5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t 5. Az acélszerkezetek r a z S T s s é ó i i méretezésének különleges c n k a u t r g t á s s n kérdései: rideg törés, fáradás. d o r k á l e i r z t S e z E e k M r e B sz KÉSZÜLT FERNEZELYI SÁNDOR ó t EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSI JEGYZETEI ÉS AZ INTERNETEN r a ELÉRHETŐ MÁS ANYAGOK ALAPJÁN T MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK

Az acél szakító diagrammja k zé

s s é n a épz T i iK t e z k • Lineáris szakasz e ö k n r r e • Arányossági é z s m ó ak határnak t r a z • Folyási határ (f0) S T s s é ó • Folyás i i c n uk a • Felkeményedés t r g t á s • Kontrakció s n d o r k á • Szakító l e i r z etszilárdság (fu) S z E e • Szakadó nyúlás k M r B sze ó t r Ta

Az anyag ellenállást a törésig bekövetkező energia felvétel jellemzi. Ez az a munka, amit a ható erő (F) végez elmozdulás (ds) formájában az anyagon a törés bekövetkeztéig:

k é z s s é n a épz T i iK t e z k E  L   F ds e ö k n r r e é z s m ó ak t r a Átalakítással, a fentiből, megkapjuk a zbelső erők (feszültségek) S T s s fajlagos munkáját: é ó i i c n k a  tru d  L gV t á s s n d o r k á l e i r z A törési munkát a feszültség alakváltozás diagramm alatti terület t S e z mutatja meg. E e k M r Acél anyag esetén ez, a jó képlékeny tulajdonságoknak köszönhetően e B nagy. z s ó t rAz anyag szívós (nem rideg). a T

Az anyag viselkedése dinamikus terhelés szék és n pz a hatására zeti T i Ké k e ö k n r r e A szívósság óvizsgálata sz mé

rt zak a T sS s é ció i Az anyagok lehetnek: n uk a t r g t á s • szívósak, s n d o r k á l e i r • képlékenyek és z t S e z E e • ridegek. k BM szer ó t r Ta

Szívós vagy képlékeny k é anyag z s s é n z a p

T é a törést jelentős nagyságú maradó alakváltozás előzi i t K e i z k meg, ami sok energiát emészt fel. A töretfelület e ö k n r szakadozott, tompa fényű sze ér

m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

Rideg, nem képlékeny törés ék

z s s é n z a p T é A rideg, nem képlékeny i t K e i z törés esetében a törést k e ö k n r r e nagyon kicsi vagy é z s m ó k t semmi maradó r a a z S alakváltozás sem előzi s T s é ó i i c meg, és viszonylagn k a u t r g t kevés energiátákell s s n d anyag o r befektetniáaz k l e i r z eltöréséhez. t S e z E e k BM szer ó t r Ta

A törés folyamata

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e • repedés keletkezéséből ö k n r r e é z • a repedés terjedéséből, majd s m ó ak t r a z • az anyag végső szétválásából áll. S T s s é ó i A repedésterjedésnlehet i c k a u t r g t lassú, ilyená a kúszás és kifáradás, vagy s s n d o r k a terhelés növelése mellett bekövetkező szívós á l e i r z t törés zilletve S e E e k r instabil, ami alakváltozás nélküli rideg e BM gyors, z s töréshez vezet ó t r a T

Mitől függ egy anyag töréssel szembeni viselkedése? szék és z an

p T é függ magától az anyagtól, i iK t e z k e • annak állapotától (összetétel, mikroszerkezet), ö k n r r e é z de jelentős mértékben függ az un. állapottényezőktől, s m ó ak t r a z • a hőmérséklettől, S T s s é ó i • a feszültségállapotnjellegétől és i c k a u t r • az igénybevétel ágsebességétől st s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

