Varga László 1848, te csillag Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei Nagymegyeren és környékén
1
varga-1848.indd 1
11.12.2015 10:11:45
A kiadvány megjelenését támogatták: Bethlen Gábor Alap Ekecs Község Önkormányzata Bogya Község Csiliznyárad
ISBN 978–80–89001–67–5 © Varga László © Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 64.
2
varga-1848.indd 2
11.12.2015 10:11:45
Varga László
1848, TE CSILLAG Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei Nagymegyeren és környékén
Nagymegyer, Dunaszerdahely 3
varga-1848.indd 3
11.12.2015 10:11:46
4
varga-1848.indd 4
11.12.2015 10:11:46
Előszó A nemzeti emlékezet szerint történelmünk legfényesebb napjai 1848-49-ben voltak. Olyan másfél év volt ez, mellyel kivívtuk az emberiség jobbik felének csodálatát. A forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hőseinek tettei keltették ezt a csodálatot. Az ő küzzdelmük egy jobb és igazságosabb társadalomért sok esetben hősi halállal végződött, de önfeláldozó szellemiségük máig hat. A kor szereplői mindannyian hősök voltak. Az ifjú forradalmárok azért, mert félelem nélkül cselekedtek. A forradalmárok által kivívott szabadságot azonban meg kellett védeni.Fegyveres támadásra fegyverrel kellett válaszolni. S azok bátorsága, hősiessége sem volt kisebb, akik sokszor saját magukat is legyőzve vállalták ezt a harcot. A forradalmárok eszmék bűvöletében éltek, nekik tehát könnyebb volt a tetteket vállalni, mint azoknak a katonáknak, akik a társadalmi átalakulásnak legfeljebb csak végső céljait látták. Az önkénteseknek, a nemzetőröknek, a honvédeknek, volt császári tiszteknek a harc vállalása volt igazán hősies cselekedetük. Ezért lehetnek példák ma is. Ezért ápoljuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékeit ma is. Ennek a sorsforduló másfél évnek a történetét már nagyon sokan megírták. Jelentős művek születtek, melyek a politikai eseményeket tárgyalják, a szabadságharc történéseit részletes munkában olvashatjuk, és a nemzetőrség, majd a honvédség kialakulását is több kiváló kiadványból ismerhetjük meg. Ennek ellenére rendkívül fontosak a helytörténeti jellegű munkák, melyek egy-egy régió 1848-49-es eseményeit dolgozzák föl. Egy ilyen nagyszerű munkát tart a kezében az olvasó. A szerző, Varga László alapos forrástörténeti kutatások alapján dolgozta föl Nagymegyer, a Csilizköz és Alsó-Csallóköz korabeli történetét. A munka elsősorban a nemzetőrség és a honvédség régióbeli létrejöttét tárgyalja, de részletesen szól a hadi eseményekről is. A Város a hadak útján fejezetben az 1848-as események nagymegyeri vonatkozásait írja le, mintegy a korabeli emberek szemével láttatva, majd a szabadságharc Nagymegyeren és környékén lezajlott eseményeit, kiemelve Kazinczy 5
varga-1848.indd 5
11.12.2015 10:11:46
Lajos alezredes tevékenységét. A Csilizköz 1848-49-ben fejezet anyaga a legegységesebb, a nemzetőrség és a honvédség kialakulását mutatja be alapos pontossággal. Az alsó-csallóközi települések (Alistál, Padány, Ekecs, Apácaszakállas, Nyárasd, Szilas, Nemesócsa, Bogya, Gellér, Tany) korabeli történetében rendkívül sok érdekes adatot találhat az olvasó. A könyvet a képek, táblázatok és forrásmunkák jegyzéke egészíti ki. A szerző ismert helytörténész, munkája érdeklődésre tarthat számot nem csak a régió mai lakóinál, hanem tágabb környezetében is a történelem iránt érdeklődő laikus olvasóközönség körében. Kovács László
6
varga-1848.indd 6
11.12.2015 10:11:46
I/1. Város a hadak útján Nagymegyeren 1848-as évben 2380 személy élt, 1170 férfi és 1210 nő.1 A lakosság három vallási felekezethez tartozott. Az egyik legbefolyásosabb vallási közösségnek, a református egyháznak 1073 tagja volt2. A forradalom évében Czike Károly volt a lelkipásztora, aki 1835-től szolgált a közösségben. A magyar forradalom és szabadságharc lelkes híve volt. 1848. májusában nemzetőrnek jelentkezett, később is tanúbizonyságot tett a magyar szabadságharc ügye iránti elkötelezettségéről. 1849 februárjában 5 Ft értékben a sebesültek megsegítésére adakozott, egyik szervezője volt a városban és a megye területén indított jótékonysági gyűjtésnek. Tette mindezt annak ellenére, hogy éppen ebben időszakban (1848. július 20-án) vesztette el 36 éves feleségét, Pázmándy Johannát. A református egyház tagjai közül nem ő volt az egyetlen, aki lelkesedni tudott a forradalmi és nemzeti eszmékért. Nagy Rátz József a nemesség hadnagya, az 1849-es évben a város jegyzője is ennek vallási közösségnek volt a tagja. Ő szervezte meg 1848 májusában a nagymegyeri nemzetőrséget, ugyanakkor szerepet vállalt Komárom megye területén is a nemzetőrség kialakításában. A katolikusok száma a városban 1076 személy volt.3 Az egyházközösség vezetője, Majer János plébános az 1849-es évben jelentős érdemeket szerzett a Kazinczy Lajos alezredes táborában halálra ítélt szökött honvéd életének megmentésében. A harmadik felekezeti közösség a zsidó hitközség volt, akiknek száma 1848-ban 181 fő volt.4 Mindhárom felekezet formálója volt a település társadalmi életének. A csallóközi kisváros további társadalomformáló tényezője a nagyszámú kisnemes volt.1848-ban 298 nemesi eredetű családot tartanak nyilván.5 Túlnyomó többségükben a 13 nagymegyeri nemesi kúriához tartoztak. A nemesi udvarok tulajdonosainak jelentős politikai befo7
varga-1848.indd 7
11.12.2015 10:11:46
lyása volt a város életében. Az 1740–1848 között szervezett politikai erőként vannak jelen a város életében. A városi önkormányzat mellett működött a nemesi önkormányzat, a nemesi tanács, amely 1824-től önálló pecsétet használt. A pecsét közepén balról jobbra egy kardot tartó férfi látható, vele szemben pedig két lábon álló oroszlán, amely mancsában egy hátrahajló kardot tart. A pecséten az alábbi felírat olvasható: „Nagy-Megyer curiálisok pecséttye, 1824”
1. sz. kép: A nemesi tanács pecsétje 2. sz. kép: Czike Károly és felesége sírja a nagymegyeri református temetőben
3. sz. kép: Mayer János sírja a római katolikus temetőben 8
varga-1848.indd 8
11.12.2015 10:11:46
Az áprilisi törvények elfogadása után a nemesség társadalmi kiváltságai megszűntek. Ennek következtében megszűnt a nemesi tanács is. Mindezt csak fokozatosan tudatosították a nagymegyeri nemesek. Egy részük magatartását, a magyar szabadságharc és forradalom ügye iránt mindez negatívan befolyásolta. A 298 nemesi eredetű család közül a legismeretebb: a Rátz, Varga, Barát, Bot, Bugár, Bereczky, Bende, Kósa, Győri, Csémi, Vízváry, Nagy, Horváth, Tornyos, Bankó, Czina, Kosár, Szabó, Józsa, Ládi, László, Szigeti, Csóka, Molnár, Lovas, Zakál, Tóth, Mikolai, Egyházi, Hodosi, Cséfalvai, Kis, Zsemlye, Tamási, Markus, Süke, Tompa, Pajor, Bartalos, Csiba, Fodor, Ábrahám, Földes, Hegyi, Dingha, Boros, Halasi, Czike, Beke, Soos, Fitos, Bende, Bögi, Iván, Végh, Nemes, Ládi, Bédy családok.6 Az 1848/49-es évben a város lakossága a foglalkozása szerint is megosztott volt. Többségüket földművesek, úrbéri jobbágyok alkották, akik a város határában álló 10 478 hold földterületet művelték. A földerületből 171 hold belső telek, 4195 hold szántóföld, 2826 hold kaszáló, 3286 hold legelő volt.7 Nagy Rátz József, a város jegyzője a következő formában jellemzi Nagymegyer természeti adottságait: „A föld termékeny, porhányos fekete agyag, a szántóföldek és a száraz rétek első osztályzatúak, a szénatermés azonban rossz kezelése miatt silány, ellenben a földeken a legjobb sikerrel termesztik a búzát, árpát, tengerit, lent és a kendert, kevesebb sikerrel a burgonyát.” 8 Nagymegyeren 1848-ban 46 úrbéri jobbágy családot tartottak nyilván, az ő jogi helyzetük 1848 után megváltozott. Közéjük tartozott a László, Varga, Pongrátz, Kántor, Német, Kováts, Torma, Csókány, Kisméri, Monduk, Leffer, Morva, Szabó, Jankó, Fábrik, Soki, Lakatos, Kelemen, Nagy, Bognár, Kórosi, Tarcsi, Tompa, Horváth családok.9 A lakosság egy másik csoportját a kézműiparosok alkották. Közülük legtöbben a takácsok önálló helyi céhéhez tartoztak. Az 1848-ban 32 takács, 6 kontár, 21 legény és inas élt a városban.10 Az írott források szerint önálló céhe volt a 4 csizmadiáknak, míg a négy kovács, és az egy legény a győri, illetve a szerdahelyi céhhez tartozott. A felsorolt mesterségek képviselőin kívül a városban 3 bognár, 4 asztalos, 1 kontár, 2 lakatos, 1 cipész, 1 pék, 1 bábsütő, 1 szíjgyártó, 1 kötélverő, 1 esztergályos, 1 mészáros, 1 szűcs élt .11 9
varga-1848.indd 9
11.12.2015 10:11:46
A kereskedő réteg az izraelita lakosság soraiból került ki, akikhez a Raáb, Weisz, Braun, Levinger, Krommer, Schwarz, Berger, Krausz, családok tartoztak. A magyar forradalom és szabadságharc idején soraikból is kikerültek olyan személyek, akik támogatói voltak a forradalmi eszméknek, és beléptek a nemzetőrségbe (Halasy Mózes). Akadtak olyanok is, akik passzív magatartást tanúsítottak, míg egyegy személy (Dávid mészáros) a forradalomellenes erőket támogatta. Történelmi tény viszont, hogy a város lakosságával szemben támasztott anyagi megterhelést a zsidó közösségnek is viselni kellett. Az erről szóló feljegyzésben többek közt ezt olvashatjuk: „1849. március 27-én Nagy-Megyer városában élő zsidóság, vagy Izr. Községtől kívántatott a Császári tábor részére 50 akó Bor, 8000 tojás és egy mázsa gyertya kiállítandó, mely saját költségükön Nagyleélre elszállítani tartoznak!” 12 A város értelmiségét három orvos, a felekezeti iskolák tanítói illetve, a három felekezet papjai, valamint mérnökök és gazdatisztek alkották. Közülük jónéhányan a magyar forradalom és szabadságharc ügyét aktívan támogatják, mint a nemzetőrség tagjai (Turcsek Tamás és Fodor János, Bölcskei Gergely tanítók, Csemák Alajos és Fekete János orvosok, Gubics Károly mérnök, aki tagja lett 1849 májusában a megyei képviseletnek.13 A város polgárait korábban, 1848. májusában a megyei hatóságot helyettesítő állandó bizományokban többen is képviselték, akik közé Czike Károly, Győry Gergely, Tornyos István, Bugár Mihály, Nagy Rátz József, Halassy Mózes, Varga János, Rácz Dániel tartoztak.14 Az 1848/49-es évben a város élén álló önkormányzatot kezdetben Szigethi János bíró irányította, aki később idős korára hivatkozva lemondott. Helyét Németh János bíró vette át. Nagy Rátz József 1869ben lejegyezett feljegyzésében erről a következőket írta: „Szigethi István, ki öregsége miatt a magyar forradalmi háborús időben tehetetlen lévén a fellette terhes bírói teendőinek teljesítésére bírói hivatalból felmentetett, Csontos István megyei főszolgabíró úr előtt lemondott, és helyette Németh János választatott Város Bírájának és hivatalába Csorba János alszolgabíró úr által eskü letétele mellett be állítatott”.15 Az 1848-ban Felső Rátz János, Bugár Mihály, Tompa István, Ba10
varga-1848.indd 10
11.12.2015 10:11:46
ráth Zsigmond, Németh György voltak a tanácstagok. A város jegyzője Vargha János volt. Az 1849-ben a városbíró helyettese Győry Gergely, a városgazda Bugár Mihály és a jegyző Nagy Rátz József lett.16 A „hadak útján” fekvő település irányítása, érdekeinek védelme a forradalom időszakában rendkívül nehéz feladat volt, többször megfontolt, józan döntéseket igényelt. A jeles történelmi korszak éveiben a város egyébként élte a maga hétköznapi életét. Lakóinak mindennapjait a magyar forradalom és szabadságharc eseményei befolyásolták, amiről következő fejezetekben részletesen szólok. 4. sz. kép: Nagymegyer város pecsétje
I/2. A templomdombi nagy csődület Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek emlékét hosszú időn keresztül csak a nép ajkán fennmaradt szájhagyomány őrizte meg Nagymegyeren is. A valós történelmi események szereplőire, a nemzetőrök, a honvédek neveire a 20. század végén már egyre kevesebben emlékeztek. Az 1989-es társadalmi változásokat követően a Csemadok városi szervezetének kezdeményezésére kerültek ismét a lakosság köztudatába a hiteles korabeli dokumentumokra épülő történelmi események, illetve azok az események, amelyeket a szájhagyomány őrzött meg. 11
varga-1848.indd 11
11.12.2015 10:11:46
Ebben a fejezetben három ilyen eseményre térek ki. Az első egy népgyűlésről szól, valószínűleg az első tömeges megmozdulásról a márciusi pesti forradalom után a városban. Az eseményt Tánczos Tibor dolgozta fel „A templomdombi nagy csődület” címmel megjelent írásában.17 Ebből az írásból idézek18 : „Május második hetének derekán vendég érkezett a helyi református egyház parókiájára. Szép szál jól öltözött, jó benyomást keltő fiatal teológus volt a jövevény. Átadta pecsétes pátensét, amely ugyancsak meglephette Czike Károly akkori tiszteletest. Mert olyan ajánlólevéllel azóta sem érkezett legátus az eklézsiához. Hogy kitől származott az ajánlás, s mit tartalmazott, arra csak következtetni lehet. De, hogy este a tiszteletes úrral együtt már a helyi kaszinó vendége volt a vendég, az bizonyos. Ott is beszámolt a pesti eseményekről, a hazát fenyegető veszélyekről. A kaszinó tagjai döbbenten hallgatták a lelkes küldöttet s nyomban el is határozták, hogy Wesselényi és Petőfi üzenetét hallania kell a város aprajának, nagyjának! S akkoriban, ha a kaszinó tagjai valamit elhatároztak, azt meg is valósították. Össze kell csődíteni a népet, mégpedig vasárnapra, döntött a kaszinó tanácsa. A gyűlés kezdetének idejéről komoly vita után határoztak. Végül is mise és az istentisztelet utáni időpontot találtak a legkedvezőbbnek. A nagygyűlés helyéül a templomdombot választották. Egy legátus mégsem szónokolhat a kocsmaudvaron. 5. sz. kép: Mire elérkezett a vasárnap, a A népgyűlés színhelye, templomdomb környékén olyan a templomdomb 12
varga-1848.indd 12
11.12.2015 10:11:46
lett a rend és a tisztaság, mint az úrnapi körmenetek idején. A plébánost is meglepte híveinek ügybuzgalma, lelkesedése. Harangszóra megteltek a templomok. Megteltek? Be sem fértek a hívek a megszentelt falak közé. Ott álldogáltak a templomok előtt. De jutott belőlük bőven a főutcai kocsmák elé is. Ott főleg a vidékről érkezettek csoportosultak. Alig ért végett a mise, feltűnt a református templom felől érkezők menete. Elől a lelkész fekete palástjában. Jobbján Nagy Rátz József, balján a várva várt pesti küldött, a fiatal legátus. Mire a templomdomb kijelölt helyén elfoglalták helyüket a város és a környék előkelőségei, hatalmas tömeg övezte az öreg templomot. Ennyi ember a leghíresebb követválasztások idején sem gyűlt még össze Nagymegyeren. Tisztéből eredően Nagy Rátz József nyitotta meg a gyűlést, s a szót nyomban át is adta a küldöttnek. Az fellépett a sebtiben odakészített padra. Így a tömeg fölé magasodva, láthatóvá vált sötét színű zsinóros kabátjának mellén a háromszínű kokárda is. – Testvéreim, polgártársak ! – hangzott el a megszólítás így, Nagymegyer történetében először. Beszámolt az ifjú és lelkes szónok mindenről, ami Pesten, Bécsben s Pozsonyban abban az időben történt. Tőle hallottak a helybéliek először arról, hogy mit kíván a magyar nemzet. Elmondotta, hogy készül a nép a kért s már kivívott jogainak védelmére. Az agg bárónak, akkor már rokkant s félig vak Wesselényi Miklósnak, a pesti árvízi hajósnak híres pohárköszöntőjéből is idézett: „Veszélyben a hon, fel mindenki ki magyar, ki polgár!” A hatás megdöbbentő, leírhatatlan volt. Zengett az éljen a haza, éljen a forradalom! Szólott továbbá a szervezkedő rendes polgárőrségről, az új nemzeti hadsereg szükségességéről. Elmegyünk! - kiáltották a fellelkesült fiatalok.Petőfi üzenetéről sem feledkezett meg. Elszavalta híres forradalmi költeményét, a Nemzeti dalt. S a tömeg a szavalóval együtt ismételte: „rabok tovább nem leszünk!” Nem akart oszolni a nép. A padra fölsegített plébános a körülötte állók segítségével énekelni kezdte az ősi nemzeti fohászt, a Boldogas�szony anyánk kezdetű éneket. S lekerültek a fejekről a kalapok.Oly mélységesen átérezve talán azóta sem énekelték Megyeren ezt az éneket. Katolikusok, kálvinisták, zsidók - együtt. Nem is sejtették, milyen történelmi esemény tanúi lehettek. Akkor váltak Nagymegyer és környékének lakosai polgárokká!” 13
varga-1848.indd 13
11.12.2015 10:11:46
A másik szájhagyomány által megmaradt történet Komárom várának ostromához kapcsolódik. Történelmi tény, hogy az ostrom előtt a megye, a katonai hatóságok igyekeztek megnyerni (kényszeríteni) a környék lakosságát is a vár megerősítésének munkálataira. A nagymegyeriek úgy emlékeztek, hogy a komáromi vár védelmi munkáiba a nagymegyeri Kolompár család is bekapcsolódott. A településen jól ismert roma család tagjai, tehetséges és jó munkát végző kovácsokként voltak ismertek. A várostrom idejére ácskapcsokat és fejszéket készítettek. Ebből több szekérre valót szállítottak Komáromba, aminek az érdekessége az volt, hogy mindegyik pontosan 48 cm hosszú volt! A katonai vésztörvényszék 1849 májusában hozott döntései is megmaradtak a helyi lakosság tudatában. Később viszont az események különböző változatban terjedtek el a városban, amit Baranyai József a „A régi Csallóköz” című munkájában jegyzett fel.19
6. sz. kép: A komáromi erőd
14
varga-1848.indd 14
11.12.2015 10:11:46
I/3. A nagymegyeri és az izsapi nemzetőrök Hogy mi is volt valójában a nemzetőr, az mindmáig félreértések, viták tárgya, amin a korabeli hírlapi tudósítások, levelezések, sőt még a törvényhatóságok és állami szervek intézkedéseinek ismeretében sem lehet csodálkozni, amelyekből kiderül, hogy a kortársak számára sem volt egyértelmű e fogalom. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a nemzetőrség szervezését és felügyeletét ellátó Országos Nemzetőrségi Haditanács 1848. szeptember végén jónak látott kiadni egy több száz példányban nyomtatott röplapot, amelyben ismerteti a nemzetőr nevet viselő különféle alakulatok, szervezetek és testületek rendeltetését, alárendeltségi és függelmi viszonyait. Ennek ellenére továbbra is a legnagyobb összevisszaságban használták a különböző elnevezéseket. A ’48-as nemzetőrséggel kapcsolatban alapvető dolog azt leszögezni, hogy nem tekinthető katonaságnak, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lett volna a forradalom védelmében meghatározó jelentőségű fegyveres testület. S mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy két nemzetőrség is létezett. Az első, a forradalom szülötte, spontán szerveződésű fegyveres erő, majd az ezt májusban felváltó, már az országgyűlés által elfogadott törvény alapján szerveződő végleges forma. Az első független magyar kormány megalakulása után, 1848 áprilisában szervezik meg nemzetőrséget, az áprilisi törvények XXII. törvénycikkelye értelmében, amely a „Nemzeti őrseregről” címet kapta a pozsonyi országgyűlésen. A törvény 35 paragrafusból áll20 és részletesen meghatározták benne a nemzetőrség kialakításának feltételeit, szerepét, felépítését és irányítását. A törvény értelmében a nemzetőrség szerepét: „a közcsend és a belbéke” biztosítására hozták létre.21 Az 1. §. értelmében tagja lehetett mindenki: „Mindazon honlakosok, kik városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben, 200 pengő forint értékű házat, vagy földet, egyéb 15
varga-1848.indd 15
11.12.2015 10:11:47
községekben féltelket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy illy birtokot nem bírnak is, de 100 pengő forint évenkénti tiszta jevedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig, - ha gazdai hatalom alatt nincsenek – a nemzetőrségbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak.” 22 A nemzetőrségek megszervezése a városokban a helybeli hatóságnak, a többi településen a megyei vagy kerületi törvényhatóságnak volt a feladata, kik a lakosságot falragaszon tudósították. Tisztjeit a nemzetőrség a kapitányig választotta23. Meghatározott feltételek mellett a nemzetőrök saját fegyverüket, vagy a „közállományból“ biztosított fegyvereket használhatták. A nemzetőrség tagjait a fegyver használatára tanították.24 A törvényben továbbá meghatározták a fegyverhasználat feltételeit (engedelmességre való felszólítás), a szolgálat formáit és legvégül a nemzetőri esküt, amely tartalmazta: „Esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát minden törvénytelen megtámadás ellen, elöljáróim felhívására, oltalmazom.” 25 A nemzetőr csak a polgári elöljáróság utasítására léphetett szolgálatba, és fegyveres alkalmazásukhoz is a törvényhatóságok hozzájárulása kellett. Lakóhelyén történő szolgálatteljesítésért nem illette juttatás a nemzetőrt, a törvényhatóság határain belüli alkalmazás esetén a vármegye látta el, azon kívül az állam fizette a katonaságéval megegyező zsoldot és ellátást. A nemzetőröket zászlóaljakba, illetve lovas osztályokba szervezték. A nemzetőrök aránya a vármegyékben a lakosság 5-6%-át tette ki, s nagyjából a dupláját a városokban. A nemzetőrséget irányítás szempontjából a miniszterelnök hatáskörébe utalták, s Batthyány 1848 szeptemberének végéig ténylegesen el is látta a testület irányítását. Április 20-án létrehozta az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot, az addig helyi irányítás alatt szerveződő nemzetőrség központi összefogására. Elnökévé Ottinger vezérőrnagyot nevezte ki, akinek tiszte csak a honvéd zászlóaljak szervezésének elhatározásáig tartott. Utóda Baldacci Manó ezredes már a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt tevékenykedett. Elsődleges feladata – a honvéd zászlóaljak toborzásának megkezdése mellett – a hivatal szervezeti kerete16
varga-1848.indd 16
11.12.2015 10:11:47
inek kiépítése, és a hadseregszervezés valamennyi fontos területének lefedése volt. Tevékenysége a hadügyminisztérium kiépítésével párhuzamosan folyt, mivel Batthyány határozottan elkülönítette a nemzetőrség és a honvédség ügyeit a hadügyminiszter feladatkörétől. Így aztán a miniszterelnök hivatali ideje végéig tulajdonképpen egy második hadügyminisztériumot vezetett. A hivatal hatásköre kiterjedt a honvédség toborzására, felszerelésére, felfegyverzésére, kiképzésére és táborba indítására. Előkészítette a tiszti kinevezéséket, majd előléptetéseket. Fegyelmi jogkörrel is rendelkezett. A nemzetőrség központi irányításának katonai feladatait látta el, hozzá tartozott a nemzetőri mozgósítás megszervezése és a tábori szolgálatra kirendelt nemzetőr alakulatok ellátása. 1848 augusztusában és szeptemberében feladata lett az önkéntes nemzetőrség szervezése, kiképzése, felfegyverzése és hadszíntérre indításának előkészítése. Az egyre nagyobb hatáskörrel rendelkező hivatal Batthyánynak azt a szándékát tükrözte, hogy ha fel kell adni a megbékélés érdekében a magyar hadügyminisztériumot, ne maradjon irányító szerv nélkül a kormány önállóságát biztosító magyar fegyveres erő. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács életrevalóságát bizonyítja, hogy az őszi hadseregszervezés központi szerve is ez lett, majd pedig amikor sor került a hadügyminisztériummal történő összevonására, osztályai szervesen illeszkedtek be a minisztérium rendszerébe, vezetői pedig minisztériumi osztályok élére kerültek. A nemzetőrség megteremtésének legfontosabb, legmaradandóbb katonai vonatkozású értékét az jelentette, hogy törvényes keretet biztosított az új típusú nemzeti katonaság megteremtéséhez. Nagymegyeren 1848. május 6-án jött létre a nemzetőrség, ahogy ezt a nagymegyeri városi levéltár dokumentuma, a „nemzetőrök jegyzőkönyve” igazolja. A jegyzőkönyvet 1848. október 5-én Nagy Rátz József állította ös�sze, aki magát, a jegyzőkönyv végén, a Komárom megyei 2. zászlóalj 2. század őrmesterének nevezi. A jegyzőkönyv szerint Nagymegyerről 180, Izsapról 20 személyt soroltak be az első független magyar kormány felhívására a nemzetőrök soraiba.26 A nagymegyeri nemzetőrök létszámát az irodalom17
varga-1848.indd 17
11.12.2015 10:11:47
ban több forrás is pontatlanul közli, amikor nemzetőrök számát 183 főben határozza meg.27 Az eredeti jegyzőkönyvben Nagy Rátz József a nagymegyeri nemzetőrök sorszámát 178-as számmal zárta. A dokumentumot figyelmesen tanulmányozó olvasó felfedezi, hogy a komáromi nemzetőrök 2. századának őrmestere két sorszámot (a 22-es és a 164-es sorszámot) kétszer írta le.28 A nemzetőrökről szóló törvény szerint a nemzetőrségbe elsősorban 20 és 50 éves kor közötti férfiakat lehetett beírni. Ezt a törvény által meghatározott korhatárt a nagymegyeri nemzetőrség kialakításánal nem vették teljes mértékben figyelembe. A nagymegyeri nemzetőrök különböző korosztályú férfiakból kerültek ki. A legidősebb mint pl. Vízváry Gergely közel volt a hetvenedik életévéhez. Az idősebb korosztály képviselőihez tartozott az 50 éves Rácz Dániel, az 54 éves Rác Mihály, és Bédy László, az 53 éves Vízváry Gergely, az 58 éves Bereczky Gergely, csakúgy mint az 52 éves László József. A nagymegyeri nemzetőrök so7. sz. kép: A nemzetőr raiba jelentkező Horváth Gábor (1829) vagy E. Méri Mihály (1828), Halász Flórián (1826), Horváth Lajos (1826), Hegyi Mihály (1826), Hodosy Ferenc (1826), László Mihály (1826), Fazekas István (1827), E. Méri Ferenc (1827), Szabó József (1827), László István (1827) már a fiatalabb generációhoz tartozott. Többségük (139 személy) abban az időben már nős volt, 38 férfi négy, vagy ennél több gyermek édesapja. A jegyzőkönyv adataiból kiderül az is, hogy Varga Istvánnak, Both Istvánnak és Szabó Pálnak a fia is nemzetőr volt. A nagymegyeri nemzetőrök túlnyomó többsége (146 személy) 18
varga-1848.indd 18
11.12.2015 10:11:47
földműves volt. De a mesterembereket is találunk a nagymegyeri nemzetőrök között: 10 takácsot, 4 szabót, 3 favágót, 1 kovácsot, órást, cipészt, mezőőrt, illetve molnárt. A város akkori értelmisége jó példát mutatott. Nemzetőrnek jelentkezett mindkét felekezet tanítója, Turcsek Tamás a katolikus, illetve Fodor János a református tanító. Czike Károly református lelkész, illetve a felekezet gondnoka, Vízváry István, és az egyházfi ifj. Kovács Gergely is. A város orvosai (Csemák Antal, Fekete János), mérnökei (Gubics Károly, Mereizer József), valamint a gazdatisztek (Milec Antal, Kockás János) példája lelkesítőleg hatott. A nemzetőrök soraiba lépett a városi tanács tagjai közül Tompa István és Bugár Mihály. Több mint 160 év telt el azóta. A legtöbbjük cselekedetére ma már nem emlékeznek a késői utódok. Ezért e kiadványban közöljük a nagymegyeri nemzetőrség teljes névsorát: 29 I. Tisztek és altisztek: l. Főhadnagy: Győry Gergely 2. Hadnagy: Rácz Mihály 3. Századőrmester: Nagy Rátz József 4. Szabadosok: Torma Károly, E. Méri János, Kórosi Péter, ifj. Berecz János, Szép István, Vízváry János, Szabó József, Bartalos Zsigmond, Csóka János 5. Káplárok: Németh József, özv. Németh Károly, Rácz János, Szabó Pál, László Mihály, Ábrahám István, Fekete István, 6. Orvos: Csermák Alajos. II. Közkatonák: László Imre, László István, Varga Vendel, Varga István, Pongrácz Péter, ifj. Németh János, ifj. Németh István, Kovács István, D. Németh István, ifj. Németh Károly, Torma János, Csákány József, Fazekas István, László Károly, Méri Ferenc, Németh János, id.Méri István, Nagy Lajos, Morvai Imre, Mihály, Szabó József, D. Németh János, Németh Ferenc, Jankó Mihály, Fábrik Péter, Sóóki Vendel, Méri Márton, Méri András, Lakatos Vendel, Kelemen Péter, Nagy József, Kántor József, Németh Mihály, Tarcsi Gergely, Morvai Péter, László Mihály, Jankó Imre, Varga Ferenc, Tompa István, Varga Zsigmond, Horváth István, 19
varga-1848.indd 19
11.12.2015 10:11:47
Barát Péter, Baráth Pál, Both Sámuel, Sebő Nagy Károly, Nagy József, Hegyi Mihály, Kórosy Ferenc, Baráth József, Varga István, Bugár Mihály, Czike Károly, Fodor János, Rácz Gergely, Kubik János, Vízváry Péter, Bögi János, Rácz Dániel, Rácz Zsigmond, Rácz Gábor, ifj. Nagy János, ifj. Rácz Mihály, Zuglai Rácz József, Bári Nagy István, Tamási Ferencz, özv. Józsa Mihály, Varga Gergely, Mikolai György, Kosár István, Józsa Péter, Barát Ferencz, Horváth Mihály, Kovács Péter, Csiba Péter, Torma András, ifj. Barát Imre, Kis László, Kovács János, ifj. Berecz József, Vida Mihály, Bartalos András, Tóth Lajos, ifj. Méri György, Molnár József, Turcsek Tamás, Cséfalvay János, Tompa Mihály, ifj. Lovas István, Lovas László, Molnár István, Cserepes Mihály, Halász Flórián, Szabó Lajos, ifj. Józsa Mihály, ifj. Rácz János, Kulcsár György, Süke József, Zabka Mihály, ifj. Méri János, Csörgei Imre, Tompa Ferenc, Ládi István, Józsa Miklós, Milecz Antal, Gubics Károly, Halasy Mózes, Egyházy János, Kovács Károly, ifj. Lovas István, Szigeti József, Tompa János, Rácz László János, Józsa Zsigmond, Cséfalvay Imre, Horváth Gábor, Rácz Mihály, Vízváry Mihály,Vízváry István, Zsemlye Lajos, Bédy Sándor, Bédy László, Nagy Ferencz, László István, Bugár János, ifj. Rácz László, Vízváry Márton, ifj. Kovács Gergely, Vízváry József, ifj. Bédy Gergely, Rácz László, Both István, ifj. Both István, Czina László, ifj. Baráth István, Vízváry Gergely, Szente János, ifj. Varga István, Varga Mihály, Horváth Gergely, Horváth Lajos, Bögi Péter, Berencz Ferenc, Bereczky Lajos, Both Sándor, Bereczky János, Zakál Zsigmond, ifj. Czina István, Ládi Péter, ifj. Kósa Pál, Mikolai Pál, Baráth András, Szabó József, Berecz József, Kántor Károly, László József, Bartalos Zsigmond, Ekli Nagy János, ifj. Baráth Zsigmond, Berecz Imre, Szigeti István, Koczkás János, Mereizer József. A nagymegyeri nemzetőrség kialakulásával egyidőben megalakult az akkor még önálló település, ma már Nagymegyer része, Izsap község nemzetőrsége is. A 20 tagú csoport tagjai között a három legidősebb személy: Kalmár Sándor (1797) Tamási Sándor (1798) és Füssy Péter (1799) nemzetőrök voltak. A legfiatalabb generáció képviselői közé a 20 éves Hoferik János, valamint az 1823-ban született Kiss József és Kalmár Antal tartozott. 20
varga-1848.indd 20
11.12.2015 10:11:47
A 19 földműves mellett ott volt a nemzetőrök soraiban a levita tanító, Bölcskei Gergely is. Az izsapi nemzetőrök közül 13-an református vallásúnak, 7-en római katolikus vallásúnak vallották magukat. 17en már nős emberek voltak, többségük két, illetve három gyermekről gondoskodott. Az izsapi nemzetőrök teljes névsora: 30 1. Káplár: id. Ábrahám Károly 2. Szabados: ifj. Ábrahám Károly 3. Közkatonák: Bölcskei Gergely, Sörös Péter, Tamási Sándor, Kis János, Füsi Péter, Hoferik János, Ábrahám Antal, Kalmár László, Ábrahám Zsigmond, Kalmár Sándor, Kalmár Antal, Csákány István, Süki Ádám, Nagy Mihály, Kálmár István, Bozsaki Mihály, Kis József. A nemzetőrségről szóló törvény 17. §-a meghatározta a szolgálat formáját. E szerint: „A nemzeti őrsereg szolgálata, rendes és rendkívüli esetek szerint különbözik, a helybeli közcsend és béke rendszerinti vagy rendkívüli állapotához képest.31 A idézett törvény értelmében Nagymegyeren az 1848. szeptember 18-án tartott népgyűlésen megállapították: „Minek utána szemlátomást tapasztaltatik, hogy tűzi veszély fenyegeti a helységeket, ezeknek meggátlása tekintetéből végeztetett, hogy mind a Nemzet Őrökből, mind a város közönségeiből, mind az izraeliták közül is, mind nappali és éjszakai sztrázsák állitatnak.” 32 Ennek a határozatnak értelmében a nagymegyeri nemzetőröket nappali, illetve éjszakai szolgálatra osztották be. Nappal két nemzetőr felügyelte a városban a közrendet. Feladataik közé tartozott a város utcáin, illetve a városba vezető utakon reggeltől estig, szuronyos fegyverrel való járőrözés. Igazoltatni kellett minden idegent, aki pedig nem tudta felmutatni a megyei bíróság által kiadott személyi okmányát, azt a városi előljáróságra kellett bekísérni, akik azután átadták a gyanús személyeket a Komárom megyei bíróságnak. Az éjszakai szolgálatra mindig fegyveres nemzetőröket kellett állítani, akik óránként adtak jelentést a városban tapasztalt eseményekről a nemzetőrök főhadnagyának, Győry Gergelynek. A jegyzőkönyv határozata értelmében kilenc óra után a kocsmákat be kellett zárni, illetve tilos volt a köztereken hangoskodni. A közrend 21
varga-1848.indd 21
11.12.2015 10:11:47
megsértőit jelenteni kellett. Éjszakai szolgálatba a nemzetőrökön kívül hat városi polgárból álló őr is be volt osztva. 1848 októberében a nagymegyeri és izsapi nemzetőröket Pozsony alá vezényelték. A pontos nyilvantartás érdekében ezért 1848. október 5-én készítette el Nagy Rátz József a nagymegyeri és izsapi nemzetőrök „jegyzőkönyvét“. Az ide érkező nemzetőreink előtte a Honvédelmi Bizottmány elnökével, Kossuth Lajossal találkoztak. Kossuth 1848. október 19-i komáromi tartózkodását Szinnyei József következőképpen írja le: „Reggeli 9 órától vártam Kossuthot nagy türelemmel... Végre Kossuth ágyúdurrogások közt fél 2-re megérkezett, kiállított honvédeket és nemzetőröket sorba nézte mindenütt rövid, de nyomós beszédet tartott, én csak a szabolcsiak előtt halottam, midőn menet közben kezét rázva mondá: „Bízhatok-e önök karjaiban? Kossuth megjelenése és a tőle halott pár szó szinte felvillanyozott. Vele és kiséretével én is a várba mentem és mindig a sarkában voltam. Kossuth öltözete: nemzetőri egyenruha, gömbölyű fekete kalap hosszú fekete tollal és katonaköpeny.” 33 Kossuth Komáromból küldte a Honvédelmi Bizottmánynak azt a levelet, amelyben tájékoztatást adott nemcsak a várról, hanem azokról a csapatokról, amelyeket Komáromból Pozsony alá vezényelt. Ebben a levélben tünteti fel a komárom-megyei nemzetőröket, akik közül 1200 puskás és 1800 dárdás volt. Vezetésüket Csuzy őrnagy vállalta. A csapatok összlétszáma 6616 volt. Komáromból a Pozsony melletti táborba szállításuk gőzhajókkal és uszályokkal történt. A hajók október 20-án hagyták el a komáromi kikötőt. A hadba indulók, köztük a nagymegyeri nemzetőrök is, akkor énekelték talán először az ismert Kossuth nótát: Kossuth Lajos azt üzente... A csapatok 1848. október 28-án értek a táborba. Közben Windischgratz egyesült Jelasics seregeivel. Az osztrák seregek Bécs körül jelentős erőfölénybe kerültek, amikor a magyar seregek október 30-án támadásba lendültek. Nemzetőreink részt vettek a sikertelenül végződött schwechati csatában. A nagymegyeri nemzetőrség későbbi szerepe kevésbé ismert. Jelentősége az 1849-es évben valószínűleg csökkent. Erre utal Rózsafi 22
varga-1848.indd 22
11.12.2015 10:11:47
Mátyás, a Komáromi Értesítő szókimondó szerkesztőjének, Miltz Antal nagymegyeri uradalmi tiszttartóval (volt nagymegyeri nemzetőr) való sajtóvitája, melyben 1849. február 22-én Rózsafi ezt írja Miltz Antalnak: „Higyje meg ön, ha jó példával ment volna a nép előtt, nem lett volna azon sok visszavonás a nemzetőrség miatt, mely ma is Megyert egyéb helységektől megkülönbözteti...” 34 8. sz. kép: A nagymegyeri nemzetőrök jegyzéke
23
varga-1848.indd 23
11.12.2015 10:11:47
I/4. Nagy Rátz József a nemzetőrség megszervezője Nagymegyeren a nemzetőrség kialakítója Nagy Rátz József, az akkori nemesi tanács tagja volt. 1808-ban született Nagymegyeren. Egyenes ágú leszármozottja Nagy Lászlónak, Komárom vára vicekapitányának, majd a tatai Vitány vára kapitányának, aki nagymegyeri várjobbágyként az 1600-as évek elején nemesi rangot és kúriát kapott Nagymegyeren. Az utód nélkül maradt Rácz kúriát szerezte meg. Innen ered a család kettős vezetékneve. Nagy Rátz László később elszegényedett és a kúriát elzálogosította, amit később csak Nagy Rátz József apja, Nagy Rátz Mihály tudott visszaváltani. Nagy Rátz Mihály nagy gonddal nevelte fiát Józsefet, aki éles eszű, jó testi felépítésű fiatalember volt. Apja Pápán taníttatta, a német nyelv elsajátítására Ausztriába (Swechatba) küldte. Nagymegyeren már 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lett a város jegyzője. Jelentős érdemei voltak abban, hogy 1848. május 6-án megalakult a városban a 180 tagú nemzetőrség. Ennek rendkívül pontos nyilvántatási jegyzőkönyvét, „nemzetőrök jegyzőkönyve” c. alatt 1848. október 5-én állította össze, ahol önmagát mint a komárom megyei 2. zászlóalj 2. század őrmesterének nevezi. Nemzetőr társaival együtt részt vett a swechati csatában. Ezt követően főleg a városunk közéletének irányításában játszott jelentős szerepet. 1849-ben lett a város jegyzője. A szabadságharc bukása után, bár személye ellen az 1848-as évben kifejtett aktivitása miatt lehettek kifogások, a város jegyzője maradt a hatvanas évekig, amikor a városi elöljárók között (1861-es évben), mint közgyám szerepelt.
