Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4. Melléklet
A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A 2005. évi jelentésben leírtak aktualizálása
ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A 2005. évi jelentésben leírtak aktualizálása Készítette ÖKO Zrt. Hartwig Lászlóné Kovácsné Molnár Gyöngyi Marossy Zoltán Dr. Rákosi Judit
ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ................................................................................................................................... 2 1.Vízkivételek általános jellemzése ......................................................................................... 3 2. A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága ........................................................................................................... 7 2.1. Ivóvízellátás.................................................................................................................... 7 2.2. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás ..................................................................... 9 3. Mezőgazdaság ..................................................................................................................... 11 3.1. Vízhasználat ................................................................................................................. 11 3.2. A mezőgazdaság gazdasági jellemzése....................................................................... 16 4. Ipar ...................................................................................................................................... 18 4.1. Ipari vízkivétel, vízhasználat ...................................................................................... 18 4.2. Feldolgozóipar ............................................................................................................. 23 4.3. Vízenergia termelés ..................................................................................................... 26 5. Egyéb vízhasználatok ......................................................................................................... 28 5.1. Vízi szállítás ................................................................................................................. 28 5.2. Vízhez kötődő turizmus .............................................................................................. 30 5.3 Kavicskitermelés........................................................................................................... 32
1
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
Bevezetés A vízhasználatok jelentőségének 2002. évre vonatkozó gazdasági értékelése az EU által kiadott „2005 Reporting Guidance” alapján elkészült az ország egészére mint egységes vízgyűjtőre1. Jelen tanulmány egyik célja, hogy aktualizálja, frissítse a korábbi tanulmányt és bemutassa a 2000-2004 közötti időszakra a vízhasználatok (a terhelések kivételével) alakulását, a jellemző gazdasági adatokkal együtt. A tanulmány másik célja, hogy sokoldalúan megalapozza a 2015-ig szóló előrejelzést A fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (vízkivétel, ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, bruttó jövedelem, bevétel, mezőgazdasági foglalkoztatottság, a mezőgazdaságból élők száma, munkajövedelem) Ipar (ipari termelés, hozzáadott érték, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Energia termelés (energiatermelésre és vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, bruttó hozzáadott érték, alkalmazottak, munkajövedelem) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre, hajók számára vonatkozó adatok) Kavicskitermelés (összes termelés, árbevétel) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, bevétele)
1
A VKI által előírt 2004. évi gazdasági elemzésre vonatkozó jelentés elkészítése. I. Kötet: A vízhasználatok fontosságának gazdasági elemzése ÖKO Rt.2004.
2
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
1.Vízkivételek általános jellemzése A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. Az engedélyezett, lekötött mennyiség minden évben meghaladja a tényleges vízkivétel, víztermelés nagyságát. 1.1. táblázat: Vízkivétel alakulása
Termelési célú m3 18 877 869 622 21 090 987 775 21 032 647 349 18 628 597 980 20 699 443 637
2000. 2001. 2002. 2003. 2004.
Lekötött m3 18 914 519 231 21 132 716 449 21 288 566 244 19 244 338 557 21 071 036 565
1.2. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszíni víz millió m3 2000
2001
2002
Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek)
364,0 4841,0
352,0 4950,0
352,0 4821,0
355,6 4523,2
356,0 4191,9
7% 82%
655,0
650,0
611,0
600,4
535,0
10%
21,0 5880,0
22,0 5974,0
25,0 5808,0
25,9 5505,0
26,8 5109,7
1% 100%
12257,0 14391,0 14495,0 18138,0 20365,0 20303,0
12401,6 17906,6
14881,5 19991,2
Összes vízkivétel In situ (vízerőmű) vízhasználat Mindösszesen
2003
2004
Megoszlás 2004
Megnevezés
Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek.
Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2004.
Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb
1.ábra
3
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
1.3. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszín alatti víz millió m3 Megnevezés
2000
Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel
2001
2002
2003
2004
Megoszlás 2004
453,0 172,0
450,0 161,0
450,0 162,0
451,3 150,3
446,9 142,2
63% 20%
66,0
67,0
69,0
69,2
67,4
10%
49,0 740,0
49,0 726,0
49,0 730,0
51,3 722,0
51,8 708,3
7% 100%
Forrás VKJ statisztika
Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2004.
Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb
2. ábra
1.4. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között millió m3 Megoszlás 2004
Megnevezés
2000
2001
2002
2003
2004
Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel In situ (vízerőmű) vízhasználat Mindösszesen
817,0 5012,0
802,0 5111,0
802,0 4983,0
806,9 4 673,4
803,0 4 334,0
14% 74%
721,0
716,0
680,0
669,5
602,4
10%
70,0
71,0
74,0
77,1
78,6
1%
6620,0
6700,0
6538,0
6 227,0
5 818,0
100%
12257,0 14391,0 14495,0 18878,0 21091,0 21033,0
12 401,6 18 628,6
14 881,5 20 699,4
Forrás: VKJ statisztika
4
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2004.
Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb
3. ábra
Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2004-ben (5818,0 106m3/a) 87,8 %-át (5109,7 106m3/a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével (708,3 106m3/a), ami a teljes víztermelés 12,2 %-a. 2004-ben a felszíni vízkivétel 82%-át az ipari vízkivételek adják. A felszín alatti vizek mintegy 63%-át a közüzemek termelik ki. Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2004-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 74 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 14%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 1%. A vizsgált öt év alatt a víztermelés volumene lényegesen mérséklődött. A felszín alatti vízkivétel 4,3%-al csökkent, a felszíni víz (parti szűréssel együtt) vízkivétel lényegesen jobban csökkent mintegy 13%-al. Az összes vízkivétel több, mint 12%-al csökken 2004-re 2000-hez képest. A főbb vízhasználói csoportok – az egyéb vízhasználatok kivételével – kevesebb vizet használtak. A mezőgazdasági és az ipari vízkivétel mintegy 14%-al kevesebb volt 2004-ben, mint 2000-ben. Az ipari csökkenés a vizsgált időszakban egyenletes volt, a mezőgazdasági vízkivétel kisebb, nagyobb ugrásokat mutat. A közüzemi vízkivétel mindössze 2%-al csökkent, az egyéb vízhasználat viszont 12%-al nőtt. A főbb vízhasználatok gazdasági teljesítményét a termelési értékkel (bruttó kibocsátással2) és az általuk termelt GDP-vel jellemezhetjük. E két mutató az egyes vízhasználatok esetében eltérően alakult az elmúlt években (lásd az 1.5 táblázatot). A felhasznált víz mennyiségét és a vizek szennyezését elsősorban a termelési érték (bruttó kibocsátás) alakulása befolyásolja, míg a gazdálkodás eredményességét az erőforrások felhasználásával termelt GDP mutatja. A bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátáson belül a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében a legnagyobb, az utóbbi években kissé csökkenő, az országos GDP-hez 2
A bruttó kibocsátás adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége
5
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
való hozzájárulása azonban csekély (1,8 %). Viszonylag magas arányú a kibocsátásból a GDP aránya a Villamosenergia termelés és a Mezőgazdaság esetében, a villamosenergia termelés esetében csökkenő, a mezőgazdaság esetében növekvő tendenciájú. A feldolgozóipar adja az országos GDP jelentős részét (23 %-át), de a GDP termelő képessége a vizsgált szektorok közül a legkisebb, bár javuló tendenciájú. 1.5. táblázat: Főbb vízhasználatok termelési értékének (bruttó kibocsátásának) és bruttó hozzáadott értékének alakulása 2000
2001
2002
2003
2004
Ágazat aránya az országoshoz 2004ben, %
Termelési érték (bruttó kibocsátás) (milliárd Ft) 29178,9 32783,9 35275,5 38411,3 42100,4 Ország összesen Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, 1 474,1 1 735,8 A+B 1718,6 1647,4 1833,3 12 13 Feldolgip,D 551,4 471,3 13526,8 14966,9 16411,7 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, 1 010,1 1 097,4 E 1203,8 1378,3 1646,4 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 464,4 528,6 609,8 670,1 726,7 Vízi szálláshely-szolg, 175,9 225,8 vendéglátás* 254,6 267,6 266,9 Bruttó hozzáadott érték (Milliárd Ft) 11482,7 13077,5 14619,4 15949,2 17367,8 Ország összesen Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, 490,9 562,7 A+B 536,6 523,9 666,1 Feldolgip,D 2 754,4 2 971,9 3180,4 3563,7 3952,6 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, 412,4 407 E 435,6 473,2 536,6 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 204 231,1 262,1 289,8 306,4 Vízi szálláshely-szolg, 77,3 98,7 vendéglátás* 109,4 115,7 112,5 Bruttó hozzáadott érték aránya a termelési érték (bruttó kibocsátás) %-ában Ország összesen 39,4 39,9 41,4 41,5 41,3 Mg, vad-, erdő és 33,3 32,4 halgazdálkodás, A+B 31,2 31,8 36,3 Feldolgip, D 21,9 22,1 23,5 23,8 24,1 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, 40,8 37,1 E 36,2 34,3 32,6 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 43,9 43,7 43,0 43,2 42,2 Vízi szálláshely-szolg, 43,9 43,7 43,0 43,2 42,2 vendéglátás*
Forrás: KSH, *Becslés
6
4,4 39,0 3,9 1,7 0,6
3,8 22,8 3,1 1,8 0,6
88,1 58,4 79,0 102,2 102,2
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
2. A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága 2.1. Ivóvízellátás 2.1. táblázat: Ivóvíz szolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása 2000.
