4.1. Infrastruktúra 4.1.1. A gazdaság versenyképességét meghatározó infrastruktúra helyzete ÉszakMagyarországon Forrásként az Észak-magyarországi operatív program 2007-2013-ban leírtakat használtuk fel. 4.1.1.1. Települési, üzleti infrastruktúra A területre a vonzó települési környezet hiánya jellemző a települések túlnyomó részének külső megjelenése, arculata nem megfelelő, a város- és településközpontok elhanyagolt állapotban vannak, nem felelnek meg a mai kor életminőségi követelményeinek. A települési környezetben az elmúlt évek EU támogatású programjai és a főként kereskedelmi célú magán beruházások szép eredményeket hoztak, de az elmúlt évtizedek felhalmozódó beruházási, felújítási hiánya és az önkormányzatok feladataikhoz képest való alulfinanszírozottsága további támogatásokat tesz szükségessé a települési környezet megújítására. A vonzó települési környezet fejlesztésének célja a közterületek, lakóépületek homlokzatának alapvető rendezettségi igényén túl, hogy kedvező feltételeket teremtsen a lakó-, kereskedelmi és gazdasági funkciókra. A települési környezet javítása különösen a napi szolgáltatások, kereskedelmi tevékenységeknek helyt adó településközpontokban indokolt. A jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkező térségek mellett a munkahelyteremtés és a népességmegtartó-képesség fokozása érdekében ösztönözni kell a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek központi településeinek megújulását is. 4.1.1.2. Közlekedés Miskolc közúti elérhetősége javult (5.4.1. táblázat), de továbbra is periférián vannak a legrosszabb helyzetű térségek (Salgótarján, Ózd térsége). Táblázat Az országos közúthálózat mutatói, 2004 (KSH)
A régió versenyképességét nagyban meghatározza elérhetősége a fő, különösen a nyugateurópai piacokról. Az elmúlt időszakban az M3-as autópálya Miskolcig való kiépítésével sokat javul a helyzet, de ez a régió északi perifériális térségeinek (Salgótarjáni, Ózdi, Sátoraljaújhelyi térségek) elérhetőségén nem sokat változatott a térségbe vezető utak áteresztő képessége és minősége miatt. Az M3-as út mellett megfigyelhető, hogy a vállalkozássűrűség és a vállalkozások tőkeereje lényegesen magasabb az autópálya közelében, mint attól távolodva. Aprófalvas térségek miatti nagyobb útsűrűség több minőségi fejlesztést igényel. A régióban az országos közúthálózat hossza 2004. évben 4792 km volt, ami növekedett az utóbbi évek autópálya fejlesztésének köszönhetően. Az útsűrűség – a 100 km2 -re jutó
úthálózat hossza – 35,7 km, ami az aprófavas településszerkezet miatt az országos átlagnál kissé nagyobb. Ez az útkarbantartásoknál nagyobb fejlesztési terhet is jelent a régió számára. A fejletlen térségek rossz elérhetősége jellemző. Északon a kis hegyvidéki falvak között az utak minősége jelent problémát. A régió déli, Tiszához közeli településein viszont nem megfelelő az útellátottság, több településnek a megközelítése nehézkes, a kistérségi központok vagy a megyeközpontok elérési ideje hosszú. Legkedvezőtlenebb helyzetben a közlekedési szempontból perifériális térségek, ezen belül is a határ menti térségek vannak, mely területeken különösen magas a zsáktelepülések száma. A régióközpont elérhetősége (5.4.1. ábra) Nógrád egész területéről és a Bodrogközből okoz gondot. Az egyes települések saját kistérségi központjukat az Edelényi, Encsi és a Szikszói kistérségek északi, határ menti községeiből, valamint a Pásztói és Balassagyarmati kistérségből érik el a leghosszabb idő alatt (30-90 perc). Kimutatható, hogy a régión belüli társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a kistérségek, illetve központjaik elérhetőségében megmutatkozó különbség, valamint a nem megfelelő minőségű és szerkezetű közlekedési hálózat. A közúti elérhetőség az egyik legfontosabb tényezője a gazdasági versenyképességnek, amely a piaci kapcsolatokon túlmenően az életminőség, életvitel szempontjából is meghatározó.
ábra. A régióközpont elérhetősége [Terra Kft.] A régió utjai több mint 98 %-ban szilárd burkolatúak, az úthálózattal kapcsolatban elsősorban minőségi problémákat lehet tapasztalni. Általános probléma a folyóhidak nem megfelelő állapota, illetve szélessége, műszaki paraméterei, de egyes térségekben a hiánya is, amelyek kiépítése az elzárt területek megközelítése érdekében elengedhetetlen (pl. Tiszán Zemplénagárd és Balsa térségében). Fontos térségi szerepet töltenek be ugyanakkor a víz- és időjárástól függő üzemeltetésű – hídpótló – tiszai kompok és pontonhidak, melyek műszaki állapota elavult, felújításra szorulnak.
A vasúthálózat tekintetében meghatározó a Budapest-Miskolc fővonal, amely a legnagyobb forgalmat bonyolítja le és megteremti az összeköttetést Szlovákiával is. A fővonal mentén több nagy vasúti csomópont (Hatvan, Füzesabony, Miskolc, Szerencs) található. A vasútállomással rendelkező települések aránya a régió településeiből 29 %, legmagasabb az arányuk Heves megyében (35 %) és a legalacsonyabb Borsodban (28 %), ahol a legnagyobb az aprófalvas hegyvidéki települések aránya. A vasútnál lényegesen jobb a helyközi autóbuszjáratokkal való ellátottság. A megállóval rendelkező települések aránya közel 100%, bár a járatsűrűségben igen lényeges eltérések vannak. Különösen az aprófalvas térségek gazdaságosan nem üzemeltethető járatai ritkák. Ezen települések elzártságát növeli, hogy sokszor nem megoldott a több műszakos vagy hétvégi munkába járás tömegközlekedési eszközzel. Egyedül egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség nem rendelkezik buszmegállóval. A légi és a vízi közlekedés szerepe nem jelentős. A tiszai hajózás fejlesztése az egész víziút-rendszer lehetőségeinek feltárásával távlati lehetőségként merül fel főként a személyforgalomi- és a sporthajózásra fókuszálva. A fokozódó gépjárműterhelés, különösen a nagyvárosokban, egyre nagyobb probléma. A közúti gépjárműállomány az elmúlt négy évben is számottevően bővült (22 %-kal), melyben a személygépkocsik darabszám-növekedése játszotta a vezető szerepet, ami a javuló jövedelmi helyzetre és a közúti közlekedés bővülésére utal. A régióban a gyarapodás mértéke az országosnál is magasabb volt, azonban az ellátottságban való lemaradás még mindig jelentős. A gépjárműállomány bővülése különösen a nagyvárosokban (Miskolcon, Egerben) okoz egyre nagyobb közlekedési problémákat, a régió legterheltebb közútjai a nagyvárosokból kivezető utak. Ennek oka a városok központi szerepe, a nagyvárosból az agglomerációkba való kiköltözés, miközben sokan bejárnak dolgozni, valamint a közszolgáltatásokat is a városokban veszik igénybe. Ez az agglomerációs települések közintézményeinek fejlesztését, valamint a nagyvárosokat érintő belső, illetve elővárosi tömegközlekedés fejlesztését indokolja. 