Az anyag és annak állapota 1k

é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n Rideg törésre rendkívül hajlamosak a r r e é z s m ó • Kovalens vagy ionos kötéssel rendelkező anyagok, k t r a a z S T (alacsony kristály szimmetria) s s é ó i i c pl. kerámiák, rideg kompozitok, nagyszilárdságú n k a u r gt nszerszámacélok, t acélok, pl.sáedzett hexagonális s d o r rácsszerkezetű fémek, mint pl. a magnézium. k á l e i r z t Bennük a legkisebb hiba is beindíthatja a rideg S e z E e törést k M r e B sz ó t r Ta

Az anyag és annak állapota 2k

é s z s n pzé a T é i t K e i z k Szívós anyagok e ö k n r r e é z • fémek lapközepes köbössszerkezettel m ó k t r a pl. az alumínium vagyTaaréz, z S s s é része óalakváltozásra hajlamos, a polimerek jelentős i i c k mellett is szívósan an trhibák u t még nagygméretű á s s n viselkednek. d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

k Az állapottényezők hatása az é s sz

n pzé a T anyagok terheléssel szembeni é i t K e i z k e ö k viselkedésére n r r e é z s m ó k t r a rideg a a z • a hőmérséklet csökkenése törést segíti elő, S T mert akadályozza ai képlékeny és ciósalakváltozást. n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

Az állapottényezők hatása az k é z s s anyagok terheléssel szembeni é n a épz T i iK t viselkedésére e k ez

ö k n r r e é z s m ó k t • A feszültség állapot r a a z S T s s – három tengelyű é nyomás elősegíti a képlékeny ó i i c n k alakváltozást. a tru t g á s s – a három tengelyű húzás, minden anyag n d o r k á l e esetében rideg törést eredményez .Ugyancsak a i r z t S e rideg törést segíti elő a többtengelyű feszültségi z E e k M r állapot, a bemetszések, a belső anyaghibák. e B sz ó t r Ta

Az állapottényezők hatása az k é z s s anyagok terheléssel szembeni é n a épz T i iK t e viselkedésére ez ök

k n r r e é z s m tó zak • Az igénybevétel arsebességének növelése T belüls Sa ridegséget segíti elő, bizonyos tartományon s é ó i i c hiszen az alakváltozás a diszlokációk mozgása, és n k a u t r g t ahhoz idő kell. s á s n d o r k á • Nagyon nagy alakítási sebességek esetén a fémek l e i r z et- viselkednek. S képlékenyen z E e k M r e B sz ó t r Ta

Ridegtörési problémák

k é z s s é n z a p T é • Az olyan anyagok, mint az acélok bizonyos i t K e i z körülmények között ridegen törhetnek. A jelenségre, k e ö k n r r e hogy az acéloknál bizonyos zkörülmények között é s m ó k t nem ad elegendő biztonságot a hagyományos r a a za figyelmet. S T méretezés, katasztrófák hívták fel s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

A katasztrófákban közös volt k

é s z s n pzé a T é i t K e i  a nagyméretű szerkezetek előzetes alakváltozás z k e ö k n r r nélkül törtek, e é z s m ó k t  a terhelés jóval a megengedett terhelés alatt volt, r a a z S T s terjedt, s  a repedés nagysebességgel é ció i n ukesetben hidegben  a katasztrófáktaminden r g t á s s következtek be,on d r k á l e i r  az anyagok a hagyományos vizsgálatoknak z t S e z megfeleltek. E e k BM szer ó t r Ta

A megfigyelésekből leszűrhető k é volt z s s é n z a

p T é i iK t e z k e ö hogy a nagy méretű, hidegben üzemelő, dinamikusan k n r r e é z igénybevett szerkezetek esetében a hagyományos s m ó ak t r a biztonságot. z méretezés nem nyújt elegendő S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

A ridegtöréssel szembeni ellenállás vizsgálata szék és z an

p T é i iK t e z k • A rideg töréssel szembeni biztonság vizsgálata e ö k n r anyag r során meghatározzuk, hogyzeadott és é s m ó k t szerkezet milyen feltételek esetén fog szívósan r a a z S T illetve ridegen viselkedni. s s é ó i i c n • A probléma több oldalról is megközelíthető. k a u t r g t á s  a szívósság ellenőrzése az átmeneti hőmérséklet s n d o r alapján, k á l t-re i z  törésmechanika. S e z E e k BM szer ó t r Ta