24
varga-1848.indd 24
11.12.2015 10:11:47
9. sz. kép: Nagy Rátz József 1848-ban kiadott útiokmánya Az osztrák-magyar kiegyezés után Nagymegyer városának megválasztott elöljárója lett, ebben a tisztségben többször újraválasztották. 1869-ben, amikor először lett városbíró, a város plébánosa, Majer János levélben köszönti, amelyben többek között ezt írja: „Szívem mélyéből örvendek, hogy e nemes mezőváros újonnan választott Elöljárósága sorában oly férfiakat van szerencsém tisztelni, kiket a közbizalom jutattott e fényes polcra, és különösen Elöljáróság élén van szerencsém tisztelni e város közbizalommal választott bíráját, Nemes Nagy Rácz József Urat, kinek erélyes első fellépése jogosít arra a mélységes bizakodásra, hogy irányítása alatt e nemes mezőváros felvirágozásának örvendezhet, kívánom szívem mélyéből, hogy ez teljesüljön. 25
varga-1848.indd 25
11.12.2015 10:11:48
Kívánom, hogy benne mint egy igazságos Bíróban mindenki feltalálja az igazát, a jó jutalmazóját, a rossz ellenben a törvény értelmében a fenyítőjét, mert az a pálca, mint a hatalomnak jele nem ok nélkül adatott kezébe, hanem azért, hogy a jót védje a rosszat ellenben érdeme szerint fenyítse. Érzékeny szívem nagy örömére szolgált mezővárosunk bírájának azon fellépése, melynél fogva első beszéde alkalmából kiirtandónak találta azon erkölcsi szokásokat, melyeken minden különbség nélkül minden embert kárhoztat. Ezek sorába tartozik a kárhozatos mérséktelenség és az Istent sértő káromkodás, amely az előbbiből következik.” 35 Tizenhat évig irányította Nagymegyer közéletét. Ez alatt az idő alatt több ízben újraválasztották. 1875. december 15-én, amikor véglegesen átadta utódjának a város irányítását, Pogrányi Mihály járási szolgabíró köszönte meg áldozatos közéleti munkáját. A hatvanas évektől Nagy Rátz József nemcsak Nagymegyer, hanem Komárom megye közéletébe is aktívan bekapcsolódott. Mint megyei bizottmányi tag, szerepet vállalt a vármegye gondjainak megoldásában. Ismert és elismert személy volt az akkori Komárom vármegye területén. Nagy Rátz József 1827-től gyűjteni kezdte a várost érintő történelmi dokumentumokat. Összegyűjtötte a királyi adomány -és kiváltságleveleket, valamint a város történetére vonatkozó egyéb dokumentumokat. A gyűjteményt rendszerezte, majd három példányban lemásolta. Mikor ezt a nagy munkát befejezte, ezt írta az összegyűjtött dokumentumok alá, ami életútját, törekvéseit is kifejezi, és a mai napig időszerű: „Az a közösség, amely engedi, hogy múltja, őseinek jó vagy téves cselekedetei homályba vesszenek, önmagát ítéli halálra, de ha a múltbeli emlékeit képes átmenteni a jövő nemzedékei számára, élni fog.” 36 Életében jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a város lakossága megőrizze elődei hagyományait, ismerje nemes cselekedeteiket. 1866-ban az ő kezdeményezésére ünnepelte meg a város, városi kiváltságlevél adományozásának 400. évfordulóját. „Felvirradva az 1866. december hó 15. napjára, midőn 400 évet töltötte be Mátyás király által ajándékozott szabadalmával e város időnkénti lakossága ezen Nagy Megyer városára nézve igen nevezetes napot, Nagy Rátz József, jelenben városunk pénztárnoka és közgyám, 26
varga-1848.indd 26
11.12.2015 10:11:48
Győry Gergely város bíróját felhívá, levélben figyelmezteté ezen emlékezetre méltó napra.” 37 1878. december 3-án, életének 70. évében halt meg. A nagymegyeri református temetőben van eltemetve.
10. sz. kép: Nagy Rátz József sírja a nagymegyeri református temetőben
27
varga-1848.indd 27
11.12.2015 10:11:48
I/5. Nagymegyer a korabeli sajtóban Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszaka alatt az egyik legjelentősebb korabeli lap volt az 1849. január 9-e és július 6-a között megjelenő Komáromi Értesítő. A Siegler testvérek nyomdájában készített napilap szerkesztői rendszeresen tudósítanak a komáromi eseményeken kívül a megye egyes településein történt eseményekről. Így amennyiben az olvasó fellapozza a napilap egy-egy számát, találkozhat benne a szabadságharc idején a nagymegyeri polgárok pozitív, illetve negatív értelmű megítélésével. A lap hasábjain nyilvánosságra hozták a Komárom megye lakossága között, a magyar honvédek által meghirdetett pénzbeli adományok, illetve fehérnemű és a sebesültek ápolásához szükséges gyolcsok gyűjtésének eredményét. E felhívás sikeréhez Nagymegyeren jelentős mértékben hozzájárult Czike Károly református tiszteletes, aki 1849 februárjában 5 Ft-ot adott a sebesült honvédek gyógyítására.38 Személyes példáján kívül az egyik főszervezője volt a városban a nemes célra meghirdetett gyűjtésnek. Így jelentős érdemei voltak abban, hogy a kezdeményezés Nagymegyeren is visszhangra talált. A város 124 inget, 100 gatyát és 4 lepedőt adott át a komáromi kormánybiztosnak.39 A lap hírt ad arról is, hogy a nagymegyeri református lelkész közbenjárására Konkoly nevű nagymegyeri polgár 9 inget, 16 gatyát, 5 font „tépést” (gyolcsanyagot), több féle ruhaneműt ajánlott fel. Kocsis Krisztina szintén 5 font „tépetet” és pólyadarabokat ajánlott a hadisebesültek ápolására.40 A környező falvak mindegyikében hasonló pozitív példákkal találkozhatunk. Izsap községből 17 inget és 14 gatyát, Ekecsről 32 inget és 43 gatyát, Apácaszakállásról 32 inget, 33 gatyát és 28 font „tépést” küldtek a sebesült magyar honvédek számára.41 28
varga-1848.indd 28
11.12.2015 10:11:48
A lap 1849. február 1-jén megjelent számában Rózsafi Mátyás „Mikép éreznek a Csallóközi honfiak?” című cikke, amelyet a szerző „őrfi” szignóval jelölt, rendkívül nagy visszhangot váltott ki. A szerző Nagymegyeren járt, és az itteni benyomásait írja meg:42 „Mint afféle szegény ember szürömet vállamra vetvén elindultam N.Megyer felé valami bizonyos hirt hallani. Oda érkezésem után egy meszely boromat, melynek fele kis Moses által elegyitett viz volt, nagy nehezen elnyomván, kiálltam a kocsma előtt csoportozó emberek közé, valami hírt hallandó. A midőn egy jól kinéző középkorú ember hirtelen mint egy bosszúra lobbanva felszóllal. Hát igazság-e az, hogy a törvény fia a mult éjjel éjfélkor hozott lóháton valahonnét a pecsovics tisztartónak levelet, most pedig tegnap amint a Hunyadi huszárok Komáromba hajtották az Ábrahámokat, két derék fiu lóra ül s az ellenséghez Szerdahelyre nyargalt. Isten teremtucsa több közöttünk a Windischgrätz, mint az ellenség közt. Igaza van kendnek öcsém, szóllal fel egy másik, – lám az a huncut Dávid mészáros zsidó, kit multkor a Komáromi fogságból egy fiskális – mint a zsidó mondá – száz forintért kiereszté, most is az ellenség közt vágja a húst. Mondják, hogy harmadik éjjel is itthon volt, és akadt ollyan jó ember ki megsúgta neki, hogy minél elébb szedje vedje össze sátorfáját, mert az elfogatása megvan rendelve. Hidjék el kigyelmetek most szabadon nem lehet beszélni, mert nem tudhatjuk, vajjon nincs-e köztünk is áruló. Van áruló, nincs áruló, most arról itt ne szóljunk, mond egy. Én olvastam egy Kossuth hírlapjából valahol, hogy eljő a számolás napja, s hiszem is a mindenhatót, támaszt körünkbe is ollyan embert, ki megbalházza az efféle piszkos embereket. Legjobb volna azt tenni, hogy minden embert, ki csak egy kaszát, vagy vasvillát elbír talpra állítani kellene. Nem kellene ki venni sem papot, sem mestert, és ha találkoznék, ki menni vonakodnék, mint egy gaz hazafi köttetnék magasabb fára mint Hámán. Így majd győzni fogunk, mert a pecsovicsoknak is menniök kelletvén, nem mocskozhatják össze hátra maradtak tiszta lelkületét, és nem árulkodhatnak erre vagy amarra. Igaza van komám, folytatá ismét másik, én már ötven évet átléptem, de megyek mihelyt kívánják a honatyák, de én is megkívánom, hogy minden ember kinek izmaiban erő van velem jőjjön ,mert ha ezt nem teszi valaki, én szurom őt legelőször agyon. Itt a társaság megszakadt, kinek merre dolga volt szétment. 29
varga-1848.indd 29
11.12.2015 10:11:48
Én is egy két tudakozó szót váltván egy barátommal, vissza ballagtam Ekecsre.” A cikk megjelenése után a benne megfogalmazott vádakra elsőként, 1849. február 5-én a „fiskális jelzővel” vádolt személy, Csorba János Komárom megyei ügyész válaszolt. Korábbi magatartását a következő érvekkel indokolja: „A gyanúból elfogatott Nagy-Megyeri Dávid nevű zsidót miután a helység elöljárói által is aláírt bizonyítványok ártatlanságára mutattak a megye akkori főkormányzója a büntető törvényszék idejéig kibocsájtani rendelte, én pedig mint végrehajtó, őt kibocsájtottam, de nem száz forintért, hanem kötelességből. E szerint nem bocsátottam áruba a büntető igazságot.” 43 A másik személy, akinek magatartásával szembeni kifogásokat az írás szerzője megfogalmazott, Miltz Antal nagymegyeri tiszttartó, 1849. február 10-én megjelent „czáfolat” címmel reagált Rózsafi Mátyás cikkére: „Én sem törvényfia vagy talán jobban mondva törvénybíró fia, sem más által, sem nappal sem éjjel az ellenféltől levelet nem kaptam, ezért becsületem kezeskedik, ha pedig ön még egyszer N. Megyerre jövend híreket gyűjteni, válogassa meg azokat egy kissé jobban, és csak olyanokat bocsásson közre, melyeknek elég alaposságok van. Hazámat, melynek hazafialilag forró hálával tartozom, sokkal jobban szeretem sem hogy azon bármily körülmények közt és a legkisebb szenyfoltot ejtenék.” 44 A sajtóban kibontakozott vita mindezzel még nem zárult le. A Komáromi Értesítő szókimondó szerkesztője, Rózsafi Mátyás, 1849. február 22-én „Válasz Cs. és M. uraknak” című cikkében reagált a két érintett személy követelésére, hogy állításait igazolja. A cikk szerzője többek között ezt írja: 45 „... Utasítom Cs. urat V. V. esküdt úrhoz, kinek a dolog a zsidótól hallottak által fel volt jelentve.” Majd így folytatja: „... Ha keble tiszta, ne vegye szívére Cs. úr egy igaz honfinak éberségét. Tiszttartó úr pedig, ha olyan jó hazafi, tegye keblére kezét, és kérdezze magától, hogy mit tett márt. 15-dike óta ezen hazájáért, melynek oly forró hálával tartozik? Higyje meg ön, ha jó példával ment volna 30
varga-1848.indd 30
11.12.2015 10:11:48
a nép előtt, nem lett volna azon sok visszavonás a nemzetőrség miatt, mely ma is Megyert egyéb helységektől megkülönbözteti. Ki nevezte többször már ön házánál (megfeledkezve arról, hogy magyar szívű is hallgatja) a magyarokat rebelliseknek? Vagy mit mondtak önök szép társaságukban a hazáért szenvedő derék honvédeiknek, midőn Nyárasdnál elesett ellenfél ezredesének halálát meghallották. Elhallgatom, a többekkel együtt, még nem kívánja, azon óhajtásommal, hogy szép szavai mellett szivében is rejtsen hazafiságot, és inkább dicsően halljon meg a becsület mezején, e multat és jövőt már kiszenvedett hazáért, mintsem gyalázat és megvetés rémképei kísérjék még azon sirdombján túl is, mely az eladott szabádság árán vett rabigák terhei alatt görnyedező unokák átkai miatt ki nem zöldelhet. Így drága úr! Haladjon több társaival velünk egy úton, akkor majd nem harcol hazafisága ellen oly nagyon a közvélemény és nem kell hallanom Rácz Gábor, Varga János, Pongrácz János, Fitos éjjeliőr, s többek szájából is, mit a múltkor Megyeren létemben hallottam.”
11. sz. kép: A magyar szabadságharc egyik szócsöve 31
varga-1848.indd 31
11.12.2015 10:11:48
I/6. Nagymegyer 1849-ben Nagymegyer földrajzi fekvésénél fogva három vármegye, a pozsonyi, komáromi és a győri vármegye határán terült el. Az 1848/49-es szabadságharc idején, a szembenálló felek e három vármegye központjának megtartására, illetve megszerzésére törekedtek. Ennek következtében Nagymegyer a felvonuló hadak átmeneti szálláshelye volt. Az a település, ahonnan a csapatok megcsappant élelmiszerkészletüket, illetve az állataik ellátásához szükséges szállítmányokat biztosították. Már 1848 októberében, a város hozzájárult a Komárom felé vonuló honvédek (nemzetőrök) élelmezéséhez: „Ghyczy Mátyás szolgabíró rendeletére 3000 porció kenyeret kellett nekik sütni, a bagázsiukat Nagykeszire, a kenyeret Aranyosra szállítani.” 46 A város lakossága számára az igazi megpróbáltatást az 1849-es év jelentette. Az év első napjától Komárom várának átadásáig Nagymegyer és környéke felvonuló terepe volt a császári katonaságnak. Emellett 1849 május elejétől 1849 június végéig az alsó-csallóközi katonai hadműveletek egyik központja Nagymegyeren volt. Mindez a város lakosságát jelentős mértékben megterhelte. Erre figyelmezteti Klapka tábornok Görgei Artúrt 1849. június 10én, amikor javasolja, hogy ne hajtson végre nagyobb hadműveletet a Csallóközben. Indokai között szerepeltek az alábbi megállapítások: „Bátorkodom lebeszélni minden nagyobb hadműveletről a Csallóközben, annál is inkább ,mert először: a Csallóköz jelenleg majdnem teljesen víz alatt áll, másodszor: a sziget annyira ki van zsákmányolva, hogy, még a gyenge Kosztolányi hadosztály sem tudja ott élelmezni magát, hanem Győrből és a komáromi várból kell azt ellátni.” 47 Klapka megállapítását teljesen igazolják Szinnyei József őrmester naplójában a 37. zászlóalj nagymegyeri tartózkodásáról leírt tények.48 A város lakossága egy részének magatartása (Szinnyei szerint hazafiatlan) bizonyára összefüggött azzal, hogy az itt tartozkodó császári 32
varga-1848.indd 32
11.12.2015 10:11:48
csapatok 1849 március és április hónapokban kiürítették a nagymegyeriek élelmiszer-tartalékait. A harcoló csapatok vezetői élelmet (kenyér, hús, bor), állataik ellátásához szükséges takarmányt (széna, zab, szalma), továbbá fát, gyertyát, valamint szállítási munkákra fogatokat igényeltek. Az igénylés nem egyforma módon történt a császári seregek, valamint a magyar honvédsereg esetében. Szinnyei József naplójában megállapítja: „Magok megvallják (nagymegyeriek – V. L. megjegyzése), hogy az ellenség másképpen bánt velök, nem kérdezte, van-e valami enni való, hanem felkereste és elvitte.” 49 A nagyobb áruszállítmányok esetében mindkét hadsereg képviselői a városból elvitt áruról nyugtát adtak, aminek alapján a város vezetői 1850-ben egy jegyzéket készítettek az 1849. január 1-je és 1849. november 30-a között a várossal szemben támasztott elvárásokról.
12. sz. kép: Nagymegyer és környékén felvonuló csapatok 33
varga-1848.indd 33
11.12.2015 10:11:49
A kor, amelyben a kimutatás készült, rányomja bélyegét annak tartalmára. A jegyzék készítői igyekeznek elhallgatni a magyar honvédseregnek nyújtott szolgáltatást. Bár az is igaz, hogy a magyar seregek Nagymegyer térségébe való tartózkodása idején a seregek ellátását túlnyomórészt önerőből (Komáromból, Győrből érkező szállítmányok) próbálták biztosítani. A császári seregek részére biztosított ellátásról fennmaradt jegyzék három időszakra vonatkoztatható. Az első időszak 1849. január 1-ől 1849. április 23-ig tartott, ami megfelel Komárom vára elleni felvonulásnak, és márciustól az első ostrom időpontjának. Miután 1848. december 13-án Windisgrätz csapatai átlépték a magyar határt, az osztrák csapatok rövid időn belül megjelentek a Csallóközben. Neustadler vezérőrnagy a Duna bal partján mozgó csapatainak a magyar hadsereg nem tud ellenállni. Az osztrákok először csak Csallóközcsütörtök–Somorja vonalig merészkedtek. A hadseregparancsnok már december 22-én utasítást kapott, hogy az osztrák csapatok vonuljanak fel Komárom alá. Így 1848 decemberének utolsó napjaiban a Duna mindkét partján felvonuló osztrák seregek körülzárták Komáromot, amivel Pest sorsa is megpecsételődött. Ilyen előzmények után jelentek meg Nagymegyeren 1849. január 1-jén az osztrák kötelékben harcoló horvát határőrök. „1849. januárius 1-ső napján Isteni tisztelet folytatása alatt jöttenek hozzánk Nagymegyerbe Pozsonymegyei Albárról és Töbör Étéről Ogulini és Szluine Ezred neve alatt Reznicky Major vezérlete alatt 1400 Horváth határőrök és 13 napokig városunkba szétszállásolva élelemmel ellátni, sőt élelmezésükön felül 3000 porció kenyeret részükre kiszedni kellett” 50 írja a korabeli krónikás. Nagymegyer lakossága ekkor találta magát először szemben az idegen katonai megszállással, annak minden következményével. A városi önkormányzat történelmi iratai között ma is megtalálható az a kimutatatás, amely 1849. január 4-én készült, és a horvát katonák számára kenyeret biztosító 132 család nevét tartalmazza.51 A megszálló katonai csapatok parancsára ezen a napon összesen 596 porció kenyeret sütöttek Nagymegyeren, akik élelmezési biztosa Mündel főhadnagy, illetve Markusek hadnagy volt. Az egész kéthetes megszállási időszak alatt a katonák élelmezéséséhez a város lakossága 4 mázsa 73 kg hússal, 1726 porció kenyérrel járult hozzá.52 34
varga-1848.indd 34
11.12.2015 10:11:49
Emellett állataik (lovaik) ellátásához zabot és szénát követeltek. A város lakossága számára kivetett követelmények közé tartozott 19 q gyertya, illetve két alkalommal 4 lovas előfogat biztosítása, amely az itt állomásozó csapatok katonai feladatainak ellátását segítette. Nagymegyeren és környékén állomásozó horvát csapatok öltözékét így jellemzi a korabeli sajtó: „Öltözetjök majd olyan forma mint a Ferdinánd huszároké. Panaszkodtak, hogy családos léttekre hazájoktól 6 hónaptól távol vannak. Ezen huszárok ütközetben nem, hanem előörségen használhatnak. Zsoldja egynek naponta 18 kr. p., és fél kenyér, öltözetjeket s lovaik felszerelését az osztrák kormánytól kapják, de a ló mindegyikének tulajdona. Lovaik helyesek, de aprók.” 53 Komárom várának védői azonban a körülöttük formalódó felvonulási hadműveletet nem tűrték passzívan. Ezt többízben megzavarták. A védőknek az egyik legjobban sikerült kitörési hadművelete 1849. janár 13-án, az ún. első nyárasdi csata idején történt. Itt a kb. egy ezrednyi támadó sereg jelentős veszteségeket okozott az osztrákoknak (33 halott, elesett Geramb osztrák őrnagy is). A komáromi helyőrség egészen Pozsonyig szorította vissza az osztrák csapatokat. Ennek köszönhetően 1849. január 13-án a horvát határőrök is elhagyták Nagymegyert. Január közepétől február végéig nem volt császári katona Nagymegyeren és környékén. Az osztrák hadvezetés nem mondott le Komárom várának elfoglalásáról. Miután 1849. február 2-án Lipótvár elesett, a császári csapatok egy részét Csallóközbe küldték. Ekkor zárul be Komárom körül az ostromgyűrű. Mindez maga után vonta, hogy február végén ismét megjelentek az osztrák csapatok Nagymegyeren, ahol néhány napot töltöttek, amihez a város kénytelen volt 1 mázsa hússal és 2,5 akó borral hozzájárulni.54 Március hónap elején a csapatok elhagyták Nagymegyert. Nemesócsa, Tany, Aranyos térségben táboroztak le, viszont a hadsereg ellátásához szükséges élelmet Nagymegyerről szállították a fenti térségbe. 1849. április 23-ig Nagymegyerről az osztrák katonák szükségleteinek biztosítására 20 ökröt hajtottak el, amiből négyet az uradalom biztosított, kettőt a katolikus plébánia, illetve a nagymegyeri gazdák: 35
varga-1848.indd 35
11.12.2015 10:11:49
Tompa István, Nagy Károly, Győry Gergely, Morva Péter, Németh János, Torma János, Monduk József, Szabó Pál, Németh Károly és Rátz Mihály. A hús mellett 1490 készlet kenyeret, 50 akó bort, 15 q sót, 24 öl fát és 25 q gyertyát szállítottak el Nagymegyerről.55 A legnagyobb szállítmány 1849. március 3-4-e között hagyta el a települést. Az Aranyosra szállított élelmet, takarmányt 49 fogat biztosította.56 Ebben az időben kezdődött a komáromi vár első ostroma. Az osztrák tűzérség fokozta aktivitását. A városra egyre nagyobb bombák hullottak. 1849. március 17-e után Nagymegyerre elhallatszott a folytonos ágyúzás. Erre utal az alábbi feljegyzés is: „Szobámnak ablakainak rezgése én magamat is gyakorta megreszkettetett és borzadásba hozott.” 57 Komárom hős védői azonban kitartottak és a tavaszi hadjárat győztes csatái lehetővé tették Komárom felmentését. A dicsőséges nagysallói győzelem után Klapka és Damjanich tábornok csapatai április 25-én éjjel támadtak rá az ellenségre. Az ellenség vesztesége 1200 halott és sebesült, 1000 fogoly volt.58 Ezt a történelmi eseményt – Komárom felszabadítását – Görgey még április 26-án jelentette Kossuth Lajosnak, az ország kormányzójának. A Komáromi Értesítő 18. rendkívüli számában Rózsafi Mátyás ezekkel szavakkal méltatta a sikert: „Április 26-án, melly Komáromot az ostromtól oldván fel országunk kulcsáról a feketesárga rozsdát ledörzselé, a nemzetre öröm nap, Komáromra a megváltásnak ünnepe.” 59 A komáromi vereség után az osztrák seregek is visszavonulnak Pozsony alá. A nagymegyeriek a több mint egy és fél hónapos hadisarc után fellélegezhettek. Április végétől június végéig csak magyar seregek fordultak meg a városban, illetve annak környékén. 1849 áprilisának utolsó napjaiban, néhány napig a nagyhírű Hunyadi huszárok ellátásáról kellett a városnak gondoskodnia. Május hónapban Kosztolányi, majd később az őt helyettesítő Kazinczy Lajos csapatai táboroztak Nagymegyer város határában. 1849 márciusa és 1849. május 4-e között Nagymegyer lakossága által a hadsereg részére biztosított élelem, takarmány, fa, gyertya értéke, valamint fogatok állításával járó kiadások értéke elérte az 5161 forintot, ahogy ezt Gubics Károly uradalmi mérnök kiszámította.60 36
varga-1848.indd 36
11.12.2015 10:11:49
A megpróbáltatások azonban tovább folytatódtak. Komárom ostromára felvonuló császári csapatok 1849 nyarán egészen a vár átadásáig további követelményeket támasztottak Nagymegyer lakosságával szemben. Ezen követelmények kisebbik része takarmány: szalma (115 mázsa), zab (1080 mérő), széna (135 mázsa) bebiztosítására vonatkoztak. Emellett 3,5 mázsa fát szállítottak el Nagymegyerről.61 A követelmények nagyobbik része (43 alkalom) lovas fogatok biztosítására vonatkozott. A nagymegyeri fogatosok több mint 153 napot dolgoztak a császáriak által meghatározott szállítási munkáknál Szakállason, Aranyoson, Dunaszerdahelyen, Győrött, Légen, Kolozsnémán, Medvén, Kulcsodon, Ekelen, valamint Nagymegyeren.62 A Nagymegyer város történelmi dokumentumai kimutatásainak harmadik része 1849. október 1-je és november 30-a közötti időszakban megvalósított szolgáltatásokra vonatkozik.63 Ebben az időben Nagymegyerről 30 szekér szalmát, továbbá zabot a tatai magtárba szállítottak el. Egyéb katonai szállítmányok bebiztosítására 9 alkalommal, 1-9 napig terjedő időre vették igénybe a nagymegyeri fogatosokat. A város lakossága az egyes hadseregek által támasztott követelményeket nem tudta elutasítani. Az elvárások teljesítése utáni kiadások megtérítését megpróbálták közösen megtéríteni. Erre vonatkozólag 1849. március l9-én népgyűlést hívtak össze. A népgyűlés határozatában a következőket olvashatjuk: „Mi alulírottak Nemes Komárom Vármegyében helyheztetett Nagy Megyer Mező Városának minden levő birtokosi és lakói – nevezetessen a Méltóságos Uraság, Curialisták, volt jobbágyok, lakósok és Izraeliták, mindnyájan közönségessen közgyűlést tartván. Magunk között illy egységre léptünk.” 64 Az egyezség lényege az volt, hogy a császári királyi katonaság részére biztosított gyertya, marhák, széna, szalma, zab, tűzifa költségeihez a városban birtokolt földterület arányában mindannyian hozzájárulnak. A megállapodást a népgyűlés résztvevői aláírásukkal igazolták. A dokumentumon 181 aláírás olvasható.65 Ezt követően 1849. május 3-án Gubics Károly mérnök összeállította a kiadási költségeket, ami megítélese szerint 5161 forintot tett ki 1849. március és május 1-je között.66 A márciusi népgyűlés határozata 37
varga-1848.indd 37
11.12.2015 10:11:49
szerint megállapította, hogy az uraság 2545 hold után 2953 forinttal, a közbirtokosság 956 hold után 1109 forinttal és a volt jobbágyság 946 hold után 1097 forinttal járul hozzá a közös kiadások fedezéséhez.67 Nagymegyeren és környékén gyakran cserélődő hadseregek nem csak a város lakosságának későbbi anyagi helyzetét nehezítette, hanem 1849 tavaszán, illetve nyarán egyik kiváltója lehetett a rettenetes kórnak, a kolerának. A betegség elterjedéséhez a túlságosan nagy meleg, és a korabeli egészségügyi viszonyok járulhattak hozzá. A betegség előfordulására már 1849. május l8-án kiadott rendeletével figyelmeztet a belügyminisztérium: „Feljelentetett: miként a csatahelyek közelébe eső vidékeken epemirigy (cholera) mutatkozik. Minthogy pedig orvosi vélemény szerint e kór fejlődésének oka azon külményekben rejlik, mert a csatában elvérzettek testeinek eltemetésére kellő gond és óvatosság nem fordítatott...” 68 A betegség megállítása a belügyminiszter által kiadott rendeletek (mélyebb sírgödrök, szükség esetén való újratemetés, kormánybiztosok felügyeleti jogának érvényesítése) ellenére sem sikerült. A Komáromi Értesítő 66. száma 1849. június 28-án már arról tudósít, hogy a cholera Pest, Borsod, Fehér, Bács, Heves és Tolna megyékben valamint Bártfa, Selmecbánya és Debrecen városokban elterjedt.69 Komárom megyében már 1849 június elején ismert a kolera. A Komáromi Értesítő 42. számában, 1849. június 10-én közölt hír szerint: „Napokint 10-15 holt el benne, e hó 7-én már 20-an, 8-an 30-an lőnek városunkban áldozatául. E görcs képű kínzó nyavalya, ha kórjeleivel teljesen és hirtelen kifejlődhetik, nincs gyógyszer, melly áldozatját megmenthetné.” 70 Nagymegyeren, Komárom városához hasonlóan, már 1849 júniusának elején megjelent a gyógyíthatatlan betegség. A városban naponta szedte áldozatait. A református egyház tagjai közül 147-en haltak meg a gyógyíthatatlan fertőző betegségben.71 Közéjük tartozott a június 3-an elhunyt Vida Mihály (40 éves), Bölcskei Gergely tanító (40 éves), Varga Zsigmond (52 éves), Nagy István (50 éves), id. Mikolai Péter (72 éves), Hegyi Mihályné (46éves), László József (50 éves),Varga Mihály (48 éves), Rátz Mihályné (48 éves), Tomics Antal (68 éves), Bereck Imre (40 éves), Bartalos Tamás (68 éves), Józsa Lajos (30 éves), Bott János (55 éves), Józsa Miklós 38
varga-1848.indd 38
11.12.2015 10:11:49
(80 éves), Baráth Ferenc (56 éves), Bartalos Imréné (64 éves), Lovas István (55 éves), Nagy János (66 éves), Bajnok Éva (60 éves), Baráth Sándor (62 éves), Baráth Sándorné (64 éves), özv. Zakál Julianna (50 éves), Tarcsi Péterné (50 éves), Tarcsi Péter (68 éves). A katolikusok közül 132-en, a zsidó lakosság közül 20-an haltak meg e járványban, így 1849. június-szeptember hónapokban 299 áldozata lett e betegségnek a városban.72
13. sz. kép: A kolera áldozatainak temetkezési helye a nagymegyeri református temetőben
39
varga-1848.indd 39
11.12.2015 10:11:49
I/7. Beszállásolás Nagymegyeren Szinnyei József, komáromi születésű jogász, 1848. október 21-én jelentkezett a Komáromban állomásozó 18. honvédzászlóaljhoz. Kezdetben tizedesként szolgált, majd mikor áthelyezték a 37. zászlóaljhoz ősmesterré léptették elő. 1849 nyarán hadnaggyá és később főhadnaggyá nevezték ki. Szolgálata ideje alatt naplót vezetett. Naplójában, amelyet 1887-ben jelentetett meg, élethűen leírja a forradalmi napok politikai és katonai eseményeit. Ennek alapján megismerhetjük a VIII. hadtest 1849-es csallóközi hadműveleteit. Nagymegyeri élményeit a „Beszállásolás Nagymegyeren” c. részben foglalta össze. Az olvasó nemcsak a város és környékén tartott katonai hadműveletekről kap áttekintést, hanem megismerheti Szinnyei belső benyomásait is a városról, az itt élő emberekről. A 37. zászlóalj 1849. május 2-án érkezett Nagymegyerre: „Esti 6 órakor összeálltunk és 7-kor Ócsát elhagyva Tanyon, Bogyán, Lak-Szakállason és Ekecsen keresztül gyalogoltunk Megyerre. Schvégerta százados előre küldte egy tizedest 15 emberrel hídépítés végett. Főtisztjeink közül néhányan lovakat és kocsit vettek, így Váczy is, a mibe meghúzta magát, míg mi masíroztunk. Ekecsnél a sereg két részre válva, zöme az ágyúkkal az országúton haladt tovább, mi pedig a 18-zászlóaljjal s huszárokkal Megyerre mentünk. Váczy főhadnagy és én félszázaddal az utócsapat voltunk, annyira elfáradtam, hogy no ! Mikor Megyerre érkeztünk éppen éjfélt ütött a toronyóra, szállásunk pedig nem volt, azt kerestünk Pirossal éjfél után egy óráig, míg Földesynek, ki századunkban van, sógorával találkoztunk a korcsmában, ez vezetett lakásához, még Szabó Béla hadnagyot is megkínáltuk, ki szintén szálláskeresésben járt, ő Pirossal pölyhös ágyban hált, én pedig padon nyújtóztam, de lábamat pálinkával megkentem, mert a sok járástál már fájni kezdett, kivált most legújabban a sok sártiprásban fáradt el.” 73 Szinnyei zászlóalja másnap, május 3-án a kora reggeli órákban elhagyta Nagymegyert és Bős felé folytatta útját. A zászlóalj egészen 40