3)
Összes szolgáltatott ivóvíz (ezer m
Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz (ezer m3) Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz (ezer m3) Vízveszteség %
2001.
2002. 560 103 534 961 545 639
2003. 559 396
2004. 532 155
388 062 372 445 381 182 172 041 162 515 164 458
395 188 164 208
371 455 160 700
20,4
19,5
19,2
19,5
19,2
Forrás: OSAP 1062
A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (70%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. A vízveszteség 19% körül alakul. Az ivóvíz szolgáltatás mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ig, majd 2003-ig kis mértékű növekedés tapasztalható, 2004-ben újabb csökkenés következett be. 1991-es 822,1 millió m3 szolgáltatott ivóvíz, 2004-re 532 millió m3-re csökkent (35%-os csökkenés). Az egyéb fogyasztóknak (gazdálkodók, közület) szolgáltatott ivóvízmennyiség még nagyobb ütemben (45%-al) csökkent 1991 és 2004 között. A háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz esetében a mélypont 1999 volt, amikor a vízfogyasztás az 1991-es szint 69,6%-ra esett (30,4%-os a csökkenés). Azóta éves ingadozások tapasztalhatók, a 2003-as szolgáltatási mennyiség 395,2 millió m3-t tett ki, 2004-ben újabb csökkenés következett be.. A háztartások vízfogyasztása annak ellenére csökkent ilyen mértékben, hogy a vezetékes vízellátásban részesülők száma nőtt az elmúlt időszakban. 2.2. táblázat: Az 1 lakosra jutó vízfogyasztás alakulása 1994-2004 között
m3/év
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
43,4
41,3
38,4
36,9
36,8
36,6
38,4
36,6
37,4
39,1
36,8
Forrás: KSH 1062 OSAP
A 90-es évek elejétől kezdődően csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás, de 1997-től kezdődően kis mértékű ingadozással lényegében stagnáló fogyasztás figyelhető meg. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedben. A kiépített vízvezeték hálózat hossza 2004-ben 64,4 ezer km, ami 18,7%-al meghaladja az 1991-es évit. 1991-ben még csak a települések 84,1%-a volt ellátva vezetékes ivóvízzel, ma már ez az arány közel teljes körű 99,9 %. Hazánkban 1991-ben a lakások 86,4%-a, 2004-ben már 93,7 %-a volt bekapcsolva a vízvezeték hálózatba. A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. A lakások 4,5-5 %-a a hálózatra kötött közkutas ellátásból nyeri a vizet, azaz ezt is beszámítva a háztartások több mint 98 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A háztartások maradék kb. 2 %-a a településektől távolabb, talajvízre telepített kútjából látja el magát. 2004-ben a vezetékes vízzel ellátott háztartások esetében az 1 főre jutó vízfogyasztás 39,0 m3/év volt.
7
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv3, illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel) és csak a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 25,1%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Legfontosabbak azok a települések, ahol az As határértéke meghaladja a 10 µg/l határértéket, mivel arzénkoncentrációs adatokat elemezve OKK-OKI által koordinált és a megyei ÁNTSZ intézetek közreműködésével folyó vizsgálatok megállapították, hogy a spontán abortuszok gyakorisága szignifikáns fokozódása azonban már 20 µg/L-től kezdve megfigyelhető, s ennek is komoly népegészségügyi jelentősége van. A rétegvizek természetes eredetű arzéntartalma leginkább az alföldi megyékben, DélBaranyában, Dél-Somogyban fordul elő határértéket meghaladó mennyiségben. A különféle N-vegyületek az Alföldön, Baranyában, Tolnában, Somogyban okoznak elsősorban gondot. Az 1.10. táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát, kiemelve a leginkább érintett területeket. 2.3. Táblázat A megfelelő ivóvízzel (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium határértékeket nem teljesítő) el nem látott lakosok, települések száma és aránya a 47/2005. (III.11) Kormány rendelet 6.sz. melléklete alapján 2005. év Régió Dél-Alföld Észak-Alföld KözépMagyarország (csak Pest megye) Közép-Dunántúl Nyugat-dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Összesen:
Településszám* 224 217
% 25,7 24,9
Lakosszám 1222590 687373
%
26 28 72 203
3,0 3,2 8,3 23,3
112309 34146 61340 263100
4,4 1,3 2,4 10,4
101 871
11,6 100,0
157647 2538505
6,2 100,0
48,2 27,1
* A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 908, de ezek kevesebb, azaz 871 önkormányzatot érintenek.
A leginkább érintett régiók sorrendben a Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiók. Ez utóbbiban jellemzően kis településekben van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett. E problémák megoldásának határideje 2009. Vízkészleteink jelentős részénél okoz gondot a magas vastartalom: az ország területének mintegy a felén a vízkészlet vaskoncentrációja meghaladja a 0,5 mg/l-t, de az Alföld egyes részein az 1 mg/l-t is. A vas, mangán határérték feletti szennyezést tartalmazó ivóvizek minőségének javításában érdekelt települések száma 545, az érintett lakosok száma 1527 ezer fő. Ezt a problémát 2015-ig kell megoldani.
