3UROyJXV. 5;$OSKDERO\Jy*HVW7HFKÈVYiQ\NXWDWy,QWp]HW.XWDWyEi]LVD. 6DMiW HV]HYHV]HWW ]LKiOiViQ pv I OpEHQ G E UJ V]tYYHUpVpQ NtY O V]LQWH




 

.

 





 

3UROyJXV 5;$OSKDERO\Jy*HVW7HFKÈVYiQ\NXWDWy,QWp]HW.XWDWyEi]LVD

6DMiW HV]HYHV]HWW ]LKiOiViQ pV IOpEHQ GE|UJ  V]tYYHUpVpQ NtYO V]LQWH semmit sem hallott. És ez idegesítette a legjobban. (] D V U  FVHQG $ V]LQWH PHJV]yODOy FVHQG MHJHV Np]NpQW N~V]RWW D félelemmel átitatott tagjain keresztül. A némaságba burkolózó falak mögött SHGLJRWWUHMW ]|WWDKDOiO - ,WW D] 5; $OSKD D]RQRVtWyNyG~ ERO\Jy D *HVW « ÈVYiQ\NXW« %i]LV - $NLIRJMDH]WD]DGiVW««VHJtWVpJHW - +DOOMiN$]RQQDOL«NXiFLyWNpUQN - 9DODPLLGHJHQ««WDOiONR]WXQN - 0HJWi«iNDEi]LVW - 6UJ VHQNOG«YDODNLW - Èii,VWHQHP0iU«YDQQDN - 6HJtW« « ÔÔÔ

1




 

.

 





 

,IHMH]HW KyQDSSDONpV EE

)DOORQ5RKDPFLUNiOy')3 - Uram! – szólt a parancsnokhoz – Fogtam valami adást! Elég zavaros. - Játssza le – mondta a hadnagynak a parancsnok. - Igenis, uram! Azonnal!   1pKiQ\ NDSFVROiV pV D KDQJV]yUyNEyO HU V ]DM N|]HSHWWH HPEHUL V]yIRV]OiQ\RNV] U GQHNNL.pWVpJEHHVHWWVHJpO\NpUpVD]pWHUEH(J\ IpUIL NDSNRGyKDQJMDV]DNDGR]RWWNLDV]WDWLNXV]|UHMHNE O -

,WW D] 5; $OSKD D]RQRVtWyNyG~ ERO\Jy D *HVW « ÈVYiQ\NXW« %i]LV $NLIRJMDH]WD]DGiVW««VHJtWVpJHW +DOOMiN$]RQQDOL«NXiFLyWNpUQN 9DODPLLGHJHQ««WDOiONR]WXQN 0HJWi«iNDEi]LVW 6UJ VHQNOG«YDODNLW Èii,VWHQHP0iU«YDQQDN 6HJtW«

9pJH0HJV]DNDGW2O\DQKLUWHOHQPLQWDKRJ\DQIHOW QW - Ennyi, uram – szólt a hadnagy, közben tekintetét az ezredes felé emelte, de nem nézett bele azokba a hideg, kék szemekbe. Túlságosan jól lehetett benne látni a sok szenvedést, és fájdalmat, amit már láttak. - Vizuális megjelenítés nincs?! – kérdezte. - 1LQFVXUDP&VDNHQQ\LWWDUWDOPD]RWWD]DGiV0iUHOOHQ UL]WHPD] eredetét. A kérdéses bolygó alig 150 06&UH YDQ W OQN pV NE HJ\ KHWH küldték az üzenetet. A D-kódú sávon jött, uram. Ezek szerint tényleg nagy ] UOHKHWQiOXNXUDP - A D-kód – morfondírozott a parancsnok, arcára aggódás jelei ültek YROQD NL KD QHP  OHWW YROQD D NO|QOHJHV RV]WDJ SDUDQFVQRND ± $] D]W jelenti, hogy idegen létformával találkoztak – folytatta tovább a gondolatsort. - -iWVV]DOH~MUDeVV] UMHNLD]DMRNDWDPHQQ\LUHWXGMDpVIXWWDVVDYpJLJ egy T.SZ.E.F.P. –n, 7|UHGpNHV6]|YHJHW(JpVV]p)RUPiOy3URJUDPRQ. - Igenis, uram …kész! Újra lejátszotta. Újra hallhatták azt a reményvesztett hangot. És valami PiVW LV 0LQWKD PDJiW D KDOiOW KDOORWWiN YROQD $ UiGLyED EHV]pO  IpUIL KDQJMiQ NtYO KDOOKDWy YROW D KiWWpUEHQ IRO\y N]GHOHP YpJV  V]yODPDL

2




 

.

 





 

Fegyverropogás. Parancsok. Robbanás. Sikoly. Halálhörgés…és csend. Halotti csend. - Fegyverek?! – inkább magához, mintsem a hadnagyhoz intézte a kérdést, majd egy sokkal fontosabb kérdést fogalmazott meg. – Mi az a hang a háttérben, amikor megszakad az adást? - Azonnal, uram. Erre gondolt, uram? – kérdezte rémülten a hadnagy. - Igen. Pontosan erre – elmeredve hallgatta a hangot. - Azonnali riadó! Mindenki készüljön fel. A legjobb, és legnagyobb IHJ\YHUHN NHOOHQHN JUiQiWYHW N Op]HUSXVNiN URKDPSXVNiN SOD]PDYHW N gépágyúk, lángszórók… kibaszott sok fegyver kell ide! – ordibálta végül a parancsnok. A hadnagy csak figyelt. Még soha nem látta parancsnokát így viselkedni. Véletlenül elkapta azt az érzést, amit a tekintete sugárzott. Azt az érzést, amit soha nem tudott volna elképzelni a parancsnokról. A félelmet. - Kérdezhetek valamit, uram? - Persze, kérdezzen csak – mondta még mindig ingerülten a parancsnok. - …Ezek azok, amire gondolok, uram? - ,JHQILDPD]RN±KDQJ]RWWD]HJ\V]HU iPDQQiOUpPLV]W EEYiODV] ÔÔÔ

3




 

.

 





 

II. fejezet (J\KpWP~OYD

)DOORQ 5RKDPFLUNiOy D] 5; $OSKD ERO\JyQiO RUELWiOLV SiO\iUD iOOYD

Elektromos zörejek visszhangzottak a cirkáló vastag falain, ahogy a szunnyadni látszó számítógépek hirtelen életre keltek, és vad táncba kezdtek. Beindították az életfenntartó készülékek, majd a hibernáló fülkékben intézték feladatukat. Szisszentek az ajtók, pára szállt föl, ahogy az élettelen gépek életet leheltek a tetszhalott katonákba. - 7DOSUDV]pSVpJHLP(J\NHWW ±RUGtWRWWDDSDUDQFVQRN±0DHVWHtáncolni viszlek benneteket, úgyhogy öltözzetek fel rendesen! - De jó, uram! Úgy is régen másztam már bele egy jó pi… - Pofa be, Henderson! - 9DODNLNDSFVROMDIHOMHEEDI WpVW±HOpJHGHWOHQNHGHWWHJ\PiVLNNDWRQD majd megdörzsölte KRPRNV] NHKDMiWVPHJSUyEiOWpOHWHWOHKHOQLHOQHKH]OW végtagjaiba. Akárcsak a többiek. Az eisteini térgörbület ugyan lerövidítette a csillagközi utazásokat, ám így is, eljutni egy távoli csillagrendszerbe több hónapot vett igénybe. Így a NDWRQiN pV iOWDOiEDQ YpYH D] HPEHUHN LG  HO WW PHJ|UHJHGWHN YROQD D PpO\ UEHQ (]W PHJDNDGiO\R]DQGy D] LO\HQ ³UHV´ MiUDWRNDW PpO\DOYiVEDQ töltötték. A modern KLEHUQiOyIONpNEHQPHJiOOWD]LG  Egyetlen hátrány, hogy igen kellemetlen mellékhatásai voltak a hirtelen pEUHV]W QHN(]WPLQGHJ\LNNDWRQDPiVPiVIpOHNpSSHQSUyEiOWDPHJNL ]QL FVRQWMDLEyO 9ROW DNL D] HG] WHUHPEH YHWWH D] ~WMiW HJ\ NLV |QIHMOHV]WpVUH YROWDNLOH]XKDQ\R]RWWVYROWDNLDIHJ\YHUpYHOEtEHO G|WW – Eligazítás 12NRU D] HEpGO EHQ HPEHUHN ± RUGtWRWWD D] H]UHGHV PLHO WWDWHQJHUpV]J\DORJRVRND] ILDLV]pWV]pOHGWYROQD .LVLG HOWHOWpYHO$]HEpGO EHQ - $PDLQHPOHV]N|QQ\ PHQHW±NH]GHWWEHOHD]HOLJD]tWiVEDDURKDP osztagosok parancsnoka. – Nem tudhatjuk pontosan, mire számíthatunk, H]pUW PLQGHQ HVKHW VpJUH IHO NHOO NpV]OQQN $ disken minden rendelNH]pVQNUH iOOy DGDWRW PHJWDOiOKDWWDN $ SDUDQFV HJ\V]HU  HOSXV]WtWDQL minden idegen lényt, és megmenteni az életben maradt telepeseket. Már ha YDQEHO ONHJ\iOWDOiQ.pUGpV" - Szóval csótányvadászat lesz, uram ?! – poénkodott az egyik katona, miközben villájával az újrafeldolgozott burgonyapürének nevezett valamiben turkált.

4




 

.

 





 

- Dehogy. Most poloskákra fogunk lövöldözni – vágott rá a másik. - Csak nehogy egymás VHJJpWO MpWHNV]pW± PRQGWD D] H]UHGHV KDQJMD YLVV]KDQJ]RWWDWHUHPEHQ$OiWV]yODJRVQ\XJDORPpVIHV]OHWOHQYLFFHO GpV HOOHQpUHWXGWDDNDWRQiNIpOQHN9DODKRJ\IHONHOO NHWGREQLD – 0LQGHQHJ\HVOHO WWG|JpUWNDSQDNW OHPHJ\HJ\YHJEXUJXQGLW – (]PiULJHQXUDPeVQ NHWQHPNDSXQNvéletlenül ?! – Ugyan, nem elég neked Takahashi, McCarty és Sander?! – mondta az HJ\LN EDUQD E U  NDWRQD pOFHV KDQJRQ V N|]EHQ YLJ\RURJYD YpJLJQp]HWW D FVDSDWQ LWDJMDLQ – Kapd be, Ramirez! – hangzott a közös válasz. – Inkább ti kapnátok be az enyémet! Egy kis gruppenhez mit szólnátok?! – folytatta tovább Ramirez. Elemében volt. – Na most már elég! – pattant fel Sander, rövidre nyírt fekete haja az égnek meredt, kék szemei villámot szórtak a férfi felé. – Nyugi! – húzta vissza a McCarty hadnagy. – Te meg húzd már le magad, Ramirez! S a pillanatnyi feszültség elült soraik között, de 5DPLUH]J\ ]WHVHQNHUOW ki a csatából. Legalábbis vigyorgó, öntelt arcából ez derült ki. A parancsnok csendben hallgatta a szópárbajt, és készen állt, hogy EiUPLNRU YpJHW YHVVHQ QHNL 'H  PLQGDQQ\LMXNQiO MREEDQ WXGWD H]HNHW D pillanatokat úgy kell kiélvezniük, mintha az utolsók lennének. – Volna egy kérdésem, uram! – Mondja, Olbrychski! – az egyik legjobb, és legokosabb katonája, biztos megint valami kellemetlen kérdést fog feltenni. Olbrychski hajlamos volt rá, hogy a dolgok mögé lásson, és meg volt az a rossz tulajdonsága, hogy szóvá is tette, ami a lelkét nyomta. – Szóval… mindannyian elolvastuk a taktikai adatbázist – nem nézett az ezredesre - … és tudjuk, hogy már két alkalommal találkoztunk ezekkel a lényekkel… - izmos testén, ha lehet még jobban megfeszült a ruha, ahogy PHJSUyEiOWDPHJIRJDOPD]QLD] NHWIRJODONR]WDWyNpUGpVW – Igen. A 6XODFRés a 1RVWURPRlegénységei. Mindkét találkozást túlélte egy személy… - próbált pozitív hatásokat bevinni a beszélgetésbe a parancsnok. – Ellen Ripley, igen tudjuk, uram! De minket igazából a lények érdekelnek… a xenomorfok, vagy mik. – Nos, igen… - ez ugyan titkosított adat volt, de úgy érezte, a katonáinak minden részletet tudni kell, hogy fel tudják venni a küzdelmet ezekkel a lényekkel – amit Ellen 5LSOH\ HOV  WDOiONR]iV XWiQL MHOHQWpVpE O pV D második körül tett vizsgálatok után megtudtunk, az igazán nem sok. Tulajdonképpen csak nagyjából tudjuk, hogyan néznek ki és mire képesek. Az információk szerint az LV-426, akkor még lakatlan, és ismeretlen ERO\JyQ OH]XKDQW LGHJHQ UKDMy URQFVDLEyO NHUOW HJ\ SpOGiQ\ D 6XODFR fedélzetére, egy félreértelmezett rádióadás miatt. A legénység hét tagjából hattal huszonnégy óra alatt végzett, míg végül 5LSOH\QHN VLNHUOW D] UEH

5




 

.

 





 

WDV]tWDQLD $]XWiQ DPLNRU VRN pYYHO NpV EE PHJWDOiOWiN D PHQW KDMyMiW rövidesen megszakadt a kapcsolat az LV-426-on kialakult kolóniával, így a 7iUVDViJ pV D 7HQJHUpV]J\DORJViJ HJ\IDMWD PHQW DNFLyW V]HUYH]HWW DPL NXGDUFED IXOODGW 6 PLQW NpV EE NLGHUOW D 7iUVDViJ PiV FpOEyO DNDUW találkozni az idegen lényekkel… – Miféle célból, uram?! – Kísérletezés miatt, fiam! Azokból a NLEDV]RWW OpQ\HNE O YDODPLIpOH újfajta hadsereget akartak szervezni… – De ha minket csak úgy félredobtak volna, az új “szuperhadsereg” miatt, akkor a Gyarmati Tengerészgyalogságnak is köze lehet az ügyhöz – kapcsolt hirtelen Olbrychski. – +iW HUU O QHP V]ROJiOKDWRN E YHEE LQIRUPiFLyNNDO ± PRQGWD D] H]UHGHV±'HIRO\WDWQiPD]HO DGiVRPDW6]yYDODNROyQLDpVDPHQWpVNUH küldött csapat elpusztult, s a nyomokat a processzor felrobbanása változtatta KDPXYiiPW~OpO NPpJLVDNDGWDNHicks tizedes, és egy kislány a kolónia lakói közül, akik sajnálatosan elhunytak a 1RVWURPRQ NHOHWNH]HWW W ] pV D NpV EEL PHQW NDELQ NpQ\V]HUOHV]iOOiVD PLDWW PtJ D IpOLJ ]HPNpSWHOHQ Bishop, a csapat szintetikus egysége, és Ripley hadnagy egy börtönbolygón ragadtak. Ennyit tartalmaznak a velem közölt adatok, fiam. És hogy a lények milyenek?! Képzeljétek magatok elé legfélelmetesebb rémálmaitokat… WHJ\HWHNUiHJ\ODSiWWDOpVPHJNDSMiWRNH]HNHWDG|J|NHW+LKHWHWOHQOHU V E U pV pOpVL |V]W|Q DPL VDYDV YpUUHO pV YLOOiPJ\RUV PR]JiVVDO SiURVXO Tökéletes J\LONROyJpSHN eV D] HPEHUL WHVWEHQ IHMO GQHN NL ± IHMH]WH EH D parancsnok, és már bánta, hogy belekezdett, mert a katonákon végignézve, OiWWDDV]HPNEHYHJ\O UpPOHWHW – Már csak egy kérdésem lenne, uram – akadékoskodott Olbrychski. - Az HO ]  H[SHGtFLy PHQW DNFLy YROW GH PL YpOHWOHQO EXNNDQWXQN Ui HUUH D] adásra. Valójában milyen céllal jöttünk ebbe a félig felfedezetlen naprendszerbe? – Véletlenek nincsenek, fiam. Legalábbis a tengerészgyalogságnál biztos nincs   PRQGWD NDWRQiV NHPpQ\VpJJHO HOOHQPRQGiVW QHP W U  KDQJRQ D parancsnok. – +iQ\W~OpO UHV]iPtWKDWXQNXUDP?! – kérdezte a telt idomú McCarty. – )RJDOPDP VLQFV ± |UOW KRJ\ YpJUH HOWpUWHN HWW O D NpQ\HV WpPiWyO ± De remélem, hogy minél többre. Az eddig kiépült kolónián ezerkétszáz telepes, kutató, mérnök és munkás volt nyilvántartva. Fegyverek HO tUiVV]HU HQ YROWDN D WHOHSHQ D]]DO IHOYHKHWWpN D KDUFRW pV PLQW D rádióadásból kiderült fel is vették, a dögökkel szemben. – De akkor miért nem jelentkeznek, uram?! – 1HP WXGRP GH D ERO\Jy ~J\ W QLN IRQWRV iVYiQ\L IRUUiV PLYHO D QDUNRQ QHY  NO|Q|V IpP OHO KHO\pUH EXNNDQWDN $PL QHP PLQGHQQDSL vulkanikus tevékenység következtében keletkezett, amit a Társaság az UKDMyN KDMWyP YpKH] KDV]QiO IHO 'H H]W V]HULQWHP WXGMiN $ WHOHS PpJ

6




 

.

 





 

csak kísérleti stádiumban van, nem épült ki teljesen, de ha egyszer kész, tízezer ember befogadására lesz képes. (OLVPHU IWW\V]yDW|PHJE O – Készüljenek fel, emberek, 14:00-kor kirepülés. A szakaszbeosztásokat megtalálják a KRORNpSHUQ\ Q ± IHMH]WH EH D] H]UHGHV D PRQGDQGyMiW pV D] ételnek nevezett V]yMDV UtWPpQ\W PDMG NLPHQW D WHUHPE O 1\RPiQ LGHJHV duruzsolás keletkezett a katonák asztalainál. Néhányan örültek a nem PLQGHQQDSLIHODGDWQDNpVD]HO WWNiOOyNLKtYiVQDNpVPHJSUyEiOWDWiVQDN   $] HON|YHWNH]HQG  LG  D IHONpV]OpVVHO WHOW HO PLQGHQNL D VDMiW szakaszához csatlakozott, miután elolvasták a kiosztást. Az összeválogatott legMREEHPEHUHN7L]HQNpWHOV UDQJ~WHQJHUpV]J\DORJRVHJ\V]DNDV] )HO|OW|WWpNWHVWSiQFpOMXNDWIHJ\YHUHLNHWHOOHQ UL]WpNPDMGD]RMC-ket, és a terepjárókat szerelték fel fegyverekkel, és a szükséges eszközökkel. 14:00-kor minden a helyén volt. Indulásra készen állt a három szakasz. Egy-egy RMC-vel, 6yO\RPPDO, szálltak alá a rideg bolygóra. Mindegyik fedélzetén egy APC, harci terepjáró bújt meg, s benne a katonák. 6iUJDIpQ\ OiPSiNERUtWRWWiNEHD6yO\PRNDW, miközben megnyílt alattuk D EHOV  ]VLOLSNDSX $ )DOORQ kifogástalan, és az egyik legjobban felszerelt csillagközi cirkáló volt, ám bolygóközi utazásra nem felelt meg. Ezért a NLVHEEWHUPHW VLNOyNNDOV]iOOWDNOHDERO\JyIHOV]tQpUH – .OV  ]VLOLSNDSX Q\LWYD ± pV PHJOiWWiN D] DODWWXN IHV]O  FVLOODJRN J\|Q\|U YiV]QiWpVD]|OGHViUQ\DODW~ERO\JyNDYDUJyOpJN|UpW±6yO\RP HJ\HOV]DNDGiV±UHFFVHQWDUiGLyEDQD]HOV 50&SLOyWiMiQDNDKDQJMDpV a dokk-karok elengedve a több ezer tonnás terhet, alámerült a légüres térbe. %HLQGXOWDND]LPSXO]XVKDMWyP YHNpVDKDMyDQHYpKH]LOO HQV]HOWHiW~WMiW a bolygó felé. Nyomában járt a két másik RMC is. A Lerron, pontosabban az RX-768 $OSKD QHY  ERO\Jy N|]HSHV PpUHW volt, azaz a Földnél talán kicsit nagyobb, és e távoli naprendszer ötödik bolygója. A naprendszer félig még felfedezetlen volt, és szinte teljesen NLKDV]QiODWODQ (GGLJ FVXSiQ HJ\ ERO\Jy NHUOW D] pUGHNO GpV középpontjába, és az a Lerron volt. A szonda a QDUNRQ QHY  pUF Q\RPDLW mutatta ki a déli féltekén, és ez a Társaságot roppant érdekelte. Azonnal el is NH]GWH D NXWDWiVRNDW pV HJ\ WHOHSHW OpWHVtWHWW D OHJQDJ\REE OHO KHO\ N|]HOpEHQ$WHOHSODVVDQpSOWGHD]LG D7iUVDViJQDNGROJR]RWW Szinte hihetetlen volt, hogy pont egy ilyen kietlen bolygón fognak valamit WDOiOQL eV WHVVpN $ ERO\JyQ PpJ PLQGLJ P N|G  YXONiQRN GROJR]WDN pV okádták magukból a forró magmát, és a kénes füstöt, ami a bolygó légkörét zöldes-sárgára színezte. Ezek a vulkánok nem olyanok voltak, mint a Földiek. Némelyik a 0W(YHUHVWcsúcsával vetekedett, és számos jóval meg is haladta azt. Amik mellett 6DQ 3HGUR QHY  I|OGL OHJPDJDVDEE YXONiQ elbújhatott.

7




 

.

 





 

$]HJpV]ERO\JyY|U|VV]tQ YROWDNiUD0DUVpVKRPRNRVV]LNiUI|OGMHLW csak itt-ott törték meg tavak, vagy tengerek. Dimbes-dombos felszínén nyoma sem volt az életnek. Legalábbis eddig nem. Amikor az ember megjelent, és utat tört magának a kopár sziklákba, hogy kiaknázza a bolygó kincseit, minden megváltozott.   (OHLQWH W|EEV]|U PDMG NpV EE HJ\UH ULWNiEEDQ NOGWHN NL XJ\DQ IHOGHUtW FVDSDWRNDWGHD]RNVHPWpUWHNYLVV]DW|EEHUHGPpQQ\HOPLQWDKRJ\ D]HO ]HWHVYL]VJiODWRNPXWDWWiN$OHYHJ WXJ\DQPiUOpOHJH]KHW YpWHWWpN részben, ám még mindig magasabb volt az ammónia-érték, mint a Földön. A ERO\JyKiURPKROGMDPLDWWHOpJHU VV]pOYLKDURNWRPEROWDNGHV]HUHQFVpUH NLV]iPtWKDWyDN YROWDN $ WXGyVRN PHJiOODStWRWWiN HOV  RV]WiO\~ P V]HUHLN kel milyen LG N|]|QNpQWpVKROYDQQDNH]HNDV]pOYLKDURN Akadt már rá példa, hogy a 300 km/ó sebességet is elérte egy-egy nagyobb V]pOKXOOiP(]I OHJDNNRUYROWDPLNRUDKiURPKROGHJ\WWUDJ\RJRWWDGpOL égbolton.   0RVW KiURP DSUy GRORJ W|UWH PHJ H FVHQGHVQHN W Q  ILUPDPHQWXPRW $ három 6yO\RPVXKDQYD]XKDQWDOiDNpQHVWHUPRV]IpUiEDQ$NOV ERUtWiV IHOIRUUyVRGRWW D KDMWyP YHO PHJQ|YHOW V]DEDGHVpV N|]EHQ GH D SDM]VRN azonnal aktiválódtak. – .LKDV]QiOMXN D ³V]pOFVHQGHV´ LG V]DNRW XUDP – szólt hátra a rádión keresztül apilóta. – ËJ\LVHOpJQDJ\DOpJN|ULPR]JiVYDOyV]tQ Ui]QLIRJ – Na, emberek, felkészültek, hogy kiirtsák a dögöket! – ordította túl a KDMWyP E~JiViWD]H]UHGHV±0LQGHQHVHWUHH]MyOIRJHVQLDFVDWDHO WW± D]]DO HO YHWW HJ\ WXFDW My PLQ VpJ  V]LYDUW pV WRYiEEDGWD D EHFVDWROW katonáinak. Végignézett a feszült embereken, akiknek arcát vastagon borította az izzadtság, a légkondicionáló ellenére is. ,GHJHVHNYROWDN7XGWDMyO LVLGHJHVYROWpVD]LGHJHVVpJHOOHQD]HJ\LN legjobb orvosság egy jó szivar volt.   $ WHQJHUpV]J\DORJViJ VRN PLQGHQUH My YROW GH OHJI NpSS DUUD KRJ\ My kapcsolatok révén szinte bármit megszerezhetett egy magasabb rangú tiszt. eV H]WUHQGHVHQNLLVKDV]QiOWD Miután leharapta a végét és meggyújtotta a szivart, élvezve a zamatot a szájában, megfigyelte a többieket. Volt, aki csatlakozott hozzá, és szintén QDJ\IVWIHOK NHWHUHJHWHWWPLQHNKDWiViUDDIVWHOV]tYyD]RQQDOP N|GpVEH OpSHWW 0HJIRV]WRWWD W ON D]W D] pOYH]HWHW DPLNRU D] HPEHU D VDMiW füstpamacsaiban elmerülve elmerenghet, és egyúttal kikapcsolódhat. Ez V]HQWpO\YROW(J\IDMWDP YpV]HW – Hát maga, Olbrychski?! Nem szereti a szivart? – kérdezte az ezredes, miután látta, hogy az elrakta zubbonya zsebébe a remek portékát. – Dehogynem, uram! Csak én majd akkor gyújtom meg, ha már túl leszünk ezen az egész kibaszott rémálmon! – Ne pánikoljon, fiam! &DUSH GLHP használd ki a napot, míg lehet! Ez pontosan a tengerészgyalogosok jelmondata!

8




 

.

 





 

Azzal a terepjáró utasai csendben szálltak a végzetük felé. A hallgatás V]HOOHPHEHIpUN ]WHPDJiWV]tYNOHJPpO\pUH$IpOHOHPYROWD]RN A Gyarmati Tengerészgyalogság tagjai kiváló kiképzést kaptak, de az utóbbi évtizedekben igazán komoly akciók nem voltak. Végül a Földön, és a IHOGHUtWHWW FVLOODJUHQGV]HUHNEHQ FVXSiQ UHQGIHQQWDUWiVUD KtYWiN NHW (J\ egy nagyobb lázadás egy bányász-, vagy börtönbolygón, de valódi ellenfelekkel ezeknek a katonáknak a nagy része még nem találkozott. Közel HJ\ pYH KDJ\WiN HO D )|OGHW KRJ\ HEEH D W|EE IpQ\pYQ\LUH OpY QDSUHQGV]HUEHM|MMHQHN$PLNRUYLVV]DPHQQHNYDOyV]tQ OHJVHPPLVHPIRJ változni odahaza. 0iUKDKD]DPHQQHN$]HO ] WDOiONR]iVD]LGHJHQHNNHOLJHQFV~IRVYpJHW ért. Habár most háromszor annyian voltak, de az idegenek száma ismeretlen. $]H]HUNpWV]i]I E OYDMRQKiQ\DQIHUW ] GWHNPHJ" ÔÔÔ

9




 

yUDP~OYD

.

 





 

,,,IHMH]HW

(J\HGOYDJ\RN &VDNpQPDUDGWDPeQpVDKDOiO$]pOHWUHNHOW KDOiO DPHO\ EiUKRQQDQ OHFVDSKDWRWW $SODIRQUyODIDODNUyODWHVWHNU O«PLQGHQWWRWWYROW 1LQFVPiUVHQNLPiV0LWVHPpUWHNDWLWiQLXPDFpO|WY|]HW WHVWSiQFpORN D QDJ\ W ]HUHM  URKDPSXVNiN pV SOD]PDYHW N $ KDOiO PLQGHQKRYi EHIpUN ]WHPDJiW *\RUV ,V]RQ\~DQ J\RUV $] HJ\LN SLOODQDWEDQ PpJ VHPPLW VHP KDOODV] D]WiQ PiU FVDN D]W YHV]HG pV]UH KRJ\ D VDMiW YpUHGEH IXOODGYD IHNV]HO D KLGHJSDGOyQ 0pJ VRKD QHP OiWWDP LO\HQ J\RUV KDOiOW eV D] FVDN D MREELN HVHW KD J\RUVDQPHJKDOV]«YDQDQQiOURVV]DEELV $]RQ JRQGRONR]WDP KRJ\ LWW KDJ\RP H]W D] HJpV]HW«H]W D QDJ\ V]DUW &VDN D KDQJRN $ KDQJRN QHP HUHV]WHQHN ËJ\ LWW NHOO PDUDGQRP pV N]GHQHP .]GHQHPNHOODKDOiOpUW«DKDOiOODO - Tudod Henderson… elmehetnénk abba bárba… tudod, a Depart ERO\JyQDKROD]RNDMyE U|NYROWDN«NpQHHJ\NLVNLNDSFVROyGiV«GHH]HN D KDQJRN«WH QHP KDOORG NHW" 1D PLQGHJ\ 0LQGHQHVHWUH LGHMH YROQD indulni… a hangok egyre jobban kezdik a fejemben… )HOiOOW PDMG IpOUHO|NWH D] HGGLJ |OpEHQ IHNY  J|PE|O\  WiUJ\DW $] NRSSDQWHJ\HWDMiUP DFpOERUtWiV~SDGOyMiQPDMGORPKiQWRYDJXUXOW $ IpUIL EHOHQp]HWW D VHPPLEH UpYHG  N|G|V V]HPHNEH D SDGOyQ PDMG OHYHWWHDJ|PE|O\ WiUJ\UyODVLVDNRWpVDVDMiWMDKHO\pEHQ\RPWD8J\DQLVa övét elvesztette, már nem is emlékszik hol. Megvizsgálta az M-41-esét; a számláló ötvenhatot mutatott, ötvenhat LVWHQYHUWHSiQFpOW|U O|YHGpNDPL~J\V]DNtWMDV]pWDNiUDWHVWSiQFpOWDNiU a dögök NLEDV]RWW E UpW PLQWKD FVDN pUHWW GLQQ\H YROQD 1pKiQ\ tartaléktárat eltett, ezeket a hulláktól szerezte… a bajtársaitól. N YROWDN D OHJMREEDN Mégis még arra sem volt idejük, hogy kitöröljék a seggüket. Minden olyan gyorsan történt. … – 8UUDP±V]yOWD]HJ\LN*\DUPDWL7HQJHUpV]J\DORJRV – ,JJHQ" 0LLW DNNDU 2OEEU\FKVVNL" ± V]yOW D] H]UHGHV D] $3& YH]HW IONpMpE O PLN|]EHQiWN]G|WWpNPDJXNDWD]DWPRV]IpUiQD]50& YHOpVDV]DEDGHVpVPLDWWHU VHQUi]NyGRWWDMiUP pVEHQQHO NEHOVHMH – 0PDJDOiWWRWWPiULO\HQGG|J|NNHW" – 1QHPPpJQHPOOiWWDPWL]]HGHV'GHEL]WWRVtWKDWWRPUyODKKRJ\ HH]HNURVV]DEE-EDND]|UGG|JQpO

10




 

.

 





 

– .LFVLWUi]DWXUEXOHQFLDPLDWW±UHFFVHQWDUiGLyEyODSLOyWDKDQJMD± /DQGROiV D NRRUGLQiWiN V]HULQW ODQGROiVFVLOODStWyN NL««««« 1DJ\RW]|NNHQWD6yO\RPEHOVHMpEHQDWHUHSMiUyGHYpJUHI|OGHWpUWHN – *\HUQNHPEHUHN±Y|OW|WWD]H]UHGHV±7XFNHU0LXWiQOHWHWWPLQNHW D]RQQDOV]iOOMRQIHOpVOHJ\HQNpV]HQOpWEHQ   $] 50& UiPSDDMWDMD V]LVV]HQYH NLQ\tOW D ODQGROiVNRU pV D SiQFpOR]RWW MiUP NLJ|UGOWD]NRPSOH[XPHO WHUpUH$VLNOyD]RQQDOYLVV]DHPHONHGHWWD OHYHJ EH pV HOHJHW WHWW D SDUDQFVQDN $ KDWDOPDV DWPRV]IpUDSURFHVV]RURN pSOHWHLN|]|WWHOW QWDPHVV]HVpJEHQ   0LQGHQ NLKDOW YROW D] pSOHW N|UO $ GpOL ]VLOLSNDSX EyUNDUERQ ERUtWiV~ IDOD PDJiQ\RVDQ HPHONHGHWW NL D NRPSOH[XP SODV]WLN YHJWiEOiLEyO $] HO WpU FVHQGMpEH NHOO HQ EHOHLOOHWW D] U|NNpQW iFVRUJy URERWLUiQ\tWiV~ PXQNDJpSHNKDGDPHO\HNHWDPpO\VpJLEiQ\iV]DWKR]KDV]QiOWDN   &VHQGHV YROW PLQGHQ $ KDORWWL Q\XJDORP V]LQWH PiU ]DYDUy YROW 6 WXODMGRQNpSSHQ ]DYDUWD LV D NDWRQiNDW 6HKRO HJ\ YLOORJy V]LUpQD YDJ\ KROWHVW«YDODPLLGHJHQ7HOMHVHQNLKDOWQDNW QWDNRPSOH[XPHQQHNDUpV]H $OiPSiNVHP|QW|WWpNPDJXNEyODIpQ\iUDGDWRWRGDEHQWU O – .HWWHV V]DNDV] MHOHQWNH]] ,WW D] HJ\HV ± V]yOW D PLNURIRQED D SDUDQFVQRN – ,JHQLWWDNHWWHV±UHFVHJHWWYLVV]DDYiODV] – 2WWPLDKHO\]HW"±NpUGH]WHUHPpQ\NHGYHD]H]UHGHV – 6HPPLXUDP$]pJYLOiJRQVHPPL2O\DQ NLSXV]WXOW LWW PLQGHQ PLQW 5RGHR/DQG NDUiFVRQ\XWiQXUDP – 5HQGEHQ$NNRUEHKDWROiV'HOHJ\HQHNyYDWRVDN«+iUPDVV]DNDV] LWWD]HJ\HV – «±V]WDWLNXV]|UHM – +iUPDVV]DNDV]MHOHQWNH]]%DWHVLWWDSDUDQFVQRNEHV]pO – « – %DWHVD]LVWHQYHUMHQPHJ-HOHQWNH]]PiUDIHQpEHLV±PRUGXOWIHOD] H]UHGHV DJJyGyDQpVLQJHUOWHQ   $ NOGHWpV HJ\V]HU  YROW pV QRUPiOLV HVHWEHQ WDOiQ KDWiVRV LV $] HJ\HV V]DNDV]EHKDWRODGpOLI EHMiUDWQiOPtJDNHWWHVD]pV]DNUyOiUDPOLNEHD] pSOHWNRPSOH[XP N|]HSH IHOp V D KiUPDV D Q\XJDWL NDSXW YHV]L FpOED PLXWiQ EL]WRVtWRWWiN D WHUHSHW D SURFHVV]RU N|UO (J\V]HU QHN W QW GH YDODKRYi PpJLV KRPRNV]HP NHUOKHWHWW PHUW PiU D] HOHMpQ IHOERUXOW H] D] DQQ\LUDQDJ\UDWDUWRWWHPEHULSUHFL]LWiV – 9LJ\i]]P|J|WWHG«±IHJ\YHUURSRJiV±Èii«EDOUyOLVM|QHJ\«6PLWK YLJ\i]]«JUiQiWUREEDQiV ± ,V]RQ\~ VRNDQ YDQQDN«PLQGHQKRQQDQ M|QQHN«DUJK D E U P V]pWpJHN«VHJtWVpJ«± KDOiOVLNRO\ pV FVHQG 6]LV]HJpV – 8UDP«"±W|UWHPHJKRVV]~LG XWiQFVHQGHWD]HJ\LNWL]HGHV – 9pJH 9pJN YDQ 0LQG PHJKDOWDN D NXUYD pOHWEH 0LO\HQ NLEDV]RWW OpQ\HNH]HN"±D NpUGpVLURQLNXVYROWiPDYiODV]WVHQNLQHPWXGWDYROQD

11




 

.

