2013./37. szám Feldman Zsolt: növelni kell az innovációt és az együttműködést a tejágazatban A versenyképesség és a hatékonyság javításához szükség van a termelői együttműködések erősítésére és innovációra a tejágazatban - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Lajosmizsén, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által rendezett III. Tejágazati Konferencián. Feldman Zsolt kiemelte: bár az uniós előrejelzések szerint a következő években nem várható "piaci sokk" a tejágazatban, Magyarországnak még bőven akad tennivalója a tejszektor hazai versenyképességének és hatékonyságának növelése érdekében. Aláhúzta: az agrárium egészéhez hasonlóan a tejágazatban is fontos a termelői együttműködések erősítése és az innováció, míg a tejfeldolgozás terén a hozzáadott érték növelése. E fejlesztési irányokat a Kormány kiemelten kezeli és támogatja a következő uniós költségvetési ciklusban. Rámutatott: a magyar mezőgazdaságon belül jelentős szerep jut a tejtermelésnek, amely a teljes állati termékpálya kibocsátásának mintegy 20 százalékát adja. Az állattenyésztés részesedése a teljes agrárszektorból ugyanakkor mindössze 35 százalék, ami javításra szoruló arány.
Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a következő hét évben Magyarországnak összesen 12,3 milliárd euró uniós agrártámogatás felhasználására lesz lehetősége. Jelezte: 2014 még a megszokott rendszert alkalmazó, átmeneti év lesz, az elosztás új modelljét jövő májusig kell kialakítani. A körvonalazódó elképzelések mindegyikének biztos pontja, hogy vezérelvnek tekinti az energiahatékonyságot, illetve ökológiai célterületek kialakításával és a gyepgazdálkodás ösztönzésével támogatja a "zöldítés" közösségi alapelvét. Megteremti továbbá a kisgazdaságok egyszerűsített, valamint a fiatal gazdák kiemelt támogatásának feltételeit. Része az elképzeléseknek az állattartók jövedelemstabilizációját szolgáló alap és a finanszírozási eszköztárat rugalmasabbá tevő új pénzügyi eszközök létrehozása és alkalmazása is a vissza nem térítendő támogatások mellett.
Emlékeztetett: jövő januártól a meglévő kutatóbázisok újjászervezésével létrehozzák a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot. Erre azért van szükség, mert a mezőgazdaság tudásbázisa komoly amortizáción ment keresztül az elmúlt időszakban és annak helyreállítása elképzelhetetlen a korábbinál nagyobb állami szerepvállalás nélkül. Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arról beszélt: ezzel a konferenciával zárják le azt a 12 elismert szakember bevonásával idén elvégzett munkát, mely felmérte, milyen adottságokkal és lehetőségekkel indulnak neki a magyar tejtermelők és – feldolgozók a kvótakivezetés utáni, kiélezettebb versenynek. Közölte: a közös gondolkodást összegző tanulmányban rögzítették, hogy 10 év alatt ötödével, évi 2-2,2 millió tonnára szeretnék növelni a hazai tejtermelés volumenét, míg negyedével, fejenként évi 200 kilogrammra a lakossági tej- és tejtermék-fogyasztást. Forrás: www.mti.hu Czerván: erősödő szarvasmarha-ágazat, növekvő tejtermelés Megfelelő felkészüléssel megerősödhet a szarvasmarha-ágazat, miután az EU-ban 2015-től megszűnik a jelenleg működő tejkvótarendszer, amely tagországonként határozza meg az évente előállítható tej mennyiségét – közölte az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Az ágazat az utóbbi években mindössze 80 százalék körül használta ki a rendelkezésre álló, évi 2,1 milliárd kilogrammos tejkvótakeretet, azonban a korlátok megszűnése nyomán várhatóan megélénkülő piaci versenyben “jó eséllyel helyt állhatunk” – mondta Czerván György. Bár a 2014-2020 közötti időszakra csökken az európai uniós Közös Agrárpolitika költségvetése, Magyarország mégis csaknem 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi időszakban. Ebből a többletforrásból pedig akár a tejágazat is részesülhet. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tejkvóta bevezetését még a második világháború utáni élelmiszerínség nyomán sok országban hirtelen felfutó tejtermelés váltotta ki, ami túltermeléshez vezetett. A rendszer azonban mostanra okafogyottá vált, és a kvóta már nem jelent valódi termelési korlátot a tagállamok többségében. A világpiacon egyre növekszik az élelmiszereken belül a tejtermékek iránti kereslet. A hazai tejtermékek elsősorban a környező országokban, valamint az arab piacon hódíthatnak. A szarvasmarhatartás iránti kedv jelenleg is erősödik, és adott esetben akár húzóágazat szerepre is alkalmassá válhat. A két évvel ezelőtti 691 ezerről 758 ezerre növekedett az állatszám, amely a következő években tovább gyarapodhat. Fő törekvés, hogy a növénytermesztés és az állattartás közötti aránytalanság mérséklődjön, az állattartás által több vidéki család jusson megélhetéshez. A nagyobb tehénszám, a több tej a belföldi fogyasztás növekedését is elősegítheti. Az iskolatejprogram keretében igényelhető nemzeti támogatást a tárca az idén az általános iskolások mellett az óvodásokra is kiterjesztette. Tavaly pedig egyeztetéseket folytatott az áruházláncokkal arról, hogy reklámaikban a kereskedők kiemelt figyelmet fordítsanak a hazai előállítású termékek népszerűsítésére. Ennek eredményeként az import tej iránti kereslet az év első felében 43 százalékkal csökkent, miközben az itthoni tejből több fogyott, mint korábban. Az államtitkár utalt rá: a hazai tejtermékfogyasztás növelésében kiemelt szerepe lehet a sajtoknak is, mivel az egy főre jutó 5,4 kilogrammos fogyasztással “elmaradunk” az uniós 17,1 kilós átlagtól. Az extra minőségű magyar tej előnyeinek kamatoztatására pedig indokolt a hazai tejfeldolgozó-ipar további fejlesztése, annak érdekében, hogy “nyerstej helyett minél nagyobb arányban feldolgozott termékekkel versenyezzünk a külpiacon” – hívta fel a figyelmet Czerván György. Forrás: www.mti.hu
Czerván: Fontos a gazdák védelme A Vidékfejlesztési Minisztérium a szakmai szervezetekkel együtt készül arra, hogy a hazai termelők növelni tudják piaci szerepüket a tejkvótarendszer eltörlése után – mondta Czerván György a Lánchíd Rádióban. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta: ennek lényeges eleme a gazdák érdekeinek védelme, mely egy igazságosabb elosztást kíván elérni a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. Czerván György az áfacsökkentésről azt mondta: a tárca mindig támogatta az alapvető élelmiszereket sújtó adó mérséklését, de a mozgástér meglehetősen korlátozott volt. Forrás: www.mno.hu/lanchid_hangtar Megkezdődött a 2013. évi különleges tejtámogatás végkifizetése A Vidékfejlesztési Minisztérium december 2-án megkezdte a különleges tejtámogatás második felének utalását, melynek keretében 2325 gazdálkodónak közel 5,3 milliárd forint kifizetése indult el. A további 220 termelő számára a szükséges egyeztetéseket követően fizeti ki a tárca a támogatást. A különleges tejtámogatásra rendelkezésre álló összeg 44 864 000 euró, több mint 13 milliárd forint. A támogatás alapjául szolgáló mennyiség 1 441 573 401 tejkilogramm. A támogatás összege 9,27 Ft/kg, ami csaknem 0,20 forinttal haladja meg a 2012. évi szintet. Nehéz helyzetbe kerülhetnek a kisebb tejtermelők A nagyokat kevésbé, a kis és közepes termelőket azonban nagyon komolyan érinti majd a tejkvóta megszűnése a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet főállattenyésztője szerint. Az ország egyik legnagyobb tejelő szarvasmarha állománya a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezetnél van. Jelenleg több mint 1700 tehén 14 millió liter tejet termel. A szövetkezet tagjai 2007-ben határozták el, hogy a fejlesztés útját választják, azóta 4,5 milliárd forintot költöttek beruházásokra, mondta el a Kossuth Rádó Hajnal-táj című műsorában Dániel László főállattenyésztő. Több mint ezer férőhelyes istállót, 80 férőhelyes fejőházat építettek, amellyel a későbbi fejlesztési lehetőségeket is ki tudják majd szolgálni. A szövetkezetnél korábban több telepen működött a tejtermelés, a költségcsökkentés érdekében azonban ezen változtattak, a koncentráció eredményeképpen pedig jelentős megtakarítást lehetett elérni. Dániel László hozzátette: a tehénlétszámot