3
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv
8
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
2.2. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nő a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása dinamikusan folytatódott. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-kal nőtt, 2003-ban elérte az 59,1 %-ot, 2004-ben a KSH adatai szerint 62,2%. Jelentős a csatornával ellátott, de rá nem kötött lakások/lakosok aránya, 2004-ben 11% volt, tehát a megépült csatornahálózat 17,7 %-át nem veszik igénybe a lakosok. A szennyvízelvezető hálózat összes hossza 2003-ban 29,8 ekm, 2004-ben 35,4 ekm. 2003-ban 1302 település volt csatornázva (az összes település közel 42%-a), 2004-ben további 91 települést csatornáztak, így összesen 1393 település vált csatornázottá. Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza az 1990 évi 228,2 méterről közel két-és félszeresére 550,8 méterre emelkedett, 2004-re elérte az 550,8 m-t. A csatornázatlan területeken a lakossági szennyvíz jelentős része szakszerűtlen szikkasztásra kerül. A csatornázatlan területeken a talajvízkutak elnitrátosodásával és sok esetben az épületek állapotát is veszélyeztető szennyvízdombok kialakulásával kell számolni A csatornázatlan területeken a szennyvizek nagy része a talajt és a talajvizet veszélyezteti, terheli és szennyezi. A korszerű egyedi szennyvízkezelési megoldások nem terjedtek el. 2003ban elfogadta a Kormány a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programot (174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet). A KvVM gondozásában megvalósítandó program az egyedi szennyvízkezelés népszerűsítését, az igények és a lehetőségek felmérését, majd konkrét helyszíni, települési agglomerációkra vonatkozó projektek megvalósítását szolgálja. A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ben érte el a minimumot, 1991-es 827 millió m3 elvezetett szennyvíz, 2001-re 519,5 millió m3-re csökkent (37,2%-os csökkenés), 2003-ban 525 millió m3 lett, az utóbbi években kis mértékű emelkedés a jellemző. A biológiailag tisztított szennyvíz aránya az összegyűjtött szennyvízhez képest az 1991. évi 35%-ról, 2003-ra 65,9%-ra nőtt. 2004-ben ez az arány elérte a 66,5%-ot. A III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya az 1991-es 2,6%-ról, 2002-re 17,5%-ra nőtt. Különösen nagymértékben nőtt 2003-ban a III fokozattal is tisztított szennyvizek aránya 2003-ra 31,1 %-ra nőtt, mely 2004-re 31,8% emelkedett.. Jelenleg tehát az összegyűjtött szennyvíznek 2/3-a kerül biológiai tisztítás után a befogadókba. 2004-ben a csatornázottság viszont 62,2%-os volt, tehát durva becsléssel elmondhatjuk, hogy a lakossági szennyvíz mintegy 41,4%-a kerül legalább biológiai fokozatú tisztítóba.
9
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
2.4. táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése (1991-2004) Megnevezés A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége és aránya
1991 em3 % 826 978,4
2000 em3 % 530 483,6
2001 em3 % 519 549,3
2002 em3 % 525 178,5
2003 em3 % 525 082,0
2004 em3 % 557456,4
100 289209,1
100 310282,4
100 282584,8
100 306602,7
100 345837,9
100 370 761,0
35,0 21339,9
58,5 57304,3
54,4* 60355,4
58,4* 91737,6
65,9 163382,5
66,5 177 357,3
2,6
10,8
11,6
17,5
31,1
31,8
Forrás: KSH * az É-Pesti szennyvíz-telep egyik blokkja üzemen kívül volt 2001-ben és 2002-ben
A lakásbekötések szerinti közműolló 1980-ban 33,9 % volt, utána kinyílt. 1995-ben, a legnyitottabb állapotában 45,8 % volt, azóta már lassan zárul, 2003-ban 34,1 % volt, 2004-re a KSH adatai szerint 31,5%-ra csökkent.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 19 80 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04
%
Közműolló alakulása
A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló
Forrás: KvVM
4. ábra
10
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
3. Mezőgazdaság 3.1. Vízhasználat 3.1. táblázat A mezőgazdasági célú vízfelhasználás alakulása 1970-2002
Év
Mezőgazdasági vízfelhasználás
1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.
Millió m3 665,0 890,3 699,6 727,0 987,6 949,0 945,0 711,0 662,1 455,6 407,5 407,2 441,5 725,5 720,4 684,3 673,8 605,8
Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása 1970-2004 1200 1000 800 600 400
2004.
2003.
2002.
2001.
2000.
1999.
1998.
1997.
1996.
1995.
1994.
1993.
1992.
1990.
1985.
1980.
1975.
0
1970.
200
5. ábra
A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m3-t. 1993-tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő 1997-1999-es években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki. 2000-ben újból nőtt a vízfelhasználás, de
11
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
2000-2003 között lassú, 2004-ben nagyobb ütemű csökkenés figyelhető meg. Az összes mezőgazdasági célú vízfelhasználás 2000-től 2004-ig 16%-kal csökkent. Megállapítható, hogy az utóbbi évek támogatási rendszerek változása, a támogatások növekedése nem növelte a mezőgazdasági célú vízigényt. A kiépített főművi kapacitás pedig a jelenlegi felhasználás dupláját is ki tudná szolgálni. A mezőgazdasági vízhasználatok négy területre tagolhatók: - öntözés - halastó - állattenyésztés - egyéb A fenti vízhasználatok közül az első kettő együtt kezelhető, mivel a hazai körülmények között döntően felszíni vízkészletekről történő vízkivételt jelentenek. Gazdasági jelentőségét tekintve nagy súlya az öntözésnek (2004. évi arány 30%) és a halastavi (2004. évi arány 64%) vízhasználatnak van. 3.2. táblázat: A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása Megnevezés
2000
Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Egyéb Mezőgazdasági saját víztermelés összesen Viziközműtől vásárolt víz Mindösszesen
2001
505,5 178 28,7 8,5 720,7 4,8 725,5
502,4 180,2 29,3 4,4 716,3 4,1 720,4
2002
2003
463,2 186 28,9 1,5 679,6 4,7 684,3
456,3 184,5 29,2 0,0 670,0 3,8 673,8
Millió m3
2004 385,9 182,2 27,9 6,4 602,4 3,4 605,8
Forrás: VKJ
Mezőgazdasági vízfelhasználás 2004
Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Egyéb
6. ábra
12
Megoszlás 2004 64% 30% 5% 1% 99% 1% 100%
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
A mezőgazdasági célú vízfelhasználás utóbbi öt évben megfigyelhető 16%-os csökkenése alapvetően a halastavak ellátására szolgáló vízigények változására vezethető vissza, ami öt év alatt közel 24%-al csökkent, miközben az öntözés több, mint 2%-al nőtt. Öntözés 3.3. táblázat: Öntözött terület alakulása, ezer hektár
Megnevezés Vízjogilag engedélyezett Öntözhető terület Öntözött terület Összes mezőgazdasági terület Öntözött terület az összes mezőgazdasági területhez képest
2000 203,1
2001 208,1
2002 210,2
2003 219,9
2004 205,7
115,7 5 854,1
95,9 5 853,2
124,8 5 867,3
134,7 5 864,7
102,9 5 863,8
1,98
1,64
2,13
2,30
1,75
Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII), KSH
A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület az elmúlt években kis ingadozásokat mutatott, érdemi változás nem történt. 2004-re az öntözhető terület 2000-hez képest 1,2%-kal nőtt. A ténylegesen öntözött terület ingadozása jelentősebb volt (a legnagyobb és a legkisebb érték között 30% a különbség). A ténylegesen öntözött terület az öntözhető terület 50-60%-a között mozgott 2000-2004 között. Az öntözött terület lényegesen csökkent 2001-ben és 2004-ben. Az öntözött terület az összes mezőgazdasági terület 2%-a (1,64-2,3%) körül ingadozott. Az öntözéses gazdálkodás Magyarországon kedvezőtlen helyzetben van a szántóföldi növények megöntözött területe alig éri el a vetésterületének 2 %-át.