 





 

6RNiLJ FVDN H]HN D V]DYDN NHUHQJWHN N|U|WWN PLQW D KXV]DGLN V]i]DG G|JNHVHO\ LDPLNHWKRORYLGHyQOHKHWHWWOiWQL « .H]pEHYHWWHDGHWHNWRUW%HNDSFVROWDpVDNpNHVNLVNpSHUQ\ QPHJMHOHQW DIpON|UDODN~KiOyPDMGiOODQGyDQLVPpWO G PpO\KDQJRWDGRWWNLPDJiEyO Üres volt. – A kurva életbe! Hol vagytok rohadt dögök! Apuci megy hozzátok vacsorára! ÈWOpSWHD]pOHWWHOHQOKHYHU WHVWHWpVPDJDP|J|WWKDJ\WDDURQFFViW|UW és mart terepjárót. Kilépett az ajtón. A félhomály, mely a termet körbeölelte, HOWDNDUWDV]HPHLHO ODYpUi]WDWWDpVVDYPDUWDSDGOyW – Az anyád! – szitkozódott, amikor belelépett egy ilyen savmarta lyukba, és valami furcsa nyálka ragadt a bakancsa talpára. Jól tudta mi az. Undorodva ledörzsölte, amikor a detektor hirtelen magas hangon pötyögni kezdett, és megjelent rajta egy fehér folt. 23 méter«««pVHOW QW.LV LG  P~OYD ~MUD PHJMHOHQW D SRQW PiVLN NHWW  WiUVDViJiEDQ« 19««««PHJLQWHOW QWHN – Tudjátok kivel szórakozzatok! – szisszent fel katona, és vérben forgó V]HPHNNHO PHJLQGXOW D OpSFV VRU IHOp DPL D IpO V]LQWWHO PDJDVDEEDQ OpY ajtóhoz vezetett. A C-szektorban, a 24-es részlegben volt, ami alig választotta el az eredeti FpOMXNWyODYH]pUO WHUHPW O'H YROWD]DNLDOHJWRYiEEMXWRWW+DUPLQFKDW HPEHU +DUPLQFKDW NLW Q  NDWRQD pV PLW VHP pUW  QDJ\ DGDJ V]HUHQFVH csomagot kapott a küldetés során. eSSHQDOHJHOV OpSFV IRNUDWHWWHDOiEiWpU]pNV]HUYHLNLpOH] GYHILJ\HOWpN a csendet, és a sötétséget, amikor a mozgásdetektor újra jelzett. 5 méter… s az ajtót elnyelte a plasztik borítású fal… a mozgó halál gyorsan érkezett.. ugrott és csapott… 'HHOYpWHWWH$WL]HGHVEDOUDYHW G|WWYLVV]DMiUP IHOpN|]EHQPiUFpOUD WDUWRWWDDIHJ\YHUWpVO WW$KYHO\QpONOLO V]HUHNGDUDERNDWV]DNtWRWWDNNL a falból, ám mást nem találtak el. Talpra ugrott, és körbenézett a kis teremben. /iWWDDURQJ\RVUDJ\ U G|WWWHUHSMiUyWDYpJV PHQHNOpVEHQEHW|UWIDODW a fényesen szikrázó, falból kilógó, és aláhulló vezetékeket, de a lényt nem látta. Csak a hangját hallotta. Azt az istenverte hangot. A hangot, mely a pokol torkából tört fel. Fémes kaparászás a fenti sarokban«O|YpVHN]iSRUR]WDN«YHW GpV«~MDEE O|YpVHNPHO\HNFXSSDQYDYpJUHYDODPLPiVWLVHOWDOiOWDN(U VV]DJWHUMHGW ahogy a savas vér elkezdte égetni a padlót. A tizedes elmosolyodott. Végre OiWWD D OpQ\W DPHO\ |UG|JL PyGRQ D SDGOyUyO IHOXJURWW D SODIRQUD VDYHV W csorgatva magából, és megindult feléje.

12




 

.

 





 

&pO]RWWpVO WW$EDQiQV]HU IHMV]pWUREEDQWDWHVWW|EELUpV]HDOiKXOOWpV tovább harcolt. Az átkozott karmok tovább karmolták a láthatatlan HOOHQIHOHWpVDKHJ\HVOiQG]ViEDQYpJ] G IDURNLV|UOWWiQFRWMiUW A sátán teremtménye. Ha a közelében lett volna, biztos összevagdossák az éles karmok, vagy a savas vér marja szét rajta a páncélt, és testét egyaránt. ÒMDEEYLOODQiVDGHWHNWRURQpVWXGWDKLEiWN|YHWHWWHO7~OVRNiLJLG ]|WWD PiVLN LGHJHQ KXOOiMiQDN HV]HO V ILJ\HOpVpYHO PLN|]EHQ D] DMWy D KiWD mögött volt. Egy félvállas átfordulás, és féltérdre érkezve az ajtóval szembe került, amikor az kinyílt, útjára indított egy 20 mm-es gránátot a karabély alsó FV|YpE O $ UREEDQiV HUHMH PHJUHQJHWWH D WHUPHW pV IHOV]DNtWRWWD D] acélplatformot«YDODPLQWDNpWXJUDQLNpV]O G|JWHVWpWWpSWHFDIDWRNUD – Hogy dögölnétek meg! – köpte a szavakat és megindult az ajtó felé.   $ IRO\RVy PHO\UH D] DMWy Q\tOW V|WpW YROW DNiU D] U FVDN D YpJpEHQ YLOORJRWW D SODIRQUyO FVRUJy V]LNUDHV  6]LV]HJpV pV D GHWHNWRU ~MUD jelzett… 27 m… 25… 20… és megelevenedett a sötétség.   (O V]|U QHP WXGWD SRQWRVDQ PHJEHFVOQL KRQQDQ M|QQHN D WiPDGyN D IRO\RVy YpJpE O YDJ\ D N|]HO HJ\H]  WiYROViJUD OpY  EHXJUyEyO YDJ\ pSSHQDSODWIRUPDODWWYH]HW V]HUHO DNQiEyOGHDPLNRUPHJOiWWDDYHW G sötétséget, tudta, elkésett. Az a dög úgy ugrotta át a húsz métert, akárha csak OpSHWW YROQD HJ\HW 6]LQWH ~V]RWW D OHYHJ EHQ PLNRU YpJO HOVRGRUWD D katonát. Érezte a vállába maró fájdalmat, amint a dög belevájta éles fogait, és az ROGDOiUD NXOFVROyGy HU V NDUW DPL D WHVWSiQFpOODO HJ\WW HONH]GWH |VV]HSUpVHOQL $] LGHJHQ PDJD DOi J\ UWH D WL]HGHV WHVWpW DNLQHN HJ\UH nehezére esett a légzés. Kétségbeesetten, és dühösen meghúzta a karabély ravaszát. A dög mellkasa berobbant, és a lövedékek elkaszálták a furcsa gerincet, mely mintha a lény testén kívül lett volna.   (OU~JWD PDJiWyO D] XQGRUtWy G|J|W iP tJ\ LV UiIRO\W D WHVWE O D VDYDV folyadék, amely azonnal enni kezdte a páncélt. Az ember agya csodákra képes. Hihetetlen gyorsasággal cselekedett. 5iFVDSRWWDSiQFpONpWYiOORQOpY NLROGyJRPEMiUDPLN|]EHQRUUiWPDUWD D VDYDV E ] pV D WHVWSiQFpO OHPH]HLW HJ\UH MREEDQ HWWH D G|J YpUH $ Np]OHQ\RPDWUD P N|G  JRPERN HJ\ DSUy V]LVV]HQpVVHO HQJHGWHN pV D páncél egy hatalmas lyukkal a mellkasi részen a földre hullott. Ez egy újítás volt ezen a páncélon, és a Földön a tengerészgyalogosok nem értették mire My 8J\DQ PLpUW OHQQH V]NVpJ HJ\ PiVRGSHUF DODWW PHJYiOQL D YpGHOPH] |OW|]HWW O" Kezdett gyanússá válni a dolog. Mindenesetre ezt megúszta. Megnézte a számlálót, majd az üres tár helyére HJ\ ~MDW UDNRWW D IHJ\YHUEH $ NLMHO]  D]RQQDO NLOHQFYHQNLOHQFUH XJURWW Kibiztosította a karabélyt, és megindult eredeti célja felé. Most már a VHPPLW pU  WHVWSiQFpO QpONO (J\ NLV YpUFVHSS D OpQ\HNE O pV PLQGHQQHN

13




 

.

 





 

YpJH 'H pSS H] EHQQH D OpQ\HJ $] L]JDORP iOWDO WHUPHO G|WW DGUHQDOLQ V]pWWHUMHGpVHDWHVWEHQHJ\IDMWDNiEXOWViJRWYDNPHU VpJHWRNR] Ahogy befordult a sarkon, és végre valami világosságot is látott a folyosó YpJpEHQOpY NHUHV]WLUiQ\~IRO\RVyQHJ\DMWyKDONKDQJMiWKDOORWWD(J\DMWy kinyílt. $N|YHWNH] SLOODQDWEDQKiURPLGHJHQURKDPR]RWWIHOpMHDGHWHNWRU UOW SRQW pV KDQJWiQFED NH]GHWW % ]O  SRIiMXNEyO Q\iO FVRUJRWW D SDGOy rácsazatára, és sziszegve közeledtek felé. Az ölni akarás hamisítatlan jeleit sugározták magukból. Az ösztöneik YH]pUHOWpN NHW )HNHWH E UN|Q PHJFVLOODQW D WiYROL OiPSD IpQ\H pV MyO láthatóak voltak az éles agyarak. 6D]RQQDOYiOOiEDPDUWDIiMGDORPDKROD]HO ] SRNROIDM]DWPHJKDUDSWD Alig voltak hat méterre, amikor nagy robbanás rázta meg a folyosót, amint a gránát széttépte azokat. Testrészek repkedtek mindenfelé; csak néhány kar, és láb maradt az átkozottakból. De a robbanás annyira közel volt, hogy a lökéshullám ismét a padlóra küldte a tizedest. Feje nagyot koppant a padlón. – A jó… És fülei még akkor is csengtek, amikor elérte az elágazást. Megnézte a detektort, de az üres maradt. Jobbra egy ajtó, balra egy zsákutca. Vagy mégsem.   $ EDOUD YH]HW  IRO\RVy YpJpEHQ HOHNWURPRV YH]HWpNHN V]LNUi]y NtJ\yL pattogtatták magukból a fényes mérget. Odament, és óvatosan megvizsgálta. Egy hatalmas lyuk volt a platformban IHO pV OH HJ\DUiQW $ My IpO PpWHU iWPpU M  O\XN W|EE V]LQWWHO IHOMHEE NH]G G|WWpVMySiUV]LQWWHODOiEEIHMH] G|WWEH – Mi a franc… - révedt a mélységbe. Csak egyvalami tud ilyesmit tenni. A sav. Ahogy nézett lefele, sziszegés térítette magához. Felnézett, és a sátán SRIiMiEDEiPXOW(J\EDQiQIHM IHMQp]HWWOHUipVUiYLFVRUJRWWDWL]HGHVUH (J\VRUR]DWOHW|U|OWHSRIiMiUyODPRVRO\W(OKDMROWD]DOiKXOOyWHWHPHO OpV KDOORWWDD]RGDIHQWQ\]VJ G|J|NKDQJMiW0HJHUHV]WHWWHJ\~MDEEJUiQiWRW felfelé, és gyors iramban megindult az ajtó felé. Nem várta, hogy a robbanás végezzen az idegenekkel, habár a gondolatra, hogy minél többet kivégezhet, felpezsdült a vére, de legalább eléggé PHJ]DYDUMD NHWDKKR]KRJ\ DGGLJUDMyPHVV]LUHOHJ\HQW ON Elérte az ajtót, és az engedelmesen kinyílt, miközben hallotta háta mögül a GK|GWHQV]LV]HJ G|J|NHW $PLNRUV]HPEHQp]HWWDKDOiOODO$]HOpWRUQ\RVXOyIHNHWHE U KDOiOODO eVHOV|WpWOWHO WWHDYLOiJ … – 2OEU\FKVNLD]HJ\HVHJ\VpJYH]HW MHHO UH,QGXOiV*RRGPDQPDJDD NHWWHVWYH]HWLIHGH]]pND]HJ\HVW±RV]WRWWDDSDUDQFVRNDWD]H]UHGHV±0L SHGLJLQQHQIHGH]]NDVHJJNHW±PRQGWDDWHUHSMiUyYH]HW IONpMpE O

14




 

.

 





 

  $] HJ\HV HJ\VpJ PHJLQGXOW D] DMWy IHOp $ WHFKQLNXV HO YHWW HJ\ NLV V]HUNH]HWHW UiNDSFVROWD D] DMWy SDQHOMpUH OHIXWWDWRWW HJ\ NyGW|U W pV D KDWDOPDV]VLOLSNDSXNRPyWRVDQIHOHPHONHGHWW – 'L 6DQ]R pV 6DQGHU HO UH ± XWDVtWRWW 2OEU\FKVNL ± &VDN yYDWRVDQ VHPPLK VN|GpV   $ EURQ]EDUQD E U  'L 6DQ]R pV V] NH KDM~ 6DQGHU PHJLQGXOW D NRPSOH[XP HJ\LN OHJQDJ\REE IRO\RVyMiQ 6DQGHU Q  YROW GH HOV UDQJ~ NDWRQDpVH]WMyOWXGWD2OEU\FKVNL1\RPXNEDQKDODGWDNDW|EELHNDNHWWHV HJ\VpJ ODVVDQ N|YHWYH IHGH]pNHN P|Jp E~MYD IHGH]WH NHW $ WHUHSMiUy LV PHJLQGXOWDNLKDOWQDNW Q WHOHSEHOVHMHIHOp /HONNEHQPpJPLQGLJRWWYROWD]DNHVHU pU]pVpVIONEHQPpJPLQGLJ RWW YROW DQQDN D UiGLyDGiVQDN D KDQJMD $KRJ\ WiUVDLN NpWVpJEHHVHWWHQ SUyEiOWiNPHQWHQLLUKiMXNDWD]LVPHUHWOHQQHOV]HPEHQ 'L6DQ]RpV6DQGHUODVVDQKDODGWHO UH0LQGHQHVKHW VpJUHIHONpV]OWHQ HO UHV]HJH]HWWIHJ\YHUUHODODSRVDQPHJILJ\HOWHNPLQGHQW $NOV OiWV]yODJRVQ\XJDORPHOOHQpUHEHQWPiUHJ\UHV]HPEHW Q EEYROW KRJ\LWWKDUFIRO\W0pJSHGLJpOHWKDOiOKDUF $KRJ\EHOpSWHNDNRPSOH[XPIDODLN|]pD]RQQDOpUH]WpNDNRQ]HUYOHYHJ W|EEV]|UWLV]WtWRWWULGHJLOODWiWpVKRJ\WHVWNYpJUHVRNNDON|QQ\HEEYROWD JUDYNLHJ\HQOtW QHNN|V]|QKHW HQ$WDNWLNDLDGDWEi]LVWDUWDOPD]WDKRJ\D ERO\Jy JUDYLWiFLyMD N|]HO D PiVIpOV]HUHVH D )|OGLQHN GH QHP JRQGROWiN KRJ\HQQ\LUHIiUDV]WyOHKHW(]pUWNHUOQLNNHOOHWWD]pSOHWHQNtYOLKDUFRW PLYHO D IHOV]tQL JUDYNLHJ\HQOtW N PpJ QHP YROWDN WHOMHVHQ NLpStWYH H]iOWDO KiWUiQ\EDNHUOWHNYROQD   0RVW V]LQWH UHSOWHN D )|OGLYHO HJ\HQO  JUDYLWiFLyEDQ YpUN L]JDWRWWDQ SH]VHJQL NH]GHWW pV LVPpW HOW|OW|WWH NHW D WHQJHUpV]J\DORJRVRNUD MHOOHP] PDJDEL]WRVViJ 'L6DQ]RHU VHQPHJUDJDGWDD],QJUDPJpSiJ\~PDUNRODWiWpVSiV]Wi]WD YHOHDIRO\RVyW)HOYHWWpNDPHJIHOHO IRUPiFLyWOHJ\H] DODNEDUHQGH] GYH YDODPLLJD]iQIXUFViWYHWWHNpV]UH $IpOLJV|WpWVpJEHEXUNROyG]yIRO\RVyIDODLEyOYt]FVRUGRJiOWpVDNLWpSHWW EXUNRODW DOyO NLNDQGLNiOWDN D V]LJHWHOW YH]HWpNHN 'H D] HJ\LN KHO\HQ QHP WpSHWWO\XNYROW – $]DQ\MD±V]yOW6DQGHU±(]WD]RNDG|J|NFVLQiOWiN" – 6L±YiODV]ROW'L6DQ]RpV LVDODSRVDQPHJQp]WHDIRO\RVySDGOyMiED PDUWKDWDOPDVO\XNDW – (OpJDQp]HO GpVE OHPEHUHN1HPDQp]HO GpVpUWNDSMXNDSpQ]QNHW QHPWXULVWDNLUiQGXOiVRQYDJ\XQN±PRQGWDNHPpQ\HQ2OEU\FKVNL – 8UDP YDODPL PR]JiVW pV]OHOHN pV]DNL LUiQ\EDQ 3RQWRVDQ HO WWQN ± PRQGWDPR]JiVGHWHNWRUUDODNH]pEHQD]HJ\VpJHJ\LNWDJMD – .HWWHV HJ\VpJ )DOW|U  NpV]OMHWHN 9HQGpJHNHW NDSXQN ± UREEDQW D UiGLyED 2OEU\FKVNL KDGQDJ\KDQJMD

15




 

.

 





 

  $ )DOW|U  D WHUHSMiUy IHJ\YHUDXWRPDWLNiL DNWLYiOyGWDN pV ]PP|JYH NHUHVWpN D FpOW $] HPEHUHN L]JDWRWWDQ pV IHOFVLJi]YD«YDODPLQW ERVV]~ V]RPMMDOWHOYHYiUWiNDWiPDGiVW 0iUDOLJYiUWiNKRJ\HOpJWpWHOWYHJ\HQHN « (J\IHMQpONOLG|JD]DMWyEDQDPiVLNNHWW DVDYPDUWDO\XNN|UOV]LQWpQ IHMHWOHQO NPpJMREEDQPHJYROWDNFVRQNtWYD/iEXNDWLVHOYiODV]WRWWiND WpUGNQpOD]XQGRUtWyWHVWW O – Álmodom, vagy mi a franc?! Nem értette, mi történhetett. Csak arra emlékszik, hogy amikor kinyílt az ajtó, mögötte egy vicsorgó idegen állt, aztán semmi. Most meg iszonyúan fáj a feje. … 6]HUHWOHN… J\HUH… Már megint a hangok gyötörték, és egy bizonyos irányba csalogatták. Ami közel megegyezett a hármas szakasz behatolási pontjával. A hang a fejében szólalt, és nagyon kedves volt. Legszívesebben már most gazdái karjai közé vetette volna magát. Fegyverropogás. – Gyerünk, már Julio, az Istenit! Csipkedd magad! – ordította egy hang nem is olyan messze. De abban biztos volt, hogy a fegyverek zaját is onnan hallotta. Már megint álmodik, vagy mi? Belépett az ajtó mögötti hatalmas terembe, és körbenézett. Körbe rámpa IXWRWW YpJLJ D WHUPHQ HPHONHG Q .pW PiVLN V]LQW NDSXMD GtV]HOJHWW D PDJDVEDQ$IHOV Q\LWYDYROW És egy alak állt ott fegyverrel a kezében, rövidesen megjelent még egy. $]WiQN|YHWWH NHWDKDUPDGLN$QHJ\HGLNPiUQDJ\RQNO|QE|]|WWW ON )HNHWHE UHYROWpVKRVV]~NiVIHMH (O UHXJURWWDKiURPPiVLNIHOp Azok félrehúzódtak, és tüzeltek. Zöldes plazmasugarak, és egy sorozat tántorította el céljától. Félig elégve, és szétroncsolt testtel hullott alá a több mint húszméteres magasságból, hogy a terem alján, ahol a tizedes állt, GDUDEMDLUD ]~]yGMRQ pV PDUMD EH PDJiW D NL|PO  YpUH Q\RPiQ D plasztikpadlóba. Nem vették észre az odalent ácsorgó tizedes, amint figyelte a rövid harcot.   'H D N]GHOHP QHP iOOW PHJ ÒMDEE LGHJHQHN M|WWHN pV D WHUHP IHOV szintjét fényárban úsztatták a fegyverek fényei. Zöld, és sárga fények cikáztak egymáson. Azok hárman nem vehették észre az állandó tüzelés közepette, hogy a N|]pSV V]LQW]VLOLSNDSXMDNLQ\tOWpVNpWIHNHWHGpPRQGXJWDEHDIHMpWUDMWD Körbenéztek, és a trió szintjére ugrottak, a falon közeledtek alattomosan feléjük. A végzet karmai lecsapni készültek.

16




 

.

 





 

  $ WL]HGHV QHP pUWHWWH KRJ\ PLpUW QHP W WiPDGWiN PHJ DPLNRU VRNNDO N|QQ\HEE SUpGiQDN NtQiONR]RWW tJ\ HJ\PDJiEDQ 9DJ\ LO\HQ HJ\V]HU volna a gondolkodásuk, ha van nekik egyáltalán, vagyis az ösztöneik azt utasították nekik, hogy több ellenség nagyobb veszély?! Veszély, de mire. $.LUiO\Q UH« … YiUODN…   1HP KDER]RWW WRYiEE QpKiQ\ O|YpVVHO HOLQWp]WH D] HOV W DPL V]pWO WW torzóval csuklott össze, míg a második egész közel került a gyanútlan FVDSDWKR] 2O\DQ N|]HO KRJ\ V]LQWH PiU pUH]KHWWpN E ]|V OHKHOHWpW Elrugaszkodott áldozatára… … de soha nem fejezhette be a mozdulatot. Hosszúkás feje nagyot koppant a rámpán. 7iYRODWHVWW O   $] LGHJHQ IHMH HOYiOW WHVWpW O DPHO\ PRVW HV]HYHV]HWWHQ UiQJDWy]RWW hiányolva az elválasztott testrészt. Erre már felfigyelt az egyik alak, hisz a dög feje éppen mögé esett le. .|UEHQp]HWWYDMRQPLRNR]KDWWDH]W9DMRQNLPHQWHWWHPHJD] pVWiUVDL pOHWpWPpJDUUDLVYLJ\i]YDKRJ\QHDWRU]yMiUDO M|QD]LGHJHQQHNPHUWD NL|PO VDYXJ\DQ~J\DKDOiOXNDWRNR]WDYROQD És meglátta lent, felfelé szegezett fegyverrel a tengerészgyalogost. Bólintott felé, ami akár “köszönöm” is lehetett, majd egy újabb zöldes plazmasugárral égette szét az ajtón benyomuló idegen fél odalát. Az földre YHWHWWH PDJiW pV N|U|]YH YHUJ GQL NH]GHWW PtJ D N|YHWNH]  O|YpV OiQJUD nem lobbantotta a fejét, és elhamvasztotta azt. A küzdelem véget ért. Hat-null a hazai csapat számára. Pontosabban sok-hat az idegenek javára. Most már mindannyian észrevették a hatalmas terem alsó szintjét álló katonát, és intettek neki. Majd óvatosan megindultak a rámpán lefelé. .|]EHQILJ\HOWpND]DMWyNDWQHKRJ\YiUDWODQPHJOHSHWpVpUMH NHWPLQWPiU az elején ennek az átkozott küldetésnek. 2GDOHQWDWL]HGHVVHPWpWOHQNHGHWW7iPDGypVHJ\EHQYpGHNH] SR]tFLyW YHWW IHO PDMG ILJ\HOWH D N|]pSV  pV D] DOVy V]LQW DMWDMiW gQPDJiW LV meglepte, hogy így ki tudta tágítani érzékszerveinek és elméjének terét, hogy egyszerre ennyi mindenre tudott figyelni.   0iU D]W LV IXUFViOORWWD KRJ\ D] HO EE PLO\HQ SRQWRVDQ O WWH OH DQQDN D] LGHJHQQHNDIHMpW(OV RV]WiO\~O|YpV]YROWGHHUUHD]pUWWDOiQPpJVH YROW képes. Közel huszonöt méterre volt a dög, kiszámíthatatlanul mozgott, és egyáltalán csak saccolni tudhatta, hol van ennek a lénynek a nyaka. Mindenesetre eltalálta, és ez a lényeg. Talán sokkal jobban gyötri magát a kelleténél. De ez már a második NO|Q|VGRORJU|YLGLG QEHOO   +PP 0pJ D]W VH WXGMD KRJ\ DPLNRU D] HO EE V|WpWEH ERUXOW D YLOiJ PHQQ\LLG WHOWHO

17




 

.

 





 

  +DOORWWD D UiPSiQ OpSNHG  HPEHUHN KDQJMiW pV pUH]WH D EHO ON iUDGy félelmet. Ez nem is csoda. Itt mindenki félt. Talán csak a halottak nem féltek tovább. … J\HUHLGH… – 7 QMQN HO LQQHQ HUU O D] iWNR]RWW ERO\JyUyO +HOOR pQ Harrelson vagyok, ez a betojt fickó itt meg -XOLRYDODPLQWDMyNpS IL~KiWXOKurtz. – Kapd be Jack! – dörögték mindketten. – Hé! Jól vagy?! Halla… … )HO]PP|JWHNDJpSiJ\~NpVRNiGWiNPDJXNEyOD]DFpOPDJYDViOGiVW$ NpW IRUJyFV|YHV iJ\~ V]LQWH PiU L]]RWW D] iOODQGy W]HOpVW O $ V]iPtWyJpS EHD]RQRVtWRWWD D QHP HPEHUL PR]Jy pO OpQ\HNHW PDMG WRYiEEtWRWWD D] DGDWRW D FpO]yEHUHQGH]pVQHN PtJ YpJO D JpSiJ\~N OHNDV]iOWiN D WiPDGyNDW 1DJ\KDUFIRO\W'H~J\W QWLJHQHJ\ROGDO~ YROW PLYHO KDPDURVDQ FVDN IVW|OJ WHWHPHNPDUDGWDNDPLNRUDVRUW ]DEEDPDUDGW – -XK~(]D] – (]PiULJHQH]UHGHV – $GMXQNDURKDGWG|J|NQHN   +DUVRJWiN D NDWRQiN N IpO WpUGUH HUHV]NHGYH FpOUD WDUWRWW IHJ\YHUUHO YiUWiN D] HVHWOHJHV WiPDGyNDW DNLNQHN QHWDOiQ VLNHUOQH iWW|UQL D] $3& W]HO iJ\~LQDN JRO\y]iSRUiQ NHW PpJ QDJ\REE V]HUHWHWWHO pV NHGYHVVpJJHOYiUWiN   &VDN QpKiQ\ LGHJHQQHN VLNHUOW iWMXWQLD GH D]RN LV KDPDURVDQ IVW|OJ NXSDFRNNiYiOWDN$ N]GHOHP U|YLG LGHJLJ WDUWRWW pV D NDWRQiN PHJWHOWHN |QEL]DORPPDO D J\ ]HOHP PiPRUD WHOMHVHQ HOYDNtWRWWD NHW 0LQGDQQ\LDQ ~J\pUH]WpNKRJ\DNiUH]HUPHJH]HULO\HQG|JJHOHOEiQQiQDN – (] My YROW IL~N 'H QH LJ\DQDN HO UH D PHGYH E UpUH ± UHFVHJHWW D] H]UHGHVKDQJMD±(O UHQ\RPXOiVD]HO ]HWHVWHUYV]HULQW – ,JHQLVXUDP1DKDOORWWiWRNIL~NQHPGOQLYDJ\XQNLWWpVH]DNLV FVDWDQHYHJ\HHO D]HV]HWHNHW±PRQGWDD]HO OKDODGy2OEU\FKVNLNH]pEHQ SOD]PDYHW MpWV]RURQJDWYD   7RYiEE KDODGWDN $UFXNRQ KDPLVtWDWODQ PRVRO\ $ OHJ\ ]KHWHWOHQVpJ PRVRO\DYROWH] $PLQWHJ\UHN|]HOHEENHUOWHNDWiPDGyNWHWHPHLKH]RUUXNDWPHJFVDSWDD IpPHWPDUyVDYE ]H – Ï KRJ\ D] D«+RJ\ OHKHW HJ\ iOODWQDN VDYDV D YpUH" ,V]RQ\~ H] D V]DJ – 1HPRURJM'L6DQ]R±PRQGWD6DQGHU±(]PpJPLQGLJMREEPLQWDWH EG|V]RNQLDLGQDNDV]DJD±QDJ\RWU|K|JWHNDSRpQRQpVHUHLNEHQPpJ PLQGLJRWWFV|UJHGH]HWWDJ\ ]WHVHNYpUH 5XWLQPXQND,GHM|WWHNNLWLV]WtWMiNDWHOHSHWDQHPNtYiQDWRVYHQGpJHNW O pV KD]DPHQQHN D W~OpO NNHO PtJ D 7iUVDViJ HOG|QWL PL OHV] D WHOHS VRUVD 7DOiQPpJYDODPLSOHFVQLWLVNDSQDN7pQ\OHJFVyWiQ\YDGiV]DWD]HJpV]

18




 

.

 





 

– +HKH1DJ\RQYLFF«   $ N|YHWNH]  SLOODQDWEDQ NLDOXGW D IpQ\ D FVDUQRNV]HU  IRO\RVyQ pV D V|WpWVpJURVV]DNDUDW~iUQ\NpQW]XKDQWDULDGWNDWRQiNUD – 0LDMyEG|VIUDQFIRO\LNLWW±IHMH]WHEHYpJO'L6DQ]R – 1\XJDORP HPEHUHN &VDN VHPPL SiQLN $]RQQDO EHNDSFVRO D YpV]YLOiJtWiV±PRQGWDD] HJ\HVHJ\VpJSDUDQFVQRND – /yV]DUWVHPOiWXQNLWWKiWXO±G|UP|JWH*RRGPDQDUiGLyED   7HOWHN D SHUFHN pV QHP W|UWpQW VHPPL $ V|WpWVpJ V|WpWVpJ PDUDGW pV D PDJDEL]WRVViJQDNDSHUFDODWWQ\RPDYHV]HWW0HUWEiUPLO\HQMyNLV NQHP OiWQDNDV|WpWEHQPLQWDWHUHSMiUyV]iPtWyJpSHVV]HQ]RUDL – 1HP DNDURN YpV]PDGiU OHQQL GH«QHP NHOOHWW YROQD PiU UpJHQ P N|GpVEHOpSQLHDYpV]YLOiJtWiVQDN"±HOpJHGHWOHQNHGHWWDVSDQ\ROYiJiV~ YpNRQ\'L6DQ]R±9DJ\FVDNHQJHPiOGRWWDNPHJLWWpVV]HO" – 9DOyV]tQ OHJ H] PiU D YpV]YLOiJtWiV YROW pV D G|J|N YDODKRJ\ H]W LV NLLNWDWWiN ± iOODStWRWWD PHJ D] L]PRV WHVWDONDW~ 2OEU\FKVNL ± 1D My HPEHUHNPDFVNDV]HPHWIHOpVLQGXOiV  $]]DO OHKDMWRWWiN VLVDNMXNUyO D] pMMHOOiWy NpV]OpNHNHW pV WRYiEE LQGXOWDN NLVVpPHJFVDSSDQWHOpJHGHWWVpJJHO(]HJpV]KDQJXODWXNRQPHJOiWV]RWW – 1HPDNDURNDNDGpNRVNRGQL« – 7XGMXNFVDNUpJHQYROWiOPiUQ YHO'L6DQ]R±KDUVDQWKiWXOUyOHJ\ pOFHO G iUQ\DOWDQLGHJHVKDQJ – +HKH,VPpWMyWU|K|JWHPÈPOHKHWKRJ\WpQ\OHJFVDND]pQDJ\DPDW IHGLVLVDNGHQHPDUUyOYROWV]yKRJ\H]HNQHPLQWHOOLJHQVOpQ\HN"&VDND] |V]W|QHLN KDMWMiN NHW" $] |OQL DNDUiV pV V]DSRURGiV W|UYpQ\H" 0HUW V]HULQWHP LWW W|EEU O YDQ V]y PLQW EXWD LGHJHQ J\LONROyJpSHNU O +LV] VHQNLQHNQHPW QWIHOKRJ\KROYDQDY|U|VYpV]IpQ\7XGMiWRNDPLDGGLJ YLOORJDPtJDW|QNUHPHQWYLOiJtWiV KHO\pUH EHOpS D YpV]YLOiJtWiV DPL PiV iUDPN|UW KDV]QiO pV PiVLN JHQHUiWRUW eV KD QH WDOiQ PpJ D YpV]YLOiJtWiVQDNLVDQQ\LOHQQHDNNRUPpJPLQGLJRWWYDQDY|U|VYpV]IpQ\ $PL HJ\ WHOMHVHQ HONHUO  iUDPN|UW KDV]QiO pV PLQGHQ V]HNWRUQDN NO|Q JHQHUiWRUDYDQKR]]i±IHMH]WHEHDWpQ\PHJiOODStWiVW'L6DQ]R &VHQGOHWW – +iW WpQ\OHJ QHP pUWLWHN" (]HN D OpQ\HN SRQWRVDQ WXGMiN KRJ\ KRO YDJ\XQN   $] LGHJHQHN HOV  FVDSiVD FVXSiQ HOWHUHOpV YROW (J\IDMWD HU IHOPpUpV 6 PLXWiQ YpJH]WHN V]pWWpSWpN D] HOHNWURPRV YH]HWpNHNHW pV W|QNUHWHWWpN D JHQHUiWRURNDW$V|WpWVpJQHNLNNHGYH]HWW eVPLQGH]WD.LUiO\Q pUWWHWWpN « – Na végre! Magához tért! Hát öregem, még egyszer ne csinálj ilyet, mert ha a dögök a nyakunkra jöttek volna, akkor nekünk annyi, de neked mindenesetre biztosan! – szólt a Jacknek szólított szögletes arcú nagydarab fickó.

19




 

.

