4. tétel Az egészségügyi ellátás rendszere, az időskorúak ápolása Az otthoni szakápolás, az egészségügyi alapellátás feladatai, kapcsolatrendszere a szociális ellátásokkal.
Kiss Györgyi
Betegség - egészség • Testi és lelki egész – ség, ép – ség. (egész, ép) • Nem csupán a betegség hiánya – Testi, lelki, szociális jól-lét állapota (WHO)
• Betegség: A szervezet belső szabályozásában, a szervezet és a környezet kölcsönhatásában beálló kóros változás, illetve folyamat, amely orvosi megfigyelést, vizsgálatot igényel, illetve gyógyszeres vagy egyéb terápiás beavatkozást. • A szervezeten belül is és a külső környezettel is az egyensúlyi állapot az ideális, ha ez az egyensúly megbomlik, ennek helyreállítása szükséges. • Heveny, gyors lefolyású betegségek, • Krónikus, idült, lassú lefolyású betegségek.
Betegség definíciók • Az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek. • Az egészség ellentéte. • A testi-lelki-szellemi egyensúly felbomlása, amely akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét. • A betegség lehet örökletes, szervi, parazitás vagy sérülésből eredő, pszichoszomatikus eredetű. • A betegségekkel az orvostudomány foglalkozik.
Betegség WHO szerinti definíciója • • • • •
A szervezet épségének elvesztése. A normálistól való eltérés. Fiziológiás vagy fejlődési változás. Kiválthatja élő vagy élettelen faktor. A mérhető paramétereknek valamilyen jellegzetes megváltozása.
Alapelvek, jogok, etikai normák • Jog a beteg állapotának megfelelő, hozzáférhető és esélyegyenlőségen alapuló ellátáshoz, • Emberi méltóság tiszteletben tartása, • Kapcsolattartás hozzátartozókkal (állandóan a beteg mellett tartózkodhatnak), • Az intézmény elhagyásának joga, • Felvilágosítás, tájékoztatás ( a vele kapcsolatos beavatkozásról, várható eredményről, kockázatokról a gyógykezelés minden stádiumában), • Önrendelkezés, • Az ellátás visszautasításának joga, • Egészségügyi dokumentáció megismerése, • Orvosi titoktartáshoz való jog, • Betegek jogainak érvényesítése, betegjogi képviselő.
Finanszírozás, működtetés forrásai • Finanszírozás: szolidaritási elvű (OEP) – nem a befizetéssel arányos az elosztás! – Befizetések: – Egyének és munkavállalók a munkával szerzett jövedelem alapján (járulék, adó), – Munkáltatók a bér arányában, – Az állam, bizonyos népegészségügyi, képzés feladatokat ellát, – Az egyének a szolgáltatások igénybevételekor fizetik (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, fogászati beavatkozások) a díjat (támogatott, nem támogatott)Í
Finanszírozás, működtetés forrásai • Lakosság – járulék befizetés – OEP • Lakosság – adók – költségvetés (helyi önkormányzat költségvetése is) • Egészségügyi szolgáltató működési költségének biztosítása • Egészségügyi szolgáltatások biztosítása • Finanszírozás: OEP, fenntartó, lakossági hozzájárulás
A szolgáltató finanszírozása Alapellátás - fejkvóta Az a finanszírozási vagy elosztási rendszer, amelyben az elosztás alapja az ellátott vagy ellátandó betegek száma. Általában korrekciókkal (kor, morbiditás, degresszió stb.) és pótlékokkal alkalmazzák. Járóbeteg szakellátás szolgáltatások szerinti (pontrendszer)
tételes elszámolás
A szolgáltató finanszírozás • Fekvőbeteg-ellátás • Aktív fekvőbeteg-ellátás - HOMOGÉN BETEGSÉG CSOPORTOK alapú elszámolás „súlyszám” alkalmazásával. (Csoportképző kritériumok: az ápolást indokoló fő diagnózis, műtét történt-e, a beteg kora, kísérő betegségek, komplikációk) • Krónikus fekvőbeteg-ellátás - teljesített ápolási napok alapján
• Átmeneti ellátási formák finanszírozása: otthoni ápolás
térítési díj
Az egészségügy legfontosabb jellemzői • Hozzájutás: – Széles körben, EU tagoknak és szerződéses országok állampolgárainak sürgősségi ellátás. (emberi jogon jár) – Biztosítási jogon, a járulékfizetőnek (TB kártya, TAJ szám), EU kártyával rendelkezőnek is, ha saját országában van biztosítása. – A biztosított hozzátartozójának, – Nyugdíjasok, munkanélküliek után a nyugdíj-és biztosítási alapok fizetik az egészségbiztosítási járulékot. – A betegség első 15 napját a munkáltató fizeti, ezt követően táppénz. – Betegek hozzájárulása.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb jellemzői • Tulajdonviszonyok: – Az egészségügyi ellátás állami közfeladat, melyet az állam és az önkormányzatok biztosítanak. – Állami, önkormányzati fenntartó kötelező feladatellátó. – Nem állami: 1. nonprofit (alapítvány, KHT, egyesület, egyházak ) 2. magán finanszírozású, for profit szervezetek.
