4. Szövegértés 4.1. Mit értünk szöveg alatt? A szöveg elég gyakori szó. Szinte minden nap használjuk a beszédünkben, de nem csak az iskolában találkozunk ezzel a kifejezéssel. Bizonyára hallottad már azt a megjegyzést, hogy valakinek „jó a szövege”. Említs néhány olyan helyzetet, amikor azt mondják valakiről, hogy az illetőnek jó a szövege! Ez lehet akár felnőttről való megállapítás is. Szerinted mire használjuk a szöveg kifejezést? A szöveg csak szóbeli lehet? Indokold meg válaszodat! A szöveg tehát megjelenhet szóbeli és írásbeli formában is. Mielőtt még sokat szövegelnénk a szövegről, nézzük meg, mi lehet a szöveg célja! A szöveggel az ember közölni szeretne valamit. Azt is mondhatjuk, hogy a szöveg a kommunikáció legfontosabb eszköze. Szinte egyfolytában szövegelünk, azaz szöveget alkotunk. Attól a pillanattól kezdve, ahogy reggel felébredünk, máris szöveget alkotunk. Igaz, először csak magunkban, mert álmosan még megszólalni sincs kedve az embernek. Kutasd fel emlékezetedben, mi szokott először megfordulni a fejedben, ahogy felébredsz! Csak érzések, képek, esetleg összefüggő gondolatok is megfordulnak fejedben még az ágyad szélén ülve? Játsszátok el azt, hogy az ébredés után mi minden fordulhat meg az ember fejében! Egyszóval hangosan mondjátok el, mi jár az eszetekben az ébredés után! Ez lehet az éjjeli álommal, a napi teendőkkel kapcsolatos feladat, egy várt vagy nem várt esemény, ruhavagy cipőválasztás, amiben otthonról elindulunk, bármi. A szövegről azt állítják néhány könyvben, hogy az egy „teljes, kerek, egész üzenet”, amivel másoknak adjuk tudtára akaratunkat, kívánságunkat. Továbbá „a szövegeket nem önmagunkért hozzuk létre, hanem azért, hogy közöljünk velük valamit”. De akkor mi van azokkal a szövegekkel, amiket csak magunkban fogalmazunk meg? Szövegnek tehát minden olyan gondolatsort nevezünk, amit akár kimondunk, akár leírunk, akár csak végiggondolunk. Ezek szerint a szöveg kimondott, leírt vagy végiggondolt mondatokból áll. Szerinted hány mondatból állhat egy szöveg? Indokold meg válaszodat! A székelyekről elterjedt viccekben az a humoros, hogy a székely ember röviden válaszol, de az egy-két szavas válasza csattanós poénnal zárja a történetet. Ebből látható, hogy akár egykét szó is alkothat szöveget. Sőt, akár egy hang is lehet szövegértékű. Például akkor, amikor csodálkozásunkat fejezzük ki: Ó! Né! Á! Au! Ja! Jaj! stb. A szövegről alkotott definíciónkon azonban ez mit sem változtat, hiszen a szöveg – még ha ilyen rövid is – közöl valamiféle információt a hallgatókkal, olvasókkal, netán saját magunkban tisztázunk valamit.
41
A szöveget azonban nem csak szavak halmazaként szabad elképzelnünk. A szóbeli szöveget egy sor nem nyelvi jel egészíti ki, amelyekről a fenti fejezetekben már esett szó. Sorolj fel néhány nem nyelvi jelet, amelyek a beszédünket tarkíthatják, értelmesebbé, színesebbé tehetik! Fogalmazd meg újra, mit értünk testbeszéd alatt! Mit jelent a mimika, a gesztusok? Mit árul el a tekintetünk? A szóbeli szövegben egyértelmű a nem nyelvi jelek használata. Azonban az írásbeli szövegben is léteznek a fentiekhez hasonló nem nyelvi jelek? Sorolj fel néhány olyan jelet, szimbólumot, amit az SMS-ben használsz! Milyen ábra jelenti az örömet, a bánatot? Keress további nem nyelvi jeleket, amelyekkel a rövid szöveges üzenetekben (SMS-ben) érzéseket, gondolatokat tudsz közölni! A hosszabb írásos szövegben miként lehet kifejezni a különféle érzéseket? Gondolj a felszólító mondatra! Bizony, az írásjeleknek is fontos szerepük van. Nem mindegy, milyen írásjelet használunk a mondatban, mivel általa megváltozhat a mondat értelme.
4.2. Mitől lesz egy szöveg érthető, érthetetlen vagy félreérthető? Bizonyára már előfordult, hogy idősebbek beszélgetését hallgatva felfogtad a szavaik szó szerinti értelmét, de nem értetted beszédük lényegét. Ennek persze több oka lehetett: nem nagyon érdekelt a mondandójuk, esetleg egyszerűen csak fáradt voltál, s nem bírtál figyelni. De ilyen „kihagyásnak” más oka is lehet. Például az, hogy túl bonyolultan magyaráz az illető, érthetetlen módon fogalmaz, nem jól hangsúlyoz, furcsa hanghordozással beszél. Ez mind megzavarhatja a szöveg értelmének felfogását. Olvassátok el az alábbi szöveget, és indokoljátok meg, miért nehézkes, nehezen érthető! Az idei tavaszi versenyek lebonyolításának szervezésével megbízott szervező bizottság megbízott felelősei nem álltak a helyzet magaslatán, amikor arra szánták rá magukat, hogy idén különleges meglepetésekkel kedveskedjenek a rendezvényekre látogatóknak. Próbáljátok meg kibogozni a fenti szöveg lényegét, értelmét! Mire nem voltak képesek a tavaszi versenyek szervezői? Fogalmazzátok meg, mi okozhatja a fenti mondat nehézkességét, nehezen érthetőséget! Milyennek kell lennie egy szövegnek, hogy könnyen érthető legyen? Megéri egyszerűen, érthetően fogalmazni, mert akkor nem találkozunk kérdő tekintettekkel. Mondataink legyenek inkább rövidebbek, s ügyeljünk bennük a helyes szórendre, kerüljük a szóismétlést és a nyakatekert kifejezéseket!