4.1.1.3. Környezeti infrastruktúra 4.1.1.3.1. Kockázatok az ivóvízellátásban Az életminőség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az egészséges ivóvízhez való hozzájutás. A régióban a közegészségügyileg megfelelő ivóvízzel nem rendelkező települések száma 1990-ben még 157 volt (minden negyedik település), ez a probléma 2004-re teljesen megszűnt. Ugyanakkor a karsztos terülteken, mint pl. Miskolcon 2006-ban komoly ivóvízszennyezés is fellépett, ez a vízbázisok fokozottabb védelmét és ellenőrzését teszi szükségessé. A vezetékes vízhálózatba 2003-ban a lakások közel 88 %-a volt bekapcsolva, ami még mindig a legrosszabb arány az országban. E probléma leginkább az Abaúj-Hegyközi, az Encsi és a Szikszói kistérségekben jelentkezik. 4.1.1.3.2. Javuló csatornázottság A közművek közül legkritikusabb a közcsatornával való ellátottság. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a Bodrogközi kistérségben nincs közcsatornával ellátott település, az Abaúj-Hegyközi kistérségben a lakások 3,3 %-a, míg a legjobb helyzetben lévő Miskolcon a lakások 80,9 %-a van bekötve a közcsatorna hálózatba. Az utóbbi öt évben a kormányzati, regionális, valamint megyei területfejlesztési támogatásoknak köszönhetően több kistérségben is jelentősen nőtt a közcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya. 2000 és 2004 között a legjelentősebb fejlesztések a Mezőcsáti, a
Sárospataki, a Szikszói, a Pétervásárai, a Rétsági, a Szécsényi, valamint a Tokaji kistérségekben voltak, ahol így a lakások közel fele van bekötve a szennyvízhálózatba. A régióban a csatornázást, illetve a szennyvízkezelést nehezítik a változatos domborzati viszonyok és az aprófalvas településszerkezet, mely nem tartozik a központilag preferált célterületek, a szennyvízkezelési agglomerációk közé. Támogatások nélkül az egyedi, alternatív szennyvízkezelési eljárások kiépítése sok kistérségben hosszú időre elodázhatja a probléma megoldását. A szennyvízkezelés hozzájárul a környezetterhelés mérsékléséhez, illetve része a korszerű üzleti infrastruktúra kialakításának. A csatornázás különösen azokon a településeken a legsürgetőbb, melyek veszélyeztetett ivóvízbázis közelében vannak és jelentős gazdasági, turisztikai potenciáljuk van. Táblázat Közműellátottság (KSH, 2001. 02. 01-i lakás állománnyal számolva)
4.1.1.3.3. Energiaellátás Észak-Magyarországon a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a lakások 64 %-a volt bekötve a vezetékes gázhálózatba, míg 11 évvel korábban még mindössze a 26 %-uk. Ez az ellátottság kedvezőnek mondható, különösen, ha figyelembe vesszük a településhálózat
aprófalvas jellegét. A vezetékes gázhálózatba való további bekötést a lakosság alacsony jövedelmi helyzete korlátozhatja. A korszerű, központi fűtéssel rendelkező lakások arányának növekedése az új lakásépítéseknek köszönhető, ami még mindig alacsonyabb, mint az országos átlag. A távfűtésű lakások a nagyvárosokban (Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika) meghatározóak. A régió természeti adottságai, a magas erdősültség lehetővé teszik a megújuló energiaforrások, ezen belül is a biomassza fűtési célú alkalmazását. Ennek csak akkor van realitása a régióban, ha a „zöld hő” előállítása is pozitív támogatási preferenciában részesül, illetve távfűtési rendszerekbe illeszkedik, valamint az egyes, vezetékes gázellátással rendelkező falvakban fizetőképes kereslet és helyben kellő mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre. 4.1.1.3.4. Info-kommunikációs technológiák 2004-ben a régióban 1000 lakosra 305 távbeszélő vonal, 100 háztartásra 111 mobiltelefon jutott. A mobiltelefon lefedettség az elmaradott kistérségeinkben nagyon gyenge. 2004-ben a vállalkozások 80 % használt számítógépet, és 60 %-a internetet. A lakosság számítógép és internet használata a gazdálkodó szervezetekénél tapasztaltnál jóval alacsonyabb. Az aprófalvas településeken az önkormányzatok és a lakosság számítógép, internet és e-mail használata rendkívül alacsony. 4.1.1.4. Szálláshelyek A régióban egyre bővülő turisztikai kereslet jelentkezik a magasabb kategóriájú szállások iránt. A kereskedelmi szálláshelyeken 2004. év végén a régióban összesen közel 36 ezer férőhely állt a vendégek rendelkezésére, akik 1 460 ezer vendégéjszakát töltöttek el. (5.4.3. – 5.4.4. táblázat) Táblázat A férő helyek és a vendégek számának alakulása 2000 és 2004 között a kereskedelmi szálláshelyeken (KSH)
Táblázat Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2004 (KSH)
A régióban 2004-ben szállodákban 6 923, panziókban 7 532 és a külföldiek által kedvelt üdülőházakban 3 572 férőhely volt. A belföldi turisták 2004-ben leginkább a három csillagos
szállodákat és a panziókat vették igénybe, míg a külföldi vendégek kétharmada a magasabb kategóriájú hotelekben pihent meg. Ez mutatja, hogy nagyobb kereslet alapvetően a magasabb minőséget nyújtó szállodák szolgáltatásai iránt van (5.4.5. táblázat).
Táblázat Észak-magyarországi kereskedelmi szálláshelyek adatai, 2003-2005 (KSH)
A szállásdíj bevételek 2004-ben az előző évhez képest összesen 15 %-kal bővültek. Ezen belül a legnagyobb 40 %-os növekedést a három, négy és az öt csillagos szállodák értek el. Ez is azt mutatja, hogy az igényesebb szálláshelyek iránt van kereslet, miközben az 2000-hez viszonyított mérsékelten alacsonyabb kihasználtság vélhetően az alacsony kategóriájú és leromlott állapotú szálláshelyek romló kihasználtsági adataiból következik (5.4.6. táblázat). A fentieket igazolja, hogy a régióban a szállodai szálláshelyek kapacitás kihasználtsága 2005ben 2004-hez viszonyítva javult. A szálláshelyek 6 %-os bővülése mellett a vendégek 17 %kal több éjszakát töltöttek el a szállodákban.