három éven belül a mostani 1700-ról 2200-ra növelik, így a tervek szerint évente 20 millió liter tejet tudnak majd termelni. A tehénlétszám növelése Dániel László szerint a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet piaci pozícióit tovább erősíti majd, olcsóbban tudnak termelni. Úgy kalkulálnak, hogy szűkített önköltségi áron 80-90 forint között áll majd be a literenkénti tejár. Dániel László úgy véli, a kvóta megszűnése a korábbi években fejlesztéseket végrehajtó, költséghatékony működő, nagyobb tejtermelőknek nem okozhat problémát, az európai piacon azonban lényeges változások várhatók. A nagy tejtermelő kultúrával rendelkező országok – Németország, Dánia, Hollandia – termelői most is ugrásra készen állnak, hogy amint a kvóta megszűnik, a saját farmméretüket növeljék. Sokkal több tej jelenik majd meg a piacon, amely egy része beáramlik Magyarországra, s ennek a legnagyobb elszenvedői a kisebb, közepes termelők lesznek, magyarázta Dániel László, aki szerint a tej ára akár 15-20 százalékkal is csökkenhet majd. Forrás: www.hirado.hu
Az állattartó veszít az áfa csökkentésén Az élő és hasított félsertés áfájának öt százalékra csökkentése nem ad érdemi megoldást a feketekereskedelem visszaszorítására és nem jelent fogyasztói árcsökkenést sem, mivel a fogyasztók továbbra is 27 százalékos áfát fizetnek, viszont rontja az amúgy is jelentős jövedelemhiánnyal küzdő sertéstartók helyzetét – állítja közleményében a MOSZ. Miközben a termelőknek, egyebek mellett az általuk megvásárolt keveréktakarmányok, állatgyógyszerek után meg kell fizetniük a 27 százalékos áfát, addig – az intézkedés nyomán – az értékesített sertéseik után csak öt százaléknyi áfával nő a bruttó bevételük lesz. Ebből fakadóan az eddig jellemzően áfa befizetői pozícióban lévő sertéstartók ez után áfa visszaigénylői pozícióba kerülnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy átmenetileg ők finanszírozzák az élelmiszeripart, illetve az államot. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, hitelt kell felvenniük és annak a kamat és egyéb terheit is nekik kell viselniük. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége éppen ezért az áfa csökkentést a tervezett formájában nem tartja hatékony megoldásnak, mivel nem elégséges a feketekereskedelem visszaszorításához, nem élénkíti a keresletet és a termelők terheit is növeli. Ahhoz, hogy a sertéstartók helyzete az intézkedés következtében csak kisebb mértékben romoljon, arra van szükség, hogy a sertéshez hasonlóan öt százalékos áfakulcs alá tartozzanak a keveréktakarmányok, a fehérjék (pl. szójadara) és az állatgyógyászati készítmények is. Ez az intézkedés nem csak a sertéstartóknak, hanem az egyéb állattenyésztési ágazatoknak is segítséget jelentene. A MOSZ ebben a helyzetben kezdeményezi a likviditási helyzet romlásának enyhítése érdekében, hogy a sertéstartók automatikusan élhessenek az úgynevezett gyakorított áfa visszaigénylés lehetőségével, azaz dekádonként igényelhessék vissza az áfát, ami valamelyest tompítaná a fellépő finanszírozási nehézségeket. A MOSZ egyetért azokkal a szakmai szervezetekkel, akik a kormányzati intézkedést elégtelen lépésnek tartják, és újra felhívja a figyelmet, hogy valós, érdemi megoldást a hús- és húskészítmények fogyasztói áfájának az érdemi csökkentése jelentene, mind a fogyasztók, mind a sertéstartók számára. Szerkesztő: www.trademagazin.hu A közétkeztetés áfáját csökkentené a VIMOSZ A VIMOSZ, mint a közétkeztetési szakma meghatározó érdekképviselője adójavaslattal állt elő, melynek lényege, hogy 2014-ben a közétkeztetés (gyermek és ifjúsági, kórházi, munkahelyi és szociális étkeztetés) áfakulcsát a jelenlegi 27%-ról 5%-os kedvezményes forgalmiadó-kulcsba sorolják át. Becsléseik és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által végzett kutatás alapján az áfacsökkentés csupán 0,02%-os negatív hatással volna a költségvetésre, amelyet többszörösen ellensúlyoz a számos gazdasági és szociális előny. Érveik szerint, a közétkeztetéssel foglalkozó vállalatok hozzáadott értéke a nemzetgazdaság más területein másfélszer ennyi új érték keletkezését támogatja. Egy közétkeztetési munkahely egy újabb állás létrejöttéhez vagy megtartásához járul hozzá. Az alacsonyabb áfakulcs csak csekély mértékben csökkentené a költségvetési bevételt, ugyanakkor sokat segítene a családok terhein, hiszen szinte minden gyermek menzán étkezik. Bővebben: www.trademagazin.hu
