18. OIT Hiv január december 31

A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS E LNÖKE

7135/2006/18. OIT Hiv. Átiktatva: J/277

TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2005. január 1. – 2005. december 31.

J/1389

I. B EVEZETŐ Az 1997-es bírósági reform túlmutat a bírósági igazgatás rendszerének átalakításán. Célja a korszerű, hatékony, és az Európai Unió feltételeinek megfelelő igazságszolgáltatási rendszer jogi kereteinek megteremtése. Az Európai Bírák Konzultatív Tanácskozása (CCJE) 2003. november 27-én kelt nyilatkozatában foglaltak szerint a bírák alapos, széleskörű felkészültsége, szociális érzékenysége erősíti az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett hitét. Ennek fényében a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és továbbképzése fokozott jelentőséggel bír egy demokratikus táradalom életében. A beszámolási időszakban kiemelt feladatként jelentkezett a Magyar Bíróképző Akadémia felállítása. Az OIT úgy döntött, hogy a bírák képzési rendszerét átalakítja annak érdekében, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelő, még magasabb szinten képzett bírói kar álljon a polgárok szolgálatában. A bírósági fogalmazókra, titkárokra és igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedő képzés jövőbeni rendszerének biztosítékát egy központi oktatási intézményben, a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozatalában látta, mint ahogy ezt szorgalmazta az EU 2003. évi átfogó ország-értékelő jelentése is. Célkitűzéseink szerint a Magyar Bíróképző Akadémia egy modern, európai színvonalú továbbképzési központ lesz. Az Akadémia a nemzeti képzési feladatok teljesítésén túl kiemelt szerepet tölthet be a többoldalú nemzetközi, de különösen a közép-kelet európai régió országai közös képzési rendezvényeinek megvalósításában. A tagállami és a csatlakozni kívánó országok bírái között az Akadémia regionális közösségi jogi képzési és konferencia központként tevékenykedhet. Az oktatási intézményben működik majd a Tájékoztatási és Dokumentációs Központ, amely szándékaink szerint hozzájárul az egységes jogalkalmazás minőségének, a társadalmi problémákra adható lehetséges válaszok, az igazságszolgáltatás szereplői együttműködése színvonalának javításához. Az Akadémia 2006 szeptemberében kezdte meg működését. A bíróságok kiegyensúlyozott működése nemcsak a demokratikus jogállam követelménye, hanem jelentős hatással bír a gazdaság működésére is. Az egyes jogviták elbírálásának időtartama, az igazságszolgáltatás minősége közvetett, de jól érzékelhető hatással van a gazdasági élet szereplőinek rövid távú és stratégiai döntéseire. A társadalmi környezet informatikai fejlődése, a közszolgáltatások korszerűsítése szükségessé teszi az igazságszolgáltatás hasonló irányú fejlődését. Ezért a II. Európa Terv célkitűzéseivel összhangban megkezdtük az e-bíróság integrált informatikai rendszere koncepciójának kidolgozását. Az e-bíróság átfogó projektje az igazságszolgáltatás új minőségét jelenti, amely hozzájárul a bíróság előtt folyamatban lévő eljárások időtartamának és a bírák munkaterhének csökkentéséhez, emellett pl. a büntetőeljárási törvény által előírt feladatot (távmeghallgatás) is teljesít.

II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A korábbi évek tájékoztatóiban foglaltakhoz hasonlóan ismertetem a bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggően a 2005. évben megalkotott lényegesebb jogszabályokat. 1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) módosítása 1.1. A 2005. évi LXXXVI. törvény – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvénynek, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénynek az elektronikus bírósági eljárással összefüggő módosításáról – a Bjt.-nek a bíró jogairól és kötelezettségeiről rendelkező II. fejezetét egészítette ki egy új szakasszal, amely az elektronikus aláírással kapcsolatos szabályokat tartalmazza, és felhatalmazást ad a bíróságok központi igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak arra, hogy az elektronikus aláírással kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat meghatározza. A törvény kiegészítette továbbá a bírák személyi nyilvántartásának adatkörét az elektronikus aláírási jogosultsággal. Hatályos: 2005. július 20-ától. 1.2. A 2005. évi CXIV. törvény – a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról – a Bjt. XI. fejezetének 124. §-át úgy módosította, hogy a helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete választja meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés és a Pest megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Hatályos: 2005. november 25-étől. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosításai 2.1. A 2005. évi LXXXVI. törvény az Iasz. szolgálati viszony létesítését, módosítását és megszűnését rendező fejezetét egészíti ki egy új alcímmel, amely az igazságügyi alkalmazottak hivatali elektronikus aláírásával kapcsolatos kérdéseket határozza meg a bírákra vonatkozó szabályozással gyakorlatilag azonos módon.

A központi, OIT Hivatalában vezetett személyi nyilvántartással és adattovábbítással kapcsolatos kérdéseket az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában a bírákkal azonos módon rendezi a törvény. Hatályos: 2005. július 20-ától. 2.2. A 2005. évi CXXXV. törvény – a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről – az Iasz. II. fejezet 11. § (4) bekezdését pontosította oly módon, hogy a bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a pártfogó felügyelő kinevezésénél a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést is alkalmazni kell azzal, hogy a bűnügyi nyilvántartás adatainak mérlegelésére a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár esetében a kinevezésre jogosult bírósági elnök, a pártfogó felügyelő esetében az Igazságügyi Hivatal főigazgatója, az igazságügyi szakértő esetében az igazságügy-miniszter jogosult. Hatályos: 2006. január 1-jétől. 3. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításai 3.1. A 2005. évi CXXX. törvény – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról – módosította a Pp. alábbiakban felsorolt részeit: 18. §-ának (2) bekezdését: „Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Legfelsőbb Bíróság határoz.” 23. §-a (1) bekezdését: „A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg;” „e) a cégekkel kapcsolatos perek közül: ea) a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek, eb) a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek, ec) a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, ed) a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek, ee) a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá

ef) a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek; f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül: fa) az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek, fb) az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek; g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg;” „n) az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek (1997. évi LXXXIII. tv. 30. §);” A pontosításra annak érdekében került sor, hogy valamennyi, cégjogi és a cégek belső működésével kapcsolatos per a megyei bíróság hatáskörébe tartozzon. Pontosításra kerültek a kijelölés szabályai is. A Pp. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „Ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig félbeszakad, kivéve ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt.” A Pp. 111. §-a a következő (7) bekezdéssel egészült ki: „A fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. Az eljárás a per megszüntetése érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.” A Pp. 157. §-a a következő pontokkal egészült ki: A bíróság a pert megszünteti: „g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja; h) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.” A Pp. felülvizsgálattal és jogi képviselettel kapcsolatos szabályai is módosultak. Hatályos: 2006. január 1-jétől. 3.2. A 2005. évi XVII. törvényben – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról – pontosításra került, hogy a helyi önkormányzat mely döntésének felülvizsgálatára kerülhet sor a Pp. XX. fejezete alapján.

4. A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) módosítása 4.1. A 2005. évi XCI. törvény – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról – a Btk. két főbb jogterületének szabályait igazítja a háttérjogszabályok tartalmához, nevezetesen a környezet védelmét szolgáló, valamint a gazdasági bűncselekményeket tartalmazó tényállásokat. A törvény érinti a Btk. Általános részének egyes rendelkezéseit, így pl. – alkotmányossági megfontolások alapján, valamint az Európai Unió jogrendjével összhangban – szigorú kritériumokhoz köti a végleges hatályú kiutasítás alkalmazhatóságát, illetőleg meghatározza a hazánkban huzamosabb ideje letelepedett uniós polgárok és családtagjaik kiutasításának feltételeit, a jelenleginél pontosabban határozza meg a pártfogó felügyelet alá helyezés során elrendelhető magatartási szabályokat, kiegészíti a közfeladatot ellátó személyek körét. A törvény a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (a továbbiakban: pénztárak) működésének biztonsága védelmében módosítja a Btk. 289. §-át és 298/D. §-át. Tekintettel arra, hogy a pénztárak működése a szociális biztonság egyik alappillére, más pénzügyi szervezetekhez hasonlóan indokolt szankcionálni, ha ezt a tevékenységet valaki a jogszabályban előírt engedély nélkül végzi. Másrészt a működési szabályok – így főleg a számviteli szabályok – megsértése a pénztárak esetében is olyan jelentős érdeksérelemmel jár, ami súlyosabb büntetőjogi fenyegetettséget tesz indokolttá. A törvény büntetni rendeli azokat a versenykorlátozó megállapodásokat, amelyek által a versenytársak a koncessziós vagy közbeszerzési eljárás eredményét akarják tisztességtelenül befolyásolni. A törvény a munkajogi, adójogi, valamint további foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történő foglalkoztatás (feketemunka) elleni hatékonyabb és szigorúbb fellépés érdekében egy új tényállást vezetett be a Btk.-ba. Hatályos: 2005. szeptember 1-jétől. 5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása 5.1. A 2005. évi CLXXXIV. törvény – a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról – a Be. 74/B. §ának (6) bekezdését – a Be. általános rendelkezései szerinti, a felvilágosítás-adásról és a nyilvánosság tájékoztatásáról szóló rendelkezéseket – kiegészíti azzal, hogy a „bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítségnyújtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.” Hatályos: 2006. január 1-jétől.

5.2. A 2005. évi XLVII. törvény – az igazságügyi szakértői tevékenységről – kiegészítette a büntetőeljárásról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyekben a szakértőként eljárni jogosult személyek vagy szervezetek megnevezésre kerültek. A szakértői tevékenység pártatlanságának mind teljesebb körű biztosítását szolgálta az a rendelkezés, amely módosította a szakértőként történő közreműködés során a kizárás szabályait. A törvény pontosabban meghatározza a terhelt vagy a védő által szakvélemény készítésére felkért személy, szerv vagy gazdasági társaság, testület cselekvési terét, jogait és kötelezettségeit. Hatályos: 2006. január 1-jétől. 6. Az Igazságügyi Minisztérium rendeletei 7/2005. (III. 24.) IM rendelet az egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról 8/2005. (III. 24.) IM-BM együttes rendelet az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet módosításról 10/2005. (VI. 16.) IM rendelet a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 11/2005. (VI. 17.) IM-BM-PM együttes rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. UII. 21.) IM rendelet módosításáról 15/2005. (VIII. 5.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban 21/2005. (X. 28.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet kiegészítéséről 22/2005. (XI. 8.) IM rendelet a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról

A L EGFELSŐBB

III. B ÍRÓSÁG

HELYZETE

1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának az alkotmányos helyzete változatlan. Sokrétű elvi munkával, jogegységi határozataival 2005-ben is folyamatosan biztosította az ország egységes, kiszámítható ítélkezési gyakorlatát. Lefolytatta a hatáskörébe utalt bírói, közjegyzői és végrehajtói fegyelmi eljárásokat. Befejeződött a magyar igazságszolgáltatás új, négyszintű szervezeti rendszerének kiépítése. A Legfelsőbb Bíróság valamennyi fellebbezési ügyben felszámolta az ügyhátralékát. Az intenzitási mutató 2005 folyamán három hónap alá csökkent. A Legfelsőbb Bíróság napra készen dolgozik: ennek értékét növeli, hogy mind a megyei bíróságok másodfokú, mind pedig az ítélőtáblák ítélkezéséhez képest nagyobb az egy bíróra jutó munkateher. A jogszabályok módosulása miatt büntető ügyszakban már nem csupán felülvizsgálati, hanem fellebbezési ügyekben is el kell járni 2006 második félévétől. A Fővárosi Ítélőtábla önálló épületének hiányából fakadó gondok növekedtek. Az ítélkező tevékenységét nehezíti, hogy az ítélőtábla egy részét a Legfelsőbb Bíróság székházában helyezték el. Emiatt a tanácstermek és tárgyalótermek kihasználtsága jelentős mértékben növekedett. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2005. évben változatlan szervezeti rendben és közel azonos létszámmal végezte alkotmányos feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti – és egyéb szervezeti egységenkénti – bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma 2004. december 31. napjához képest 1 fővel csökkent, jelenleg 76 fő, a berendelt bírók száma változatlanul 3 fő. A titkárok és fogalmazók létszáma 11 fő, a tisztviselők létszáma 123, az írnoki létszám 26, a fizikai dolgozók létszáma 84 fő. A bírák száma a vezetőkkel együtt 76 fő. Az elnökön túl egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, huszonnyolc tanácselnök és negyvenkét bíró dolgozik.

A személyzeti, a munkaügyi és az oktatási feladatokat – a Legfelsőbb Bíróság Titkársága alá rendelve – változatlanul a Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztály látja el. A bírák életkor szerinti összetételét – kollégiumonkénti bontásban – a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 76 legfelsőbb bírósági bíróból 45 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú melléklet tartalmazza. 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása A Magyar Köztársaság Alkotmányának 47. § (2) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 27. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata. A Legfelsőbb Bíróság törvényben rögzített feladatának az alábbiak szerint tett eleget. A Büntető Kollégium 2005-ben négy büntetőjogi tárgyú és egy közös büntető és polgári tárgyú jogegységi határozatot hozott. Az 1/2005. számú jogegységi határozat kimondta, hogy a belföldi körözést elrendelő elfogató parancs kibocsátása után kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogató parancs az elévülést félbeszakítja. Félbeszakítja az elévülést a belföldi körözést elrendelő elfogató parancsot követően az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján kiadott európai elfogató parancs is. Amennyiben a nemzetközi körözést elrendelő elfogató parancs az Európai Unió olyan tagállamával vezetett eredményre, amelyben átadásnak helye lehet, úgy az azt követően utóbb kiállított és megküldött európai elfogató parancs az elévülést nem szakítja félbe. Ha a büntető ügyben eljáró hatóság belföldi körözést elfogató paranccsal nem kezdeményezett, hanem elfogató paranccsal nemzetközi körözést rendelt el, vagy európai elfogató parancsot bocsátott ki, újabb tény ismeretében szükségessé váló belföldi körözést elrendelő elfogató parancs az elévülést szintén félbeszakítja. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján folytatott kiadatási eljárásban elfogató parancsnak a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró részéről történő kiadása az elévülést félbeszakítja. Az igazságügy-miniszter kiadatási kérelme alapján a külföldi hatóságok által foganatosított eljárási cselekmények az elévülés szempontjából egy tekintet alá esnek a magyar hatóságok által foganatosított eljárási cselekményekkel.

Az igazságügy-miniszter külföldi államnál előterjesztett kiadatási kérelme az elévülést az előterjesztés időpontjában félbeszakítja. A 2/2005. számú büntető jogegységi határozat arról rendelkezett, hogy a jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás és rongálás bűncselekményének sértettje nem az állam, hanem az adott vadászterületen vadászatra jogosult társaság. A 3/2005. számú jogegységi határozat a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultság kérdésében adott iránymutatást. Kimondta, ha magánvádas alapeljárásban több sértett nevében választott vagy kijelölt magánvádló járt el, az eljárás jogerős befejezése után felülvizsgálati indítvány előterjesztésére minden magánvádló önállóan jogosult. Az alapügyben kijelölt magánvádló tehát a többi sértett érdekében felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. A 4/2005. számú jogegységi határozat a bűncselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapíthatóságáról rendelkezett. Eszerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki eseti jelleggel akár egyetlen cselekményt társtettesként vagy részesként valósít meg. A Btk. 98. §-ának (1) bekezdése – a büntetési tétel felső határának kétszeres emelkedése – akkor alkalmazható, ha az elkövető tudata a bűnszervezet Btk. 137. § 8. pontjában meghatározott tárgyi ismérveit átfogja. A közös – 1/2005. büntető-polgári jogegységi – határozat kimondta, hogy a sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjaként rendelkezés elkövetési magatartását illetően kizárólag ingó dolog lehet. Más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettje a kárt szenvedő eredeti tulajdonos. Az ingatlan további értékesítése során a jóhiszemű harmadik személlyel szembeni korlátozó magatartás az előbbi bűncselekménnyel csupán látszólagos alaki vagy anyagi halmazatot alkot akkor, ha az elkövető az ügylet révén nem törekszik további, a már realizáltat meghaladó jogtalan haszon megszerzésére. Ellenkező esetben a különbözetként elért további haszon a jóhiszemű szerző oldalán bekövetkező újabb kár, amely a bűnhalmazat megállapítását indokolhatja. A Büntető Kollégium kollégiumi véleményben adott iránymutatást a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről, a bírósági titkár hatásköréről, törvényben kizárt fellebbezés elutasításáról. Az Elvi Bírósági Határozatokban 24 db büntető tárgyú elvi határozatot jelentettek meg, míg a Bírósági Határozatokban összesen 110 döntést tettek közzé. Az OIT Hivatala Oktatási Főosztályával közös szervezésben 2005. május 3. és 5. között Pilisszentkereszten, majd október 25-28-ig Balatonőszödön tartott országos büntető kollégiumvezetői értekezlet témája a büntetőeljárási törvény módosítása volt.

A Büntető Kollégium 9 kollégiumi ülést és 10 tanácselnöki értekezletet tartott. A kollégium vezetője és tagjai az ítélőtáblák, illetve megyei bíróságok kollégiumainak ülésén 15 alkalommal vettek részt. A Büntető Kollégium előtt 2004. évről 227 büntetőügy maradt folyamatban, ehhez 2005. évben 1300 ügy érkezett, így az összes terhelés 1527 ügy volt. A kollégium tanácsai 2005. évben befejeztek 1380 bűnügyet, így 2006-ra összesen 147 ügy maradt folyamatban. A Polgári Kollégium három szakágában 2005. évben összesen 3835 ügy érkezett, amelyből 104 db a Pp. 233/A. §-a szerinti végzés elleni fellebbezés, 3731 pedig felülvizsgálati ügy. Ezen kívül érkezett még bíróság kijelölési és panaszügyként összesen 556 ügy. A Polgári Kollégium 2005. évben befejezett 4136 ügyet. Folyamatban maradt végzés elleni fellebbezési 24 db, felülvizsgálati pedig 1075 db. A Polgári Kollégiumban ítélet elleni, rendes fellebbezés miatt ügy már nincs folyamatban. Elvétve egy-egy ügy még előfordulhat, amely valamely felfüggesztett vagy félbeszakadt eljárás folytatásából adódik, de ez a szám már említésre sem méltó. Elmondható, hogy a Polgári Kollégium hátralékmentes, 1 éven túli ügy sincs folyamatban, a hat hónapon túli ügyek száma sem jelentős. A hátralékmentesség folytán a Polgári Kollégium 2005. évben nagyobb súlyt helyezett a jogegység biztosítása érdekében ráháruló feladatok megoldására. 2005. évben 19 jogegységi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem érkezett a Polgári Kollégiumhoz, amelyeket alaposan megvizsgáltak az Elvi Csoport és a szaktanácsok közreműködésével. Az így kialakított álláspontok figyelembevételével 5 kérdésben került sor jogegységi eljárás lefolytatására vonatkozó indítvány előterjesztésére és jogegységi határozat meghozatalára. Ezek közül egyesek a Közigazgatási Kollégiummal közösen hozott jogegységi határozatot jelentenek. Az 1/2005. KPJE számú Közigazgatási Kollégiummal közös jogegységi határozat a Pp. 30. § (1) bekezdésének utolsó mondatába foglalt rendelkezést értelmezte és kimondta, hogy ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megyére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el, és ezt a szabályt a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó perekben is alkalmazni kell. Kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság KK 28. számú Közigazgatási kollégiumi állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételétől nem alkalmazható. Az 1/2005. PJE számú jogegységi határozat a dologszolgáltatásra irányuló és egészben vagy részben kölcsönösen teljesített visszterhes szerződés nem orvosolható érvénytelensége esetére mondta ki, hogy a szerződéskötést megelőző helyzet nem állítható vissza, ha az érvénytelen szerződés megkötését követően bekövetkezett gazdasági változások következtében a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke közötti egyensúly oly mértékben megbomlott, hogy a teljesített szolgáltatások

visszatérítése a méltányossággal már össze nem egyeztethető értékaránytalansággal járna. Ilyen kivételes helyzet fennállása esetén a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és gondoskodik a szolgáltatások egyensúlyáról. A 2/2005. PJE számú határozat mondta ki az ingatlanközvetítésre megkötött ügynöki szerződésekkel kapcsolatban, hogy állandó jellegű megbízás hiányában nem alkalmazhatók az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezései. A Közigazgatási Kollégiummal közösen hozott 2/2005. KPJE számú határozat az önkormányzat által alapított intézménynek, illetve gazdasági társaságnak az önkormányzati rendeleten alapuló parkolási díj (pótdíj) iránti követelése érvényesítésével foglalkozott és kimondta, hogy az ilyen követelést polgári peres eljárás keretében, bírósági úton kell és lehet érvényesíteni. Az eljárás a parkolás helye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. Kimondta a jogegységi határozat, hogy a bíróság jogerős határozatában megállapított tartozás összegét – önkéntes teljesítés hiányában – adók módjára kell behajtani. A Büntető Kollégiummal közösen hozott 1/2005. BPJE számú jogegységi határozat kimondta, hogy a sikkasztás bűncselekményének (Btk. 317. §-a) elkövetési tárgya – mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartást illetően – kizárólag ingó dolog lehet. A Polgári Kollégium 2005. évben is élt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdésében írt lehetőséggel és kollégiumi véleménynyilvánítást tett közzé a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról, továbbá az ingatlan-átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti és az ingatlan-nyilvántartási perek összefüggéseiről. A Közigazgatási Kollégiummal közös véleménynyilvánítást tett közzé a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről. A kollégiumi véleménynyilvánítások közzétételére a Bírósági Határozatokban került sor. A Polgári Kollégium 2005. évben is szoros kapcsolatot tartott az ítélőtáblák és a megyei bíróságok kollégiumaival, illetve azok vezetőivel. A Polgári Kollégium vezetője, a kollégiumvezető-helyettes és a kollégiumi tagok az ítélőtáblák, a megyei bíróságok kollégiumi ülésein és regionális tájértekezleteken minden esetben részt vettek, 2005. évben összesen 42 alkalommal. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel rendszeres kapcsolatot alakítottak ki, amelynek keretében meghatározott rendszerességgel szakmai kérdésekben egyeztető megbeszélést tartottak Az ítélőtáblák kollégiumvezetői tagjai a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának. A kollégiumi ülésekre az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok kollégiumvezetői által készített és előzetesen megküldött vitaanyagokat tanulmányozzák, a szaktanácsok

véleményének beszerzése kapcsán kialakított álláspontokat pedig a kollégiumi ülésen a résztvevők elé tárják. A Legfelsőbb Bíróság Informatikai Osztálya készített egy számítógépes programot, amelyre az előzőekben részletezett kollégiumi ülések vitaanyagának jogkérdést tartalmazó része, továbbá a bárki által kezdeményezett jogegységi eljárás iránti kérelemben felvetett kérdések, a jogegységi határozatok, a kollégiumi üléseken hozott vélemények szerepelnek, s azok címszó szerint és jogszabályi hivatkozással is kereshetők. A 2004. évi és 2005. évi anyagokat már feldolgozták. A kísérleti üzemelés folyik, annak eredményessége esetén a program alkalmas lesz arra, hogy egy-egy felmerülő jogkérdésről megállapítható legyen, foglalkoztak-e már az adott kérdéssel, s ha igen, milyen eredménnyel. A programhoz hozzáférést kívánunk biztosítani a megyei bíróságok, ítélőtáblák kollégiumvezetői részére, hogy bármikor tájékozódhassanak arról, hol, milyen kérdés került már megvitatásra. Az információcserénél meghatározó fórum a polgári kollégiumvezetők részére évenként megrendezésre kerülő konzultatív tanácskozás. Ilyenre 2005. évben is sor került. Ezen több, az ítélkezési gyakorlat által felvetett kérdés megvitatására került sor. Így az egyéni cég perlési jogosultsága, továbbá a tárgyaláson kívül meghozott másodfokú határozatok jogerőre emelkedésének időpontjával kapcsolatos kérdések. A tanácskozás foglalkozott azzal is, hogy: megtámadható-e a nem vagyoni kártérítés összegére kötött egyezség feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással; a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek alkalmazása körében lehetséges-e annak kimondása, hogy az eredeti állapot gazdasági okból nem állítható helyre, mert a szerződéskötéskor egyenértékű szolgáltatások egyike tekintetében az ítélethozatalig olyan jelentős értékeltolódás következett be, amely miatt az egyenértékűség már nem biztosítható; a lakáscélú támogatások visszakövetelésének milyen hatásköri kérdései vannak; a másodfokú bíróság által a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján hozott permegszüntető, hatályon kívül helyező végzés fellebbezéssel támadható-e. A Polgári Kollégium az előbb részletezetteknek megfelelően továbbra is nagy súlyt helyez az elvi irányító tevékenységre, amelyre várhatóan – a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályok 2006. január hó 1. napjával történt megváltozására is tekintettel – a jövőben is lehetősége lesz. A Közigazgatási Kollégium jogegységi tanácsa 2005. évben négy jogegységi határozatot hozott az alábbi kérdésekben: A Legfelsőbb Bíróság K.III. tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett, mert a nyugdíjbiztosítási határozat módosításának jogkérdésében el kívánt térni a Legfelsőbb Bíróság más ítélkező tanácsainak határozataitól.

A 2005. február 8. napján meghozott 1/2005. KJE számú jogegységi határozatban a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsa kimondta, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 78. §-a alapján folytatott eljárásban 2000. január 1. és 2003. február 14. napja között a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatának módosítására, illetve visszavonására csak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. §-ának (3) bekezdésében előírt, a határozat közlésétől számított egy éven belül volt törvényes lehetőség. A jogegységi határozat indokolásában kifejtettek szerint a Tny. 78. §-ának 2000. január 1. előtt hatályos szövege alapján a határozat módosítására, illetve visszavonására a közléstől számított 5 éven belül volt lehetőség. A 2000. január 1. és 2003. február 14. napja között hatályos Tny. 78. §-a a nyugdíjjal kapcsolatos határozat módosítására, illetve visszavonására időbeli korlátot nem állapított meg. A fenti jogszabály 2003. február 15. napjától hatályos szövege szerint a jogalkotó már kifejezetten rendelkezett, hogy mely esetekben lehet a határozatot 5 éven belül, illetve azon túl módosítani, vagy visszavonni. A jogegységi tanács álláspontja szerint, amikor a Tny. 78. §-a a módosítás, illetve visszavonás időbeli korlátait nem állapította meg, és arra sem utalt, hogy arra időbeli korlát nélkül bármikor lehetőség van, eltérő rendelkezés hiányában az Áe. 3. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakra is tekintettel az Áe. 61. § (3) bekezdésében foglalt szabályt kellett alkalmazni, azaz a határozat módosítására, illetve visszavonására csak a közléstől számított egy éven belül kerülhetett sor. A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyésze a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a Bszi.) 31. § (2) bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a társadalmi szervezet tagja tagsági jogait gyakorolhatja-e képviselő útján. A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási jogegységi tanácsa 2005. május 23. napján megtartott nem nyilvános ülésen meghozott 2/2005. KJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy a társadalmi szervezet természetes személy tagja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben (a továbbiakban: Etv.) meghatározott jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazás alapján más nem képviselheti. A határozat indokolásában a Pécsi Ítélőtábla több ügyben képviselt álláspontjától eltérően a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa kimondta, hogy a Ptk. 219. §-ának rendelkezései a Ptk. negyedik, kötelmi jogról szóló részének a szerződésekre vonatkozó szabályai közé tartoznak, melyek a szerződéses jogviszonyokban teszik lehetővé képviselő útján a jognyilatkozat-tételt, de a társadalmi szervezetek közjogi jogviszonyaiban nem alkalmazhatóak. A jogegységi tanács álláspontja szerint a társadalmi szervezetek tagjai az Etv.-ben meghatározott jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják, mert az egyesület alkotmányos társadalmi rendeltetését veszítené el azzal, ha nem tagjai határoznák meg az

egyesület működését, hanem meghatalmazottak gyakorolnák a magánszemély tagokat megillető jogosultságokat. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa 2005. május 23. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyész Bszi. 31. § (2) bekezdése alapján előterjesztett indítványa folytán meghozott 3/2005. KJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy társadalmi szervezetnél, alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A határozat indokolásában kifejtettek szerint a jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, illetve alapítvány a bírósági nyilvántartásbavétellel jön létre (Etv. 4. § (1) bek., Ptk. 74/A. § (2) bek.). A Ptk. 29. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint tévesen értékelte a Fővárosi Ítélőtábla a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a Ptk. 29. § (3) bekezdésében felhívott eltérő rendelkezésként. Mindebből pedig az következik, hogy a társadalmi szervezetek bankszámla feletti rendelkezéséhez minden esetben az alapszabályban két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Alapítvány esetében a Ptk. 74/C. § (4) bekezdésének megfelelően az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány képviseletére, és a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket is. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa 2005. november 8. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyész Bszi. 31. § (2) bekezdése alapján előterjesztett indítványa folytán meghozott 4/2005. KJE számú jogegységi határozatában kimondta az alábbiakat: „1. Bírósági nyilvántartásba vehető az a társadalmi szervezet is, amelynek alapszabálya nem tartalmaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság erről való tájékoztatására vonatkozó előírásokat. Amennyiben az alapszabály ezen kérdéseket rendezi, törvényességének vizsgálatát az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 6. §-ának (1) bekezdésére, 9. és 11. §-aira figyelemmel kell elvégezni. 2. Az 1989. évi II. törvény 6. §-ának (1) bekezdésébe ütközik az az alapszabályi rendelkezés, amely szerint a) a testületként létrehozott ügyintéző és képviseleti szerv ülésein szavazategyenlőség esetén az elnök más által nem támogatott szavazata dönt; b) a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének megismételt ülése a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Ha az alapszabály ezeket a rendelkezéseket tartalmazza, az 1989. évi II. törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele megtagadható.” A jogegységi tanács a legfőbb ügyészi indítvány 1. pontjában részletezett, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság erről való tájékoztatására vonatkozó kérdéseket illetően arra az álláspontra jutott, hogy egyedüli, az Etv.-nek megfelelő szabályokat minden esetre érvényes módon meghatározni nem lehet, a túlrészletezett szabályozás végső soron az egyesülési jog szabad gyakorlását korlátozná. Ezért nincs akadálya a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételének, ha alapszabálya nem tartalmazza a megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket. Ebben az esetben ugyanis az általános, az Etv. 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, a közgyűlés összehívásának módjára és határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának bírái részvételével hozta meg a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban 2005. május 4. napján az 1/2005. KPJE számú jogegységi határozatot. A jogegységi határozat indokolásában kifejtettek szerint a Fővárosi Munkaügyi Bíróság és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság eltérően foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Pp. 30. § 1) bekezdés utolsó mondata mennyiben alkalmazható a munkaügyi perben, illetve a munkaügyi bíróság által elbírálandó közigazgatási perekben. A jogegységi tanács álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi perekben a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit a XX., illetve a XXIII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkaügyi bíróság illetékességére vonatkozó különös szabályok a Pp. 30. § (1) bekezdésében foglalt általános kisegítő szabálytól eltérő rendelkezést nem tartalmaznak és e kisegítő szabály alkalmazása nem is ellentétes a különös illetékességi szabály céljával. E szerint kizárólag Budapest és Pest megye vonatkozásában alkalmazandó a Pp. 30. § (1) bekezdés utolsó mondatában foglalt rendelkezés, de nem vonatkozik a budapesti székhelyű olyan munkáltatóra, amelynek működési köre más megye területére is kiterjed. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának héttagú jogegységi tanácsa a Közigazgatási Kollégium bíráinak részvételével 2005. augusztus 29. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozott 2/2005. KPJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy az önkormányzat által alapított intézmény, illetve gazdasági társaság az önkormányzati rendeleten alapuló parkolási díj (pótdíj) iránti követelését bírósági úton érvényesítheti. Az eljárás a parkolás helye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. A bíróság jogerős határozatában megállapított tartozás összegét – önkéntes teljesítés hiányában – adók módjára kell behajtani.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a Bszi. 31. § (1) bekezdés a) pontjában írt jogkörében jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban a jogkérdésben, hogy az önkormányzatok által alapított gazdasági (parkolási) társaságok önkormányzati rendeleten alapuló parkolási díj (pótdíj) iránti követelése polgári perben bírói úton érvényesíthető-e, és amennyiben igen, az így megindítandó perre alkalmazható-e a Pp. 36.§ (2) bekezdés szerinti vagylagos illetékességi szabály. A jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy az alsóbb szintű bíróságok eltérően ítélik meg a parkolási társaságok parkolási díj (pótdíj) megfizetése iránti igényének bíróság előtti érvényesíthetőségét, illetőleg különbözőképpen ítélik meg a Pp. 36. § (2) bekezdés szerinti illetékességi szabály alkalmazhatóságát. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 15. § (3) bekezdése szerint közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el. A Ktv. 33. § (1) bekezdés c) pontja és a 34. § (2) bekezdés értelmében a közút kezelője – helyi közutak tekintetében – a helyi önkormányzat. A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki. A Ktv. 48. § (5) bekezdés szerint az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot – a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével – a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozással kapcsolatos adóigazgatási (végrehajtási) eljárást tehát meg kell előznie egy, a fizetési kötelezettséget megállapító határozathozatali eljárásnak, amelyre az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (Art.) 4. § (2) bekezdése szerint nincs hatásköre. A fizetési kötelezettség megállapítására ezért bírósági úton (polgári peres, illetve fizetési meghagyásos eljárásban) van lehetőség, mert nincs olyan törvény, ami ezt kizárná (Ptk. 7. §). A Ptk. 205. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A 216. § (1) bekezdése értelmében szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Amikor a gépjármű üzemben tartója fizető várakozóhelyen parkol, a helyi önkormányzat által nyújtott és a parkolóhely üzemeltetője által gyakorolt közszolgáltatást vesz igénybe. A parkolás tényével, mint a Ptk. 216. § (1) bekezdése szerinti ráutaló magatartással a gépjármű üzemben tartója tudomásul veszi, hogy a parkolóhelyen feltüntetett tájékoztatás szerinti díj fizetésére köteles. Amennyiben pedig fizetési kötelezettségét elmulasztja, úgy – ugyancsak a tájékoztatás szerint – pótdíjfizetéssel tartozik. Ezáltal az ügylet a parkolóhely üzemeltetője és a gépjármű üzemben tartója között létrejön. A parkolás tényével tehát megvalósulnak azok a törvényi feltételek, amelyek a Pp. 36. § (2) bekezdése szerint lehetővé teszik, hogy a parkolási társaság a parkolás alkalmával meg nem fizetett díj (pótdíj) iránti igényét a parkolás helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.

Amennyiben a parkolási díj (pótdíj) fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozatnak a kötelezett önként nem tesz eleget, a tartozás jogosultja a Ktv. 48. § (5) bekezdése kötelező rendelkezése folytán adóigazgatási eljárás keretében kérhet végrehajtást. A Közigazgatási Kollégium a Bszi. 33. §-ának (1) bekezdése alapján – a megyei bíróságok kezdeményezésére – véleményt nyilvánított a 4/2003. PJE jogegységi határozat alkalmazhatóságáról a 2005. évi XVII. törvénnyel módosított Pp. XX. fejezetének hatálybalépése után. A véleménynyilvánítást az indokolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. PJE számú jogegységi határozatában foglaltak szerint a keresetlevél benyújtására jogszabályban megállapított határidő számítására – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Pp. 105. § (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. A jogegységi határozat indokolásának 3/1. pontjában a Pp. 330. §-ának és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdésének a jogegységi határozat meghozatalakor (2003. december 3.) hatályos rendelkezéseit idézte. A jogegységi határozat indokolásában hivatkozott Pp. 330. § (1) és (4) bekezdését, valamint a 331. §-át a 2005. november 1. napjától hatályba lépő 2005. évi XVII. törvény, a Pp. XX. fejezetének egyéb rendelkezéseivel együtt annak kimondásával módosította, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követő ügyekben kell alkalmazni. A módosított Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerint a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A módosított Pp. 331. § ugyancsak kimondja, hogy a tévesen a közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevelet a Pp. 330. § (2) bekezdésének megfelelően határidőben benyújtottnak kell tekinteni akkor is, ha a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták. E jogszabály-módosítások hatálybalépésével teljesült a 4/2003. PJE számú jogegységi határozatban foglalt feltétel, ezért az említett jogszabályok másként rendelkezése folytán a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak a 2005. november 1. napja után indult közigazgatási perekben alkalmazhatók. A Legfelsőbb Bíróság a Bszi. 33. §-ának (1) bekezdése alapján véleményt nyilvánított a vagyonátruházási illeték alkalmazásáról. A véleménynyilvánítást az indokolta, hogy a bírói gyakorlatban vitás jogalkalmazási kérdésként felmerült az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontjának az értelmezése. A vélemény szerint az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontjának a lakástulajdon fogalmát meghatározó értelmező rendelkezése szerint lakásnak minősül az építési engedély alapján lakóház céljára létesülő építmény is, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri. Ebből következően mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerint értékesített, szerkezetkész állapotban lévő lakástulajdon megvásárlása is.

A Közigazgatási Kollégium 2005. június 20-án a Bszi. 33. § (1) bekezdése alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében áttekintette az 19922005 közötti időszakban közzétett kollégiumi véleményeket és az időközben megjelent jogszabályokra figyelemmel értékelte alkalmazhatóságukat. E vélemény mellékletében közölte a változatlanul alkalmazhatónak tartott álláspontokat. A mellékletben foglaltak szerint: - 63 perjoghoz, - 20 adó-, vám- és jövedéki ügyhöz, - 10 illetékügyhöz, - 7 építésügyhöz, - 12 kisajátítási és kártalanítási ügyhöz, - 7 ingatlan-nyilvántartási ügyhöz, - 3 önkormányzati ügyhöz, - 16 egyéb hatósági ügyhöz, - 27 alapítvány nyilvántartásához és működéséhez, - 31 társadalmi szervezet nyilvántartásához, - 13 közhasznú szervezet nyilvántartásbavételéhez kapcsolódó kérdésben tette közzé a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytárban a változatlanul alkalmazhatónak ítélt kollégiumi véleményeket. A Közigazgatási Kollégium 2005-ben 50 elvi bírósági határozatot tett közzé a Bszi. 32. §-ának (5) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2005/1. szám alatt közzétett kiadványában. Ezekben a határozatokban olyan elvi jelentőségű jogkérdésekben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság, amelyeknek közzétételével elősegítette a közigazgatási perekben eljáró bíróságok ítélkezése egységének biztosítását. A 2005/2. számon megjelenő határozatgyűjteményben 35 iránymutató jellegű elvi határozat közzétételére került sor. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 2005. évben is folytatta azt a hagyományt, hogy a közigazgatási bírák részéről felmerült aktuális jogalkalmazási kérdésekről a Legfelsőbb Bíróság bírói által készített választervezetet a megyei bíróságok kollégiumvezetői részvételével tartott konzultációs értekezleten vitatja meg. Ennek eredményeként 2005. december 5. napján a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Bszi. 33. § (1) bekezdése alapján alakította ki véleményét: - 10 peres, illetve nemperes eljárással, - 4 adó-, vám- és jövedéki üggyel, - 5 egyéb hatósági üggyel, - 7 alapítvány, illetve társadalmi szervezet nyilvántartásbavételével és - 2 közhasznú szervezet nyilvántartásbavételével kapcsolatos jogalkalmazási kérdésben.

A Közigazgatási Kollégium vezetője, illetőleg bírái összesen 9 alkalommal vettek részt 2005. évben a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok polgári-közigazgatási kollégiumának ülésein. Az előre megküldött kollégiumi ülésre kidolgozott jogértelmezési kérdésekről a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának egyeztetett álláspontját a kollégiumvezető, illetve a kollégiumi ülésen résztvevő legfelsőbb bírósági bíró fejtette ki, és ily módon segítette elő az ítélkezés egységének biztosítását. 4. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége 4.1. A munkateher 2004. december 31. napján folyamatban maradt:

1937 ügy

2005-ben érkezett: 2005. évi munkateher: ebből 2005-ben befejezett: 2005. december 31-én folyamatban maradt:

6814 ügy 8751 ügy 6906 ügy 1845 ügy.

A Legfelsőbb Bíróság 2001 óta minden évben több ügyet fejezett be az érkezett ügyek számánál. Ezért a 2005-ben folyamatban maradt ügyek száma már csupán 3 hónapi átlagos érkezésnek felel meg. A korábbi évek csökkenése után ismét nőtt a fellebbezések és a felülvizsgálati eljárások száma. (16%, illetve 7,3%) Kiemelendőnek tartom, hogy: a) b) c)

a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához bonyolult megítélésű ügyek érkeztek; ezekben a legmagasabb szakmai szintű ítélkezési tevékenységre van szükség; és ezek társadalmi vonzata – néha a költségvetési kihatása is – kiemelkedő jelentőségű. 4.2. Időszerűség

A 2003 utolsó napján folyamatban maradt 5045 ügy 48,75%-a volt egy éven túli, s ebből 5,25% volt kettő éven túli. A 2004 utolsó napján folyamatban maradt 1937 ügy 10,2%-a volt egy éven túli, s ebből 0,5 % volt kettő éven túli.

A 2005 utolsó napján folyamatban maradt 1845 ügyből kettő éven túli már nem volt, egy éven túli volt 6 (hat) ügy, amelynek a felét 2006 januárjában befejeztük. Összességében megállapítható, hogy a Legfelsőbb Bíróság naprakészen, jól működik, alkotmányos kötelességét megfelelően teljesíti. 5. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához jogszabály-előkészítési tevékenységük során a végrehajtó államhatalmi ágak vezető szervei 2005. évben 291 előterjesztést küldtek. Az előterjesztéseknek mintegy kétharmada olyan súlyú volt, amely a Legfelsőbb Bíróságot szakmai tanulmány szintjének megfelelő álláspont kialakítására és válasz adására késztette. A Legfelsőbb Bíróság folyamatosan részt vett a kodifikációs bizottságok munkájában. A tanulmányszintű válaszok és a kodifikációs (fő)bizottságokban való részvétel körében a következőket emelem ki. A Büntető Kollégium 35 büntető ügyszakot érintő jogszabálytervezetet véleményezett: amelyekből kiemelkedett a Büntetőeljárási Törvény Novellája, amely mintegy 250 szakaszt érintett. Álláspontunkról 2005 áprilisában részletes véleményt és javaslatot küldtünk az igazságügy-miniszternek. Ezzel egyidejűleg a Büntető Kollégium háromnapos országos büntető kollégiumvezetői konferenciát tartott, s az ezen elhangzott és összegzett észrevételeket ugyancsak megküldtük az Igazságügyi Minisztériumnak. 2005 júniusában pedig a Büntető Kollégium vezetője és munkatársai az Igazságügyi Minisztérium illetékes vezetőivel több napon keresztül folytattak megbeszélést a törvénytervezetről. Ezután az újabb tervezetet 2005 augusztusában ismét véleményezte, majd 2005 októberében Balatonőszödön háromnapos országos kollégiumvezetői értekezletet tartott. Ezen túl a Büntető Kollégium vezetője 2005 májusában részt vett a közigazgatási államtitkári értekezleten, amelyen ismertette a kollégium véleményét a büntetőeljárási törvény tervezetével kapcsolatban. Mindezeken túl a Büntető Kollégium további törvény-, illetve jogszabálytervezetekre tett érdemi észrevételeket. Így a nemzetbiztonsági törvényre, a menedékjogi törvény koncepciójára, az áldozatvédelmi törvényre, a kábítószerrel kapcsolatos Btk.-t módosító tervezetre, a határőrségről szóló törvényre, az európai bűnügyi jogsegély törvény tervezetére¸ a büntetés-végrehajtásról szóló törvény

tervezetére, a szabálysértési törvény tervezetére, a személyi védelemre vonatkozó kormányrendelet tervezetére, a rendőrségről szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezetre, végül a szabálysértési törvény módosításáról szóló törvény tervezetére. A Polgári Kollégium a mindhárom szakágat érintő kérdéseket illetően 2005. évben összesen 67 jogszabálytervezetre tett részletes észrevételeket. A jogszabálytervezetek észrevételezésével kapcsolatban évek óta visszatérő és az elmélyült munkát nagyban zavaró körülmény, hogy a tervezetek elkészítői az észrevételezésre rendkívül szűk, 1-2 napos határidőt adnak, amely a Legfelsőbb Bíróság egyéb meghatározó feladatait, a felülvizsgálati ügyek intézését, kitűzött tárgyalásokat is figyelembe véve, az elmélyült, átgondolt észrevételezésre csak nagy nehézségek árán ad lehetőséget. A Közigazgatási Kollégium vezetője és munkatársai részt vettek a Polgári Perrendtartás felülvizsgálati eljárásának módosítására irányuló törvénytervezet elkészítésére létrehozott kodifikációs bizottság munkájában, az ingatlannyilvántartási törvény és a közszerződések kodifikációjával kapcsolatos tevékenységben. A Pp.-nek a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó módosító jogszabálytervezetét a Polgári Kollégium – az e célra létrehozott előkészítő csoport közreműködésével – készítette el. Aktívan közreműködött az új társasági és cégtörvény előkészítési munkáiban, ennek fejezeteit pedig önállóan megalkotta. Folyamatosan közreműködött a felszámolási eljárásra vonatkozó jogszabályok módosításait előkészítő kodifikációs bizottságok munkájában, valamint az új – még jelenleg is előkészítés alatt álló – csődeljárásra vonatkozó törvény megalkotására alakult kodifikációs bizottság munkájában. A kollégium tagjai elkészítették az új Ptk. tervezetének családjogi könyvét, normaszöveges indokolási szinten. Rendszeresen részt vettek államtitkári értekezleteken és egyeztetéseken, a lakásügyi szabályok módosítása, az ingatlan-nyilvántartással és a végrehajtási joggal kapcsolatos jogszabályok módosítása kapcsán. Aktívan részt vettek a munkaügyi jogszabályokkal összefüggésben tartott értekezleteken, közreműködtek a cégjoggal és a társasági joggal kapcsolatos módosításokhoz, illetve az új törvényhez, a családjogi jogszabályokhoz, a bank és pénzügyi tárgyú jogszabályokhoz kapcsolódó értekezleteken, a Pp. módosításával kapcsolatos kodifikációs bizottság ülésein, az egyeztetéseken, államtitkári értekezleteken. 6. A nemzetközi kapcsolatok alakulása és az Európai Jogi Iroda tevékenysége A Legfelsőbb Bíróság nemzetközi kapcsolatait a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda szervezi. A közösségi jog alkalmazását segítendő, 2005. évben is

folytatódott az Európai Bíróság fontosabb ítéleteinek a Bírósági Határozatokban történő ismertetése. A „Bírák és ügyészek EU-jogi képzése” elnevezésű PHARE Twinning program keretében a bírák számos hazai közösségi jogi konferencián vettek részt. Bíráink 13 nemzetközi konferencián képviselték a Legfelsőbb Bíróságot. A résztvevők hazatérve megosztották tapasztalataikat a kollegáikkal. E konferenciák mindegyike a közösségi jog valamelyik területét érintette a következők szerint. Az Európai Jogakadémia az európai polgári eljárásról szólt. Brüsszelben az EU Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai és az Államtanácsi Egyesülete által létrehozott dokumentációs központot mutatták be. Az Európai Közösségek Bírósága a környezetvédelem közösségjogi szabályozásáról tartott konferenciát, Lengyelországban az igazságszolgáltatás és a média kérdéséről az Európa Tanács által szervezett konferencia zajlott. Részt vettek még az ausztriai jogász napokon, Kijevben a bírói konferencián, Rómában a környezetvédelmi konferencián, az Európa Tanács CEPEJ ülésen, Brüsszelben a menekültügyi szemináriumon, Londonban a versenyjogi szemináriumon, Brüsszelben a Kristálymérleg díj kiosztásának bíráló bizottsági ülésén, Szlovákiában a közigazgatási jogi szemináriumon, valamint Londonban a környezetvédelmi konferencián. A magyar igazságszolgáltatási rendszer iránt az elmúlt évben is fokozott volt az érdeklődés. 2005. március 9-én 30 fős delegációt fogadtunk Thaiföldről, míg május 2-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felkérésére osztrák bírókat. 2005. július 6-án a Közép-Európai Egyetem nyári kurzusának hallgatói látogatták meg az intézményt. A Japán Nagykövetség közvetítésével 2005 szeptemberében japán delegációt fogadtunk, akik ítélőtáblai büntető tárgyalást tekintettek meg, majd a delegáció előre kidolgozott kérdései alapján kétoldalú megbeszélésekre került sor. A Legfőbb Ügyészség felkérésére 2005. szeptember 27-én a román Legfőbb Ügyészség küldöttségét, október 24-én pedig Lettország Országos Igazságszolgáltatási Tanácsának küldöttségét fogadtuk. November 15-én berlini joghallgatók megkeresésének tettünk eleget. 2005. december 9-én a francia Igazságügyi Minisztérium kelet-közép európai országokról jelentést készítő delegációját fogadtuk. A Legfelsőbb Bíróság immár négy nemzetközi szervezetnek a tagja. Így az EU legfelsőbb bírósági elnökeit magában foglaló hálózatnak (ebben az alelnöki posztot töltöm be); az EU Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai Egyesületének; a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Nemzetközi Egyesületének, melyben igazgatótanácsi tag vagyok; és a francia nyelvet alkalmazó legfelsőbb bíróságok nemzetközi szervezetének (AHJUCAF). E szervezetek rendszeresen tartanak közgyűléseket, szemináriumokat, kollokviumokat, melyeken a Legfelsőbb Bíróság aktívan képviselteti magát. Ki kell emelnem, hogy a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Nemzetközi Szervezete 2005 áprilisában Budapesten, a Legfelsőbb Bíróság épületében tartotta igazgatótanácsi ülését, s az esemény

keretében a thaiföldi küldöttség kezdeményezésére kétoldalú megbeszélésre is sor került a thaiföldi Legfelsőbb Bíróság elnökével. Elkészítettük a Legfelsőbb Bíróság honlapjának angol nyelvű változatát, mely lehetővé teszi, hogy külföldi érdeklődők bepillantást nyerjenek a magyar igazságszolgáltatási rendszer működésébe, a Legfelsőbb Bíróság felépítésébe és munkájába. Ezzel párhuzamosan elkészült a Legfelsőbb Bíróságról szóló, angol nyelvű, reprezentatív könyv frissített kiadása, mely szintén hasznos információkkal szolgálhat külföldi kollégáink számára. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként az elmúlt évben az alábbi hivatalos látogatásokat tettem: -

-

-

-

-

-

2005. január 21-én részt vettem az Emberi Jogok Európai Bíróságának szemináriumán és évadnyitó ülésén, amelyen Luzius Wildhaber elnök hagyományosan a Bíróság elmúlt évi tevékenységéről tartott beszámolót; március 7-én az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban folytattam megbeszéléseket az Európa Tanács főtitkár-helyettesével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével. A tanácskozások kiemelt témái a Bíróság munkaterhe, a Bíróság előtt folyó magyar ügyek, az elmarasztalások okai és a perek elhúzódása voltak. Április 5-én Trierben az Európai Unió legfelsőbb bírósági elnökeit magába foglaló hálózat vezetőségi ülésén szót emeltem a Bolkenstein irányelv és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása mellett; április 21-23. között EU szimpóziumon vettem részt Bécsben, ahol a nemzeti bíró mint közösségi jogi bíró szerepéről tartottam előadást, és a közösségi jognak az egyes tagállamokban történő alkalmazásáról hallottam jelentéseket; április 26-29. között a közép-európai legfelsőbb bírósági elnökök hagyományos találkozójára utaztam Zágrábba; az osztrák Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására május 24-25-én a bécsi Legfelsőbb Bíróságra látogattam el; június 6-án Lipcsében az Európai Unió Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai közgyűlésén az alkotmányos szerződés ratifikációs folyamatában bekövetkezett törésről, s ennek orvosolhatóságáról: a jogállamiság és jogbiztonság erősítéséről, ezen belül a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának jelentőségéről esett szó. A közgyűlésen tájékoztatást adtam a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságok Nemzetközi Szervezetének 2005. április 18-án Budapesten megrendezett igazgatótanácsi üléséről. A kétoldalú kapcsolatok ápolása végett június 19-24. között a litván Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására utaztam Litvániába; 2005. augusztus 30. és szeptember 1. között ugyancsak kétoldalú tárgyalásra került sor Csehországban a Legfelsőbb Bíróság elnök asszonyával;

-

-

-

szeptember 5-9. között részt vettem Genfben az Európai Jogászok harmadik fórumán, ahol egyebek között szó esett az Európai Közösségek Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága közötti kapcsolat intézményessé válásáról. E konferencián jelentette be dr. Petrétei József igazságügy-miniszter úr, hogy 2009-ben Magyarország ad otthont az Európai Jogászok ötödik fórumának. Szeptember 14-16. között a szlovén Legfelsőbb Bíróságon; szeptember 18-21. között a finn Legfelsőbb Bíróságon; október 12-15. között pedig a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon tettem hivatalos látogatást; október 19-21-én a román Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnökének meghívására Bukarestben ismerkedtem a Tanács munkájával; 2005. november 15-én alkalmam nyílt látogatást tenni a luxembourgi Közigazgatási Bíróságon, ezzel első alkalommal került sor közvetlen kapcsolatfelvételre a két nemzeti bíróság között; 2005. november 21-22-én zajlott le az EU legfelsőbb bírósági elnökeit magában foglaló hálózat igazgatótanácsi ülése, ahol sor került az Európai Unió Bizottságának képviselőivel való konzultációra is: az igazságügyi biztos felvázolta az EU igazságügyi politikájának főbb körvonalait (egyes egyezmények modernizálása, környezetvédelmi jogszabályok továbbfejlesztése, összehangolt törvénykezés a családjog területén, bűnügyi együttműködés fokozása). A biztos úr ezen kívül beszámolt a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek tervezett értékeléséről is. 7. Informatikai fejlesztések

7.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által irányított központi beszerzések 2005-ben folytatódott a Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer kiépítése, mely a teljes gazdasági szoftvercsomag megújítását jelenti. Ebből 2005 tavaszán használatba került a főkönyvi, pénzügyi és eszköz modul, 2006 első félévében a bérszámfejtés, bevételi, letéti és bűnjel modulok telepítése történik. 2005. év végén az új bérszámfejtési rendszert használók részére, illetve a 2006 elején megvalósuló új személyzeti alkalmazást használók részére összesen 6 db munkaállomás került beszerzésre központi beruházási keretből, 1,7 millió Ft értékben. 2005 őszén az OIT Hivatala központi beruházás keretében a védett tanú meghallgatására, illetve a jegyzőkönyv rögzítése más módon feladatok technikai támogatására 1 db videó és DVD felvétel készítésére alkalmas számítógépet telepített a Legfelsőbb Bíróságra. Az eszközök érték szerinti átadása még nem történt meg. Folytatódott a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer továbbfejlesztése, mely gyakorlatilag a teljes bírósági ügyvitelt felöleli. A használatbavétel a büntető

ügyszakban 2005 májusában, a polgári ügyszakban 2005 szeptemberében kezdődött meg. Időközben lejárt a szállító szerződése az OIT Hivatalával, az új szerződés megkötésére 2005 decemberében került sor. Ez utóbbi szerződés nem öleli fel az eredetileg tervezett teljes feladatkört, elsősorban a használathoz szükséges legfontosabb funkciók megvalósításáról szól. A lajstrom funkciók nagyrészt működőképesek. 2006. január 1-jétől az OIT Hivatala részére az új rendszeren keresztül kell teljesíteni a bírósági ügymenetre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást. 7.2. Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések A 2005. évi beruházási keretek tervezésekor az elnöki iktatás informatikai támogatására jóváhagyásra került 1 millió Ft. A rendszer megvalósítására 2005 decemberében szerződést kötöttünk az Orgtech Kft.-vel. A rendszer átadásátvételére 2006 januárjában került sor, ennek összköltsége – a szükséges szoftver licencekkel együtt – 1 570 880 Ft. 2005. év nyarán került sor a telefonközpont kimenő hívásainak PIN kódos átállítására, mely ma már üzemszerűen működik. A teljes átállás – a számlázáshoz szükséges szoftverek beszerzésével együtt – mintegy 500 ezer forintba került. Év közben egy elromlott számítógép pótlására 1 db számítógépet vásároltunk 162 805 Ft értékben. 2005. év végén többletbevételből nagyobb mennyiségű informatikai eszközbeszerzésre kerülhetett sor; 15,3 millió Ft értékben 65 db munkaállomást, 84 db TFT-LCD monitort és 8 db lézernyomtatót vásároltunk. 7.3. Egyéb fontos változások 2005. év első felében saját fejlesztésként a Legfelsőbb Bíróság kialakította a Polgári Kollégium elvi munkáját támogató, a beérkező javaslatokat nyilvántartó rendszert, amely 2005 májusától működik, azóta több mint ötszáz adatlapot rögzített. A rendszer 2005 szeptembere óta a Legfelsőbb Bíróság minden bírája számára elérhető. Elkészült a Legfelsőbb Bíróság Informatikai Biztonsági Szabályzata is, amely 2005. június 1-jétől van érvényben. 8. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és az üzemeltetésében lévő balatonszemesi üdülő 2005. évi kiadásaira az elemi költségvetésben 2505,6 millió forint került jóváhagyásra, amely 7,4%-kal több az előző évinél.