 





 

– -DPiUUpJHQG|JYDFVRUDOHWWYROQDEHO OQN7HPHO\LNV]DNDV]WDJMD vagy Goodman, az egyesé? – kérdezte a sisakját kezében tartó Kurtz. – Aha – nyögte a tizedes. – De mi történt? – Mintha villámcsapás ért volna öregem! Úgy elvágódtál, mint egy darab fa! – De jó nagy darab fa, DPLJR! – kapcsolódott be magas hangon Julio. – Na, jó de ne lazsáljunk itt tovább! Ti melyik szakaszból valók vagytok és melyik szektorból jöttetek? – $ NHWWHVE O FVDN HQQ\LHQ PDUDGWXQN PiU PDMGQHP HOpUWN D YH]pUO WHUPHW DPLNRU H]HN D SRNROIDM]DWRN PHJMHOHQWHN pV D OHJW|EEQNHW PHJ|OWpND] UPHVWHUWPHJHOYLWWpNPDJXNNDO9DOyV]tQ OHJ WLVNHOWHW QHN használják! – Az. Rohadt egy lények ezek. Pár másodpercig tartott a küzdelem, és mi is csak a véletlennek köszönhetjük, hogy megmenekültünk. A központi rádiós egységünk megsérült, ezért nem tudtuk felvenni a kapcsolatot a többi V]DNDVV]DO(J\pENpQWWHD]HJ\HVV]DNDV]IHOGHUtW MHYDJ\" Goodman tizedes mintha meg sem hallotta volna a kérdést, megindult a UiPSDIHOpKRJ\DN|]pSV V]LQWUHPHQMHQ – Én vagyok az egyes szakasz! – mondta ridegen.   $]RN FVDN iOOWDN QpPiQ PpJ pOFHO GQL VHP YROW NHGYN 1HKp] YROW IHOGROJR]QLKRJ\FVDN NQpJ\HQPDUDGWDNDKiURPV]DNDV]EyO Mígnem +DUUHOVRQWpUWPDJiKR]HO V]|UDUpYOHWE O – Hová mész? – $YH]pUO EH0HJSUyEiORPHOpUQLD6yO\PRNDW! – 1H IiUDGM 0LQW PRQGWDP PL PiU YROWXQN D YH]pUO EHQ Khm. – N|KLQWHWW±3RQWRVDEEDQQHPQHYH]QpPYH]pUO QHND]WDURQFVKDOPD]WDPL PDUDGWEHO OH7HOMHVHQKDV]QiOKDWDWODQ – És mi a helyzet a ti terepjárótokkal? – $QQDN LV DQQ\L $ KLUWHOHQ WiPDGW ] U]DYDUEDQ HOWDOiOWD HJ\ JUiQiW pV felrobbant. – De hisz titánium-mangán ötvözet kibírja a 20 mm-es gránátot! – 1RVLJHQ±OHKDMWRWWDDIHMpWPLQWKDJ\iV]ROQDYDJ\E Q|VYROQD±A NLQWU O pUW UREEDQiVW NLEtUMD«GH D EHQWLW QHP 6 PLQW PRQGWDP LV]RQ\~ pánik tört ki a hirtelen támadás miatt… – Igen, tudom mire célzol. Nem kell magyarázkodnod. – És mi a helyzet a ti $3&WHNNHO"±pUGHNO GWHKurtz. – 6]LQWpQG|JO|WWh]HPNpSWHOHQpVDP V]HUIDOLV|VV]HW|UW – 6]yYDO HVpO\HLQN HJ\HQO N D QXOOiYDO +iW H] kibaszott jó! – idegeskedett Julio. – Nyugi, fiú! Majd csak találunk megoldást! – Harrelson hangja nyugtató YROW pV ~J\ HJpV]pEHQ YpYH NLW QW KRJ\  YROW D SDUDQFVQRND D PDUpNQ\L csapatnak. – Nem akarom megzavarni a bájcsevegést, de vendégeink érkeznek! – mondta .XUW]pVIHOHPHOWHSOD]PDYHW MpW

20




 

.

 





 

Goodman is megnézte a saját detektorát, nem téved-e Kurtz, és valóban. Megannyi fehér folt jelezte az idegenek közeledtét. – Helyzetfelmérés! – ordította készenlétben Harrelson. – Kurtz?! – Félig van a telepen! Tartalékom nincs! – Remek! Julio?! – Nyolcvanhat van a tárban, és van egy tartalék! – Még jobb, mivel nekem már csak negyed részig van a telepem, így nem sok esélyünk maradt, hacsak… ööö… Goodman?! – Huszonhárom, két tartalék és egy gránát! – válaszolta gépiesen, hisz mindannyian tudták a tengerészgyalogos legyen gyors, kíméletlen és tudja PLNRUNHOOPHQHNOQLeVQHPiUWKDMyDKHO\]HWIHOLVPHU NpSHVVpJH Már pedig most igen szar helyzetben voltak. (O V]|UDOHJIHOV NDSXQ\tOWNLPDMGDN|]pSV V]LQWQpO|]|QO|WWHNEHD] idegenek. – Buddhára! Kibaszott sokan vannak! – ordította Julio. 0LQGNpW DMWyQ OHJDOiEE HJ\ WXFDW IHNHWH E U  G|J PiV]RWW EH pV XJUiOYD PHJIXWYDPHJLQGXOWD]HJJ\HOE YOWWULyIHOp6]LV]HJpVNYLVV]KDQJ]RWWD falakon, ahogy már képzeletben tépték az áldozatokat. – Kék folyó! – üvöltötte el magát Harrelson. ÔÔÔ

21




 

.

 





 

IV. fejezet $.pNIRO\yD]WMHOHQWHWWHKRJ\WHOMHVN|U YLVV]DYRQXOiV)XVVKDNHGYHV D]pOHWHG QH Qp]] KiWUD FVDN KD V]NVpJHV pV OHJI NpSS PHQWVG D] LUKiG De azért itt is voltak szabályok: mindig a hátsó fedezi a többieket, és mindig arra fuss, amerre a legkevesebb az ellen. Ha zsákutcába kerülsz, törj utat magadnak, és néha nézz körül, hogy a társad ott liheg-e még melletted. Azonnal megértették a SDUDQFVRWpVQHPNpVOHNHGWHN$OHJNp]HQIHNY EE megoldást választották, így Goodman esetében a visszautat. Ismét a sötét IRO\RVyNN|YHWNH]WHNYLVV]DD]HO ] W ]KDUFRNV]tQWHUpQ 1\RPXNEDQDYLFVRUJyG|J|NDUPDGiMDHO WWND]LVPHUHWOHQV|WpWVpJ -XOLR IXWRWW OHJHO|O W N|YHWWH Kurtz, és Goodman, végül leghátul +DUUHOVRQÈPVHQNLVHPO WW Csak futottak és futottak, az adrenalin nagy mértékben megnövelte telMHVtW NpSHVVpJNHWÈPGoodman mégsem futott olyan eszeveszetten. Habár  LV pUH]WH KRJ\ Q\RPiEDQ RWW V]LV]HJ D KDOiO iP HV]pEH MXWRWW D] HJ\LN OHJIRQWRVDEE V]DEiO\ DPLW PiU D] HOV  QDSRNEDQ EHOpMN QHYHOWHN D *\DUPDWL 7HQJHUpV]J\DORJViJQiO HOV  D FVDSDW pV FVDN D]WiQ D] HJ\pQ Hülye szabály volt, de most úgy érezte nem tehet mást. Fel kell áldoznia magát, hogy a többiek megmenekülhessenek. Goodman megállt. Kurtz és Harrelson csak értelmetlenül figyelték, majd elviharzottak mellette. Az élen haladó Julio mit sem vett észre Goodman öngyilkos DNFLyMiEyO WRYiEEUDLVQDJ\HO QQ\HOYH]HWWHD]HOV KHO\HW Goodman terpeszbe tett lábbal szilárdan megállt a folyosó közepén, és szembenézett a banánalakú fejet hordozó halállal. A tucatnyi idegen dühödten mászott feléje, és a legközelebbi már tátotta SRIiMiW pV HO W QW EHQQH D EHOV  IRJVRU 0DMG HJ\ UREEDQiV V]DNtWRWWD NL pofájából azt a bizonyos fogsort.   $] XWROVy JUiQiW My QpKiQ\ LGHJHQW WpSHWW V]pW pV D W|EELHN LV NHOO HQ megzavarodtak. – Na ezt zabáld meg, te dög! – azzal nyaka alá vette a lábát és a többiek után eredt. 0LQHNKDOMPHJKDYDQN|]EHQV PHJROGiV DFVDSDWpUWWHWWPLQGHQWpV V]HPHO WWWDUWRWWDD]HJ\pQWDPLNRU~WMiUDHQJHGWHXWROVyJUiQiWMiW 0iUOiWWDPDJDHO WWD]yULiVV]iMDNpQWWiWRQJyQ\LWRWWNDSXWGHDW|EELHN HOW QWHN ,WWKDJ\WiN W(J\HGODKDOiOODO   1HP KLEi]WDWMD NHW %HOHQ\XJRGRWW KRJ\ DQQ\L KDUF XWiQ YpJO PpJLV magányosan fog meghalni , egy istenverte idegen karmai között. Átszáguldott a kapun, meglátta a roncs terepjárót, és két árnyat jobbról és balról.   9DODPLQW D UHPHJ  Juliot fegyverrel a kezében, amint Ui szegezi a karabélyt.

22




 

.

 





 

– Oké! Mehet! – halotta Harrelson hangját maga mögött, és megértette a helyzetet. Leugrott a rámpáról, hogy ne legyen végre útban, majd egy gyors pördüléssel szembe helyezkedett az ajtóval. 6]LQWHHJ\LG EHQNH]GWpNHOLUWDQLDOHJEiWUDEEpVOHJJ\RUVDEELGHJHQHNHW Most pedig már legdöglöttebbek. Gyorsan peregtek az események. Kurtz a kinyitott panelon piszkált meg valamit, mire a kapu súlyosat döbbenve becsukódott. Odaátról dühödt dörömbölés rázta meg a tíz centi vastag plasztik-acél kaput. .pWpOHVIpQ\YLOODQWIHODN|YHWNH] SLOODQDWEDQDNDSXV]pOHLQpOKurtz és Harrelson behegesztette a kaput. – Honnan szereztétek a plazmavágókat? – kérdezte Juliot, aki láthatóan megizzadt, s nem csak a futástól. – Mi? – riadt fel. – Mondom, honnan szereztétek a plazmavágókat? – Ja, azokat! Az $3&WHNE O Harrelson látta, hogy megálltál, és úgy G|QW|WW KRJ\  VH futamodik meg mint egy nyúl, így amint meglátta a MiUJiQ\WH]D]|WOHWHWiPDGW±ELFFHQWHWWDPXQNiMXNNDOpSSHQYpJ] WiUVDL IHOp±5HPpOWHKRJ\NHOO HQOHIRJODORGDG|J|NHWpVOHV]LGHMNbehegeszteni a kaput. – Rizikós vállalkozás volt – állapította meg Goodman. – Köszönöm, Harrelson! Egyébként honnan tudtad, hogy egyáltalán sikerül a tervem?! – Nem tudtam, csak reméltem. Gondoltam nem vagy olyan hülye, hogy ha már eddig kihúztad, akkor pont most unod meg az életed – mondta szinte LGHJHVtW Q\XJDORPPDOHarrelson. – És nincs mit. – Szerintem induljunk tovább, mert ki tudja meddig bírja a kapu! 6L DPLJRV" – 6L6L! Te seggfej! – mondta Kurtz.   0DJXN P|J|WW KDJ\WiN D] WHPHVHQ G|U|PE|O  OpQ\HNHW $]RN PLQWKD érezték volna, hogy elvesztették a zsákmányukat, lassan abbahagyták, és QHPPpUWHNW|EEKDWDOPDVHUHM WpVWDNDSXUD&VHQGOHWW – Na, végre elhúzták a csíkot! – állapította meg Kurtz, miközben DODN]DWEDUHQGH] GYHPHQWHNDVHPPLEH – Egyébként kérdezni akartam, hogy a nyugati szárnnyal mi a helyzet? – kérdezte Goodman. – Jártatok arra? – Ja, öregem! Arrafelé lehetett a legrosszabb a helyzet, mivel teljesen el volt barikádozva az a rész. Koncentrikusan egyre hátrébb szorultak az emberek, de a dögök így is bejutottak valahogy hozzájuk – magyarázta Harrelson. – .KP1HPDNDURNLGHJHVtW OHQQL« – Máris az vagy, -XOLR) OHJD]iOODQGyIRJFVLNRUJDWiVRGGDOPpV]PiUD] agyamra – mondta Kurtz.

23




 

.

 





 

– Én nem is csikorgatom a fogamat – háborodott fel -XOLR PDMG NpUG Q +DUUHOVRQUD Qp]HWW V D] LJHQO Q EyORJDWRWW ± Hát ha mégis, akkor bocs! 0LQGHQHVHWUH WL PiU HOJRQGRONR]WDWRN D]RQ D Np]HQIHNY  WpQ\HQ KRJ\ D] egész akció alatt egyetlen telepessel vagy mérnökkel nem találkoztunk. De még a hullájukat sem találtuk meg, csak vérfoltok voltak elvétve. Azért ezerkétszáz embert csak nem ölhettek meg!? – (O V]|U LV QHP QHYH]QpP DNFLyQDN D]W DKRJ\ OHPpV]iUROWDN PLQNHW másodszor pedig lehet, hogy elbújtak a telepesek valami biztonságos helyre, DPLW PpJ QHP Qp]WQN iW PtJ D KXOOiNDW V]HULQWHP HJ\pUWHOP  KRJ\ PDJXNNDO YLWWpN D IpV]NNEH KRJ\ RWW MyW IDODWR]]DQDN EHO ON Nyam! – mosolyodott el Harrelson, saját, kissé fekete humorán. – He-he! – álnevetett Julio. – $ WHOHSHVHNEHQ OpY  Q\RPMHO] NHW QH WXGQiQN YDODKRJ\ EHPpUQL" ± hozta vissza komolyabb légkörbe a beszélgetést Goodman tizedes. – $YH]pUO EHQYDJ\HJ\$3&YHOWDOiQEHWXGWXNYROQDPpUQL NHW GH PLYHOPLQGNHWW HOpJVLUDOPDViOODSRWEDQYDQ – Hacsak… á, nem. – Mondja csak nyugodtan, Goodman! – Arra gondoltam, hogy talán a harmadik APC még épségben lehet, csak azért nem válaszoltak eddig, mert nem volt, aki válaszoljon. – Ez képtelenség. – 9DOyEDQ DQQDN W QLN GH MREE |WOHWHP QLQFV 1HP YiUKDWMXN |OEH WHWW kézzel, hogy a dögök felfaljanak, vagy inkubátornak használjanak! – Inku… micsoda?! Na azt már nem – idegeskedett továbbra is Julio. – A dögökkel kapcsolatban… újabb mozgást érzékeltem – nézte a detektort Kurtz. Goodman is megnézte a sajátját, és amikor látta, hogy abból az irányból MHOH]DKROD]HO EEOH]iUWiND]DMWyW – Biztos csak újabbak érkeztek oda, de nem hiszem, hogy képesek lennének áttörni a tízcentis acélkaput – legyintve tovább akarta folytatni a beszélgetést, de .XUW]HU VN|G|WW – Nem, nem! Ezek tényleg közelednek. Ha áttörni nem is képesek… de átolvasztani egész biztosan! A kurva anyjukat! – azzal elkezdett zöldes plazmasugarakat eregetni a sötétségbe.

24




 

.

 





 

A tucatnyi idegen felmérte a helyzetet, és tudták nem képesek emberfeletti erejükkel átjutni ezen az akadályon, amit a három zsákmány-ember emelt nekik. Gyakorlatias ösztöneik azt sugallták nekik, hogy mégis át kell verekedniük PDJXNDWKRJ\~MDEESpOGiQ\RNDWYLJ\HQHND.LUiO\Q K|] $NLFVLNQHNSRQWPHJIHOHO HN $.LUiO\Q YpJOG|QW|WW (J\LNNQHNSXV]WXOQLDNHOO$IDMpVD.LUiO\Q pUGHNpEHQYDODPHO\LNNHW IHOKDV]QiOMiNKRJ\OHJ\ ]]pNH]WD]DNDGiO\W A csapatban ideges sziszegések hangzottak, karmok csapkodták a NLWLQSiQFpORNDWVYpJODNpUGpVHOG OW $YiODV]WiVHJ\ILDWDOKHUpUHHVHWWDNLQHNEDONDUMDN|QQ\pNW OKLiQ\]RWW D]HO EELW]HVYLKDUEDQYHV]WHWWHHO   +iWUiOQL NH]GHWW pV PHJDOi]NRGYD OHKDMWRWWD IHMpW V]LV]HJpVH N|Q\|UJ nyüszítéssé változott. De ez sem segített. $W~OHU EHQOpY FVDSDWWDJMDLKDPDUGDUDEMDLUDWpSWpNWiUVXNDWpVYpUpYHO utat martak a nehézségnek mutatkozó kapu lemezébe. Nem éreztek iránta fájdalmat, egy csöppet sem sajnálták feláldozott társukat. Ilyen érzelmeik nem voltak. &VDNDKDWiUWDODQJ\ O|OHWHWpUH]WpNDKiURP]ViNPiQ\iOODWLUiQW+|U|JYH pVV]LV]HJYHPHJLQGXOWDNKRJ\ELUWRNEDYHJ\pND]WDPLDP~J\LV NHWLOOHW meg. $.LUiO\Q PLQGHQHNHO WW Goodman és +DUUHOVRQ LV FVDWODNR]RWW D YDGXO O|Y|OG|]  Kurtz mellé, és PLQGHQ iUQ\pNUD O WWHN DPL PR]JRWW (J\iOWDOiQ QHP OiWWiN WLV]WiQ D] LGHJHQHNHWDV|WpWIRO\RVyQtJ\I OHJYDNWiEDQO WWHN Ami Harrelson esetében nagy hiba volt. $]|W|GLNO|YpVXWiQIHJ\YHUHNLMHO] MHSLURVDQYLOORJQLNH]GHWW – A kurva… – Buddhára! Mind meghalunk! – -XOLR QHP W]HOW HO V]|U WHOMHVHQ OHEpQXOW PDMG ODVVDQ KiWUiOQL D NH]GHWW D YDG N]GHOHP V]tQKHO\pW O Közben tekintetét valami furcsa köde borította el. Egy gyors tárváltás, aztán *RRGPDQWRYiEEVRUR]WDDN|]HOHG LGHJHQHNHW / V]HUSD]DUOiV YROW GH YpJV  HONHVHUHGpVpEHQ WHOMHV KRVV]iEDQ NDV]iOW karabélyával a folyosón. Aztán sötét lett a világ. Harrelson eldobta a hasznavehetetlen fegyvert, és hátrálni kezdett. Jobbról pVEDOUyOIOUHSHV]W G|UUHQpVHNVRUR]DWDFVDSyGRWWGREKiUW\iMiQDN Kurtz megeresztett egy lövést, de csak a falat találta el. Ám a lövés fényében meglátta a plafonon mászó idegen vicsorgó pofáját. Egy plazmalövedék tüntette el egész állkapcsát, ahogy a plazma behatolt a hosszúkás fejébe. A hátára esve egy darabig furcsán remegett, mint aki azzal

25




 

.

 





 

NV]N|GLN KRJ\ YLVV]DWDUWVRQ YDODPLW DPL NL DNDU W|UQL EHO OH PDMG D szétrobbant a feje. Ahogy Kurtz akaratlanul is félrefordította a fejét, meglátta a harcoló Goodmant. Mintha teljesen kicserélték volna. Tökéletesre szabott arca PHJQ\~OWV]HPHLEHHVWHNpVHJpV]pEHQYpYHJpSLHVQHNW QW Julio elejtette a fegyverét, és tovább figyelte a pokol bugyraiból feltört OpQ\HNHW DKRJ\ V]pWPDUFDQJROMiN D WiUVDLW $ 6iWiQ KtYWD NHW KRJ\ végezzenek velük. S hogy végezzenek vele is.   PLDWWD W|UWpQW PLQGHQ ,VWHQ QHP W UWH My V]HPPHO E QHLW pV PRVW PHJE QK GLN   -y  YiUMD D EQWHWpVW PHO\ UHi V]DEDWRWW .iUKR]RWW OHONpW YLJ\pN H lények magukkal. 7LV]WiYiOHV]HQPLG QDWLV]WiWDODQPDJiEDIRJDGMDDEQWHWpVWpVDQQDN YpJUHKDMWyMiW« (ONiUKR]WDWWiO V PHJERFViMWDWWiO«pV EHERFViMWiVW Q\HUV] D] 6]HQW )|OGUH PLXWiQ SRUKYHO\HG D 7LV]WtWy /iQJRN PDUWDOpNDNpQW YiOMRQOHONHGWLV]WDViJiQDN]iORJiYi« Azzal Julio letérdelt a sötét folyosó közepén, és vágyón széttárta karjait, arcát a képzeletbeli égnek emelte. Ábrázatán a büntetést vágyók hamisítatlan NLIHMH]pVH V]DNtWRWWPLQGHQHYLOiJLE QHLYHOKRJ\PHJNDSMDD])HOV EE /pQ\W ODPLWFVDNDWLV]WiNNDSKDWQDN A Békét. A teljes nyugalmat, és megbecsülést. Harrelson rálépett valamire, miközben hátrált, és figyelte a kétségbeesett és KLiEDYDOy W ]KDUFRW $ bal oldalon álló Goodman egész lényében másnak PXWDWNR]RWW 7DUWiVD PDJDEL]WRVVi YiOW pV WHVWSiQFpO QpONO LV ~J\ W QW számára, hogy azt az embert nem érheti semmi testi sérelem. Maga volt a megtestesült elpusztíthatatlan Kolosszus. Gépfegyverrel a kezében.   9DOyV]tQ OHJ iWYiOWKDWRWW IpODXWRPDWiUD PHUW FVDN U|YLG VRUR]DWRNDW engedett meg. A sötétségben is jól látta, hogy LV]RQ\~DQMyOO WW$KiUPDV lövések minden egyes alkalommal eltalálták a célt. Legtöbb esetben a dögök WpUGt]OHWpW O WWH V]pW PDMG D WHKHWHWOHQO YHUJ G  IHMpEH NOG|WW QpKiQ\ golyót. Leszakadt karok, fejek és lábak jelezték hatékonyságát. Már egész kis KDORP WHWHP J\ OW |VV]H D IRO\RVy SDGOyMiQ 0iU FVDN SiU LGHJHQ PiV]RWW feléjük. Kurtz is nagyobb élvezettel ölte a dögöket, ahogy látta, mennyire beindult Goodman. +DUUHOVRQWQHPOiWWDYDODPHUUHHOW QW7DOiQHONDSWDHJ\LGHJHQ"   1HP H]W NL NHOOHWW YHUQLH D IHMpE O ,JHQ MyO P N|GWHN HJ\WW tJ\ *RRGPDQQHO+DEiUDEDEpUWI OHJGoodman vitte. gUG|JLHQ PHJV]iOORWW D VUiF – gondolta Kurtz. Amikor fegyvere vörös MHO] IpQ\HNLJ\XOODGW.LUOWDWHOHS(]]HOYpJH

26




 

.

 





 

Ernyedten leeresztette fegyverét. *RRGPDQMyYROWGHHJ\HGOPpJ VHP vehette fel a harcot ezek ellen. Szeme már hozzászokott ehhez a sötétséghez, így pontosan látta mi közeledik felé. 0RVWHO V]|UV]HUHWWHYROQDKDHJpV]HQPiVKROOHQQH De mivel itt van, így szembe kell néznie a halállal.   $] LGHJHQ IHOiOOW iOODWLDV WHVWWDUWiViEyO pV NLWiWRWWD SRIiMiW PHO\E O YDVWDJRQ FVRUJRWW D] XQGRUtWy Q\iO 6]LV]HJYH HO EXNNDQW D PiVRGLN IRJVRUDPDMGHO UHYHW G|WWVKDUDSRWWHJ\HW   0RVW PpJ FVDN D OHYHJ W GH OHJN|]HOHEE W IRJMD $] LGHJHQ ODVVDQ megmozdult. Harrelson látta, hogy .XUW]QDN LV NLIRJ\RWW D WHOHSH pV OiWWD D] HO WWH WRUQ\RVXOyLGHJHQWDNLDN|YHWNH] SLOODQDWEDQV]pWWpSL Nem akarta nézni. Tekintetét elfordította Kurtzról, hogy ne lássa, ahogy az a rohadt dög letépi a fejét és összeroppantja, akár egy érett paradicsomot. És meglátta azt a YDODPLWDPLUHD]HO EEUiOpSHWWpVPpJPLQGLJUDMWDiOOW9DOyV]tQ OHJPiU DQQ\LUDWRPSDOHKHWHWWD]DJ\DKRJ\QHPIRJWDIHOLJD]iQDN|UO|WWHW|UWpQ dolgokat. Egy M-41-es hevert bakancsa alatt árván. Nem érdekelte, hogy hogyan és miért került oda a fegyver, csak arra tudott gondolni, hogy talán megmentheti Kurtzot. Tompultságának ellent mondó gyorsasággal felkapta a fegyvert és célzott. 0DMGPHJKDOORWWDKiWDP|J|WWDV]LV]HJ KDQJRW )HOWpWOHQUHIOH[HNLW Q HQP N|G|WWPHUWDEEDQDSLOODQDWEDQPHJS|UGOW PLQW D SDUNHWW |UG|JH PiU PLW VHP W|U GYH D KDOiOUDtWpOW Kurtzcal, és elétárult a borzalmas kép. Kurtz, a szépfiú úgy döntött még sem néz szembe a halállal. Így lehunyta a szemét és teljesen ellazult.   /|YpV G|UUHQW pV ROGDOiED pOHV IiMGDORP KDWROW .pQ\V]HU HQ NLQ\LWRWWD szemeit. És az idegen ott lógott rajta, bal karjával belé kapaszkodva. Ugyanis az LGHJHQ IXUFVDPyG MREEUD PHJG OYH YRQV]ROWD PDJiW IHOp KRJ\ YpJH]]HQ vele. Hiányzó lábát a többivel akarta pótolni. Kurtz ebben a sors fintora helyzetben elmosolyogta magát az idegen kétségbeesett próbálkozásán, amely végül mégis eléri a célt.   $ EHOV  IRJVRU GK|GWHQ FVDWWRJRWW PDMG D] LGHJHQ HO UHFVDSRWW KRVV]~ KHJ\HVYpJEHQYpJ] G IDUNiYDOpVEHWDOiOW Kurtz lábában egy heves szúró fájdalmat érzett, és megesküdött volna rá, KRJ\ D] LGHJHQ D FVDSNRGy EHOV  IRJVRUiYDO ~J\ Qp]HWW NL PLQWKD mosolygott volna. De csak egy pillanatig.   8J\DQLV D N|YHWNH] EHQ D IHM HOV]DNDGW D WHVWpW O FVHNpO\ PHQQ\LVpJ savat bocsátva a seb magából. Kurtz felordított, ahogy az oldalába maró idegen karjában összerándult az izom és szinte már összeroppantotta testét.

27




 

.

 





 

Kegyes sötétség borult elméjére, ahogy a fájdalmat tovább nem bírva elájult. -XOLRV]pWWiUWNDUUDO WpUGHOW HO WWH V OiWV]RWW QLQFV PDJiQiO (V]pW WHOMHVHQ elvette az a sok borzalom, amit e pár óra alatt tapasztalnia kellett. Ahogy Harrelson megfordult, látta, hogy már elkésett. Az idegen pontosan -XOLRP|J|WWiOOWIHMHD] IHMpYHOHJ\PDJDVViJEDQQ\XJRGRWW Julio továbbra is a Messiást várta, aki végül e ocsmány lény formájában jelent meg számára.   &VDN DNNRU pUWHWWH PHJ WDOiQ KRJ\ KLEi]RWW DPLNRU D] LGHJHQ EHOV iOONDSFVD EHUREEDQW D IHMpEH DJ\YHO  pV FVRQWGDUDERN VSULFFHOWHN V]pW mindenfelé. Szeme bevérzett, arca megfagyott, az élet eltávozott vonásaiból. Hibázott. Mert lelkét nem az Istennek ajánlotta fel, hanem a Sátánnak. – Neeeem! – +DUUHOVRQO WW0LQGHQGKpWEHOHYLWWHHEEHDO|YpVVRUR]DWED DPL RGDEHQW V]XQQ\DGW EHQV MH OHJPpO\pQ pV DPHO\ EDUiWMD KDOiOiW YpJLJQp]YH IHOV]DEDGXOW pV HO UHQ\RPXOW 7HOMHVHQ iWYpYH D] XUDOPDW WHVWH felett. Julio és az idegen testét cafatokra szedték a lövedékek, emberi vér és idegen vér keveredett. Végül -XOLRPLQGHQPDUDGpNiWPDJiEDQ\HOWHD]HPpV]W VDY ÔÔÔ

28




 

.

 





 

V. fejezet Harrelson még akkor is görcsösen húzta a ravaszt, mikor a számláló rég nullát mutatott, és az átkozott idegen teteme teljesen beette magát már a padlóba. Szövetei között ott hordozva -XOLRHPOpNpW$NLVVpNiEiQDNW Q *RRGPDQUi]WDIHOHEE ODUpYOWiOODSRWEyO – Hé! Már meghalt! Rajta nem segíthetsz, de Kurtznak segítségre van szüksége! Megsebesült! gU|NNpYDOyViJQDNW Q SLOODQDWYROWPLUHHarrelson felfogta mi is történt, és lassan Goodmanre nézett. – Jó – válaszolta, habár Goodman tudta nem a szó jelentése ösztönözte FVHOHNHGHWUHKDQHPPLQGLQNiEEDV]yDODWWUHMO pU]HOHP Kurtz állapota kritikus volt, az idegen karja még mindig megszállottan ölelte és szorította a derekát. Lábát pedig átszúrta hegyes farka, így az még mindig ott meredezett a sebben.   (O V]|U OHIHV]tWHWWpN D NDUPRV XMMDNDW Kurtzról, és lecsatolták róla az összenyomott páncélt, majd a farkának hegyét elválasztották az idegen WHVWpW OYLJ\i]YDQHKRJ\DNL|PO VDYWRYiEELNiUWWHJ\HQKurtz testében. Tehát a csonk továbbra az izmok fogságában maradt. Megegyeztek, hogy MREEDQ MiUQDN KD HJ\HO UH bennehagyják, mert elég csúnyának nézett ki a seb, és ha kihúzzák, elkezd vérezni, ami végzetes lehet. – Keresnünk kell egy orvos szobát! – mondta a tizedes. – Tudom is, hogy KRO YDQ HJ\ ±  Kurtz lábait fogta meg, s intett a még mindig kába +DUUHOVRQQDNKRJ\ SHGLJDNDUMDLQiOIRJYDHPHOMHPHJKurtz testét.   (J\ GDUDELJ ~J\ W QW Goodmannek, hogy Harrelson nem érti, mit akar, mert csak hosszan nézte az ájult Kurtzot. Elképzelte, ahogy újra lejátszódik az a borzalmas jelenet. Újra látta a kicsapódó fogsort, és újra látta Julio rémült, majd kifejezéstelen tekintetét. – Hagyd, majd én! – *RRGPDQPHJOHS G|WWH]HQpVFVDNILJ\HOWHDKRJ\ Harrelson könnyedén a hátára veszi az eszméletlen Kurtzot, vigyázva a sebeire. Meg sem kottyant neki a legalább százkilós plusz teher. *RRGPDQ PLXWiQ PDJiKR] WpUW D U|N|Q\|GpVE O IHOYHWWH pV D KiWiUD lendítette .XUW] OHPHUOW IHJ\YHUpW PDMG PHJLQGXOW D SRJJ\iV]iW FLSHO búskomor Harrelson után. Némán vezette +DUUHOVRQWD]~WYHV]W QHNW Q IRO\RVyNKDGiEDQDV]DYDN PRVW IHOHVOHJHV V]yFVpSOpVQHN W QWHN V]iPiUD 9DQQDN SLOODQDWRN PLNRU nem az ember nem tud mit mondani. S van, amikor nem is akar. A gyászoló +DUUHOVRQ VHEHL HJ\HO UH W~O IULVVHN YROWDN PLQWVHP D PHJpUW  V]DYDN pV együttérzés megnyugtatták volna. A tengerészt ne viselje meg bajtársa elvesztése, mert az könnyen a saját pOHWpEH NHUOKHW (] LV HJ\ HJ\V]HU  V]DEiO\QDN W QW iP DNL OHIHNWHWWH biztos nem élt át egyszer sem hasonlót, mert az elméleti alapokat sokszor nagyon nehéz a gyakorlatba átvinni.

29




 

.

 





 

Goodman agyán átfutott a gondolat, hogy már a Gyarmati Tengerészet HO WWLVLVPHUKHWWpNHJ\PiVWWDOiQJ\HUHNNRULEDUiWViJOHKHWHWWN|]|WWN … V]HUHWOHNJ\HUPHNHP… Mély gondolataiból a detektor jelzése röpítette vissza a kegyetlen YDOyViJED0HJQp]WHD]ROGDOiQOyJyP V]HUNLMHO] MpWpVOiWWDNpWWiPDGy várható mögülük. Célzásra emelte fegyverét, és várt. Egy pillanat alatt megnézte, mennyi O V]HUHPDUDGWDNDUDEpO\EDQ Huszonegy volt az utolsó tárból. A detektor már négy métert jelzett, ami azt jelentette, hogy a félhomálynál sötétebb folyosón is látnia kellett volna az idegeneket. De mégsem látta NHW … 3 méter… 2,5… Amikor meghallotta a fémhez csapódó karmok jellegzetes hangját. Felemelte fegyverét és tüzelt. A lövedékek átszakították a plafont burkoló plasztik lemezeket, és IiMGDOPDVQ\V]tWpVNtVpUHWpEHQNpWWHVWKXOORWWDOiDV]HUHO IRO\RVyEyO $]HJ\LNPiUpOHWWHOHQYROWPLNRUI|OGHWpUWFVXSiQWHVWpE ONLIRO\yYpUH RNR]RWWVHEHNHWDSDGOyIpPMpEHQPtJDPiVRGLNVHEHVOWIHMMHOYHUJ G|WW *RRGPDQ~J\iOOWHO WWHDNiUYDODPLtWpOHWKR]yDSRNROEyO Igen. A pokol bírája ítélkezik a pokol teremtménye felett. És az ítélet: halál! A robbanólövedékek becsapódtak a hosszúkás fejbe, és örök mozdulatlanságra kárhoztatták a dögöt. 0LNRUYpJ]HWWPHJQp]WHDV]iPOiOyW+iURPO V]HUPDUDGWDWiUEDQ1HP sok, de épp elég. Egy furcsa gondolat fészkelte be magát agyába, majd NHVHU HQIHOQp]HWWD]iFVRUJyHarrelsonra. Tekintetük találkozott, és mindketten megértették egymást. Most már tudták mire fogják használni a megmaradt golyókat.  NQHPIRJQDNV]HQYHGQL   (J\PiV WHNLQWHWpE O NLROYDVWiN KRJ\ ³V]iPtWKDWV] UiP EDUiWRP megteszem”. Pár perc múlva egy kivilágított szektorba éreztek, míg újabb pár perc múlva elérték úti céljukat, az orvosi szobát. Útjuk során nem találkoztak több idegennel, így nem kellett “felhasználni” a karabélyt. $]RUYRVLV]REDpVHJ\iOWDOiQH]DV]HNWRUNO|QE|]|WWDW|EELW O6RNNDO kevesebb támadás nyomát vélték felfedezni errefelé, és vérfolttal egyáltalán nem találkoztak. Mintha a dögök “féltek” volna idejönni. Persze ez abszurdum volt. Az orvosi szobától nem messze egy “Szigorúan tilos idegeneknek a bemenet!” felirat virított egy ajtón. S látszott rajta, hogy ezt igazán komolyan is gondolták. A szokásos számlapos kódleolvasó mellett retina-,

30




 

.