Táblázat Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele, 2004 (KSH)
A kiemelt turisztikai térségekben jellemző az egyenlőtlen szálláshely kínálat. A régióban teljesen egyenlőtlen a további piacbővüléssel kecsegetető, magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek jelenléte. A kiemelt turisztikai térségekben 2005. július 31-én a következő kategóriájú hotelek várták a látogatókat (5.4.7. táblázat). Táblázat Kiemelt turisztikai térségekben szállodák és férőhely kapacitások száma (2005), valamint a látogatói létszámok (Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság)
A táblázatból megállapítható, hogy vannak olyan kiemelkedő természeti értékekkel, kulturális örökséggel rendelkező turisztikai térségek, ahol nincsenek jelentősebb és a fogyasztói tendenciáknak is megfelelő magasabb kategóriájú (3-4 csillagos) szálláshelyek. Ilyen térségek: Miskolc és Bükk térsége, Aggtelek-Edelény térsége, Hollókő-IpolytarnócSzécsény térsége, Tokaj-hegyalja térsége és Tisza-tó. Ezek a térségek többnyire gazdaságitársadalmi szempontból kedvezőtlen helyzetűek, ahol a befektetési környezet javítása és állami támogatások, ösztönzők nélkül nem fejleszt a magántőke. Mivel a turisták költési indexében legnagyobb arányt, összesen 45 %-ot a szállásból és a kapcsolódó vendéglátásból származó bevétel jelenti, ezért a turisztikai attrakciófejlesztésektől várt érdemi munkahelyteremtő, jövedelmi hatás eléréséhez feltétlenül szükséges a szálláshely kínálat bővítése. A nagyobb városokban és ezen belül különösen Miskolcon elégtelen a magasabb, 4 csillagos kategóriájú szálláshelyek száma, ami a külföldiek számára negatívan hat a városok üzleti, befektetési célpontként való megítélésében is. A szálláshely-fejlesztések tapasztalatai azt mutatják, hogy az alacsonyabb kategóriájú szállodákból sok esetben, pl. a kisebb szoba méret miatt nem lehet magasabb kategóriájú szálláshelyet fejleszteni. Az említettekből következik, hogy a magasabb kategóriájú szállodák iránt mutatkozó növekvő igény miatt és az új termékek fejlesztéséből szármázó látogatói létszámnövekedésből várt gazdasági előnyök realizálása érdekében szükséges a magas kategóriájú szálláshelyek számának bővítése a régióban, új szálláshelyek létrehozásának támogatásával is. A turisztikai vonzerők fejlesztésének egyértelmű célja a látogatói létszám növekedése, mely csak akkor realizálható, ha megfelelő minőségű és összetételű fogadókapacitás van az adott térségben. A régióra jellemző, hogy a célcsoport igényeknek nem felel meg a fogadókapacitás. A látogatók összetételét vizsgálva az országos átlaghoz képest jóval nagyobb a belföldi turisták aránya a külföldiekhez viszonyítva. A külföldi küldő országok közül a németek (23 %) és a lengyelek aránya (20 %) volt 2004-ben a legmeghatározóbb, mely egyúttal aktívabb marketing tevékenységgel a régiónak a meglévő piacokon való megerősödését és további piacok (pl. BENELUX államok, Franciaország, Anglia, Skandinávia) megnyerését teszi szükségessé. Belföldön és Kelet-Európában a gazdasági stabilizáció évei után folyamatosan növekvő reáljövedelmekkel lehet számolni, mely kapcsán többen tudnak több pénzt fordítani utazásra, a szabadidő tartalmas eltöltésére. A vonzerő, turisztikai fogadókapacitás fejlesztése a hazai turisták megnyerése érdekében azért is különösen fontos, hogy a külföldi utazások során történő kb. 600 mrd Ft-os turisztikai költés, mind nagyobb hányada maradjon Magyarországon és elsősorban a régióban. Mivel a külföldi, nyugat-európai országokból érkező turisták közül egyre többen jártak már a fővárosban, Budapesten, így várható, hogy a jövőben nyitottabbak lesznek az ország más, kulturális örökségben gazdag nagyobb városai (pl. Eger), vagy kiemelkedő látványossággal bíró területeinek (pl. Hollókő, Aggtelek, Tokajhegyalja) megtekintésére. A fentiek alapján várható, hogy az eddigieknél mind többen keresik fel a régiót, folytatva az elmúlt évek növekvő látogatói létszámának tendenciáját. A turisták fogyasztói szokásai megváltoztak az elmúlt években: több alkalommal, de kevesebb napra és többnyire hosszúhétvégékre (3-4 éjszaka) utaznak; utazásaik időpontját befolyásolja az adott térség kiemelkedő rendezvények, programok kínálata; növekszik az internetes foglalások aránya és ezzel együtt az egyéni utazások száma; a fapados légi járatokkal budapesti, kassai, debreceni leszállással olcsóbban elérhető a külföldi turisták számára a régió.
A fogyasztói szokások a látogatók koncentrálódását eredményezik egy-egy időszakban (hosszú hétvégék, ünnepek, nyári szabadságolások), emiatt már az utóbbi években a jelentősebb turisztikai helyszíneken teltház volt a szálláshelyeken. A piaci lehetőségek kihasználása, így a koncentrálódó látogatói igények, és ezzel együtt több vendég fogadása érdekében is feltétlen indokolt a szállásférőhely kapacitás bővítése. Egész évben egyenletesebb kapacitás kihasználtsággal Budapesten kívül csak azok a szálláshelyek számolhatnak, melyek kiemelt gyógy- és termálüdülőhelyen vannak (pl. Mezőkövesd, Miskolc-Tapolca, jövőben Egerszalók) és magas kategóriával rendelkezve nagyvárosban (pl. Miskolc, Eger, Salgótarján, Ózd, Tiszaújváros), vagy tréning és konferencia helyszínnel az üzleti turizmus célpontjai. 4.1.2. Észak-Magyarország egészségturisztikai helyszíneinek infrastruktúrája 4.1.2.1. Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Egészségturisztikai helyszínek: Miskolc-Tapolca Barlang- és Gyógyfürdő (Ásványvizek és gyógyvizek) (klimatikus gyógyhely cím esetleg megszerezhető) Miskolc, Lillafüred (klimatikus gyógyhely) Miskolc, Lillafüred, Szent-István-barlang (B.A.Z.-megye) gyógybarlang (gyógyhely) Miskolc az Északi középhegység legfontosabb helyén, az un. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A város körül körcikkszerűen találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. [forrás: www.miskolc.hu] 4.1.2.1.1. Közlekedés 4.1.2.1.1.1. Vasút Miskolc megközelíthető vasúton Budapest Keleti pályaudvarról óránként InterCity járattal vagy a kétóránként közlekedő közvetlen gyorsvonattal, váltott órában az Eger felé induló gyorsvonattal füzesabonyi átszállással; Debrecenből induló, kétóránként közlekedő Inter City járattal, vagy gyors és személyvonattal, mely váltott órában közlekedik Nyíregyháza, illetve Nyíregyháza – Mezőzombor átszállásokkal; Nyíregyházáról induló, kétóránként közlekedő Inter City járattal, közvetlen személyvonattal, illetve személy és gyorsvonattal, Mezőzombor átszállással; Egerből óránként induló személy, illetve gyorsvonatokkal, füzesabonyi átszállással; Inter City járat és nemzetközi gyorsvonat Kassa és Miskolc között, átszállás nélkül. 4.1.2.1.1.2. Autóbusz Miskolc megközelíthető autóbusszal Budapestről hétköznap, átszállással Eger vagy Ózd érintésével, a hét utolsó munkailletve tanítási napján, valamint szabad és munkaszüneti napokon közvetlen járattal, Budapest Stadion autóbusz pályaudvarról; közvetlen autóbusz járattal Debrecen és Miskolc között, mely naptól és napszaktól függően, de átlagosan fél-egy óránként indul;
közvetlen Nyíregyháza – Miskolc autóbuszjárattal, illetve polgári átszállással; közvetlen autóbusz járattal Eger és Miskolc között, mely naptól és napszaktól függően, de átlagosan fél-egy óránként indul.
