4. OIT Hiv

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ELNÖKE

2008. El. I. A. 26/73. Tárgy: beszámoló a Fővárosi Bíróság 2009. évi gazdálkodásáról Hiv. szám: 41.038/2010/4. OIT Hiv. Melléklet: 2 db

TOLNAI VALÉRIA asszonynak, főosztályvezető OIT Hivatala Költségvetési Fejezeti Főosztálya

Budapest

Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 222. §-ára és a fenti számú levelére történő hivatkozással, az alábbiakban adom meg a Fővárosi Bíróság 2009. évi költségvetési beszámolójának szöveges indoklását: 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. A Fővárosi Bíróság azonosító adatai a www.fovaros.birosag.hu honlap címen közzétett 2009. évi költségvetési alapokmányban találhatóak tételesen. A főbb adatok az alábbiak: − PIR törzsszám: 311399 − szakágazat száma: 842320 − besorolása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 1.1.1. A Fővárosi Bíróság működésének jogszabályi alapja az 1989. évi XXXI. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény. A Fővárosi Bíróság alapító okirata a honlapunkon található. 1.2. A Fővárosi Bíróság tevékenységi köre: Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bíróságok döntenek a polgári és gazdasági peres- és nem peres ügyekben, a családjogi, az öröklési, a szerződéses és szerződésen kívüli, valamint a munkaügyi vitákban. Felülvizsgálják a közigazgatási határozatok törvényességét. Bejegyzik és törlik a cégeket, nyilvántartják a társadalmi szervezeteket, alapítványokat. Elrendelik a bírósági határozatok végrehajtását. A bíróságok döntenek közvádas és magánvádas ügyekben a vádlottak büntetőjogi felelősségéről. A Fővárosi Bíróság ügyforgalmi adatait 2009. évben az 1. számú melléklet mutatja. A szakmai feladatok alapvetően nem változtak. Ebben az évben a büntető és a gazdasági ítélkezés terén nem volt jelentős hatásköri, illetékességi változás, a

jogalkotás aktivitása a polgári ügyszak területén nyilvánult meg és a korábbi gyakorlatnak megfelelően folytatódott a közigazgatási ítélkezés jogi feltételrendszerének folyamatos alakítása. Főleg a fizetési meghagyással kapcsolatos eljárások módosultak. A vagyonjogi ügyek tekintetében a felek nem köthetik ki a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság, a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét. A fizetési meghagyásokról szóló 2009. évi L. törvény hosszú távra szóló, alapvető hatásköri változást is tartalmaz, a fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe történő telepítésével. A polgári ügyszak működését jelentősen érintette a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény. A Fővárosi Bíróság igazgatási tevékenységének - OIT által is meghatározottan – továbbra is kiemelt feladata az időszerűség javítása. Ennek végrehajtása érdekében kiemelt figyelmet fordítottunk a két éven túli peres ügyek vizsgálatára, valamint az öt éven túli peres ügyek elbírálásának olyan vizsgálatára, amely az elhúzódás okainak feltárását célozta, minden ügyre kiterjedően. Számuk általános csökkenését nagymértékben megnehezítette a magas folyamatos ügyszám és a bírói karban bekövetkezett személyi változások által eredményezett jelentős számú átszignálás. A változások nagyságát jellemzi, hogy 2009-ben 68 bírói állásra írtunk ki pályázatot, ami egy átlagos bírói referádát (140 folyamatos ügy) tekintve kb. 9.520 ügyet érintett. A tartósan távol lévő bíráink havi átlagos száma 56 fő volt, akiknek távolléte a fenti átlagos munkateherrel számolva 7.840 ügyet érintett. A fentiek tükrében úgy ítélem meg, hogy a Fővárosi Bíróság ítélkezésének időszerűsége a 2 éven túli ügyek mutatóit illetően a kerületi bíróságokon és a másodfokú szinten javult, a fővárosi elsőfokú szinten alapvetően nem romlott. Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a kerületi bíróságokon a 2 éven túli ügyek száma 2008. 12. 31. és 2009. 12. 31 között 5.452-ről 5.430-ra, 99,60 %-ra csökkent. A Fővárosi Bíróság megyei elsőfokú ítélkezési szintjén pozitív eredménynek értékelem, hogy a gazdasági, közigazgatási és büntető ügyekben egyaránt csökkent a 2 éven túli ügyek száma. A közigazgatási ügyszak a 2 éven túli ügyek 3,80 % arányával az OIT által meghatározott jelentési limit alá került. A Fővárosi Bíróság másodfokú ítélkezési szintjén az időszerűségi helyzetet jónak ítélem, a 2 éven túli ügyeknek a folyamatban lévő ügyekhez viszonyított 0,22 % átlagolt arányára figyelemmel. Kiemelem, hogy munkaügyi ítélkezés továbbra sem rendelkezik 2 éven túli üggyel. Az 5 éven túli ügyek tekintetében kiemelem a Budai Központi Kerületi Bíróságot, ahol a polgári és gazdasági perekben jelentősen csökkent az 5 éven túliak száma. A Budapesti, II. és III. Kerületi Bíróságon, ahol a gazdasági és a büntető, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon és a Budapesti, XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon, ahol a gazdasági perek között nem volt 5 éven túli per 2009. év végére, szintén jelentősnek tartom. Fővárosi elsőfokú szinten a közigazgatási ügyszakban és a katonai tanácsnál nincs folyamatban 5 éven túli per. A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsainál az ítélkezés időszerűsége az 5 éven túli ügyek tekintetében is jelentősen javult, a munkaügyi perek kivételével valamennyi ügyszakban. Az 5 éven túli ügyek abszolút száma 142-ről 90-re csökkent, ami a 2008. december 31-i mutató 63,38 %-a. Így az 5 éven túli ügyek aránya a folyamatban maradt pereken belül 1,68 %. 2009-ben jelentős feladat volt a bírói munkateher egyenletes elosztása és a lehetőségekhez mért csökkentése, hogy megközelítsük az országos átlagot. Összehasonlításként a Fővárosi Bíróság az országos bírói létszámnak mintegy 27%-a, miközben a helyi bírósági gazdasági perek tekintetében az országos érkezés kb. 52%a, a polgári és gazdasági nemperes ügyek tekintetében 42%-a, az elsőfokú polgári peres megyei ügyek tekintetében 44%-a, az elsőfokú gazdasági perek tekintetében 55%-a, az elsőfokú közigazgatási peres ügyek 73%-a, a katonai tanácsok elsőfokú 2

büntető peres ügyeinek 58%-a, a cégbírósági ügyek 32%-a, a csőd- és felszámolási eljárások 41%-a érkezik a Fővárosi Bíróságra. A 2005. évi XC. törvény IV. rész 16-20. §-ai alapján az elektronikus információszabadságból fakadóan a bíróságok a határozataikat anonimizált formában teszik közzé. Ennek a feladatnak a végrehajtása jelentős nagyságrendű, nem fokozatosan kialakuló, tartós többletmunkát eredményezett 2009-ben is. A Cégbíróságon az egy munkaórás ügyintézési határidő bevezetése feltételeinek kialakítása tovább folytatódott 2009-ben is és eredményeket értünk el. A felszámolási ügyszakban a bírák munkaterhe eddig is kiemelkedő volt, amely tovább emelkedett. A növekvő munkateher miatt a bírák képtelenek betartani a törvényben foglalt számos ügyintézési határidőt, amely miatt megemelkedett az eljárás elhúzódásával összefüggő panaszok száma és egyre több ügyben kárigényt érvényesítenek. A felszámolási üggyel foglalkozók létszámának és az ügyforgalom számának növekedése áldatlan állapotokat teremtett az elhelyezési és működési körülményekben, amelyet 2009-ben részben enyhíteni tudtunk. A közigazgatási bíráskodásban a tendencia tovább erősödik, hogy a hagyományosnak tekinthető ügyeket mind számszerűen, mind jelentőségükben kiszorítják a közvetlenül a gazdasági élethez kapcsolódó ügyek. A Fővárosi Bíróság kerületi bíróságaira 2009-ben – a Fővárosi Munkaügyi Bírósággal együtt – összesen 84.453 db peres ügy érkezett, ami az előző év azonos időszakához képest csökkenést mutat. A polgári és gazdasági nemperes ügyek száma tovább emelkedett a korábbi időszakhoz képest és 2009-ben 239.014 ügy érkezését regisztráltuk. 2009-ben 260.259 ügyet fejeztünk be. A Fővárosi Bíróság elsőfokú tanácsaihoz összesen 13.775 peres ügy érkezett, ami 108,52 %-a a múlt évi peres érkezéseknek. Megállapítható, hogy a hatásköri szabályok változásai miatt nem következett be az érkezésnövekedés megállítása. A Közigazgatási Kollégium költözése ellenére, ami bő 3 hét intervallum volt, az ügyek feldolgozásában a lemaradás nem számottevő. A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsaihoz összesen 12.907 peres ügy érkezett. A Fővárosi Bíróság alaptevékenységét az egyre növekvő munkateher ellenére eredményesen és jó színvonalon látta el. 1.3. Az intézményen belül a szervezeti és feladatstruktúra korszerűsítésére az alábbi intézkedések történtek: munkaterhünk alakulását és ebből következően az állampolgári jogérvényesítés feltételrendszerét pozitívan befolyásolta az OIT 144/2008. (VI.9.) számú határozata, amely lehetővé tette 75 fő munkába állítását (ebből 30 fő bíró), valamint az elhelyezési körülmények átmeneti javítása is megvalósult, a bírósági ügyintézők szerepe, tevékenysége felértékelődött, javadalmazásuk azonban a helyi lehetőségek mértékéig terjedt, amelyet központi beavatkozással célszerű a szükséges mértékig kiterjeszteni, a nemperes fizetési meghagyásos ügyek feldolgozásának elősegítését munkaszervezéssel, ideiglenes létszámösszevonással és átcsoportosítással igyekeztünk megoldani, valamint számítástechnikai szoftver és eszközfejlesztéssel,