 





 

pV'16YL]VJiOyLVYROWD]DMWyPHOOHWW$]DMWyIHOHWW UN|G NDPHUiNDODWW SHGLJFV V]HU WiUJ\DNV]HJH]WpNV]HPNHWD]DMWyUD .LVPpUHW Op]HUSXVNiNYROWDN – 9DODPLWQDJ\RQ UL]KHWQHNRWW±PRQGWDGoodman miközben beléptek D]RUYRVLV]REiEDpVHOJRQGRONR]RWWD]HO ] DMWyNLtUiViQ “ Idegeneknek tilos a bemenet!” Mintha ezek a lények tudnák, hogy nem léphetnek erre a területre, a dögök nem nagyon mutatkoztak erre. Goodmant meglepte saját, kissé fekete humora, de egy vállrándítással elintézte a dolgot; biztos Harrelsonról és a W|EELHNU OUDJDGWUiYDODPL Ám a mozdulatra vállába éles fájdalom költözött, és nem engedte. Szinte annyira rátört az elmúlt yUiN RNR]WD VRNN IHJ\YHUURSRJiV GE|UJ  ]DMD okozta fejfájás, és a csontjaiba maró izomláz a fegyver visszarúgásától, hogy majdnem összeesett. Mély lélegzetet vett, és megemberelte magát. Harrelson lefektette a továbbra is öntudatlan Kurtzot egy ágyra, majd NpUG Q Goodmanre nézett, miszerint neki fogalma sincs az ilyen fokú HOV VHJpO\U O A tizedes láthatólag viszont tudta mit csinált, amikor a fegyvereket letéve NXWDWQL NH]GHWW D MyO IHOV]HUHOWQHN W Q  RUYRVLEDQ $ I|OGUH V]yUWD D felesleges gyógyszereket és felszereléseket, míg a szükséges dolgokat egy rozsdamentes acéltálcára helyezte. Néhány fogó, szike, injekcióspisztoly és számtalan más, Harrelson számára LVPHUHWOHQV]HUNHQW\ YROWDWiOFiQPLNRUGoodman végül végzett. Egy pár steril JXPLSODV]WLNNHV]W\ W K~]RWW D NH]HLUH pV LQWHWW Harrelsonnak, hogy segítsen. – (O V]|U OHYiJRP UyOD D QDGUiJRW PDMG PHJWLV]WtWRP D VHE N|UQ\pNpW $]XWiQ SUyEiOG PHJ yYDWRVDQ NLK~]QL D VHEE O D FVRQNRW D W|EELW SHGLJ bízd csak rám. *RRGPDQQHNLOiWRWW0LQWDKRJ\PRQGWDHO V]|U HOWiYROtWRWWD D QDGUiJRW az alacsonyra állított lézervágóval, majd egy zöldes-sárga folyadékkal letisztította az alvadt vért Kurtz combjáról. A seb környékére beadott néhány adag injekciót, majd jelzett Harrelsonnak, hogy kezdheti. Az, erejét meghazudtoló óvatossággal húzni kezdte a farokrészt, ami NRUiQWVHPW QWN|QQ\ IHODGDWQDN$N|]HOQHJ\YHQ FHQWL KRVV]~ FVRQNEyO legalább tíz átért Kurtz lábának túlsó felére, s azon kívül, hogy borzalmasan pOHV YROW H IHNHWpQ IpQ\O  OiQG]VD PpJ KRURJV]HU  NpS] GPpQ\HN pV meredeztek róla, ami rettenetesen megnehezítette Harrelson munkáját. 6]iPWDODQ NLV YLVV]DIHOp iOOy KRUJDV NDUPRN Q WWHN NL D IDURNEyO DPLN V]pWURQFVROWiNDV]|YHWHNHWKDDJD]GiMDNLK~]WDD]WDVHEE O Egy alattomos jószág alattomos fegyvere. Amikor Harrelson végzett, a YpU]pVJiWOyLQMHNFLyNHOOHQpUHLVG OQLNH]GHWW DYpUDVHEE O

31




 

.

 





 

Jack Harrelson H |WSHUFHV P YHOHW VRUiQ MREEDQ PHJL]]DGW PLQW HJ\ tízezer méteres síkfutás után, s elfordult, mikor meglátta a fehéren csillogó combcsontot Kurtz lábában. – (] My OHJDOiEE D FVRQW QHP W|UW HO 'H EL]WRVDW FVDN D P V]HUHV vizsgálat után mondhatok – állapította meg Goodman a seb fölé hajolva.   $ YpU]pV NLV LG  P~OYD PpJLV HOiOOW pV Goodman tovább dolgozhatott. Összébb húzta a tátongó sebet, miután egy furcsa krémet kent a szövetek közé, és legvégül egy-egy újabb adag injekció következett közvetlenül az artériába, a seb alatt és felett. Goodman megvizsgálta Kurtzot, aki egyenetlenül, de legalább lélegzett. – Segíts beemelni az SZ.R.G.-be, Harrelson! (J\WWHVHU YHOiWHPHOWpNHJ\DV]WDOUDDPLEHFV~V]WDWWDKurtz testét egy a IDOEDQOpY IONpEHPDMGD]YHJDMWyOHFVXNyGRWWP|J|WWH2O\DQYROWPLQW HJ\YHJWHWHM NRSRUVyFVDNDQQ\LNO|QEVpJJHOKRJ\HQQHND]ROGDODYROW YHJE O – Remélem, tudod mit csinálsz! – mondta Harrelson, tekintetét az elzárt Kurtzon tartva. – Hát persze. Ne izgulj! – azzal megnyomott egy sor gombot a YDOyV]tQ OHJDV]HUNH]HWKH]WDUWR]ySDQHOHQPDMGNDUEDIRQWNp]]HOYiUWDD] eredményt.   .LV LG  P~OYD RGDEHQW PHJLQGXOW D] pOHW )HO]PP|J|WW D V]HUNH]HW pV HO V]|U HJ\ FV V]HU  YLOiJtWy WiUJ\ D] HOHP] , járkált fel-alá a testen, felmérte annak sérüléseit, és a sérülések mértékét, majd utasította a többi kis V]HUNHQW\ WDPHJIHOHO PXQNiUD Az SZ.R.G, 6]|YHWHW5HJHQHUiOy*pS, remek találmány volt, hisz az egyik OHJNLW Q EE V]|YHWVHEpV] pV D] HOV VHJpO\W Q\~MWy RUYRVRN |WY|]HWH YROW Goodman csak rásegített a 6]|YHWSyWOy*pOOHO a gyógyulásra, így Kurtz lába jobb lesz, mint új korában.   $SUy NLV FVLSHV]V]HU  JpSHN NH]GWHN GROJR]QL D FRPEV]|YHWHQ PDMG amikor összevarrták a sebet, egy fordított csészealjra hasonlító tárgy tapadt a sebre; csövek és KLGUDOLNXV NDU HU VtWHWWH RGD D UHMWHNKHO\pO V]ROJiOy SZ5*SODIRQMiEDQOpY EHOV UHNHV]KH] Az erek is összeforrtak, és újraépültek a befecskendezésnek hála, így amikor a csészealj végzett, visszahúzódott kis fészkébe, majd egy újabb hasonló társa jelent meg, és Kurtz lila és zöld színben játszó oldalát vette kezelésbe. *RRGPDQ D NpSHUQ\ W ILJ\HOWH DPLQ HO V]|U PHJMHOHQWHN Kurtz röntgenNpSHL PDMG D WHOMHV GLDJQRV]WLNDL HOHP]pV D J\yJ\XOiV PpUWpNpU O D V]|YHWHN~MMipStWpVpU ODPHJUHSHGWERUGiN KHO\UHLJD]tWiViUyO pV PpJ VRN minden másról. A gép végül befecskendezett valamit Kurtz nyaki vénájába, és az asztal NLWROWD W Goodman és Harrelson visszatették az ágyra és hagyták aludni.

32




 

.

 





 

– Még legalább két óra kell neki a teljes üzemképességhez, így keresnünk kell valami biztonságos helyet, ahol nyugodtan aludhat, és meg tudjuk magunkat védeni – amikor az utolsó szót kimondta, eszébe jutott, amit Harrelson szóvá is tett. – Megvédeni, de mivel? Az a három golyó nem sok mindenre lesz elég. Hacsak nemWpQ\OHJDUUDKRJ\I EHO MNPDJXQNDW – Túl kell tenned magad Julio halálán. – Te ezt nem értheted! Julio a féltestvérem volt, anyám gyermeke egy mexikói ID]RQWyO  YROW PLQGHQHP PLXWiQ DQ\iQN PHJKDOW 0LYHO semmink sem maradt, így beléptünk a Tengerészgyalogsághoz. Jó volt a zsold, és kaját meg szállást is kaptunk. Azt mondták a legtöbb esetben csak rendfenntartásra használnak majd minket, vagy kisebb harcok eldöntésére, ám HUU O nem volt szó. Anyánk halála után megígértük egymásnak, hogy soha nem hagyjuk el egymást. Még a Tengerészetnél is kérvényeztük, hogy egy szakaszba kerüljünk, és hosszú harc után sikerült elérnünk. A IHOHWWHVHLQN yYD LQWHWWHN PLQNHW DWWyO KRJ\KD HJ\LN QN QH WDOiQ OiWQi D másik halálát, az végzetes lehet. De mi azt hittük, hogy ez soha nem történhet meg. De«GH  QHP WDUWRWWD EH D V]DYiW ,WW KDJ\RWW DNiU D] anyánk! – fakadt ki, és látszott rajta, hogy a könnyeivel küszködik, ám az is látszott, hogy valahol, valamikor már az összes könnyét kisírhatta, így csak görcsbe rándult az arca, de könnycsepp nem jelent meg széles, szomorú ábrázatán. – De megértelek! – azzal a vállára tette a kezét. Harrelson felnézett, és szemében kérdés csillant. – Az a… a terepjáróban? – Igen, +HQGHUVRQYROWDQHYHpV YROWDOHJMREEEDUiWRP1DJ\RQQHKp] voltfeldolgozni a halálát, és már úgy nézett ki, hogy teljesen megbomlik az HOPpPDPLNRUWDOiONR]WDPYHOHWHN1DJ\N HVHWWOHDV]tYHPU O7XGRGpQ is megkedveltem a testvéredet, Juliot!  Harrelson erre a kijelentésre fogta magát és átölelte Gooomant. Az felsziszent, ahogy a vállához ért Harrelson izmos karja. Ijedten elhúzódott W OH – Mi a baj? – A vállam. Egy rohadt dög megharapott. De semmi komoly. – Mutasd! – Á, mondom, hogy semmi komoly, csak néha belenyilall a fájdalom – azért mégis hagyta, hogy Harrelson meglazítsa a zubbonyát, hogy hozzáférjen a szóban forgó testrészhez. *RRGPDQ |VV]HV]RUtWRWWD D IRJiW DKRJ\ D V]|YHW KR]]ipUW D YiOOiKR] nem láthatta, milyen állapotban van a sebe, csak +DUUHOVRQDUFNLIHMH]pVpE O látta, hogy nem lehet valami szép látvány. – Na, mi a helyzet? Nagyon ronda? – +iW D] QHP NLIHMH]pV |UHJHP ± PRQGWD HOLVPHU HQ Harrelson. – Láttam már HJ\ NpW HOIHUW ]|WW VHEHW GH H] HOYLV] PLQGHQ GtMDW

33




 

.

 





 

Megpróbálom leírni, hogyan is néz ki az, ami egykor a vállad volt – majd nyelt egyet. – Egy közel tíz centis hosszon lyukak vannak két sorban a E U|G|Q pV tJ\ QHP WXGRP PHJiOODStWDQL GH OHJDOiEE PiVIpO FHQWL PpO\ lehet mindegyik. A lyukakból sárgásbarna lé folyik, és körülöttük barnásV]UNpVV]tQ DE UeVD]HJpV] ~J\ PHJ YDQ GDJDGYD PLQWKD YDODPL HO DNDUQD E~MQL D E U|G DOyO (J\V]yYDO HOpJ URQGD OiWYiQ\ ± IRJODOWD |VV]H Harrelson az elemzést. – Kösz. De erre már magam is rájöttem. Inkább hozd ide a pisztolyt, és azt a piros üveget ott! – utasította Goodman, akin látszott, hogy megviselte VHEpQHN LO\ PpUWpN  HOIHUW ] GpVH &VDN D V]HUHQFVpQHN N|V]|QKHWL KRJ\ nem halt még meg. – Hogy lehet, hogy nem NDPSHFROWiO PpJ EH LO\HQ IHUW ]pVW O?! – ezek szerint Harrelsonnak is az jutott eszébe, mint neki, miközben összeszedte a kért dolgokat. – Nem azt, a kisebbiket! – szólt. – Nos, szerintem csak az immunrendszeremnek köszönhetem, hogy nem végzett velem egy jó kis vérmérgezés, és az adrenalin-szintemnek állandó magasan tartása nem KDJ\RWWLG WDWHVWHPQHNKRJ\LO\HVPLNNHOW|U GM|Q – Hát, szerintem ez isteni jel. Lehet hogy valami kiválasztott vagy – mosolyodott el +DUUHOVRQPLNRUYLVV]DWpUWpVD]XWDVtWiVRNV]HULQWHO V]|U IHUW WOHQtWHWWHPDMGEHDGWDDQDJ\DGDJJ\yJ\V]HUW – Hé, finomabban! – morgolódott a tizedes. – Egyébként nem hiszem, hogy bármiféle kiválasztott lennék. Csak nagyon szerencsés. Habár sokszor PiU~J\pU]HPKRJ\LQNiEEPHJKDOQpNPLQWPpJW|EEV]|UQ\ VpJHWOiWQpN 'H D]WiQ HO M|Q D My]DQ HV]HP pV HOG|QW|P KD PiU LO\HQ V]HUHQFVpV vagyok, akkor kihasználom, és annyi dögöt ölök meg, amennyit tudok. Elégtételt veszek a megölt bajtársaimért, és az elhunyt telepesekért, habár egyet sem ismertem közülük. De mégis úgy érzem, ezeket a dögöket ki kell irtani. Lélek nélkül ölnek, és mindezt azért teszik, hogy szaporodjanak. Remélem, szerencsém továbbra is elkísér, és majd rátok is kihat – fejezte be Goodman. – Hát, szerintem a szerencsének ehhez semmi köze, barátom. Láttalak az HO EE KDUFROQL 2WW D V|WpW IRO\RVyQ… szóval… az mintha nem is te lettél YROQD (O V]|U HV]HYHV]HWWHQ NDV]iOWiO D IHJ\YHUUHO PDMG KLUWHOHQ RO\DQ SRQWRVDQNH]GWpOO QLPLQWHJ\PHVWHUO|YpV]eQH]WQHPpUWHPKRJ\OHKHW ez? *RRGPDQOHKDMWRWWDDIHMpWPLQWDNLE QpWDNDUMDEHYDOODQLIHOROGR]yMiQDN – 7XGRG RWW PHJLQW HOV|WpWOW HO WWHP D YLOiJ pV FVDN DUUD HPOpNV]HP hogy te állsz ott, akár egy szobor, és figyeled ahogy… - nem akarta eszébe juttatni Harrelsonnak a lesújtó emléket. – És megint az a fejfájás gyötört. Nem tudom, mi történik velem. De azt már meg akartam kérdezni… - nem merte szóvá tenni, mert +DUUHOVRQWDOiQQHPPHJIHOHO HQUHDJiOQDpVQHP akart újra egyedül maradni. – Te nem halassz furcsa hangokat? – Miféle hangokat?

34




 

.

 





 

– Hangok… melyek a fejemben szólnak. Pontosabban azt hiszem, hogy egyvalakinek a hangja, csak mindig változik a lejtése, így mindig másképp KDQJ]LN$PRO\DQV]HUHWHWWHOMHV V]yYDO pU]HP D EHO OH iUDGy V]HUHWHWHW pV tudom vár rám. A hang “ gyermekének” szólít! – reménykedve Harrelsonra Qp]HWWKiWKDLJHQO YiODV]WNDSW OHpVQHPFVDN HJ\HGOV]HQYHGKRJ\ visszatartsa magát, nehogy eleget tegyen a hívásnak. Harrelson sokáig csak hallgatott, kétségek közt tartva Goodmant. – Érdekes – mondta végül. – Ennyi. Csak ennyit tudsz mondani, hogy “ érdekes” ?! – Tudod, öregem, már sok mindent hallottam a harctéri sokkról, és számtalan esetben a katonákat a harc után hangok gyötrik. Ez ellen csak RUYRVLpVJ\yJ\V]HUHVNH]HOpVVHJtWKHWDPLQHNpSSHQV] NpEHQYDJ\XQN+D én képes voltam elviselni Julio halálát, akkor te is együtt tudsz élni a hangjaiddal, míg vissza nem térünk a Földre – az utolsó szavakat reménnyel pVQHPPHJJ\ ] GpVVHOPRQGWD – Nem. Nem értettél meg. Én WXGRP, hogy hol van ennek a hangnak a gazdája. És azt hiszem, tudom is mi az. Itt van ezen a bolygón. A nyugati NDSXQiOOpY KHJ\HNYDODPHO\LNpQHNPpO\HQEXMNiOD]DOpQ\ – 0LFVRGD"0LU OEHV]pOV]" – $.LUiO\Q U OeUWHG"$.LUiO\Q V]yOKR]]iPpVYiUUiP – A rohadt kurvája… - többet nem tudott erre mondani Harrelson, s sokáig csak csendben ültek, és feldolgozták a történteket. ÔÔÔ

35




 

.

 





 

VI. fejezet Alig telt el húsz perc, és miután Goodman is átesett a “ karbantartáson” az SZ.R.G.-ben, most Harrelson és Goodman a “ Szigorúan tilos idegeneknek a EHPHQHW´IHOLUDW~DMWyHO WWiOOWDNPtJKurtzot az orvosiban hagyták. Fegyver és biztonságos hely reményében próbáltak meg bejutni az elzárt helyiségbe. A plazmavágóval ugyan utat vághattak volna maguknak a biztonsági rendszer nélkül maradt ajtóban, ám akkor már a második reményüket el is puskázták. Így egy olyan megoldást kellett találni, amely épségben nyitja ki az ajtót. +DUUHOVRQ V]HUHQFVpUH KR]RWW PDJiYDO HJ\ NyGW|U W LV tJ\ megpróbálkozott a bonyolult szerkezettel. 0LQGHQPHFKDQLNDP N|G|WWGHPLQWDKRJ\YiUWiND]WDMWyQHPQ\tOWNL – Hadd próbáljam meg én! – mondta Goodman és odalépett a kis szerkezethez, amely be volt csatlakoztatva az ajtó paneljéhez. Nem igazán tudta, hogy hogyan sikerülhet neki az, ami az amúgy is erre “ szakosodott” +DUUHOVRQQDNQHPVLNHUOWKLV] D]DODSNLNpS]pVHQW~OQHPVRNDWpUWHWWD] elektronikához.   ÈP PRVW LV PLQW D] HO EE D] RUYRVL V]REiEDQ SRQWRVDQ WXGWD PLW NHOO WHQQLH (GGLJ V]iPiUD UHMWHWW NpSHVVpJHL W|UWHN HO  (]W LJD]iQ NO|Q|VQHN WDOiOWDGHH]]HOPRVWQHPW|U GKHWHWW Harrelson csak figyelte, ahogy *RRGPDQ J\RUV NH]H MiUW D NyGW|U ELOOHQW\ ]HWpQ pV PDMG¶ V]tYURKDPRW NDSRWW DPLNRU D] DMWy V]LVV]HQYH becsúszott a falba. – Hát ezt hogy csináltad! – Varázslat! – mondta Goodman, míg Harrelson csak a fejét rázta. $KiURPO V]HUUHODWiUEDQIHJ\YHUUHOHO UHV]HJH]YHHarrelson megindult az ajtó mögé rejtett titokzatos birodalomba. Nyomában a szikét szorongató Goodman. Inkább háborgó lelkének megnyugvására szolgált, mintsem fegyverként tudta volna használni a dögökkel szemben.   2GDEHQWU O VWHULOL]iOy V]HUHN PDUy LOODWD FVDSWD PHJ NHW PHO\HN VRNNDO HU VHEEHNYROWDNDQQiODPLWHJ\iWODJRVNXWDWyODERUDWyULXPPHJNtYiQW $NHVNHQ\IRO\RVyDPHO\EHEHOpSWHNV]LQWpQILJ\HO V]HPHNpVIHJ\YHUHN célpontja volt, s csak hálát adhattak az Istennek, hogy a biztonsági rendszert YDODPLNLO WWH Tudták a látszólag rozsdamentes, sima acélborítású falak letapogatók, szenzorok és további fegyverek egész kis seregét rejtik magukban, és a NOV  FVHQG pV Q\XJDORP FVDN iOFD $ QHPNtYiQDWRV EHKDWROy PLGHQ bizonnyal igen kemény ellenállásba ütközne ezen a folyosón, és PHJJ\ ]QpNUyODKRJ\H]YDOyEDQD]DKHO\DKRYiWLORVD]LGHJHQHNQHND bemenet. De Goodmannek, és Harrelsonnak nem volt félnivalója. Legalábbis testi bántódásuk nem eshet, ám a lelkiek… azok már egészen más lapra tartoznak.

36




 

.

 





 

Még legalább háromszor használta *RRGPDQDNyGW|U W.pWDONDORPPDO HJ\HJ\EL]WRQViJLHOOHQ U]pVLSRQWQiOPtJOHJYpJOHJ\IHUW WOHQtW IONpQ kellett áttörniük magukat. Sikeresen vettek eddig minden akadályt, és nagyon furcsállották, hogy az LGHJHQHN HQQ\L LGHLJ Q\XJWRQ KDJ\MiN NHW 'H H] LV FVDN DPHOOHWW V]yOW KRJ\HQQpOPHJIHOHO EEE~YyKHO\HWQHPLVWDOiOKDWQiQDN   +DFVDN QHP RO\DVYDODPLW UHMWHJHWQHN H IDODN DPHO\HNW O D]RN D URKDGW G|J|NLVIpOQHN+DEiUHJ\LN MNVHPWXGWDHONpS]HOLUyOXNKRJ\ EiUPL LV OHQQHDYLOiJHJ\HWHPEHQDPLW OH]HNIpOQpQHN0LQGNHWWHQOiWWiNPiU NHW harcolni, és még akkor sem adták fel, amikor egyedül maradtak egy csapatnyi jól felfegyverzett katonával szemben. Végül arra jutottak, hogy ezek nem ismerik a félelmet, így arra gondoltak, hogy valami új ideggázt fejlesztettek itt. Hisz annyira már ismerték a Társaságot, hogy tudják, soha nem hagynak ki HJ\HWOHQDONDOPDWVHPKRJ\YDODPLE OKDV]QRWK~]]DQDN0iUSHGLJKDHJ\ bolygón valami olyasmire akadnak, amire nem számítottak, és sok pénzt jelent, akkor nosza, csináljunk egy ál-bányásztelepet, amellyel fedezzük a valódi kutatásokat, és máris milliárdos haszonra tehetünk szert. A Társaság mindig jól tudta keverni a lapokat, és valahol mindig lapult egy DGXiV]DDPLYHOYpJOJ\ ]|WWeVSHUV]HMyKDPLVNiUW\iVLVYROW Goodman és Harrelson most csak azt nem tudta, hogy hol lehet itt a cinkelt lap.   0LXWiQ iWMXWRWWDN D] HOV  IHUW WOHQtW  IONpQ DPL PLQGHQW LVPHUW baktériumot és vírust képes volt izolálni, és elpusztítani, egy nagyobb WHUHPEHpUNH]WHNDPL PLQW NLGHUOW D] |OW|]  YROW $ IDODNRQ RWW OyJWDN D ODERUDWyULXPRNEDQ KDV]QiODWRV V]NDIDQGHUHN V]pS VRUMiEDQ $ NpN V]tQ RYHUDOORN D OHJHU VHEE DQ\DJEyO NpV]OWHN pV HOPpOHWEHQ D legbiztonságosabbak voltak az ideggáz alapú kísérletekhez. Goodman és Harrelson összenézett. 9pJO~J\G|QW|WWHNKRJ\QHPYHV]LNIHOD]HO tUW|OW|]pNHW,JD] H]]HO igen komoly veszélybe kerültek, hisz nem tudhatták még mi vár rájuk, PLO\HQERU]DOPDNDWUHMWHQHND]HON|YHWNH]HQG WHUPHN 0iUPDMGQHPEHOpSWHNDN|]SRQWLIHUW WOHQtW EHDPLNRUGoodman rátette NH]pWWiUVDYiOOiUD9LVV]DIRJWD W – 5RVV] HO pU]HWHP YDQ $]W KLV]HP MREE OHV] KD FVDN pQ PHJ\HN EH Beöltözök, és körülnézek, majd visszajövök. Így, ha odabent valami gond van, legalább csak én veszek oda, és nektek van még esélyetek a túlélésre. – Rendben. De csak ha én mehetek. Te mindenben jobb vagy nálam, így nagyobb lenne a veszteség, ha nem jönnél vissza – mondta Harrelson. – Nem, barátom. Ahogy elnézem, egyébként se lenne a méretednek PHJIHOHO |OW|]pNËJ\PDUDGD]HOV YHU]Ly Harrelson végül beleegyezett, amikor megpróbálkozott a legnagyobb szkafanderrel. Ám az csak a derekáig ment fel.

37




 

.

 





 

Segített beöltözni Goodmannek, aki elmondta neki, hogy végig beszélni tudnak egymással a sisakba épített rádió, és a kinti rádió segítségével, PXWDWRWW D] DMWy PHOOHWW OpY  V]HUNH]HWUH $ NpSHUQ\ Q SHGLJ PLQGD]W láthatja, amit a kamera lát. *RRGPDQ EHOpSHWW D N|]SRQWL IHUW WOHQtW EH DPL D]RQQDO EHNDSFVROW ahogy légmentesen bezárult mögötte az ajtó. Körbeforgott a furcsa gépben, PDMG DPLNRU D ³J ]IUG ´ DEEDPDUDGW V HQJHGpO\W NDSRWW D EHOV  DMWy P|J|WWHOWHUO WLWNRVYLOiJEDL]JDWRWWDQEHOpSHWW A terem hatalmas volt, és üres. 9DOyV]tQ OHJYDODPLIpOHYH]pUO OHKHWHWWPHUWDWHUHPN|]HSpQpVN|UEHD falak mentén a legmodernebb szuperszámítógépek álltak, most mechanikus csöndbe ágyazódva. 2GDPHQWD]HJ\LNSXOWKR]pVOHOWDV]pNUHDPLHOV UHHOpJQHKH]HQPHQW a “ köldökzsinór” miatt. Ám az elengedhetetlen volt, mivel azon kapta a friss R[LJpQWpVD]RQWiYR]RWWDNLOpOHJ]HWWOHYHJ  – 9DODPLYH]pUO OHKHW0HJSUyEiORNYDODPLWNLV]HGQLD]HJ\LNJpSE O± reccsent odakint a hang, ahol +DUUHOVRQILJ\HO WHNLQWHWHNtVpUWH – Igen, látom – nyugtatta meg. – Majd szólj, ha jutottál valamire. A tizedes ujjai soha nem látott módon kezdték keresni az adatokat. Az HGGLJ UHV NpSHUQ\ UH NO|QE|]  HUHGPpQ\HN NLPXWDWiVDL pV D YL]VJiODWL alanyok tulajdonságai voltak felsorolva. -DFNVRQ+DUROGWHOHSHV (YH'5RFNPDQWHOHSHV 7RGG0DVWHUVRQWHOHSHV 5LFKDUG2¶7KDUWHOHSHV Legalább ötven név szerepelt a listán, és mindegyik név mellett egy-egy iksz szerepelt, amit Goodman nem tudott mire vélni. Habár voltak HONpS]HOpVHL 'H DUUD PpJ WDOiQ D 7iUDViJ VHP YHWHPHGLN KRJ\ pO embereken próbálja ki az új ideggázt. Tovább kutakodott. Aztán talált valami egészen furcsát. 9DODPLUpPLV]W W – $NXUYDDQ\MXNDW… – 0L YDQ" 0LW WDOiOWiO" ± NpUGH]WH D PiU pSS XQDWNR]QL NpV]O Harrelson. – (]QHPOHKHWLJD]– ordította a rádióba. – 0RQGGPiUPLD]"1HPWXGRPNLYHQQLDNpSHUQ\ Q Némi csend után újra elolvasta a sorokat Goodman. Nehéz volt feldolgozni a látottakat. Ugyanis a tizedes talált egy újabb listát, ami egy másik fajta kísérleti alany tulajonságait tartalmazta. JHQHUiFLy ¾ (PEHUpKH]KDVRQOyNDURNpVOiEDN ¾ .pWOiERQMiUiV

38

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

¾ )HMOHWWHEELQWHOOLJHQFLD ¾ 1\~OWDEEIHM ¾ 5|YLGHEENLQ|YpVHNDKiWRQ Azután következtek a negatívumok. ¾ 7RYiEEUDLVLQWHQ]tYVDYDVYpU ¾ 9DGiOODWLDV|V]W|Q ¾ ,UiQ\tWKDWDWODQ ¾ ,QWHOOLJHQFLiWHOQ\RPMDD.LUiO\Q LUiQWLIHOWpWOHQHQJHGHOPHVVpJ   .pUGpV +RJ\DQ pUMN HO KRJ\ D VRNDGLN JHQHUiFLy D] HPEHUW WHNLQWVH WHUHPW MpQHN~J\PRQG.LUiO\Q MpQHN – Na, mondd már! Vagy kitaláljam?! – idegeskedett Harrelson. – (] KLKHWHWOHQ .pSHVHN YROWDN pV PHJWHWWpN eUWHG +DUUHOVRQ (]HN D URKDGpNRN HPEHUHNHW iOGR]WDN IHO KRJ\ NtVpUOHWH]]HQHN D G|J|NNHO ± ugyanolyan volt a hangja, mint mikor a hangokról beszélt. – Mi a francról beszélsz? – nem tudta, vagy nem akarta felfogni Harrelson. – $ 7iUVDViJ WXGRWW UyOD KRJ\ LWW LGHJHQHN YDQQDN pV HONH]GHWW NtVpUOHWH]JHWQL YHON $]W DPLU O D] H]UHGHV EHV]pOW PiU UpJyWD PHJ SUyEiOWiNYpJKH]YLQQL$]D]KRJ\HJ\IHOWpWOHQOHQJHGHOPHVNHG V]|UQ\ KDGVHUHJHWKR]]RQOpWUH%HKR]KDWWDNLGHQpKiQ\SpOGiQ\WD]RNEyODPHO\HN D] HPEHUHN DUFiUD WDSDGQDN pV D ³VDMQiODWRV PyGRQ D YLKDUEDQ HOW QW´ PyGV]HUUHO WHOHSHVHNHW KDV]QiOWDN IHO KRJ\ NLNHOWVpN D] HPEULyNDW $]XWiQ PHJILJ\HOWpNPLO\HQYiOWR]iVRNRQPHQWHNiWKRJ\KDHPEHUYROWD³QHP] ´ V]O  ÈP YDODPL KLED FV~V]KDWRWW D V]iPtWiVXNED PHUW YDODKRJ\ NLV]DEDGXOWDNDNtVpUOHWLG|J|N Harrelson egy darabig csak hallgatott, majd beindultak agytekervényi, melyeket eddig leblokkolt a gyász. – 1RVH]tJ\PLQGV]|UQ\ GHHO V]|ULVWHD]WpUH]WHGKRJ\Q\XJDWUD YDQ D .LUiO\Q  pV QHP LWW PiVRGV]RU SHGLJ KD LQQHQ V]DEDGXOW YROQD NL egy, akkor annak nyomát látnánk, már pedig a dögök be sem teszik a lábukat ide – érvelt Harrelson. – 'H OHKHW KRJ\ D .LUiO\Q W FVDN EL]WRQViJED KHO\H]WpN YDODPL EDUODQJED PHUW HGGLJL WDSDV]WDODWDLP D]W PXWDWMiN KRJ\ H]HN D URKDGW OpQ\HN LQNiEE V]HUHWLN D V|WpW KHO\HNHW PLQW D NLYLOiJtWRWWDNDW ÈP HOPpOHWHGGHOHJ\HWNHOOKRJ\pUWVHNDG|J|NQHPLQQHQV]DEDGXOWDNNL'H DNNRU N«y KiW SHUV]H pQ EDURP KLV] WHOMHVHQ EHOHJDEDO\RGWDP PiU D] HJpV]EHD]pUWQHPWDOiOWDPDPHJROGiVW±QDJ\OHYHJ WYHWW±$7iUVDViJ

39

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

PHJWDOiOWDH]WDERO\JyWDPLQLGHJHQIpV]NHWWDOiOW(OpJWiYROLYROWDKKR]D ERO\JyKRJ\DIHOJ\HOHWpVHOOHQ U]pVFVDNIHOV]tQHVOHJ\HQtJ\Q\XJRGWDQ UiIRJKDWWiN D WHOHS pStWpVpW D EiQ\iV]DWKR] V]NVpJHV ~M WiUQiN OpWUHKR]iViYDOpVtJ\PpJHOHJHQG PHQQ\LVpJ ³LQNXEiWRUW´LVQ\HUWHND WHOHSHQ GROJR]y PXQNiVRNEyO 1pKiQ\ WRMiVW HOORSRWW D IpV]HNE O pV NtVpUOHWH]QL NH]GHWW YHON .LWHQ\pV]WHWWpN D VDMiW SpOGiQ\DLNDW GH D]RNDW HQJHGHWOHQVpJ PLDWW PHJ NHOOHWW VHPPLVtWHQL (]XWiQ NLPHQWHN ~MDEE WRMiVRNpUW GH DNNRU V]|UQ\  GRORJ W|UWpQW 9DOyV]tQ OHJ PHJWiPDGWiN PDMG PHJIHUW ]WpN NHW $]XWiQ D IHUW ]|WWHN YLVV]DWpUWHN D WHOHSUH pV WRYiEEIHUW ]WpND]HPEHUHNHW0iULVNLW|UWDSRNROLMiUYiQ\ – Álljon meg a menet! Egy kicsit lassabban! Miféle tojásokról beszélsz, pVKRJ\LVIHUW ]LNPHJSRQWRVDQD]HPEHUHNHW" – 7RMiVRN PHO\HNHW D .LUiO\Q  WHUHPWKHW pV DPHO\HNEHQ D ³IHUW ] HJ\VpJHN´YDQQDN (J\Np]IRUPiM~OpQ\DPHO\UiWDSDGYDD]HPEHUDUFiUD EHOpOWHWL D PDJRW D] NLV LGHJHQHPEULyW $] NpQ\HOPHVHQ NLIHMO GLN D NHOOHPHVN|UQ\H]HWEHQPDMGDJD]GDV]HUYH]HWKDOiOiYDODYLOiJUDM|Q – A kurva anyját! – hüledezett Harrelson. – /HV]H]PpJFLIUiEELV)LJ\HOM$]~MV]O|WWPLQGLJPDJiQKRUGR]]DD JD]GDWHVW VDMiWRVViJDLW GH WHUPpV]HWH XJ\DQD] PDUDG (] YROW D] D] DODSYHW GRORJDPLWQHPYROWDNNpSHVHNIHOIRJQLH]HNDKtJDJ\~DN+LiED IHVWHGEHDSDUDGLFVRPRWNpNUHD]DNNRULVSDUDGLFVRPPDUDG – Értem. – 6]yYDO DPLNRU D 7iUVDViJ UiM|WW KRJ\ KLEi]RWW V]yOW D *\DUPDWLDNQDNpVLGHNOG|WW PLQNHWiOWDOiQRVHOOHQ U]pVFtPHQ – $]QHPOHKHW+LV]HJ\pYHM|WWQNHOD)|OGU OPtJD]]HQHWFVDNHJ\ hetes volt, amikor fogtuk. – ,JD]DGYDQ$NNRUPLDIUDQFIRO\LNLWW" – Nem tudom, de az egyszer biztos, hogy még nem láttunk mindent. Egyébként, mivel megbizonyosodtunk róla, hogy nincs semmi veszély, akkor én is bemennék. – -y *\HUHFVDN – Egy kérdésem volna még: miért épült volna a telep HQQ\LUH közel az idegenek fészkéhez? Persze, csak ha hihetünk a megérzésednek, vagy minek, és valóban a nyugati kapuhoz közeli egyik barlangban van a fészek. – (EEHQ HJpV] EL]WRV OHKHWV] (J\pENpQW OHKHW KRJ\ DPLNRU PiU HOKDWDOPDVRGRWWDNiRV] D.LUiO\Q DODWWYDOyLN|]HOHEEKR]WiND IpV]NHW D ]ViNPiQ\ pV JD]GDWHVWG~V N|UQ\H]HWKH] $P~J\ IRJDOPDP VLQFV PRVW PiU1HPWXGRPPLIRO\LNLWW De ezt +DUUHOVRQPiUQHPKDOORWWDPHUWEHQWYROWDIHUW WOHQtW EHQ0LYHO V]NDIDQGHUQpONOPHQWEHDUi]~GXOyJ ]YDJ\PLLJHQIRMWRJDWyYROW0iU azt hitte, itt kell megfulladnia ebben a rohadt kalitkában ennyi harc után, DPLNRUPpJPHJVHPERVV]XOWDWHVWYpUHKDOiOiWÈPDEHOV DMWyHQJHGHOPHV kinyílt, és beengedte a “ tiszta” Harrelsont.