Változások • Az állami egészségügyi intézmények Állami Egészségszervezési Központ alá vonása, Ez a központ látja el a Nagytérségi Egészségfejlesztési Igazgatóságok felügyeletét. • Az irányító: Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség – és Szervezetfejlesztési Intézet. • A funkcióváltások forrása: EU-forrás 2011-ben 60, 2012-ben 70 milliárd forint.
Működési elvek • Progresszivitás: az ellátórendszer minden szintjének megvannak a feladatai, melyek hierarchikusan szerveződnek. Az alapellátás, szakellátás és kórház feladatai eltérőek, egymásra épülnek, összehangolt, differenciált rendszer. • Sürgős szükség gyanúja esetén az igénybevétel jogosultságának vizsgálata nélkül meg kell vizsgálni, szükség esetén biztosítani kell az ellátást. • Elvárható gondossággal és az etikai szabályok betartásával kell kezelni minden beteget. • Definitív ellátás: Az ellátás minden szintjén a befejezettségre kell törekedni. Csak azokat az eseteket kell szakellátásba küldeni, ahol az alapellátás már nem tud továbblépni. • Igénybevétel korlátozása: az indokoltnál magasabb szintű szolgáltatás igénybevételét feltételekhez lehet kötni.
Megelőző ellátások 1. Korai felismerést, betegségeket megelőző ellátások: -
Lakosság fertőző betegségekkel szembeni ellenállása, Betegségek megelőzése, felismerése szűrővizsgálattal, Család-és nővédelmi gondozás, Fogászati megelőző ellátás, Mentális megelőzés és gondozás, Gyermek-és ifjúság-egészségügyi gondozás, Veszélyeztető, fertőző betegségek felkutatása, Népegészségügyi szempontból jelentős betegségek korai felismerése, Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, Élet és munkakörülményekből adódó egészségkárosodások felismerése, Jogszabályban meghatározott egészségi alkalmasság megállapítása, Szövődmények korai felismerése.
Megelőző ellátások 2. • Fertőző betegségek megelőzése: – – – – –
Védőoltások, Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, Általános járványügyi feladatok, Egyéni védőeszközök alkalmazása, Egészségkultúra kialakítása.
• Szűrővizsgálatok: – Cél a lakosság védelme, élettartamának növelése, betegséget megelőző kórállapotok korai feltárása. – Közegészségügyi, járványügyi okból kötelező és végrehajtható. – Rendszeres, rutinszerű, célzott szűrővizsgálatok.
Az egészségügyi ellátás rendszere fekvőbeteg szakellátás járóbeteg szakellátás alapellátás
Egészségügyi alapellátás (WHO) • „Az alapellátás a lakosság igényeinek olyan szolgáltatásokkal való kielégítése, amelyek a lakosság lakó- és / vagy munkahelyéhez olyan közel vannak, amennyire csak lehetséges, elfogadható az áruk, mindenki számára könnyen elérhető, illetve megszerezhető.”
Alapellátás Az alapellátás a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által • közvetlenül, folyamatosan igénybe vehető • a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén) egyenlő eséllyel igénybe vehető • behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások és egyes • egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós ellátások összessége. Az alapellátás igénybevétele jellemzően a lakos tartós (nem eseti) választásán alapul. Az alapellátás holisztikus szemléletű, a lakos egészségi állapotáért (nem csak a gyógyításáért) felelős.