13
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
3.4 táblázat: Az öntözött területek növénykultúrák szerinti alakulása (2000-2004)
Megnevezés Szántó összesen ebből: kukorica Rizs Napraforgó Burgonya Cukorrépa Szója Takarmánynövények Zöldségfélék összesen ebből: csemege kukorica Zöldborsó Zöldbab Paradicsom Paprika Fejeskáposzta Gyümölcsösök összesen ebből: alma Körte Kajszibarack Őszibarack Málna Szeder Szőlő Gyep Egyéb (erdő, fásítás stb.) Összesen
2000 188 298 3 755
3 731
247 1 353 9 486 203 115
Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Ha 2001 2002 2003 187 818 184 766 181 251 37 993 4 685 3 491 7 988 7 832 13 726 1 596 14 594 39 007 52 066 29 977 7 694 1 484 2 673 2 095 613 8 373 9 669 12 063 5 421 551 350 398 416 164 188 922 135 2 498 2 287 2 973 9 246 12 542 23 490 208 123 210 186 219 913
Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII)
14
2 004 159 124 26 822 3 397 4 249 5 396 14 957 479 17 743 32 998 19 279 6 727 1 254 1 269 1 238 159 12 324 4 571 452 185 314 361 127 427 4 872 28 982 205 728
2000 111 667 2 867
2 773
2 453 838 115 733
Megöntözött alapterület ha 2001 2002 2003 91 555 112 212 116 292 27 041 26 848 3 288 3 058 2 966 2 743 4 101 4 514 4 109 13 256 8 644 819 962 8 271 8 966 35 997 47 578 18 262 28 700 7 424 1 515 2 298 2 394 5 318 1 737 572 3 013 7 596 6 869 4 505 417 248 263 226 68 38 575 79 575 1 696 1 688 731 2 680 9 804 95 912 124 759 134 731
2 004 87 451 20 226 3 310 957 3 596 8 522 250 4 734 26 964 16 664 6 075 1 160 344 550 62 4 844 2 518 396 141 124 351 88 142 753 9 666 102 856
A megöntözött területek nagysága 2004-ben a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek 50 %-át tette ki. A vízjogilag engedélyezett területek 2004. évi csökkenése leginkább a szántóterületeket (főként a zöldségféléket: csemegekukorica, paradicsom), a kukorica, a napraforgó és a burgonya vetésterületeket érintette. Minimális növekedés mutatkozott a gyümölcsös és szőlő ültetvényekre kiváltott engedélyeknél illetve a gyep és egyéb területeknél. A megöntözött területeknek 2004-ben 85 %-át a szántóföldi növények, 5 és 1%át a gyümölcs és szőlő ültetvények, 10 %-át pedig az egyéb területek jelentették. A zöldségfélék a megöntözött szántóterületek 30%-át teszik ki, ezen belül is 62 % öntözött területet képvisel a csemegekukorica és 22 %-ot a zöldborsó. Magasnak mutatkozik még a kukorica (23%), a cukorrépa (10%) és a takarmánynövények (5,4%) megöntözött területének százalékos aránya a megöntözött szántón belül. Az öntözéses gazdálkodás jelentőségét néhány növényfaj esetében a viszonylag magas vetésterülethez viszonyított megöntözött területnagyság %-os mutatója jelzi. A zöldségféléknél jelenleg a zöldbab (85,9%), a csemegekukorica (58,2%), a zöldborsó (40,4%) és a zöldpaprika (14,6%), más szántóföldi növények közül természetesen a rizs (100,0%) a cukorrépa (14,2%), és a burgonya (12,2%) képvisel ilyen magas értéket. A megöntözött területek 86,4%-át közel fele-fele arányban az észak és dél-alföldi régiók megyéi képviselik, míg az észak-alföldi régióban kiöntözött vízmennyiség csaknem 70%-át teszi ki a teljes kiöntözött vízmennyiségnek. A gazdaságszerkezeti összeírás szerint az öntözést alkalmazó gazdaságok (26 795) közel 85 %-a ebbe a két régióba tartozik. Állattenyésztés és egyéb mezőgazdasági célú vízfelhasználás Az állattenyésztési célú vízkivétel 2000-2003 között szinten maradt, 2004-ben mintegy 3%-al csökkent. Az egyéb vízfelhasználás ingadozásokat mutat, de összességében csökkent. A mezőgazdasági telephelyek, állattartó telepek, majorok vízhasználatai az előzőekhez képest elenyésző mennyiségű, kielégítése általában felszín alatti vízkészletből történik, saját vízkivétellel, vagy települési víziközmű rendszerekből. Becslések szerint a mezőgazdasági telephelyi vízhasználatok 15-18 millió m3/évre tehetők. A felszíni vizek mezőgazdasági eredetű szennyező anyag terhelését leginkább a különböző kemikáliák és a talajerő utánpótlására felhasznált szerves- és műtrágyák, peszticidek mennyisége, a kijuttatás módja, az alkalmazott agrotechnikák határozzák meg. Ezen felül jelentős szennyező forrást jelent az állattartás során képződő trágya kezelése, ahol elsősorban a hígtrágya okozza a legnagyobb kockázati tényezőt. A mezőgazdaság nitrogén és foszfor szennyezését befolyásoló tényezőkről, a területhasználati változásokról részletes adatok, idősorok a 4.sz.mellékletben találhatók.
15
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
3.2. A mezőgazdaság gazdasági jellemzése A mezőgazdaság gazdasági jelentősége a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján ítélhető meg. A főbb mutatókat a 3.6 táblázat foglalja össze. Az ország termelési értékének (bruttó kibocsátásának) 2004-ben 4,4 %-át adta a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat együttesen. Míg 2002-ben a növénytermesztés és az állattenyésztés csaknem ugyanolyan mértékben, kb. 40 %-ban járult hozzá a termelési értékhez (bruttó kibocsátáshoz), 2004-ben a növénytermesztés került előtérbe (43,2%), s az állattenyésztés kissé leszakadt (35,7%). A GDP-nek a termelési értékénél (a bruttó kibocsátásénál) kisebb hányadát, 3,8 %-át termeli meg a mezőgazdaság. A mezőgazdasági felvásárlási árak nagyon ingadozóak, van olyan év, amikor az infláción felüli mértékű az árnövekedés, s van amikor abszolút értékben is csökkennek az árak. Ezen belül általában – még tendenciájában is - eltérő a növénytermelés és az állattenyésztés áralakulása. Az agrárolló (termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe) az utóbbi években folyamatosan csukódott, s 2003-ban majdnem elérte a 100 %-ot, de 2004-ben 86,9 %-ra esett vissza. Nincsenek külön foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, illetve a halászatra vonatkozóan. Az ágazat összesen az ország alkalmazottainak 5,3%-át foglalkoztatta 2004-ben, s a nettó keresetek az országos átlagnál 24 %-kal voltak alacsonyabbak. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát tartalmazza. A termelés (bruttó kibocsátás) értékéből a 2000. évi 13,5%-os szintről 2003-ra 10,9 %-ra csökkent a nettó vállalkozói jövedelem a mezőgazdaságban.