4.1.2.1.1.3. Közút Miskolc megközelíthető közúton Budapest felől az M3-as autópályán, majd Emőd után a 151. számú kijáraton Miskolc/M30 irányába. Az M30-as autópályát a Miskolc-Dél vagy Miskolc-Észak kijáraton lehet elhagyni. (185 km) Debrecen felől az M35-as autópályán, majd a 151. számú kijáraton Miskolc/M30 irányába. Az M30-as autópályát a Miskolc-Dél vagy Miskolc-Észak kijáraton lehet elhagyni. (113 km) Nyíregyháza felől a 4-es főút érintésével, majd az M3-as autópályán Miskolc, Budapest irányába, majd a 151. számú kijáraton Miskolc/M30 irányába. Az M30-as autópályát a Miskolc-Dél vagy Miskolc-Észak kijáraton lehet elhagyni. (116 km) Eger felől az Eger-Miskolc országúton (Felsőtárkányon át), mely átszeli a Bükki Nemzeti Parkot, Bükkszentlászló vagy Lillafüred irányába. (63,3 km, illetve 62,6 km) Kassáról a 3/E71-s főúton. (83,3 km) 4.1.2.1.1.4. Városi tömegközlekedés Miskolc-Tapolca és Miskolc-Lillafüred megközelíthető mind a Tiszai-pályaudvarról, mind a távolsági autóbusz állomásról az MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt. városi közösségi közlekedési eszközeivel (busz, villamos). 4.1.2.1.2. Szálláshelyek Miskolcon a szálláshelyek minden kategóriája nagy számban elérhető, Miskolc város honlapjáról 3 kemping, 4 kulcsosház, 4 turistaház, 2 apartman, 6 diákszálló, 27 panzió és 18 (2-4 csillagos) hotel elérhetősége található. A szálláshelyek nagy része részletes saját honlappal rendelkezik. A fentiek közül jelentős számban Miskolctapolca, vagy MiskolcLillafüred területén találhatóak. (A részletes közlésétől eltekintünk, bár azokat első körben kigyűjtöttük) A közlekedési és szálláshely információk forrása: www.miskolc.hu. 4.1.2.1.3. Közművek A vízzel kapcsolatos információk forrása: www.miviz.hu és www.miskolctapolca.net. Miskolc város, így Miskolc-Tapolca, valamint Lillafüred ivóvízellátásáról és szennyvízkezeléséről a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. (3527 Miskolc, József A. u. 78. sz.) a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata foglalkozik. 4.1.2.1.3.1. Ivóvízellátás A 19. századvégi ipari fejlődés és a városiasodás, valamint a népesség növekedése Miskolcon is sürgetővé tette a közműves ivóvízellátás megteremtését. Az 1906-ban megkezdődött forráskialakítást Lenarduzzi János olasz származású mester irányította, akinek emlékét ma is őrzi az Olasz kút néven emlegetett víznyerőhely MiskolcTapolcán.
A város első víztároló medencéje (2×750 m3) az Avas északi oldalán épült meg. 1913ban helyezték üzembe a város vízellátó hálózatát (39.480 fm) és ezzel megkezdte működését a városi Vízvezeték és Csatornázási Igazgatóság. A negyvenes években 4 fő vízellátási övezetre lehetett felosztani a várost: Tapolcai gépház övezete Tavi-forrás övezete Lillafüredi Anna-forrás övezete Felső-forrási övezet Miskolc város vízellátása jelenleg is elsősorban a Bükk hegység karsztvizeire épül. A karsztvizek kitermelése egyrészt gravitációs vízművekben (Szinva-forrási vízmű, Annaforrási vízmű, Felső-forrási vízmű), másrészt szivattyús üzemű vízművekben (Tapolcai vízmű, Tavi-forrási vízmű, Szent György-forrási vízmű, Királykúti vízmű) történik. A város havaria helyzetben történő vízellátása biztosítása érdekében az ÉRV Zrt-től naponta meghatározott vízmennyiséget vesz át, hogy a Hernád menti víztisztító mű és az azt Miskolccal összekötő vízvezeték folyamatos üzemben legyen. 4.1.2.1.3.2. Termálvíz ellátás A terület fürdőinek és gyógyászati létesítményeinek a termálvíz ellátását a Miskolc Holdingba tömörült intézmények végzik. 4.1.2.1.3.3. Szennyvízelvezetés és tisztítás Miskolc város szennyvizeinek elvezetése és tisztítása 1913-ban kezdődött. Az akkori 4843 db épület közül 360 db kapcsolódott be a 34.400 fm hosszú szennyvízelvezető csatornahálózatba. A szennyvíztisztító telep - mely biológiai fokozattal is rendelkezett kapacitása 8000 m3/d volt és a tisztítás során a kinyert iszapot komposztálták. A telep helyileg a vízmű vállalat központi telephelyén működött, melyet a II. világháborúban lebombáztak. A felszabadulást követen a műtárgyak újjáépítése nem történt meg, így a közművesítés növekedésével az egyre nagyobb volumen szennyvizeket tisztítatlanul vezették a befogadó folyóba. 1972-ben állami finanszírozással kezdetét vette egy korszerű, és új telephelyen megvalósuló szennyvíztisztító telep építési program, a Fonoda út és Szirma közötti külterületen. Ismerve az EU direktíváit, valamint a Környezetterhelési díj rendeletét, a fejlesztési elképzelések között szerepel a szennyvíztisztítás tápanyag eltávolítási fokozata, az iszapkezelés területén, pedig a szennyvíziszap rothasztása biogáz hasznosítással, ill. a rácszemét, homok kezelése és elhelyezése. A szennyvízcsatorna hálózat esetében Miskolc város területén már csak néhány %-os hálózat bővítés valósítandó meg az új és régi beépítésű területeken. 4.1.2.1.3.4. Energiaellátás Miskolc, azon belül Miskolc-Tapolca és Miskolc-Lillafüred energiaellátása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területi illetékessége alá tartozik. (halozat.emasz.hu/teruleti-illetekesseg) 4.1.2.1.3.5. Mobiltelefon és internet lefedettség: GSM (2G) szolgáltatás Miskolc teljes területén, beleértve Miskolc-Tapolca és MiskolcLillafüred beltéren elérhető (A szolgáltatás épületen belül is igénybe vehető annak figyelembevételével, hogy a jel általában erősebb az ablakok közelében és a felsőbb
szinteken. A vasbeton, színezett üveg, hő visszaverő fólia jelentősen árnyékol. A jel terjedését a környező épületek is akadályozhatják.) A gyorsabb adatátvitelt kínáló EDGE szolgáltatás Miskolc teljes területén elérhető, míg 3G/HSDPA Miskolc központi területein beltéren is, egyébként kültéren elérhető. Miskolc területén található T-Mobile HotSpotok: Miskolc Kossuth L. u. 2. és Szentpáli u. 2-6. valamint Miskolc-Lillafüred Hunguest Hotel Palota Erzsébet u. 1. Miskolcon több szolgáltató szélessávú kábel- és ADSL internet-szolgáltatása vehető igénybe. (www.t-home.hu; www.t-mobile.hu; www.telenor.hu; www.vodafone.hu; ww.upc.hu) 4.1.2.2. Jósvafő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Béke Gyógybarlang, Barlangterápia, de jelenleg a gyógybarlang minősítés nem él, a kórházi kapcsolat hiánya miatt (lásd feljebb.) Az Aggteleki-barlang gyógybarlanggá való minősítése évek óta húzódó folyamat. 4.1.2.2.1. Közlekedés Jósvafő az ország északi határának közelében helyezkedik el. A közelében nincsenek jelentősebb városok, inkább kisebb régió központok, (Edelényi régió, Galyaság, Bódvavölgye, Sajó-völgy, Rakaca-völgy) melyek a közlekedés szempontjából nem játszanak jelentős szerepet. (www.josvafo.hu) 4.1.2.2.1.1. Vasút A Jósvafő és környéke vasúton a Miskolcról induló vonatokkal közelíthető meg. Miskolcnak az ország szinte minden jelentősebb városával közvetlen vasúti összeköttetése van. Budapesttel pedig szinte folyamatos a gyors vonatok és IC járatok segítségével. Vonattal Jósvafőre eljuthat a Bódva-völgyében a Miskolc-Tornanádaska útvonalon. A vonatok inkább nosztalgiázásra csábítanak, hiszen Tornanádaskáig a 60-km-es távot több mint másfél óra alatt teszik meg. A Miskolc és Tornanádaska között közlekedő vasútról a Jósvafő-Aggtelek Vasútállomáson szükséges leszállni ahhoz, hogy a települést meg tudják közelíteni. Jósvafő a Jósvafő-Aggtelek vasútállomástól kb. 20 km-re található. A vasútállomásról menetrend szerint közlekednek a Borsod Volán autóbuszai. 4.1.2.2.1.2. Autóbusz Jósvafő, Aggtelek, Kazincbarcika, Putnok közvetlen napi járatokkal tart összeköttetést így Budapesttel, Egerrel, Ózddal, valamint Putnok és Kazincbarcika Debrecennel, Nyíregyházával, Hajdúszoboszlóval. A főútvonalak mentén lévő települések közvetlenül elérhetők a Miskolcról induló Volán járatokkal, de a belső területek (ANP) kisközségei csak átszállással közelíthetők meg vagy csak Kazincbarcikáról, vagy a Bódva-völgyi vasúti megállóktól (Szendrő, Szalonna, Jósvafő-Aggtelek vasútállomás, Bódvaszilas, Perkupa, Tornanádaska) Ha kisebb belső település a túra célja, jó előre tájékozódjunk az utolsó busz indulásáról. Miskolcról a hét meghatározott napjain közvetlen nemzetközi autóbusz járatok is közlekednek Rozsnyóra (Szlovákia). Az egyik járat Bánrévén keresztül, a másik Kazincbarcikán keresztül, Aggtelek érintésével az aggteleki határátkelőn keresztül közlekedik keddenként.