A tervezett kiadások fedezetének 94%-át a költségvetési támogatás biztosította. A hiányzó részt az LB saját forrásból biztosította. A Legfelsőbb Bíróság saját bevételeinek döntő része – hasonlóan az előző évekhez – a székház üzemeltetésével kapcsolatos költségek egy részének a Legfőbb Ügyészségre és a Fővárosi Ítélőtáblára történő áthárításából tevődik össze. Az üdülő bevétele az üdültetésből származó térítési díjakból származik. A beszámolási időszakban a költségvetési kiadások egyenlegében 243,3 millió forint előirányzat-növekedés következett be, azonban kormányzati hatáskörben elvonásra került a 2005. évre jóváhagyott költségvetési előirányzat terhére államháztartási tartalék (23,0 millió forint). A gazdálkodási lehetőségek bővítetésében fontos szerepet játszott az előző évről származó pénzmaradvány (153,5 millió forint). Az éves gazdálkodásra 2685,0 millió forintot fordítottunk. Ebből működési kiadásokra 2487,6 millió forintot, míg felhalmozási kiadásokra (felújítás, beruházás) 197,4 millió forintot használtunk fel. A személyi juttatásokra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök biztosították az illetmények folyósítását. A törvényi előírások alapján a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat megillető juttatásokon felül jutalmazásra, az éves BKV bérlet vásárlásra, és beiskolázási segély folyósítására is sor került. 2005. évben az általános jutalmazás átlagos mértéke a havi rendszeres illetmény 169,8%-a volt. A dologi kiadások fedezetére 2005. évben az elemi költségvetésben 244,8 millió forint került jóváhagyásra, amely 16,5%-kal kevesebb volt az előző évi eredeti előirányzatnál. A Legfelsőbb Bíróság székházával kapcsolatos felújításra 105,7 millió forintot fordítottunk; döntően a 2004. évről áthúzódó – elsősorban pénzmaradványból finanszírozott – „TOMBA” tetőfelépítmény állapotának rekonstrukciójára, valamint a székház három felsővezetői irodájának és a 100-as teremnek a klimatizálására. 2005. IV. negyedévében került sor a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség független villamos közmű csatlakozásainak kialakításához szükséges épületfelszálló rendszer átalakítására, az új főkapcsoló berendezéseinek kiépítésére kiírt pályázat tervdokumentációs, közbeszerzési és szakértői díjainak a kifizetésére is. (Ez áthúzódott 2006. évre.) A balatonszemesi üdülő felújítására 17,6 millió forintot fordítottunk: elsősorban a „Nagy” üdülő állapotmegóvására, (padló, fal) burkolat cserékre, a vizesblokkok felújítására, a konyhai elavult berendezések cseréjére, valamint a „Kis” üdülő külső csatornájának cseréjére.

Beruházásra 74,1 millió forintot fordítottunk, amelynek lényegesebb tételei: személygépkocsi (25,5 millió forint), légkondicionáló berendezés (19,6 millió forint), számítástechnikai és ügyviteli eszközök (25,2 millió forint), bútorok, egyéb gépek, berendezések, felszerelések (3,8 millió forint) vásárlása. Az előző évinél szerényebb intézményi költségvetési keretek ellenére a legszükségesebb beszerzéseket, felújításokat elvégeztük, az államháztartáson belülre történő továbbszámlázásból adódó többletbevételből pótoltuk a dologi kiadások hiányát, valamint bővítettük a bíróság számítógép-parkját és ügyviteli eszközeinek számát.

IV. A HELYI ÉS A MEGYEI BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher A bírósági ügyforgalom 2005 első felében tapasztalt növekedése, ha kis mértékben is, de tovább folytatódott az év második felében. Így az év egészében együttesen érkezett ügyek száma már megközelítette az 1 250 000-et, amely 4,9%kal több a 2004. évinél. Az OIT fennállása óta most regisztrálták a legtöbb érkezést, amely egynegyedével magasabb az 1998. évinél. Az elsőfokú ügyek száma mind a helyi, mind a megyei bíróságokon nőtt, a fellebbezések száma a megyei bíróságokon csökkent, az ítélőtáblákon és az Legfelsőbb Bíróságon emelkedett. Az ügyérkezés növekedése továbbra is a nemperes eljárások számának emelkedésére vezethető vissza. Ismét nőtt a fizetési meghagyások száma, egy év alatt közel 25 000-rel, s töretlen a szabálysértések növekvő tendenciája is. Az ügyek egyharmadát kitevő perek érkezésének csökkenése mérsékeltebb ütemben ugyan, de 2005-ben is folytatódott, összességében (395 ezer) mintegy 2,5%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. Az érkezett perek száma csak a helyi és a megyei másodfokú bíróságokon mérséklődött. A befejezések száma közel 3%-kal emelkedett. A bírósági szinteken a befejezések változása követte az érkezésekét. A befejezett ügyek döntő többsége – az elmúlt évekhez hasonlóan – egy éven belüli. A befejezések száma 2005-ben ismét valamivel kevesebb volt az érkezéseknél, így 4,7%-kal több ügy maradt folyamatban az év végén, mint egy évvel korábban. Csak a Legfelsőbb Bíróságon nem nőtt a hátralék. Az ügyhátralékon belül az elsőfokú peres hátralék mind a helyi, mind a megyei bíróságokon nőtt, a fellebbezett pereké viszont csökkent mind a Legfelsőbb Bíróságon, mind az ítélőtáblákon, a megyei bíróságokon pedig lényegében nem változott. 2005. december végén, a peres hátralékon belül az egy évnél régebben érkezett perek aránya változatlanul 20%, de számuk három év után ismét csaknem elérte a 40 000-t. Az emelkedés az egy és két év közötti pereknél következett be, a két évnél is régebben érkezetteké szinte változatlan.

Ügyforgalom alakulása 2005. Érkezett ügyek Megnevezés száma Peres ügyek Nemperes ügyek Együtt Ebből szabálysértési ügyek Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül Csőd- és felszámolási ügyek Érdemi cégügyek a) Együtt Peres ügyek Nemperes ügyek Együtt Ebből szabálysértési ügyek Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyekkel együtt Mindösszesen Ebből c) 1-2 év közötti perek 2 év feletti perek 1 év feletti összesen Fellebbezett peres ügyek Fellebbezett nemperes ügyek Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Együtt Ebből 1 év feletti perek Fellebbezett ügyek Ebből peres Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Együtt Ebből 1 év feletti fellebbezett 1 év feletti felülvizsgálat Elsőfokú ügyek Ebből peres Másodfokú ügyek Ebből peres Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Összesen

321 051 503 631 824 682 155 613

Időszak végén folyamatban maradt ügyek 2004. évi %2004.dec.31száma ában ei %-ában

Befejezett ügyek

2004. évi %száma ában Helyi bíróságok 97,0 318 790 113,5 494 362 106,4 813 152 115,5 152 696 Megyei elsőfok 106,6 29 469

96,0 110,5 104,3 113,4

156 063 34 498 190 561 18 762

101,5 136,7 106,4 118,4

112,1

19 525

113,8

28 284

106,1

3 859

97,0

106,8 19 389 102,5 265 807 103,0 342 949 Megyei másodfok 37 128 92,4 37 089 26 958 96,4 26 840 64 086 94,1 63 929 579 84,5 574 Megyei bíróságok összesen 390 011 97,2 385 348

111,1 100,0 102,0

23 416 17 861 64 661

104,0 87,3 100,9

90,7 98,1 93,6 84,4

12 407 1 738 14 145 25

100,3 105,0 100,9 125,0

96,5

187 995

102,5

837 147

108,7

834 682

106,4

81 372

110,2

1 227 158

104,7

1 220 030 35 282 16 030 51 312

103,0 99,5 96,8 98,6

269 367 27 092 12 773 39 865

104,8 112,0 100,1 107,8

5 280 7 439 21 1 749 14 489 130 Legfelsőbb Bíróság 450 116,3 453 87 117,6 93 5 753 107,3 5 864 611 96,4 589 6 814 106,8 6 906 6 349 Bíróságok mindösszesen 1 163 072 105,4 1 156 101 352 883 97,8 348 259 77 519 97,9 77 101 42 451 93,5 42 462 5 776 107,4 5 885 2 398 105,5 2 338 1 248 765 104,9 1 241 425

102,1 120,5 110,5 103,1 110,9 40,9

1 666 1 278 3 126 3 073 14

97,4 131,8 300,0 143,2 111,0 87,5

29,7 12,8 80,0 93,0 72,8 0,6 15,3

39 25 1 774 32 1 845 0 6

92,9 80,6 94,1 320,0 95,3 0,0 3,2

103,6 97,2 95,0 90,7 80,0 100,3 102,9

255 222 175 588 17 128 14 098 1 777 158 274 285

105,0 102,7 102,3 99,9 94,2 161,2 104,7

31 832 28 153

101,2

20 300 258 105 338 390

5 236 7 747 23 1 787 14 793

Ítélőtáblák 101,6 140,4 135,3 109,0 120,0

a/ A folyamatban maradt ügyek száma az OIT által elrendelt adatgyűjtés adata.

1.1. Helyi bíróságok A helyi bíróságokhoz (munkaügyi bíróságokkal együtt) a 2005. év elején még folyamatban lévő 179 031 ügyhöz további 824 682 ügy érkezett, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A helyi bíróságok leterheltsége az utóbbi évek csökkenése után ismét jelentősen emelkedett, s meghaladta a 2002. évi csúcsértéket is. A helyi bíróságok munkaterhe munkateher

Peres

Nemperes

1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

A munkateher változását alapvetően a nemperes eljárások számának alakulása határozta meg, a peres ügyek száma csökkenő tendenciájú: 2005-ben 475 000 volt, 2000 után a második legkevesebb ezekben az években. A peres munkaterhen belül az ügyhátralék aránya alig módosult, annak továbbra is közel egyharmada, de a fővárosban és Pest megyében ez az arány már eléri a 40%-ot. E két területre koncentrálódik változatlanul a helyi bíróságok összes munkaterhének 36%-a. A befejezések száma növekvő tendenciájú, és egészen az elmúlt évig az ügyhátralék mérséklődését is eredményezte. Annak ellenére, hogy 2005-ben 4,3%kal több volt a befejezésszám, mint egy évvel korábban, az év végén mind a peres, mind a nemperes eljárásokból több maradt folyamatban, összességében 6,4%-kal, mint 2004. december 31-én. Érkezési átlaghónapban kifejezett értékük perfajtánként igen eltérő: az elzárással is sújtható szabálysértéseknél 3,3; a közvádas büntető pereknél 8,7 hónap. A legtöbb perfajtánál átlagot meghaladó a mutató értéke a fővárosban és Pest megyében, de egyes területeken Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében is. A peres ügyhátralékon belül ismét emelkedett az egy évnél is régebben érkezettek száma és aránya, elsősorban az egy-két év közötti pereknél. A 3 évnél is régebbi ügyek hátralékának feldolgozása igen intenzív volt, főleg az ilyen perek meghatározó hányadát koncentráló fővárosban, ahol 300zal csökkent számuk, de Komárom-Esztergom és Veszprém megyében is jelentős

mérséklődést értek el. Ugyanakkor a második legtöbb ilyen perrel rendelkező Pest megyében nőtt a számuk. A 2005. évi érkezések megoszlása ügyszakonként lényegében nem változott. A beérkezett 321 051 peres eljárás 47%-a továbbra is polgári ügy volt. Számuk az előző évi átmeneti emelkedés után ismét mérséklődött, egy év alatt 2,5%-kal. Szinte valamennyi megfigyelt polgári perfajta száma csökkent, így a házassági, a gyermek tartása iránti, a tulajdoni, a lakásügyi és a szerződéses jogviszonyból származó pereké. Nőtt viszont a gondnoksággal, a gyermek elhelyezéssel, valamint a végrehajtással kapcsolatos pereké. A 2004. évi szintentartás után újra csökkent a polgári perek befejezése, bár az érkezéseknél kisebb mértékben, 2,1%-kal. A perek 7%-ánál idézés kibocsátása nélkül elutasították a keresetet, 46%-a ítélettel zárult, 9%-ában egyezség született, 10%-nál pedig szüneteltetik az eljárást. A polgári perek 68%-ában a helyi bíróságok fél éven belül meghozták az elsőfokú határozatot, további 19%-ában egy éven belül, s mindössze 1,5%-uknál telt el 3 év vagy annál is több idő a döntésig. 1998 óta évről évre csökkent a polgári peres ügyhátralék, s ez a tendencia folytatódott 2005-ben is, amikor az év végén az egy évvel korábbinál 1,3%-kal kevesebb, 68 080 polgári per maradt folyamatban. Bár ez országos átlagban még mindig 5,4 hónap átlagérkezéssel azonos. A helyi bíróságok törekedtek a 2 évnél régebbi érkezésű polgári perek befejezésére, számuk az ügyhátralékon belül, ha kismértékben is, de tovább csökkent. Ezzel szemben viszont nőtt az egy-két év között érkezett perek száma. Összességében még mindig minden ötödik folyamatban lévő polgári pert egy évnél is régebben nyújtottak be a bíróságra. A helyi bíróságok perérkezésének 4%-a, 13 502 volt a gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitája. Számuk a 2004. évi emelkedést követően megint csökkent. Az előzetesen megállapítható pertárgy értéke a perek több mint egyharmadában továbbra sem számottevő, 300 ezer Ft vagy annál is kevesebb volt, s hasonlóan a bázis időszakhoz most is 7,5%-ában haladta meg a 3 millió Ft-ot. A befejezések száma hosszú évek óta először volt több az előző évi mennyiségnél. A perek 40%-ában ítélet született, 4-4%-ában megegyeztek a felek egymással, illetve a bíróság a Pp. 130. § alapján elutasította a keresetlevelet, 13%ában pedig az eljárás szüneteltetésére került sor. A befejezett gazdasági perek közel 60%-ában az érkezéstől a határozathozatalig félév sem telt el, további 23%-ban egy éven belül döntés született, s mindössze 3,2%-ban haladta meg a pertartam a 3 évet. A gazdasági perek ügyhátralékának 2004. évi növekedése átmenetinek bizonyult, a vizsgált év végén ismét kevesebb per maradt folyamatban, mint egy évvel korábban. A hátralék – országos átlagban – azonban továbbra is csaknem 7 havi érkezéssel egyenértékű.

A gazdasági pereknél is csökkent a hátralék pertartama, a két évnél is régebben érkezett perek száma 69-cel lett kevesebb, miközben az egy-két év közöttieké nem változott. A polgári és gazdasági nemperes ügyekből együttesen a 2004. évinél 9,1%-kal több, 334 956 érkezett. A növekedés szinte teljes egészében a fizetési meghagyások 2001 óta tartó csökkenő tendenciájának megváltozása miatt következett be. A fizetési meghagyások számának alakulása a helyi bíróságokon 320 000 300 000 280 000 260 000 240 000 220 000 200 000 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

A helyi bíróságok büntető perérkezése – a 2004. év során végrehajtott számbavételi változás miatt (a tárgyalás mellőzésével elbírált ügyeket 2004. június 2ától kezdve az OIT döntésének megfelelően a nemperes ügyek között vesszük figyelembe) – még mindig jelentős csökkenést mutat. Az érkezett 77 932 per így 15%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A mérséklődés akkor is igaz, ha eltekintünk a módosítástól, csak mértéke jóval kisebb, mintegy 4% körüli. A közvádas büntetőperek számának csökkenésével egyidejűleg nőtt mind a magánvádas, mind a pótmagánvádas perek érkezése. A közvádas büntető perek háromnegyede egy vádlottas, további egyötöde 2-5 vádlottas, s mindössze 30 olyan per indult a helyi bíróságokon, ahol a vádlottak száma meghaladta a 30-at. A befejezések száma az érkezésekét meghaladó mértékben csökkent. Csak a pótmagánvádas ügyek befejezése volt több, mint 2004-ben. A befejezett büntető perek közel 70%-ában született ítélet, több mint 7%-ában a Be. 332. § alapján hoztak határozatot, illetve 2,5%-át felfüggesztették. A terhelt távollétében mindössze 336 esetben folytatták le az eljárást. A büntető perek nagyobb része is éven belül befejeződött, de a perek közel 10%-a volt olyan, amely két év vagy annál is hosszabb ideig tartott.

2005. december 31-én 51 803 büntető per maradt folyamatban a helyi bíróságokon, 2,7%-kal több mint egy évvel korábban. Országos átlagban ez 8 havi érkezésnek felelt meg. Az ügyhátralékon belül jelentősen csökkent a három évnél is régebben érkezett közvádas büntető perek száma és aránya a főváros, Komárom-Esztergom és Veszprém megye ilyen irányú tevékenységének az eredményeként, ahol egy év alatt 130-cal, 48-cal, illetve 31-gyel csökkent számuk. Ugyanakkor ebben az ügyszakban is több lett a hátralék az 1-2 év között érkezett perekből, országosan mintegy 13%-kal. Büntető nemperes ügyekből közel egyharmadával nőtt az érkezés, amiben ugyancsak szerepet játszott a számbavétel megváltoztatása. Az érkezett 55 000 nemperes eljárásnak ugyanis több mint a fele tárgyalás mellőzésével elbírálható ügy volt, további egyötöde pedig a vádirat benyújtása előtti előzetes letartóztatás ügyében tett intézkedés. Az eljárásokból mindössze 2500 maradt folyamatban 2005. év végén, 3,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A helyi bíróságok ügyérkezésének már közel egyötöde (156 000 ügy) szabálysértési eljárásként érkezett. Számuk évről évre emelkedett, 2005-ben ennek mértéke 15% volt. Az érkezett szabálysértések száma 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

A szabálysértések közel 25-25%-a a szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás, illetve elzárással is sújtható szabálysértés, 43%-a pedig pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkára, illetve ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása. A bíróságon induló szabálysértések közel háromtizede az eltiltás tartama alatti járművezetés jogsértése.

Az elzárással is sújtható szabálysértések megoszlása 2005-ben

Tulajdon elleni 10,9%

Önkényes beköltözés 0,4%

Rendzavarás 12,5% Garázdaság 8,2%

Járművezetés az eltiltás tartama alatt 28,5%

Tiltott kéjelgés 19,4% Veszélyes fenyegetés 20,1%

A szabálysértések befejezése ugyancsak évről évre emelkedett, az elmúlt évben 13%-kal fejeztek be többet, mint egy évvel korábban. A befejezett szabálysértésekből közel 1300 került úgy a bíróságokhoz, hogy a cselekmény elkövetésétől több, mint két év eltelt. 2005 végén 18 762 szabálysértés, ebből 12 976 peres ügy maradt folyamatban, 18%-kal, illetve 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Közülük mindössze 447 érkezett egy évnél is régebben a bíróságokra. A munkaügyi bíróságok ügyforgalma évek óta növekvő tendenciájú, s ez folytatódott a vizsgált évben is, amikor 37 286 ügyet nyújtottak be, 16%-kal többet, mint 2004-ben. A növekedést döntően a munkabér és egyéb anyagi juttatások miatti jogviták számának 54%-os emelkedése eredményezte. A társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata után emiatt indult a legtöbb per a munkaügyi bíróságokon, majd őket követi a munkaviszony megszüntetése miatti pereskedés. A befejezések száma ugyancsak dinamikusan nőtt, bár az érkezéseknél kisebb ütemben, 2005-ben 12%-kal több ügyben hoztak határozatot, mint egy évvel korábban. A perek 45%-a ítélettel, közel 3%-a egyezséggel fejeződött be, további 5%-ában keresetlevél kibocsátása nélkül elutasították a keresetet, illetve 11%-ában szüneteltetik az eljárást. A legtöbb szünetelő végzést éppen a megnövekedett érkezésű munkabér és egyéb anyagi juttatások miatti perekben hozták. A befejezett munkaügyi perek 64%-ánál fél éven belül megszületett az elsőfokú határozat, további 25%-ában pedig egy éven belül, s mindössze 0,9%-ot képviselnek a 3 évnél is régebbi perek. A munkaügyi bíróságokon is tovább nőtt az ügyhátralék, perekből 4,4%-kal; nemperes eljárásokból háromnegyedével több maradt folyamatban 2005. december

31-én, mint egy évvel korábban. Országos átlagban ez 5,7 hónap átlagérkezéssel azonos. Az ügyhátralékon belül tovább nőtt a hosszú pertartamú perek száma és aránya, s figyelemre méltó, hogy itt a 3 év feletti perek száma is kissé növekedett. 1.2. Megyei bíróságok A megyei bíróságok munkaterhe az előző évinél mérsékeltebb ütemben, 0,8%kal tovább nőtt, ekkor a 2005. január 1-jén folyamatban lévő 78 117 első és másodfokú ügyhöz további 402 476 érkezett. A munkateher nagyobb része, közel 60%-a a cégregisztrációs tevékenység. E nélkül a munkateher növekedés valamivel nagyobb, 2,9%-os volt és 1977 óta a legmagasabb leterheltséget jelentette. A megyei bíróságok munkaterhe, cégbíróságok nélkül 220000 200000 180000 160000 140000 120000 100000 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

A megyei bíróságok cégbíróságok nélküli munkaterhének 39%-a fellebbezés volt. A megyei bíróságok összes munkaterhének területi megoszlása valamivel erőteljesebb koncentrációt mutat, mint a helyi bíróságoké, ezeknek az ügyeknek közel fele található ugyanis a fővárosban és Pest megyében. 1.2.1. Fellebbezett ügyek 2005-ben valamelyest csökkent a fellebbezések száma, az év folyamán összesen 64 086 érkezett, 5,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Valamennyi területen, a munkaügy kivételével mérséklődés volt tapasztalható. A polgári és gazdasági ügyek érkezéskori perértékének megoszlása a kisebb perértékű ügyek irányába mutatott elmozdulást, a 3 millió forintot is meghaladó perek aránya 4,9%-ról 3,6%-ra mérséklődött. A fellebbezett közvádas büntető

perek a vádlottak száma szerinti megoszlása lényegében változatlan, az ügyek háromnegyede továbbra is egy, további 24%-a 2-5 közötti vádlottas ügy volt. A befejezések száma szintén csaknem minden területen csökkent, kivételt itt is a munkaügy képvisel. Az év folyamán összességben 63 929 másodfokú ügyben hoztak határozatot, 6,4%-kal kevesebben, mint 2004-ben. A befejezésekből 37 089 volt peres eljárás. Ezek többsége, hasonlóan, mint a bázis időszakban, ítélettel, illetve az elsőfokú határozat helybenhagyásával zárult. A hatályon kívül helyezett peres ügyek száma csakúgy, mint az összes befejezésé szintén csökkent, kivételt ezen a területen a gazdasági perek képeznek. Országos átlagban másodfokon továbbra is a perek 6,5%-ában, ezen belül a gazdasági pereknek már 13,5%-ában hoztak hatályon kívül helyező végzést. A büntető perek többségében a 2004. évitől eltérően – az Alkotmánybíróság 2005. május 26-i határozata következtében – már nem tanácsülésen döntenek, a perek valamivel kevesebb, mint egyharmadát fejezték így be. Ennek megfelelően jelentősen nőtt a nyilvános ülések száma, ahol a büntető pereknek már közel 60%ában hoztak határozatot. Másodfokon a peres eljárások felében változatlanul 3 hónapon belül döntöttek, további 28%-ukban fél éven belül, s mindössze 3% volt azon perek aránya, melyek több mint egy éve érkeztek a másodfokú bírósághoz. Három év után megállt a másodfokú ügyhátralék mérséklődése, 2005. december 31-én a 2004. év végivel csaknem azonos a peres hátralék, a nemperes ügyeké pedig 5%-kal volt több annál. Főleg a munkaügyi fellebbezések be nem fejezett ügyeinek a száma emelkedett. Az érkezési átlaghónapban kifejezett értékek kissé emelkedtek, de továbbra is 4 hónap körüliek, kivételt csak a közvádas büntető perek képeznek, ahol a mutató értéke országos átlagban már elérte az 5 hónapot, de a megyék felében továbbra is 4 hónapon belül maradt. Különösen magas a mutató értéke Pest megyében, a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében. A másodfokú hátralékon belül is jelentősen, több, mint egynegyedével csökkent az egy éven túl érkezett perek száma, teljes egészében a főváros közvádas peres hátraléka feldolgozásának eredményeként, ahol már csak 21 ilyen per maradt folyamatban 2005 végén, az egy évvel korábbinak mindössze 10%-a. 1.2.2. Elsőfokú ügyek Tovább nőtt a megyei elsőfokú bíróságok ügyérkezése, 2005-ben összesen 338 390 ügy érkezett, 3%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés szinte valamennyi területen kimutatható.

A megyei elsőfokú ügyek megoszlása lényegében nem változott: a cégügyek tették ki az érkezések mintegy háromnegyedét, 6%-át a csőd- és felszámolási eljárások, az ezek nélküli nemperes ügyeké 8,3%-át, s a perek aránya 9,4% volt. Ez utóbbiak megoszlása sem módosult, a perek 42%-a közigazgatási tárgyú volt. Megyei elsőfokú peres ügyek megoszlása 2005. évi érkezés alapján

Büntető 5% Közigazgatási 42%

Katonai 3%

Polgári 35%

Gazdasági 15%

A bíróságok megyei elsőfokú befejezései az érkezéseknél kisebb ütemben, 2%kal bővültek, így a folyamatban maradt ügyek száma a tavalyi csökkenés után ismét emelkedett. Ugyanis 2005-ben már nem tudta ellensúlyozni az érdemi cégügyek hátralékcsökkenése a többi területen bekövetkezett növekedést. A folyamatban maradt ügyeken belül jelentősen nőtt a peres hátralék, s azon belül az egy évnél is régebben érkezett perek száma és aránya. A megyei elsőfokú peres ügyérkezésen és a hátralékon belül legnagyobb a területi koncentráció: az érkezések közel fele, a folyamatban maradt pereknek közel kétharmada, az ügyhátralékon belül az egy évnél régebben érkezett perek háromnegyede a fővárosban és Pest megyében található. Megyei elsőfokon az egyes ügyszakok ügyforgalmának változását az alábbi fő tendenciák jellemezték: Az érkezett 31 832 per 35%-a volt polgári, számuk egy év alatt 1,6%-kal tovább nőtt. A növekedés – a megfigyelt perek közül – mindenek előtt a vagyonjogi pereknél következett be, de nem elhanyagolható a szerzői és szomszédos jogi perek, valamint a Ptk. 86. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perek, továbbá a sajtó helyreigazítási perek számának emelkedése sem. Említést érdemlően csökkent viszont a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti, illetve a nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezeteket érintő perek száma. Figyelemre méltó, hogy a fővárosban megyei elsőfokon csak a polgári perfajta az egyetlen, mely az országos növekedéssel szemben csökkent, mértéke 2,9% volt. Rajta kívül a polgári pereknél még öt megyében volt hasonló irányú a változás.

Az érkezéskor megállapítható pertárgy érték alapján a 10 millió forintot meghalódó értékű perek száma – hasonlóan a 2004. évihez – az érkezések mintegy 10%-át tették ki. Évről évre több polgári pert fejeztek be megyei elsőfokon, 2005-ben 9828-at, amely 16%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A befejezések közel 10%-ában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították, 43%-ában ítélettel zárták a pert, 11%-ában szüneteltetik az eljárást, s mindössze 2,1%-ánál sikerült egyezséget kötni. Megyei elsőfokon a bíróság a polgári perek 58%-át fél év alatt befejezte, további 21%-át egy éven belül, s mindössze 5,6%-a volt olyan, amely 2 évnél is régebben érkezett. A befejezések mennyisége a dinamikus növekedés ellenére sem érte el az érkezésekét, így a folyamatban maradt ügyek száma tovább emelkedett. Az év végén már 9,2 havi átlagérkezéssel egyenértékű hátralék halmozódott fel polgári perekből, több mint egy hónappal nagyobb, mint 2004 végén volt. A mutató értéke a fővárosban meghaladta az egy évet, Pest megyében pedig 11 hónap. Ugyanakkor hat – Bács-Kiskun, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala – megyében nem több 5,2 hónapnál. Jelentősen megnőtt a polgári peres ügyhátralék pertartama is, már minden harmadik polgári pert egy évnél is régebben nyújtottak be. Az érkezett perek 15%-a volt gazdasági, számuk évről évre több lett, 2005ben 5,8%-kal. E perfajtánál is elsősorban a vagyonjogi perek száma nőtt a megfigyelt perek közül, valamint a nemzetközi árufuvarozással, vagy szállítmányozással kapcsolatos pereké. A perérték az érkezett gazdasági pereknél sem mutat jelentős átrendeződést, 23%-ában nem volt megállapítható, 42%-ánál nem haladta meg a 10 millió forintot, s mindössze 6%-ánál volt 100 millió forint felett. A gazdasági perek befejezésének növekvő tendenciája töretlen, 2005-ben egyötödével többet fejeztek be, mint egy évvel korábban. Ezen a területen a perek 2,8%-ában sikerült megegyezni, 7,9%-ában a Pp. 130. §-a alapján el kellett utasítani a keresetlevelet, 41%-ánál ítélet született, 15%-ánál pedig az eljárás szüneteltetésére került sor. E perfajtánál a leghosszabb a befejezések pertartama. Bár a határozatok nagyobb részét itt is éven belül hozták, de a perek egynegyedében azt meghaladó volt az átfutási idő. A hátraléknövekedés 2005-ben is folytatódott, további 5,4%-kal. Az év végén folyamatban maradt perek mennyisége, hasonlóan a bázisidőszakhoz, 9,1 hónap átlagérkezéssel azonos. Itt is a fővárosban és Pest megyében a legmagasabb a mutató értéke, de ez utóbbihoz hasonló Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében is. A gazdasági perek pertartama is emelkedett, az egy évnél régebben érkezett perek ügyhátralékon belüli aránya 36%-ra nőtt.

Folyamatos növekedés mellett a közigazgatási perek 42%-ot képviseltek a megyei elsőfokú perérkezésből. 2005-ben a megyei elsőfokú perfajták közül a legdinamikusabban, 15%-kal nőtt számuk. Ehhez hozzájárult részben, hogy 2004. május 1-jétől az EU szabályozáshoz igazodva a menekültügyi határozat felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást nemperesből peres eljárássá módosították. Szinte valamennyi megfigyelt pertípus növekedést mutat, legerőteljesebben az adó, a vám, a jövedék és az illetékkel kapcsolatos perek száma emelkedett. A közigazgatási peres eljárások közel 80%-ában nem volt megállapítható az érkezéskori perérték, az 5 millió Ft-ot pedig az érkezett perek 6%-ában haladta meg. A közigazgatási perek befejezése 9,7%-kal volt több a bázis időszakénál. A befejezett 12 635 perből mindössze 21-nél született megegyezés, a perek 9%-ában el kellett utasítani a keresetlevelet, további 44%-ában született ítélet, s 6%-ban szünetelést megállapító határozatot hoztak. Évek óta e területen sem érte el a befejezések száma az érkezésekét, 2005. december 31-én a folyamatban maradt ügyek száma 14%-kal nőtt. Hasonlóan a gazdasági perekhez, itt sem változott az ügyhátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értéke, amely országos átlagban 5,3 hónap, a főváros és Pest megye nélkül számított mutató értéke ennél 1,5 hónappal kevesebb. A peres hátralékon belül egyötödével lett több az egy évnél is régebben érkezett perek száma, bár négy megye kivételével továbbra is kevesebb, mint 10 ilyen ügy maradt folyamatban. Országos átlagban csak minden tizedik közigazgatási per érkezett egy évnél is régebben. A fővároson kívül még Fejér megye az, ahol minden hatodik ilyen per volt. A polgári, gazdasági, közigazgatási nemperes ügyek (csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül) érkezése évek óta először 2005-ben mérséklődött, mértéke 3,1%-os volt. Kevesebb fizetési meghagyás érkezett, s csökkent a regisztrált társadalmi szervezetek száma is. A nemperes ügyek nagyobb részénél, ahol a pertárgy értéke megállapítható volt, nem haladta meg az 5 millió forintot. A csökkenő ügyérkezés mellett a befejezések száma csaknem 2%-kal nőtt. Eredményeként 3,6%-kal, 3483-ra csökkent a folyamatban maradt ügyek száma. A csődeljárások száma az elmúlt években hullámzóan alakult, de sosem volt számottevő. 2005-ben is csak 35 érkezett, 9-cel kevesebb, mint egy évvel korábban. A befejezések száma 34 volt, s 12 eljárás még folyamatban volt az év végén. A felszámolási eljárások száma folyamatosan emelkedett, 2005-ben már meghaladta a 20 000-et is, mely közel 7%-os emelkedést jelent a bázis időszakhoz képest, s több mint háromszorosa az 1997. évinek. A 2004. évihez viszonyított többletet csaknem kizárólag a gazdasági társaságok kezdeményezték Kft.-kkel és Rt.-kkel szemben. Ezzel szemben az APEH csaknem ezerrel kevesebb betéti társaság felszámolását kérte, s így aránya az összes eljárásból egyharmadról

egynegyedére csökkent. 2005-ben a felszámolások több mint felét változatlanul a gazdasági társaságok kérték, főleg Kft.-kkel szemben. A felszámolások befejezése is jelentősen, 11%-kal meghaladta a megelőző évit, 60%-a ügyviteli, azon belül is egyéb befejezés volt. Az érdemi befejezések 2%-ában egyezség született, 9%-ában felszámolásról, a többiben egyszerűsített felszámolásról határoztak. Az ügyek harmada 3 hónapon belül, további csaknem negyede éven belül befejeződött, s 17%-a volt olyan, ahol két évet is meghaladóan. Az év végén 23 404 felszámolási eljárás maradt folyamatban, amely 4%-os növekedést jelent a megelőző évhez viszonyítva. A folyamatban maradt felszámolási ügyekből változatlanul minden ötödiket két évnél is régebben kezdeményeztek. 2005-ben 2,5%-kal tovább nőtt a cégregisztrációs ügyekkel kapcsolatos ügyérkezés. Új bejegyzési kérelem az érkezések 13%-át tette ki, s mintegy 6%-ában volt törlés iránti kérelem. Mindkettőben a Bt.-k és a Kft.-k adták a döntő többséget. A befejezett cégügyek száma a 2004. évivel megegyező volt. A büntető ügyszak – katonai tanácsok adata nélküli – ügyforgalma is évről évre emelkedett. A tárgyidőszakban 1723 büntető per és 3111 nemperes ügy érkezett, 1%-kal, illetve közel 70%-kal több, mint azt megelőzően. A peres ügyérkezésen belül a közvádas perek száma nem változott (itt, a helyi bíróságoknál említett peres-nemperes eljárások számbavételének módosítása kisebb mértékben éreztette hatását, azt figyelembe véve kismértékű emelkedés lenne), a pótmagánvádas ügyeké viszont nőtt. Módosult a közvádas büntető perek vádlottak száma szerinti megoszlása, nőtt a több vádlottas ügyek aránya, de továbbra is az egy vádlottas ügyek a meghatározóak, a vádemelések 69%-a ilyen. Az év folyamán nem változott a befejezett büntető perek mennyisége, hanem szinten tartották a 2004-ben jelentősen megemelkedett befejezést. A perek háromnegyedében ítélet született, 2-2%-ában a Be. 332. § alapján hoztak határozatot, illetve felfüggesztették a pert. Mindössze 10 esetben jártak el a távollévő terhelttel szemben. A büntető perek négyötöde éven belül befejeződött, s 4,6%-a volt olyan, amely 2 évnél is régebben érkezett a bírósághoz. Tovább nőtt a büntető peres hátralék, 2005. december 31-én 1261 büntető per maradt folyamatban, 18%-kal több, mint egy évvel korábban. Ez 8,8 hónap átlagérkezésnek felelt meg, egy hónappal lett több, mint 2004-ben. A fővárosban és Pest megyében évet meghaladó a mutató értéke, de mintegy 10 hónap Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Jelentősen nőtt az ügyhátralék pertartama, minden negyedik per több mint egy éve tart, de a fővárosban, Komárom-Esztergom és Pest megyében arányuk megközelíti a 40%-ot.

A büntető nemperes ügyek befejezése érkezéseket megközelítő mértékben emelkedett, így 369 ügy maradt csak folyamatban az év végén, 4,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Valamennyi katonai tanácsnál folytatódott 2005-ben is az ügyforgalom mérséklődése. Az érkezett perek száma országosan 21%-kal visszaesett, s 1991 óta most először maradt ezer alatt. A vádlottak szerinti megoszlása nem változott, az érkezett perek négyötöde egy vádlottas volt. A befejezések mennyisége 14%-kal mérséklődött, s 80%-a ítélettel zárult. A perek háromnegyedében 3 hónapon belül meghozták a határozatot, további 14%ában pedig fél éven belül. A befejezések száma a vizsgált időszakban meghaladta az érkezésekét, így az év végén 244 per maradt folyamatban, 6,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A peres ügyhátralék országos átlagban 3,5 hónap átlagérkezésnek felelt meg, ennek másfélszerese volt Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében. Nemperes ügyekből 220 érkezett a katonai tanácsokhoz, amely 60%-a a 2004. évinek. Az év végén mindössze 7 ügy maradt folyamatban. 1.3. Ítélőtáblák Az ítélőtáblák összes ügyérkezése, a megyei elsőfokú ügyek jelentős emelkedése következtében, szintén dinamikusan, 20%-kal nőtt. A megnövekedett ügyérkezés már az öt ítélőtábla között oszlott meg, 2005. január 1-jével már a Debreceni és a Győri ítélőtábla is megkezdte működését. A korábban működő ítélőtáblák mindegyikében csökkent az érkezés, a fővárosban 9,4%-kal, Pécsett több mint egyharmadával, Szegeden pedig egynegyedével. A fővároshoz érkezett az ügyek – tekintettel bizonyos területeken a kizárólagosságára is – 55%-a, ezen belül a peres ügyek 61%-a. A 2005. évi fellebbezett peres ügyérkezés megoszlása

A 2005. évi összes ügyérkezés megoszlása Pécsi 6%

Győri 14%

Debreceni 15%

Szegedi 10%

Pécsi 4% Győri 10%

Szegedi 9%

Fővárosi 55%

Debreceni 16%

Fővárosi 61%

Az összes ügyérkezés 88%-a volt fellebbezett ügy, a fennmaradó részt szinte teljes egészében egyéb ügyek tették ki, mivel a felülvizsgálatok száma összesen 23 volt 2005-ben. Fellebbezésekből is egyötödével több, 12 983 érkezett, a peres érkezés 1,6%os és a nemperes eljárások 40%-os növekedése mellett. Az elsőfokú bíróságok határozatát 2443 polgári pernél fellebbezték meg az ítélőtáblákon, 22%-kal többnél, mint 2004-ben. Ezeknek fele vagyonjogi, 11-12%-a személyhez fűződő jogok megsértése, illetve közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése miatti per volt. A polgári perek befejezése az érkezésekénél lassabban, 9,1%-kal nőtt. Az elsőfokú határozatok 12%-át hatályon kívül helyezték, a befejezések 55%-ában ítélet született, s mindössze egyetlen egy per zárult megegyezéssel. A befejezések érkezéseknél kisebb mértékű növekedése az ügyhátralék 42%-os növekedésével párosult, a korábban is működő ítélőtáblák közül csak a fővárosban nőtt a folyamatban maradt polgári perek száma az év végén, de ott 10%-kal. Gazdasági perekből közel másfélszeresére nőtt az érkezés, ami 987 fellebbezést jelentett. Ezeknek már 70%-a volt vagyonjogi per. A gazdasági perek 40%-ában nem volt megállapítható az érkezéskori perérték, további 13%-uknál nem haladta meg az 5 milliót, s 7%-ánál volt magasabb 100 millió forintnál. A befejezett gazdasági perek száma 10%-kal emelkedett egy éve alatt. 46%-nál hoztak ítéletet, 17%-ánál hatályon kívül helyezés volt, s egyetlen ügyben sikerült egyezségre jutni. E perfajtánál is nőtt a folyamatban maradt perek mennyisége, országosan háromnegyedével, a fővárosban több mint a felével. A civilisztikai ügyszakon belül ugyanakkor jelentősen, közel egynegyedével csökkent a közigazgatási fellebbezések száma. A befejezések egyötödével haladták meg a bázisidőszakét, így a folyamatban maradt ügyek száma mintegy felére csökkent. Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes ügyekből is másfélszeresére nőtt az érkezés. Az eljárások több mint 60%-a felszámolással, cégügyekkel, társadalmi szervezetek, alapítványokkal volt kapcsolatos. A befejezések mennyisége elmaradt az érkezésekétől, így a folyamatban maradt 1166 ügy egyharmadával több, mint 2004. december 31-én volt. Büntető ügyszakhoz – katonai nélkül – 699 peres és 2209 nemperes fellebbezés érkezett, összességében 2,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Hasonlóan a megyei elsőfokú ügyekhez, itt is az egy vádlottas ügyek a meghatározóak. A befejezések – 84%-ában ítélet, illetve helybenhagyó határozat – számának növekedése az ügyhátralék csökkentését is szolgálta. Büntető perekből

337 ügy maradt folyamatban, közel egyötödével kevesebb, mint egy évvel korábban. A nemperes ügyhátralék változatlanul 108 ügy. A katonai tanács ügyérkezése is jelentősen mérséklődött 2005-ben, perekből 149 érkezett, 12%-kal kevesebb, nemperes ügyekből 88; 3,5%-kal több, mint 2004ben. A befejezések száma (164) itt is az ügyhátralék feldolgozását szolgálta, így az év végén mindössze 37 katonai per, illetve 4 nemperes ügy maradt folyamatban. Egyéb ügyekből 1787 érkezett, 9%-kal több, mint egy évvel korábban. A befejezések száma ennél mérsékeltebben emelkedett. Az év végén 126 ügyben nem hoztak még határozatot. 2. Személyzeti helyzet 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a 2005. január 1. és 2005. december 31. napja közötti időszakban 2005-ben az ítélőtáblákon az engedélyezett bírói létszám nem változott, a megyei bíróságokon összesen három fővel emelkedett (37. számú melléklet). Az OIT a Pest Megyei Bíróság létszámfejlesztés iránti igényéről szóló 209/2004. (XII. 7.) OIT határozatában – a Győri Ítélőtábláról átcsoportosított bírói álláshelyek felhasználásával – 2005. január 1. napjától a Pest Megyei Bíróságon egy 6. fizetési fokozatú megyei bírósági bírói és kettő 1. fizetési fokozatú helyi bírósági bírói álláshelyet rendszeresített. Az OIT az álláshelyekhez tartozó személyi juttatást és járulékokat zárolta és felkért arra, hogy az álláshely tényleges betöltésnek időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról. Az OIT a 2004. június 1-jei ülésén tárgyalta meg az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végrehajtó bizottságokba megválasztott bírák bíróságra történő beosztása tárgyában készült előterjesztést. Az OIT a 2004/67. (VI. 1.) számú belső határozatában a 2001. január 1. napjától létesített helyi bírósági bírói álláshelyeket 2004. július 1. napjától a határozatban megjelölt fokozatú megyei bírósági bírói álláshelyekké alakította át. Egyben döntött arról, hogy az átalakított álláshelyek közül a Somogy Megyei Bíróságról egy 10. fizetési fokozatú megyei bírósági bírói álláshelyet a Pest Megyei Bíróságra átcsoportosít. A Somogy Megyei Bíróságról történő átcsoportosítás időbeli hatályát – az 1994. évi XXIII. törvény módosítására tekintettel – 2005. június 8. napjában állapítottam meg. Az OIT a 2004/114. (XI. 2.) számú belső határozatában a 2005. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Fejér Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban

kollégiumvezető-helyettes működik. Az álláshely 2010. december 31. napja előtti megüresedése esetén az új pályázat kiírására csak a kijelölés iránti új kérelem előterjesztése és ismételt kijelölés esetén van lehetőség. Az OIT a 2004/128. (XII. 7.) számú belső határozatában a 2005. július 1. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. Az álláshely 2011. június 30. napja előtti megüresedése esetén az új pályázat kiírására csak a kijelölés iránti új kérelem előterjesztése és ismételt kijelölés esetén van lehetőség. A testület ugyanebben a határozatában 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke egy megyei bírósági bírói álláshelyet egy megyei bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT a 2004/129. (XII. 7.) számú belső határozatában a 2005. január 1. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Zala Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. Az álláshely 2011. június 30. napja előtti megüresedése esetén az új pályázat kiírására csak a kijelölés iránti új kérelem előterjesztése és ismételt kijelölés esetén van lehetőség. A testület ugyanebben a határozatában 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Zala Megyei Bíróság elnöke egy kollégiumvezetői álláshelyet egy kollégiumvezető-helyettesi álláshellyé, egy kollégiumvezetői álláshelyet egy megyei bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. A Zala Megyei Bíróságon az állás átalakítás fedezete a személyi juttatás és járulékai előirányzatában biztosított. Az OIT a Fővárosi Bíróság működési feltételeinek javításáról szóló 208/2004. (XII. 7.) OIT határozatában – a kerületi bíróságok szakmai irányításának megerősítése érdekében – engedélyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kettő, a Budai Központi Kerületi Bíróságon egy, a II., III. Kerületi Bíróságon egy, a IV., XV. Kerületi Bíróságon kettő, a XVIII., XIX. Kerületi Bíróságon kettő, a XX., XXI., XXIII. Kerületi Bíróságon kettő és a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshely, egy-egy csoportvezető bírói álláshellyé történő átalakítását. Az állás átalakítások illetménykihatása a Fővárosi Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT felkérte a Fővárosi Bíróság elnökét, hogy 2005-2006-ban a rendszeres személyi juttatások tartós megtakarításának függvényében folyamatosan tegyen előterjesztést a tényleges állás átalakítások iránt. Az OIT ugyanebben a határozatában 2005. január 1-jei hatállyal engedélyezte a Fővárosi Bíróságon rendszeresített 10 helyi bírósági bírói álláshely megyei bírósági

bírói álláshellyé történő átalakítását a rendszeres személyi juttatások tartós megtakarítása terhére. Az OIT – a fentiekben már említett – 209/2004. (XII. 7.) OIT határozatában a 2005. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Pest Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Közigazgatási Kollégiumban egy második kollégiumvezető-helyettes is működik. Ezen álláshely 2011. december 31. napja előtti megüresedése esetén az új pályázat kiírására csak a kijelölés iránti új kérelem előterjesztése és ismételt kijelölés esetén van lehetőség. Az OIT ugyanebben a határozatában 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Pest Megyei Bíróság elnöke egy megyei bírósági bírói álláshelyet egy kollégiumvezető-helyettesi álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás illetménykihatása a Pest Megyei Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. A határozat értelmében az OIT a 2005. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Pest Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Büntető Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. Ezen álláshely 2011. december 31. napja előtti megüresedése esetén az új pályázat kiírására csak a kijelölés iránti új kérelem előterjesztése és ismételt kijelölés esetén van lehetőség. Az OIT ugyancsak 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a megyei bíróság elnöke egy megyei bírósági bírói álláshelyet egy kollégiumvezető-helyettesi álláshellyé alakítson át. Az állás átalakítás illetménykihatása a Pest Megyei Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. A határozat értelmében az OIT 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Pest Megyei Bíróság elnöke három helyi bírósági bírói álláshelyet három megyei bírósági bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás illetménykihatása a Pest Megyei Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. A fentiekben hivatkozott határozatban foglaltak szerint továbbá az OIT 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Pest Megyei Bíróság elnöke a Szentendrei Városi Bíróságon és a Dunakeszi Városi Bíróságon egy-egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy-egy elnökhelyettesi álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítások illetménykihatása a Pest Megyei Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT a 2005/12. (II. 1.) számú belső határozatában 2005. március 1. napjától engedélyezte, hogy a Csongrád Megyei Bíróság elnöke egy kollégiumvezetői álláshelyet egy megyei bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. A Csongrád Megyei Bíróságon az állás-átalakítás fedezete a személyi juttatás és járulékai előirányzatában biztosított. Az OIT a 2005/18. (III. 1.) számú belső határozatában 2005. április 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke a Pesti

Központi Kerületi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshelyet, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshelyet és a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy-egy helyi bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítások fedezete a Fővárosi Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. A testület a 2005/26. (IV. 12.) számú belső határozatában 2005. május 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Somogy Megyei Bíróság elnöke egy megyei bírósági bírói álláshelyet egy megyei bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a Somogy Megyei Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT a 2005/33. (V. 3.) számú belső határozatában 2005. május 5. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy megyei bírósági bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon a rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT a 2005/50. (VI. 14.) számú belső határozatában engedélyezte a Fővárosi Bíróság elnöki bírói álláshelyeinek (egy a Fővárosi Bíróság elnöke melletti, kettő-kettő a polgári és a gazdasági kollégiumban, egy a közigazgatási kollégiumban, egy-egy-egy a PKKB elnöki, büntető és polgári ügyszakában) csoportvezető bírói álláshellyé történő átalakítását. Az állások átalakításának illetménykihatása a Fővárosi Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT felkérte a Fővárosi Bíróság elnökét, hogy 2005-ben a rendszeres személyi juttatások tartós megtakarításának függvényében folyamatosan tegyen előterjesztést a tényleges állás-átalakítások iránt. Az OIT a 2005/52. (VI. 14.) számú belső határozatában 2005. július 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy helyi bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a Fővárosi Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. A testület ugyanezen az ülésén a 2005/53. (VI. 14.) számú belső határozatában 2005. július 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Csongrád Megyei Bíróság elnöke a Szegedi Városi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy helyi bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a megyei bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli.

Az OIT a 2005/54. (VI. 14.) számú belső határozatában 2005. július 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Nógrád Megyei Bíróság elnöke egy megyei bírósági kollégiumvezetői álláshelyet egy megyei bírósági bírói álláshellyé alakítson át. A Nógrád Megyei Bíróságon az állás-átalakítás fedezete a személyi juttatás és járulékai előirányzatából biztosított. A testület a 2005/55. (VI. 14.) számú belső határozatában a bíróságokon tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltése érdekében felhatalmazta a Fővárosi Bíróság elnökét 12 helyi bírósági bírói álláshely, valamint a Pest Megyei Bíróság elnökét négy helyi bírósági bírói álláshely betöltésére vonatkozó pályázat kiírására. Az OIT a 2005/71. (VII. 5.) számú belső határozatában 2005. szeptember 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy helyi bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a Fővárosi Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT a 2005/72. (VII. 5.) számú belső határozatában 2005. augusztus 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Fejér Megyei Bíróság elnöke egy helyi bírósági bírói álláshelyet egy megyei bírósági bírói álláshellyé alakítson át. Az OIT az állás-átalakításhoz szükséges illetmény és járulék különbözetet az álláshely betöltésének időpontjától a zárolt előirányzatból biztosította, egyidejűleg felkért arra, hogy az álláshely tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásról. A testület a 2005/74. (VII. 5.) számú belső határozatában 2005. szeptember 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke a Pesti Központi Kerületi Bíróságon egy bírói álláshelyet egy csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a Fővárosi Bíróság elnökének hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terheli. Az OIT a 2005/96. (X. 4.) számú belső határozatában 2005. november 1. napjától kezdődő hatállyal engedélyezte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon ideiglenesen rendszeresített egy 10. fizetési fokozatú zárolt megyei bírósági bírói álláshely betöltését. Engedélyezte továbbá a betöltéssel egyidejűleg az álláshelyhez tartozó zárolt személyi juttatásból az álláshelyre beosztott bíró beosztási fokozata szerinti tényleges illetménye és járulékainak megfelelő összeg felszabadítását. Egyidejűleg felkérte a megyei bíróság elnökét, hogy tájékoztassa az OIT-ot a megyei bíróságon elsőként megüresedő megyei bírósági bírói álláshelyről.