16
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
3.5. táblázat: A mezőgazdaság vízhasználatának összefoglaló gazdasági jellemzése Mutató Gazdaságok száma összesen, db Ebből - társas vállalkozások száma, db - egyéni vállalkozások száma, db Bruttó hozzáadott érték, milliárd Ft Termelési érték(bruttó kibocsátás)mezőgazdaság összesen, milliárd Ft Növénytermesztés termelése (bruttó kibocsátása), milliárd Ft Állattenyésztés termelése (bruttó kibocsátása), milliárd Ft Növénytermesztés aránya a mezőgazdaság termelésében (bruttó kibocsátásában), % Állattenyésztés aránya a mezőgazdaság termelésében (bruttó kibocsátásában), % Mezőgazdaság növekedése, volumenindex, % Termelői árak alakulása mezőgazdaság összesen, előző év=100 Termelői árak alakulása növénytermesztési és kertészeti termékek esetében, előző év=100 Termelői árak alakulása élő állatok és állati termékek összesen, előző év=100 Agrárolló, % Foglalkoztatottak száma ILO szerint, ezer fő Alkalmazásban állók száma, ezer fő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma, ezer fő Munkaerő felhasználás, ÉME* Alkalmazásban állók bruttó keresete Ft/fő/hó Alkalmazásban állók nettó keresete Ft/fő/hó Működési eredmény, Millió Ft Termelési tényezők jövedelme, Millió Ft Nettó vállalkozói jövedelem, Millió Ft Nettó vállalkozói jövedelem a termelés (bruttó kibocsátás) %-ában
2000
2001
2002
2003
2004
51 672 13 977 37 695 490,9
51 631 14 635 36 996 562,7
54 063 14 889 39 174 536,6
1 474,1
55 931 14 590 41 341 523,9 1 647,4
56 244 14 672 41 572 666,1 1 833,3
1 735,8
1 718,6
627,7
692,8
692
711,5
n.a
544,6
660,8
660,2
587,3
n.a
42,6
39,9
40,3
43,2
n.a
36,9
38,1
38,4
35,7
n.a
92
123,4
87,9
111,8 94,6
122,5
106,0
98,5
93,2 105, 9
130,8
91,3
103, 7
86,2
112,4
121,2
94,4
120, 2 93,6
94,9 255,5 131,4
97,3 243,4 119,6
126,0
112,5
665 885 59 538 40 905 263 222 399 416 199 404
638 704 72 144 48 794 269 251 408 072 210 302
97,5 240,9 113,1 106, 0 636 454 82 186 59 101 226 085 376 888 168 754
13,5
12,1
9,8
Forrás: KSH *Éves munkaegység=1800 óra
17
99,8 215,2 n.a n.a 572 405 892 73 659 27 211 969 363 623 154 773 10,9
103, 9 86,9 204,9 n.a n.a n.a 97 014 70 959 n.a n.a n.a n.a
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4. Ipar 4.1. Ipari vízkivétel, vízhasználat Az ipari vízgazdálkodást két adatbázis alapján lehet jellemezni. A vízkészletjárulék nyilvántartásból az összes víztermelés, vízkivétel megállapítható (továbbiakban VKJ). Ennél szűkebb körre elérhetők az üzemi vízgazdálkodásra és szennyvízkezelésre vonatkozó adatok. Az ipari vízgazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés (továbbiakban ipari statisztika) az 1378 nyilvántartási számú adatlapon történik, melyet az adatszolgáltatásra kötelezett 5 m3/óra teljes vízforgalmat, illetve a 80 m3/d frissvíz használatot elérő ipari vízhasználók kötelesek kitölteni. Az ipari üzemek a saját termeléssel beszerzett vízmennyiséget a közműves vízszolgáltatásból és egyéb termelőktől átvett vízzel is kiegészítik. Az összes vízbeszerzés elenyésző része, 2004-ben 1,2%- a származik a közüzemi vízszolgáltatásból a többi mind saját kutas vízellátás. Az ipari üzemek saját vízbeszerző művei segítségével termelt vízmennyiség megoszlása 2004-ben a víz eredete szerint következő: felszíni víz: 96,7%, felszín alatti víz 3,3%.
18
4.1. táblázat: Az ipar vízhasználatának alakulása Közüzemi vízellátás
Saját víztermelés
Összesen
1000m3
1000m3
1000m3
Ipar vízhasználata 2000. Bányászat és kitermelőipar
2001.
2002.
2003.
2004.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
190
127
89
53
49
26 643
24 046
22 486
14 192
10 571
26 833
24 173
22 575
14 244
10 621
- élelmiszeripar
13 285
13 640
16 087
16 187
13 793
77 931
77 046
76 102
70 267
66 734
91 216
90 686
92 189
86 455
80 527
- textil és bőripar
1 166
1 217
1 027
586
1 130
6 027
5 460
5 201
4 914
4 529
7 193
6 677
6 228
5 500
5 660
- fa és papíripar
3 448
2 865
2 700
2 504
2 129
16 489
15 507
14 386
10 350
9 539
19 937
18 372
17 086
12 854
11 668
15 339
16 645
15 529
14 652
14 369
42 393
42 593
45 458
41 552
39 852
57 732
59 238
60 987
56 204
54 221
Feldolgozó iparból
- vegyipar, kőolaj finomítás, stb. - kohászat (fémfeldolgozás)
2 510
4 513
2 586
3 016
2 457
6 255
5 828
5 045
5 193
4 668
8 765
10 341
7 631
8 209
7 125
- gépipar
5 857
3 271
4 881
4 411
4 384
9 090
8 631
7 757
7 300
6 836
14 947
11 902
12 638
11 711
11 220
- egyéb feldolg. ipar
1 838
1 610
1 673
1 627
1 550
7 881
6 801
6 605
6 839
6 115
9 719
8 411
8 278
8 466
7 664
Teljes feldolgozó ipar
43 443
43 760
44 483
42 984
39 811
166 067
161 866
160 554
146 414
138 273
209 510
205 626
205 037
189 399
178 084
Elektromos energia termelése és elosztása
10 763
11 041
10 864
13 440
11 010 4 819 926 4 925 081 4 800 103
4 512 822
4 185 188 4 830 689 4 936 122 4 810 967
4 526 262
4 196 199
Összes ipari tevékenys.
54 396
54 928
55 436
56 477
50 871 5 012 636 5 110 993 4 983 143
4 673 428
4 334 032 5 067 032 5 165 921 5 038 579
4 729 905
4 384 903
Forrás: VKJ, OSAP 1062, ipari vízgazdálkodási statisztika. A saját víztermelés a VKJ-ból, a közüzemi vízellátás megoszlás a az ipari vízgazdálkodási statisztikából, a közüzemi vízszolgáltatás nagyságát az ipar egészére az OSAP 1062 tartalmazza.
15
A villamosenergia ipar vízfelhasználásának továbbra is meghatározó szerepe van az iparon belül. Részesedési aránya a 90-es években megfigyelt 87-88 %-ról napjainkra 95 %-ot is meghaladó mértékű. Ezzel párhuzamosan a többi ipari szektor részesedési aránya a vízbeszerzésből 12-13 %-ról 5% alá csökkent. A vízhasználat megoszlása 2004-ben a főbb ipari ágazatok között a következő: Villamosenergiaipar 95,7%, Feldolgozóipar 4,1 %, Bányászat és kitermelőipar 0,2 %. A vízmennyiség megoszlását és arányát a különböző vízbeszerzési források között a villamosenergia ipar nélküli adatok torzítás nélkül tükrözik. A legnagyobb vízfogyasztó az élelmiszeripar (42,7%), a másik jelentős ágazat a vegyipar (28,7%). Ipari vízhasználatok villamosenergiaipar nélkül 2004. 5,9%
4,1%
5,6% Bányászat és kitermelőipar
3,8%
Élelmiszeripar Textil és bőripar Fa és papíripar
42,7%
28,7%
Vegyipar, kőolaj finomítás, stb. Kohászat (fémfeldolgozás) Gépipar Egyéb feldolg. ipar
6,2%
3,0%
7. ábra 4.2. táblázat: Hűtési célú vízhasználat ezer m3 2000. 4 324 914 3 993 311
2001. 4 503 978 4 247 395
2002. 4 436 109 4 152 604
2003. 3 953 945 3 711 242
2004. 3 848 348 3 664 542
92,3
94,3
93,6
93,9
95,2
Villamos energiaipar saját vízbeszerzése
3 989 177
4 244 782
4 196 240
3 724 849
3 640 595
Villamosenergiaipar saját vízbeszerzéséből hűtés
3 875 337
4 153 883
4 055 553
3 548 949
3 511 279
97,1
97,9
96,6
95,3
96,4
Összes saját vízbeszerzés Vízbeszerzésből hűtés Hűtés aránya az ipar egészében, %
Hűtés aránya a Villamosenergiaiparban, % Forrás: OSAP 1378
15
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
