4. A GAZDÁLKODÓ SZERVEK TŰZVÉDELMÉNEK MEGSZERVEZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. november
Szerkesztő: Duruc József 4.1.
A gazdálkodó szervezetek vezetőinek tűzvédelmi feladatai
A gazdálkodó szerv biztonságos működéséért a szerv tulajdonosát, vezetőjét terheli a felelősség. A rá háruló tűzvédelmi feladatokat megoszthatja, - nagyobb szervezetek esetén meg is kell, hogy ossza -, de azokért ez esetben is felelősség terheli. A szerv tűzvédelmével kapcsolatosan a tulajdonos (a menedzsment) fő feladatai és felelősségi körei az alábbiakban foglalhatók össze: •
a tűzvédelmi törvény szellemében a vezetőt (tulajdonost) gondoskodási kötelezettség terheli a gazdálkodó szerv tevékenységével kapcsolatos tűzmegelőzési és tűzoltási feltételek megteremtésével kapcsolatban,
•
a gazdálkodó tevékenységéhez kapcsolódó épületek rendelkezzenek építési és használatbavételi engedéllyel, valamint szerezze meg a vállalkozás folytatásához szükséges telepengedélyt, illetve működési engedélyt,
•
bejelentés köteles tevékenység megkezdése előtt teljesítse bejelentési kötelezettségét, engedélyköteles tevékenységhez előzetesen szerezze meg a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyeket,
•
a tevékenységet csak a tűzvédelmi megfelelő körülmények között végezzen,
•
a törvényben meghatározott esetekben gondoskodjon a tűzvédelem szabályozásáról, az egyes munkakörökkel kapcsolatos tűzvédelmi feladatok meghatározásáról,
•
biztosítsa a tűzjelzés és tűzoltás feltételeit,
•
hozza létre a tűzvédelmi szervezetét, illetve más módon biztosítsa a szakszerű tűzvédelmi munka feltételeit,
•
gondoskodjon a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, a követelmény teljesítéséről, illetve a rendszeres továbbképzésükről,
•
tájékoztassa a létesítmény igénybevevőit a tűzveszélyekről, a követendő magatartási szabályokról, valamint veszély esetén a biztonságos menekülés lehetőségéről,
•
alakítsa ki a tűzvédelmi belső ellenőrzés rendszerét, kérje számon és értékelje a tűzvédelmi feladatokkal megbízott munkatársak tevékenységét,
•
gondoskodjon a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzoltó technikai eszközök, felszerelések beszerzéséről, készenlétben tartásáról, működőképességéről, azok időszakos ellenőrzéséről,
követelményeknek,
előírásoknak
szakvizsga
2 •
gondoskodjon a veszélyes berendezések, hálózatok és tároló rendszerek előírt időszakos felülvizsgálatáról,
•
végeztesse el az alkalmazott anyagok, termékek tűzvédelmi értékeléséhez szükséges vizsgálatokat,
•
működjön együtt a hivatásos tűzoltósággal beruházások, ellenőrzések és gyakorlatok során, valamint teljesítse jogszabály szerinti engedélykérési, illetve bejelentési kötelezettségeit,
•
pénzügyi terveiben tervezze és realizálja a tűzvédelem biztosítására szolgáló anyagi forrásokat,
•
gondoskodjon a tűzvédelemmel kapcsolatos tervek, nyilvántartások és iratok meglétéről és kezeléséről.
4.1.1. A tűzvédelmi feladatok felosztása a gazdálkodó szerv
irányítási struktúrájában A gazdálkodó szerv vezetője tűzvédelmi szabályzatban, (ügyrendben) illetve a beosztott vezetők munkaköri leírásában határozza meg, munkakörre lebontva a tűzvédelmi kötelezettségeket is. Az alárendelt vezetők munkaköréhez illeszkedően ossza fel az alábbi tűzvédelmi feladatokat, felelősségi köröket és kérje számon azok teljesítését: • adatszolgáltatás a tűzvédelmi szabályzat elkészítéséhez, a változások jelzése (új termékek, technológiák stb.), jelentési kötelezettségek a tűzvédelmi szervezetek felé, • információk biztosítása a tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítéséhez, módosításához a tevékenységi körhöz, a technológiához szükséges anyagok megnevezése, mennyisége, tűzvédelmi jellemzőinek pontosítása (a kommunikációs csatornák kiépítése és működtetése), • a veszélyforrások felmérése, közreműködés a lehetséges veszélyhelyzetre kidolgozott tűzriadó terv elkészítésében, • a tűzvédelmi szervezet megtervezése, megszervezése, illetve külső tűzvédelmi szolgáltatók megbízásának előkészítése, • a munkavállalók oktatása, továbbképzése, ennek dokumentálása, a tűzriadó terv gyakoroltatása, • a tevékenységi körrel összefüggésben új – tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett – foglalkozás ágak (munkakörök) létrehozásának jelzése a tűzvédelmi szervezetnek, • a tűzvédelmi feladatok teljesítésének finanszírozása (tervezés, tűzoltó technikai eszköz beszerzése, felülvizsgálata, tűzvédelmi szervezet képzése, létesítményi tűzoltóság fenntartása, fejlesztése, működése stb.), • a tűzvédelmi használati szabályok, a tűzvédelmi szabályzatban foglalt eseti előírások (pl.: rendeltetésszerű használat, dohányzás, tárolás, kiürítés feltételei, tűzvédelmi felszerelések stb.) betartásának – a tevékenységet irányítók részéről történő – általános és napi ellenőrzése (üzemidő alatt és műszak végén), • az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedésért felelős munkakörök meghatározása, a jogkör tartalma, az intézkedés dokumentálása,
3 •
• • • • • • •
• •
az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok, ellenőrzések, karbantartások megrendelése, elvégzése, nyilvántartása, a feltárt hiányosságok megszüntetésének dokumentálása (pl. villamos berendezések, tűzjelző berendezések stb.), a beruházások, fejlesztések során a tűzvédelmi követelmények helyi érvényesítése, a szükséges adatszolgáltatás elkészítése, a tervdokumentáció véleményezése, a kivitelezés felügyelete, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek megállapítása, ellenőrzése, felügyelete, a létesítményi tűzoltóság fenntartása, működtetése, szakmai feladataival összefüggő kötelezettségek, a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása, érvényesítése, a belső tűzvédelmi feladatok, hatáskörök Tűzvédelmi Szabályzatban és munkaköri leírásokban való rögzítésének megvalósítása, a tűzvédelmi helyzetre kiható tevékenységek, a tűzoltást befolyásoló változások bejelentése, a tevékenységi körrel, a technológiával összefüggésben az új tűz- vagy robbanásveszélyes anyag, készülék, gép, berendezés, technológia, a létesítmény védelméhez szükséges tűzoltó technikai eszköz és oltóanyag beszerzése előtt szakmai egyeztetés a tűzvédelmi szervezettel, továbbá a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése, a székhelyen, telephelyen kívüli munkavégzés tűzvédelmi szabályai (a külső munkaterület), a tűzvédelmi iratok, nyilvántartások kezelése, naprakészen tartása, igény esetén biztosítása a hatóság részére.