4.1.2.2.1.3. Közút Közúton Miskolcról 64 km távolságban helyezkedik el a Miskolc – Sajószentpéter – Edelény – Szendrő – Jósvafő útvonalon, melynek nagyobb része (52 km) a 26-os, majd a 27es másodrendű főutakon vezet. Miskolcról a nagy forgalmú 26. sz. főút indul, ami Sajószentpéternél kettéágazik. A 26. sz. út tovább halad a Sajó-völgyében és Kazincbarcika, Putnok érintésével a szlovák határnál ér véget. Ebből az irányból Aggtelek, Jósvafő, Rudabánya közelíthető meg viszonylag jó minőségű műúton. Sajószentpétertől a 27. sz. főközlekedési út a Bódva-völgyében halad. Igaz, hogy itt kisebb a forgalom - különösen Edelény után, de a haladás is lassúbb a sok kanyar miatt. A lassúbb haladásért viszont kárpótol a táj szépsége. E főútról közelíthető meg: a Galyaság, a Szalonnai-hegység, az Aggteleki-karszt keleti területei, települései. Téli, havas időben gyakoriak a hóátfúvások, a lecsapódó pára miatt a jegesedés. 4.1.2.2.2. Szálláshelyek Jósvafőn egy kétcsillagos szálló, valamint 10-15 vendégház fogadhatja a vendégeket. A Tengerszem Szálló és Oktatási Központ** 43 férőhellyel rendelkezik. (A részletes közlésétől eltekintünk, bár azokat első körben kigyűjtöttük) (www.anp.hu) 4.1.2.2.3. Közművek Az ivóvíz ellátási és a szennyvízkezelési információk forrása: www.ervrt.hu 4.1.2.2.3.1. Ivóvízellátás Jósvafő és Aggtelek községek vízigényének kielégítését az 500-2000 l/perc vízhozamú Babot-kút forrásfoglalása biztosítja, Jósvafőtől 1900 fm-re észak-nyugati irányban a Kecső patak völgyében. A forrást 40 m mély táró végén létesített forráskamrában foglalták. A forrásfoglalás vize NA200-as gravitációs vezetéken jut a gépház alatt kialakított szivattyúaknába, ahonnan az Aggtelek ellátására épített 100 m3-es medencébe emeljük. Innen gravitációs vezetéken egy 15 m3 -es nyomáscsökkentő medencén keresztül jut az aggteleki elosztóhálózatba. A szivattyúakna túlfolyó vize NA200 AC vezetéken keresztül jut a gépháztól 350 fm-re lévő jósvafői 100 m3-es tárolóba, innen az 1450 fm hosszú gravitációs vezetéken kerül a víz a jósvafői elosztóhálózatba. A túlfolyó víz a jósvafői medencén keresztül zárt csővezetéken kerül a Kecső patakba. A vízműtelepen csak fertőtlenítés szükséges, mint vízkezelés, ez négyszeres hígítású NAOCl oldattal történik. A települések jellegéből adódóan a vezetékhálózat ágas, illetve a lehetőségekhez képest körhálózat. 4.1.2.2.3.2. Szennyvízkezelés A keletkező szennyvíz kezeléséről a Regionális Vízművek ZRt. IV. sz. Szennyvízgyűjtési és tisztítási rendszer Szögliget községi szennyvíztisztító telepe gondoskodik. Kapacitása: 250 m3/d+30 m3/d szippantott szennyvíz, 2500 LEÉ. Ellátott települések: Jósvafő, Színpetri, Szín, Szögliget, Perkupa. A csatornahálózat rendszere: gravitációs, elválasztó rendszerű csatornahálózat, átemelő utáni nyomott csatornaszakasszal. A gravitációs rendszer hossza 3,3 km; a nyomott rendszer hossza: 0,5 km. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizet a községi szennyvíz-tisztítómű fogadja. A tisztítási technológia: teljesoxidációs, eleveniszapos biológiai tisztítás, az iszap teljes aerob stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszforeltávolítással, melyet szimultán vegyszeres foszforeltávolítás egészít ki. A víztelenített iszapot az ÉHG. Zrt Sajókaza Hulladékkezelő Centrum telepén helyezik el. A telep műtárgyai: gépi rács, homokfogó
műtárgy, kombinált levegőztető és utóülepítő (Dortmundi típusú), fertőtlenítő medence, iszapsiló műtárgy. A tisztított szennyvíz befogadója: Jósva-patak 0+650 szelvénye. A szennyvíztisztítás során keletkező híg szennyvíziszap az iszapsűrítő után Lim 1,5 típusú szalagszűrő présen kerül víztelenítésre, majd az ÉHG Zrt. Sajókazai Hulladékkezelő Centrumában helyezik el. 4.1.2.2.3.3. Energiaellátás Jósvafő energiaellátása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területi illetékessége alá tartozik. (halozat.emasz.hu/teruleti-illetekesseg) 4.1.2.2.3.4. Mobiltelefon és internet lefedettség: GSM (2G) szolgáltatás többnyire csak kültéren elérhető (A szolgáltatás kültéren és bizonyos esetekben épületen belül is igénybe vehető, annak figyelembevételével, hogy a jel általában erősebb az ablakok közelében és a felsőbb szinteken.) EDGE, valamint 3G/HSDPA nincs, ADSL internet-szolgáltatás elérhető Jósvafőn (www.t-home.hu; www.t-mobile.hu; www.telenor.hu; www.vodafone.hu; ww.upc.hu). 4.1.2.3. Mezőkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Mezőkövesdi Városgazdálkodási Rt. Zsóry Gyógy- és Strandfürdő (www.zsory-furdo.hu és www.mezokovesd.hu) Mezőkövesd és térsége életében jelentős szerepet tölt be a turizmus. A Dél-Borsodi Kistérség két megye - Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén - határán a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik. A Dél-Bükk több mint hatszáz méteres hegycsúcsaitól, a lágy lankákon, szőlődombokon át, le egészen a Borsodi Mezőség pusztájáig változatos tájkép, barátságos falvak, természeti és kulturális látnivalókban gazdag táj várja a felfedezőket. Az Ódor-hegy csúcsáról tiszta időben szabad szemmel is ellátni a Tisza ezüstös csíkjáig. Mezőkövesd kedvező földrajzi fekvése miatt a város DNy-i, Budapest felé eső szélén fekvő Zsóry fürdő több irányból is megközelíthető. 4.1.2.3.1. Közlekedés 4.1.2.3.1.1. Vasút 80-as számú Budapest – Miskolc – Kassa vasúti fővonal mentén (www.elvira.hu) 4.1.2.3.1.2. Autóbusz Mezőkövesd megközelíthető autóbusszal Budapestről, Miskolcról, Egerből helyközi járatokkal. (www.borsodvolan.hu) 4.1.2.3.1.3. Közút Mezőkövesd megközelíthető közúton Budapesttől 130, Miskolctól 50, Egertől pedig 25 km-re található az M3 autópálya és a 3-as számú (E 71) főút mentén. 4.1.2.3.1.4. Helyi közlekedés