varga-1848.indd 40
11.12.2015 10:11:49
1849. május 20-ig a Felső-Csallóközben tartózkodott. Itt tudta meg, hogy a hadtest irányítását Kosztolányi helyett Kazinczy Ferenc alezredes veszi át, aki Nagymegyerre kívánja a csapatokat összpontosítani. E hírrel függött valószínűleg össze, hogy 1849. május 20-án a zászlóalj visszajött Nagymegyerre. Ennek a napnak (május 20-a) történetét Szinnyei őrmester így élte meg74: „Még a nap sem mutatkozott, midőn felkeltem, mégis míg az embereket kiállították, sok időbe került. Végre 6 órakor elindultunk Böősről, nehezen válva meg ezen derék néptől, jó hazafiaktól. Hol borult, hol napos volt az idő, s így széllel, esővel hídeggel, meleggel sárral s vízzel küszködtünk, míg Megyerre értünk, posványságon mentünk keresztül a mi ártatlan és ázhatatlan bakancsainkkal, de bezzeg ártott a víz és ázott nem csak a bakancs,hanem a láb is. Míg Megyert nem láttam, vígan voltam, midőn azonban Megyernek tornyait megpillantottam, jó két órával beérkeztünk előtt, szomorúság fogott el, eszembe jutott t.i. azon boldogtalan kóborlás, mit jöttünkkor Megyernek utcáin szálláskereséssel töltöttem el éjfélután l óráig. Végre beérünk mi, t. i. a 37. zászlóalj a város felső részébe, minket szokás szerint nagy pompával fölállítottak, a tiszt urakat összehívták, kik vagy félóráig beszélgettek, addig a 18-ik zászlóaljat szárnyra eresztették, bezzeg kapott a tót szállást, még a gazdát is kiverte, ha lehetéges lett volna, volt pedig minden házban három elszállásolva, némely helyitt azonban csak egy, minket pedig, mint Pál apostol az oláokat, ott hagytak faképnél, még csak útmutatónk sem volt, ki szállásunkra vezetett volna. Tisztjeink már előbb bíró uram szegjére akasztották bundájukat, mi tehát altisztek, mit volt mit tennünk, szintén szárnyra eresztettük embereinket, és én őrmestertársaimmal az első legközelebb eső házhoz bementem. Dél volt, gyomrunk szintén érezte ezt, s a legelső pillantás, midőn lakásunkba léptünk, a tűzhelyre esett, a tűzhely fehér, a konyha téres volt, le volt minden szépen tisztogatva, hanem tűz annyi sem volt a háznál, hogy pipára gyújthattunk volna nála, nem kérdezték, hogy mit tetszik parancsolni, hanem a gazda a kályha mellett, az asszony a bölcsőnél hallgatott. 41
varga-1848.indd 41
11.12.2015 10:11:49
Mi mindenünket ott hagytunk és szó nélkül, de sebes lépésben a kocsmának, az az a vendéglőnek tartottunk, kerestünk drága pénzen enni valót, de a konyhaajtót nagy bámulatunkra orrunk előtt becsukták. De még inkább bámultunk, midőn dörömbölésünkre egy magyar menyecske, egyik kezében tálon pecsenyét, másikban főzőkanalat tartva,kinyitá a kaput és elkiáltá magát: „Ez a tiszt uraké, ebből nem kapnak semmit, itt nem árulnak semmit!”, pedig a tűzhelyen ugyancsak vígan pattogott a tűz. Ott hagytuk és néztük a kéményeket, de füstöt sehol sem vettünk észre. Bosszúságomban a zsidótól vettem 20 váltókrajcáron aszalt szilvát, mert szerencsétlenségemre más ennivalója nem volt, különben a mily éhesek voltunk, mindent megvettünk volna tőle. A szilvát mind közöségessen megettük, azután hazamentünk, mert hallotuk, hogy húst és kenyeret kapunk a zászlóaljtól, részünket tehát megfőzettük, előlegesen pedig vagy 18 tojást kértünk. Még ide se adta az asszony, már is azzal állott elő, hogy itt három tojás két garas, pedig senki se kérdezte. „Ha forint is párja, csak adja ide”, volt válaszunk. Végre három órakor a tojást megettük, 5 órakor volt az asztalterítés, t. i. egy piszkos abroszformát szétterítettek, arra négy tányért s mellé egy-egy fakanalat, és összesen egy kést tettek, végül nagy tálat, melyben levesnek csúfolt meleg víz volt, s ezt minden sótalansága s piszkosága dacára megettük. Azután kihítt bennünket az asszony, hogy néznők meg a pecsenyét, vajon meg lehete már enni. Kerestük a pecsenyét, mert a tűzhelyen valami félig sült, félig főtt húsdarabot találtunk csak, mely igazán a maga levében sült meg, keménysége pedig meglehetős volt még két óra múlva is, midőn betálalták. Mindenikünk nagy keservesen megevett belőle egy kis darabot. Este kezdtünk hálóhelyről is gondoskodni. Ezt magamra vállaltam, a szobában két nagy mennyezetes ágy volt, feltornyozva dunyákkal, legelőször is megkérdeztem,hogy kik hálnak az ágyakban. „Csak az egyik van használatban”, mondá az asszony, s erre én gyorsan feleltem: „A másikat tehát mi, mint fáradt testűek elfoglaljuk”. Azonban felszólalásom a házbelieknek nem volt ínyükre, bennünket úgy hiszem a földre akartak fektetni, hol négyen el sem fértünk volna, oly kevés volt ott az üres hely, végre átengedték az ágyat egy 42
varga-1848.indd 42
11.12.2015 10:11:49
megjegyzéssel, t.i., hogy abban még senki sem hált, ezért valószínű, hogy leszakad alattunk, a mi meg is történt, mert átengedvén társaimnak ezen drága fekhelyet, reggelre csak az egyik kelt fel az ágyról, másik meg az agy alól bújt elő. Gazdánk esti ízetlen discursusában, mindig azt feszegette, hogy mi haszna van nekie a szabadságból. Századosunk ma Győrbe ment 48 órai szabadságra.” Az elkövetkező napok idején kialakult a városba érkezett katonák étkezési rendje. A város elején katonai tábort alakítottak ki, amelybe megérkezett Kazinczy Lajos alezredes is. A katonai tábor Nagymegyeren élte a maga szokásos életét. Az itt lévő honvédek szolgálatba jártak, Alistától Kulcsodig őrizték a területet, nehogy az ellenség meglepje őket. A napi foglalkozások részét a harci gyakorlatok képezték, amivel biztosítani kívánták a tisztek a honvédek felkészültségét. Itt tudta meg a zászlóalj, hogy Buda ismét a magyaroké. A tábor napi programját Szin�nyei József 75 1849. május 21-e 14. sz. kép: A naplóíró portréja és június 15-e között így jellemezte: Május 21. „...Ferenczy őrmester volt a főközbenjáró, kinek atyafia, ebédet rendeltek, miben azonnal részesek lettünk. Schmiedt orvosunk 20 krajcáros borral vendégelt meg előbb bennünket, a kocsmárosné engedelmet kért, hanem 6 itcés fazékban hozta a bort, mi azt, mi tagadás benne éhgyomorra ötször kiittuk. Azután jött az ebéd, meglehetős, mert volt mákosrétes is, részes volt fő-és alhadnagy is. Ebéd után megjelent Hudoba százados és több tiszt, s utánok, mi természeteseb, a muzsiku43
varga-1848.indd 43
11.12.2015 10:11:49
sok, ugyancsak húzták a csárdást, többen táncoltak, míg én a kuckóban ültem, mert a fejem nagyon fájt, később haza is mentem...” Május 22. „Már 4. óra előtt bementünk Pirossal a városba, vagyis inkább szöktünk, egy lélek sem volt fenn, kivévén a péket, ennél vettünk zsemléket, azután benn maradtunk a városban, mert húst kellett faszolni, midőn ezt kivittük, már akkor századunk Izsapra ment előörsre, mi utánok gyalogoltunk... S mint a faluba értünk, a főhadnagy kiküldött, hogy vizsgáljam meg az előörsöket, ekkor ismét elfáradtam, később is, midőn az ebédet megették és a postokat behúztam. Én a mesternél ettem. (Bölcskei Gergely - V. L. megjegyzése) Ebéd után a megyeri kis erdőbe mentünk, de előbb a főhadnaggyal a vedettákat kiállítottuk, azután a fák alá lefeküdtünk. Schvéger és Piros faszolás színe alatt bementek Megyerre, hoztak is kenyeret bort, de csak 5 óra után... Este erősítést kaptunk 6 ágyú és néhány Hunyadi huszár jött segítségünkre.” Május 23. „...Mindhogy inspekciós voltam, bementem reggel az irodába, onnan ide-oda küldöztek, szóval egész ordinánc szerepet viseltem. Ebédet ismét a a vendégházba mi őrmesterek együtt ettünk. A legénység általában panaszkodik a lakosság hazafiatlan és barátságtalan magaviselete ellen, hogy sokan, amijök van, mint ellenség előtt eldugják, ha vitézeink húst visznek hozzájok főzetni, elpörlik őket stb, pedig magok megvallják, hogy az ellenség máskép bánt velök, nem kérdezte van-e valami enni való, hanem felkereste és elvitte... Este bementünk a városba, én egy tisztességes háznál, hol négy Lehel-tiszt volt szállva, esteli tejet kértem és naplómat írtam...” Május 24. „Midőn felkeltem, mint inspekcióst azonnal elküldtek egy fogoly némettel, ki részegségében eltévelygett, szép fiú volt, öt éves katona. Ezt vezettem Pontiustól Pilátusig, zászlóalji irodába, Kazinczyhoz, hadbíróhoz, végre a profószhoz. Századosunk is megjött tegnap estve Kováccsal, kitől levelet küldtem, kaptam is választ bátyámtól, semmi 44
varga-1848.indd 44
11.12.2015 10:11:49
különöst nem ír, csak azt beszélték Komáromban, hogy minket elfogtak. A százados 690 pár csizmát hozott, választottam magamnak egy könnyűt, azután ebédre mentem ismét a vendégházba... Délután a csizmákkal vesződtünk és a parancsot a legénységnek fölolvastuk. Fejem ismét fáj és gyengének érzem magamat.” Május 25-én Szinnyei őrmestert fellettesei (Csena hadnagy, Váczy főhadnagy, Füsty zászlóalji parancsnok) Komáromba küldték, egy kisebb csapattal. Örült a lehetőségnek és családja ismerősei meglátogatására használta ki. Május 26-án az esti órákba érkezett vissza a nagymegyeri táborba.76 Május 27. „Még mindig gyengének érzem magamat. A zászlóalj bement a városba noha szép idő volt. Éppen a Komáromi Értesítőt olvastam, midőn jő Münich és tudtomra adta, hogy én és Filip, Kazinczy alezredeshez vagyunk meghíva ebédre... Esti 6 órára Izsapra rendeltek bennünket, a tiszt urak Csicsón voltak, tehát én állítottam ki a századot, mikor megérkeztek, Izsap alá mentünk. Cserna és én bementünk a mesterhez, (Bölcskei Gergely - V. L. megjegyzése) itt csokoládéval vendégelt meg...”
15. sz. kép: Izsapi falukép 45
varga-1848.indd 45
11.12.2015 10:11:49
Május 28. „Ma még rosszabul éreztem magamat, ezért a nap feljöttével, mint szoktam, ma nem ébredtem fel, később azonban összeszedtem magamat és ebédnél Cserna vendége voltam. 6 órakor megérkezett a felváltás és mi visszamentünk a táborba, melyet a büdösség vesz körül, az egész léget megrontja és a tikkasztó hőség betegséget okoz. Este bementem szállásomra, csak tejet ittam és kimenvén a táborba, sátorunkban meglehetősen aludtam.” Május 29. „A sátorban henteregtem egész délelőtt, mert nagy volt a hőség és egészségem nem a legjobb. Délben szállásunkra mentünk, hova főhadnagyunkat is meghíttuk, igen pompás ebéd volt, de én nem igen ettem. Kapitányunk, mióta én Komáromba mentem, Győrbe van. Ma már Janik és Majthényi átvették zászlóaljukat, mindjárt meglátszik a rend. Zászlóaljunkból az 1-ső század Izsapra megy, a 2-dik első fele Patasra, a másik fele belső szolgálatra...” Május 30. „Takács főhadnagy haditörvényszékhez rendelt, Ferencsik százados, Heszler főhadnagy és Cserna hadnaggyal együtt, egy csicsói hajdut vallatunk, mikor jött a szekérmester a hírrel, hogy jönnek a németek, a szekereket Tanyra küldte, valóban az ágyúk is kifele indultak, mi tehát a törvényszéket abahagytuk.” Június 1. „Roppant hőség volt, azért 9 óra felé a főhadnaggyal fürödni mentünk a Dunára, a víz hüvös volt ugyan, de tűrhető, szinte jobban érzem magam a fürdés után. Ebédet ismét a főhadnaggyal ettem a szép kocsmárosnénál, nem tudom mi lelte, de a főhadnagy egyszerre igen bőkezű lett, majd egész délután ott voltunk. A legénység is meg volt elégedve a koszttal...” Június 2. „Jókor érkezett a 4. század, ez felváltott bennünket, a legénységet előre küldtük és én a főhadnagy kocsiján utánok mentem. Kulcsodnál megpihentünk, azután közel egy hídon átkelvén, rekkentő hőségben érkeztünk Megyerre. Ekkor gyűlt meg a bajom a kenyér, bor és húski46
varga-1848.indd 46
11.12.2015 10:11:50
osztással. Dél felé jött meg a század másik fele, mely Izsapnál ladikon ment át a Csilizen. Jó ebédet ettünk ismét szokott helyünkön Győri Mihály gazdánknál (mindegyikünk minden evésért egy fertály bankót fizet.) A nagy hőség miatt sátorban feküdtünk.” Június 3. „A századot összeállítottam fegyver nélkül, így a többi század is összeállt. Füsty százados, ki lóháton volt, négyszöget csináltatott. Majthényi Kálmán, őrnagyunk jött szomorúan elbúcsúzni tőlünk, mint atya, szerető fiaitól, Kecskemétre megy az Attilla-huszárokhoz... A roppant hőség miatt majd egész nap sátorba henteregtünk. Hunyadi huszárok jöttek, egy század, a Lehelek helyébe, összesen 3 század van belőlük a Csallóközbe. Ma estve egy Biri nevű közhonvéddel mulattunk, mígnem borulni kezdett és éjfél után esett is, mire a városba vonultunk. Én, mint inspectiós, felöltözve egy bundán aludtam a padon.” Június 4. „Reggelre ismét kitisztult és oly hőség lett, mint tegnap volt. Az irodába mentem átadni az inspectiót. Ide egy ellenséges gyalogost hoztak a Hunyadiak. Medvén fogták a korcsmában... A táborba kellett ismét kimennünk, hol a fiúk vigadtak, én pedig Laluhay-val beszélgetve, sétáltunk. Sebő hadnagy megjött Győrből...” Június 5. „Három órakor ismét összeálltunk, fél század Váczy főhadnaggyal Patas felé, egy szakasz Cserna hadnaggyal Kulcsodra ment előőrsre, egy szakasz pedig őrségre, én itthon maradtam Piros helyett. Azt hittem, kis szabad időmet felhasználom, de bizony volt elég dolgom, reggel a kenyeret, húst kiosztottam és szétküldtem, azután egy Csontos Antal nevű tatai fi, századunkból meghalt, e végett kellett intézkednem. Délután a temetést rendeztem
16. sz. kép: A kulcsodi templom 47
varga-1848.indd 47
11.12.2015 10:11:50
egy magam, jól sikerült, de midőn az asztalossal a századoshoz mentem, hogy fizetné ki a 8 váltó forintot a koporsóért, majd kihajtott, az volt a köszönet, hogy utóbb magam fizettem ki...” Június 6. „A hőség folyvást tart, egészségem azonban helyreállt. Estve 7 órakor jő Füsty lóháton és nem látván készületet a gyakorlathoz, engem hajszolt a tiszt urak után... Ma érkezett ide 50 utász Tanyról, a Vágon fognak hidat verni.” Június 7. „Ma reggel 3 órakor készülőben álltunk, 5 órakor gúlába rakattam a fegyvereket és egy kissé lenyugodtam. 7 órakor a gyakorlatra ismét összeálltunk, már gyakoroltuk magunkat a fegyverben, midőn jő a százados és haza küldött bennünket, hogy ezen nagy ünnepen (úrnapja volt) ne gyakoroljunk. Azután fürödni kellett volna mennem a fél századdal, de ezt is ellenezte, bejöttem tehát a városba a húst kiosztani. Ebédet együtt ettünk őrmesterek, még fekete kávét is ittunk. Parancs után kimentem a táborba. A hőség majdnem kiállhatatlan. Estve borulni kezdett és szél kerekedvén bementünk a városba. A korcsmában, hol vacsoráltunk, a Hunyadi huszárok beszélték, hogy Nagy-Szombatot a mieink elfoglalták...” Június 8. „Három órakor reggel a század fele Váczy főhadnaggyal és Piros őrmesterrel Izsapra, másik felével pedig Cserna hadnagy Alistál felé ment előörsre, engem itthon hagytak az élelmiszerek kiküldése és más előadandó okok végett, dolgom ugyan nem volt, de unatkoztam, azért, midőn átöltözködtem, ledültem szállásomon a padra. Délután parancsírásra mentem... A Hunyadiak Patasra menvén cirkálni, hoztak magokkal egy németet, négyet pedig levágtak és fegyveröket elhozták, de két lovuk megsebesülvén, a Csilizbe veszett. Győry Gergely gazdánk beszélgetett a németek gyávaságáról...” Június 9. „Cserna hadnagy hozott május 30. 31. és június 1. Közlönyöket, ezeket olvastuk. Ma reggel az irodába, hol Rogos is jelen volt, kérdezte tőlem Füsty zászlóalj parancsnok, nem mennék-e el Komáromba...” 48
varga-1848.indd 48
11.12.2015 10:11:50
Június 10. „Estve éppen kunyhómban feküdtem, midőn Horváth káplár jött meg Komáromból és hozott Értesítőket és egy nyílt levelet Rózsafitól, melyben felkér, hogy írjak a táborból levelet stb. Ezt ugyan nem tehetem...” Június 11. „Reggel 3 órakor kikeltünk, én félszázaddal, Cserna hadnagy vezénylete alatt az Izsap felé levő előőrsre mentem, hol a réten két kis kunyhó volt, egyikbe bevettük magunkat. Sebő anyja hozott Esti Lapot... Igen jó időnk volt. Előttünk nem mesze víz, körülöttünk pusztaság, azaz lapály. Reggel jókor hallatszott Dunántúlról Győr és Mosony közt az ágyúzás, mely csaknem délig tartott, eredményét azonban nem tudjuk. Az újabb Értesítőkben olvastam, hogy Komáromban a cholera dühöng, már itt a szomszéd faluban, Izsapon, sőt már Megyeren is szedi áldozatait, nevezetesen az izsapi rector, ki bennünket oly jól megvendégelt, tegnapelőtt estve rosszul lett és az éjjel meghalt.” (Bölcskei Gergely – V. L. megjegyzése.) Június 12. „Korán 3 óra előtt jött a fölváltás, mi pedig haza mentünk. Ebéden Sebő hadnagy és édesanyja is velünk evett, azután kimentem a táborba. Nagy Alajos hadnagy, Alistálról, hol cirkálni volt, megjövén beszélte, az alistáli papot foglyul vitték Pozsonyba. Egy helységi elöljáró, ki utána ment könyörögni, megjövén onnan siker nélkül, beszélte, hogy Pozsonyba sok orosz katonát látott... Estve gyakorlatunk volt.” Június 13. „Keményen ágyúznak ma is dunántúli részen, az ágyúzás eredményéről mindeddig semmit sem tudunk. Gyakorolunk. Az eső miatt a faluba mentünk, de ott sem alhattam nyugodtan.” Június 14. „Reggel 3 órakor kiindultunk szokott helyünkre előörsi szolgálatra Cserna hadnagy vezénylete alatt. Jó időnk volt. Délelőtt ágyúlövések riasztának fel bennünket, mi egy domb tetejéről néztük a csatát, mely 49
varga-1848.indd 49
11.12.2015 10:11:50
Nyárasd körül volt valahol, s miként az emelkedő füstoszlopokból kivehettük, az ellen vonul vissza.” Június 15. „Aranyossy váltott föl bennünket 4 órakor. Midőn haza érkeztem, Piros gratulált, mint hadnagynak... Ma ismét szünet nélkül ágyúztak Dunántúl, de már közelebb hallatszott, kiváltkép estve felé rémítően tüzeltek. Estve későn megérkeztek táborunkba a Sándorok, a 18.-ik és 64-ik zászlóalj, huszárok és egy pár ágyú, mi is csakhamar rendbe álltunk s kikaptuk a parancsot, hogy készüljünk, mert az éjjel elmegyünk...” Szinnyei hadnagy naplója további részében leírja a június 16-án Bős előtt, az ún. bősi fekete erdőnél lezajlott csatát, amelyben a 37. zászlóaljat Kosztolányi ezredes vezette. Az öt órás véres küzdelemben öt Hunyadi huszár és öt tüzér maradt a csatatéren, de az ellenséget megfutamították.77 Június 18-án Szinnyeit egy beteg honvéddal Komáromba küldték el. Az adódó alkalmat kihasználva meglátogatta ismerőseit és családtagjait. Mikor június 19-én visszatért Nagymegyerre nem találta zászlóalját, akiket még az előző este elvezényeltek az aszódi híd védelmére, ahogy ezt Győry Gergelytől megtudta. Utánuk ment és így résztvevője volt június 20-án a második nyárasdi csatának, amelyet részletesen leírt naplójában. Nagymegyerre viszont sem ő, sem zászlóalja nem tért vissza...
17. sz. kép: Őrségben 50
varga-1848.indd 50
11.12.2015 10:11:50
I/8. Kazinczy Lajos alezredes Nagymegyeren Nagymegyeren az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején megfordult katonai és politikai személyiségek közül Kazinczy Lajos, az ismert magyar irodalmár és nyelvújító fia az egyik legjelentősebb egyéniség. 1820. október 20-án született a Zemplén megyei Széphalmon. Anyja Török Zsófia grófnő, ki hét gyermeke közül a legfiatalabbikat különösen kedvelte. Iskoláit Sárospatakon végezte, majd anyja kérésére 1835 novemberében a tullni utásziskolába került. 1839-ben tanulmányai befejezése után került a 9. huszárezredbe, ahol 1847-ig szolgált. Ebben az évben már mint főhadnagy, kilépett a hadseregből. A magyar forradalom kitörése után –1848 júniusában – jelenkezett katonának. Kezdetben a 10. honvédzászlóaljban szolgált, később őrnagyként a 2. utászzászlóalj szervezője Pozsonyban, illetve a 3. utászzászlóaljat szervezte meg Győrben. 1849 januárjától alezredesként az 1. huszárezred parancsnoka Perczel seregében, február közepétől az 1. hadtest parancsnokaként szolgált. A tavaszi hadjárat idején résztvevője volt a nagysallói csatának, 1849. április 19-én jelentős érdemeket szerzett Nagysalló elfoglalásában. A csata után a 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Komárom várának felmentése után, 1849-ben kerül a Csallóközben állomásozó 8. hadtest élére, amelyet korábban Kosztolányi ezredes irányított. Hogy mindez mikor történt, eltérő időpontokkal találkozunk az egyes történészeknél.78 Szinnyei József, a korszak krónikásának naplója egyik forrása lehet a vitatott kérdés eldöntésének. A 37. zászlóalj őrmestere 1849. május 19-én a következőket jegyezte be naplójába:79 „Zászlóalji parancsban olvastam, hogy Kosztolányi helyett Kazinczy alezredes vette át a dandárparancsnokságot, s ez, miként beszélik, 51
varga-1848.indd 51
11.12.2015 10:11:50
Megyeren összpontosítja a sereget, s míg 10 000-nyi tömeg nem lesz együtt, nem halad előre!” Bizonyára ekkor válik Nagymegyer a Csallóközben állomásozó 8. hadtest egyik központjáva, ezért a parancsnok is ide teszi át székhelyét. Mikor jelent meg Kazinczy alezredes Nagymegyeren ? Erre vonatkozólag is különböző időpontok léteznek.79 Szinnyei József zászlóaljával május 20-án tért vissza Bősről Nagymegyerre, 1849. május 23án már utalást tesz Kazinczy alezredes Nagymegyeri tartózkodására amikor ezt írja:80 „...Ismét felriasztottak bennünket, hogy az ellen Nyárasd felöl jő, s már Szakállason van. Futok ki, a zászlóalj összeállt, Kazinczy alezredes azonban megnyugtatott bennünket: Pihenjünk le mondá, mert ismét csak a fatuskót nézték ellenségnek”. Kazinczy nagymegyeri tartózkódásának kezdetére utal az a jelentés is, amelyet az ellenség erejéről és a tervezett éjszakai rajtaütésről 1849. május 24-én küldött Nagymegyerről Görgeinek.80 Az új főparancsnok igyekezett megismerni katonáit és a hadsereg tisztjeit, ezért kereste az alkalmat, hogy a hivatalos kapcsolatokon kívül velük elbeszélgethessen. Maga Szinnyei József is így ismerkedhetett meg az alezredessel, amikor az 1849. május 27-én ebédre hívta a a 8. hadtest tisztjeit és altisztjeit. Az őrmester naplójában az alezredes emberi magatartását örökítette meg:81 „Éppen a Komáromi Értesítőt olvastam, midőn jő Münich és tudtomra adta, hogy én és Filip, Kazinczy 18. sz. kép: alezredeshez vagyunk meghíva ebédKazinczy Lajos alezredes re. Filiphez mentem tehát és vele Kazinczyhoz. A szoba tele volt tisztekkel, az alezredes mondá, hogy tegyük magunkat komottá és gyujtsunk rá, mi engedelmeskedtünk, azután az ebédet hordták fel, két szobában volt terítve, én annál az asztalnál ültem, hol Kazinczy volt, az asztal 52
varga-1848.indd 52
11.12.2015 10:11:50
alsó végén, vele szemben, itt voltak Majthényi és Duschek őrnagyok, zászlóaljunkból kevesen voltak jelen, de annál többen a 18-dik zászlóaljból, Lendvay barátom két más altiszttel szintén jelen volt.Igen barátságos, kedves modora volt az alezredesnek, nagy a népszerűsége is közöttünk. Az ebéd kitűnő volt, de szivarjai erősek. Mikor eltávoztunk kezet szorított velünk „szervus barátom” megszólítással, ezt tették a többiek, még Majthényi őrnagyom is.”
19. sz. kép: Kazinczy jelentése Nagymegyerről A fokozódó harci tevékenység ellenére Kazinczy alezredes 1849. május 29-én, Nagymegyeren, engedélyezte a szokásos országos vásárt. Az erről szóló értesítést 1849. május 27-én Csorba János kerületi szolgabíró küldte meg a nagymegyeri bírónak, Németh Jánosnak:82 Az engedély alapján a vásáron részt vehettek a Győr és Komárom megyéből érkező árusok, akik állataikat (ökör, tehén, baromfiak), valamint gabonát és élelmiszereket kínáltak eladásra. Kazinczy Lajos neve Nagymegyeren azonban, ahogy erre a második fejezetben utaltam, az 1849. május végén, a táborában hozott két katonai vésztörvényszéki ítélet kapcsán maradt meg a köztudatban. A két ítélet eseményének történetét Dr. Baranyai József „A régi Csallóköz” c. könyvében részletesen leírja:83 53
varga-1848.indd 53
11.12.2015 10:11:50
„1849 május havában Kazinczy Lajos alezredes Megyer nyugati szélén táborozott több napig. Ez idő alatt valami Passie József tarnóczi (Nyitra megye) helységbeli közhonvéd a szomszédos Pozsony-megyében táborozó császáriakhoz akart átszökni, de Izsap határában elfogták. Azonnal összeült Nagymegyeren a haditörvényszék s a szökevényt főbelövésre itélte. Az itélet több század katonaság előtt s Nagymegyer úgyszolván összes lakóssága jelenlétében az akasztófadombon, ott, hol az az akasztófa maradványait 1847-ben megtalálták, végrehajtották. A szerencsétlent letérdeltették, szemeit bekötötték s a sortűz hamar kioltotta életét. Holtestét az országút keleti oldalában földelték el.”
20. sz. kép: Az egykori Akasztófadomb Baranyai József a nagymegyeri táborból történt második szökési kísérletről ezt írja:84 „Pár nap múlva újra szökés történt Megyeren. Ismét egy felvidéki származású közhonvéd akart megszökni, elfogták s a haditörvényszék ezt is golyó általi halálra itélte. Ezt is kivitték a vesztőhelyre, az Akasztófadombra, s már szemeit is bekötötték, mikor az utolsó pillanatban Kazinczy Lajos ezredes megkegyelmezett neki. A kegyelmet az ezredes adjutánsa, Kerekes nevű kapitány hozta meg, ki Nagymegyerről lóháton sebes iramodással vágtatott a vesztőhely felé, kezében fehér kendőt lobogtatott és „Kegyelem” kiáltással épp az utolsó pillanatban ért a helyszinre. 54
varga-1848.indd 54
11.12.2015 10:11:50
A publikumnak nagyon jól esett ez a kegyelem. Jobban csak az elitélt örülhetett, akinek megmutatták a megásott sírgödrét, aztán éljen rivalgások közt zeneszó mellett kisérték be a városba. Ott pedig a tisztek vendégelték meg.” A második alkalommal megszökött honvéd életét, a helyi hagyomány szerint az akkori nagymegyeri plébánosnak, Majer Jánosnak köszönhette. A plébános, az 1848-as nemzeti törekvések támogatója, jó ismerőse volt a Kazinczy családnak. Ezért maga Kazinczy alezredes is nagymegyeri tartózkodása idején több ízben felkereste a család régi barátját. Ezt a baráti kapcsolatot használta ki Majer János, amikor közbenjárt a hadtest parancsnoknál a halálraítélt életének megmentéséért. A nagymegyeri katonai táborban működő katonai törvényszék létezése történelmileg is bizonyított tény, az adott időszakban szükségszerű volt. Maga Szinnyei is utal naplójában a katonai törvényszék működésére, amikor ezt írja:85 „Május 30. Takács főhadnagy haditörvényszékhez rendelt, Ferencsik százados, Heszler főhadnagy és Cserna hadnaggyal együtt egy csicsói hajdut vallattunk.” A nagymegyeri városi történelmi dokumentumok között megtalálható egy haditörvényszéki határozat, amelyben többek között ezt olvashatjuk:86 „Fridman Katalin, férjezett Góldberger Istvánné, galgóczi születésű, patasi, győrmegyei lakos, aki Patasról tegnap május hó 31-én Nagymegyerre a hadbírósághoz befogott férjének ügyében jött és Patasra visszatértében, azért mert egy ellenséges lovastól feltartóztatott és kikérdeztetett, a mieink által bekisértetett, valamint Schoemmer Rachtiel, Goldberger, alias Jókai József özvegye, szerdahelyi születésű, alistáli lakos, befogott Goldberger István és Gábor anyja, aki Alistálból Patason át Nagymegyerre fia ügyében szándékozott, azonban útlevél nélkül Patason május hó 29-én elfogatott, haza kisértessenek, az 1. ugyan Patasra, a 2. pedig Alistálba, és addig míg háború Csallóközben tart, odahaza tartózkodjanak, halálos büntetés terhe alatt.” E határozat alatt ott szerepel a nagymegyeri tábor hadbírójának Perc Antalnak a neve. Ugyanakkor a döntést Kazinczy alezredes írta alá 1849. június 1-jén, ami nagymegyeri tartózkodásának utolsó napja volt. 55
varga-1848.indd 55
11.12.2015 10:11:50
Ezt igazolja Klapka György Görgei Artúr fővezérnek és hadügymininiszternek 1849. június 2-án küldött jelentése, amelyben többek között ez olvasható:87 „Kosztolányi ezredes, Kazinczy alezredest felváltotta, és a csallóközben a parancsnokságot átvette.”