A szolgáltatórendszer felépítése, alapellátás • Alapellátás minden olyan ellátási forma, amelyhez a lakosság közvetlenül fordul. Lakóhelyen kell biztosítani. • Cél: prevenció (szűrések, védőoltások), egészségi állapot figyelemmel kísérése,felvilágosítás, egészségnevelés, gyógykezelés, gondozás, rehabilitáció, szakorvoshoz irányítás,fekvőbetegek otthonukban történő ellátása.
Alapellátás az egészségügyi tv. szerint • lakóhelyhez közeli, • választható, • hosszú távú, folyamatos ellátást biztosít,
• személyes kapcsolaton alapul, • nemtől-, kortól-, a betegség természetétől független
egészségügyi ellátási forma.
Alapellátás elemei (önkormányzati feladat) - háziorvosi ellátás házi gyermekorvosi -
ellátás fogorvosi alapellátás az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás körzeti védőnői szolgálat iskola-egészségügyi ellátás egészségügyi alapellátási körzet kialakítása
• A háziorvos önálló vállalkozói praxis, 1500-2000 lakos, az ellátás térítésmentes, TAJ kártya alapján. A betegek 50%-a idős.
A szakellátás A szakellátás egyes betegségcsoportok ellátására specializálódott • specialista (szakorvos) által nyújtott, • magas erőforrás-igényű egészségügyi ellátás, melyben a kezelőorvos általában átmeneti ideig • megszabott igénylési rend alapján • többnyire az alapellátás kezdeményezésére • a konkrét probléma (epizód) megoldása érdekében végzi tevékenységét. A szakellátás a betegért felelősséget az ellátás (epizód) időtartamára, illetve annak következményeinek tekintetében visel.
Szakellátás – járóbeteg ellátás • Állami feladat: • Beutalóval igénybe vehető egyszeri vagy alkalmankénti, kúraszerű ellátások. • Szakorvosi rendelők, valamint gondozóintézeti járóbeteg ellátás intézményei. • Feladatuk az alapellátás segítése (röntgen, laboratórium, CT, MRI, ultrahang stb.), a fekvőbeteg ellátás kiváltása, ha ez lehetséges. • Belgyógyászat, reumatológia… • Fekvőbeteg gyógyintézeti beutalás.
• Önkormányzati feladat: - a tulajdonában lévő közfinanszírozott szakellátást nyújtó szolgáltató működtetése - egészségügyi szakellátási feladat teljesítése
Szakellátás - kórházak • Fekvőbeteg ellátás, magas szintű ellátás,ápolás, hotel szolgálat. • Kórházi beutalás vagy a beteg jelentkezése alapján (pl. sürgősségi mentő beszállítás). • Területi ellátási kötelezettség alapján. • A 65 éven felüliek aktív és rehabilitációs fekvőbeteg ellátására fordított kiadás az összes kiadás hozzávetőlegesen 35%-a, ezen belül 30%-a tisztán ápolási-gondozási feladat. • A tartós ápolási idejű fekvőbeteg ellátást a 65 éven felüli idősek 70%-a vett igénybe.
Kórházak tagolódása • Intenzív ágy/osztály: súlyos, közvetlen életveszély, magas műszerezettség és szakmai színvonal. • Aktív ágy/osztály: állandó és folyamatos orvosi ellátást és ápolást igényelnek szakterületenkénti szervezettségben. A 60 éven felüli lakosság 40%-a fordul meg évente aktív, fekvőbeteg ágyakon, körülbelül 750.000 esetet láttak el. Krónikus fekvőbeteg ellátást évente 200.000 idős vesz igénybe. • Rehabilitációs ágy/osztály: fizikai, szellemi képesség helyreállítása, funkciók segédeszközzel pótlása. • Ápolási ágy/osztály: orvosi megfigyelésre, folyamatos kezelésre nem szoruló betegek ápolása, akik önmaguk ellátására nem képesek.