A bírósági titkárok és bírósági fogalmazók engedélyezett létszámán belül az ítélőtáblákon a létszám nem változott, a megyei bíróságokon az együttes létszám az elmúlt évhez képest 10 fővel emelkedett (38. és 39. számú melléklet). Az OIT a 208/2004. (XII. 7.) OIT határozatában – a Debreceni Ítélőtábláról és a Győri Ítélőtábláról átcsoportosított álláshelyek felhasználásával – 2005. január 1. napjától a Fővárosi Bíróságon tíz I/1. fizetési osztály/fokozatú bírósági titkári álláshelyet rendszeresített. A testület az álláshelyekhez tartozó személyi juttatásokat és járulékokat zárolta és felkért arra, hogy az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról. A tisztviselők és az írnokok engedélyezett együttes létszáma – az ítélőtáblákon és a megyei bíróságokon – 2005-ben 5285 főről 5331 főre, 46 fővel emelkedett. Ezen belül a tisztviselők engedélyezett létszáma 75 fővel emelkedett, míg az írnokoké 29 fővel csökkent (40. számú melléklet). Az OIT a 208/2004. (XII. 7.) határozatában – a Debreceni Ítélőtábláról és a Győri Ítélőtábláról átcsoportosított álláshelyek felhasználásával – 2005. január 1. napjától a Fővárosi Bíróságon 11 IV/3. fizetési osztály/fokozatú tisztviselői álláshelyet rendszeresített. A testület az álláshelyekhez tartozó személyi juttatásokat és járulékokat zárolta és felkért arra, hogy az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról. Az OIT a 209/2004. (XII. 7.) határozatában – a Győri Ítélőtábláról átcsoportosított álláshelyek felhasználásával – 2005. január 1. napjától a Pest Megyei Bíróságon hat IV/3. fizetési osztály/fokozatú tisztviselői álláshelyet rendszeresített. A testület az álláshelyekhez tartozó személyi juttatásokat és járulékokat zárolta és felkért arra, hogy az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról. Az OIT a 136/2005. (IX. 13.) határozatában a Fővárosi Bíróságon 2005. november 1. napjától 12 IV/3. fizetési osztály/fokozatú írnoki álláshelyet rendszeresített, ehhez az OIT hatáskörébe tartozó 2005. I. félévi személyi juttatás és járulékai megtakarításának felszabadításával 2.132 ezer Ft összeget biztosított. Egyidejűleg felkért arra, hogy az álláshelyekhez tartozó zárolt személyi juttatás és járulékok felhasználásáról az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek. Az OIT a bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról szóló 1998. évi 4. számú szabályzata 11. §-ának (4) bekezdése alapján a megyei bíróságok elnökeinek (a Baranya, a Fejér, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Tolna Megyei Bíróság) indokolt kérelme alapján döntöttem továbbá új tisztviselői, írnoki álláshelyek létesítéséről (Baranya megyében egy tisztviselői, Fejér megyében egy írnoki, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy tisztviselői, Tolna megyében egy tisztviselői állás).

Az elmúlt évben a Csongrád Megyei Bíróság elnöke négy fizikai dolgozói álláshelyet négy tisztviselői álláshellyé, a Pest Megyei Bíróság elnöke nyolc fizikai dolgozói álláshelyet nyolc tisztviselői álláshellyé, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke pedig egy fizikai dolgozói álláshelyet egy írnoki álláshellyé alakított át. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megalakulása óta egyik alapvető célkitűzésének tekinti a bírák tehermentesítését az adminisztratív feladatok ellátása alól és ennek érdekében a bíróságokon megfelelő létszámarány kialakítását. Megállapítható, hogy az egy bíróra jutó tisztviselői, írnoki arány a beszámoló időszakában minimálisan javult. Míg 2003-ban ez a mutató 1,95 volt, 2004-ben pedig 1,93, addig 2005-ben ismét 1,95-re emelkedett. 2.2. A bírói kar összetétele 2005. évben a bírói kar ítélkezési gyakorlat szerinti összetétele a következők szerint változott. Az előző évhez képest emelkedett az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a 2004. évi 303-ról 383-ra). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 13,7%. A helyi bíróságokon nagyságrendileg nem változott a 10 év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2004. évi 56,9%-hoz képest csak minimálisan emelkedett, 57%-ra. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák körében minimálisan csökkent a 11-20 éves gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2004. évi 37,5%-ról 37,2%-ra. A 30 év feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya az előző évhez képest változatlan maradt (7,4%). Az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák tekintetében kimondható, hogy valamennyi ítélőtábla felállításakor meghatározó szempont volt a megfelelő időtartamú ítélkezési tapasztalat szerinti kiválasztás. Ennek kapcsán megállapítható, hogy az ítélőtáblákon változatlanul igen magas a hosszabb bírói gyakorlattal, ezen belül is a 11-20 éves (44,7%), valamint a 21-30 éves (32,9%) bírói gyakorlattal rendelkező bírák aránya (41. és 42. számú melléklet). A bírói kar nemek szerinti összetételét megvizsgálva megállapítható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 73,4%, a megyei bíróságokon működők körében 67% a női bírák aránya. A 2004. évihez képest tehát 2005-ben a helyi bíróságokon nem változott, a megyei bíróságokon minimálisan csökkent a női bírák aránya. Az ítélőtáblákon a nők aránya (60,9%) – az országos viszonylatnak megfelelően – magas (43-48. számú mellékletek). A bírósági vezetők nemek szerinti megoszlását a 49. számú melléklet tartalmazza.

2.3. A bírák kinevezése Az OIT a tájékoztató időszakában 182 bírói állásra kiírt pályázatot bírált el. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke 2005. január 1. és 2005. december 31. között 136 pályázót nevezett ki bíróvá, ebből az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma 135 volt. A főváros bíróságain 51 új bíró kezdte meg működését (52. számú melléklet). A megyei bíróságokon a bírói tisztségre pályázók száma egy és tíz között változott. A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében – főszabályként – a bírói kinevezés első alkalommal három évre szól. A határozott időtartamra kinevezett bírák 1998 márciusától kezdték meg működésüket. A megyei bíróságok elnökeinek a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az OIT előterjesztésére, a köztársasági elnök 2005-ben 49 bírót nevezett ki határozatlan időtartamra. 2.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A Magyar Köztársaság elnöke az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztésére egy legfelsőbb bírósági bírói, kettő ítélőtáblai, 16 megyei bírósági, 31 helyi bírósági és egy OIT Hivatalába beosztott bírót mentett fel tisztségéből. Közülük nyolcat a felső korhatár elérése, 16-ot pedig az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. 19-en lemondtak a tisztségükről, egy bíró az Európai Unió szervénél igazságszolgáltatással összefüggő munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített, egy bíró szolgálati viszonya az első bírói kinevezés lejártára tekintettel szűnt meg, öt bíró a tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, egy bíró pedig a szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg (50. számú melléklet). Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választó bírák száma minimálisan csökkent (2004-ben 21-en, 2005-ben 19-en kérték a felmentésüket). Elsősorban a 36-45 év közötti bírák választanak más hivatást. Közöttük – mint ahogy a bírák körében is – általában magasabb a nők aránya, mint a férfiaké (51. számú melléklet). 2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések

eljárás

A 2005. évben a megyei bíróságok elnökei összesen 18 bíróval és egy bírósági vezetővel szemben alkalmaztak - fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül - írásbeli figyelmeztetést. Az intézkedésre okot adó kötelezettségszegések közül változatlanul az írásbafoglalási és az ügyintézési késedelmeket kell kiemelni. Előfordult azonban olyan eset is, amikor a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, illetve a bíró figyelmetlen munkavégzése szolgáltatott okot az írásbeli figyelmeztetés alkalmazására. A bírák a fegyelmi eljárás lefolytatását egyetlen esetben sem kérték.

A megyei bíróságok elnökei 2005. évben egy bírósági vezető, hat megyei bírósági bíró és 12 helyi bírósági bíró ellen kezdeményezték a fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi eljárás megindítására öt esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, míg 14 esetben a hivatali kötelezettség vétkes megszegése adott okot. A hivatali kötelezettségszegés miatt indult fegyelmi eljárásokban továbbra is elsősorban a határozatok írásba foglalása és a fellebbezett határozatok felterjesztése során mutatkozó késedelmes ügyintézés szolgált az eljárás megindításának alapjául. Adódott azonban olyan eset is, amikor a bíró ellen a bíróság hatásköre, illetékessége vizsgálatának elmulasztása, illetve az eljárási szabályok megsértése miatt indított fegyelmi eljárást a megyei bíróság elnöke. A fegyelmi bíróságok a 2005. évben indult fegyelmi eljárások közül 13 ügyet fejeztek be jogerősen. Egy bíró feddés, négy megrovás fegyelmi büntetésben részesült. A fegyelmi bíróság további egy esetben az eljárást megszüntette és a bírót figyelmeztetésben részesítette. A bíró szolgálati viszonyának megszűnésére tekintettel öt esetben, míg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat visszavonására tekintettel egy esetben szüntette meg az eljárást a fegyelmi bíróság. További egy esetben a fegyelmi bíróság a bírót a fegyelmi vétség alól felmentette. 2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások A tavalyi év folyamán három bíró ellen indult - közlekedési - szabálysértés miatt eljárás. Ezek közül kettő esetben a köztársasági elnök függesztette fel a bíró mentelmi jogát, egy esetben erről a bíró maga mondott le. Egy bíróval szemben a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabott ki, a két további bíró ellen indult szabálysértési eljárás jelenleg folyamatban van. Az elmúlt évben három helyi bírósági és egy megyei bírósági bíró ellen indult büntetőeljárás. A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal - a bíró mentelmi jogának felfüggesztését követően - egy helyi bírósági bíró ellen vesztegetés bűntette és más bűncselekmények, egy helyi bírósági bíró ellen hivatali visszaélés bűntette, további egy helyi bírósági bíró ellen pedig csalás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az eljárások jelenleg folyamatban vannak. A megyei bírósági bíró ellen maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárás. A bíróság jogerős ítéletében a bírót maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte.

2.7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: költségvetési törvény) 58. §-ának (1) bekezdése értelmében a legalacsonyabb bírói alapilletmény összege 2005. január 1. napjától 304 400 forintról 322 700 forintra emelkedett. A költségvetési törvény módosította a Bjt. és az Iasz. több rendelkezését is. A módosítások értelmében a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2005. január 1. napjától jogosulttá váltak a 35 éves jubileumi jutalomra, kiegészült az egyéb juttatások rendszere, bevezetésre került a lakás építéséhez, vásárlásához biztosított állami készfizető kezesség intézménye, valamint az igazságügyi alkalmazottak jó munkájának elismeréseként adható alapilletmény emelésének mértéke 20%-ról 30%-ra változott. Mindkét törvényben módosultak továbbá a külön juttatásra, valamint a nyelvpótlékra vonatkozó rendelkezések. A költségvetési törvény ugyanakkor – a Ktv.-vel való összhang megteremtése körében – a 35 éves jubileumi jutalom bevezetésekor nem állapított meg visszamenőleges hatályt. Erre figyelemmel az OIT az elmúlt évben több alkalommal is foglalkozott a visszamenőleges hatály hiánya miatt a törvénymódosítás által nem érintett, azonban 35 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák és igazságügyi alkalmazottak anyagi elismerésének lehetőségével. Az OIT a 179/2005. (XI. 8.) határozatában engedélyezte a bíróságokon és az OIT Hivatalánál 2001. július 1. és 2004. december 31. között igazságügyi szolgálata alapján 35 éves szolgálati viszonyt szerzett és a kifizetés időpontjában szolgálati viszonyban álló bírák és igazságügyi alkalmazottak számára – a jogosultság időpontjában irányadó illetmény alapján – egy havi illetmény kifizetését. Itt kívánom megjegyezni továbbá, hogy a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény módosította az Iasz. külön juttatást szabályozó rendelkezéseit, valamint a külön juttatás visszamenőleges kifizetése tekintetében is rendelkezett. Az OIT a 2005/17. (III. 1.) számú belső határozatában felkérte az intézmények vezetőit, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak soron kívüli előresorolásáról 2005. évben ne döntsenek. A testület 2005. évben nem kezdeményezte az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők soron kívüli előresorolását, valamint a Legfelsőbb Bíróságra és az OIT Hivatalába beosztott bírák soron kívüli előresorolása tekintetében a javaslatok beszerzését mellőzte. Az OIT ugyanebben a határozatában felkérte az intézmények vezetőit, hogy az Iasz. 102. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavégzés színvonalára figyelemmel adható illetményemelést 2005. évben – kivételesen – kizárólag a III. fizetési osztályba besorolt, kiemelkedően teljesítő és korábban már 20%-os illetményemelésben

részesítetteknek adományozzanak. Az illetményemelés fedezete az intézmények rendszeres személyi juttatásának tartós megtakarítása volt. A bíróságokon a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére 2005. évben kifizetett jutalom átlagos mértéke 1,69 havi illetménynek megfelelő összeg volt. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben 2005-ben 20 bíró és 17 igazságügyi alkalmazott részesült. Az OIT a Bjt. és az Iasz., valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló 1999. évi 3. számú OIT szabályzat rendelkezései értelmében kiváló munkavégzésért, a bíró tényleges beosztásánál magasabb bírói, az igazságügyi alkalmazottak esetében pedig főtanácsos és tanácsos címet adományozhat. Az OIT döntése alapján 2005-ben egy fővárosi bírósági bíró címzetes táblabíró, 26 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bíró, 22 tisztviselő tanácsos címet kapott. A 2000. évi 3. számú OIT szabályzatával alapított Juhász Andor díjat az OIT 2001-ben adományozta első alkalommal. 2005-ben a díj arany fokozatát két bíró, ezüst fokozatát hat bíró, bronz fokozatát 19 igazságügyi alkalmazott vehette át. Az OIT 2005-ben egy bírónak a Juhász Andor díj arany fokozat posztumusz kitüntetést, három bírónak a Juhász Andor díj ezüst fokozat posztumusz kitüntetést adományozta. A címek és a díjak átadására 2005-ben is hagyományosan a Bíróságok Napján, július 15. napján került sor. 3. Oktatás 3.1. A bírák és igazságügyi alkalmazottak hazai jogi központi képzése A bíróságok központi oktatási tervét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a megyei bíróságok javaslatainak, az oktatásfelelősök és az Oktatási Tanács tagjai indítványainak figyelembevételével állította össze. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a központi oktatási tervnek megfelelően 2005-ben 6 egyhetes tanfolyamot, 21 szemináriumot, 24 egynapos konferenciát, valamint 2 bentlakásos nyelvtanfolyamot szervezett. (53. sz. melléklet) A központi oktatási tervben szereplő rendezvények szervezésénél továbbra is fontos szempont volt a társtudományok minél szélesebb körű megismertetése, illetve a bírói munkában fontos szerepet játszó egyéb ismeretek képzésben történő megjelenítése. A programok színvonalát emelte a társhatósági előadók és az egyetemi képzésben is közreműködő elismert szakértők meghívása. Újdonság volt a képzéseknél az országgyűlési biztosok és egy-egy civilszervezet képviselőinek bevonása az előadók körébe.

A határozott időre kinevezett bírák képzése során fokozott figyelmet fordítottak a képzési tematikák kialakításánál a fenti célok megvalósítására. A kétszer ötnapos tanfolyamok keretében – ügyszakonkénti megosztásban – nemcsak az anyagi és eljárásjogi kérdések tanulmányozására került sor, a tanfolyamok tematikájába a gyermekekkel kapcsolatos és a családon belüli erőszak sajátosságai, a társadalmi bűnmegelőzés végrehajtásából adódó feladatok, a bírói etika és az emberi jogok, valamint a kábítószerrel kapcsolatos problémák megoldásának kérdése is beépült. A bíráknak szervezett szemináriumok közül ki kell emelni a társadalmi bűnmegelőzés végrehajtásából adódó feladatokkal foglalkozó egynapos konferenciát, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány közreműködésével, a szerzői jogi jogsértések témakörében megrendezett egynapos konferenciát, a személyhez fűződő jogok védelméről és megsértéséből adódó pereket tárgyaló rendezvényt, valamint az orvosi műhibaperek és az egészségügyi szolgáltatások kapcsán indított kártérítési perekkel foglalkozó konferenciát. A bírák közösségi jogi továbbképzését szolgáló rendezvények szintén a központi oktatási program keretén belül kerültek megrendezésre. A közösségi joganyag szerves részét képezte a hazai szemináriumok tematikáinak, ezen túlmenően pedig folytatódott a 2004. évben indított, valamennyi jogterületet felölelő konferencia-sorozat, melyben szakértőként közreműködtek a nemzeti tréner-bírák. A nemzeti trénerek számára két egynapos tanácskozás került megrendezésre. A bírósági titkárok képzésének súlypontja továbbra is a bírói munkára való felkészítés, illetve az önálló bírósági titkári hatáskör betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítása volt. Az ötnapos tanfolyam általános bevezető részében a titkárok – választott szakterületüket érintő témákon túl – megismerkedhettek a bírák jogállására vonatkozó szabályozással, a bírói függetlenség és fegyelmi felelősség kérdésköreivel, a bírói viselkedéskultúrával és etikával, a tárgyalótermi krízishelyzetek kezelésével, az emberi jogok érvényesülésével és az egyes társadalmi rétegek, szubkultúrák szociológiai problémáival. A tanfolyam második részében ügyszak szerinti bontásban – külön képzésben részesültek az önálló titkári hatáskörök alapján. E képzésen kívül számos esetben a bíráknak rendezett konferenciákon és tanfolyamokon is részt vehettek tikárok, mint kinevezés előtt álló leendő bírák. A bírósági vezetőknek az igazságszolgáltatásban betöltött kiemelkedően fontos igazgatási és szakmai feladataik mellett az Európai Uniós csatlakozás támasztotta kihívásoknak is meg kell felelniük. A 2001. évtől folyamatosan

szervezett vezetői tréningek témái tovább bővültek új metodikával, egy-egy pszichológus és vezetéstudományi szakértő előadásával. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára kétnapos tanácskozást szerveztek az időszerű igazgatási kérdésekről, melynek keretében az értekezletek levezetésének módszere, a döntések előkészítésének technikája, igazgatási és ügyviteli kérdések, valamint az oktatási és képzési feladatok módszertana kerültek megvitatásra. A nagyobb és kisebb helyi bíróságok elnökei háromnapos tanácskozás keretében az aktuális igazgatási és szervezési kérdéseken túlmenően megismerkedhettek a kommunikációs stratégiával, a döntés-előkészítés és a döntés folyamatával, a munkahelyi konfliktus-kezelés, valamint a személyzeti stresszhelyzetek megoldási lehetőségeivel, továbbá a bírósági belső munkaszervezet modernizálási módjaival. A polgári és büntető kollégiumvezetők tanácskozásain – a szakmai programon túlmenően – az állampolgári jogok országgyűlési biztosai is közreműködtek előadóként. A bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok részére a sajtó és a bíróság közötti kapcsolattartás kérdéseiről egynapos és egyhetes képzések kerültek megrendezésre. Az egynapos tanácskozás az Európai Közösségek Bírósága, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága tájékoztatási politikájáról szólt, az egyhetes program során a szóvivők felkészítésére törekedtek az elektronikus médiumokban történő megszólalásnál. A szóvivőkhöz hasonlóan, de az eltérő feladatokra is figyelemmel az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei is egy háromnapos képzés keretében készülhettek fel az elektronikus médiumokkal való kapcsolattartásra. 2005 márciusa és júniusa között a központi oktatási tervnek megfelelően az öt ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó bíróságok vezetői kétnapos tanácskozásokon vehettek részt az adott régió központjában. A találkozók alkalmat teremtettek arra, hogy a régiók bírósági vezetői kölcsönösen bemutathassák bíróságaikat, megismerkedhessenek bíróságaik általános helyzetével, megvitathassák az őket érintő aktuális igazgatási és szakmai kérdéseket, és személyes kapcsolatokkal is hozzájáruljanak a bírósági szervezet összetartozásának erősítéséhez. A közös tanácskozások lehetőséget teremtettek arra is, hogy az igazságszolgáltatás szerkezeti átalakítása folytán felmerülő újszerű problémák megvitatásra kerüljenek. A központi oktatási év rendezvényei között szerepeltek az igazságügyi alkalmazottak munkáját elősegítő szakmai programok is, mint például a belső

ellenőrök és bírósági gazdasági vezetők szemináriumai, a bírósági könyvtárosok konferenciája, illetve a bírósági ügyintézők konferenciája. Állandó programként szerepelt a bíróságok képzési tervében az intenzív nyári nyelvtanfolyam, melynek keretében 2005. július 18-29. között német, július 18. és augusztus 5. között pedig angol nyelvű bentlakásos képzésen vehettek részt az érdeklődők. A hazai oktatási rendezvényeken túl a magyar bírói kar számos nemzetközi tanácskozáson, képzési programon képviselteti magát. A 2005. év során számos esetben vettek részt többek között az Európa Tanács, az Európai Bizottság TAIEX irodája, a Trieri Európai Jogakadémia, a Bajor Igazságügyi Minisztérium és egyéb nemzetközi szervezetek rendezvényein, illetve magyarországi tanácskozásokon. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, mint a magyar bíróképzésért felelős szerv az Európai Bíróképző Hálózat rendezvényein is képviseltette magát. 3.2. Tájékoztató a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásának előkészítő munkálatairól Az OIT 2000. március 1-jén született döntésével elhatározta, hogy a bírák képzési rendszerét átalakítja annak érdekében, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelő, még magasabb szinten képzett bírói kar álljon a polgárok szolgálatában. A képzés jövőbeni rendszerének biztosítékát egy központi oktatási intézményben látta, ezért felkérte a Hivatalt, kezdje meg a magyarországi bíróképző intézet előkészítő munkálatait. Az OIT 190/2004. (X. 5.) számú határozatában elfogadta a Magyar Bíróképző Akadémia koncepcióját, továbbá a végrehajtandó feladatok meghatározását és ütemezését. Az új intézmény 2006. szeptember 1-jén kezdi meg tevékenységét. Az OIT 2005. május 3-i határozatával egyetértett a titkárok, bírák, bírósági vezetők, és az igazságügyi alkalmazottak előterjesztésben foglalt képzési tervével, egyben elhatározta a Tájékoztatási és Dokumentációs Központ létesítését. A Tanács 2005 októberében döntött a bírósági fogalmazók központi felvételi eljárásának bevezetéséről. 2005 decemberében Tanácsi döntés született arról, hogy a Magyar Bíróképző Akadémia az OIT Hivatala szervezeti egységeként kezdi meg működését. Az Akadémia épülete kivitelezőjének kiválasztására közbeszerzési eljárás keretében került sor. Az új intézmény ünnepélyes alapkőletétele 2005. május 4-én

megtörtént. A kivitelezés tervszerűen, az ütemezésnek megfelelően történik. Az épület műszaki átadásának tervezett időpontja 2006. május 31. napja. Az OIT Hivatala által 2003-ban az Átmeneti Támogatás program keretében benyújtott pályázatot a PHARE Irányító Bizottság 2005. július 7-én HU05-IB-JH01. szám alatt változtatás nélkül jóváhagyta. Az Európai Unió „Az igazságszolgáltatás fenntartható képzési feltételeinek kialakítása a Magyar Bíróképző Akadémia keretében” címmel 1,78 millió euró támogatást nyújt az Akadémia létrehozatalához. A támogatás összegéből 500 ezer euró jut szakértői segítség igénybevételére, az Akadémia e-learning rendszerének kifejlesztéséhez 350 ezer euró áll rendelkezésre, míg az intézmény informatikai és oktatástechnikai eszközökkel való felszerelésére 930 ezer euró használható fel. A bírák és igazságügyi alkalmazottak helyi és központi képzésében, illetve továbbképzésében résztvevő előadó bírák számára szervezendő tanfolyam előkészítése megtörtént, melynek célja, hogy az előadó bírák elsajátítsák a felnőttképzésben hasznosítható alapvető pedagógiai és pszichológiai ismereteket, megismerkedjenek a társas helyzetek és a csoportfoglalkozások jellegzetességeivel, a konfliktuskezelés hatékony módszereivel, az ismeretátadás korszerű metodológiájával, ezen belül a szükséges oktatási segédanyagok és oktatástechnikai eszközök felhasználásának lehetőségeivel. A 60 órás képzés vizsgafoglalkozással zárul, az eredményes végzést oklevél fogja tanúsítani. A képzés 2006. I. félévében indul, mely 2006 szeptemberétől az Akadémián folytatódik. Az Akadémia létrehozása és színvonalas működtetése méltó módon reprezentálja a magyar igazságszolgáltatás elkötelezettségét az Európai Unió több ízben – legutóbb a 2003. évi átfogó ország-értékelő jelentésében – megfogalmazott elvárása iránt, mely szerint Magyarországon elengedhetetlenül szükséges a bíróképzés intézményesítése. A bírák képzési rendszerének kialakítása összhangban áll továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló, az ENSZ által 1985-ben elfogadott alapelvekkel is, valamint az Európa Tanács ajánlásával (1994. R.(94)12), illetve az 1998-ban elfogadott Európai Bírói Charta szövegével.

4. A bírósági épületek 2005. január 1-jei állapot szerint a magyarországi bíróságok 150 épületben működnek, és emellett 5 épület építése van folyamatban. A megyei (fővárosi) bíróságok, valamint a megyeszékhelyi városi bíróságok – tehát a nagy alapterületű bíróságok – zömmel a századforduló környéke és az I. világháború közötti időszakban épültek, míg a helyi bíróságok többsége a két világháború közötti időszakban. A bírósági épületek „új generációját” elsősorban a más funkcióra épült, a rendszerváltozás során átvett, volt párt- és munkásőr épületek jelentik.

Az épületállomány korszerűsítésére az elmúlt évtizedekben csak szerény pénzügyi lehetőségek álltak rendelkezésre. Nem csak a nagyobbrészt 60-110 éve épült épületek rekonstrukciója maradt el, hanem a több, mint tíz éve átvett, volt párt- és munkásőr épületek állaga is romlott, mert nem volt pénzügyi lehetőségünk átvételükkor a teljes felújításra. A bíróságok épület-karbantartásra fordítható pénzügyi lehetőségei nominálértéken másfél évtizede változatlanok, és 2004-2005-re vonatkozóan is csökkentek, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosít. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladja a felújítások során elért eredményeket. 4.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében – a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt – az előző évhez képest jelentős arányeltolódás mutatkozott, a befejezett és a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A beruházások nagy része kettő vagy több évi átfutási idővel valósítható meg. Ebből kifolyólag 2005. évben teljes felújítás 11 453 m², részleges felújítás 5237 m² bírósági alapterületen, míg 2006. évi befejezési határidővel teljes felújítás 12 090 m², részleges felújítás 1000 m², és új épület építés-befejezése 8951 m² bírósági alapterületen történt meg. Fentiek szerint 2005. évben 16 690 m² bírósági alapterületen folytak, 2006-ban 22 041 m² alapterületen fejeződnek be az épület-beruházási munkák. Az építési beruházások előkészítő munkái 11 196 m² területű bírósági épületnél teszik lehetővé, hogy 2006. évben az építési kivitelezési munkák elkezdődjenek, de a kényszerű ütemezés miatt a további előkészített épületek legkorábban 2007-ben kerülhetnek átadásra. A 2006-os évben jelentősen kevesebb, 3297 m² területen van mód az épület-előkészítési munkákra. A felújítással érintett bírósági épületeknél megvalósul a bíróságok biztonságát szolgáló biztonságtechnikai berendezések és rendszerek telepítése is. Az 54. sz. mellékletben valamennyi bírósági épület építészetileg hasznos alapterületének (nettó m²) és műszaki állapota szerinti besorolásának (minősítésének) bemutatásával kívánom az általános megállapításokat alátámasztani: -

-

az 1. o. minősítésű épületek műszaki állapota jó; a 2. o. minősítésű épületek jó műszaki állapot mellett kisebb, akut műszaki kérdések megoldását igényelik; a 3. o. minősítésű épületek összességében – átmenetileg még elfogadható műszaki állapot mellett – egy vagy több műszaki kérdésben azonnali beavatkozást igényelnek; a 4. o. minősítésű épületek azonnal teljes rekonstrukciót igényelnek;

-

az 5. o. minősítésű épületek bírósági célra alkalmatlanok.

Az épületállomány adatait nyilvántartó rendszerünk tartalmazza. Az OIT és a megyei bíróságok rendelkezésére is álló adatállomány a döntéshozás eszközévé vált, segítségével az épületeket érintő legfontosabb műszaki adatokról azonnali információk állnak rendelkezésünkre. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelent az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése. Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával, a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítására az alábbi intézkedések történtek: elkészült és átadásra került a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság és a Szegedi Ítélőtábla épülete, a Baranya Megyei Bíróság és a Pécsi Ítélőtábla lepényépületének beruházása, a Szarvasi Városi Bíróság épülete tetőrekonstrukciójának építési munkái; a Szekszárdi Városi Bíróság épületében megtörtént egy vásárolt emeleti szint felújítása; befejeződött a balatonszemesi üdülő részleges felújítása; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében a III. ütem rekonstrukciós munkái befejezés előtt állnak; folyamatban vannak a Magyar Bíróképző Akadémia épületének bővítési és átalakítási, a Kunszentmártoni Városi Bíróság, a Battonyai Városi Bíróság, az Esztergomi Városi Bíróság épületének és a Csongrádi Városi Bíróság meglévő épületeinek rekonstrukciós, valamint a Győri, a Debreceni Ítélőtábla, a Kunszentmiklósi Városi Bíróság, és a Füzesabonyi Városi Bíróság új épületének építési munkái; folyamatban vannak a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság és a Kiskunhalasi Városi Bíróság épület-rekonstrukciójának tervezési munkái; befejeződött a Fonyódi Városi Bíróság új épületének tervezési munkája és elkezdődött a Kazincbarcikai Városi Bíróság új épületének lebonyolítással összefüggő építés-előkészítő munkája. A beszámolási időszakban kisebb volumenű épület-rekonstrukciós, illetve előre nem látható feladatok végrehajtására is sor került, összességében 128 922 ezer forint értékben: a Fejér Megyei Bíróság épületében 2 db tárgyalóterem kialakítása; a Heves Megyei Bíróság épületében az Egri Városi Bíróság és a Heves Megyei Bíróság akadálymentesítése;

-

a Hevesi Városi Bíróság épületében egy szobából két dolgozószoba leválasztása; a Kalocsai Városi Bíróság épületében kazán csere; a Pásztói Városi Bíróság épületében bejárati kapu felújítása, kerítés javítása, kiegészítése; a Nógrád Megyei Bíróság „B” épületében irattár és kiszolgáló helyiség felújítása; a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon homlokzat színezése; a Fővárosi Bíróság Cégbírósága épületében irattári állvány biztosítása; a Vas Megyei Bíróság Szombathely, Szily J. úti épülete tetőfedésének javítása; a Csongrád Megyei Bíróság Szeged, Széchenyi téri épületén a homlokzat és tető veszély-elhárítási munkái; a Szentesi Városi Bíróság épülete kéményeinek veszély-elhárítása, a Fejér Megyei Bíróság Székesfehérvár, Dózsa György úti épület akadálymentesítése; a Fejér Megyei Bíróság Székesfehérvár, Zichy ligeti épület akadálymentesítése; a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz tartozó kecskeméti telek ügyében kezelői jog megváltása; a Csongrád Megyei Bíróság épületében dolgozószobák kialakítása; a Pest Megyei Bíróság – Dabason, Nagykátán, Dunakeszin és Gödöllőn levő – épületeinek tetőjavítási munkái; a Pest Megyei Bíróság Budapest, Thököly úti épületeinek veszély-elhárítási munkái; a Komáromi Városi Bíróság szigetelési és homlokzat-felújítási munkái; a Zala Megyei Bíróság ügyfélváró burkolatjavítási munkái; a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság biztonsági rendszerének rákötési munkái; a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság épülete mögötti telek megvásárlása; az alsóörsi üdülő veszély-elhárítási munkái; a Bács-Kiskun Megyei Bíróság II. emeletén lévő, ügyészségtől visszakapott helyiségek rekonstrukciós munkái; a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság irattári fejlesztése és városi szennyvízhálózatra való rácsatlakozás megvalósítása; a PKKB mikrofilm-leolvasó berendezésének cseréje; a Ráckevei Városi Bíróság önkormányzattól kapott helyiségeinek tárgyalóteremmé és irattárrá alakítási munkái; a Csongrád Megyei Cégbíróság Szeged, Tábor úti épületének ingatlanrész vásárlása irattár céljára.

A bíróságok által épület-rekonstrukciókra és beruházásokra fordítható összeg 2005. évben (2 200 520 ezer Ft) csökkent a 2004. évi pénzügyi lehetőséghez képest (4 620 000 ezer Ft). Ez a tendencia 2006-ban is folytatódik, mert a rendelkezésre álló forrás kevesebb az előző évinél (2 114 200 ezer Ft).

4.2. A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői A bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésünkre álló pénzügyi lehetőségekből nem tudjuk biztosítani. Megállapítható, hogy nem elsősorban mennyiségi problémáról van szó, hanem arról, hogy a meglévő technikai eszközök jelentős része korszerűtlen. Cseréjük jó esetben fizikai elhasználódásukat követi, az erkölcsi kopás követése megoldhatatlan. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió forintot, 2002-ben 149 millió forintot fordíthattunk, míg 2003-ban 137 millió forint felhasználására volt lehetőségünk. A 2004. és 2005. években a bíróságok technikai ellátására pénzügyi keret nem állt rendelkezésre. 2005-ben a munkakörülmények javítására szolgáló eszközök beszerzésére nem volt és várhatóan 2006-ban sem lesz anyagi lehetőség.

5. A bírósági informatika 5.1. A bírósági informatikai tevékenység főbb területei A bíróságok informatikai tevékenységében a beszámolási időszak főbb célkitűzései a következők voltak: a jogszabályok által előírt feladatok teljesítése: elektronikus aláírás bevezetésének támogatása a cégbíróságokon, felkészülés a távmeghallgatás, távkihallgatás, jegyzőkönyvvezetés más módon megoldására, országos nyilvántartások vezetése, OIT előterjesztések készítése, az informatikai PHARE program menedzselése, a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (BIIR) bevezetésének előkészítése, a Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) I. ütem bevezetése, II. ütem előkészítése, a bíróságok munkájának informatikai támogatása korszerű szervezési és informatikai megoldások segítségével, a bírósági dolgozók informatikai képzése, továbbképzése, felkészítés az új rendszerek használatára, az informatikai infrastruktúra zavartalan működtetése (országos, hivatali), informatikai külső kapcsolatok minél szélesebb körű bővítése (hazai és nemzetközi).

5.1.1. Jogszabályok által előírt feladatok teljesítése Megteremtettük a 2005. évi LXXXVI. törvény alapján a cégbírósági rendszer keretében bevezetett elektronikus aláírás használatának feltételeit. Összesen 257 fő kapott minősített és 70 fő fokozott biztonságú aláírási lehetőséget. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a vádlott, tanú, vagy szakértő meghallgatását, kihallgatását lehetővé teszi úgy is, hogy a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között telekommunikációs összeköttetés jön létre, a képet és a hangot egyidejűleg továbbító végberendezések alkalmazásával. A törvény rendelkezik arról is, hogy az eljárási eseményeket elsődlegesen jegyzőkönyv helyett audiovizuális módon rögzítsék. A szükséges szoftver és hardver eszközök kerültek beszerzésre 2005 novemberében, 2005 decemberében a rendszert már élesben alkalmazták a Pápai Városi Bíróságon. A jogszabályi előírások szerint országos nyilvántartást kell vezetni a hirdetményi idézésekről, a társadalmi szervezetekről és alapítványokról és a gondnokság alá helyezettekről. Ennek keretében a Hivatal Informatikai Főosztálya folyamatosan ellátta a rendszergazdai feladatokat az országos közhiteles nyilvántartások üzemeltetése során. A Bírósági Integrált Informatikai Rendszer keretében korszerűsítésre került a 2005. januártól üzemelő társadalmi szervezetek és alapítványok országos nyilvántartása. 5.1.2. Az informatikai PHARE program helyzete és eredményei A Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (BIIR) kifejlesztésére, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó HU 0007-02-02 számú PHARE szerződés 2005. június 30-án lejárt. A Hivatal – szakértők bevonásával – összességében 65%ra értékelte a BIIR készültségi fokát 2005. június 30-i zárással. A KFKI Számítástechnikai Rt. és az OIT Hivatala közbeszerzési eljárás alapján külön szerződés keretében folytatja a rendszer fejlesztésének befejezését és bevezetését. Az ítélkezést támogató alrendszer – amely a bíróságokon üzemeltetett lajstrom kiváltása mellett további, a követelményjegyzékben megfogalmazott, ítélkezést támogató funkciókat is magába foglal – fejlesztése folyamatosan történik 2006. I. félévében is. A feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy 2005 májusától 889 lajstromból 5,9 millió ügy lett migrálva. A rendszer használatának támogatására a fejlesztést végző KFKI Számítástechnikai Rt. és az OITH folyamatos HelpDesk szolgáltatást biztosít telefonon és e-mailben. A Vezetői Információs Rendszer – amelyben az OIT dokumentumok rögzítése és megtekintése (külső, belső határozatok, szabályzatok, ajánlások, emlékeztetők, ülések napirendje), OSAP statisztikák készítése, és a statisztikai lekérdezések (standard, ad-hoc, térgeometriai), nyilvántartások rögzítése és megtekintése (gépjármű, ingatlanvagyon, irodatechnikai, hardver, szoftver

eszközök) szerepel – fejlesztése 2004. IV. negyedév végére befejeződött. Az adatállomány feltöltése és naprakész vezetése várhatóan 2006-tól kezdődik el. 5.1.3. Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) helyzete A programrendszer az önállóan gazdálkodó bírósági intézményeknél a helyi szervereken került telepítésre. A fejezeti gazdálkodási feladatok ellátásához szükséges, hogy az egyes intézményekben a pénzügyi-gazdasági események nyilvántartása azonos elvek alapján történjen. Ezt az egységesen kialakított kódrendszer kialakításával és központi karbantartásával lehetett elérni. Az első ütemben 2005. január 1-jétől, a gazdálkodási beszámolórendszert is magában foglaló főkönyvi, pénzügyi, kötelezettségvállalási, eszköz- és készlet nyilvántartási rendszerek kerültek bevezetésre. A bírósági gazdasági hivatalok vezetőinek tájékoztatása szerint a háromnegyed éves beszámolók mindenhol a naprakésszé tett GIIR rendszerből készültek el. Ennek támogatására az OIT Hivatala Költségvetési Fejezeti Főosztálya számviteli szakmai, az Informatikai Főosztály és a rendszer szállítója informatikai szakmai segítséget nyújt. A második szakaszban az illetményszámfejtés, bér- és létszámgazdálkodás rendszere, majd a bírósági speciális rendszerek – bírósági bevételek, letétek, bűnjelnyilvántartás – kerülnek bevezetésre. 5.1.4. Az OIT Hivatala Informatikai Főosztálya irányításával kialakított korszerű szervezési és informatikai megoldások -

Üzemszerű használatban van a kötelező és ajánlott nyomtatványok számítógépes adathordozón tárolt változata. Működik a belügyminisztériumi adatbázisok elérési rendszere. A Legfelsőbb Bíróság határozatainak 1992-től gyűjtött adatbázisa, valamint az ítélőtáblák határozatainak adatbázisa a bíróságok rendelkezésére áll. A justicia.net belső hálózaton elérhetők a következő szolgáltatások: Lotus Notes levelező rendszer, a Complex CD Jogtár és a HVG-Orac Jogkódex Plusz- Bírósági Határozatok Plusz rendszere, Justicia-net szerver belső honlap szolgáltatásai: közhiteles nyilvántartások, átmeneti OSAP statisztika, BIIR Információs portál, GIIR dokumentumok, igazságügyi szakértői névjegyzék, Informatikai Biztonsági Szabályzat, bírósági intézmények és szervezetek telefonkönyvei, média és lapszemle, friss InnoculateIT 6.0-7.0 vírusminták, stb.,

-

IM Cégnyilvántartásból adatlekérés, informatikai eszköznyilvántartó rendszer a BCS cég által fejlesztett szoftver segítségével.

5.1.5. Informatikai oktatás A Bírósági Integrált Informatikai Rendszer széleskörű oktatása eredményeként egyetlen olyan felhasználója sincs a rendszernek, aki valamilyen fórumon ne részesült volna a képzés valamilyen formájában. Folyamatosan megtörtént az informatikai vezetők és informatikusok képzése is. A „távmeghallgatás, távkihallgatás, jegyzőkönyv felvétel más módon” c. program keretében 60 főt oktattak a táblabíróságok illetékességi körzeteihez szervezve 2005 decemberében. A GIIR oktatás előre meghatározott oktatási ütemterv szerint került végrehajtásra. 5.1.6. Az informatikai infrastruktúra működtetése Az összes bírósági szervezet egy egységes országos informatikai hálózatban működik, amely mintegy 9400 munkaállomás, 120 lokális hálózat összehangolt üzemeltetését jelenti. Ez a minőségi változás tette szükségessé a hálózati rendszermenedzsment kialakítását. Folyamatosan működik a megkötött szerződésnek megfelelően a Hivatal épületében a NOVELL Kompetencia Központ 2 rendszermérnök közreműködésével. Az üzemeltetés felügyelete két szinten valósult meg. A megyei bíróságok és a hozzájuk tartozó városi bíróságok informatikai rendszereit a megyei informatikusok, az országos hálózatot és a központi rendszereket a Hivatal Informatikai Főosztálya üzemelteti, felügyeli. A főosztály segítséget nyújt a hivatali felhasználók által üzemeltetett irodai szoftverek és felhasználói rendszerek használatához (GIIR I. ütem, költségvetési tervezés, személyzeti alkalmazások, iktató rendszer stb.), és ellátja az OIT Hivatala belső hálózatának fejlesztését, működtetését, biztonsági felügyeletét. 5.2. Az informatika szervezeti keretei A Hivatal a bíróságok informatikai tevékenységének szakmai irányítója, mely feladatot az Informatikai Főosztálynak kell végrehajtania. A PHARE program és a GIIR várható bevezetése következtében megnövekedett feladatok – a rendszeres szakértői közreműködés mellett is – hatalmas munkaterhet jelentenek az informatikai munkatársak számára. Az Informatikai Főosztályon 5 osztály működik: a Rendszerszervezési, a Hálózati, a Segélykoordinációs, a Koordinációs valamint a Kontrolling osztály. A Hálózati osztályon a feladatokat az Országos hálózati üzemeltetési és a Hivatali hálózati üzemeltetési csoport hajtja végre.

Az informatikai munkamegosztási OIT ajánlásnak megfelelően a főosztályi koordinációs munkában kiemelt szerepe van a bírósági vezető informatikusok rendszeres havi értekezletének és a félévenként megrendezésre kerülő többnapos, szakmai továbbképzéssel egybekötött értekezletnek. 5.3. A bíróságok informatikai tevékenysége a számok tükrében 5.3.1. Alkalmazói számítógépes programok A PHARE program alkalmazásfejlesztési feladatainak határidőcsúszása következtében 2004-ben szükségessé vált az OSAP statisztika számítógépes támogatása. A KFKI által elkészített programok segítségével 2005-ben – néhány bíróság kivételével – a statisztika számítógépes támogatással készült. A statisztika elkészítéséhez szükségessé vált az adatok konzekvens tisztítása, mely a később bevezetendő alkalmazások előfeltétele is. A Társadalmi Szervezetek és Alapítványok nyilvántartásának bevezetése során az új informatikai megoldást az egy hónapos kötelező próbaüzemet megelőzően a megyei bíróságokon már megismerték, tesztelték, használták. Változatlanul kiemelkedő a CD Jogtár felhasználóinak száma: 6021 fő. Az informatikai eszközök nyilvántartására több intézmény az egységes rendszert használja (alkalmazók száma 342). Sokan használják a bírósági kötelező nyomtatványokat (3794 felhasználó) és a bírósági határozatok programot is (997 fő). A Dokumentátor programot, amely az ajánlott nyomtatványokat kezeli, 2404 fő használja. A leggyakrabban használt programok az alkalmazó bíróságok száma szerint (OIT Hivatala nélkül) az 55. sz. mellékletben találhatók. 5.3.2. Operációs rendszerek 2005-ben a legtöbb szerver Novell 6.5 hálózati operációs rendszerrel működött (140 db). Változatlanul működnek a Novell 5.1. szerverek és a GIIR telepítésével a Windows 2003. szervereket is üzembe helyezték a bíróságokon. A számítógépes munkaállomásokon a korszerű Windows XP operációs rendszer aránya 31,3%-kal emelkedett és stagnált a DOS-os alkalmazások száma. A hálózati operációs rendszerek és a számítógépes munkaállomásokon alkalmazott operációs rendszerek bírósági intézmények és operációs rendszerek szerinti megosztását a 56-57. számú mellékletek tartalmazzák. 5.3.3. Hardver ellátottság A bíróságok országos hálózata 2005-ben 2004-hez viszonyítva 16,14%-kal bővült úgy, hogy használaton kívül helyeztek 313 munkaállomást. A hálózatba kapcsolt munkaállomások száma 9361 db, a 2004-es 8060 db-bal szemben. Ha figyelembe vesszük az IM tulajdonú gépeket, melyek a bíróságokon üzemelnek (480

db), a gépellátottság még kedvezőbbnek tekinthető. Kiemelkedő a fejlődés 2000hez viszonyítva: a munkaállomások száma 134,9%-kal emelkedett. Az országos hálózat szolgáltatásait minden munkaállomásról elérik. Az önálló gépek száma (391 db) 85,3%-kal emelkedett, ebből tárgyalóteremben 42 gépet helyeztek el és 119 db Notebook áll a bíróságok rendelkezésére. Összességében a hálózatos, az önálló gépek és a szerverek száma 10 152 db. Az IM tulajdonú (cégbírósági) munkaállomásokkal és szerverekkel együtt számolva a gépek száma összesen 10 712 db. 2005-ben a szerverek száma 400 db, mely magába foglalja a helyi bíróságokon üzemelő szervereket is. Az IM tulajdonú szerverek száma 80 db. A bírósági tulajdonú szerverek száma 2000-hez viszonyítva 81%-kal nőtt. A számítógépes munkaállomások számát a 58/1. számú, az IM tulajdonú munkaállomások számát a 58/2. számú, az önálló gépek számát a 58/3. és a 58/4. számú, a szerverek számát a 58/5. számú, az IM tulajdonú szerverek számát a 58/6. számú melléklet mutatja be bírósági intézményenként. A nyomtatók száma 2005-ben 4,57%-kal nőtt miközben minőségi cserékre került sor (58/7. számú melléklet). Jelenleg 4483 nyomtató üzemel a bíróságokon. 2000-hez viszonyítva a nyomtatók száma 45,65%-kal emelkedett. Az IM tulajdonú nyomtatók száma 395 db (58/8. számú melléklet). Az ítélőtáblák felszerelése a legkorszerűbb eszközökkel történt. A működéshez szükséges eszközöket megkapták, az országos hálózat szolgáltatásait elérik. Az egy főre eső munkaállomások alapján a legjobban felszerelt bíróság – az IM tulajdonú gépeket is figyelembe véve – a Tolna Megyei Bíróság. Legkevesebb az egy főre jutó munkaállomások száma a Debreceni Ítélőtáblán. Ugyanezt mutatja az egy bíróra eső munkaállomások száma szerinti sorrend. Átlagosan az egy bíróra eső összes munkaállomások száma 3,43 db/bíró, egy fő engedélyezett létszámra eső összes munkaállomások száma 0,91 db/fő (OIT Hivatala nélkül számolva). Megállapítható, hogy a bíróságokon minden bíró rendelkezik számítógéppel, vagy lehetősége van számítógépes hozzáférésre (lásd a 61-62. számú mellékleteket). 5.3.4. Informatikai szakember ellátottság 2005. évben az informatikusok létszáma nem változott jelentősen. A tényleges létszám az OIT Hivatala és az ítélőtáblák informatikusi létszámával együttesen 201 fő. A létszámhelyzet komoly problémát jelent a feladatok ellátásában, mert az új rendszerek bevezetésének sikere alapvetően az informatikusok közreműködésén múlik. Az informatikusok létszámának alakulását és a bíróságok létszám szerinti sorrendjét az 59., 60., 63. és 64. számú mellékletek mutatják be.

6. A bíróságok nemzetközi kapcsolata A Hivatal a nemzetközi kapcsolatok területén munkáját arra összpontosította, hogy a tagállami működési körülmények között, a feltételeknek megfelelve elősegítse az OIT elnöke és tagjai, a bíróságok és a Hivatal nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. A két- és többoldalú kapcsolatok területén egyaránt sikerrel járultunk hozzá ahhoz, hogy a magyar igazságszolgáltatás eredményeit partnereink megismerhessék, valamint magyar részről tájékozódhassunk és tapasztalatot szerezhessünk más országok igazságszolgáltatási igazgatási rendszeréről, az igazságszolgáltatás működéséről. A kelet-európai térség legfelsőbb bíróságainak elnökei közötti tanácskozás, az OIT elnökének partnertalálkozói a legmagasabb szinten képviselik a magyar igazságszolgáltatást a nemzetközi kapcsolatokban, jó alapokat teremtve az állandó munkakapcsolatok létrehozásához. Az egyes európai országok hivatalos küldöttségeivel megtartott találkozók, valamint a különböző szintű bíróságok közötti nemzetközi kapcsolatok, látogatások hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar igazságszolgáltatás eredményeit nemzetközi téren is elismerjék. A partner hivatalok küldöttségeivel megtartott találkozók a hosszú távú együttműködés lehetőségeit biztosítják, amelyek különösen értékesek számunkra. Kiemelést érdemel, hogy az OIT elnöke és tagjai, a bírói kar tagjai és a Hivatal munkatársai egyaránt több nemzetközi tanácskozáson mutatták be helyzetünket és ismerkedtek meg az európai országok gyakorlatával. Két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataink egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország hatékony tagja legyen a nemzetközi szerződéses igazságszolgáltatási együttműködésnek. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése területén, a hagyományosnak tekinthető partnereinkkel (pl.: Németország, Franciaország, Ausztria, más környező országok) fenntartott kapcsolatok ápolása mellett kapcsolatépítést kezdeményeztünk elsősorban az új uniós tagállamokkal (pl.: Litvánia, Lettország), hogy tagállami szintre fejlesszük kapcsolatainkat. Az igazságszolgáltatási igazgatási intézmények nemzetközi hálózatában működve több olyan kezdeményezést tettünk, amelyekkel többéves, jelentős projektekben való részvételünket alapoztuk meg. Kezdeményezzük és támogatjuk, hogy a városi, megyei bíróságok és az ítélőtáblák fejlesszék közvetlen együttműködésüket más országok bíróságaival. A jövőben még erőteljesebben ösztönözzük a különböző szintű hazai és külföldi bíróságok közötti közvetlen kapcsolatfelvételt és együttműködést, kiemelt figyelmet fordítva az uniós tagjelölt országokra és a friss demokráciákra (pl.: Románia, Ukrajna), hogy átadhassuk a jogállamiság kiépítésében, a demokratikus keretekben való működés területén és a taggá válás folyamatában elért eredményeinket, tapasztalatainkat.

7. Közreműködés a jogalkotásban A bíróságoknak a jogalkotás folyamatában való közreműködésénél alapvető kiindulási pont, hogy a bíróságok alkotmányos feladata a hatályos jogszabályoknak megfelelő törvényes jogalkalmazás, az ítélkezés. Nyilvánvaló, hogy a jogalkalmazói tapasztalatokat a jogalkotásnál fel kell használni, szükség van az ún. „visszacsatolásra”. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jtv.) ebből kiindulva írja elő, hogy a törvény és a kormányrendelet tervezetét – ha az a bíróságok hatáskörét érinti – véleményezésre a Legfelsőbb Bíróság elnökének is meg kell küldeni. Az ún. „reformtörvények” keretében meghozott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) szerint pedig az OIT véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezeteit, illetve kezdeményezheti azok megalkotását (módosítását). A fentiekben hivatkozott törvények vonatkozó részei az OIT megalakulása óta nem változtak annak ellenére, hogy a korábbi évek tájékoztatóiban visszatérően javasoltuk az OIT véleményezési jogának a Jtv.-be történő beillesztését. A módosításra idáig nem került sor. A bíróságokat érintő és az OIT-hoz (annak Hivatalához) véleményezésre megküldött tervezetek száma évek óta emelkedő tendenciát mutat, 2005. évben azonban jelentős változás következett be. A tavalyi évhez képest, amikor 129 ilyen tervezet érkezett, 2005-ben már 217 ügyiratot észrevételeztünk, amely 68%-os növekedést jelent. Ismételten visszatérő probléma, hogy a tervezetek többségénél az előkészítő tárcák által megadott rövid határidő nem felel meg a Jtv. előírásainak, a minden tekintetben megalapozott véleményadás követelményének. Egyre többször fordul elő – még nagyobb terjedelmű és szakmailag jelentős tervezeteknél is –, hogy a határidő mindössze egy-két nap. E probléma véleményem szerint a jogalkotási terv körültekintőbb elkészítésével, a Jtv. hatályos rendelkezéseinek a betartásával is nagyrészt kiküszöbölhető lenne. A bíróságok feladatait és hatáskörüket érintő törvényjavaslatok előterjesztésénél gyakori, hogy hiányzik az ún. hatásvizsgálat elvégzése, illetve az abból eredő, többnyire költségvetési kihatásokat eredményező következtetések levonása. Ennek ellenére a bíróságok bevonásával, a szakmai jellegű észrevételeken túl, minden esetben megtettük javaslatainkat az általunk indokoltnak tartott létszám- és bérfejlesztésre, a kapcsolódó egyéb (informatikai, működési) feltételek központi költségvetési forrásból történő biztosítására. Sajnálatos tény, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényekben ezek nem tükröződnek. Bár a tájékoztató 2005. évre vonatkozik, e megállapítás a Magyar Köztársaság 2006.

évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény ismeretében jelen évre is helytálló. Nem kapta meg a Fejezet a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának a növelése érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényből és ehhez kapcsolódóan a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (Pp.) a közigazgatási perekre vonatkozó részének a módosításából eredő létszámfejlesztést sem. Fentieket azért szükséges külön hangsúlyozni, mivel a megfelelő feltételek biztosítása nélkül, a bíróságok erőfeszítéseinek ellenére is romolhatnak az időszerűségi mutatók és növekedhet a Magyar Állam felelősségét megállapító ítéletek száma. 8. A bíróságok jogi képviselete A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) felelősség alatt legáltalánosabb értelemben valamely jogi helyzet anyagi követelményeinek viselését érti, amely tevékenységből vagy mulasztásból származik, a bírósági eljárásokból származó kár és felelősség tehát nem más, mint e következmény áthárítása a bíróságokra. A Ptk. 349. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján meg kell téríteni mindazt a bírósági jogkörben okozott kárt, amely rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló – 2003. július 1-jén hatályba lépett – 1990. évi CX. törvény módosította a Pp. 2. § (3) bekezdését, amely szerint méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással az, akinek a jogvita elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát az eljárások során megsértették. A Pp. fent idézett szabálya a jogalkalmazók – különösen a bíróságok – számára jogértelmezési feladatot teremtett, annál is inkább, mert a kártérítésre igényt tartó felek a bíróságokhoz benyújtott keresetükben nem minden esetben jelölik meg konkrétan, hogy a Ptk. 349. §-ára, illetőleg az említett szabályra alapítják-e a kártérítési követeléseiket. A szabályozásban az eltérés szembetűnő, mert a Ptk. a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét megköveteli, a módosított Pp. 2. § (3) bekezdése pedig azt kívánja meg, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. A Pp.-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a

Ptk. 349. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be, nevezetesen azt, hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményeire az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni, miként azt azon kártérítést igénylők esetében tette, akik keresetükben az 1976. évi 8. tvr.-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó 8. Kiegészítő Jegyzőkönyv ratifikációja és az ezek kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvényre hivatkoztak. Az említett a jogszabályok ugyanis az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapítják meg a Magyar Állam felelősségét. Az Egyezmény alapján a bírósággal szembeni igényt nem lehet érvényesíteni, mert annak betartásáért a Magyar Állam vállal felelősséget oly módon, hogy az eljárás elhúzódása esetén mentségként nem lehet hivatkozni a bíróságok túlterheltségére sem, e felelősség nem függ a felróhatóságtól – mint a klasszikus polgárjogi kártérítés esetén –, hanem azon túlmutató, mintegy objektív helytállási kötelezettséget eredményez. Mindezekre figyelemmel jelenleg a Ptk.-nak és a Pp.-nek az említett szabályain alapuló felelősségi szabályok alapján lehet kártérítési követeléssel élni a bíróságokkal szemben. A bíróságok jogi képviseletéről való gondoskodás a Bszi. 39. § j) pontja alapján az OIT feladata, amelyet Hivatala útján lát el. A tájékoztató időszakában 621 ügy volt folyamatban – évről évre emelkedő tendenciát mutatva –, amelyből 207 fejeződött be jogerősen. Folyamatban van 414 eljárás, ebből 282 az új kereset. A perindítási okok az elmúlt évekhez viszonyítva zömmel hasonlóak voltak. Többen alapozták keresetüket arra, hogy a jogerős ítélet törvénysértő volta vagy az ügyben eljáró bíróság mulasztása miatt lettek pervesztesek, illetőleg az eljárás időtartamának elhúzódása miatt nem jutottak hozzá a követelésükhöz. Az említettek miatt sérült a tisztességes tárgyaláshoz és eljáráshoz való joguk. Gyakori, hogy a felperesek a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti követelést olyan, a jogértelmezés területére tartozó vitás kérdésekben kialakított állásfoglalásra alapítják, amelyet a bíróság már jogerős döntéssel elbírált, azaz a bíróság elleni kártérítési per indításával akarják elérni a korábbi, számukra sikertelen perben született jogerős döntés felülvizsgálatát. Ezeknek az eljárásoknak az

elintézését a periratok nagy tömege nehezíti, mert a Legfelsőbb Bíróság által kialakított gyakorlat egyértelmű: a kártérítési per nem teremthet egy további jogorvoslati fórumot, az egyik bíróság jogerős határozatát egy másik bíróság kártérítési kereset alapján sem bírálhatja felül. Az említett perindítások bizonyára arra a körülményre vezethetők vissza, hogy ezekben az eljárásokban zömmel jogi képviselők nélkül eljáró természetes személyek vesznek részt. A büntetőeljárás lefolytatásával kapcsolatosak azok az esetek, amelyekben a bűncselekmény vádja alól felmentett felperesek a személyes szabadság jogellenes megsértése miatt, a jogszabály értelmezése során elkövetett tévedésre, a bizonyítékok téves értékelésére, a jó hírnév megsértésére, az eljárás indokolatlan elhúzódására hivatkozással több milliós vagyoni és nem vagyoni kártérítést követelnek. Ezekben az ügyekben tapasztalható az is, hogy a bűncselekmény vádja alól felmentett felperesek nincsenek tisztában az elrendelt előzetes letartóztatás vagy a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés következményeként igényelhető kártérítésre és kártalanításra vonatkozó jogszabályokkal és a két jogintézmény közti alapvető különbségekkel. Több olyan per is indult, amelyben jogellenes károkozásra hivatkozással vagyoni és nem vagyoni kártérítést kértek a felperesek, mert a bíróság késedelmes eljárása következtében az összbüntetési ítélet meghozataláig „túlülték” az abban kiszabott szabadságvesztés időtartamát. Külön említést érdemelnek a bűnjelek kezelésével kapcsolatos mulasztásokra alapított ügyek. Ezekben a felperesek a helytelen tárolás következtében keletkezett kár összegét követelik. Az előzőekben bemutatott kereseti kérelmek túlnyomó része nem bizonyult megalapozottnak, figyelemmel arra, hogy a bíróságok pernyertességének aránya a megindult perek 99%-át tette ki, jóllehet több jelentős perértékű eljárás még nem fejeződött be. A korábbi évek tájékoztatóiban is említést tettem a keresetben megjelölt pertárgy értékekről. A 2005. évben folyamatban volt perekben a keresetlevelekben megjelölt kártérítési követelés összege 9 milliárd forint volt, míg a bíróságoknak pervesztességük miatt 7 ügyben 2,5 millió forintot kellett megtéríteniük. Ehhez a számarányban is jelentős eltéréshez hozzájárul – az eredményes védekezés előterjesztésén kívül –, hogy a bíróságok ellen indítható kártérítési perek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében tárgyi illeték-feljegyzési jogosak, azaz a felpereseknek nem kell leróniuk a keresetlevél benyújtásakor az illetéket, hanem a per befejezésekor a bíróság döntése alapján a pervesztes fél lesz köteles azt megfizetni. E szabály jelentősen elősegíti, illetve ösztönzi a felpereseket minél magasabb – esetenként teljesen eltúlzott – kártérítési igények benyújtására.

Az említett fizetési kedvezmény akkor lenne indokolt, ha a felek kiszolgáltatott helyzete, alá-fölérendeltségi viszonya vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege miatt lenne szükség az akadálymentes keresetindítás biztosítására. E gondolatot a Strassbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlata is megerősíti. A tárgyi illeték-feljegyzési jog eltörlése megfontoltabb magatartásra ösztönözné a felpereseket, ténybelileg megalapozottabb és reális összegű kártérítési igények érvényesítéséhez vezetne. 9. A bíróságok sajtótevékenysége Az elmúlt évben is jellemző volt valamennyi bíróságra, hogy jelentős figyelmet fordítottak a közérdeklődéssel kísért ügyekre és intenzívebbé tették a sajtóval való rendszeres kapcsolatukat. (65/1. számú melléklet) Valamennyi bíróság a jogszabályoknak és az OIT szabályzat rendelkezéseinek betartásával végezte munkáját, miközben kiemelt figyelmet fordított a helyi- és az országos médiával való rendszeres kapcsolattartásra is. Az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok általában sajtótájékoztatót tartottak az összbírói értekezleteiket követően – amelyeken rendszerint a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke is részt vett –, ahol az elért eredményekről, a jövőben megvalósítandó tervekről, az országos vagy regionális jelentőségű, egyszerre több médiumot is érdeklő aktuális hírről, vagy az ítélkezés alapjául szolgáló és az állampolgárokat érintő jogszabályváltozásokról kívánták tájékoztatni a sajtón keresztül a közvéleményt. A bíróságok többsége a közérdeklődésre számot tartó ügyekről jegyzéket juttatott el a sajtó képviselőihez, illetve törekedett arra, hogy külön is tájékoztassa az elektronikus és írott sajtót az ilyen ügyekben hozott döntésekről. A sajtó munkatársainak megkeresésére a sajtószóvivők, illetve a bírósági elnökök, vagy az általuk kijelölt vezetők, bírók nyilatkozataikkal tették a közvélemény számára világossá és érthetővé a bírósági döntések indokait. A bíróságok az elmúlt év során több mint 1800 közleményt, illetve nyilatkozatot adtak ki a munkájukat érintő fontosabb eseményekről, rendezvényekről, jogszabályokról, illetve jogszabályi változásokról. Az OIT Hivatala által összeállított lap- és médiaszemle alapján országosan követhető volt az a kép, amelyet a média tükrözött vissza a bíróságokról (65/2. számú melléklet). E lapszemle nyújtott segítséget a bíróságoknak ahhoz is, hogy

szükség esetén kellő időben és módon tudjanak reflektálni a sajtóban megjelent téves hírekre, vagy információkra. Folytatódott a 210/2004. (XII. 7.) OIT határozattal elfogadott kommunikációs stratégia végrehajtása. Ennek keretében kommunikációs szakemberek bevonása is szükségessé válik annak érdekében, hogy a közvélemény számára nyitottá, átláthatóvá, megismerhetővé tegyük a bíróságok mindennapi munkáját, érthetővé és elfogadottá a döntéseit. A kommunikációs stratégia céljai meghatározásának alapját a lakosság körében elvégzett közvélemény-kutatás adatai képezik. A kommunikációs stratégia szellemében a már kiépített szóvivői hálózat továbbfejlesztése és a szóvivők szakmai képzése is folytatódott. Az információs társadalom fontos követelménye, hogy a bírósági szervezet működése, a bírósági döntések mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. E cél elérése érdekében a központi bírósági honlap teljes (formai és tartalmi) megújítása is folyamatban van. Az állampolgárok bírósággal kapcsolatos alapvető ismeretekkel ellátása érdekében 20 000 példányban elkészült a „Megmagyarázzuk a bíróságokat” című tájékoztató kiadvány első füzete, amely valamennyi bíróságon megtalálható és a bíróságok központi honlapján is olvasható.

V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete 2005-ben Az OIT – a bíróságok működési feltételeinek alapos vizsgálata alapján – 2005. évre kidolgozott költségvetési javaslata a következő volt: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

80 392,2 millió Ft, 6 176,0 millió Ft, 5 240,3 millió Ft, 75 151,9 millió Ft.

Az Országgyűlés által elfogadott és az OIT javaslata között mutatkozó 10,8 milliárd Ft különbözet döntően a 2004. évi eredeti előirányzat 5%-os támogatási előirányzat-csökkentés visszapótlása, a hatályba lépett jogszabályi módosításból eredő működési többletkiadások, a PHARE programhoz kapcsolódó hazai támogatás finanszírozása, az informatikai fejlesztések működési kiadása, illetve a felhalmozási és a központi beruházási kiadások fedezetét tartalmazta. Az Országgyűlés által elfogadott előirányzatok az alábbiak voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

69 581,2 millió Ft, 2 150,8 millió Ft, 5 240,3 millió Ft, 64 340,9 millió Ft.

A fenti támogatási előirányzat 255,4 millió Ft-tal csökkent a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest. A fejezet költségvetése szerkezetileg változott az 5%-os támogatáscsökkentés következtében a felhalmozási és a dologi kiadások terhére a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata növekedett, a költségvetési törvényben biztosított bírói alapilletmény-emelés és a 35 éves jubileumi jutalom fedezetének a javára. A többletbevételeket is figyelembe véve a 2005. évi módosított előirányzatok a következők voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

80 108,3 millió Ft, 5 934,0 millió Ft, 16 605,3 millió Ft, 63 503,0 millió Ft.

A fenti költségvetési előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek. Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

75 585,2 millió Ft, 4 587,0 millió Ft, 14 773,6 millió Ft, 63 503,0 millió Ft.

A 2005. évi előirányzat-maradvány 2691,3 millió Ft, amelyet 702,7 millió Ft-tal növel az alaptevékenység előző évekből származó előirányzat maradványa, így az összes előirányzat maradvány 3394,0 millió Ft. Ebből a maradványból 139,9 millió Ft a központi költségvetésbe befizetendő, további 2,8 millió Ft a maradványt terhelő befizetési kötelezettség (költségvetési szervet meg nem illető összeg, elmaradt feladat), 3251,3 millió Ft kötelezettségvállalással lekötött összeg. A lekötött előirányzat maradványból 1978,0 millió Ft a 2006. évre áthúzódó épületrekonstrukciókkal kapcsolatos kiadás, 272,1 millió Ft a bírósági információs rendszer és hálózatfejlesztés program, 12,9 millió Ft az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben tartandó PHARE-oktatás fedezete, 988,3 millió Ft pedig 27 intézmény 2006. évre áthúzódó kötelezettségvállalása. A személyi juttatásokra felhasznált összeg 42 678,9 millió Ft volt, amely az összes kiadás 56,5%-át tette ki. A rendszeres személyi juttatások összege 32 590,7 millió Ft, amely az illetményalap 2005. január 1-jétől történő 6%-os növekedését tartalmazta. A kifizetés – a kötelező előresorolások következtében – az előző évi felhasználáshoz viszonyítva 9,8%-kal emelkedett. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres személyi juttatásai címen 8952,6 millió Ft került kifizetésre, mely az előző évihez képest 130,8 millió Ft-tal csökkent. A változás a normatív és a teljesítményhez kötött jutalom mértékének csökkenése, illetve a személyhez kapcsolódó költségtérítések körének szűkítése miatt jelentkezett. A külső személyi juttatásokra kifizetett összeg 1135,6 millió Ft volt, amely az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tanúk részére, és megbízási díjakra került felhasználásra. A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás 13 307,6 millió Ft volt, ebből a társadalombiztosítási járulék 11 535,7 millió Ft-ot tett ki. A munkaadókat terhelő járulékok összege az előző évi kifizetésekhez képest 6,7%-kal növekedett, amely az illetményalap-emelés és a külső személyi juttatás kifizetések növekményének, illetve az egészségügyi hozzájárulás év közben történő csökkentésének együttes következménye.

A dologi kiadási előirányzatok az előző évhez képest a saját bevételi többletek összegével és az előirányzat maradvány igénybevételével növekedtek. A felhasználás a 2004. évi 9036,5 millió Ft-tal szemben 9551,8 millió Ft-ot tett ki. A 2004. évhez viszonyított kiadási többlet 2005. évben 515,3 millió Ft volt. A jelentősebb többletkiadások az alábbi tételeken mutatkoztak: ⇒ ⇒

szolgáltatási kiadások különféle költségvetési befizetések

386,1 millió Ft, 178,0 millió Ft.

A szolgáltatási kiadások növekedésében a távhő, a gázenergia, a villamos energia, a víz- és csatornadíjak, a postai és szállítási szolgáltatás, az anyagbeszerzés kiadásainak növekedése jutott kifejezésre. A különféle költségvetési befizetések növekedését az eredeti előirányzatot meghaladó bevétel utáni befizetési kötelezettség, a bevételek meghatározott köre utáni 5%-ról 15%-ra történő befizetés növekedése és a bérleti díjak utáni befizetési kötelezettség indokolja. A bevételi előirányzatoktól történt lemaradás, illetve a kiadásoknak a tervezettől eltérő alakulása következtében a likviditási gondok megszüntetése érdekében a bíróságoknál belső átcsoportosítások váltak szükségessé. Ezen intézmények fizetési képességének megőrzése érdekében 1469,4 millió Ft átcsoportosítására került sor. Működési célú pénzeszköz-átadás 36,5 millió Ft volt, amely az önkormányzatnak történő és a Bíróságok fejezet intézményei közötti átadásból keletkezett. A felhalmozási kiadások teljesítése 9931,2 millió Ft volt, ebből az intézményi beruházásokra felhasznált kifizetés 1550,3 millió Ft. Ezen belül immateriális javak vásárlása 433,5 millió Ft, ingatlanok vásárlása, létesítése 119,3 millió Ft, földterület vásárlása 5,0 millió Ft értékben valósult meg. A fejezet 27 intézményénél számítástechnikai-irodatechnikai gépek, berendezések, felszerelések vásárlására, informatikai hálózat kiépítésére, bővítésére 876,4 millió Ft szolgált. Járművek cseréjére és vásárlására 116,1 millió Ft-ot költöttek az intézmények. A bírósági épületek felújítására 226,3 millió Ft, gépek és berendezések felújítására 1,2 millió Ft került felhasználásra. A központi beruházási kiadások, valamint a felhalmozási célú pénzeszköz átadások teljesítése együttesen 8153,4 millió Ft-ot tett ki. Ebből 3566,5 millió Ft elszámolás-technikai okok miatt keletkezett. (Ez utóbbi összeg halmozott pénzforgalomnak tekinthető, ugyanis ugyanez az összeg a bevételek között is

megjelent.) Ennek kiszűrése után a tényleges kiadás 4586,9 millió Ft, amelyből a fejezet épület-beruházásokra és -rekonstrukciókra 3957,8 millió Ft-ot, gépek, berendezések és felszerelések vásárlására 615,6 millió Ft-ot és járművek beszerzésére 13,5 millió Ft-ot használt fel. A fenti beruházásokat (rekonstrukciókat) részletesen külön fejezet tartalmazza. A bevételek teljesítése 14 773,6 millió Ft volt. A 3566,5 millió Ft halmozódás kiszűrését és az előző évi előirányzat-maradvány 5703,5 millió Ft igénybevételét követően a tényleges bevétel 5503,6 millió Ft. A működési bevétel 4909,8 millió Ft volt, amely döntően a hatósági és eljárási bevételekből keletkezett (4322,1 millió Ft), a felhalmozási bevétel 514,6 millió Ft, a támogatási kölcsönök visszatérülése 79,2 millió Ft volt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata a fejezet 2004. évi költségvetési beszámolóját megbízhatónak és megalapozottnak minősítette. 2. Az OIT és az OIT elnöke legfontosabb költségvetéssel kapcsolatos határozatai Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények 2005. évi kiemelt költségvetési előirányzatait és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel. Döntött a 2005. évi intézményi költségvetések készítése során felmerült problémák rendezéséről, valamint a létszámra és az illetményre vonatkozó bírósági adatszolgáltatás egyeztetéséről. Határozott arról, hogy a létszámmal és személyi juttatásokkal való gazdálkodásról szóló 1998. évi 4. számú szabályzatnak azon rendelkezését, amely szerint a személyi juttatás megtakarítás 50%-át használhatják fel a bíróságok saját hatáskörükben, továbbra is fenntartja. Döntött a bíróságok 2005. évi talárszükségletéről és a beszerzéshez szükséges fedezet biztosításáról; a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ruházati költségtérítésének és étkezési hozzájárulásának 2005. évi megállapításáról és kifizetéséről; a bírák és az igazságügyi alkalmazottak soron kívüli előresorolásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak jó munkájának elismeréseként adható illetményemelésről. Tájékozódott a 2004. évi épületrekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, továbbá döntött a 2005. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, továbbá a kisebb felújításokra és nagyobb karbantartásokra elkülönített pénzeszközök felhasználásáról.

Megállapította a lakáscélú támogatások keretét, majd azt év közben egy alkalommal felemelte. Hozzájárult a Győri Ítélőtábla beruházásának a kiviteli terv szerinti megvalósításához és a rendelkezésre álló összeget 238,5 millió Ft-tal kiegészítette a 2005. évi fejezeti kezelésű előirányzat terhére. Továbbá döntött az épület teljes megvalósításához szükséges pótelőirányzat biztosításáról. Áttekintette és megtárgyalta az intézmények II. félévi pénzügyi helyzetét és döntött a dologi hiányok finanszírozásának biztosításáról. Megtárgyalta és elfogadta a Bíróságok fejezet 2006. évi fejlesztési igényeit. Ennek során meghatározta – az előző évben elfogadott koncepcióra alapozva – a bírák és igazságügyi alkalmazottak életpálya modell II. ütemének költségvetési támogatási szükségletét. Megtárgyalta a bíróságok 2004. évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készült jelentést. Az észlelt hiányosságok megszüntetéséről az érintett intézmények elnökeitől tájékoztatást kért és kapott.

-

Engedélyezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére: a 2005. március 31-ei tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek 50%-át kitevő, a 2005. szeptember 30-ai tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek 119,8 %-át kitevő jutalom kifizetését.

Megállapította és engedélyezte a központilag ellátandó feladatokra a teljesítményhez kötött jutalom összegét és annak kifizetését. Az év végéhez közeledve határozott a Bíróságok fejezet fejezeti kezelésben lévő, illetve az intézményeknél zárolt előirányzat, illetve a központi beruházási előirányzatból még lekötetlen, összesen 516, 8 millió Ft felhasználásáról. A GIIR 2006. január 1-jei bevezetésével összefüggő feladatokról is határozott. Elrendelte a fejezet minden intézményénél a Forrás SQL rendszer további moduljainak használatát. 3. A 2005. évi költségvetési helyzet Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok működési feltétételeinek alapos vizsgálata alapján többszöri módosítás eredményeképpen 2006. évre a következő költségvetési javaslatot dolgozta ki:

Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

89 022,7 millió Ft, 4 320,0 millió Ft, 5 652,1 millió Ft, 83 370,6 millió Ft.

Az Országgyűlés a Kormány által javasolt előirányzatokat fogadta el, amelyek az alábbiak voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

69 793,1 millió Ft, 2 000,0 millió Ft, 5 652,1 millió Ft, 64 141,0 millió Ft.

Az Országgyűlés által elfogadott és az OIT javaslata között mutatkozó 19 229,6 millió Ft-os különbözet az alábbi többletigényeket tartalmazza: -

-

2005. évi elvonások visszapótlása Magyar Bíróképző Akadémia felállítása 2006. III. 1-jétől fokozatos feltöltéssel 46 fős létszámfejlesztés és működési kiadások fedezete Bíróképző Akadémia felszerelésére biztosítandó átmeneti támogatás önrésze Elektronikus cégnyilvántartás bevezetése 2005. I. 1-jétől Közösségi védjegybíróság és mintaoltalmi bíróság a Fővárosi Bíróságon 10 fős létszámfejlesztés EU tagállamaival folytatott polgári és bűnügyi együttműködéshez 32 fős létszámfejlesztés A Be. módosításával a „távoltartás” intézményének bevezetéséhez 40 fős létszámfejlesztés A Pp. XX. fejezet módosítása és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény-tervezet végrehajtásához 107 fős létszámfejlesztés Bírósági ügyintézők kiváltására 147 fős létszámfejlesztés A munkateher csökkentését eredményező informatikusi és egyéb létszámfejlesztés 246 fő A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények 2005. I. 1-jétől bevezetett számlavezetési díja Az elektronikus információszabadság végrehajtásához szükséges egyszeri informatikai fejlesztés Bírói illetményalap 8%-os emelése (a már meglévő létszámra és a tervezett létszámfejlesztésekre) Bírák és igazságügyi alkalmazottak életpálya modell II. üteméhez szükséges támogatás Közalkalmazottak bérnövekménye

millió Ft-ban 1425,8

271,1 220,3 54,6 94,1 297,0 385,8 1001,0 597,2 1883,5 50,0 265,0 5180,8 4548,0 1,7

-

Dologi kiadási előirányzat 2004. évi szintre történő visszapótlása Bírósági épületek akadálymentesítése Központi beruházások befejezéséhez szükséges támogatás

1065,0 801,0 1087,7

Az eltérések jelentős része már hatályos jogszabály-módosításokból eredő többletfeladatokra igényelt támogatás volt. Több mint 1,4 milliárd Ft-ot jelentett a fejezet 2005. évi előirányzatának – hasonlóan a többi fejezethez – a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. tv. 51. § (1) bekezdésében elrendelt államháztartási tartalék (1%, 10%) létrehozása és elvonása, az áfa-kulcs és az egészségügyi hozzájárulás változása miatti csökkentése. A fejezet 2006. évi támogatási előirányzata – képviselői módosító indítvány elfogadásával – további 200,0 millió Ft-tal csökkent. Az intézmények gazdálkodási helyzetét tovább rontotta a 3%-os fejezeti tartalékképzési kötelezettség, amely 1930,2 millió Ft. A 2005. évről 2006. évre szerkezeti változásként végrehajtott támogatáscsökkentés komoly erőpróba elé állította a bíróságokat, az ítélőtáblákat és az OIT Hivatalát is, elsősorban azért, mert a csökkentés legnagyobb mértékben a dologi kiadásokat és a központi beruházásokat érintette. A központi beruházások 2006. évi előirányzata a 2005. évi előirányzat 93,0 %ára esett vissza. Ennek következtében több beruházást is át kellett ütemezni, amely – mint köztudott – a beruházási kiadások emelkedésével jár. A bázis-előirányzatot csökkentő 1,4 milliárd Ft fejlesztési többletként visszapótlásra került a folyamatban lévő feladatok fedezetére, amelyek az alábbiak: ⇒Bíróképző Akadémia 2006. III. 1-jétől történő fokozatos feltöltése és működtetése, ⇒elektronikus cégnyilvántartás 2005. I. 1-jétől történő működtetése, ⇒megkezdett központi beruházások befejezése. Ennek ellenére a fejezet működési feltételeinek alakulásában kedvezőtlen változások következtek be. A 2006. évi dologi kiadások előirányzata közel azonos szinten maradt, mint a 2005. évi eredeti előirányzat, abszolút összegben 5,2 millió Ft-tal csökkent. A dologi kiadások alakulása még kedvezőtlenebb, ha figyelembe vesszük, hogy az intézmények által tervezett bevételi többlet összege, 416,4 millió Ft, ennek terhére került előirányzatosításra az ár- és díjemelkedések fedezete.

Évek óta az intézmények gazdálkodásában a dologi kiadások előirányzata képezi a szűk keresztmetszetet, miután csak a bevételi többlettel lehet forrást biztosítani a jelentkező kiadásokra. Bevételi lemaradás esetén a felmerült kiadásoknak nincs fedezete. A kiadás csak a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással biztosítható más feladat ellátásának rovására. A bírósági bevételek növekedésének üteme nem tart lépést, de nincs is közvetlen összefüggésben a dologi kiadások emelkedésével. A postai díjszabások változása, az energiaárak növekedése és a számítógéppark üzemeltetésével jelentkező többletkiadások évről-évre egyre nagyobb terhet rónak az intézményekre, amelyet az egyébként is nehezen tervezhető bevételi többletekkel már nem lehet fedezni. Az ítélőtáblák és a bíróságok működésének és üzemeltetésének európai színvonalon történő megvalósítása mihamarább szükségessé teszi központi többletforrások biztosítását. Az intézményi beruházások előirányzata 746,3 millió Ft-tal csökkent. Az így felhasználható intézményi beruházások 2005. évi előirányzata 148,5 millió Ft. Ez képezi alapját a 27 intézménynél szükséges informatikai hálózatépítéseknek, irodatechnikai eszközök cseréjének, illetve beszerzésének. A központi beruházások igen mérsékelt támogatásával tovább nő az előirányzat jelentősége a kisebb átalakítások és épület-beruházások finanszírozásában is. A központi beruházási előirányzat 2000,0 millió Ft-os összege – amely 2320,0 millió Ft-tal alacsonyabb az OIT által tervezettnél – a folyamatban lévő beruházások folytatásának befejezésére nyújt fedezetet. A fejezeten belül a Bíróságok cím 2006. évi bevételi előirányzata 5076,4 millió Ft, 416,4 millió Ft-tal, 8,9%-kal emelkedett az előző évi eredeti előirányzathoz viszonyítva. A bevételi többletből közel 90% az alaptevékenység bevételein belül a hatósági és eljárási bevételeknél (pénzbüntetés, pénz-mellékbüntetés, bűnügyi költség, stb.) realizálódik. Ezeket a kiadott tervezési irányelvek alapján évről évre növekvő összegben tervezik a bíróságok. A növekedés dinamikája azonban csökken, illetve intézményenként igen nagy szórást mutat. A bevételek kiszabására – a bírói függetlenség miatt – közvetlen ráhatásunk nincs. Nagyon nehéz az előirányzatok prognosztizálása, miután a tervezés időszakában sokszor még azok az ügyek sem ismertek, amelyekben bevétel kiszabására kerül sor. A behajtásnál viszont – a lakosság gazdasági és szociális helyzetével is összefüggésben – a fizetési fegyelem lazulása érezteti hatását.

Az alaptevékenység után a központi költségvetésbe befizetendő 50%-os kötelezettség miatt, a realitáshoz közelítő tervezés jellemző az intézményekre. A fejezet 2006. évi költségvetésében az átmeneti támogatással megvalósuló programok között szerepel a Bírósági Oktatási Központ (jelenlegi nevén: Magyar Bíróképző Akadémia) felszerelése, a Transition Facility keretében elnyert 2005. évi program alapján. Az Akadémia beruházásának előkészítő munkái 2004. évben megkezdődtek és 2006-ban befejeződnek. Tovább folytatódik 2005-2008. években a PHARE-oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben (CRIS 2003/004347-0301 programszám). 4. A bírósági szervezet gazdálkodásának külső ellenőrzése Az Állami Számvevőszék vizsgálata az OIT által elfogadott keretszámok alapján elkészített Bíróságok fejezet költségvetési javaslatát alátámasztottnak és megalapozottnak minősítette. 5. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése A fejezet belső ellenőrzési rendszerének értékelését segíti, hogy a Hivatal Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya (PEÖF) éves jelentésének részeit az A) pontok, a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények belső ellenőrei éves jelentéseiből készített összesítéseket ezzel párhuzamosan a B) pontok tartalmazzák. 5.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása - Ber. 31. § (3) bekezdés a) pontja A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. § g) pontja (Bszi.) alapján, a Bíróságok fejezet felügyeleti szerve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A Bíróságok fejezetben fejezeti és intézményi szinten is folytatódott a 2004. évben megkezdett, a belső ellenőrzési rendszer reformjával összefüggő kötelezettségek teljesítése. A fejezeti szintű ellenőrzések végrehajtására az OIT több éve működteti független belső ellenőrzési egységét, önálló főosztály szervezetben, hat fő ellenőri álláshellyel. Az intézményekben átlag 1,07 fő függetlenített belső ellenőr alkalmazásával működik a belső ellenőrzés, 2004. évtől ellenőrzési egység megnevezéssel. A fejezetben az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények száma 2005. év január

1-jén 27 volt, 131 szervezeti egységgel. A mindösszesen 37 belső ellenőri álláshelyen 2005. év december 31-én 35 fő volt az ellenőrök száma. A Fejezet egészében a belső ellenőrök fluktuációjának aránya elérte a 30%-ot. Ez és a létszámhiány játszott közre abban, hogy az intézmények közel 60%-ában 2005. évben készült el végleges formában az ellenőrzési stratégiai terv, illetve az intézmények 15%-ában nem készült a Ber.-ben előírt tartalmú éves ellenőrzési terv. A beszámolási kötelezettséget az ellenőrök fluktuációja függvényében teljesítették a fejezet intézményei. Összességében megállapítható, hogy a Ber. előírásai szerinti Éves ellenőrzési terv alapján folyt a fejezeti szintű ellenőrzés, a fluktuáció miatt az intézmények 75%-ánál. A vizsgálatok a Belső ellenőrzési kézikönyv eljárási rendje következetesebb alkalmazásával, zömében kockázatelemzésre épített, munkalapokon értékelt formában kerültek végrehajtásra az intézményekben és fejezeti szinten is, a jogszabállyal egyezően. A belső ellenőrzési rendszer átalakításával összefüggő feladatok teljesítése is ütemesen folyik az intézmények 60%-ában. A Kockázatkezelési rend, a Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje, valamint a végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatok Ellenőrzési nyomvonalainak kijelölése jelenti a FEUVE teljes kiépítettségét. Több intézmény beszámolója jól kiépített FEUVE rendszerről tartalmaz információkat. A kormányzat részéről elmaradt ellenőri létszámfejlesztés és elismerési rendszer nem támogatja az ellenőrzési reform bevezetésével és alkalmazásával együtt járó követelmények érvényesíthetőségét. Az ellenőrrel szemben támasztott képzettségi, szakmai gyakorlati elvárások, a változó munkahely okozta többletterhelés és az anyagi elismertség közötti ellentmondás sem kedvez a pálya presztízsének. Ez egyébként a legfőbb oka a fluktuációnak és a létszámhiánynak is. Problémát okoz, hogy bár a megbízhatósági ellenőrzéseket kötelezően csak 2010. évtől kell végrehajtani, a kormányzat már elvár efféle ellenőrzéseket. Ugyancsak akadály az informatika terén az informatikai rendszerellenőrzés, amit a jogszabályokkal egyező módon csak informatikai rendszerellenőr képzettségű szakember képes elvégezni. Ilyen szakemberekkel a fejezet jelenleg nem rendelkezik. Az ellenőrök fejezeti szinten szervezett továbbképzése kiemelt szerepet kapott 2005. évben. Ennek pozitív hatása többek között az is, hogy a 2006. évre elkészített ellenőrzési tervek 100%-a kockázatelemzéssel alátámasztott volt, 85%-ában a kötelezően elkülönítendő időt is (képzésre, soron kívüli feladatra, tanácsadói tevékenységre) meghatározták.

5.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága - Ber. 31. § (3) bekezdés aa) pontja 5.1.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése A) A PEÖF a 2005. évben teljesített ellenőrzéseit a fejezeti stratégiai céloknak megfelelően, az EU-s követelményekhez igazodva, a stratégiai- és éves tervvel összhangban valósította meg. A kockázatelemzéssel alátámasztott tervnek megfelelően a hangsúlyt továbbra is a rendszer- és a szabályszerűségi ellenőrzésekre helyezte. Ennek megfelelően a Ber. 2. § c) pontja szerint hat intézményben rendszerellenőrzést, a Ber. 2. § a) pontja szerint a nyomon követés módszerével (új módszer) szabályszerűségi ellenőrzést öt intézményben végzett el a PEÖF (66. számú melléklet). Feladatelmaradás, tervmódosítás nem volt, a feladatokat a tervezett mennyiségben és szinten teljesítette, néhány esetben okozott nehézséget a határidő betartása. Az OIT számára az ellenőrzések (11db) lezárásához az előterjesztések időben elkészültek. A lezáró határozat meghozatala két rendszer- és három szabályszerűségi ellenőrzésnél húzódott át 2006. január hónapra, melynek oka az év végi ünnepek miatti időkiesés, az észrevételek, egyeztetések időigénye volt. A fejezeti szintű rendszerellenőrzések végrehajtásának színvonalát az ellenőrzött intézmények vezetői és munkatársai – az EU-s követelményekkel egyezően bevezetett minőségbiztosítási értékelő lapon tett nyilatkozatukban – „kitűnő minősítéssel” értékelték (67. számú melléklet). B) Az intézményekben a 2005. évre elkészített ellenőrzési tervek 60%-a a Ber. követelményeivel egyezően, 17%-a a régi és az új módszerek „vegyes” alkalmazásával, 23%-a a régi módszerrel készült. A tervek döntő része kockázatelemzéssel alátámasztott volt. A sajátosságokkal rendelkező Bíróságok fejezet kockázatelemzéséhez sajátos módszer nincs, nehézséget okozott a becsült és a tényleges kockázatok meghatározása, az egyes tervezett feladatok teljesítéséhez szükséges idő reális becslése. Az állományban lévő intézményi belső ellenőrök 89%-a a 2005. évi ellenőrzéshez éves, 11%-a féléves tervet készített. Az intézmények vezetői az ellenőrzési terveket jóváhagyták. A rendelkezésre álló kapacitás az intézmények többségében 2005. évben sem biztosította az ellenőrzendő területek teljes lefedettségét. Az ellenőrzési tervek tervezetthez viszonyított teljesítését a mellékelt táblázat (68. számú melléklet), oszlopdiagram (69-70. számú mellékletek), és „Ellenőrzési mérleg” ellenőrzési típusonként mutatják be (71-72. számú mellékletek). Az ellenőrök 85%-a beszámoló jelentését a Ber. előírásai szerint készítette el. Azoktól az intézményektől, amelyekben az évközi fluktuáció miatt az ellenőrzés nem volt folyamatos (15%) nem, vagy csak részleges jelentés érkezett.

Az intézmények 82%-ában lényegében az új jogszabályok szerinti, tervekre épülő, minőségében emelkedő színvonalú belső ellenőrzést végeznek a függetlenített belső ellenőrök. Ezt támasztja alá, hogy a Belső ellenőrzési kézikönyv eljárási rendjét többségük alkalmazza, a PM és az ÁSZ által kiadott módszertani útmutatókat, ajánlásokat, valamint a PEÖF által elkészített, átadott munkalapok felhasználását megkezdték, esetenként saját dokumentációval bővítették. 5.1.1.2. A tervtől történt eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága A) Fejezeti szinten sem eltérés, sem terven felüli ellenőrzési feladat nem volt. B) A tervtől történő eltérés indokai között szerepeltek: betegség, az új követelményekhez igazodó képzettség megszerzése, áthúzódó feladatok és az intézmények 15%-ában oly mértékű tanácsadói igénybevétel, mely tervmódosítást és ellenőrzési feladat elmaradást okozott. A jelentés Ber. 31. § (3) bekezdés b) pontja szerint készítendő értékelő rész összeállításában az intézményvezetők mintegy 75%-a működött közre, mely az előző évhez képest 30%-os emelkedést mutat. Ebben jelezték, hogy a belső ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat hasznosították, szorgalmazták a szigorúbb, terv szerinti ellenőrzéseket is. 5.1.2. Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők - Ber. 31. § (3) bekezdés ab) pontja 5.1.2.1. Személyi feltételek, létszámhelyzet (72. számú melléklet). A) Az ellenőrzési önálló főosztály létszáma 2005. évben hat fő ellenőrrel stabilizálódott, üres álláshely nem volt. Külső szakértő, ellenőr bevonására nem került sor. A főosztályvezető irányításával az öt fő ellenőr párhuzamosan két intézményben, intézményenként két illetve három fős csoportban végezte az ellenőrzéseket. A munkamegosztásban az intézményenként kijelölt ellenőrök közül, többlet feladatként, egy-egy ellenőrnek vizsgálatvezetői feladatokat is el kellett látnia. A rendelkezésre álló ellenőri kapacitás az elvárások növekedése miatt egyre szűkebb keresztmetszetet jelent. A Kormány által ígért ellenőri létszámfejlesztés és a reformból következő, a többlet feladatokhoz igazodó elismerési rendszer bevezetése 2005. évben is elmaradt. A 2005. évben bekövetkezett folyamatos túlterhelés, a pályán maradást fejezeti szinten sem támogató jelenlegi elismerési rendszer miatt 2006. januárban egy fő ellenőr távozott a főosztályról. Fluktuációval továbbra is számolni kell. A PEÖF ellenőrei valamennyien rendelkeznek a követelményekkel egyező szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal.

-

-

-

A tervezett kötelező továbbképzéseket a főosztály a fejezeti és az intézmények belső ellenőrei számára megszervezte. Ezen túlmenően, folyamatosan ellátta a szakmai koordinálási feladatokat is. A főosztály ellenőrei egyéni képzési tervével egyezően öt fő ellenőr teljesítette a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete által szervezett, nemzetközi szintű belső ellenőri alapozó képzés követelményeit, az oklevelet valamennyien megkapták. Egy fő ellenőr tanulmányi szerződés alapján folytatta tanulmányait a CORVINUS Egyetem költségvetési ellenőri szakán, kötelezettségeit 2005. évben is teljesítette. Az éves tervhez kapcsolódó egyéni képzési terv teljesítésében történt némi elmaradás, mivel az ÁSZ által biztosított egyéni szakmai továbbképzésben a főosztályvezető és egy ellenőr idő hiányában nem tudott részt venni. Ezen okból sem informatikai, sem idegen-nyelvi képzésben nem vett részt ellenőr. A főosztályon egy nem ellenőri álláshelyen, titkárnői beosztásban dolgozik egy fő tisztviselő, aki nagy önállóssággal és felelősséggel látja el az ügyviteli, adminisztrációs feladatokat, vezeti a növekvő számú és új szerkezetű nyilvántartásokat, segíti a szervezési munkákat.

A személyi feltételek reális értékelése mutatja, hogy azok változatlansága esetén, hosszabb távon a követelményekhez képest feladat elmaradásokkal kell számolni. B) A tárgyévben a 27 intézményből, éves szinten 5 intézményben (19%), – ebből négyben létszám gondok miatt – nem volt folyamatos a belső ellenőrzés. Az intézményekben az év egészére vonatkozó fluktuáció közel 30%-os volt. Az intézményekben kinevezett belső ellenőrök képzettségi szintje a jogszabályi követelményekkel összevetve megfelelő (közel 20% jelenleg posztgraduális képzésen szerzi az előírt szakismereteket), 70% többéves – öt év feletti – gyakorlati idővel rendelkezik. Az OIT által jóváhagyott szakmai képzési terv keretein belül, a PEÖF által szervezett továbbképzéseken rendszeresen részt vettek, azonban az ellenőrök 19%a egyéb szervezett tanfolyamon, előadáson nem. Az új követelmények teljesítéséhez szükséges ismereteket csak a fejezeti szintű képzés nem képes biztosítani. Valamennyien élnek az önképzés lehetőségével. Függetlenségük 2005. évben szervezeti szinten biztosított volt. 5.1.2.2. Tárgyi feltételek A) A fejezeti szintű ellenőrzési munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrzött intézmények a szükséges információkat rendelkezésre bocsátották, illetve azokhoz a hozzáférést lehetővé tették (számítógép, adatbázis, nyomtató, tanúsítványok). Asztali számítógéppel valamennyi ellenőr rendelkezett, támogató program nem került beszerzésre. A főosztályvezető személyre kiadott lap-topot kapott. Az

ellenőrzési főosztály vezetője a hivatali vezetői értekezletek rendszeres meghívottja, információ-ellátása biztosított. A Pénzügyminisztérium ÁBPE albizottságának 2004. évtől tagja. B) Az intézményi belső ellenőrök munkavégzéséhez is biztosítottak voltak a tárgyi feltételek, valamennyien rendelkeztek számítógéppel, elkülönített elhelyezésük – külön szobában – megtörtént. Konfliktusokat nem jeleztek az ellenőrök. 5.1.2.3. Az ellenőrzéseket segítő, akadályozó tényezők A) A fejezeti szintű, korrekt, jogszabállyal egyező ellenőrzések végrehajtását a vezetők és a dolgozók pozitív hozzáállásukkal, együttműködésükkel hatékonyan segítették. A kért teljességi nyilatkozatokat az ellenőrzött intézmények vezetői minden esetben megtették, az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben megfogalmazott javaslatokat nem vitatták. A javítható hiányosságok megszüntetését több esetben már az ellenőrzés ideje alatt megkezdték. A beszámolókat, tájékoztatókat, az intézkedési terveket a jogszabállyal egyező módon, többnyire határidőben elkészítették és megküldték az OIT elnökének. Az ütemezett egyéni képzések teljesítésében elmaradás keletkezett a képzésre fordítható idő hiánya miatt. A nem teljes körű ismeretek nehezítik az EU-s módszerek fejezeti sajátosságokhoz igazított átvételét. Az ellenőrzések végrehajtását jelentősen segítenék a mobilizálható informatikai eszközök, a kapcsolódó nyilvántartást és az adatelemzést támogató számítógépes programok. Az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott segédanyagok, módszertani útmutatók, értelmezések ugyan közvetlenül nem alkalmazhatók, de segítséget jelentettek a szemlélet formálásához, az új módszerek fejezeti szintű kidolgozásához. A PEÖF kapcsolati rendszere hatékony működését 2005. évben is segítette az OIT Hivatalán belüli véleménykérések és egyeztetések során megvalósuló együttműködés. A végrehajtott fejezeti szintű ellenőrzésekben időtöbblettel kellett és kell a továbbiakban is számolni az intézményi ellenőrök, vezetők, tisztviselők konzultációs igényeinek teljesítése miatt. Ezt – a többletmunka ellenére – az egységes szemlélet kialakítása érdekében végzett, fontos feladatnak tekintjük. B) Egyre több intézményben erősítették meg az értekezleti rendszeren keresztül a belső ellenőr és a vezetés közötti információs együttműködést azzal, hogy biztosították az ellenőr részvételét, különösen a gazdálkodást érintő témák tárgyalásakor. Az ellenőrök 19%-a a fejezeti szintű központi oktatásokon kívül más rendszeres továbbképzésben nem vett részt. Ennek részbeni pótlására a dunántúli ellenőrök közös, maguk által megtartott képzéseket szerveztek, intézményvezetőik támogatásával. Összességében elmondható, hogy az ellenőrzés fontosságát és hasznosságát elfogadó pozitív változás volt érzékelhető mindkét ellenőrzési szinten.

Az OIT és az intézmények vezetői a belső ellenőrök továbbképzéseinek szükségességét felismerték, támogatták. A központilag szervezett szakmai napokon az ellenőrök részvételét biztosították. 5.1.3. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai - Ber. 31. § (3) bekezdés ac) pontja A) és B) Az intézmények belső ellenőrei által megfogalmazott, feltárt hiányosságok többsége összhangot mutatott a fejezeti szinten elvégzett rendszerellenőrzések tapasztalataival. A) A fejezeti szinten végrehajtott szabályszerűségi ellenőrzésekkel érintett intézményekben a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére készített „Intézkedési terv” feladatait végrehajtották. Az intézményvezetők többsége a fejezeti szintű ellenőrzés alapját képező Intézkedési terv időarányos teljesítését a saját belső ellenőrével is ellenőriztette. Összességében megállapítható, hogy – részben az ellenőrzés hatására is – a fejezet egészében fokozatosan és pozitív irányban változott a szabályozottság, a gazdálkodás színvonala. Az ellenőrzési reform első évéhez képest az intézkedések megtételének felelőssége hangsúlyosabbá vált, a szükséges intézkedések foganatosítása változó mértékben, de javult. B) Az intézményi belső ellenőrök által elvégzett ellenőrzések további megállapításai: Az ÁSZ 2004. évi zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzése során feltárt hiányosságokat az intézmények többsége felszámolta 2005. évben. 5.1.4. Jogellenes magatartások miatt tett jelentések száma – Ber. 31. § (3) bekezdés ad) pontja A) A felügyeleti szintű ellenőrzés a vizsgált intézményeknél felelősség felvetésére okot adó tényt nem tárt fel. B) Jogellenes magatartások miatt büntetőeljárás kezdeményezése, illetve elbocsátás nem szerepelt a jelentésekben. Szóbeli figyelmeztetést, a szabályok be nem tartása miatt, egy intézményben alkalmaztak. 5.1.5. A FEUVE javítása érdekében tett javaslatok - Ber. 31. § (3) bekezdés ae) pontja A) 2005. évben a rendszerellenőrzések, szabályszerűségi ellenőrzések keretein belül valósult meg - a kötelezettségvállalás-ellenjegyzés, érvényesítés-utalványozás gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A vizsgált intézményekben a FEUVE-re vonatkozóan olyan javaslat megtételére nem került sor, mely intézkedési tervben rögzítendő feladatot jelentett volna.

B) A GIIR rendszer 2005. január 1. napjával történt bevezetése az addig kialakított FEUVE rendszer újragondolását tette szükségessé az intézményekben. A BGH-k feladatelosztási rendszerét újra, a teljes bevezetésig pedig folyamatosan át kell szervezni. 5.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása – Ber. 31. § (3) bekezdés ba) pontja A)-B) Az intézkedések megvalósításának helyzetét összesített táblázat tartalmazza (73. számú melléklet). Az OIT határozattal rendelte el ellenőrzéseit, majd a teljesítést követően az ellenőrzési jelentést a kapcsolódó Intézkedési tervvel határozatban fogadta el. A fejezeti szintű belső ellenőrzés által tett megállapításokat az ellenőrzött intézmények vezetői nem vitatták, Intézkedési Terveiket időben és teljes körűen elkészítették. Összességében 2005. évben megállapítható volt, hogy az intézményvezetők döntő többsége belső ellenőrével, esetenként vezetőivel ellenőriztette az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtását, függetlenül attól, hogy milyen szintű ellenőrzés megállapítása, javaslatai tették szükségessé a hiányosságok felszámolását.

VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MUTATÓI

1. Az OIT ülései Az OIT 2005-ben 15 ülést tartott a következő időpontokban: január 11., február 1., március 1., március 22., április 12., május 3., április 26. (körfaxos szavazás), június 14., július 5., szeptember 8. (körfaxos szavazás), szeptember 13., október 4., október 18., november 8., december 6. 2. Az OIT ülésein megtárgyalt előterjesztések, tájékoztatók, javaslatok Az OIT 2005-ben 269 előterjesztést, 4 javaslatot, 74 tájékoztatót, illetve a hivatalvezetői beszámolót tárgyalta meg és 2 alkalommal nyilvánított véleményt. 3. Az OIT határozatai, szabályzatai, ajánlásai és belső határozatai 3.1. Az OIT határozatai Az OIT 2005-ben 313 (ebből 119 belső) határozatot hozott, ezek leggyakoribb témái a következők voltak: - bírák kinevezése, - bírák felmentése, - bírák kijelölése, - bírák beosztása, - bírák áthelyezése, - pályázati feltételek kiírása, - pályázatok elbírálása. Ezeken kívül az OIT legfontosabb döntései – időrendi sorrendben – a következők voltak: 1/2005. (I. 11.) OIT határozat az OIT 2005. I. félévi üléstervéről 17/2005. (II. 1.) OIT határozat a Legfelsőbb Bíróság és a megyei (fővárosi) bíróságok szervezeti és működési szabályzatának módosításáról 18/2005. (II. 1.) OIT határozat a bírák személyét és a bíróságok tekintélyét sértő támadásokkal szembeni büntetőjogi és polgári jogi fellépés lehetőségeiről 19/2005. (II. 1.) OIT határozat a Bíróságok fejezet intézményei gazdálkodásának 2005. évi fejezeti szintű ellenőrzési tervéről

20/2005. (II. 1.) OIT határozat a Országos Igazságszolgáltatási Tanács Európai Bíróképző hálózati tagságával kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének teljesítéséről 30/2005. (II. 1.) OIT határozat a Pest Megyei Bíróság elhelyezésének az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (a továbbiakban PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról szóló 2098/2003. (V. 29.) kormányhatározat alapján történő megvalósításának előkészítéséről 33/2005. (II. 1.) OIT határozat az OIT logojáról és kisarculatáról 35/2005. (III. 1.) OIT határozat a társadalmi szervezetek és alapítványok párhuzamos számítógépes nyilvántartása megszüntetéséről 38/2005. (III. 1.) OIT határozat a II. Európa Terv előkészítő munkálataihoz kapcsolódó feladatokról 51/2005. (III. 1.) OIT határozat a Fővárosi Ítélőtábla elhelyezésének az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (a továbbiakban: PPP) újszerű formáinak igénybevételével történő megvalósítása előkészítésének folytatásáról 56/2005. (III. 22.) OIT határozat a panaszok intézésének rendjéről szóló 1999. évi 15. számú szabályzat felülvizsgálatának koncepciójáról 57/2005. (III. 22.) OIT határozat a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről 62/2005. (IV. 12.) OIT határozat a cégbíróságok 2005. évi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételekről 63/2005. (IV. 12.) OIT határozat a bíróságokon folyamatban lévő megyei elsőfokú ügyek helyszíni vizsgálatainak tapasztalatairól 64/2005. (IV. 12.) OIT határozat a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály 2004. évi tevékenységéről készített beszámolóról 80/2005. (IV. 12.) OIT határozat a Magyar Bírói Egyesületnek a bírói viselkedés irányelveit meghatározó Etikai Kódexéről 81/2005. (V. 3.) OIT határozat a Debreceni és a Győri Ítélőtábla Szervezeti és működési szabályzatának, valamint a Fővárosi, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla SZMSZ-e módosításának jóváhagyásáról 82/2005. (V. 3.) OIT határozat a bíróságok központi oktatási tervéről 84/2005. (V. 3.) OIT határozat a Magyar Bíróképző Akadémia képzési tervéről, a Tájékoztatási és Dokumentációs Központ létrehozásáról, valamint az intézmény jogállásáról 85/2005. (V. 3.) OIT határozat a Belső ellenőrzési kézikönyv elfogadásáról 97/2005. (V. 3.) OIT határozat a Debreceni Városi Bíróság elhelyezésének az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (a továbbiakban: PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról szóló 2098/2003. (V. 29.) Kormányhatározat alapján történő megvalósításának előkészítéséről 98/2005. (VI. 14.) OIT határozat a Fővárosi Bíróság Szervezeti és működési szabályzatának a csoportvezető elnöki bírák feladat- és hatáskörére vonatkozó módosításáról 99/2005. (VI. 14.) OIT határozat a Bíróságok fejezet 2006. évi fejlesztési igényeiről

137/2005. (IX. 13.) OIT határozat a Bíróságok 2004. évi költségvetése végrehajtásáról és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről 138/2005. (IX. 13.) OIT határozat az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának tevékenységéhez kapcsolódó egyes kérdésekről 142/2005. (IX. 13.) OIT határozat bírónak az Európai Unió szervénél igazságszolgáltatással összefüggő munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges OIT egyetértésről 153/2005. (IX. 13.) OIT határozat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.), illetve az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosításának kezdeményezése tárgyában 154/2005. (X. 4.) OIT határozat a bírósági fogalmazók felvételi rendjéről 155/2005. (X. 4.) OIT határozat a bíróságokon 5 éven túl folyamatban lévő ügyek vizsgálatáról 163/2005. (X. 4.) OIT határozat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosításának kezdeményezéséről 190/2005. (XII. 6.) OIT határozat a Magyar Bíróképző Akadémia feladatairól és költségtervezetéről 191/2005. (XII. 6.) OIT határozat a BIR-O alrendszer kötelező, egységes alkalmazásáról 192/2005. (XII. 6.) OIT határozat a Bíróságok fejezet intézményei gazdálkodásának 2006. évi fejezeti szintű ellenőrzési tervéről 193/2005. (XII. 6.) OIT határozat az OIT 2006. I. félévi üléstervéről 3.2. Az OIT szabályzatai Az OIT a törvény által hatáskörébe utalt, normatív szabályozást igénylő kérdésekben 2005-ben 8 szabályzatot hozott a következő tárgykörökben: 2005. évi 1. számú szabályzat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1999. évi 1. számú szabályzat módosításáról 2005. évi 2. számú szabályzat az egyéb juttatásokról 2005. évi 3. számú szabályzat a talár általános bevezetéséről és viseléséről szóló 1999. évi 2. számú szabályzat módosításáról 2005. évi 4. számú szabályzat a lakáscélú támogatásról szóló 1998. évi 1. számú szabályzat módosításáról 2005. évi 5. számú szabályzat a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről 2005. évi 6. számú szabályzat a bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról szóló 1998. évi 4. számú szabályzat módosításáról 2005. évi 7. számú szabályzat a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú OIT szabályzat módosításáról

2005. évi 8. számú szabályzat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1999. évi 1. számú szabályzat módosításáról 3.3. Az OIT ajánlásai Az OIT 2005-ben 3 ajánlást fogadott el a következő tárgykörökben: 2005. évi 1. számú ajánlás a bírák központi oktatási rendezvényeken való részvétele miatt kiesett tárgyalási napok pótlásáról szóló OIT 2002. évi 3. számú ajánlásának módosításáról 2005. évi 2. számú ajánlás a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről 2005. évi 3. számú ajánlás a bíróságok működéséhez kapcsolódó közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatás rendjéről

VII. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2005. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS A JÖVŐ FELADATAI

1. A 2005. év értékelése 1.1. A beszámolási időszakban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács munkájában jelentős hangsúlyt kapott az OIT szabályzatok felülvizsgálata, indokolt módosítása. a) A tárgyidőszakban került sor a bíróságok Szervezeti és működési szabályzatai 2002-2004. közötti módosításának értékelésére. Az OIT által jóváhagyott változásokat vizsgálva megállapítható, hogy azok csekély mértékűek, rész-témakörökre, s a folyamatos igazgatási tevékenység zavartalan, optimális végzésére irányultak. A szervezeti szabályozás részeként módosult a Fővárosi Bíróság SZMSZ-ében a bíróság elnökének vezetői munkáját segítő elnöki bírák feladat- és hatásköre. Konkrét igazgatási feladataikat és hatáskörüket illetően részletes és tényszerű, a vezetői munkát sokoldalúan segítő normaszöveg beiktatására került sor. Az Európai Uniós jogszabályok optimális alkalmazása, s a megalapozott bírói döntések elősegítése érdekében valamennyi bíróság szervezeti és működési szabályzatába beépültek a bíróságokon megbízott nemzeti trénerek oktatói, képzési, tanácsadói, valamint a tagállami működéshez kapcsolódó feladatai is. b) Változtak az igazgatási munka alapjának tekintett – a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú OIT szabályzat – egyes rendelkezései. A módosítás fő célja a tanácselnöki feljegyzésekkel kapcsolatos témakör részletesebb kodifikálása volt, különös tekintettel a bírósági intézményrendszer négyfokozatúvá válásával létrejött ítélőtáblai tanácselnöki feljegyzések továbbítási rendszerének, formáinak, időtartamának meghatározására. Mindezt annak érdekében, hogy a bírák folyamatos, gyors és átfogó értékelést kapjanak szakmai tevékenységükről a jogorvoslat folytán eljáró megyei (fővárosi) bíróságok másodfokú, illetve ítélőtáblán működő tanácselnökeitől. c) Változott a talár általános bevezetéséről és viseléséről szóló 1999. évi 2. számú OIT szabályzat. Ennek értelmében – a költségvetési helyzet alakulására figyelemmel – az OIT döntött a talár-használati idő hosszabb idejű általános jellegű bevezetéséről, s annak minimum hét évben történő meghatározásáról. 1.2. A beszámolási időszak teljes egészében kiemelt feladatként jelentkezett a Magyar Bíróképző Akadémia megalakulására irányuló komplex tevékenység. Ennek kiemelkedő állomása a Bíróképző Akadémia szervezeti és működési elveinek meghatározása, és az OIT döntésének megfelelően a Hivatal szervezetébe történő beillesztése.