21. sz. kép: Kazinczy Lajos által aláírt bírósági határozat 56
varga-1848.indd 56
11.12.2015 10:11:51
Miután Kazinczy elhagyta a Csallóközt és Nagymegyert, az Ung-Ugocsa-Bereg-Máramaros megyében levő csapatok főparancsnoka lett, ugyanitt egy gyalogos tartalék hadosztály szervezésével bízták meg. Szervező tehetsége itt is megnyilvánult. Nagyon rövid időn belül 8000 fős hadtestet hozott létre. Ezzel a magateremtette hadtesttel sietett volna Erdélybe, hogy egyesüljön Bem seregével. Ekkor azonban már mindenütt, előtte, mögötte, ellenség volt. Zsibón értesült a teljes katasztrófáról. Maga Görgei 1849. augusztus 16-án levélben értesítette, hogy Világosnál letette a fegyvert, mert a további harc értelmetlenné vált. Ítélőképességére bízva a döntést a harc folytatása vagy befejezése kérdésében. A Görgei levél az alábbi gondolatokkal fejeződik be:88 „Igazságos itéleted megmutatja számodra a helyes ösvényt és a kötelességérzeted megadja neked a szükséges önmegtagadást, hogy férfiúi belenyugvással lépj rá arra. Barátod Görgei Artúr.” Talán Görgei levelének hatására a cári csapatok előtt 1849. augusztus 24-én Zsibónál feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Ennek az eseménynek kapcsán megírták róla, hogy nehezen vált meg lovától. Ezért a fegyverletétel után a győztesek még egyszer megengedték, hogy nyeregbe szálljon. Az osztrák őrnagy látva ragaszkodását a lóhoz, meg akarta tőle venni. Nem fogadta el az ajánlatát, helyette az ott jelenlévő orosz főtisztnek ajánlotta fel ezekkel a szavakkal: „Tizennégy nagy csatában hordott ez a ló, és mindegyikben győztesen”. Ezt követően Aradra kísérték, ahol a hadbíróság előtt nem volt számára kegyelem. Először kötél általi halálra ítélik, majd „kegyelemből” október 20-án, az aradi vár északkeleti belső sáncárkában agyonlövik. Novák Imre, az aradi vár katona orvosának leírása szerint: „Homorú, daliás tartással állt a falnál, és fekete kendőn át az égre nézett. Utoljára teleszívta mellét a kora hajnali friss levegőből, és ezt mondta: „Istenem, ne hagyd el szerencsétlen hazámat...” 89 Ekkor 29 éves volt. 57
varga-1848.indd 57
11.12.2015 10:11:51
22. sz. kép: Kazinczy Lajos emléktáblájának leleplezése Nagymegyeren
58
varga-1848.indd 58
11.12.2015 10:11:51
I/9. Hadműveletek Nagymegyer környékén Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Nagymegyer városa nem volt jelentősebb katonai összecsapások színhelye. Közvetlen környékén 1849-ben, viszont három jelentősebb hadművelet is lejátszódott. Ezek közül az első az ún. „első nyárasdi csata” volt. 1848. december 13-án, miután Windisgrätz csapatai átlépték a magyar határt, az osztrák csapatok 1849. januárjában megjelentek az alsó csallóközi térségben. Előrenyomulásuk fő célpontja Komárom vára volt. A vár védői mindezt nagyon jól tudták és ezért igyekeztek az osztrák elképzeléseket megakadályozni. A várból több ízben szerveztek kisebb vagy nagyobb jelentőségű katonai hadműveletet, amivel az egyre nagyobb erővel felvonuló ellenséges csapatok visszaszorítására törekedtek. Az első említésre érdemes esemény a város környékén 1849. január 10-én játszódott le, amikor a komáromi vár helyőrségének katonái Nagymegyert is megszállva tartó nyolc Jellasich huszárt és egy káplárt fogtak el Doktorics főhadnagy vezetésével.90 Néhány nap múlva 1849. január 13-án a komáromi várból egy nagyobb hadtest (1000 katona) tört ki Querlande Ferdinánd ezredes vezénylete alatt, hogy visszaszorítsa a komáromi vár ellen felvonuló osztrák seregeket. Az egységet három zászlóalj gyalogság (köztük a 37. zászlóalj), Hunyadi huszárok és két üteg ágyú alkotta. A magyar hadtest Nyárasdnál ütközött meg az osztrák sereggel. Az első nyárasdi csata egyik résztvevője a 37. zászlóalj őrmestere, Szinnyei József volt, aki az átélt eseményeket a következő formában írta le: „Délután 1 órakor már Nyárasdhoz közel voltunk, midőn a lovas előörsök hírül hozták, hogy itt van az ellenség s már láttunk is egy párt nyargalászni, ekkor századokba alakultunk, az ellen pedig az ágyúit igazgatta, midőn az egész zászlóalj tömegbe megállt. Nem sok idő 59
varga-1848.indd 59
11.12.2015 10:11:51
mulva az ellenfél ágyúja elsült, őrnagyunk lebukott lováról, mert a golyó éppen a lova fölött röpült el, ezután folyvást és sűrűn a mi zászlóaljunkra tüzeltek, midőn a mi ágyúink is megszólaltak, ugyancsak volt bukdácsolás, eleinte midőn a golyó mellettem süvített és kettőt le is ütött embereink közül, furcsán éreztem magamat, én is le-le buktam, de utóbb ezt is meguntam és állva maradtam. Lassanként jobbra húzódtunk, midőn embereink nem állhatták ki a sűrű tüzelést, futásnak eredtek, szerteszét futottak, már azt gondoltam, körül fog az ellenség, midőn azt hallom, hogy meghátrált...” 91 Az csata egyik hőse a tűzérség parancsnoka, Mihalovics főhadnagy volt, aki eltalálta az ellenfél parancsnokát Geramb bárót, amire az osztrákok futásnak eredtek. A magyar katonák elfoglalták Nyárasd községet és az osztrák csapatokat egészen Pozsonyig szorították vis�sza. Mindkét oldalon holtak, illetve súlyos sebesültek maradtak a csatatéren. A magyar táborból 15-en, míg az ellenfél soraiból 33-an estek el, illetve súlyosan megsebesültek.92 Az első nyárasdi ütközetnek jelentős visszhangja volt a korabeli sajtóban. A Komáromi Értesítő 1849. január 16-án megjelent számában „Egy pár szó a Nyárasdi csatáról” c. írásban „egy Hunyadi huszár” marasztalja el a 37. zászlóaljat, amiért katonáinak egy része a csata lefolyása alatt megfutamodott.93 A válasz nem váratott sokáig magára. A lap január 18-án megjelent számában „Egy 37-ik zászlóalji honvéd” a vádakra következőképpen reagált: „A 37-ik honvéd zászlóalj fegyverét néhány nappal a csata előtt kapás evveli bánás módban beoktatva nem lehetett, soha még tán álgyu dörgést sem hallott közelről, s még soha nem hallá a süvöltő halál madarak suhogását, a csata helyre vezényeltetvén mindjárt a csata első perczeiben a csapat élén szilárdon álló lelkes őrnagy Majthényi Kálmán mellett egy granát pattant szét, a második percben két társ halva, kettő vérében fetreng, a golyók süvöltnek és pedig olly remekül irányozva, hogy egy golyó sem fütyül el a csapat oldalán, hanem mind vagy fölötte suhan el, vagy tömegben teszi véres rombolását, ugy hogy kevés idő alatt 6 halottat, és 5 sebesültet lát a földön vér-és hóval borítva. És kérdem, bajtárs, hol az ujoncz csapat, mely ennyire tűznek kitéve zavarba nem jönne? És kérdem a tudósító bajtárst: ki volt első, 60
varga-1848.indd 60
11.12.2015 10:11:51
ki Nyárasdra berohant? Erre felelhetnek a derék Szalay és a lelkes Kún Kálmán pesti zászlóaljbeli tisztek, kik a falu felé előre nyomulva már a faluban találtak 4 hadnagyot s néhány vitézt a 37-ik honvéd zászlóaljból, valamint a pestiből is.” 94 A csata kapcsán Jókai Károly a Pesti Hírlap 1849-ben megjelent 295. számában viszont azt kifogásolta, hogy az osztrák sereg üldözése nem volt megfelelő.95 A győztes nyárasdi csata eredményeként az osztrák seregeket, bár átmeneti időre, de sikerült visszaszorítani. Nagymegyer is felszabadult, kéthetes megszállás után a horvát határőrök még a csata napján elhagyták a várost. 1849 május és június hónapjaiban Nagymegyer és környéke fontos szerepet kapott a magyar szabadságharc katonai vezetőinek eredeti elképzelésében. Görgei főparancsnok akkori elképzelése az volt, hogy Komárom és környékén kell kialakítani egy olyan katonai bázist, ami lehetővé teszi az osztrák seregek elleni sikeres hadműveleteket. Ezért is erősítették meg a komáromi várat. Nagymegyer a komáromi vár előtti védelmi rendszer egyik központja lesz, amit a 8. hadtest véd, amelynek az irányításával 1849. május 23-án megbízzák Kazinczy Lajos alezredest, hogy ebben a térségben, Görgei elképzelése alapján is, tovább erősítse a vár előtti védelmi rendszert. 1849 májusának első felében az osztrák csapatok Pozsony és Somorja térségében táboroztak. A Dunaszerdahely és Somorja közti térségben tartózkodó 37. zászlóalj 1849. május 12-én Somorja előtt a Pipagyújtó csárda közelében harcba keveredett az osztrákokkal, akik több mint 25 ágyúval rendelkeztek. A 37. zászlóaljból hét honvéd maradt ott a Somorja előtti harcmezőn. Névjegyzéküket Váczy főhadnagy 1849. június 18-án hozta nyilvánosságra Nagymegyeren.96 Az osztrák seregek katonai erejét látva a magyar csapatok 1849. május második felében az alsó-csallóközi térségbe vonultak vissza. Május végén a politikai-katonai viszonyok jelentős mértékben megváltoztak. Az orosz cár támogatása ténnyé vált. Az osztrák seregek főparancsnokává kinevezték Haynaut, aki június elején támadást indított Komárom irányába. A Csallóközben állomásozó csapatok harci aktivitása fokozódott. A 8. hadtest irányítását június 2-tól Kazinczy után ismét Kosztolá61
varga-1848.indd 61
11.12.2015 10:11:51
nyi Mór ezredes vette át, aki elsősorban vakmerőségéről volt ismert. Szinnyei tevékenységét sokszor bírálja, úgy ítéli meg, hogy az ezredes „nem ért a dolgához”. 1849. június 16-án Kosztolányi a Bősnél állomásozó Reischach dandár ellen vonul, ezzel is el szerették volna terelni a császáriak figyelmét a Vág-vonaltól, ahol időközben jelentős erőkkel vonult fel Görgei serege. Klapka parancsa szerint az ellenség harci erejét Kosztolányinak fel kellett mérni, elfoglalni a falut, nagyobb ellenállás esetén viszont vis�szavonulni Nagymegyerre. Ilyen előzmények után került sor Bősnél az ún. „ Fekete erdei” csatára. Kosztolányi alezredes vezetése alatt június 16-án éjjel fél kettőkor indult el Nagymegyerről a három zászlóaljból álló gyalogság, három század lovasság, aminek támogatását 12 ágyúból álló üteg segítette.97 Szinnyei naplójában minderről ezt írja: „Roppant álmos és fáradt voltam, setét is volt, szóval több ilyen kellemetlenségek után végre 3 órakor megérkeztünk, a hídra az ellen mindenféle szerszámot és kocsikat hordott, hogy utunkban késleltessen. Ezen akadályokat elhárítván, megpihentünk, de ez is csak addig tartott, míg kevés tejet ittam, és a sereg mely Megyeren elmaradt, utánunk érkezett. Mi tehát csak előcsapat voltunk.”98 Hajnali öt órakor kezdődött meg az öt órás véres küzdelem a Fekete erdőnél. A csatában kitűntek a 8. hadtest tüzérei, Mihalovics százados csakúgy, mint az ellenség körében félelmet kiváltó Hunyadi huszárok, akik a csata folyamán több ízben megmentették a hadtest ágyúit. Szinnyei leírása szerint a Lehel huszárokat is dicséret illeti, akik Fáy Bélával az élen hősiesen küzdöttek. Az ellenség megsemmisítette a hadtest lőszerszállító szekerét, ennek következtében 10 óra körül elfogyott a hadtest lőszere, és miután az osztrák csapatok Bősről újabb erősítést kaptak, Kosztolányi visszavonulás mellett döntött. A csatában a 8. hadtest tíz emberét vesztette el, öt Hunyadi huszár és öt tüzér maradt a csatatéren (ebben az esetben szó szerint kell mindezt érteni, mivel a visszavonuló hadtest otthagyta halottait). Az osztrákok 41 lovat lőttek ki a magyar huszárok alól. Délelőtt 11 órára érkezett vissza a fáradt 8. hadtest a nagymegyeri táborba. A harci események ezután gyorsan követik egymást. A Csallóköz62
varga-1848.indd 62
11.12.2015 10:11:51
ben állomásozó csapatok, amelyek egy része Nagymegyer környékén állomásozott, fontos szerepet kaptak a peredi, zsigárdi csata kapcsán, az aszódi híd biztosításában. Így került sor a 2. nyárasdi csatára 1849. június 20-21-én. Klapka tábornok 1849. június 20-ra a hadiparancsot adott ki, amelyben meghatározta a 7. és 8. hadtest tevékenységét. A magyar seregeknek a csata további szakaszában az egyre nagyobb erőkkel támadó osztrákok jelentős veszteségeket okoztak. A megújuló osztrák rohamokat több esetben csak szuronyharc útján tudta a 37. zászlóalj visszaverni, ám a Sándor huszároktól nem kapta meg az elvárt támogatást. A csata folyamán Szinnyei őrmester jónéhány bajtársát elvesztette: „Itt a magasban jól megszemlélhettük az ellen túlnyomó erejét, mely felváltva egymást, sortüzeket 23. sz. kép: szórt felénk, mi hiába tekintettünk Kosztolányi Mór alezredes segítség után, egyszerre jobbra húzódást commandíroztak, mi arra felé húzodtunk de az ellen is közeledett felénk és utánunk tüzelt puskával, ágyúval, kartács is süvített felénk elég, midőn őrmester társam, Piros Antal, enyhítni akarván szomját, lefeküdt az útra és itta a kerékvágásból a vizet, mellé esett és szétpattant egy kartács, a szegény fiú 10-12 sebből vérzett és másnap Gútán meghalt. Táskáját is, melyet én vettem magamhoz, kartácsgolyó fúródott keresztül. Ferenczy Lajos őrmestert (a költőnő Teréz testvérét), minthogy piros zsinóros attilája igen feltünt, célba vették és lábát puskagolyóval megsebesítették: sántítva jött még utánunk, de összerogyott, erre századjából két honvéd puskára fektette őt, hogy kiviszik a tűzből, de alig hogy fölemelték, szíven találta egy golyó és ott maradt a csatatéren.” 99 A 37. zászlóalj szervezetten délután öt óra felé vonult vissza a tizenegy órától tartó csata után az aszódi táborba. Az osztrákok egy ideig 63
varga-1848.indd 63
11.12.2015 10:11:52
üldözték őket, ezáltal is újabb veszteségeik voltak, majd Nyárasd felé húzodtak vissza. A zászlóaljból Szinnyei megállapítása szerint június 20-án 58-an haltak meg és ugyanennyien megsebesültek.100 Másnap június 21-én az aszódi híd védelméért folytatódott a küzdelem, amelyen visszavonultak a Mátyusföldről visszaszorított magyar csapatok. A híd védelméért folyó csatában ott volt a 37. zászlóalj is: „Híre jött, hogy az ellenség Nyárasd felöl közeledik, azonnal összeálltunk, mi a töltés mellett egy völgyben és a Sándorok is mellettünk reservben. Az ágyúkat az ellenre szegezték, ezalatt a Dunán (Aszódnál) verthídon jöttek át a túlsó táborból, ágyúkkal lovasság vegyest, később gyalogosok is, roppant marhacsordát hajtván magok előtt, csatarendbe álltak fel ők is és erősen folyt az ágyúzás mindkét részről. Éppen melletünk a töltésen állítottak fel egy 12 fontost, melyből erősen tüzeltek, a nagy füstben csak a fel-felvillanó ágyútüzeket pillanthattuk meg. Görgey tiszta vörösbe öltözve jelent meg ezen 12 fontosnál, midőn éppen előtte pattant szét egy granát, de lova jókor lehátrálván a töltésről, semmi baja sem történt. A bekövetkezett éj setéte vetett végett az ágyúzásnak, mindkét fél megmaradt kétes helyzetében, s mi az aszódi major mellett ébren töltöttük az éjt.” 101 Klapka tehát sikerrel oldotta meg feladatát. Biztosította az aszódi hidat, amellyel lehetővé tette, hogy Perednél visszavonulásra kényszerült magyar seregek a hídon keresztül visszajuthattak a Csallóközbe. A komáromi várparancsnokság (Újházy kormánybiztos és Asserman helyetes várparancsnok) két alkalommal is kiadott falragaszon tájékoztatatta a lakosságot. Az első még június 21-én jelent meg az alábbi rövid szöveggel: „A 8. hadtestnek Csallóközbe létező része, Nyárasd felöl, túlságos ellenséges erővel támadtatott meg, mindamellett az, helyzetében szilárdan megmaradt. Miről is közönséget siet értesíteni.” 102 A következő értesítés június 22-én, az alsó-csallóközi hadtestek elhelyezkedéséről tájékoztat: „A közönség közt elszélesztetett, több oldalú éretlen hírek ellenében, megnyugtatásul tudatik, hogy a tegnapi csata után táboraink Nagy-Megyeren, Tót-Megyeren és Ürményen állanak, az ellenség előrenyomulását pedig szilárdan megakadályozandják.” 103 Klapka György tábornok, akinek nevét a magyar szabadságharc 64
varga-1848.indd 64
11.12.2015 10:11:52
történetével kapcsolatban elsősorban Komárom váranak megvédéséhez kapcsolja a közvélemény, ebben a csatában is megmutatta zseniális hadvezéri tehetségét. Hiszen június 21-én az osztrák seregek fő célja az volt, hogy a Kosztolányi hadosztályt megsemmisítsék, az aszódi hidat elfoglalják és így elvágják a 2. hadtest elől a visszavonulási lehetőséget. Klapka személyes bátorságára és önfeláldozására volt szükség ahhoz, hogy az ellenség gyilkos tüzében is tartani tudták a zászlóaljak a harci területet és magát a hidat. Maga Klapka György 1849. június 24-én Görgeinek írt jelentésében így értékelte a június 20-án és 21-én Aszód és Nyárasd között lezajlott csatát: „Az aszódi-híd-átkelés fedezésére a 8.hadtestettel, mégpedig a Kosztolányi-hadosztállyal Aszódot, az Esterházy-hadosztállyal Apácaszakállast, Ekecset és Nagymegyert szálltam meg. Déltájban kaptam a jelentést, hogy az ellenség Vásárútról Nyárasd felé vonul előre. A Kosztolányi hadosztállyal siettem elébe, és Nyárasdot megtámadtam. Itt heves harc bontakozott ki, a jobb szárnyam élénken előrahatolt, szuronnyal elfoglalta a Nyárasdtól balra fekvő erdőt, és maga is igyekezett Nyárasdra a rohamhoz. Ekkor a bal szárnyamat alkotó Károlyi-huszárok 2. osztályának szerencsétlen 24. sz. kép: rohama miatt kénytelen voltam a jobb Klapka György tábornok szárnyamat vissszavonni, hogy védjem magam az átkarolástól. Nyárasd és Aszód között újból harcba bocsátkoztam, azonban egy második, 3. és 4. éppoly szerencsétlen roham arra kényszerített, hogy teljesen visszavonuljak, amit meg is valósítottam a régi állásaimba, miközben a zömöt fedező 2. zászlóalj az ellenséges lovasság támadását kiemelkedő hősiességgel visszavarte. Az ellenség nem üldözött tovább, hanem szintén visszavonult Nyárasdra. 65
varga-1848.indd 65
11.12.2015 10:11:52
Másnap délután 6 órakor, amikor a 2. hadtest oszlopélei közeledtek a nyárasdi hídhoz, az ellenség Nyárasd felől túlerővel megtámadott, miközben az ágyúk tömegét vonultatta fel. A Kosztolányi hadosztállyal Aszódon csatarendbe álltam és a gyilkos ágyútüzet 5 hatfontossal viszonoztam, hogy mindaddig hátraltassam az előrenyomulást, míg a 2. hadtest néhány lövegével és lovasságával megerősítve ezt határozottan végbe nem viszem, így sikerült nekem az ellenséget visszaverni. Az ágyúzás este 10-ig tartott. Erre nevezett visszavonult régi állásaiba. E nap vesztesége 13 halottból és sebesültből áll. Az első nap két 7 fontos tarack, melyeket leszereltek és lovaikat lelőtték, az ellenség zsákmánya lett. Komárom, 1849. június 24.” 104 Az 1849. június 20-án és június 21-én Aszód és Nyárasd között zajló csatában hősi halált halt honvédek emlékére Csallóköz járás polgárai 1896-ban emlékművet emeltek a nyárasdi temetőben. 1849. június utolsó hetében, a nyárasdi csata után, a Nagymegyer környéki három jelentős hadműveletben résztvevő 8. hadtestet „számbavették”, erről szól a Szilason 1849. június 26-án kiadott jelentés. Ekkor még az egységek Apácaszakállas, Ekecs, Nagymegyer és Szilas térségében tartózkodtak. A megváltozott hadihelyzet hatására június végén a 8. hadtest is véglegegesen a komáromi vár védelmét biztosítja.
66
varga-1848.indd 66
11.12.2015 10:11:52
I/10. Nagymegyeri és izsapi honvédek Az áprilisi törvények elfogadása után Kossuth már az 1848. július 11-én mondott nagyhatású beszédében sürgette a magyar honvédség kialakítását. A beszéd hatása alatt született egy elvi határozat a 200 000 főnyi haderő kialakításáról, de ennek gyakorlati megvalósítása lassan ment. 1848. szeptember 14-ig csupán négy új honvédzászlóalj szervezése kezdődött el. E négyből is végül csak kettő jött létre Kolozsvár központtal. A szabadságharc politikai-katonai eseményei, a nemzetiségi mozgalmak, az osztrák politika pálfordulása, kihatással volt a szervezés felgyorsulására. 1848. augusztus 13-án megjelent az a miniszterelnöki rendelet, amely lehetővé tette, hogy az önkéntesen szolgálatra jelenkező nemzetőrökből is lehetett tábori csapatokat szervezni. (Ennek a rendeletnek alapján rendelték 1848. októberében el a Komárom megyei önkéntes nemzetőröket a pozsonyi táborba.) Ezt követően már 1848 augusztusában a képviselőház elfogadta a katonaállítási törvényjavaslatot, amit az uralkodó nem volt hajlandó szentesíteni. Jellasich fellépése utáni politikai helyzetben az országgyűlés határozott döntésre kényszerült. Az új törvényben már 42 000 fős haderő kialakítását tűzik ki célul, ami azt jelentette, hogy minden 127 lakos után 2 honvédet kell a településeknek kiállítani. A miniszterelnök aláírásával már szeptember 19-én kiküldött felhívás több fajta lehetőséget megengedett az újoncok kiállításánál: „Hol a község az őt illető számot a 19, 20, 21, 22 éves egyénekből sorshúzás útján kívánja kiállítani, az 1. pontban említett okoknál fogva hasonlóan jóváhagyandó és a kiállítás haladék nélkül eszközlésbe veendő.” 105 A végrehajtó utasítások szerint felmentést kaphattak a szolgálat alól a lelkészek és a segédlelkészek, a családfenntartó személyek, a lényeges testi hibával rendelkezők. 67
varga-1848.indd 67
11.12.2015 10:11:52
A toborzásnak rövid időn belül megvolt az eredménye. Az 1848-as év végéig a meghatározottnál több újonc (50 000 ember) került a hadseregbe. 1848 októberének közepéig 16 új zászlóalj jött létre, amelyeket kerületi rendszer szerint hoztak létre. Az akkori Komárom megyében a 18. honvéd zászlóalj jött létre. Nagymegyer lakosainak száma a forradalom és a szabadságharc évében 2380 volt. Ebből adódott az újoncok állításának kulcsa is. Hogy kik voltak az első honvédek a városban, arra vonatkozóan csak feltevéseink lehetnek. Bizonyára az első honvédek a nemzetőrök soraiból kerültek ki. A nagymegyeri honvédek nevei az idők folyamán teljesen kiestek a köztudatból. Ezért a felfedezés örömével járt, amikor a nagymegyeri református temetőben, egy félig kidőlt sírkövön, tanítványaim megtalálták Szeghy Zsigmond honvéd nevét. Sírját a Csemadok Nagymegyeri Szervezete Ács Sándor magánvállalkozó támogatásával rendbehozatta. 1994-től e hely minden évben az 1848-as városi emlékünnepségek egyik helyszíne lett. Mágáról Szeghy Zsigmondról és életéről nem sikerült többet kideríteni, mint ami a sírkövén olvasható: „Itt nyugszik Szeghy Zsigmond 1848/49-es volt honvéd. Élt 50 évet, meghalt 1876-ban”. Felesége Köves Julianna volt, aki 22 évvel élte túl férjét. 1898ban halt meg, 61 éves korában. A szülőkkel egy sírban nyugszik az öt gyermek (Lídia, Zsigmond, Zsófia, Julianna, Juszti), akik nem élték meg a felnőttkort. Szeghy Zsigmond 1848-ban 22 éves volt, tehát valószínűleg, hogy az akkori törvények következtében lett besorozva a magyar honvédségbe. 25. sz. kép: Szeghy Zsigmond honvéd sírja a nagymegyeri református temetőben 68
varga-1848.indd 68
11.12.2015 10:11:52
A Komáromi Közlöny, 1887. október 17-én megjelent számában közli a Komárom megyei honvédek, köztük a nagymegyeri honvédek neveit.106 A sajtóban megjelent nevek teljes mértékben megegyeznek az 1891-ben Budapesten a „Honvéd-Névkönyben” közölt adatokkal, amit Mikár Zsigmond állított össze. (Az adatok 1890-ben még élő honvédekre vonatkoztak.) E források szerint a nagymegyeri honvédek a következő zászlóaljakban szolgálták a hazát 1848/49-ben: a./ a 15. zászlóaljban: szolgált az 1824-ben született Németh János. A nőtlen fiatalember a nagymegyeri nemzetőrség tagja volt, ezután lépett be a Pozsonyban alakult 15. zászlóaljba, ekkor 24 éves volt. b./ a 23. zászlóaljban: szolgált Karácsony János, Lázár József. A zászlóalj 1848 szeptemberében szerveződött, központja Győr volt. Katonái csákó helyett pörge kalapot viseltek, amelyről a tiszteknél vörös szegélyű fekete szalag lógott le. A két nagymegyeri honvéd közül Karácsony János közhonvéd volt, míg Lázár József a zászlóalj tüzér tizedese. Róla, későbbi személyi tragédiája következtében, több adat maradt fenn.107 1848-ban 20 éves volt, amikor beállt a 23. zászlóaljba. Egy 1898-ban kiadott községi bizonyítvány igazolja, hogy 1898-ban a 68 éves volt honvéd teljesen elvesztette látását, amikor 5 tagú családjáról kellett gondoskodnia, ahol a legfiatalabb öt, és a legidősebb gyermek tizennyolcéves volt. 1898-ban Nagymegyer elöljárósága az akkori miniszterelnökhöz, Széll Kálmánhoz fordult, hogy a volt tüzér tizedes orvosi költségeinek kiegyenlítését kérje. c./ a 27. zászlóaljban: Szabó Gergely honvéd és Sztakovics Vendel mint főhidász (őrmester) szolgált. A zászlóalj 1848 őszén Nagyváradon alakult, hogy a két nagymegyeri milyen körülmények között került a zászlóaljhoz, arra nem derült fény. d/ a 32. zászlóaljban: szolgát Pavelka György honvéd. A zászlóalj már 1848 október és november hónapokban megalakult Erdélyben, Marosvásárhelyen. 69
varga-1848.indd 69
11.12.2015 10:11:52
e./ a 37. zászlóalban: szolgált Beke Károly tizedes. A zászlóalj a komáromi várban alakult, 1848. októberében. Zászlóján az alábbi jelige volt olvasható: „Vívjatok, s ha kell halni is tudjatok.” A 8. hadtest kötelékébe tartozó zászlóalj részletes történetét Szinnyei József, e zászlóalj őrmestere, részletesen leírja. f./ a 48. zászlóaljban: szolgált Barát Mihály tizedes. A hadtest a szabolcsi nemzetőr zászlóaljból alakult ki. g./ a 49. zászlóaljban: szolgált az 1827-ben született Both István tizedes, korábbi nemzetőr. A zászlóalj 1848 október-november hónapokban szerveződött. h./ az 54. zászlóaljban: szolgáltak Fazekas György és Heinrich János utász tizedesek. i./ az 57. zászlóaljban: Ennél a zászlóaljnál szolgált a legtöbb nagymegyeri honvéd. A hadtest, amely még 1848 őszén alakult, mint a 18. zászlóalj (később kapta az 57. zászlóalj nevet). Tagjai voltak: Németh Károly tizedes,volt nagymegyeri nemzetőr, aki őrmesterként volt a nemzetőrség tagja. További tagjai: Rácz József tizedes, Halász Flórián honvéd, Csinka (Binka?) Imre honvéd, Haczek (Hiszek?) János honvéd, Horváth János honvéd, Méri Ferenc honvéd, Nagy Sámuel honvéd. Közölük korábban Méri Ferenc (1824), Halász Flórián (1826) volt nemzetőr. j./ Attila huszárezred: A Komáromban alakult huszárezred katonája volt Almási Antal honvéd. A nagymegyeri honvédek között ki kell emelni az 1820-ban Pesten született Dr. Szeiff (Szaiff) József honvédorvost, aki 1884-ben Nagymegyeren hunyt el uradalmi és körorvosként. Sírja a nagymegyeri római katolikus temetőben hosszú időn keresztül gondozatlan volt. Az elhanyagolt sírt a Csemadok helyi szervezete hozatta rendbe a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával 1999-ben. De valójában ki is volt Dr. Szeiff József? Orvosi oklevelét 1847-ben szerezte a pesti egyetemen. 1848. július 7-én alorvossá nevezték ki a 7. (szombathelyi) zászlóaljhoz. 70
varga-1848.indd 70
11.12.2015 10:11:52
Alakulatával később a lipótvári várőrséghez került. A vár feladásakor (1849. február 3.) a császáriak fogságába esett, bebörtönözték (Königgrätz) innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint uradalmi és körorvos. A kiegyezés után helyi képviselőként bekapcsolódott a közéletbe.108 Dr. Bóna Gábor hadtörténész közreműködésével további két nagymegyeri születésű honvéd nevét ismerjük. Fonód Márton tüzérhadnagy: 1824. április 9-én született Nagymegyeren. Református vallású nemesi családból származott. Szülei Fonód János nagymegyeri református lelkész és Dobry Erzsébet. Joghallgató volt Pápán. 1848 májusának végén beállt a Pesten alakuló honvéd tűzérséghez. Decembertől Arad, 1849 április végétől Temesvár várának ostrománál szolgált ütegével. Végül hadnagy, és egy Lugoson alakult üteg parancsnoka lett, továbbra is a temesvári ostrom-seregben (az V. hadtest26. sz. kép: nél, gróf Vécsey Karoly táborDr Szaiff József felújított sírja nok alatt). Részt vett az 1848. október 19-i pécskai, október 23-i, november 5-i, és december 4-i aradi, december 15-i nagyszentmiklósi csatákban. Az 1849-es évben ott volt a február 8-i aradi, a március 5-20. közötti soborsini, valamint az augusztus 9-i kisderecskei összecsapásokban. A szabadságharc befejezése után befejezte tanulmányait, bányahivatalnok, később bányafőnök lett az erdélyi Vízaknán. Felesége 1883tól Farkas Karolina volt. 1911. február 25-én hunyt el Neszmélyben (Komárom megye), mint nyugalmazott sóbányahivatali főtiszt. Utódai (Fonód Sándor) Budapesten élnek a Sasadi út. 22. sz alatt.109 71
varga-1848.indd 71
11.12.2015 10:11:52
27. sz. kép: Fonód Márton emléktáblája Neszmélyen Paskus Jakab hadnagy: 1821-ben (vagy 1822) született Nagymegyeren. Izraelita származású kereskedő, aki 1842-től őrvezető az 52. Ferenc Károly gyalogezredben. 1848 nyarán ezrede 3. zászóaljával a délvidéki szerb felkelők ellen vezényelték. 1848 októberében alakulatával besorolták a magyar honvédségbe. Itt először őrmesterként, majd 1849. május 31-től hadnagyként harcolt. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták a császári 54. gyalogezredhez, 1853. április 30-án leszerelik. 1867-ben Nagyváradon élt, a helyi 48-as honvéd-egylet tagja volt.110 Izsap községből 1848/49-ben szintén voltak polgárok, akik vállaltak a magyar haza védelmét. Közéjük tartozott Beke Ferenc (tizedes), Kovács János (honvéd), valamint Rédly József főhadnagy. Rédly József főhadnagy 1811-ben született Izsapon. 1831-ben önkéntesként bevonult a Schwarzenberg gyalogezredbe, ahol 1835-ben már őrvezerő, majd 1841-ben tizedes rangban szolgált. Ezrede 3. zászlóaljával 1848 nyárán a szerb felkelők ellen harcolt. 1848 októberében átállt a honvédsereghez. A III. hadtest katonájaként kezdetben őrmesteri, később hadnagyi, majd főhadnagyi rangot ért el a 109. zászlóaljnál. A szabadságharc bukása után ismét besorozták régi ezredéhez, 1857. június 30-án szerelt le.111 72
varga-1848.indd 72
11.12.2015 10:11:52
28. sz. kép: Bölcskey Gergely izsapi tanító, nemzetőr sírja az izsapi temetőben
29. sz. kép: Ábrahám Károly izsapi nemzetőr sírja
30. sz. kép: Az izsapi honvédek emlékére állíttatott kopjafa 2013-ban 73
varga-1848.indd 73
11.12.2015 10:11:53
II/1. Csilizköz 1848/49-ben Csilizköz Szlovákiában, a Csallóköz déli peremén elterülő, a Duna és a Csiliz patak által határolt kistáj. Területén hét község található, melyek ma a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához tartoznak: Csilizradvány, Balony, Kulcsod, Medve, Csilizpatas, Csiliznyárad, Szap települések. A Csilizköz évszázadokon át Győr vármegyéhez tartozott, melynek többi része a Duna túlsó partján fekszik. A hét település a 19. századtól a megye Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járásába volt beosztva. 1848-ban a térség hét településén 3714 személy élt. Az 1848-as forradalmi események a győri hivatalok közvetítésével jutottak el az egyes településekre. Az itt élő emberek 1848 augusztusában lettek tagjai az egyes falvakban kialakított nemzetőrségnek. Az 1848 áprilisában jóváhagyott XXII. Törvénycikkelyek értelmében, amely a „Nemzeti őrseregről” néven ismert, szervezi meg Mártony István főbíró és Vajda Ignácz jegyző 1848. augusztus 24-én az egyes falvakban a nemzetőrséget. A nemzetőrség megszervezése a falvakban megyei, vagy járási törvényhatóság feladata volt, kik a lakosságot falragaszon tudósították. A korabeli dokumentumok alapján 112, a hét faluban 324 személyt soroltak be a törvény értelmében a „a közcsend és a belbéke“ biztosítására létrehozott félkatonai szervezetbe, amely ebben az időben már „háttere” a későbbi nemzeti hadseregnek. A nemzetőrségbe való besoroláshoz több feltételnek kellett megfelelni. Ezek közé tartozott a kor. A korabeli törvény szerint: „Húsz éves koruktól, ha gazdai hatalom alatt nincsenek, a nemzetőrségbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak.” 113 A besorolásnak további feltéle a vagyoni alap volt. A törvény úgy fogalmazott, hogy a nemzetőrök közé be kell sorolni mindazokat a személyeket, akik egy településen 200 pengő forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben féltelekkel, vagy ehhez hasonló birtokkal rendelkeznek. A törvény az alsó vagyoni határt évenkénti 100 pengő forintban határozta meg. 74
varga-1848.indd 74
11.12.2015 10:11:53
A törvény által meghatározott követelmények szellemében írták össze Csilizköz falvaiban a nemzetőröket. A jegyzékek tartalmazzák az egyén korát, foglalkozását, vagyonát. Ugyanakkor az egyes falukban készült jegyzékekben egyéb feljegyzéseket is megtalálunk. Ezek közé tartozott az egyének egészségügyi állapota, gyermekeinek száma. Ezek sok esetben olyan körümények voltak, amelyek lehetővé tették, hogy egy-egy férfit felmentsenek a szolgálat alól. A jegyzékekben megtaláljuk azoknak a nevét is, akikre nem volt alkalmazható a törvény (koruk, vagyoni helyzetük miatt), önként jelenkeztek nemzetőrnek. Ezek száma 30 volt a hét csilizközi faluban. Részletesebben az egyes települések nemzetőreiről a kövekező fejezet szól.