4.2. A tűzvédelmi szervezet kialakítása, modelljei. 4.2.1.A gazdálkodó szervek tűzvédelmi szervezete Lényege, rendeltetése: A tűzvédelmi szervezet a gazdálkodó szerv vezetőjének tűzvédelmi, biztonsági döntéseit előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző és a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott körben intézkedésre jogosult szervezete, amelynek tagjai feladatkörükben (munkaköri kötelezettségük körében) felelősek a tűzvédelem megvalósulásáért. A tűzvédelmi szervezet felépítését és feladatmegosztását a gazdálkodó szerv vezetője határozza meg, tagjait is a vezető bízza meg írásban. 4.2.2. A tűzvédelmi szervezet létrehozási kötelezettség A tűzvédelem szakszerű biztosításáról minden létesítményben a tulajdonos, a vezető kell, hogy gondoskodjon. A „D” és „E” tűzveszélyességi osztályú létesítmények tekintetében ez a felelős magatartás sokféleképpen megvalósulhat, a konkrét megvalósulással kapcsolatban a vezető dönt, amit tűzvédelmi szabályzatban rögzít és rendel el. A veszélyesebb létesítmények tűzbiztonsága tekintetében a tűzvédelmi törvény kötelezi a gazdálkodó szervet, hogy tűzvédelmi szervezetet és szakembert vonjon be a tűzvédelmi munkába.
4 A gazdálkodó szerveknek: megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, „A” a tűz- és robbanásveszélyes, „B” valamint a tűzveszélyes „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben. A hivatásos tűzoltóság javaslatára a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság elrendelheti a gazdálkodó szerv részére tűzvédelmi ügyelet fenntartását.
4.2.3.A tűzvédelmi szervezet elemei: • • • • •
•
A gazdálkodó szerv vezetője, vagy e feladattal megbízott helyettese. A vezető által meghatározott vezető munkatársak. A tűzvédelmi szakember. A létesítményi tűzoltóság. A tűzvédelmi ügyelet. Egyéb tűzvédelmi szervezetek és szakbeosztások, (szükség szerint tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint kialakítva).
A gazdálkodó szerv vezetőjének tűzvédelemmel kapcsolatos alapvető feladatait és felelősségét a tananyag korábbi részében részleteztük. A szerv vezetője által kijelölt vezető munkatársak tűzvédelmi feladatait a gazdálkodó szerv tűzvédelmi szabályzatában kell részletezni. A tűzvédelmi szakember A vezetőnek, tulajdonosnak kötelessége, hogy gondoskodjon a létesítmény tűzvédelmi viszonyainak szakszerű rendezéséről. A szakszerű tűzvédelmi munka érdekében belátása és gazdasági érdekeinek megfelelően választhat az alábbi megoldások közül: 1. A vezető saját maga szervezi és végzi a tűzvédelem irányítását (pl. kis szervezeteknél, ha megfelelően felkészült). 2. Tűzvédelmi szakmai felkészültséggel rendelkező munkatársat foglalkoztat, főállásban, vagy részmunkakörben. 3. Tűzvédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozó szolgáltatását veszi igénybe (esetenként, vagy rendszeresen). 4. A fenti megoldások különféle kombinációi alkalmazhatók. Amennyiben tűzvédelmi szakembert alkalmaz, indokolt, hogy a tűzvédelmi szakember a szervezeti és irányítási struktúrában minél közvetlenebbül kapcsolódjon az első számú vezetőhöz, de legalább közvetlen visszacsatolási pontok legyenek beépítve a vezető és a tűzvédelmi szakember kapcsolatába. A tűzvédelmi szakemberrel, tűvédelmi vállalkozóval szemben a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet, szakmai képesítési követelményeket állapít meg, amelyek foglalkoztatási, illetve szolgáltatás igénybevételi feltételként vannak meghatározva.
5 A létesítményi tűzoltóság Létrehozására és fenntartására vonatkozó szabályokat az 1996. évi XXXI. tv. és a 118/1996. (VII. 24.) Korm. r. előírásai határozzák meg.
A tűzvédelmi ügyelet A hivatásos tűzoltóság javaslatára a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság elrendelheti a gazdálkodó szerv részére legalább 4 fős, és legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személyekből álló tűzvédelmi ügyelet fenntartását, akik a létesítmény tűzvédelmi sajátosságait ismerik. A tűzvédelmi ügyelet elrendelésének indokai lehetnek: • az épület funkciója, • nemzetgazdasági jellege, • a kritikus infrastruktúra védelme vagy • a benntartózkodók száma Az így fenntartott tűzvédelmi ügyeletet a rendeltetésszerű nyitva tartás, működés A hivatásos tűzoltóság javaslatára a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság elrendelheti a gazdálkodó szerv részére tűzvédelmi ügyelet fenntartását. idejére kell biztosítani. A tűzvédelmi ügyelet az alábbi feladatokra legyen felkészült: a menekülési útvonalak nyitása, közreműködés a veszélyeztetett személyek mentésében, a létesítmény szükség szerinti kiürítésében; a létesítmény beépített tűzvédelmi célú berendezéseinek és tűzoltó eszközeinek kezelése; a beavatkozást végző tűzoltóság fogadása, tájékoztatása, helyismeretével folyamatos segítséget nyújtása a tűzoltási, illetve műszaki mentési tevékenységéhez; a létesítmény területén végrehajtásra kerülő tűzoltási és mentési gyakorlatokon való részvételre.
Egyéb tűzvédelmi szervezetek és szakbeosztások, (szükség szerint a tűzvédelmi szabályzatban szabályozva) •
A tűzvédelmi megbízottak A gazdálkodó szerv vezetője tűzvédelmi szabályzatban előírhatja, hogy meghatározott tűzveszélyességi osztályú épületekben, konkrét munkahelyeken, vagy a gazdálkodó szerv különálló, kisebb létesítményeiben a tűzvédelmi feladatokat az ott dolgozó munkatársak közül egyikük kísérje figyelemmel, tartsa ellenőrzés alatt. A tűzvédelmi megbízotti feladatkörhöz (megbízáshoz) biztosítani kell a szükséges tűzvédelmi szakmai felkészítést. A tűzvédelmi megbízotti feladatot – a feladatok részletes meghatározásával - személyre szólóan, írásbeli megbízás formájában kell meghatározni. A tűzvédelmi megbízotti feladatot a vezető saját belátása szerint meghatározhatja az érintett munkavállalók munkaköre részeként, a munkaköre mellett többletfeladatként, vagy akár részmunkakör formájában is.
•
A tűzvédelmi bizottság, A gazdálkodó szerv veszélyeztetettségét alapul véve a szerv vezetője dönthet úgy, hogy a tűzvédelmi, biztonsági döntések megalapozott, mindenoldalú és szakszerű előkészítése, ellenőrzése, valamint a végrehajtás biztosítása
6 érdekében tűzvédelmi bizottságot hoz létre. A tűzvédelmi bizottság tagjait, szervezetét és feladatait a tűzvédelmi szabályzatban kell rögzíteni. Tagjait a vezető írásban bízza meg. A tűzvédelmi bizottság tagjainak a szükséges tűzvédelmi felkészítéséről a munkáltatónak gondoskodnia kell. A bizottság tagjai között főképp egyes szakterületek irányítását végző vezetők legyenek és mindenképp tagja legyen a tűzvédelmi bizottságnak a tűzvédelmi szakember. •
A tűzvédelmi műszaki tanács, vagy üzemi védelmi bizottság, stb. Különösen veszélyes nagyüzemek, a tűzvédelmi biztonsági viszonyaikkal kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére, a biztonsági viszonyok fejlesztési irányainak kimunkálására tűzvédelmi műszaki tanácsot, vagy pl. üzemi védelmi bizottságot hozhatnak létre és működtethetnek. Létrehozását, szervezetét, feladatait, jogköreit ügyrendben, tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. Tagjait írásban kell megbízni.
4.3.
A tűzvédelmi szakfeladatokat és megbízatásokat ellátók feladatai.