Az OIT döntésének megfelelően az Akadémia – mint a bírák, bírósági vezetők, titkárok, fogalmazók, igazságügyi alkalmazottak képzésére és továbbképzésére létrehozott szervezeti egység – a Hivatal részeként, főosztályi jogállással működik. Tevékenységét a jogszabályok, OIT szabályzatok, határozatok alapján a Hivatal vezetője irányítja. Az Akadémia szervezeti egységei az Oktatási Kabinet, a Szervezési Iroda, továbbá a Tájékoztatási és Dokumentációs Központ. Az oktatási intézményt főosztályvezető vezeti. Az Akadémia, mint a bírák, titkárok, fogalmazók továbbképzésének centruma, közreműködik a hazai és nemzetközi oktatási rendezvények, konferenciák érdemi előkészítésében, s kapcsolatot tart a nemzetközi bíróképző intézményekkel. Az oktatási intézmény Tájékoztatási és Dokumentációs Központja pedig komoly szakirodalmi dokumentációs adatbázist működtet, s a tervek szerint hazai és nemzetközi szakirodalmi információs szolgálatot tart fenn az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek részére. Fontos feladata, hogy hosszabb távon biztosítsa az anonimizált bírósági határozatokhoz történő hozzáférést. 1.3. Az OIT a beszámolási időszakban változatlanul kiemelt figyelemmel kísérte a bíróságok ügyforgalmának alakulását, indokolt igazgatási intézkedéseket hozott az ítélkezési tevékenység időszerűsége érdekében, s az országos tapasztalatokat folyamatosan elemezte. a) Az OIT részletesen vizsgálta a bíróságokon 2005. december 31-én két éven túl folyamatban lévő ügyeket. Az előző év tapasztalatait megerősítve megállapította, hogy a helyi bíróságokon mindkét ügyszakban tovább mérséklődött a két éven túli pertartamú ügyek mennyisége. Külön kiemelést érdemel Baranya, Bács-Kiskun és Békés megye helyi bíróságai bíráinak időszerű ítélkezési tevékenysége. A helyi bíróságok kedvezőbb helyzete mellett változatlanul gondot okoz a megyei elsőfokú ítélkezési szinten folyamatban maradt két éven túli pertartamú ügyek alakulása. E területen mindkét ügyszakban tovább romlottak a mutatók. Erre figyelemmel az OIT felkérte a megyei (fővárosi) bíróságok elnökeit, hogy 2006. évi tájékoztatásukban hangsúlyozottan térjenek ki a megyei (fővárosi) bíróságok elsőfokú ítélkezési szintjén a pertartam növekedéséhez és az ügyek két éven túlivá válásához vezető okokra. Jelöljék meg azokat a konkrét igazgatási intézkedéseket, amelyek a megyei elsőfokú ítélkezés helyzetének megsegítését célozzák. Az OIT a teljes bírósági rendszer adatbázisának összehasonlítása és értékelése érdekében kiterjesztette a két éven túli pertartamú ügyekre vonatkozó vizsgálati és jelentéstételi kötelezettséget az ítélőtáblák vezetőire is. b) Az OIT az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi elmarasztalása alapján folyamatosan figyelemmel kísérte az öt éve folyamatban lévő ügyek alakulását. A bírósági jelentésekből megállapítható, hogy a korábbi felmérések adataihoz képest a rendelkezésre álló állapot szerint mérséklődött az öt éven túl folyamatban

lévő ügyek száma. Ennek indoka elsősorban az, hogy a bírósági vezetők nagy hangsúlyt fektettek az időszerű ítélkezési tevékenység figyelemmel kísérésére. Egyenként vizsgálták a konkrét ügyeket, s kellő részletességgel jelezték a felmerülő bírói mulasztásokat is. Felhívták a bírák figyelmét a pervezetési hibákra, a bíróságok késedelmére, s hatékony igazgatási és szakmai intézkedéseket tettek a perek befejezése érdekében. c) Az OIT a jogszabályokban foglalt hatásköri változásokra figyelemmel állandó jelleggel vizsgálta a megyei bíróságok elsőfokú ítélkezésének alakulását, elsősorban az ügyforgalom, a bírói leterheltség és a létszámhelyzet összefüggéseiben. Helyszíni tájékozódásra került sor a Fővárosi Bíróságon, a BácsKiskun és a Nógrád Megyei Bíróságon. Az OIT külön intézkedést hozott a Fővárosi Bíróság ügyforgalmi helyzetének javítására, s ügyhátralékának csökkentése érdekében a Szegedi Ítélőtábla bíráit a Fővárosi Bíróság ítélkezésében való közreműködésre kérte fel. 1.4. Tovább folytatódott a bírák arányos leterheltségének kialakítására irányuló szabályozás előkészítése. Az e feladattal megbízott szakbizottság meghatározta a szabályozás céljait, melyek a következők: minőségi szemlélet kialakítása, a bírák arányos leterheltségének az egyes bírósági szintek és a bíróságok közötti vizsgálata, a hatáskörök (bíró, titkár, fogalmazó, ügyintéző) képzettséghez igazodó meghatározása, ennek érdekében az eljárásjogi jogszabályok felülvizsgálatának kezdeményezése, s a bírák adminisztrációs terheinek csökkentése. A bizottság közbeszerzési eljárást készít elő, s ennek érdekében összeállítja a pályáztatáshoz szükséges követelményspecifikációt. 1.5. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a korábbi évek gyakorlatának megfelelően megvitatta az ítélőtáblák, továbbá valamennyi megyei (fővárosi) bíróság elnökének az érintett szervezetek éves tevékenységét tárgyaló összbírói értekezleti tájékoztatását. A bíróságok 2004. évi tájékoztatóinak tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy azok komplex módon tárgyalják az igazgatási szabályzat által meghatározott témaköröket. A személyzeti igazgatás területén részletes információt adtak arról, hogy az ítélkezés szempontjából nehezebb helyzetbe került bíróságok megsegítését kirendelésekkel, esetenként álláshely-átcsoportosítással segítették. A megyei bíróságok elsőfokú ítélkezési szintjein a felgyülemlett hátralék ledolgozása érdekében számos helyen a székhelyi és helyi bíróságok bírái ítélkeztek és a megyei elsőfokú ügyek intézésébe több bíróságon a másodfokú tanácsok bíráit is bevonták. Valamennyi tájékoztató tartalmazta a vezetői igazgatási feladatok végrehajtásának rövid értékelését. Külön is elemezték az ellenőrzési kötelezettségük alapján tett intézkedéseiket, amelyek között megtalálhatók az írásbeli figyelmeztetési formák is. A bíróságok optimális működésének elősegítésére számos központi intézkedést igénylő javaslatot fogalmaztak meg. A legfontosabbak a következők: a

bírósági épületállomány felújítása és fejlesztése, továbbá PPP projektek alkalmazásával új bírósági objektumok létesítése, a megyei bíróságok elsőfokú ítélkezési szintjén kialakult helyzetre figyelemmel az adminisztratív létszám emelése, a titkári hatáskör bővítése érdekében jogszabály-módosítás kezdeményezése, s a szabálysértési ügyek egészének – beleértve a tárgyalásokat is – titkári hatáskörbe utalása, a bírói életpálya-modellről szóló koncepció továbbfejlesztése, érvényesítése, a bíróságok központi költségvetésből történő részesedésének, arányának hosszabb távú meghatározása, stb. Az OIT a bíróságok elnökeinek beszámolóit elfogadta, ugyanakkor a jövőt illetően az egyes ítélkezési szinteken, minden ügyszakban az ítélkezés időszerűségére vonatkozó feladatokat határozott meg. 1.6. Az OIT a Fővárosi Bíróság helyzetének vizsgálatához és javításához hasonlóan kiemelten foglalkozott a Pest Megyei Bíróságon az időszerű és hatékony ítélkezést biztosító feltételek megteremtésével. A részletes értékelés alapján megállapította, hogy a Pest Megyei Bíróság helyzete kiemelt kezelést és támogatást indokol. Erre figyelemmel az OIT 2006. évre biztosította a helyi bíróságokon a folyamatban lévő ügyek feldolgozásához szükséges anyagi feltételeket. Egyúttal felkérte a Pest Megyei Bíróság elnökét, készítsen részletes intézkedési tervet a helyi bíróságok büntető ügyszakában felhalmozódott ügyhátralék és a hosszú pertartamú ügyek feldolgozására, s térjen ki arra is, milyen igazgatási eszközök alkalmazását tartja szükségesnek a bírák teljesítményének növelése érdekében. Az intézkedési tervben megfogalmazott elvárások hatályosulásáról a 2006. évi tevékenységéről szóló összbírói értekezleti tájékoztatójában adjon értékelést. Végül a Testület döntése alapján az OIT Hivatala a bíróságok 2005. évi ügyforgalmi adatainak elemzése alapján felméri, van-e lehetőség az ügyhátralék feldolgozására korábban ideiglenesen biztosított helyi bírói álláshelyek és az üresen álló bírói álláshelyek más megyei bíróságról a Pest Megyei Bíróságra történő átcsoportosítására. 1.7. Az OIT a vizsgált időszakban kiemelten foglalkozott az elektronikus cégeljárás zökkenőmentes bevezetésével, az ehhez, továbbá a cégbírák, illetve igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláírási jogának biztosításához szükséges feltételek megteremtésével. Az elektronikus cégbírósági rendszer tervezett fejlesztésének eredményeként a kialakított informatikai megoldások működőképesek, de néhány megyei bíróságon így például a Fővárosi Bíróságon – még indokolt a program további fejlesztése. Megállapítható tehát, hogy az informatikai infrastruktúra alapszinten már lehetővé teszi az elektronikus cégbírósági rendszer működését. Ugyanakkor a zökkenőmentes tevékenység érdekében további technikai fejlesztésre van szükség. Ilyen például a nyomtatók cseréje, a szerverszobák klimatizálása, az informatikai eszközrendszer tervszerű cseréje, az informatikai rendszer működése

szabályozásának folytatása, a folyamatos oktatás szervezése, a feladatok, felelősségek, hatáskörök megosztása az Igazságügyi Minisztérium és a bíróságok között, s e téren folyamatos kapcsolattartás az Igazságügyi Minisztériummal. 1.8. A tárgyidőszakban kiemelt figyelmet kapott a bírósági ügyvitel korszerűsítése, amelynek részeként egységesebbé vált a peres és nemperes ügyek statisztikai kezelése, s kiegészültek az ügykezelésre vonatkozó egyéb szabályok is. E munkafolyamat további jelentős állomása a Bírósági Integrált Információs Rendszer és a Vezetői Információs Rendszer kialakítása, bevezetése és részletes szabályozása. 1.9. Az OIT a központi államigazgatási szervekkel történő együttműködés keretében folyamatosan részt vesz a Pénzmosás Elleni Tárcaközi Bizottság, továbbá a Magyar-Amerikai Emberkereskedelem Elleni Munkacsoport tevékenységében. E munka alapját a 2221/2005. (X. 17.) Kormányhatározatban foglaltak folyamatos végrehajtása jelenti. 1.10. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács áttekintette a bíróságokon 2005. évben bekövetkezett rendkívüli eseményeket. Megállapította, hogy a kapott adatok szerint a tárgyévben 57 esemény történt, ebből 20 bombariadó volt, 8 bírák elleni fenyegetés, 9-szer fordult elő a peres eljárásokban a terheltek, illetve felek erőszakos cselekménye vagy fenyegetése, 6 esetben került sor a bírósági épületek megrongálására, 5 alkalommal fordult elő bíróság előtti tüntetés, 4 esetben érkezett jelentés a bírákkal kapcsolatos eljárásokról és az egyéb események száma 5. A korábbi időszak értékelésének adataival összevetve megállapítható, hogy a beszámolási időszakban mérséklődött a rendkívüli és egyéb események száma. Tény azonban az események jellegének bizonyos módosulása. Jelenleg is agresszívabbak a bírák elleni fenyegetések, s ezek esetenként kiterjednek környezetükre is. A peres eljárásokban a terheltek, illetve felek, tanúk erőszakos cselekményeit vizsgálva ugyancsak megfigyelhető az agresszív magatartás erősödése. Végül állandósult formaként jelentkezett a bíróságok előtti tüntetések kezdeményezése és kivitelezése. A tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy a rendkívüli eseményeket elkövetők szinte mindegyike személyesen érintett a bíróságok előtt folyó eljárásokban, s cselekményeiket e tény motiválja. A bírák biztonsága, a jogállami elvek érvényesülése és az igazságszolgáltatás tekintélye szempontjából e területet indokolt kiemelten kezelni, folyamatosan elemezni, értékelni és a szükséges vezetői intézkedéseket időben megtenni. A Testület legfontosabb célkitűzése változatlanul a bíróságok biztonságának komplex megteremtése, s ennek érdekében az egész bírósági szervezet, de különösen a helyi bíróságok biztonságát szolgáló személyi feltételek javítása, a speciális technikai eszközök fejlesztése, s az ehhez szükséges állami pénzeszközök megteremtése.

1.11. A bíróságok tevékenységének szerves része a honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtása, amelynek tapasztalatait az OIT rendszeresen megvitatja. A feladatok sorából változatlanul kiemelkedik az ítélőtáblák, megyei (fővárosi) bíróságok intézkedési terveinek felülvizsgálata, karbantartása. Az OIT közreműködött a NATO és az EU csatlakozás miatt szükségessé vált szabályozási folyamatokban. Komoly tervezési, előkészítő munkát jelent a bíróságok védelem-gazdasági alapterveinek folyamatos módosítása. A költségvetési feltételek alakulásának megfelelően ütemesen folytatódik a bíróságok egyéni védőeszköz-ellátásának korszerűsítése. E tevékenység a csökkenő pénzügyi feltételek miatt lelassult. 1.12. A beszámoló időszakában az egyik legfontosabb személyzeti jellegű feladat volt a tartósan távollévő bírák álláshelyei részbeni betöltésének megvalósításáról szóló koncepció kidolgozása, majd a szabályzat megalkotása. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető mind személyzeti, mind bírósági igazgatási szempontból az öt ítélőtábla bíráinak kirendelése az ügyhátralék szempontjából nehéz helyzetben lévő bíróságok – elsősorban a Fővárosi Bíróság – megsegítése érdekében. 1.13. A beszámolási időszakban a PHARE program eredményeként az OIT Hivatala Informatikai Főosztály tevékenységének jelentősége megnőtt. A mintegy 9400 munkaállomás hálózati menedzselése új munkastílus kialakítását tette szükségessé. Üzembe kellett állítani azokat a rendszermenedzsmentet támogató eszközöket, melyek biztosítják a nagy hálózat zavartalan üzemeltetését (TIVOLI, NetView, Remedy, Novell NetWare 5.1, Border Manager, ZenWorks). Problémát jelentett a BIIR bevezetésének késedelme, a párhuzamos feldolgozás hosszú ideig történő fenntartása. Gondot jelentett, hogy a bírósági intézmények egy része nem állította üzembe az OIT határozata alapján az egységes informatikai eszköznyilvántartást, így nem sikerült automatikusan előállítani a szükséges országos összesítéseket. A BIIR és a GIIR bevezetése, a videokonferencia útján történő távkihallgatás, távmeghallgatás feltételeinek megteremtése a gyakorlatban, az elektronikus aláírás cégbírósági bevezetése a már üzemelő nagy hálózat menedzselése mellett jelentős többletfeladatot jelent egyrészt a bírósági intézmények, másrészt a Főosztály informatikusai számára. A feladatok zökkenőmentes megoldásához az informatikusi létszám növelésére van szükség. 2. A jövő feladatai 2.1. A bíróságok igazgatásában hosszabb távon is kiemelt szerepe van az átfogóbb, nagy jelentőségű feladatok részletes kimunkálásának, amelyek a szakterület egészére komplex hatást gyakorolnak. Ilyenek a bírák arányos munkaterhének kialakítására vonatkozó konkrét megoldások. Ugyancsak a központi

bírósági igazgatás szakterületeinek összehangolt tevékenységét igényli az elektronikus eljárások többlépcsős bevezetése, az E-bíróság megteremtése. A szolgáltató jellegű bírósági igazgatás optimális érvényesülése érdekében folytatni kell az ítélkezés időszerűségével kapcsolatos felméréseket, elemzéseket. Ennek során indokolt felhasználni a korszerűsített statisztikai adatszolgáltatást, továbbá az informatikai fejlesztések eredményeként működő számítógépes rendszerek lehetőségeit, s meghozni a szükséges vezetői intézkedéseket. Folyamatosan együtt kell működni az Igazságügyi Minisztériummal a bírósági ítélkezésre vonatkozó jogszabályok észrevételezésében, s ennek során a bírák munkáját befolyásoló hatások feltárásában. 2.2. Hangsúlyos szerepet kapott továbbá a beszámolási időszakban a Magyar Bíróképző Akadémia működése megkezdésével kapcsolatos koncepcionális jellegű előkészítő tevékenység ellátása. A következő beszámolási időszak feladatai köréből kiemelem a bírósági ügyintézők feladatkörét szabályozó kormányrendeletek felülvizsgálatával, a bírósági titkárok és a bírósági ügyintézők hatáskörének elkülönítésével kapcsolatos koncepció – bírósági szakértők bevonásán és az Igazságügyi Minisztériummal történő egyeztetéseken alapuló – kidolgozását. Folyamatosan és ugyancsak kiemelt feladatként jelentkezik továbbra is a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásával kapcsolatos személyzeti igazgatási tevékenység ellátása. Fontosnak tartom továbbá megemlíteni a tartósan távollévő bírák álláshelyei részbeni betöltéséről szóló szabályzat – gyakorlati tapasztalatokon alapuló – felülvizsgálatának szükségességét is. 2.3. Biztosítani kell a mintegy 9400 munkaállomás zavartalan üzemeltetését az országos hálózatban. Az egységes elektronikus levelező rendszer hibamentes működésével csökkenteni kell a papíralapú adatforgalmat. Folytatódik a Bírósági Integrált Információs Rendszer bevezetése, gondoskodni kell a felhasználók oktatásáról. Működtetni kell a Gazdasági Integrált Információs Rendszer I. ütemében meghatározott programokat. Be kell vezetni a Gazdasági Integrált Információs Rendszer II. ütemében meghatározott programrészeket és biztosítani kell a felhasználók képzését. Elő kell készíteni a videokonferencia útján történő távkihallgatás, távmeghallgatás, jegyzőkönyv-felvétel más módon feltételeinek megteremtését a gyakorlatban. Folyamatosan lehetővé kell tenni az elektronikus aláírás használatát a cégbíróságokon.

Üzemeltetni kell az országos közhiteles nyilvántartási rendszereket. Korszerűsíteni és üzemszerűen működtetni kell a bíróságok Internetes honlapját. Aktualizálni kell és gondoskodni kell az Informatikai Biztonsági Szabályzat végrehajtásáról. Meg kell oldani az Informatikai Eszközgazdálkodási Szabályzatban foglalt feladatokat. A lehetőségekhez képest javítani kell az informatika bírósági szervezeti, tárgyi, személyi feltételeit. 2.4. A 2006. év kiemelt jelentőségű feladata a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásával kapcsolatosan szükséges intézkedések végrehajtása. Az Akadémia előkészítésével párhuzamosan zajlik az – Országos Igazságszolgáltatási Tanács által elfogadott – központi oktatási tervben foglalt programok megrendezése is. Hosszas előkészítő munkálatokat követően 2006 januárjában megkezdődött „A magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának további erősítése” című PHARE képzési program lebonyolítása. A hathónapos program során a magyar bírák, bírósági titkárok és fogalmazók az alapvető emberi jogok, bírói etika, versenyjog, szellemi alkotások joga, tröszt-ellenes szabályozás, állami támogatások, menedékjog, valamint bel- és igazságügyi együttműködés témakörökben hallgathatnak előadásokat. A különböző képzési rendezvények a magyar igazságszolgáltatás hat oktatási régiójában kerülnek megrendezésre. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hazánk uniós csatlakozását követően a hazai képzés lebonyolítása mellett kiemelt fontosságot tulajdonít a leendő tagállamok bírái közösségi jogi felkészítésének is. Ennek érdekében a Hivatal pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz, melyben versenyjogi képzéssorozat lebonyolítására igényelt uniós támogatást. A kedvező elbírálás eredményeképpen kötött szerződés szerint 2006. február és április között összesen három, két-két napos versenyjogi szeminárium kerül megrendezésre Budapesten, amelyeken 30-30 magyar, 5-5 román és 5-5 bolgár bíró számára nyílik lehetőség részvételre. Az átmeneti támogatás 2005. évi intézményfejlesztési alapja keretében a Hivatal elnyerte az Európai Bizottság támogatását a magyar bírák kommunikációs kapacitásának fejlesztéséhez. A program keretében lehetőség nyílik megyénként 4-4 bíró német, angol és francia nyelvű szakmai nyelvi továbbképzésére, melynek segítségével a magyar bíróságokra érkező közvetlen külföldi megkeresések teljesítése egyszerűbbé válik. 2.5. 2006. évben folytatódik – a közép- és hosszú távú terveket a költségvetéshez igazítva – az új bírósági épületek építése és a bírósági épületek rekonstrukciója:

-

-

folytatódnak és befejeződnek a Magyar Bíróképző Akadémia épülete bővítési és átalakítási, a Kunszentmártoni Városi Bíróság, a Battonyai Városi Bíróság, az Esztergomi Városi Bíróság épületének és a Csongrádi Városi Bíróság meglévő épületeinek rekonstrukciós, valamint a Győri, a Debreceni Ítélőtábla, a Kunszentmiklósi Városi Bíróság, és a Füzesabonyi Városi Bíróság új épületének építési munkái; 2006. évben elkezdődnek és 2007. évre áthúzódó beruházásként folytatódnak a Kazincbarcikai Városi Bíróság és a Fonyódi Városi Bíróság új épületének építési munkái; elkezdődik és befejeződik a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete rekonstrukciójának IV. üteme; befejeződnek a Kiskunhalasi Városi Bíróság és a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság épület-rekonstrukciójának tervezési munkái. A 2006. évi beruházások kimutatását a 79. számú melléklet tartalmazza.

2.6. A közvélemény-kutatás folytatódik annak érdekében, hogy a bíróságok ne csak a lakosság, de a szakmai közeg véleményét is megismerjék. Az OIT által 2004-ben elhatározott kommunikációs stratégia eredményessége e kutatások megismétlése után lesz objektíve is mérhető. Folytatjuk a „Megmagyarázzuk a bíróságokat” általános tájékoztató sorozat további füzeteinek megjelentetését, további segítséget nyújtva az állampolgároknak a bírósági ügyekben való jobb eligazodásban. A szóvivők továbbképzése 2006. évben is fontos feladat marad. Kommunikációs tréning keretében biztosítható a szóvivők már meglévő ismeretének frissítése, illetve bővítése.

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

A Legfelsőbb Bíróság elnöke Elnöki Kabinet Nemzetközi Kapcs. és Európai Jogi Iroda Belső ellenőrzés A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese Elnökhelyettes titkársága Panaszügyi csoport Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Titkárság és az alárendelt szervek Főtitkár Tudományos Kabinet Ügykezelő Iroda Költségvetési és Ell. Főosztály Személyzeti Osztály Informatikai Osztály Műszaki Osztály Jogi Szakkönyvtár Rendészet Összesen:

1 1

3

1 5

1

2

2

1

1

1

1

1 1 1 1

6

7

12 4 2 4

17 6 3 9

1

2 6 2 1

1

1

1

Összesen

Fizikai dolgozó

Írnok

Tisztviselő

Titkár, fogalmazó

Beosztott bíró

Bíró

Tanácselnök

Kollégiumvezető-h.

Kollégiumvezető

Elnök

Elnökhelyettes

A Legfelsőbb Bíróság létszáma szervezeti egységenkénti bontásban 2005. december 31.

3

1

28

42

3

11

2 2 10

2 5

1

4 2 33

25 7 7 13

4 5 1

1 1 1 1

66 26 14 29

4 2 16

1

2

5

5

8 2 26

13

1

1

15

2 7 5 2

1 1 1

123

26

1 1 58 1 8 84

3 9 64 4 8 323

2. számú melléklet

A Legfelsőbb Bíróság bíráinak életkor szerinti összetétele Kollégiumok Elnök Elnökhelyettes Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen

50 év alatt

50-55 év között

56-60 év között

60 év felett

Összesen

1 2 5 2 5 14

1 9

1 1 14

12 4 3 3 32

31 10 5 14 76

3 6 1 2 1 11

8 3 5 19

3. számú melléklet

A Legfelsőbb Bíróság bíráinak nem szerinti összetétele kollégiumonként (szakáganként) Kollégiumok Elnök Elnökhelyettes Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen

Férfi 1 1 10

Nő 4

Összesen 1 1 14

12 7 31

19 10 5 7 45

31 10 5 14 76

4. számú melléklet

A Legfelsőbb Bíróság bíráinak összetétele nemek és beosztás szerint Beosztás Elnök Elnökhelyettes Kollégiumvezetők Kollégiumvezető h. Tanácselnökök Bírák Összesen

Férfi 1 1 1 1 16 11 31

Nő 2 12 31 45

Összesen 1 1 3 1 28 42 76

5. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben érkezett ügyek száma összesen Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

199 390 25 070 37 534 26 978 64 225 26 654 27 544 28 496 37 784 28 370 23 587 27 251 14 707 81 994 24 930 39 750 15 786 15 147 22 457 19 742 787 396

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

99,7 100,0 105,6 114,6 109,8 99,6 100,6 108,5 108,9 127,2 106,8 114,3 111,7 113,1 103,8 106,8 108,2 112,9 104,6 96,6 106,0

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

7 379 126 572 1 966 11 487 1 708 12 643 983 8 488 2 517 12 255 1 808 11 651 1 214 11 895 1 948 11 220 1 257 15 977 1 139 7 140 855 7 609 1 187 8 082 1 495 4 301 2 550 41 732 1 889 7 721 2 171 12 167 1 518 5 081 1 088 5 525 972 7 928 1 642 8 916 37 286 338 390 2004. évi %-ában 116,4 102,6 92,7 97,4 147,6 101,0 125,4 103,7 113,4 104,4 181,2 102,9 110,4 108,0 87,7 98,0 79,7 93,3 110,5 102,4 108,6 96,9 95,8 101,5 199,9 105,9 136,0 110,1 159,3 102,1 112,9 97,1 116,3 112,6 95,8 104,2 96,0 98,7 126,2 121,2 116,3 103,0

elsőfokú csődfelszámolás és fellebbezett érdemi cég nélkül

Összesen

19 147 1 850 2 604 1 438 2 598 2 143 2 268 2 512 3 050 1 704 1 872 1 490 1 019 6 271 1 905 2 014 1 199 1 329 1 783 1 789 59 985

17 810 2 157 2 794 2 038 3 861 3 096 2 127 1 931 2 992 1 448 2 173 2 193 1 320 5 416 2 387 3 164 1 183 1 351 2 660 1 985 64 086

351 151 40 680 54 679 38 487 82 858 43 209 42 780 43 595 58 010 38 097 34 224 38 713 21 823 131 692 36 927 57 252 23 568 23 111 34 017 32 285 1 227 158

104,6 90,6 107,4 84,8 113,6 90,5 119,6 98,9 102,5 121,5 94,4 101,6 102,9 119,6 84,8 103,5 108,7 113,1 97,5 102,0 104,0

95,4 93,4 96,5 87,2 95,5 103,8 94,0 91,7 92,3 85,2 83,9 89,2 99,8 98,8 92,3 92,3 95,2 84,8 97,3 91,9 94,1

100,8 98,5 104,9 110,5 108,3 102,8 102,5 103,7 102,4 119,0 102,7 109,0 113,1 111,8 104,5 103,9 108,9 107,8 102,3 103,3 104,7

6. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben érkezett összes ügy megoszlása százalékban Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

elsőfokú csődfelszámolás és fellebbezett érdemi cég nélkül

Összesen

Főváros

25,3

19,8

37,4

31,9

27,8

28,6

Baranya

3,2

5,3

3,4

3,1

3,4

3,3

Bács-Kiskun

4,8

4,6

3,7

4,3

4,4

4,5

Békés

3,4

2,6

2,5

2,4

3,2

3,1

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,2

6,8

3,6

4,3

6,0

6,8

Csongrád

3,4

4,8

3,4

3,6

4,8

3,5

Fejér

3,5

3,3

3,5

3,8

3,3

3,5

Győr-Moson-Sopron

3,6

5,2

3,3

4,2

3,0

3,6

Hajdú-Bihar

4,8

3,4

4,7

5,1

4,7

4,7

Heves

3,6

3,1

2,1

2,8

2,3

3,1

Jász-Nagykun-Szolnok

3,0

2,3

2,2

3,1

3,4

2,8

Komárom-Esztergom

3,5

3,2

2,4

2,5

3,4

3,2

Nógrád

1,9

4,0

1,3

1,7

2,1

1,8

10,4

6,8

12,3

10,5

8,5

10,7

Somogy

3,2

5,1

2,3

3,2

3,7

3,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,0

5,8

3,6

3,4

4,9

4,7

Tolna

2,0

4,1

1,5

2,0

1,8

1,9

Vas

1,9

2,9

1,6

2,2

2,1

1,9

Veszprém

2,9

2,6

2,3

3,0

4,2

2,8

Zala

2,5

4,4

2,6

3,0

3,1

2,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen

7. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben érkezett peres ügyek száma

Terület Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Helyi bíróság 64 948 10 308 14 845 9 780 23 218 10 731 9 861 9 399 16 168 9 942 11 071 8 843 5 719 27 830 9 802 15 303 7 231 5 661 8 931 8 642 288 233

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság Összesen elsőfokú

6 556 1 888 1 615 749 2 312 1 287 937 1 673 1 154 937 716 1 076 1 437 2 196 1 680 2 058 1 399 989 681 1 478 32 818 2004. évi %-ában 93,7 111,2 89,7 94,0 94,0 155,6 96,8 112,5 99,6 115,3 93,6 145,3 92,1 110,2 94,1 84,5 96,3 79,4 102,8 103,0 99,0 106,4 96,9 95,1 95,8 198,8 96,4 132,2 97,7 167,0 96,5 116,2 97,6 113,5 97,3 98,1 93,6 85,9 88,5 126,9 95,4 113,7

fellebbezett

12 397 922 1 178 758 1 152 1 154 1 269 1 108 1 315 812 720 717 448 3 107 1 025 1 032 426 526 844 922 31 832

11 225 1 106 1 317 1 040 2 035 1 480 963 1 048 1 916 870 1 276 1 094 798 3 414 1 630 1 748 695 640 1 552 1 281 37 128

95 126 14 224 18 955 12 327 28 717 14 652 13 030 13 228 20 553 12 561 13 783 11 730 8 402 36 547 14 137 20 141 9 751 7 816 12 008 12 323 390 011

103,9 101,8 104,7 124,5 107,6 98,9 137,0 107,6 97,7 128,3 107,8 110,1 104,2 113,6 96,2 108,7 100,7 106,9 100,0 108,2 106,6

98,3 86,1 84,4 78,8 98,1 102,4 89,4 80,9 91,3 88,1 84,4 92,2 102,4 93,7 86,2 80,5 91,0 82,3 101,1 94,6 92,4

96,5 90,6 97,1 97,1 100,9 97,9 96,1 92,6 94,8 103,0 98,2 97,0 106,4 99,0 101,0 97,1 99,2 96,5 94,5 93,8 97,2

8. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben érkezett peres ügyek megoszlása százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság Összesen elsőfokú

fellebbezett

Főváros

22,5

20,0

38,9

30,2

24,4

Baranya

3,6

5,8

2,9

3,0

3,6

Bács-Kiskun

5,2

4,9

3,7

3,5

4,9

Békés

3,4

2,3

2,4

2,8

3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,1

7,0

3,6

5,5

7,4

Csongrád

3,7

3,9

3,6

4,0

3,8

Fejér

3,4

2,9

4,0

2,6

3,3

Győr-Moson-Sopron

3,3

5,1

3,5

2,8

3,4

Hajdú-Bihar

5,6

3,5

4,1

5,2

5,3

Heves

3,4

2,9

2,6

2,3

3,2

Jász-Nagykun-Szolnok

3,8

2,2

2,3

3,4

3,5

Komárom-Esztergom

3,1

3,3

2,3

2,9

3,0

Nógrád

2,0

4,4

1,4

2,1

2,2

Pest

9,7

6,7

9,8

9,2

9,4

Somogy

3,4

5,1

3,2

4,4

3,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,3

6,3

3,2

4,7

5,2

Tolna

2,5

4,3

1,3

1,9

2,5

Vas

2,0

3,0

1,7

1,7

2,0

Veszprém

3,1

2,1

2,7

4,2

3,1

Zala

3,0

4,5

2,9

3,5

3,2

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

9. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben befejezett ügyek száma összesen Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

196 287 24 486 37 169 27 204 64 875 26 675 27 019 27 866 36 914 28 083 23 413 27 544 14 384 78 132 24 077 39 250 15 904 15 113 22 551 19 809 776 755

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

98,0 98,1 101,4 112,9 112,3 100,4 98,2 99,3 106,0 121,5 102,0 115,0 110,6 109,2 99,4 106,9 106,4 112,5 103,3 96,7 104,0

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

7 097 126 020 2 100 11 626 1 741 12 741 1 001 8 496 2 440 12 885 1 781 11 611 1 115 11 789 2 191 11 372 1 210 16 735 1 142 7 144 815 8 023 1 120 8 110 1 365 5 919 2 365 42 919 1 743 8 070 2 034 12 407 1 513 5 020 1 121 5 460 1 020 7 913 1 483 8 689 36 397 342 949 2004. évi %-ában 105,7 100,8 86,7 95,1 161,4 96,7 117,6 101,4 127,2 106,3 179,7 101,7 110,6 105,1 95,3 98,8 76,1 94,9 114,8 99,7 98,9 101,0 93,3 111,0 155,8 105,8 124,5 108,7 149,5 100,9 108,5 95,5 103,8 111,7 100,1 102,2 105,4 98,0 113,7 121,1 111,8 102,0

elsőfokú csődfelszámolás és érdemi cég nélkül

Összesen

fellebbezett

17 553 1 790 2 504 1 423 2 739 2 037 2 003 2 428 3 103 1 697 1 891 1 581 1 003 6 199 1 912 1 980 1 085 1 301 1 714 1 810 57 753

18 127 2 145 2 756 1 994 3 866 3 013 2 141 1 897 2 964 1 467 2 234 2 271 1 254 5 366 2 384 3 087 1 182 1 313 2 552 1 916 63 929

347 531 40 357 54 407 38 695 84 066 43 080 42 064 43 326 57 823 37 836 34 485 39 045 22 922 128 782 36 274 56 778 23 619 23 007 34 036 31 897 1 220 030

108,4 89,1 103,3 85,7 133,9 90,5 106,3 98,2 118,9 122,6 99,2 145,4 103,0 140,9 85,5 115,2 100,6 116,7 96,4 105,8 109,1

95,4 91,1 95,5 84,6 97,1 99,4 98,5 95,8 91,8 86,8 86,9 93,2 96,9 99,1 91,0 90,7 96,5 81,0 90,4 87,9 93,6

99,0 96,2 101,1 108,4 110,9 102,6 100,4 98,8 101,0 114,8 100,6 111,9 110,4 108,8 100,7 103,3 106,7 106,9 101,0 102,4 103,0

10. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben befejezett összes ügy megoszlása, százalékban Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság elsőfokú

elsőfokú csődfelszámolás és érdemi cég nélkül

Összesen fellebbezett

Főváros

25,3

19,5

36,7

30,4

28,4

28,5

Baranya

3,2

5,8

3,4

3,1

3,4

3,3

Bács-Kiskun

4,8

4,8

3,7

4,3

4,3

4,5

Békés

3,5

2,8

2,5

2,5

3,1

3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,4

6,7

3,8

4,7

6,0

6,9

Csongrád

3,4

4,9

3,4

3,5

4,7

3,5

Fejér

3,5

3,1

3,4

3,5

3,3

3,4

Győr-Moson-Sopron

3,6

6,0

3,3

4,2

3,0

3,6

Hajdú-Bihar

4,8

3,3

4,9

5,4

4,6

4,7

Heves

3,6

3,1

2,1

2,9

2,3

3,1

Jász-Nagykun-Szolnok

3,0

2,2

2,3

3,3

3,5

2,8

Komárom-Esztergom

3,5

3,1

2,4

2,7

3,6

3,2

Nógrád

1,9

3,8

1,7

1,7

2,0

1,9

10,1

6,5

12,5

10,7

8,4

10,6

Somogy

3,1

4,8

2,4

3,3

3,7

3,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,1

5,6

3,6

3,4

4,8

4,7

Tolna

2,0

4,2

1,5

1,9

1,8

1,9

Vas

1,9

3,1

1,6

2,3

2,1

1,9

Veszprém

2,9

2,8

2,3

3,0

4,0

2,8

Zala

2,6

4,1

2,5

3,1

3,0

2,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen

11. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben befejezett peres ügyek száma Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

64 536 10 831 14 749 9 929 23 342 10 718 9 618 9 531 15 769 9 996 10 950 8 908 5 645 26 007 9 901 15 112 7 235 5 888 9 265 8 699 286 629

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

93,2 92,7 92,6 92,8 104,0 94,5 91,5 89,6 97,5 96,9 96,7 92,7 97,2 93,5 97,2 96,8 93,8 99,0 92,4 88,7 94,7

Munkaügyi bíróság 6 416 2 006 1 639 769 2 245 1 265 887 1 900 1 108 943 669 1 004 1 308 2 036 1 532 1 931 1 399 1 026 739 1 339 32 161 2004. évi %-ában 102,7 86,1 172,9 103,5 131,0 144,4 118,1 95,0 76,2 107,6 93,4 91,0 153,5 121,9 155,8 111,2 100,9 103,3 99,1 114,2 109,8

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

11 039 880 1 110 717 1 161 1 060 1 166 1 012 1 355 775 721 657 415 2 726 1 025 1 033 418 492 766 941 29 469

11 637 1 070 1 298 1 013 2 013 1 384 959 1 084 1 883 868 1 300 1 178 724 3 366 1 639 1 680 698 610 1 436 1 249 37 089

93 628 14 787 18 796 12 428 28 761 14 427 12 630 13 527 20 115 12 582 13 640 11 747 8 092 34 135 14 097 19 756 9 750 8 016 12 206 12 228 385 348

113,6 102,6 98,7 115,8 130,7 97,8 129,4 102,5 122,5 122,4 118,2 120,6 98,1 114,2 99,0 108,9 103,0 109,8 99,2 120,0 112,1

98,1 76,7 79,6 75,5 96,2 90,5 91,4 92,1 90,4 86,5 85,3 100,2 94,3 93,8 84,7 77,0 92,6 75,6 86,1 92,4 90,7

96,5 90,9 95,8 92,7 106,0 97,3 95,6 91,4 96,7 98,1 96,2 94,5 103,1 96,2 99,7 96,5 95,0 97,8 92,4 93,3 96,5

12. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. évben befejezett peres ügyek megoszlása, százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

Összesen

fellebbezett

Főváros

22,5

19,9

37,5

31,4

24,3

Baranya

3,8

6,2

3,0

2,9

3,8

Bács-Kiskun

5,1

5,1

3,8

3,5

4,9

Békés

3,5

2,4

2,4

2,7

3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,1

7,0

3,9

5,4

7,5

Csongrád

3,7

3,9

3,6

3,7

3,7

Fejér

3,4

2,8

4,0

2,6

3,3

Győr-Moson-Sopron

3,3

5,9

3,4

2,9

3,5

Hajdú-Bihar

5,5

3,4

4,6

5,1

5,2

Heves

3,5

2,9

2,6

2,3

3,3

Jász-Nagykun-Szolnok

3,8

2,1

2,4

3,5

3,5

Komárom-Esztergom

3,1

3,1

2,2

3,2

3,0

Nógrád

2,0

4,1

1,4

2,0

2,1

Pest

9,1

6,3

9,3

9,1

8,9

Somogy

3,5

4,8

3,5

4,4

3,7

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,3

6,0

3,5

4,5

5,1

Tolna

2,5

4,3

1,4

1,9

2,5

Vas

2,1

3,2

1,7

1,6

2,1

Veszprém

3,2

2,3

2,6

3,9

3,2

Zala

3,0

4,2

3,2

3,4

3,2

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

13. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. év végén folyamatban maradt ügyek száma összesen Megyei bíróság Terület Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen a/ Érdemi cégügyek nélkül.

Helyi bíróság 55 782 5 445 8 316 2 493 9 289 5 399 5 743 5 420 9 627 4 224 4 633 5 759 2 862 25 240 4 547 7 285 2 158 2 148 4 129 3 826 174 325 105,9 112,0 104,6 91,7 93,5 99,6 110,1 113,2 109,9 107,3 103,9 95,2 112,7 118,1 123,1 107,4 94,8 101,6 97,8 98,3 106,5

Munkaügyi bíróság

elsőfokú a/

4 403 20 970 670 1 076 626 1 526 227 666 1 115 1 457 354 1 450 781 1 750 772 1 158 832 1 937 316 659 306 837 559 1 124 409 498 1 700 5 848 721 948 773 1 735 310 598 372 653 270 989 720 921 16 236 46 800 2004. év végi %-ában 106,8 113,8 83,3 98,5 95,0 103,7 92,7 99,6 107,4 90,0 108,3 113,0 114,5 125,2 76,1 98,7 106,0 89,7 99,1 98,5 115,0 90,3 113,6 95,7 146,6 99,2 112,2 100,1 125,4 98,4 121,5 109,3 101,6 134,4 91,9 106,9 84,9 123,2 128,3 110,3 105,8 107,2

elsőfokú csődfelszámolás és érdemi cég nélkül

fellebbezett

Összesen a/

11 911 499 560 281 626 551 890 688 775 253 350 557 216 2 692 455 659 335 257 499 330 23 384

6 037 287 449 346 713 367 302 513 561 219 209 247 266 1 412 324 643 135 192 515 408 14 145

87 192 7 478 10 917 3 732 12 574 7 570 8 576 7 863 12 957 5 418 5 985 7 689 4 035 34 200 6 540 10 436 3 201 3 365 5 903 5 875 251 506

115,5 113,7 121,7 105,6 81,6 123,8 142,4 113,9 93,6 102,8 94,9 85,7 108,0 102,7 98,5 105,4 151,6 112,2 116,0 98,2 110,6

95,0 101,8 109,0 114,6 99,3 128,8 95,6 107,1 105,1 91,6 77,4 74,8 129,8 103,4 100,9 113,6 100,7 120,0 125,6 120,4 100,9

106,9 106,2 104,0 94,8 94,4 103,5 112,6 105,4 105,9 104,9 101,1 95,5 114,5 113,6 117,8 109,0 101,3 102,3 102,6 104,4 106,3

14. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. év végén folyamatban maradt összes ügy megoszlása, százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú a/

elsőfokú csődfelszámolás és érdemi cég nélkül

Összesen a/ fellebbezett

Főváros

32,0

27,1

44,8

50,9

42,7

34,7

Baranya

3,1

4,1

2,3

2,1

2,0

3,0

Bács-Kiskun

4,8

3,9

3,3

2,4

3,2

4,3

Békés

1,4

1,4

1,4

1,2

2,4

1,5

Borsod-Abaúj-Zemplén

5,3

6,9

3,1

2,7

5,0

5,0

Csongrád

3,1

2,2

3,1

2,4

2,6

3,0

Fejér

3,3

4,8

3,7

3,8

2,1

3,4

Győr-Moson-Sopron

3,1

4,8

2,5

2,9

3,6

3,1

Hajdú-Bihar

5,5

5,1

4,1

3,3

4,0

5,2

Heves

2,4

1,9

1,4

1,1

1,5

2,2

Jász-Nagykun-Szolnok

2,7

1,9

1,8

1,5

1,5

2,4

Komárom-Esztergom

3,3

3,4

2,4

2,4

1,7

3,1

Nógrád

1,6

2,5

1,1

0,9

1,9

1,6

14,5

10,5

12,5

11,5

10,0

13,6

Somogy

2,6

4,4

2,0

1,9

2,3

2,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,2

4,8

3,7

2,8

4,5

4,1

Tolna

1,2

1,9

1,3

1,4

1,0

1,3

Vas

1,2

2,3

1,4

1,1

1,4

1,3

Veszprém

2,4

1,7

2,1

2,1

3,6

2,3

Zala

2,2

4,4

2,0

1,4

2,9

2,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen a/ Érdemi cégügyek nélkül.

15. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. év végén folyamatban maradt peres ügyek száma Terület

Helyi bíróság

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

44 577 3 576 6 817 2 049 8 363 4 710 4 329 4 199 8 226 3 417 4 078 4 856 2 090 19 798 3 114 6 176 1 915 1 586 3 259 3 229 140 364

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

100,9 87,2 101,4 93,2 98,5 100,3 105,9 97,0 105,1 98,4 103,1 98,7 103,7 110,1 96,9 103,2 99,8 87,5 90,7 98,3 101,2

Helyi bíróságok együtt 4 229 48 806 662 4 238 617 7 434 207 2 256 1 090 9 453 346 5 056 702 5 031 769 4 968 826 9 052 308 3 725 296 4 374 543 5 399 407 2 497 1 655 21 453 716 3 830 739 6 915 300 2 215 367 1 953 237 3 496 683 3 912 15 699 156 063 2004. év végi %-ában 103,4 101,1 84,9 86,9 96,3 101,0 91,2 93,0 106,5 99,4 106,8 100,7 107,7 106,2 77,2 93,3 105,9 105,2 98,1 98,4 118,9 104,0 115,3 100,1 146,4 108,8 110,7 110,2 126,1 101,3 120,8 104,8 100,0 99,8 90,8 88,1 80,3 89,9 125,6 102,1 104,4 101,5

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

10 188 418 467 217 560 453 643 622 624 236 288 383 193 2 303 425 330 189 222 460 304 19 525

5 404 227 324 286 629 338 242 412 532 209 190 211 244 1 243 282 567 105 162 466 334 12 407

64 398 4 883 8 225 2 759 10 642 5 847 5 916 6 002 10 208 4 170 4 852 5 993 2 934 24 999 4 537 7 812 2 509 2 337 4 422 4 550 187 995

115,4 111,2 117,0 123,3 98,4 126,2 119,1 118,3 94,0 118,6 99,7 118,6 120,6 119,8 100,0 99,7 104,4 118,1 120,4 94,1 113,8

92,9 118,8 106,2 110,4 103,6 139,7 101,7 92,0 106,6 101,0 88,8 71,5 143,5 104,0 96,9 113,6 97,2 122,7 133,1 110,6 100,3

102,4 89,7 102,0 96,5 99,6 104,0 107,3 95,3 104,5 99,5 103,0 99,7 111,8 110,7 100,9 105,2 100,0 92,1 95,7 102,1 102,5

16. számú melléklet

Ügyforgalmi adatok 2005. év végén folyamatban maradt peres ügyek megoszlása, százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Helyi bíróságok együtt

Megyei bíróság elsőfokú

Összesen

fellebbezett

Főváros

31,8

26,9

31,3

52,2

43,6

34,3

Baranya

2,5

4,2

2,7

2,1

1,8

2,6

Bács-Kiskun

4,9

3,9

4,8

2,4

2,6

4,4

Békés

1,5

1,3

1,4

1,1

2,3

1,5

Borsod-Abaúj-Zemplén

6,0

6,9

6,1

2,9

5,1

5,7

Csongrád

3,4

2,2

3,2

2,3

2,7

3,1

Fejér

3,1

4,5

3,2

3,3

2,0

3,1

Győr-Moson-Sopron

3,0

4,9

3,2

3,2

3,3

3,2

Hajdú-Bihar

5,9

5,3

5,8

3,2

4,3

5,4

Heves

2,4

2,0

2,4

1,2

1,7

2,2

Jász-Nagykun-Szolnok

2,9

1,9

2,8

1,5

1,5

2,6

Komárom-Esztergom

3,5

3,5

3,5

2,0

1,7

3,2

Nógrád

1,5

2,6

1,6

1,0

2,0

1,6

14,1

10,5

13,7

11,8

10,0

13,3

Somogy

2,2

4,6

2,5

2,2

2,3

2,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,4

4,7

4,4

1,7

4,6

4,2

Tolna

1,4

1,9

1,4

1,0

0,8

1,3

Vas

1,1

2,3

1,3

1,1

1,3

1,2

Veszprém

2,3

1,5

2,2

2,4

3,8

2,4

Zala

2,3

4,4

2,5

1,6

2,7

2,4

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Pest

Összesen

17. számú melléklet

A helyi bíróságok ügyforgalma 2005. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári és gazdasági gazdasági polgári per per nemperes közvádas

büntető magánvádas

szabálybüntető szabálypótmagán- nemperes sértési per sértési nemperes vádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

Főváros

206 769

35 716

6 526

104 038

14 555

2 571

163

11 156

5 417

19 248

6 556

823

Baranya

27 036

5 204

326

8 972

2 341

566

26

2 420

1 845

3 370

1 888

78

Bács-Kiskun

39 242

8 037

649

11 653

3 310

601

29

3 092

2 219

7 944

1 615

93

Békés

27 961

4 884

206

8 437

1 744

418

16

2 050

2 512

6 711

749

234

Borsod-Abaúj-Zemplén

66 742

10 830

560

28 200

5 195

954

47

3 692

5 632

9 115

2 312

205

Csongrád

28 462

5 429

532

9 393

2 617

550

37

2 350

1 566

4 180

1 287

521

Fejér

28 758

5 695

339

11 786

2 127

399

31

2 031

1 270

3 866

937

277

Győr-Moson-Sopron

30 444

4 675

526

13 614

2 548

413

35

2 632

1 202

2 851

1 673

275

Hajdú-Bihar

39 041

7 350

489

13 397

3 404

680

50

2 655

4 195

5 564

1 154

103

Heves

29 509

4 837

284

12 547

1 851

386

25

1 577

2 559

4 304

937

202

Jász-Nagykun-Szolnok

24 442

4 969

217

7 087

2 756

490

18

1 704

2 621

3 725

716

139

Komárom-Esztergom

28 438

4 989

206

10 292

2 143

332

16

2 225

1 157

5 891

1 076

111

Nógrád

16 202

3 307

92

5 064

1 176

379

18

1 779

747

2 145

1 437

58

Pest

84 544

15 606

922

39 963

5 382

1 441

63

4 830

4 416

9 371

2 196

354

Somogy

26 819

5 205

264

10 709

2 062

551

30

1 381

1 690

3 038

1 680

209

Szabolcs-Szatmár-Bereg

41 921

7 458

249

12 955

4 148

744

41

3 744

2 663

7 748

2 058

113

Tolna

17 304

4 339

209

5 055

1 347

241

4

1 114

1 091

2 386

1 399

119

Vas

16 235

3 087

237

5 988

1 372

251

23

1 434

691

2 064

989

99

Veszprém

23 429

4 534

272

9 019

2 366

424

22

1 847

1 313

2 660

681

291

Zala

21 384

4 117

397

6 787

1 770

607

26

1 412

1 725

2 901

1 478

164

824 682

150 268

13 502

334 956

64 214

12 998

720

55 125

46 531

109 082

32 818

4 468

Főváros

100,2

97,0

100,4

96,9

83,4

100,7

103,2

124,9

93,2

133,2

111,2

186,6

Baranya

99,4

93,9

79,5

107,8

75,8

92,8

66,7

133,8

102,3

97,9

94,0

69,0

106,9

96,1

104,2

107,3

82,8

100,5

111,5

148,7

101,6

116,6

155,6

78,2 198,3

Összesen

2004. évi %-ában

Bács-Kiskun Békés

114,9

97,6

138,3

110,4

72,3

111,2

84,2

129,9

117,3

158,9

112,5

Borsod-Abaúj-Zemplén

109,9

103,6

126,7

115,9

83,9

97,7

127,0

133,7

108,0

112,5

115,3

95,3

Csongrád

102,6

91,0

103,5

95,2

82,1

101,7

108,8

125,5

128,2

118,0

145,3

465,2

Fejér

101,0

96,9

76,0

99,6

77,5

87,1

103,3

127,7

110,6

119,2

110,2

110,8

Győr-Moson-Sopron

106,9

95,6

84,2

118,4

91,7

97,9

112,9

121,0

97,2

109,6

84,5

114,6

Hajdú-Bihar

107,7

91,1

112,4

117,5

82,8

105,3

138,9

134,5

120,0

123,0

79,4

83,1

Heves

126,4

108,3

84,0

152,2

75,6

101,6

100,0

140,6

127,2

131,5

103,0

166,9

Jász-Nagykun-Szolnok

106,9

99,3

88,6

124,0

80,7

88,9

120,0

149,7

134,3

92,0

106,4

121,9

Komárom-Esztergom

113,4

99,1

84,1

113,1

87,1

101,2

123,1

136,2

110,5

147,9

95,1

102,8

Nógrád

116,4

101,1

75,4

124,3

86,1

87,9

225,0

124,8

97,0

126,0

198,8

232,0

Pest

113,7

99,3

106,1

126,3

75,9

105,2

103,3

144,1

117,4

108,7

132,2

165,4

Somogy

106,4

96,3

85,4

107,1

85,2

110,0

115,4

137,8

123,6

102,0

167,0

116,1

Szabolcs-Szatmár-Bereg

107,1

98,3

113,2

119,2

83,8

102,8

117,1

145,3

113,5

98,0

116,2

74,3

Tolna

108,9

96,9

102,0

112,4

84,3

108,1

66,7

147,7

121,1

124,1

113,5

165,3

Vas

111,6

104,3

93,7

128,9

76,8

139,4

65,7

119,1

114,0

118,4

98,1

77,3

Veszprém

104,2

99,1

85,3

111,8

89,4

96,6

68,8

128,4

85,8

109,6

85,9

132,9

98,3

90,0

116,8

97,4

82,1

101,5

83,9

126,2

83,5

111,7

126,9

120,6

106,4

97,5

99,2

109,1

82,0

100,7

103,3

132,7

109,2

118,4

113,7

139,6

Zala Összesen

18. számú melléklet

A helyi bíróságok ügyforgalma 2005. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári és gazdasági gazdasági polgári per per nemperes közvádas

büntető magánvádas

szabálybüntető szabálypótmagán- nemperes sértési per sértési nemperes vádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

Főváros

203 384

36 320

6 650

101 956

13 956

2 322

134

11 035

5 154

18 760

6 416

Baranya

26 586

5 285

389

8 047

2 692

590

31

2 427

1 844

3 181

2 006

94

Bács-Kiskun

38 910

7 935

621

11 430

3 355

560

27

3 105

2 251

7 885

1 639

102

Békés

28 205

5 051

207

8 483

1 849

395

16

2 061

2 411

6 731

769

232

Borsod-Abaúj-Zemplén

67 315

10 743

543

28 555

5 173

992

38

3 751

5 853

9 227

2 245

195

Csongrád

28 456

5 695

586

9 409

2 444

551

32

2 361

1 410

4 187

1 265

516

Fejér

28 134

5 479

379

11 584

2 085

401

25

2 035

1 249

3 782

887

228

Győr-Moson-Sopron

30 057

4 649

611

12 883

2 691

395

30

2 606

1 155

2 846

1 900

291

Hajdú-Bihar

38 124

7 714

450

12 877

3 394

666

50

2 684

3 495

5 584

1 108

102

Heves

29 225

4 730

296

12 216

2 039

364

20

1 565

2 547

4 306

943

199

Jász-Nagykun-Szolnok

24 228

4 805

243

7 101

2 786

502

14

1 690

2 600

3 672

669

146

Komárom-Esztergom

28 664

4 942

223

10 564

2 293

337

7

2 259

1 106

5 813

1 004

116

Nógrád

15 749

3 446

91

4 845

965

377

9

1 766

757

2 128

1 308

57

Pest

80 497

15 173

859

38 318

4 536

1 273

40

4 754

4 126

9 053

2 036

329

Somogy

25 820

5 439

294

9 858

2 032

552

29

1 392

1 555

2 926

1 532

211

Szabolcs-Szatmár-Bereg

41 284

7 350

257

12 742

4 043

732

41

3 775

2 689

7 621

1 931

103

Tolna

17 417

4 391

198

5 190

1 344

249

4

1 108

1 049

2 371

1 399

114

Vas

16 234

3 180

246

5 795

1 503

241

21

1 433

697

1 997

1 026

95

Veszprém

23 571

4 618

249

8 784

2 512

443

19

1 835

1 424

2 667

739

281

Zala

681

21 292

4 230

379

6 881

1 764

553

24

1 391

1 749

2 838

1 339

144

813 152

151 175

13 771

327 518

63 456

12 495

611

55 033

45 121

107 575

32 161

4 236

Főváros

98,3

97,1

106,4

94,1

85,3

89,3

118,6

128,4

79,1

133,2

102,7

146,1

Baranya

97,1

91,6

112,4

99,6

84,7

100,9

106,9

138,4

103,7

92,4

86,1

101,1

103,1

94,3

94,8

97,9

81,4

100,7

158,8

157,1

104,6

111,2

172,9

77,9 214,8

Összesen

2004. évi %-ában

Bács-Kiskun Békés

113,1

93,3

144,8

109,4

71,0

107,9

84,2

136,5

111,9

162,9

103,5

Borsod-Abaúj-Zemplén

112,8

106,5

132,8

115,8

86,7

95,8

140,7

144,0

119,0

114,4

131,0

95,6

Csongrád

103,3

92,5

119,1

94,6

81,9

117,0

139,1

131,8

116,2

120,1

144,4

448,7

Fejér

98,7

93,3

87,9

95,0

79,0

90,3

119,0

132,4

112,7

115,9

118,1

88,7

Győr-Moson-Sopron

99,0

92,2

110,9

100,6

81,8

76,0

136,4

125,7

95,1

112,0

95,0

98,0

Hajdú-Bihar

104,7

98,9

106,6

105,4

80,4

116,4

208,3

143,1

111,7

122,7

76,2

75,0

Heves

121,2

106,1

84,1

145,1

66,9

96,3

90,9

147,4

123,9

129,8

107,6

167,2

Jász-Nagykun-Szolnok

101,9

93,3

106,1

111,1

79,3

91,9

155,6

153,6

138,2

89,0

93,4

135,2

Komárom-Esztergom

113,9

99,0

82,0

119,5

82,4

77,8

87,5

147,8

98,1

146,3

91,0

118,4

Nógrád

113,5

112,1

72,2

118,2

72,6

83,4

150,0

125,2

92,1

126,1

153,5

237,5

Pest

109,6

99,1

92,9

120,1

68,0

101,7

88,9

150,0

113,8

105,0

121,9

143,7

Somogy

101,7

100,4

90,2

97,5

80,8

112,7

131,8

147,8

110,0

97,7

155,8

115,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg

107,0

98,2

123,0

117,7

82,5

112,4

186,4

157,5

114,9

96,6

111,2

74,1

Tolna

106,1

100,4

81,5

112,9

75,7

98,8

100,0

151,2

98,4

124,3

100,9

160,6

Vas

111,5

107,8

99,6

125,3

78,9

120,5

80,8

122,4

112,1

118,0

103,3

74,8

Veszprém

103,4

100,1

66,8

110,1

83,4

113,6

70,4

131,2

88,7

109,7

99,1

126,6

97,7

89,6

96,9

99,6

82,3

88,8

109,1

128,9

92,0

105,1

114,2

109,1

104,3

97,9

102,8

104,8

80,4

97,5

120,3

138,6

105,8

116,9

109,8

130,0

Zala Összesen

19. számú melléklet

A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

22 040 1 873 3 582 1 000 4 134 1 878 2 524 2 324 2 804 1 709 1 841 2 170 1 086 8 984 1 914 2 891 1 242 823 1 642 1 619 68 080

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

4 216 125 267 47 279 237 184 295 232 101 90 96 48 582 107 104 93 91 139 172 7 505

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év időtartamúak aránya, % Polgári per 28,6 18,8 24,9 16,7 5,9 48,7 23,0 17,5 8,5 1,8 39,5 23,0 20,6 13,5 2,3 71,9 16,6 8,6 2,6 0,2 46,7 20,6 19,4 9,9 2,1 49,8 22,7 15,9 8,6 2,1 35,7 26,0 19,9 13,2 3,3 38,0 21,6 20,5 12,6 4,5 47,4 19,9 19,0 10,4 2,4 44,2 19,4 22,8 10,4 2,1 45,7 25,4 19,4 7,9 1,3 43,4 21,8 17,9 11,9 3,2 49,5 21,8 17,6 8,7 1,8 32,7 21,0 22,8 14,0 4,4 44,7 22,7 18,4 10,7 2,6 45,1 25,3 20,4 7,5 1,4 49,4 20,5 19,0 8,8 1,4 54,8 20,9 15,8 6,6 1,3 43,1 24,1 18,6 10,5 2,3 48,0 23,1 16,9 8,3 2,2 38,3 21,0 21,3 12,7 3,7 Gazdasági per 29,4 17,3 24,9 17,0 5,6 32,0 16,8 31,2 18,4 0,8 31,5 26,6 24,7 14,2 2,2 55,3 21,3 14,9 4,3 4,3 44,8 16,8 22,2 10,0 3,6 37,1 22,8 20,7 10,5 6,8 14,1 28,3 26,1 20,7 7,1 30,5 14,9 24,1 21,4 6,4 45,3 18,5 21,6 13,8 0,4 48,5 15,8 22,8 11,9 40,0 25,6 23,3 11,1 36,5 21,9 18,8 16,7 4,2 64,6 8,3 16,7 8,3 21,3 17,9 32,3 20,6 4,8 38,3 15,0 27,1 12,1 5,6 58,7 13,5 14,4 9,6 3,8 45,2 14,0 23,7 10,8 6,5 52,7 13,2 19,8 14,3 28,1 26,6 18,7 17,3 4,3 36,6 20,3 23,8 11,0 4,7 31,9 18,2 24,7 16,2 4,9

3 év felett 5,1 0,6 1,2 0,1 1,3 0,9 1,9 2,7 0,9 1,2 0,2 1,9 0,5 5,1 1,0 0,3 0,8 0,6 1,5 1,6 2,9 5,8 0,8 0,7 2,5 2,1 3,8 2,7 0,4 1,0 2,1 2,1 3,1 1,9 5,0 3,5 4,2

20. számú melléklet

A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

15 469 1 059 2 077 453 2 574 1 837 1 203 1 131 2 840 875 1 399 2 127 743 7 142 541 2 261 367 501 1 064 766 46 429

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

1 354 142 276 80 207 193 101 108 393 134 148 121 74 936 109 250 37 50 134 170 5 017

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Közvádas büntető per 17,3 14,9 41,0 19,9 23,8 20,1 56,5 21,0 37,7 20,8 22,2 19,1 35,0 21,5 36,6 20,5 22,3 17,2 33,1 20,5 35,0 22,8 18,9 17,9 29,2 20,3 15,1 13,6 57,7 17,0 33,3 22,2 65,4 19,1 43,7 24,2 39,0 18,1 40,5 23,0 24,6 17,3 Magánvádas büntető per 31,8 25,4 57,0 27,5 42,0 25,0 80,0 16,3 62,3 15,9 38,3 16,6 47,5 14,9 63,0 25,0 35,1 26,7 54,5 26,1 57,4 29,7 40,5 21,5 62,2 14,9 25,2 16,2 73,4 14,7 46,0 26,8 75,7 18,9 66,0 12,0 52,2 24,6 50,6 30,6 40,8 22,4

23,4 22,1 30,4 17,2 24,6 26,3 27,4 25,0 26,1 26,4 28,3 24,4 36,1 24,4 17,9 25,7 12,8 26,1 21,8 27,5 24,8

27,7 14,6 22,6 4,0 12,4 25,3 13,1 13,4 28,3 15,1 11,6 24,4 12,7 29,9 6,8 14,6 1,4 5,6 11,8 8,6 22,5

9,7 2,1 2,4 0,9 2,8 4,5 2,2 3,1 4,6 3,2 1,5 9,4 1,3 10,7 0,4 3,2 1,4 0,4 4,8 0,4 6,7

6,9 0,3 0,7 0,4 1,7 2,6 0,7 1,4 1,5 1,7 0,8 4,9 0,4 6,3 0,2 1,1 4,4 4,1

21,6 12,7 22,5 3,8 14,5 22,3 20,8 10,2 20,1 11,2 11,5 20,7 20,3 22,5 9,2 18,8 5,4 18,0 13,4 15,3 19,0

14,9 2,8 9,8 6,3 20,7 14,9 17,6 7,5 0,7 9,9 2,7 26,8 2,8 7,6 4,0 6,7 3,5 13,7

3,9 0,4 0,5 2,1 2,0 1,9 0,5 0,7 0,7 6,6 6,5 0,8 1,5 2,8

2,4 0,4 0,5 0,8 2,7 1,5 1,2

21. számú melléklet

A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

101 6 13 2 23 16 18 19 16 12 10 14 12 40 5 13 3 11 9 14 357

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

4 229 662 617 207 1 090 346 702 769 826 308 296 543 407 1 655 716 739 300 367 237 683 15 699

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Pótmagánvádas büntető per 26,7 15,8 16,7 33,3 30,8 23,1 50,0 52,2 30,4 37,5 25,0 11,1 38,9 47,4 10,5 43,8 18,8 16,7 58,3 60,0 10,0 28,6 28,6 41,7 33,3 35,0 7,5 20,0 20,0 46,2 15,4 33,3 36,4 27,3 22,2 33,3 50,0 33,9 20,2 Munkaügyi per 27,0 21,5 58,9 25,4 34,4 22,5 63,3 28,0 39,3 33,5 53,5 19,9 28,3 24,8 31,5 33,2 32,6 27,7 55,2 31,5 53,4 19,9 34,4 34,6 34,6 33,2 26,3 26,8 34,5 28,4 47,8 29,0 67,7 19,3 57,2 29,4 56,1 27,8 37,6 36,2 36,3 26,7

23,8 16,7 7,7 50,0 13,0 6,3 11,1 21,1 12,5 16,7 20,0 14,3 16,7 30,0 60,0 23,1 33,3 36,4 22,2 35,7 21,6

28,7 33,3 38,5 4,3 31,3 33,3 21,1 25,0 8,3 10,0 28,6 8,3 25,0 15,4 33,3 22,2 14,3 22,4

5,0 5,6 2,5 2,0

-

27,7 12,1 25,3 6,8 19,0 15,6 25,8 25,2 24,2 11,7 20,6 21,0 27,8 24,0 25,7 19,4 11,7 12,8 12,2 21,4 22,7

15,9 3,3 14,6 1,9 5,8 8,1 15,5 9,2 14,0 1,3 5,1 7,6 3,9 15,8 8,1 3,4 1,0 0,5 3,4 4,2 10,4

5,1 0,3 2,9 2,3 1,7 4,0 0,8 1,3 0,3 0,7 2,2 0,2 3,5 2,2 0,4 0,3 0,6 2,6

2,9 0,3 0,2 1,2 1,6 0,1 0,1 0,3 0,2 0,2 3,4 1,1 0,1 0,4 1,4

22. számú melléklet

A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31.

Terület

Ebből az érkezés napjától eltelt

Ügyek száma összesen

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2 év felett

időtartamúak aránya, % Szabálysértési ügyek

Főváros

1 397

63,6

24,5

11,2

0,7

-

Baranya

371

70,9

26,1

3,0

-

-

Bács-Kiskun

602

52,7

31,2

13,3

2,8

-

Békés

467

82,7

15,4

1,9

-

-

1 146

74,0

15,4

8,7

1,8

-

Csongrád

549

59,6

27,3

9,5

2,9

0,7

Fejér

299

58,2

25,8

13,7

2,3

-

Győr-Moson-Sopron

322

65,2

26,1

5,9

1,9

0,9

1 941

57,9

25,7

12,2

4,2

-

Heves

586

61,1

22,7

11,1

5,1

-

Jász-Nagykun-Szolnok

590

54,6

30,0

11,9

3,6

-

Komárom-Esztergom

328

66,5

24,1

8,8

0,6

-

Nógrád

127

84,3

11,8

3,9

-

-

2 114

40,2

30,3

20,8

7,6

1,2

Somogy

438

71,2

21,7

6,4

0,5

0,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg

657

73,8

16,3

9,6

0,3

-

Tolna

173

75,1

19,7

5,2

-

-

Vas

110

78,2

14,5

6,4

0,9

-

Veszprém

271

65,3

22,9

7,7

4,1

-

Zala

488

48,0

28,1

19,7

4,3

-

12 976

60,2

24,5

11,9

3,2

0,3

Borsod-Abaúj-Zemplén

Hajdú-Bihar

Pest

Összesen

23. számú melléklet

A megyei bíróságok ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2005. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári per

gazdasági közigazper gatási per

polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai tanácsok perei

katonai csőd- és érdemi tanácsok felszámocégügyek nemperes lási ügyei eljárások

Főváros

126 572

4 487

1 981

5 156

5 767

397

894

376

89

7 018

100 407

Baranya

11 487

335

110

421

914

56

14

-

-

551

9 086

Bács-Kiskun

12 643

339

279

451

1 234

109

192

-

-

780

9 259

8 488

284

107

319

621

48

59

-

-

357

6 693

Borsod-Abaúj-Zemplén

12 255

332

179

526

1 214

115

232

-

-

806

8 851

Csongrád

11 651

256

183

389

570

114

402

212

17

870

8 638

Fejér

11 895

459

155

598

968

57

31

-

-

789

8 838

Győr-Moson-Sopron

11 220

393

130

427

1 154

59

191

99

59

612

8 096

Hajdú-Bihar

Békés

15 977

447

193

498

1 506

88

189

89

40

1 110

11 817

Heves

7 140

266

96

416

694

34

198

-

-

315

5 121

Jász-Nagykun-Szolnok

7 609

271

82

297

1 113

70

39

-

-

430

5 307

Komárom-Esztergom

8 082

259

158

199

754

101

19

-

-

628

5 964

Nógrád

4 301

159

47

207

545

35

26

-

-

304

2 978

41 732

1 134

385

1 454

2 689

134

475

-

-

2 518

32 943

Pest Somogy

7 721

394

124

369

842

69

23

69

15

514

5 302

12 167

302

185

460

965

85

17

-

-

863

9 290

Tolna

5 081

150

88

165

762

23

11

-

-

311

3 571

Vas

5 525

165

101

221

729

39

74

-

-

195

4 001

Veszprém

7 928

311

80

389

920

64

19

-

-

579

5 566

Zala

8 916

391

137

368

861

26

6

-

-

750

6 377

338 390

11 134

4 800

13 330

24 822

1 723

3 111

845

220

20 300

258 105

Főváros

102,6

97,1

108,6

110,8

105,7

105,3

115,1

81,4

64,5

113,5

101,6

Baranya

97,4

103,7

84,6

103,2

81,3

124,4

127,3

-

-

90,0

99,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Összesen

2004. évi %-ában

Bács-Kiskun

101,0

86,5

126,2

108,9

105,2

111,2

152,4

-

-

103,4

99,2

Békés

103,7

109,7

127,4

138,7

62,0

133,3

70,2

-

-

94,4

109,6

Borsod-Abaúj-Zemplén

104,4

109,2

115,5

101,2

111,5

125,0

182,7

-

-

117,5

100,9

Csongrád

102,9

83,1

120,4

108,7

56,4

102,7

275,3

89,1

39,5

113,4

105,5

Fejér

108,0

128,9

86,6

174,3

102,8

118,8

106,9

-

-

106,0

105,6

Győr-Moson-Sopron

98,0

112,6

92,2

129,8

87,2

75,6

205,4

74,4

62,8

91,2

98,3

Hajdú-Bihar

93,3

100,7

104,3

106,0

101,8

75,2

165,8

68,5

111,1

105,8

90,2

102,4

112,7

81,4

172,6

99,1

89,5

287,0

-

-

107,9

97,0

Heves Jász-Nagykun-Szolnok

96,9

101,9

94,3

123,2

90,4

94,6

45,9

-

-

78,9

99,7

Komárom-Esztergom

101,5

110,2

122,5

93,4

94,1

136,5

126,7

-

-

114,0

100,4

Nógrád

105,9

97,0

97,9

110,1

99,5

116,7

216,7

-

-

110,1

106,5

Pest

110,1

109,0

105,5

124,8

110,0

81,2

754,0

-

-

85,7

110,8

Somogy

102,1

111,9

72,1

107,0

76,1

75,8

104,5

65,7

27,8

115,0

108,8

97,1

102,4

115,6

111,9

97,8

102,4

188,9

-

-

111,9

94,7

Tolna

112,6

102,0

102,3

99,4

112,6

95,8

366,7

-

-

123,9

113,1

Vas

104,2

95,9

131,2

105,7

112,3

114,7

217,6

-

-

124,2

100,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Veszprém Zala Összesen

98,7

103,3

74,1

103,2

94,7

110,3

135,7

-

-

137,5

96,2

121,2

98,5

116,1

121,1

96,6

78,8

54,5

-

-

142,9

125,6

103,0

101,6

105,8

115,1

96,9

101,0

168,7

79,1

60,3

106,8

102,5

24. számú melléklet

A megyei bíróságok ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2005. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári per

gazdasági közigazper gatási per

polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai tanácsok perei

katonai csőd- és érdemi tanácsok felszámocégügyek nemperes lási ügyei eljárások

Főváros

126 020

3 573

1 851

4 922

5 462

310

962

383

90

6 066

102 401

Baranya

11 626

311

115

408

893

46

17

-

-

627

9 209

Bács-Kiskun

12 741

355

263

393

1 203

99

191

-

-

825

9 412

8 496

279

101

292

641

45

65

-

-

375

6 698

Borsod-Abaúj-Zemplén

12 885

392

167

542

1 359

60

219

-

-

826

9 320

Csongrád

11 611

228

139

368

596

111

364

214

17

809

8 765

Fejér

11 789

433

130

556

805

47

32

-

-

702

9 084

Győr-Moson-Sopron

11 372

369

119

377

1 176

56

178

91

62

711

8 233

Hajdú-Bihar

Békés

16 735

463

207

481

1 521

99

184

105

43

1 279

12 353

Heves

7 144

242

108

391

724

34

198

-

-

332

5 115

Jász-Nagykun-Szolnok

8 023

285

78

289

1 124

69

46

-

-

501

5 631

Komárom-Esztergom

8 110

224

139

180

901

114

23

-

-

586

5 943

Nógrád

5 919

150

38

200

561

27

27

-

-

324

4 592

42 919

926

378

1 305

3 035

117

438

-

-

2 582

34 138

Pest Somogy

8 070

343

155

383

850

75

24

69

13

522

5 636

12 407

306

211

435

930

81

17

-

-

749

9 678

Tolna

5 020

133

95

172

658

18

9

-

-

272

3 663

Vas

5 460

145

97

224

735

26

74

-

-

181

3 978

Veszprém

7 913

277

84

340

928

65

20

-

-

462

5 737

Zala

8 689

394

140

377

862

30

7

-

-

658

6 221

342 949

9 828

4 615

12 635

24 964

1 529

3 095

862

225

19 389

265 807

Főváros

105,7

116,3

120,8

96,8

114,8

138,0

94,3

65,7

122,7

98,6

105,7

Baranya

123,9

113,9

92,1

78,2

73,0

212,5

-

-

97,5

96,2

123,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Összesen

2004. évi %-ában

Bács-Kiskun

95,7

137,7

82,2

103,2

116,5

144,7

-

-

99,5

94,8

95,7

Békés

117,2

117,4

112,3

66,7

128,6

80,2

-

-

95,9

105,8

117,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

207,4

141,5

109,3

132,8

70,6

162,2

-

-

95,7

101,2

207,4

98,7

94,6

98,4

60,0

124,7

275,8

88,1

40,5

118,3

103,3

98,7

Fejér

153,0

102,4

123,6

84,2

114,6

114,3

-

-

113,8

104,2

153,0

Győr-Moson-Sopron

139,2

98,3

101,9

90,0

57,1

200,0

68,4

68,9

113,9

97,9

139,2

Hajdú-Bihar

150,3

140,8

109,1

111,6

113,8

173,6

85,4

126,5

111,7

89,0

150,3

Heves

114,7

103,8

141,7

106,3

81,0

282,9

-

-

95,4

94,1

114,7

Jász-Nagykun-Szolnok

108,0

114,7

137,0

92,6

103,0

55,4

-

-

106,4

101,2

108,0

Komárom-Esztergom

125,8

124,1

88,7

170,6

219,2

164,3

-

-

127,7

103,2

125,8

88,2

126,7

105,3

103,7

81,8

270,0

-

-

142,7

104,5

88,2

Pest

148,4

147,1

96,7

155,3

75,0

742,4

-

-

101,1

104,9

148,4

Somogy

109,9

122,0

94,6

75,6

78,1

109,1

72,6

23,6

124,6

105,5

109,9

94,4

155,1

109,3

122,0

89,0

212,5

-

-

94,6

92,4

94,4

106,4

143,9

90,5

98,2

72,0

300,0

-

-

109,2

115,7

106,4

99,3

170,2

112,6

116,5

56,5

205,6

-

-

81,2

99,4

99,3

Veszprém

108,6

109,1

84,2

93,5

180,6

153,8

-

-

99,4

98,3

108,6

Zala

116,2

132,1

122,0

94,1

100,0

70,0

-

-

129,5

125,4

116,2

116,1

122,4

109,7

101,6

100,1

178,3

86,2

62,8

111,1

100,0

116,1

Csongrád

Nógrád

Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas

Összesen

25. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

4 715 208 130 82 180 167 236 214 243 102 93 143 81 1 046 221 130 76 92 193 170 8 522

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

1 965 66 126 34 121 104 131 105 121 52 43 77 35 323 61 62 38 54 59 64 3 641

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Polgári per 19,1 15,3 29,3 16,8 43,8 11,5 47,6 17,1 23,3 13,9 31,1 16,8 22,9 14,0 32,2 12,1 35,4 17,7 38,2 19,6 37,6 20,4 30,1 18,2 35,8 14,8 23,8 17,1 33,5 16,3 43,1 18,5 34,2 15,8 25,0 8,7 29,0 15,5 51,2 14,7 24,4 15,6 Gazdasági per 20,4 14,5 18,2 15,2 40,5 16,7 50,0 20,6 35,5 11,6 32,7 20,2 24,4 7,6 27,6 12,4 30,6 9,9 15,4 15,4 32,6 14,0 36,4 19,5 31,4 22,9 28,5 13,3 21,3 13,1 30,6 19,4 44,7 7,9 33,3 22,2 18,6 23,7 25,0 20,3 24,8 14,7

25,3 25,0 20,0 22,0 23,3 25,1 31,4 24,3 24,3 21,6 25,8 28,0 24,7 27,6 22,6 20,8 18,4 30,4 24,4 17,6 25,2

26,5 24,0 21,5 11,0 25,0 21,0 20,3 22,4 17,3 15,7 9,7 17,5 18,5 24,0 19,0 16,9 23,7 26,1 18,1 8,8 23,8

8,0 3,4 3,1 1,2 7,8 3,6 6,8 6,1 3,3 3,9 5,4 3,5 4,9 5,4 6,3 3,9 6,5 9,3 6,5 6,7

5,8 1,4 1,2 6,7 2,4 4,7 2,8 2,1 1,0 1,1 2,8 1,2 2,0 2,3 0,8 3,9 3,3 3,6 1,2 4,3

24,6 27,3 24,6 26,5 14,9 27,9 29,8 22,9 33,1 21,2 37,2 14,3 20,0 27,2 24,6 19,4 18,4 20,4 20,3 28,1 24,7

22,9 33,3 13,5 2,9 20,7 15,4 26,0 29,5 21,5 30,8 16,3 19,5 20,0 20,1 34,4 19,4 15,8 20,4 22,0 17,2 22,1

8,7 4,5 4,0 9,9 2,9 8,4 5,7 4,1 17,3 3,9 2,9 6,8 4,9 6,5 2,6 3,7 8,5 7,8 7,4

9,0 1,5 0,8 7,4 1,0 3,8 1,9 0,8 6,5 2,9 4,0 1,6 4,8 10,5 6,8 1,6 6,3

26. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, %

Közigazgatási per 2 948 29,7 27,2 116 49,1 37,1 161 49,7 31,7 84 45,2 45,2 168 51,8 23,2 106 53,8 26,4 234 40,2 24,4 211 40,8 39,3 141 62,4 22,0 75 38,7 36,0 94 57,4 30,9 97 55,7 19,6 58 43,1 24,1 797 34,9 31,9 117 52,1 30,8 112 60,7 34,8 61 55,7 37,7 52 61,5 17,3 162 48,1 27,2 63 47,6 23,8 5 857 37,6 28,7 Büntető perek (katonai nélkül) 446 19,5 17,3 28 42,9 21,4 50 36,0 22,0 17 52,9 11,8 91 26,4 26,4 53 28,3 15,1 42 35,7 26,2 44 29,5 29,5 77 36,4 13,0 7 85,7 58 29,3 15,5 66 27,3 13,6 19 63,2 5,3 137 19,7 18,2 9 33,3 11,1 26 61,5 7,7 14 50,0 21,4 24 50,0 25,0 46 37,0 19,6 7 85,7 1 261 28,7 18,0

26,2 9,5 15,5 3,6 18,5 11,3 17,9 17,5 11,3 21,3 6,4 15,5 19,0 23,2 10,3 4,5 6,6 17,3 16,7 23,8 21,4

13,7 3,4 3,1 3,6 6,0 6,6 15,8 2,4 3,5 2,7 5,3 6,2 6,9 7,5 4,3 3,8 6,2 9,8

2,5 0,9 2,4 0,6 1,9 1,7 0,7 1,3 2,1 1,7 2,0 0,9 1,9 1,6 1,9

0,6 1,0 5,2 0,5 1,7 3,2 0,5

24,9 28,6 28,0 35,3 39,6 43,4 16,7 20,5 20,8 14,3 20,7 19,7 26,3 22,6 22,2 23,1 21,4 25,0 15,2 14,3 25,1

27,6 3,6 4,0 5,5 13,2 7,1 15,9 24,7 29,3 33,3 5,3 29,9 33,3 7,7 7,1 23,9 21,0

7,6 3,6 8,0 7,1 2,3 5,2 3,4 7,3 4,3 4,8

3,1 2,0 2,2 7,1 2,3 1,7 6,1 2,2 2,3

27. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Katonai tanácsok perei

Főváros

114

58,8

14,9

14,9

11,4

-

-

Baranya

-

-

-

-

-

-

-

Bács-Kiskun

-

-

-

-

-

-

-

Békés

-

-

-

-

-

-

-

Borsod-Abaúj-Zemplén

-

-

-

-

-

-

-

23

78,3

4,3

13,0

4,3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Győr-Moson-Sopron

48

31,3

35,4

31,3

2,1

-

-

Hajdú-Bihar

42

33,3

35,7

19,0

4,8

-

7,1

Heves

-

-

-

-

-

-

-

Jász-Nagykun-Szolnok

-

-

-

-

-

-

-

Komárom-Esztergom

-

-

-

-

-

-

-

Nógrád

-

-

-

-

-

-

-

Pest

-

-

-

-

-

-

-

17

58,8

11,8

29,4

-

-

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

-

-

-

-

-

-

-

Tolna

-

-

-

-

-

-

-

Vas

-

-

-

-

-

-

-

Veszprém

-

-

-

-

-

-

-

Zala

-

-

-

-

-

-

-

244

50,8

21,3

19,7

7,0

-

1,2

Csongrád Fejér

Somogy

Összesen

28. számú melléklet

A megyei bíróságok ügyforgalma (fellebbezett ügyek), 2005. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen polgári per

polgári és gazdasági gazdasági közvádas per nemperes

büntető magánvádas

büntető szabálypótmagán- nemperes sértési per vádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes 17 810

Főváros

17 810

6 345

987

1 950

2 560

177

14

4 609

72

1 070

Baranya

2 157

495

65

473

395

25

5

569

5

116

2 157

Bács-Kiskun

2 794

665

114

526

367

29

2

874

21

119

2 794

Békés

2 038

380

63

360

456

20

2

621

23

96

2 038

Borsod-Abaúj-Zemplén

3 861

649

95

705

1 021

61

6

1 090

22

181

3 861

Csongrád

3 096

666

129

462

513

26

3

1 130

21

122

3 096

Fejér

2 127

517

48

456

268

37

4

698

6

83

2 127

Győr-Moson-Sopron

1 931

437

73

330

377

21

1

533

30

109

1 931

Hajdú-Bihar

2 992

857

134

247

726

26

1

824

31

141

2 992

Heves

1 448

397

54

317

303

16

4

251

23

73

1 448

Jász-Nagykun-Szolnok

2 173

442

27

306

634

21

-

591

38

114

2 173

Komárom-Esztergom

2 193

436

50

286

480

24

-

798

28

76

2 193

Nógrád

1 320

480

17

124

189

13

3

397

8

88

1 320

Pest

5 416

2 242

194

804

595

20

1

1 195

72

290

5 416

Somogy

2 387

739

81

261

604

49

3

494

29

125

2 387

Szabolcs-Szatmár-Bereg

3 164

642

68

573

839

49

-

803

36

114

3 164

Tolna

1 183

331

32

216

179

9

1

250

19

124

1 183

Vas

1 351

271

60

311

227

16

4

383

22

40

1 351

Veszprém

2 660

463

74

326

712

36

9

777

47

211

2 660

Zala

1 985

720

88

327

305

16

5

377

26

121

1 985

64 086

18 174

2 453

9 360

11 750

691

68

17 264

579

3 413

64 086

Összesen

2004. évi %-ában Főváros

95,4

100,0

98,4

94,3

95,8

82,7

155,6

89,0

55,0

102,5

-

Baranya

93,4

76,5

114,0

132,1

89,0

65,8

500,0

87,5

-

118,4

52,9

Bács-Kiskun

96,5

78,1

81,4

93,8

90,8

93,5

100,0

114,0

80,8

111,2

1 100,0

Békés

87,2

60,4

106,8

77,8

98,5

90,9

50,0

113,3

82,1

83,5

283,3

Borsod-Abaúj-Zemplén

95,5

93,8

104,4

108,0

96,9

87,1

600,0

84,9

84,6

129,3

96,9

103,8

99,7

114,2

106,0

100,8

123,8

-

104,3

63,6

120,8

126,3

Fejér

94,0

87,5

73,8

105,6

88,2

88,1

400,0

93,1

60,0

129,7

333,3

Győr-Moson-Sopron

91,7

66,7

90,1

197,6

96,4

67,7

50,0

82,9

81,1

111,2

-

Hajdú-Bihar

92,3

93,3

72,8

82,1

85,7

-

-

99,4

134,8

113,7

35,7

Heves

85,2

86,5

105,9

116,1

91,8

88,9

-

57,7

63,9

78,5

250,0

Jász-Nagykun-Szolnok

83,9

80,4

73,0

64,0

84,2

75,0

-

98,7

126,7

100,0

-

Komárom-Esztergom

89,2

99,8

83,3

84,9

88,7

160,0

-

86,3

127,3

69,1

136,4

Nógrád

99,8

102,6

89,5

79,0

105,6

52,0

150,0

102,6

50,0

125,7

-

Pest

98,8

101,2

92,4

123,7

67,9

51,3

-

100,8

128,6

117,4

150,0

Somogy

92,3

85,9

101,3

101,2

82,3

102,1

75,0

113,0

152,6

85,0

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

92,3

74,4

64,8

157,4

90,2

102,1

-

91,1

120,0

58,5

307,7

Tolna

95,2

79,2

54,2

99,5

94,7

56,3

100,0

96,9

126,7

187,9

550,0

Vas

84,8

75,5

74,1

98,4

89,4

114,3

-

76,9

95,7

85,1

850,0

Veszprém

97,3

89,6

77,1

91,1

106,4

92,3

450,0

93,7

58,8

159,8

38,5

Zala

91,9

93,3

133,3

115,5

93,6

44,4

166,7

72,2

59,1

113,1

-

94,1

91,3

92,3

102,5

91,3

86,8

206,1

92,4

84,5

106,0

227,2

Csongrád

Összesen

29. számú melléklet

A megyei bíróságok ügyforgalma (fellebbezett ügyek), 2005. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen polgári per

polgári és gazdasági gazdasági per nemperes közvádas

büntető magánvádas

büntető szabálypótmagán- nemperes sértési per vádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

Főváros

18 127

6 334

1 043

1 834

3 006

203

11

4 639

74

966

17

Baranya

2 145

501

67

480

369

19

4

576

5

105

19

Bács-Kiskun

2 756

635

123

519

371

29

4

879

21

115

60

Békés

1 994

418

65

345

394

16

2

618

20

98

18

Borsod-Abaúj-Zemplén

3 866

650

95

726

1 013

65

4

1 097

19

167

30

Csongrád

3 013

645

118

463

462

22

1

1 141

22

114

25

Fejér

2 141

529

43

485

266

32

2

687

6

81

10

Győr-Moson-Sopron

1 897

482

78

273

360

21

1

522

29

113

18

Hajdú-Bihar

2 964

865

179

253

672

15

-

823

32

120

5

Heves

1 467

388

54

334

315

14

3

255

23

71

10

Jász-Nagykun-Szolnok

2 234

453

34

341

630

21

-

593

36

126

-

Komárom-Esztergom

2 271

438

52

285

550

29

-

797

28

81

11

Nógrád

1 254

442

13

129

163

13

3

400

6

84

1

Pest

5 366

2 166

209

827

654

17

1

1 170

72

247

3

Somogy

2 384

759

81

251

596

53

3

492

28

119

2

Szabolcs-Szatmár-Bereg

3 087

636

68

565

777

46

-

803

37

116

39

Tolna

1 182

351

31

218

180

9

1

246

17

109

20

Vas

1 313

259

66

301

210

9

3

384

22

41

18

Veszprém

2 552

504

83

329

587

26

6

781

45

185

6

Zala

1 916

696

86

294

302

17

4

373

32

112

-

63 929

18 151

2 588

9 252

11 877

676

53

17 276

574

3 170

312

Főváros

95,4

100,6

99,1

89,2

91,0

111,5

157,1

91,1

58,7

108,7

-

Baranya

91,1

72,6

115,5

153,4

75,9

48,7

400,0

89,7

500,0

87,5

475,0

Bács-Kiskun

95,5

75,6

96,1

106,8

74,3

90,6

-

115,1

80,8

109,5

1 000,0

Békés

84,6

62,9

120,4

73,2

86,0

61,5

100,0

114,0

71,4

90,7

450,0

Borsod-Abaúj-Zemplén

97,1

88,8

94,1

117,3

98,5

92,9

400,0

88,5

63,3

128,5

100,0

Csongrád

99,4

93,3

100,9

110,8

80,5

95,7

-

107,0

66,7

123,9

138,9

Fejér

98,5

91,8

61,4

125,6

94,0

82,1

200,0

93,6

54,5

117,4

250,0

Győr-Moson-Sopron

95,8

70,4

156,0

162,5

129,0

70,0

100,0

82,2

76,3

120,2

-

Hajdú-Bihar

91,8

88,9

86,9

81,6

91,8

375,0

-

100,0

152,4

81,6

35,7

Heves

86,8

81,5

105,9

132,0

97,2

70,0

-

59,3

63,9

73,2

250,0

Jász-Nagykun-Szolnok

86,9

78,6

100,0

75,1

83,7

77,8

-

100,2

116,1

122,3

-

Komárom-Esztergom

93,2

99,1

88,1

86,6

103,6

193,3

-

86,5

127,3

76,4

100,0

Nógrád

96,9

99,3

59,1

85,4

82,3

61,9

300,0

106,7

37,5

129,2

-

Pest

99,1

93,7

104,5

128,6

80,3

44,7

-

98,7

126,3

147,9

300,0

Somogy

91,0

91,8

108,0

94,7

85,3

135,9

100,0

117,1

140,0

43,6

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

90,7

69,1

60,2

170,2

86,7

100,0

-

91,3

127,6

65,2

354,5

Tolna

96,5

85,8

47,7

102,3

99,4

56,3

100,0

97,2

121,4

160,3

400,0

Vas

81,0

70,2

86,8

99,3

76,9

45,0

-

75,4

88,0

93,2

1 800,0

Veszprém

90,4

109,3

97,6

99,7

69,2

54,2

600,0

96,3

58,4

125,9

42,9

Zala

87,9

90,6

150,9

102,1

87,5

48,6

133,3

69,2

82,1

106,7

-

93,6

90,1

96,8

105,3

87,9

87,8

230,4

93,6

84,4

102,0

245,7

Összesen

2004. évi %-ában

Összesen

30. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

2 710 112 147 60 102 121 138 140 116 78 57 54 125 539 101 176 45 88 99 195 5 203

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

571 11 18 14 12 33 13 26 15 6 4 4 44 12 12 2 5 14 18 834

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év időtartamúak aránya, % Polgári per 53,1 28,4 15,5 2,7 0,2 85,7 10,7 2,7 0,9 69,4 27,2 3,4 93,3 5,0 1,7 81,4 14,7 2,9 1,0 81,8 14,0 2,5 1,7 61,6 20,3 5,8 2,9 5,1 67,9 25,7 5,7 0,7 81,9 14,7 3,4 75,6 15,4 6,4 1,3 80,7 10,5 8,8 96,3 3,7 85,6 12,0 2,4 63,6 26,0 8,5 1,7 0,2 91,1 6,9 2,0 69,9 20,5 4,5 2,8 2,3 95,6 4,4 53,4 29,5 13,6 3,4 58,6 28,3 12,1 1,0 71,8 19,5 8,2 0,5 62,7 24,0 10,9 1,9 0,3 Gazdasági per 33,5 39,2 26,6 0,7 90,9 9,1 100,0 85,7 14,3 100,0 66,7 30,3 3,0 38,5 38,5 15,4 46,2 46,2 7,7 100,0 100,0 50,0 50,0 75,0 25,0 81,8 15,9 2,3 100,0 75,0 25,0 100,0 60,0 20,0 20,0 57,1 28,6 14,3 88,9 5,6 5,6 47,2 32,1 19,4 1,1 -

3 év felett 0,1 4,3 1,3 0,2 7,7 0,1

31. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

1 435 65 137 177 437 146 66 205 357 108 120 143 92 458 140 340 37 56 288 85 4 892

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

56 8 9 8 20 7 10 8 11 4 2 1 6 26 7 16 1 7 15 3 225

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Közvádas büntető per 51,2 26,7 92,3 7,7 50,4 27,7 46,3 33,3 70,9 19,9 59,6 33,6 78,8 15,2 53,7 27,3 39,5 26,3 65,7 25,0 72,5 25,8 67,8 25,9 54,3 26,1 23,4 24,2 89,3 5,7 56,2 33,2 83,8 13,5 67,9 17,9 52,4 36,5 85,9 8,2 54,5 25,7 Magánvádas büntető per 41,1 26,8 100,0 55,6 44,4 75,0 75,0 25,0 100,0 100,0 37,5 37,5 54,5 27,3 50,0 50,0 50,0 50,0 100,0 66,7 33,3 19,2 3,8 100,0 68,8 12,5 100,0 71,4 28,6 60,0 26,7 100,0 58,7 19,6

20,6 21,2 19,2 8,2 6,2 6,1 14,1 33,1 8,3 1,7 4,9 17,4 39,1 5,0 10,3 2,7 12,5 10,1 4,7 17,4

1,4 0,7 1,1 0,9 0,7 4,9 0,8 0,9 1,4 2,2 13,3 1,8 0,7 2,2

0,3 0,3 0,3 1,2 0,1

0,1 0,0

32,1 25,0 12,5 18,2 42,3 18,8 13,3 17,3

12,5 34,6 4,4

-

-

32. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

5 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 4 1 25

Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

624 30 13 22 53 29 13 31 31 12 9 9 14 176 20 23 17 5 40 32 1 203

Ebből: az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Pótmagánvádas büntető per 20,0 40,0 40,0 100,0 100,0 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 25,0 75,0 100,0 44,0 40,0 16,0 Munkaügyi per 40,5 36,1 21,0 93,3 3,3 92,3 7,7 95,5 4,5 83,0 17,0 93,1 6,9 61,5 23,1 7,7 83,9 9,7 6,5 90,3 9,7 91,7 8,3 100,0 100,0 92,9 7,1 21,6 38,6 38,1 90,0 5,0 5,0 82,6 8,7 70,6 29,4 80,0 20,0 85,0 12,5 78,1 21,9 53,1 28,1 16,9

-

-

-

2,4 3,3 1,1 4,3 2,5 1,7

7,7 0,6 4,3 0,2

-

33. számú melléklet

A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2005. december 31.

Terület

Ebből az érkezés napjától eltelt

Ügyek száma összesen

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2 év felett

időtartamúak aránya, % Szabálysértési ügyek

Főváros

3

100,0

-

-

-

-

Baranya

-

-

-

-

-

-

Bács-Kiskun

-

-

-

-

-

-

Békés

3

100,0

-

-

-

-

Borsod-Abaúj-Zemplén

3

100,0

-

-

-

-

Csongrád

-

-

-

-

-

-

Fejér

-

-

-

-

-

-

Győr-Moson-Sopron

1

100,0

-

-

-

-

Hajdú-Bihar

1

100,0

-

-

-

-

Heves

-

-

-

-

-

-

Jász-Nagykun-Szolnok

2

100,0

-

-

-

-

Komárom-Esztergom

-

-

-

-

-

-

Nógrád

2

100,0

-

-

-

-

Pest

-

-

-

-

-

-

Somogy

1

100,0

-

-

-

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

-

-

-

-

-

-

Tolna

3

100,0

-

-

-

-

Vas

-

-

-

-

-

-

Veszprém

6

100,0

-

-

-

-

Zala

-

-

-

-

-

-

25

100,0

-

-

-

-

Összesen

34. számú melléklet

Az ítélőtáblák ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2005. évben érkezett ügyek száma Ebből

Terület

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

Összesen

7 399 1 851 1 628 762 1 343 12 983

polgári per

1 397 454 259 123 210 2 443

polgári, gazdasági gazdasági közigazgaés közigazper tási per gatási nemperes

443 213 153 54 124 987

958 958

3 073 622 778 408 569 5 450

katonai tanácsok nemperes ügyei

büntető nemperes

katonai tanácsok perei

277 161 87 57 117 699

1 014 401 351 120 323 2 209

149 149

88 88

38,2 28,1 76,5 64,6

84,0 141,2 70,4 126,2

88,2 88,2

103,5 103,5

büntető per

2004. évi %-ában Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

94,2 67,9 79,5 121,7

91,8 51,3 89,4 122,4

112,4 48,2 75,2 147,1

77,5 77,5

121,9 84,5 84,0 148,1

35. számú melléklet

Az ítélőtáblák ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2005. évben befejezett ügyek száma Ebből

Terület

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

Összesen

7 753 1 422 1 273 874 1 397 12 719

polgári, gazdasági polgári gazdasági közigazgaés per per tási per közigazgat ási nemperes 1 370 353 181 145 214 2 263

393 130 113 69 138 843

1 235 1 235

3 069 430 602 452 589 5 142

katonai tanácsok nemperes ügyei

büntető nemperes

katonai tanácsok perei

386 126 42 80 141 775

1 048 383 335 128 315 2 209

164 164

88 88

58,1 36,0 81,0 73,1

89,7 175,3 66,5 128,8

66,1 66,1

106,0 106,0

büntető per

2004. évi %-ában Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

91,7 75,1 80,6 112,1

85,9 60,9 88,4 109,1

83,8 50,7 86,3 110,2

120,4 120,4

95,9 91,3 86,1 117,5

36. számú melléklet

Az ítélőtáblákon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

312 101 78 44 74 609

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

138 83 40 15 51 327

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

356 356

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

226 35 45 7 24 337

Fővárosi Debreceni Győri Pécsi Szegedi Összesen

37 37

Ebből az érkezés napjától eltelt 0 - 3 hó

3 - 6 hó

6 - 12 hó

1 - 2 év

2 - 3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Polgári per 80,1 17,0 2,2 59,4 30,7 9,9 51,3 34,6 14,1 50,0 43,2 6,8 50,0 32,4 17,6 67,2 25,3 7,2 Gazdasági per 76,1 21,0 2,2 55,4 30,1 14,5 50,0 35,0 15,0 66,7 20,0 13,3 62,7 31,4 3,9 65,1 26,6 7,6 Közigazgatási per 54,8 38,8 6,2 54,8 38,8 6,2 Büntető per (katonai nélkül) 22,6 24,3 49,1 74,3 8,6 17,1 48,9 40,0 11,1 85,7 14,3 87,5 12,5 37,4 23,7 36,2 Katonai tanácsok ügyei 78,4 5,4 16,2 78,4 5,4 16,2

0,6 0,3

-

-

0,7 2,0 0,6

-

-

0,3 0,3

-

-

4,0 2,7

-

-

-

-

-

37. számú melléklet

Bírák engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság

2004. december 31.

E

B

2005. december 31.

E

B

Változás %-a

E

B

Legfelsőbb Bíróság

81

80

81

79

100,00

98,75

Debreceni Ítélőtábla

25

25

25

25

100,00

100,00

Fővárosi Ítélőtábla

85

83

85

84

100,00

101,20

Győri Ítélőtábla

16

14

16

16

100,00

114,29

Pécsi Ítélőtábla

15

15

15

15

100,00

100,00

Szegedi Ítélőtábla

21

20

21

21

100,00

105,00

162

157

162

161

100,00

102,55

702

681

702

710

100,00

104,26

95

94

95

95

100,00

101,06

123

119

123

121

100,00

101,68

85

85

85

86

100,00

101,18

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

179

165

179

173

100,00

104,85

Csongrád MB

106

104

106

101

100,00

97,12

Fejér MB

82

79

82

79

100,00

100,00

Győr-Moson-Sopron MB

85

73

85

79

100,00

100,00

131

110

131

130

100,00

118,18

Heves MB

72

71

72

70

100,00

98,59

Jász-Nagykun-Szolnok MB

88

87

88

88

100,00

101,15

Komárom-Esztergom MB

78

73

78

78

100,00

106,85

Nógrád MB

52

52

52

51

100,00

98,08

220

216

224

225

101,82

104,17

90

89

89

88

98,89

98,88

121

118

121

120

100,00

101,69

Tolna MB

61

61

61

60

100,00

98,36

Vas MB

47

46

47

46

100,00

100,00

Veszprém MB

81

83

81

80

100,00

96,39

Zala MB

70

67

70

69

100,00

102,99

Megyei bíróságok összesen

2 568

2 473

2 571

2 549

100,12

103,07

Mindösszesen

2 811

2 710

2 814

2 789

100,11

102,92

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Hajdú-Bihar MB

Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

38. számú melléklet

Bírósági titkárok engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság

2004. december 31.

E

B

2005. december 31.

E

B

Változás %-a

E

B

Legfelsőbb Bíróság

12

11

12

10

100,00

90,91

Debreceni Ítélőtábla

7

4

7

0

100,00

0,00

22

8

22

6

100,00

75,00

Győri Ítélőtábla

4

0

4

1

100,00

--

Pécsi Ítélőtábla

3

3

3

3

100,00

100,00

Szegedi Ítélőtábla

5

2

5

5

100,00

250,00

41

17

41

15

100,00

88,24

117

105

127

116

108,55

110,48

Baranya MB

13

13

13

11

100,00

84,62

Bács-Kiskun MB

22

22

22

21

100,00

95,45

Békés MB

11

10

13

11

118,18

110,00

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

41

21

41

20

100,00

95,24

Csongrád MB

29

29

29

27

100,00

93,10

Fejér MB

14

13

14

17

100,00

130,77

Győr-Moson-Sopron MB

16

16

16

15

100,00

93,75

Hajdú-Bihar MB

24

9

24

17

100,00

188,89

Heves MB

10

10

10

12

100,00

120,00

Jász-Nagykun-Szolnok MB

14

12

14

11

100,00

91,67

Komárom-Esztergom MB

14

12

14

6

100,00

50,00

Nógrád MB

11

5

11

7

100,00

140,00

Pest MB

47

46

47

44

100,00

95,65

Somogy MB

16

13

16

13

100,00

100,00

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

18

18

18

18

100,00

100,00

Tolna MB

9

7

9

10

100,00

142,86

Vas MB

9

6

9

10

100,00

166,67

Veszprém MB

6

6

6

13

100,00

216,67

Zala MB

7

7

7

7

100,00

100,00

Megyei bíróságok összesen

448

380

460

406

102,68

106,84

Mindösszesen

501

408

513

431

102,40

105,64

Fővárosi Ítélőtábla

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

39. számú melléklet

Bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság Legfelsőbb Bíróság

2004. december 31.

E

B 1

2005. december 31.