A vasúthoz és a helyközi autóbuszjárathoz menetrendi igazítással a helyi járat is csatlakozik a Szent László térről, a cukrászüzemtől, a fürdőtől, valamint a vasútállomástól. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő megközelítése kerékpárral is lehetséges, a fürdőbe a városközpontból kerékpárúton kb. 20-25 perc alatt lehet beérni. 4.1.2.3.2. Szálláshelyek A négycsillagos Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness szálloda Magyarország egyik legjobb minőségű gyógy- és termálvizével Mezőkövesd üdülőterületén, Zsóry-fürdőn található, 267 ággyal várja a gyógyulni vágyó vendégeket. (A részletes közlésétől eltekintünk, bár azokat első körben kigyűjtöttük) (www.zsory-furdo.hu). 4.1.2.3.3. Közművek A közművekre vonatkozó információk: www.ervrt.hu és www.mezokovesdi-vgzrt.hu 4.1.2.3.3.1. Ivóvízellátás A Mezőkövesdi Városgazdálkodási Zrt. részvénytársaság harmadik legjelentősebb tevékenységi köre árbevétel és ellátási feladat alapján az ivóvíz és szennyvíz-szolgáltatás, karbantartás. Az ivóvíz szolgáltatás feladata, hogy Mezőkövesd város és üdülőterület, valamint Mezőkövesd-Klementina lakosságát és egyéb fogyasztóit egészséges ivóvízzel folyamatosan ellássa. A vízellátáshoz szükséges ivóvizet az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. kezelésében és üzemeltetésében lévő Kácsi és Sályi karsztforrásokból származó átvett vízből biztosítjuk. A víz tározására 1 db 1238 m3 -es magas szintű ivóvíztároló (víztorony) szolgál. A vízhálózatban lévő átlagos nyomásérték 3,4 bar. Az ivóvízhálózat hossza (főgerinc, elosztó és bekötővezetékek) 183 km. A városban az üdülőterületet is beleértve az ivóvíz bekötések száma meghaladja a 8000 db-ot. A város területén 3 db pozitív és 1 db szivattyúval ellátott artézi kút található. Dél-Borsodi Regionális Vízellátó Rendszer (Dél-borsodi Regionális Vízmű, 3400. Mezőkövesd, Mátyás király út 172.) A Bükk déli lábainál lévő kácsi és sályi karsztvíz források foglalásaiból származó vizek szolgálnak a dél-borsodi községek és Mezőkövesd város (a Mezőkövesd Városi Közüzemi Szolgáltató Kht.-én keresztül) ivóvíz ellátására. Ezeket a vizeket tisztítás nélkül, pusztán biztonsági fertőtlenítést alkalmazva, gravitációs regionális vezetékeken juttatják el a közvetlen vízellátást adó társvízművekhez. Elosztó hálózatot a térségben Kács településen üzemeltetnek, 2009. január 1-jétől. 4.1.2.3.3.2. Termálvíz ellátás A fürdő a termálvíz ellátását saját mélyfúrású kútjaiból saját maga oldja meg. 4.1.2.3.3.3. Szennyvízelvezetés és tisztítás A szennyvíz szolgáltatási ágazat feladata Mezőkövesd területén lévő 65 km hosszú közműves csatornahálózat üzemeltetése, amely elválasztott rendszerű, gravitációs és nyomott csatornarendszer. Üzemzavarok dugulások elhárítása, valamint a szennyvíztisztító telep, továbbá a zárt csapadékcsatorna hálózat üzemeltetése. A rendszerben 10 db átemelő biztosítja a szennyvíz tisztítótelepre történő jutását. A szennyvíztisztító telep feladata a település kommunális szennyvizének oly mértékű megtisztítása a káros szennyező anyagoktól, hogy élővízbe vezetve minőségi romlást ne idézzen elő és kielégítse a rendeletekben előírt határértékeket. A városban a szennyvízrákötések száma megközelíti az 5000 db-ot.
Mezőkövesden Európai Uniós támogatással javítják a csatornázottságot. A település a Környezet és Energia Operatív Program kertében nyert 76,5 millió forintot a projekt előkészítésére. PROJEKTADATOK: A beruházás összértéke: kb. 2 milliárd Ft. Az előkészítésre elnyert támogatás: 76,5 millió Ft. A beköthető ingatlanok száma: kb. 2300 db. Jelenleg csatornával rendelkező ingatlanok aránya: 67 % (4700) ELŐZMÉNYEK: Mezőkövesd a 15.000 főnél magasabb lakosságszám miatt 2010. 12. 31-ig köteles megfelelően gondoskodni a településen keletkezett szennyvíz gyűjtéséről és tisztításáról. A szennyvízcsatorna hálózat tervezett bővítését indokolja az a tény is, hogy az elszikkasztott szennyvíz talajba kerülésével jelentős talajvízszint emelkedés tapasztalható, mely bizonyítja, hogy a csatornázatlan területek alatti talajvíz a szennyvíz által jelentősen terhelt. Mezőkövesden a szennyvízcsatornával el nem látott északi és déli városrészben a keletkező szennyvizet házi gyűjtőkbe engedik ki, a házi szikkasztók azonban potenciális szennyező források. Mivel vízzáróságuk nem megfelelő, veszélyt jelentenek a talajra és a talajvízre. A felszín alatti vizek védelme, valamint a tisztább és egészségesebb környezet elérése miatt indokolt a csatornahálózat bővítése. A projekt a város főutcájától északra és délre fekvő, jellemzően a régi városmaghoz tartozó területeket érinti. Az önkormányzat célja, hogy felgyorsuljon a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a talaj szennyezőanyag terhelésének csökkenése, a vízminőség romlásának megállítása, a minőség javulása. A mezőkövesdi szennyvíztisztító telepet 2003-ban korszerűsítették. A telep a jelenlegihez képest lényegesen nagyobb kapacitásra képes. A hálózat bővítésével a tisztító telep hatékonyabban és gazdaságosabban üzemeltethető lesz. 4.1.2.3.3.4. Energiaellátás Mezőkövesd energiaellátása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területi illetékessége alá tartozik ([forrás: www.ervrt.hu és www.mezokovesdi-vgzrt.hu). 4.1.2.3.3.5. Mobiltelefon és internet lefedettség: GSM (2G) szolgáltatás Mezőkövesd teljes területén beltéren elérhető (A szolgáltatás épületen belül is igénybe vehető annak figyelembevételével, hogy a jel általában erősebb az ablakok közelében és a felsőbb szinteken. A vasbeton, színezett üveg, hővisszaverő fólia jelentősen árnyékol. A jel terjedését a környező épületek is akadályozhatják.) A gyorsabb adatátvitelt kínáló EDGE szolgáltatás Mezőkövesd teljes területén elérhető, míg 3G/HSDPA Mezőkövesd központi területein beltéren is, egyébként kültéren elérhető. Mezőkövesden a T-home szélessávú kábel – és ADSL internet – szolgáltatása vehető igénybe (www.t-home.hu; www.t-mobile.hu; www.telenor.hu; www.vodafone.hu; ww.upc.hu. 4.1.2.4. Eger – Egerszalók – Demjén (Heves megye) Eger – Városi Gyógyfürdő Egerszalók – Salt Hill Thermal Spa (Egertől 7,6 km) Egerszalók – Termál Camping (a Salt Hill Thermal Spa bejáratánál) Demjén – Demjéni Gyógy- és Élményfürdő (Egertől 12,4 km)
A három helyszínt földrajzi közelségük és hasonló (egymást kiegészítő) balneológiairekreációs szerepük miatt egy alfejezetben tárgyaljuk. 4.1.2.4.1. Közlekedés A közlekedésre vonatkozó információk: www.agriavolan.hu és www.eger.hu Eger közúton személygépkocsival, illetve autóbusszal az ország több pontjáról közvetlen járattal, és vasúton is megközelíthető. 4.1.2.4.1.1. Vasút Vasúton esetenként egy vagy több átszállással érhető el Eger, de Budapest Keleti pályaudvarról közlekedik közvetlen szerelvény. Egerszalók és Demjén nem érhető el vasúton. 4.1.2.4.1.2. Autóbusz Eger távolsági járatokkal közvetlen megközelíthető Mezőkövesdről, Nyíregyházáról, Kazincbarcikáról.