42
Egy szöveg nem csak akkor lesz nehezen érthető, ha bonyolult, zavaros, hanem akkor is, ha rosszul hangsúlyozunk. Olvasd el az alábbi mondatot, majd az alatta megadott utasítások szerint hangsúlyozva mondd a társadnak! Add oda a tolladat! - kérve - követelve - hízelegve Ezt jól megoldottad. - dicsérve - gúnyosan - mérgesen Az utóbbi példán észrevehető, hogy egy mondat hangsúlyozásával teljesen megváltoztathatjuk annak értelmét, jelentését. Ha az Ezt jól megoldottad mondatot gúnyosan vagy mérgesen mondjuk, épp az ellenkezőjét fejezzük ki annak, amit a szöveg szó szerint jelentene. Tehát, ha „jó fülünk” van, megértjük a mondott szöveg mögött elrejtett célzást. Azonban ne keressünk minden kimondott mondat mögött rejtett gondolatokat, hiszen ilyen ritkán fordul elő szerencsére. S ha mégis előfordulna, akkor sem érdemes vele foglalkozni. Régi bölcs mondás szerint: „Ne arra figyelj, hogy mit mondanak rád, hanem arra, hogy ki mondja!” Próbáljátok meg értelmezni az utóbbi, dőlt betűs mondást! A mindennapi beszédhelyzetekben sokszor fordulnak elő félreértések, s annak következtében kisebb összezördülések. Ugyanazt a szöveget másképpen értelmezhetik az emberek. Az alábbi szóváltás egy zsúfolt vasútállomás menetjegyirodája előtt zajlik: -
Ön hová utazik? Sehová. Akkor miért áll a jegypénztár előtt? Csak akadályozza a többi utast, aki végre jegyet szeretne venni! Én nem akadályozok senkit, csak ideálltam az ablak mellé. Tehetek én arról, hogy közben elkezdték ebben az ablakban is árusítani a menetjegyeket? A fenti párbeszéd első mondatát adjátok elő először durván, haragosan, majd visszafogott hangerővel finoman, udvariasan! Az udvarias előadáskor a szöveg egy-két szaván változtathattok. Ha a második olvasáskor udvariasan adtátok elő a párbeszédet, mit kellett megváltoztatni a szövegben, hogy az ne tűnjön sértőnek?
Az utóbbi feladatból látható, hogy ugyanazt a mondatot többféleképpen mondhatjuk, s az által másképp lesz értelmezhető, másféle párbeszéd alakulhat ki belőle. A példákból jól látható, mit jelent a hangnem, a hangsúlyozás. Türelemmel, nyugodt, barátságos hangnemben minden probléma megoldható.
43
A szépirodalomban is találhatunk hasonló példákat, amikor a szöveg kétféle hangsúlyozása következtében változik meg az ember véleménye, nézete valamiről. Móra Ferenc egyik megható történetéből való az alábbi részlet, amely egy kis faluban játszódik. A szegény családban felnőtt fiút a helyi paptanító továbbtanulásra buzdította. A fiú szülei hallgattak a tanácsára, és mindenüket pénzzé téve elküldték egyetlen fiukat a városba tanulni. A fiú tudta, hogy szülei az utolsót is odaadták, ám egy idő után elfogyott a pénze. Maradék filléreiből egy táviratot küldött haza. Mivel a fiú szülei nem tudtak olvasni, a postást kérték meg, olvasná föl a rég látott gyermek üzenetét. Annak sürgős dolga miatt először nem akaródzott, ám gyorsan feltépve a borítékot, elhadarta a rövid üzenetet: „Apám, pénzt, fiad!” A szülők megdöbbenten hallgatták ezt a durva üzenetet. Nem ismertek fiukra. A következő vasárnap a pap rákérdezett a városban tanuló fiúra, amire a szülők restelkedve mondták, mennyire megváltozott a városi világban a gyerek, mert már követelőzik is. A pap látni akarta a táviratot, amit a szülők húzódzkodva szedtek elő, s adták át a paptanítónak. Ő jól tudta, milyen nehéz egy vidéki fiúnak a városi körülmények között megélnie. Teljesen más hangnemben olvasta fel a három szót, amit jól tudott, hogy a fiú az utolsó filléreiből fizetett ki: „Apám, pénzt, fiad!” A szavanként, szinte könyörögve felolvasott szavak hallatán a szülők rádöbbentek fiuk kiszolgáltatottságára, reménytelenségére. A leírt szöveghez sajnos nem tudunk olyan jeleket illeszteni, amelyek a hangulatot lennének hivatottak érzékeltetni. Szóbeli szövegnél ez a lehetőségünk megvan, éljünk is vele, ha szükséges!
4.3. A szöveg képe Az írott szöveget is számtalan nem nyelvi jel egészíti ki, amivel áttekinthetőbbé tehetjük írásképünket. (Írásképnek azt nevezzük, amikor az írásunk rendezett, áttekinthető, tiszta és könnyen érthető.) Számtalan mondás létezik, amellyel az embereket szokták jellemezni. Ilyen például a: madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg; mutasd a ruhád, megmondom, ki vagy stb. Az írásképre is vonatkoztathatjuk ezt a mondást: mutasd az írásod, megmondom, ki vagy. Bizony az írás külalakja alapján is véleményt formálnak rólunk. Ezért, ha bármit írsz, akár iskolai fogalmazást, akár magánlevelet, mindig ügyelj az írásképedre! Nem mindegy, hogy a leírt szöveg hogyan néz ki. Ahhoz, hogy írásod elfogadható legyen, a következőkre kell figyelned. Margó Tévedés, hogy a margó csak a tanárnak kell, hogy oda jegyezhesse be az elmarasztaló megjegyzéseit. Erre neked van szükséged, hogy a szövegből kimaradt gondolatokat, a betoldásokat lehessen hová beszúrni. Továbbá ki tudd írni a lap szélére a legfontosabb gondolatokat, az ún. kulcsszavakat. Ennek akkor veszed óriási hasznát, amikor a saját jegyzeteidből kell majd tanulnod. A margónak épp ezért legalább 2, de akár 3 cm-es széles helyet is kihagyhatsz a füzetlap szélén. A hosszú, 30 cm-es vonalzó szélessége pont 3 cm, így még méricskélni sem kell margózáskor. Elegendő csak a lapszélre helyezve végighúzni a vonalzó szélessége szerint a vonalat.
