészítik a tábla alapját az iskola névtáblájához, valamint a növény- és állatismertető táblákhoz, ha mi (természetesen a többi osztállyal együttműködve) megtervezzük, megrajzoljuk magukat a táblákat stencilezett formában.
Katonáné Burián Marianna: Játékgyűjtemény 1. Minek a hangját hallod? A gyerekek lehajtott fejjel, csukott szemmel hallgatóznak. Mi „mozdulhatott” el a helyéről? A játék során megmozdítom a kulcscsomómat, becsukom, vagy kinyitom az ajtót, elhúzom a függönyt, de akár labdát is lehet gurítani. Célom az első alkalommal az volt, hogy valódi élménnyé váljon, a mozgás nem csak látható, de csukott szemmel hallható is. Ezt a játékot akkor játsszuk, amikor a mozgás érzékelhetőségéről szerzünk tapasztalatokat. 2. Mit hoztam, találd ki! Valaki kimegy a teremből. Amikor bejön, azt mondja: „Mit hoztam, találd ki!” Olyan mozdulatokat tesz, amelyekből megtudhatják a többiek,hogy a hozott ajándék milyen formájú, mire használjuk. Aki kitalálta az ajándékot, az megy ki a következő játékban, és ő lesz az ajándékhozó. Ezzel a játékkal egy kicsit a hétköznapi életben való jártasságokat szerettem volna megerősíteni. A következő mozgássort produkálta egy 4. osztályos kislány, aki az állatkert baromfiudvarán látott életében először csirkét „kabátban”. Jól felismerhető tyúkmozgással jött be a terembe, majd kezébe fogott egy tojást, amit feltört, és serpenyőben megsütötte. Ezt a játékot megegyezés szerint lehet különböző növények, vagy állatok tulajdonságainak a bemutatásával is játszani. 3. Illatpróba Tisztára mostam néhány joghurtos poharat és mindegyikbe tettem egy kis „illatmintát”. Pl.: citromdarab,alma, banán, narancs, esetleg fűszerek (bors, fahéj vaníliarúd, köménymag, majoránna). Többrétegű gézzel takartam le, amit befőttes gumival rögzítettem. A gézen nem lehet átlátni, de jól átengedi az illatokat. A gyerekek beleszagolgattak a poharakba és megpróbálták illat alapján kitalálni, hogy mi lehet a poharakban? Ez a játék először nagyon könnyűnek bizonyult, hiszen a mindennapokban gyakran fogyasztott gyümölcsök illatával melegítettünk be. Később a gyümölcsök illatmintái közé becsempésztem a fűszerek illatát is .Ez már nem volt egyszerű. Tudomásul kellett vennem, hogy a gyerekek nagy része nem igazán ismeri a fűszerek nevét, illatát. Ez legfőképpen abból adódik, hogy nem nagyon segédkeznek édesanyjuknak a konyhában. A legközelebbi technika órán gyümölcssalátát és almakompótot készítettünk, ami jó alkalom volt a néhány illatos fűszer megismerésére. A következő napokba a tantermünket elárasztották a finomabbnál finomabb fűszernövények „illatával”. Néhányuknak a közös főzőcskézésre is sikerült rávenniük édesanyjukat. 4. Játék a betűkkel Az ABC betűit kis kartonpapírokra rajzoltam fel. Tíz betűt húz egy tanuló, amiket fölteszünk a táblára. Minél több, vagy hosszabb értelmes szó alkotása a cél. Ezt a játékot szívesen játsszák a gyerekek párban, vagy csapatban is. Lehet különböző témaköröket megadni.Pl.: csak gyümölcsöket , csak virágokat, csak állatokat, városokat lehet megnevezni.