E 1

B 1

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla

1

Változás %-a

E

B

100,00

100,00

100,0

100,00

6 2

Győri Ítélőtábla

22

2

1

22 5

500,0

Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen

2

23

2

33

100,00

143,48

106

118

106

109

100,00

92,37

Baranya MB

16

19

16

18

100,00

94,74

Bács-Kiskun MB

30

32

30

33

100,00

103,13

Békés MB

19

19

17

16

89,47

84,21

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

30

36

30

31

100,00

86,11

7

7

7

9

100,00

128,57

Fejér MB

17

17

17

10

100,00

58,82

Győr-Moson-Sopron MB

19

19

19

18

100,00

94,74

Hajdú-Bihar MB

18

31

18

25

100,00

80,65

Heves MB

13

13

13

11

100,00

84,62

Jász-Nagykun-Szolnok MB

14

16

14

16

100,00

100,00

Komárom-Esztergom MB

13

15

13

20

100,00

133,33

Nógrád MB

10

16

10

14

100,00

87,50

Pest MB

35

34

35

35

100,00

102,94

Somogy MB

14

16

14

17

100,00

106,25

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

25

25

25

25

100,00

100,00

Tolna MB

10

12

10

9

100,00

75,00

Vas MB

10

15

10

10

100,00

66,67

Veszprém MB

19

18

19

14

100,00

77,78

Zala MB

15

18

15

15

100,00

83,33

Megyei bíróságok összesen

440

496

438

455

99,55

91,73

Mindösszesen

443

520

441

489

99,55

94,04

Fővárosi Bíróság

Csongrád MB

40. számú melléklet

Kimutatás a bírák, tisztviselők és írnokok engedélyezett létszámáról, 2005. december 31.

Bíróság

Bírák engedélyezett száma

Tisztviselők engedélyezett száma

Tisztviselők, Egy bíróra jutó írnokok tisztviselők, eng. száma írnokok száma

Írnokok engedélyezett száma

Legfelsőbb Bíróság

81

122

26

148

1,83

Debreceni Ítélőtábla

25

31

0

31

1,24

Fővárosi Ítélőtábla

85

84

0

84

0,99

Győri Ítélőtábla

16

22

2

24

1,50

Pécsi Ítélőtábla

15

24

0

24

1,60

Szegedi Ítélőtábla

21

29

3

32

1,52

Fővárosi Bíróság

702

913

444

1 357

1,93

95

132

61

193

2,03

123

183

79

262

2,13

85

139

26

165

1,94

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

179

245

112

357

1,99

Csongrád MB

106

185

54

239

2,25

Fejér MB

82

126

41

167

2,04

Győr-Moson-Sopron MB

85

134

34

168

1,98

131

194

59

253

1,93

Heves MB

72

118

28

146

2,03

Jász-Nagykun-Szolnok MB

88

154

15

169

1,92

Komárom-Esztergom MB

78

116

37

153

1,96

Nógrád MB

52

96

14

110

2,12

224

382

85

467

2,08

89

115

61

176

1,98

121

192

45

237

1,96

Tolna MB

61

108

13

121

1,98

Vas MB

47

81

22

103

2,19

Veszprém MB

81

97

61

158

1,95

Zala MB

70

93

42

135

1,93

2 814

4 115

1 364

5 479

1,95

Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Hajdú-Bihar MB

Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

Összesen

41. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megosztása 2005. december 31-én Bíróság

Bírói gyakorlat 0-3 év

4-10 év

11-20 év

21-30 év 31 év felett

Összesen

Legfelsőbb Bíróság

0

1

24

23

31

79

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

0 0 0 0 0

2 7 3 3 1

14 37 6 5 10

8 29 6 4 6

1 11 1 3 4

25 84 16 15 21

0

16

72

53

20

161

17 1

43 9

130 13

48 6

28 6

266 35

Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB

0 0 0 0

5 1 3 7

16 17 20 17

10 8 13 11

9 4 10 4

40 30 46 39

Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB

0 1 0 1

4 5 7 1

9 15 24 11

9 4 10 6

6 4 4 5

28 29 45 24

Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB

0 1 0 1 2

1 7 1 16 0

11 10 14 29 16

12 2 3 22 10

7 5 1 11 5

31 25 19 79 33

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB

0 0 0

2 3 0

22 9 10

11 4 3

6 5 4

41 21 17

0 0 24 24

1 1 117 134

14 15 422 518

8 5 205 281

8 4 136 187

31 25 904 1 144

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB

Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

42. számú melléklet

Helyi bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megosztása 2005. december 31-én Bíróság Fővárosi Bíróság

0-3 év

Bírói gyakorlat Összesen 4-10 év 11-20 év 21-30 év 31 év felett

107

158

135

32

12

444

Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

18 15 10 20

20 29 22 43

20 25 14 49

0 6 6 13

2 6 4 2

60 81 56 127

Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB

20 6 19 32 3

15 20 21 21 17

25 18 8 25 13

0 6 1 5 7

2 1 1 2 6

62 51 50 85 46

Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB

7 18 5 38

22 18 15 53

20 13 9 42

7 4 2 11

1 0 1 2

57 53 32 146

Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

8 7 4 4 9 10

22 25 13 13 17 14

21 38 12 6 19 14

3 8 5 4 3 5

1 1 5 2 1 1

55 79 39 29 49 44

360

578

526

128

53

1 645

Összesen

43. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2005. december 31-én (összesen)

Bíróság

Büntető Polgári

Gazdasági

Közigazgatási

Cég

Katonai

Összesen

Legfelsőbb Bíróság

15

37

13

0

14

0

79

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla

12 18

13 53

0 0

0 0

0 9

0 4

25 84

5 6 9

11 9 12

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

16 15 21

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB

50 51 12 16

98 82 12 13

0 52 5 5

0 52 5 4

9 24 1 2

4 5 0 0

161 266 35 40

Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB

11 17 13 9

11 16 16 13

4 6 1 0

3 3 4 4

1 4 3 2

0 0 2 0

30 46 39 28

Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB

9 15 7 13 9 6

11 17 13 11 11 7

1 4 1 2 1 3

4 5 3 3 2 2

3 2 0 2 2 1

1 2 0 0 0 0

29 45 24 31 25 19

Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB

21 9 14 6 5

36 11 13 9 9

7 4 7 2 0

10 3 4 3 2

5 4 3 1 1

0 2 0 0 0

79 33 41 21 17

10 7 260 325

11 9 331 466

2 3 110 123

4 2 122 122

4 4 69 92

0 0 12 16

31 25 904 1 144

Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

44. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2005. december 31-én (férfiak) Bíróság

Büntető Polgári

GazdaKözigazArányuk, Cég Katonai Összesen % sági gatási

Legfelsőbb Bíróság

11

16

0

0

7

0

34

43,0

Debreceni Ítélőtábla

5

8

0

0

0

0

13

52,0

Fővárosi Ítélőtábla

8

9

0

0

0

4

21

25,0

Győri Ítélőtábla

2

7

0

0

0

0

9

56,3

Pécsi Ítélőtábla

5

4

0

0

0

0

9

60,0

Szegedi Ítélőtábla

4

7

0

0

0

0

11

52,4

24

35

0

0

0

4

63

39,1

17

19

9

7

6

5

63

23,7

Baranya MB

9

3

1

1

0

0

14

40,0

Bács-Kiskun MB

8

4

1

2

0

0

15

37,5

Békés MB

4

2

1

1

0

0

8

26,7

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

6

9

3

2

1

0

21

45,7

Csongrád MB

6

7

1

2

0

2

18

46,2

Fejér MB

4

4

0

1

1

0

10

35,7

Győr-Moson-Sopron MB

3

2

0

1

2

1

9

31,0

Hajdú-Bihar MB

2

6

1

3

1

2

15

33,3

Heves MB

3

4

1

1

0

0

9

37,5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

5

1

1

1

2

0

10

32,3

Komárom-Esztergom MB

4

3

1

1

0

0

9

36,0

Nógrád MB

4

1

1

0

1

0

7

36,8

Pest MB

2

9

1

1

1

0

14

17,7

Somogy MB

5

5

1

2

2

2

17

51,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

7

5

3

0

1

0

16

39,0

Tolna MB

4

5

1

1

1

0

12

57,1

Vas MB

4

5

0

2

1

0

12

70,6

Veszprém MB

5

3

0

0

1

0

9

29,0

Zala MB

5

2

1

0

2

0

10

40,0

Megyei bíróságok összesen

107

99

28

29

23

12

298

33,0

Mindösszesen

142

150

28

29

30

16

395

34,5

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

45. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2005. december 31-én (nők) Bíróság

Büntető Polgári

GazdaKözigazArányuk, Cég Összesen % sági gatási

Legfelsőbb Bíróság

4

21

13

0

7

45

57,0

Debreceni Ítélőtábla

7

5

0

0

0

12

48,0

10

44

0

0

9

63

75,0

Győri Ítélőtábla

3

4

0

0

0

7

43,8

Pécsi Ítélőtábla

1

5

0

0

0

6

40,0

Szegedi Ítélőtábla

5

5

0

0

0

10

47,6

26

63

0

0

9

98

60,9

34

63

43

45

18

203

76,3

Baranya MB

3

9

4

4

1

21

60,0

Bács-Kiskun MB

8

9

4

2

2

25

62,5

Békés MB

7

9

3

2

1

22

73,3

11

7

3

1

3

25

54,3

Csongrád MB

7

9

0

2

3

21

53,8

Fejér MB

5

9

0

3

1

18

64,3

Győr-Moson-Sopron MB

6

9

1

3

1

20

69,0

13

11

3

2

1

30

66,7

Heves MB

4

9

0

2

0

15

62,5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

8

10

1

2

0

21

67,7

Komárom-Esztergom MB

5

8

0

1

2

16

64,0

Nógrád MB

2

6

2

2

0

12

63,2

19

27

6

9

4

65

82,3

Somogy MB

4

6

3

1

2

16

48,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

7

8

4

4

2

25

61,0

Tolna MB

2

4

1

2

0

9

42,9

Vas MB

1

4

0

0

0

5

29,4

Veszprém MB

5

8

2

4

3

22

71,0

Zala MB

2

7

2

2

2

15

60,0

Megyei bíróságok összesen

153

232

82

93

46

606

67,0

Mindösszesen

183

316

95

93

62

749

65,5

Fővárosi Ítélőtábla

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

Hajdú-Bihar MB

Pest MB

46. számú melléklet

Helyi bírósági bírák 2005. december 31-én (összesen) Bíróság

Gazda- Munkasági ügyi 33 28

Büntető

Polgári

160

223

Baranya MB

22

32

0

6

60

Bács-Kiskun MB

33

45

0

3

81

Békés MB

25

28

0

3

56

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

60

60

0

7

127

Csongrád MB

25

33

0

4

62

Fejér MB

21

27

0

3

51

Győr-Moson-Sopron MB

18

26

0

6

50

Hajdú-Bihar MB

39

42

0

4

85

Heves MB

17

26

0

3

46

Jász-Nagykun-Szolnok MB

27

27

0

3

57

Komárom-Esztergom MB

26

24

0

3

53

Nógrád MB

14

15

0

3

32

Pest MB

60

78

0

8

146

Somogy MB

22

29

0

4

55

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

36

39

0

4

79

Tolna MB

15

22

0

2

39

Vas MB

13

14

0

2

29

Veszprém MB

22

24

0

3

49

Zala MB

20

22

0

2

44

675

836

33

101

1 645

Fővárosi Bíróság

Összesen

Összesen 444

47. számú melléklet

Helyi bírósági bírák 2005. december 31-én (férfiak) Büntető

Polgári

Gazdasági

Fővárosi Bíróság

37

37

6

0

Arányuk a megyén belül, % 80 18,0

Baranya MB

10

10

0

2

22

36,7

Bács-Kiskun MB

14

10

0

1

25

30,9

7

6

0

2

15

26,8

24

18

0

0

42

33,1

Csongrád MB

8

7

0

1

16

25,8

Fejér MB

7

9

0

2

18

35,3

Győr-Moson-Sopron MB

7

5

0

0

12

24,0

15

9

0

0

24

28,2

Heves MB

8

5

0

0

13

28,3

Jász-Nagykun-Szolnok MB

6

4

0

0

10

17,5

Komárom-Esztergom MB

13

7

0

1

21

39,6

8

4

0

0

12

37,5

Pest MB

15

10

0

1

26

17,8

Somogy MB

11

7

0

1

19

34,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

11

10

0

2

23

29,1

Tolna MB

8

7

0

1

16

41,0

Vas MB

7

8

0

1

16

55,2

Veszprém MB

8

6

0

0

14

28,6

Zala MB

6

7

0

0

13

29,5

230

186

6

15

437

26,6

Bíróság

Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

Hajdú-Bihar MB

Nógrád MB

Összesen

MunkaÖsszesen ügyi

48. számú melléklet

Helyi bírósági bírák 2005. december 31-én (nők) Arányuk a megyén belül, % 28 82,0

Büntető

Polgári

Gazdasági

123

186

27

0

Baranya MB

12

22

0

0

4

63,3

Bács-Kiskun MB

19

35

0

0

2

69,1

Békés MB

18

22

0

0

1

73,2

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

36

42

0

0

7

66,9

Csongrád MB

17

26

0

0

3

74,2

Fejér MB

14

18

0

0

1

64,7

Győr-Moson-Sopron MB

11

21

0

0

6

76,0

Hajdú-Bihar MB

24

33

0

0

4

71,8

9

21

0

0

3

71,7

Jász-Nagykun-Szolnok MB

21

23

0

0

3

82,5

Komárom-Esztergom MB

13

17

0

0

2

60,4

6

11

0

0

3

62,5

Pest MB

45

68

0

0

7

82,2

Somogy MB

11

22

0

0

3

65,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

25

29

0

0

2

70,9

Tolna MB

7

15

0

0

1

69,0

Vas MB

6

6

0

0

1

44,8

Veszprém MB

14

18

0

0

3

71,4

Zala MB

14

15

0

0

2

70,5

445

650

27

0

86

73,4

Bíróság Fővárosi Bíróság

Heves MB

Nógrád MB

Összesen

MunkaÖsszesen ügyi

49. számú melléklet

Bírósági vezetők nemek szerinti bontásban 2005. december 31-én Bíróság Legfelsőbb Bíróság

Legfelsőbb Ítélőtáblák Megyei bíróság Helyi bíróság Bíróság Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. 2 4 6 6

Debreceni Ítélőtábla

2

2

4

4

Fővárosi Ítélőtábla

6

0

6

6

Győri Ítélőtábla

2

2

4

4

Pécsi Ítélőtábla

0

4

4

4

Szegedi Ítélőtábla

1

3

4

4

11

11

22

22

Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság

10

11

21

34

13

47

68

Baranya MB

3

2

5

7

1

8

13

Bács-Kiskun MB

1

5

6

5

6

11

17

Békés MB

4

2

6

8

3

11

17

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

2

4

6

8

6

14

20

Csongrád MB

3

4

7

3

6

9

16

Fejér MB

5

2

7

6

3

9

16

Győr-Moson-Sopron MB

4

2

6

6

1

7

13

Hajdú-Bihar MB

5

1

6

7

4

11

17

Heves MB

5

1

6

2

6

8

14

Jász-Nagykun-Szolnok MB

3

2

5

4

4

8

13

Komárom-Esztergom MB

4

1

5

5

1

6

11

Nógrád MB

2

2

4

3

3

6

10

Pest MB

9

3

12

19

5

24

36

Somogy MB

3

4

7

6

4

10

17

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

3

3

6

7

2

9

15

Tolna MB

1

5

6

3

4

7

13

Vas MB

1

4

5

2

5

7

12

Veszprém MB

3

3

6

3

3

6

12

Zala MB

3

3

6

9

1

10

16

74

64

138

147

81

228

366

74

64

138

147

81

228

394

Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

2

4

6

11

11

22

50. számú melléklet

Kimutatás a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon és az OIT Hivatalában a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről, 2005. év A bírói pályát elhagyók száma Bíróság

Ítélőtáblai bíró

LB bíró

Legfelsőbb Bíróság

Hivatalba beosztott bíró

Megyei bíró

Helyi bíró Összesen

1

1

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla

2

2

Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság

7

4

11

Baranya MB

1

0

1

Bács-Kiskun MB

0

3

3

Békés MB

0

2

2

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

0

1

1

Csongrád MB

0

4

4

Fejér MB

1

0

1

Győr-Moson-Sopron MB

0

1

1

Hajdú-Bihar MB

1

3

4

Heves MB

0

1

1

Jász-Nagykun-Szolnok MB

0

2

2

Komárom-Esztergom MB

0

2

2

Nógrád MB

0

0

0

Pest MB

1

3

4

Somogy MB

0

0

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

0

2

2

Tolna MB

1

1

2

Vas MB

1

0

1

Veszprém MB

3

0

3

Zala MB

0

2

2

1

0

0

1

1

16

31

51

OIT Hivatala Összesen

1

2

51. számú melléklet

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírói gyakorlat megoszlása alapján 2005. Bírói gyakorlat időtartama (év) 0-3 4-7 8 - 11 12 - 17 18 - 23 24 - 29 30-tól Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 7 5 7 11 5 3 13 51

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírák kora alapján 2005. Életkor 26 - 35 36 - 45 46 - 55 56 - 60 60-tól Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 7 11 8 8 17 51

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírák neme alapján 2005. Neme Férfi Nő Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 13 38 51

52. számú melléklet

Kimutatás a bírói állásokra kiírt pályázatokról, kinevezésekről és áthelyezésekről (beosztásokról) 2005. évben

Bíróság

Kiírt pályázatok száma

Kinevezések Áthelyezések, száma beosztások száma

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla

4

4

Győri Ítélőtábla

2

2

Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen

6

0

6

73

51

11

Baranya MB

5

4

1

Bács-Kiskun MB

8

7

1

Békés MB

1

1

15

9

Csongrád MB

1

1

Fejér MB

2

2

Győr-Moson-Sopron MB

12

10

1

Hajdú-Bihar MB

28

22

5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

3

3

Komárom-Esztergom MB

9

9

13

8

Fővárosi Bíróság

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

6

Heves MB

Nógrád MB Pest MB

4

Somogy MB

1

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

3

3

Vas MB

1

1

Veszprém MB

1

Zala MB

6

5

1

182

136

31

1

Tolna MB

Megyei bíróságok összesen

53. számú melléklet

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának oktatási tervének megvalósulása 2005. január Háromnapos konzultatív tanácskozás civilisztikai kollégiumvezetők részére az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak közreműködésével Háromnapos konzultatív tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak közreműködésével Konferencia-sorozat a büntetőeljárási törvény alkalmazásáról – négy alkalommal, III. rész - Az elsőfokú eljárás a Be. tükrében – egynapos konferencia elsőfokú ügyeket tárgyaló büntetőbírák számára Konferencia a kártérítésről - az állam és a közhatalmi szervek kártalanítási és kártérítési felelősségének elhatárolása - szomszédjogok, személyiségi jog, nem vagyoni kár Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról 2005. február Konferencia BV bírák számára Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára: - tulajdoni igények, a közös tulajdon, a társasházi tulajdon, - használati és birtokviták, szolgalmak, - a szerződés érvénytelensége, - a vállalkozási, a megbízási és a munkaszerződés elhatárolása, - szavatosság, jótállás, - a pénzügyekhez kapcsolódó szerződések, a biztosítás, - kártérítés, nem vagyoni kár. Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról

Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára: - vagyon elleni bűncselekmények, - gazdasági bűncselekmények, - kábítószer, - magánvádra üldözendő bűncselekmények, - erőszakos BŰNcselekmények, - a gyermekekkel kapcsolatos és a családon belüli erőszak sajátosságairól, - a társadalmi bűnmegelőzés végrehajtásából adódó feladatok. Konferencia ítélőtáblai és megyei (fővárosi) bírósági irodavezetők számára az elnöki ügyvitel aktuális kérdéseiről Konferencia-sorozat a büntetőeljárási törvény alkalmazásáról – négy alkalommal, IV. rész - a Be. rendelkezései másodfokú ügyeket tárgyaló tanácselnökök és bírák számára. 2005. március Kétnapos regionális vezetőképzés – az ítélőtáblák illetékességi területén székhelyek szerinti megosztásban Egynapos konferencia az idegenrendészet és a menekültügy kérdéseiről – az ujjlenyomatok azonosítására szolgáló Eurodac bemutatása (2725/2000. EK rendelet) Háromnapos szeminárium a felszámolási ügyeket tárgyaló bírák számára: - a felszámolási eljárás kapcsolódási pontjai a bírósági és közigazgatási végrehajtással, - a Cstv. szabályainak jogharmonizációs célú módosításai, a gyakorlati alkalmazás problémái, - a felszámolók kártérítési felelőssége, - a Cstv. 63/a.§ (1) bekezdésében szabályozott egyszerűsített felszámolási eljárással kapcsolatos problémák, - a felszámolási eljárás aktuális kérdései, - cégeljárás, - külföldi választott bírósági határozatok végrehajtása. Konferencia-sorozat belső ellenőrök számára – négy alkalommal, III. rész Egyhetes tanfolyam bírósági titkárok számára Általános bevezető mindkét ügyszakba beosztott titkárok számára: - a bírák jogállása,

- bírói függetlenség, a bíró fegyelmi felelőssége, - a bírói szerep, kommunikáció és viselkedéskultúra, - emberi jogok érvényesülése és érvényesítése, - szociológiai körkép, - igazgatási kerekasztal, - erkölcsi és etikai kérdések, - a tárgyalótermi krízishelyzet kezelése. Polgári ügyszakba beosztott titkárok számára: - tárgyalás-előkészítés, határozatszerkesztés, - a bírósági letét, - a fizetési meghagyásos eljárás, - az egyéb nemperes eljárások, - a végrehajtási eljárás, a végrehajtási kifogás. Büntető ügyszakba beosztott titkárok számára: - a titkári hatáskörbe tartozó eljárások, - a szabálysértési eljárás, kényszerintézkedések. A társadalmi bűnmegelőzés végrehajtásából adódó feladatok – egynapos konferencia büntető bírák számára Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról 2005. április Kétnapos regionális vezetőképzés – az ítélőtáblák illetékességi területén székhelyek szerinti megosztásban Háromnapos szeminárium cégügyeket tárgyaló bírák számára: - a Gt. és a Ctv. 2003. évi XLIX. törvénnyel módosított rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos kérdések, gyakorlati tapasztalatok, - az európai részvénytársaság magyarországi bejegyzésével kapcsolatos rendelkezések és a gyakorlatban felmerült problémák, - a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag változásai ez EU-hoz való csatlakozásra tekintettel, - elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton való megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. tv. alkalmazása, - a végelszámolás befejezése kikényszerítése, a rendelkezésre álló jogi eszközök számbavétele, az eljárás során szerzett tapasztalatok értékelése, - az Európai Gazdasági Egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLV. törvény és az 1997. évi CXLIV. törvény változásai, különös tekintettel a részvénytársaságok szabályozásában bekövetkezett változásokra, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 58/A.§-val létrehozott vagyonszerzési eljárás gyakorlati tapasztalatai.

Háromnapos szeminárium munkaügyi bírák részére: - személyes adatok védelme és bizonyítási eljárás (egészségügyi adatok, a munkavállaló anyagi felelőssége, béradatok), - az Európai Bíróság határozatai alapján követendő bírósági gyakorlat, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény rendelkezései és gyakorlata, - a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozó közigazgatási határozatok felülvizsgálatával kapcsolatos perek anyagi jogi és eljárásjogi kérdései, - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlat, - a Munka Törvénykönyve aktuális módosításai, - a munkaügyi bíróság hatásköre és a felek személye a munkaügyi perekben. Kétszer egynapos konzultáció nemzeti tréner bírák részére Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról 2005. május Egyhetes tréning a bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok részére a sajtó és a bíróság közötti kapcsolattartás kérdéseiről Háromnapos tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei számára a sajtó és a bíróságok kapcsolatáról Háromnapos szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyiszámviteli szabályozás időszerű kérdéseiről – két alkalommal II. rész Kétnapos regionális vezetőképzés – az ítélőtáblák illetékességi területén székhelyek szerinti megosztásban Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról 2005. június Kétnapos regionális vezetőképzés – az ítélőtáblák illetékességi területén székhelyek szerinti megosztásban Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról 2005. július-augusztus Intenzív nyelvtanfolyam bírák számára

2005. szeptember Négynapos szeminárium katonai bírák számára Konferencia a szerzői jogi jogsértésekről 2005. október Háromnapos szeminárium cégügyeket tárgyaló bírák számára: - a külföldi kézbesítés a bírósági eljárásban, - a Gt. és a Ctv. módosítása folytán felmerülő gyakorlati problémák (a társasági és cégjogi perek jogalkalmazási problémái, a hivatalbóli és a kérelemre történő törvényességi felügyeleti eljárás különbségei, a jegyzett tőke változásával összefüggő kérdések, a jogszabályváltozások folytán és más okból felmerülő kérdések megvitatása, konzultáció a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák tanácselnökeivel), - várható változások a Gt. és a Ctv. újrakodifikálása kapcsán, - a vagyonkezelési eljárás szabályai, - elektronikus cégeljárás, az elektronikus cégbíróság bevezetésével kapcsolatos gyakorlati problémák, az elektronikus cégeljárás gyakorlati ismereteinek elsajátítását célzó informatikai képzés. Kétnapos tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára időszerű igazgatási kérdésekről - az értekezletek levezetésének módszere (légkörteremtés, tartalmi megbeszélés, lezárás), - a döntések előkészítésének technikája, - igazgatási és ügyviteli kérdések, - az oktatási és képzési feladatok módszertana. Konferencia a személyhez fűződő jogok védelméről és megsértéséből adódó perekről Szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyi-számviteli szabályozás időszerű kérdéseiről – két alkalommal Konferencia a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről Háromnapos tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Konferencia ítélőtáblai és megyei (fővárosi) bírósági irodavezetők számára az elnöki ügyvitel aktuális kérdéseiről

Egyhetes eljárásjogi tanfolyam a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára: - bírói magatartás, bírói etika, - a BÜSZ szabályai, - sajtó és nyilvánosság, - tárgyalás-előkészítés, - pervezetés, - bizonyítás, - a bíróság tájékoztatási kötelezettsége, - perköltség, költségkedvezmények, a képviselők költségei, - határozatszerkesztés, a határozatok kézbesítése, a határozatok jogereje, - beadványok, határidők, mulasztás, hiánypótlás, igazolás, - félbeszakadás, felfüggesztés, szünetelés, megszüntetés, megszűnés, - joghatóság, külföldi határozatok elismerése, emberi jogok. 2005. november Konferencia a kártérítésről: - a kártérítési jog alapjai és bírósági gyakorlata, - az orvosi műhibaperek, az egészségügyi szolgáltatások kapcsán indított kártérítési perek. Háromnapos tanácskozás a nagyobb helyi bíróságok elnökei számára időszerű igazgatási kérdésekről: - a kommunikációs stratégia, - a döntés-előkészítés és a döntés folyamata, - munkahelyi konfliktus-kezelés, a személyzeti stressz-helyzetek megoldása, - a bírósági belső munkaszervezet modernizálása, - a bírósági ügyintézők alkalmazásának tapasztalatai. Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - vagyon elleni bűncselekmények, - kábítószer, - magánvádra üldözendő bűncselekmények, - közbizalom elleni bűncselekmények, - az erőszakos bűncselekmények, - büntetés-végrehajtás, - büntetés kiszabás.

Konferencia az EK Bíróság joggyakorlatáról és a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások tapasztalatairól Háromnapos szeminárium közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára Főbb témák: - a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv., különös tekintettel a jogorvoslatokat és bírósági hatásköröket érintő rendelkezéseiről, - a nem közigazgatási szerv által hozott határozatok Pp. XX. fejezete szerint történő felülvizsgálatáról, - a 2004. évi CXL. tv. új elvei és eljárási rendje, ezzel összefüggésben a Pp. XX fejezetének változásairól, - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során hozandó bírósági döntések formai és tartalmi követelményeiről. Konferencia a kábítószerrel visszaélés bűntettének elbírálása kapcsán felmerült gyakorlati tapasztalatokról – az Alkotmánybíróság 54/2004. (XII. 13.) határozata Kétszer egynapos konzultáció nemzeti tréner-bírák részére 2005. december Háromnapos tanácskozás a kisebb helyi bíróságok elnökei számára időszerű igazgatási kérdésekről: - a kommunikációs stratégia, - a döntés-előkészítés és a döntés folyamata, - munkahelyi konfliktus-kezelés, a személyzeti stressz-helyzetek megoldása, - a bírósági belső munkaszervezet modernizálása, - a bírósági ügyintézők alkalmazásának tapasztalatai. Konferencia a szabálysértési ügyek elbírálása során jelentkező gyakorlati problémákról és jogértelmezési kérdésekről Konferencia-sorozat bírósági ügyintézők részére

54. számú melléklet

Bírósági épületek hasznos nettó területe és minősítése 2005-ben Bíróság(ok) neve Baranya megye Baranya Megyei Bíróság és Pécsi Ítélőtábla Komlói Városi Bíróság Mohácsi Városi Bíróság Pécsi Városi Bíróság Siklósi Városi Bíróság Szigetvári Városi Bíróság Összesen: 6 db

Hasznos nettó terület m²

Épület minősítése*

8 692 1 283 978 3 102 1 049 957 16 061

2. o. 2. o. 2. o. 2. o. 2. o. 2. o.

Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság régi épület Kalocsai Városi Bíróság új épület Kecskeméti Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Összesen: 9 db

5 615 2 906 1 791 1 867 6 320 880 1 628 1 922 261 23 190

4. o. 2. o. 5. o. 2. o. 1. o. 1. o. 3. o 4. o. 3. o.

Békés megye Battonyai Városi Bíróság Békés Megyei Cég- és Munkaügyi Bíróság Békés Megyei és Gyulai Városi Bíróság Békéscsabai Városi Bíróság Békési Városi Bíróság Orosházi Városi Bíróság Szarvasi Városi Bíróság Szeghalmi Városi Bíróság Összesen: 8 db

1 181 1 445 11 178 1 987 844 1 009 932 826 19 402

4. o. 1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 3. o. 1. o.

2 277 8 338

1. o. 3. o.

768 505 1 050 1 171 2 700 1 113 946

2. o. 5. o. 1. o. 1. o. 2. o. 1. o. 3. o.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolci Városi Bíróság Encsi Városi Bíróság Kazincbarcikai Városi Bíróság Mezőkövesdi Városi Bíróság Ózdi Városi Bíróság Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság Szerencsi Városi Bíróság Szikszói Városi Bíróság

Bíróság(ok) neve Tiszaújvárosi Városi Bíróság Összesen: 10 db Csongrád megye Csongrád Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Csongrád Megyei és Szegedi Városi Bíróság Csongrádi Városi Bíróság Csongrádi Városi Bíróság eredeti épület Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság Makói Városi Bíróság Szegedi Ítélőtábla Szentesi Városi Bíróság Összesen: 8 db

Hasznos nettó terület m² 1 494 20 362

Épület minősítése* 1. o.

1 216 788 9 159 738 építés folyamatban 1 156 1 509 2 513 1 368 18 447

2. o. 2. o. 4. o. 2. o. 3. o. 3. o. 1. o. 3. o.

Fejér megye Bicskei Városi Bíróság Dunaújvárosi Városi Bíróság Fejér Megyei Bíróság Fejér Megyei és Székesfehérvári Városi Bíróság Sárbogárdi Városi Bíróság Összesen: 5 db

760 1 749 1 667 5 155

3. o. 2. o. 3. o. 1. o.

1 578 10 909

3. o.

Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Katonai Bíróság Győri Ítélőtábla Győri Városi Bíróság Mosonmagyaróvári Városi Bíróság Soproni Városi Bíróság Összesen: 5 db

5 242 403 építés folyamatban 4 209 1 560 1 631 13 045

1. o. 1. o.

Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui Városi Bíróság Debreceni Ítélőtábla Debreceni Városi Bíróság Debreceni Városi Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Hajdúböszörményi Városi Bíróság Hajdúszoboszlói Városi Bíróság Püspökladányi Városi Bíróság Összesen: 8 db Heves megye Egri Városi Bíróság Füzesabonyi Városi Bíróság Füzesabonyi Városi Bíróság új épület

1 502 3 776 618 5 687 2 207 775 700 670 15 935

2. o. 3. o. 1. o.

1. o. építés folyamatban 4. o. 5. o. 2. o. 1. o. 1. o. 2. o. 1. o.

1 380 1. o. 280 3. o. építés folyamatban

Bíróság(ok) neve Gyöngyösi Városi Bíróság Hatvani Városi Bíróság Hatvani Városi Bíróság Heves Megyei Bíróság Hevesi Városi Bíróság Összesen: 7 db Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnoki Városi Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnoki Városi Bíróság Jászberényi Városi Bíróság Karcagi Városi Bíróság Kunszentmártoni Városi Bíróság Mezőtúri Városi Bíróság Tiszafüredi Városi Bíróság Összesen: 7 db Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Esztergomi Városi Bíróság Komáromi Városi Bíróság Tatabányai Városi Bíróság Tatai Városi Bíróság Összesen: 5 db

Hasznos nettó terület m² 1 592 1 044 238 5 198 453 10 185

Épület minősítése* 1. o. 1. o. 4. o. 3. o. 1. o.

1 062

2. o.

5 937

4. o.

1 671 1 294 999 598 961 12 522

2. o. 1. o. 4. o. 1. o. 3. o.

3 160 1 278 1 411 2 118 730 8 697

3. o. 3. o. 3. o. 1. o. 1. o.

Nógrád megye Nógrád Megyei Bíróság „B” ép. Nógrád Megyei és Balassagyarmati Városi Bíróság Pásztói Városi Bíróság Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság Salgótarjáni Városi Bíróság Összesen: 5 db

1 128 4 508

1. o. 1. o.

508 203 1 485 7 832

3. o. 1. o. 3. o.

Pest megye Pest Megyei Bíróság, Budakörnyéki Bíróság Ráckevei Városi Bíróság Budaörsi Városi Bíróság Ceglédi Városi Bíróság Dabasi Városi Bíróság Dunakeszi Városi Bíróság Gödöllői Városi Bíróság Monori Városi Bíróság Nagykátai Városi Bíróság Nagykőrösi Városi Bíróság Pest Megyei Munkaügyi Bíróság

5 897 925 2 854 1 150 1 209 897 1 326 1 662 844 411 734

4. o. 2. o. 1. o. 3. o. 3. o. 2. o. 3. o. 1. o. 2. o. 2. o. 1. o.

Bíróság(ok) neve Pest Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Szentendrei Városi Bíróság Váci Városi Bíróság Összesen: 16 db Somogy megye Barcsi Városi Bíróság Fonyódi Városi Bíróság Marcali Városi Bíróság Nagyatádi Városi Bíróság Siófoki Városi Bíróság Somogyi Megyei Bíróság Somogy Megyei és Kaposvári Városi Bíróság Somogy Megyei és Kaposvári Városi Bíróság Összesen: 8 db

Hasznos nettó terület m² 1 890 262 1 133 1 668 1 675 24 537

Épület minősítése* 3. o. 2. o. 1. o. 1. o. 1. o.

1 014 515 765 1 034 2 903 478 6 143 2 449 15 301

2. o. 3. o. 2. o 3. o. 3. o. 3. o. 2. o. 2. o.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fehérgyarmati Városi Bíróság Kisvárdai Városi Bíróság Mátészalkai Városi Bíróság Nyírbátori Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és Nyíregyházi Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Vásárosnaményi Városi Bíróság Összesen: 7 db

394 1 612 1 052 423 6 583

2. o. 3. o. 1. o. 3. o. 1. o.

3 637 435 14 136

3. o. 1. o.

Tolna Megye Bonyhádi Városi Bíróság Dombóvári Városi Bíróság Paksi Városi Bíróság Szekszárdi Városi Bíróság Tamási Városi Bíróság Tolna Megyei Bíróság Összesen: 6 db

876 1 287 1 160 4 900 841 3 967 13 031

1. o. 2. o. 1. o. 2. o. 1. o. 1. o.

Vas megye Körmendi Városi Bíróság Kőszegi Városi Bíróság Sárvári Városi Bíróság Vas Megyei és Szombathelyi Városi Bíróság Vas Megyei és Szombathelyi Városi Bíróság Összesen: 5 db

1 338 671 675 1 373 4 658 8 715

2. o. 1. o. 2. o. 1. o. 2. o.

Veszprém megye Ajkai Városi Bíróság Pápai Városi Bíróság

887 1 555

3. o. 1. o.

Bíróság(ok) neve Tapolcai Városi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Veszprémi Városi Bíróság Zirci Városi Bíróság Összesen: 6 db Zala megye Keszthelyi Városi Bíróság Lenti Városi Bíróság Nagykanizsai Városi Bíróság Zala Megyei Bíróság „A” épület Zala Megyei Bíróság „B” épület Zala Megyei Bíróság „C” épület Összesen: 6 db Budapest (Legfelsőbb Bíróság) Fővárosi Ítélőtábla Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Összesen: 2 db Budapest (Fővárosi Bíróság) Bírósági Képzési Központ Budai Központi Kerületi Bíróság Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Budapesti XX-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság Fővárosi Bíróság Fővárosi Bíróság (Cégbíróság) Fővárosi Bíróság (Gazdasági Kollégium) Fővárosi Bíróság (Katonai Tanács) Pesti Központi Kerületi Bíróság Pesti Központi Kerületi Bíróság (peren kívüli) Összesen: 11 db Meglévő épület összesen: 150 db Folyamatban lévő építés: 5 db Összes épület: 155 db

Hasznos nettó terület m² 767 2 980 2 760 321 9 270

Épület minősítése* 3. o. 1. o. 1. o. 1. o.

1 492 406 1 025 2 018 1 021 1 943 7 905

1. o. 3. o. 3. o. 1. o. 1. o. 1. o.

4 023 22 969 26 992

1. o. 2. o.

építés folyamatban 5 808 1 878 2 660 1 940 2 898 23 452 5 037 7 606 1 784 27 874 4 757 85 694 382 168 m²

*Megjegyzés: 1. o. Jó, felújított állapotú 2. o. Megfelelő, kisebb javításokra szoruló 3. o. Nagyobb, részleges beavatkozás szükséges 4. o. Rossz, mielőbb teljes felújításra, korszerűsítésre szorul 5. o. Alkalmatlan elhelyezés, az épület bírósági célra nem alkalmas

1. o. 4. o. 2. o. 1. o. 1. o. 3. o. 1. o. 3. o. 1. o. 4. o. 3. o.

55. számú melléklet

A leggyakrabban használt programok az alkalmazó bíróságok száma szerint - az OIT Hivatala nélkül 2005. évben Alkalmazás neve CD Jogtár: BM kapcsolatot használók száma: GIIR I. ütem: Megyei bíróság BERENC Bér modul/Nexon Kft.: Informatikai eszköznyilvántartás (BCS): Megyei bíróság BERENC Humánpol./Nexon: Megyei bíróság K11 beszámoló és kvtés: Megyei bíróság GIRO/Giro Rt.: Bírósági nyomtatványok, 2005.: Megyei bíróság Kincstári vagyonnyt./KVI: BIR-O párhuzamos: Megyei bíróság Nyugdíj/NYENYI: Cégbírósági kapcsolatot használók száma: OSAP statisztika: TSZA: Bírósági Határozatok: Megyei bíróság Bírói letét/MICROCOMP: Megyei bíróság Gyermektartás/ MICROCOMP Megyei bíróság Végrehajtói letét/ MICROCOMP: Megyei bíróság Létszám pr/ MICROCOMP: DOKUMENTÁTOR (ajánlott nyomtatványok): Megyei bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Bírósági bűnjelnyt./ SZÜV: Megyei bíróság Biring ingatlannyilvántartó: Megyei bíróság Évközi adatsz/ APEH SZTADI: Helyi bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Felszámolói díj/ MICROCOMP: Megyei bíróság Társ. szerv. nyt. Megyei bíróság Szolgálati viszony pr/Kovács:

Alkalmazó intézmények száma 26 26 26 26 25 25 25 25 24 24 23 23 22 22 21 20 18 16 16 15 14 14 14 14 14 12 11 10 10

Felhasználók száma 6 021 961 460 59 342 31 27 25 3 794 26 1 906 26 593 296 121 997 18 20 16 16 2 404 183 22 14 14 758 11 23 10

56. számú melléklet Hálózati számítógépes operációs rendszerek eloszlása Hálózati operációs rendszer típusa (db) Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Novell 6.5

Novell 5.1

Novell 5.0

NT Server

Windows Windows 2003 Server 2000 Server

Linux

AIX Unix

Egyéb

2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 0 3 3 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2 0 0 0 2 2 0 0 0 0 0 1 1 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 0 1 1 0 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 5 5 12 12 0 0 1 1 2 2 0 8 14 23 2 2 1 1 5 7 4 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0 6 7 3 2 0 1 0 0 1 1 0 0 4 12 2 2 0 0 6 7 8 8 1 0 0 0 1 1 0 0 1 1 3 2 0 1 8 9 12 12 0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 2 2 1 0 4 5 7 2 2 1 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0 3 4 8 2 0 0 0 0 1 1 0 0 0 1 2 1 0 0 2 2 3 3 1 1 0 1 1 0 0 2 2 1 1 3 16 7 0 1 1 0 0 1 1 0 0 0 1 2 1 1 3 4 5 2 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0 5 6 2 1 0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 0 4 8 4 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 1 1 5 4 2 4 2 0 1 1 0 0 1 1 0 0 4 5 1 1 3 2 13 17 4 1 0 0 0 0 1 1 2 2 0 0 1 1 0 0 5 6 3 2 1 1 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0 5 6 9 7 0 0 1 1 1 0 0 1 0 0 2 2 0 0 4 6 2 1 1 1 0 0 1 1 0 0 2 2 1 1 0 7 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 4 4 11 11 1 1 0 0 4 5 4 5 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 1 3 4 3 1 0 0 0 0 1 1 0 0 2 2 2 2 0 0 2 2 6 7 0 0 6 5 2 2 6 0 2 2 3 3 0 4 94 140 112 69 9 8 9 8 29 28 14 17 44 64 38 36 13 25

57. számú melléklet Számítógépes munkaállomásokon alkalmazott operációs rendszerek száma (db) Munkaállomás operációs rendszer Sorszám

Bíróságok

DOS

1. Legfelsőbb Bíróság

2004 183

2. Fővárosi Ítélőtábla

0

3. Debreceni Ítélőtábla

0

4. Győri Ítélőtábla

Win9x

% 2005 (2005/2004) 2004

183

100,0

Win ME

% 2005 (2005/2004) 2004

15

10

0

0

0

0

0

0

5. Pécsi Ítélőtábla

1

1

6. Szegedi Ítélőtábla

0

0

7. Fővárosi Bíróság

0

8. Baranya MB 9. Bács-Kiskun MB

0

186

138

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

417

80

19,2

0

0

184

136

0

0

154

113

10. Békés MB

0

0

45

11. Borsod-Abaúj-Zemplén MB

9

10

111,1

155

12. Csongrád MB

3

3

100,0

65

13. Fejér MB

1

1

100,0

74

14. Győr-Moson-Sopron MB

0

18

0

0

0

0

0

0

31

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

123

70

56,9

728

1797

73,9

0

0

54

54

100,0

0

0

73,4

2

2

43

43

100,0

7

7

100,0

43

95,6

0

0

46

46

100,0

25

25

100,0

149

96,1

1

1

100,0

84

85

101,2

0

0

0

0,0

7

7

100,0

196

156

79,6

0

34

45,9

0

0

61

61

100,0

0

129

129

100,0

52

52

15. Hajdú-Bihar MB

4

0

137

140

102,2

0

16. Heves MB

0

0

49

44

89,8

0

0

28

21

75,0

0

0

82

77

93,9

0

17. Jász-Nagykun-Szolnok MB

0

0

100

83

83,0

4

0

14

10

71,4

18. Komárom-Esztergom MB

25

25

100,0

0

45

26

57,8

0

0

0

0

113

113

0

54

54

0

0

238

0

0,0

100,0

Linux

% 2005 (2005/2004) 2004

%

2005 (2005/2004) 1 100,0

107

183

171,0

1

0

242

244

100,8

0

0

0

45

47

104,4

0

0

0

44

0

0

0

48

50

104,2

1

1

0

73

79

108,2

0

0

188

9

4,8

0

40

174

242

139,1

0

0

177

231

130,5

0

0

145

172

118,6

0

0

269

323

120,1

0

0

0

30

158

526,7

0

0

0

151

203

134,4

0

0

75

102

136,0

1

1

0

148

259

175,0

0

0

0

108

152

140,7

0

0

0

0

103

167

162,1

0

0

100,0

22

22

100,0

96

160

166,7

0

0

100,0

59

59

100,0

12

77

641,7

0

0

271

113,9

0

0

450

522

116,0

0

0

0,0

246,8

100,0

11

11

19. Nógrád MB

0

0

20. Pest MB

2

9

21. Somogy MB

0

0

105

114

108,6

1

1

68

68

100,0

1

1

100,0

103

149

144,7

0

0

22. Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

0

0

84

84

100,0

0

0

34

34

100,0

2

0

0,0

202

252

124,8

1

1

23. Tolna MB

7

7

100,0

90

90

100,0

0

0

40

40

100,0

3

3

100,0

56

148

264,3

0

0

24. Vas MB

1

1

100,0

1

1

100,0

0

0

0

0

0

0

0

1

153

152

25. Veszprém MB

4

1

25,0

70

89

127,1

0

0

66

66

100,0

2

2

100,0

89

119

133,7

0

0

26. Zala MB

5

5

100,0

55

55

100,0

0

0

56

56

100,0

27

27

100,0

84

99

117,9

0

0

27. OIT Hivatala

0

1

56

63

112,5

20

9

45,0

10

7

70,0

1

1

100,0

120

133

110,8

0

3

231

233

1 926

1 379

71,6

35

20

57,1

1 725

1599

92,7

978

2 014

205,9 3 295 4 325

131,3

157

199

Összesen:

100,0

100,0

74,2

Win XP

% 2005 (2005/2004) 2004

18

0 0,0

Win 2000

% 2005 (2005/2004) 2004

0

100,0

66,7

NT4.0

% 2005 (2005/2004) 2004

450,0

100,9

100,0

100,0

100,0

100,0 99,3

126,8

58. /1. számú melléklet Hálózatba kapcsolt munkaállomások száma (db)* a 2005. év december 31-i állapot szerint Ítélőtábla/Megyei bíróság Sorszám

Összesen

Bíróságok 2000.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Helyi bíróság

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

% (2005/2004)

% (2005/2000)

254 245 37 44 49 71 1223 200 143 89 187 99 105 119 162 109 131 124 91 208 153 164 112 61 118 84 185

102,01 99,19 100,00 115,79 100,00 97,26 163,94 114,29 110,00 112,66 114,02 45,21 93,75 113,33 113,29 115,96 88,51 144,19 137,88 83,87 106,99 110,81 136,59 100,00 126,88 106,33 88,94

107,17

789,03 190,48 193,24 181,63 122,22 48,77 205,88 170,00 216,00 160,29 123,58 253,06 182,00 194,39 157,73 630,77 189,83 179,41 190,32 155,56 140,15

527 111 120 30 96 65 75 104 86 41 6 103 59 211 20 86 59 44 49 77 0

805 207 248 178 341 82 174 153 168 142 95 146 97 433 117 172 112 93 135 140 0

0 18 0 0 0 0 0 2 0 0 7 0 28 0 0 0 0 0 2 0 0

998 217 247 195 354 225 158 166 258 159 127 163 125 455 169 206 174 93 155 150 0

123,98 104,83 99,60 109,55 103,81 274,39 90,80 108,50 153,57 111,97 133,68 111,64 128,87 105,08 144,44 119,77 155,36 100,00 114,81 107,14

189,37 195,50 205,83 650,00 368,75 346,15 210,67 159,62 300,00 387,80 2116,67 158,25 211,86 215,64 845,00 239,53 294,92 211,36 316,33 194,81

4 567

113,55

226,54

1 969

4 038

57

4 794

118,72

243,47

2004.

selejt.

2005.

237 0 0 0 0 0 155 105 74 49 153 203 51 70 75 68 106 49 50 107 97 26 59 34 62 54 132

249 247 37 38 49 73 746 175 130 79 164 219 112 105 143 94 148 86 66 248 143 148 82 61 93 79 208

53 0 0 0 0 0 70 30 6 0 0 0 0 0 13 9 17 0 25 0 0 0 0 0 1 0 32

2 016

4 022

256

2004. év – selejtezés + beszerzés = 2005. évi adat

2000.

2004.

selejt.

2005.

% % (2005/2004) (2005/2000)

2000.

2004.

selejt.

2005.

% (2005/2004)

% (2005/2000)

237 0 0 0 0 0 682 216 194 79 249 268 126 174 161 109 112 152 109 318 117 112 118 78 111 131 132

249 247 37 38 49 73 1 551 382 378 257 505 301 286 258 311 236 243 232 163 681 260 320 194 154 228 219 208

53 0 0 0 0 0 70 48 6 0 0 0 0 2 13 9 24 0 53 0 0 0 0 0 3 0 32

254 245 37 44 49 71 2 221 417 390 284 541 324 263 285 420 268 258 287 216 663 322 370 286 154 273 234 185

102,01 99,19 100,00 115,79 100,00 97,26 143,20 109,16 103,17 110,51 107,13 107,64 91,96 110,47 135,05 113,56 106,17 123,71 132,52 97,36 123,85 115,63 147,42 100,00 119,74 106,85 88,94

107,17

3 985

8 060

313

9 361

116,14

234,91

325,66 193,06 201,03 359,49 217,27 120,90 208,73 163,79 260,87 245,87 230,36 188,82 198,17 208,49 275,21 330,36 242,37 197,44 245,95 178,63 140,15

58/2. számú melléklet

IM tulajdonú munkaállomások száma (db) a 2005. év december 31-i állapot szerint Sorszám

Bíróságok

1. Fővárosi Bíróság 2. Baranya MB 3. Bács-Kiskun MB 4. Békés MB 5. Borsod-Abaúj-Zemplén MB 6. Csongrád MB 7. Fejér MB 8. Győr-Moson-Sopron MB 9. Hajdú-Bihar MB 10. Heves MB 11. Jász-Nagykun-Szolnok MB 12. Komárom-Esztergom MB 13. Nógrád MB 14. Pest MB 15. Somogy MB 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg MB 17. Tolna MB 18. Vas MB 19. Veszprém MB 20. Zala MB Összesen:

Mennyiség 176 21 18 13 38 0 15 12 17 14 11 11 7 47 11 26 11 6 11 15 480

58/3. számú melléklet Önálló gépek száma (db) a 2005. év december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Ítélőtábla/Megyei bíróság

Helyi bíróság

Összesen

Bíróságok 2000 2004 2005 Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

10

% (2005/2004)

70 1 0 6 12 1 8 0 10 3 0 0 1 16 0 10 2 5 3 4 1

11 10 8 3 4 8 3 17 3 4 6 5 5 1 1 3 1 1 3 8 3 1 2 1 2 4 23

10 13 10 3 2 22 4 2 6 3 8 6 7 1 2 4 2 3 2 153 5 1 2 1 2 6 24

90,91 130,00 125,00 100,00 50,00 275,00 133,33 11,76 200,00 75,00 133,33 120,00 140,00 100,00 200,00 133,33 200,00 300,00 66,67 1912,50 166,67 100,00 100,00 100,00 100,00 150,00 104,35

163

141

304

215,60

% (2005/2000)

2000 2004

2005

% (2005/2004)

% (2005/2000)

100,00

5,71 200,00

10,00 100,00 20,00 66,67 150,00 2400,00

0 16 9 12 0 6 4 0 5 22 0 0 0 22 23 16 7 5 0 8 0

0 13 0 13 8 2 2 0 16 0 4 0 2 1 6 0 0 0 1 2 0

1 13 0 13 19 3 5 0 18 1 0 3 2 0 6 0 0 0 1 2 0

186,50

155

70

87

50,00 66,67 600,00 87,50 20,00 133,33

200,00 956,25

100,00

81,25

100,00 237,50 150,00 250,00

108,33

112,50

360,00 4,55

50,00 125,00

0,00 100,00 0,00 100,00

0,00 0,00 0,00 0,00

100,00 100,00

25,00

124,29

56,13

2000 2004 2005

% (2005/2004)

% (2005/2000)

10 0 0 0 0 0 70 17 9 18 12 7 12 0 15 25 0 0 1 38 23 26 9 10 3 12 1

11 10 8 3 4 8 3 30 3 17 14 7 7 1 17 3 5 1 5 9 9 1 2 1 3 6 23

10 13 10 3 2 22 5 15 6 16 27 9 12 1 20 5 2 6 4 153 11 1 2 1 3 8 24

90,91 130,00 125,00 100,00 50,00 275,00 166,67 50,00 200,00 94,12 192,86 128,57 171,43 100,00 117,65 166,67 40,00 600,00 80,00 1700,00 122,22 100,00 100,00 100,00 100,00 133,33 104,35

100,00

3,85 22,22 10,00 100,00 66,67 2400,00

318

211

391

185,31

122,96

7,14 88,24 88,89 225,00 128,57 100,00 133,33 20,00

400,00 402,63

58/4. számú melléklet A tárgyalótermekben levő önálló gépek és a notebookok száma (db) a 2005. év december 31-i állapot szerint Ítélőtábla/Megyei bíróság Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Önálló gépek

10 13 10 3 2 22 4 2 6 3 8 6 7 1 2 4 2 3 2 153 5 1 2 1 2 6 24 304

Ebből tárgyalónotebook teremben

0 1 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4

1 12 9 3 2 8 2 0 6 1 7 4 6 1 1 3 2 1 1 6 4 2 1 0 1 2 24 110

Helyi bíróság Önálló gépek

0 0 0 0 0 0 1 13 0 13 19 3 5 0 18 1 0 3 2 0 6 0 0 0 1 2 0 87

Összesen

Ebből tárgyalónotebook teremben

0 0 0 0 0 0 0 13 0 10 0 0 0 0 15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 38

0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 3 0 2 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9

Önálló gépek

10 13 10 3 2 22 5 15 6 16 27 9 12 1 20 5 2 6 4 153 11 1 2 1 3 8 24 391

Ebből tárgyalónotebook teremben

0 1 0 0 0 3 0 13 0 10 0 0 0 0 15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 42

1 12 9 3 2 8 3 0 6 1 10 4 8 1 4 3 2 1 1 6 4 2 1 0 1 2 24 119

58/5. számú melléklet Szerverek száma (db)* a 2005. év december 31-i állapot szerint Ítélőtábla/Megyei bíróság Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Helyi bíróság

Összesen

Bíróságok

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2000

2004

selejt.