44
Ha a számítógép szövegszerkesztőjében írsz, akkor néhány kattintással tudod beállítani a kívánt margókat. A bal felső sarokban látható fájl szóra kattintva megjelenő oszlopban kiválasztod az oldalbeállítást, és máris tetszőleges méretű margókat állíthatsz be. Milyen beállítási lehetőségeket fedeztél még fel az itt látható képen, amivel át tudod rendezni a gépen írt szöveget? Mire utalhat a felső sorban olvasható papírméret felirat? Bekezdés A hosszabb szövegeket muszáj bekezdésekre tagolni, mert különben egybe folyna az egész, ami nagyban rontaná az írásképet, és az érthetőséget is nehezítené. Ha a gondolataid megfogalmazásakor új tartalmi részhez érsz, vagy ki szeretnél emelni valamit a szövegben, új bekezdést kell nyitni. Arra azonban nem árt figyelni, hogy túl sok bekezdés ne szaggassa szét a szöveget, mert akkor megint csak az érthetőség rovására menne a túlzott tagolás. A számítógép szövegszerkesztőjében az itt látható táblában lehet beállítani a kívánt távolságokat az egyes bekezdések széleinél. Ám sokkal gyorsabb és egyszerűbb, ha e táblázat előhívása helyett az oldalt körbefutó vonalzón állítunk az egér segítségével. A sorok A sorok vezetése, írása, vonaltartása, egymástól való távolsága mind utalnak a szöveg írójának pontosságára, vagy éppen hanyagságára. Ha egy szöveg olyan, mint egy szénakazal, vagy egy mosásra váró ruhakupac, akkor már a tartalmára sem kíváncsi az ember. Hiába, tele vagyunk előítéletekkel. A külsőből ítélkezünk valamennyien. Épp ezért törekedj a rendezett sorvezetésre; tartsd meg a kellő sortávolságot; s persze ne tűnjenek a hullámvasút nyomvonalának a soraid! Ha számítógéppel írsz, a szövegszerkesztő ezt a gondot is leveszi a válladról. Az alább látható menüsorban láthatóak a legfontosabb utasításokra utaló gombok. A sortávolságot igazító gomb az egész sűrűtől a szellőjárta sorokig mindent lehetővé tesz.
Szótávolság A kézírással írt szövegnél sokszor nem egyértelmű, hogy az illető egybe, vagy külön akarta-e írni a szavakat, ugyanis nem hagyott ki elegendő távolságot közöttük. A kézírásos szövegben akkor a legmegfelelőbb a szótávolság, ha a két szó közé nagyjából kétszer beférne egy o vagy a betű. Ha kötőjelet alkalmazunk a szövegben, akkor előtte és utána sem hagyunk ki betűközt, mint ahogyan a vessző, a pontosvessző, a kettőspont, a három pont és a mondatvégi írásjelek előtt sem marad ki betűköz. Utánuk természetesen hagyunk ki helyet.
45
A számítógép szövegszerkesztőjében ugyanez érvényes. Ha a számítógéppel írt szövegben a kötőjel előtt és után hagyunk ki egy betűközt, akkor azt a gép automatikusan gondolatjellé nyújtja. Pl.: autóbusz-megálló, autóbusz – megálló; itt természetesen az első a helyes. A szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzője zölddel alá is húzza, ha egynél több szóközt hagyunk. Ha egy betűhelyet sem hagyunk, akkor viszont piros aláhúzással figyelmeztet az elkövetett hibára. Pl.: meg lehet, olvastuka a könyvet. Ha a kézzel írt szövegben a sor végére értünk, elválasztjuk a szót, majd új sorban folytatjuk a mondatot. A számítógép szövegszerkesztőjében ritkán választunk el szavakat, mert kellemetlen meglepetéseket okozhat, ha később átírunk valamit a szövegben, aminek következtében eltolódik az elválasztott szó. Ilyet látni néha a napilapokban. Hogy ez ne fordulhasson elő, hosszabb szavak esetében használjuk az ún. finom elválasztást. A számítógép szövegszerkesztője nem veszi figyelembe, hogy hogyan fog kinézni egy sor, ha abban csak 5-6 szó lesz, mivel a következő hosszú szót új sorba rakja át. Ezért alkalmazzunk a finom elválasztást a következőképpen. A szó elválasztása helyén először lenyomjuk a CTRL gombot, s lenyomva tartva leütjük az elválasztójelet is. Utána mindkettőt felengedve megjelenik a kötőjel. Ha ezek után átrendezzük a szöveget, és az elválasztott szó a sor közepére kerül, nem marad benne a kötőjel, hanem eltűnik. A gép azonban megjegyzi annak helyét, s ha egy újabb szövegrendezés után az eredetileg elválasztott szó a sor végére kerülne, újra megjelenik a kötőjel a megfelelő helyen. Betűtípus és szövegkiemelés Mindenkinek már gyerekkorában kialakul egy rá jellegzetes írás, amelyben az egyes betűket sajátosan kanyarítja. Ha leírt szövegünkben ki akarunk emelni egy szót, egy sort, akkor azt aláhúzzuk, nagyobb betűkkel írjuk, esetleg színes tollal hangsúlyozzuk ki. A számítógép szövegszerkesztőjében az alábbi táblázatban találunk ezekhez segítséget. Itt kiválaszthatjuk a tetszőleges betűtípust, annak méretét s egyéb alakját. Azonban ügyeljünk arra, hogy cifrázzuk túl, mert a tarka külső elvonhatja a figyelmet a lényeges tartalomról! Csak akkor alkalmazzuk a különleges kiemeléseket, átés aláhúzásokat, árnyékolásokat, ha arra valóban szükség van, ha ez elősegíti a szövegünk jobb érthetőségét! Szövegünkben kiemelhetjük a lényeges szavakat, az ún. kulcsszavakat; a legfontosabb gondolatokat, mondatokat. Azonban, ha nem szükséges, ne használjunk mindig más fajta kiemelést. Lehetőség szerint valamennyi esetben legyen mondjuk vastag, vagy dőlt betűs a kihangsúlyozás. Esetleg még megtoldhatjuk egy aláhúzással. Ezek használatához nem kell állandóan megnyitni az itt látható betűtípus táblázatot. A fenti menüsorban levő három betű ennek meggyorsítására szolgál:
Az F jelenti a félkövér, a D a dőlt betűs, az A pedig az aláhúzott alakot jelenti. Ennek beállítása természetesen a gép szövegszerkesztőjétől függ. Ha szlovák vagy angol szövegszerkesztőt használsz, akkor annak a nyelvnek a megfelelő betűjét állíthatod be.