OÉTI: a közétkeztetésben az egészségügyi szempontoké az elsőbbség A közétkeztetés átalakításánál elsősorban az egészségügyi érdekeket kell figyelembe venni, hiszen a betegségek kialakulása szorosan összefügg a táplálkozással – mondta Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-főorvosa az MTI-nek. Az OÉTI által kidolgozott közétkeztetési rendelettervezet reményei szerint a jövő évi óvoda és iskolakezdés előtt életbe lép. Martos Éva emlékeztetett arra, hogy egy 2009-es országos óvodai közétkeztetési felmérés drámai eredményeket hozott. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az óvodában felszolgált menüsor táplálkozási kockázatot hordoz. Nagyon sok sóval készítették az ételeket, a kalcium mennyisége viszont messze elmaradt a kívánatostól, kevés volt a zöldség és a gyümölcs. Martos Éva beszámolt arról is, hogy júniusban megismételték a korábbi felmérést, és az adatok nem sokban tértek el a 2009-es eredményektől. Példaként említette, hogy a napi sóbevitel még mindig háromszoros, a megengedett 2 gramm helyett 6,7 gramm volt, a napi kalciummennyiség 270 milligramm volt a kívánatos 520 milligrammal szemben. A korábbinál jobbnak tűnik a zöldség-gyümölcsellátás, és valamelyest javult a diétás étkeztetést igénylők helyzete is. Forrás: www.mti.hu Minisztériumi rendelet: tiltólistára kerül a só, a cukor és a zsíros tej is A közétkeztetés reformja az egészséges táplálkozás irányába tett első lépésként csökkenti az ételek só-, cukor-, és zsírtartalmát, de több fehérjét, zöldséget és gyümölcsöt ír elő - írja a Magyar Hírlap. A lap írása szerint a Magyar Közétkeztetők Szövetsége támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériumának közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelettervezetét. Tettinger Antal, a szervezet elnöke a lapnak elmondta: közös érdek, hogy a rászorulók asztalára egészséges ételek kerüljenek. A rendeletet kísérleti jelleggel néhány helyen már bevezették, Tettinger Antal szerint így a hatálybalépés előtt kiküszöbölhetők az esetleges hibák. A minisztériumi rendelet szerint tiltólistára kerül többek között a cukor, a zsíros tej, a hagyományos só, a kenőmájas, a rántott hús és a csokis piskóta is - számol be a Magyar Hírlap. Forrás: www.hvg.hu, www.magyarhirlap.hu, www.mti.hu A magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermékfogyasztása a tudomány és a fogyasztók szemszögéből Már gyermekkorunkban is arra tanítottak bennünket, hogy a tej élet, erő, egészség, hiszen gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás, egyben a legfontosabb kalciumforrásunk, valamint D-vitamint, tejcukrot és teljes értékű fehérjéket tartalmaz. Most már tudjuk, hogy nemcsak a tej, hanem az extra minőségű tejből készült élőflórás tejtermékek – többek között a joghurt, tejföl, kefir is – kiemelkedő szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásban, s az egészséges életmódban – olvasható az Ipsos, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és a Magyar Tejipari Egyesülés sajtóközleményében. Hazánkban éves szinten az egy főre jutó ideális tej- és tejtermékfogyasztás – tejegyenértékben – 260-270 kg lenne, ezzel szemben tavaly csak 150-165 kg volt, ami csökkenő, stagnáló tendenciát jelent. Az egészséges táplálkozás szerves részét képező tejből fejenként évi 60-65 liter fogy, ami az európai uniós átlagfogyasztás mintegy 4/5-ét jelenti. Szomorú tény, hogy évről évre átlagosan 2-3 százalékkal kevesebb tej fogy Magyarországon, s a felmérések szerint főként a fiatal felnőttek hagyják ki az étrendjükből – hangzott el „A felnőtt magyar lakosság tej- és tejtermékfogyasztása a tudomány és a fogyasztók szemszögéből” című kerekasztal-beszélgetésen.