2005

% (2005/2004)

% (2005/2000)

7

1 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0

9 5 1 3 4 5 42 5 10 8 9 5 9 7 14 4 4 8 8 9 5 6 6 9 5 6 29

90,00 100,00 100,00 300,00 133,33 166,67 110,53 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 180,00 116,67 175,00 100,00 80,00 88,89 100,00 112,50 83,33 85,71 120,00 100,00 125,00 100,00 107,41

128,57

20 3 4 3 4 4 2 2 2 4 9 4 2 3 3 4 3 5 4 3 10

10 5 1 1 3 3 38 5 10 8 9 5 5 6 8 4 5 9 8 8 6 7 5 9 4 6 27

210,00 166,67 250,00 266,67 225,00 125,00 450,00 350,00 700,00 100,00 44,44 200,00 400,00 300,00 166,67 150,00 200,00 180,00 125,00 200,00 290,00

10 6 8 7 8 12 5 3 5 4 1 4 4 11 5 6 5 2 5 5 0

14 6 7 12 16 10 3 4 7 4 5 8 6 13 6 11 6 9 6 8 0

0 2 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0

12 5 15 12 16 5 5 3 9 4 5 8 6 13 6 11 6 9 8 7 0

85,71 83,33 214,29 100,00 100,00 50,00 166,67 75,00 128,57 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 133,33 87,50

120,00 83,33 187,50 171,43 200,00 41,67 100,00 100,00 180,00 100,00 500,00 200,00 150,00 118,18 120,00 183,33 120,00 450,00 160,00 140,00

105

215

7

235

109,30

223,81

116

161

9

165

102,48

142,24

* 2004. év - selejtezés + beszerzés = 2005. évi adat

2000

2004

selejt.

2005

% (2005/2004)

% (2005/2000)

2000

% (2005/2004)

% (2005/2000)

9 5 1 3 4 5 54 10 25 20 25 10 14 10 23 8 9 16 14 22 11 17 12 18 13 13 29

90,00 100,00 100,00 300,00 133,33 166,67 103,85 90,91 147,06 100,00 100,00 66,67 175,00 100,00 153,33 100,00 90,00 94,12 100,00 104,76 91,67 94,44 109,09 100,00 130,00 92,86 107,41

128,57

400

106,38

181,00

2004

selejt.

2005

7 0 0 0 0 0 30 9 12 10 12 16 7 5 7 8 10 8 6 14 8 10 8 7 9 8 10

10 5 1 1 3 3 52 11 17 20 25 15 8 10 15 8 10 17 14 21 12 18 11 18 10 14 27

1 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 5 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 2 1 0

221

376

16

180,00 111,11 208,33 200,00 208,33 62,50 200,00 200,00 328,57 100,00 90,00 200,00 233,33 157,14 137,50 170,00 150,00 257,14 144,44 162,50 290,00

58/6. számú melléklet

IM tulajdonú szerverek száma a 2005. év december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bíróságok Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen:

Mennyiség

8 3 5 4 4 2 5 2 3 5 5 5 3 5 2 4 5 3 4 3 80

58/7. számú melléklet Nyomtatók száma (db)* a 2004. év december 31-i állapot szerint Ítélőtábla/Megyei bíróság Sorszám 1. 3. 2. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2000 268

2004

selejt.

2005

Helyi bíróság

% (2005/2004)

% (2005/2000)

2000

2004

selejt.

2005

Összesen % (2005/2004)

% (2005/2000)

75 0 0 0 0 0 125 10 6 0 0 0 0 0 0 32 12 0 5 0 0 0 0 7 1 4 5

306 141 27 23 33 33 406 95 44 64 166 36 47 65 123 75 40 74 40 194 83 77 49 38 73 47 148

80,53 110,16 100,00 143,75 100,00 122,22 85,12 97,94 97,78 101,59 109,93 48,65 123,68 114,04 161,84 104,17 95,24 145,10 114,29 129,33 103,75 101,32 113,95 82,61 114,06 102,17 98,01

114,18

277 63 33 50 172 92 50 52 58 75 42 42 42 99 53 73 36 35 42 49 130

380 128 27 16 33 27 477 97 45 63 151 74 38 57 76 72 42 51 35 150 80 76 43 46 64 46 151

146,57 150,79 133,33 128,00 96,51 39,13 94,00 125,00 212,07 100,00 95,24 176,19 95,24 195,96 156,60 105,48 136,11 108,57 173,81 95,92 113,85

290 53 51 25 73 59 44 83 50 53 5 60 35 125 48 56 42 26 18 49 0

221 70 76 96 196 29 39 91 93 117 33 79 30 192 92 81 60 36 52 59 0

0 7 1 0 0 23 0 3 3 40 0 0 1 0 0 0 0 2 3 10 0

263 68 78 97 235 51 37 105 104 125 41 78 29 200 109 84 69 34 56 73 0

119,00 97,14 102,63 101,04 119,90 175,86 94,87 115,38 111,83 106,84 124,24 98,73 96,67 104,17 118,48 103,70 115,00 94,44 107,69 123,73

90,69 128,30 152,94 388,00 321,92 86,44 84,09 126,51 208,00 235,85 820,00 130,00 82,86 160,00 227,08 150,00 164,29 130,77 311,11 148,98

1 833

2 545

282

2 547

100,08

138,95

1 245

1 742

93

1 936

111,14

155,50

* 2004. év - selejtezés + beszerzés = 2005. évi adapt

2000

2004

selejt.

2005

% (2005/2004)

% (2005/2000)

268 0 0 0 0 0 567 116 84 75 245 151 94 135 108 128 47 102 77 224 101 129 78 61 60 98 130

380 128 27 16 33 27 698 167 121 159 347 103 77 148 169 189 75 130 65 342 172 157 103 82 116 105 151

75 0 0 0 0 0 125 17 7 0 0 23 0 3 3 72 12 0 6 0 0 0 0 9 4 14 5

306 141 27 23 33 33 669 163 122 161 401 87 84 170 227 200 81 152 69 394 192 161 118 72 129 120 148

80,53 110,16 100,00 143,75 100,00 122,22 95,85 97,60 100,83 101,26 115,56 84,47 109,09 114,86 134,32 105,82 108,00 116,92 106,15 115,20 111,63 102,55 114,56 87,80 111,21 114,29 98,01

114,18

3 078

4 287

375

4 483

104,57

145,65

117,99 140,52 145,24 214,67 163,67 57,62 89,36 125,93 210,19 156,25 172,34 149,02 89,61 175,89 190,10 124,81 151,28 118,03 215,00 122,45 113,85

58/8. számú melléklet

IM tulajdonú nyomtatók száma a 2005. év december 31-i állapot szerint Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bíróságok Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen:

Mennyiség

112 10 12 14 14 0 19 6 17 9 9 21 8 52 20 18 16 6 17 15 395

59. számú melléklet A bírósági létszám és az informatikusok számának alakulása Engedélyezett létszám (fő) Sorszám

Összlétszám

Bíróságok 2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2004

357

331

2 332 329 466 303 623 395 290 279 447 264 304 250 218 771 337 418 219 189 310 245 114

2520 365 511 334 688 424 313 332 492 282 327 289 229 845 365 447 231 205 305 259 147 10 241

9 460

Össz. bírói létszám

Informatikusok aránya az összlétszámhoz viszonyítva (%)

Össz. informatikusi létszám

2005

2000

2004

2005

% (2005/2004)

% (2005/2000)

331 110 81 81 208 85 73 25 52 16 49 15 62 21 2568 678 702 702 368 92 95 95 511 120 123 123 334 84 85 85 687 176 179 179 424 103 106 106 316 80 81 82 332 76 85 85 492 126 131 131 282 70 72 72 327 84 88 88 289 72 78 78 229 51 52 52 855 209 220 224 364 87 90 89 453 118 121 121 234 61 61 61 205 47 47 47 305 77 81 81 259 69 74 69 149 0 0 30 10 758 2 590 2 652 2 843

4

6

100,00

150,00

1,12

1,81

20 2 2 2 4 3 3 4 3 2 2 2 3 9 2 2 2 1 2 1 9 84

39 6 9 7 13 7 6 6 8 5 6 5 4 16 6 9 4 4 6 5 19 196

6 5 2 1 2 2 39 6 9 7 12 7 6 6 8 5 6 6 4 14 6 8 4 4 5 5 21 206

100,00 100,00 100,00 100,00 92,31 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 120,00 100,00 87,50 100,00 88,89 100,00 100,00 83,33 100,00 110,53

195,00 300,00 450,00 350,00 300,00 233,33 200,00 150,00 266,67 250,00 300,00 300,00 133,33 155,56 300,00 400,00 200,00 400,00 250,00 500,00 233,33

0,86 0,61 0,43 0,66 0,64 0,76 1,03 1,43 0,67 0,76 0,66 0,80 1,38 1,17 0,59 0,48 0,91 0,53 0,65 0,41 7,89

105,10

245,24

0,89

2005

2000

2004

2000

2004

2005

Informatikusok aránya a bírókhoz viszonyítva (%)

2000

2004

3,64

7,41

1,55 1,64 1,76 2,10 1,89 1,65 1,92 1,81 1,63 1,77 1,83 1,73 1,75 1,89 1,64 2,01 1,73 1,95 1,97 1,93 12,93

1,81 2,40 2,74 1,92 4,08 3,23 1,52 1,63 1,76 2,10 1,75 1,65 1,90 1,81 1,63 1,77 1,83 2,08 1,75 1,64 1,65 1,77 1,71 1,95 1,64 1,93 14,09

2,95 2,17 1,67 2,38 2,27 2,91 3,75 5,26 2,38 2,86 2,38 2,78 5,88 4,31 2,30 1,69 3,28 2,13 2,60 1,45

5,56 6,32 7,32 8,24 7,26 6,60 7,41 7,06 6,11 6,94 6,82 6,41 7,69 7,27 6,67 7,44 6,56 8,51 7,41 6,76

1,91

1,91

3,24

7,39

2005

Bírók aránya az összlétszámhoz viszonyítva/összes (%) 2000

2004

2005

7,41 5,88 8,00 6,25 13,33 9,52 5,56 6,32 7,32 8,24 6,70 6,60 7,32 7,06 6,11 6,94 6,82 7,69 7,69 6,25 6,74 6,61 6,56 8,51 6,17 7,25 70,00

30,81

24,47

29,07 27,96 25,75 27,72 28,25 26,08 27,59 27,24 28,19 26,52 27,63 28,80 23,39 27,11 25,82 28,23 27,85 24,87 24,84 28,16 0,00

27,86 26,03 24,07 25,45 26,02 25,00 25,88 25,60 26,63 25,53 26,91 26,99 22,71 26,04 24,66 27,07 26,41 22,93 26,56 28,57 0,00

24,47 40,87 34,25 30,77 30,61 33,87 27,34 25,82 24,07 25,45 26,06 25,00 25,95 25,60 26,63 25,53 26,91 26,99 22,71 26,20 24,45 26,71 26,07 22,93 26,56 26,64 20,13

7,25

27,38

25,90

26,43

60. számú melléklet

Informatikusok létszámának alakulása iskolai végzettség szerint (betöltött létszám) Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Informatikusok iskolai végzettsége (fő) Felsőf. végz. Felsőfok Középfok ar. (%) 2004 2005 2004 2005 2004 2005 5 5 1 1 83,33 83,33 1 2 3 3 25,00 40,00 2 2 0 0 100,00 100,00 1 1 0 0 100,00 100,00 2 2 0 0 100,00 100,00 1 1 1 1 50,00 50,00 15 14 23 25 39,47 35,90 4 4 2 2 66,67 66,67 9 9 0 0 100,00 100,00 4 6 3 1 57,14 85,71 11 12 0 0 100,00 100,00 2 2 5 5 28,57 28,57 5 5 1 1 83,33 83,33 6 6 0 0 100,00 100,00 7 5 0 3 100,00 62,50 3 4 2 1 60,00 80,00 5 5 1 1 83,33 83,33 5 5 1 1 83,33 83,33 4 4 0 0 100,00 100,00 15 14 0 0 100,00 100,00 4 4 2 2 66,67 66,67 6 7 2 1 75,00 87,50 3 3 1 1 75,00 75,00 4 4 0 0 100,00 100,00 5 5 0 0 100,00 100,00 2 3 3 2 40,00 60,00 13 14 3 2 81,25 87,50 144 148 54 53 74,75 73,63

Összesen 2004 6 4 2 1 2 2 38 6 9 7 11 7 6 6 7 5 6 6 4 15 6 8 4 4 5 5 16 198

2005 6 5 2 1 2 2 39 6 9 7 12 7 6 6 8 5 6 6 4 14 6 8 4 4 5 5 16 201

61. számú melléklet

Bírósági intézmények sorrendje az egy bíróra eső munkaállomások száma szerint 2005. évben * Engedélyezett Sorrend

Bíróságok

Munkaáll. (db)

IM Munkaáll. (db)

Munkaáll. összesen (db)

Össz. bírói létszám

1. Debreceni Ítélőtábla

37

0

37

25

2. Győri Ítélőtábla

44

0

44

16

3. Fővárosi Ítélőtábla

245

0

245

85

4. Csongrád MB

324

106

5. Jász-Nagykun-Szolnok MB

258

0 11

324 269

88

6. Legfelsőbb Bíróság

254

0

254

81

7. Pest MB

663

224

8. Borsod-Abaúj-Zemplén MB

541

47 38

710 579

179

Egy bírói létszámra eső m.áll. (db)

Egy bírói létszámra eső összes m.áll. (db)

49

0

49

15

10. Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

370

396

121

11. Bács-Kiskun MB

390

408

123

12. Hajdú-Bihar MB

420

26 18 17

437

131

13. Szegedi Ítélőtábla

71

0

71

21

14. Fejér MB

263

278

82

15. Vas MB

154

15 6

160

47

2 221

176

2 397

702

17. Békés MB

284

297

85

18. Győr-Moson-Sopron MB

285

297

85

284

81

249

69

333

89

298

78

282

72

223

52

438

95

297

61

4,69

1,48 2,75 2,88 3,06 3,06 3,14 3,17 3,23 3,27 3,27 3,32 3,34 3,38 3,39 3,40 3,41 3,49 3,49 3,51 3,61 3,74 3,82 3,92 4,29 4,61 4,87

9 656

2813

3,26

3,43

9. Pécsi Ítélőtábla

16. Fővárosi Bíróság

19. Veszprém MB

273

20. Zala MB

234

21. Somogy MB

322

22. Komárom-Esztergom MB

287

23. Heves MB

268

24. Nógrád MB

216

25. Baranya MB

417

26. Tolna MB

286

13 12 11 15 11 11 14 7 21 11

9 176

480

Összesen/átlag:

*OIT Hivatala nélkül

1,48 2,75 2,88 3,06 2,93 3,14 2,96 3,02 3,27 3,06 3,17 3,21 3,38 3,21 3,28 3,16 3,34 3,35 3,37 3,39 3,62 3,68 3,72 4,15 4,39

62. számú melléklet

Bírósági intézmények sorrendje az egy főre eső munkaállomások száma szerint 2005. évben

Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok

Munkaáll. (db)

Debreceni Ítélőtábla 37 Csongrád MB 324 Legfelsőbb Bíróság 254 Vas MB 154 Bács-Kiskun MB 390 Jász-Nagykun-Szolnok MB 258 Pest MB 663 Borsod-Abaúj-Zemplén MB 541 Győri Ítélőtábla 44 Szabolcs-Szatmár-Bereg MB 370 Fejér MB 263 Hajdú-Bihar MB 420 Békés MB 284 Győr-Moson-Sopron MB 285 Somogy MB 322 Veszprém MB 273 Fővárosi Bíróság 2 221 Zala MB 234 Nógrád MB 216 Pécsi Ítélőtábla 49 Heves MB 268 Komárom-Esztergom MB 287 Szegedi Ítélőtábla 71 Fővárosi Ítélőtábla 245 Baranya MB 417 OIT Hivatala 185 Tolna MB 286 Összesen/átlag: 9 361 *Tartalmazza az IM munkaállomások számát is.

Munkaáll. összesen* (db) 37 324 254 160 408 269 710 579 44 396 278 437 297 297 333 284 2 397 249 223 49 282 298 71 245 438 185 297 9 841

Engedélyezett Egy főre Egy főre jutó Összlétszám jutó m.áll. összes m.áll. (db) (db) 73 0,51 0,51 424 0,76 0,76 331 0,77 0,77 205 0,75 0,78 511 0,76 0,80 327 0,79 0,82 855 0,78 0,83 687 0,79 0,84 52 0,85 0,85 453 0,82 0,87 316 0,83 0,88 492 0,85 0,89 334 0,85 0,89 332 0,86 0,89 364 0,88 0,91 305 0,90 0,93 2 568 0,86 0,93 259 0,90 0,96 229 0,94 0,97 49 1,00 1,00 282 0,95 1,00 289 0,99 1,03 62 1,15 1,15 208 1,18 1,18 368 1,13 1,19 149 1,24 1,24 234 1,22 1,27 10 758 0,87 0,91

63. számú melléklet Bírósági intézmények sorrendje az informatikusok bírókhoz viszonyított aránya szerint 2005. évben* Engedélyezett létszám (fő) Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Bíróságok

Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Hajdú-Bihar MB Veszprém MB Győri Ítélőtábla Pest MB Baranya MB Tolna MB Csongrád MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Somogy MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Heves MB Győr-Moson-Sopron MB Zala MB Bács-Kiskun MB Fejér MB Legfelsőbb Bíróság Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Debreceni Ítélőtábla Békés MB Vas MB Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Összesen (átlag): * OIT Hivatala nélkül

Összlétszám 2 568 208 492 305 52 855 368 234 424 453 687 364 327 282 332 259 511 316 331 289 229 73 334 205 62 49 10 609

Össz. bírói létszám 702 85 131 81 16 224 95 61 106 121 179 89 88 72 85 69 123 82 81 78 52 25 85 47 21 15 2 813

Össz. informatikusi létszám 39 5 8 5 1 14 6 4 7 8 12 6 6 5 6 5 9 6 6 6 4 2 7 4 2 2 185

Informatikusok bírókhoz visz. aránya (%) 5,56 5,88 6,11 6,17 6,25 6,25 6,32 6,56 6,60 6,61 6,70 6,74 6,82 6,94 7,06 7,25 7,32 7,32 7,41 7,69 7,69 8,00 8,24 8,51 9,52 13,33 6,58

Bírák összlétszámhoz viszonyított aránya (%) 27,34 40,87 26,63 26,56 30,77 26,20 25,82 26,07 25,00 26,71 26,06 24,45 26,91 25,53 25,60 26,64 24,07 25,95 24,47 26,99 22,71 34,25 25,45 22,93 33,87 30,61 26,52

64. számú melléklet Bírósági intézmények sorrendje az informatikusok bírósági összlétszámhoz viszonyított aránya szerint 2005. évben* Engedélyezett létszám (fő) Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Bíróságok

Fővárosi Bíróság Hajdú-Bihar MB Baranya MB Pest MB Veszprém MB Somogy MB Csongrád MB Tolna MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Nógrád MB Bács-Kiskun MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Heves MB Győr-Moson-Sopron MB Legfelsőbb Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok MB Fejér MB Győri Ítélőtábla Zala MB Vas MB Komárom-Esztergom MB Békés MB Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Összesen: * OIT Hivatala nélkül

Összlétszám 2568 492 368 855 305 364 424 234 687 229 511 453 282 332 331 327 316 52 259 205 289 334 208 73 62 49 10 609

Össz. bírói létszám 702 131 95 224 81 89 106 61 179 52 123 121 72 85 81 88 82 16 69 47 78 85 85 25 21 15 2 813

Össz. informatikusi létszám 39 8 6 14 5 6 7 4 12 4 9 8 5 6 6 6 6 1 5 4 6 7 5 2 2 2 185

Informatikusok összlétszámhoz viszonyított aránya (%) 1,52 1,63 1,63 1,64 1,64 1,65 1,65 1,71 1,75 1,75 1,76 1,77 1,77 1,81 1,81 1,83 1,90 1,92 1,93 1,95 2,08 2,10 2,40 2,74 3,23 4,08 1,74

65. /1. számú melléklet

Bíróságok a médiában 2005. évi statisztikai összesítője Rövidítések:

B: büntető- és szabálysértési ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. C: civilisztika, polgári, munka-, közigazgatási ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. Á: általános, a bíróságokat érintő, konkrét ügyhöz nem tartozó interjú, nyilatkozat, stb. Nyilatkozat Sajtótájékoztató és közlemény

Interjú Bíróság B

C

Á

B

C

33

40

70 254

1

18

20

3

8

Debreceni Ítélőtábla

1

7

1

4

3

Győri Ítélőtábla

2

1

Pécsi Ítélőtábla

9

4

Szegedi Ítélőtábla

7

73

1

10

16 179

95

39

20

1

1

2

26

4

13

7

18

2

9

Legfelsőbb Bíróság

2 26

Fővárosi Ítélőtábla

5

Fővárosi Bíróság

21 27

Baranya MB

2

1

Bács-Kiskun MB

5

2

Békés MB

Á

15

17

27

53

7

35

22

57

24

277

26

59

664

77

39

2 2 665

3194

149

210

37

20

2 1 006

58

30

3

119

79

25

200

135

18

593

288

25

4

207

117

15

1

205

52

12

112

36

17

50

55

20

88

95

13

140

32

22

101

13

5

329

66

23

358

82

11

166

30

16

42

35

6

84

153

9

111

120

20

136

68

12

8

29

384

1

3

28

153

150

502

11

7

Csongrád MB

4

2

2

49

9

7

Fejér MB

3

35

10

8

Győr-Moson-Sopron MB

3

2

5

4

Jász-Nagykun-Szolnok MB

3

2

Komárom-Esztergom MB Nógrád MB

1

Pest MB

1

4 17

1 1 3 1 1

1 1

5

6

22

4

22

1

2

1

2

4

1

11

31

9

1

5

9

1

1

2

3

4

1

14

3

3

7

38

1

1

2

2

12

1

1

OIT

23

9

34 371

2

OIT Hivatala

11

1

7

1

1

Tolna MB Vas MB Veszprém MB

1

Zala MB

2

A bíróságokról általában Összesen

1

1 1

16

1

7

2

2

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

4

27

Somogy MB

2

1

Á

778

31

87

C

837

2

Heves MB

B

980

2

5

Á

1 000

2

2

C

229

B-A-Z MB

Hajdú-Bihar MB

B

Egyéb

1 1 1 1

31

51 64 133 615 397 834

3 1 41

9 37

18

166 9 143

6 857 2 585

65/2. számú melléklet Figyelt médiumok Országos napilapok Blikk Magyar Hírlap Magyar Nemzet Mai nap Metro Népszabadság Népszava Színes Bulvár Lap Új Hírnök Napi Ász Budapesti Reggel

Hetilapok 168 óra Budapest Business Journal Egészségügy+üzlet Élet és irodalom Epizód Figyelő Hetek Heti Válasz Hírhozó HVG Magyar Demokrata Magyar Fórum Mancs Nők lapja Reform Tipp Vasárnapi Hírek Világgazdaság Zsaru Magyar Mezőgazdaság Hócipő A szabadság

Havi lapok Alaprajz

Regionális lapok

24 óra Alföldi Lapok Tranzit Balatoni Somogyi Hírlap Haszon Budapesti reggel Vám-Zoll Délvilág Autótechnika Dunántúli Napló Reflex Dunaújvárosi hírlap Elite Észak-Magyarország Mai Piac Fejér Megyei Hírlap Cash Flow Hajdú-bihari Napló Családi Lap Heves Megyei Hírlap Boss Kecskeméti Lapok Magyar Közlekedés Kelet Magyarország Progresszív Magazin Kisalföld Komárom-Esztergom Megyei Turizmus panoráma Hírlap Pester Lloyd Napló Víz, Gáz Fűtéstechnika Nógrád Megyei Hírlap Pécsi HÉT PestVidék Petőfi Népe Somogyi Hírlap Szabad Föld Szerencsi Hírek Tolnai Népújság Új Néplap Vas Népe Zalai Hírlap

TV csatornák ATV Duna TV HírTV MTV 1 RTL-Klub tv2 Echo Tv

Rádiók Budapest Rádió Danubius Rádió Infó Rádió Klub Rádió Kossuth Rádió Rádió C Radio Cafe Sláger Rádió Hullámvadász Kékduna Rádió Fehérvár Rádió

65/3. számú melléklet

ON-LINE 168óra 24 óra ATV Axel Békés Megyei Hírlap Blikk.hu Borsod Online Breuerpress International Budapest Online Budapest Rádió Budapest.hu Danubius Rádió Debrecen Online Délmagyarország Duna TV E-Broker EduPort Eger Online Észak-Magyarország FigyelőNet Gondola Hajdú Online Hajdú-bihari Napló Hetek Hírek.ro HírTV Hullámvadász HVG.hu INDEX Infó Rádió IT.news Jogi Fórum Kisalföld online Kiskegyed Klub Rádió Klikide.hu

Kossuth Rádió Kreatív ma.hu Magyar Nemzet Online Magyar Rádió Online Magyarország.hu Metro Miskolc Online Mobil Press MROnline mti MTV 1 Nemzeti Sport On-line Népszabadság Népszava NetHírlap Nógrád Megyei Hírlap Nyíregyháza On-line Nyugat.hu Origo PC World Pécs Online Petőfi Népe PharmaNet PolitikaFórum Portfólió PR Herald PrimOnline privátbankár.hu RomaPage RTL-Klub online Sláger Rádió sportforum.hu Stop! Magyar Szó Sérültek.hu

Szabad Föld Online Szabolcs Online Tranzit

National Geography Kelet-Magyarország Magyar Narancs

Hardware Software Szakszervezetek Szolnok Online TelePress

Adó Online Balaton Press B 92 Piac-Profit

Tőzsdefórum.hu Transindex TV2 Új Néplap Új Szó Online Uno.hu Veszprém Online Sync Vezess Euroastra BTL.hu Greenfo SG magazin Euroastra Dental-net Andreiground IHM Klick Győr Online Esztergom.hu Sport Online Tata Online Kaposvár Online Von.hu Békéscsaba Online Salgótarján Online AmaroDrom Nice.hu

Adónet.hu Focitipp Elle Hargita Nápe Telefonok.hu Zeneforum.hu Prohardver BBC News DerStandard.hu Totalcar ArtNet.hu Hölgyvilág Prim Online GSM Portal Építész Fórum VG.hu Budántúl Dental.net Adó Online Udvarhely.hu Magyar Hirlap Online Hajdú Online Mtv Online Film.hu Heti Válasz FigyelőNet.hu Danubius Online Agglomeráció.hu

66. számú melléklet Nyilvántartás a 2005. évi felügyeleti költségvetési ellenőrzésekről Jelentősebb megállapítások, javaslatok

Az ellenőrzéseket vezette: - Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők – vizsgálatvezető – közreműködő(k)

Revizori napok száma

Ellenőrzés időtartama

Kondorosi László – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő Bakó Ágnes – ellenőr, tisztviselő Ócsai András – ellenőr, tisztviselő

222 nap

2005. 02. 02. 2005. 04. 30.

2001. 01. 01. 2004. 12. 31.

Sorszám

Az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés jellege, ügyirat száma

1.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság (rendszerellenőrzés) 65025/2005.

2.

Komárom-Esztergom Megyei Bíróság (rendszerellenőrzés) 65024/2005.

Megállapítások, javaslatok száma: 6. Szakács Györgyné – vizsgálatvezető, Int. terv végrehajtásának ellenőr, tisztviselő utolsó dátuma: Koreny Ildikó – ellenőr, tisztviselő 2005. július 31., valamint folyamatos

155 nap

2005. 02. 02. 2005. 04. 30.

2001. 01. 01. 2004. 12. 31.

3.

Békés Megyei Bíróság (rendszerellenőrzés) 65032/2005/2.

Megállapítások, javaslatok száma: 5. Int. terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2005. november 30.

Kondorosi László – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő Koreny Ildikó – ellenőr, tisztviselő Ócsai András – ellenőr

168 nap

2005. 05. 19. 2005. 07. 22.

2002. 01. 01. 2004. 12. 31.

Fővárosi Ítélőtábla (rendszerellenőrzés) 65033/2005/2.

Megállapítások, javaslatok száma: 2. Int. terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2005. október 20.

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető ellenőr, tisztviselő Bakó Ágnes – ellenőr, tisztviselő Ócsai András – ellenőr, tisztviselő

127 nap

2005. 05. 18. 2005. 06. 30.

2003. 07. 01. 2004. 12. 31.

4.

Az intézkedési terv végrehajtásának dátuma Megállapítások, javaslatok száma: 8. Int. terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2005. november 30.

Ellenőrzött időszak

1) értesítés postázása 2) program átadása 3) jelentés postázása 4) 8 napos észrevétel érk. 5) 30 napos jelentés érk. 6) realizáló levél 7) ellenőrzés lezárása OIT határozattal 1) 2005. 02. 07. 2) 2005. 02. 15. 3) 2005. 05. 31. 4) ---5) 2005. 06. 16. 6) 2005. 06. 16. 7) záróhat.: 2005/84. (IX. 13.) 1) 2005. 02. 07. 2) 2005. 02. 09. 3) 2005. 06. 08. 4) ------5) 2005. 06. 15. 6) 2005. 06. 27. 7) záróhat.: 2005/86. (IX. 13.) 1) 2005. 05. 12. 2) 2005. 05. 19. 3) 2005. 07. 29. 4) ------5) 2005. 08. 22. 6) 2005. 08. 22. 7) záróhat.: 2005/83. (IX. 13.) 1) 2005. 05. 12. 2) 2005. 05. 23. 3) 2005. 07. 29. 4) -------5) 2005. 08. 15. 6) 2005. 08. 15. 7) záróhat.: 2005/82. (IX. 13.)

Az ellenőrzött szerv Sormegnevezése, szám az ellenőrzés jellege, ügyirat száma

Jelentősebb megállapítások, javaslatok Az intézkedési terv végrehajtásának dátuma

Az ellenőrzéseket vezette: - Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők – vizsgálatvezető – közreműködő(k)

Revizori napok száma

Ellenőrzés időtartama

Ellenőrzött időszak

5.

Nógrád Megyei Bíróság (szabályszerűségi ellenőrzés) 65038/2005/2.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Bakó Ágnes – ellenőr, tisztviselő Az Intézkedési tervet teljesítették.

55 nap

2005. 06. 20. 2005. 07. 22.

2003. 12. 01. 2005. 06. 15.

6.

Heves Megyei Bíróság (szabályszerűségi ellenőrzés) 65037/2005/2.

Újabb javaslatok megtétele nem Kondorosi László – vizsgálatvezető, volt indokolt. ellenőr, tisztviselő Az Intézkedési tervet Ócsai András – ellenőr, tisztviselő teljesítették.

75 nap

2005. 06. 20. 2005. 07. 22.

2003. 08. 18. 2005. 06. 15.

Megállapítások, javaslatok száma: 2. Intézkedési terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2006. január 31.

144 nap

2005. 09. 06. 2005. 10. 31.

2003. 07. 01. 2004. 12. 31.

138 nap

2005. 09. 07. 2005. 10. 31.

2003. 07. 01. 2004. 12. 31.

7.

8.

Pécsi Ítélőtábla (rendszerellenőrzés) 65034/2005/3.

Szegedi Ítélőtábla (rendszerellenőrzés) 65035/2005/3.

Megállapítások, javaslatok száma: 2. Intézkedési terv végrehajtásának utolsó dátuma: 2005. december 5.

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő Koreny Ildikó – ellenőr, tisztviselő Ócsai András – ellenőr, tisztviselő

Kondorosi László – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő Bakó Ágnes – ellenőr, tisztviselő Ócsai András – ellenőr, tisztviselő

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

értesítés postázása program átadása jelentés postázása 8 napos észrevétel érk. 30 napos jelentés érk. realizáló levél ellenőrzés lezárása OIT határozattal 2005. 03. 01. 2005. 06. 20. 2005. 07. 29. ----2005. 08. 29. ---------záróhat.: 2005/87. (IX. 13.) 2005. 03. 01. 2005. 06. 20. 2005. 07. 29. ---------2005. 08. 24. ------záróhat.: 2005/85. (IX. 13.) 2005. 07. 21. 2005. 09. 06. 2005. 11. 24. ---------2005. 12. 07. --------záróhat:.: 2006/2. (I. 10.) 2005. 07. 21. 2005. 09. 07. 2005. 12. 01. ---2005. 12. 06. 2005. 12. 06. záróhat.: 2006/3. (I. 10.)

Jelentősebb megállapítások, javaslatok

Az ellenőrzéseket vezette: - Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők – vizsgálatvezető – közreműködő(k)

Sorszám

Az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés jellege, ügyirat száma

9.

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság (szabályszerűségi ellenőrzés) 65036/2005/2.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az Intézkedési tervet teljesítették.

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő Koreny Ildikó – ellenőr, tisztviselő

74 nap

2005. 10. 24. 2005. 11. 23.

2004. 03. 22. 2005. 06. 15.

10.

Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság (szabályszerűségi ellenőrzés) 65039/2005/2.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az Intézkedési tervet teljesítették.

Kondorosi László – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő

52 nap

2005. 10. 24. 2005. 11. 23.

2003. 09. 02. 2005. 06. 15.

11.

Veszprém Megyei Bíróság (szabályszerűségi ellenőrzés) 65040/2005/2.

Újabb javaslatok megtétele nem volt indokolt. Az Intézkedési tervet teljesítették.

Szakács Györgyné – vizsgálatvezető, ellenőr, tisztviselő

52 nap

2005. 10. 24. 2005. 11. 23.

2003. 09. 02. 2005. 06. 15.

Az intézkedési terv végrehajtásának dátuma

Revizori napok száma

Ellenőrzés időtartama

Ellenőrzött időszak

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

értesítés postázása program átadása jelentés postázása 8 napos észrevétel érk. 30 napos jelentés érk. realizáló levél ellenőrzés lezárása OIT határozattal 2005. 03. 01. 2005. 11. 17. 2005. 12. 01. -------------2005. 12. 12. ----záróhat.: 2006/6. (I. 10.) 2005. 10. 17. 2005. 10. 17. 2005. 12. 05. ----------2005. 12. 12. -------záróhat.: 2006/5. (I. 10.) 2005. 03. 01. 2005. 10. 17. 2005. 10. 01. ------2005. 12. 13. ------záróhat.: 2006/4. (I. 10.)

A munka teljesítése: Célkitűzés világos ismertetése Ellenőrzés megállapodás szerint zajlott Ellenőrzés eredményeit időben elküldték Megfelelő tájékoztatás ellenőrzötteknek Megfelelő magyarázatot kaptak a munkáról Ellenőrzés innovatív és kreatív megoldásai Új ötletek, megoldások Új lehetőségek feltárása Építő jellegű és végrehajtható javaslatok A szervezet megismerése: Tevékenység jellemzői és kihívások megértése Kulcsfontosságú kérdések megértése Kulcsfontosságú kockázatok azonosítása Stratégia és kulcsfontosságú prioritások megértése Ellenőrzést végzők: Problémákra és igényekre való fogékonyság Ellenőrzöttek javaslatainak elfogadása és felhasználása Ellenőrzési pontokkal és folyamatokkal kapcs. kérdések felismerése és jelzése Elérhetőség szükség esetén Megfelelő kommunikáció az ellenőrzöttekkel Vezetőkben bizalom keltése Vezetői elismerés kivívása Jól képzettek, felkészültek Hatékony együttműködés Információk és anyagok bekérésének indokoltsága Minimális napi tevékenység megszakítás az ellenőrzés miatt Figyelmesen hallgattak és megfelelően válaszoltak Ellenőrzöttek igényeinek figyelembe vétele Belső ellenőrzés nyomonkövetése, megoldása, lezárása Szakértő, építő és pozitív hozzáállás Összes hozzáadott érték amit az ellenőrzés nyújtott

Átlagos értékek soronként

Fővárosi Ítélőtábla

Békés MB

B-A-Z MB

Kom.-E. MB

Szegedi Ítélőtábla

Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok*

Pécsi Ítélőtábla

67. számú melléklet

5 5 5 5 5 5 5 5 5

5 5 5 5 5 5 5 5 5

5 5 5 5 5 5 0 0 5

5 5 5 4 4 0 0 4 5

5 5 5 5 5 4 3 4 5

5 5 5 5 5 0 0 0 5

5,0 5,0 5,0 4,8 4,8 3,2 2,2 3,0 5,0

5 5 5 5

5 5 5 5

5 5 5 5

5 5 5 5

5 5 5 5

5 5 5 5

5,0 5,0 5,0 5,0

5 5

5 5

5 5

4 5

5 5

5 5

4,8 5,0

5

5

5

5

5

5

5,0

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

5 4 5 0 5 4 5 3 4 5 0 4

5 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

5,0 4,8 4,8 4,0 5,0 4,8 5,0 4,7 4,8 5,0 4,2 4,8

5

5

5

5

5

5

5,0

145

135

115

139

130

134,8 kitűnő

MINDÖSSZESEN PONTSZÁM: 145 *Magyarázat a minősítési kritériumok értékeihez: 1=fejlesztést igényel 2=Átlag alatti 3=Átlagos 4=Jó 5=Kitűnő 0=Nem értelmezhető

68. számú melléklet Teljesítés 2005-ről beszámolás alapján, nem megbontott adatok

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Tervezett (db/ellenőri nap)

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Fejezetben intézmények összesen

Összesen

Tervezett (db/ellenőri nap)

1/b.

Soron kívüli ellenőrzés

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

OIT hat. alapján a PEÖF

Pénzügyi ellenőrzés

Tervezett (db/ellenőri nap)

1/a.

Szabályszerűségi ellenőrzés

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Bíróság Fejezet összesen

Megbízhatósági ellenőrzés

Tervezett (db/ellenőri nap)

1. (a+b)

Informatikai rendszerek ellenőrzése

Végrehajtott (db/ellenőri nap)

Fejezet megnevezése

Teljesítmény ellenőrzés

Tervezett (db/ellenőri nap)

Rendszer ellenőrzés

104

81

14

3

16

2

15

4

88

80

42

50

29

31

308

251

1963

2207

125

79

170

78

241

70

1543

1787

614

654

383

257

5039

5132

6

6

0

0

0

0

0

0

5

5

0

0

0

0

11

11

673

954

0

0

0

0

0

0

188

308

0

0

0

0

861

1262

98

75

14

3

16

2

15

4

83

75

42

50

29

31

297

240

1290

1253

125

79

170

78

241

70

1355

1479

614

654

383

257

4178

3870

69. számú melléklet Tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzések száma a Bíróságok fejezetben 2005. évben 120 104

tervezett

100

81

tényleges 80

80

60

50 42 40 29 20

16

14

3

31

15

2

4

Ellenőrzések típusa

Soron kívüli ellenőrzés

Pénzügyi ellenőrzés

Szabályszerűségi ellenőrzés

Megbízhatósági ellenőrzés

Informatikai ellenőrzés

Teljesítményellenőrzés

0 Rendszerellenőrzés

Ellenőrzések száma (db)

88

70. számú melléklet Tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzésekre fordított idő a Bíróságok fejezetben 2005. évben

tervezett 2207

2000

tényleges

1963 1787 1543

1500

1000 654

614

383

500 125

79

170

257

241 78

70

Ellenőrzések típusa

Soron kívüli ellenőrzés

Pénzügyi ellenőrzés

Szabályszerűségi ellenőrzés

Megbízhatósági ellenőrzés

Informatikai ellenőrzés

Teljesítményellenőrzés

0 Rendszerellenőrzés

Ellenőrzések időigénye (revizori nap)

2500

71. számú melléklet Ellenőrzési mérleg a 2005. évben elvégzett ellenőrzésekről Összes ellenőrzés Fejezet: Bíróságok

Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv összesen (a+b+c) a) Fejezet felügyeletét ellátó szervnél végzett ellenőrzések b) Felügyelt költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések c) Egyéb ellenőrzések**** II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 1. Legfelsőbb Bíróság 2. Fővárosi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Pécsi Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Győri Ítélőtábla 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya Megyei Bíróság 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 10. Békés Megyei Bíróság 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12. Csongrád Megyei Bíróság 13. Fejér Megyei Bíróság 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 16. Heves Megyei Bíróság 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 19. Nógrád Megyei Bíróság 20. Pest Megyei Bíróság 21. Somogy Megyei Bíróság 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 23. Tolna Megyei Bíróság 24. Vas Megyei Bíróság 25. Veszprém Megyei Bíróság 26. Zala Megyei Bíróság 27. OIT Hivatala

db 251 11 11 0 11 465 240 2 5 0 8 2 0 5 0 0 10 14 8 15 8 13 11 0 10 6 10 27 11 8 21 13 18

ell. nap közszoldb gálati külső össz. 5132 0 5132 213 1262 0 1262 11 1262 0 1262 11 0 0 0 0 1262 0 1262 11 7407 0 7407 390 3870 0 3870 202 56 0 56 2 116 0 116 5 100 0 100 0 147 0 147 8 61 0 61 2 0 0 0 0 191,5 0 191,5 5 0 0 0 0 0 0 0 0 166 0 166 7 134 0 134 14 140 0 140 5 200 0 200 10 150 0 150 6 199 0 199 13 167 0 167 11 0 0 0 0 288 0 288 7 150 0 150 6 213 0 213 10 207 0 207 20 187 0 187 10 133 0 133 8 144 0 144 8 198 0 198 13 190 0 190 18

Összesen Tervben szerepelt Soron kívül Terven felül ell. nap ell. nap ell. nap közszolközszolközszoldb gálati gálati külső össz. db gálati külső össz. külső össz. 4735 0 4735 31 257 0 257 7 140 0 140 1262 0 1262 0 0 0 0 0 0 0 0 1262 0 1262 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1262 0 1262 0 0 0 0 0 0 0 0 6647 0 6647 62 514 0 514 13 246 0 246 3472,5 0 3472,5 31 257 0 257 7 140 0 140 56 0 56 0 0 0 0 0 0 0 0 116 0 116 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100 0 100 0 0 0 0 147 0 147 0 0 0 0 0 0 0 0 61 0 61 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 191,5 0 191,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 138 0 138 3 28 0 28 0 0 0 0 134 0 134 0 0 0 0 0 0 0 0 95 0 95 1 10 0 10 2 35 0 35 180 0 180 5 20 0 20 0 0 0 0 124 0 124 2 26 0 26 0 0 0 0 199 0 199 0 0 0 0 0 0 0 0 167 0 167 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 237 0 237 0 0 0 0 3 51 0 51 150 0 150 0 0 0 0 0 0 0 0 213 0 213 0 0 0 0 0 0 0 0 171 0 171 7 36 0 36 0 0 0 0 167 0 167 0 0 0 0 1 20 0 20 133 0 133 0 0 0 0 0 0 0 0 107 0 107 13 37 0 37 0 0 0 0 198 0 198 0 0 0 0 0 0 0 0 190 0 190 0 0 0 0 0 0 0 0

72. számú melléklet Belső ellenőrzési kapacitás 2005. évben Külső erőforrás igénybevétele 2005-ben

A belső ellenőrzés létszám-helyzete 2005. december 31-én Belső ellenőrzési egység összesen (A+B) Fejezet: Bíróságok státusz Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 1. Legfelsőbb Bíróság 2. Fővárosi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Pécsi Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Győri Ítélőtábla 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya Megyei Bíróság 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 10. Békés Megyei Bíróság 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12. Csongrád Megyei Bíróság 13. Fejér Megyei Bíróság 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 16. Heves Megyei Bíróság 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 19. Nógrád Megyei Bíróság 20. Pest Megyei Bíróság 21. Somogy Megyei Bíróság 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 23. Tolna Megyei Bíróság 24. Vas Megyei Bíróság 25. Veszprém Megyei Bíróság 26. Zala Megyei Bíróság 27. OIT Hivatala

betöltött státusz

betöltetlen

A) Belső ellenőrzési feladatot ellátó személy közszolgálati jogviszonyban betöltött státusz

státusz

betöltetlen

B) Adminisztratív személyzet

Ellenőrzés

Admin. szem.

betöltött státusz

nap

nap

státusz

betöltetlen

38

36

2

37

35

2

1

1

0

0

0

7 31 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

7 29 1 1 1 1 1 1 3 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

6 31 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

6 29 1 1 1 1 1 1 3 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

73. számú melléklet

Az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglalt, lejárt határidejű intézkedések megvalósításának helyzete 2005. december 31-én Intézkedések száma Fejezet: Bíróságok Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 1. Legfelsőbb Bíróság 2. Fővárosi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Pécsi Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Győri Ítélőtábla 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya Megyei Bíróság 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 10. Békés Megyei Bíróság 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12. Csongrád Megyei Bíróság 13. Fejér Megyei Bíróság 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 16. Heves Megyei Bíróság 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 19. Nógrád Megyei Bíróság 20. Pest Megyei Bíróság 21. Somogy Megyei Bíróság 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 23. Tolna Megyei Bíróság 24. Vas Megyei Bíróság 25. Veszprém Megyei Bíróság 26. Zala Megyei Bíróság 27. OIT Hivatala

Még nem végrehajtott

Végrehajtott

Összesen

34

217

251

0 34 0 4 0 0 0 0 5 0 0 4 0 0 0 0 0 2 0 3 3 0 0 8 0 0 0 0 5

0 217 0 19 0 0 0 0 28 16 0 12 0 8 10 23 46 9 0 1 14 0 9 3 0 7 0 0 12

0 251 0 23 0 0 0 0 33 16 0 16 0 8 10 23 46 11 0 4 17 0 9 11 0 7 0 0 17

74. számú melléklet Intézmények belső ellenőri terveinek összesítése 2006. évre Soron kívüli

Pénzügyi

Szabályszerűségi

Megbízhatósági

Informatikai

Teljesítmény

Rendszer

Ellenőrzési létszám (fő)

Kockázat Tanácsadói Munkaidő- Határidőre Revizori Tartalékidő Képzésre elemzéssel tevékenységre mérleg van-e megérkezett-e napok soron kívüli fordított idő Intézmény alátámasztott-e fordított idő száma feladatra (%) (nap) (nap) ha igen=1, ha nem=0 Fővárosi Ítélőtábla 1 4 0 0 0 2 2 0 8 0 1 1 1 155 12 10 19 Szegedi Ítélőtábla 1 0 0 0 0 3 0 0 3 0 1 0 1 116 25 12 30 Pécsi Ítélőtábla 1 1 0 0 0 7 1 0 9 3 1 1 1 175 25 10 54 Győri Ítélőtábla (mintaé.) 1 1 0 0 0 5 3 0 9 0 1 1 1 169 30 20 15 Debreceni Ítélőtábla 1 6 0 0 0 3 0 0 9 0 1 1 1 187 0 8 10 Legfelsőbb Bíróság 1 5 0 0 0 0 2 0 7 0 1 1 0 170 15 20 15 Fővárosi Bíróság 3 1 0 0 0 6 0 0 7 0 1 1 1 441 30 110 66 Baranya MB (mintaé.) 1 0 0 0 0 6 7 0 13 0 1 1 1 159 19 18 20 Bács-Kiskun MB 2005 szeptemberétől az 1 fő belső ellenőr kilépett, ezért munkaterv nem készült. Békés MB 2 6 1 0 0 5 0 0 12 3 1 0 1 320 29 50 30 Borsod-Abaúj-Zemplén MB 1 15 0 0 0 1 2 0 18 5 1 1 1 164 27 20 11 Csongrád MB 1 1 0 1 0 6 2 0 10 2 1 1 1 149 16 15 40 Fejér MB 1 0 0 0 0 4 4 0 8 1 1 1 1 170 24 16 21 Győr-Moson-Sopron MB (mintaé.) 1 4 0 0 0 0 2 0 6 0 1 1 1 167 30 20 15 Hajdú-Bihar MB 1 5 0 0 0 7 0 0 12 2 1 1 1 202 0 8 8 Heves MB 1 1 0 0 0 3 2 0 6 0 1 1 1 195 27 20 10 Jász-Nagykun-Szolnok MB 1 7 0 0 0 0 0 0 7 0 1 1 1 156 30 27 15 Komárom-Esztergom MB 2 11 0 0 1 1 0 0 13 0 1 1 1 315 8 36 40 Nórgád MB (mintaé.) 1 5 0 0 0 1 1 0 7 0 1 1 1 178 17 15 15 Pest MB 1 3 0 0 0 4 12 0 19 0 1 0 1 180 6 20 10 Somogy MB* 1 6 0 0 0 3 1 0 10 0 1 1 1 176 30 12 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg MB 1 5 0 1 0 1 1 0 8 1 1 1 1 182 22 24 0 Tolna MB 1 5 0 0 0 0 0 0 5 0 1 1 1 158 30 67 0 Vas MB 1 5 0 0 0 1 2 0 8 0 1 1 1 151 0 66 0 Veszprém MB** 1 5 0 0 0 2 2 0 9 0 1 1 1 172 30 18 15 Zala MB 1 12 0 0 0 0 0 0 12 0 1 0 1 185 14 10 15 OIT Hivatala (I. féléves terv) 1 1 0 0 1 1 0 0 3 0 1 0 0 117 0 0 0 Összesen (%-nál átlag): 30 115 1 2 2 72 46 0 238 17 26 21 24 4909 19 652 489 *Az ellenőrzések típusát itt a PEÖF állapította meg, mivel a régi jogszabály alapján kerültek besorolásra. ÁTLAG (nap/fő): 164 22 16 ** Az ellenőrzések besorolását itt a PEÖF végezte el, mert az ellenőrzések típusait a terv nem tartalmazta. A kockázatelemzés jellemző módszere: Ellenőrzési figyelő 2003/4. számban közzétett és a PM által közzétett módszertan. Ahol munkaidőmérleg nem volt, ott kapacitás felmérési kimutatást mellékeltek.

Össz. (db)

Ebből áthúzódó 2005-ről

75. számú melléklet Tervezett ellenőrzések ellenőrzési típusonként a Bíróságok fejezetben, 2006. évben

Pénzügyi (46 db) 19,3%

Rendszer (115 db) 48,3%

Szabályszerűségi (72 db) 30,3%

Teljesítmény (1 db) 0,4% Megbízhatósági (2 db) 0,8%

Informatikai (2 db) 0,8%

76. számú melléklet Tervezett ellenőrzések ellenőrzési területenként a Bíróságok fejezetben, 2006. évben

Egyéb, illetve részterület 11,7%

Végrehajtók 3,7%

Szabályzatok 3,1%

Költségvetés 7,4%

FEUVE 2,5%

Beszámoló 13,6%

Bűnjel 8,0% Pénzkezelés 13,6%

Letétek 9,9% Igazságügyi bevételek 6,8% Beruházás, közbeszerzés 4,3%

Létszám-bér 7,4% Eszközgazdálkodás 8,0%

77. számú melléklet 2006. évi ellenőrzési kapacitás 1. Összes kapacitás

embernap Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezet felügyeletét ellátó szerv II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 1. Fővárosi Ítélőtábla 2. Pécsi Ítélőtábla 3. Szegedi Ítélőtábla 4. Győri Ítélőtábla 5. Debreceni Ítélőtábla 6. Legfelsőbb Bíróság 7. Fővárosi Bíróság 8. Baranya MB 9. Bács-Kiskun MB 10. Békés MB 11. Borsod-Abaúj-Zemplén MB 12. Csongrád MB 13. Fejér MB 14. Győr-Moson-Sopron MB 15. Hajdú-Bihar MB 16. Heves MB 17. Jász-Nagykun-Szolnok MB 18. Komárom-Esztergom MB 19. Nógrád MB 20. Pest MB 21. Somogy MB 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg MB 23. Tolna MB 24. Vas MB 25. Veszprém MB 26. Zala MB 27. OIT Hivatala (I. féléves terv)

2. A belső ellenőrzésen rendelkezésre álló belső ellenőrök száma fő

3.

4.

5.

6.

2005-ről áthúzódó ellenőrzések 2006. évre eső kapacitása

2006-ban induló és lezáruló ellenőrzések kapacitása

2007-re áthúzódó ellenőrzések 2006. évre eső kapacitása

Külső szakértői kapacitás összesen

db

ellenőri nap belső külső

db

ellenőri nap belső külső

db

ellenőri nap belső külső

ellenőri nap

7.

8.

9.

Soron kívüli Tanácsadói ellenőrzések tevékenység kapacitása

Képzésre fordított kapacitás

ellenőri nap

embernap

embernap

6 887

35

17

217

0

227

4355

25

1

5

0

25

1019

539

727

860 6 027 203 174 180 204 205 230 617 197 0 400 195 204 207 202 218 205 181 391 208 191 203 206 225 216 228 220 117

5 30 1 1 1 1 1 1 3 1 0 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 17 0 3 0 0 0 0 0 0

0 217 0 43 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

7 220 8 6 3 9 9 7 7 13

607 3748 155 76 87 118 187 142 309 129

0 25 0 0 0 0 0 25 0 0

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

0 5 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 25 0 0 0 0 0 25 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

128 891 19 13 29 51 0 28 132 30

50 489 19 30 54 15 10 15 66 20

75 652 10 12 10 20 8 20 110 18

94 44 24 40 50 0 53 0 24 30 10 52 40 47 0 56 25 0

30 11 40 21 15 8 10 15 40 15 10 15 0 0 0 15 15 0

50 20 15 16 20 8 20 27 36 15 20 12 24 67 66 18 10 0

2005 szeptemberétől az 1 fő belső ellenőr kilépett, ezért munkaterv nem készült.

3 5 2 1 0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0

70 29 35 5 0 25 0 0 0 0 0 0 10 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

9 13 8 6 6 10 6 7 13 7 19 10 7 5 8 9 12 3

156 91 90 120 117 177 122 139 291 148 151 124 132 111 150 139 170 117

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

78. számú melléklet Tervezett ellenőrzések kapacitásigénye (revizori nap) a Bíróságok fejezetben, 2006. évben

Megbízhatósági ellenőrzés: 66 nap 1,4%

Egyéb feladatok: 297 nap 6,5%

Pénzügyi ellenőrzés: 507 nap 11,0%

Rendszerellenőrzés: 2 336 nap 50,8%

Szabályszerűségi ellenőrzés: 1 336 nap 29,0% Informatikai ellenőrzés: 40 nap 0,9%

Teljesítményellenőrzés: 20 nap 0,4%

79. számú melléklet Beruházások, rekonstrukciók költségének összesített adatai 2006. ezer Ft Megnevezés 1. PKKB épület-rekonstrukció IV. ütem

2006. évre tervezett költség 314 200

2. Esztergomi Városi Bíróság épület-rekonstrukció

2006. évi előirányzatból szükséglet

2006. évi felújítási keret

200 000

114 200

95 000

3. Magyar Bíróképző Akadémia bővítés, ép. rekonstrukció

870 000

4. Kunszentmártoni Városi Bíróság épület-rekonstrukció

140 000

5. Kunszentmiklósi Városi Bíróság új épület-kivitelezés

170 000

6. Füzesabonyi Városi Bíróság új épület-kivitelezés

125 000

7. Battonyai Városi Bíróság épület-rekonstrukció

155 000

8. Csongrádi Városi Bíróság épület-rekonstrukció

75 000

9. Kazincbarcikai Városi Bíróság új épület-kivitelezés

100 000

10. Fonyódi Városi Bíróság új épület-kivitelezés

70 000

Összesen:

314 200

Mindösszesen:

314 200

2 000 000

114 200 2 114 200