További eü. tv. által szabályozott ellátások • Ügyeleti ellátás – Cél a napi munkarenden kívüli sürgősségi esetben történő ellátás, vizsgálat, beavatkozás, beutalás fekvőbeteg gyógyintézetbe. – Az állami mentőszolgálat gondoskodik sürgősségi ügyeleti ellátás körében a fekvőbeteg – gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről, – részt vesz a fekvőbeteg ellátáson kívüli sürgősségi orvosi ügyeleti ellátásban.
További eü. tv. által szabályozott ellátások • Mentés: • Azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén történő sürgősségi ellátása, ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, szállítás közbeni mentése. • Azonnali egészségügyi ellátásra szorul: – Személyi sérüléssel járó baleset, egészségügyi válsághelyzet, – Életveszély vagy annak gyanúja, – Heveny, riasztó tünetek, mely kockázatokkal jár, ha az ellátás elmarad, – Szülés, – Erős fájdalom, heveny tudatzavar, – Veszélyeztető magatartás.
További eü. tv. által szabályozott ellátások • Mentés: • Sürgősségi igénytől függetlenül – Bárki jogosult a mentés kezdeményezésére – Orvos által rendelt mentés – mentőápoló felügyeletével a feltalálási helyétől egészségügyi intézménybe, egészségügyi intézményből egészségügyi intézménybe szállítás.
• Hospice ellátás • Otthoni szakápolás
További eü. tv. által szabályozott ellátások • Betegszállítás: • Mentőápolói felügyeletet nem igényel, de az egészségügyi ellátás elérése másként nem biztosítható, szállításra szorul, mozgásában korlátozott, csak speciális helyzetben szállítható, fertőzésveszélyes, otthonába történő szállítás ha a gyógyintézetet másként nem tudja elhagyni. • Az állami mentőszolgálat koordinálja.
További eü. tv. által szabályozott ellátások • Ápolás: – Ápolási-gondozási eljárások összessége, melyek feladata az állapotjavítás, egészség megőrzés, helyreállítás, fejlesztés, állapot stabilizálás, szenvedés enyhítése – Szerves része az intézeti keretek között végzett ellátásnak – Kiegészítő eleme a beteg otthonában végzett ellátásnak, rehabilitációnak – Ápolási terv alapján történik
Otthoni szakápolás 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • Cél: a kiadások csökkentése, humánus ellátás: – Ne kerüljön kórházba, aki otthonában ellátható, – Csökkenjen az ellátórendszer kórház centrikussága, – Ápolás humanizálása (otthonában, családias légkörben, partnerségben történik). – Igénybe vehető a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén. – Szakképzett ápoló által végzett tevékenység. – Ápolási dokumentáció vezetése kötelező. – Hozzájutás. A háziorvos rendeli el, OEP finanszírozza, 14 vizit, mely háromszor megismételhető, összesen 56 ellátás (ezen felül fizetni kell a szolgáltatásért) – 1 vizit 30 perctől 3 óráig is terjedhet (szükség szerint) • Pl. lábszárfekély kötözés 30-40 perc, • Folyadékpótlás infúzióval 1,5-2 óra
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 1. Szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése és megtanítása. • 2. A tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, a tevékenység tanítása. • 3. Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok. • 4. Az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok.
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 5.Baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok és az önellátás korlátozottsága esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése. • 6. Műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztomaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelésének szakápolási feladatai, szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után.
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 7. Dekubitálódott területek, fekélyek szakápolási feladatai. • 8.Betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó szakápolási feladatok: • - gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása, • - mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, • - hely- és helyzetváltoztatás segítése.
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 9.Szükség esetén kiegészítő speciális eljárások alkalmazása: • - UH inhalálás, légzésterápia, • - szívó alkalmazása, • - oxigénterápia. • 10. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolási feladatai.
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 11. A beteg állapotától függően beszédterápia, a fizioterápia köréből: gyógytorna, elekroterápia biztosítása. • 12.Haldokló beteg otthonában történő szakápolása az ellátandó feladatok megnevezésével.
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 13.A szakápolás és a szakirányú terápiás szolgáltatás során biztosítani kell: • - a beteg pszichés vezetését, étkezési tanácsadást és mindazon tevékenységek megtanítását, amelyet maga a beteg és/vagy családja megtehet a beteg egészsége megtartásáért, helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért, • - ápolási anamnézis felvételét, az ápolási folyamat dokumentálását és jelentési kötelezettség teljesítését, • - rendszeres kommunikációt a házi-, illetve kezelőorvossal és más, a beteg ellátásában résztvevőkkel.
Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • 14. Otthoni parenterális táplálás végzése kizárólag krónikus bélelégtelenségben szenvedő betegek esetében, szükség esetén dietetikus bevonásával
Az otthoni hospice ellátás keretében ellátható feladatok 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • • • • • • •
1. Alap- és szakápolási tevékenységek 2. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolói feladatok 3. Gyógytorna 4. Fizioterápia 5. Szociális tevékenységek szervezése 6. Diétás gondozás, tanácsadás 7. Mentálhigiénés gondozás, tanácsadás (melynek része a családtagok, közvetlen gondozásban résztvevők felkészítése a hospice ellátásra) • 8. Gyógyszerelés tervezése, ellenőrzése (megelőző, lépcsőzetes, kombinált fájdalomcsillapítás, orvosi tevékenység)
Otthoni szakápolás problémái • Az OEP meghatározott vizitszámra szerződik, nincs rá fedezet • Nehéz a hozzájutás, a háziorvosok nem kellően támogatják, • Szakmai presztizs féltés (házi segítségnyújtás, körzeti ápolást végzők, szakápolás), • A beteg otthonában hiányoznak a feltételek, • A családnak nagyobb teher, mint a kórházi kezelés.
A szociális intézmény ápolási feladata 1/2000. (I.7.) SzCsM rend. • A szociális intézmény köteles gondoskodni a szükség szerinti alapápolásról, a 20/1996-os NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével: – Személyi higiéné biztosítása, – Gyógyszerezés, gyógyszerellátás, gyógyászati segédeszközökhöz juttatás, – Étkezésben, folyadékpótlásban segítség, – Szakorvoshoz jutásban segítség, – Kórházi kezeléshez hozzájutás.
Kapcsolat a szociális ellátásokkal • Sok esetben nem lehet elkülöníteni a szociális és ápolási igényeket. • Home care: izraeli módszer, az idős embert teljes szociálisszomatikus lényként kezeli. (mentális) • 1990. józsefvárosi modellkísérlet. • Szociális, mentális és egészségi problémák egy rendszerben történő gondozása a kliens otthonában. • Multidiszciplináris team; orvos, nővér, gyógytornász, szociális munkás. • Cél: életkor, szociális helyzet ellenére az idős ember önellátó képessége kitolódjék.
Kapcsolat a szociális ellátásokkal • Szakápolás és alapápolás együttműködésével a betegnél töltött idő növelhető, • A feladatok egymásra épülő módon megoszlanak a két szolgáltatás között, • Olcsóbb, mint a kórházi vagy szociális szakosított ellátás!
ISZER modell • Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer. • Szoc. és eü. rendszer jobb koordinációja és integrációja. Integráció, egy pü-i rendszer. • Megfelelő esetirányítási rendszerrel érhető el a szükséges szociális, eü. és mentális ellátás. • XIII. ker. önkormányzat; munkájuk során a házi segítségnyújtásban 70%-ban láttak el szakápolásba tartozó eseteket. • Nyírő Gyula Kórház, modellkísérlet (Magyarországi Zsidó Szoc. Segély Alapítvány).
Háziorvosi hálózat és területi gondozás I. (Bajzáthné Komár Mária) • Pesterzsébet Gondozási Központ. • Eü. és szoc. ellátások kapcsolatát erősíteni, koncepció váltás ( senki ne feküdjön kórházba szociális okok miatt). • A házi segítségnyújtás és a háziorvosi ellátás együttműködése. • 1986-ban rendelet szabályozta, hogy a házi gondozás öt-hat gondozónővel körzetenként alakuljon meg. • 1987-ben a főváros a gondozói körzet határát a körzeti orvos praxisának területén határozta meg, együtt látták el a betegeket. • A szabályok változtak, a területet nem tudták lefedni. • Az 1990-es években az integrált eü. és szoc. ellátás iránti igény nőtt.