46
Színek A színek alkalmazása is a kiemelést szolgálja. Kézíráskor egy más színű tollat veszünk a kezünkbe, számítógép esetében pedig újra a menüsort hívjuk segítségül.
Az emberek szívesebben olvasnak színes, tarka szöveget, mint fekete-fehéret. Viszont ezzel is csínján kell bánni, hogy a színek kavalkádjában ne vesszen el a szöveg. Javítások a szövegben Ha kézzel írt szövegben kell javítanunk, nagyon kell figyelni arra, hogy ne legyen végül az egész egy nagy átfirkálás. Ha hibát követtél el a szövegben, lágyan húzd át egyszer a nem kívánt szót, sort, és kisebb betűkkel írd föléje az új szavakat! Az átmázolt, összefirkált szöveg írásképe nagyon rossz hatást válthat ki az olvasóból. Ha a számítógép szövegszerkesztőjében kell javítanod, annál mi sem egyszerűbb: törlöd a nem kívánt részt, és beírod helyette az új sort. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a számítógép szövegszerkesztője tartalmaz egy beépített helyesírás-ellenőrző programot is. Erre ne nagyon hagyatkozzunk, mivel nem mindig megbízható. A magyar helyesírás elég bonyolult, a program készítői a leggyakoribb helyzetekre írták a programot, ezért gyakran olyan javaslatokat ad a gép helyesírás-ellenőrzője, amit még egy írni tanuló gyerek is megmosolyogna. Ezt a programot elegendő arra használni, hogy jelezze, hol ütöttünk félre egy betűt, hol hagytunk ki egynél több betűközt. Az itt látható táblában tudod beállítani a szükséges figyelmeztetéseket, utasításokat. Ha már mindenképpen számítógépen kívánod ellenőrizni helyesírásodat, akkor tedd azt egy kitűnő CD segítségével, amelynek neve: Anyanyelvi könyvespolc. Ennek használatával a felsőbb osztályban fogsz megismerkedni. Egyéb nem nyelvi jelek Az eddig megismert nem nyelvi jeleken kívül még számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, főleg, ha számítógéppel írt szövegre gondolunk. Itt se hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy a kevés néha több. Tehát inkább kevesebb jelet, ábrát alkalmazzunk, s ne vesszen el a szövegünk lényege a jelek tömegében! Mind a nyomtatott, mind a kézzel írt szöveg esetében lényeges a papír minősége, amelyre ugyanúgy kell ügyelnünk, mint a leírt betűk alakjára. Ugyanis nem mindegy, hogy min „tálaljuk” írásunkat az olvasók elé.
47
4.4. A hangos és a néma olvasás közti különbségek Nem mindegy, hogy magunkban vagy hangosan olvasunk. Persze ez függ attól, hogy mit, mikor és hol olvasunk. Ha az iskolában kér fel a tanár egy tananyagrész felolvasására, akkor igyekszel érthetően, hangsúlyozva olvasni. Mivel (jó esetben) az egész osztály figyel arra, amit felolvasol, ezért kevésbé tudsz figyelni az olvasott szöveg értelmére. Szerinted mi lehet zavaró abban, ha a tanár felolvasásra szólít fel az osztály előtt? Ha az osztályban a tanítási órán kell felolvasnod, gondolj arra, amit olvasol, s ne arra, hogy az hogyan hangzik! A felolvasott szöveg a lényeg. Az osztálytársaid úgyis követik a szöveget a tankönyvben, így a félreolvasott szavakat is érteni fogják. S ha netán valaki nevetne a félreolvasott szavakon, ne sértődj meg miatta, hiszen nem rajtad neved, hanem a kicsavart szó hangzásán! Ha valaki gyakran olvas fel szöveget hallgatók előtt, magabiztosabb lesz. Ahhoz, hogy a hallgatók előtt felolvasott szöveg jól hangozzék, néhány dologra kell csupán figyelni. Ezek közül a legfontosabb a légzés. A légzésnek két fajtáját különböztetjük meg. Amikor nem beszélünk, akkor légzésünk egyenletesebb. Ezt a légzést nevezik élettani légzésnek. Az elnevezés logikus, hiszen az élethez szükséges légzésről van szó. Amikor beszélünk, felolvasunk, akkor a légzésünket irányítjuk. Levegőt veszünk, és amíg az tart, addig beszélünk. Ezt nevezik beszédlégzésnek. Az élettani légzés akaratunktól független, nem is figyelünk rá, hogy milyen gyakran veszünk levegőt. Tudnál mondani példákat, amikor mégis irányítod az élettani légzésedet? Gondolj például a sportra vagy különleges helyzetekre! Hallottad már azt a mondatot, hogy: „Eláll a lélegzetem”? Milyen körülmények között mondhatja ezt valaki? Te már mondtad, hallottad valamilyen helyzetben? A beszédlégzést magunk irányítjuk. Háromféle módon vehetjük a levegőt beszéd közben. Ha légzés közben felhúzod a válladat, akkor