3

a fizetési meghagyás-dömpinggel kapcsolatos adminisztratív, technikai feladatok kezelésére és az iratselejtezés lebonyolításában való közreműködésre, a bérmegtakarítás terhére diákmunkaerőt alkalmaztunk, bevezettük a PostAdmin rendszert, amely az elektronikus postakönyvvel történő feladást szolgálja, tehermentesítve a dolgozókat az adminisztratív feladatok egy része alól, a keresetlevelek és ellenkérelmek elektronikus befogadási kötelezettségének eleget téve bevezettük a KIPERU rendszert, amely az elektronikus tértivevény szerepét is megtestesíti és csatlakozik az Elektronikus Kormányzat Központ által üzemeltetett Központi Rendszerhez az általunk létrehozott Hivatali Kapun keresztül, a munkafegyelem további javítása érdekében üzembe helyezett beléptető rendszert folyamatosan üzemeltettük a Fővárosi Bíróság szervezeti egységei épületeire is kiterjedően. 2. Az előirányzatok alakulása 2.1. Az I/2G. és I/2H. számú táblázatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 2.2. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása 2.2.1. Az előirányzatok évközi változásai, a tényleges teljesítéseket befolyásoló főbb tényezők A Fővárosi Bíróság 2009. évi kiadási eredeti előirányzata 15.921.333 eFt volt, ami a 2008. évi eredeti előirányzathoz képest 1,8 %-os növekedést jelentett. (15.639.462 eFt). Ezen belül előirányzat növekedés jelentkezett a személyi juttatások soron (10.789.979 : 10.656.307 = 1,25 %) és a dologi kiadásoknál (1.985.763 : 1.811.060 = 9,65 %). A munkaadókat terhelő járulékok csökkentek (3.135.591 : 3.162.095 = 0,84 %). Az intézményi beruházás és a felújítás sorokon a 2008. évihez képest változás nem történt.(10.000 eFt illetve 0 eFt előirányzat) Már induláskor látszott, hogy a rendelkezésünkre bocsátott összeg nem lesz elég a működéshez. Az eredeti előirányzatok minden fő soron alultervezettek voltak. Különösen igaz volt ez a dologi kiadásokra, ahol a megkapott eredeti előirányzat csak 72,3 %-a volt az intézményi tervezett szükségletnek. Mégis nagy előrelépésnek tartjuk azon az úton, amely a valós szükségletek rendelkezésre bocsátásának céljáig vezet. Azonban meg kell jegyeznem, hogy még sok a teendő ebben a kérdésben. A dologi kiadásokra kapott előirányzat 1.985.763 eFt természetesen kiegészült az előző évi kötelezettség- vállalással terhelt maradvánnyal, összeg szerint 233.989 eFt –tal. Ez tartalmában főként az irodai papír, irodaszer, számítástechnikai anyagok, tisztítószerek és fenntartási anyagok tekintetében segítette meg a 2009-es év gazdálkodását. Az előirányzatot kiegészítette még 218.896 eFt, amelyet az ügyhátralék ledolgozására kaptunk a fejezeten keresztül, 5.700 eFt a Cégbíróság működésének megsegítésére, továbbá saját hatáskörben a személyi juttatások és járulékok megtakarításaiból átcsoportosított 710.798 eFt. Ennek eredményeként a módosított előirányzat 3.155.146 eFt lett, ami 13,8 %-kal lett magasabb a 2008. év végi előirányzatnál. A teljesítés 15,97 %-kal növekedett az előző évhez képest. A 2008. évi kötelezettséggel terhelt maradvány 350.176 eFt volt, amelyet dologi kiadások, személyi juttatások, járulékok, intézményi beruházás és felújítás sorokon az első félév során felhasználtunk, valamint a „szabad” maradványt befizettük. 4

Év közben folyamatosan figyelemmel kísértük az előirányzatok alakulását annak érdekében, hogy a fő előirányzati sorokon rendelkezésre álljon a szükséges forrás. Előirányzatokat a személyi juttatásokból és a munkaadókat terhelő járulékokból csoportosítottunk át nagyobb részben dologi kiadásokra, kisebb részben intézményi beruházásra és felújításra. Az intézményi beruházás eredeti előirányzata 125.271 eFt-ra módosult. A módosított előirányzat az előző évihez képest 94,59 %-on realizálódott. Az eredeti előirányzat megnövekedett a 2008. évi maradvány 50.196 eFt összegével, és a személyi juttatásokból, járulékokból is csoportosítottunk át beruházásra. Felújításra eredeti előirányzatot nem kaptunk. A módosított előirányzat 68.429 eFt lett, aminek egy része a 2008. évi maradvány 13.507 eFt, amit a Markó utcai épület 2 db felvonó cseréjének áthúzódó költségei tesznek ki, míg másik részét a személyi juttatások és járulékok megtakarításából csoportosítottuk át. Kezdeményeztük a felhalmozási célú előirányzat maradvány átvételét és előirányzatosítását (210.110 eFt) mind bevételi, mind pedig kiadási oldalon. A központi beruházás előirányzata év közben biztosításra került, ami a zavartalan felhasználást lehetővé tette. Év végén a fel nem használt előirányzat visszavonásra került a fejezeti számlára. 2.2.2. A személyi juttatások előirányzatának alakulása A személyi juttatások eredeti előirányzata 10.789.979 eFt volt, amely 1,25 %-kal (133.672 eFt-tal) volt magasabb az előző évinél. Ennek magyarázata, hogy a 2008-as évben az engedélyezett létszám 2.547 fő volt, míg 2009-ben 2.575 főre emelkedett. A létszámbővülés a rendszeres és nem rendszeres juttatás előirányzatát is megemelte, ugyanakkor a külső személyi juttatás 47.270 eFt-tal csökkent. 2009-ben illetményemelésre nem került sor és az előző évben bevezetett cafetéria rendszer működtetését felfüggesztettük. Az eredeti előirányzatból 473.363 eFt zárolásra került. A módosított előirányzat 10.647.945 eFt volt, amely 95,62 %-a a 2008. évinek, amely 4,38 %-os csökkenésnek felel meg. A módosított előirányzat növekedését a bírák 13. havi különjuttatása, az Iasz hatálya alá tartozók kereset-kiegészítése, az előző évi maradvány bevételezése, az ügyhátralék ledolgozására biztosított létszám bére, valamint a központi keretből biztosított jutalom idézte elő. A csökkenését az áthelyezett bírák jubileumi jutalmának elvonása, a kereset-kiegészítéssel történő elszámolás, a más szervezeti egységek normatív jutalmazására elvont összeg, valamint a saját hatáskörben a dologi előirányzatokhoz történő átcsoportosítás okozta. November hónapban került sor a normatív jutalom kifizetésére, melynek mértéke az OIT döntése alapján 32,7 %-os volt. Az előző évben ez a jutalom 56,37 % volt. Normatív jutalomként került elszámolásra az OIT 2001. évi 2. számú szabályzat 7. § alapján elnöki hatáskörben adható pénzjutalom a nyugdíjba vonulók esetében, melynek mértéke legfeljebb az érintett igazságügyi alkalmazott háromhavi alapilletményének megfelelő összeg volt. A módosított előirányzat fedezete volt többek között a nem rendszeres személyi juttatások további elemeinek is, így a céljutalomnak, a különböző költségtérítéseknek, a betegszabadság és a szociális juttatások költségeinek. A rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzata 9.343.661 eFt volt, amelyből 799.170 eFt-ot átcsoportosítottunk, így a módosított előirányzat 8.544.491 eFt-ra alakult, amelyből a teljesítés 8.533.084 eFt volt. A különbözet 11.407 eFt az éves maradvány részét képezi, amely a 2009. évi decemberi hó közi kifizetések dolgozóktól levont adóját és járulékait tartalmazza. 5

A rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzattól eltérő teljesítésének indoka az, hogy a tervezési létszám és az átlagos statisztikai létszám közötti különbségre jutó illetmény megtakarításra került. A nem rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzata összesen 1.213.588 eFt, amelyet növeltünk a kereset-kiegészítés összegével, az ügyhátralékosok juttatásával, a központi alapból jutalomra kapott összeggel és a rendszeres személyi juttatásból, így a módosított előirányzat 1.669.650 eFt lett, amelyből 1.629.169 eFt-ot használtunk fel. Elsősorban a normatív jutalomra 174.735 eFt, a céljutalomra 42.984 eFt, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásra 38.234 eFt, az egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokra 168.146 eFt, - ennek a legnagyobb része a kereset-kiegészítés volt 145.675 eFt – a foglalkoztatottak sajátos juttatásaira 349.343 eFt, a szociális juttatásokra 39.562 eFt került kifizetésre. A céljutalomra fordított összeg a 2008-ról áthúzódó a cégbírósági dolgozók 50 %-os mértékű jutalmának megfinanszírozását tette ki, míg a fennmaradó rész az iratselejtezések, az informatikai külön feladatok elvégzéséhez kapcsolódott. A korábbi éveknek megfelelően 2009-ben már nem tudta támogatni a Fővárosi Bíróság az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező dolgozóit. 2009-ben a személyi jövedelemadó szabályai kedvezően alakultak a dolgozók költségtérítését és egyéb hozzájárulását illetően, ezért a Fővárosi Bíróság vezetése és dolgozói egyaránt az ilyen jellegű kifizetéseket helyezték előtérbe. Az ilyen típusú kiadásokra 807.376 eFt-ot költöttünk. Az étkezési költségtérítésre a tervezés során 6.000.- Ft/hó/fő lehetőséggel számoltunk, majd félévtől 12.000.- Ft/hó/főre növeltük. A ruházati költségtérítés mértéke és formája változatlan volt 2008-hoz képest, és így 206.854 eFt adómentes juttatását oldottuk meg. Közlekedési költségtérítésre, beleértve a munkába járás hagyományos és saját gépkocsival történő lebonyolítását, a helyi közlekedés megfinanszírozását 144.737 eFt-ot adtunk ki. Üdülési hozzájárulásra 116.695 eFt jutott. Egyéb költségtérítésre és hozzájárulásra 54.573 eFt-ot költöttünk, míg a részmunkaidős dolgozóink a fentebb említett költségtérítésekre összesen 12.465 eFt-ot kaptak. A nem rendszeres juttatások soron 40.481 eFt maradvány képződött. A külső személyi juttatás eredeti előirányzata 232.730 e Ft, a módosított előirányzat 433.804 eFt, a teljesítés pedig 423.431 eFt. Az eredeti és módosított előirányzat közötti különbséget a rendszeres személyi juttatásokból pótoltuk, mivel a felmentettek járandóságát így tudtuk finanszírozni (81.299 eFt). Az ülnöki tiszteletdíj 67.440 eFt volt, 3,11 %-kal növekedett. A büntető ügyekben 13.584 eFt-tal emelkedtek, a költségmentes ügyekben 3.130 eFt-tal, míg a pszichiátriai ügyekben 4.930 eFt-tal csökkentek a kifizetett szakértői díjak. A tanúdíjak a közlekedési tarifák emelkedése és a megváltozott szabályozás miatt 9.063 eFt-tal növekedtek. Az állományba nem tarozók utalványára 62.122 eFt-ot fizettünk ki, ami a dolgozóink hozzátartozói részére juttatott üdülési csekk vagy kis összegű ajándékutalvány formájában teljesült. A külső személyi juttatások maradványa 10.373 eFt. A munkaadókat terhelő járulékok tervezése, módosítása és teljesítése arányos volt a személyi juttatásokkal. Az eredeti előirányzatnál 151.476 eFt-ot zároltak. A tételes egészségügyi hozzájárulás 1.950.- Ft/fő/hó összeggel realizálódott. A táppénz hozzájárulás 34.915 eFt volt. Év végén 35.006 eFt maradvány képződött, amely a személyi juttatás decemberi hóközi kifizetéseihez kapcsolódik. A Fővárosi Bíróság a 2009. évi gazdálkodását 2.575 főre tervezte, amely év végéig 2.650 főre módosult, az átlagos statisztikai állományi létszám (teljesítés) pedig 2.431 fő volt. Az átlagos statisztikai állományi létszám az előző évhez képest 3,4 %-kal emelkedett. Az üres álláshelyek, beleértve a bírói álláshelyeket is folyamatosan feltöltésre kerültek, ám a pályáztatási rendszer miatt az átfutási idő hosszú.

6

2.2.3. A dologi kiadások előirányzata változásának bemutatása A dologi és egyéb folyó kiadások teljesítése 15,97 %-kal nőtt a 2008. évihez viszonyítva. A dologi és egyéb folyó kiadások együttes értéke 2.943.380 eFt. A készletbeszerzések pénzügyileg teljesült értéke 286.411 eFt volt, amely az előző évhez képest 53,75 %-os növekedést mutat. Ennek oka döntően, hogy a 2008. évi maradvány elköltésekor nagy arányt képviseltek a különféle készletelemek, azzal a céllal, hogy megsegítsük a 2009-es évet. Így nőtt meg 33,29 %-kal az irodaszer, nyomtatvány beszerzés, amelyből nagyobb arányt jelentett az irodapapírok, borítékok beszerzése. A nyomtatványoknál is jelentős, 72,76 %-os volt a növekedés. Mindkét költségnem változása összefüggést mutat a 2009-es évben az ügyhátralékok feldolgozására vállalt tevékenységünkkel, továbbá összefügg az ügyszám - előző évihez képest - abszolút növekedésével, és az év során bekövetkezett áremelésekkel. A könyv, folyóirat és egyéb információhordozó eszközök beszerzésére lényegesen kevesebbet költöttünk, mint 2008. évben. A könyv beszerzésünk az előző évinek 61,54 %-a lett, ennek ellenére a könyvtárba megvásárolt könyvek félesége növekedett. A folyóiratoknál az előző évinek 42,73 %-át költöttük, és az egyéb információhordozóknál pedig az előző évi beszerzés 4,39 % –át. Ennek oka, hogy a 2008. szeptemberében megvásárolt HVG- Orac Jogi Adatbázis (Justicia online) – amely korlátlan felhasználó számára biztosít hozzáférést – jelentősen csökkentette a papír alapon beszerzendő közlönyök, folyóiratok, pótlapos kiadványok példányszámát. Az aktuális program értéke pedig a vagyoni értékű jogoknál jelent meg. (7.300 eFt értékben). Hajtó- kenőanyag fogyasztásnál jelentős megtakarítást értünk el, annak ellenére, hogy 8.208 km-rel több volt a megtett km-ek száma az előző évinél. A gépkocsiparkunknál kevesebb volt a túlfogyasztás, jobb volt az útvonalszervezés, koordináció. A kisértékű tárgyi eszközök, kisértékű szellemi termékek beszerzése abszolút értékben 105.492 eFt volt, ami hét és félszerese az előző évinek. A kisértékű vagyoni értékű jogoknál különféle szoftvereket vásároltunk a FB Közigazgatási Kollégiuma részére 2.406 eFt értékben. A kisértékű tárgyi eszközökön belül az irodai tárgyi eszközök /bírói magnók, fejhallgatók, lábpedálok/ beszerzésére több mint háromszorosát fordítottuk az előző évinek. 3.846 eFt-ért vásároltunk beszólító berendezéseket, faxokat, telefonkészülékeket. A számítástechnikai kisértékű tárgyi eszközök soron 16.141 eFtért vásároltunk számítógépeket, notebook-okat a Közigazgatási Kollégiumba, másrészt a régi számítógépeket folyamatosan cseréltük. Bútorra is jelentős összeget fordítottunk az újonnan bérelt területek felszerelése kapcsán: • 8.334 eFt-ért vásároltunk a Tolnai Lajos utcai épületbe a PKKB Végrehajtási Csoportja részére, • 27.646 eFt értékben rendeztük be a Csalogány utcai bérleményt. • Átalakítás volt a PKKB alagsorában, ahová irattári állványokat szereztünk be 1.655 eFt értékben. • Az elavult székeket cseréltük le a Cégbíróságon, a II-III. ker. Bíróságon, illetve a Gazdasági Kollégiumban 2.429 eFt-ért. A Csalogány utcai épület székeire 1.320 eFt-ot költöttünk. • További 5.000 eFt-ért vásároltunk egyéb bútorokat a Varsányi Irén utcai épületbe a FB Gazdasági Kollégiuma részére. Egyéb kisértékű tárgyi eszközök is beszerzésre kerültek az új bérlemények felszerelése kapcsán: iratmegsemmisítők, hűtők, mikrohullámú sütők, vízforralók, kávéfőzők, stb. 7

Vettünk a tárgyalótermek mikrofonállványokat, TV-ket.