Az OÉTI ajánlása szerint a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás keretében a napi kalciumszükségletünk 70%-át tej és tejtermékek fogyasztásával tudjuk fedezni. Ez a kalciummennyiség már napi 3-4 egységnyi tejjel, tejtermékkel biztosítható (1 egység pl. egy pohár tej, egy pohár joghurt, 3 dkg sajt, 6 dkg túró). A hazai tejtermék-fogyasztás növelésének alapját képeznék az innovatív beruházások és a versenyképesség növelése, illetve a fizetőképes kereslet növekedése – hangsúlyozta Kiss Beáta, a Magyar Tejipari Egyesülés elnökségi tagja. Középtávon pedig az egész tejtermék kategória esetében az általános forgalmi adó az EU 10 százalék körüli átlagszintjére történő csökkentése, mely a fogyasztói árak bizonyos mértékű csökkentését is segítené. A hazai tejpiaci szereplők – a tejgazdaságok, a feldolgozóüzemek és a kereskedelmi partnerek – és a kormányzat elkötelezett együttműködésére van szükség annak érdekében, hogy a tejtermékek elérjék a magyar felnőtt lakosság és természetesen a gyermekek táplálkozásában azt az értékes élettani, egészségi és élvezeti hangsúlyt, mint amit az EU többi tagországában is képviselnek – volumenben, választékban egyaránt. Mindenképpen szükséges lenne egyfajta közös fellépésre és közösen megvalósított, tejtermékeket népszerűsítő oktatási és marketing program kialakítására a hazai tejtermék-fogyasztás növelése érdekében, ezáltal is segítve, hogy a jövő generációjának táplálkozási szokásait közös erővel pozitív irányba lehessen elmozdítani. Forrás: www.trademagazin.hu Hatalmas kihívásokkal néz szembe a magyar mezőgazdaság Parázs vitáktól sem volt mentes a Portfolio.hu "Agrárszektor 2014-2020" című konferenciájának délelőtti része. Az új földtörvény egyesek szerint ellehetetlenítheti az állattartást Magyarországon; az élelmiszeripar oly annyira problémás terület, hogy a bankok alig tudják finanszírozni. Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a KAP reformjával kapcsolatban elmondta, hogy bár eredetileg mindenki egy egyszerűbb rendszert szeretett volna, de a három fő célkitűzés, így az életképes élelmiszertermelés biztosítása, az erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás erősítése, és a vidéki foglalkoztatás növelése csak egy komplex rendszerben érhető el. Feldman Zsolt elmondta, hogy az agrárfinanszírozási EU-s csomag összesen 960 milliárd eurót tesz ki, ami a második legnagyobb tétel az EU költségvetésében. Hozzátette: habár a keretösszeg 11%-kal csökkent a következő időszakra, a magyar részarány 2,4%-ról 3,2%-ra növekedett. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a változásokkal Magyarország pénzügyi pozíciója érdemben nem változott, sem nagyon jól, sem rosszul nem jártunk, de tágabb kitekintésben egyértelműen a nettó haszonélvezők között vagyunk. Hozzátette: a közvetlen támogatások nagyságrendje érdemben nem változik, de az elosztása jóval bonyolultabb lesz. Új elemek kerülnek be, így például a "zöldítés", a fiatal gazdák és kisgazdaságok támogatása. A szakpolitikus beszélt arról is, hogy a következő időszak egyik legfontosabb változása, hogy jóval nagyobb mozgástérhez jut a nemzeti politikai a támogatások szétosztása terén. Sokkal több ponton lehet beavatkozni, nagyobb ráhatás van a források célzására. Magyarországnak az általa választott, illetve kidolgozott támogatási modelljét 2014. augusztus elsejéig kell elküldeni Brüsszelbe. A modell esetében az egyik leginkább meghatározó kérdés, hogy Magyarország milyen döntést hoz a SAPS és BSP közötti átállásban. Alapvetően három lehetőség közül választhat hazánk: már 2015-ben átváltunk a BSP-rendszerre, vagy 2017-ig megtartjuk a SAPS-ot és ezt követően állunk át a BSP rendszerre, vagy egészen 2020-ig kitartatunk a jelenlegi területalapú támogatásokra épülő SAPS-rendszer mellett. Feldman Zsolt előadását zárva hangsúlyozta, hogy az új KAP-nak Magyarország nyertese, de élni kell az elmúlt két évben kiharcolt lehetőségekkel. Forrás: www.agrarszektor.hu