40

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Köhögve odament Goodmanhez, és megkocogtatta sisakját. Az rémülten megpróbálta odafordítani a fejét, több-kevesebb sikerrel. Végül levette sisakját. – A frászt hoztad rám! – mondta. – He-he. Te, szerintem igyekeznünk kéne, mert lehet, hogy Kurtz már magához tért, és mit fog gondolni, ha nem talál ott minket. Egyébként a mögött mi van? – mutatott maguk elé a hatalmas plasztiküveg-falra. Goodman csak értetlenül nézett abba az irányba, eddig teljesen elkerülte a figyelmét a dolog. Szinte az egész falat elfoglaló üvegfal mögött sötét terem húzódott meg. – 0LQGMiUW PHJQp]HP ± QpKiQ\ ELOOHQW\ Q\RPiV ± Na nézzük. - aztán mindketten meredten néztek az üvegfalon túlra, mintha ezzel gyorsabban gyulladtak volna ki a fények. )HOL]]RWWD]HOV OiPSDDWHUHPEHQPDMGVRUUDDW|EELN|YHWWH Nem jutottak szóhoz attól, ami az üvegfalon túl eléjük tárult. Teljesen megbénultak a látványtól. Ugyanis a terem teli volt hatalmas átlátszó tégelyekkel, lombikhengerekkel, amelyek nem voltak üresek. Az életfenntartó folyadékban megannyi sötét V]tQ NDUPRVOpQ\OHEHJHWW A lombikokban kifejlett idegenek voltak tetszhalott állapotban. – Az Istenit! – szólt Goodman. – Buddhára! Ilyen nincs! Kiadta a parancsot, és a terembe nyíló ajtó csendesen kinyílt. – Csak Ön után! – intett Harrelsonnak. – Köszönöm, nagy, kék marslakó-barátom! – és elindult a terembe. A terembe, amelyben olyan lények “ aludtak” , amik megölték az öccsét. *RRGPDQHOILQWRURGRWWD]RQKRJ\PpJPRVWLVYLFFHO GQHNLO\HQV]|UQ\ SLOODQDWRNEDQ ÒJ\ YLVHONHGWHN PLQWKD FVDN YDODPL P YpV]HWL NLiOOtWiVUD mennének, és a lombikokban nem a világegyetem legveszélyesebb fajából V]iUPD]ypO SpOGiQ\RN~V]NiOQiQDN   0LHO WW HOLQGXOW OHKtYRWW HJ\ ~MDEE OLVWiW D NpSHUQ\ UH $ OLVWD SRQWRVDQ tartalmazta a példányok részleges DNS-kódját, “ születésük” dátumát, és a már elvégzett kísérleteket. $ODSRVDQiWWDQXOPiQ\R]WD NHW – Na jössz már! – Azonnal! – Nem akarok egyedül belépni a pokol kapuján! *RRGPDQOHQ\RPWDDPHJIHOHO ELOOHQW\ NHWDNyGW|U VHJtWVpJpYHOSHGLJ “ átlépte” a kódokat, melyeket a kiadásra váró parancs megkövetelt.   9pJO NLDGWD D SDUDQFVRW $ NpSHUQ\ Q Y|U|VUH NH]GWHN YiOWDQL IHQWU O lefelé a lombikok kódja alapján kategorizált idegenek számai. Elmosolyodott, s követte Harrelsont. Elégtételt vett. De még nem eléggé.

41

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– S a pokol bugyrai befagyának! – lépett Harrelson mellé, és mutatott a WHUHPEHQOpY ORPELNRNUD – Mi a szent szar! Odabent a SODV]WLNYHJHNEHQKDUFG~OW9pJV HONHVHUHGHWWpVKLiEDYDOy harc az életért. A halál lénye is élni akar? Nocsak.   $ IRO\DGpN V]LQWH IRUUW D EHQQH N]G  LGHJHQHN FVDSiVDLWyO DPHO\HN nagyokat ütöttek börtönük falára. De az kitartott. $KR]]iMXNFVDWODNR]yFV|YHNHOV]DNDGWDNpVDEHO ONNLiUDPOyIRO\DGpN vörösre és sárgára festette az életfenntartó folyadék színét. Amikor már csak néhány idegen rángatózott, beléptek a szentélybe. – Úgy gondoltam sokkal kényelmesebb halott idegeneket megfigyelni, PLQWpO NHW±UiNDFVLQWRWWHarrelsonra. – 7H UOWYDJ\±PRQGWDDPD]±'HpQLVD]YDJ\RNPHUWNHGYHOOHNpV kurvára jót tettél azzal, hogy kinyírtad a dögöket, öregem! Csak azt sajnálom, hogy nem nekem jutott eszembe.   1DJ\RQ EHOHM|WWHN D GRORJED 6 W PiU HJpV]HQ pOYH]LN H]W D] HJpV]HW V már a fejfájása is ritkábban jelentkezik, ami egyenes következménye annak, KRJ\D.LUiO\Q LVNHYHVHEEHW]DNODWMDPiU   $ WHUHP QDJ\REE YROW PLQW HOV  OiWiVUD JRQGROWiN $KRJ\ PHJ WXGWiN V]iPROQL D W|EE VRUEDQ FVRSRUWRVtWYD OpY  ORPELNRNDW OHJDOiEE V]i] üveghenger állt a teremben. És nem csak idegenek voltak bennük, és nemcsak kifejlettek. Volt itt mindenféle. Embrió-idegen, félig kifejlett-idegen, és megcsonkított-idegen. De a legrosszabb csak ezután következett. A terem hátsó részében voltak az ember-idegen, és idegen-ember próbálkozások. Ezek több része már akkor sem élt, amikor Goodman kiadta a végzetes parancsot. A legtöbb esetben a végtagok cseréltek gazdát, és elég siralmas látványt nyújtott a legalább másfél méteres idegen karral egy-egy emberi torzó. A legelvetemültebb próbálkozások azok voltak, amikor egy idegen testre HPEHUIHMHW RSHUiOWDN D NtVpUOHWH]  NHGY  WXGyVRN (]HN PLQGHQ EL]RQQ\DO HJ\ SHUFHW VHP pOWHN GH D IHM tJ\ LV NLIHMH]  YROW $] XWROVy V]HQYHGpVHN Q\RPDL PpJ PLQGLJ RWW OWHN DUFYRQiVDLQ DPLE O DUUD N|YHWNH]HWWHN H]HN NHWWHQKRJ\D]DODQ\QHP|QNpQWpVGDOROYDHJ\H]HWWEHOHDP WpWEH

42

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Úgymond “ fejvesztve” próbált ellenkezni. – +iWH]QHPVHPPL±PRUGXOWIHOHO V]|U+DUUHOVRQ±(]pUWHOV GtMDW kapnának a hülyeség világversenyen. – Igen, de most már tényleg nézzünk valami fegyver után. Alaposan átnézték ezt a részleget miután Goodman lekérte ennek a helynek D] DODSUDM]iW 5iM|WWHN KRJ\ H] D UpV]OHJ WHOMHVHQ HONO|QOW D W|EELW O pV saját számítógép-hálózata, és –adatbázisa volt, meg minden, ami kell. 0HJWDOiOWiN D ³SHWp] WHUPHW´ DKRO V]iPRV NLQ\tOW WRMiV iOOW D SDGOyQ SRQWRVDQV]HPEHQHJ\HJ\HPEHULPpUHW WDUWiOO\DODPHO\QHNDIHMLUpV]pQ nyílás volt. +DUUHOVRQ IHOV]LVV]HQW DKRJ\ HONpS]HOWH DPLQW D YHUJ G emberek hiába küzdenek a titániumbilincsekkel, melyek a tartály belsejében WDUWRWWiNQHPNHUOKHWWpNHOV]|UQ\ VRUVXNDW A többi terem alkalmas volt az “ újszülöttek” fogadására, ahol az életre képes idegen-csemete elhagyhatta gazdatestét. A kis idegeneket számítógépYH]pUHOW DFpOKiOyNLO|Y N YROWDN D]RNNDO IRJWiN EH D PHQHNOQL SUyEiOy még szinte védtelen idegen-bébiket. Voltak még olyan termek is, melyek a már kifejlett idegen herék úgymond betörésére szolgáltak. Ezek egy méter vastag bórkarbon-plasztik fallal voltak kialakítva. Látszott, hogy nagyon ügyeltek a biztonságra. Szerencsére mindegyik terem üres volt. Ezek a termek fel voltak szerelve azzal a védelmi rendszerrel, mely komoly EDMHVHWpQVDYVHPOHJHVtW KDEEDOLGHJJi]]DOpVIHJ\YHUHNNHOV] QWHWWHPHJ D]HVHWOHJHVEDMNHYHU NHW Végül megtalálták azt, amit kerestek. A kézifegyver-raktárt. Azonnal el is indultak oda, és megtalálták mindazt, amire szükségük OHKHWHWWD]HON|YHWNH]HQG NEHQPpJW|EEHWLV   0HVHN SOD]PDYHW N pV Op]HUSXVNiN 9DODPLQW |QJ\yJ\tWyN pV VDYVHPOHJHVtW kézi-készülékek. Ezek jól jöhettek, ha esetleg rájuk fröccsent az idegenek YpUH(EE OLVHOSDNROWDNQpKiQ\GDUDERW+DEiUaz kérdéses volt, hogy harc közben hogy fogják majd alkalmazni, de azért a biztonság kedvéért elrakták NHW Az öngyógyítók egy viszonylag új találmánya a Társaságnak. Tulajdonképpen még nem is volt szabadalmaztatva, a hadsereg ellenezte a forgalomba-hozatalát.   $ NHPpQ\IHM  *\DUPDWL 7HQJHUpV]HW QHP DONDOPD]WD D]W DPLU O QHP WXGWDKRJ\DQP N|GLN$7iUVDViJSHGLJQHPiUXOWDHODPLOOLyNDWKR]yNLV csoda-készülék titkát.   'H D KtUHN V]HULQW D 7iUVDViJ DONDOPD]WD WLWRNEDQ D NO|QE|]  NpQ\HV vállalkozásainál. Mint például ez is.

43

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Attól függetlenül remek készülékek voltak. Fel kellett csatolni a csuklóra, pV D NLV NpSHUQ\  NLMHOH]WH PLQGHQ IRQWRV GLDJQRV]WLNDL pUWpNQNHW ~J\ mint vérnyomás, szívritmus, stb. Végül meg volt benne minden szükséges orvosi szer, amire egy sérülés kezelésére szükség lehetett. Valamint tartalmazta az újfajta, QDQRtechnológiával készült kis gyógyító robotokat, amelyek a véráramba kerülve a szöveti sérüléseket javították. 3HUV]HH]HND]DSUyPpUHW RUYRVURERWRNHJ\yUDP~OYD]HPNpSWHOHQQp YiOQDNpVDNLYiODV]WiVVDOHOWiYR]WDNDWHVWE O(]LVHJ\~MDEE]OHWLIRJiVD YROW D 7iUVDViJQDN ËJ\ UHQJHWHJHW NHOO ³HOKDV]QiOQL´ EHO ON HJ\HJ\ esetleges háború folyamán, ami ezzel egyenes arányú mennyiségben PHJQ WWSpQ]WMHOHQWHWW Na persze a Tengerészet is ismerte már évek óta a QDQR-technológiát, ám a Társaság ügyesen bekebelezett minden egyes olyan céget, ami képes volt QDQRPpUHW URERWRNHO iOOtWiViUD Mindenesetre a három katonának nagyon jó szolgálatot fognak tenni. Pár perc múlva .XUW] PiU D] |OW|]  SDGOyMiQ IHNGW HJ\ WHUPR]ViNEDQ míg Goodman és Harrelson felmérte a jócskán megjavult helyzetet. Kialakították a védelmi rendszerüket. *RRGPDQQHNVLNHUOWP N|GpVEHKR]QLDD]DMWyHO WW pV D IRO\RVyQ OpY Op]HUSXVNiNDWpVHJ\NLVPXQNiYDODIHUW WOHQtW EHDPHJIHOHO NyGEHWpVH QpONOEHOpS NUHKDOiORVLGHJJi]iUDPORWW Ahogy alaposan áttanulmányozták a helyiségek alaprajzát, rájöttek, hogy keresve sem találtak volna biztonságosabb helyet. Az egészet úgy alakították NLKRJ\VHEHQWU ONLIHOpVHNLQWU OEHIHOpQHMXWKDVVRQVHQNLDNLQHNQLQFV joga hozzá. A részleg alatt pV IHOHWW QHP K~]yGWDN V]HUHO  pV V]HOO ]  DNQiN D] LGHJHQHN NHGYHQF N|]OHNHG KHO\HL $ IDODN NHOO HQ YDVWDJDN voltak, így azon nem törhettek át.   9pJO ~J\ G|QW|WWHN KRJ\ D] |OW|] EHQ IRJQDN Ei]LVW OpWUHKR]QL az NHOO HQ YpGKHW  N|]HO YDQ D NLMiUDWKR] pV DPL D OHJIRQWRVDEE QHP NHOO nézniük azokat a rohadt úszkáló dögöket, és borzadványokat. Megpróbálták felvenni a kapcsolatot a külvilággal, a 6yO\PRNNDO, vagy bárkivel a telepesek közül, ám ez a rendszer annyira különálló volt, hogy HUUHQHPYROWOHKHW VpJ .XUW]YpJUHIHOpEUHGWpVNLW Q HQpUH]WHPDJiW1DJ\MiEyOPHJEHV]pOWpND történteket, és Harrelson gyomorkorgása hívta fel figyelmüket a nyilvánvaló, iPDQQiOHJ\V]HU EEWpQ\UH Mégpedig, hogy éhesek.   0XV]iM YROW WDOiOQL YDODPL pOHOPHW ËJ\ HOKDWiUR]WiN KRJ\ IHOGHUtW  ~WUD mennek. Hosszas tanácskozás után végül Harrelson, és .XUW]PHQWNDMDQp] körútra. Eleinte Goodman ellenkezett, de Kurtz biztosította róla, hogy WpQ\OHJUHPHNOYDQVV]tYHVHQV]pWO QHPiUHJ\NpWLGHJHQVHJJHW

44

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– +D HVHWOHJ ~WN|]EHQ WDOiOWRN KDV]QiOKDWy WHVWSiQFpOW DNNRU YHY vagyok egyre! – búcsúzott Goodman. – Jó. Majd a sarki vegyesben veszünk egyet! – szólt vissza a szépfiú. Tényleg a régivolt. Már amennyire *RRGPDQHU|YLGHJ\WWW|OW|WWLG DODWW megismerhette. Harrelson csak mosolygott kék szemeivel, s megigazította fején sisakját. Mindketten egy-egy Wattz 2000 típusú lézerpuskát vettek magukhoz teli teleppel. *RRGPDQQHN HJ\ |U|NNpYDOyViJQDN W QW PtJ YLVV]DWpUQHN tJ\ NLFVLW jobban szétnézett a gépeken, és az elvégzett kísérleteken. Elszörnyedt mire NpSHVD]HPEHULIDMFVDNKRJ\YDODPLE OKDV]QRWK~]]RQ$]HJ\LNOHtUiVEDQ olvasta, hogy az egyik alany, bizonyos )*, vagy ahogy jobban tetszik DH3W~OpOWHD]DGGLJKDOiORVQDNW Q NRPELQiFLyWD]LGHJHQ pV HPEHUL szövetek találkozását, és amikor magához tért, olyan agresszivitás vett rajta HU WKRJ\DEHOWHWHWWNDUUDOIHOWpSWHDVDMiWJ\RPUiWpV~J\HJpV]OpQ\pEHQ valamiféle vadállatias ösztön szállta meg. Úgy vicsorgott, akár ezek a rohadt dögök. Megpróbálták a DNS alapú kombinációkat is, de mivel csak részben ismerték még az idegen DNS-kódot, és ezzel a módszerrel még kevesebb sikert értek el. Ilyen, és ehhez hasonló kísérletek százai voltak. Megpróbálták az idegen testet az emberi vérhez hasonlatos vérplazmával keringtetni, vagy éppen fordítva, a halála után is károkat okozó ember-harcost próbálták meg idegen vérrel éltetni. A legtöbb ilyen próbálkozás nem járt sikerrel, vagy ha mégis, akkor rövid úton belül a kísérleti alany elpusztult. Újra fájt a feje, így jobbnak látta, ha nem folytatja tovább. Megindult a NLVVpiWDODNtWRWWIHUW WOHQtW IHOpDPLNRUPHJG|EEHQW Mert az ajtó tárva-nyitva volt. 3HGLJSRQWRVDQHPOpNH]HWWKRJ\ EHFVXNWDPDJDXWiQ$K~V]FHQWLVDMWy ODVVDQNLWiUXOWVRGDEHQWU OJ ]iUDPORWW,GHJJi] Goodman megpróbált átmenekülni a lombik-terembe, de az az ajtó viszont ]iUYD volt. Behúzódott a legtávolabbi sarokba, és figyelte, ahogy az ideggáz alattomosan gomolyog felé a padlón. Vajon ki tette ezt vele? Harrelson? Vagy Kurtz? Vagy… sziszegés. Az ideggáz nem áramlott tovább, annál viszont sokkal UpPLV]W EEKDQJM|WWDQ\LWRWWIONpE O(J\HQOHWHVOpJ]pV Mintha egy dühödt kutya szuszogna odabent. De hisz ez lehetetlen. Itt nincsenek kutyák. És ha lennének is, az ideggáz biztos végzett volna vele. Aztán rájött mi az a hang. … HOM|WWHPpUWHG… LWWYDJ\RNpGHVHP…

45

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

  $] HORV]Oy J ]EHQ LGHJJi]"  PHJMHOHQW HJ\ KRVV]~NiV IHNHWH IHM 2O\DQ volt, mint egy átlagos idegen feje, csak sokkal nagyobb, és egy legalább QpJ\PpWHUHVNLV]pOHVHG SDOiVWQ\~OWNLEHO OH1pJ\PHOOV NDUMDYROWpVD kisebb párral vágyakozó, váró kifejezést lejtett. – Hé, Goodman! Jól vagy? – rázta fel Harrelson, még mindig a YH]pUO EHQOWpVHODOXGW eVV]|UQ\ WiOPRGRWW6]|UQ\HWiOPRGRWW – Persze, csak kicsit fáradt vagyok. Amúgy semmi bajom – megdörzsölte IiUDGWDQDV]HPpWKRJ\KLKHW EEOHJ\HQDPLWPRQG – Akkor jó! Csak mert álmodban elég hevesen tiltakoztál valami ellen! – He-he! Barátunk biztos DQWLV]H[KLWYDOOiV~pVYDODPLMyNLVQ DNDUWD rávetni magát! Persze az én álmaimban csak ezek a rohadt dögök szerepelnek. Csak éppen ott emberi arcuk van, és röhögnek rajtam. Értitek? Röhögnek a mocskos állatok, aztán kitépik a beleimet, és a nyakam köré tekerik! – a humoros megjegyzés komor kifakadássá fajult. – Na, akkor eszünk már végre? – kérdezte a nagy darab Harrelson. – Mit találtatok? – 6HPPLMyW&VDND]WD]|QPHOHJtW Vújrafeldolgozott proteinnel dúsított szójaszart! – Ennél rosszabbat kívánva sem találhattunk volna – dünnyögött Kurtz. – Nem elég, hogy a hajón is állandóan ezt kell zabálnunk, de még itt is csak erre akadunk! – Mit izgulsz, minden megvan benne, amire az emberi szervezetnek szüksége van, vitaminok, ásványi sók, meg minden. Csak az már más kérdés, hogy az íze olyan, mint a szarnak! (]HQMyWQHYHWWHNpVDKRJ\YLVV]DPHQWHND]|OW|] EHpVMyOPHJW|PWpND hasukat a V]DUt]  iP HJpV]VpJHV pWHOQHN QHYH]HWW YDODPLYHO D] HJpV]QHN piknik hangulata, és nem véres harc íze volt. Már legalább három órája nem kellett érezniük, ahogy minden egyes lövésnél majd’ leszakad a karjuk, és majd’ megsüketülnek a falakról YLVV]DYHU G  O|YpVHN VRNGHFLEHOHV KDQJMiWyO 7DOiQ H]HN YROWDN D] XWROVy pillanatok, amelyeket ilyen békében eltölthettek.   $] HJ\LN |QPHOHJtW V ]DFVNyUD DPLQHN J ]|OJ  WDUWDOPiW pSS Harrelson falta be, az volt írva, hogy “ Sült hús” . De volt a zsákmányolt ételek között, a EXUJRQ\DSUpW ODJXO\iVRQNHUHV]WOHJpV]HQDWRMiVUiQWRWWiLJ(]HNI OHJ FVDNDV]tQ NEHQNO|QE|]WHNHJ\PiVWyOPLQWVHPD]t]NEHQ – Ennek pont olyan íze van, mint a kutyaszarnak! – nézett a ragunak WLWXOiOWV UtWPpQ\UH – Mutasd!? – szólt +DUUHOVRQpV PHJNyVWROWD±7pQ\OHJH]RO\DQPLQW a kutyaszar! – Honnan tudjátok, hogy milyen íze van a kutyaszarnak? – Hát… - nézett össze Kurtz és Harrelson. – Pont mint ennek! ,VPpWMyt] HQpV|QIHOHGWHQQHYHWWHN'HFVDNHJ\GDUDELJ

46

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Úgy döntöttek nem árt egy kis alvás sem, ki kell használniuk ezt a Q\XJDOPDVLG V]DNRW.XUW] UN|G|WWHO V]|UPHUW PiUDOXGWHJ\NHYHVHW D] HO EE PtJ Goodman és Harrelson a termo-zsákban az igazak álmát aludta. Vagy éppen a poklok rémálmát élték át. ÔÔÔ

47

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

VII. fejezet

– +p'L6DQ]R±V]yOW6DQGHU – /|NMHGPLDEDM – ,JD]«±HOQHYHWWHPDMGIRO\WDWWD±6]yYDOLJD]KRJ\WHFVDNDIL~NDW V]HUHWHG"±U|K|J|WWDW|EELHNNHO   $ ]|OGHV YLOiJEDQ D] pMMHOOiWyQ NHUHV]WO FVDN 6DQGHU YLJ\RUJy IRJVRUiW OiWWD – %DURPYDJ\WH6DQGHU'HPLQGHQHVHWUHKDH]HQW~OOHV]QNEHQ\DORN QHNHGDNLV]iUDGWPp]HVE|G|QEHIHQpNLJKDDQQ\LUDDNDURG&VDND]WQHP pUWHPKRJ\DNNRUPLpUWQHPH]]HONH]GWHG"±HOLVPHU PRUJiVKDQJ]RWWpV 6DQGHUPiUYDODPLPHJIHOHO YiODV]RQW|UWHDIHMpWDPLNRU – 0R]JiVWpV]OHOHN – 6]LQWpQ±V]yOWDNpWIHOGHUtW  – +RQQDQ"±NpUGH]WH2OEU\FKVNL±0LO\HQLUiQ\EyO" ,GHJHVFVHQG – 0LQGHQKRQQDQ $ NXUYD pOHWEH N|UEHYHWWHN PLQNHW -p]XVRP PLQGHQKRORWWYDQQDN±RUGtWRWWDDUpPOWNDWRQD – 1\XJDORPHPEHUHN±NLDEiOWD2OEU\FKVNL±)RUPiFLyWIHOYHQQL±GH HNNRUHOV]DEDGXOWDSRNRO   $ V|WpWHEE ]|OG V]tQ  LGHJHQHN KLUWHOHQ FVDSWDN OH D NDWRQiNUD $] pMMHOOiWyYDOIHOV]HUHOWNDWRQiNPpJtJ\LVKiWUiQ\EDQYROWDN .LYROWDNNpSH]YHD]pMV]DNDLKDUFUDLVGHD]pMV]DNDLKDUFUDD]LGHJHQHN HOOHQQHP $OHJW|EELGHJHQDSODIRQUyOXJURWWDOiDNDWRQiNUDDV]HUHO DNQiNEyOpV H]OHSWHPHJ NHWDOHJLQNiEE$UUDV]iPtWRWWDNKRJ\D]HO ] WiPDGiVKR] KDVRQOyDQN|QQ\ GROJXNOHV] – Èii« $]HJ\HVHJ\VpJHJ\LNNDWRQiMDKDOiOVLNRO\DHJ\EHYHJ\OWDYDGXOW]HO IHJ\YHUHNKDQJMiYDO YROWD]HOV  )HOWpSHWWPHOONDVVDOKXOORWWHO   0LXWiQ YpJ]HWW YHOH D] LGHJHQ NLK~]WD EHO OH KHJ\HV IDUNiW PDMG D N|YHWNH] iOGR]DWUDYHWHWWHPDJiW $PHJWHUYH]HWWIRUPiFLyNVHPPLWVHPpUWHNHEEHQDKHO\]HWEHQ0LQGHQNL O WWPLQGHQUHDPLPR]JRWW $]H]UHGHVD]$3&E OtUWRWWDD]HO W|U LGHJHQHNVRUDLW $NHWWHVHJ\VpJPiUPLWVHPW|U G|WWD]HJ\HVHNIHGH]pVpYHO$]LGHJHQHND KiWXN P|JO LV M|WWHN tJ\ PHJ YROW D VDMiW JRQGMXN (GGLJ NpW HPEHUW YHV]WHWWHN $W|EELHNIHMYHV]WYHW]HOWHNPDMGNHWWHQHEE OD]HJ\VpJE OD WHUHSMiUy IHOpYHWWpND]LUiQ\W*RRGPDQDSDUDQFVQRNHOXJURWWDWHUHSMiUyJpSiJ\~L HO O   $ V]iPtWyJpS QHP J\ ]WH EHD]RQRVtWDQL D] LGHJHQ OpQ\HNHW 0iU QHP W|U G|WW D NDWRQiN WHVWL pSVpJpYHO 3URJUDPMD D] LVPHUHWOHQ OpWIRUPD

48

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

HOSXV]WtWiViWWDUWRWWDHOV GOHJHVQHN$]PiUPiVNpUGpVYROWKRJ\H]D]pUW YROW KRJ\ D NDWRQiN WHVWL pSVpJpW PHJYpGMH pV H P YHOHW YpJUHKDMWiVD N|]EHQSRQWD]HOOHQNH] MpWpUWHHO   'L 6DQ]R YDGXO SXV]WtWRWWD D G|J|NHW $ *LURDODS~ FpO]yUHQGV]HU DXWRPDWLNXVDQ D FpOUD iOOW 1HNL FVDN D] HOVW ELOOHQW\ W NHOOHWW Q\RPQLD 'HD]WJ|UFV|VHQWHWWH   .|UEHIRUGXOW pV V]HPEHNHUOW D] $3&YHO  0pJ OiWKDWWD DKRJ\ D KDWDOPDVJpSiJ\~NNHWW VW]HIHOpN|]HOHGQHN 0DMGDN|YHWNH] SLOODQDWEDQGHUpNEDQNHWWpV]HOWpN'L6DQ]RWHVWpW   2OEU\FKVNL IDOQDN YHWHWW KiWWDO pJHWWH SOD]PDYHW MpYHO D] pOHWUH NHOW V|WpWVpJHW 6DQGHURUGtWYDW]HOWpVOiWWDDKRJ\D]HO EE'L6DQ]RWHVWHNpWGDUDEEDQ KXOORWWDI|OGUHDWHUHSMiUyVRUR]DWDQ\RPiQ $NiRV]WHOMHVHQHOKDWDOPDVRGRWWUDMWXN   $ NHWWHV HJ\VpJ NpW WDJMD 2¶&RQQRU pV &ROH HOpUWH D] $3& DMWDMiW 6LHW VHQEHXJURWWDNUDMWD – 7 QMQNHOLQQHQSDUDQFVQRN±RUGtWRWWDSiQLNRVDQDYH]HW IONpEHQ YDGXONDSNRGyH]UHGHVQHN   $] QHP YiODV]ROW 0HJSUyEiOWD IHOOtUQL D JpSiJ\~N SURJUDPMiQDN SDUDQFViW $] $3& SLOyWiMD LV EHSiQLNROW DPLNRU HJ\ LGHJHQ XJURWW D NLV KiURPV]|JOHW  DEODN HOp (O UHQ\RPWD D ERWNRUPiQ\W pV D WHUHSMiUy PHJLQGXOW$NpWNDWRQDHOHVHWWDKLUWHOHQUiQGXOiVWyO – 9LVV]DYRQXOiVHPEHUHN9LVV]DYRQXOiV±KDOORWWiND]H]UHGHVKDQJMiW DUiGLyEDQDNDWRQiN'HQHPW|U GWHNYHOH0HJVHPKDOORWWiND]pOHWNpUW IRO\yN]GHOHPEHQ   $] $3& V]pWWDSRVWD D] LGHJHQ WHVWpW DPL IU|FFVHQYH RNiGWD PDJiEyO D VDYDVYpUW 6DQGHUWRYiEEUDLVHV]HYHV]HWWHQKDUFROWGKHOiQJRNNpQWpJWHNDJ\iEDQ 0DMGKLUWHOHQpUWHOPHWOHQNLIHMH]pVOWNLDUFiUD(OHMWHWWHIHJ\YHUpW /HQp]HWWDPHOONDViEyOHO PHUHG IXUFVDKHJ\HVWiUJ\UD0HJIRJWDPDMG DVDMiWYpUpEHIXOODGYDPHJKDOW   $] HJ\LN NDWRQiW HOVRGRUWD D V]iJXOGy $3& 0pJ LGHMpEHQ HOYHW G|WW D] ~WMiEyOGHPpJtJ\LVHONDSWDD]ROGDOiW$OLJNDSRWWOHYHJ WDKRJ\DI|OGUH NHUOWpVFVLOODJRNDWOiWRWW 0DMGD]HO WWHiOOyIHNHWHOpQ\W   *RRGPDQUH YDODPL QHKp] WHVW ]XKDQW (OVRGRUWD PDJiYDO pV D IDOKR] FVDSWD .H]GHWW HOV|WpWOQL HO WWH D YLOiJ 'H D]W PpJ OiWWD KRJ\ 6DQGHU YHJHVWHNLQWHWHQp]IHOpDWHVWU O   2OEU\FKVNL PHJSUyEiOW HOMXWQL D] $3&KH] GH D G|J|N W~O VRNDQ YROWDN $]WiQPiUFVDND]WOiWWDDKRJ\D]VHEHVHQHOV]iJXOGPHOOHWWH – +pKRYD« (J\LGHJHQXJURWWUi0DMGDOLJK~V]FHQWLUHD]DUFiWyOV]pWUREEDQWDOpQ\ VDYDVYpUpYHOEHERUtWYD2OEU\FKVNL

49

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

2UGtWRWWDKRJ\DVDYOHPDUWDDUFiUyODK~VWpVKLKHWHWOHQGHPpJDNNRU LV Y|OW|WW DPLNRU V]pWPDUW E UH DOyO HO W QW IHKpUHV V]tQ  DUF pV KRPORNFVRQWMD  6]HQYHGpVHLQHN HJ\ KDWDOPDV UREEDQiV YHWHWW YpJHW $] $3&  PPHV iJ\~MDWRYiEESXV]WtWRWWDPpJDWiYROEyOLVDG|J|NHW (J\KRVV]~NiVIHMMHOHQWPHJD]LGHRGDFVDSyGyWHUHSMiUyQ\LWYDKDJ\RWW DMWDMiEDQ .DUPRVNH]HLYHOPHJNDSDV]NRGYDHO UHWROWDPDJiW .LFVDSyGRWWHJ\iUQ\9DODPLDOiKXOOW   2GDEHQW D UpPOW NDWRQD IHOHPHOWH IHJ\YHUpW pV O WW $] LGHJHQ IHMH V]pWUREEDQW GH NDUPDL WRYiEE NDSDV]NRGWDN D] DMWy V]pOHLEH 2GD WiQWRUJRWWKRJ\OHU~JMDDWHWHPHWpVYpJUHEHFVXNKDVVDD]DMWyW 1DJ\RWU~JRWWEDNDQFViYDOHO EEDMREEPDMGDEDOROGDOLIHNHWHNDUPRV XMMDNUDpVDWHVWYpJUHHOV]DNDGWD]$3&W O0pJXWiQDQp]HWW $]XWiQDUFiUDUiWDSDGWYDODPL   2UGtWiVD pV |VV]HURSSDQy IHMpQHN KDQJMD EHOHYHV]HWW D IHNHWH Np] V]|YHWHLEHeOHW|V]W|QHD]RQQDOUHDJiOWpVPHJK~]WDNDUDEpO\DUDYDV]iW   gVV]HYLVV]D FVDSyGWDN D WHUHSMiUy EHOVHMpEHQ D O|YHGpNHN $] H]UHGHV KiWUDQp]HWWPLW|UWpQLNKiWXO   0DMG V]pWUREEDQW D IHMH pV GDUDENiL EHERUtWRWWiN D YH]HW IONH P V]HUIDOiWpVDSLOyWiW$]UpPOWHQVLNROWRWW   $] $3& WHWHMpQ FV|UJ  LGHJHQ NLKDMtWRWWD D] pOHWWHOHQ WHVWHW PDMG EHPiV]RWWDWHUHSMiUyEHOVHMpEH   $ SLOyWD LGHJHVHQ W|U|OWH PDJiUyO D] DJ\YHO W pV YpUW PLN|]EHQ D IDODNQDN FVDSyGRWW pV OiWWD KRJ\ ]ViNXWFiED NHUOW (J\ IDO iOOWD ~WMiW D IRO\RVyYpJpQ 6]LV]HJpVDKiWDP|JO   +DWDOPDV UREDMMDO W|UWH iW D] $3& D IDODW PLN|]EHQ RGDEHQW D KDOiO XWROVyVLNRO\DYLVV]KDQJ]RWW « – Ááá! Mindketten felfigyeltek Goodman sikolyára. – Nyugi, csak mi vagyunk azok! – nyugtatta Kurtz. – $URKDGWpOHWEH±PpJOiWWDPDJDHO WWSander kétségbeesett, holtsápadt arcát. – Azt KLV]HP iWYHV]HP D] UVpJHW 1HNHP HOpJ YROW HJ\ pOHWUH D] alvásból, és az álmokból – mondta, és megtörölte izzadt homlokát. Közel három óra múlva mindannyian túl voltak a kiosztott rémálomDGDJRQeVDWRYiEELWHHQG NHWEHV]pOWpNPHJ Egyetlen lapra tettek fel mindent, és eldöntötték, hogy megkeresik a harmadik szakasz APC-jét, hátha az átvészelte a támadást, és ami a OHJIRQWRVDEE PpJ P N|G NpSHV D UiGLyMD $]]DO IHO WXGMiN YHQQL D kapcsolatot a pár mérföldnyire várakozó 6yO\PRNNDO, és elhúzzák innen a FVtNRW 0iU QHP LJHQ pUGHNHOWpO NHW KD YROW LV WHOHSHV DNL W~OpOWH H]W D] egészet. Ha volt ilyen, akkor az megérdemelte a további sorsát.