az ún. váll-légzést alkalmazod. Ha a mellkasod emelkedik légzés közben, az a mellkasi légzés. Ha pedig a hasad domborodik és behorpad légzés közben, az a hasi légzés. Ezt az utóbbit nevezik rekeszlégzésnek is. Ez a legmegfelelőbb beszédlégzés. Persze nem mindig lehet csak hasi légzéssel beszélni. Ha futás közben megállsz, biztosan nem fogsz hasi légzéssel beszélni. Ha túl ideges vagy, félsz, izgulsz, akkor sem fogsz nyugodt hasi légzéssel beszélni. Ilyen esetekben elfogadható, sőt megengedhető a váll- illetve a mellkasi légzés. Azonban figyelj meg egy bemondót a televízióban, hogy milyen zavaró, ha beszéde, hírolvasása közben „kapkodja” a levegőt. Szinte hápog beszéd közben. Sajnos akad ilyen. Persze nincs kizárva, hogy a váll- vagy a mellkasi légzést alkalmazd beszéd vagy felolvasás közben. A lányok ugyanis inkább mellkasi légzéssel beszélnek, ami a testfelépítésből fakad. Ennek okát a biológia órán ismeritek meg.
48
Arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy bármelyik légzést alkalmazod, beszéded, felolvasásod ne tűnjön fuldoklásnak, levegő utáni kapkodásnak! Ezt úgy tudod elkerülni, hogy beosztod a levegőt, hogy mennyi szó elolvasására lesz elegendő, s mielőtt még kifogynál a szuszból, levegőt veszel. Erre az írott szövegben jelzéseket is látsz. Ilyenek a mondatvégi írásjelek, a mondatokon belül pedig a vesszők, kettőspontok, pontosvesszők, gondolatjelek. Olvasd fel az utóbbi négy mondatot úgy, hogy csak a mondatok végén veszel levegőt! Most olvasd fel a mondatokat úgy, hogy ott veszel levegőt, ahol írásjelek állnak! Valamennyi írásjelnél szükség volt levegővételre? Ha nem, szerinted miért nem kellett minden vesszőnél levegőt venni? Az embernek néha nyelnie is kell beszéd közben, ami természetes. Erre is létezik egy mondás: „kiszáradt a szám”. Szerinted mikor, milyen körülmények között hangozhat el a fenti mondás? A nyelés és a légzés sokszor „nem fér egybe”, mivel azt hiszik sokan, hogy az már túl sok időt vesz igénybe. Ez így is van, ha a mondat közepén szükséges mindkettőt egyszerre. Mondat végén azonban van rá idő bőven, hiszen nem hajt a tatár. A helyes légzés mellett arra is kell figyelni, hogy a hangokat is helyesen ejtsük. Leggyakoribb hiba az ún. betűejtés. Ilyennel már találkoztatok, amikor valaki minden egyes betűt külön kiejt. Például ahelyett, hogy azt mondaná: [láttyuk], betűzve olvassa ki a szót: [látjuk]. Ez nem csak zavaró, hanem helytelen is. Ennek nyelvtani magyarázatával még ebben az évben találkoztok a hangtani részben. Mint mindent a világon, úgy a szövegértést is lehet fejleszteni. Sokan arra esküsznek, hogy akkor értik meg jobban a szöveget, ha úgy olvasnak, hogy hallják a saját hangjukat, tehát hangosan olvassák a megtanulandó szöveget. Mások a csendes olvasásra esküsznek. Számukra az az ideális, amikor teljes csönd veszi őket körül, és semmilyen külső zavaró körülmény sincs. Ez egyéntől függ. Mindenki másként alakította ki tanulási szokásait. Tény, hogy az ember figyelme nehezebben kalandozik el, ha az éppen olvasott szöveget hangosan mondja magának. Ugyanis azonnal észre veszi, hogy elhallgatott, és máson jár az esze. A csendes olvasásnál ez nem tűnik fel olyan gyorsan. Ott elmehet egy kis idő, amíg az ember tudatosítja, hogy már percek óta nem olvasott a könyvből semmit. A szövegértés azt jelenti, hogy a benne levő összefüggéseket megértetted. Össze tudod foglalni annak lényegét, el tudod mondani a tartalmát. Ezt a képességet csak úgy lehet kialakítani, tovább fejleszteni, ha eleget olvasol. Az olvasásra nem csak azért van szükség, hogy megtanuld a szövegben levő tananyagot, vagy ismerd egy-egy regény történetét, cselekményét, esetleg a szereplők jellemét. Az olvasásnak ettől sokkal fontosabb szerepe van. Megtanulsz általa gondolkodni, beszélni; gyakorlatot szerzel abban, hogy összerakd gondolataidat, és azokat el is tudd mondani mások előtt. Meg kell tanulnod összefoglalni a szöveg lényegét, röviden elmondani az olvasott történet cselekményét. Padtársaddal döntsétek el, hogy ki fogja félhangosan és ki némán újra elolvasni a fenti közel fél oldalt, pontosan az utolsó két bekezdést! Az a feladat, hogy az újraolvasott szövegnek el kell mondani röviden a lényegét.