Háziorvosi hálózat és területi gondozás II. • Nagy központosított intézmények helyett helyi szintű ellátások, otthon maradást segítő alapszolgáltatások. • Humánus,költségmegtakarító. • 1. Pesterzsébet, házi segítség- nyújtás és együttműködés a háziorvossal. • 2. Home care 1995-ben, komplex szakmai team Phare támogatással (orvos, körzeti nővér, házi gondozó, gyógytornász, pszichológus). Képzés. • 3. Házi ápolási program 1996-ban (Phare támogatás). Házi orvosok, körzeti nővérek, házi segítségnyújtás jeleznek egymásnak, a betegellátásba behívják egymás szolgáltatásait. • A program 1997-ben véget ért, de az együttműködés azóta is folyamatos. • Finanszírozás két különböző forrásból, ez nehezíti a komplex gondozást (pl. dekubituszos beteg ápolása eü. finanszírozásban kellene, hogy történjen, ha nem látják el, akkor a házi gondozó mit tegyen, ellátatlan nem maradhat a beteg).
A home care, ISZER, hospice témakörök a 19. tételhez felhasználhatóak, plusz a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, új Alzheimer gondozási programok (pl. Dabas Zárdakert Idősek Otthona gondozási programja, „A legjobb barát modell”, a Békéscsabáról induló Kapu program (fiatal munkanélküliek önkéntes segítségnyújtást végeztek idősek gondozásában, mely a generációs együttműködést is erősítette), élethosszig tartó tanulás (idősek szabadegyeteme, számítógépes, informatikai ismeretek tanulása idős korban)stb.
5. tétel A hospice ellátás szemlélete, a hospice formái, az ellátás megszervezésének követelményei, eljárása.
Kiss Györgyi
József Attila: Reménytelenül Az ember végül homokos, szomorú,vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél.
A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok.
Mi a hospice? • A hospice terminális állapotú, haldokló betegek palliatív ellátása. • Latin kifejezés: látogató, vendéglátás (az egyház pihenőhelyeket épített, ahol a fáradt vándor megpihent, sokszor meg is halt). • Az ember méltóságának megőrzése a haldoklásban, kínzó fájdalmának enyhítése.
Terminális állapot, palliatív ellátás • Terminális állapot: a betegségnek az a szakasza, amikor kuratív terápia már nem lehetséges. A betegség nem gyógyítható, folyamatosan romlik és a halálhoz vezet. A terminális állapot rákbetegség esetén 3-6 hónap, esetleg 1 év. A betegnek kínzó fájdalom tünetei vannak, amelyek megfelelő fájdalomcsillapítással enyhíthetők, a beteg akár hétköznapi életet is élhet. • Palliatív ellátás: az alap-és szakellátásban igénybe vehető ellátás, melynek célja nem a gyógyítás, hanem a gyógyíthatatlan beteg fájdalmának megszüntetése, csökkentése, a betegek életminőségének javítása.
Mit jelent súlyos betegen élni? • Kínzó fájdalom, • Korlátozott fizikai és szellemi tevékenység, • Szorongás félelem ( a haláltól, a kezelésektől), • Veszteségek, lemondás, • Kiszolgáltatottság.
Félelem, szorongás a betegségfolyamatban • Félelem: – A haláltól, haldoklástól, – Szenvedéstől, kiszolgáltatottságtól, – Kezelésektől, mellékhatásoktól, – Izolációtól, – Személytelenségtől.
Az egészségügy szemlélete • A betegségre és nem a betegre fókuszál, • Gyógyítás központú gyógyíthatatlan betegek esetében is, • Elégtelen kommunikáció a beteggel, • A betegek jogai korlátozottak.
A hospice célja • Cél: az élet minőségét az elérhető optimumig emelni. A hospice támogatást nyújt azoknak, gyógyíthatatlan betegség végső szakaszában vannak, hogy életük hátralévő napjaiban teljes és fájdalommentes, emberhez méltó életet éljenek. A halál természetes folyamat, az élet része • Holisztikus szemlélet: egy összetett dolgot vizsgál, nem analitikus elkülönültségeket, komplex
A hospice alapevei • Jog a természetes halálhoz, • A haldokló beteg szeretetteljes testi-lelki gondozása, • A dühödt gyógyítani akarás és az eutanázia elutasítása, • A fájdalomcsillapítás, fájdalomkontroll a tiszta tudatállapot megőrzése, • Életminőség,pszichés támogatás, • Segítség a családnak a betegség ideje alatt és a gyászban.