A szívósság ellenőrzése az k é átmeneti hőmérséklet alapján z s s é n z a

p T é i iK t e z k Charpy féle ütővizsgálat e ö k n r r e é z Az ütve hajlító vizsgálat s m ó ak t r (MSZ EN 10045-1) célja az Ta z S s s anyag dinamikus é ó i i c n k a tru igénybevétellel szembeni t g s ellenállásánakdsá n o r k á l t-re meghatározása. A i z S e dinamikus igénybevétellel z E e k szembeni BM szer ellenállás a szívósság. ó t r Ta

Charpy vizsgálat

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k • A próbatest 10x10x55 mm méretű és 2 mm mély V n r r e é sz ellátva (vagy U alakú) bemetszésseltó van m k r a a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

Charpy vizsgálat


Charpy vizsgálat

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z A kísérlet során a s m ó ak t r próbatestben elnyeltTa z S s s munka az ütőmunka é ó i i c n k a tru t g á s s n d r K = lG (h )oJ k r o - h 1 á e i r z t S e z E e k M r e B sz ó t r Ta

Mitől függ az ütőmunka?

k é z s s é n z a p T é A hőmérséklet i t K e i z függvényében felvett k e ö k n r r e ütőmunka görbék é z s m ó k t lehetővé teszik a szívós r a a z T sS és a rideg állapot s é ó i i c közötti átmenet n uk a t r g t hőmérsékletének á s s n d o r kijelölését. k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

Törésmechanika

k é z s s é n a épz T i iK t e • A törésmechnika feltételezi, hogyez a k ö k n gyakorlatban előforduló anyagok minden r r e évizsgálja, z s esetben tartalmaznak hibákat és azt m ó ak t r aeseténSkezdenek z hogy milyen feltételek el ezek a T s hibák instabil vagyéskatasztrofális módon ó i i c n terjedni. k a tru t g A megválaszolandó kérdés tehát az, hogy : á s s n d o r k á adott feszültségi állapotban mekkora lehet l e i r z a hiba, t S e z E e k adott hiba, milyen feszültségi állapotban M r e B sz kezd el instabilan terjedni. ó t r Ta

Az anyagok szívósságának k é vizsgálata Törésmechanika z s s é n z a

p T é i iK t e z k e ö • A vizsgálatokkal olyan, méretezésre is alkalmas k n r r e z GIcm) é anyagjellemzőket ( KIC és óCOD, s k terhelés és rt azkülső a a határozhatunk meg, amelyek S T s s a szerkezetben megengedhető é ció hibaméret között i n uk és alkalmasak annak a állítanak fel összefüggést, t r g t á s s eldöntésére, hogy adott anyagból, adott n d o r k á l e hibamérettel rendelkező szerkezet adott i r z t S e terhelés mellett ridegen törik-e. z E e k M r e B sz ó t r Ta

Kérdés:

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta - adott feszültségi állapotban mekkora az a hibaméret, mely nem kezd el terjedni instabil módon, - adott hiba, milyen feszültségi állapotban kezd el instabilan terjedni.

Feszültségcsúcsok

k é z s s é n a épz T i iK t e z A belső hibák, k e ö k n r repedések r e é z s környezetében a m ó k t r a feszültségeloszlá a z S T s s s megváltozik. é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

Feszültség koncentráció

k é z s s é n z a p T é  feszültséggel terhelt lemez i t K e i z k e 2a hosszúságú, ellipszis ö k n r r e é alakú hiba középen z s m ó k t r a  lekerekítési hibával a z T sS s ó  aé i i c    1ta2n   ruk  t g á s s n d o r ha az ellipszis repedéshez k á l e i r z konvergál  << a t S e z E e k BM szer a ó   2 t r  Ta max .

max

k é z s s é n a épz T  i a t K e i     1  2    1  2   3  z k  max .  e  ö k  n r r  e é z s m ó ak t r a hiba, z melynek S T Zárt repedés jellegű s s é ó i irepedésvég c hossza 2 mm,aa lekerekítési n k u t r g t á sugara: 1 m s s n d o r k á l t-re i z S e z     E e  1  k 10 M r e B sz    2  63     ó t 1  r 10     a   T Kör alakú hiba:

1/ 2

3

max .