Cél az állattelepek hatékony energiaellátása Együttműködési megállapodást kötött az E.ON Hungária Zrt, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a magyarországi állattenyésztők biogáz-kapacitásainak jövőbeni hasznosítása érdekében. Az egyezséggel elinduló biogáz-projekt első szakaszában az eddigi legnagyobb felmérés készül a magyarországi állattartó telepek optimális átalakításának és energiaellátásának lehetőségéről. A keletkező almos trágyából és szántóföldi melléktermékekből fejlesztett biogázzal hő- és villamos energia termelhető, ezzel a lehető leggazdaságosabb módon lehetne kielégíteni a telepek és a kapcsolódó létesítmények energiaigényét. A bioüzemanyagok részét képezhetik a későbbiekben a kapcsolódó vágóhídi hulladékok és a telepen elpusztult állatok sterilizálás után történő, a hatályos környezetvédelmi előírások szerinti megsemmisítése is. Az egész országra kiterjedő kérdőíves felmérés 2014 januárjában történik. Ezt követi az energetikai igények felmérése, a kapacitások becslése és méretezése, majd pedig a legalkalmasabb technológiai megoldások kiválasztása, a tervek szerint akár már február végére. Az együttműködés értelmében a vizsgálat után még 2014 első felében döntenek a felek mintaprojektek létrehozásáról, és – a próbaüzem tapasztalatainak függvényében – az országos fejlesztések megvalósításának lehetőségeiről. Forrás: www.kormany.hu A MOL is csatlakozott a NAK kamarai kártya programjához A NAK az olcsóbb tankolásról és kenőanyag-vásárlásról írt alá együttműködési megállapodást a MOL-lal, de a hálózathoz eddig csatlakozottak között megtalálhatóak a nagyvállalatok és a kkv szektor képviselői egyaránt. A pénzügyi szektor után korábban a műtrágyagyártás, autókereskedés, műholdas helymeghatározó és nyomkövető rendszerek forgalmazója, elektromos-, akkumulátoros és benzinmotoros gépek forgalmazója, adótanácsadó cég is csatlakozott a NAK kamarai kártya programjához, és jelenleg is mintegy 10 céggel tárgyal párhuzamosan a szervezet. Első körben 60 ezer kártyát gyártattunk le, melyeket folyamatosan adnak át személyesen a NAK megyei igazgatói és tanácsadói. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának feltett szándéka, hogy protekciót szerezzen annak a több mint 300 ezres tagságnak, akik egyébként egy jól beazonosítható fogyasztói csoportot is alkotnak. Forrás: www.nak.hu Törvénymódosításokat kezdeményezett a NAK és a Magosz a kis és közepes agrárvállalkozások érdekében Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a MAGOSZ szövetségi igazgatója által benyújtott, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat elsődleges célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása, és a megbízható gazdasági partnerségi viszony erősítése volt, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabálya is kiemelten támogatandó céljának jelöl meg. A törvény módosítása után a jövőben már nem fordulhatna elő olyan eset, amikor a gazdának az igazoltan meg sem termett mezőgazdasági terményt fedezeti vásárlással kell a kereskedőnek biztosítania. A benyújtott módosítás egyik oldalról eleget kíván tenni ugyan annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán továbbra is legyen lehetőség az úgynevezett határidős ügyletek megkötésére, másrészről viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor. A javaslat szintén kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként
a jog eszközeivel támogatni kíván minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikknek is minősülő mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik, ezzel is biztosítva, hogy a mezőgazdasági termények minél nagyobb hányada feldolgozott formában kerüljön értékesítésre. A módosító javaslat másik fontos eleme szerint kis és középvállalkozásnak minősülnének az őstermelők is, így részesülhetnének az MNB kedvezményes hitelprogramja alapján igénybe vehető kedvezményes hitelből. A jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosítása egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználói igényt, hogy ha az érintett egyébként eleget tesz a föld használatához kapcsolódó támogatás igénybevételi feltételeinek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja, másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami pénzügyi érdekeket. A javaslat értelmében megszűnik az a helyzet, miszerint az MVH csak a földhasználati lapot fogadhassa el a földhasználati jogosultság igazolására. Az új szabályozás több százezer hektár föld esetében könnyítene a földhasználati jogosultság igazolási rendjén. Forrás: www.trademagazin.hu Elindul az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetése A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal december közepén indítja el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetését. A 4. gazdálkodási évre 12 902 gazdálkodó nyújtotta be a kifizetési kérelmét, több mint 55 milliárd forint összegre. Az AKG mellett elkezdődnek a kedvezőtlen adottságú területek, valamint a Natura 2000 gyepterületek támogatását szolgáló kifizetések is. A kedvezőtlen adottságú területekre az idén 8678-an igényeltek támogatást 3,7 milliárd forint értékben, Natura 2000 gyepterületek támogatásának jogcímére 7738 ügyfél 2,9 milliárd forintra nyújtott be kérelmet. Az átutalások mindhárom jogcím esetében folyamatosan, a keresztellenőrzések lezárultát követő 30 napon belül történnek. Forrás: www.mti.hu PÁLYÁZATOK Állattartási és élelmiszeripari technológiák fejlesztésére új pályázatok nyílnak Állattartási és élelmiszeripari technológiák bevezetésére és korszerűsítésére írnak ki újabb pályázatokat a vidékfejlesztési alapba visszakerülő forrásokból. A Vidékfejlesztési Minisztérium a támogatási jogosultságot elveszítő, nyertes pályázók által fel nem használt támogatási keretösszegre decemberben ír ki pályázatot – jelentette ki a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Búsi Lajos kiemelte: az újszerű EU forrásgazdálkodás bevezetése tette lehetővé, hogy újra lehessen pályáztatni a fel nem használt vidékfejlesztési támogatásokat. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatokat még decemberben kiírják és a pályázati feltételek kizárólag technológiai fejlesztéseket, építési beruházással nem járó eszközök beszerzését teszik lehetővé. A tárca a még rendelkezésre álló 2007-2014-es költségvetési forrásokból a falugondnoki és a tanyagondnoki hálózat fejlesztésére mintegy 10 milliárd forintra ír ki újabb pályázatot, a vidéki kistelepülések turisztikai célú fejlesztéseire mintegy 13 milliárd forintra, a támogatások intenzitása száz százalék. Forrás: www.mti.hu
Élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-programot indít a Kormány Élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-programot hirdet meg az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 6 milliárd forintos keretösszeggel, 2014. június 30-áig történő hitelszerződés-kötési lehetőség biztosításával - jelent meg az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny 198. számában. A hitelprogramot az élelmiszeripari vállalkozások számára maximum 6 éves lejárattal, azon belül maximum 3 éves türelmi idővel, minimum 5 millió, maximum 500 millió forint hitelösszeggel hirdeti meg az MFB. A hitelt a többek között húsfeldolgozással és tartósítással, húskészítmény gyártásával, gyümölcs és zöldség feldolgozásával, gyümölcslé, tejtermék, malomipari termék, tésztafélék és fűszerpaprika gyártásával, illetve szőlőbor termelésével foglalkozó vállalkozások vehetik igénybe forgóeszközök finanszírozására, valamint élelmiszeripari célú forgóeszközhitel kiváltására. Az egy vállalkozás által az MFB agrár forgóeszközhitel-program, valamint az élelmiszer-ipari forgóeszközhitel-program keretében felvett hitelek együttes összege nem haladhatja meg az 500 millió forintot. A hitelintézetek által felszámítható kamatfelárat a vidékfejlesztési miniszter bevonásával határozzák meg. A kormányhatározat értelmében a vidékfejlesztési miniszter a hitelprogram keretében hatályos hitelszerződéssel rendelkező vállalkozások esedékessé váló kamatfizetéséhez legfeljebb 50 százalékos mértékű, maximum évi 4 százalékpont kamattámogatást biztosít. Forrás: www.hirado.hu , www.mti.hu