50

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Legszívesebben azzal fejezték volna be ezt a küldetést, hogy ledobnak egyNpWWDNWLNDLQXNOHiULVW|OWHWHWDWHOHSUHFVDNDNNRULJHQFVDNKDGEtUyViJHO WW YpJH]QpN +DEiU PiU H] VHP L]JDWWD NHW LJD]iQ FVDN LUWViN NL H]HNHW D dögöket. Végül is elhatározták, hogy itt hagyják biztonságos fészküket, és HOLQGXOQDN D Q\XJDWL ]VLOLSNDSXKR] 6]iPRV OHKHW VpJ N|]O YpJO D]W választották, hogy a felszínen közelítik meg a hármas szakasz leszállóhelyét, PpJKDH]W QWDOHJQHKH]HEEPHJROGiVQDNLV Mindannyian felcsatoltak egy-egy öngyógyítót a csuklójukra, és a kis NpSHUQ\ Q PHJMHOHQ  V]iPRNEyO Q\XJWi]WiN KRJ\ NLIRJiVWDODQXO P N|GQHN (OUDNWDN D EL]WRQViJ NHGYppUW HJ\HJ\ VDYVHPOHJHVtW  KDE sprayt, habár ketten a háromból nem viseltek páncélt, így jól tudták, hogy a sav régen beeszi magát már a húsukba, mire használni tudják a habokat. És KDPpJLVWXGQiNKDV]QiOQLDNNRUDG|J|NWpSQpNV]pW NHWH]LG DODWW Szóval, inkább csak megnyugtatásképpen rakták el, mintsem azért, mert KDV]QiOQLIRJMiN NHW   0DJXN P|J|WW KDJ\WiN D YpGHOPL IpV]NHW pV D] YHJWpJHO\HNEHQ OHEHJ idegeneket, és szörnyszülötteket. %L]WRQViJRVDQHOMXWRWWDNHJ\QDJ\IRO\RVyUDDPLU OPHJiOODStWRWWiNKRJ\ a dél-nyugati zsilipkapuhoz vezetett. A félhomályban továbbra is csend honolt. Mintha egyszerre csak a dögök mind egy szálig elpusztultak volna.  De nem volt ilyen szerencséjük. A hatalmas folyosón számtalan munkagép ácsorgott, exkavátorok, fúrók, NLV UREEDQWyURERWRN pV OHJW|EEMNHW V]iPtWyJpS YH]pUHOWH iP OHKHW VpJ volt arra is, hogy kézi irányítással emberi személyzet is kezelhesse a gépeket. Néhány sötétebb folt jelezte a padlón, hogy itt is jártak az idegenek; a PHJDOYDGWYpUEDUQiVV]tQ UHYiOWR]RWWD]DFpOSDGOyQ Összenéztek. – Ti is arra gondoltok, amire én? – kérdezte Kurtz vigyorogva. – Ja, öregem. Csak az a kérdés, hogy ki fogja elvezetni ezt a szart – mutatott HarrelsonD]HO WWNiOOyKDWDOPDVPpUHW H[NDYiWRUUD – Khm. Majd szerény személyem! – húzta ki magát Kurtz. – Odahaza, a Földön, már kezeltem hasonlót. – (] UHPHN ± pV D]]DO YpJLJQp]WHN D QDJ\ PpUHW  I|OGW~UyQ PHO\ HJ\ méter magas OiQFWDOSDNRQ Q\XJRGRWW pV ViUJD V]tQ  IONpMH HOpJ QDJ\QDN bizonyult mind hármójuk számára. – Ez a gép nem a száguldásáról híres, de azért mégiscsak jobb lesz, ha odakint a nagyobb gravitációban ezzel fogunk menni – mondta Kurtz, és felmászott a létrán a fülke ajtajához, amely nyitva volt. A munkások hanyag természetének hála.

51

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

  Lehuppant, majd megnyomott néhány kapcsolót, és gombot, majd megfogta a két botkormányt. Az elektromos motorok felzümmögtek, a sárga lámpa forogni kezdett a fülke tetején, mikor Goodman, és Harrelson szintén felmásztak a létrákon két oldalt. Csak félig szálltak be a fülkébe, fegyverüket kívül tartották, hogy szabadon célozhassák a támadó idegeneket. – Na, akkor indulás! – mosolygott Kurtz, és látszott rajta, kezdi nagyon élvezni az egészet. De a gép meg sem moccant. – hGY|]O|P D *HVW7HFK )|OGWHFKQLNDL pV ± I~UyL PXQNDJpSpQ .pUHP D]RQRVtWVD PDJiW±V]yOWHJ\NHGYHVQ LKDQJDKDQJV]yUyEyOpVN|]pSHQ HJ\NpSHUQ\ pOHWUHNHOWYDODPLQWHO FVXVV]DQWHJ\NLVNODYLDW~UDA prompt fehéren villogott az “ Azonosító kód:” után. – A francba! – Mi a baj? – kérdezte behajolva Goodman. – Ez a rohadék átváltott kézi vezérlésre, és kéri a kódomat – mondta idegesen Kurtz. – B-a-z-d m-e-g ! – írta be hirtelen. – $EHtUWNyGQHPD]RQRVtWKDWy.pUHPLVPpWHOMHPHJ~MUD– szólt újra a Q LKDQJ +RJ\OHKHWHJ\PXQNDJpSQHNQ LKDQJRWDGQL" – Anyád megfelelne? – 1D FV~VV] DUUpEE 0DMG pQ HOLQWp]HP ± HO YHWWH D NyGW|U W pV EHFVDWODNR]DWWDDNLVELOOHQW\ ]HWEH5|YLGLG P~OYD – .|V]|Q|P-yPXQNiWNtYiQRN– hallgatott el a hang. .XUW]HO UHQ\RPWDDNpWNDUWpVDPRQVWUXP]|NNHQYHPHJLQGXOW Valóban lassan haladtak, és hirtelen rájöttek, hogy otthagyták a GHWHNWRURNDWD]RUYRVLV]REiEDQ.pV EiQDW 3HGLJPRVWQDJ\V]NVpJOHWWYROQDUi7DOiQHJ\SLOODQDWWDOHO EEYHWWpN YROQD pV]UH D IDOEyO HO EXNNDQy OpQ\HNHW Kurtz ugyan felkapcsolta az exkavátor reflektorait, amivel nagy mértékben megnövelte a látási viszonyokat, de automata fegyverekkel nem volt ellátva a gép, így csak Goodman, és +DUUHOVRQSOD]PDYHW MHpVOp]HUSXVNiMDV]iPtWRWW Kurtz elkezdett kapcsolgatni, és nagy robajjal megmozdultak az exkavátor kései. Pörögtek, forogtak, és Kurtz úgy számította, hogy ha más nincs, PHJSUyEiOHJ\NHWW WH]]HOHONDSQLDG|J|NN|]O Goodman, és +DUUHOVRQVHPWpWOHQNHGHWWeJHWWO\XNDNpVIVW|OJ WHWHPHN mutatták hatékonyságukat. Eddig szerencsésen megakadályozták, hogy az idegenek a munkagéphez jussanak. De azok nem adták fel. Egy fémes koppanás jelezte, hogy az egyik a fülke tetejére ugrott, mire Goodman felnézett. A dög sziszegve rávicsorgott, és már lendítette is karját a végzetes csapásra.

52

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Goodman nem tehetett mást, elengedte a kapaszkodót, amit fél kézzel IRJRWW pV D OiEiYDO HOO|NWH PDJiW D JpSW O ÈP PpJ tJ\ LV pUH]WH D KDOiO szelét, ahogy az idegen a semmit markolta meg karmaival. Harrelson hallotta, ahogy egy rohadék a fülkére ugrott, vagy esett, de nem WXGRWW YHOH HJ\HO UH W|U GQL PHUW MREEUyO KiURP IHNHWH GpPRQ N|]HOHGHWW felé iszonyú sebességgel, és csak abban reménykedett, hogy Goodman kézbe veszi az ügyet. .XUW] YLFVRURJYD Qp]HWW V]HPEH D IONH WHWHMpU O IHOEXNNDQy IHMUH $] idegen benézett a fülke ablakán, mintha csak köszönni akarna, és visszavicsorgott. Két fogsorral. Nyála végigfolyt a SODV]WLNYHJHQ DPHO\UH D N|YHWNH]  SLOODQDWEDQ kivágódott a második, kisebb állkapocs. Nagyot szólt, de az üveg kitartott. Ennél többet is ki kell bírnia. .XUW]HNNRUYHWWHpV]UHKRJ\EDOUyOHOW QWGoodman. Úgy érezte, itt a vég. Goodman nem gondolta igazán végig a mozdulatot, így csak a PHJQ|YHNHGHWWDGUHQDOLQV]LQWiOWDOHO WpUEHNHUOW|V]W|QYH]pUHOWHDPLNRU HOU~JWDWHVWpWDIONpW OpVYHOHDJpSW O'HYiODV]WDQLNHOOHWWYDJ\U|JW|Q meghal, ahogy letépik a fejét, vagy egy pár másodperccel még tovább él, és beveti magát az ismeretlen, háta mögött megbúvó semmibe. Az utóbbit választva, nagyot püffent a padlón, ahogy a hátára esett. Elakadt a lélegzete. De már pattant is fel, nehogy szabad prédát jelentsen a G|J|NQHN/iWWDDKRJ\D]H[NDYiWRUHO]|W\|JpVDW|EELHNLWWKDJ\MiN W 1HPKLEi]WDWWD NHW   gW PHJWHUPHWW LGHJHQKHUH YLV]RQW LWW YROW KRJ\ GY|]|OMpN W $] WHWWH NHWYHV]HGHOPHVKDUFRVViKRJ\NLV]iPtWKDWDWODQRNYROWDNJ\RUVDNpVQHP LVPHUWpNDKDOiOWyOYDOyIpOHOPHW$PLOHJI NpSSPHJNO|QE|]WHWWH NHWD] HPEHUHNW O Csak ezek itt azt nem tudták, hogy a zsákmány-állat mely velük szemben iOOXJ\DQ~J\QHPIpOPiUDKDOiOWyODNiUFVDN N 6 WLQNiEEYiJ\LNPiUDKDOiOUDGHFVDNKDDKR]]iYH]HW ~WD]LGHJHQHN koponyáival van kikövezve. Goodman gyors sorozatban leadott néhány lövést, de azok nem találták el HJ\HW VHP D] |WE O (OXJURWW D] HJ\LN HO O DNL HO UHYHW G|WW pV NDUPDL fémesen csikordultak, ahogy lefékezte lendületét a padlón. A tizedes nem vette észre, hogy ez csak elterelés volt, a valódi támadás pont abból az irányból jött, amerre ugrott. .pWLGHJHQYROWHO WWHDPLNRUIHOiOOWpVDIHNHWHNDUPRVNp]PHJOHQGOW 0iUQHPYROWLGHMHKRJ\W]HOMHQ6 WPiUVHPPLUHVHPYROWLGHMH&VDN várta a beléhasító karmokat, majd utána a fájdalmat. $QDJ\HUHM WpVW OKiWUDUHSOWDIDOQDNDPLW OPHJV]pGOW0DMGDPLNRU rájött, hogy még mindig él, lenézett a mellkasára.

53

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

  $ KiURP LUGDWODQ PpO\ YiJiV D] HJpV] PHOONDViW iWV]HOWH pV D VHEHNE O G OWDY|U|VYpUH+DD]DOVyYiJiV|WFHQWLYHOOHMMHEEOHWWYROQDDNNRUPRVW a saját beleit foghatná. Itt-ott látta a bordacsontjait. Ám csak egyre tompuló fájdalmat érzett. Amikor a csuklójára tévedt a tekintete, rájött, hogy mi is történt. A V]HUNH]HW UHPHNO P N|G|WW PiU D VHEHVOpV SLOODQDWiEDQ QDJ\ Gy]LV~ IiMGDORPFVLOODStWyW IHFVNHQGH]HWW D YpQiMiED YDODPLQW YDODPL pOpQNtW W hogy el ne ájuljon a sokktól.   (OPRVRO\RGRWW pV PRVW HO V]|U pOHWpEHQ iOGRWWD D 7iUVDViJRW $ YpU]pV már el is állt, és a seb a szeme láttára kezdett összeforrni. Ám ilyesmire nem volt ideje, hisz továbbra is öt vérszomjas idegen állt HO WWH DNLN PLQWKD YDODPL SDUDQFVUD YiUQiQDN pEHUHQ ILJ\HOWHN pV QHP mozdultak. … J\HUH… J\HUPHNHP… – 7 QM NL D] DJ\DPEyO WH EG|V kurva! – azzal kicsapódtak a vörös lövedékek a lézerpuskából.   1pKiQ\ iWPHQW D] HO ]  G|J DNL IHOWpSWH D PHOOpW WHVWpQ NLV IVW|OJ O\XNDWKDJ\YDPDJXNXWiQPHO\E ODVDYDVYpUNNH]GHWWFVRUGRJiOQL0DMG az egyik a koponyájába ütött egy lyukat, amire felemelte a fejét. Egy darabig állt ott, majd szétrobbant a feje, savas koponyadarabokat repítve mindenfelé. A többiek megmozdultak. Harrelson néhány lövéssel elintézte a két támadót. Az egyiket a derekánál WDOiOWDHOPLUHDWHVWNHWWpYiOWpVNL|PO|WWHNEHO OHD]LGHJHQEHOV V]HUYHL A második félig megsült koponyával terült el. Egy újabb fémes koppanás, és Harrelson megpördült. A gép hátuljára XJURWWLGHJHQWiPDGiVUDOHQGOWpV O|YpVUHHPHOWHDIHJ\YHUpWÈPOiWWD hogy valami visszatartja a dögöt, mert az nem jött közelebb. Az értelmetlenül nyüszített, mire Harrelson meglátta, hogy a lánctalp fogai közé szorult valahogy az idegen állandóan csapkodó farka, majd nem várt WRYiEE pV D ]|OGHV SOD]PDO|YHWWHO PHJROGRWWD D JRQGMDLW $ NL|PO  VDY rácsapódott a lánctalpra, és a burkolatra, majd enni kezdte. +DUUHOVRQ QHP NpVOHNHGHWW HO UiQWRWWD D VHPOHJHVtW  VSUD\W pV D IROWUD fújta. Fehéres hab lepte el a felületet, és elkezdett fortyogni, majd teljesen felszívódott. Nyomában a sav sem ette tovább a fémet. .XUW]OiEiYDOQ\RPWDHO UHDNpWERWNRUPiQ\WPDMGHJ\IHJ\YHUpUWQ\~OW Egy M-41-es akadt a kezébe, de ez a legkevésbé sem érdekelte. Csak az, hogy YpJUHHOWQWHVVHD]DEODNRWW LGHJHQWDIONpU O   .LEL]WRVtWRWWD D IHJ\YHUW pV PLQpO WiYRODEE K~]yGRWW D] YHJW O PDMG meghúzta a ravaszt. Lekaszálta az idegen pofáját, és a plasztiküveg is betört a lövedékek nyomán. De a dög teste fennmaradt a fülke tetején.

54

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

  $ N|YHWNH]  SLOODQDWEDQ HJ\V]HUUH MHOHQW PHJ HJ\ LGHJHQ .XUW] HO WW pV egy másik a védelem nélkül maradt EDOROGDORQ3RQWRVDEEDQD]HO WWHOpY PRVW XJURWW OH D EHV]DNtWRWW UiFVR]DWRQ D V]HUHO DNQiEyO pV Kurtz ahogy gyorsan felmérte a helyzetet, éppen az exkavátor kései között fog földet pUQLËJ\DEDOROGDOLUDHPHOWHDIHJ\YHUWpVO WW ÔÔÔ

55

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

VII. fejezet   $ KHUH PiU NpV Q YHWWH pV]UH D EDOUyO IHOYLOODQy IpQ\W PHUW ILJ\HOPpW D .LUiO\Q  SDUDQFVDLUD |VV]SRQWRVtWRWWD tJ\ PiU FVDN D]W pUH]WH DKRJ\ YDODPLN D WHVWpEH KDWROQDN pV V]pWWpSLN D]W (UHMpE O HJ\ GK|GW szisszenésre futotta csak. Kurtz a szeme sarkából látta, hogy a fekete test lehull a forgó késekbe, DPHO\HN D]RQQDO V]pWWUDQFVtUR]WiN $ V]pWIU|FFVHQ  YpUH PDUQL NH]GWH D gépet, és felcsapódott a fülkéig. .XUW]YpGHNH] QPDJDHOpWDUWRWWDDNH]HLWpVpUH]WHDKRJ\DUi|PO VDY PDUQLNH]GWHDWHQ\HUpU OpVIpODUFiUyODE UWPHJDK~VW Felordított. A hangra +DUUHOVRQ YLVV]DIRUGtWRWWD D IHMpW D IONpUH (O V]|U D JpS V]pWPDUWHOHMpWOiWWDD]XWiQDIVW|OJ E U Kurtzot. 1HPWXGWDPLWWHJ\HQ+LV]~J\W QWHJ\HGOPDUDGW Goodman nem vehette fel a harcot négy ilyen istenverte lénnyel szemben, és várta, hogy megint a szokásos csoda történjen. Várta, hogy elsötétüljön HO WWH D YLOiJ KRJ\ DPLNRU ~MUD NLWLV]WXO FVDN D]W OiVVD KRJ\ PLQGHQ LGHJHQWV]pWO WW De semmi ilyesmi nem történt. Ám az idegenek közeledtek felé.   $PLNRU KLUWHOHQ PHJWRUSDQW D QpJ\ LGHJHQ pV HOW QWHN D V|WpW IRO\RVy árnyaiba, maguk mögött hagyva az pUWHOPHWOHQNHG Goodmant. Nem tudta mire vélni ezt a Páli-fordulatot. 0LNRUYpJUHPDJiKR]WpUWPHJU|N|Q\|GpVpW OHOLQGXOWD]H[NDYiWRUXWiQ Harrelson kezében még mindig ott volt a hab-spray, így azonnal ráfújt a V]HQYHG Kurtzra. Ugyanúgy hatott, mint a fémen, a sav nem marta tovább az eszméletét vesztett .XUW] K~ViED 9LV]RQW D FVXNOyMiQ OpY  V]HUNH]HW YLOORJRWW $ NLV nanorobotok megkezdték a test helyreállítását. $PXQNDJpSHNNRU]|W\N|O GYHPHJiOOW$UpPOWHarrelson ijedten nézett körbe, ám sehol VHPOiWRWWHJ\HWOHQG|J|WVHP'HD]HO ] QHNDYpUHPHO\ a kések közé esett, nemcsak a fúrószerkezetet rágta szét, hanem szinte mindent, ami a gép elején volt. A számos alkatrész megrongálódása végül oda vezetett, hogy a munkagép nem bírta tovább, és megállt.   0HJQp]WH D VHUNHQW  KDWiViUD pEUHGH]  .XUW]RW ÈOODSRWD NLHOpJtW  YROW KDEiUHJ\HO UHQHPLOOHWPiUUiD³V]pSIL~´MHO]  – Hogy vagy? – Mint aki egy kanna kávét megivott… de mi történt – megnézte a még forradó kezeit. – Mi a franc? – Mégis csak ér valamit ez a rohadt kütyürü, még ha a Társaság csinálta is. – Hol… hol van Goodman?

56

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– Tényleg. Amilyen szerencséje van a fiúnak, biztos életben van még! – azzal magukhoz vették a fegyvereket, és megindultak visszafelé. De ekkora már Goodman is odaért, és intett nekik. – Igazad volt! Piszok nagy szerencséje van a fickónak! – Vagy jobban tud harcolni bármelyikünknél! – érvelt a másik. – Na, mi van! Lerobbant a taxi?! – kérdezte Goodman. – Ja, de veled mi történt? – kérdezte Kurtz, amint meglátta Goodman széttépett zubbonyát. – Hát, Isten lássa lelkem, ez egyszer valami hasznos dolgot találtak fel a nagyokosok a Társaságnál – és felemelve a csuklójára mutatott. – Azt meghiszem, öregem – mondta Harrelson, és fejével Kurtz felé ELFFHQWHWW± LVLJHQFVDNDOXOUyOV]DJROQiD]LERO\iWKDQHPWHWWNYROQD IHOH]HNHWDV]HUNHQW\ NHWeVLQNiEEQHYH]KHWQpQN³URQGDIL~QDN´ Ezen még jót röhögtek, hogy oldják a feszültséget. Ám lelkük legmélyét PiUUpJHQHWWHDNHVHU VpJEiQDWpVJ\iV] Tulajdonképpen a célt majdnem elérték már, hisz pont a dél-nyugati zsilipkapunál álltak, amit eddig észre sem vettek. Elindultak hát a nehéznek tJpUNH] IHOV]tQLW~UiUD De köröttük megannyi megválaszolatlan kérdés kerengett, melyek most ~MDNNDOE YOWHN9DMRQKRYiW QWHNtJ\HOD]LGHJHQHNHQQ\LUHVLHWYH" A munkagép reflektorai megvilágították a sárga-fekete csíkozású hatalmas zsilipkaput. Rossz emlékek jutottak eszükbe, amikor Goodman kinyitotta a NDSXW 8J\DQD] W|UWpQLN PLQW SiU yUiYDO H]HO WW FVDN pSSHQ IRUGtWRWW irányban. Na meg persze egy kissé megcsappant létszámmal. – Nem tudom, hogy vagytok vele fiúk, de én úgy érzem, van esélyünk, hogy túléljük ezt a közös rémálmot – állapította meg Kurtz. – Miért, volt eddig kétséged róla? – kérdezte +DUUHOVRQ ± ) OHJ HJ\ PLQGHQKH] pUW  V]XSHUNDWRQiYDO D] ROGDOXQNRQ!? – és Goodmanre kacsintott. – Tényleg, ha már itt tartunk. Nem lehet, hogy szintetikus vagy? – Kurtz pUGHNO G|WW – Ez rossz vicc volt, Kurtz! – -D |UHJHP 0HJ pQ OiWWDP D VHEHW D YiOOiQ pV QHP IRO\W EHO OH VHPPLO\HQ IHKpUHV IRO\DGpN (J\V]HU HQ FVDN QDJ\RQ My D VUiF ± PRQGWD Harrelson. $]XWiQNLOpSWHNDERO\JyIHOV]tQpUHpVDUFXNDWDUDQ\EDIRJODOWDDOHPHQ Nap fénye. Elindultak az épnek hitt APC felé, mely talán az utolsó reménységük lehet. ÔÔÔ

IX. fejezet 57

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

A 9DGiV]DWPHJNH]G G|WW   $ KDWDOPDV EDUODQJ V]iMiEDQ HJ\ DODN iOOW )HMpU O PHJDQQ\L FV V]HU dolog lógott. Gir’ kon’ pu, megtámasztotta izmos lábait a vörös talajon. Ahogy a 9DGiV]DWUD gondolt, csáprágói idegesen remegni kezdtek zárt sisakja alatt. Elégedetten ugató hangot adott ki torkából, majd hátratekintett. Mögötte ott álltak csapata tagjai. Mindannyian a megbecsülésre, és a harcra várva. Négy %HDYDWRWW LV YROW N|]WN PHO\HN VXJiUYHW YHO D vállukon, és lándzsával a kezükben álltak ott a parancsra várva. Magasabbak, és izmosabbak voltak a többinél. Jó harcosok, és ezt *LU¶NRQ¶SX WXGWD LV ÈP W D W|EEL LIM~ 9DGiV] érdekelte.   N PRVW LVPHULN PHJ HO V]|U LJD]iQ D] gVYpQ\ ,JD]ViJiW -y DONDORP hogy a gyakorlatból végül értéket kovácsoljanak, és a legkiválóbb yautják YiOMDQDN EHO ON KRJ\ H]]HO LV |UHJEtWVpN FVDSDWD KtUQHYpW pV Q|YHOMpN megbecsülését. Ezért jöttek ide, erre az ’ PEHUlakta bolygóra. Filozófiájukban a gyilkolás P YpV]HWpV NDYLOiJHJ\HWHPOHJQDJ\REEKDUFRVDL+DDILDWDORND]HGGLJ HOpUW WXGiVW PHJIHOHO HQ DONDOPD]]iN pV EiWRUViJXNNDO PHJEHFVOpVW nyernek akár a csapat, akár másik csapat tagjaitól, akkor megmutatják, hogy valódi Szabad Akaratú-vér csörgedezik ereikben.   N NO|QE|]QHN D] |V]W|QpOHWHW pO  PiV IDMRNWyO PLO\HQ SpOGiXO NDLQGH DPHGKDa.HPpQ\+~V~volt. Kiváló préda volt egy ragadozónak a Kemény Húsú. Csak nehéz N]GHOHPEHQ OHKHW OHJ\ ]QL HJ\ FVDSDW NDLQGH DPHGKiW, mivel ösztöngondolkodásukat ellensúlyozta a gyorsaságuk, a veszélyes karmaik, és a savas vérük.   ËJ\ KiW VHPPL VHP QDJ\REE GLFV VpJ HJ\ UDJDGR]yQDN KD HJ\ PiVLN UDJDGR]yWJ\ ]KHWOHRNRVpVPHJIRQWROWN]GHOHPEHQ Gir’ kon’ pu, a Vezér elhangoztatta a mesh’ in’ gát, a csatakiáltást, és intett csapatának, hogy kezdjék meg a 9DGiV]DWRW   $ 9H]pU PHQW HO O W N|YHWWpN D SHQJpNNHO pV OiQG]ViNNDO IHOV]HUHOW ifjoncok, míg leghátul a %HDYDWRWWDNmentek.   $ EDUODQJ PHO\EHQ KDODGWDN V|WpW YROW pV PHOHJ $ IDODNDW KXUNDV]HU fekete anyag borította. A Kemény Húsúak megszáradt gyantája volt. *LU¶NRQ¶SXHO V]|UHOJRQGRONRGRWWKRJ\YDMRQD]¶PEHUmit akar a NDLQGH DPHQGKiYDO Hisz számtalanszor harcolt már az ¶PEHUHNNHO és tudta mire képesek, de azt nem hitte, hogy képesek egy fészeknyi Kemény Húsút kordában tartani. Így is lett.   0iU UpJyWD ILJ\HOWpN D ERO\JyQ WHYpNHQ\NHG  ¶PEHUHNHW és csak a PHJIHOHO SLOODQDWUDYiUWDN$PLPRVWYpJUHHOpUNH]HWW Az ¶PEHU buta volt, de éppen ez tette okos harcossá. Ezért volt olyan GLFV VpJHJ\¶PEHUL NY¶YDUWkoponyát megszerezni.

58

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

És ha végeztek a NDLQGHDPHGKDNLUiO\Q YHODNNRUPDMGPHJ\pVV]HUH] még néhány fehérre csiszolt 3\RGHDPHGKDPuha húsú NY¶YDUW Ahogy egyre beljebb hatoltak a Kemény Húsúak fészkébe, egyre nagyobb OHWWDK VpJpVQ\LUNRVDEE *LU¶NRQ¶SXPiUV]LQWHpUH]WHDNLUiO\Q  V]DJiW pV HOpJHGHWWHQ YDNNDQWRWW egyet. (NNRUPHJpUNH]WHND]HOV  U|N A Vadászok Vezére tudta, hogy nem sok idejük van, míg a többi Kemény Húsú visszatér. Ismerte már annyira ennek a IDMQDN D NLUiO\Q MpQHN D] észjárását. Ha veszélyt szimatol, azonnal szól a kölykeinek, hogy azok a védelmére igyekezzenek. 7XGWDKRJ\PpJ NVHPNpSHVHNIHOYHQQLDKDUFRWHJ\VHUHJQ\L.HPpQ\ +~V~YDOV]HPEHQ0iUSHGLJ SRQWRVDQWXGMDPHQQ\LNDLQGHDPHGKDvan a bolygón. A biztonság kedvéért azért magával hozott néhány %HDYDWRWWDW. 3HUV]HQHPPLQWKDIpOQH1HPHUU OV]yVLQFV6 WD]YROQDDOHJQDJ\REE GLFV VpJ KD HJ\ QDJ\ FVDWiEDQ YHV]WHQp pOHWpW &VDN pSSHQ QDJ\UDYiJ\y YROW(J\HO UH YROWHQQHNDFVDSDWQDND9H]pUHiPKDDNLUiO\Q NY¶YDUMiW megszerzi, akkor akár bekerülhet az (OV  9pU HN 7DQiFViED, aminél nagyobb tisztséget egy Vadász kérve sem kaphat. Tehát sietniük kellett.   $ .pV]HQOpW ULWXiOpQDN PHJIHOHO HQ PHJUDJDGWD OiQG]ViMiW pV magabiztosan megindult a támadók felé.   $] HOV  .HPpQ\ +~V~ HO UHOHQGOW D] HO O KDODGy Gir’ kon’ pura. Az PHJURJJ\DQWRWWD D WpUGpW pV PpJ D OHYHJ EHQ OpY  .HPpQ\ +~V~ kitinpáncéljába döfte a lándzsáját. A lendületét kihasználva áthajította a feje IHOHWWDW|EELHNHOp NHOYpJ]LNDW|EELW 0DMGPRVWPHJPXWDWMDQHNLNKRJ\ D9H]pUpVKRJ\ QHNLPLQGHQMRJD PHJ YDQ KR]]i KRJ\ D] OHJ\HQ .pWVpJHW QHP W UYH PHJ NHOO QHNLN PXWDWQLDKRJ\PLpUW HQQHNDFVDSDWQDND9H]pUH A NDLQGH DPHGKD talán okulva társa hibájából, oldalról próbált a ragadozóra támadni. Gir’ kon’ pu látta, hogy jobbról egy Kemény Húsú közelít felé, míg balról egy másik jelent meg. Kielégülten csattogtatta rágóit, megpörgette lándzsáját, és testsúlyát a hátsó lábára helyezte.   (O V]|U D MREE PDMG D EDO ROGDOL XJURWW Ui D EHWRODNRGyUD Gir’ kon’ pu SRQWRVDQHUUHV]iPtWRWW+iWUDOpSHWWpVYt]V]LQWHVHQHO UHWDUWRWWDOiQG]ViMiW Ugyanabban a sorrendben, ahogy elrugaszkodtak szúrta fel a Vadászok Vezére a Kemény Húsúak fejét. Azok rángatózva kapálóztak a lándzsán, mígnem *LU¶NRQ¶SXHOQHPYiODV]WRWWDDIHMNHWNDUSHQJpLYHODWHVWNW O $W|EELWiPDGyWPiUDILDWDORNUDEt]WDpVpOYH]WHDKRJ\D]RNPHJIHOHO HQ alkalmazva a tanultakat, gyorsan és kíméletlenül ölnek. Az egyik tanítványhoz vészesen közel került egy Kemény Húsú, amikor KLUWHOHQHJ\PiVLNDKiOyYHW MpYHODIDOKR]V]|JH]WHD]W$]XWiQHJ\V]HU HQ kivégezték.

59

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Egy másik alkalommal már nem lehetett mit tenni, az alacsony tanítvány W~O NpV Q YHWWH pV]UH D IDOL MiUDWEyO HO EXNNDQy NDLQGH DPHGKiW, és az rávetette magát. Ledöntötte a lábáról a ragadozót, majd odaszegezte a talajhoz hegyes farkával. A tanítvány fájdalmasan felugatott, majd levette |YpU ODNHUHNvibropengéjét, és a NLWLQERUGiNN|]pG|IWH$VHEE O|POHQL NH]GHWW D .HPpQ\ +~V~ YpUH 3RQWRVDQ D] DODWWD IHNY  UDJDGR]yUD $ VDY marni kezdte testét. *LU¶NRQ¶SX LQWHWW D W|EELHNQHN KRJ\ LQGXOiV 2WW KDJ\WiN D V]HQYHG társukat. A gyávák, és figyelmetlenek nem érdemelnek mást, csak halált.   $ WHNHUYpQ\HV IRO\RVyNRQ YpJO HOpUWpN D NLUiO\Q  E~YyKHO\pW D ERO\ szívét. Odabent tojások százai borították a talajt, és középen tornyosult a Kemény +~V~DNLV]RQ\~PpUHW NLUiO\Q MH $OHJQDJ\V]HU EESUpGD $NLUiO\Q LGHJHVHQIHOV]LVV]HQWPLN|]EHQWRMyFV|YHPpJWRYiEEUDRNiGWD PDJiEyODWRMiVDLW8WDVtWRWWD³V]HPpO\LWHVW UHLW´KRJ\YpGMpNPHJPLQGHQ áron. A négy megtermett Kemény Húsú jóval nagyobb volt az átlagosnál. Gyorsabbak, és ravaszabbak is. A Vezér felkészült az igazi küzdelemre. Ezekkel szemben még neki is össze kellett szednie minden erejét. Utasította NDQWUiMiWegy adag adrenalin kiválasztására. (OXJURWWD]HOV WiPDGiVHO OpVOiQG]ViMiYDOHO UHV]~UW Nem talált, és a Kemény Húsú ellentámadásba lendült. Farkával kicsapott, majd rávetette magát a ragadozóra. Gir’ kon’ pu jól ismerte már a Kemény Húsúak észjárását, és habár ez a példány okosabb volt az átlagosnál, mégis HOYiUiVV]HU HQFVHOHNHGHWW7XGWD D KHJ\HV IDURN FVDSiViW XJ\DQ NLYpGKHWL iP DNNRU PiU QHP WXG LG EHQ UHDJiOQLDYDOyGLWiPDGiVUDtJ\FVDNW UWHDKRJ\D.HPpQ\+~V~PHJVHE]L D]ROGDOiQpVDVHEE OHO EXJJ\DQWQHRQ]|OGYpUH Lándzsájának hegyét pontosan a Kemény Húsú mozgásközpontjába szúrta, majd D HU WHOMHVHQ D I|OGK|] YiJWD $ OpQ\ FVDN UiQJDWy]RWW PtJ D 9H]pU meg nem adta neki a kegyelemdöfést. A másik három Kemény Húsú is döglötten hevert, míg egy újabb ragadozó vesztette életét a küzdelemben. Eggyel a %HDYDWRWWDNYpJH]WHNPtJNHWW YHO az ifjú yautják. Nem sajnálta az elvesztett Vadászt. Jó harcos volt, és harcban esett el, ezért a testét magukkal viszik, de ennyi, többet nem érdemel. Most *LU¶NRQ¶SXYpJLJQp]HWWD]LGHJHVHQNDSiOy]yNLUiO\Q Q0HJQp]WHD padlón sorakozó tojások százait. Az egyik éppen most nyílt ki. eSSHQHO EXNNDQWEHO OHDUiNV]HU OpQ\PLNRUa yautja lándzsája örökre YLVV]DV]HJH]WHEHOH9DNNDQWRWWHJ\HWIXUFVDXJDWiVV]HU Q\HOYN|QPDMGD tojásokon hármas vörös pontok jelentek meg.