Hospice team • • • • • • • • • • • •
Állandó és időszakos tagok: Orvos, Nővér, Pszichiáter, Pszicholgus, Gyógytornász, Szociális munkás, Önkéntes segítők, Konzultáns orvos, Lelkész, Jogász, Gyógyszerész.
Hospice története • Cicely Saunders, Anglia (ápoló, szoc. munkás, orvos) • 1948-ban vetette fel a gondolatot: ahogy meghalunk, az nem helyes. Elmúlás emberhez méltó módon, önrendelkezési-és egyéb jogaink gyakorlása mellett. • Tudni kell a betegnek, hogy mi a baja, ő a felelős a saját egészségéért, dönthessen saját magáról. • Első hospice ház: London, 1967. • 1980-ra a holisztikus szemlélet és a fájdalomcsillapítás elfogadott.
Hospice története • Elizabeth Kübler Ross, svájci pszichiáter, USA-ban hospice házak létrehozása, haldoklás, gyász folyamatának vizsgálata. • Teréz Anya • Tanatológia: halállal, haldoklással, gyásszal foglalkozó tudomány. • 1998. a világon 81 országban 5500 hospice szervezet működik.
Hospice története • Magyar Hospice Alapítvány 1991. Polcz Alaine,Muszbek Katalin, • Mo-on az eü. sokáig nem fogadta be, finanszírozásban 2004-től részesül, • Magyar Hospice Palliatív Egyesület 1995. Hegedűs Katalin,
A hospice magyarországi létjogosultsága • Magyarország vezeti a világ rák halálozási statisztikáját. • Minden 4. magyar állampolgár rákban hal meg. • Többnyire kórházban, magányosan, méltatlan körülmények között halunk meg.
Hospice – az emberi méltóság megőrzése • Értékeli és becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti, • Enyhíti a fájdalmat és más kínzó tüneteket, • Biztosítja a beteg pszichés, spirituális és szociális szükségleteit, • Törekszik az elérhető legjobb fizikai és szellemi aktivitás fenntartására, • Az életminőség javítását helyezi előtérbe, • Az indokolatlan életmeghosszabbító kezeléseket elkerüli, • Nem késlelteti, de nem is sietteti a halált, • Támaszt nyújt a hozzátartozónak.
Jellemzői • • • • • • • •
• •
Holisztikus szemlélet, Interdiszciplináris team, Életminőség javítása, Fizikai, lelki támogatás, A beteget és hozzátartozóit egyaránt támogatja, Együttműködik a családdal (pszichés támogatás, a gyászfeldolgozás segítése) , Tiszteletben tartja a beteg meggyőződését, kívánságait, Fájdalomcsillapítás (test-lelki szenvedés enyhítése korszerű fájdalomcsillapítással), Köztudat formálása, a halál tabujának oldása, Ingyenes.
A hospice ellátás formái • Elsősorban a beteg otthonában – hospice otthonápolási csoport, • Kórház bentfekvő részlege, • Kórházi mobil team, • Ápolási idősek otthonai, • Nappali ellátás.
1. Ambuláns hospice otthonápolási szolgálat • Háziorvosi elrendelésre, az ambuláns hospice otthonápolási szolgálat végzi ezt a szolgáltatást. Főként szakápolói viziteket látnak el, elsősorban felfekvés megelőzés, kezelés, mobilizálás, higiénés szükségletek ellátása a feladtuk. A Hospice szolgáltatók állományában, - a hospice gondozásban - orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, akár lelkészek, szociális munkások és képzett önkéntes segítõk is részt vesznek. A munkacsoportok tagjai mind testi, mind lelki és spirituális támaszt tudnak nyújtani a betegek és hozzátartozók részére egyaránt.