4.3.1.A tűzvédelmi feladatokat ellátók tevékenységének irányítása Bármilyen tevékenység csak úgy végezhető biztonságosan, ha a tűz elleni védekezés abba természetes módon beépül, annak szerves részét képezi. A tűzvédelem ezért a vezetés és a végrehajtás minden elemében jelen kell, hogy legyen. A gazdálkodó szerv vezetőjének meg kell határozni, hogy a különböző vezetőknek milyen tűzvédelmi feladatai és felelőssége van. A tűzvédelem irányításában, szervezésében, megvalósulásában azonban kiemelkedő szerepe van a jól kiépített és működő tűzvédelmi szervezetnek. A tűzvédelmi feladatokat a gazdálkodó szerv tűzvédelmi szabályzatában - a tűzvédelmi szakember, esetleg a tűzvédelmi vállalkozó, valamint a tűzvédelmi szervezet többi eleme között - úgy kell felosztani, hogy azokról valaki feladatkörében felelősséggel gondoskodjon. Valósuljon meg e tekintetben a munkamegosztás és a koordináció. A tűzvédelmi szervezetnek a gazdálkodó szerv tevékenységébe illeszkedően, szabályozottan kell működni. A gazdálkodó szerv vezetőjének a tűzvédelmi szabályzatban rendezni kell, hogy a tűzvédelmi szervezet irányítása a szervezet vezetési rendszerében hová illeszkedik. Az a helyes, ha a tűzvédelmi szervezet irányítását a gazdálkodó szerv első számú vezetője, vagy a műszaki vezető látja el. Az a jó megoldás, ha a tűzvédelmi feladatok irányítása egybe épül a gazdálkodó szerv formális irányítási, vezetési struktúrájával és szerves részét képezi az üzem biztonságirányítási rendszerének (munkavédelem, vagyonvédelem, tűzvédelem, környezetvédelem, polgári védelem, stb.). Az elsőszámú vezető rendszeresen számoltassa be a tűzvédelmi szakembert a szerv tűzvédelmi helyzetéről. A gazdálkodó szervnek kell gondoskodni a tűzvédelmi szervezet működésének személyi, tárgyi feltételeiről (elhelyezés, szakirodalom, jogszabályok, szabványok, nyomtatványok, eszközök, felszerelések, stb.). Biztosítani kell olyan jól működő kommunikációs rendszert, hogy a tűzvédelmi szervezethez időben eljusson minden olyan információ, amelyek a tűzvédelmi viszonyok szempontjából jelentőséggel
7 bírnak. A tűzvédelmi szervezet működése akkor hatékony, ha a tűzvédelmi ellenőrzés szervesen beépül a gazdálkodó szerv belső ellenőrzési rendszerébe. Az állami intézmények tekintetében az irányítást végző minisztériumok és országos hatáskörű szervek jogszabállyal, vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel kiadott Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzatban határozzák meg az alárendelt szervek tűzvédelmi szervezetére és azok működésére vonatkozó szabályokat. (Pl.: 28/2000.(X. 11.) EüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól, vagy a 18/2003. (ÜK.9.) LÜ. utasítás az ügyészi szervek tűzvédelmi szabályzatáról. Célszerű lehet, hogy az önkormányzatok hasonló módon szabályozzák az általuk irányított intézmények és tulajdonukban lévő gazdálkodó szervek alapvető tűzvédelmi működési viszonyait. Erre a célra Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzatot is kiadhatnak. 4.3.2. A tűzvédelmi szakember feladatai a gazdálkodó szervnél A tűzvédelmi szakember feladatkörében felelős a gazdálkodó szerv tűzvédelmi viszonyainak megnyugtató, rendezett, szakszerű kialakításáért, annak folyamatos szervezéséért, ellenőrzéséért és szerzett tapasztalatai alapján a szükséges intézkedések megtételéért. Tevékenységéért – a legcélszerűbb szabályozási megoldás szerint - a szerv vezetőjének tartozik felelősséggel. A gazdálkodó szerv tűzvédelmi biztonsági viszonyaiért tehát végső fokon a gazdálkodó szerv vezetője, (tulajdonosa) felelős. Felelős vezetőként, (tulajdonosként) tűzvédelmi szakembert alkalmaz, akitől elvárható, hogy a tűzvédelmi viszonyokat szakszerűen tartsa rendben. A tűzvédelmi szakember csak akkor tud eredményesen eleget tenni kötelezettségeinek, ha bírja a vezető bizalmát és támogatását. A tűzvédelmi szakember alkalmazása tehát nem helyettesíti a vezető, a tulajdonos felelős, gondos hozzáállását a biztonsági kérdésekhez. A tűzvédelmi szakember feladatait és felelősségi köreit a tűzvédelmi szabályzatban, valamint a részére kiadott munkaköri leírásban kell meghatározni. A tűzvédelmi szakember feladat és felelősségi köréhez főképp az alábbiak tartoznak : A tűzvédelmi szakember (főfelügyelő, felügyelő, előadó) a szerv tűzvédelmével kapcsolatos irányító, ellenőrző, szervező, koordináló, képző, továbbképző, valamint egyéb irányító és operatív jellegű munkát végez. Ennek keretében: • javaslatot tesz a tűzvédelmi szervezet kialakításának módjára, a feladatokat ellátók személyére; • ellátja a tűzvédelmi szervezet és a létesítmény tűzvédelmi felügyeletét; • gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv szakszerű elkészítéséről, és azoknak a vezetők, dolgozók, illetve a létesítmény igénybevevői részére történő ismertetéséről, oktatásáról, tájékoztatásról, valamint a tűzriadó gyakorlatok évenkénti megszervezéséről; • elkészíti és naprakészen tartja a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolását; • szervezi, irányítja a tűzvédelmi oktatással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat; gondoskodik a tűzvédelmi szervezet és a dolgozók tűzvédelmi
8
• •
• • • • •
• • •
• • • • • •
oktatásáról, továbbképzéséről, valamint a tűzvédelmi felvilágosításról és propagandáról; nyilvántartja a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkaköröket, dolgozókat, és gondoskodik a szakvizsga, illetve továbbképzési kötelezettség teljesítéséről; rendszeresen ellenőrzi a létesítmény és az ott folyó tevékenység tűzvédelmi használati viszonyait melynek keretében vizsgálja a tűzvédelmi szervezet működését, a tűzmegelőzést, és a tűzkárok elhárítása feltételeinek megteremtését illetve fenntartását. Tapasztalatait dokumentálja. Gondoskodik a tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetéséről és jelentést tesz azokról a vezetőnek; javaslatot készít az éves tűzvédelmi költségvetésre, elvégzi annak lebontását, valamint figyelemmel kíséri a költségvetés realizálódását; kapcsolatot tart az illetékes tűzvédelmi hatósággal, valamint a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal és az önkormányzati tűzoltósággal; a létesítményben keletkezett tűzesetekről tűzkár-statisztikai nyilvántartást vezet; évenként értékeli a létesítmény tűzvédelmi helyzetét, amelyről beszámol a vezető felé; a vezető által meghatározott körben és mértékig a szerv által üzemeltetett más létesítmény(ek) tűzvédelmi szervezete és működése tekintetében irányítási jogkört gyakorol, a közvetlen használatában álló létesítmény(ek) vonatkozásában pedig végrehajtói feladatot lát el; a vezető megbízása alapján ellátja a gazdálkodó