60

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

  $KRJ\ D VXJiUYHW N HOSXV]WtWRWWiN D WRMiVRN QDJ\ UpV]pW D NLUiO\Q felsikoltott. *LU¶NRQ¶SX OHYHWWH DUDQ\V]UNH VLVDNMiW KRJ\ D NLUiO\Q pontosan észlelhesse annak az arcát, aki végez vele. $NLUiO\Q UiQJDWy]RWWGHKDWDOPDVPpUHW WRMyFV|YHDI|OGK|]N|W|WWH$ FVDSDWN|]HOHEEPHQWDWHKHWHWOHQNLUiO\Q K|]$PDJDQHPpEHQJ\|Q\|U YROW (J\ RO\DQ IDM QHP]  DQ\MD YROW PHO\UH a \DXWMiN HO V]HUHWHWWHO vadásztak, és amely az egyik legkitartóbb, és legveszedelmesebb ellenfelek egyike volt.   $] HJ\LN yYDWODQ LIMRQF W~O N|]HO PHUpV]NHGHWW D NLUiO\Q K|] tJ\ D] HOpUKHWWHDKRVV]DEEpVQDJ\REEPHOOV OiEiYDO   $ NLUiO\Q  PHJUDJDGWD D YHV]pO\W MHOHQW  EHWRODNRGyW pV PHJSUyEiOWD összeroppantani annak testét. Ám a yautja óvatlansága ellenére kiváló reflexekkel rendelkezett. Lecsatolta a YLEURSHQJpMpWpVOHYiJWDD] WV]RUtWy NDUW$NLUiO\Q IiMGDOPDVVLNRO\WOHMWHWW A tanítvány feltápászkodott, és szembetalálta magát mesterével, Vezérével. – (OOHQV]HJOWpODSDUDQFVRPQDNNpWt]EHQ LV (O V]|U KRJ\ PHJHO ]WpO engem a sorban, másodszor, hogy a NYHUW használtad, amit megtiltottam! Ezért büntetésed halál! – csaholta Gir’ kon’ pu. Azzal a fiatal yautja mellkasába szúrta lándzsáját. $] WHVWpWDNiUD]HOV KDORWWpWQHPYLV]LNPDJXNNDO NQHPpUGHPOLN meg ezt a megtiszteltetést. A Vadászok Vezére leakasztotta NYHUMpW derekáról, és elhajította. A kerek IHJ\YHUVXKDQWDOHYHJ EHQPtJSRQWRVDQDQQiODSRQWQiODKRODWRMyFV D NLUiO\Q  WHVWpKH] NDSFVROyGLN HOPHWV]HWWH D]W PDMG EXPHUiQJV]HU HQ visszatért gazdájához. $NLUiO\Q PLYHOPiUQHPYROWDPLRGDF|YHNHOMHpVWHKHWHWOHQVpJUHtWpOMH tJ\HO UHOyGXOWSRQWRVDQa yautják Vezére felé. *LU¶NRQ¶SX KiWUDYHW G|WW pV KiOyYHW MpW D NLUiO\Q UH V]HJH]WH 0DMG D IDOKR]V]RUtWRWWDD]HU VKiOyYDO   2GDPHQW D Q\V]tW  KDWDOPDV WHVW  NLUiO\Q K|] $ V]HNXQGHU iOONDSRFV idegesen ki-kicsapott. – Szép NY¶YDUOHV]EHO OHG1DJ\RQV]pS   .LV LG  HOWHOWpYHO DPLNRU YLVV]DIHOp LQGXOWDN D NLUiO\Q  IHMpYHO pV HJ\ WiUVXNKXOOiMiYDOEHN|YHWNH]HWWD]DPLW OGir’ kon’ pu tartott. $NLUiO\Q N|O\NHLYLVV]DpUWHNDIpV]HNEHDQ\MXNYpGHOPH]pVpUHpVPRVW |]|QO|WWHN D EDUODQJ EHMiUDWD IHO O pV D] ROGDOMiUDWRNEyO Gir’ kon’ pu parancsot adott a teljes fegyverzet használatára. 0HJNH]G G|WWD]LJD]LKDUF ÔÔÔ

61

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

X. fejezet Szakadt róluk a víz mire elértek a nyugati oldalára a komplexumnak. Ha LGHNLQW WDOiONR]WDN YROQD D G|J|NNHO YDOyV]tQ  KRJ\ QHP WXGWDN YROQD visszaverni egy nagyobb támadást. A fegyvereik ólomsúlyokként húzták le amúgy is nehéz karjukat, és mostanra már minden lépés kínszenvedés volt. De végre elérték a nyugati kaput. És sehol a nyoma egyetlen idegennek sem. Ami jó jel. Ami viszont rossz, hogy az APC-nek se. Látták a leszállás, és a harc Q\RPDLWGHHVHWOHJHVW~OpO NHWpVDWHUHSMiUyWQHPWDOiOWiN (J\V]HU HQQ\RPDYHV]HWW Így az utolsó reménységük is odalett. – A kurva életbe! Pedig már majdnem sikerült! – zihálta Kurtz. – Hol a büdös picsában van ez a rohadt APC? – Hát, fiúk! Úgy érzem itt az út vége – mondta Harrelson. – A processzornak nincs valami rádiótelepe? – kérdezte, hátha eszébe jut valami“ utolsó szalmaszál” ötlet. De nem jutott. – Nem hiszem… – köhögte +DUUHOVRQ $ OHYHJ  QHP WHWW MyW D tüdejüknek. – Mindenesetre örülök, hogy végül ilyen jól összejöttünk. Tényleg, Kurtz! A tekeresztnevedet nem is tudom – mondta Goodman.  – Stephan. Stephan Kurtz, tiszteletedre! Ám még mi sem tudjuk a tiédet! –vágott vissza. – John Goodman. Örvendek! – azzal tiszteletteljesen megrázták egymás kezét, majd Harrelsonnal is kezet rázott. – Német vagy? – kérdezte Goodman Kurtzot. – Ja, mein Freund! De körülbelül ennyi is a német tudásom, mivel csak annyira vagyok német, hogy a szüleim németek voltak. A *HUPiQ$OI|OGU O települtek át az Egyesült Államokba. Én már teljes egészében amerikai állampolgár vagyok. A fagyos Észak-Dakota szülötte. – És te, Johnny-fiú? Honnan jöttél? – kérdezte Harrelson. – A kicsi, ám annál fennköltebb 0DVVDFKXVHWWVE OeVWH" – Új-Mexikóból. – Hihetetlen, hogy egy hajón utaztunk, és csak most ismerjük meg egymást! – Az ezredes ugye odahaza is a ti parancsnokotok volt? – Persze – mondta *RRGPDQ ± $] HJ\HV V]DNDV] PiU pYHN yWD D] SDUDQFVQRNViJD DOi WDUWR]RWW PLHO WW LGHNOGWHN PLQNHW $ PiVLN NpW V]DNDV] WDJMDLW SHGLJ D] iOODPRN NO|QE|]  SRQWMDLUyO NOGWpN 9DOyMiEDQ V]HULQWHPQHPHJ\V]HU HOOHQ U]pVUHNOGWHNLGHPLQNHW/HKHWWXGWiNKRJ\ valami gubanc lesz e telep körül, és ha kitör a pánik, akkor jó, ha van a közelbe egy-két tengerészeti egység.

62

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– Én ezt az egészet nem értem – szólt Kurtz. – De, ha már így összeismerkedtünk, akkor ideje volna eldönteni, mihez is kezdjünk a továbbiakban. – Hát… – (J\HV V]DNDV] MHOHQWHNH]] .HWWHV V]DNDV] MHOHQWNH]] ,WW 0F&DUW\ KDGQDJ\9DODNL V]yOMRQPiUD],VWHQLW±mindannyian egyszerre rándultak PHJDIOKDOOJDWyEDUHFFVHQ Q LKDQJPLDWW0DMGHOPRVRO\RGWDN – Igen, igen! – kapkodva lehajtotta sisakmikrofonját Kurtz. – Itt a kettes szakasz, Harrelson, és Kurtz tizedes! Valamint velünk van az egyes szakaszból Goodman is!  (J\ GDUDELJ FVHQG 9DOyV]tQ  OHIXWWDWWD D] DGDWEi]LVRQ D QHYHNHW D UiGLy W~OYpJpQOpY Q  – 1DJ\RQ|UO|NIL~NKRJ\pOHWEHQYDQQDN0iUD]WKLWWNKRJ\FVDNPL PDUDGWXQN – Ki az a PL? – kérdezte Goodman. – +iW'DOWRQpVpQ – hangzott a válasz. – Hát ez remek! Újabb két tag a halálraítéltek brigádjába – mondta NHVHU HQKurtz. – És mi a pozíciójuk? Egyáltalán honnan hívnak minket? – 7HUPpV]HWHVHQD]$3&E OeVDSR]tFLyQN°¶'pOQ\XJDW1\XJDW HJ\NLVKHJ\P|JpE~MWXQNHO – Akkor gyertek értünk! – 1D D]W PiU QHP .|]HOpEH QHP PHJ\HN W|EEHW D WHOHSQHN pV D G|J|NQHN±hangzottegy ideges férfi hang. – Na, ide figyelj te barom… – $]LGHJHQHNPLQGHJ\V]iOLJHOK~]WiNDFVtNRW9DODPLQpSJ\ OpVOHKHW – vágottközbe Goodman. – Gyertek a nyugati kapuhoz! ÒMDEELGHJHVtW FVHQG9iUDNR]iVVDOW|OW|WWSHUFHN – 5HQGEHQgWSHUFP~OYDRWWYDJ\XQNpUWHWHN– szólt McCarty hadnagy. Egymás nyakába ugrottak. – Hát mégis itt hagyjuk ezt a tetves bolygót! – örvendezett Kurtz. – 1H LJ\iO HO UH D PHGYH E UpUH +LV] D]W PpJ QHP WXGMXN PL YDQ D 6yO\PRNNDO. – Az igaz, de a terepjáróval lehívhatjuk a )DOORQegyik leszállóegységét, és márishúzunk innen a francba! Vártak. Teltek az ólomsúlyú percek. /DVVDQPHJOiWWDNYDODPLY|U|VSRUIHOK WGpOQ\XJDWLLUiQ\EyO Valóban az APC volt az. Soha nem örültek még ennyire ennek a QpJ\NHUHN  MiUJiQ\QDN (OpEH LV IXWRWWDN YROQD KD YpJWDJMDLN QHP százkilósokként nehezedtek volna rájuk. Végül a súlyos terepjáró dübörögve megállt mellettük, majd kinyílt az DMWDMDpVHJ\NRV]RVQ LDUFMHOHQWPHJDQ\tOiVEDQ – Szálljanak be, fiúk!

63

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Eleget tettek a kérésnek. Odabent még egy másik utas ücsörgött, PHJOHKHW VHQLGHJHVYROW9DOyV]tQ OHJ OHKHWHWWDalton. – 0iUD]HO EELVPHJDNDUWDPNpUGH]QLKRJ\KtYWiWRNPiUD6yO\PRNDW? – kezdte Goodman. – Nem. Úgy gondoltuk… – (J\HVV]iPEDQEHV]pOM±PRUJRWWD]O NDWRQDPLN|]EHQNH]pWKDViUD szorította, ésfel-alá dülöngélt. – Bocsássanak meg neki, de eléggé megviselte ez a dolog! – Mint mindannyiunkat! – helyeselt Goodman. – 6]yYDO ~J\ JRQGROWDP KRJ\ HO V]|U EHJ\ MW|P D] pOHWEHQ maradottakat, aztán idehívjuk az öt mérföldre várakozó RMC-ket, majd HOW QQNLQQHQ – Helyes gondolat – szólt Kurtz. – Persze, ha kedves barátunkon múlott volna – intettDalton felé – akkor mind itt rohadtunk volna! – Persze, te seggfej! – Na, elég volt! Szétverem azt a mocskos pofáját! – és dühödten megindult a továbbraLVOG|JpO DODNIHOpPtJWiUVDLOHQHPIRJWiN – Ne egymást nyírjuk ki, ha már egyszer megúsztuk! – nyugtatta Harrelson. – 6]HULQWHPPLQpOHO EEpUWHVtWVND6yO\PRNDW! – sürgetett Goodman, és McCartyval,aki koszos arca ellenére is szép arcú volt, rövidre nyírt fekete KDMDNyFRVDQPHUHGH]HWWPLQGHQIHOpPHJLQGXOWDNDYH]HW IONpEH   Ekkor Goodman összeesett, és görcsösen a fejére szorította a kezeit. Ordított a fejébe hasító fájdalomtól – %L]WRV PHJIHUW ]WpN gOMN PHJ D URKDGpNRW ± N|SWH Dalton, és a legtávolabbi sarokba húzódott. – Mi van, öregem? – hajolt fölé Harrelson, de Goodman továbbra is úgy fogta fejét, mintha csak szét akarna robbanni, és csak így tudja egyben tartani. 0DMGDIiMGDOPDNRO\DQKLUWHOHQPLQWDKRJ\M|WWHNHOW QWHNIHMpE O'HD] alatt a néhány pillanat alatt úgy érezte, hogy azonnal vissza kell mennie $Q\iKR], hogy segítsen neki. Megtámadták, és megölték.  SHGLJPLQGH]WWHKHWHWOHQOW UWH – Jobban vagy? – kérdezte Kurtz. – Gyakran FVLQiOLO\HQHNHWDWL]HGHV"±NpUGH]WHDQ  – Nem – válaszolt maga Goodman. – Úgy éreztem, hogy egy hatalmas halálsikoly szétrobbantja az agyamat. – Ezzel azt akarod mondani«KRJ\D.LUiO\Q «bekampecolt? – próbálta kihámozni Harrelson. – Öljük meg! – hang a sarokból. – Pofa be, Dalton! Ez parancs! – mondta 0F&DUW\±0LU OEHV]pOWHNLWW" – *RRGPDQWL]HGHVKRJ\LVPRQGMDPpU]LD.LUiO\Q JRQGRODWDLWYDJ\ legalábbis hasonlót. Már többször i üzent neki, hívta, mintha a gyermeke

64

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

YROQD YDJ\ PLIHQH eV D] HO ]  URKDPEyO pV DPLW HOPRQGRWW pQ DUUD N|YHWNH]HWHNKRJ\D.LUiO\Q QHNDQQ\L$]WQHPWXGRPKRJ\DQOHKHWVpJHV ez, de én hiszek benne – magyarázta Harrelson. – Olyan volt, mintha kitéptek volna valamit az agyamból! – Szerintem ez annak az D] RND OHKHW KRJ\ PHJV] QW D N|]WHG pV D .LUiO\Q N|]|WWK~]yGyJRQGRODWLNDSRFV±HOPpONHGHWWWRYiEEHarrelson. – Hát én most már semmit sem értek – azzal McCarty bement a YH]pUO EHpVQ\RPRJDWQLNH]GWHDJRPERNDWPDMGEHOHV]yOWDPLNURIRQED – Sólyom egy, Sólyom egy, jelentkezz! Semmi. – Sólyom egy, jelentkezz! Itt az APC-3! Semmi. Majd a statikus zörejben megjelent egy hang. – ,JHQ,WWD6yO\RPHJ\7XFNHUKDGQDJ\0LDKHO\]HW$3&" – Hát elég szar. Csak páran maradtunk. Ezért azonnali kivonást kérek! McCartyhadnagy vagyok, azonosító DR-27-42-61. – (J\ SLOODQDW KDGQDJ\ ± feszült várakozás. – 5HQGEHQ SDUDQFV HOIRJDGYD$]RQQDOLQGXOXQNKDGQDJ\ – $6yO\RPNHWW pVKiURPWpUMHQYLVV]DD)DOORQUD, elég lesz egy sikló is. – eUWHWWHP1DKDOORWWiWRNIL~N7pUMHWHNYLVV]DD)DOORQUD – Végre. Megyünk haza – szólt Kurtz. – Itthon vagyunk. $SRNRODPLKD]iQN! – idézett 'DOWRQNHVHU HQ ÔÔÔ

65

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

XI. fejezet A három sikló azt a parancsot kapta, hogy a kivonásig, az akció végéig, HJ\DWHOHSW OpV]DNUDIHNY NLVY|OJ\EHQYiUDNR]]DN$NOGHWpVPD[LPiOLV LG WDUWDPDKDUPLQFKDWyUD YROW DPLNRU is szabad akaratúan visszatérhettek D]DQ\DKDMyUD(]DPHQW DNFLyNXGDUFEDIXOODGiViWMHOHQWHWWHYROQD Ám a huszonegyedik órában megreccsent az egyes sikló kommunikátora. Tucker éppen hátul beszélgetett a másodpilótával, mikor az megszólalt. 5HPpOWpNKRJ\PLQGHQMyOYpJ] G|WW9pJOPLNRUPHJKDOORWWiNKRJ\NpW 50&UHQLQFVV]NVpJWXGWiNW~OpO NDOLJDNDGWDN   N V]HUHQFVpVQHN PRQGKDWWiN PDJXNDW DPLpUW LO\HQ PHVV]L D EDM forrásától állomásoztak. – Értettem. Na, hallottátok, fiúk! Térjetek vissza a Fallonra! – utasította a két társát Tucker.   $]RN HQJHGHOPHVNHGWHN pV EHJ\~MWRWWiN D KDMWyP YHLNHW $ V]iUQ\DLN becsukódtak, mivel azokat csak a felszíni repülésnél használják.   $] 50& PiU D KHO\HV LUiQ\ED IRUGXOW DPLNRU KLUWHOHQ W ]J|PEEp változott. A 6yO\RPKiUPDVPHJELOOHQWDOHYHJ EHQDUREEDQiVWyOPtJDPpJPLQGLJ D I|OG|Q YiUDNR]y HJ\HV FVDN UpPOWHQ ILJ\HOWH DKRJ\ D VLNOy D W ] martalékává vált. – Úristen! Mi történt! – ordította Tucker, és ekkor valamit körvonalazódni látott a nyugati horizonton. Egy legalább tízszer akkora hajó lebegett ott, mint a sikló, és nem hitt a szemének, de a hajó egy része még mindig OiWKDWDWODQvolt. $KDWDOPDVODSRVNHUHNKDMyWRYiEEUDDUH]]HQpVWHOHQOOHEHJHWWHO WWN $9DGiV]RNKDMyMDV]pWO WWHD]¶PEHUHNkicsiny NKHULWpMpW, és felkészült a N|YHWNH] O|YpVUH Tucker, miután magához tért, utasította a szintén ámélkodó másodpilótát a IHJ\YHUUHQGV]HUHN DNWLYiOiViUD 0DMG  PHJPXWDWMD H]HNQHN D URKDGW G|J|NQHN DNiUPLN OHJ\HQHN LV +DEiU  ~J\ pUWHVOW UyOD KRJ\ D [HQRPRUIRNQHPWXGQDNKDMyWYH]HWQLpVW]HWQ\LWQLPHJI OHJQHP   $ N|YHWNH]  SLOODQDWEDQ PHJOiWRWW PDJD HO WW D WDODMRQ QpJ\ KDWDOPDV alakot, legalább két és fél méteresek, akik szintén most jelentek meg. az HO EEPpJQ\RPXNVHPYROW Elkerekedett szemekkel, és tátott szájjal figyelte a lényeket. Mindenféle OHPH]HNE O|VV]HWiNROWYpUWH]HWERUtWRWWDWHVWNHWIHMN|QDUDQ\V]tQ VLVDN díszelgett. És kezükben egy-egy lándzsát tartottak maguk mellett. /iQG]ViW– gondolta 7XFNHU1DPDMG PHJPXWDWMDQHNLN Nem tudta mik voltak ezek a lények, de az egyszer biztos, hogy nem [HQRPRUIRN 0LQGHJ\ W QHP pUGHNHOWH ÒJ\ LV PLQGMiUW K~VSpSHW csinál EHO OND]50&JpSiJ\~MiYDO

66

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Már csak arra várt, hogy a másodpilóta beüsse a szükséges kódokat. Addig LV ILJ\HOWH D PR]GXODWODQXO iFVRUJy QDJ\ WHUPHW  OpQ\HNHW (NNRU D] HJ\LN megmozdult. Hihetetlen gyors volt. Tucker csak azt látta, hogy a lény felemeli a kezében tartott lándzsát. És az örökre odaszegezte a sikló üléséhez. A másodpilóta rémülten csapott a szíjak kioldógombjára, amikor meglátta DV]pNE OHO W|U OiQG]ViQDNDKHJ\pWPHO\YpUHVYROW Rohant, amennyire csak bírt. Nem tudta hova, csak rohant. Már a raktérben volt, amikor látta, hogy végzetes hibát követett el. Még nem csukta be a sikló rámpa-ajtaját. Megtorpant az elé tornyosuló lény láttán. Remegett, és szinte megigézve Qp]WH D] DODNRW DPLQW D] OHHPHOL IHMpU O D VLVDNMiW +DON V]LVV]HQpV pV YDODPLJ ]V]iOOWIHOYDODPLQWDIHMpQHNKiWVyUpV]pU OOyJyFV|YHNrasták?) meglibbentek a mozdulat nyomán.   eV UpPiOPDL V]HUHSO MH Qp]HWW YLVV]D Ui $ SRIiMD N|]HSpQ OpY  NHWW V csáprágók rángatóztak. – ¶PEHU NY¶YDU ± PRQGWD D OpQ\ IXUFVD JpSLHVpO  KDQJMiQ PDMG megragadta a másodpilóta torkát. És könnyedén letépte a fejét a gerincével együtt. – *LU¶NRQ¶SX FVDSDWiW PHJWiPDGWiN D .HPpQ\ +~V~DN $ 9H]pU PHJVHEHVOWGHpOeUWH NHOOPHQQQN±szólt sisakjából egy hang. El’ kvin’ tor csáprágói idegesen összecsapódtak a Vezér nevének hallatán. Majd megfordult, és eldobta a NY¶YDUWA foga a Vezér fejére pályázott. (J\V]HU~J\LVNLKtYMDSiUEDMUDOHJ\ ]LpVPHJ|OL eVDNNRUPDMG OHV]D9H]pU ÔÔÔ

67

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

XII. fejezet McCarty messzelátóval kémlelte az északi eget. – Van valami? – kérdezte Kurtz. – Semmi – hangzott a válasz. – Tulajdonképpen, már meg akartam kérdezni – kezdte Harrelson – hogy éltétek túl idáig az idegeneket? És hogy van ilyen jó állapotban az APC? $Q HOHPHOWHV]HPpW ODPHVV]HOiWyWPDMGV]RPRU~DQOHKDMWRWWDDIHMpW Mindannyian az terepjárón kívül várták a 6yO\RP egyes felbukkanását, kivéve 'DOWRQW WRYiEEUDLVRGDEHQWJXEEDV]WRWWDVDMiWUpPHLWNHUJHWYH – (J\V]HU HQ V]|UQ\  YROW ± PRQGWD McCarty, közben végig hátat fordítva a többieknek. – Olyan hirtelen, és gyorsan történ minden, hogy alig emlékszem. Csak azt tudom, hogy amikor leszálltunk, még békés volt minden. Két részre osztódtunk, és az egyik egység a processzor bejáratát HOOHQ UL]WH PtJ D NHWWHV D Q\XJDWL NDSXW 0L Dalton, és én, ebben a csoportban voltunk – nyelt egyet. – Alig telt el néhány perc, a processzor IHO O UREEDQiVRNUD pV O|YpVHNUH OHWWQN ILJ\HOPHVHN $]RQQDO RGDURKDQWXQN GH PiU NpV  YROW $] HJpV] D SRNRO WRUQiFiUD KDVRQOtWRWW D legjobban. A dögök, a xenomorfok mindenhonnan jöttek. Mi is csatlakoztunk a harchoz, amikor egy eltévedt gránát mellém csapódott be. A robbanástól messzire repültem, és elvesztettem az eszméletem – kis szünetet tartott. – Valami aknába eshettem, mert amikor magamhoz tértem, egy sötét lyukban találtam magam. Kimásztam, és a többiek nyomát kerestem. De se KROWHVWUH VH W~OpO UH QHP WDOiOWDP $] $3& LV UHVHQ iUYiONRGRWW D] HO WpUHQ $ SLOyWiN XJ\DQFVDN HOW QWHN (NNRU OiWWDP PHJ D WiQWRUJy WL]HGHVW(O V]|UQHPLVPHUWPHJPDMGHOPDJ\DUi]WDKRJ\ LVHOYHV]WHWWH az eszméletét, és csak nem rég ébredt fel. Azóta ilyen mogorva, és ellenszenves. – Értjük – nyugtázta a történetet Harrelson. McCarty csendbe burkolózva ~MUDILJ\HOQLNH]GWHDV|WpWHG HJHW – Megvan. Igen, az egyik 6yN\RP az – szólalt meg hirtelen McCarty. – De valami… nincs rendjén vele. A pilóta nem tudja egyenesben tartani a gépet. Úgy billegteti, mintha részeg volna. És… ez nem is a 6yO\RPegyes – fordult szembe a többiekkel. – Micsoda? – értetlenkedett Kurtz. – Hogyhogy nem az egyes? És mi a baja, megtámadták? – Nem tudom, de mindjárt megkérdezem! – azzal a hadnagy megindult a terepjáróba, nyomában Kurtzcal. – Vajon mi lehet a probléma? – kérdezte Goodmant Harrelson, amikor már szabad szemmel is jól látható volt a sikló. Egyre közeledett, de valóban furcsán billegett. – ÈOOtWyODJ YDODNLN YDJ\ YDODPLN PHJWiPDGWiN NHW pV FVDN N menekültek meg! De nem igazán lehetett kivenni a beszédét a pilótának,

68

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

RO\DQUpPOWYROW±MHOHQWPHJU|YLGLG P~OYDKurtz. Együtt nézték tovább DODVVDQN|]HOHG VLNOyW Megtámadták? De ki? Mindenesetre lassan landolni fog, és maguk mögött hagynak minden borzalmat, amit e bolygó még rejteget. Fásultan figyelték, ahogy egy vastag füstcsíkot húzó tárgy a sikló felé V]iJXOGRWW 1RUPiOLV HVHWEHQ D SLOyWD UXWLQV]HU HQ NLNHUOKHWWH YDJ\ PHJVHPPLVtWKHWWHYROQDDUDNpWiWGHPLYHOPpJPLQGLJD]HO ] HVHPpQ\HN hatása alatt volt, így semmit sem tett. A rakéta a 6yO\RP jobb oldalát találta el. Egy nagy robbanással becsapódott, majd a sikló lángra kapva zuhanni kezdett. 0DMGDOLJV]i]PpWHUUHW ONDI|OGEHI~UyGRWWpVGDUDEMDLUDUREEDQWV]pW Az utolsó szalmaszáluk egy pillanat alatt lángra kapott, és füstté vált. 7iWRWWV]iMMDOILJ\HOWpND]pJ URQFVRNDWpVDUREEDQiVUDMcCarty is kijött az $3&E O – Mi a… - de elakadt a lélegzete. – +iW K|OJ\HP pV XUDLP ÒJ\ W QLN PpJLV H] D] iWNR]RWW ERO\Jy UDEMDL maradunk! – mondta hidegen Kurtz. Már az idegeire mentek ezek a furcsa YpOHWOHQHNpVV]|UQ\ VRUVIRUGXOiVRN – Nem úgy van az! – szólt Harrelson, és beindult a terepjáróba, és még ~WN|]EH KR]]iWHWWH ± $]W D UDNpWiW D SURFHVV]RUEyO O WWpN NL eV V]LQWH biztosra veszem, hogy az idegenek nem tanulták meg a VX-23 típusú vállról LQGtWKDWyUDNpWDNLO|Y KDV]QiODWiW – A büdös franc«$NNRU H] D]W MHOHQWL KRJ\ HPEHUHN O WWpN OH" ± PDMG Kurtz, és a többiek is követték Harrelson. Odabent, miközben összeszedték a fegyvereket, és Goodman, meg Kurtz HJ\DUiQWIHOYHWWHNHJ\WHVWSiQFpOWDVDURNEDQO Dalton megszólalt. – Vi… zet… - nyögte. Elég rossz állapotban volt. – Mi? Mit akarsz te rohadék? Aki itt akarta hagyni a bajtársait az egy utolsó görény állat! – vágta oda neki Kurtz. – Csak… vizet… kérem… – Tessék – térdelt mellé McCarty, egy kulaccsal a kezében, és itatni kezdte. – Remélem, a torkodon akad a korty – és megvizsgálta a fegyver telepét. Dalton, mintha már egy hete nem ivott volna, úgy döntötte magába a IULVVtW  QHG W 0DMG KLUWHOHQ WDOiQ Kurtz kedvében akart járni, köhögni kezdett. Görcsösen fulladozott. – Hé! Nem komolyan gondoltam, haver! – visszakozott Kurtz. – Meg ne G|J|OMQHNHP± LVRGDKDMROWpVVHJtWHQLSUyEiOWDIXOGRNOyDaltonnak. .LVLG P~OYDMREEDQOHWW – Köszönöm… - nyögte. – Én is menni akarok – és tápászkodott fel, amikor mélyen Kurtz vállába markolt.

69

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

/HYHJ XWiQNDSNRGRWWpVRO\EiW QWPLQWKDHJ\KDWDOPDVIDODWRWDNDUQD visszaöklendezni, sikertelenül. McCarty, és Kurtz segített neki talpon maradni. Majd, egy dudor jelent meg a mellkasán. Kitülekedett, majd lelappadt. – Mi a franc ez? – hitetlenkedett Kurtz. A dudor újra megjelent az agonizáló 'DOWRQ PHOONDViQ pV UHFFVHQ hanggal szétrobbant, véresre festve 'DOWRQ WHUHSV]tQ  ]XEERQ\iW 0DMG HO EXNNDQWHJ\ NLV IpUHJV]HU  OpQ\ Dalton még megnézte “ gyermekét” , és meghalt. $ILDWDOYpGWHOHQLGHJHQOHXJURWWDJD]GDWHVWE OpVNLIXWRWWDQ\LWRWWDMWyQ Csak ámultan figyelték, és Harrelson felemelte a lézerpuskát, hogy végezzen a kis döggel. És egy nagy robbanás rázta meg az APC hátulját, mindannyian a padlóra kerültek a becsapódástól. A terepjáró páncélzata kibírta a lövést, de a N|YHWNH] WQHPIRJMD – Mi történik itt? – kérdezte a véres testet eltolva magától Kurtz. De a többiek nem válaszoltak. Goodman, és Harrelson az ajtóhoz ugrott fegyverével, míg 0F&DUW\DYH]HW IONpEHV]iJXOGRWW   (O V]|U Goodman dugta ki a fejét, és a torkolattüzeket megpillantva azonnal vissza is rántotta. A lövedékek lekaszálták volna a fejét, így csak az APC oldalát csipkézték ki. A kb. NpWWXFDWQ\LI E OiOOyWiPDGyDSURFHVV]RUiOORPiVIHO ON|]HOHGHWW feléjük. Nem értették, miért támadnak rájuk azok, akik a segítséget kérték. De ezzel PRVWDOHJNHYpVEpVHPW|U GWHN(OOHQWiPDGiVEDOHQGOWHN *RRGPDQ NLGXJWD D] DMWyQ D] 0HVH FV|YpW D] DOVy pV IHOV JUiQiWYHW E O ~WMiUD HQJHGHWW NpW O|YHGpNHW 1HP YROW PLQ JRQGRONR]QL KRJ\FLYLOHNUHO WW Ha azok így folytatják, hamarosan semmi sem maradt az $3&E O pV EHO ON HJ\DUiQW 1HP WXGWD YDMRQ D O|YHGpNHN EHWDOiOWDNH GH OHJDOiEE zavart okoztak soraikban. Újra kidugta a fegyvert, de most a feje is csatlakozott hozzá, hogy legalább OiVVDPLUHO Harrelson szintén így cselekedett. Az egyik gránát nem okozott túl nagy kárt, ám a másik betalált. A fegyveresek egy része most jajgatva fekszenek a testrészek között, melyek N|]OQpKiQ\WDOiQD]|YpNYROW(J\pJ DODNSUyEiOWDPHJHOROWDQLOiQJUD NDSRWWUXKiMiWRO\DQYROWDNiUHJ\KDWDOPDVIiNO\DYDJ\|U|PW ] Mindketten gyorsan megeresztettek egy-egy sorozatot a mozgolódó iUQ\DNUD$]WiQYLVV]DLVK~]WiNDIHMNHWD]HOOHQW ]HO O – Bedöglött a fegyverrendszer, és a koordinátor! – jelent meg McCarty a YH]HW IONpE O Goodman, és Harrelson éppen a második sorozatot akarták útjára engedni, amikor Kurtz suhant el közöttük, öngyilkos akcióba kezdve.

70

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Ahogy .XUW]NLYHW G|WWDWHUHSMiUyEyOD]RQQDOKDVUDYHWHWWHPDJiWpV~J\ kezdett lövöldözni a támadókra. 3|UJ|WWHJ\HWpV~MUDO WW Majd amikor úgy vélte, hogy az ellenség sorai megcsappantak, felpattant. Goodman, és +DUUHOVRQ QHP pUWHWWpN PLW P YHO Kurtz, de megpróbálták IHGH]QL /HKHW KRJ\ HQQ\LUH PHJYLVHOWH YROQD D] HO ]  OiWYiQ\ DKRJ\ 'DOWRQPHJKDOWpVHO E~MWEHO OHHJ\NLVK~VV]tQ LGHJHQ" A választ nem tudhatták. Kurtz ellenfelei folyamatosan csökkentek. De ekkor érezte, hogy bal NDUMiED pOHV IiMGDORP KDWROW JRO\yN FVDSyGWDN EHOH 1HP W|U G|WW YHOH $ FVXNOyMiQ OpY  NLV V]HUNH]HW PDMG HOLQWp]L D VpUOpVW pV D fájdalomcsillapítóval nem érez semmit. Az egész nem tartott tovább egy percnél, és a terepjárótól alig harminc méterre véres húscafatok, és vérbe fagyott hullák sorakoztak. A támadás visszaverték. De mi ez az egész? Goodman, és +DUUHOVRQRGDURKDQWDKXOOiNDWILJ\HO .XUW]KR]9DOyV]tQ PHJSDWWDQW YDODPL D] DJ\iEDQ 1\RPXNEDQ D] HOV VHJpO\GRER]W szorongató McCarty rohant. – Nyugodj meg, öregem! Csak semmi pánik! Mindjárt elintézzük a karodat! – idegesen magyarázott Harrelson, és csodálkozott, hogy Kurtz még mindig talpon van. – 0LU OEHV]pOV]"&VDNHJ\NLVHEENDUFROiV$]WPHJHOLQWp]LND]RNDNLV hülye robotok! – mondta. – Hát… nem hiszem, hogy H]Wrendbe hozzák – intett Goodman Kurtz bal oldala felé. Kurtz felemelte bal karját, hogy jobban megnézze, mi történt vele. Illetve csak nézte volna, mert a bal válláról lógó tízcentis kis csonk nem YROWQHYH]KHW NDUQDN Elájult. – Jobb is így, a QDQRrobotok meg szerintem, már úgy is megsemmisültek. ÔÔÔ

71

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

XIII. fejezet McCarty ellátta a sebét. Bevitték Kurtzot a terepjáróba, és McCarty mellette maradt ápolni, míg amazok ketten elindultak megnézni a halottakat. Megnézni, hogy kik támadtak rájuk.   $] pJHWW K~V pV V] UV]DJ V]LQWH HOYLVHOKHWHWOHQ YROW D KXOOiN N|]HOpEHQ Leszakadt karok, és lábak tarkították az eléjük táruló borzalmas látványt. ÈWQp]WpN NHWpVHJ\NHWW PpJpOWN|]ON'HQHPVRNiLJ Az egyik KXOODMHO|OW GDGRJYD SUyEiOW HON~V]QL D YpJ]HWH HO O (J\LN NDUMiYDOVDMiWEHOHLWIRJWDYLVV]DPtJDPiVLNNDOWRUQi]WDPDJiWHO UH(J\LN OiED WpUGW O OHIHOp KLiQ\]RWW $ UDMW OpY  V]DNDGW YpUHV URQJ\ YDODKD IHKpU köpeny lehetett. Egy tudós, aki fegyvert használ? Odamentek az emberi roncshoz, és +DUUHOVRQ HJ\ KLUWHOHQ |WOHWW O YH]pUHOYHUiFVDWROWDD]|QJ\yJ\tWyV]HUNH]HWHW$VHUNHQW NW OpVIiMGDORP FVLOODStWyNWyO NLVVp PDJiKR] WpUW pV V]DYDL LV NLYHKHW EEHN YROWDN %iU sebeivel a gyógyító robotok nem tudtak mit kezdeni. A vérzés elállításával FVDNPHJQ|YHOWpNV]HQYHGpVpQHNLG WDUWDPiW +iWiUDIRUGtWRWWiNpVHJ\SLOODQDWUDPHJU|N|Q\|GWHND]LV]RQ\~E ]W O – Ki a IUDQFYDJ\WH"eVPLpUWO WWHWHNUiQN"±Ui]WDHarrelson. – He… he… - köhögte az. – Nyugi, majd én. Gyarmati Tengerészgyalogosok vagyunk! Azért jöttünk, hogy megmentsük magukat! – próbálta finoman Goodman. – He-he… tudom kik maguk… nagyon jól tud… om – zihálta. - … maguk nem azért vannak itt… hogy megmentsenek minket… hanem azért, mert mi így akartuk… – Micsoda? – … idióták… a katonák mindig idióták voltak… ezért volt szükségünk egy tökéletes… hadseregre… maguk igazolták volna… az új katonák hatékonyságát… – (EE OHJ\V]yWVHPpUWHN±V]yOWHarrelson. – … maga… barom… hát még mindig nem érti?… egy sokkal hatékonyabb katonákból… álló hadsereget hoztunk létre… nincs bennük félelem… állóNpSHVHEEHN«pVNLW Q J\LONRVRN« – Csak nem? – kapcsolt Harrelson. – Ezek a rohadékok tényleg megcsinálták! – … nem egészen… a kísérletek nagy része kudarcba fulladt… csak néhány példányunk volt még… amit irányítani tudtunk… legalábbis azt hittük… de a .LUiO\Q VRNNDORNRVDEEYROWQiOXQN«D]WKLWWN«PLKDV]QiOMXNNL W«GH fordítva volt… mi pedig létrehoztunk neki egy biztonságos fészket… és azt hittük a barlangot… elzáró másfél méteres saválló zsilipkapu… visszatartja NHW«GHQHPtJ\YROW« – De azt még mindig nem értem, mindehhez QHNQN mi a közünk? – kérdezte Goodman, és jobban odahajolt a suttogó fickóhoz.