1. Az otthoni hospice ellátás keretében ellátható feladatok 20/1996. (VII.26.) NM rendelet • • • • • • •
1. Alap- és szakápolási tevékenységek 2. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolói feladatok 3. Gyógytorna 4. Fizioterápia 5. Szociális tevékenységek szervezése 6. Diétás gondozás, tanácsadás 7. Mentálhigiénés gondozás, tanácsadás (melynek része a családtagok, közvetlen gondozásban résztvevők felkészítése a hospice ellátásra) • 8. Gyógyszerelés tervezése, ellenőrzése (megelőző, lépcsőzetes, kombinált fájdalomcsillapítás, orvosi tevékenység)
2. Bentlakásos hospice • A bentlakásos hospice a gyógyíthatatlan daganatos megbetegedésben szenvedők intézményi ellátását, életminőségének javítását jelenti, illetve a hozzátartozóknak nyújtott segítséget a betegség és a gyász elfogadására. Nem a kórházak elfekvő osztályai, bár számos esetben – kapacitáshiány miatt – az elfekvő osztályok is kénytelenek hospice ellátásra szoruló betegeket ellátni. Az alapvető különbség a családias, emberközeli környezet. A hospice-otthonokat úgy alakították ki, hogy a család folyamatosan a beteg mellett tudjon lenni. Kényelmi funkciókban más kórházi osztályokkal szemben maximálisan ellátott.
3. Palliatív osztályok, kórházi kezelés után – a diagnózis megállapítását követően • A palliatív osztályokon az esetlegesen szükségessé vált kórházi beavatkozásokat könnyen, gyorsan el tudják végezni, hiszen ugyan önálló részlegként működnek a palliatív osztályok, de sürgősségi ellátás esetén a kórház biztosítja a beteg számára a szükséges ellátást. Ezen osztályokon nehezebben alakítható ki a hospice otthonos jellege, nehezebben biztosítható a család állandó jelenléte és a gondozásba történő bevonás.
Hospice szervezetek 2010. • Összesen 186 ágy • Összes ellátott 2010-ig 41.829 • 78 szervezet – 11 hospice bentfekvő, – 62 otthoni ellátó team, – 2 ápolási intézmény, idősek otthona jellegű ellátás, – 3 mobil team, kórházi támogató csoport • 2010-ben az összes ellátott 6.500 • Ellátotti napok száma:120.014 • Átlagos gondozási nap 41 • Személyzet száma 1.679 (67 szoc. munkás) • OEP finanszírozza a befogadott szervezeteket (kiemelt rehabilitációs ellátás)
A haldoklás lelki folyamatának szakaszai • Elutasítás fázisa (a diagnózis megismerése után), • Düh fázisa (a tagadást feladja, agresszió, dühös a világra), • Alkudozás fázisa (alkudozik orvossal, Istennel, akitől megoldást remél, betart minden szabályt, egészségesen él), • Depresszió fázisa (belátja, hogy nincs mit tenni, befelé fordul), • Elfogadás fázisa (mély gondolatok, kívánságok).
Haldoklás - gyász • Mi a gyász? • Búcsúzás, elengedés. Egy fejezet lezárása, megtanulása annak, hogyan éljünk tovább.
• Mi a haldoklás? • Búcsúzás, elengedés. A kapu átlépése előtti utolsó hátranézés, a fejezet lezárása.
Jogok • Eü. tv. 99.§ (Európa Tanács ajánlására) A haldokló beteg gondozása, hospice ellátásának célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, emberi méltóság tisztelete. • Fájdalomcsillapítás, szenvedés enyhítése, hozzátartozók segítése, tájékoztatás, önrendelkezés, kapcsolattartás, az ellátás visszautasításának joga, élő végrendelet, • Emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartása.
A haldokló betegek chartája • Jogom van, hogy élő, érző emberi lényként kezeljenek halálomig. • Jogom van mindvégig megőrizni a reményt. • Jogom van, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt. • Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom előtt a magam módján. • Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben. • Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani. • Jogom van, hogy ne haljak meg egyedül. • Jogom van, hogy ne legyenek fájdalmaim. • Jogom van, hogy őszinte választ kapjak a kérdéseimre.
• Jogom van, hogy ne vezessenek félre. • Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak is joga van segítséget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat. • Jogom van békében és méltóságban meghalni. • Jogom van ahhoz, hogy megőrizzem egyéniségemet és hogy ne ítéljenek el, ha döntésem nem egyezik mások meggyőződésével.
• Jogom van, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat, anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám. • Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak testemmel a halálom után. • Jogom van, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak abban, amikor szemben állok a halállal.