szerv más létesítményeiben működő tűzvédelmi vállalkozók kapcsolattartói feladatait, tevékenységük ellenőrzését, a teljesített szolgáltatások igazolását; működési területén gondoskodik a tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, és szabályzatokban foglalt előírások érvényre juttatásáról; a vezető megbízása alapján ellenőrzi a létesítményi tűzoltóság működését, illetve ellenőrzi az önkéntes tűzoltósággal kötött szerződésben foglaltak teljesülését, szükség esetén javaslatot tesz a létesítményi tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelésére; véleményezi, illetve véleményezteti a létesítmény területén végzendő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység írásos feltételeit, szükség szerint gondoskodik a felügyeletről és a végrehajtás ellenőrzéséről; gondoskodik a hatáskörébe tartozó létesítményben elhelyezett tűzoltó technikai eszközök, felszerelések meglétéről, üzemképességük ellenőrzéséről, karbantartásukról és felülvizsgálatukról; figyelemmel kíséri az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, a hiányosságok megszüntetését, a felülvizsgálatok nyilvántartását; részt vesz a szakmai felügyeletet ellátó szervek valamint a tűzoltóság által tartott ellenőrzéseken, segíti munkájukat, felkészíti a létesítményt a tűzvédelmi ellenőrzésre; elkészíti és teljesíti a felügyeleti szerv által meghatározott jelentéseket és adatszolgáltatásokat; a gazdálkodó szervezet szakembereivel részt vesz a létesítmény területén keletkezett tűzesetek körülményeinek feltárásában, segíti a tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati tevékenységét, a tapasztalatok alapján kezdeményezi a technológia módosítását, a védelem kiegészítését, a tűzvédelmi szabályzat előírásainak pontosítását;
9 •
• • • •
kezdeményezi és előkészíti a tűzveszélyességi osztályba sorolás megváltoztatásával járó, valamint a raktározás és a termelés kapacitásának 15% - kal történő növelését eredményező, - tűzvédelmi helyzetre kiható változások – előzetes bejelentését az illetékes tűzvédelmi hatóság felé; kezdeményezi és előkészíti a tűzoltás, mentés feltételeiben tervezett, vagy bekövetkezett változások bejelentését a hivatásos tűzoltóság felé; a Tűzoltási és Műszaki Mentési tervhez szükséges adatszolgáltatás és változásjelentés elkészítése és - a vezető aláírását követően – a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság részére megküldése; a beruházások során figyelemmel kíséri (építmény létesítése, új technológia stb.) a tűzvédelmi szempontok érvényesítését (tervezőknek adatszolgáltatás, tervegyeztetésen részvétel, műszaki átadás-átvételnél közreműködés, stb.), a tűzvédelmi iratok készítése, nyilvántartások vezetése, a tűzvédelmi iratkezelés, valamint annak biztosítása, hogy a tűzvédelmi iratok a létesítményben naprakészen rendelkezésre álljanak.
4.3.3.
A tűzvédelmi megbízott feladatai
A tűzvédelmi szakember munkáját nagyban segítheti, ha megszervezi a létesítményben a tűzvédelmi megbízotti hálózatot. Ez a szervezet akkor működik megfelelően, ha a megbízottak tevékenysége, mint többletteljesítmény kellőképen díjazásra kerül, a tűzvédelmi megbízottak jól felkészültek a feladataikra és a tűzvédelmi szakember hatékonyan irányítja tevékenységüket. A tűzvédelmi feladatokat ellátó szakember bizalmon és fegyelmen alapuló, napi munkatársi kapcsolatot igyekezzen a tűzvédelmi megbízottakkal kialakítani. Tevékenységüket segítse, irányítsa, értékelje, adjon rendszeres visszacsatolást részükre, adja meg a munkájukhoz szükséges tájékoztatást és igényelje a szakmai információkat. Szervezze képzésüket, továbbképzésüket, (ha tűzvédelmi szabályzatban úgy kerül szabályozásra, akkor vizsgáztatásukat). A munkahelyi (telephelyi) tűzvédelmi megbízott akkor tud eredményesen működni, ha a munkahelyi szakmai vezetők támogatják törekvéseit, komolyan veszik és igénylik a tevékenységét. Fontos feltétel az is, hogy a munkavállalói kollektíva elfogadja személyét és respektálja működését. A tűzvédelmi megbízottak feladatait a tűzvédelmi szabályzatban és a részükre kiadott írásos megbízásban kell meghatározni. Feladataik különösen: • munkahelyükön figyelemmel kísérik a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, elősegítik a munkaterületre vonatkozó tűzvédelmi szabályzati előírások érvényesülését, • közreműködnek abban, hogy a dolgozók megismerjék a tűzvédelmi szabályokat, • hiányosság esetén intézkedést kezdeményeznek a vezetőnél, vagy a tűzvédelmi szakembernél, • tájékoztatják a tűzvédelmi szakembert a tűzvédelmi viszonyokra is kiható várható, vagy már bekövetkezett változásokról, valamint a tűzoltás, műszaki mentés feltételeiben bekövetkezett változásokról, akadályozó körülményekről, • véleményezik a munkahelyükön szükségessé váló alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének biztonsági feltételeit, • gondoskodnak a tevékenység közbeni, valamint a munkahely elhagyását megelőző tűzvédelmi ellenőrzésről, illetve a tapasztalt szabálytalanságok
10 megszüntetéséről (áramtalanítás, nyílt lángú tüzelés megszüntetése, hulladékok eltávolítása, kulcsok központi helyre történő leadása, stb.). 4.3.4. A tűzvédelmi bizottság feladatai Ahol tűzvédelmi bizottságot hoznak létre, ott a tűzvédelmi szabályzatban kell szabályozni annak személyi összetételét, működési rendjét, feladatait. A tűzvédelmi bizottság élén a szerv vezetője, vagy az általa megbízott helyettes álljon, a titkári feladatokat pedig a tűzvédelmi szakember lássa el. Az a célszerű, ha a tűzvédelmi bizottság a tűzvédelmi vezető (szakember) által készített és a vezető által jóváhagyott munkaterv alapján végzi feladatát. A tűzvédelmi bizottság feladatai főképpen: • a gazdálkodó szerv tűzvédelmével kapcsolatos jelentős döntések előkészítése, • a tűzvédelmi helyzet fejlődésének elősegítését célzó javaslatok megalapozott kimunkálása, • a gazdálkodó szerv biztonságirányítási rendszerének értékelése, javaslatok kidolgozása, • a tűzvédelmi helyzet és a tűzvédelmi szervezet tevékenységének rendszeres értékelése, javaslatok kidolgozása, meghatározott körben a szükséges intézkedések megtétele, • a tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv kiadás, illetve módosítás előtti véleményezése, • a tűzvédelmi biztonsági információs rendszer működésére javaslattétel, illetve véleményezés, a kommunikációs csatornák működtetése, • a tűzvédelmi oktatás, képzés rendszerének értékelése és véleményezése, • a tűzvédelmi költségvetési javaslatok véleményezése, illetve a végrehajtás értékelése, • beruházások, fejlesztések tűzvédelmi vonzatainak értékelése, javaslattétel a megnyugtató biztonságot szolgáló megoldásokra. 4.4.