TAJVAN – antibiotikum és fájdalomcsillapító a tejtermékekben A Tajvanon árusított összes tejtermék akár 70 százaléka is tartalmazhat gyógyszerszármazékokat, amelyek a tejet adó állatok szervezetéből kerültek a termékekbe írja a Business Weekly című kínai magazin. A lap beszámolója szerint a szennyezés a legnevesebb és legkedveltebb gyártók termékeit is érintheti. A lap újságírói által szúrópróbaszerűen beszerzett és laboratóriumi vizsgálatra küldött mintákban többféle vegyi származékot, így antibiotikumokat, lágyítószert, fogamzásgátló tabletta és depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek nyomát találták. A gyártó vállalatok a Business Weeklynek úgy nyilatkoztak, hogy a kérdéses árucikkeket a helyi minőség-ellenőrzési hivatal bevizsgálta, s árusításra alkalmasnak találta. A laboratóriumban kimutatott szerek a tiltott szerek listáján nem szerepelnek, illetve az illetékes tárca nem szabott azokra mennyiségi határt. Kínában az elmúlt években szinte mindennapossá váltak a tejtermékeket illető botrányok, amelyek a hazai tejipari vállalatok jelentős meggyengülését eredményezték. Hogy az iparágat segítse, a kínai kormány szeptember végén bejelentette: 30 milliárd jüanos (1000 milliárd forint) állami támogatást nyújt a konszolidációra. Forrás: www.mti.hu SZLOVÁKIA – az országnak egyáltalán nem fontos a mezőgazdaság Az Eurostat az elmúlt hetekben tette közzé a teljes 2013-as felmérést, melyben több szempontból is vizsgálja az egyes régiók gazdálkodását különös tekintettel a legnagyobb mezőgazdasági mutatókra. A kimutatások szerint nem számít szlovákiai prioritásnak a földművelés, az ország régiói uniós viszonylatban is a legalacsonyabb részesedéssel bírnak a mezőgazdasági mutatók és a régiók gazdasági termelésének arányában. Azaz a különféle farmok és gazdaságok érdemi termelése eltörpül a többi beruházás mellett. Pozsony mellett
Kelet- és Közép-Szlovákia is a 0,5 százalékos határ alatt mérhető, miközben csak a nyugati régió termelésében alakul 0,5 és 1,5 százalék között a mezőgazdaság részaránya. Magyarország, Románia, Görögország, Spanyolország, Lengyelország és Olaszország egyes régiói átlépik a 3,5 százalékos határt. A további vonatkozó kimutatásokból kiderül, hogy Szlovákiában szomszédjaihoz képest számbelileg is nagyon kevés a termelőszövetkezet, miközben egy szövetkezet átlagosan nagy alapterületen gazdálkodik. Forrás: www.kitekinto.hu KÍNA – marha- és juhhús, tejtermék és bor kell Kelet-Közép-Európából Kínának Kína főleg az energetikai beruházások, valamint a közúti infrastruktúra-fejlesztés terén bővítené együttműködését a kelet-közép-európai országokkal, ahonnan főleg mezőgazdasági termékeket importálna - írta Li Ko-csiang kínai kormányfő az Adevarul című román lapban megjelent üzenetében, a bukaresti Közép-Kelet-Európa (KKE) - Kína csúcstalálkozó alkalmából. Rámutatott, tavaly Kína és a KKE régió kereskedelmi forgalma meghaladta az ötven milliárd dollárt. Kifejtette, Kína urbanizációja növeli az ország marha- és juhhús, valamint a tejtermékek és borok iránti keresletét, a KKE régió így a mezőgazdásági importtermékek fontos forrásává válhat Kína számára. Li Ko-csiang megerősítette, hogy Kína 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeretet különített el a közép-kelet-európai országokkal közösen megvalósítandó nagyszabású infrastrukturális projektekre. Budapest, 2013. december 10.