Az utóbbi öt évben hűtési célú vízhasználat teszi ki a villamosenergia ipar vízhasználatának 95-98%-át az ipari vízgazdálkodási statisztika szerint. Az elmúlt években a beszerzett víznek 95-98 %-át fordították az ipari üzemek technológiai, szociális és egyéb célú frissvíz felhasználására. Az ipari üzemek jelentős részénél a frissvíz nem fedezi a gyártástechnológiához szükséges teljes vízmennyiséget. Ezért az üzemek nagy része a frissvizet ismételt felhasználással többször hasznosítja. Ez egyben jelentősen csökkenti a kibocsátott szennyvíz (használtvíz) mennyiséget, de általában nagyobb koncentrációjú szennyvizet eredményez. Az ipar teljes vízhasználata tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy mennyi frissvízre lett volna szükség az ismételt vízhasználat lehetőségének kihasználása nélkül. Ennek megfelelően a teljes vízhasználat a frissvíz és az ismételten használt víz együttes mennyisége. Az ipar víztermelését, frissvíz használatát, az ismételt vízhasználatot és a teljes vízhasználatot országos összesítésben, valamint annak megoszlási arányát a villamosenergia ipar és a többi ipari szektor között az 4.3 táblázat mutatja be:
21
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4.3. táblázat: Az ipari vízhasználat adatai Év
Megnevezés Összes vízbeszerzés 106 m3/a
Villamosenergia ipar
2000
4 515,2
89,7
10,3
2001
4 656,3
92,5
7,5
2002
4 615,3
92,9
7,1
2003
4 215,1
89,7
10,3
2004
4 103,9
90,2
9,8
Összes frissvíz használat 106 m3/a
Többi ipari szektor
Beszerzett víz megoszlása %
Frissvíz használat megoszlása %
2000
4 414,7
90,5
9,5
2001
4 553,4
93,4
6,6
2002
4 484,7
93,8
6,2
2003
4 007,7
92,3
7,7
2004
3 911,8 Ismételt vízhasználat 106 m3/a
92,7
7,3
Ismételt vízhasználat megoszlása %
2000
2 916,8
52,4
47,6
2001
2 562,6
39,6
60,4
2002
3 279,2
48,6
51,4
2003
3 441,1
47,2
52,8
2004
3 228,2
40,9
59,1
Teljes vízhasználat 106 m3/a
Teljes vízhasználat megoszlása %
2000
7 068,6
76,7
23,3
2001
7 015,0
74,9
2002
6 928,9
2003
7 341,9
74,2 71,8
25,1 25,8
2004
7 076,0
69,6
28,2 30,4
Forrás: OSAP 1378
Az ipari vízgazdálkodás korszerűségét, a víztakarékossági technológiák terjedését jól mutatja a frissvízkihasználási tényező alakulása. Országosan az egész iparra lassú javulás figyelhető meg. A frissvízkihasználási tényező 1997-ben 1,63 volt, 2002-re 1,68-ra, 2003-ra nőtt 1,83% lett. Az első év 2004, amikor nem javult a mutató, 1,81% volt. Az egyes ágazatok eltérő fejlődést mutatnak. Amíg a feldolgozóiparban a frissvízkihasználási tényező több, mint 25%kal nőtt, a villamosenergiaiparban a tényező közel 10%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a gépipar mutatója javult a legjobban közel 80%-kal.
22
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4.2. Feldolgozóipar A legjelentősebb vízhasználat – a hűtővíztől eltekintve - az iparon belül a feldolgozóipari tevékenység. Ezen belül is azokat az ágazatokat vizsgáljuk részletesen, amelyek a vízfogyasztás és a vízszennyezés döntő részét adják: - Élelmiszeripar (DA) - Vegyipar (DF+DG+DH) - Papíripar (DD+DE) - Fémfeldolgozás (DJ) - Gépipar (DK+DL+DM) A fenti vízhasználatok és vízszennyezések mellett a feldolgozóipar gazdasági adatai 20002004-ben a következőképpen alakultak:
23
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4.4. táblázat: A feldolgozóipar vízhasználatának gazdasági jellemzése
Mutató
2000
2001
2002
2003
2004
Arány az ipar egészéhez 2004ben* (%)
Bruttó hozzáadott érték, Milliárd Ft Ipar (C,D,E összesen) 3196,7 Élelmiszeripar (DA) 393,5 Vegyipar (DF+DG+DH) 529,7 Papíripar (DD+DE) 199,2 Fémfeldolgozás (DJ) 253,5 Gépipar (DK+DL+DM) 1006,6 Alkalmazásban állók száma (FTE), ezer fő Ipar (C,D,E összesen) 798,5 Élelmiszeripar (DA) 118,9 Vegyipar (DF+DG+DH) 78,5 Papíripar (DD+DE) 52,4 Fémfeldolgozás (DJ) 73,8 Gépipar (DK+DL+DM) 230,2 Alkalmazásban állók bruttó keresete Ft/fő/hó Ipar (C,D,E összesen) 91 553 Élelmiszeripar (DA) 86 000 Vegyipar (DF+DG+DH) 128 310 Papíripar (DD+DE) 80 241 Fémfeldolgozás (DJ) 87 927 Gépipar (DK+DL+DM) 97 846 Alkalmazásban állók nettó keresete Ft/fő/hó Ipar (C,D,E összesen) 57 679 Élelmiszeripar (DA) 54 850 Vegyipar (DF+DG+DH) 77 023 Papíripar (DD+DE) 51 255 Fémfeldolgozás (DJ) 55 791 Gépipar (DK+DL+DM) 61 324 Feldolgozóipar hozzáadott értéke (D), 111,0 volumenindex, % Fajlagos vízfelhasználás (m3/1000 Ft termelési érték (bruttó kibocsátás) Feldolgozóipar (D) 0,0172 Élelmiszeripar (DA) 0,0568 Vegyipar (DF+DG+DH) 0,0328 Papíripar (DD+DE) 0,0350 Fémfeldolgozás (DJ) 0,0103 Gépipar (DK+DL+DM) 0,0030 Forrás: KSH Ipari Évkönyv, *A GDP esetében 2003-ban
3409,0 481,0 545,8 236,6 266,6 1009,1
3 650,5 523,1 633,4 253,3 261,7 1 105,7
4 080,8 516,6 681,5 263,6 308,5 1 402,2
4528,1 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
100,0 12,7 16,7 6,5 7,6 34,4
787,4 114,3 76,9 51,8 76,5 237,0
773,8 119,4 76,6 53,0 71,8 237,0
742,0 116,8 72,6 53,5 72,1 231,5
733,4 111,3 72,9 52,2 71,6 241,0
100,0 15,2 9,9 7,1 9,8 32,9
104 801 99 640 146 639 92 765 98 746 111 615
118 206 110 378 162 084 102 628 110 587 126 379
129 178 117 883 182 147 111 428 120 288 136 756
141 443 125 720 196 146 124 933 131 328 150 087
100,0 88,9 138,7 88,3 92,8 106,1
65 451 62 991 86 974 58 814 62 286 69 249 102,4
76 199 72 552 98 258 68 535 72 751 80 609 103,0
85 078 79 661 110 891 75 563 80 781 89 544 106,7
91 801 84 253 118 149 82 820 86 932 96 807 105,4
100,0 91,8 128,7 90,2 94,7 105,5
0,0157 0,0495 0,0335 0,0287 0,0113 0,0023
0,0155 0,0489 0,0350 0,0273 0,0088 0,0023
0,0131 0,0450 0,0303 0,0196 0,0082 0,0019
0,0111 0,0412 0,0251 0,0178 0,0059 0,0016
100,0 372,4 226,2 160,3 53,4 14,5
A GDP egynegyedét előállító ipar, ezen belül különösen a feldolgozóipar egy recessziós időszak utáni fellendülési pályán van. Az ipari növekedés 2001 második felében veszítette el korábbi lendületét, a stagnálást 2002 második felében átmenetileg ismét gyorsuló termelésbővülés követte. 2003-tól új fellendülési szakasz vette kezdetét. Az iparon belül a főbb vízhasználatok közül a gépipar járul hozzá a legnagyobb, s továbbra is növekvő mértékben (34%) az ipar által termelt GDP-hez, az alkalmazottak számában való részesedéséhez hasonló mértékben. A gépiparban átlagosan elérhető bruttó kereset 2004-ben 6 %-kal volt magasabb az ipar átlagánál. A gépipar a vízfogyasztás és szennyezés tekintetében
24
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
termelési arányánál jóval kisebb arányban részesedik. Kimagaslóan alacsony az egységnyi termelésre jutó vízfelhasználás. A második legjelentősebb ágazat a vegyipar, amely az iparban alkalmazottak 10%-ával szemben 16,7 %-kal járult hozzá az ipar GDP termeléséhez 2004-ben. A vegyiparban – kiemelkedő jövedelemtermelő képességének megfelelően – a bruttó átlagbérek átlagosan 39 %-kal voltak magasabbak az ipar átlagánál. A vegyipar az élelmiszeripar után a második legnagyobb vízfogyasztó, a termelés egységére eső vízfelhasználásban is a második és a fémfeldolgozás után a második legnagyobb szennyezést kibocsátó ágazat. Az élelmiszeripar a legnagyobb vízfogyasztó az iparon belül, és a harmadik legnagyobb szennyezést kibocsátó ágazat. A termelés egységére eső vízfogyasztás is a legmagasabb. Az iparban alkalmazottak 15%-ánál kisebb mértékben, 12,7%-kal járul hozzá az ipar GDP termeléséhez. Az élelmiszeriparban a bruttó átlagbérek átlagosan 11 %-kal voltak alacsonyabbak az ipar átlagánál, a leszakadás mértéke növekedett az elmúlt években. A fémfeldolgozás az élelmiszeriparnál kisebb arányt képvisel a termelésben, de arányai ahhoz hasonlóak. A papíripar az ipari termelés és foglalkoztatásnak mindössze 7%-át képviseli, s az ágazatban elérhető bérek az ipari átlaghoz képest több, mint 10 %-os elmaradást mutatnak.