A tűzvédelmi szolgáltató működése a gazdálkodó szervnél
A tűvédelmi törvény. 19. §-a olyan választási lehetőséget biztosít a gazdálkodó szerv vezetője, tulajdonosa számára, hogy tűzvédelmi szolgáltató is igénybe vehető a tűzvédelem biztosítása érdekében. A tűzvédelmi vállalkozók szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos alapvető szabályokat a vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény határozza meg. A tűzvédelmi szolgáltatóval – amennyiben igénybe vesznek ilyen szolgáltatást - szerződésben kell megállapodni a szolgáltatás tartalmáról, a szolgáltató működéséről, a szerződő felek jogairól és kötelezettségéről, illetve a szolgáltatás körében keletkezett vitás kérdések rendezésének módjáról. 4.4.1. A tűzvédelmi szolgáltató, mint vállalkozó tevékenységével
kapcsolatos alapvető szabályok (a Polgári Törvénykönyv alapján)* A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles. *
forrás: internet
11 A vállalkozási szerződés visszterhes ügylet, vállalkozási díj mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg. Az ellenszolgáltatás magában foglalja a vállalkozó költségeit - anyagköltség, bérköltség, a vállalkozás közvetett költségei - és nyereségét is. A vállalkozó a munkát saját költségén és saját kockázatára végzi el. A vállalkozó kockázata körébe tartozik, hogy a kialkudott vállalkozói díj fedezi-e az eredmény létrehozásának költségét. Minthogy a vállalkozó a munkát a saját költségén köteles elvégezni, a megrendelő nem köteles a díjat előre megfizetni vagy előleget adni, hanem a teljes díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A felek azonban a szerződésben másként is megállapodhatnak. Kiköthetik, hogy a szolgáltatás bizonyos részeinek teljesítése után a vállalkozó részszámlázásra jogosult, vagy megállapodhatnak abban is, hogy a megrendelő előleget fizet. Nem követelhető azonban vállalkozási díj részteljesítés esetében, ha a szolgáltatás oszthatatlan. A teljesítési határidő kikötése lényeges szerződési elem, tekintettel arra, hogy többnyire csak így állapítható meg a teljesítés esedékessége, illetőleg alkalmazhatók a késedelemből eredő jogkövetkezmények. A teljesítési idő meghatározható határidő vagy határnap kikötésével. Nem kell kikötni kifejezetten a teljesítés idejét, ha a szerződés tárgyából (pl. meghatározott napon végzett hatósági ellenőrzésen a megrendelő cég érdekeinek szakmai képviselete) a vállalkozó a határidőt egyértelműen megállapíthatja. A vállalkozó alapvető kötelezettsége a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. A szerződésszerű teljesítés az eredmény átadás-átvételével következik be. A vállalkozó elsősorban az eredmény szolgáltatásáért felel, de köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. A vállalkozó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni. Az utasítási jog a szerződés valamennyi létszakában, tehát a szerződéskötéstől a teljesítésig megilleti a megrendelőt. Ugyanakkor az utasítások nem irányulhatnak a munka megszervezésére, és nem tehetik a teljesítést terhesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől a szerződésben mindkét irányban eltérhetnek, vagyis kizárhatják a megrendelő utasítási jogát, de rendelkezhetnek úgy is, hogy az utasítási jog kiterjedjen a munka megszervezésére is. A vállalkozási szerződést a vállalkozó nem köteles személyes munkavégzés útján teljesíteni, vagyis alvállalkozó igénybevételére jogosult. Az alvállalkozó a vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés alapján meghatározott részszolgáltatás elvégzésére vállal kötelezettséget. Minthogy azonban a személyes munkavégzés nem fogalmi eleme a szerződésnek, a vállalkozó akár a szolgáltatás elvégzését teljes egészében egy vagy több alvállalkozónak adhatja ki. Amennyiben a szolgáltatás elvégzése jogszabályban meghatározott képesítéshez, vagy szakvizsgához kötött, a szerződésben ki kell kötni a teljesítést végző személy képesítési követelményeit. Mivel a megrendelő és az alvállalkozó között nem jön létre szerződéses viszony, a megrendelő felé a vállalkozó tartozik felelősséggel az alvállalkozó szerződésszegő magatartásáért. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. A megrendelő alapvető kötelezettsége a szolgáltatás átvétele és a vállalkozó díjának megfizetése. A díj főszabályként a szolgáltatás tényleges teljesítésekor válik esedékessé. Amennyiben lehetséges a szolgáltatás részletekben való teljesítése, és a felek a szerződésben így rendelkeztek, a díj arányos részét a részteljesítés időpontjában kell megfizetni. A vállalkozási szerződéshez kapcsolódó munkavégzés a szolgáltatástól függően vagy a vállalkozó műhelyében, irodájában vagy a megrendelő által kijelölt helyen történik. Ez utóbbi esetben a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A megrendelő ezen kötelezettségének elmulasztása ún. jogosulti késedelemnek minősül. A késedelem jogkövetkezménye, hogy a vállalkozó mindaddig megtagadhatja a munka megkezdését, amíg megrendelő a munkaterületet nem adja át. Ha a megrendelő ezt a kötelezettségét a vállalkozó által kitűzött megfelelő határidő alatt sem teljesíti, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést is követelhet. A megrendelő a vállalkozási szerződés teljes tartama alatt jogosult, jogszabály, illetve a szerződés által meghatározott esetekben pedig köteles a tevékenység kifejtését ellenőrizni. Az ellenőrzési jog lehetőséget biztosít a hibák olyan időpontban történő felfedezésére, amikor azok jelentősebb
•
12 többletköltség nélkül korrigálhatók. A vállalkozót ugyanakkor nem mentesíti a szerződésszegésért való felelőssége alól, ha a megrendelő elmulasztja, vagy nem megfelelően gyakorolja ellenőrzési jogát. A vállalkozási szerződés teljesítése során a megrendelő köteles a tudomására jutott - és a vállalkozó tulajdonát képező - szellemi alkotáshoz fűződő jogokat tiszteletben tartani. Ha a megrendelő a szerződés teljesítése során új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A titoktartási kötelezettség megszegésével okozott kárért a megrendelő felelősséggel tartozik. A vállalkozót szintén titoktartás kötelezi a megrendelő érdekeit érintő bizalmas adatok tekintetében. A megrendelő, mint az "ügy ura" - ha a szerződés megkötése után bekövetkezett változások következtében a teljesítésre nincs szüksége - a szerződéstől bármikor elállhat. A megrendelő elállási joga nincs feltételhez kötve, tehát indokolási kötelezettség, illetőleg az érdekmúlás bizonyítása nélkül mindaddig gyakorolhatja az elállást, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg. Bár a megrendelő az elállási jogot bármikor gyakorolhatja, az elállás értelemszerűen csak a tényleges teljesítés előtt lehetséges, hiszen a teljesítés egyébként is megszünteti a szerződést. Elállása esetén a megrendelő köteles a vállalkozó teljes kárát megtéríteni. A vállalkozási szerződés megkötésétől a szerződés teljesítésén át egészen a szerződés megszűnéséig a felek együttműködésre kötelesek, azaz elősegíteni tartoznak a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek kölcsönös teljesítését. Ebben a körben a vállalkozó köteles a megrendelőt haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, amely a vállalkozás eredményességét vagy határidőben történő teljesítését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a vállalkozó felelősséggel tartozik. A szolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége és a panaszkezelés a 2009. évi LXXVI. törvény alapján. A szolgáltató legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben világos és egyértelmű módon, az igénybe vevő külön kérése hiányában is közli a szolgáltatás igénybe vevőjével: - a szolgáltató nevét, jogi formáját, - székhelyének vagy a szolgáltatás nyújtásában közvetlenül érintett telephelyének címét, ennek hiányában lakcímét, valamint a levelezési címet vagy egyéb elérhetőségét (elektronikus levelezési cím, internetes