31. sz. kép: A nemzetőrök összeírásának nyomtatványa 1848. augusztus 13-án megjelent az a miniszterelnöki rendelet, amely lehetővé tette, hogy az önkéntesen szolgálatra jelentkező nemzetőrökből is lehetővé vált tábori csapatokat szervezni. Ennek a rendeletnek alapján alakult ki Kosztolányi Móric őrnagy vezetése alatt a dunántúli önkéntes nemzetőrség, Győr központtal, amelynek 2. zászlóaljában 30 csilizközi önkéntes nemzetőr volt.114 Ezt követően még augusztusban elfogadta a képviselőház a katonaállítási törvényjavaslatot, amit az uralkodó nem volt hajlandó szente75
varga-1848.indd 75
11.12.2015 10:11:53
síteni. Jellasich fellépése utáni politikai helyzetben, az országgyűlés határozott döntésre kényszerült. Az új törvényben már 42 000 fős haderő kialakítását tűzték ki célul, ami azt jelentette, hogy minden 127 lakos után 2 honvédet kellett a településeknek kiállítani. A miniszterelnök aláírásával már szeptember 19-én kiküldött felhívás több fajta lehetőséget megengedett az újoncok kiállításánál: „Hol a község az őt illető számot a 19, 20, 21, 22 éves egyénekből sorshúzás útján kívánja kiállítani, az 1. pontban említett okoknál fogva hasonlóan jóváhagyandó és a kiállítás haladék nélkül eszközlésbe veendő.” 115 A végrehajtó utasítások szerint felmentést kaphattak a szolgálat alól a lelkészek és a segédlelkészek, a családfenntartó személyek, a lényeges testi hibával rendelkezők. A toborzásnak rövid időn belül meg volt az eredménye. 1848 végéig a meghatározottnál több újonc (50 000 ember) került a hadseregbe. 1848. október közepéig 16 új zászlóalj jött létre, amelyeket kerületi rendszer szerint hoztak létre. Csilizköz térségében 1848. szeptember 7-én, december 7-én toboroztak. A fennmaradt írásbeli dokumentumok alapján 116, a hét településen az alábbi létszámban állítottak ki honvédeket. A Csilizközi honvédek összlétszáma S. sz:
Település
Lakosság száma
Törvény általi szám
Honvédek valóságos száma
1.
Csilizradvány
656
5 honvéd
35 honvéd
2.
Balony
482
4 honvéd
38 honvéd
3.
Kulcsod
285
2 honvéd
18 honvéd
4.
Medve
469
4 honvéd
13 honvéd
5.
Csilizpatas
870
7 honvéd
30 honvéd
6.
Szap
522
4 honvéd
37 honvéd
7.
Csiliznyárad
430
3 honvéd
15 honvéd
Összesen :
3714
29 honvéd
177 honvéd
A fennmaradt jegyzékek tartalmazták az egyes személyek életkorát. A törvény a 19-22 éves korosztályokat határozta meg, akik közül lehe76
varga-1848.indd 76
11.12.2015 10:11:54
tett toborozni. Ezt egy-egy településen nem tartották be. Találkozunk 23-25 éves korosztályú honvédekkel. Emellett a kimutatások között ott találunk egyéb kritériumokat: egészségügyi állapot, családban betöltött szerepe (pl. családfenntartó-e vagy sem, nőtlen, nős). Ezek alapján egy-egy személy besorozható, vagy felmenthető volt a katonai szolgálat alól. A jegyzékekben 30 olyan egyén szerepelt, akiket nem tartottak alkalmasnak katonai szolgálatra117.
32. sz. kép: A patasi honvédek jegyzéke
33. sz. kép: Simon Péter patasi honvéd sírja 77
varga-1848.indd 77
11.12.2015 10:11:54
II/2. Csilizközi nemzetőrök Ha Csilizköz hét települését összehasonlítjuk, eltérő adatokat találunk a nemzetőrök számának és lakosság számához viszonyított arányában. S. sz:
Település
Lakosság Nemzetőrök száma száma
Arány
Önkéntesek száma
1.
Csilizradvány
656
49
7,5 %
0
2.
Balony
482
52
10,8 %
7
3.
Kulcsod
285
32
11,2 %
0
4.
Medve
469
63
13,4 %
8
5.
Csilizpatas
870
49
5,6 %
8
6.
Szap
522
46
8,8 %
5
7.
Csiliznyárad
430
33
7,7 %
2
Összesen :
3714
324
9,3 %
30
1. Balonyi nemzetőrök S. sz:
Név
Kor
Birtok
1.
Andics Gábor
28
1/4 telkes
2.
Andics János
24
1/4 telkes
3.
Andics Miklós
32
birtokos-3/6 telkes
4.
Barány Imre
41
1/3 telkes gazda
5.
Csicsay László
41
1/4 telkes
6.
Farkas Ambróz
32
1/2 telkes
7.
Gaál János
39
1/3 telek
Megjegyzés
78
varga-1848.indd 78
11.12.2015 10:11:54
8.
Gáll Sándor
31
apja gazdatársa
9.
Herdics Péter
40
1/3 telkes gazda
beteges
10.
Horváth Elek
25
1/8 telkes gazda
11.
Horváth Ferenc
40
gazda
12.
Horváth Gábor
24
apjával gazdálkodik
13.
Horváth Ignácz
28
apja gazdatársa
14.
Horváth József
32
1/12 telkes
15.
Horváth Lajos
28
1/4 telkes
16.
Horváth Mihály
30
1/2 gazda
17.
Klezics János
24
1/3 telkes
18.
Kovács Antal
32
birtokos-1/4 telkes
19.
Kovács Ferenc
37
birtokos-1/4 telkes
20.
Kozmér Ferenc
40
plébános
21.
Markos Imre
23
1/3 telkes
22.
Markos Jonás
40
gazda
23.
Markos József
26
birtokos
24.
Markos József
26
1/3 telkes
25.
Markos László
18
gazdafi
26.
Mátis Ignácz
45
gazda
27.
Nagy Ádám
28
1/2 telkes
28.
Nagy István
33
1/4 telkes
29.
Nagy István
18
szolga
30.
Nagy Sándor
32
1/2 telkes
31.
Ollári Albert
38
1/4 telkes
32.
Ollári Sándor
31
1/4 telkes
33.
Olláry József
33
1/8 telkes gazda
34.
Olláry Vendel
18
gazdafi
35.
Pasafy László
22
apjával gazdálkodik
36.
Szabó Imre
18
apjával gazdálkodik
önkéntes
37.
Szabó István
35
38.
Szabó István
22
apjával gazdálkodik
önkéntes
39.
Szabó Menyhart
47
1/4 telkes gazda
7 gyermek
önkéntes
önkéntes
önkéntes
79
varga-1848.indd 79
11.12.2015 10:11:54
40.
Szabó Pál
19
41.
Szabó Sándor
37
szolga
42.
Tóth Imre
45
1/3 telkes
43.
Varga Gábor
26
1/4 telkes
44.
Varga Ádám
35
1/4 telkes
45.
Varga Ferenc
30
1/4 telkes
46.
Varga Károly
47
birtokos-1/3 telkes
47.
Veres András
19
apjával gazdálkodik
önkéntes
48.
Veres József
20
apjával gazdálkodik
önkéntes
49.
Vörös Alajos
26
gazda
50.
Vörös József
19
gazdafi
51.
Vörös László
27
1/4 telkes
52.
Zsemlye Péter
48
birtokos
zálogos földterület
2. Csilizradványi nemzetőrök S. sz:
Név
Kor
Vagyon
1.
Bartalos Sándor
45
1/3 telek
2.
Bögi István
24
1/2 telek
3.
Búzás Zsigmond
38
1/4 telek
4.
ifj Csaplár István
45
3/4 telek
5.
Csicsai István
30
1/4 telek
6.
Csicsai János
27
1/4 telek
7.
Csicsai József
35
3/18 telek
8.
Csicsai Mihály
28
1/4 telek
9.
Csikász Károly
20
gazdafi
10.
Dékán László
48
kurialista
11.
Füssy János
36
birtokos
12.
Füssy Pál
45
1/3telek
13.
Füssy Zsigmond
26
birtokos
14.
Horváth József
25
15.
Kalmár Mihály
47
Család
Megjegyzés
kisbirtokos
80
varga-1848.indd 80
11.12.2015 10:11:55
16.
Kis János
20
szolga
17.
Lantódi Ferenc
49
1/3 telek
18.
Lelkes Dániel
36
1/2 telek
19.
Lelkes Sándor
42
1/2 telek
20.
Lovas János
36
kurialista
21.
Mészáros Sándor
31
1/2 telek
22.
Miklós Sándor
22
szolga
23.
Milkovics Ferenc
25
24.
Nagy Pál
24
szabólegény
25.
Peöcz János
44
birtokos
26.
Szabó Dávid
22
kisgazda
27.
Szabó István
42
1/2 telek
28.
ifj. Szabó József
32
1/2 telek
29.
Szabó József
30
3/4 telek
30.
Szabó Károly
22
1/4 telek
31.
Szabó László
35
1/4 telek
32.
Szabó Mihály
24
1/2 telek
33.
Szabó Mihály
48
1/3 telek
34.
Szabó Sándor
35
1/2 telek
35.
Takács János
26
1/2 telek
36.
Takács József
46
37.
Takács Mihály
42
38.
Tamássy István
42
1/2 telek
Tamássy József
34
kisbirtokos
40.
Tamássy Mihály
43
kurialista takács
41.
Tóth Imre
25
Veres Gábor
25
43.
Vida András
45
3 gyermek
beteg
4 gyermek
beteg
közgazda
39.
42.
7 gyermek
3 gyermek
3/4 gazda
44.
Vida János
23
gazdafi
45.
Zsidó Ignác
31
1/3 telek
46.
özv Zsidó István
35
1/2 telek
47.
Zsidó István
28
szolga
81
varga-1848.indd 81
11.12.2015 10:11:55
48.
Zsidó Péter
49
1/2 telek
49.
Zsidó Péter
32
1/2 telek
3. Kulcsodi nemzetőrök S. sz.
Név
Kor
Vagyon
1.
Both Péter
41
apja gazdatársa - 1/4 telek
2.
Gaál Andor
24
apja gazdatársa
3.
Gaál István
32
telkes gazda
4.
Gaál János
24
apja gazdatársa
5.
Gaál László
31
apja gazdatársa
6.
Gaál László
31
1/4 telkes
7.
Gaál Mihály
55
8.
Gaál Zsigmond id.
49
9.
Gáll Antal
42
10.
Keszeg Gábor
28
11.
Keszeg László
29
12.
Keszeg Péter
41
13.
Nagy Áron
33
2/3 birtok
14.
Nagy Gábor
31
apja gazdatársa 1/4 telek
15.
Nagy Imre
32
lelkész
16.
Nagy Károly
51
17.
Nagy Mihály
25
18.
Nagy Sándor
35
telkes gazda
19.
Paksy Gábor
45
telkes gazda
20.
Paksy János
43
telkes gazda
21.
Paksy János ifj.
22
apja gazdatársa
22.
Paksy Kálmán
48
telkes gazda
Család
Megjegyzés
1/3 birtok 4 gyermeke van jelenleg beteg 1/2 telkes gazda
7 gyermeke van
beteges
82
varga-1848.indd 82
11.12.2015 10:11:55
23.
Paksy László
35
1/2 telkes gazda
24.
Paksy Zsigmond ifj.
42
3/4 telek
25.
Révész János
22
apja gazdatársa 1/2 telek
26.
Soós László
42
lelkész
27.
Szabó Ferenc
41
1/4 telek
28.
Szombathy János
33
1/2 telkes gazda
29.
Szombathy Károly
30
szabó
30.
Vörös Gábor id.
49
telkes gazda
31.
Vörös István
39
telkes gazda
32.
Vörös Mihály
26
4. Medvei nemzetőrök S. sz
Név
Kor
Vagyon
1.
Bajcsi Antal
19
szolga
2.
Bajcsi István
24
1/2 telkes árendás
3.
Bajcsi István ifj.
32
4.
Bajcsi János
22
1/2 telkes árendás
5.
Bajcsy Gábor
21
molnár mester
6.
Bajcsy Imre
40
árendás
7.
Banát Károly
28
8.
Benefior András
30
molnár mester
9.
Both Gábor
38
árendás
10.
Bozsár András
22
molnár mester
11.
Bulaj Márton
46
molnár mester
12.
Csicsay Gábor
21
3/4 telkes árendás
13.
Csicsay Gergely
49
molnár mester
14.
Fekete Imre
28
1/2 telkes árendás
15.
Fekete János
50
16.
Fekete Mihály
30
1 telkes árendás
Család
Megjegyzés önkéntes
3 gyermek külső birtok
4 gyermek
83
varga-1848.indd 83
11.12.2015 10:11:55
17.
Horvát Sándor
20
apjával gazdálkodik
18.
Horváth Ádám
34
molnár mester
19.
Horváth Ferenc
45
molnár mester
20.
Horváth Gábor
64
21.
Horváth Gábor ifj.
34
22.
Horváth Ignácz
35
23.
Horváth Ignácz
21
apjával gazdálkodik
24.
Horváth Ignácz id.
39
molnár mester
25.
Horváth Ignácz
30
molnár mester
4 kiskorú gyermek
1/2 telkes árendás 5 gyermeket nevel beteges,4 gyermek 5 gyermeket legénye nevel önkéntes
26.
Horváth Mihály
24
apjával gazdálk.
27.
Horváth Mihály
20
3/4 telkes árendás
28.
Hölgye Balázs
49
1/2 telkes árendás
29.
Hölgye Imre
40
árendás
4 apró gyermek,
beteges
30.
Kántor György
23
31.
Kovács András
35
molnár mester
5 apró gyermek
felesége beteg
32.
Kovács István
40
molnár mester
6 gyermeket nevel
33.
Kulacs Balázs
38
1/2 telkes
34.
Kulacs Ferenc id.
48
molnár mester
35.
Kulacs Gábor
28
molnár mester
36.
Kulacs József
30
árendás
37.
Kulacs Pál
38
árendás
38.
Kulacs Sándor
19
gazdafia
39.
Kulacs Sándor
47
3/4 telkes árendás
40.
Lukovics Lajos
29
41.
Magyarics János
29
42.
Miklós Gábor
25
derékfájás
önkéntes
beteges szolga
önkéntes
84
varga-1848.indd 84
11.12.2015 10:11:55
43.
Molnár Jakab
39
44.
Molnár Mihály
32
45.
Molnár Pál
35
46.
Mondok János
61
1/2 telkes árendás 6 apró gyermek molnár mester 5 apró gyermek Jobb keze hibás
47.
Morok Imre
20
szolga
48.
Morva Mihály
32
molnár mester
49.
Nagy Balázs
35
molnár mester
50.
Petőcz Gábor
38
1/2 telkes árendás
51.
Susik János
35
szolga
52.
Szabó József
24
molnár mester
53.
Szakál Gábor
19
gazdafia
54.
Szakál Gábor
23
55.
Szakál Ignácz
48
árendás
56.
Szakál István
37
árendás
57.
Szakál János
31
árendás
58.
Szerencsés Ignác
20
molnár legény
59.
Takács Mihály
40
molnár mester
60.
Varga János
52
61.
Vas András
20
apjával gazdálkodik
62.
Vas Imre
30
1/2 telkes
63.
Vas János
36
molnár mester
64.
Vas János ifj
27
molnár mester
65.
Vas Mihály
32
molnár mester
66.
Vízkeleti József
18
szolga
67.
Zsebők Ignácz
23
1/2 telkes
önkéntes
önkéntes önkéntes
önkéntes
önkéntes
4 kiskorú gyermek önkéntes
85
varga-1848.indd 85
11.12.2015 10:11:55
5. Csilizpatasi nemzetőrök S. sz 1.
Név Both Antal
Kor
Vagyon
Család
Megjegyzés
40
1/8 birtok
ellenszenvvel nyilatkozott
2.
Both István
24
szolga
önkéntes
3.
Both István ifj.
25
1/4 birtok
beteges
4.
Both Sándor
28
1/4 birtok
5.
Csémi Balázs
47
1/8 birtok
6.
Csémi István ifj.
41
3/8 birtok
7.
Csémi Károly ifj.
34
1/4 birtok
8.
Csémy István
34
1/4 birtok
9.
Csicsai Balázs
23
5/6 birtok
10.
Csicsay János
28
1/4 birtok
11.
Csicsay László
25
1/6 birtok
12.
Csicsay László
26
1/8 birtok
13.
Csicsay Péter
31
1/6 birtok
14.
Csóka László
34
1/8 birtok
5 kiskorú gyermek
6 kiskorú gyermek
2 gyermeke van
15.
Fehér Balázs
24
1/8 birtok
16.
Fehér Károly
22
szolga
17.
Füsi Dávid
38
1/6 birtok
2 gyermek
18.
Füsi László
46
1/6 birtok
4 kiskorú gyermek
19.
Füsi Miklós
34
1/8 birtok
20.
Füsi Miklós
40
1/6 birtok
21.
Füsi Péter
33
1/8 birtok
22.
Füsi Sándor
36
1/8 birtok
23.
Gyenge Károly
28
káplán
24.
Hegyi János
22
5/8 birtok
25.
Horváth Péter
34
1/4 birtok
önkéntes
önkéntes beteges
86
varga-1848.indd 86
11.12.2015 10:11:55
26.
Keszeg János
42
1/4 birtok
27.
Kósa József
40
1/4 birtok
28.
Nagy Antal
28
szolga
29.
Nagy János
33
1/8 birtok
30.
Nagy Károly
28
1/8 birtok
31.
Nagy Károly
22
1/8 birtok
32.
Nagy Mihály
30
1/8 birtok
33.
Ölös István
24
gazda
34.
Ölös Péter
32
1/8 birtok
35.
Simon István
28
1/4 birtok
36.
Simon János
41
1/4 birtok
37.
Simon János
24
szolga
38.
Simon Károly
21
1/4 birtok
39.
Soós Balázs
23
1/8 birtok
40.
Soós István
23
szolga
41.
Soós János
28
1/6 birtok
42.
Soós Miklós
34
1/6 birtok
43.
Szabó János
27
2/6 birtok
44..
Szabó Károly
30
5/4 birtok
45.
Takács Gyula
30
1/8 birtok
46..
Takács János
37
1/8 birtok
47.
Takács János
23
szolga
48.
Takács János ifj.
31
1/6 birtok
49.
Takács Péter
48
1/2 birtok
önkéntes gazdatárs
önkéntes gazdatárs önkéntes
önkéntes
önkéntes
6. Szapi nemzetőrök S. sz.
Név
Kor
Birtok
Család
Megjegyzés
1.
Bartalos Dávid
21
birtokos
2.
Braun Ádám
34
számadó
3.
Écsi Imre
22
birtokos
önkéntes
4.
Kovács Gábor
23
molnár mester
önkéntes
87
varga-1848.indd 87
11.12.2015 10:11:55
5.
Mórocz Jonás
23
birtokos
6.
Bartalos István
24
molnár mester
7.
Bogonz Miklós
24
gazda
8.
Miklós István
24
molnár
9.
Taraj József
24
birtokos
10.
Karácsony József
25
birtokos
11.
Mórocz Gábor
25
birtokos
12.
Nagy Lajos
25
molnár gazda
13.
Lukács Péter
27
birtokos
14.
Bors Péter
28
szolga
15.
Bazsó Imre
30
halász
16.
Miklós János
30
birtokos
17.
Nagy Sándor
30
birtokos
18.
Nagy Zsigmond
31
molnár
19.
Szelle József
31
lelkész
20.
Bartalos János
32
birtokos
21.
Écsi Dávid
32
birtokos
22.
Écsi Péter
32
birtokos
23.
Csicsay Ignácz
33
molnár mester
24
Écsi Miklós
33
birtokos
25.
Jost András
51
molnár
26.
Karácsony József
25
birtokos
27.
Komjáthy Ferencz
38
molnár mester
28.
Kovács Gábor
23
molnár mester
29.
Lukács Péter
27
birtokos
30.
Miklós István
24
molnár
31.
Miklós János
30
birtokos
32.
Mórocz Gábor
25
birtokos
33.
Mórocz István
47
birtokos
34.
Mórocz Jonás
23
birtokos
önkéntes
önkéntes
önkéntes, beteges, tehetetlen
3 kiskorú gyermek 8 kiskorú gyermek beteg
88
varga-1848.indd 88
11.12.2015 10:11:55
35.
Mórocz Mihály
42
molnár mester
36.
Nagy Lajos
25
molnár gazda
37.
Nagy Sándor
30
birtokos
38.
Nagy Zsigmond
31
molnár
39.
Posa László
39
hajós
40.
Simon András
35
molnár gazda
41.
Szabó István
46
birtokos
42.
Szelle József
31
lelkész
43.
Takács István
34
birtokos
44.
Taraj József
24
birtokos
45.
Taray István
51
birtokos
46.
Vas István
44
molnár gazda
4 kiskorú gyermek,
apja és felesége beteg beteges, tehetetlen
6 kiskorú gyermek
7. Csiliznyáradi nemzetőrök S. sz
Név
Kor
Birtok
Család 3 kiskorú gyermek
1.
Bertalan Albert
25
apjával gazdálkodik
2.
Csicsay Ferencz
25
1/2 terület
3.
Csicsay Imre
42
birtokos
4.
Csicsay János
30
birtokos
5.
Csicsay Lajos
39
birtokos
6.
Csicsay Miklós
24
apjával gazdálkodik
7.
Högye Gábor
8.
Högye Ignácz
49
birtokos
9.
Högye János ifj.
33
birtokos
10.
Högye Péter
24
birtokos
Megjegyzés
7 apró gyermek
4 kiskorú gyermek
birtokos 7 apró gyermek
89
varga-1848.indd 89
11.12.2015 10:11:55
11.
Högye Sándor
24
12.
Hölgye Imre
23
birtokos
13.
Hölgye János id.
41
14.
Miklós András
35
1/3 terület
15.
Miklós Bálint
20
birtokos
16.
Miklós Ferenc
25
17.
Miklós István
39
1/3 terület
18.
Miklós Péter
23
birtokos
19.
Miklós Zsigmond
46
20.
Pócz Ignácz
28
21.
Sebő József
20
22.
Sebők Alajos
22
birtokos
23.
Sebők Gábor
32
apjával gazdálkodik
2 gyermek szolga
24.
Sebők Jónás
27
birtokos
25.
Sebők Károly
24
apjával gazdálkodik
26.
Szeleczky János
45
birtokos birtokos
27.
Vida András
27
28.
Vida Jónás
44
önkéntes önkéntes
beteges 8 gyermek 8 apró gyermek
29.
Vida Károly
23
birtokos
30.
Vida Lajos
30
apjával gazdálkodik
31.
Vida Tamás
32
birtokos
32..
Vig Sándor
31
bognár
33.
Zsebők Imre
41
birtokos
3 gyermek
Csilizközben a legtöbb településen nem tartották be a törvény egyik követelményét, hogy nemzetőr 18-50 éves kor közötti férfi lehetett. Ha összehasonlítjuk a hét faluban besorozott férfiak jegyzékét, megállapíthatjuk, hogy a 18 éves korhatár alatt nem találunk nemzetőrt. A négy legfiatalabb nemzetőr, mint önkéntes, 18 évesen jelentkezett a 90
varga-1848.indd 90
11.12.2015 10:11:55
nemzetőrségbe Balonyból: Markos László, Nagy István, Olláry Vendel, Szabó Imre. Három településen (Kulcsod, Medve, Szap) ötven, sőt hatvan év feletti személyeket is felvettek a nemzetőrök közé. A legidősebb nemzetőr a 67 éves szapi Flaskár Mihály és a medvei 64 éves Horváth Gábor volt. A régió települései között eltérő adatokat találunk, ha összehasonlítjuk, hogy az egyes falvakban hányan jelentkeztek önként a nemzetőrök soraiba. Az összes önkéntes száma elérte a 30 főt. A legtöbb önkéntes Medve és Csilizpatas településen volt (8 fő). Ezeknek az embereknek a motivációja különböző lehetett. Egyrészt az átlagnál nagyobb mértékben lelkesedtek a forradalom ügyéért (a 18-20 évesek), másrészt nem volt családjuk, vagy vagyontalan rétegek (szolgák) közül kerültek ki. A csilizközi nemzetőrök túlnyomó többsége (276 személy) földműves, vagy mezőgazdasággal foglalkozó kisbirtokos volt. Ez az összes nemzetőr 85 %-a. A földművesek után a második legnépesebb társadalmi réteg a molnárok voltak. Többségük két településről, Medvéről, illetve Szapról került ki. Létszámuk elérte a 33 főt. A nemzetőrök 10,1 %-át alkották. A molnárokon kívül a nemzetőrök között ott voltak a bognárok, takácsok, szabók, csizmadiák, halászok, hajósok, számadók képviselői is. Az értelmiség köréből a csilizközi nemzetőrök között papokat és lelkészeket találunk. Önkéntesként csatlakoztak a nemzetőrökhöz, így mutattak példát közösségeiknek, ezért megérdemlik, hogy neveiket külön megörökítsük. Közéjük tartozott a 31 éves szapi Szelle József lelkész, a patasi káplán, Gyenge Károly, a 40 éves balonyi plébános Kozmér Ferenc, és a kulcsodi 33 éves lelkész Nagy Imre. A csilizközi nemzetőrök egy sajátos csoportját alkották a szolgák. Vagyonnal nem rendelkeztek, tehát csak önkéntesként, uruk beleegyezésével csatlakozhattak a település nemzetőrei közé. Nyolc ilyen személyt találunk a hét faluban, akik legtöbb esetben fiatalok és a magyar nemzeti ügy támogatói voltak.
91
varga-1848.indd 91
11.12.2015 10:11:56
II/3. Csilizközi honvédek Ha ma, több mint másfél évszázad után részt veszünk egy-egy megemlékezésen a régióban, általában csak egy személy nevével, a nyáradi Szini Sebő Alajos alezredes nevével találkozunk. Pedig a régióból, a fennmaradt írásos dokumentumok szerint 209 honvéd harcolt a magyar forradalmi hadseregben. Minden kétségen felüli, hogy a legismertebb személyiség közülük az 1811-ben Csiliznyáradon született Szini Sebő Alajos volt. Iskolái elvégzése után 1829-ben beállt katonának az 1. huszárezredhez, ahol 1848-ban már főhadnagyként szolgált. 1848 április végén szolgálattételre vezényelték az Országos Nemzetőri Haditanácshoz. 1848. június 29-én századossá léptették elő, majd Mészáros Lázár hadügyminiszter szárnysegédje lett. 1848. októberében a harctérre kérte magát, október 20-án őrnaggyá léptették elő, és az alakuló 13. Hunyadi huszárezred parancsnoka lett. 1849. március 29-én alezredessé nevezik ki. 1849. április 4-én a tapióbicskei csatában szembetalálta magát bécsi katonabarátjával, Riedesel lovas őrnaggyal. A legendás párbaj (Jókai feldolgozta a Kőszívű ember fiai c. regényében) Szini Sebő alezredes győzelmével végződött. Április 30-án a katonai érdemrend III. fokozatát kapta meg hősiességéért. Mint az 1. huszárezred parancsnoka végigharcolta a szabadságharc utolsó szakaszát is. Világosnál tette le ő is a fegyvert. Aradon első fokon halálra ítélték, de 1849 decemberében az ítéletet 16 évi várfogságra módosították. 1853-ban amnesztiával szabadult, majd élete végéig Bősön élt, mint uradalmi gazdatiszt. 1882. október 12-én halt meg 73 éves korában. Sírja szülőfalujában, Csiliznyáradon van. Sírkövén (amelyet a győri Réthy kőfaragó készített) az alábbi gondolat olvasható: „Hősi erény volt az, amidőn a bicskei mezőn pengéddel festék vérszínre a szörnyű csapások! S te hazádnak hű fia voltál. Itt az anyakebelén emléked megőrizzük örökre.” 92
varga-1848.indd 92
11.12.2015 10:11:56
34. sz. kép: Szini Sebő Alajos sírja Az egykori csilizközi nemzetőrök és a későbbi honvédek száma eltér egymástól. A nemzetőröknek csak egy kisebb részéből (37 személy) lett később honvéd. Erre vonatkozólag egy-egy településen eltérő adatokat találunk: S. sz
Település
Lakosság száma
Nemzetőrök száma
Honvédek száma
Ugyanazok a személyek
1.
Csilizradvány
656
49
42
7
2.
Balony
482
52
43
6
3.
Kulcsod
285
32
18
4
4.
Medve
469
63
13
1
5.
Csilizpatas
870
49
30
15
6.
Szap
522
46
39
3
7.
Csiliznyárad
430
33
24
1
Összesen :
3714
324
209
37
93
varga-1848.indd 93
11.12.2015 10:11:56
1. A csilizpatasi honvédek S. sz 1.
Név Ábrahám István
Kor
Családi állapot
Fizikai állapot
20
Megjegyzés
Besorolás
Felistálban 1848.9.7. van
2.
Ábrahám Péter
24
nőtlen
1848.12.8.
3.
Barát László
23
nőtlen
Nagyme- 1848.12.8. gyeren van
4.
Bereckei Antal
21
5.
Bereckei Vince
19
6.
Berenkai János
23
nőtlen
7.
Bot István
24
nős
családfenntartó
1848.12.8.
8.
Bot Miklós
24
nőtlen
alkalmatlan
1848.12.8.
9.
Csicsai János
21
alkalmas
1848.9.7.
10.
Csicsai Balázs
23
alkalmas
testvére 1848.9.7. 2.sz.szolgál Komárom- 1848.9.7. ban inas
1848.12.8.
nős
1848.12.8.
11.
Csicsai Balázs
23
nőtlen
1848.12.8.
12.
Csicsai Gábor
23
nőtlen
testvére 1848.12.8. már újonc
13.
Csicsai István
21
alkalmas
1848.9.7.
14.
Csicsai László
20
alkalmas
1848.9.7.
15.
Csicsai Péter
23
nős
16.
Hegyi János
24
nős
családfenntartó
1848.12.8.
17.
Kis Miklós
24
nőtlen
családfenntartó
1848.12.8.
18.
Nagy Antal
22
19.
Nagy János
24
20.
Nagy Károly
21
Komárom- 1848.12.8. ban van
alkalmas
nőtlen
1848.9.7. testvére 1848.12.8. már újonc
családfenntartó
1848.9.7.
94
varga-1848.indd 94
11.12.2015 10:11:56
21.
Nagy Péter
21
1848.9.7.
22.
Simon János
24
23.
Simon Károly
22
alkalmas
24.
Simon László
21
akalmatlan
1848.9.7.
25.
Simon Péter
20
alkalmas
1848.9.7.
26.
Soos Balázs
23
nős
családfenntartó
1848.12.8.
27.
Soos István
24
nőtlen
28.
Takács János
22
29.
Takács Péter
24
30.
Terbók Gábor
22
családfenntartó
önkéntes 1848.12.8. testvére a 1848.9.7. 4.sz.szolgál
önkéntes 1848.12.8. családfenntartó
1848.9.7. Honvéd a 1848.12.8. 3.sz
nőtlen
Tőnyében 1848.9.7. van
A csilizpatasi 30 honvédból korábban 15 nemzetőr volt. Névszerint Bot István, Csicsai János, Csicsai Gábor, Csicsai László, Csicsai Péter, Hegyi János, Nagy Antal, Nagy János, Nagy Károly, Simon János, Simon Károly, Soós Balázs, Soos István, Takács János, Takács Péter.118 Csilizpatashoz hasonlóan Csilizradványon volt jelentős azoknak a honvédeknek száma, akik az egykori nemzetőrök közül kerültek ki. A hét honvéd közé tartozott Csikász Károly, Szabó Dávid, Szabó Károly, Szabó Mihály Izrael, Tamási József, Tót Imre, Vida János.119 2. A csilizradványi honvédek Név
Kor
Családi állapot nőtlen
1.
Bot Sándor
19
2.
Bögi Zsiga
24
3.
Braun Mojzes
21
Fizikai Megjegy- Besorolás zés állapot alkalmas
1848.9.8 1848.12.8.
nőtlen
alkalmas
1848.9.8
95
varga-1848.indd 95
11.12.2015 10:11:56
4. 5.
Czina Szabó Sándor
Csaplár Antal
megrok kant
25
1848.12.8.
6.
Csikász Gábor
24
7.
Csikász Károly
20
nőtlen
alkalmas
1848.12.8. 1848.9.8
8.
Egyházi István
19
nőtlen
alkalmas
1848.9.8
9.
Diószegi Dániel
1850.I.25. jelentés alapján
10. Egyházi János
24
család fenntartója
1848.12.8.