6

Hogyan viselkedik terhelés során egy k repedést tartalmazó szerkezeti elem? é z s s é n a épz T i iK t Az 1. szakaszban az alakváltozás e z k e ö rugalmas, ez a lineárisan rugalmas k n r r e é törésmechanika szakasza (LRTM), z s m ó ak t a 2. szakaszban a repedés r a z S csúcsában kialakuló képlékeny T s s é ó alakváltozás kicsi, ez a kis képlékeny i i c n k a a tru tartományú LRTM területe t g á s 3. a képlékeny törésmechanika (KTM) s n d o r területe. k á l e i r z A 4. szakaszban az egész t S e z E keresztmetszet képlékenyen e k M r e B sz . alakváltozik ó t r Ta

Feszültségintenzitási elmélet (Irwin modell, LRTM)

k é z s s é n a épz T i iK t e A csúcstól való r távolság z k e ö k függsényében: n r r e é z s m ó k t r a   .a  3    a z S  T   2r cos 2 1  sin 2ésin s 2  iós i c n k   .a  gta  tru3  á 1  sinnssin    2r cos s 2 2 2  d o r k á l e i r z S  .a et  3 ME 2rkesinz 2 cos 2 cos 2 B szer ó t r Ta  =0= sík feszültségi állapot esetén x

y

xy

xy

yz

z

z=(x+y) sík alakváltozási állapot esetén , ahol  a Poisson szám

k Feszültségintenzítási tényező é z s s é n z a

p T é i iK t e z k e ö k n r r e   .a   3  é z s  cos 1  sin sin m   ó ak  2 2 2  art 2r z S T s   .a   i é3s  Aiófeszültségintenzitási c sin  n k   2r cos 2 1  sin a2 2tru tényező a repedés t g á s s n   .a lárd  k3o környezetében kialakuló e  sin cos cos i r  z t 2 2 2 2rS feszültségek nagyságát e z E e k jellemzi. BM szer ó t r Ta x

y

xy

K    .a

Az instabil repedésterjedés megindulásához a feszültségintenzitási tényező kritikus értéke tartozik:

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n Kc r r e é z s m ó ak Mértékegysége: MPa m t r a z S T Az instabil repedés terjedés feltétele: s s é ó i i K=K c n k a tru t g á s s n d o r k Repedési módok: á l t-re i z S; KIIIcze KIc; E KIIc e k BM szer ó t r Ta 1/2

c

A KIc kísérleti meghatározása

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z A próbatestet a törési s m ó ak t r szívósság meghatározása a z S T s előtt fárasztó vizsgálattalés ó i i c n elő kell repeszteni. A k a tru t g á s terhelés során fel kell venni s n d o r k á az erőt a bemetszett l t-re i z felületekSegymáshoz e z E e k képesti elmozdulásának M er B z s függvényében. ó t r Ta

Az instabil repedésterjedés megindulásakor nszék és z a

p T é i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta Ic c

K

  a

A KIc meghatározása

Terhelés - bemetszett felületek közötti k é z s elmozdulás görbék s é n z

a ép T i iK t e A repedés instabil z k e ö k n r terjedését az jellemzi, r e é z s m hogy ó ak t r a z S T s s é ó i i c n a repedés kinyílása k a tru t g csökkenő, esetleg á s s n d o r k változatlan erő mellett á l t-re i z is folytatódik. S e z E e k BM szer ó t r Ta