Budapestről,
Miskolcról,
4.1.2.4.1.3. Közút Eger megközelíthető Budapest felől: Az M3-as autópályán Kálig, majd a 3208-as, a 3-as és a 25-ös úton. Szeged felől: Az 5-ös számú úton, az M43-as autóúton, az M5-ös autópályán, végül az M3-as autópályán Kálig, majd a 3208-as, a 3-as és a 25-ös úton. Kecskemét felől: Az 5-ös számú úton, a 441-es úton, ismét az 5-ös úton, végül az M3as autópályán Kálig, majd a 3208-as, a 3-as és a 25-ös úton. Dunaföldvár felől: A 6-os számú úton, az M8-as és M6-os autópályán, ismét a 6-os úton, végül az M3-as autópályán Kálig, majd a 3208-as, a 3-as és a 25-ös úton. Egerszalók és Demjén megközelíthető Egerből, vagy Kál-Kerecsend felől. 4.1.2.4.1.4. Egri tömegközlekedés és helyközi közlekedés A vasútállomás a belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbusz állomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi és helyközi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja. Demjénbe és Egerszalókra az Eger – Demjén – Kerecsend útvonalon közlekedő helyközi autóbusz járatokkal juthatunk el (5 órától 22 óráig szinte 15 percenként indul/érkezik Egerbe/ből - az út 12 perc Egerszalókig). További információ a járatokról: Agria Volán 4.1.2.4.2. Szálláshelyek A szállásinformációk a helyi adatokat tartalmazó www.egerszallas.com; www.egerszalok.hu/szallodak és www.demjenszallas.hu portálokról származnak. Egerben számtalan, különböző árkategóriájú szálláslehetőség áll rendelkezésre, online foglalási lehetőséggel. A gyógyvízforrások központjában, a városi strand a Török fürdő és a versenyuszoda közvetlen szomszédságában található a Hunguest Hotel Flóra szálloda. A belváros és a vár 5 percnyi kényelmes sétával elérhető. A három szintes szállodát 1999-ben
teljesen felújították. Minden szobában televízió, minibár, vezeték nélküli internet elérhetőség és telefon található. A szobák egy része klimatizált, 86 db szoba nem dohányzó. 6 Különböző méretű konferenciateremmel rendezvényigények széles skálájának kielégítésére alkalmas. A hotel közvetlen összeköttetésben áll a fedett élményfürdővel bővített városi termálfürdővel, ahol a vendégek 7 különböző medence közül választhatnak. Gyógyfürdők, wellness fürdők, szépségsziget és masszázsok széles választéka szolgálja a vendégek kikapcsolódását, feltöltődését. Egerszalókon a Shiraz Hotel (www.shiraz.hu), a Thermal Park Egerszalók (www.egerszalok.eu) és számtalan vendégház, panzió várja a vendégeket. Demjénben közel húsz vendégház érhető el. 4.1.2.4.3. Közművek 4.1.2.4.3.1. Ivóvízellátás, szennyvízkezelés A városi szennyvíz és ivóvíz hálózat működtetéséről a Heves Megyei Vízmű Zrt. (3300 Eger, Hadnagy u. 2, www.eger.hu) gondoskodik. 4.1.2.4.3.2. Termálvíz ellátás A városi uszoda- és fürdőlétesítmények (Bitskey-uszoda, Bárány-uszoda, Városi Strand, Török-fürdő) termálvíz ellátásáról a Thermál Kft és részben Heves Megyei Vízmű Zrt. (az andornaktályai termál kutakról) gondoskodik. Az egerszalóki Salt Hill Thermal Spa és a demjéni Gyógy- és Élményfürdő termálvízellátását saját kutakból biztosítják. Az egerszalóki Termál Kemping termálvízellátása demjénből történik. A terület termálvízigénye bükki viszonylatban rohamosan emelkedik, a létesítmények bővülésével párhuzamosan. 4.1.2.4.3.3. Energiaellátás Eger, Egerszalók és Demjén energiaellátása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területi illetékessége alá tartozik (halozat.emasz.hu/teruleti-illetekesseg).
4.1.2.4.3.4. Mobiltelefon és internet lefedettség: GSM (2G) szolgáltatás Eger, Egerszalók és Demjén teljes területén beltéren elérhető (A szolgáltatás épületen belül is igénybe vehető annak figyelembevételével, hogy a jel általában erősebb az ablakok közelében és a felsőbb szinteken. A vasbeton, színezett üveg, hővisszaverő fólia jelentősen árnyékol. A jel terjedését a környező épületek is akadályozhatják.) A gyorsabb adatátvitelt kínáló EDGE szolgáltatás Eger teljes területén elérhető, míg 3G/HSDPA Eger központi területein beltéren is, egyébként kültéren elérhető. Egerben, Egerszalókon és Demjénben a T-Home, valamint az UPC internet-szolgáltatása vehető igénybe (www.t-home.hu; www.t-mobile.hu; www.telenor.hu; www.vodafone.hu; ww.upc.hu).