Ezt a játékot szinte mindig rossz időben vesszük elő. Ha nincs témaköri megkötés, akkor is lehet olyan szabály szerint játszani, hogy a kirakott szó kötődjön a természethez. 5. Ki ő? A gyerekek közül egy valaki kimegy a teremből, vagy ha udvaron játsszuk, akkor hallótávolságon kívül helyezkedik el. A többiek kiválasztanak valakit maguk közül. Amikor bejön a hallótávolságon kívüli játékos, akkor mindenki mond egy olyan szót, ami a kiválasztott társukra jellemző. Ezekből a tulajdonságokból kell kitalálnia, hogy kiről van szó. Ha nem sikerül, akkor zálogot ad. Ezt a játékot is, mint az összes többit meg kell tanulni játszani. Nagyon ügyelni kell arra, hogy senkit ne bántsunk meg. Először én szoktam vállalkozni a kiválasztott szerepére, később még néhány alkalommal közösen beszéljük meg a kiválasztott társuk jellemző tulajdonságait és a behívott játékosnak elismétlik. Ebben a játékban a részvétel mindig önkéntes az első alkalmakkor influenza-járvány idején próbáltuk ki, mikor sokan hiányoztak, mégis néhány alkalom után teljes osztállyal működött. 6. Zsákbamacska Sok nem törékeny tárgyat teszek egy párnahuzatba. Az önként vállalkozó belenyúl, megtapogatja, elmondja, mit érzékel, és ha tudja, megnevezi ami a kezében lehet. Ezek a tárgyak nem kell, hogy bonyolult tulajdonságokkal rendelkezzenek, inkább egyszerűen megfogalmazhatóakkal. Pl.: gömbölyű, rugalmas, elfér a tenyeremben, sima tapintású (kislabda). A múlt tanévben ezt a játékot a papírfajták tapintás szerinti felismerésre használtam, néhány évvel ezelőtt néhány hazai gyümölcsfélét így is megkülönböztettük egymástól. 7. Hány lépésre van szükséged? A versenyző előzetesen megbecsüli, hány lépéssel tud egy bizonyos tárgyat elérni, vagy a játékvezetőhöz odamenni. Az nyer, aki a legpontosabban becsült. Először lépésben, majd más szabvány mértékegységben is becsülhetünk. A leggyengébb tanuló, a legnehezebben számoló is szívesen játszik és meglepően jól beletanulnak a váltogatásokba is. Legnagyobb értékének azt érzem, hogy görcsök nélkül lépegetünk, becsülünk, méricskélünk, később többféle mérőeszközzel hasonlítunk és egyszer csak átváltjuk a mértékegységeket. Először a nagyobbakat kisebbekre, majd a sok kicsit kevesebb nagyobbra. 8. Memóriajáték a természetben Kirándulás, osztálykirándulás közben, mikor már mindenki nagyon fáradt és pihenni szeretne egy kicsit akkor megállunk és alaposan szemügyre veszünk valamit a közelünkben. Valaki mond egy egyszerű mondatot, a következő megismétli és bővíti a mondatot egy szóval, vagy szókapcsolattal. Pl.: Látok egy fát. Látok egy nagy fát. Látok egy nagy, egyenes törzsű fát. Látok egy nagy, egyenes törzsű, sima kérgű fát. Ha akadozik a játék, akkor kérdésekkel lehet segíteni. Melyik irányban? Hol? Milyen levelű? stb.
Ebben a játékban nem lehet győzni, vagy veszíteni, hiszen mindenki nyer. Pihenünk, és közben mindent megfigyelünk, mondatba foglaltunk egy előttünk, mellettünk …. álló fáról, bokorról, vagy virágról minden látható és elképzelhető dolgot. 9. Szókártyázás Mindegyik csapat húz egy szót. A feladat az, hogy adott időn belül soroljanak fel, írjanak le mindent ami eszükbe jut róla. Az a csapat győz. Amelyik a legtöbb szót gyűjtötte a húzott témával kapcsolatban. Egy témakör lezárásához, összefoglaláshoz, az ismeretek rendszerezéséhez hasznos játék. 4-5 fős csapatokban játsszuk. Ennél a játéknál jó, ha a csapatok nem véletlenszerűen, vagy barátságok alapján szerveződnek. Ilyenkor én választom ki a csapatkapitányokat (a leggyengébb tanulókból, így egészen biztos, hogy mindegyik csapatban lesznek nagyon ügyesek és kevésbé ügyesek is), a kapitányok maguk választják a tagjaikat. A szókártyák megírásakor ügyelni kell arra, hogy mindegyikről egyenlő számú kifejezést tudjanak írni, vagyis nem lehet túl könnyű, vagy nagyon nehéz a „megoldás”. 10. Játék a gyerekekkel A játékvezető két részre osztja a csoportot valamilyen tulajdonságuk alapján. A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy miért kerülhettek egyik, vagy másik csoportba. Mindig érdemes a legegyszerűbb tulajdonságok szerint kezdeni, így fokozatosan éreznek rá a megfigyelési lehetőségekre. Először lehet egyszerűen nemek szerint csoportosítani. Utána hajszín, magasság, nevek hangzása szerint, majd később egyéb tulajdonságok alapján. Pl.:szépen írnak - jól számolnak , szeretnek énekelni - szeretnek verset mondani. Ha van olyan tanuló aki8 mindkét csoportba tartozhat, akkor máris összecsúsztathatjuk a két csoportot és megalkottuk azt a közös részt, amelybe a mindkét csoport tulajdonságaival egyszerre rendelkezők tartoznak. 11. Keresd a kincset! Az iskola udvarán elrejtett kincset kell megkeresni. Szóbeli útbaigazítás, vagy térkép alapján. Lehet játszani egyénileg, vagy csapatban. A negyedikeseim már maguk is el tudnak készíteni az udvarról olyan térképet, ami alapján eligazodnak az elrejtett kincset illetően. Ez a játék a térképkészítésen, az utasítások megértésén és végrehajtásán kívül arról is szól, hogy mennyire bízunk meg egymásban, hogyan tudjuk egymást segíteni adott esetben egy jól rajzolt térképpel, egy jó utasítással a feladatok megoldásában. *-*-* A fent leírt játékokat nem csak tanítási órákon, hanem szabadidőben is szoktuk játszani. A lehető legtöbbször használom az udvarunk adta lehetőségeket.