hangosításának

korszerűsítéséhez

mikrofonokat,

Munkaruha, védőruha, formaruha esetében 95,33 %-os volt a kiadás az előző évihez képest. A felmerült igényeket a készleten lévőkből elégítettük ki. Az egyéb anyagbeszerzésnél 11,32 %-os volt a növekedés. Minden anyagféleségnél, főként a kommunikációs anyagoknál, a fenntartási anyagoknál, a tisztítószereknél, berendezési-felszerelési anyagoknál és egyéb anyagoknál egyaránt növekedés volt. Ezeknek a költségeknek a növekedése szinte teljes egészében a területbővülésekkel függ össze, elhanyagolható tényezőként játszott szerepet az árnövekedés. Polgári védelmi anyagoknál az előző évi szinthez képest változás nem történt. Kommunikációs kiadásokra 122 eFt-tal fordítottunk kevesebbet az előző évinél. Annak ellenére, hogy a létszámbővüléssel több telefonkészüléket üzemeltettünk, a telefon-használati díjak, vezetékes és mobil együttesen 546 eFt-tal csökkentek. A nem adatátviteli célú távközlési díjakat a 2009. februárjától a mobil telefonoknál bekövetkezett percdíj csökkenés alakította. Egyéb kommunikációs szolgáltatásoknál 9,78 %-os volt az emelkedés, abszolút értékben 243 eFt-os növekedéssel. Ezt egy új, a NexCafe programnak a havi karbantartására irányuló szerződés okozta. A kábel TV-használati díjánál 2,1 %-os volt az árváltozás. Az ingatlan bérleti díjak 68 412 eFt-tal nőttek, ez 28,98 %-os növekedést jelentett éves szinten. Az ügyhátralék ledolgozása érdekében felvett állomány elhelyezése miatt új területek bérlése vált szükségessé. 2009. május 1-jétől területet béreltünk a Közigazgatási Kollégium elhelyezésére a második kerületi Csalogány utcában, ennek a havi bérleti díja 10.014 eFt/hó. Június l-jétől pedig kiköltöztek a FB Gazdasági Kollégiuma másod fokú tanácsai is, ott a bérleti díj 780 eFt/hó. Ez a két bérleti szerződés összesen 2.764 m2 területbővülést jelentett. Új, 210 m2 irodahelyiséget béreltünk a Tolnai Lajos utcában a PKKB Végrehajtási Csoportja számára is, de erre kiszámlázás 2009. évben még nem történt, itt a költségek 2010-ben fognak jelentkezni. A Canada Square Kft-től a FB Munkaügyi Bírósága részére bérelt terület éves díja január elejétől megváltozott, a szerződés szerint 649 eFt-tal nőtt havi szinten. Az Újpesti Önkormányzat részére 6.979 eFt-os bérleti díjat fizettünk – a még 2008-asbérleti díj leszámlázása kapcsán 2009. év elején. A Budasteel Kft-től bérelt csepeli területek díja éves szinten 4,12 %-kal nőtt. Eszközbérletre 1.747 eFt-tal fordítottunk többet, ami – a másolt példányszám alapján elszámolt – fénymásolók bérleti díja. A postai bérmentesítő gépek bérleti díjai nem változtak. Szállítási szolgáltatásokra 4.911 eFt-tal költöttünk többet. Költségnövekedést jelentett az egyes egységek költöztetése, így a Közigazgatási Kollégium kiköltöztetése a Csalogány utcába 1.871 eFt-ba került, a Tolnai utcába költözés 800 eFt-ba, továbbá jelentős, 2.860 eFt volt a PKKB VI.. ütem kapcsán igénybe vett szolgáltatás, ami egyben tartalmazta a Gazdasági Kollégium költöztetését is. Selejtezett iratok elszállítására került sor a Bajza utcából, és az újpesti egységünk elkészülte után szintén szállítási többletköltség jelentkezett a tavalyi évhez képest. További költséget jelentett (402 eFt) Óbudán az akadálymentesítéssel kapcsolatos átalakítások miatt az irattári rakodás, selejtezés költsége. Közüzemi díjaknál a változásokat előidéző egyik tényező az árváltozás, amely mindegyik közüzemi díjnál előfordult, a másik tényező itt is a területbővülés. A gázdíjnál 31,66 %-os volt a növekedés, (9.242 eFt) ennek oka, hogy az újonnan bérelt Csalogány utcai épület fűtése gázzal történik, és 2008. szeptemberében üzembe 8

állt a Cégbíróságon egy új kazán, aminek teljes éves költséghatása a múlt évben jelentkezett. A villamos energiára fordított kiadás 7.454 eFt-tal emelkedett. Ennek oka részben a területbővülés, másrészt pedig, hogy 2009. évben 13 hónapnyi áramdíjat fizettünk ki az Elmű számlázási gondjai miatt. A távhőnél 18.055 eFt-tal kisebb lett a fogyasztás, ami a Cégbíróság gázfelhasználásra történt átállítása miatt következett be. A csökkenés összege alátámasztja, hogy miért volt indokolt a drágább távhő helyett az olcsóbb gázra történő átállás. A víz-csatorna díjak – a területbővülés ellenére – tovább csökkentek 2.582 eFt-tal. A közüzemi kiadás alakulását lényegesen befolyásolta az adott évre befogadott számlák pénzügyi teljesítése. A karbantartási kiadások összességében 7.885 eFt-tal nőttek. Nőtt a sokszorosítási eszközök karbantartására fordított összeg. A jármű- és gép berendezések karbantartásánál 182 eFt-nyit takarékoskodtunk, itt alapvetően a gépkocsi állomány kötelező szervízszükséglete és a javítási igények az, ami meghatározza a ráfordításokat. Ezek összevonásával a költségek csökkenthetőek voltak. Az ingatlan karbantartásnál 8.310 eFt-os volt a növekedés, ami abból adódott, hogy 2008-ről lényegesen nagyobb maradvánnyal segítettük meg a 2009-es évet, mint az előző évben. Az év során elvégzett nagyobb munkálatok az alábbiak voltak: a Gazdasági Kollégium festése (12.269 eFt), kondenz helyiség festése (8.333 eFt), vizesblokk karbantartása (7.436eFt), PKKB festése (2.915 eFt). Gép- berendezés karbantartásnál minimális volt a növekedés, amit a szerződésekben rögzített árváltozások eredményeztek. Számítástechnikai eszközkarbantartásnál 3,77%-os volt a csökkenés, ami főként az eseti meghibásodások számával van összefüggésben. A kommunikációs eszközkarbantartás is csökkent 1.280 eFt-tal. Az egyéb eszközkarbantartásnál viszont a tűzvédelmi táblák megvásárlása növekedést eredményezett. Az egyéb üzemeltetési, fenntartási kiadások 107,10 %-ra nőttek. Ez 61.959 eFt-os abszolút értékű növekedés. Legnagyobb költség a postaköltség, ami ugyan abszolút értékben 7.698 eFt csökkenést mutat, de a megjelent kiadást lényegesen befolyásolja az, hogy a megkötött szerződés szerint járó engedmények jóváírásának nagy részére már a tárgyévben sor került. Az intézeti szakértői díjak 22.752 eFt-tal nőttek. Büntető ügyben csökkenés, költségmentes ügyben jelentős növekedés volt, a pályaalkalmassági vizsgálatra fordított kiadásaink is nőttek. A szemétszállítás költségei 460 eFt-tal nőttek egyik évről a másikra, ami a Fővárosi Közterületfenntartó éves szinten kétszeri áremelésének a következménye. A plusz területbérlésekből nem származott plusz kiadás, mivel az a bérleti díjak része. A takarítási költségeknél a 2008-as esztendő második felében kötött szerződések a Cégbíróságon, a PKKB-n dolgozó külső cégek vonatkozásában 2009-ben már a teljes évben fejtették ki kiadásnövelő hatásukat. Új szerződésként jelentkezett a Tolnai Lajos utcai takarítás, és Csepelen a bérelt ingatlanban egy szinttel bővült a takarítási terület. Ugyancsak növelték a takarítandó területet az Újpesten átadott épületrészek. Fordításra, intézeti tolmácsdíjra 3.712 eFt-tal adtunk ki többet, mint 2008. évben. Az egészségügyi szolgáltatások 1.521 eFt-tal növekedtek. Az őrzés-védelmi kiadások 16.090 eFt-tal növekedtek. Ennek oka egyrészt a Bánhida Kft. inflációt követő áremelése, másrészt a Csalogány utcai épületre megkötött új szerződések. A tárgyalások eseti jellegű biztosítására az előző évivel azonos szinten költöttünk. Az egyéb szolgáltatás keretében a Multicoop Diákszövetkezet irodai kisegítő tevékenységét lehet kiemelni, amely 2008. júliusában indult, és 2009. évben már teljes éves szinten jelentkezett. Emellett itt jelennek meg a személyi juttatásként adott utalványok kezelési költségei. 9