25
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4.3. Vízenergia termelés A vízerőkészlet hasznosítás folyószakaszonkénti megoszlása aránytalan. Kiépítettsége alacsony, ami Magyarország természeti és földrajzi adottságaiból következik. A nagyobb folyók közép- és alsószakasz jellegűek, viszonylag kis eséssel. A vízerőkészlet nagy ráfordítással aknázható ki. Ebből következően a magyarországi vízerő-hasznosításra csak járulékos jelleggel került sor, ott ahol a folyók hasznosítási célrendszerekbe vízlépcsőkkel történő szabályozását egyéb – domináns – hasznosítási feladatok időszerűvé tettek (pl. öntözés, vízszintszabályozás stb.). 4.5. táblázat: A vízenergiatermelés adatai Megnevezés Üzemelő vízenergia kapacitás, MW Vízerőműben termelt villamos energia, MWh Vízerőműben termelt villamos energia aránya az összes termelt energia energiához képest, %
2000
2001
2002
2003 n.a.
2004 n.a.
22,0
23,2
23,8
178 199
185 997
194440
170 515
205 763
0,5
0,5
0,6
0,5
0,6
Forrás: Magyar Energia Hivatal, Villamos Energia Statisztikai Évkönyv
26
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
4.6. táblázat: Vízerőhasznosítás adatai 2000-ben Vízgyűjtő terület
Ténylegesen Ténylegesen Rendelkezésre igénybe veheálló teljesítő- tő teljesítőKépesség Képesség MW MW
Duna vízgyűjtő területe Ikervár (Rába) Nyugati törpék Duna összesen Tisza vízgyűjtő területe Kisköre (Tisza) Tiszalök (Tisza) Kesznyéten (Hernád) Felsődobsza (Hernád) Gibárt (Hernád) Keleti törpék Tisza összesen Ország összesen
Éves maximális csúcs MW
Termelt villamosenergia MWh
Vonalra adott villamosenergia MWh
1,2 0,4 1,6
1,2 0,4 1,6
2,1 0,4 2,5
20284,0 3736,0 24020,0
20284,0 3736,0 24020,0
11,4 5,7 2,7 0,3 0,3 0,0 20,4 22,0
11,3 5,1 2,3 0,3 0,3 0,0 19,3 20,9
26,0 11,3 4,4 0, 0, 0, 41,7 44,2
89935,0 42683,0 16514,0 2506,0 2541,0 0,0 154179,0 178199,0
86698,0 41170,0 16244,0 2452,0 2509,0 0,0 149073,0 173093,0
Forrás: Magyar Energia Hivatal, Villamos Energia Statisztikai Évkönyv, 2000, az azóta megjelent évkönyvekben erre nem volt adat.
A villamos energia termelés és elosztás gazdasági jelentősége a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján ítélhető meg. Gazdasági adatok általában csak a Villamosenergia- gáz-, gőz-, melegvíz ellátás (40) és ezen belül a Villamosenergia termelés és elosztás ágazatra (40.10) összesen vannak. A főbb mutatókat az 4.8. táblázat foglalja össze a 40.10 ágazatra. Az ország termelési értékének (bruttó kibocsátásának) egyre növekvő hányadát, 2004-ben 3,9 %-át adta a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz ellátás. A GDP-nek a termelési értéknél (bruttó kibocsátásénál) kisebb hányadát, 3,1 %-át, ezen belül az ipari GDP-nek kb. 5,3 %-át termeli meg. A termelt villamos energia mennyiségének aránya alapján a vízi energia termelés adja az ipari GDP 0,03 %-át. A villamosenergia árak általában az infláció mértékén felüli mértékben emelkednek. Az ágazat összesen az ország alkalmazottainak 1%-át foglalkoztatta 2004-ben, s a bruttó keresetek mind az országos, mind az ipari átlagnak több, mint másfélszerese. 4.7. táblázat: A villamosenergia termelés vízhasználatának összefoglaló gazdasági jellemzése Mutató Bruttó hozzáadott érték, Milliárd Ft Alkalmazásban állók száma, ezer fő Alkalmazásban állók bruttó keresete Ft/fő/hó Alkalmazásban állók nettó keresete Ft/fő/hó
2000 216,0* 32,4 138 144
2001 196,5* 28,5 161 965
2002 202,1* 25,9 189 177
2003 216,8* 23,8 211 240
2004 n.a. 21,97 241 584
81 500
94 044
110 327
123 129
137 838
*becslés Forrás: KSH
27
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
5. Egyéb vízhasználatok 5.1. Vízi szállítás A hajózás, szállítás a „Szállítás, raktározás, posta, távközlés” ágazatba tartozik. A szállított áru mennyisége jelentős mértékben ingadozik évente, ez valószínűleg a hajózható időtartammal, politikai eseményekkel, stb. is magyarázható. Az átlagos szállítási távolság azonban kismértékben növekvő tendenciát mutat. 5.1. táblázat: A hajózás, szállítás vízhasználatának gazdasági jellemzése Mutató Szállított áru, ezer tonna Szállított áru, ezer tkm Átlagos szállítási távolság, km Nagyobb kikötők száma Kikötők áruforgalma, tonna
2000 2 903 1 055 363,4
2001 2 420 891,1 368,2
2002 3 006 1 120,3 372,7
2003 2 105 1 117,1 530,7
2004 2 398 1 422,9 593,4
28 n.a
28 5 217 516
28 n.a
28 n.a
28 n.a
Forrás: KSH, KTI
A vízi úton szállított áruk tömege 2002-ben meghaladta a 3 millió tonnát, ami az összes szállítás 1,5%-a volt. Az elmúlt két évben jelentősen lecsökkent a vízi úton szállított áruk tömege, 2004-ben 2,4 millió tonna volt, ami az összes szállítás mindössze 0,8 %-a. A vízi szállítás teljesítménye ellenben jelentősen növekedett, 2004-ben mintegy 1423 ezer tkm, ami az összes szállítás 3,9 %-a. 28 nagyobb kikötő van Magyarországon, a kikötők áruforgalma 2001-ben 5,2 millió tonna volt, frissebb adat nem érhető el még. A vízi szállítás területén (kikötők és hajózás együtt) 2000-ben kb. 2000 főt foglalkoztattak. Az ágazat termelése (bruttó kibocsátása) 10 Mrd Ft, az országos termelési érték (bruttó kibocsátásnak) mindössze 0,34 ezreléke volt, a termelt 3,2 Mrd Ft hozzáadott érték esetében ez az arány 0,28 ezrelék volt. 2000-ben a vízi szállítás területén elérhető átlagos bruttó 74 916 Ft/fő/hó kereset az országos átlag alatt marad 14%-kal. A tevékenység üzemi eredménye negatív volt (-0,6 Mrd Ft) 2000-ben. A személyszállítás 2000-ben 0,2 Milliárd Ft fogyasztói árkiegészítésben részesült, és a vízi szállítás 0,1 milliárd Ft egyéb támogatásban részesült. A Közlekedéstudományi Intézet által készített alábbi térkép jól szemlélteti a fontosabb dunai és tiszai kikötők áruforgalmának területenkénti alakulását és annak árucsoportonkénti összetételét 2001-ben, amely megyénként igen eltérő. A vízi szállítás arányának elmúlt évekbeli országos alakulására és a jövőbeli várható fejlődésére vonatkozó, VÁTI által készített ábrát is bemutatjuk. Ezek alapján a vízi szállítás területén továbbra is kis mértékű fejlődés várható.