49
4.5. A lényeg kiemelése Ha egy szövegnek – legyen az szóbeli vagy írott – a lényegét akarod megfogalmazni, annál könnyebben fogsz haladni, minél bővebb szókincsed van. Ezt a szókincset csak egyféleképpen lehet gyarapítani: olvasással. A tévénézés ebben nem hogy nem segít, hanem kimondottan árt. A tévéműsorban ugyanis készen kapjuk azt, amit olvasáskor a fantáziánkkal kell összeraknunk. Továbbá a tévénézéskor az elhangzó szavak szó szerint az egyik fülünkön be, a másikon pedig kifelé szállnak. Bizonyára hallottad már azt a mondást, hogy az: „egyik fülén be, a másikon ki”. Magyarázd meg röviden, hogy szerinted ez mit jelenthet! Olvasáskor egy érdekes jelenség játszódik le. Ahogy olvasod a könyvet, a szemed mint egy tökéletes szkenner pásztázza végig a sorokat. Valóban beolvassa a szöveget az agyadba, ahol az elraktározódik. Nem csak a szavak jelentése marad az eszedben, hanem a szavak formája, alakja, jelentése együttesen. Ezért van az, hogy ha többet olvasol, gazdagabb lesz a szókincsed is. Ha csak tévét nézel, ahol a szavakat nem tudta „bemásolni” a szemed az eszedbe, az ott elhangzó szavak többsége „elszáll”, nem marad meg az emlékezetedben. Most nem azt állítom, hogy a tévénézés rossz. Csak azt tartom róla, hogy elveszi tőlünk az önálló gondolkodás lehetőségét, és nem segít szókincsünk gyarapításában. Magam is sok tévéfilmet nézek, ezért nem szándékozom álszent módjára a tévé ellen hadakozni. Ám meg kell válogatni, hogy mit nézünk meg a tévében, és időt kell szánni az olvasásra is, mert különben eltunyul az agyunk. Láttál már olyan tévéfilmet, amit netán könyvben is olvastál? Meg tudnád mondani, mi volt az eltérés a filmen látott és a könyvben olvasott történet között? Ha nincs ilyen tapasztalatod, akkor próbáld megfogalmazni, miben térhet el a tévében vetített történet a könyvbelitől! Mit nem tudhat megjeleníteni a film? Egy szövegben a lényeg kiemelése elsősorban attól függ, hogy miről szól a szöveg. Ha ez egy szépirodalmi alkotás, egy cselekményes történet, akkor figyelmed természetesen az eseményre összpontosul, majd arra, hogy kik fordulnak meg a történetben. Ebben az esetben sorra veszed a helyszíneket, ahol a cselekmény zajlik, és ezekben kiemeled a főbb szereplőket, azok tetteit. Nagyon lényeges a fokozatosság. A fokozatosságra figyelni kell térben és időben egyaránt. Ez azt jelenti, hogy az eseményeket időrendben kell figyelni, de ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy hol játszódnak ezek az események. Tehát a történetmondás során figyelembe kell venni, hogy milyen időrendben és hol játszódnak az események egymás után. Ha ezt összekevered, zavaros, érthetetlen lesz a történeted, amiről mesélni szeretnél. Fokozatosság elve: térben és időben összerakni a történetet. Egy kicsit nehezebb a dolgod, ha egy megtanulandó szöveg van előtted, amelyben nincs történet. Ez se riasszon el! Ha egy bizonyos tantárgyhoz kötődő szövegről van szó, azt is próbáld úgy elképzelni, mint egy filmet, egy képsort. Minden megtanulandó szövegnél sokat segít, ha kikeresed a legfontosabb szavakat, amiket nevezzünk kulcsszavaknak.
50
Mit gondolsz, miért nevezték el a szövegben levő legfontosabb szavakat éppen kulcsszavaknak? Keress rá megmagyarázható okokat! Miért nem lettek például zárszavak? Ha egy szövegből a lényeget akarod kihámozni, akkor nem szabad mindig csak a történetre figyelned. Egy tananyaghoz fűződő szövegben nem sok cselekmény van (hacsak nem történelemről vagy irodalomról van szó). Ezért a szövegben levő kulcsszavakat kell kiemelned: aláhúznod, kiírnod a lap szélére stb. Ezeket a kulcsszavakat rövid mondatokba foglalva áll össze a szöveg tartalma, azaz lényege. Az alábbi szövegből keresd ki a leglényegesebb fogalmakat, gondolatokat, és a fokozatosság (idő- és térbeli) elvét betartva mondd el a történet tartalmát, lényegét! Csalimese Történt egyszer, hogy Mátyás király udvarába követség érkezett. A török szultán küldöttei. A király a legszebb kertjébe vezette be őket, ahol éppen nyílott az akác. A fehér fürtökből bódító illat áradt, ami fölöttébb tetszett a törököknek. Miután teleszívták magukat az édes illattal, a király uzsonnára invitálta vendégeit. Óriási sült pulykát tétetett elébük és rengeteg főtt burgonyát. Ám a krumplinál jobban ízlett a töröknek a paradicsom meg a zöldpaprika. Hű, de megnőtt tőle az amúgy is tekintélyes pocakjuk! A huncut király ekkor tálaltatta fel csemegének a frissen főtt kukoricát. A jóllakott törökök elmajszoltak belőle vagy tíz teli tállal, azzal sem törődve, hogy majd kipukkadt a hasuk. Mátyás csak nézte, nézte az étkes társaságot, s közben nagyokat szippantott a tajtékpipájából. Evés után a törökök is rágyújtottak, és a királlyal együtt fújták ég felé a dohányfüstöt. Hogy ne unatkozzanak, Mátyás egyik szolgájával előhozatta a beszélő madarat. A tarka tollú madár láttán a török követ szájából