A vásárolt közszolgáltatásokon belül a tolmácsdíj 24.988 eFt-tal nőtt, az ülnöki távolléti díj kismértékben csökkent (401 eFt), a végrehajtási költségelőleg szinten maradt. A szakértői díjakon belül mind a büntető (6.341 eFt-tal), mind a költségmentes ügyekben (9.087 eFt-tal) eljáróknál növekedés volt. A pszichiátriai ügyben (2.139 eFttal) és szabálysértési ügyben (3.360 eFt-tal) eljáró szakértőknél pedig csökkenés volt. A védői díjak büntető ügyben jelentősen (13.059 eFt-tal) megnövekedtek, a pártfogó ügyvédi díjak kisebb mértékben (1.522 eFt-tal) csökkentek. Nőtt a kifizetett ügygondnoki díj (1.916 eFt-tal), viszont csökkent a pszichiátriai ügygondnoki díj (869 eFt-tal). 2009. évben díjváltozás nem volt, tehát az ügyek szerkezete, összetétele határozta meg a fenti számokat. Az egyéb vásárolt közszolgáltatásokon belül több mint duplájára nőtt a bűnjel költség. A 779 eFt-os növekedésben, a bűnjel megsemmisítések mellett a tárolást megkönnyítő raklapok vásárlása is jelentkezik. A tanfolyami díjaknál takarékoskodtunk, 2.811 eFt-tal csökkentve a kiadásainkat az előző évhez képest. Több ingyenes OITH szervezésű tanfolyamon vettünk részt. A közüzemi díjak összességének csökkenése befolyásolta a továbbszámlázott szolgáltatások csökkenését. A pénzügyi szolgáltatások kiadása 3,29 %-kal (471 eFt) nőtt az előző évihez képest, ami a forgalom növekedésével hozható összefüggésbe. Az általános forgalmi adó kiadások igen jelentősen 103.884 eFt-tal növekedtek, ami egyrészt az összes dologi kiadás növekedésével, másrészt pedig az év közben, július 1jével bekövetkezett 5 %-os áfa növekedéssel függnek össze. Belföldi kiküldetésre 2009. évben nem történt kifizetés, és a külföldi kiküldetés is csaknem a felére csökkent, számszerűsítve a csökkenés 2.177 eFt. A reprezentációs kiadások 1.011 eFt-os növekedést mutatnak, amiből jelentős összeget tett ki a kínai delegációval kapcsolatos kiadás. A reprezentációs kiadások mindemellett igen alultervezettek, a törvény által biztosított szinthez képest. Reklám- és propaganda kiadásaink csekély mértékben nőttek, legnagyobb tétel a Sziget Fesztiválon való részvétel, a Sportnapok megrendezése és az évkönyv kiadása volt. Egyéb dologi kiadásaink 8.099 eFt-tal növekedtek, amely nagyrészt a parkolási díjak növekedéséből adódott. A folyó kiadások 15.055 eFt-tal nőttek, amiből 6.290 eFt, mint kötelezően szabad maradvány 2009. évben elvonásra került. A legjelentősebb emelkedés a kifizetett kártalanításoknál volt, 4.765 eFt. Nőtt a rehabilitációs hozzájárulás 1.132 eFt-tal., és nőtt a cégautó adó mértéke is. 2.2.4. A felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása Intézményi beruházásra és felújításra összesen 137.592 eFt-ot, központi beruházásra 701.191 eFt-ot fordítottunk. A felhalmozási kiadások összességében a 2008. évihez képest csökkentek, annak 70,48 %-a. Jelentős csökkenés a központi beruházásnál van, ahol is az előző év 63,77 %-a teljesült. Az intézményi beruházásra is kevesebb jutott (83,21 %), viszont többet költöttünk felújításra (369,46 %). A felújításra 30.521 eFt-ot fordítottunk. Felújításra került 2 db lift a Markó utcai épületben, ami részben 2008-ban már elkészült, de 2009-ben fejeztük be 13.675 eFtért. Két vizes blokk felújításába kezdtünk, amiből az első elkészült 7.000 eFt értékben, és részben teljesült a második vizesblokk 9.846 eFt értékben. Az intézményi beruházásra 101.071 eFt-ot fordítottunk. A legnagyobb tételek az alábbiak voltak: 10

•

•

• •

• •

• •

Megvásároltuk a Justicia Online program felhasználói jogát (9.125 eFt) , vásároltunk bérmentesítő gépekhez licenceket 11 telephelyre (771 eFt), 210 eFt-ot fordítottunk a Nexonbér elektronikus munkabérjegyzékének hozzáférési jogára. Akadálymentesítettük a Markó utcai épületet a Bihari utcai oldalon, ami külső rámpaépítést jelentett a külső járdaszigeten, kaputelefonnal, épületen belül pedig korlátlifttel, villamos betáppal 4.263 eFt-ért, szintén az előző évben megkezdett munka befejezéseként. A Tolnai L. utcában elvégeztük a villamoshálózat rendeltetésszerű kialakítását 4.271 eFt-ért, Kispesten sorompós beléptető rendszert állítottunk fel 2.595 eFt értékben. A Csalogány utcai épületre 19.946 eFt-ot költöttünk nagy értékű berendezések vonatkozásában. Ebből a számítástechnikai eszközök (szerver, note-bookok, szünetmentesek, stb.) 6.969 eFt-ba kerültek. Az eszközökhöz 1.324 eFt-ért vettünk szoftvereket, 522 eFt-ért pedig bérmentesítő gépeket. 10.811 eFt-ba került az épület bebútorozása. Jelentős bútorbeszerzés volt a Tolnai Lajos utcai állványok megvétele (2.247 eFt). A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon telefonközpontot alakítottunk ki 373 eFt-ért, további telefonközpont került kialakításra a Tolnai Lajos utcában 293 eFt-ért. Adaptereket vásároltunk a Markó utcai épületbe és a Csalogány utcába összesen 573 eFt-ért. Klímaberendezések kerültek beszerelésre a BKKB-n 1.625 eFt-ért, a PKKB telefonközpontjában 334 eFt-ért, továbbá a Gazdasági Kollégiumban 1.459 eFt-ért. Nagy értékű szerszámok beszerzésére is lehetőség nyílt (fúrókalapács, marófej, ütvefúró, stb.) 1.332 eFt-ért. Számítástechnikai eszközök vásárlására 10.229 eFt-ot költöttünk a Csalogány utcai épület felszerelésén kívül, mivel folytatódott a régi számítógépek lecserélése a bíróságon.

A Fővárosi Bíróság négy európai uniós pályázatot indított el. A kapott 36.601 eFt-os támogatási előlegből 35.924 eFt-ot elköltöttünk 2009-ben az akadálymentesítésekre, részben építmények, részben pedig épületrészek készültek el belőle, de a teljes befejezés 2010-ben fog megtörténni. A központi beruházás keretében 2009. évben tovább folytatódott - az előző évhez képest lényegesen kisebb költségvetéssel (45,41 %) - a PKKB rekonstrukció. Az éves rekonstrukcióra kifizetett összeg 199.931 eFt volt, ami 2009-ben a VI. ütemre nyújtott fedezetet. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság és Ügyészség közös épülete I. ütemének munkálatai 2009. június 30-án befejeződtek. A régi épületből megtörtént az átköltözés az új irodákba. A beruházás része volt a bebútorozás és a teljes informatikai rendszer kiépítése is. Az év második felében elkezdődtek a második ütem munkálatai, ahol is a régi épületrész kerül átépítésre. A teljes beruházásra 2009-ben 501.260 eFt-ot fordítottunk. 2.3. A bevételek alakulása, jellege, típusai bemutatása, rendszerezése 2.3.1. A bevételek alakulása, a tervezettől való eltérés okai Az intézményi működési bevételek eredeti előirányzata a 2008. év eredeti előirányzatához viszonyítva 112,57 %-ra emelkedett, azaz 1.228.550 eFt lett. Az év folyamán az ügyek érkezésének alakulása közel azonos szinten mozgott, mint az előző évben (18.504 db), csak 255 tétellel maradt el a tavalyitól. A kevesebb egységes értesítőhöz azonban 233.251 eFt-tal több előírás társult. Ennek oka, hogy 11