Fajlagos törési szívósság KIc


Alkalmazás feltétele

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r a próbatestben, alkatrészben az r e é z s m ó ak rugalmas t alakváltozás túlnyomórészt r a z S T s s legyen é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r A legtöbb fém esetében ezek a k á l e i r z t S e feltételek csak nagy z E e k M r anyagvastagságoknál teljesülnek. e B sz ó t r Ta

Kis képlékeny tartományú törésmechanika

A képlékeny zóna alakjaszék s an pzé

T é i t K e i z k e A legtöbb esetben ö k n r r e é z s m ó k t r a a z a repedéscsúcs előtt T sS s ó i kialakuló képlékeny ni é c k a u t r zóna mérete nem g t á s s n d o r hanyagolható el. k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

Az acélfajták jelölése az EN szerint k

é s z s n pzé a T é i t K e i Az acélfajták jelölése az EN10027-1 szerint a következő jelcsoporttal történik: z k e ö k n r r e é z s m ó k t ar Sza S nnn xx yy (pl. S 355 J2TG3) s s é ó i i c n k a acélróltrvan ahol S szerkezeti szó u t g á s nnn az előírt legkisebb folyáshatár N/mm -ben s n d o r k á xx az előírt hőmérsékleten mérhető minimális ütőmunkára l e i r -két karakter z utaló t S e z E yy felhasználhatóságra vagy különleges kezelésre utaló jelek e k BM szer ó t r Ta 2

Feszültségszint meghatározásak

é s z s n pzé a T é i t K e Először a vizsgált elemben a várható repedés kezdőpontjában i z k e ö k n r ébredő feszültséget (σ ) kell kiszámítani, mint névleges r e é z s km feszültséget, a következő (rendkívüli)tó tehercsoportosításból: r a a z T sS s é ó i i c Ed  EATEd  "" anGK ""k 1QK1 ""  2i QKi  u t r g t á s s n d o r k á amelyben ial fő hatásreaz üzemi hőmérséklet (T ), ami z etS a szerelési hőmérséklettől való eltérése miatt hőmozgásokat z E e k M r vagy feszültségeket kelthet. A tehercsoportosításban a használati e B sz ó határállapotban figyelembeveendő terheket kell számításba venni. t r Ta Ed

Ed

Feszültségszint meghatározásak

é s z s n pzé a T é A feszültségszintet rugalmas analízissel kell kiszámolni, tekintetbe i t K e i z k e véve a deformációkból származó másodlagoskhatásokat is. ö n r r e é z A számított feszültség alapján három ó feszültségi kategóriába s m t zak r a - alacsony (σEd = 0,25 fyT (t)), S s s éfy(t)), vagy ó i - közepes (σEd = n 0,50 i c k a u t r g - magas (σEd = 0,75 fs - sorolhatjuk a szerkezeti elemet. t y(t)) á s n d o r k á l e i r z t 2 S e f ( t )  f  0 , 25 t [N/mm ] z y y , nom E e k M r e B sz ó t r Ta

Anyagminőség kiválasztása k zé

s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

Szil. oszt. jele

Alcsop. jele

S235

JR J0 J2 JR J0 J2 M,N ML,NL JR J0 J2 K2,M,N ML,NL M,N ML,NL M,N ML,NL

S275

S355

S420 S460

Charpypróba 10 CVN

Referencia hőmérséklet TEd

0

T J [°C] min

20 0 -20 20 0 -20 -20 -50 20 0 -20 -20 -50 -20 -50 -20 -50

27 27 27 27 27 27 40 27 27 27 27 40 27 40 27 40 27

-10 -20 -30 -40 -50 10

0

σEd = 0,75 fy(t)

60 90 125 55 75 110 135 185 40 60 90 110 155 95 135 90 125

50 75 105 45 65 95 110 160 35 50 75 90 130 80 115 70 105

40 60 90 35 55 75 95 135 25 40 60 75 110 65 95 60 90

35 50 75 30 45 65 75 110 20 35 50 60 90 55 80 50 70

30 40 60 25 35 55 65 95 15 25 40 50 75 45 65 40 60

-10 -20 -30 -40 -50 10

0

σEd = 0,50 fy(t)