cím, telefon- vagy telefaxszám), amelyen keresztül vele gyors, közvetlen és tényleges kapcsolat létesíthető, és amelyen keresztül a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltató szolgáltatási tevékenységével összefüggő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát vagy egyéb tájékoztatási igényét közölheti, - ha a szolgáltató létrejötte cég- vagy egyéb közhitelű nyilvántartásban való bejegyzéshez kötött, a vonatkozó nyilvántartás megnevezését és a szolgáltató nyilvántartási számát vagy egyéb nyilvántartásbeli azonosítóját, - ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a letelepedésének helyén engedélyezéshez vagy hatósági nyilvántartásba vételhez kötött, az engedélyező vagy nyilvántartást vezető, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság megnevezését és elérhetőségét, - szabályozott szakma esetén annak a szakmai szervezetnek vagy testületnek a megnevezését, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette, valamint a szolgáltató szakmai címét, annak az államnak a megnevezésével, amelyben azt megszerezte, - ha a szolgáltató rendelkezik szakmai biztosítékkal, ennek lényeges adatait, ideértve a szakmai biztosítékot nyújtó szervezet nevét és elérhetőségét, a szakmai biztosítékot megalapozó szerződés azonosításához szükséges adatokat, a szakmai biztosíték által fedezett kockázatokat és szakmai biztosíték területi hatályát, - a szolgáltató által alkalmazott általános szerződési feltételeket, külön kiemelve a szerződésre alkalmazandó jogra és a jogvita esetén a joghatóságra vagy az illetékes bíróságra vonatkozó szerződési kikötéseket, - azt, hogy a szolgáltató milyen - nem jogszabályban előírt - jótállást vállal, - a szolgáltatás díját, ha a szolgáltató azt adott szolgáltatástípusra előre meghatározza, - a szolgáltatás egyéb lényeges jellemzőit, ha azok a körülményekből egyébként nem következnek. A fentieken túl, a szolgáltató legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon, az igénybe vevő erre irányuló külön kérése esetén közli a szolgáltatást igénybe vevővel: ha a szolgáltató olyan szolgáltatást nyújt, amelynek díját előre nem határozta meg,
13
• •
•
•
- a szolgáltatásért ténylegesen fizetendő díjat, vagy - ha a szolgáltatás tényleges díja a szolgáltatásra irányuló szerződés megkötése vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt objektív okokból nem határozható meg, a szolgáltatás díja kiszámításának módját oly módon, hogy a ténylegesen fizetendő díj összege ez alapján ellenőrizhető legyen, vagy a ténylegesen fizetendő díj összegére vonatkozó, kellően részletes és megalapozott feltevéseken alapuló előzetes becslést az alapjául szolgáló feltételezésekkel együtt; szabályozott szakma esetén azt az elérhetőséget, ahol a szolgáltatóra a letelepedésének helyén alkalmazandó szakmai szabályok bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhetőek; a szolgáltató által vagy más szolgáltatókkal közösen vagy azokkal kötött partnerségi megállapodás keretében folytatott, az adott szolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, annak ellátását adott esetben befolyásoló egyéb szolgáltatási tevékenységeket, valamint azokat az összeférhetetlenségi szabályokat és egyéb intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ezen egyéb szolgáltatási tevékenységek vagy partnerségi viszonyok az igénybe vevőnek nyújtandó szolgáltatás teljesítését hátrányosan ne befolyásolhassák; ha a szolgáltató az adott szolgáltatási tevékenységet szabályozó valamely magatartási kódex hatálya alatt áll, a vonatkozó magatartási kódex elektronikus formában ingyenesen, bárki számára korlátozásmentesen való elérhetőségét, a rendelkezésre álló nyelvi változatok megjelölésével együtt; ha a szolgáltató olyan magatartási kódex hatálya alatt áll, vagy olyan szervezet tagja, amely a szolgáltatók és az igénybe vevők közötti jogviták nem bírósági úton való rendezésére szolgáló vitarendezési eljárást biztosít, ennek tényét, valamint az érintett vitarendezési eljárás jellemzőire és igénybevételének feltételeire vonatkozó további részletes tájékoztatás elérhetőségét.
A fenti szükséges információkat - a szolgáltató választása szerint • külön kérés nélkül az igénybe vevőnek nyújtott egyedi tájékoztatás, • a szerződéskötés vagy a szolgáltatásnyújtás helyén az igénybe vevők számára korlátozás nélkül, könnyen hozzáférhető általános tájékoztató dokumentum, • a szolgáltató által megadott elérhetőségen (honlapon) folyamatosan és könnyen hozzáférhető elektronikus tájékoztató, vagy • az igénybe vevők rendelkezésére bocsátott, az adott szolgáltatást részletesen ismertető tájékoztató dokumentumok vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció formájában kell az igénybe vevők rendelkezésére bocsátani. A szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatással összefüggésben az igénybevevő által közölt panaszt köteles haladéktalanul megvizsgálni és szükség szerint orvosolni, vagy ha a panasszal nem ért egyet, erről a panaszost tájékoztatni. Ha a panasz kivizsgálása nyomban nem lehetséges, erről a tényről, és a panaszra való válaszadás várható időpontjáról kell az igénybe vevőt haladéktalanul tájékoztatni. A panaszt a szolgáltató - ha törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - legkésőbb harminc napon belül köteles írásban megválaszolni, kivéve, ha a szóbeli panaszt nyomban orvosolja. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató köteles az igénybe vevőt írásban tájékoztatni ennek indokairól és arról, hogy panaszával annak jellege szerint - mely hatóságnál kezdeményezhet eljárást, továbbá milyen egyéb nem hatósági vagy bírósági vitarendezési módokat vehet igénybe, az ilyen eljárás megindításához vagy vitarendezési mód igénybevételéhez szükséges információkkal együtt. A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a fentiekben leírt követelmények betartását.
4.4.2. A szolgáltatóval kötött szerződésben célszerű és szükséges •
rendezni az alábbi viszonyokat: a szerződés alanyainak pontos azonosítását, • a szolgáltatás tárgyát, tartalmát, terjedelmét, formáját, gyakoriságát, pl. komplex tűzvédelmi szolgáltatás, egyedi, vagy rendszeresen ismétlődő feladatellátás, ami lehet: a tűzvédelmi szabályzat elkészítése, a szükséges módosítások végrehajtása,
14 a létesítéssel összefüggő feladatok teljesítése (tárgyalás a tervezőkkel, illetve kivitelezőkkel), a tűzvédelmi használati és működési viszonyok ellenőrzése, a munkahelyekre való belépés, dokumentációk megtekintése, az adatok biztosítása, a feladatok ellátásához kapcsolódó jegyzőkönyv, feljegyzés, intézkedési terv készítése, a munkavállalók tűzvédelmi oktatása, a vezetendő tűzvédelmi nyilvántartások köre, a tűzvédelmi iratok kezelése, annak helye és módja, a tűzvédelmi hatóságokkal való kapcsolattartás, tűzoltó készülékek, vízforrások, nyilvántartása, ellenőrzése, a tűzvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatával, javításával kapcsolatos feladatok, stb. • a kapcsolattartás érdekében a felek részéről kik a kapcsolattartó és képviselő személyek, • a megbízó utasítási joga, vagy annak korlátai, • alvállalkozó igénybevétele, vagy kizárása, a teljesítést végző képesítési követelménye, • a szolgáltatás ellenértéke, a teljesítésigazolás, a fizetés és az elszámolás módja, • a tűzvédelmi szolgáltató tudomására jutott technológiai, üzemi, üzleti, titkok megőrzése, esetleg a megrendelő titoktartási kötelezettsége, • az intézkedési jogkör terjedelme, tartalma, ügyviteli rendje, • a teljesítéshez szükséges feltételek biztosítása, a teljesítés ellenőrzése, • a szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége, • a teljesítési határidők meghatározása, • a szolgáltatás eredményének átadás – átvétel módja, • a szerződés felmondásának feltételei, • a vitás kérdések rendezésének módja. Egy tűzoltó készülékjavító, karbantartó szolgáltatói szerződésre példát a melléklet tartalmaz.