magasabb értékű büntetések kerültek kiszabásra, illetve a bűnügyi költségek növekedése miatt, nagyobb összeg megfizetésére kötelezték az ügyfeleket. Az előző évhez képest irreálisan megnövelt eredeti előirányzatot az év folyamán tovább módosítottuk, mert a beruházási tevékenységünkhöz kapcsolódóan kötbér beszedésére váltunk jogosulttá (7.000 eFt), valamint a fordított áfá-zás során 15.261 eFt lekönyvelésére került sor és 930 eFt pénzforgalom nélküli tétel is bővítette a módosított előirányzatot a 2010-ben rendezendő ECRF konferencia előkészítésével kapcsolatban. Így a módosított előirányzat 1.251.741 eFt-ra alakult, amely az előző évi 112.63 %-a lett. Az intézményi bevételek teljesítése 1.195.315 eFt volt, ami 107,02 %-a a 2008. évinek. A módosított előirányzathoz képest 95,49 %-os, az eredeti előirányzathoz képest 97,29 %-os a teljesítés aránya. A bevételi lemaradás elég tetemes, 56.426 eFt, viszont a tavalyi rekordbevételünkhöz képest így is 54.798 eFt-tal több bevételre tettünk szert. Egyre nehezebb a kiszabott pénzösszegek behajtása, különösen a bűnügyi költség és a rendőri elővezetési költségek tekintetében. Nagyon sok esetben olyan cégeknél került sor rendbírság kiszabására, amelynél már megkezdődött a felszámolási eljárás. Az ilyen esetekben a tételek előírásra kerülnek, de a Bevételi csoportnak esélye sincs a behajtásra. Több esetben tapasztaltuk, hogy külföldi állampolgár terhére, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, kiszabásra került a pénzbüntetés, és kötelezték a bűnügyi költség megfizetésére anélkül, hogy biztosítékként letétbe helyezett volna pénzt. Sok esetben a fizetőképesség hiánya okozza a behajtás eredménytelenségét. 2009. II. félévében egyértelműen tapasztaltuk, hogy megnövekedett a bírság átváltoztatása, mivel az érintettek nem tudtak fizetni. Új jelenségként éltük meg, hogy az egyszer már befizetett, vagy behajtott bírságot az ügy felülvizsgálata során vissza kellett utalnunk részben, vagy egészben. Intézményi beruházásra 10.000 eFt eredeti előirányzatot kaptunk, amely az év folyamán 93.396 eFt-ra módosult és a teljesítés is megegyezett ezzel. Elsősorban a 144/2008. (VI.9.) számú OIT határozatban foglaltak végrehajtására kaptuk és fordítottuk a módosított előirányzatot. Központi felhalmozási kiadások támogatására 2009-ben nem terveztünk eredeti előirányzatot. Módosított előirányzatként 444.081 eFt-ot kaptunk, amely megegyezett a teljesítéssel is. Ez az összeg a PKKB rekonstrukcióját és a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság átépítését segítette elő. Támogatás értékű beruházási bevételt 2009-ben nem terveztünk, ám négy bíróságunk akadály-mentesítésére EU-s pályázatot nyújtottunk be, nyertünk el, s ennek előfinanszírozására 36.601 eFt-ot kaptunk. Így a módosított előirányzatunk és a teljesítésünk is ezzel az összeggel egyezik meg. Előző évi felhalmozási célú előirányzat átvételét nem terveztük 2009-re. A Fejezettől 210.110 eFt-ot kaptunk az előző évi központi beruházás maradványából. A módosított előirányzat és a teljesítés megegyező volt. A rendelkezésre álló előirányzatot a PKKB, valamint a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság rekonstrukciójára használtuk fel. Az eredeti működési költségvetési támogatás 1,04 %-kal növekedett 2008. évhez viszonyítva, míg a módosított előirányzat és a teljesítés 3,74 %-kal csökkent. (A 13. havi juttatás, a nem rendszeres személyi kiadások, a külső személyi kiadások és ezek járulékai képezték a csökkenés döntő hányadát.) A pénzforgalom nélküli bevételek a módosított előirányzatban jelennek meg. Az előző évi maradvány 350.176 eFt volt, míg a teljesítése 350.177 eFt. 12

Az áru- és készlet értékesítés bevétele az előző évi felére csökkentett 1.000 eFt eredeti előirányzattal szemben 393 eFt lett. Az eltérés oka, hogy a készletek selejtezése minimális értékben testesült meg, míg az elkobzott bűnjelek értékesítése a szokásostól eltérően alacsony volt. Elsősorban a gépjárművek értékesítéséből fakadt. Tapasztalatunk szerint a használt cikkek piaca telített, mert olcsón lehet új, elfogadható minőségű áruhoz jutni. A szolgáltatások ellenérték sorra eredeti előirányzatot 600 eFt-ot terveztünk a tényleges teljesítés 5 eFt lett, ami iratmásolásból adódott. Az eltérés abból származott, hogy nem folytattunk olyan közbeszerzési eljárást, amihez a pályázati anyagot meg kellett volna venni. A bérleti és lízingdíjak az eredeti előirányzathoz viszonyítva jelentősen növekedtek, mivel az OFFI megfizette az elmaradását és a tárgyévre esedékes összeget is. A 2009. évi eredeti előirányzat 16.000 eFt-jával szemben a teljesítés 26.901 eFt-ra alakult. A jövőben számítani kell ezen a jogcímen a bevétel mérséklődésére, mivel a munkahelyi büfék üzemeltetése számszerűleg csökkent és jövedelmezőségük is nagy mértékben romlott, így a bérleti díjak emelésére egyenlőre nincs lehetőség. A vendégszoba bevétele az 1.000 eFt tervhez képest 1.290 eFt-ra teljesült. A parkolási díj a 2.000 eFt tervvel szemben 3.491 eFt lett, mivel a kapacitás kihasználás jelentősebben megnövekedett. A szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételeinek térítési díjai a tervezetthez képest lényegesen alacsonyabb szinten 73,16 %-on valósultak meg. A mérséklődés oka, hogy a PIN-kód bevezetésével a dolgozók telefon használata jelentősen lecsökkent. A magán mobiltelefonok számának növekedése és az azonos hálózaton belül történő forgalmazás díjtalan volta szintén a csökkenés irányába hatott. A 2009. évi teljesítés 3.658 eFt értékben vált valóra. Az intézményi ellátási díjak bevétele az át nem vett letéteket mutatja, eredeti előirányzatként 5.000 eFt –ot terveztünk. A teljesítés igen jelentős volt, 37.385 eFt értékben realizálódott. Az MNB-től folyamatosan vettünk át ott elhelyezett letéteket, amelyeknek elévülési ideje lejárt. Az értékeket rendszereztük, nyilvántartásba vettük, megörökítettük és felajánlottuk vételre. Kötbér és bírság bevételt eredetileg nem terveztünk, azonban a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon folyó rekonstrukciós munkák során, sajnálatos módon 7.000 eFt kötbért kellett érvényesítenünk, amelyet a módosított előirányzatban is megjelenítettünk. A teljesítés 7.871 eFt-ra alakult. Az egyéb sajátos bevétel 33.327 eFt-tal haladta meg a tervet, amely döntően az előző évi postaköltség jóváírásából eredt. 930 eFt pénzforgalom nélkül növelte ezt az előirányzati sort, mivel a 2010-ben a Fővárosi Bíróságon rendezendő ECRF konferencia előkészítési költségei itt is megjelentek a kiadási oldallal szemben, mivel a realizált kiadásokat idegen forrásból finanszíroztuk. A Fővárosi Bíróság társadalombiztosítási kifizetőhely, s ennek kapcsán az OEP-től a forgalom 1 %-át kapjuk térítésként, amely 2009-ben 2.873 eFt volt. Az állam által előlegezett gyermektartás díjak a tervezett 1.500 eFt-hoz képest 1.056 eFt-on realizálódtak. A tervszám tartalmazta a felmerülő kamatköltségeket is. A kamatot külön soron számoljuk el. Az önálló bírósági végrehajtók befizetései 6.146 eFt-ot értek el az eredeti tervben szereplő 8.000 eFt-tal szemben. Ez a tavalyi évhez képest 24,32 %-os, valamint a tervezett bevételhez viszonyítva 23,17 %-os csökkenést mutat. Feltehetően az önálló bírósági végrehajtók szakmai kamarájának munkája csak egy évre hatott ki, az idei évre már nem hozta meg az eredményt. 13