11. Fehér János
21
nőtlen
család fenntartója
1848.9.8
12. Ihar János
19
nőtlen
család alkalfenntar- matlan tója
1848.9.8
13. Kalmár Sándor
21
nőtlen
alkalmas
1848.9.8
14. Lepi Mihály
1850.I.25. jelentés alapján
15. Lovas István
22
16. Lovas Lajos
19
nőtlen
17. Lovas Sámuel
21
nőtlen
18. Miklós Péter
23
19. Milkovits ván
Ist-
19
1848.12.8.
nőtlen
1848.9.8 alkalmas
testvére a 6. sz. szolgál
1848.9.8
család fenntartója
1848.12.8.
család fenntartója
1848.9.8
96
varga-1848.indd 96
11.12.2015 10:11:56
20. Nagy Sámuel
22
21. Nagy Sándor
nőtlen
Komá- 1848.9.8 romban tartózkodik
egylet alapján
1867-es megrokkant honvéd-
22. Sidó István
21
nőtlen
alkalmas
23. Sidó István
23
önkéntes 1848.12.8.
24. Sidó József
23
1848.12.8.
25. Spiezer Adolf
20
nőtlen
26. Steinbal Izrael
21
nőtlen
27. Szabó Dávid
20
nőtlen
28. Szabó Dávid
23
29. Szabó Károly
23
30. Szabó Izrael
19
nőtlen
31. Szabó Sándor
21
nőtlen
alkalmas
32. Szombati Lajos
22
nőtlen
alkalmas
33. Takács Antal
25
34. Takács Pál
19
35. Tamási József
23
Mihály
36. Tar János 37. Tót Imre
1848.9.8 alkalmas
1848.9.8 1848.9.8
család fenntartója
önkéntes 1848.12.8.
1848.12.8.
család fenntartója
Galántán 1848.9.8 tartózkodik
1848.9.8 1848.9.8 1848.12.8.
nőtlen alkalmat-
1848.9.8
lan
1848.12.8. 1850.I.25. jelentés alapján
23
38. Tóth József 39. Vida Antal
1848.9.8
önkéntes 1848.12.8. 1850.I.25. jelentés alapján
23
1848.12.8.
97
varga-1848.indd 97
11.12.2015 10:11:56
40. Vida János
22
41. Vörös Gábor
24
nőtlen
alkalmas
Nyéken 1848.9.8 tartózkodik
1848.12.8.
42 Zsidó István
Hősi halott
A csilizradványi honvédeket a korabeli honvéd toborzási névjegyzék mellett egy másik forrásban is megtalálhatjuk, 1850. január 25-én a község a hivatalos szervek felszólítására elküldte azoknak a nevét, akik részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban. Az elküldött jegyzékben 14 honvéd neve szerepelt. Közülük egy részénél megjegyzi a község vezetése, hogy „Komáromban saját ruhájukban voltak beparancsolva”.120 1867 után kialakult Honvédegyletek névjegyzékében találjuk meg Zsidó István honvéd nevét, mint az 1848/49-es szabadságharc hősi halottját.121 A további személy Bögi Zsigmond, honvéd. Róla ír, valószínűleg pontatlanul Baranyai József, mivel szapi honvédnek vélte, a nagymegyeri honvédszökés kapcsán. „1849. június 19-én Bögi Zsigmond honvéd, aki a nagymegyeri Torma Károly helyett katonáskodott Szapról, elhagyta zászlóalját, elfogatván, haditörvényszék elé állították, mely por és golyó általi halálra itélte, s rajta az ítéletet végrehajtatta. Az ítélet végrehajtása után Kosztolányi ezredes helyette Torma Károlyt akarta katonának beállítani, ez azonban folyamodott ez ellen s Ujházy László komáromi kormánybiztos felmentette a katonáskodás alól.” 122 3. A balonyi honvédek S. sz
Név
Kor Családi Fizikai Megállapot állapot jegyzés
1.
Andics Gábor
20
nőtlen
2.
Andics János
24
nős
alkalmatlan
Besorolás
1848.9.8. 1848.11.9.
98
varga-1848.indd 98
11.12.2015 10:11:56
3.
Angyal Mihály
4.
Boros András
23
nőtlen
5.
Gál Ignácz
21
nőtlen
6.
Gáll Imre
24
nőtlen
régóta beteg
7.
Gáll Péter
24
nőtlen
régóta alkalmatlan 1848.11.9. beteg
8.
Herdics Imre
23
nőtlen
9.
Herdics János
24
nős
10.
Holocsi István
11.
Horváth Elek
25
nős
12.
Horváth Gábor 24
nős
13.
Horváth Vendel
24
nőtlen
14.
Horváth Elek
20
nőtlen
alkalmatlan
15.
Kocsis János
21
nős
alkalmas
16.
Kocsis Sándor
20
nőtlen
alkalmas
17.
Lepi András
20
nőtlen
18.
Lepi Mihály
24
nőtlen
19.
Nagy Mihály
20.
Markó Imre
1850-es jelentés alapján
család fenntartó
1848.11.9.
1848.9.8. 1848.11.9.
1848.11.9. tesvére 1848.11.9. honvéd-4.sz 1850-es jelentés alapján
család fenntartó
1848.11.9.
1848.11.9. 1848.9.8. meghalt
1848.9.8. 1848.9.8.
család fenntartó
1848.9.8
alkalmatlan
1848.11.9. 1850-es jelentés alapján
23
nős
1848.11.9.
99
varga-1848.indd 99
11.12.2015 10:11:56
21.
Markó József
24
nős
22.
Markó Sándor
20
nőtlen
23.
Ollári György
22
nőtlen
család fenntartó
1848.9.8.
24.
Ollári Vendel
19
nőtlen
család fenntartó
1848.9.8.
25.
Patasi József
22
nőtlen
26.
Patasi László
24
nős
27.
Santúr János
23
nőtlen
28.
Szabó Antal
23
nőtlen
29.
Szabó Dévid
25
nős
30.
Szerencsés Ig- 24 nácz
testvére 1848.11.9. honvéd-6.sz. Medvén 1848.9.8. alkalmas molnár inas
1848.9.8. 1848.11.9.
család fenntartó
1848.11.9. alkalmatlan
nőtlen
Bakán molnár
1848.11.9.
1848.11.9.
31.
Szivák György
32.
Szücs József
20
nőtlen
33.
Takács Ignácz
24
nőtlen
testvére 1848.11.9. alkalmatlan honvéd-5.sz.
34.
Takács Ferenc
35.
Takács László
23
nőtlen
1848.11.9.
36.
Takács Vendel
25
nőtlen
37.
Tóth Ferenc
21
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.8.
38.
Vas Imre
21
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.8.
39.
Vörös Alajos
20
nőtlen
család fenntartó
alkalmas
Füsön van 1848.9.8.
család fenntartó
Száván van 1848.9.8.
100
varga-1848.indd 100
11.12.2015 10:11:56
40.
Vörös András
20
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
41.
Vörös József
21
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
42.
Vörös József
24
nőtlen
1848.11.9.
43.
Vörös Péter
24
nőtlen
testvére 1848.11.9. honvéd-7.sz.
Csilizradvány szomszédságában lévő Balony településen 1848. szeptember 8-án, második alkalommal 1848. november 9-én toboroztak, és vették jegyzékbe a besorolt balonyi honvédeket. A fennmaradt jegyzék szerint 38 személyt soroltak be honvédnak. 1850. január 26-án a korabeli hivatalok felé Vörös József bíró jelentésében 7 balonyi honvéd neve szerepel. Közülük 2 honvéd neve a toborzásnál kialakított jegyzékben is szerepelt. Összességében a két írásbeli forrás alapján Balony településnek 43 honvédja volt. 4. A kulcsodi honvédek S. sz
Név
Kor
Családi Fizikai állapot állapot
Besoro- Megjegylás zés
1.
Biró Sándor
*
2.
Csicsai Ignácz
*
3.
Diószegi Mihály
*
4.
Farkas Bálint
5.
Gál István
21
nőtlen
6.
Gál János
21
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.8.
7.
Gál Károly
20
nős
alkalmatlan
1848.9.8.
8.
Gál Mihály
*
9.
Gáll Sándor
*
10.
Janoil József
*
* család fenntartó
1848.9.8. .
101
varga-1848.indd 101
11.12.2015 10:11:57
11.
Keszegh Gábor
*
12.
Keszegh László
*
13.
Keszegh Zsigmond
20
nőtlen
14.
Kis Lajos
22
nőtlen
15.
Koller István
19
nőtlen
alkalmas 1848.9.8.
16.
Paksi János
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.8.
17.
Révész Gábor
19
nőtlen
alkalmas 1848.9.8.
18.
Révész János
22
nőtlen
1848.9.8.
alkalmatlan család fenntartó
1848.9.8. 1848.9.8.
Megjegyzés: * - az 1850-es évi jelentés alapján A kulcsodi honvédek számát is két történelmi forrás, az 1848. szeptember 8-án készült toborzási jegyzék alapján (ebben 7 személy van feltüntetve), illetve 1850. január 29-én a kulcsodi bíró, Baksy Zsigmond által készített jelentés alapján ismerjük. Ebben a jelentésben, amit a Bach rendszer hivatalnokai részére készített, két csoportra osztja a kulcsodi honvédeket. Négy személy nevez meg, akik önként álltak be honvédnek: Bíró Sándor, Csicsai Ignác, Diószegi Mihály és Farkas Bálintot. A további hat személyről azt írta a hatóságoknak, hogy „őket erőszakkal vitték el 1849. augusztus 10-én” Hogy ez így volt-e vagy sem, azt a rendelkezésünkre álló források alapján nehéz megállapitani. Valószinű, hogy Gál Mihály, Gál Sándor, Janoil József, Keszegh Gábor, Keszegh László és Szombati Péter érdekében írta ezt a falu bírája. A nevezettek a világosi fegyverletétel után részt vettek Komárom várának védelmében. 5. A medvei honvédek S. sz
Név
Kor
Családi állapot
Fizikai állapot
Besorolás
1.
Antal Imre
21
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
2.
Bajcsi József
22
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.8.
3.
Horváth Ignácz
22
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
Megjegyzés
102
varga-1848.indd 102
11.12.2015 10:11:57
4.
Kulacs Imre
19
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
5.
Kulacs Imre
21
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
6.
Kulacs Imre
22
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
7.
Kulacs Péter
19
nőtlen
8.
Kulacs Sándor
19
nőtlen
9.
Lázár József
21
nőtlen
10.
Molnár Ferenc
22
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.8.
11.
Szabó Antal
21
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.8.
12.
Vas Menyhárt
19
nőtlen
alkalmas
1848.9.8.
hősi halott
13.
Zsebők Imre
20
nőtlen
1848.9.8.
katona
testvére 2.sz.van
1848.9.8. alkalmas
1848.9.8. 1848.9.8.
Nagymegyeren van
A hét csilizközi település közül egyedül Medve község nem készített a hatóságoknak jelentést a falu volt honvédeiről. Ezt azzal igazolta Csörgő Ignácz jegyző és a jelentést aláírásukkal igazoló hat tanácstag, hogy „mesterlegények eltávoztak a faluból, négy honvéd nevét nem ismerik”. A településen 1848. szeptember 9-én volt a toborzás. Ekkor 13 honvédet soroztak be. Közülük Vass Menyhárt a szabadságharc hősi halottja volt.124 A korábban kialakított 46 fős nemzetőri alakulatból csak egy személy ( ifj. Bajcsi István) volt tagja a medvei honvédeknek. 6. A szapi honvédek S. sz
Név
Kor Családi Fizikai állapot állapot
Besoro- Megjegylás zés
1.
Álló Antal
23
nőtlen
1848.12.7
2.
Álló Imre
24
nőtlen
1848.12.7
3.
Ambrodi Imre
23
nőtlen
1848.12.7
4.
Bálint Imre
19
nőtlen
alkalmatlan
5.
Bartal Imre
22
nőtlen
alkalmas 1848.9.7.
6.
Bors Ferenc
23
nőtlen
1848.12.7
7.
Csicsai Gábor
25
1848.9.7.
1848.12.7
újonc
103
varga-1848.indd 103
11.12.2015 10:11:57
8.
Écsi Ádám
24
9.
Écsi Bálint
24
nőtlen
1848.12.7
10.
Écsi Imre
24
nőtlen
1848.12.7
11.
Écsi Mihály
23
nőtlen
1848.12.7
12.
Écsi Péter
25
1848.12.7
Pápai tanuló
13.
Gaál István
25
1848.12.7
Csicsai Károly helyett
14.
Hamar Dávid
19
nőtlen
15.
Hamar Lajos
20
nőtlen
16.
Hoffer János
20
nőtlen
1848.9.7.
17.
Horvát Antal
23
nőtlen
1848.12.7
18.
Horváth Gábor
24
nőtlen
1848.12.7
alkalmas 1848.12.7
alkalmatlan
1848.9.7. 1848.9.7
család fenntartója
19.
Horváti József
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7.
20.
Kardos János
23
nőtlen
1848.12.7
21.
Lukács Ferenc
21
nőtlen
alkalmatlan
22.
Megyeri Ignác
20
nőtlen
alkalmas 1848.9.7.
23.
Molnár József
23
nőtlen
1848.12.7
24.
Morocz Ferenc
23
nőtlen
1848.12.7
25.
Mórocz Jónás
26.
Nagy István
27.
Pogonez Mihály 20
28.
Simon Imre
24
nőtlen
1848.12.7
29.
Somogyi János
22
nőtlen
alkal- 1848.9.7. matlan
30.
Soós András
23
nőtlen
1848.12.7
Izsapon vett házat
1848.9.7.
Hősi halott 19
1848.12.7. nős
alkamas 1848.9.7. Medvén molnár
104
varga-1848.indd 104
11.12.2015 10:11:57
31.
Szalacsi János
21
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.7.
32.
Takács Imre
24
nőtlen
33.
Takács István
24
34.
Tánczos Sándor
35.
Tatai Gábor
24
nőtlen
36.
Tatai János
22
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.7
37.
Tatai József
22
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.7
38.
Tatai Péter
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7.
39.
Tóth Imre
19
nőtlen
alkalmatlan
Nyárasdon szolgál
1848.12.7 1848.12.7 1848.12.7
1848.9.7.
A két egymás mellett lévő csilizközi falu, Szap és Csiliznyárad fiatal férfi lakossága is részt vett a magyar szabadságharc harcaiban. Jelentős számú katonát adott Szap település. Neveiket egyrészt a faluban 1848. szeptember 7-én, majd december 7-én tartott sorozás idején, illetve 1850. január 25-én készített jegyzék alapján ismerjük. A két jegyzék eltér egymástól. Az 1848-as jegyzékben 37 személy volt feltüntetve, a Bach rendszer hivatalnokai részében készített jelentésben hét személyt találunk. Készítői, Vida Bálint és Szegi József tisztek, kihangsúlyozzák, hogy a hét személy Komárom váránál harcolt, kegyelmet kaptak és ezért tartózkodnak Szap községben.125 Közülük eredetileg csak Molnár József és Lukács Ferenc volt szapi számazású. A szapi honvédek között is találunk olyan személyt, aki a korabeli források igazolása szerint életét áldozta a magyar szabadságharc ügyéért, ő Mórócz Jonás honvéd volt.126 A korábban kialakított 46 fős szapi nemzetőrök közül hárman csatlakoztak a szapi honvédekhez. Közéjük tartozott Écsi Imre, Écsi Péter és Takács István.
105
varga-1848.indd 105
11.12.2015 10:11:57
7. A csiliznyáradi honvédek S. sz
Név
Kor Családi Fizikai Besoro- Megjegyállapot állapot lás zés
1.
Czanik Sándor
1850-es jelentés
2.
Csez András
1850-es jelentés
3.
Csicsai András
20
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
4.
Csicsai Károly
22
nőtlen
1848.9.7
testvére a 6.sz.szolgál
5.
Hölgy Imre
22
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
testvére a 1.sz.szolgál
6.
Hölgye András
19
nőtlen
alkalmatlan
7.
Hölgye István
20
nőtlen
1848.9.7
8.
Kelemen János
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
9.
Kosár Péter
10. Kovács József
Szapon molnár
1848.9.7. Pozsony megyében él 1850-es jelentés
19
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
11. Kurucz Mihály
1850-es jelentés
12. Miklós Bálint
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
13. Miklós Sándor
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
Radványon szolgál
14. Mórocz Lajos
19
nőtlen
alkalmatlan
Medvén szolgál
15. Pőtz Imre
1848.9.7
1850-es jelentés
16. Szegi Imre
19
17. Szini Sebő Alajos
37
nőtlen
alkalmas 1848.9.7 Kulcsodon szolgál
alezredes
18. Takács István
106
varga-1848.indd 106
11.12.2015 10:11:57
19. Vida József
19
20. Vida Alajos
36
nőtlen
alkalmatlan
1848.9.7 főhadnagy
21. Vontszemű János
1850-es jelentés
22. Zsebők Antal
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
23. Zsebők Ignácz
21
nőtlen
1848.9.7
24. Zsebők József
21
nőtlen
alkalmas 1848.9.7
Pozsony megyében él
Csiliznyárad községből Szini Sebő Alajoson kívül még egy honvédtiszt, Vida Alajos, származott. Vida Alajos a Hunyadi huszárezred főhadnagya volt. 1812-ben született. A gimnázium elvégzése után 1830-43 között császári csapatok I. huszár és 19. gyalogezredének tizedese. 1848-ba jelenkezett a Hunyadi huszárezredbe, hol kezdetben hadnagyként, majd 1849 februárjába már főhadnagyként szolgált. A településen 1848. szeptember 7-én toboroztak. Ekkor a honvédség soraiba 15 személyt soroztak be. A településről 1850. január 25-én, a többi csililizközi faluhoz hasonlóan jelentést készítettek a honvédek számáról. A jelentésben 9 honvédet sorolnak fel, akik a településen tartózkodtak, a Komáromi várnál harcoltak és Klapka által kiharcolt közkegyelemben részesültek. Közéjük tartozott Czanik Sándor, Csez András, Hölgye András, Kosár Péter, Kurucz Mihály, Pőtz Imre, ifj. Miklós Sándor, Takács István, Vontszemű János.127 A jelentést amelynek fő címe Nemes Csiliznyárad településen tartózkodó honvédek, öt személy írta alá: Miklós Jónás hadnagy, Hölgye Ignácz, Csicsay Lajos, Csicsay János, Miklós Sámuel, és küldték el a Bach rendszer hivatalnokainak.128
107
varga-1848.indd 107
11.12.2015 10:11:57
II/4. Hadműveletek a Csilizközben Csilizköz természeti viszonyai nem tettek lehetővé nagyméretű katonai hadműveleteket. A vizenyős, lapályos területre nem szívesen merészkedtek a katonák. A szabadságharc kitörése után átmeneti időre megjelentek a régióban az osztrák seregek. A tavaszi hadjárat után, miután egyrészt Győrt, másrészt Nagymegyert és környékét ellenőrizte a magyar hadsereg, megnőtt a térség stratégiai jelentősége. 1849 májusában és júniusában Nagymegyer és környéke fontos szerepet kapott a magyar szabadságharc katonai vezetőinek eredeti elképzelésében. Görgei főparancsnok akkori elképzelése az volt, hogy Komáromban és környékén kell kialakítani egy olyan katonai bázist, ami lehetővé teszi az osztrák seregek elleni sikeres hadműveleteket. Ezért is erősítették a komáromi várat. Nagymegyer pedig a komáromi vár előtti védelmi rendszer egyik központja lett, amit a 8. hadtest védett, amelynek az irányításával 1849. május 23-án megbízták Kazinczy Lajos alezredest, hogy ebben a térségben (Görgei elképzelése alapján is) tovább erősítse a vár előtti védelmi rendszert. Nagymegyeren kialakított katonai táborból a honvédek szolgálatba jártak, Alistától Kulcsodig őrzték a területet, nehogy az ellenség meglepje őket. A 37. század őrmestere, Szinnyei József naplójában megerősíti ezt a tényt, 1849. május 30-án írja: „Mikor a táborba értünk jött a parancsolat, hogy a 3-dik század Kulcsodra megy Csilizközbe, a 18 zászlóalj 3-dik százada helyére, kiket mint híresztelték, az ellenség elfogott... Csiliztorkánál keltünk által, s Kulcsod elébe érvén, letelepedtünk s az előőrsöket kiállítottuk... Estve roppant sereg szúnyog jött a nyakunkra, a vacsorát mely túrós csuszából állt, megettem és lefeküdtem, de a nyugvás nem volt ínyemre, mert a szúnyogok sehogy sem hagytak aludni.” 129 Másnap, május 31-én a szintén beszámolt a térségben szerzett tapasztalatairól: 108
varga-1848.indd 108
11.12.2015 10:11:57
„Már napfölkelte előtt talpon voltam, midőn egy német civilbe öltözve, de bakancs a lábán, akart az előörsökön keresztül menni, ezt vallattuk, mert az útlevelén idegen név állott, hihetőleg a komáromi hadifoglyok közül való, bekisértettük őt Megyerre. Húsért, kenyérért kocsin voltam Megyeren, hol Pirossal találkozván, ez is velem jött. Mire visszaérkeztünk már Janík és Uziner ezredesek ott voltak és századosunkkal a tájékot megtekintették. Ebédet rendeltem embereink számára, mi a bírónál ettünk. Délután a 4-dik század váltott föl bennünket és mi előre mentünk, Váczy fél századdal Medvére. Mi Medve előtt letelepedtünk, azt tapasztaltam, hogy itt még több szúnyog van mint Kulcsodon.” 130 Június elején írt naplóbejegyzései között többször találkozunk a csilizközi települések neveivel, és ezekhez kapcsolódó eseményekkel: Június 2. „Jókor érkezett a 4.század, ez felváltott bennünket, a legénységet előre küldtük és én a főhadnagy kocsiján utánok mentem. Kulcsodnál megpihentünk, azután közel egy hídon átkelvén, rekkentő hőségben érkeztünk Megyerre. Ekkor gyűlt meg a bajom a kenyér, bor és húskiosztással. Dél felé jött meg a század másik fele, mely Izsapnál ladikon ment át a Csilizen. Jó ebédet ettünk ismét szokott helyünkön Győri Mihály gazdánknál (mindegyikünk minden evésért egy fertály bankót fizet). A nagy hőség miatt sátorban feküdtünk.” Június 4. „Reggelre ismét kitisztult és oly hőség lett, mint tegnap volt. Az irodába mentem átadni az inspectiót. Ide egy ellenséges gyalogost hoztak a Hunyadiak. Medvén fogták a korcsmában... A táborba kellett ismét kimennünk, hol a fiúk vigadtak, én pedig Lalu hay-val beszélgetve, sétáltunk. Sebő hadnagy megjött Győrből...” Június 5. „Három órakor ismét összeálltunk, fél század Váczy főhadnaggyal Patas felé, egy szakasz Cserna hadnaggyal Kulcsodra ment előőrsre, egy szakasz pedig őrségre, én itthon maradtam Piros helyett. Azt hittem, kis szabad időmet felhasználom, de bizony volt elég dolgom.” 109
varga-1848.indd 109
11.12.2015 10:11:57
Június 8. „Három órakor reggel a század fele Váczy főhadnaggyal és Piros őr mesterrel Izsapra, másik felével pedig Cserna hadnagy Alistál felé ment előörsre, engem itthon hagytak az élelmiszerek kiküldése és más előadandó okok végett, dolgom ugyan nem volt, de unatkoztam, azért, midőn átöltözködtem, ledültem szállásomon a padra. Délután parancsírásra mentem. A Hunyadiak Patasra menvén cirkálni, hoztak magokkal egy németet, négyet pedig levágtak és fegyveröket elhozták, de két lovuk megsebesülvén, a Csilizbe veszett. Győry Gergely gazdánk beszélgetett a németek gyávaságáról.” Június 11. „Reggel 3 órakor kikeltünk, én félszázaddal, Cserna hadnagy vezénylete alatt az Izsap felé levő előőrsre mentem, hol a réten két kis kunyhó volt, egyikbe bevettük magunkat. Sebő anyja hozott Esti Lapot... Igen jó időnk volt. Előttünk nem mesze víz, körülöttünk pusztaság, azaz lapály. Reggel jókor halatszott Dunántúlról Győr és Mosony közt az ágyúzás, mely csaknem délig tartott, eredményét azonban nem tudjuk.” Június 12. „Korán 3 óra előtt jött a fölváltás, mi pedig haza mentünk. Ebéden Sebő hadnagy és édesanyja is velünk evett, azután kimentem a táborba. Nagy Alajos hadnagy, Alistálról, hol cirkálni volt, megjövén beszélte, az alistáli papot foglyul vitték Pozsonyba. Egy helységi elöljáró, ki utána ment könyörögni, megjövén onnan siker nélkül, beszélte, hogy Pozsonyba sok orosz katonát látott... Estve gyakorlatunk volt.” Szinnyei hadnagy naplója további részében leírja a június 16-án Bős előtt, az ún. bősi fekete erdőnél (Patasnál) lezajlott csatát, amelyben a 37. zászlóaljat Kosztolányi ezredes vezette. A kisebb ütközet összefüggött az osztrák-orosz hadsereg előretörésével. A csilizközi térségben Kosztolányi ezredes igyekezett megakadályozni az előrenyomulást. Erről 1849. június 15-én, Lakszakállason készített jelentésében tájékoztatja az Esztergomban székelő Központi Hadműveleti Irodát.131
110
varga-1848.indd 110
11.12.2015 10:11:57
Jelentésében az alábbiakat írja: „Én pedig holnap a Megyeren összpontosult erővel Bős felé nyomulok elő, és ha ez gyöngén lenne az ellenségtől megszállva, azokat kiverem, és Bősön veszem hadi szállásomat, ha pedig ez nem sikerülne, Megyerbe vonulok vissza – eredményéről minden esetre a tisztelt igazgatóságot értesítem.” Az elképzelés értelmében, június 16-án éjjel két órakor indult el Nagymegyerről a 3 zászlóaljból álló gyalogság, 3 század lovasság, aminek támogatását 12 ágyúból álló üteg segítette.132 Mindezt a szemtanú, Szinnyei József őrmester, a következőképpen élte át: „Roppant álmos és fáradt voltam, setét is volt, szóval több ilyen kellemetlenségek után végre 3 órakor megérkeztünk, a hídra az ellen mindenféle szerszámot és kocsikat hordott, hogy utunkban késleltessen. Ezen akadályokat elhárítván, megpihentünk, de ez is csak addig tartott, míg kevés tejet ittam, és a sereg mely Megyeren elmaradt, utánunk érkezett. Mi tehát csak előcsapat voltunk.” 133 Hajnali öt órakor kezdődött meg az öt órás véres küzdelem a Fekete erdőnél. A csatában kitűntek a 8. hadtest tüzérei, Mihalovics százados csakúgy, mint az ellenség körében félelmet kiváltó Hunyadi huszárok, akik a csata folyamán több ízben megmentették a hadtest ágyúit. Szinnyei leírása szerint dicséret illeti a Lehel huszárokat is, akik Fáy Bélával az élen hősiesen küzdöttek. Az ellenség megsemisítette a hadtest lőszerszállító szekerét, ezért 10 óra körül elfogyott a hadtest lőszere, és miután az osztrák csapatok Bősről újabb erősítést kaptak, Kosztolányi visszavonulás mellett döntött. Kosztolányi Móricz ezredes, Nagymegyeren, 1849. június 16-án a Központi Hadműveleti Irodának, ahogy ezt megígérte beszámolt a bősi-patasi csata lefolyásáról: „Éjfél utáni 2 órakor Nagymegyerről kiindultam, egyik csapatom a Duna partján Telki felő, a másik Alistába, a sereg dereka Patasra irányoztatott, 6 órakor Patas és Bős közt fekvő fekete erdő- és vörös erdőben az ellenséggel összeütköztem: ott nem túlnyomó erővel ugyan, de annyira kedvező helyzetben állt, hogy sáncolat és erdőség által fedezve, sokkal hatályosabban sikerrel tüzelhetett reánk, mint mi a szabad térrül. 111
varga-1848.indd 111
11.12.2015 10:11:57
Azért habár mint a tüzérség, mint a lovasság, és csatárláncul szolgáló honvédek magokat példás hidegvérűséggel és harci bátorsággal kitüntették, mégis a csatatért 10 halottnak, 10 sebesültnek és 27 ló veszteségével odahagyni kíntelenítették. Az ellenség vesztesége mindazonáltal legalább is egyenlő, egy muníciós kocsinknak légbe bocsájtása viszont feleltetett, és dzsidás lovasság tanúsított vakmerősége az ellenfél részére nézve nagyobb veszteséggel fizettetett, mivel annak visszaveretése mellett többen, s azok közt egy főtiszt, melynek felszerelt, de nehezen megsebesült lova kezünkbe került, a csatatéren szemlátomást elestek.” 134 Az osztrákok vesztesége 2 halott, 7 sebesült katona, 2 elesett és egy sebesült ló volt.135 Szinnyei József szerint: „A mi veszteségünk halottakban 5 Hunyadi-huszár és 5 tüzértiszt volt. Lóban sokat pusztított az ellen, t.i. 7 Hunyadi 3 Lehel-huszár és 18 tüzérlovat. Szép csendesen, de izzadtan és kifáradva érkeztünk délelőtti 11 órára Megyerre. Átöltözködvén, megebédeltem, azután kimentem a táborba, mely már most a város előtt van. A mai hadtesti parancsban következőleg dicsértek meg bennünket.” 136 Valójában Kosztolányi Móric Nagymegyeren, 1849. június 16-án kiadott napiparancsában megdícséri a 7. lovasüteget, a 13. huszárezred 4. és 6. század katonáit, valamint a 37. századot (ennek volt tagja Szinnyei József őrmester). Kiemeli a katonák „hidegvérűségét és buzgalmát” a csatában, ezért minden katona 1 meszely bort kapott, növelte napidíjukat.137 Az egykori csata szinhelyén ma egy egy elhanyagolt temető található Csilizpatas település mellett. Talán jeltelen sírban is nyugszanak a csatában elesett hovédek. 35. sz. kép: A régi patasi temetőben felújított honvéd sír
112
varga-1848.indd 112
11.12.2015 10:11:57
III. Alistáli és padányi nemzetőrök 1848-ban a mai Alistál még három önálló településre, Alistálra, Felistálra és Tőnyére osztódott. Alistálról Fényes Elek ezt írja: „Alistál, magyar falu Pozsony vármegyében, Szerdahelytől délkeletre 2 órányira; lakja 435 katolikus, 481 református (nekik itt van anyaszentegyházuk) és 13 evangélikus; sok rétjük és legelőjük van; a kolompért (krumplit) nagyon termesztik; utolsó postája Somorján van.” 138 Felistál, a mai Alistál része a 19. század közepén 163 fős kis település volt. Fényes Elek szerint: „Felistál, magyar falu Pozsony vármegyében, Szerdahelyhez 1 1/2 órányira; lakja 104 református, 31 evangélikus, 21 katolikus és 7 zsidó. Határán több földesúr osztozik.” 140 Tőnye településről Fényes Elek ezt írja: „Tönnye, magyar falu Pozsony vármegyében; Felistál mellett; 167 református, 58 katolikus, 7 evangélikus és 2 zsidó lakossal. Utolsó postája Somorja.” 142 Padány ma önálló település, 888 lakossal, Alistáltól alig 3 km-re. A 19. sz közepén a falunak a mainál több, 894 lakója volt. „Padány (Nagy-), magyar falu Pozsony vármegyében, Bőshöz észak-keletre 1 1/2 órányira, 52 katolikus, 380 református, 15 zsidó lakossal; református anyaszentegyházzal s eklézsiával. Határának egy része posványos rétség, mely savanyú szénát, sást, nádat eleget ad, sok vízimadarat táplál. Burgonyájok sok és híres. Földesurai: nemesek. Utolsó postája Somorja” 144 36. sz. kép: 1848/49-es honvéd egyenruha 113
varga-1848.indd 113
11.12.2015 10:11:57
1. Az alistáli nemzetőrök 139 Kor
Foglalkozás
Megjegyzés
1
S.sz
Bári Péter
Név
40
takács
önkéntes
2
Bartalos János
34
földműves
3
Bartalos Károly
18
földműves
4
Bechie József
37
földműves
5
Bellik Ferencz
48
földműves
6
Bíró Antal
38
földműves
7
Biró János
35
földműves
lovas
8
Bíró Károly
35
hadnagy
lovas
9
Biró Márton
20
földműves
lovas
10
Biró Mihály
22
földműves
lovas,önkéntes
11
Biró Mihály
48
12
Bíró Pál
25
földműves
lovas
13
Domokos Péter
35
14
Écsy Gábor
45
földműves
önkéntes
15
Écsy Péter
21
földműves
16
Edényi Péter
30
plébános
17
Farkas Gábor
22
18
Gánovics Gáspár
43
19
Gergely János
29
20
Horváth Dávid
25
21
Horváth Gábor
28
22
Hováth Márton
20
önkéntes
önkéntes földműves
önkéntes
takács
önkéntes önkéntes
önkéntes
23
ifj.Bartalos István
39
takács
24
ifj.Mátis Péter
37
földműves
25
Juhász János
28
földműves
26
Kánya István
33
földműves
27
Kasza Ferenc
20
földműves
lovas
28
Kasza Károly
20
földműves
lovas
önkéntes
29
Kolbert Dávid
26
takács
önkéntes
30
Kosár Ferenc
28
földműves
önkéntes
114
varga-1848.indd 114
11.12.2015 10:11:57
31
Kosár János
30
földműves
32
Kosár Péter
22
földműves
33
Kovács Andrés
35
földműves
34
Kovács Ferenc
21
35
László Mihály
38
megyei esküdt
36
Lénárth Péter
40
földműves
37
Madi Ábel
24
földműves
38
Madi István
26
földműves
39
Madi János
30
földműves
40
Madi Mihály
47
földműves
41
Madi Péter
48
földmúves
42
Madi Zsigmond
26
földműves
43
Mátis Gábor
45
44
Mátis László
38
földműves
45
Mátis Márton
34
földműves
46
Mátis Mihály
25
földműves
47
Mikus Áron
45
asztalos
önkéntes önkéntes
48
Mikus Károly
25
szabó
49
Molnár József
24
tanító
50
Pathó Mihály
41
tiszteletes
51
Salacsi József
45
földműves
52
Sáray Sándor
47
tanító
53
Szalacsi Zsigmond
40
földműves
54
Szalay Ferenc
45
55
Vámos János
38
56
Vendégh Károly
20
földműves
57
Zsidó Lőrinc
32
földműves
lovas
önkéntes
lovas
lovas, önkéntes
önkéntes
2. A felistáli nemzetőrök 141 S.sz. 1 2
Név Ágh József Beke Sándor
Kor 22 32
Foglalkozás földműves földműves 115
varga-1848.indd 115
11.12.2015 10:11:57
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
Gánovics József Gánovics Pál id. Rásó Pál ifj. Rásó Pál ifj. Rásó János Lelkes Gábor Lelkes József Nagy Bálint Nagy József Nagy Sándor Ollé Sándor Ollé Gábor Ollé János Rásó József Rásó János Rásó Mihály Rásó Sándor Rásó Sándor Sidó András Szalay László Végh János
20 39 34 32 34 48 47 42 30 45 28 43 32 36 48 28 24 39 48 37 43
földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves földműves
3. A tőnyei nemzetőrök 143 Kor
Foglalkozás
1
S. sz.
Bálint Gergely
Név
32
földműves
2
Bálint József
22
földműves
3
Bálint Sándor
37
földműves
4
Bíró Balázs
34
földműves
5
Csölle Péter
28
földműves
6
Étsi László
23
földműves
Megjegyzés
116
varga-1848.indd 116
11.12.2015 10:11:58
7
Étsi Mihály
30
földműves
8
Étsi Sándor
25
földműves
9
Hegyi János
20
földműves
10
Hegyi Sándor
20
földműves
11
Horváth Gábor
47
földműves
12
Ilka János
20
földműves
13
Juhász Ferenc
36
földműves
14
Juhász István
35
földműves
15
Juhász József
22
földműves
16
Juhász Károly
22
földműves
17
Kántor Ferenc
48
földműves
18
Kántor István
22
földműves
19
Nagy Gábor
49
földműves
20
Nagy István
36
földműves
21
Nagy Sándor
28
földműves
22
Németh István
25
földműves
23
Ozsváth Imre
28
földműves
24
Pethő Miklós
22
földműves
25
Szalacsi Gábor
46
földműves
26
Takács Ádám
46
földműves
27
Takács Péter
49
földműves
28
Tóth Péter
35
földműves
4. A padányi nemzetőrök 145 Név
Kor
Foglalkozás
Megjegyzés
1
Sorsz.