4.5. A tűzvédelmi szervezet finanszírozása A tűzvédelmi szervezet működésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket a fenntartónak (üzleti) pénzügyi tervében szükséges tervezni, amelynek fő költségelemeit a tűzvédelmi szabályzatban célszerű meghatározni. A tűzvédelmi szervezettel kapcsolatos költségként főképp a következő kiadások jelentkeznek: • a tűzvédelmi munkatársak bére, járulékai, juttatásai, megbízási díjak, tűzvédelmi szolgáltatásért fizetendő díjak, • a tűzvédelmi szervezet képzése, a tűzvédelmi oktatás, a vizsgáztatás és a rendszeres továbbképzés, továbbá a szakanyagok beszerzése, valamint a szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel, • a létesítményi tűzoltóság fenntartási, működési költségei, fejlesztési forrásai. Az üzem, illetve szervezet tűzvédelmi szempontból biztonságos működésével kapcsolatos egyéb költségeket az éves pénzügyi tervben (üzleti tervben) a
15 tűzvédelmi szervezet (szakember) által meghatározott, egyeztetett szükségletek szerint kell tervezni.
4.6. A tűzvédelmi feladatok tervezése. A gazdálkodó szerv biztonságos működése érdekében a tűzvédelmi feladatokat tervezni kell. E tervező tevékenység nem lehet független a gazdálkodó szervezet stratégiai, középtávú és rövidtávú fejlesztési, gazdálkodási, pénzügyi, humánpolitikai terveitől. Biztosítani kell, hogy a tűzvédelmi tervezés szervesen beépüljön a gazdálkodó szerv tervezési rendszerébe. Ez a tűzvédelmi szabályzatban történő tervezési feladat és felelősség meghatározásával oldható meg. A tűzvédelmi tervezés a tűzvédelmi feladatok ellátásának, a jövőbeni feladatoknak, az azokhoz kapcsolódó személyi, tárgyi, pénzügyi és szervezési tennivalóknak a számbavételét, kijelölését jelenti. E tervezőtevékenységben meghatározó szakmai előkészítő szerepe van a tűzvédelmi munkatársnak (esetleg szolgáltatónak) és a létesítményi tűzoltóparancsnoknak. Fontos, hogy ezek a tervek koordináltak legyenek az üzembiztonság más szakterületeivel (munkavédelem, vagyonvédelem, környezetvédelem) is. Az elkészült és előzetesen egyeztetett terveket a gazdálkodó szervezet vezetője (vezetése) fogadja el és részére kell beszámolni a végrehajtás helyzetéről (eseti és éves beszámolás). A tervezés és a beszámolás alapvető helyi szabályait a gazdálkodó szervezet Tűzvédelmi Szabályzatában kell rögzíteni. A tervek és azok realizálására vonatkozó dokumentáltság épüljön be a gazdálkodó szerv minőségbiztosítási rendszerébe és az auditok során azok legyenek értékelve. Fontos, hogy a tűzvédelmi biztonsági szakterületre vonatkozó tervek reálisak, megalapozottak és végrehajthatók legyenek. Ez elképzelhetetlen, ha a tűzvédelmi szakember nem rendelkezik a tűzvédelem személyi és tárgyi feltételeiről pontos és naprakész kimutatásokkal és más kiépített információforrásokkal. A tervezés időszakában szükség lehet egyes tűzvédelmi anyagok, eszközök és szolgáltatások árairól történő tájékozódásra is. A tervezésnek fontos része, egyben a tervek elfogadásának garanciája lehet, az egyes tervezett feladatok szükségességének előzetes egyeztetése és meggyőző alátámasztása, indokolása. Ez a tűzvédelmi szakember feladata. Érezhető legyen az indokolásban a tervezés jogi és műszaki megalapozottsága, a pénzügyi vonatkozásoknál a költségek indokoltsága és - az elfogadható biztonság határain belül - a takarékos megoldások keresése. A tervek tartalmazzák a végrehajtásért felelősök megjelölését és a végrehajtás határidőit is. A tűzvédelmi munkára vonatkozó tervezőmunkának fontos tartalmi részei és területei az alábbiak: - a tűzvédelmi beruházások, felújítások, eszközbeszerzések, vásárolt szolgáltatások várható tartalma és költségkihatásai, - a tűzvédelmi szervezet működési költségei, - a létesítményi tűzoltóság fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok, a tűzoltók éves egészségügyi alkalmassági vizsgálata, az élet – és balesetbiztosítás költségei, egyen és védőruhák, védőfelszerelések, - a tűzvédelmi feladatokat ellátók díjazásával kapcsolatos tervek, (tűzvédelmi munkatársak, megbízási díjak, szolgáltatók, szakértők díjazása, stb.), - a tűzvédelmi eszközök, berendezések időszakos felülvizsgálatainak esedékességei és költségei,
16 - a villamos berendezések, villámvédelem, épületbiztonsági berendezések, éghető folyadék tároló tartályok, kazánok és más tüzelőberendezések időszakos felülvizsgálatainak esedékessége, ütemezése és költségei, - a munkavállalók tűzvédelmi továbbképzésének ütemezése, a tűzvédelmi szakvizsga esedékességek ütemezése, a létesítményi tűzoltóság és a tűzvédelmi szervezet tagjainak képzése, továbbképzése, - a tűzvédelmi viszonyok ellenőrzésének rendszeres ütemezése, a tűzvédelem egyes kiemelt területein a vizsgálatok tervezése, - tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványokkal kapcsolatos feladatok, - a tűzvédelmi szervezet és a tűzvédelmi szakember munkaprogramja, feladatterve, stb. (a gazdálkodó szervezet sajátosságaitól függően.)
4.6.1.A gazdálkodó szerv tűzvédelmi költségvetési tervének főbb összetevői A gazdálkodó szervezet éves költségvetésének elkészítésekor az esedékes feladatok végrehajtásának költségeit kell számba venni, megadni. Néhány, leggyakrabban előforduló tűzvédelmi feladat, amelynek anyagi vonzatai lehetnek: Személyi kiadások 1. a létesítményi tűzoltóságok kiképzési költsége, 2. a létesítményi tűzoltóparancsnok, illetve a készenléti szolgálatot ellátók díjazása, 3. a tűzvédelmi képzések, szakvizsgák költségei, 4. a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatott továbbképzésen való részvétele, szakirodalommal való ellátása, 5. a tűzoltók alkalmassági vizsgálatai, valamint az élet – és balesetbiztosítások költségei. A tűzvédelmi felülvizsgálatok 6. beépített tűzjelző - és oltóberendezések, hő – és füstelvezető, valamint biztonsági szellőző rendszerek felülvizsgálata, 7. tűzoltó készülékek ellenőrzése, nyomáspróbája, cseréje, 8. tűzoltó vízforrások ellenőrzése, javítása, 9. villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, villámhárítók, elektrosztatikai védelmi berendezések felülvizsgálata, 10. tűzvédelmi megfelelőségi vizsgálatok költségei. Tűzvédelmi felszerelések beszerzése 11. kiselejtezett tűzoltó készülékek pótlása, 12. felvilágosítást, tájékoztatást adó táblák, biztonsági jelölések, piktogramok, utánvilágító táblák beszerzése, 13. tűzoltó szakfelszerelések, tűzcsapszerelvények, lejárt oltóanyagkészlet pótlása, stb. Tűzvédelmi eszközök üzemeltetése 14. kismotorfecskendő, tűzoltó gépjárművek üzemanyag-ellátása, időszakos felülvizsgálata, 15. gyakorlatok, vagy tűzoltás során felhasznált tűzoltó készülékek újratöltése, 16. biztonsági világítás és irányfény fényforrásai, tartalék áramforrásai, 17. belső közlekedési utak szélei megkopott jelöléseinek festése, frissítése stb.