A továbbszámlázott szolgáltatások eredeti és módosított előirányzata 100,4 %-on valósult meg, amely 45.182 eFt lett. A továbbszámlázás összetevői elsősorban a közüzemi díjak. A megvalósulás a tavalyi szinttel hajszálnyira azonos. A kamatbevételeket az állam által előlegezett gyermektartási díjakhoz kapcsolódóan írtuk elő és szedtük be, 2009-ben a teljesítés 704 eFt volt. A működési kiadásokhoz kapcsolódó áfa visszatérülésnél a reális értékelés érdekében figyelembe kell venni, hogy a beruházási tevékenységünk során a fordított áfa fizetési kötelezettség lerovásához kacsolódóan 15.261 eFt értékben pénzforgalom nélküli könyvelési tételt hajtottunk végre. A módosított és a teljesítési előirányzatot is megtisztítva a pénzforgalom nélküli tétellel vegyük szemügyre az áfa alakulását. A tervezett 14.400 eFt helyett 10.974 eFt áfá-t realizáltunk, amely a bevételi struktúra átalakulását és a bevétel lemaradást tükrözi. 2009. évben a bevételek alakulásának főbb összetevői az alábbiak voltak: az évi összes előírás 1.714.275 eFt 30.468 tétel az évi összes befizetés 1.070.645 eFt 41.751 tétel az évi összes visszautalás 25.683 eFt 817 tétel Az év végére az adósok állománya 3.252.473 eFt-ra emelkedett 53.205 tételben, amiből a 2008. évi 2.759.504 eFt. Az adósok állománya 17,86 %-kal emelkedett az előző évihez képest, míg az összes évi előírás 15,75 %-kal növekedett. Az összes befizetések értéke a 2008. évhez képest 3,98 %-os emelkedést mutat. Ebben az évben állandósult az előző évi folyamat, hogy a Legfelsőbb Bíróság több ügyben visszautalni rendelte az adósok által már befizetett büntetések és költségek összegét kamataival együtt, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sok esetben élt kegyelmi jogkörével, amely miatt az előírt tartozás törlését rendelte el. A rendezetlen függő bevétel összege 731.779.-Ft volt 31 tételben. A tételek december végén érkeztek és nem volt mód a tisztázásukra. A költségek tekintetében az adósok nem tartanak a végrehajtási cselekmény hatásaitól, nem úgy, mint az átváltoztatható jogcímek esetében. Nagyon sok esetben fiktív címeket adnak meg az eljáró bíróságnak, így nem is lehet végrehajtást eszközölni, vagy a bejelentett lakcímen a végrehajtó „látogatásakor” már nem szerepel semmiféle értéket képviselő dolog, amely lefoglalható lenne. De túlnyomórészt mégis a fő ok, hogy az adósaink vagyontalanok, így nincs miből, honnan behajtani az előírt költségeket. A behajthatatlan, 100 eFt-ot meg nem haladó követelések közül az év folyamán 6.007 tételben, 105.823 eFt értékben töröltünk. Az előző évihez viszonyítva 7 %-kal több ügyben 7 %-kal nagyobb értékben töröltünk behajthatatlanság miatt 100 eFt értékhatárig. A különböző költségnemek a következőképpen alakultak a törlés összértékéhez viszonyítva: Bűnügyi költség: 85.494 eFt Pénz-és rendbírság: 7.694 eFt Rendőri elővezetési ktg: 8.640 eFt 839 eFt Szakértői és költségmentes ügyek: Vagyoni jellegű ügyek: 0 eFt Állam által előlegezett Gyt.: 137 eFt Szabálysértési eljárási költség 3.019 eFt

14

3.599 tétel 147 tétel 1.958 tétel 32 tétel 5 tétel 266 tétel

80,4 % 7,3 % 8,2 % 0,8 % 0,0 % 0,3 % 3,0 %

A költségnemek tételszámai és a tételek összegeinek egy tételre jutó forintértéke az alábbiak szerint alakult: Bűnügyi költség Pénz-és rendbírság Rendőri elővezetési ktg. Szakértői és költségmentes ügyek Vagyoni jellegű ügyek Állam által előlegezett Gyt. Szabálysértési eljárási költség

3.599 tétel 147 tétel 1.958 tétel 32 tétel 0 tétel 5 tétel 266 tétel

23.755.-Ft/tétel 52.340.-Ft/tétel 4.410.-Ft/tétel 26.215.-Ft/tétel 0.-Ft/tétel 27.410.-Ft/tétel 11.350.-Ft/tétel

Az átlagosan összesen egy tételre jutó törölt követelés 17.620 Ft volt. Megállapítható, hogy a bűnügyi költség törlése volt a legmagasabb százalékos arányban, de az egy tételre jutó összeg a pénz-és rendbírságnál mutatott magasabb értéket. Az egyéb okból történő törlések összesen 95.770 eFt-ot tettek ki. Az átváltoztatható jogcímekből való törlés abból adódik egyrészt, hogy az adós nem fizeti be a tartozását, illetve egy részét ugyan megfizeti a többit Büntetésvégrehajtó Intézetben letölti, másrészt a bíróságok téves értesítést adtak le, illetve többször adták le ugyanabban az ügyben az egységes értesítést. 21.334 eFt Pénzbüntetésből törölt: Pénzmellékbüntetésből törölt: 3.435 eFt Átváltoztatható rendbírságból: 3.603 eFt

1.031 tétel 91 tétel 63 tétel

A költségekből a törlések adódhatnak kettős előírás miatt, elévülés okán, a bíróságok téves értesítése végett, illetve a bíróság valamely okból hatályon kívül helyezte a végzést. A költségeknél is fennáll a büntetéseknél említett hatályon kívül helyezés, illetve a kegyelmi jogkör gyakorlása és ez által a költségeket is törölni rendelik. A költségekből az egyéb ok miatti törlések az alábbiak szerint alakultak: Bűnügyi költség: 31.545 eFt Pénz-és rendbírság: 18.976 eFt Rendőri elővezetési ktg: 483 eFt Szakértői és költségmentes ügyek: 1.738 eFt 944 eFt Vagyoni jellegű ügyek: Állam által előlegezett Gyt.: 3.205 eFt Szabálysértési eljárási költség 131 eFt Perköltség 15 eFt

273 tétel 176 tétel 22 tétel 15 tétel 4 tétel 22 tétel 2 tétel 1 tétel

2009. évben is megtörtént az értékvesztés elszámolása. Értékvesztésként 312.600 eFtot számoltunk el, mely 40,5 %-kal kevesebb a 2008. évinél. Értékvesztés visszaírása 125.219 eFt értékben történt. A 2009. december 31-i záró állomány - függő bevételek nélkül: 3.252.473 eFt volt. 2.4. Előirányzat-maradvány 2.4.1. A 2008. évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei A 2008. évi lekötött előirányzat-maradványt saját hatáskörben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 51. § (1) a) pontja alapján 2009. I. félévében igénybe vettük a megfelelő főkönyvi, illetve kincstári kódon, az alábbiak szerint: − − − −

személyi juttatás munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás intézményi beruházás

28.121 eFt 18.073 eFt 233.989 eFt 50.196 eFt 15

− felújítás − szabad maradvány befizetése Összesen:

13.507 eFt 6.290 eFt 350.176 eFt

A 2008. december havi hó közi kifizetések és külső személyi juttatások dolgozótól levont járulékait és a hozzá kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékokat (28.121 eFt és 18.073 eFt) 2009-ben befizettük. A dologi kiadások megtakarításait egyrészt a befizetési kötelezettségekre ( a rehabilitációs hozzájárulás, az APEH-et megillető befizetések 5.964 eFt), másrészt a folyamatos közszolgáltatások igénybevételéből (víz-, csatorna-, gáz-, villamos energia-, fűtés-, szemétszállítási, kommunikációs-, postaforgalmi díjak 41.438 eFt), a bérleti díjakból (8.219 eFt), a takarításból (7.097 eFt), a karbantartásból (48.003 eFt), az egyéb szolgáltatások igénybevételéből, harmadrészt az év végi készletbeszerzésekből (papír-irodaszer, könyv-, üzemanyag-, számítástechnikai anyag, kisértékű tárgyi eszköz 81.584eFt) valamint egyéb készletbeszerzésből (patronok, tonerek, fenntartási és karbantartási anyagok, tisztítószerek, berendezési tárgyak 18.998 eFt) összetevődő fizetési kötelezettségeinkre fordítottuk. Az intézményi beruházás megtakarítását az alábbi tételekre fordítottuk: informatikai eszközök beszerzése 26.635 eFt, ingatlan karbantartás 12.193 eFt, a FB Markó utcai épülete liftjeinek rekonstrukciója 13.507 eFt, kommunikációs eszközök beszerzése 822 eFt, bútorok beszerzése 9.078 eFt és egyéb gépek, eszközök beszerzése 1.468 eFt. 2.4.2. A 2009. évi előirányzat-maradványok alakulása, összetétele, keletkezésének okai A Fővárosi Bíróság 2009. évi előirányzat-maradványának elszámolása: 1. Előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa

0 eFt

a.) Tárgyévi kiadási megtakarítás Ebből: − személyi juttatás: − munkaadókat terhelő járulékok − dologi kiadások − felújítás − intézményi beruházás

365.141 eFt 62.261 eFt 35.006 eFt 211.766 eFt 37.908 eFt 18.200 eFt

b.) Tárgyévi bevételi többlet

-56.426 eFt

Ebből: − intézményi működési bevétel

-56.426 eFt

2. Kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás különbsége 3. Ktv szervet meg nem illető összeg

308.715 eFt 0 eFt

4. Felhasználható tárgyévi előirányzat-maradvány

308.715 eFt

5. Felhasználható összes előirányzat maradvány

308.715 eFt

5/a. Kötelezettség-vállalással terhelt ei. maradvány 6.1. Kötváll-al terhelt működési célú ei. maradvány Ebből: − személyi juttatások − munkaadókat terhelő járulékok − dologi és egyéb folyó kiadások 16

308.715 eFt 252.607 62.261 eFt 35.006 eFt 155.340 eFt

6.2 Kötváll-al terhelt felhalmozási célú ei. maradvány Ebből: − intézményi beruházási kiadások − felújítás 6. Kötváll-al terhelt ei. maradvány összesen 7. Kötváll-al nem terhelt szabad ei. maradvány összesen 8. Mindösszesen