Andics József
32
földműves
lovas
2
Andics József ifj.
22
földműves
lovas
3
Balogh Ignácz
26
földműves
4
Bodó Péter
30
földműves
5
Fogas János
30
földműves
6
László Dániel
46
megyei biz. tag
lovas
117
varga-1848.indd 117
11.12.2015 10:11:58
7
László Dávid ifj.
28
földműves
8
László Imre ifj.
20
földműves
lovas
9
László Károly
30
földműves
lovas
10
László Károly
20
földműves
lovas
11
László Lajos
21
földműves
lovas
12
László Mihály
30
földműves
lovas
13
László Mihály
24
földműves
lovas
14
László Mihály ifj.
28
földműves
lovas
15
László Mihály ifj.
24
földműves
lovas
16
László Vincze
23
földműves
lovas
17
László Zsigmond
30
földműves
lovas
18
Lelkes István
30
földműves
19
Mátis Gábor
23
földműves
20
Méhes Zsigmond
30
földműves
21
Pápai János
40
tiszteletes
22
Szabó István
34
földműves
23
Szabó János
24
földműves
24
Szabó Sándor ifj.
26
földműves
lovas lovas
Mikor, milyen körülmények között hallottak az alistáliak először az 1848-as magyar forradalom eseményeiről, nem tudjuk. Viszont történelmi források igazolják, hogy Ollé István főszolgabíró közreműködésével 1848-as év második félévében 57 személyt soroztak be a Nemzetőrségbe. Az alistáli nemzetőrök túlnyomó többsége földműves volt (37 személy). Mellettük ott találjuk a kézműiparosokat (takácsok, szabók, asztalosok), és kiemelten a település értelmiségét: Edelényi Péter plébánost és Pathó Mihály tiszteletest, Molnár József és Sáray Sándor tanítókat. Az szintén figyelemreméltó, hogy az 57 nemzetőr között 17 önkéntest találunk, akik bizonyára nem külső nyomás, hanem nemzeti érzéseik hatására lettek nemzetőrök. A nemzetőrökről szóló törvény alapján csak legmódosabb földművesek, mint lovasok lettek a nemzetőrök közé besorolva. Ebből a ré118
varga-1848.indd 118
11.12.2015 10:11:58
tegből is az átlagosnál nagyobb csoportot találunk az alistáliak között, hiszen 8 lovas nemzetőr van az 57 között. Felistálban az akkor kislétszámú településen 23 nemzetőrt soroltak be, akik mindegyike földműves volt. Padányban a nemzetőrség kialakítása az alistáli nemzetőrséggel egyidőben, 1848 nyarán történt. Összlétszámuk 24 volt. Abszolút többségében földművesekből állt, köztük ott volt Pápai János tiszteletes is. A földművesek a parasztság tehetősebb rétegéből kerültek ki, ami a besorozásukból következik. A 24 nemzetőrből 15-öt a lovasokhoz soroztak be, ahol a nemzetőr maga biztosította felszerelését.
IV. Ekecs, Apácaszakállas, Szilas, Nyárasd 1848/49-ben Nagymegyer vonzáskörzetében lévő falvakban is visszhangra találtak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszméi. A 2012-es kutatásaim során sajnos Ekecs, Apácaszakállas, illetve Nyárasd községekben a nemzetőrök, illetve honvédek teljes jegyzékét nem találtam meg sem hazai (komáromi levéltár), sem a Magyar Országos Levéltárban. Ezért a 2003-as kutatásaim alapján közlöm a MOL-ban talált adatokat. Ekecs községet 1848-ban Fényes Elek így jellemezte: „Ekecs, magyar f. fekszik a pozsoni országútban, komaromhoz 3 3/4 mfdnyire; határos Béllé pozsonmegyei pusztával s Nyárasddal; határa lábbal a kis Dunára dűl. Határa 7034 5/8 hold, mellyből 65 1/8 hold belső telek; 2274 h. szántóföld; 1909 hold kaszáló, 1 4/8 h. erdő; 251 1/8 h. nádas és mocsáros térség; 2463 6/8 legelő; 70 1/8 haszonvehetlen. E területből a jobbágyság 106 4/8 telke után bir 2001 5/8 h. szántóföldet, 1526 h. kaszálót. Földe porhanyós fekete agyag, s mind szántófölde, mind rété elsőosztálybeli. – Búza, árpa, zab, tengeri, burgonya, és len leginkább vedelik. A jobbágyok a szarvasmarha- és ló 119
varga-1848.indd 119
11.12.2015 10:11:58
tenyésztést meglehetős kiterjedésben űzik, de ügyetlenül. Az uraság pedig 1500 darab finom birkát tenyészt. Népessége 922 lélek, kik közt 520 r, kath., 402 református, 57 nemes családfő. Mind a katholikusok, mind a reformátusok saját templommal bírnak. Mesterember csak 8 van, u. m. 1 kovács, legényével; 3 takács, 2 szabó, 2 csizmadia. Földesura gr. Zichy István. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott.” 146 A 922 fős település lakói közül viszont ismert 11 személy, akikhez eljutott Kossuth hívó szava, és 1848/49-ben a magyar honvédség soraiban harcoltak. Közülük két honvédtiszt, egy tizedes és nyolc honvéd nevét ismerjük: 147 1. Az ekecsi honvédek Sorsz.
Név
Rang
1.
Andrási Lajos
2.
Farkas Benő
3.
Gálfi István
tizedes
4.
Köles András
honvéd
5.
Lengyel Gyula
tiszt
Megjegyzés
honvéd honvédtiszt
6.
Lukovics Endre
honvéd
7.
Sárkány Mátyás
honvéd
8.
Szabó János
honvéd
9.
Szalay Dávid
honvéd
10.
Szedlák Mihály
honvéd
11.
Tóth Lajos
honvéd
Református lelkész, főhadnagy
földbirtokos
Az egykori ekecsi tiszteletes Komáromban született 1826-ban. Iparoscsaládból származott. Tanulmányait Komáromban, illetve Debrecenben végezte. Békésen az elemi népiskolában tanított. 1848/49-ben honvédhadnagy volt, jelen volt Erdélyben, amikor Vasvári Pál hősi halált halt, 1849. július 13-án, a gyulai havasokban. A szabadságharc után először Komáromban tanított a református gimnáziumban, majd Hetényben segédlelkész lett. Nevéhez fűzödik Csokonainak 1798 március 12-én Lillához írt eredeti levelének felfedezése és közzététele 1857-ben, a Vasárnapi Újságban. 1856-ban lett Ekecs 120
varga-1848.indd 120
11.12.2015 10:11:58
község lelkésze. Itt halt meg 1888. január 13-án. Sírja az ekecsi temetőben található.148 Sírkövén az alábbi szöveg olvasható: „Itt nyugosznak Nt. Farkas Benő az ekecsi ref. egyháznak 30 évig volt lelkésze. Élt 60 évet, meghalt 1886. jún. 13. És neje Végh Krisztina BÉKE LENGJEN PORAIK FELETT”
37. sz. kép: Farkas Benő sírköve az ekecsi temetőben Ma már Ekecs községhez tartozik Apácaszakállas, amely 167 évvel ezelőtt önálló település volt. Fényes Elek akkor így jellemzi a falut: „Apácza-Szakálas, magyar falu, fekszik Komáromhoz északnyugotra 4 mfldnyire a Pozsonba vezető országúton. Legszélső s felső helysége Komárom megye csalóközi járásának, Pozson megyével azonban még sem határos, mivel az alábbeső Ekecs helységnek Apácza- Szakálas felett nyulik el határa, s ez határos Pozson megyével, a szakálasi határ pedig Ekecstől s Apácza – Szakálas helységétől északkeletre, vagyis a vágh-dunai rétség felé esik. Apácza nevét vette a helység haj121
varga-1848.indd 121
11.12.2015 10:11:58
dani birtokossaitól a pozsoni sz. Klára-szüzektől. Határa 4839 8/16 részhold földből áll. S e közt szántóföld 1323 h., kaszáló 1564 h., legelő 1791 h. mocsáros térség 100 h., belső telkek és kertek 59 hold, A most leírt határokból ismét úrbéri szántóföld 341 hold, rét 291 hold, legelő 378 hold. Az Öllős nemescsalád curiája tészen 230 holdat, a többi gróf Eszterházy Vinczéné született herczeg Lichtenstein Sófia asszonyságé, kinek itt szép majorsága van. Földe igen jó, mindennemű gabonát, u. m. tiszta búzát, kukoriczát, burgonyát, czúkorrépát. Pozson megyéből jövő vize Folyó név alatt, melly hallal bővelkedik, vizét télen és tavasszal kapja a pozsonmegyei fakadás és forrásos helyekről, sehol Pozson megyének kieresztője nem lévén; vize a komárommegyei Csaló közt, ezen folyóéren önti el, melly több tavakat képez. Az állattenyésztés jókarban van, ha a gyakori vizes évek nem rontanák, mint más csalóközi helységeket, – ámbár Apácza-Szakálas emelkedettebb helyen van, mint a többi helységek, – különösen az uraság gazdasága jó lábon áll, van gulyája, ménest most állít, 3000 darab tenyésztő birkái jófajúak. A lakosok száma 731, ebből 139 r. kath., 560 reform., 20 zsidó, nemes családfő 106, czigány 36. Egész jobbágytelek 25 számláltatik, mellyet 23 jobbágy mivel, úrbéri zsellér van 28, curiális zsellér 40, kereskedő 5 (zsidók), kézmíves 10, u. m, 1 kovács egy inassal, 3 szabó, 3 csizmadia, 1 kőmíves: 1 bognár, 3 takács. Nevezetesb épületei: a reformátusok temploma, kiknek itt papjuk és iskolájok van; az uraság tisztilaka, magtára, s egy olajütője, melly 2000 fr. jövedelmet hajt évenkint. Földesura: gróf Eszterházy Vinczéné; ezenkívül curiális birtokosok Ölls és Végh családbeliek.” 149 A faluban Ekecshez hasonlóan szintén akadtak olyan férfiak, akik nevét 167 év után is szükséges, hogy megőrizze a hálás utókor. 2. Az apácaszakállasi honvédek 150 Sorsz.
Név
Rang
1.
Beke Zsigmond
honvéd
2.
Kiss Zsigmond
honvéd
3.
Nagy Lajos
honvéd
4.
Mikes Sándor
honvéd
Megjegyzés
122
varga-1848.indd 122
11.12.2015 10:11:58
5.
Sárkány Ferenc
honvéd
6.
Sárközy János
honvéd
7.
Sárközy Vendel
honvéd
8.
Tóth László
honvéd
9.
Új Gáspár
honvéd
10.
Vendégh Mihály
honvéd
57. zászlóalj
1976 óta Apácaszakállas és Ekecs község közigazgatásilag egy település. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei emlékére a két település egy emlékművet állíttatott, amelynél minden évben megemlékeznek a két település lakói.
38. sz. kép: Március 15-ei megemlékezés Ekecsen Szükségesnek tartanám egy emléktáblán megörökíteni annak a 21 ekecsi-apácaszakállasi hősnek a nevét, akik 167 évvel ezelőtt életük kockáztatásával is küzdöttek a magyar nemzet függetlenségéért. 123
varga-1848.indd 123
11.12.2015 10:11:58
Szilas település Nagymegyertől 5 km-re található. 1848-ban Fényes Elek így jellemzi a települést: „Szilas, az érsekléli papnemesi székhez tartozó magyar falu, a posoni országúton belől Komáromhoz 3 1/4 , Ekecstől délre 1/2 mfldnyi távolságra. Kiterjedése 1873 hold, mellyből 905 hold szántóföld, 16 hold szőlő és gyümölcsös, 426 h. legelő, 390 h. kaszáló, 36 h. belső telek és kertek, 5 h. fűzfás erdő. Földe termékeny fekete porhanyós agyag s minden gabonanemet uzsorával térit vissza. Szőlőskertje közép számítással 300 akót évenkint megterem, s ha mustul eladatik, árára nézve a legjobb hegyi borokkal versenyezhet. Kaszálója s legelője közt sok lapos vizes térség találtatik. Népessége 327 lélek, kik közt reform, férfi 62, nő 48, kath. férfi 110, nő 104, zsidóférfi 2, nő 1. Nemes családfő 60. Van itt egy nagyszerű olajütó, melly évenkint 2000 ft. jövedelmez. Birtokosai: Pázmány, Poda, Kasza, Kossá, Végh, Pálffy, Csóka, nemes hűbérnöki családok.” 151 Az 1848/49-es magyar szabadságharc eszméit örömmel fogadták Szilas lakosai is annak reményében, hogy a magyarok kezükbe vehetik saját sorsuk irányítását. A honvédseregbe bevonult öt helyi lakos, akiket a Hont-, Komárom-, Nógrád-, és Esztergom önkénteseivel a 17. honvédseregbe soroltak. 1849. júniusának utolsó hetében az 1849. június 21-én zajló Nyárasd melletti csata után a községben táborozott a honvédség 8. hadosztálya. Kosztolányi Mór ezredes itt készített néhány írásos beszámolót az ütközetről. Erről Szinnyei József a 37. zászlóalj őrmestere ezt írta: „Ekecsen keresztül Szilasra érve, tábort ütöttünk, itt voltak a Károlyi huszárok és ágyúk. A faluba mentünk ebédet parancsolni vagy is inkább ozsonát.” 152 A katonai egységek innen a komáromi erődbe húzódtak vissza. Az öt szilasi honvéd egyike volt Kollár Zsigmond főhadnagy,153 aki 1824-ben Nagyszombatban született. Római katolikus gimnáziumot végzett és hivatásos katona lett. 1848. április 8-án tizedesként lett a 2. Sándor gyalogezred katonája. 1848. augusztus 26-án átlépett a 7. honvédzászlóaljba. Alakulatával részt vett a Jellasich elleni harcokban. 1848 novemberében hadnaggyá léptették elő. Lipótvár feladásakor, 1849 februárjában fogságba esett, de kiszabadult. 1849. május 13-án Komáromba került, ahol az újoncok kiképzésében vett részt. 124
varga-1848.indd 124
11.12.2015 10:11:58
Végül főhadnagyi rangot ért el és a komáromi kórház egyik katonai parancsnoka lett. A forradalom leverése után Szilason élt. Mint sok más honvédet, őt is üldözte az osztrák hatóság, ezért rákényszerült, hogy vis�szavonuljon gazdálkodni vidékre. Szilason halt meg, sírja a szilasi temetőben található. A régióban az 1848/49-es történelmi események kapcsán Nagymegyer mellett, Nyárasd község neve a legismertebb. Ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy község közelében 1849ben két jelentős csata is zajlott a magyar honvédség és osztrák hadsereg között. 39. sz. kép: 1848-ban a mai település Az 1848/49-es honvédemlékmű még két önálló részből, Alsó és Szilason Felső Nyárasdból állt, és Pozsony vármegyéhez tartozott. Alsó Nyárasdot Fényes Elek 1851-ben így jellemezte: „Nyárasd (Alsó), magyar m. v., Poson vgyében, a Posonból Komáromba vivő országutban, Böőstől 7 1/2 ut. p. Komáromtól pedig 5 mfdnyire. Számlál 1020 kath., 9 evang. 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy vendégfogadó; több urasági tiszti lakás és gazdasági épület. Tágas határja igen termékeny; rétje, legelője bőven; erdeje kevés. Lakosai sok szarvasmarhát, lovat, az uraság pedig sok juhot tartanak. Országos vásárjai s szarvasmarhákra nézve ismeretesek. F. u. gr. Pálffy Ferencz.” 154 Az 1034 fős településen is visszhangra találtak az 1848-as magyar forradalom eszméi, ennek bizonyítéka, hogy a falu 41 fős nemzetőrséget tudott kiállítani. 125
varga-1848.indd 125
11.12.2015 10:11:58
3. Az Alsónyárasdi nemzetőrök 155 S. sz
Név
Kor
Foglalkozás
1.
Bartalos Mihály nemes
38
2
Bozsaky Péter
42
földműves
3.
Csölle Imre
28
földműves
4.
Csölle István,
21
földműves
5.
Csölle István,
48
földműves
6.
Csölle Lajos
30
földműves
7.
Csölle Márton
38
földműves
8.
Csölle Mihály
32
földműves
9.
Csölle Péter
25
földműves
10.
Doroszlai István
34
földműves
11.
Fodor András
23
földműves
12.
Gál György
24
földműves
13.
Gál József
46
földműves
14.
Kamotsai János
42
földműves
15.
Kamohai József
46
földműves
16.
Kamotsai Ferenc
49
földműves
17.
Kis János
36
földműves
18.
Kiss Ferencz
35
földműves
19.
Kiss László
28
földműves
20.
Koczó János
40
földműves
21.
Krascsenics János ifj.
24
földműves
22.
Malina Mihály
41
földműves
23.
Molnár Imre
41
földműves
24.
Nagy Ferenc
20
földműves
25.
Nagy György
41
földműves
26.
Nagy Imre ifj.
41
földműves
27.
Nagy István
26
földműves
28.
Nagy János
46
földműves
29.
Nagy János ifj.
24
földműves
Megjegyzés kiszolgált katona
nemes
nemes
126
varga-1848.indd 126
11.12.2015 10:11:58
30.
Nagy Péter
25
földműves
31.
Novoszák Ferencz
28
földműves
32.
Olgyay Károly
32
ispán
33.
Rajkovitj Ignácz
30
földműves
34.
Szalay János
30
földműves
35.
Szalay Mihály
26
földműves
36.
Szuha Imre
25
földműves
37.
Szuha István
20
földműves
38.
Tóth Mihály
47
földműves
39.
Vas Gáspár
35
földműves
40.
Vas György
38
földműves
41.
Vas Márton
41
földműves
nemes
Felsőnyárasd települést Fényes Elek 1851-ben így jellemezte: „Nyárasd (Felső), magyar falu, Poson vmegyében, Alsó-Nyárasd mellett, a pesti országutban. Számlál 133 kath. lak. Határa hasonló az Alsó-Nyárasdéhoz. F. u. a posoni káptalan.” 156 A 133 lakósú kis faluban Ollé Ignácz főszolgabíró és Nagy László küldöttségi tag jelenlétében 31-en álltak be nemzetőrnek. 4. Felsőnyárasdi nemzetőrök 157 Sorsz.
Név
Kor
Foglalkozás
Megjegyzés
1
Benkovics Mihály
25
földműves
2.
Bognár Ádám
40
földműves
3.
Bognár Ferencz
24
földműves
nemes
4.
Bognár György
20
földműves
nemes
5.
Bognár Ignácz
42
földműves
nemes
6.
Bognár József
27
földműves
7.
Csölle Fülöp
32
földműves
8.
Doroszlói Károly
34
földműves
9.
Dömény Gergely
30
földműves
10.
Gál Imre
45
földműves
127
varga-1848.indd 127
11.12.2015 10:11:58
11.
Házi Ferencz
46
katona
12.
Házi István
46
bíró
13.
Krascsenics Mihály
34
földműves
14.
Sóki János id.
47
földműves
15.
Sóki János ifj.
44
földműves
16.
Szabó Ferencz
21
földműves
17.
Szabó János
34
földműves
18.
Szabó József
32
földműves
19.
Szabó Péter
22
földműves
20.
Szomolai György
32
földműves
21.
Szomolai István
27
földműves
22.
Takács János
23
földműves
23.
Tóth Ignácz,
28
földműves
24.
Tóth Ignácz,
25
földműves
25.
Tóth Ignácz,
30
földműves
26.
Tóth Sándor
34
földműves
27.
Török József
22
földműves
nemes
28.
Török Lukács
21
földműves
nemes
29.
Váradi István
46
földműves
nemes
30.
Váradi Péter
32
földműves
31.
Váradi Sándor
32
földműves
nemes
Nyárasd község határában két ismert csata is zajlott. Első a falu mellett 1849. január 13-án. A komáromi vár legénységének ez volt az első csatája az osztrákokkal, akik a Csallóköz nagy részét uralták (1848 decemberében Neustadter tábornok itt helyezte el egyik dandárját). A magyar sereg Querlonde Ferdinánd parancsnoksága alatt három zászlóalj gyalogosból, egy század Hunyadi-huszárból és két tüzérütegből állt. Querlonde egyórai ágyúzás után gyalogos és huszárrohammal támadt az osztrákokra. A csatát az ellenség parancsnokának, báró Geramb alezredesnek ágyúgolyó általi halála döntötte el, miután az osztrák csapatok menekülni kezdtek és meg sem álltak Pozsonyig. 128
varga-1848.indd 128
11.12.2015 10:11:58
Szinnyei József a 37. zászlóalj őrmestere így élte át az eseményeket: „Január 13. Reggel korán keltünk és ettünk burgonya-levest meg kukorica-kását; aztán én, Schvéger, Bognár, Váczy kis dobos és Pál Ferenc szolgánk búcsút véve gazdánktól, elmentünk szállásunkról 8 órakor és álltunk 10-ig a hóban. Ekkor megindultunk Nyárasd felé, hol mint hallottuk, ellenségre akadunk. A mars már könnyebb volt, de a bornyúhoz nem szokhattam, átadtam Jordánnak. – Délután 1 órakor már Nyárasdhoz közel voltunk, midőn a lovas előőrsök hírül hozták, hogy itt van az ellenség s már láttunk is egy párt nyargalászni; ekkor századokba alakultunk, az ellen pedig ágyúit igazgatta, midőn az egész zászlóalj tömegben megállt. – Nem sok idő múlva az ellenfél ágyúja elsült, őrnagyunk lebukott lováról, mert a golyó éppen a lova fölött repült el, ezután folyvást és sűrűn a mi zászlóaljunkra tüzeltek, midőn a mi ágyúink is megszólaltak; ugyancsak volt bukdácsolás, eleinte midőn a golyó mellettem süvített el és kettőt le is ütött embereink közül, furcsán éreztem magamat, én is le-le buktam, de utóbb ezt is meguntam és állva maradtam; lassanként jobbra huzódtunk, midőn embereink nem állhatták ki a sűrű tüzelést, futásnak eredtek; szerteszét futottak; már azt gondoltam, körülfog az ellenség, midőn azt hallottam, hogy meghátrált; a mieink is lassacskán összeszedték magokat és a falunak mentünk, de midőn oda értünk, az ellennek híre sem volt. Sok golyó repült el a fülem mellett ezen első tűzkeresztségben, nem volt csoda, ha megszeppenve le-le buktam előle. – Estve bekvártélyoztak bennünket Nyárasdon egy helyre Pekler, Jordán, Schvéger és Pál Ferenccel. – Az elesettek számát bizonyosan nem tudom, de láttam, midőn Vörösnek a vállát lőtték meg, egy meghalt, a kis dobosnak pedig a dobját lőtték el, s ő megijedvén a golyótól hátramaradt; egy Hunyady-huszár is elesett; a mi részünkről összesen 3 halott, vagy 4 sebesült. Az ellenség részéről több vasas német hullott el és egy alezredes, kitől egy Hunyady-huszár több húszas pénzt és szép messzelátót vett el; elesett közülök egy tüzérhadnagy is. – A falubeliek beszélték, hogy két hete, mióta a faluban vannak; volt elég pénzük, mert Bécsben raboltak; 6 ágyúval Vásárútnak és Pozsonynak tartottak; a Hunyady-lovasok három falun keresztül űzték őket, de meg nem álltak.” 158 A csatában elesett Geramb báró, alezredes emlékére az akkori hivatalosság a szabadságharc után emlékművet állíttatott a község határá129
varga-1848.indd 129
11.12.2015 10:11:59
ban. Ezt az emlékművet Nyárasdon „sas emlékműnek” nevezik, ma a Sas utca végén áll. „Az emlékmű mintegy öt méter magas, fekete – öntött vasból készült – emlékszobor, melynek déli oldalán pajzzsal fedett kardról lecsüngő kettős bojttal ellátott tiszti öv, felette ötágú bárói korona látható, míg a szobor tetején délről egy sas körme koszorút tart; északi oldalán e felírással: „Hier starb Gustav Feriherr von Geramb k.k. Oberstleutenant der gränz banal Regimentes am 13. Jänner 1849. an der Spitze seines Battalions seinem Kaiser und der Fahne getreu den Heldentod.” (Itt halt meg báró Gustav von Geramb alezredes 1849. január 13-án, zászlaja élén, császárához és zászlójához hűségesen hősi halált halt.) 159 A második nyárasdi csata a szabadságharc utolsó szakaszában a pered-zsigárdi hadműveletnek volt része, 1849. június 20-21-én. Nyárasd és az Aszódi híd közti terület egyik fontos helyszíne volt a KisDunánál kialakított védelmi vonalnak, ahol a 7-8. hadtestnek kellett megakadályozni az osztrák sereg előrenyomulását. Erre vonatkozólag Klapka előző este, június 19-én az alábbi parancsot dolgozta ki: „A tegnapi parancs értelmében Straube őrnagy oszlopa napfelkeltével elfoglalja a nagymegyeri tábort, Zichy alezredes oszlopa az Apácaszakállason és Ekecsen levőt, a Kosztolányi-hadosztály Pusztaaszódon csatarendbe áll fel, fedezve a 2. hadtest folyami átkelését. Az követően, hogy a 2. hadtest kibontakozott, Kosztolányi ezredes úrnak felderítő járőrök kiküldése által meg kell győződnie az ellenség ere40. sz. kép: jéről és felállásáról Vásárúton, Geramb alezredes emlékműve 130
varga-1848.indd 130
11.12.2015 10:11:59
és abban az esetben, ha nem állna itt fölényben lévő erővel, akkor vesse ki az állásából és üldözze Szerdahelyen túlra. Ennek a támadásnak nem szabad túl korainak lennie, hanem csak akkor szabad megtörténnie, amikor a hallható ágyúdörgés a túlsó partról biztossá teszi a csata megkezdését. Egy sikertelen támadás esetén ennek a hadosztálynak Vásárútról Aszódra kell újból visszahúzódnia, és az utolsó emberig tartania kell az állását. Éppen úgy felveszi a 2. hadtestet, ha annak a hídon keresztül vissza kellene vonulnia, és fedezi annak visszavonulását. Általános visszavonulás esetén, amire nem szabad gondolni, a körülményektől függően vagy Guta vagy Lak és Turiszakállas felé veszi az irányt, s ez utóbbi esetben szövetkezik a Zichy-oszloppal. Az Esterházy-hadosztály Straube őrnagy oszlopát olyan állapotban hagyja Nagymegyeren, hogy minden pillanatban képes legyen szembehelyezkedni a Bős felől előnyomuló ellenséggel. Különben ennek az oszlopnak csak figyelnie kell az ellenséget, megtámadnia azonban nem. Zichy alezredes oszlopa szintén figyelőállásban marad Apácaszakállason, és csak akkor vonul előre Királyföldje felé, ha a Kosztolányi-hadosztály támadást kezd Vásárútra. Ennek az oszlopnak ebben az esetben az a feladata, hogy a Kosztolányi-hadosztállyal egymagasságban előrenyomulva támadás esetén ezt támogassa, visszavonulás esetén azonban az, hogy az ellenség szárnyán megjelenve hátráltassa azt a gyors követésben. Abban az esetben, ha a Kosztolányi-hadosztály Szakállas felé kísérelné meg a visszavonulását, akkor ennek az oszlopnak nem szabad az állásait előbb elhagynia, amíg az előbbit fel nem veszi és a visszavonulását nem biztosította. Mindkét oszlop visszavonulási útja Nemesbogya, ahol egyesülnek és újból állást foglalnak. A csapatok ellátásáról úgy kell gondoskodni, hogy ezek a szabad táborban lefőzhessenek. Komárom, 1849. június 19-én este 11 órakor. Klapka m.p. tábornok” 160 A két napig tartó véres küzdelem eredményeként a magyar honvédsereg megvédte az aszódi hidat. A csatában elesett honvédeket a nyárasdi temetőben temették el. Sírjuk felett Alsó-Csallóközi járás lakói 1896-ban emlékművet emeltek. A nyárasdi temetőben külön sírköve van a csatában elesett Feren131
varga-1848.indd 131
11.12.2015 10:11:59
czy Lajos őrmesternek, a rimaszombati járásból származó papnövendéknek. A süttői mészkőből készült sírkő, a nyárasdi honvédemlékmű közelében van. A sírkövet a felirat szerint testvére, Ferenczy Teréz költőnő készíttette, aki 1850-ban az „Ó ne kérdjétek…!” c. versében írta: „Őt vesztettem el a kedves jó testvért, Ki elvérzett hazánk szabadságáért; És tán nincs még fejfája sem szegénynek. De nem csoda, ki tenne egy honvédnek?!” 161
41. sz. kép: A 2. nyárasdi csata hősi halottainak emlékműve
A helyi történelmi legenda szerint a második nyárasdi csatában elesett honvédek egy nagyrészét az Aszód-pusztai temetőben temették el. A temető ma már nem gondozott, elhanyagolt sírkert. Az állítás hitelességét a történelmi források alapján nem tudjuk igazolni, sem megcáfolni.
132
varga-1848.indd 132
11.12.2015 10:11:59
42. sz. kép: A nyárasdi csata
43. sz. kép: Az elhanyagolt aszódpusztai temető
133
varga-1848.indd 133
11.12.2015 10:11:59
V. Bogyai, gelléri, tanyi és nemesócsai honvédek Az egykori Nagymegyeri járáshoz tartozó falvak Bogya, Gellér, Tany és Nemesócsa korábban Komárom vármegyéhez tartozott. E településeken élő emberek támogatták az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eszméit. Ezt bizonyítja, hogy a négy településből 72 honvéd harcolt 1848/49-ben a magyar honvédseregben. Bogya település ma 367 lakosú kis falu a komáromi járásban. 1848ban Fényes Elek a település kapcsán írja: „Bogya magyar falu, Alsó Lakkal határos, s elosztatik Nemes-Bogyára és Vár-Bogyára a posoni országút által választván el egymástól. Népessége 361 l. kik közt ref. férfi 141, nő 123, r. kat.férfi 45, nő 35, zsidó férfi 9 nő 8.” 162 A kis falu 195 férfi lakosából 1848. szeptember 5-én kilenc férfi állt be a magyar honvédseregbe. Mind a kilenc férfi nőtlen volt, és 20 illetve 23 éves kor között voltak. Egy másik forrás szerint a faluból még két személy lépett be egy későbbi időpontban a magyar honvédségbe.163 A 11 személy közül 10 mint honvéd és egy tiszt, Inczédy János főhadnagyként szolgált a hadseregben. 1. A bogyai honvédek 164 Név
Kor
1.
Sorsz.
Bartal József
22
2.
Csémi János
3.
Horváth János
4.
Inczédy János
5.
Kürthi Lajos
22
6.
Lúka Ferencz
20
7.
Nagy Károly
20
Megjegyzés
23 főhadnagy
134
varga-1848.indd 134
11.12.2015 10:11:59
8.
Pápai Dávid
22
9.
Puzsér Gábor
22
10.
Puzsér Mihály
22
11.
Vermes János
21
hősi halott, Ács, 1849.08.03.
Nagymegyertől 6 km-re található Gellér település. Egykor két falu volt. Alsó- és Felsőgellérre osztódott. Egyesítésükre még 1940-ben kerül sor. A forradalom évében 1848-ban Alsógellér még külön település volt, amelyet Fényes Elek így jellemzett: „Alsó-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, határos nyugotról felső Gellérrel, keletről nagy Tanynyal, délről Kécs pusztával s a pozsonyi országúttól 400 öl távolságra fekszik. Kiterjedése 872 hold, mellyből 2/3 szántóföld, 1/3 rét és lapályos terület s ez mind majorsági nemes birtok. Földe ol�lyan minőségű, mint felső Gelléré. Lakja 17 kath., 386 ref. 5 zsidó. F. u. Csepy, Szabó, Király, Szücs, Buzás, Pázmány, ne44. sz. kép: Felsőgelléri lakóház mes családok” 165 A forradalmi seregbe 1848. szeptember 4-én 14 személyt soroztak be. 2. Alsógelléri honvédek 166 Kor
Családi állapot
1.
Sorsz.
Bartalos Péter
Név
19
nőtlen
2.
Buzgó János
19
nőtlen
3.
Házi Mihály
21
nőtlen
Foglalkozás
135
varga-1848.indd 135
11.12.2015 10:11:59
4.
Király Balázs
20
nőtlen
5.
Kósa Péter
22
nőtlen
6.
Máchen János
22
nőtlen
7.
Molnár József
19
nőtlen
8.
Simon Balázs
19
nőtlen
9.
Szabó Zsigmond
21
nőtlen
10.
Szűcs Ferencz
22
nőtlen
11.
Tarcsi József
22
nőtlen
12.
Varga István
13.
Vendégh József
14.
Zamadi Miklós
takács
hősi halott, 1849.9.13. nőtlen 22
nőtlen
takács
Felsőgellér a kisebb lélekszámú település volt 1848-ban: „Felső-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, a pozsonyi országúttól délre 600 öl távolságra s Komáromtól 2 3/4 mfdnyire esik, Bogya szomszédságában. N. Megyertől a Millér választja el határát, melly áll 1425 holdból, u. m. 800 h. szántóföldből, 200 h. rétből; 425 h. legelőből és mocsáros területekből. Fekete porhanyos agyag földe első osztálybeli; az állattenyésztést tekintve leginkább szarvasmarha-tenyésztés üzetik. Lakja 37 kath., 217 ref. s 5 zsidó. Ref. anyaszentegyház és iskolával. F. u. Csepy, Kürthy, Külkey, Antal, Vas, Király, nemes családok.” 167 3. Felsőgelléri honvédek 168 Sorsz. 1.
Név
Kor
Családi állapot
Antal Gábor
20
nőtlen
2.
Jonás János
20
nőtlen
3.
Kocsi Mihály
21
nőtlen
4.
Kürthi József
21
nőtlen
5.