kipottyant a pipa. – Nem láttál még arara papagájt? – kérdezte nevetve a király. – Hát ha annyira tetszik, hogy még a szád is tátva maradt tőle, vidd el ajándékba uradnak. – Ekkor jutott eszébe a török követnek, hogy ő is hozott ám ajándékot, s a szolgáinak megparancsolta, hozzák tüstént a király elé. Most aztán a király nyitotta tágra a szemét. Akkora macskát, amekkorát Mohamed szultán küldött neki, soha életében nem látott. – Puma – mutatott a fenevadra a török bég. Hanem amikor kinyittatta a nagymacska ketrecének ajtaját, hopp, ugrott egyet a puma, és már ott sem volt. Uccu neki, világgá szaladt. Itt a vége, fuss el véle, mondhatnám, de nem mondom, mert nem akarlak tovább áltatni benneteket. Bűnbánóan bevallom, hogy a mesémből egy szó sem igaz. Legalábbis az nem, ami a növényeket, állatokat és az ételeket illeti. Mert az akác, a pulyka, a burgonya, a paradicsom, a paprika és a dohány, mind, mind Amerikából származik. Meg a puma és az arara papagáj is. Mátyás király pedig két esztendővel korábban meghalt, mielőtt Amerikát felfedezték volna. Az ember azt hihetné, hogy azok az élőlények, amelyek körülvesznek bennünket, mindig itt éltek. Ez bizony tévedés. A Földön minden élőlénynek van egy őshazája, némelyiknek még több is. Az ember sem kivétel… (Csicsay Alajos: Apáink öröksége, Csalimese, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1999) Keresd ki az alábbi szöveg kulcsszavait, majd foglald azokat mondatokba! „A burgonya, más néven krumpli, kezdetben dísznövény volt, s így került Magyarországra is 1654-ben. Levele, szára, virágja és a bogyója szolanin nevű mérget tartalmaz, s aki a 51
bogyóját megízlelte, kíváncsisága miatt életével fizetett. Az ilyesminek hamar híre megy. Féltek is a krumplitól évszázadokon át az emberek, hiába akarták az uralkodók népeik éhségét enyhíteni a gumójával. Termeszteni sem akarták a veszedelmes növényt. Egyszer aztán egy furfangos király kieszelte, hogy miképpen lehetne rászedni az alattvalóit, hogy burgonyát termesszenek. A birtokán egy darab földet beültetett vele, nappal fegyveresekkel őriztette, éjszaka viszont hazaparancsolta az őröket. Több se kellett a balga parasztoknak. Ha olyan becses az a fránya krumpli, hogy a király katonákat állít mellé, megéri ellopni. A következő évben már ott is díszelgett a kertekben. A francia király felesége időnként hajába tűzte a virágát, a görög királynőnek pedig a menyasszonyi csokrát kötötték krumplivirágból. El lehet képzelni, micsoda csokréta volt, hiszen a krumplivirág, ha letépik, nyomban ellankad. Európában először az írek termesztették étkezési céllal e növényt, aztán a franciák, majd a németek. Magyarországon előbb Erdélyben honosították meg az 1700-as évek közepén, de nem innen került át hozzánk, hanem a német telepesek által Ausztriából. Az 1800-as évek közepén éveken át tönkrement a gabona, ami éhínséget okozott. Ez a kényszer vezette rá az embereket, hogy élelmeik közé besorolják a burgonyát. A burgonyát ma már nem csak élelmezési célra termesztik, hanem fontos takarmány- és ipari növény is. Keményítőt és szeszt gyártanak belőle. Egy időben nagyon kedves csemegéje volt a gyerekeknek a krumplicukor, ami mára eltűnt a boltokból. A növénynemesítők több fajtát hoztak létre ebből az egykor kalandos sorsú növényből. Minden fajtának külön neve van. A kedvelt magyar fajták közé tartozik a Gülbaba és az Ella krumpli. Sajnos a betegségek és a kártevők e növényt sem kímélik. Van, amelyik ellen vegyszerekkel sem lehet védekezni. A burgonyabogár is sok gondot okoz a termelőknek. Érdekes, hogy ez a szapora rovar is Amerikából lopakodott be hozzánk, a krumpli őshazájából, ahol természetes ellenségei, egyes rovarfajták nem hagyják túlszaporodni. Mivel nálunk ilyen rovarok nincsenek, magunknak kell megvédenünk ellenük a termést. Érdemes megjegyezni, hogy a krumplinak, mint sok más növénynek, számtalan neve van. Mondták már földi almának, egyes régi iratokban krumlinak, az Alföldön kolompérnak, Erdélyben pedig pityókának. Ma már sokféle formában fogyasztják mindenütt, néha liszt közé keverve még a kenyérbe is belesütik. (Csicsay Alajos: Apáink öröksége, Burgonya, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1999)
4.6. A szöveg előremondása Biztosan előfordult veled, hogy amikor valamit olvastál (esetleg néztél a tévében), már az események közepétől előre meg tudtad jósolni, miként fejeződik be a történet. Lehettek viszont olyan esetek is, amikor meglepetésként teljesen másként zárult a történet, mint ahogyan vártad. Amikor előre mondható a történet, azért kissé unalmassá válik az egész. Ennek ellenére az ember mindig próbálja kitalálni, miként ér véget egy olvasmány vagy egy film. Véleményed szerint melyik a jobb verzió; amelyiknek ki lehet következtetni a végét, vagy amelyik történetben van meglepetés, és másként zárul, mint ahogy várnád? Indokold meg választásodat!