28
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
8. ábra
9. ábra
29
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
5.2. Vízhez kötődő turizmus Magyarországon nincs közvetlen adatgyűjtés a napi turista számra vonatkozóan. KSH adatgyűjtés van azonban a vendégek számára és a vendégéjszakákra vonatkozóan. A településsorosan kapott adatokat mind beépítettük az adatbázisba, függetlenül attól, hogy ott vízhez kötődő turizmus lehetséges-e. Külön összesítést készítettünk a vízi jellegű kiemelt üdülőkörzetekre. Azon települések adatait összegeztük, amelyek olyan üdülőkörzetekhez tartoznak, amelyek a vízhez kötődő turizmushoz kapcsolhatók: − Balaton-üdülőkörzet partközeli települései − Dunakanyar − Tisza-tó − Velencei-tó-Vértes − Felső-Tisza-szakasz − Kapos-völgy − Magyarországi Alsó-Duna-szakasz − Rába-Marcall mente − Ráckevei Duna − Szigetköz − Szolnoki Tisza-szakasz − Tisza-Körös mente A vízhez kötődő turizmusban a vendégek száma 2004-ben több mint 2,3 millió fő, akik összesen több mint 8 millió éjszakát töltöttek el. Az átlagos 1 főre jutó vendégéjszakák száma csökkenő tendenciát mutat. A vendégek több mint 80 %-a a kereskedelmi szálláshelyeket veszi igénybe, s ennek aránya nő a magán szálláshelyek vendégei száma rovására. Ennek hátterében a statisztikai jelentések pontossága is húzódhat (pl. a magán szálláshelyeken gyakoribb lehet a vendég be nem jelentése). Kereskedelmi szálláshely: üzletszerűen, folyamatos napi üzemeléssel szállásszolgáltatást nyújtó létesítmény. Nem értendő a kereskedelmi szálláshelyek közé a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. A statisztikai megfigyelés köre 1999-től kezdődően a 10-nél több ággyal kempingek esetében 30-nál több férőhellyel - rendelkező szálláshelyekre terjed ki. A vízparti üdülőkörzetek aránya a turizmuson belül szálláshely kategóriánként eltérő. A kereskedelmi szálláshelyek esetében kb. egyharmados, a magánszálláshelyeknél pedig kétharmados arányt képvisel a vízhez kötődő turizmus az összes turizmuson belül (részletesen lásd az 5.2. táblázatban), s tendenciájában kismértékben csökkenő jellegű. Az 1 főre jutó vendégéjszakák száma azonban kb. 17-20%-kal több a vízhez kötődő turizmus esetében, mint a turizmus egészének országos átlaga.
30
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
5.2. táblázat: A vízhez kötődő turizmus jellemzői Mutató Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, fő Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, db Vendégek száma a magán szálláshelyeken, fő Vendégéjszakák száma a magán szálláshelyeken, db Vendégek száma összesen, fő Vendégéjszakák száma összesen, db 1 főre jutó vendégéjszakák száma, db Átlagos napi kiadás Ft/fő Vízi turizmusból származó bevétel, Mrd Ft A vízi turizmus aránya a teljes turizmuson belül (%) Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, fő Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, db Vendégek száma a magán szálláshelyeken, fő Vendégéjszakák száma a magán szálláshelyeken, db Vendégek száma összesen, fő Vendégéjszakák száma összesen, db 1 főre jutó vendégéjszakák száma, db Forrás: T-STAR, KSH
2000
2001
2002
2003
2004
1 679 289
1 909 499
1 949 991
1 950 155
1 884 737
5 987 341
7 069 165
7 005 211
6 752 985
6 297 163
376 393
409 994
379 548
388 602
399 639
2 435 016
2 522 173
2 155 570
2 033 042
1 780 766
2 055 682 8 422 357 4,1 5 245
2 319 493 9 591 338 4,1 5 462
2 329 539 9 160 781 3,9 5 998
2 338 757 8 786 027 3,8 6 373
2 284 376 8 077 929 3,5 6 788
40,2
55,0
56,3
55,2
53,0
28,3
31,4
31,6
30,9
28,5
32,6
37,9
38,0
36,3
33,3
60,2
62,5
59,8
59,9
58,7
63,0
66,2
61,8
59,9
57,6
31,3 37,9 121,0
34,5 42,7 123,9
34,2 41,8 122,1
33,6 39,9 118,9
31,3 36,7 117,3
Turistáktól származó kiadásokra vonatkozóan csak ország összesen adatok vannak, itt a turizmus bevételeire, illetve a külföldieket és a hazai bevételt különítik el. Az 1 turistanapra eső kiadás becslésénél a főbb üdülőkörzetenként a KSH által közölt 1 vendégéjszakára jutó szállásdíjból indultunk ki. Ezt súlyoztuk az üdülőkörzetenként regisztrált vendégéjszakák számával. Az egyéb vendéglátási kiadásokra vonatkozóan pedig feltételeztük, hogy az nagyságrendileg megegyezik a szállásdíjjal. A vízhez kötődő turizmusból eredő turistáktól származó kiadásokat becsültük az átlagos napi kiadások és a vendégéjszakák szorzatával.
31
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis.
2. Előrehaladási Jelentés
5.3 Kavicskitermelés A kavicskitermelés mennyisége - a 2001-es visszaesés ellenére – növekvő trendet mutat. A kavics értékesítés zömmel belföldre történik, az export részaránya csak 2 % az értékesítésen belül. Az értékesítési átlagár 2004-ben nőtt jelentősen. 5.3 táblázat: A kavicskitermelés gazdasági jellemzése Mutató Kavicskitermelés, em3 Kavicskitermelés, etonna Kavicsértékesítés, em3 Kavicsértékesítés, etonna Összes értékesítés, millió Ft Egy m3 átlagára Ft/m3 Egy tonna átlagára Ft/tonna
2000 6 206 10 541 6 104 10 337 6 810 1 116 659
2001 5 888 9 943 5 850 9 966 5 724 978 574
Forrás: KSH
32
2002 8 294 14 109 7 669 12 982 9166 1 195 706
2003 10 607 18 154 10 318 17 826 12 173 1 180 683
2004 11 055 19 076 9 361 18 338 14 050 1 501 766