56.108 eFt 18.200 eFt 37.908 eFt 308.715 eFt 0 eFt 308.715 eFt

A december havi hóközi kifizetések és külső személyi juttatások dolgozótól levont járulékai alkotják a megtakarítást (62.261 eFt). A munkaadókat terhelő járulékok megtakarítása a személyi juttatás megtakarításához kapcsolódik (35.006 eFt). A dologi kiadások megtakarítása a befizetési kötelezettségek 2010-re áthúzódó hatásából (a rehabilitációs hozzájárulás (4.165eFt), az APEH-et megillető befizetések 360eFt), a folyamatos közszolgáltatások igénybevételéből (víz-, csatorna- (1.271 eFt), gáz-, (6.820 eFt) villamos energia- (11.319 eFt), fűtés- (13.260 eFt), szemétszállítási (769 eFt), kommunikációs- (3.405 eFt), postaforgalmi díjak 13.054 eFt), a bérleti díjakból (40.607 eFt), a takarításból (8.887 eFt)), a karbantartásból (15.180 eFt), az egyéb szolgáltatások igénybevételéből (intézeti szakértői díjak (5.362eFt), üzemegészségügy (659eFt), őrzés, védelem (36eFt), intézeti tolmácsdíjak (2.829eFt), bírósági alaptevékenységben közreműködők (5.669eFt), vegyes szolgáltatások (4.252eFt), továbbszámlázott szolgáltatások (3.814eFt), MÁK szolgáltatásai (1.000eFt), szellemi tevékenység (500eFt)), az év végi készletbeszerzésekből (papír-irodaszer (99 eFt), könyvből (504 eFt), üzemanyagból (503 eFt), számítástechnikai anyagból (400 eFt), kisértékű tárgyi eszközből (10.366 eFt), egyéb készletbeszerzésből (fenntartási és karbantartási anyagok 250 eFt) tevődött össze. Az intézményi beruházás megtakarítását az alábbi tételekből értük el: informatikai eszközök beszerzése 12.300 eFt, ingatlan korszerűsítés 5.673 eFt és bútor beszerzés 227eFt. A felújítás megtakarítását a FB Gazdasági Kollégiuma épületének munkáinál (tetőszigetelés, energiaháztartásának korszerűsítése, vizes strangok 28.906 eFt), a FB Cégbíróság épülete tisztasági festésénél (2.533 eFt) és a FB Markó utcai épülete vizes blokkjai megújításánál (6.469 eFt) értük el. A megtakarítások azért következtek be, mert a rendelkezésre álló még felhasználható intézményi beruházási keretek összege csak december hónapban vált teljes mértékben ismertté, s ezért a kivitelezés terén csak a szerződéskötésig jutottunk el általában. A 144/2008 (VI.9.) számú OIT határozat alapján rendelkezésünkre bocsátott beruházási összeg egy része is decemberben érkezett meg.

17

3. Egyéb 3.1. A gazdálkodás és vagyonváltozás összefüggései, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése ezer forintban Megnevezés

Immateriális javak

Épületek

Gépek, berendezések, felszerelések

Járművek

Összesen

Bruttó érték

125.475

7.009.292

1.930.178

45.122

9.110.067

Értékcsökkenés

105.971

1.039.016

1.498.111

38.058

2.681.156

Nettó érték

19.504

5.970.276

432.067

7.064

6.428.911

Megoszlás bruttó %-a

1

77

21

1

100

Használhatósági fok (%)

2

85

22

16

71

Elhasználódási szint (%)

98

15

78

84

29

A Fővárosi Bíróság vagyonának 1 %-át teszi ki az Immateriális javak állománya – 125.475 eFt, melyből a 2009. évi beszerzés bruttó 20.878 eFt. Mivel ezen eszközök értékcsökkenési kulcsa magas, relatíve rövid idő alatt nagy elhasználódási szintet ér el. Az alkalmazott szoftverek azonban többnyire megfelelnek a munkafolyamatoknak, illetve a „frissítések” egyenlőre megoldják a jogszabály-változások miatti módosításokat. Az ingatlanok állományának alakulása telkek értéke épületek br.értéke műemlék épületek br.ért. építmények br.értéke Összesen:

21.220 eFt 3.400.552 eFt 3.569.146 eFt 18.374 eFt 7.009.292 eFt,

mely a Bíróság vagyonának 77 %-a, azaz a bíróság vagyonának legnagyobb részét kitevő hányad. Az épületek bruttó értékének növekedése a korábbi években elkezdődött beruházások aktiválásának hatása. Központi beruházásból valósul meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság felújítása, korszerűsítése, amely 2002-ben kezdődött és jelenleg is tart, valamint folyamatban van a 2007-ben indított Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság épületének rekonstrukciója és új épületszárnyának létesítése is. Ehhez kapcsolódó feladat volt a Fővárosi Bíróság és a Magyar Köztársaság Ügyészsége közös beruházásaihoz kapcsolódó vagyonmegosztás összegének nyilvántartásunkból történő kivezetése. Az érintett vagyonrész értéke a Fővárosi Bíróság Markó u. 27. szám alatti épülete vonatkozásában bruttó 30.396 eFt, melyből az átadásra kerülő vagyonrész bruttó 9.119 eFt, míg a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság vonatkozásában bruttó 941.945 eFt, az átadásra kerülő érték pedig bruttó 194.465 eFt.

18

Ingatlanok felújítása, korszerűsítése: a, Központi beruházásból: PKKB IV. és XV. ker.

652.628 eFt 199.931 eFt 452.697 eFt

b, Intézményi beruházásból: 31.497 eFt értékben valósult meg. Ebből: lift felújítás 12.924 eFt, vizesblokk felújítás 18.846 eFt, valamint a FB Gazdasági Kollégium vizes strang felújítás 3.863 eFt volt. Gépek, berendezések, felszerelések A gépek, berendezések, felszerelések állományának értéke 1.930.279 eFt, melynek összetétele az alábbi: ezer forintban Képzőművészeti Bútorok alkotások

Megnevezés

Irodagépek

Soksz. eszk.

Számítástechn. eszk.

Kommunikációs eszk.

Bruttó érték

29.256

74.970

905.556

32.652

365.792

512.443

9.610

Értékcsökkenés

26.998

71.411

797.757

29.017

263.873

309.054

0

Nettó érték

2.257

3.559

107.799

3.635

101.920

203.389

9.610

Megoszlás bruttó %-a

2

4

47

2

19

26

0

Használhatósági fok (%)

7

5

12

11

28

40

100

Elhasználódási szint (%)

93

95

88

79

72

60

0

Egyéb gépek

Az összetételt vizsgálva megállapítható, hogy a legmagasabb arányt, 47 %-ot az informatikai eszközök képviselik, melynek az elhasználódási szintje 88 %-os, négy százalékkal nagyobb, mint a korábbi évben volt. Az idei beszerzések nem tudták kompenzálni a számítástechnikai géppark elöregedését. Az irodagépek használhatósági szintje szintén csökkent (2 %-kal). E mutató javítása érdekében újabb bírói és leíró magnetofonok kerültek megrendelésre, melynek leszállítása a 2010. év során történik. A sokszorosítási eszközök és a kommunikációs eszközök elhasználódási szintje is romlott a 2008. évi állapothoz képest. Az idén is történtek új beszerzések, azonban sok a régi másológép, emiatt a könyvviteli használhatósági fok a sokszorosítási eszközök esetében 5 %-os, a kommunikációs eszközök esetében 11 %-os. Azonban a relatív használhatóság az állagmegóvás, a lehetséges karbantartás folyamatossága miatt kitolódik. A bútorok elhasználódási szintjét (60 %) a selejtezés, illetve a beszerzések összehangolásával sem sikerült a tavalyi értéken tartani, a csökkenés mértéke 2 %. Azonban ezen eszközökre is igaz, hogy használatuk nem ér véget a használhatósági fok nullára történő redukálásával, s selejtezésükre csak a tényleges használhatatlanság, feladatra való alkalmatlanság, illetve feleslegessé válás esetén kerül sor. Intézményi beruházásból az egyéb gépek, berendezések, felszerelések 46.760 eFt értékben valósultak meg. Saját felügyeleti szervtől térítésmentesen átvett informatikai eszközök értéke: 326.424 Ft volt. 19

Járművek A gépjárművek állományának összetétele 2 db szállításra alkalmas gépjárműből és 7 db személygépjárműből áll. A járművek elhasználódási szintje 84 %-os, mely az előző évhez képest 10%-os állagromlást jelent. Ennek oka, hogy 2009. évben nem történt új jármű beszerzés. A 2009. évi költségvetési alapokmányban meghatározott főbb feladatokat jó színvonalon teljesítettük. A költségvetési gazdálkodás minőségét, pontosságát, szabályszerűségét 2009-ben is vizsgálta az Állami Számvevőszék. Megállapításai gondos, szabályszerű gazdálkodásról adnak számot, a kisebb hibák kijavítását az év folyamán végrehajtottuk. A Fővárosi Bíróság a 2009. évi gazdálkodásának teljesítése során, annak szervezésével, végrehajtásával igyekezett megalapozni a következő évek sikeres tevékenységét is.

Budapest, 2010. április 30.

Tisztelettel

Dr. Gatter László

20