25 35 50 20 30 45 55 75 15 20 35 40 60 35 55 30 50

20 30 40 15 25 35 45 65 10 15 25 35 50 30 45 25 40

90 125 170 80 115 155 180 200 65 95 135 155 200 140 190 130 180

75 105 145 70 95 130 155 200 55 80 110 135 180 120 165 110 155

65 90 125 55 80 115 130 180 45 65 95 110 155 100 140 95 130

55 75 105 50 70 95 115 155 40 55 80 95 135 85 120 75 110

45 65 90 40 55 80 95 130 30 45 65 80 110 70 100 65 95

-10 -20 -30 -40 -50

σEd = 0,25 fy(t)

40 55 75 35 50 70 80 115 25 40 55 65 95 60 85 55 75

35 45 65 30 40 55 70 95 25 30 45 55 80 50 70 45 65

135 175 200 125 165 200 200 230 110 150 200 200 210 200 200 200 200

115 155 200 110 145 190 200 200 95 130 175 200 200 185 200 175 200

100 135 175 95 125 165 190 200 80 110 150 175 200 160 200 155 200

85 115 155 80 110 145 165 200 70 95 130 150 200 140 185 130 175

75 100 135 70 95 125 145 190 60 80 110 130 175 120 160 115 155

65 85 115 60 80 110 125 165 55 70 95 110 150 100 140 95 130

60 75 100 55 70 95 110 145 45 60 80 95 130 85 120 80 115

Szil. oszt. jele

Alcsop. jele

Charpy- Referencia hőmérséklet TEd próba 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 CVN

k é z s s é n S235 JR 20 27 60 50 40 35 30 25 20 z a p T é J0 0 27 90 75 60 50 40 35 30 i t K e i J2 -20 27 125 105 90 75 60 50 40 z k e ö k S275 JR 20 27 55 45 35 30 25 20 15 n r r é J0 0 27 75 65 55 45 35 30 25szeAnyagválasztás m k J2 -20 27 110 95 75 65 55 45rtó 35 a a z M,N -20 40 135 110 95 75 65T 55 45 S magasépítési s s ML,NL -50 27 185 160 135 110é 95 75 ió 65 i c n szerkezetek k S355 JR 20 27 40 35 t25 20 15 15 10 a u r g J0 0 27 60 50 40 35st25 20 15 á s esetén J2 -20 27 r 90d 75 60 on 50 40 35 25 k lá110 t90-re75 60 50 40 35 i K2,M,N -20 z40 S e ML,NL -50 27 155 130 110 90 75 60 50 z E e S420 M,N -20 r40 95 80 65 55 45 35 30 k M BML,NL s-50ze 27 135 115 95 80 65 55 45 ó -20 40 90 70 60 50 40 30 25 S460 M,N t r a -50 27 125 105 90 70 60 50 40 TML,NL T J [°C] min

σEd = 0,75 fy(t)

A huzal hajtogatása - fáradás k zé


A fáradt törés jellege


A fáradásról általában


Periódikus terhelés


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e Periódikus é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c terhelés n k a u t r g t á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

A különböző igénybevételi fajtákk

é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

Goodman és Smith diagrammokk


Wöhler - diagramm


Wöhler görbe felvétele


Fáradási szilárdságok az EC k é szerint z s s é n z a

p T é i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

A feszültség csúcsok szerepe k zé


A fáradást befolyásoló tényezőkk


Bemetsződések hatása




Hegesztési varratok hatása k zé




Változó feszültségek szerepe k zé


Üzemi feszültség


Feszültség – idő, alakváltozás k é diagrammok z s s é n z a


Adott feszültség ingadozás k é gyakorisága z s s é n z a


Túllépési gyakoriság


Lineáris károsodási hipotézis k zé






Fáradási részlet osztályok








k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r Különböző r e é z s m ó ak t r részlet a z T sS s é ció osztályú i n k a u t r g t á Wöhler s s n d o r k á l t-re i görbék z S e z E e k BM szer ó t r Ta

5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás

Recommend Documents