72

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– … magukon«WHV]WHOWN YROQD« NHW«D]WiQ PHJ«D Tengerészetnek… azt mondtuk volna… hogy egy meteorral ütköztek még PLHO WW LGHpUWHN«PpJ D URQFVRNUyO«LV JRQGRVNRGWXQN YROQD«PLUH UiM|WWHN YROQD«KRJ\ PL W|UWpQW«D 7iUVDViJ PiU UpJHQ«V]HU] GpVW N|W|WW volna hadsereggel… egy ezrednyi tökéletes katona szállítására… akkor pedig már senkit nem érdekelt volna a maguk szaros élete… – Te rohadék – fortyant fel Harrelson, és egy jól irányzott rúgással a fejre, PHJV]DEDGtWRWWDDILFNyWDWRYiEELV]HQYHGpVW O – Mi a faszt csinálsz? – fogta le Goodman. – Még egy sor dolog volt, amire nem kaptunk választ – lenézett az eltört nyakú hullára. – És most már nem is fogunk. További szerencséjük nem volt, hogy találjanak még valakit, aki válaszolna a kérdéseikre. Visszaindultak a terepjáróhoz, és a hallottakon elmélkedtek. Ezek a lények, melyek megölték társaikat, a pokol teremtményei voltak, de a Társaság maga volt a sátán, és annak alkalmazottai a sátán jobb kezei. – +pPDJXN9iUMDQDN±V]yOWHJ\OiJ\Q LKDQJDKiWXNP|JO   (J\V]HUUH S|UGOWHN PHJ pV D NRV]RV RYHUDOOED E~MW Q  PHOONDViQ megjelent két vörös pont. – .pUHPQHO MHQHNeQQHPKR]]iMXNWDUWR]RP – Jöjjön közelebb, feltartott kézzel! – utasította Harrelson.   $ Q  HQJHGHOPHVNHGHWW +RVV]~ V] NH KDMD ~J\ OHEHJHWW XWiQD PLQW HJ\ kisebb palást. Telt keblei pedig ruganyosan libbentek egyet minden egyes lépésénél. Amikor odaért hozzájuk, odanyújtotta nekik jobb kezét. – Örülök, hogy végre magukra találtam! – mondta kedvesen mosolyogva. – Mi is örülünk, hölgyem! De, ha kérhetem a kacsóját továbbra is tartsa a magasban! Nem akarok újabb meglepetést! – mondta Harrelson, és alaposan iWYL]VJiOWDDQ W 0LNRUYpJ]HWWDQ OHWHKHWWHDNH]pWPDMGEHNtVpUWpNDWHUHSMiUyED Odabent McCarty hadnagy még mindig Kurtzcal volt elfoglalva. A leszakadt darabot jégbe rakta. Leadta a hívókódot a )DOORQQDN, így alig egy óra múlva megérkezik a leszállóegység. 1DJ\RQPHJOHS G|WWDPHJWXGWDNKDOODWiQpVHJ\W~OpO PHJMHOHQpVpQ némileg barátságosabban viselkedett. – Nos, hölgyem! Mesélje el csak nekünk szépen, hogy került ide? És hogy lehet az, hogy ennyi idegig nem ették meg a dögök? – Amanda. A nevem Amanda. És gondolom, azt hiszik, hogy én is D]RNQDND] UOWHNQHNDPHJEt]RWWMDYDJ\RNDNLNPDJXNUDWiPDGWDN – Hát valami hasonló –helyeselt Harrelson. –De, ha ennek még az HOOHQNH] MHLVD]LJD]DNNRULVKRQQDQWXGMXNKRJ\PDJiEDQLVQHPE~MLN meg egy olyan kis féreg?

73

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– -RJRVD]DJJRGDOPXN.pUHPJ\ ] GMHQHNPHJUyODKRJ\QHPYDJ\RN IHUW ]|WW ± D]]DO IHOK~]WD UXKiMiW NLOiWV]RWW NpW PHOOpQHN D] DOMD ± Tapogassák meg nyugodtan! 0F&DUW\ PHJYL]VJiOWD D Q  PHOONDViW SRQWRVDEEDQ D V]HJ\FVRQW DODWWL részt, de minden rendben talált. – Tiszta. – Na, jó! De még akkor sem tudjuk, hogyan lehet az, hogy a dögök nem tépték szét, vagy vitték magukkal, mint a többi telepest – akadékoskodott továbbra is +DUUHOVRQ/iWV]yODJQ\XJWDODQtWRWWDDQ MHOHQOpWHGHDQ QHP M|WW]DYDUED6 WPHJIRQWROWDQYiODV]ROWDNpUGpVHNUH – Én… – Inkább arra válaszoljon, hogy kik voltak azok, akik ránk támadtak? Tud valamit róluk? – vágott közbe Goodman. – ,JHQ$]DNLVFVRSRUWD]RNEyODWXGyVRNEyOpVPpUQ|N|NE OiOOWDNLN az egész idegen-dolog hátterében voltak. Legalábbis, akik megmaradtak EHO ON 9DODPL WLWNRV GRORJJDO IRJODONR]WDN pV QHNQN FVDN DQQ\LW mondtak, hogy a QDUNRQ új felhasználási módjaival kísérleteznek. És amikor MREEDQNpUGH] VN|GWQNDNNRUPHJIHQ\HJHWWHNPLQNHWKRJ\VHPPLN|]QN hozzá, és jobba, ha nem ütjük bele az orrunkat abba, ami nem ránk tartozik. Így mindenki hallgatott. Egészen három héttel H]HO WWLJ $NNRU XJ\DQLV D] egyik mérnök fulladozni kezdett az ebédnél, majd a mellkasából«HO M|WWD] a kis lény – elhallgatott. – Tudják, akkor még csak néhányan voltak az HEpGO EHQDPLO\HLQNN|]OV]yYDOFVDNQpKiQ\WHOHSHVYROWRWWDNLNOiWWiN pV N KDPDURVDQ WLWRN]DWRVDQ HOW QWHN 3UyEiOWiN HOWXVVROQL D] J\HW KRJ\ FVDNHJ\HJ\V]HU V]tYURKDPEDQKDOWPHJHJ\PpUQ|NPHJKDVRQOyN'HD V]yEHV]pGV]HULQWDNLVOpQ\WQHPIRJWiNHOpVDV]HOO ] DNQiNEDQE~MWPHJ az emberek félni kezdtek. Már mindenféléket beszéltek. És tudják, ott volt a B-24-es tárna. A mérnökök lezáratták, mert túl veszélyesnek találták. Omlásveszély, meg miegymás. Ám azt a tárnát, sem én, sem más nem látta VRKD KRJ\ Q\LWYD OHWW YROQD SHGLJ D] HOV  WHOHSHVHN N|]|WW voltam akik ideérkeztek. Ráadásul akkora hatalmas kapu zárta el, hogy olyat csak ritkán OiWQL pV D] HJpV] WHUOHW iOODQGyDQ OH YROW ]iUYD IHJ\YHUHV U|N pV URERWIHJ\YHUHN YLJ\i]WiN eV WXGMiN QHNHP PiU DNNRU IHOW QW KRJ\ QHP LQNiEEDNOV EHKDWROyNWyOYpGWpNKDQHPPHJDNDGiO\R]WiNKRJ\ EHQWU O kijöjjön valami. – Az idegenek. – Pontosan. Ugyanis ezek a rohadékok egy egész fészeknyi idegent “ nevelt” ott. 9DJ\LVKRJ\HOHLQWHFVDND.LUiO\Q YROWDPLWEHOOU OLVJpSHNpVNDPHUiN ILJ\HOWHN 1RV DGGLJ LV YROW HJ\NpW HOW QpV WXGMiN D] ]HPL EDOHVHWHN eltévedt, és nem talált vissza, meg hasonlók. Ám a “ szívroham” után URKDPRVDQPHJQ WWH]HNQHNDV]iPDpVHJ\UHMREEDQHOWHUMHGWDUpPKtUD V]HOO ] EHQ PHJE~Yy V]|UQ\HWHJU O DPHO\ pMV]DNiQNpQW YDGiV]QL LQGXO Hát, be kell hogy valljam, akkoriban én se sokat aludtam. A Társaság

74

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

biztonsági emberei mindent megpróbáltak, hogy elkapják a dögöt, de mivel több száz kilométeres távot kellett volna ahhoz átvizsgálniuk, így nem jártak VLNHUUHO$]HOV LGHJHQiWMXWRWWDSURFHVV]RUiOORPiVUDDNRPSOH[XPRWpV D] DWPRV]IpUDSURFHVV]RUW |VV]HN|W  DNQiQ NHUHV]WO eV PLYHO |WYHQ PpWHULJ LWW D WDODMW H] D KRPRN ERUtWMD HJ\V]HU HQ iWiVWD PDJiW D QHP PHVV]HOpY .LUiO\Q IpV]NpEHOHKHW VpJHWDGYDD]DUFWiPDGyNQDNKRJ\D MiUDWRQ NHUHV]WO NHGYNUH PHJIHUW ]KHVVpN D] ~WMXNED DNDGy HPEHUHNHW Ekkor már elszabadult a pokol. A szellemet kieresztették a palackból, és PiU QHP YROW OHKHW VpJ YLVV]DNR]iVUD *RQGRORP D W|EELW QHP NHOO HFVHWHOQHP $ VRNNDO RNRVDEE .LUiO\Q  NLW Q HQ LUiQ\tWRWWD D NDWRQiLW pV hamarosan tönkretették az elektromos hálózatot, ami a barlangján kívül, és EHOO OpY  IHJ\YHUHNHW LUiQ\tWRWWD pV PiU VHPPL VHP DNDGiO\R]WD PHJ D KDOiORVNyUWHUMHGpVpWeVD]WKLV]HPKRJ\PDJXNDWPiUHO EELGHKtYKDWWiN mire itt eluralkodott a káosz, és az okát pontosan nem tudom, miért hívták a Tengerészetet… – Nahát, valami, amit nem tud – szólt Harrelson. $Q QHPLVW|U G|WWYHOHpVIRO\WDWWD – 6]yYDO PHJpUNH]WHN PDJXN pV D PRVWDQUD WHOMHVHQ PHJ UOW PpUQ|N|NE O iOOy FVRSRUW YpJLJQp]WH D FVDSDWDLN SXV]WXOiVXNDW PtJ ~J\ nem nézett ki, hogy mégis sikerül néhányuknak, azaz Önöknek, elmenekülni a bolygóról. Ezt meg kellett akadályozniuk, nehogy ez az egész kitudódjon, PHUWPpJPLQGLJV]HQWOKLWWpNKRJ\H]D]³DSUy´PDO UPpJNLMDYtWKDWypV PDMG D N|YHWNH]  SUyEiONR]iVXN EL]WRV VLNHUHV OHV] (]pUW WiPDGWiN PHJ magukat. – Ühüm – rágta meg az elhangzottakat Harrelson a többiekkel együtt. – Ám az én lelkemet csak nyomja egy kérdés, még pedig honnan a francból ilyen jól informált maga? – 1RV VLNHUOW HOIRJQXQN HJ\ LO\HQ UOW PDJiEyO WHOMHVHQ NLYHWN ]|WW HJ\pQW pV EHO OH V]HGWN NL PLQGH]W ± YiODV]ROW D Q  pV V]pOHV PRVRO\UD húzódott remekbe szabott szája. – .LD]DPL"±NpUGH]WHPHJHO ]YHHarrelsont, és McCartyt Goodman. – Hát a többiek, és én. Mindazok a telepesek, akik megmenekültek. Körülbelül negyvenen lehetünk. Egy távoli tárnában bújtunk el, és vészeltük át ezt a pár hetet. Vittünk magunkkal élelmet, vizet, és termo-zsákokat. Azt hiszem, már csak mi maradtunk életben. Jól megemésztették a szavakat. – eV N|UOEHOO PHQQ\LHQ OHKHWQHN DNLN PHJIHUW ] GWHN" ± NpUGH]WH Goodman. – Hát, a maguk emberei közül nem hiszem, hogy sokat magukkal vittek volna, legtöbbjüket megölték, de… a telepeseket, és a mérnököket is beleszámítva… – Mennyi? – Azt hiszem körülbelül Q\ROFV]i]DQOHKHWQHN±YiODV]ROWDQ 0iU VHP mosolygott.

75

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

– 0LFVRGD"1\ROFV]i]HEE ODSRNROLOpQ\E O±IDNDGWNLHarrelson, most  YROW D] J\HOHWHV YpV]PDGiU ± -y HVHWEHQ LV FVDN |WYHQKDWYDQ G|JJHO végeztünk, és ennyien maradtunk –nézett végig a maréknyi csapaton. ÔÔÔ

76

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

XIV. fejezet El’ kvin’ tor egyáltalán nem örült, hogy a Vezér túlélte az ütközetet. Csupán egy%HDYDWRWWélte még túl a hatalmas csatát. Így, hogy a Vezér még mindig élt, habár súlyos sebeket szerzett, tovább nehezítette a dolgát. Gir’ kon’ pu még nagyobb tiszteletnek örvend most, hogy nemcsak a .HPpQ\ +~V~DN NLUiO\Q MpW |OWH PHJ pV V]HUH]WH PHJ annak NY¶YDUMiW, de egy seregnyi .HPpQ\+~V~YDOis felvéve a harcot, újabb GLFV VpJHVJ¶LWRNDWszerzett. El’ kvin’ tor most figyelte, ahogy a \DXWMiN ODVVDQ OHEHJ  NKHULWpMH lángra OREEDQWMDDNLUiO\Q QpONOPRVWPHQHGpNHWNHUHV V]iV]PHJV]i].HPpQ\ +~V~testét. 0LXWiQ YpJH]QHN WRYiEE IRO\WDWMiN D 9DGiV]DWRW 0HJ|OLN D PpJ pO .HPpQ\+~V~DNDWPDMGWiYR]QDNHUU ODYLOiJUyOeVDKRJ\YLVV]DWpUQHND] (OV  9pU HN 7DQiFVD elismerésben, és megbecsülésben fogja részesíteni Gir’ kon’ put. Még az is megeshet, hogy beválasztják maguk közé. Persze, csak ha sikerülne végeznie párbajban egy (OV 9pU YHO A yautja csáprágói szétnyíltak, mosoly lett volna? És ha netalán az (OV  9pU  végezne Gir’ kon’ puval, akkor megoldódna minden gondja. De nem. Neki kell végeznie vele. ÈPHO EEV]HUH]QpKiQ\LJHQpUWpNHVNY¶YDUWAz ¶PEHUHN PRVW FVDN Ui várnak. És még csak észre sem vették. ,WWiOOW ONWt]V]S¶LNUH, és semmit sem tesznek. Gyorsan végez velük, és PLHO WW PpJ PHJKDOQiQDN NLNDSFVROMD álcázóberendezését, hogy láthassák egy yautja végzett velük. Azt latolgatta, vajon melyikkel kezdje. A QDJ\ GDUDEEDO NH]pEHQ HJ\ W ]YHW YHO YDJ\ D NLVHEELN iP WDSDV]WDOWDEEQDNW Q YHO$NpWQ QHP ¶PEHU nem nézett ki veszélyesnek, habár egyik kezében fegyver lógott, és olyan öltözéke volt, mint a két KtPQHNPpJLV NHWXWROMiUDKDJ\MD 0LQGDQQ\LDQKiWWDOYROWDNQHNL9DODPLWYiUWDN(]QHPD] EDMD WFVDN a NY¶YDUMDLNérdekli. Végül döntött. Elhajította lándzsáját. .LO WWHNHJ\MHO] UDNpWiWDPL$PDQGiQiOYROWH]YROWDMHO0DMGYiUWDN ,J\HNH]QLNNHOOHWWKLV]QHPWXGKDWWiND.LUiO\Q QpONOPDUDGWidegenek vajon hogyan fognak viselkedni. A leszállóegység tíz perc múlva fog csak megérkezni. $GGLJUDLGHpUQHNDW~OpO NLVpVH]D]HJpV]FVDNDUpPiOPDLNEDQIRJWDOiQ HO M|QQL0LQGDQQ\LDQHOV]iOOQDNHUU OD]iWNR]RWWKHO\U O 0RVW NHWYiUWiNIHV]OWHQ

77

 !"# $#   . %!&'()%     (*+

,-'%'./'

Mind a négyen kint álltak a terepjáró mellett, Kurtz pedig továbbra is bent feküdt eszméletlenül. A biztonság kedvéért a tengerészgyalogosok fegyvert tartottak maguknál, hátha ez mégis valami csapda. – Tudod, Johnny-fiú, azért örülök, hogy vége ennek az egésznek. – Én is… Ekkor Jack Harrelson tizedes testében megjelent egy hosszú hegyes tárgy. Leginkább egy lándzsára hasonlított. +DUUHOVRQ OHQp]HWW D WiUJ\UD PDMG NpUG Q pV pUWHWOHQO Goodmanre WHNLQWHWW 7DOiQ W OH YiUWD D YiODV]W KRJ\ PLW NHUHV D PHOONDVRPEDQ H] D francos lándzsa? Végül összecsuklott. A furcsa fegyver pontosan a szívén haladt át. *RRGPDQ PHJS|UGOW WpUGUH HUHV]NHGHWW pV O WW gV]W|Q|VHQ NDV]iOy sorozatot végzett. Ám mögötte nem volt semmi.   ,OOHWYH PDMGQHP VHPPL 1HRQ]|OG V]tQ  IRO\DGpN FV|S|J|WW D WDODMUD eV mintha meglátott volna valamit. ÒMUDO WW'HDGGLJUDDOiWKDWDWODQOpQ\HOW QWRQQDQ ÈPOiWWDDQHRQ]|OGVHEHNHWpVDEEDD]LUiQ\EDO WWÒMDEEVHEHNMHOHQWHN meg a láthatatlan támadón. Amandát berántotta a terepjáróba McCarty hadnagy.   $ N|YHWNH]  SLOODQDWEDQ YDODPL HOVXKDQW Goodman feje mellett, és becsapódott az APC falába. Nem érdekelte. $GGLJO WWDVHPPLEHPtJDIHJ\YHUUHVHQQHPNDWWDQWpVNLUOWDWiU Hibázott. És ezt tudta. Alábecsülte a kisebb ¶PEHUJ\RUVDViJiW9DODPLQWQHPYHWWHpV]UHD]HO WWH megbúvó fegyvert.   'H PiU NpV  YROW 7HVWpEH pJHW  IiMGDORPNpQW FVDSyGWDN DQQDN D] ¶PEHUQHNDIHJ\YHUpE ODO|YHGpNHN Megpróbált elmenekülni. Mást nem tehetett. De az az ¶PEHUmintha látta YROQD W WRYiEEUD LV IHOp W]HOW 0HJQp]WH D NDUMiW GH D] iOFi]y PpJ P N|G|WW Nem jól mérte fel az ¶PEHUHNképességeit. Elhajította NYHUMpW, de elhibázta. A fájdalom egyre jobban elhatalmasodott rajta.  PRVWQHPV]HUH]GLFV VpJHWHEEHQDKDUFEDQ(OEXNRWW Nem jól alkalmazta az Ösvény Törvényét, és most halál vár rá. *RRGPDQRGDPHQW D OiWKDWyYi YiOW WHVWKH] DPHO\ HOV  OiWiVUD pOHWWHOHQO feküdt a földön. Hatalmas volt.

78

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

Mostanra Goodman rájött, hogy az a neonzöld folyadék a lény vére. /HJDOiEE HJ\ WXFDW QDJ\ PpUHW  O\XNEyO YpU]HWW pV PR]GXODWODQViJiEyO tWpOYHYDOyEDQKDORWWQDNW QW Megböködte a fegyver csövével, ujját a ravaszon tartva. Azóta már tárat cserélt. A lény, akármi is volt, tényleg hulla lett. Vagy inkább dög? Goodman nem tudta mivel áll szemben. Ám abban biztos volt, hogy ezek lények támadták meg, és pusztították el a többi RMC-t. ezek szerint még több várható. Ijedten körbenézett. És kiröhögte saját magát. Mit is tehetne egy csapatnyi láthatatlan lény ellen. Csak a szerencsének köszönheti, hogy az alkonyat V|WpWVpJpEHQDIXUFVDV]tQ vér nyomra vezette. Visszaindult az APC-hez. +LUWHOHQHO WWHHJ\DODNPDWHULDOi]yGRWWÈOOYDPpJQDJ\REEQDNW QWPLQW fekve.   (] LV XJ\DQDQQDN D IDMQDN D NpSYLVHO MH YROW PLQW DPLW D] HO EE OHO WW )HOHPHOWH D IHJ\YHUpW PDMG HOJRQGRONR]YD YpGHNH] Q IHOWDUWRWWD pV D földre ejtette.   $] HO WWH iOOy OpQ\ PpJLV NO|QE|]|WW D IHNY  G|JW O % UH V]UNpVHEE volt, izmosabb, és pofáját nem fedte semmi, mint a másiknak a sisak.   ,V]RQ\~ URQGD SRIiMD YROW UiJyN |YH]WpN D V]iMV]HU  V]HUYHW RUUD QHP YROWpVIHMpQHNKiWVyUpV]pE OEDUQiVFV|YHNQ WWHNNLYDOyV]tQ OHJDKDMD YROW$PHJOHKHW VHQHPEHUV]HU V]HPVHPPLWVHPWNU|]|WW Goodman nem tudta mire számíthat. Minden bizonnyal megöli, amiért YpJ]HWWIDMWiUViYDO0LQGHJ\ PHJWHWWPLQGHQW&VDNDEEDQUHPpQ\NHGHWW KRJ\DKDGQDJ\QDNpVDQ QHNOHV]DQQ\LHV]HKRJ\Q\XJWRQPDUDGQDNRWW ahol vannak.   $KRJ\ MREEDQ PHJQp]WH D OHJDOiEE NpW pV IpO PpWHUHV OpQ\W D KDMV]HU NpS] GPpQ\HNE O V]iPWDODQ KLiQ\]RWW pV D] HJ\LN ³IRJD´ LV OHW|UW eV D] egész lény testét beforradt vágások ékesítették. De a sebek frissek voltak. Rájött, ez a lény nem olyan régen nagy kínokat élt át, és csak a szerencsének köszönheti, hogy túlélte azt a harcot, amiben ezeket a sebeket szerezte. Vagy mégsem? Goodman kételkedett benne, hogy ez a született harcos, bármit is a szerencsére bízott volna. $OpQ\PHJPR]GXOW(O UHOpSHWW A tizedes rezzenéstelen arccal várta a lesújtó halált. $OpQ\IHOHPHOWHOiQG]ViMiWpVHO UHV]~UW $ KHJ\H SiU FHQWLUH D] DUFiWyO iOOW PHJ 0DMG¶ NLXJURWW D V]tYH D KHO\pU O GH QHP PR]GXOW 9DODPL DUUD késztette, hogy ne tegye. Egy darabig tartotta a lándzsát, majd visszahúzva odanyújtotta neki. Goodman nem tudta mire vélni a dolgot. Ez a furcsa lény azt akarja, hogy HOYHJ\HW OHDIHJ\YHUpW"'HPLpUW"

79

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

– )RJDGGHO±recsegte a lény emberi nyelven.   +iW H] PHJ PL D IUDQF (J\ LGHJHQ OpQ\ DPL LVPHUL D Q\HOYQNHW ± gondolta Goodman. $IHJ\YHUpUWQ\~OWÈPPLHO WWPHJIRJWDYROQDDOHJDOiEEKiURPPpWHUHV fegyver összecsukódott. Már csak egy méter volt. Elvette. Nehéz volt, és furcsa a tapintása. Hirtelen azt jutott eszébe, hogy rettenetes HU NHOODKKR]KRJ\H]WDIHJ\YHUWLO\HQN|QQ\HGpQIRUJDVVDYDODNL Goodman értetlenül nézett a lény szemébe. – 9LVVV]DM|Y|N pUWH ± azzal a lény hátat fordított neki, majd lassan láthatatlanná vált. Hát ezt mire vélje. Itt van ez a lény, amely megöli a barátját, aztán jön egy másik, és odaadja neki a fegyverét azzal, hogy visszajön érte. Sokáig gondolkodott ezen. Végül megértette.   $ OpQ\ NLKtYWD W 0LQGHJ\ KRJ\ KRO YDJ\ PLNRU GH YDODKRO D világegyetemben találkozni fognak, és megküzdenek egymással. ÔÔÔ

80

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

XV. fejezet 9pJOLVKDUPLQFQ\ROFI YROWDW~OpO WHOHSHVHNV]iPD$PDQGiYDOHJ\WW A tengerészgyalogosokból hárman maradtak. Harrelson, és Dalton testét magukkal hozták a )DOORQfedélzetére. Megérdemlik a tisztességes temetést.   0LQGHQW |VV]HYHWYH D PHQW DNFLy WDOiQ D 7iUVDViJQDN RNR]WD D legnagyobb veszteséget. Persze nem szabad elfelejteni a rengeteg emberáldozatot kívánó furcsa járványt sem, mely a /HUURQ QHY  ERO\JyQ N|YHWNH]HWW EH pV DPHO\QHN megfékezésére atommal tették sokáig sugárzóvá, az egykori bányásztelep helyét. Csak ledobták azt a fránya atomtöltetet. Pontosabban atomtölteteket. Sikerült feltörniük a kódot, és örömmel vették tudomásul, hogy nukleáris YLKDUPLQGHQWI|OGGHOWHWWHJ\HQO Yp$SURFHVV]RURNPpJWRYiEEQ|YHOWpND robbanás erejét és fényét. Miután mindenkit megvizsgáltak, és megállapították, hogy senkiben QLQFVHQLGHJHQHPEULyODVVDQOHIHNYpVKH]NpV]O GWHN Felállítottak néhány tartalék hibernálót, majd a telepesek mélyálomba kerülését maga Goodman tizedes felügyelte.    pV $PDQGD YROWDN D] XWROVyN DNLN D] YHJNRSRUVy ]iUW IDODL N|]p vetették magukat. Csak abban reménykedhettek, hogy a rémálmok nem IRJMiN NHW J\|W|UQL KRVV]~ DOYiVXN VRUiQ &VXSiQ HQQ\L NpUpVN PDUDGW PRVWDQUDD]pOHWW O+RJ\QHNHOOMHQ~MUDOiWQLXNpV~MUDiWpOQLNDPLWD]RQ a pokoli bolygón láttak, és átéltek.   0RVW HJ\PiVVDO V]HPEHQ iOOYD IRJWiN D PiVLN NH]pW $PDQGD J\|Q\|U volt. Kerek, formás melleit remekül kihangsúlyozta a kis trikó, amit viselt.   (J\PiV V]HPpEH Qp]WHN pV WXGWiN N PpJ WDOiONR]QL IRJQDN KD felébrednek. – .|V]|Q|P ± PRQGWD $PDQGD QHPHV HJ\V]HU VpJJHO 1HP LV NHOOHWW ennél több. Mindketten tudták, mikor nyugovóra tértek, hogy nekik szép álmuk lesz. Egymásról fognak álmodni. A )DOORQQHY FLUNiOyPHJLQGXOWKD]D Haza, a Földre. … A hibernáló fülke lassan kinyílt. Goodman feje, még mindig émelygett. Dörzsöléssel próbálta elmulasztani az érzést. A padló hideg volt. Mezítláb majd’ odafagyott a talpa. Megnézte a többi fülkét is. 0LQG]iUYDYROW$]DQ\DKDMyV]iPtWyJpSHFVDN WpEUHV]WHWWHIHO De miért?

81

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

Ekkor észrevette a csendben forgó sárga lámpákat. Ez azt jelentette, hogy valami baj történt a hajón. A vészhelyzet miatt ébresztette fel a számítógép. 'HPLpUWFVDN W"0F&DUW\DOHJPDJDVDEEUDQJ~PRVW WNHOOHWWYROQDKRJ\ felébressze. Még mindig álmosan odaballagott a legközelebbi KRORNpSHUQ\ IHOp$]RQ vörös kerettel egy kiírás villogott. Megdörzsölte a szemét, és elolvasta. ,GHJHQRUJDQL]PXVDKDMyQ De nem hitt a szemének. Hogyan lehetséges ez? Hogy nem vették észre a bujkáló dögöt? Körbenézett. És meglátta Amanda hibernáló-fülkéjének az ajtaját. Egy lyuk tátongott rajta. Az nem lehet! Nem lehet, hogy Amandában volt egy!   5HPHJ  OiEDLW DOLJ WXGWD HJ\PiVXWiQ WHQQL (J\V]HU PHJ LV URJJ\DQW D WpUGH0iUPDMGQHPOiWWDDIONpEHQIHNY WHVWHW De nem akarta látni. Nem akarta látni a furcsa szögben kifelé hajló bordákat, és nem akarta látni Amanda mellkasának a belsejét sem. Elképzelte, ahogy a vér lecsorog kétfelé melleinek alján. Elképzelte azt a PRVRO\WDPLWDQQ\LUDPHJV]HUHWHWWDQ EHQ   (J\V]HU HQ QHP DNDUWD OiWQL D KDORWW $PDQGiW… +HQGHUVRQW… -XOLRW… +DUUHOVRQW… Már olyan közel volt, hogy belátott a fülke üvegén. Csak látott volna, ha azt nem borította volna a pára. Egészen közel hajolt, amikor hirtelen a pára felszikkadt, és meglátta… «D.LUiO\Q W … – Ááá! – Magához tért! – szólt egy idegen hang. – Hogy van, Mr. Goodman? Jól érzi magát? Kinyitotta a szemét, de nem látott mást, csak sötétséget. – Mi? Azt hittem a szintetikusok nem álmodnak! – suttogott egy másik hang. – &VLWW 1HP HU OWHVVH PHJ PDJiW $ EDOHVHW RNR]WD VRNN LJHQ megviselte. – B… balHVHW ± Q\|JWH pV PLQWKD D V]DYDN QHP LV D]  V]iMiEyO M|WWHN volna. – Igen. A )DOORQQDN csapódott üstökös megrongálta a hibernáló-termet, és… és csak Ön élte túl az egész katasztrófát – mondta hidegen a hang. – De… a többiek… Amanda… – 0HJKDOWDNPLQG±PLQWKDFVDND]LG MiUiVUyOEHV]pOWYROQD Sokáig csak csend honolt a szobában. Szeme egyre jobban megszokta a fényt, majd eg hirtelen fókuszváltással mindent tisztán látott.

82

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

– Ha nincs több kérdése, hagynám pihenni – a köpcös fehér köpenybe bújt figura megindult a kijárat felé. – Ne… hol… hol vagyok? – kérdezte Goodman. – A 5LRJLV QHY  iOORPiVRQ D Hustor bolygón. Természetesen – tette hozzá. – A Föld… mi van a Földdel? – Mint már mondottam, üstökössel ütköztek, és csak a tiszta szerencsének WXGKDWMXN EH KRJ\ HJ\ PHQW DODNXODW PHJWDOiOWD D VpUOW KDMyW $]WiQ vonósugárral idehozták a roncsot. Nos, a Föld… ezt nem volna szabad HOiUXOQRPGHHO EEXWyEE~J\LVPHJWXGMD«D)|OGMHOHQOHJLGHJHQLQYi]Ly alatt áll – és kilépett az ajtón. – +LKHWHWOHQ(]HJ\V]HU HQKLKHWHWOHQ±D]HO EELVXWWRJyKDQJRGDNLQW a folyosón. – LVDEEyODV]pULiEyOYDOyPLQWD]D(OOHQ5LSOH\" – 1HP HJpV]HQ (] D WtSXV PiU NLFVLW IHMOHWWHEE %iUPLO\HQ RUYRVL YL]VJiODWRQiWPHJ\pV PpJVHPM|QQHNUiKRJ\FVDNHJ\V]LQWHWLNXVHPEHU 5iDGiVXO VLNHUOW D] LGHJHQHN '16pQHN HJ\ UpV]pW ~J\ D VHMWMHLEH ROYDV]WDQLKRJ\D]WVHPYHKHWLNpV]UH – 1RVDNNRUPLWPRQGKDWRNDIHOHWWHVHLPQHN"$NtVpUOHWVLNHUOW" – 1HP PRQGKDWQiP 0pJ YDQQDN NRUULJiOiVUD YiUy KLEiN ,JD] KRJ\ KDVRQOy LOODWDQ\DJRW ERFViW NL PDJiEyO PLQW D] LGHJHQHN pV NpSHV UiKDQJROQL D .LUiO\Q  ³WHOHSDWLNXV´ DJ\KXOOiPDLUD iP NRUiQWVHP W|NpOHWHV eV HQJHP DJJDV]WDQDN H]HN D IHMIiMiVRN PHJ D KLUWHOHQ HPOpNH]HWNLHVpVHN'HNpWKyQDSP~OYDW|NpOHWHVHQIRJP N|GQL – $QQ\LLG QNQLQFV+iURPKpWP~OYD~WUDNpV]OHJ\HQ – ,JHQLVeVXUDPDUDJDGR]yNWiUJ\DLYDOPLOHJ\HQ" – $]]DOQHW|U GM|Q$]PiUDPLJRQGXQN0DJDQHPLVKDOORWWUyOXN – ,JHQLV Távolodó léptek, és további beszédfoszlányok. Hihetetlen, de tisztán halotta a beszélgetést, amit pedig nem lett volna szabad. Mintha kiélesedtek volna az érzékszervei… … de hisz ez nem is csoda. Hisz android. Nem más, mint egy rohadt szintetikus egyed. Nem volt képes felfogni, hogy mindaz, amit testében, és lelkében érzett, FVDN EHOpNyGROW SURJUDP YROW 0LQGD] DPLW FVHOHNHGHWW HJ\ HO UH meghatározott program szerint tette. 6 W D] HJpV] pOHWH FVDN V]tQMiWpN YROW (J\ FVDOiV +DPLV HPOpNHN D FVDOiGUyOD]RWWKRQUyO$V]HUHWHWU O Amanda.  WLVFVDNEHOpSURJUDPR]WiN Nem. Ez nem lehet. eVDPLDOHJMREEDQQ\RPDV]WRWWDKRJ\ LVD7iUVDViJKR]WDUWR]RWW,OOHWYHD Társaság FVLQiOWD W(EEHQEL]WRVYROW Most már mindent megértett.

83

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

 YROWD]DGXiV]0LQGHQDPLDERO\JyQW|UWpQWFVDNPLDWWDYROW9DJ\ legalábbis részben. Az, hogy a katonákat az új hadsereg elleni harcra küldték, az biztos volt. Ám, mivel mindig két lóra tett fel a Társaság, így ha YDODPLQHPDWHUYHNQHNPHJIHOHO HQDODNXOW DNNRULVHOYpJ]LDIHODGDWiW Azt hitte, hogy mindannyiszor a szerencse állt az oldalára, amikor valami YHV]pO\HV KHO\]HWE O pSVpJEHQ NLNHUOW (J\V]HU HQ EHOH YROW SURJUDPR]YD az egész. Gyorsabb reflexek, pontos célzás. Mindez a program része volt. Bosszút kell állnia. Mindenért, amit vele tettek. Mindenért, amit érte tettek. Miatta halt meg negyven ember. Miatta halt meg… … Amanda. Amandáért fog bosszút állni. És Harrelsonért, Julioért, és mind a többiekért is többszörösen bosszút fog állni. 1pKiQ\ QDS P~OYD PiU PHJ YROW D SRQWRV WHUYH 0iU FVDN D PHJIHOHO pillanatra várt. Az orvosok megpróbálták titokban tartani az igazságot. Mesékkel etették, PLN|]EHQ DNLLVPHUWHDKHO\]HWHW +DUDJMDIHNHWHIHOK NpQWJ\ OWIHMHI|Op$KDUFRVV]DYDLUDJRQGROW El kell fogadnia a kihívást. Igen. (folyt. köv.)

84

 01234 54   . 62789:6     9;0<0

=>868?@8

Szó j e g y ze t KHUH±hím idegen egyed, harcos NDLQGHDPHGKD.HPpQ\+~V~± a ragadozók kifejezése az idegenekre ¶PEHU± a ragadozók kifejezése az emberre \DXWMD± ragadozó NY¶YDU± trófea 3\RGHDPHGKD3XKD+~V~ - a ragadozók kifejezése az emberre NYHUYLEURSHQJH±DUDJDGR]yNGLV]NRV]V]HU IHJ\YHUH NDQWUD± agy NKHULWH± UKDMy J¶YWRN – koponya V]S¶LN – mértékegység, kb. 1 méter [HQRPRUI– idegen

Írta és szerkesztette: Csongrádi András

85