52
Az irodalomtankönyvben sok olvasmány vár még rátok. Némelyiket talán már ismeritek régebbről. Az alábbi feladatokat közösen az osztályban végezzétek! Az irodalomtankönyvben található olvasmányok közül válasszatok ki tetszőlegesen egy olvasmányt, amit csak félig olvassatok el! Ezután mindenki külön próbálja meg befejezni a történetet! Arra azonban figyeljetek, hogy ne térjetek el a történet elején megismert eseményektől! A történet „előremondása” után olvassátok tovább a könyvben az olvasmányt, és hasonlítsátok össze, miben tér el az egyes „előrejósolt” verzióktól! Mi volt az oka az eltéréseknek? Milyen információk hiányoztak, amiket csak a könyvbeli történetből ismertetek meg? A címnek fontos szerepe van, mivel abból következtetünk a szöveg tartalmára. Az alábbi feladatokkal is közösen foglalkozzatok a tanítási órán! Fejtsétek ki röviden, hogy milyen történetre utalhatnak az alábbi felsorolt címek! Csak egy-egy szóval mondjátok el, mire gondoltok! a) Az elkóborolt kiskutya b) Az aranycipős fiú c) Az elveszett idő nyomában A fenti három cím közül az első lehetett a legkönnyebb, mivel elég egyértelmű a történetre utaló cím. Ha ehhez a címhez egy történetet kellene kanyarítani, mindenki másképp írná le az elkóborolt kiskutya kalandjait, kóborlásának okát stb. Az aranycipős fiú története már szerteágazóbb lehet. Foglaljátok néhány mondatba, hogy ki milyen történetet képzelne el e cím alapján! Az elveszett idő nyomában még több fantáziának adhat teret. Itt is foglaljátok néhány mondatba, hogy ki milyen történetet képzelne el e cím alapján! Létezik olyan helyzet is, amikor leírt szöveg nem áll rendelkezésünkre, mindössze néhány ábrából kell következtetnünk az eseményekre. Ilyen például a képregény, ahol helyenként csak egy mondat, pár szó, esetleg csak egy hangutánzó szó van a kép alá írva. Fogalmazzatok meg néhány „jóslatot”, mi játszódhat le az itt látható kép alapján az alábbi helyzetekben! A rövid bemutatáshoz keressetek kulcsszavakat, amelyeket a történetben szereplők mondhatnak! a) Forgalmas úton akar áthaladni egy család, ám a jelzőlámpa sokáig nem vált zöldre. b) A férfi idegen, nem tartozik az anyához s gyermekéhez. Valamennyien egy bejáratban állnak, s a lámpa jelzi, mikor léphetnek az épületbe. c) Egy forgalmas átjáróban a képen látható személyeken kívül mindenki a tiloson szaladt át. A lámpa alatt álló alakok azonban várnak a hosszú idő óta pirosat jelző lámpa alatt. A kitalált történetet akár el is játszhatjátok az osztályban.
53
4.7. A szöveg kiegészítése, tömörítése Előfordult már, hogy beszélgetőtársad mondatába vágtál, és magad fejezted be helyette az ő mondandóját? Udvariatlanság, illetlenség ilyet cselekedni. Bármilyen türelmetlen is az ember, illő megvárni, amíg a másik befejezi a mondatát. Ha netán a te szavadba vágnának bele, nyugodtan hívd fel az illető figyelmét, hogy még be szeretnéd fejezni mondandódat. Viszont előfordulhat olyan helyzet is, amikor végighallgatod a másik mondókáját, ám mégsem érted teljesen, mert hiányzik belőle valami, ami pontosan érthetővé tenné. Ilyenkor rá lehet kérdezni arra, ami nem egészen világos. Olyan helyzet is adódhat, amikor a másik túl hosszadalmasan, elnyújtva mesél egy történetet, amivel a többiek kíváncsiságát már az egekig csigázza. Ilyenkor fordulhat elő, hogy valaki rászól az illetőre, hogy ha lehet, tömörebben, rövidebben mondja el. Játsszátok el az osztályban a fenti helyzeteket, miként cselekednétek, ha ez a valóságban is előfordulna! Az udvariasságról ne feledkezzetek meg! Gyakoribb az olyan helyzet, amikor egy telefonbeszélgetés fültanúja vagy, s természetesen csak a melletted álló szavait hallod. (Tegyük fel, hogy nincs kihangosítva a készülék.) Ha a beszélgetés nem bizalmas, ami csak a beszélgetőpartnerekre vonatkozik, akkor Te is hallhatod. Pontosabban hallhatnád, de egy szót sem értettél tisztán. Ezért a telefonálónak a mondottakra figyelve egyszerre kellene számodra is tolmácsolnia a mondatokat. Ha nem jól ismétli a hallott szöveget, félreértésekre is sor kerülhet. Játsszatok el egy olyan helyzetet, amikor egy telefonbeszélgetésből csak annak a szavait halljátok, aki mellettetek áll, és a másik fél szövegével kell kiegészíteni a párbeszédet! -
Szia, kösz, hogy visszahívtál. …. Á, dehogy! …. Valóban, és mikor? …. Én is mehetek? …. Igazán nem akarok a terhetekre lenni. …. Akkor még meggondolom, és visszahívlak. …. Ezt én biztosan nem tenném. …. Ennyire már ismerjük egymást. …. Kösz, igazi barát vagy. …. Még ma felhívlak, és megmondom, hogyan döntöttem. …. Szia!
54
Leírt szöveggel ritkán fordul elő, hogy hiányos lenne, kiegészítésre szorulna, mivel írójának volt ideje átnézni, pontosítani, kiegészíteni írását. Ebben az esetben az előbbi helyzet fordítottja merülhet fel, hogy a hosszabb, terjedelmesebb szöveget kellene lerövidíteni, tömöríteni. A rövidítésre, tömörítésre azonban nem mindig azért van szükség, mert túl hosszúra nyúlt a szöveg, hanem főleg azért, hogy saját szavainkkal foglaljuk össze annak lényegét. Olvasd el újra a néhány oldallal ezelőtti Csalimese szövegét, amit foglalj össze saját szavaiddal rövidebben! Arra azonban ügyelj, hogy lényeges gondolatok, kulcsfogalmak ne maradjanak ki! Ezután majd a burgonya történetét, leírását foglald össze rövidebb formában! Melyik szöveget volt könnyebb tömöríteni: a cselekményes történetet vagy pedig a leíró szöveget? Néhány mondattal indokold meg válaszodat!
55