4.1.2.5. Mátraderecske – Parád – Parádsasvár (Heves-megye) Mátraderecske – mofetta, termálfürdő Parádfürdő – Állami Kórház [gyógyfürdő] Parádsasvár – klimatikus gyógyhely A három helyszínt földrajzi közelségük miatt egy alfejezetben tárgyaljuk. 4.1.2.5.1. Közlekedés Közlekedési információk: www.vasutallomasok.hu és www.agriavolan.hu 4.1.2.5.1.1. Vasút A három helyszín a 84. vonalon volt elérhető Kál-Kápolna vasútállomásról, RecskParádfürdő vasútállomás 29 km, Mátraderecske 32 km. 2007. március 3-án közlekedett utoljára személyvonat ezen a megállóhelyen, azóta (ideiglenesen?) szünetel a személyszállítás a vasútvonalon, ami egyébként már eltűnt a MÁV menetrendjéből is. 4.1.2.5.1.2. Autóbusz Meglehetősen sűrű az autóbusz-közlekedés a mátrai üdülőhelyek, s a környező községek felé. Közvetlen autóbuszjáratok vannak Budapestről, Gyöngyösről, Bükkszékről, Ózdról, Egerből, Jászberényből, Salgótarjánból. Mátraderecske megközelíthető autóbusszal Egerből közvetlen járattal is, Gyöngyösről (Budapest felől) Kápolnán, Parádfürdőn vagy Recsken történő átszállással érhető el a település. 4.1.2.5.1.3. Közút Mátraderecske, Parádfürdő és Parádsasvár megközelíthető közúton Eger vagy Gyöngyös felől a 24-es számú főúton, Recsken át. Néhány távolság Mátraderecskétől: Budapest: 116 km, - Gyöngyös: 37 km, - Parád: 9 km, Kékestető: 18 km, - Eger: 30 km, - Hollókő: 58 km 4.1.2.5.2. Szálláshelyek Parádfürdőn két hotel (Erzsébet Park Hotel*** www.erzsebetparkhotel.hu; Boróka Minihotel www.borokahotel.fw.hu) és több vendégház várja vendégeit, ill. további szálláshelyek (www.parad.hu/szallas.php). Parádsasváron a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtó Kastélyhotel Parádsasvár ***** (www.khs.hu/) mellett több vendégház, apartman, panzió elérhető (www.paradsasvar.hu). Mátraderecskén szálloda nincs, de 41 különböző színvonalú magánház, panzió, turistaház található (www.matraderecske.hu/szallas). 4.1.2.5.3. Közművek 4.1.2.5.3.1. Ivóvízellátás A három település ivóvízellátásáról a Regionális Vízművek ZRt. Mátrai Víz- és Szennyvíz Divízió (3240 Parád, Kossuth u. 2., www.ervrt.hu) gondoskodik. A Mátra térségében szintén két felszíni víztározó, a Köszörűvölgyi tározó és a Csórréti tározó, valamint a parádsasvári források képezik a vízellátás vízbázisát. A tevékenység ebben a
térségben is víztisztító művek üzemeltetése, a vízbázisok védelme és az ivóvíz szolgáltatás. A térség vízpótlást kap a Lázbérci vízmű területéről is. A vízellátó rendszer feladata a felső Mátra, és a Mátra északi oldalán fekvő települések ivóvízellátása, amelyet a Csórréti Vízműből, a Köszörűvölgyi Vízműből, a Parádsasvári Vízműből valamint a Bükkszéki Vízműből származó vízzel biztosít. A rendszer vízellátásába bekapcsolódik a Lázbérci Vízműből Bükkszenterzsébetnél átvett víz is, továbbá vízátvételre van lehetőség a KözépNógrád Mátravidéki Vízellátó Rendszerhez tartozó Hasznosi Vízmű felől is. A vízellátó rendszer 5 db átemelő telepet üzemeltet, 14 db átemelő szivattyúval. Az ivóvíztartalék képzését, a folyamatos vízellátást 38 db ivóvíztároló medence – 5710 m3 – biztosítja. A vízellátó rendszer 80 km-es körzetében elhelyezkedő fent felsorolt település vízellátását mintegy 175 km fő és elosztóvezeték látja el. Anyaguk: azbesztcement, acél, KM PVC, KPE, GÖV. A Mátra térségében állami tulajdonú rendszereken túl, önkormányzati tulajdonban lévő hálózatokat is üzemeltetünk. Az egész ellátási területre vonatkozóan kiépített számítógép által vezérelt, URH adatátvitelen alapuló üzemirányító rendszer irányítja, felügyeli és biztosítja a vízkészletek igény szerinti elosztását. A Köszörűvölgyi Vízműtelep Parád község külterületén található. A vízműtelep által ellátott települések: Bodony, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádfürdő, Parádóhuta, Pétervására, Recsk, Sirok*, Szajla, Terpes, *A község ellátása a Lázbérci Vízműből induló távvezetékről történik, vízminőségi adatokat lásd ott. A Köszörűvölgyi tározót a Köszörű patak vízhozama, valamint a vízgyűjtő területéről befolyó vízmennyiség táplálja. A Köszörűvölgyi tározó térfogata: 371 ezer m3, területe: 4,8 ha. A Parádsavári Vízműtelep Parádsasvár község külterületén található. A vízmű Parádsasvár község egy részének vízellátását szolgálja. A Parádsasvári vízmű kiinduló egységei a Vadak-ormai és a Bércverési forrásfoglalások. A két forráscsoport vize, víztartalékolásra, hidroglóbuszba majd medencébe kerül. A források jó minőségű vize, biztonsági fertőtlenítés után, közvetlenül kerül a fogyasztókhoz. A hálózat gerincvezetékből, átfolyó rendszerű tárolókból, valamint községi elosztó hálózatból áll. 4.1.2.5.3.2. Termál-és gyógyvíz ellátás Mátraderecske termálvízellátását a Salvus Kft látja el, a parádfürdői gyógyfürdő saját vízellátással rendelkezik.
4.1.2.5.3.3. Szennyvízkezelés Parádsasvár szennyvízkezeléséről a Parádsasvári szennyvíztisztító telep gondoskodik. Kapacitása: 300 m3/d, 750 LEÉ, csatornahálózat hossza 3,7 km. Tisztítási technológia: PURATOR KBA 90-62-45-800 típusú kompakt eleveniszapos biológiai tisztítás. A tisztított szennyvíz befogadója: Tarna-patak. A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap víztelenítése iszapszikkasztó ágyakon történik. A víztelenített iszapot az ÉHG sajókazai Hulladékkezelő Centrumában helyezik el. Mátraderecske és Parádfürdő szennyvízkezeléséről a Recski szennyvíztisztító telep gondoskodik. Kapacitása: 1300 m3/nap + 50 m3 /nap szippantott szennyvíz, 8.438 LEÉ, a csatornahálózat hossza: 55,6 km. Tisztítási technológia: UTB 2AB kétlépcsős biológiai tisztítás, ATAD iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel. Tisztított szennyvíz befogadója: Csevice patak
0 + 700 szelvénye. A víztelenített iszapot az ÉHG sajókazai Hulladékkezelő Centrumában helyezik el (www.ervrt.hu). 4.1.2.5.3.4. Energiaellátás Mátraderecske, Parádfürdő és Parádsasvár energiaellátása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területi illetékessége alá tartozik (halozat.emasz.hu/teruleti-illetekesseg). 4.1.2.5.3.5. Mobiltelefon és internet lefedettség: GSM (2G) szolgáltatás többnyire csak kültéren elérhető (A szolgáltatás kültéren és bizonyos esetekben épületen belül is igénybe vehető, annak figyelembevételével, hogy a jel általában erősebb az ablakok közelében és a felsőbb szinteken.) EDGE, valamint 3G/HSDPA nincs. ADSL internet-szolgáltatás elérhető mindhárom településen (www.t-home.hu; www.t-mobile.hu; www.telenor.hu; www.vodafone.hu; ww.upc.hu).