Rebrák János
19
nőtlen
Foglalkozás
A felsőgelléri honvédeket 1848. szeptember 5-én sorolták be Aranyossy Dénes bíró jelenlétében. 136
varga-1848.indd 136
11.12.2015 10:11:59
Tany Nagymegyertől 9 km-re található a mai komáromi járásban.1848-ban a településnek 562 lakosa volt. Fényes Elek a falu társadalmi és gazdasági viszonyait 1848-ban, amikor a települést Nagytanynak hívták, így jellemezte: „Nagy Tany, Bogyával és Fűssel határos magyar falu, s fekszik a posoni országútban, Komáromhoz 2 3/4 mfdnyire. Határa 3214 2/8 holdra terjed, s e közt van 26 6/8 h. belső telek, 961 4/8 h. szántóföld, 624 4/8 h. kaszáló, 384 4/8 h. mocsár és lapos, 1217 h. legelő. Ezekből ismét bir a jobbágyság 24 23/32 telek után 606 hold szántóföldet, 402 hold rétet. Földe elsőosztálybeli s dúsan terem búzát, árpát, tengerit, burgonyát, kevesebb zabot. Rétéi többnyire laposak; dombosabb része pedig feltöretik, a mezei gazdaságot nagy iparral folytatják, de a marha tenyésztés a legelő vizessége miatt pangó, kivéve az uraság juhtenyésztését, melly jó karban áll. A’ lakosok száma 562. névszerint 161 ekeli plébániához tartozó r. katholikus, 401 református, kiknek helyben szép templomuk van, végre 5 zsidó. Nemes családfő van 21, egész jobbágy telek 24 23/32 , zsellér 9, lakó 3. Birtokosa: gr. Zichy István, 24 23/32 telkes jobbágyával, és két nemesudvar birtokosai, u. m. Csepy, Csorba, Fehér, Keszeg, Laky, nemes családok” 169 A településről 165 évvel ezelőtt 12 honvéd lépett a magyar forradalmi seregbe, közülük a 20 éves Kúr Sándor hősi halált halt. 4. A tanyi honvédek 170 Sorsz.
Név
Kor
Családi állapot
1.
Bödők Zsigmond
19
nőtlen
2.
Décsi Pál
20
nőtlen
3.
Kocsi Károly
19
nőtlen
4.
Kúr Péter
22
nőtlen
5.
Kúr Sándor id.
21
nőtlen
6.
Kúr Sándor
20
nős
7.
Pusztai Péter
21
nőtlen
8.
Robitsek Károly
20
nőtlen
9.
Szigeti István
19
nőtlen
Megjegyzés
hősi halott
szolga
137
varga-1848.indd 137
11.12.2015 10:11:59
10.
Verebi Ferencz
19
nőtlen
11.
Virág János
21
nőtlen
12.
Virág Zsigmond
19
nőtlen
molnár segéd
Az 1848-as forradalom és Kúr Sándor hősi halált halt tanyi honvéd emlékkopjafáját, Zsapka Károly alkotását, 2005. március 13-án állította a helyi Csemadok alapszervezete. A körzet legnépesebb települése Nemesócsa. 1848-ban a települést így jellemezte Fényes Elek: „Nemes-Olcsa, magyar falu, Komárom vmegyében, határos Nagy-Tany, Ekel, Nagy-Keszi, Marokháza, Kis-Tany falukkal és pusztákkal. Kiterjedése 5327 hold, mellynek 1/3-ad része szántóföld és szőlő, 1/3-da kaszáló, 1/3-da legelő. Földe csak kis részben homok, általában porhanyós fekete agyag, melly minden gabonanemet jól megterem. Szőlőskertében csak középszámitással évenkint 350 akó bor szüretik. Ezen kivül vannak itt számos akáczfa-ültetvények és szép gyümölcsösök. 45. sz. kép: – Ellenben határában mocsaras 1848-as emlékmű Tanyon tavak, ezek feles számmal találtatnak. – A szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés virágzó karban áll. F. u. 470 kath., 832 ref., és 39 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. Nemes-Olcsa több határokból, u. m. Nemes- és Puszta-Olcsa, Vöstű összeolvadt közbirtokosság, a következő nemes családokkal: Galambos, Szelle, Szarka, Csorba, Végh, Laky, Nagy, Vass, Baranyay, Csepy, Gerdenics, Pázmány, Magyary, Szüllő.” 171 138
varga-1848.indd 138
11.12.2015 10:11:59
Az 1341 fős településen, 1848. szeptember 4-én, 31 személyt soroztak be a honvédségbe. 5. A nemesócsai honvédek 172 Sorsz.
Név
Kor
Családi állapot
Megjegyzés
1.
Balogh Zsigmond
20
nőtlen
tanuló
2.
Beke Gergely
20
nőtlen
molnár legény
3.
Csinger János
20
nőtlen
4.
Ferenczi András
21
nőtlen
5.
Ferenczi János
19
nőtlen
6.
Földes János
19
nőtlen
7.
Király János
19
nőtlen
8.
Kiss Zsigmond
22
nőtlen
molnár
9.
Kováts János
20
nőtlen
szolga
10.
Kováts Zsigmond
19
nőtlen
szolga
11.
Laki Elek
22
nőtlen
12.
Lakó Sámuel
21
nőtlen
13.
Magyar János
21
nőtlen
14.
Nagy András
22
nőtlen
15.
Nagy Imre
19
nőtlen
16.
Nagy Imre id.
20
nőtlen
17.
Nagy József
22
nőtlen
18.
Nagy Károly
21
nőtlen
19.
Réty Gergely
21
nőtlen
szolga
20.
Sántha János
21
nőtlen
szolga
21.
Sárközi János
20
nőtlen
lakatos legény
22.
Sárközi János id.
22
nőtlen
23.
Sárközi Lajos
20
nőtlen
24.
Szabó Gergely
19
nőtlen
25.
Szabó József
21
nőtlen
26.
Szelle Lajos
22
nőtlen
27.
Szinger Simon
19
nőtlen
28.
Szivanyó István
21
nőtlen
szolga önkéntes
szolga
szolga tanuló
139
varga-1848.indd 139
11.12.2015 10:11:59
29.
Szkukálek József
22
nős
takács
30.
Török Zsigmond
20
nőtlen
szolga
31.
Zsuzskovitz Ferencz
19
nőtlen
1849 június végén a második nyárasdi csatából a visszavonuló forradalmi hadsereg rövid ideig Nemesócsán táborozott. Erről Szinnyei József őrmester ezt írta: „Június 29. Visszamentünk ismét Tany felé, innen Ócsára s itt találtam a mieinket, Kosztolányi térítette őket vissza. A holmit szétosztottam. Füstynél is voltam, ki igen szívesen fogadott, itt Váczy rokona vagy nővére meghitt reggelire, mit elfogadván. Ebéd után fegyverbe álltunk és mentünk Aranyos felé.” 173
46. sz. kép: 1848-as emlékmű Nemesócsán
47. sz. kép: 1848-as emlékmű Bogyán
140
varga-1848.indd 140
11.12.2015 10:11:59
Jegyzetek 1. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása (1848), Kalligram, 1994, Pozsony, 139. o. 2. ugyanott 3. ugyanott 4. ugyanott 5. ugyanott 6. Nagymegyeri Városi Hivatal történelmi dokumentumai 7. ugyanott 8. ugyanott 9. Az 1848/49-es iratok, Nagymegyeri Városi Hivatal 10. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása, Kalligram Könyvkiadó, 1994, Pozsony, 139. o. 11. ugyanott 12. Varga László: Új évezred küszöbén, Nagymegyer 2000, 92. o. 13. Az 1848/49-es iratok, Nagymegyeri Városi Hivatal 14. ugyanott 15. ugyanott 16. Az 1848/49-es iratok, Nagymegyeri Városi Hivatal 17. Varga László: Új évezred küszöbén, Nagymegyer, 2000, 95-97. o. 18. ugyanott 19. Dr. Baranyai József: Régi Csallóköz, Haladás, 1911, 84-91. o. 20. Nemzeti őrseregről, ŠOA Komárno,1848/49-es gyűjtemény 21. ugyanott 22. ugyanott 23. ugyanott 24. ugyanott 25. ugyanott 26. A nemzetőrség jegyzőkönyve, Nagymegyeri Városi Hivatal dokumentumai 27. Gyüre Lajos–Zirig Árpád: Az ötszázéves Nagymegyer, Nagymegyer, 1966, 8. o. 28. A nemzetőrség jegyzőkönyve, Nagymegyeri Városi Hivatal dokumentumai 29. ugyanott 30. ugyanott 31. Nemzeti őrseregről, ŠOA Komárno, 1848/49-es gyűjtemény
141
varga-1848.indd 141
11.12.2015 10:11:59
32. Az 1848/49-es iratok, Nagymegyeri Városi Hivatal 33. Szinnyei József: Komárom 1848-49-ben, Komárom 1999. 33. o. 34. Komáromi Értesitő, 1849. február 22., Válasz Cs. És M uraknak 35. Majer János levele, Nagymegyeri Városi Hivatal dokumentumai 36. Nagymegyeri Városi Hivatal dokumentumai 37. ugyanott 38. Komáromi Értesitő, 1849. február 22. 39. Komáromi Értesitő, 1849. május 25. 40. Komáromi Értesitő, 1849. március 2. 41. ugyanott 42. Komáromi Értesitő, 1849. február 1. 43. Komáromi Értesitő, 1849. február 5. 44. Komáromi Értesitő, 1849. február 10. 45. Komáromi Értesitő, 1849. február 22. 46. Varga László: Új évezred küszöbén, Nagymegyer, 2000, 92. o. 47. Magyar Hadtörténeti Intézet és Levéltár, 1848/49 iratok, 32/243 48. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom 1999, 130-147. o. 49. ugyanott, 133. o. 50. Varga László: Új évezred küszöbén, Nagymegyer, 2000, 92. o. 51. Nagymegyer város történelmi iratai 52. ugyanott 53. Komáromi Értesítő,1849. január 11. 54. Nagymegyer város történelmi iratai 55. ugyanott 56. ugyanott 57. Varga László: Új évezred küszöbén, Nagymegyer, 2000, 92. o. 58. Dr. Szénássy Zoltán: Komárom ostroma 1849-ben, Komárom, 1989, 131. o. 59. Komáromi Értesítő, 1849. április 27. 60. Nagymegyer város történelmi iratai 61. ugyanott 62. u.o. 63. ugyanott 64. ugyanott 65. ugyanott 66. Nagymegyer város történelmi iratai 67. ugyanott 68. Komáromi Értesitő, 1849. május 27. 42. sz. 69. Komáromi Értesitő, 1849. június 28. 66. sz. 70. Komáromi Értesitő, 1849. június 10. 52. sz.
142
varga-1848.indd 142
11.12.2015 10:12:00
71. Nagymegyer város történelmi iratai 72. ugyanott 73. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 121. old 74. i.m. 130-131. o. 75. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 132-145. old 76. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom,1999, 132-143. old 77. Szinnyei i.m., 143. old 78. Bóna Gábor, 1849. május 25 (24) időpontot jelöli meg 79. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 132-130. old 80. Magyar Hadtörténeti Levéltár, 1848/49-es iratok, 29/495 81. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 135. old 82. Nagymegyeri városi hivatal történelmi dokumentumai 83. Baranyai József: Régi Csallóköz, Haladás nyomda, 1911, 84. old 84. Baranyai József : Régi Csallóköz, Haladás nyomda, 1911, 84. old 85. Szinnyei József : Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 135. old 86. Nagymegyeri városi hivatal történelmi dokumentumai 87. Magyar Hadtörténeti Levéltár, 1848/49-es iratok, 31/100 88. Magyar Hadtörténeti Levéltár, 1848/49-es iratok, 43/218 89. Gerencséri Miklós: Aradi napló, Budapest, 1981, 506. old 90. Komáromi Értesitő. 1849. január 12 91. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 58. old 92. Szinnyei i.m. 71. old 93. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 71.old 94. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 72.old 95. i.m. 71. old 96. i.m. 126-127 .old 97. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom, 1999, 142. old 98. ugyanott 99. Szinnyei i.m. 106. old 100. Szinnyei i.m. 146. old 101. ugyanott 102. Dr. Szénassy Zoltán: Komárom ostroma 1849-ben, Komárom, 1989, 155. o. 103. ugyanott 104. Magyar Hadtörténeti Levéltár, 1848/49, 31/1 105. Újoncállítás az 1848/49-es szabadságharcban, Komáromi Lapok 1901/44. sz. 106. Komáromi Közlöny, 1887. október 17. 107. A Nagymegyeri Városi Önkormányzat történelmi dokumentumai 108. Dr. Bóna Gábor levele
143
varga-1848.indd 143
11.12.2015 10:12:00
109. Dr. Bóna Gábor szerzőhöz írt levele 110. Dr. Bóna Gábor szerzőhöz írt levele 111. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49-es évi szabadság harcban, Bp. III. köt. 25. o. 112. Győr-Sopron Megyei Levéltár, Összeirása a Győr megyei nemzeti őrseregnek 113. Nemzeti őrseregről, ŠOA, Komárno 114. Győr-Sopron Megyei Levéltár dokumentumai 115. Újoncállítás az 1848/49-es szabadságharcban, Komáromi Lapok, 1901/44 116. Győr-Sopron Megyei Levéltár dokumentumai 117. ugyanott 118. ugyanott 119. ugyanott 120. ugyanott 121. Magyar Országos Levéltár, K szekció, 57. 122. Baranyai József: A régi Csallóköz, Haladás Nagymegyer 1911, 84-91. old 123. Győr-Sopron Megyei Levéltár dokumentumai 124. Magyar Országos Levéltár, K szekció, 57. 125. Győr-Sopron Megyei Levéltár dokumentumai 126. Magyar Országos Levéltár, K szekció, 57. 127. Győr-Sopron Megyei Levéltár dokumentumai 128. ugyanott 129. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben,Budpest, 1887, 136. old 130. ugyanott 131. Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848/49-ben, 296. o. 132. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Budapest, 1887, 142. old 133. ugyanott 134. Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848/49-ben, 297. old 135. ugyanott 136. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Budapest, 1887, 143. old 137. Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848/49-ben, 297. old 138. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Kozma Kiadó, Budapest, 1851, 20. old 139. ŠOA, Bratislava, Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518
144
varga-1848.indd 144
11.12.2015 10:12:00
140. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Kozma Kiadó, Budapest, 1851, 14. old 141. ŠOA, Bratislava, Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518 142. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Kozma Kiadó, Budapest, 1851, 217. old 143. ŠOA, Bratislava, Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518 144. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Kozma Kiadó, Budapest, 1851, 184. o. 145. ŠOA, Bratislava, Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518 146. Komárom vármegye leírása, Kalligram, Pozsony, 1994, 145. old 147. Magyar Országos Levéltár, Budapest, K szekció, 57 148. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Budapest, 1894 149. Komárom vármegye leírása, Kalligram, Pozsony, 1994, 157. old 150. Magyar Országos Levéltár, Budapest, K szekció, 57 151. Komárom vármegye leírása, Kalligram, Pozsony, 1994, 160. old 152. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom Város Önkormányzata, 149. o. 153. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadság harcban, Heraldika, 1998, 248. old 154. Koncsol László: Csallóköz városai és falvai, Harmadik kötet, Kalligram. 2005, 194. o. 155. ŠOA, Bratislava, Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518 156. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851 157. ŠOA, Bratislava, Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518 158. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom Város Önkormányzata, 58-59. o. 159. Nyárasd község honlapja 160. Magyar Hadtörténeti Levéltár, 1848/49-es iratok, 31/1 161. Dr. Bódi Györgyné: Kevésbé ismert személyiségek Nógrádban 162. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása, Kalligram, 1994, 143. old 163. MOL, Budapest, K szekció, 57 164. Magyar Országos Levéltár, H 94, Budapest, 52 547. sz. doboz 165. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása, Kalligram, 1994, 148. old
145
varga-1848.indd 145
11.12.2015 10:12:00
166. Magyar Országos Levéltár, H 94, Budapest, 52 547. sz. doboz 167. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása, Kalligram, 1994, 148. old 168. Magyar Országos Levéltár, H 94, Budapest, 52 547. sz. doboz 169. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása, Kalligram, 1994, 161. old 170. Magyar Országos Levéltár, H 94, Budapest, 52 547. sz. doboz 171. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása, Kalligram, 1994, 156. old 172. Magyar Országos Levéltár, H 94, Budapest, 52 547. sz. doboz 173. Szinnyei József: Komárom 1848/49-ben, Komárom Város Önkormányzata, 150-151. old
146
varga-1848.indd 146
11.12.2015 10:12:00
Képek jegyzéke 1. sz. kép: A nemesi tanács pecsétje............................................. 8 2. sz. kép: Czike Károly és felesége sírja a nagymegyeri református temetőben................................................................ 8 3. sz. kép: Mayer János sírja a római katolikus temetőben.......... 8 4. sz. kép: Nagymegyer város pecsétje ..................................... 11 5. sz. kép: A népgyűlés színhelye, a templomdomb.................. 12 6. sz. kép: A komáromi erőd..................................................... 14 7. sz. kép: A nemzetőr................................................................ 18 8. sz. kép: A nagymegyeri nemzetőrök jegyzéke....................... 23 9. sz. kép: Nagy Rátz József 1848-ban kiadott útiokmánya...... 25 10. sz. kép: Nagy Rátz József sírja a nagymegyeri református temetőben.............................................................. 27 11. sz. kép: A magyar szabadságharc egyik szócsöve............... 31 12. sz. kép: Nagymegyer és környékén felvonuló csapatok...... 33 13. sz. kép: A kolera áldozatainak temetkezési helye a nagymegyeri református temetőben..................................... 39 14. sz, kép: A naplóíró portréja.................................................. 43 15. sz. kép: Izsapi falukép.......................................................... 45 16. sz. kép: A kulcsodi templom................................................ 47 17. sz. kép: Őrségben................................................................. 50 18. sz. kép: Kazinczy Lajos alezredes....................................... 52 19. sz. kép: Kazinczy jelentése Nagymegyerről........................ 53 20. sz. kép: Az egykori Akasztófadomb.................................... 54 21. sz. kép: Kazinczy Lajos által aláírt bírósági határozat......... 56 22. sz. kép: Kazinczy Lajos emléktáblájának leleplezése Nagymegyeren ........................................................................ 58 23. sz. kép: Kosztolányi Mór alezredes..................................... 63 24. sz. kép: Klapka György tábornok........................................ 65 25. sz. kép: Szeghy Zsigmond honvéd sírja a nagymegyeri református temetőben............................................................. 68 26. sz. kép: Dr. Szaiff József felújított sírja............................... 71 27. sz. kép: Fonód Márton emléktáblája Neszmélyen............... 72 147
varga-1848.indd 147
11.12.2015 10:12:00
28. sz. kép: Bölcskey Gergely izsapi tanító, nemzetőr sírja az izsapi temetőben................................................................. 73 29. sz. kép: Ábrahám Károly izsapi nemzetőr sírja................... 73 30. sz. kép: Az izsapi honvédek emlékére állíttatott kopjafa 2013-ban..................................................................... 73 31. sz. kép: A nemzetőrök összeírásának nyomtatványa........... 75 32. sz. kép: A patasi honvédek jegyzéke.................................... 77 33. sz. kép: Simon Péter patasi honvéd sírja............................. 77 34. sz. kép: Szini Sebő Alajos sírja ........................................... 93 35. sz. kép: A régi patasi temetőben felújított honvéd sír........ 112 36. sz. kép: 1848/49-es honvéd egyenruha.............................. 113 37. sz. kép: Farkas Benő sírköve az ekecsi temetőben............ 121 38. sz. kép: Március 15-ei megemlékezés Ekecsen................. 123 39. sz. kép: Az 1848/49-es honvédemlékmű Szilason............. 125 40. sz. kép: Geramb alezredes emlékműve.............................. 130 41. sz. kép: A 2. nyárasdi csata hősi halottainak emlékműve.. 132 42. sz. kép: A nyárasdi csata.................................................... 133 43. sz. kép: Az elhanyagolt aszódpusztai temető..................... 133 44. sz. kép: Felső Gelléri lakóház............................................ 135 45. sz. kép: 1848-as emlékmű Tanyon .................................... 138 46. sz. kép: 1848-as emlékmű Nemesócsán ........................... 140 47. sz. kép: 1848-as emlékmű Bogyán.................................... 140
148
varga-1848.indd 148
11.12.2015 10:12:00
Felhasznált irodalom 1. Baranyai József: A régi Csallóköz, Haladás Nyomda, Nagymegyer, 1911 2. Barczy Zoltán, Somogyi Győző: A szabadságharc hadserege, Corvina Kiadó, 1986 3. Dr. Bóna Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49-es szabadságharcban, Zrínyi, 1987 4. Dr. Bóna Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban, I-III. köt., Heraldika Kiadó, Budapest, 1998 5. Dr. Bóna Gábor szerzőhöz írt levele 6. Borovszky Samu: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város története, Országos Monográfiai Társulás, Budapest 7. Brankovics György: A magyar szabadságharc története, Méhner Vilmos Kiadó, Budapest, 1914 8. Breit József: Magyarország 1848/49 évi függetlenségi harcának katonai története I-III., Budapest, 1929-30 9. Fényes Elek: Komárom vármegye leírása (1848), Kalligram, Pozsony, 1994 10. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Kozma Kiadó, Budapest, 1851 11. Gerencsér Miklós: Aradi napló, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981 12. Gellich Richárd: Magyarország függetlenségi harca 1848-49ben, Budapest, 500 o. 13. Görföl Jenő–Limpár Péter: Pacsirtaszót hallok megint, Csaták a Felföldön, emlékhelyek és honvédsírok a nyelvhatáron túl, Omega Lap és Könyvkiadó, Mosonmagyaróvár, 2000 14. Görföl Jenő–Kovács László: Hol sírjaink domborulnak, Nap Kiadó, 2003 15. Gyulai Rudolf: Komárom vármegye és város Történeti és Régészeti Egylet 1891. évi jelentése, Zigler Károly Nyomdája, Komárom, 1892 16. Gyüre Lajos–Zirig Árpád: Az ötszázéves Nagymegyer, Nagymegyeri HNB, 1966 149
varga-1848.indd 149
11.12.2015 10:12:00
17. Hadtörténeti Intézet Levéltára, 1848/49-es forradalom és szabadságharc iratainak gyűjteménye 18. Hermann Róbert: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története, Videopont Kiadó, 1996, Budapest 19. Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848/49-ben 20. Jókai Mór: Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története képekben, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1898 21. Jókai Mór: Emléksorok, Napló 1848-49-ből, Magvető Kiadó, Budapest, 1980 22. Komáromi Értesítő, 1849. I-VI 23. Komáromi Hírlap 1909/1, 9, 27, 40 sz. 24. Komáromi (Komárno) Megyei Levéltár 1848/49-es gyűjteménye 25. Komáromi Megyei Levéltár gyűjteménye 26. Komáromi Lapok 1849. VII-X. 27. Komáromi Közlöny,1887 28. Kumlik Emil: A szabadságharc pozsonyi vértanúi, Kalligram, 1998 29. Mácza Mihály: 1848-49 Komáromi dokumentumai, Komárom, 1998 30. Magyar Hadtörténeti Intézet és Levéltár, 1848/49 iratok, 32/243 31. Magyar Országos Levéltár, H 94, Budapest, 52 547. sz. doboz 32. Magyar Országos Levéltár, K szekció, 57. 33. Menné zoznamy domobrancov na územie Bratislavskej župy, 518, ŠOA, Bratislava 34. Nagymegyeri Városi Hivatal 1848/49-es dokumentum gyűjteménye 35. Nemeskürty István: Kik érted haltak, szent Világszabadság, A negyvennyolcas honvéd hadsereg katona forradalmárai. Magvető, Budapest, 1977 36. Nemzeti őrseregről, ŠOA Komárno,1848/49-es gyűjtemény 37. Mikár Zsigmond: Honvéd-névkönyv, Pesti Könyvnyomda-Részvény társaság, Budapest, 1891 38. Ordas Iván: Az aradi tizenhárom, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1986 39. Összeirása a Győr megyei nemzeti őrseregnek, Győr-Sopron Moson Megyei Levéltár 40. Sarlós Béla: Igazságkereső, Magvető Budapest, 1971 150
varga-1848.indd 150
11.12.2015 10:12:00
41. Szénássy Árpád: Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei, KT Kiadó, Komárom 42. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789-1989, Tatabánya, 1994 43. Dr. Szénássy Zoltán: Komárom ostroma 1849-ben, Komárom, 1989 44. Szénássy Zoltán: Klapka György, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1992 45. Szinnyei József: Komárom 1848-49-ben, (Naplójegyzetek), Komárom Város Önkormányzata, 1999 46. Szijj Jolán: Saját kezébe ott, ahol..., Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1998 47. Újoncállítás az 1848/49-es szabadságharcban, Komáromi Lapok, 1901/44 48. Varga László: Új évezred küszöbén, Nagymegyeri olvasókönyv, Nagymegyer Város Önkormányzata, 2000 49. Végh Ferenc: Beys-Bős, Bős Község Önkormányzata, 1998
151
varga-1848.indd 151
11.12.2015 10:12:00
152
varga-1848.indd 152
11.12.2015 10:12:00
Utószó Alsó Csallóköz magyarsága több mint másfél évszázaddal az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc után is évente megemlékezik nemzeti történelmünk egyik legjelentősebb korszakáról. Ma már számos településen emlékművek, kopjafák emlékeztetnek az egykori hősökre, nemzetőrökre, honvédekre. Az elmúlt két évtizedben számos megemlékezésen vettem részt. Ezeken a rendezvényeken mindig hiányérzetem volt. Az egykori történelmi korszakok jellemzésénél hiányoltam, a helyi hősök tetteit, a helyi nemzetőrök, honvédek neveit. A pesti, pozsonyi eseményekről hallottam, de az ünnepi szónokok nem emlegették, mi történtént Ekecsen, Alistálban vagy éppen Nagymegyeren. Ennek egyszerű oka volt. Az egykori honvédek, nemzetőrök nevei ma már sajnos kevés településen ismertek. Ez a tény motivált, amikor több mint tíz éve kutatni kezdtem a nagymegyeri, majd környékbeli falvak 1848/49-es időszakának történetét. Ennek a közel két évtizedes helytörténeti kutató munkának eredményét összegzem e kiadványban. Kutató munkám során több alkalommal felkerestem a Magyar Országos Levéltárat, a Magyar Hadtörténeti Levéltárat, a Győr Sopron és Moson Megyei Levéltárat, a pozsonyi, a komáromi és a vágsellyei megyei levéltárakat. Áttanulmányoztam a korabeli sajtót és e történelmi időszakról szóló kiadványokat. Gazdag forrásanyagot találtam Nagymegyeren is, az egykor önkormányzat tulajdonában (ma a Vágsellyei Levéltárban) lévő történelmi dokumentumokat kutatva. Így sikerült egy képet összeraknom az 1848/49-es forradalmi idők politikai, katonai hatásáról 18 településen, Nagymegyeren és környékén. Munkámat öt fejezetre osztottam fel. Az első fejezetnek címe a „Város a hadak útján”. Ez a fejezet a legrészletesebb, amelynek az oka, hogy a legtöbb forrásanyagot Nagymegyerről találtam, ugyanakkor a város valóban kiemelt szerepet töltött be az adott történelmi korban. A gazdag forrásanyag lehetővé tette, hogy bemutassam a város társadalmi viszonyait, a nemzetőrség megszervezésének folyamatát, 153
varga-1848.indd 153
11.12.2015 10:12:00
a nagymegyeri honvédeket. A tíz részre tagolódó első fejezetben a Nagymegyeren és környékén lejátszódó katonai eseményekkel foglalkozom. Hiteles források alapján bemutatom az akkori kor embereit, főleg Szinnyei József naplója alapján, csakúgy mint a magyar szabadságharc aktív résztvevőit, a korabeli honvédeket, köztük a 14. aradi vértanú, Kazinczy Lajos ténykedését a régióban. A második fejezet átfogó képet adhat az olvasónak Csilizköz történelmi szerepéről 1848/49-ben. Munkámban mind a hét falu szerepét méltatom, hiszen a hét falu lakossága kivette részét nemzetünk szabadságharcából. Ha a jelenben részt veszünk a magyar forradalom és szabadságharc egy-egy megemlékezésén, a régióban általában csak egy személy nevével, a nyáradi Szini Sebő Alajos alezredes nevével találkozunk. Pedig a régióból a fennmaradt írásbeli dokumentumok szerint a magyar forradalmi hadseregben sok személy harcolt honvédként, s esett el a csatákban. A harmadik fejezet az alistáli és padányi nemzetőrökről szól. Sajnos sem Pozsonyban, sem Budapesten nem maradtak fenn a község egykori honvédaira vonatkozó dokumentumok. Az 1848/49-es forradalom elkötelezett támogatói voltak az ekecsi, az apácaszakállasi, a nyárasdi, a szilasi, a bogyai, a gelléri, a tanyi és a nemesócsai lakosok. Erről tanúskodnak a negyedik és ötödik fejezetben található történelmi tények. Itt fejezem ki köszönetemet mindazoknak, akik e kiadvány megjelenését támogatták, köztük Néma Sándor igazgató úrnak, a Győr-Sopron és Moson Megyei Levéltár igazgatójának. Ha e múltfeltáró kiadvány az olvasó szülőföldjének történelmi ismereteit gazdagítja, akkor már nem volt hiábavaló a munkám. Ebben bízva köszöntöm az olvasót! Nagymegyeren, 2013. június 12. Varga László
154
varga-1848.indd 154
11.12.2015 10:12:00
Tartalom Előszó.......................................................................................... 5 I. Város a hadak útján 1. Város a hadak útján............................................................... 7 2. A templomdombi nagy csődület.......................................... 11 3. A nagymegyeri és az izsapi nemzetőrök.............................. 15 4. Nagy Rátz József a nemzetőrség megszervezője................ 24 5. Nagymegyer a korabeli sajtóban......................................... 28 6. Nagymegyer 1849-ben........................................................ 32 7. Beszállásolás Nagymegyeren.............................................. 40 8. Kazinczy Lajos alezredes Nagymegyeren........................... 51 9. Hadműveletek Nagymegyer környékén.............................. 59 10. Nagymegyeri és izsapi honvédek...................................... 67 II. Csilizköz 1848/49-ben 1. Csilizköz 1848/49-ben......................................................... 74 2. Csilizközi nemzetőrök......................................................... 78 3. Csilizközi honvédek............................................................ 92 4. Hadműveletek a Csilizközben........................................... 108 III. Alistáli és padányi nemzetőrök ..................................... 113 IV. Ekecs, Apácaszakállas és Nyárasd, Szilas 1848/49-ben.. 119 V. Bogyai, gelléri, tanyi, nemesócsai honvédek................... 134 Jegyzetek.................................................................................. 141 Képek jegyzéke........................................................................ 147 Felhasznált irodalom............................................................... 149 Utószó...................................................................................... 153
155
varga-1848.indd 155
11.12.2015 10:12:00
156
varga-1848.indd 156
11.12.2015 10:12:00
A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent: 1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermek-bábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999, (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 ** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000 18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000 20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán–Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet)
157
varga-1848.indd 157
11.12.2015 10:12:00
24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003 28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003 29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004, (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004 32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004 33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 ** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004 34. Fügedi János–Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyomá-nyos táncai), 2005 35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006 36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006 37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006 (CD melléklet, 2010) 38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945–1949 között, 2007 39. Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, 2007 40. Szíjjártó Jenő: Az anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), 2007 41. Bors Éva: Mély kútba tekinték, Népi táncos gyermekjátékok, 2008 42. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla 1910-es nagymegyeri gyűjtése, Közli Ág Tibor, (második bővített kiadás), 2008 43 a.) Szíjjártó Jenő: Virágok vetélkedése, Válogatás Szíjjártó Jenő népzenei gyűjtéséből, 2008 43 b.) Simek Viktor: Zoboralji színek, A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében, 2009 44. Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, 2009 45. Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, 2009 (CD melléklet) 46. Akkor sirassatok engem, Katona Pista összegyűjtött nótái, (II. kiadás), 2010 47. Borsi Ferenc: A magyar asztali citera, 2010 48. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), 2010, (CD melléklet) 49. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből (1983–2006) (CD melléklet)
158
varga-1848.indd 158
11.12.2015 10:12:00
50. Bajnok István: Diagnózisok V–VII., 2010 51. Horváth Géza: Este van, este van (Kórusgyűjtemény), 2011 52. Tari Lujza: Bartók Béla hangszeres magyar népzenegyűjtése, 2011 53. Kovács Zsuzsanna: Ünnepeljünk, Iskolai műsorok az év ünnepnapjaira az alapiskolák és középiskolák tanulói számára, 2012 54. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni I. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye) 55. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 56. Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd, Fejezetek egy mátyusföldi falu folklórjából, Szerkesztette és sajtó alá rendezte Varga Norbert, 2013 57. Varga László: Hatvanöt évvel ezelőtt történt, A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-1953), 2014 58. A feneketlen csizma, Módszertani kiadvány a bábcsoportoknak, Szerkesztette Kecskés Marika, 2014 59. Szíjjártó Jenő: Zoboralji lakodalmas, 2014 60. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni III. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye), 2014 61. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni IV. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye), 2014 62. Ág Tibor: Cserepek, Élettörténetek, 2015 63 Horváth Lajos–Nagy Attila–Varga László: Hadifogolytáborok a Csallóközben, 2015 64. 1848, te csillag, Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei Nagymegyeren és környékén, 2015
A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. 2. 3. 4.
Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004 7. Szerelem, Csanaky Nóra–Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, 2004 8. Hommage à József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005 9. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, 2006
159
varga-1848.indd 159
11.12.2015 10:12:00
10. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2006, CD, 2007 11. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2007, CD, 2008 12. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2008, CD, 2009 13. A Bertóké és társai, Jóka falu hagyományos táncai, DVD, 2009 14. XI. Országos citeratalálkozó, Nagykapos, 2009, CD 15. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2009, CD, 2010 16. Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, CD, 2009 17. Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, CD, 2009 18. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), CD, 2010 19. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből (1983-2006), CD, 2010 20. Széles kedve van a vásárúti legénynek, Vásárúti népdalok, CD, 2012 21. Élő hagyományaink, Ág Tibor tiszteletére és emlékére, Válogatás a 2013-as országos rendezvényekből, CD, 2014 22. Meg kell a búzának érni I., Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye), CD, 2013 23. Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 24. Meg kell a búzának érni III. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye) 25. Meg kell a búzának érni IV. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye)
160
varga-1848.indd 160
11.12.2015 10:12:00
Ez a könyv a VALEUR KFT nyomdájában készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18 A KIADÓ CÍME: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 E-mail:
[email protected] WEB: www.intezet.sk, www.csemadok.sk ISBN 978–80–89001–67–5 Varga László
1848, TE CSILLAG
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei Nagymegyeren és környékén
Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 64. Kiadta a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahelyen A kiadásért Huszár László, igazgató felel A nyomdai előmunkálatok a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetben készültek Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen Megjelent 500 példányban Kiadás éve: 2015
161
varga-1848.indd 161
11.12.2015 10:12:00
162
varga-1848.indd 162
11.12.2015 10:12:00