17
MELLÉKLET Példa egy tűzoltó készülék karbantartási szerződésre
Karbantartási szerződés Amely létrejött egyrészről a .................................... (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről a BALUKAI Tűzvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság (Budapest,1173 Leányvár utca 51. ügyvezető neve: Késes Sándor, Tel: 06-70204-17-25, adószám:13164221-2-42, BM OKF nyilvántartási száma: 277 -2 228/2009) mint vállalkozó ( a továbbiakban Vállalkozó ) között az alábbiak szerint: Szerződés tárgya:
2.1.
a Megrendelő telephelyén (......................................) alatt, felszerelt valamint raktárkészletében lévő tűzoltó készülékek ellenőrzése, karbantartása, nyomáspróbája.
1.
Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a szerződés tárgyánál meghatározott kézi tűzoltókészülékek ellenőrzési, karbantartási munkáinak elvégzését az alábbi, részleteiben közölt feltételek szerint.
2.
Vállalkozó feladata, kötelezettségei:
A Vállalkozó felméri, hogy a Megrendelő készülékei milyen előírás alá tartoznak. Az 1998. február 18. előtt engedélyezett készülékeket 6 havonta, az MSZ EN 3 szabvány alapján engedélyezett készülékeket 12 havonta ellenőrzi. A különböző előírások alá eső készülékeken különböző időszakonként elvégzendő felújítás (nyomáspróba) kötelező karbantartások esedékességére a Vállalkozó felhívja a Megrendelő figyelmét, illetve igény szerint elvégzi azokat.
3.
Vállalkozó a Megrendelő telephelyén felszerelt illetőleg raktározásában lévő tűzoltó készüléket a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet és az üzemeltetői előírások figyelembevételével ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét és a tapasztalat eredményét a Tűzoltó Készülék Nyilvántartási Naplóba (továbbiakban: Napló) rögzíti. A Napló kitöltése a Megrendelő képviselőjének jelenlétében történik. A Naplóban feltüntetésre kerül a készülék sorszáma (ha van) , fajtája , szabványszáma, az ellenőrzés időpontja, az esetleges megjegyzések és feltárt hiányosságok.
3.1.
Az ellenőrzési tevékenység magában foglalja a készülék megtisztítását és a fali felfüggesztés állapotának megvizsgálását. Az ellenőrzés során felmerült hibákat, hiányosságokat ( pl.: töltés, javítás, nyomáspróba ) a Vállalkozó az éppen aktuális javítási árlista alapján elvégzi, miután a Megrendelővel egyezteti a várható költségeket és a javítás várható időtartamát. Ha a készülék állapota megfelelő, úgy Vállalkozó a tűzoltó készülékeket ellenőrzési jeggyel és hologrammal látja el, amelyen feltünteti az ellenőrzés időpontját és ellátja azt kézjegyével. Ha a tüzoltkészülék javítása két hétnél hosszabb ideig tart, akkor vállalkozó a javítás idejére csere tűzoltó készüléket biztosít. A karbantartásra elszállított, illetve a cserekészülékek átadás – átvétele a készülékek gyári száma alapján történik.
3.2.
Amennyiben a készülék selejtezésre szorul, arról a vállakozó tájékoztatja Megrendelőt. Vállalkozó elvégzi a készülékek selejtezésével, ártlmatlanításával és megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat, amelyről selejtezési jegyzőkönyvet állít ki. A selejtezést és megsemmísítést igazoló dokumentumokat Megrendelő részére eredetben
18 biztosítja. A selejtezés után a Megrendelővel egyeztetve gondoskodik a készülék pótlásáról.
3.3.
Tűzeset kapcsán vagy egyéb okból használt készülékek karbantartását, újratöltését a telefonon történt értesítéstől számított 5 napon belül a Vállalkozó elvégzi. A javítás időtartamára vállalkozó a Megrendelőnek csere tűzoltókészüléket biztosít.
3.4.
Vállalkozó szavatolja, hogy az általa elvégzett javítási, töltési, felújítási munka szakmailag megfelelő minőségű lesz. A munkára 12 hónapos szavatosságot vállal, amennyiben a készülékeket rendeltetésszerűen kezelik és az előírások szerint tárolják. A szavatossági idő megszakad, amennyiben jelen szerződés is érvényét veszti, vagy ha a tűzoltó készüléket használták, illetve nem rendeltetés szerűen tárolják.
4.
Megrendelő kötelezettségei:
4.1.
A Megrendelő képviselője az időszaki felülvizsgálaton részt vesz, és a Vállalkozó számára rendelkezésre bocsátja a tűzoltó készülékeket és felszereléseket az ellenőrzés céljából. A felülvizsgálat eredményét rögzítő Napló bejegyzést és adatlapot ellenjegyezi.
4.2.
A telephelyre valamint a telephelyen belüli helyiségekbe történő bejutást biztosítja, vagy az ellenőr számára elérhető helyre gyüjti össze a tűzoltó készülékeket.
4.3.
Jogszabályi előírások szerint, Megrendelőnek Tűzoltó Készülék Nyilvántartási Naplót kell vezetni a tulajdonában lévő készülékekről. Ezt a Nyílvántartási Naplót a Vállalkozó külön dijazás nélkül elkészíti a Megrendelő részére.
4.4.
Az MSZ EN 3 szabvány szerint engedélyezett tűzoltó készülékeket negyedévente szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Ezt az ellenőrzést a Vállalkozó külön díjazás ellenében elvégzi.
5.
Vállalkozói díj: Kiszállási díj: .............. Ft/alkalom (Budapesten) A kiszállási dij rovat szerint, Tűzoltó készülék ellenőrzés: ...............Ft/db. Tüzi vízforrás ellenőrzése:............ Ft/db Az árak az áfát nem tartalmazzák. A Vállalkozó az ellenőrzés, javítás végrehajtása után, az adatlap szerint a számlát összeállítja. A fizetés készpénzes vagy a számla dátumától számított 8 naptári napon belüli átutalással történik , a Vállalkozó OTP 11717009-29902616 sz. számlájára. Késedelmes fizetés esetén a Vállalkozó késedelmi kamat felszámítására jogosult, amelynek mértéke a Ptk idevonatkozó rendelkezései szerint a mindenkori törvényes késedelmi kamat. 6.
Szerződő felek a jelen szerződést ................................-i kezdő hatállyal, határozatlan időre kötik. Szerződő felek 3 hónap felmondási időt kötnek ki, melyről a vállalkozó egyoldalúan lemond.
7.
A felmondást írásban, ajánlott levélben kell közölni. A felmondási idő alatt a Vállalkozó köteles a soron következő hátralékos feladatait ellátni , és a Megrendelő köteles az elvégzett munka vállalkozói díját kifizetni.
8.
Vállalkozó a szerződés tárgyánál meghatározott tevékenységének ellátásánál mindenkor a hatályos jogszabályok és szabványok előírásai szerint köteles eljárni.
9.
Amennyiben a Vállalkozó vállalási egységárai anyagár-változás vagy egyéb okokból megváltoznak, úgy köteles erről új árjegyzék megküldésével a Megrendelőt tájékoztatni. Köteles továbbá Vállalkozó azt is közölni, hogy az új árjegyzék szerinti
19 árakat mely időponttól kívánja érvényesíteni. Az árak változtatása csak a megrendelővel történt előzetes egyeztetés után lehetséges. 10.
Vállakozó a részletes üzletszabályzatát megrendelő részére a szerződés megkötése előtt megismerés céljából rendelkezésre bocsátotta, a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.
11.
Jelen szerződés által nem érintett kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.
Szerződő felek jelen vállalkozási szerződést elolvasás és értelmezés után akaratukkal mindenben egyezőnek találták, így azt cégszerűen aláírták. Budapest, 2011.……….……………… .................................................. Megrendelő
…………………………................ Vállalkozó
